MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Anda György A rendőrség minősített időszaki működésének szabályozása (Control of the police qualified period operation)
Budapest, 2011. november 10.
1111
1.
Abstract (a tanulmány rövid összefoglalója)
A Magyar Köztársaság védelmi rendszere magába foglalja a védelem valamennyi területét, átfogja annak teljes vertikumát, és magát a „védelmet” komplex módon kezeli. „ .. Hazánkban erre a komplex védelmi rendszerre vonatkozóan különböző elnevezéseket használnak: az országvédelem, és a honvédelem fogalmakat. …”
1
A honvédelmi rendszer „ …… a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveire épül, az ország honvédelmi potenciálját átfogó és szükséges esetben aktivizáló – a fegyveres erőket és rendvédelmi szerveket, a nemzetgazdaságot, a lakosságot, és a védelmi igazgatást, mint a rendszer elemeit (alrendszereit) foglalja magába.” 2
dr. Simicskó István kiterjesztő
fogalom meghatározása szerint a honvédelem: „ .. a társadalom legkiterjedtebb védelmi rendszere, a haza sorsáért viselt közös felelősségen és cselekvésen alapuló nemzeti ügy, amelyet a hon minden polgárának alkotmányos joga és erkölcsi kötelessége szolgálni.”
3
A Magyar Köztársaság Rendőrsége az elmúlt évek során bekövetkezett szervezeti módosítások – különösen a Határőrség integrációja - következtében, napjainkban 46 803 fős rendszeresített státusszal látja el feladatait. Funkcióját, feladatait, szervezettségét, felkészültségét, létszámát tekintve az ország védelmi rendszerében a Rendőrségnek kulcsfontosságú szerepe van, ebből következően kiemelt társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a normál működésétől eltérő minősített időszakok során, professzionális módon tudjon működni és a számára meghatározott feladatokat maradéktalanul elvégezze. Kulcsszavak: minősített időszakok (qualified periods), készenlétbe helyezés (harsh operating conditions ), a készenlét fokozása (enhance radiness), értesítés (notice)
2.
Bevezető gondolatok, a téma aktualitása
1 dr. Hornyacsek Júlia: Polgári Védelem 1. 31. oldal, Budapest 2009. ISBN: 978-963- 7060-66-3 2 Magyar Hadtudományi Társaság, Hadtudományi Lexikon Budapest 1995. ISBN 963 04 522 6 x (I-II) kötet. I. kötet 564. oldal (részidézet). 3 dr. Simicskó István: Az országvédelem és országmozgósítás szervezeti, hatásköri, irányítási rendszere minősített időszakokban (Történelmi korokon át napjaink hatályos jogi szabályozásáig) doktori (PhD) értekezés, Budapest, 2008.
1112
Hazánk komplex védelmi rendszerét folyamatosan trenírozza, működésben tartja az időről időre bekövetkező, rendkívüli események sokasága. 2010-10-04. Iszaptároló szakadt át Ajka településen, amelynek következtében 1 000 000 m3 barna iszap ömlött ki Kolontár településre. 2011-01-29. 18:42-kor oroszlányi epicentrummal 4,7 erősségű földrengést észleltek a Dunántúl számos pontján, komolyabb károkat nem okozott a rengés, személyi sérülés nem történt. 2011-03-18. Leomlott a föld egy ötven négyzetméteres szakaszon a Mátrában Nógrád és Heves megye határán az országútra. Emberi életeket követelő közlekedési balesetek sokasága. Észak-Afrikai országok belső fegyveres konfliktusai, stb. ……... A rendkívüli események felsorolásának szakadatlan folytathatósága azt mutatja, hogy a minősített időszakok elrendelésének szükségessége bármely időpontban bekövetkezhet. A Magyar Köztársaságnak alapvető érdeke fűződik a komplex védelmi – honvédelmi – rendszerének (1. számú ábra) kialakításához és a rendszer egészének és minden egyes rész elemének – így a rendőrség - hatékony működéséhez.
1. ábra „ A honvédelmi rendszer elemei, feladatai” Készítette: Dr. Hornyacsek Júlia 4
4 dr. Hornyacsek Júlia: Polgári Védelmi Alapismeretek 1. egyetemi jegyzet 36. oldal, Budapest 2009. ISBN: 978-963- 7060-66-3
1113
A tanulmányban elemzésre és bemutatásra kerül a hatályos jogi szabályozás alapján a minősített időszakok rendszere, azok fajtái, a „rendőrség” szervezeti felépítése és minősített időszaki szabályozása. A tanulmány vizsgálja, hogy a hatályos szabályozás megfelelő módon biztosítja-e az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv minősített időszaki működését. A célkitűzések eléréséhez alkalmazott feldolgozási, kutatási módszerek: Jogszabály, analízis, az ismeretek feldolgozása. A témával kapcsolatban fellelhető irodalom összegyűjtése. Konzultáció a témában járatos szakértőkkel, a védelmi igazgatás és annak szakterületei tudományos kutatását korábban végzőkkel. Hipotézisek a) A Magyar Köztársaság biztonságának folyamatos garantálása megkerülhetetlen nemzeti érdek, alkotmányos kötelezettség. b) Hazánk komplex védelmi – honvédelmi - rendszerének nélkülözhetetlen eleme a rendőrség. c) Hazánk komplex védelmi rendszere működését alapvetően határozza meg a rendőrség minősített időszaki feladatainak magas szintű, maradéktalan ellátása. d) A minősített időszaki feladatokat, megfelelően strukturált, jól szervezett, minden eshetőségre felkészült, tervekkel rendelkező, jól felkészült, jó felkészítést végző szervezetek képesek teljesíteni. A rendőrség minősített időszaki működésének szabályozása, megfelelő garanciát nyújt a minősített időszaki feladatok ellátására.
3.
A minősített időszakok
A minősített időszakok, alapvető jogforrásunkban5 rögzítetten olyan időszakokat jelölnek, melyek idején a demokratikus rendszer működése, az ország területi épsége, az ország területi függetlensége, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága veszélybe kerül, illetve sérelmet szenved. A minősített időszakok közös jellemzője az, hogy az állam életének rendes működését, külső vagy belső társadalmi, természeti veszély fenyegeti és e veszélyek elhárítása, illetve következményeinek felszámolására a rendkívüli jogrend 5 1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmánya
1114
eszközei vehetők igénybe. A rendkívüli jogrend vagy kivételes hatalom alkalmazása a hatályos jogi szabályozás alapján kizárólag külön törvényekben meghatározott módon történhet. A rendkívüli jogrenden alapuló hatalom gyakorlása az állam általános, normál időszaki működésétől való eltérést jelent, amely az államigazgatási szervek szervezeti felépítésének,
működésének
átrendeződésében,
bizonyos
állampolgári
jogok
korlátozásával, valamint a gazdasági folyamatokba való fokozott állami beavatkozással jár. A minősített időszakok összefoglalását a 2. számú ábra szemlélteti.
2. ábra A minősített időszakok jellemzői Forrás: Dr. Tóth Rudolf 6
3.1 A rendkívüli állapot „… az Országgyűlés hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot és Honvédelmi Tanácsot hoz létre."
7
A rendelkezés szerint a rendkívüli állapot kihirdetésének nem csak a konkrét haditevékenységek (harctevékenységek) bekövetkezése, hanem az államközi fegyveres konfliktus veszélye is alkotmányos jogalapot teremt. 6 dr. Hornyacsek Júlia: Polgári Védelmi Alapismeretek 1. egyetemi jegyzet 46. oldal, Budapest 2009. ISBN: 978-963- 7060-66-3 7 1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmánya 19. §. (3). bekezdés h. pontja
1115
A
hadiállapot
kinyilvánításának
joga
az
Országgyűlés
hatáskörébe
tartozik.
A háborús veszély olyan nemzetközi helyzet, amely a Magyar Köztársaság szuverenitását, függetlenségét, területi integritását, alkotmányos rendjét idegen hatalom fegyveres támadása közvetlenül veszélyezteti. A hadiállapot olyan nemzetközi helyzet, amely fegyveres támadás esetén vagy a támadást megelőző jognyilatkozat által következik be.
3.2 A megelőző védelmi helyzet „külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet, és felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére.” 8 A megelőző védelmi helyzet, mint minősített időszak 2005. január 01-től lépett hatályba a hadkötelezettség békeidőszaki megszüntetése okán. A kihirdetésére (meghosszabbítására) külső fegyveres támadás közvetlennek nem minősíthető veszélye vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében kerülhet sor. Az Országgyűlés minősítési döntésének meghozatalakor a Kormányt felhatalmazza a szükséges intézkedések megtételére. „… a Kormány … a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be; az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig tart, azokról a Kormány a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja. 9 A minősített időszakok vonatkozásában - a 2011. április 25-én kihirdetésre került „Magyarország Alaptörvénye” változásokat hoz 2012. január 01-i hatálybalépésével.
3.3 A szükségállapot
8 1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmánya 19. §. (3). bekezdés n. pontja 9 1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmánya 35. §. (1). bekezdés m. pontja
1116
„…az Országgyűlés az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki; 10 A szükségállapot kihirdetésére belső fegyveres cselekmények (forradalom, zavargások) terrorjellegű és egyéb fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett cselekmények, illetve súlyos elemi csapás természeti vagy ipari katasztrófa bekövetkezése esetén kerül sor. A fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, illetve elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén a szükségállapot kihirdetéséhez további feltétel, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága tömeges mértékben legyen veszélyeztetve. A szükséghelyzetet előidéző okok nem minden esetben érintik az egész ország teljes területét, így az kihirdethető az ország egész területére, vagy csak annak egyes részére vonatkozóan. Az 1. számú képen Fukusima (szükségállapotot hirdettek ki.)
1. kép Fukusimai földrengés után Forrás: http://www.theatlantic.com/infocus/2011/03/earthquake-in-japan/100022/
10 1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmánya 19. §. (3). bekezdés i. pontja
1117
3.4 az Alkotmány 19/E §. „Váratlan támadás” „Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkészített erőkkel - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles.” 11 A külön nem nevesített - minősített időszaki - szabályozást az 1991. évi délszláv válság által, a déli határokon kialakult események indokolták. Az addigi szabályozás nem tette lehetővé, hogy azonnalos intézkedéseket vezessenek be. Szükségessé vált olyan rendkívüli intézkedések foganatosítása, amely az események nem kívánt irányban történő terjedését megakadályozza. A rendelkezés alapján a Kormánynak azonnali intézkedési joga, és azonnali intézkedési kötelezettsége van. A Kormány tett intézkedéseiről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést, illetve a Köztársasági Elnököt, és javaslatot terjeszt elő a további intézkedések megtétele érdekében.
3.5 A veszélyhelyzet „... a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket;”
12
Az alkotmány
ezen rendelkezése kizárólag elemi csapás esetén ad lehetőséget a Kormánynak kivételes intézkedésre, rendeleti kormányzásra. A veszélyhelyzetben alkalmazott intézkedésekről a Kormány az Országgyűlést tájékoztatni köteles. A polgári védelemről szóló törvény értelmező rendelkezései a veszélyhelyzet konkrétabb – nem kizárólagos – eseteit taglalja. 2. számú kép, Ajkai Vörös iszap tározó átszakadása miatt veszélyhelyzetet hirdettek ki.
11 1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmánya 19/E. §. (1). bekezdés 12 1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmánya 35. §. (1). bekezdés i. pontja
1118
2. kép Kolontár készítette: Stiller Ákos Forrás: HVG http://hvg.hu/nagyitas/20101004_devecser_nagyitas_fotogaleria
4.
A rendőrség szervezete
A jogállamiság követelményeinek megfelelően működő Rendőrség kialakítása érdekében az Országgyűlés a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényt (a továbbiakban: Rtv) alkotta. A társadalmi változásokat követő törvény módosításával a Rendőrség szervezeti felépítése is változott.
„A rendőrséget az általános rendőrségi feladatok ellátására
létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv alkotja.”
13
A Rendőrség tagozódását a 2. számú ábra
szemlélteti. A dolgozat a rendőrségi hármas tagozódásból csak az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv minősített időszaki szabályozásának vizsgálatát tűzte ki célul. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv alapvetően háromszintű tagoltságú. Országos szint:
Országos Rendőr-főkapitányság és szervei
Területi szint:
Megyei Rendőr-főkapitányságok
Helyi szint:
Rendőrkapitányságok, Határrendészeti Kirendeltségek
13 A Rendőrségről szóló1994. évi. XXXIV. törvény 4. §. (2). bekezdés
1119
Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részletes szervezeti ábráját14 az 1. számú melléklet tartalmazza.
2. ábra „A rendőrség tagozódása” Forrás: szerző
5.
A
rendőrség
minősített
időszaki
feladatai,
működésének
szabályozása A béke (normál) időszaki rendőrségi feladatokat, minősített időszakban is végre kell hajtani.
5.1 Alkotmány A hatályos Alkotmány VIII. fejezete rendelkezik a rendvédelmi szervek, köztük a rendőrség alapvető feladatairól (a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme) és a rendőrségről szóló törvény kétharmados voltáról. Fentiekből megállapítható, hogy az alkotmány röviden, tömören határozza meg a rendőrség feladatait.
14 ORFK szervezeti ábra, Letöltve: 2011.10.20 Forrás:http://www.police.hu/data/cms877093/police_portal_szervezetiabra_201107.pdf
1120
5.2 Törvény a Rendőrségről A Magyar Köztársaság Rendőrsége az Rtv-ben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében látja el funkcióit. Az Rtv.-ben rögzített fő feladatai: a közbiztonság és a közrend védelme, az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése, az államhatár rendjének fenntartása, a terrorizmus elleni küzdelem és a bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés. A törvény részletes felsorolást ad a rendőrség feladatairól, melyek sorából a dolgozat tárgyát tekintve az alábbi pontot kell kiemelni: „ellátja a rendkívüli állapot, a megelőző védelmi helyzet, a szükségállapot, a veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott helyzet, katasztrófa vagy katasztrófa veszélye esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, továbbá rendkívüli állapot idején, az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott esetben közreműködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve átlépő személyek kiszorításában, valamint elfogásában és lefegyverzésében,” 15 A törvény az intézkedési kötelezettségeknél közreműködési kötelezettséget határoz meg a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet 16 elhárítására. Az Rtv. keretszabályként határozza meg a rendőrség minősített időszaki feladatait.
5.3 Törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről A
törvény17
a
honvédelemet
„nemzeti
ügy”-ként
deklarálja.
A törvény meghatározza a rendvédelmi szervek: honvédelmi közreműködését, hivatásos állományú tagjainak katonai szolgálatra való behívásának tilalmát, tényleges
állományú
tagjaira,
kormánytisztviselőire,
köztisztviselőire
közalkalmazottaira a honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki, 15 A Rendőrségről szóló1994. évi. XXXIV. törvény 1. §. (2). bekezdés 9. pontja 16 A Rendőrségről szóló1994. évi. XXXIV. törvény 14. §. 17 A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény
1121
és
működéséhez szükséges anyagi javak és szolgáltatások igénybevételének biztosítását. részére a védelmi igazgatás működéséhez, gyakorlatokhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevételét a honvédelmi felkészülés békeidőszakában is. A törvény a rendvédelmi szervek számára hatáskörükben és illetékességi területükön további feladatokat határoz meg: ellátják a honvédelem érdekében meghatározott feladataikat, ellátják a részükre kijelölt személyek és létesítmények védelmét, támogatják a Honvédséget egyes feladatainak végrehajtásában, részt vesznek a polgári védelmi feladatok ellátásában, közreműködnek a rendkívüli intézkedések végrehajtásában, együttműködnek a helyi védelmi igazgatás szerveivel a honvédelmi feladatok ellátásában. A honvédelemről szóló törvény az Rtv.-hez hasonlóan, keretszabályként határozza meg a rendőrség minősített időszaki feladatait.
5.4 Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. A törvény a katasztrófák elleni védekezést és azok következményeinek felszámolását egyszerűsítve a hivatásos és civil szervezetek, védekezési rendszerének összehangolásával biztosítja, felhatalmazza a védekezésért felelős minisztert az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek katasztrófavédelmi feladatainak szabályozására. A katasztrófavédelmi törvény az előzőekhez hasonlóan a rendőrségi feladatok vonatkozásában keretszabályozásként jelentkezik.
5.5 Törvény a polgári védelemről A törvény taxatív felsorolja a polgári védelmi feladatokat melyek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint más veszélyhelyzet életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat fenyegető hatásai elleni védekezés, és a lakosság oltalmazása érdekében a védekezésre való felkészítés. „ A törvényben meghatározott polgári védelmi feladatok végrehajtásában, jogszabályban foglalt alapvető feladataik ellátása mellett 1122
közreműködőként vesznek részt a Magyar Honvédség és - a hivatásos polgári védelmi szervek kivételével - a rendvédelmi szervek.” 18 A törvény a rendőrségi feladatok vonatkozásában keretszabályozásként jelentkezik.
5.6 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről. A rendelet módosítása a bevezetőben említett szervezeti változások következtében szükségszerű lett volna a Rendőrség – Határőrség 2008. január 01-i integrációját követően. A
rendelet
külön
pontokban
határozza
meg
a
Határőrség
és
a
Rendőrség
katasztrófavédelmi feladatait. A Határőrség katasztrófavédelmi feladatai belső szabályzók kidolgozása együttműködést irányító személyek, törzs kijelölése a BM OKF tájékoztatása a védekezésben részt vevő erők és eszközök kijelölése, felkészítése közreműködési feladatok , részt vételi feladatok, biztosítási feladatok A Rendőrség katasztrófavédelmi feladatai rendőri erők, törzsek kijelölése, bevonása a védekezésbe, felkészítésük, tájékoztatás a BM OKF felé részt vétel a védekezésben (ár víz, belvíz, járványügy, rendszabályok bevezetése, érvényesítése,
polgári
védelmi
gyakorlatok,
polgári
védelmi
szervezetek
tevékenységének segítése, objektumok őrzés-védelme, a kulturális javak védelme, a lakosság életvédelmi létesítményei veszélyhelyzeti és minősített időszaki előkészítése, áldozatok felkutatása, a kitelepített, illetve a befogadott lakosság regisztrációja, az állampolgárok tájékoztatása. a lakosság tartózkodásának korlátozására bevezetett intézkedések betartásának ellenőrzése. 18 A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. tv. 3. §. (2). bekezdés
1123
A Rendőrség végzi: a kárterületek lezárását, a forgalomirányítást, a kimenekítés, a kitelepítés és a befogadás rendőri biztosítását, a katasztrófa vagy más veszélyhelyzet felszámolásában részt vevő erők gyors közúti felvonulását elősegítő intézkedések végrehajtását, a hazai és nemzetközi segélyszállítmányok és segélycsapatok mozgási útvonalainak biztosítását, katasztrófák, illetve minősített időszak kihirdetése esetén történő kitelepítés során, valamint a kitelepített lakosság befogadási helyein a rend fenntartását, a kárhelyszínen visszahagyott tulajdon őrzését, a kitelepített területre történő be- és kijárás közbiztonsági ellenőrzését, a bejárási útvonalak meghatározását, az élő áldozatok felkutatását, azonosítását és az ismeretlen holttestek beazonosítását, nemzetközi körözés elrendelését és az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat, a rendőri feladatokkal kapcsolatos tájékoztatást, és biztosítja, hogy az áldozatok és hozzátartozóik tájékozódhassanak, halaszthatatlan esetben a kitelepítést, továbbá a kimenekítés azonnali, helyszínen történő elrendelését, a helyszín biztosítását, lezárását. A
BM
rendelet
részletesen
meghatározza
az
összességében
a
Rendőrség
katasztrófavédelmi feladataiként értelmezhető feladatokat.
5.7 11/2011. (V.6.) BM utasítás a Belügyminisztérium és szervei készenlétbe
helyezéséről,
minősített
időszaki
működésének
szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről A BM utasítás részletes eligazítást ad a minősített időszaki feladatok tervezéséhez, szervezéséhez, a személyi állomány értesítéséhez. Az utasítás deklarálja, hogy minősített időszakokban (a veszélyhelyzet kivételével) a Rendőrség feladatai ellátását TELJES KÉSZENLÉT-ben, az abban meghatározott intézkedések végrehajtásával biztosítja.
1124
A készenlétbe helyezésére a veszélyeztetettséggel arányosan a készenléti fokozatok kerülnek alkalmazásra, végrehajtási normaidőkkel. Az Utasítás az egyes fokozatokhoz konkrét feladatok végrehajtását rendeli. MEGELÕZÕ KÉSZENLÉT (normaidő: 4 nap) az állam- és közbiztonság, a közigazgatás működésének fenntartása, a lakosság életének és az anyagi javainak a fokozott védelme, a személyi állomány védelmével, illetve a fegyveres cselekmények következményeinek csökkentésével kapcsolatos szabályok bevezetése, a vezetési pontok (tartalék vezetési pontok), működési helyek előkészítése és a működés feltételeinek aktivizálása, a nyílt és rejt-jelzett távközlési feladatok biztosításában részt vevő személyi állomány készenlétét és a technikai berendezések előkészítését, FOKOZOTT KÉSZENLÉT (normaidő: 5 nap) fel kell függeszteni a szabadnapok kiadását, be kell szüntetni a szabadságok engedélyezését, a szabadságon lévő személyi állományt vissza kell rendelni szolgálati (munka-) helyére, a személyi állomány részére tartott valamennyi összevont jellegű képzést be kell szüntetni és a tanfolyamokon lévő személyi állományt vissza kell rendelni a vezénylő szervhez, kötelezni kell az együtt tartásra ki nem jelölt személyi állományt – munkaidő után – a lakóhelyén, tartózkodási helyén való tartózkodásra, meg kell teremteni a tartalék vezetési pontokon az élet- és munkafeltételeket biztosító működőképesség feltételeit. TELJES KÉSZENLÉT (normaidő: 8 nap) végre kell hajtani a teljes személyi állomány értesítését, készenlétbe helyezését és együtt tartását, a tartalék vezetési pontokon az élet- és munkafeltételeket biztosító működőképesség feltételeinek biztosítását.
1125
Az Utasítás egyértelmű eligazítást ad a békeidőszaki felkészülési feladatokról. Szabályozás, tervezés, felkészítés, képzés, továbbképzés, gyakorlás, ellenőrzés, személyi és anyagi technikai eszközök biztosítása, a személyi állomány értesítése. Az Utasítás az önálló belügyi szervek vonatkozásában kellő részletességgel tartalmazza az Alkotmányból levezethető minősített időszaki feladatokat, melyek végrehajtására ORFK utasítás került kiadásra.
5.8
12/2011. (VIII. 19.) ORFK utasítás az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv készenlétbe helyezéséről, minősített időszaki működésének szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről
Az utasítás a 11/2011. BM utasítás „személyre szabása”. Értelmezi az egyes fogalmakat, részletezi a békeidőszaki feladatokat, meghatározza a KÉSZENLÉT FOKOZÁSÁT, a személyi állomány értesítési körét, felelősséget telepít az érintett szervek vezetőire a meghatározott feladatok végrehajtásáért. Deklarálja, hogy a rendőri szervek a békeidőszaki rendeltetésüknek, szervezeti felépítésüknek és rendszeresített létszámuknak megfelelően hajtják végre honvédelmi feladataikat.
A veszélyhelyzet kivételével TELJES
KÉSZENLÉTBEN látják el minősített időszaki feladataikat. Az utasítás a békeidőszaki felkészülés keretében az alábbi tervek kidolgozását határozza meg, melyeket a közvetlen felettes szerv vezetője hagy jóvá. ÖSSZESÍTETT KÉSZENLÉTBEHELYEZÉSI TERV (ÖKHT) KÉSZENLÉTBEHELYEZÉSI TERV (KHT) KÉSZENLÉTBEHELYEZÉSI TERVKIVONAT A felkészülés keretében mind a terveket, kimutatásokat, nyilvántartásokat, kijelölő határozatokat, valamennyi dokumentumot napra készen kell vezetni. A felkészülés eredményességének
biztosításául
éves
ellenőrzés
és
értékelés
került
előírásra.
A személyi állomány felelősségére történő delegálás is tetten érhető, mivel előírás szerint a minősített időszaki feladatokat munkaköri leírásokban kell rögzíteni. Szintén a felkészülés eredményességét hivatott biztosítani az a rendelkezés mely a megyei rendőr-
1126
főkapitányságok és a megyei védelmi bizottságok összehangolt, együttes gyakorlatát rendeli végrehajtani. Az utasítás részletes rendelkezéseket tartalmaz az állomány ÉRTESÍTÉSÉ-re. Kiemelt jelentősége van, az értesítési rendszer olajozott működésének, hiszen a rendőri szervek az értesítést követő bevonulás után tudják megkezdeni a készenlét fokozási feladataik végrehajtását. Az értesítési feladatok ellátását ÉRTESÍTÉSI TERVBEN kell meghatározni. A végrehajtás szempontjából kulcsfontosságú az egyes rendőrségi szervek napra kész nyilvántartásának (névjegyzék) állapota a személyi állományról. (berendelhetőség, elérhetőség).
A Rendőrség RZS NEO rendszerében úgynevezett harcérték modult
működtet, melyek naprakészségét, annak folyamatos – parancsnokok által történő – karbantartása, és – ügyeletek által történő – folyamatos ellenőrzése biztosítja. Az értesítések elrendelésekor, az ügyeletesek az RZS NEO rendszerből időveszteség nélkül juthatnak adatokhoz, és késedelem nélkül tudják megkezdeni értesítési feladataik végrehajtását. A készenlét fokozási gyakorlatokhoz hasonlóan az értesítési feladatok gyakorlását 3 évente végre kell hajtani. Az Utasítás alapján a Megyei Rendőr-főkapitányságoknál 1-1 fő VÉDELMI KIEMELT FŐREFERENS látja el a minősített időszaki feladatok ellátására való felkészülést. Ezen túl minden rendőri szerv vezetője megbízott védelmi tisztet jelöl ki. A norma előírja a védelmi tisztekkel szemben támasztott szakmai követelményeket, továbbá a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetők – kinevezés, megbízás előtti – egyeztetési kötelezettségét az ORFK rendészeti főigazgatójával. A védelmi tisztek évente továbbképzésen vesznek részt.
5.9
4/2008. (OT 4.) ORFK utasítás az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Az utasítás VIII. fejezete tartalmazza a minősített időszakra vonatkozó rendelkezéseket. Meghatározza a rendőrségi szervek minősített időszaki vezetésének és irányításának általános szabályait, az ORFK minősített időszaki feladatait, a vezetők általános és különös feladatait. Rendelkezik a feladatok delegálásáról és a helyettesítés rendjéről, a jelentések és tájékoztatások általános szabályairól. A norma ezen túl rendelkezik a rendőrségi szervek minősített
időszaki
okmánykészítési
1127
kötelezettségéről.
(Megyei Rendőr-főkapitányságok: Minősített időszaki Szervezeti és Működési Szabályzat Rendőrkapitányságok: Minősített időszaki Ügyrend)
5.10 53/2010. (OT 31.) ORFK utasítás a Rendőrség ügyeleti szolgálata és a
közreműködésével
teljesítendő
jelentési
és
tájékoztatási
kötelezettség rendjéről Az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv ügyeletei, biztosítják a rendőri munka
folyamatosságát,
jelentési
kötelezettségeket
teljesítenek
és
elsődlegesen
intézkednek a rendkívüli eseményekkel összefüggésben. Az utasítás alapján az ország egész
területét
felölelő
módon,
helyi
szerveknél
a
rendőrkapitányságokon,
a
határrendészeti kirendeltségeken, az őrzött szállásokon, a közös kapcsolattartási szolgálati helyeken és rendészeti együttműködési központokon állandó ügyeleti szolgálatok működnek. 3379/1991. (IX. 5.) Korm. határozat alapján az országos eseménykövető jelzőrendszer (MONITORING) rendőrségi működtetése szintén az ügyeletek útján valósul meg. A MONITORING rendszer célja, hogy rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet kialakulását eredményezhető eseményekről, illetve váratlan támadás esetén olyan megbízható információkat biztosítson a Kormány, a megyei és a helyi védelmi bizottságok, valamint a rendőri vezetés részére, amelynek alapján az országmozgósítás feladataihoz vagy a veszély elhárításához szükséges operatív döntések meghozhatóak, és azok biztosítják
a
kormányzati
szándék
gyors
érvényesülésének
lehetőségét.
A rendőri szervek vezetői, illetékességi területükön történt eseményekről, a tett intézkedésekről, ügyeleteik útján kötelesek jelentést tenni a 2. számú mellékletben19 felsorolt eseményeket minősített időszakban szóban, szükség esetén írásban soron kívül, illetve folyamatosan. Az ügyeleti szolgálatokra kulcsfontosságú szerep hárul, mind az értesítési tervek, mind a készenlétbe helyezési tervek végrehajtása, mind az információ áramlás terén.
19
53/2010. (OT 31.) ORFK utasítás 5. számú melléklete a Rendőrség ügyeleti szolgálata és a
közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási kötelezettség rendjéről
1128
6.
Összegzés
A tanulmányban bemutatásra kerültek a hatályos jogszabályok alapján a minősített időszakok, melyek vonatkozásában 2012. január 01-től változás áll be. Az Országgyűlés az Alaptörvény megalkotásával törvénykezési lavinát indított el, melyek sorában már megalkotta „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről„ szóló 2011. évi CXIII. törvényt továbbá „a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról” szóló 2011. évi CXXVIII. törvényt. A törvények szintén 2012. január 01-től lépnek hatályba. Ezen időpontig – a tanulmányban levezetett egymásra épültség alapján – ismételten fel kell építeni a minősített időszaki szabályozást, a munkaköri leírásoktól az Alaptörvényig. A szabályozás eszköz rendszere - a jogszabályok és az egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközök - tanulmányozásából azok egymásra épültsége állapítható meg, a magasabb szintű norma általános szabályozásától az alacsonyabb szintű norma speciális (részletes) szabályozásáig jutunk el. A szabályozás különböző szintjein a felkészülési feladatok meghatározása, a tervezés, a személyi, anyagi feltételek biztosítása, az oktatás, a gyakorlás, az ellenőrzés, a dokumentálás, a felelősségek delegálása, a szakmai irányítás, valamint az információk áramlása biztosított. A hatályos szabályozás alapján megállapítható, hogy az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv vonatkozásában a minősített időszaki működés szabályozása biztosítja a minősített időszaki feladatokat ellátását. ---------------------
1129
Irodalomjegyzék
dr. Hornyacsek Júlia: Polgári Védelem 1. egyetemi jegyzet Budapest 2009. ISBN: 978-963-7060-66-3 Sápi Gábor „Az átalakuló országvédelem rendszere a megváltozott biztonsági kihívások tükrében” 3.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/nek/2004_3/07_sapi.pdf dr. Simicskó István: Az országvédelem és országmozgósítás szervezeti, hatásköri, irányítási rendszere minősített időszakokban (Történelmi korokon át napjaink hatályos jogi szabályozásáig) doktori (PhD) értekezés, Budapest, 2008. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság alkotmánya. 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 71/2006. (IV.3.) Kormányrendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 11/2011. (V.6.) BM utasítás a Belügyminisztérium és szervei készenlétbe helyezéséről, minősített időszaki működésének szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről 9/1998. (BK 7.) BM utasítás a polgári védelmi feladatokról 60/2007. (OT 34.) ORFK utasítás a rendőrség polgári védelmi feladatainak végrehajtásáról 12/2011. (VIII.19.) ORFK utasítás az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv készenlétbe helyezéséről, minősített időszaki működésének szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről 4/2008. (OT 4.) ORFK utasítás az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezeti és Működési Szabályzatáról 53/2010. (OT 31.) ORFK utasítás a Rendőrség ügyeleti szolgálata és a közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási kötelezettség rendjéről Alaptörvény 2011. évi CXIII. törvény A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
------------------------------
1130
1. számú melléklet
1131
2. számú melléklet
5. számú melléklet az 53/2010. (OT 31.) ORFK utasításhoz Magasabb készenlétbe helyezés esetén és minősített időszakban az Összesített Készültségbe Helyezési Tervvel rendelkező rendőri szervek az abban meghatározottak szerint teljesítik jelentési kötelezettségüket, illetve soron kívül, folyamatosan jelentik az alábbi eseményeket: -
minősített időszak, illetve ezen belül a meghatározott készenléti fokozat(ok) nyílt vagy fedőneves elrendelését, amennyiben nem az ORFK Főügyelet útján került elrendelésre,
-
a mozgósítás fokozatát (részleges, teljes), amennyiben nem az ORFK Főügyelet útján került elrendelésre,
-
a különféle riasztási rendszerek végrehajtásának megkezdését (amennyiben nem az ORFK Főügyelet útján került elrendelésre), befejezését minden esetben,
-
a hadrafoghatóság szintjét és mértékét,
-
a MONITORING rendszer által meghatározott információkat, azok továbbítását,
-
a NATO szervekkel történő együttműködés kapcsán jelentkező feladatok megkezdését, végrehajtását,
-
a területi, speciális feladatoknak megfelelő együttműködési (Magyar Honvédség, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, védelmi bizottságok) tevékenységeinek megkezdését, végrehajtását,
-
Radiológiai-Biológiai-Vegyi szennyezettség bekövetkezését, területi kiterjedését,
-
az agresszív katonai tevékenységre vonatkozó, a Rendőrség tudomására hozott elsődleges információkat,
-
a védelmi (kitelepülési) tervek végrehajtásának helyzetét,
-
az információs és távközlési rendszerek működésének állapotában bekövetkező súlyos zavarokat.
1132
