MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Jáger István r. százados A kitelepítés, a kimenekítés és a befogadás logisztikai feladatai, a végrehajtás elvei és módszerei
Budapest, 2011. november 10.
467
1. Bevezetés Katasztrófa bárhol is következik ott mindig, mindenhol emberéletben tragédiák, vagy anyagi javakban pótolhatatlan értékek veszhetnek oda akár véglegesen is, pillanatok leforgása alatt. A katasztrófák megelőzése érdekében a pillanatnyi, aktuális technikai fejlettséghez mérten a társadalom mindent megtett, illetve megtesz, mely folyamat tükrözi az emberiség küzdelmét a természeti, valamint a civilizációs veszélyekkel szemben. Hazánk a fenyegető kihívásokra komplex védelmi rendszert működtet, melyben mindenkinek – hivatásosoknak és civileknek egyaránt –szerepe és feladata van. A hatékony védelmi munka feltétele, hogy a hivatásos védelmi szervezetek szakmailag jól képzettek, aktiválhatók legyenek.1 Az 1999. évi LXXIV. Törvény a Katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 1. § 1. pontja szerint „Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófa veszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.” A Katasztrófavédelmi törvény az önkormányzat állami feladataként jelöli meg a lakosság felkészítését a katasztrófavédelmi helyzetekre, a Katasztrófavédelem feladatrendszerén belül pedig nagy hangsúlyt kap a lakosságfelkészítés, valamint az ehhez kapcsolódó megelőzés. Első pillantásra úgy tűnik, hogy hivatásomtól, mindennapi munkámtól távol áll a lakosságvédelem, azonban gyakorló rendvédelmi dolgozóként hiszem és tudom, hogy az élet a legfőbb érték és a szűkebb és tágabb értelemben vett emberi közösségek (ország, régió, város, község, család) védelme a társadalom és az állam alapvető érdeke és feladata. A kitelepítés, a kimenekítés és a befogadás három egyszerű szó, melyek köznapi értelemben használva is magukban hordoznak egyfajta kellemetlen, baljós felhangot, amik előrevetítik, hogy az egyes fogalmak mögött meghúzódó tevékenységek eltérnek az általános, mindennapi emberi magatartásoktól, és egyszerre teszi ezeket érdekessé és izgalmassá szakmai érelemben is.
1
Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében, A települések katasztrófa-elhárítási feladatai 2011. 3. o.
468
Munkám, illetve tanulmányaim során viszonylag kevés olyan komplex feladattal találkoztam, mint a távolsági védelem problémaköre, melynek sikeres végrehajtása csak a számtalan részfeladat hibátlan megoldása útján sikerülhet. A dolgozatom témájának kiválasztása alkalmával az vezetett, hogy érdekelt az a gondolat, hogy az Alkotmányból levezethető tartózkodási hely megválasztásának szabadsága hogyan, mikét korlátozható katasztrófahelyzet esetén, illetve tanulmányozásra méltó problémának tartom a katasztrófavédelmi helyzetben a viszonylag nagy létszámú állampolgár rövid időn belül történő kitelepítésének, kimenekítésének, illetve elhelyezésének, befogadásának megszervezését logisztikai szempontból is. Ennek érdekében a dolgozatomban ismertetem a tevékenység végrehajtásának jogszabályi hátteret, jogi szabályozást. Bemutatom a katasztrófák elleni védekezés struktúrájának ismertetése útján a kitelepítés, a kimenekítés és a befogadás feladatainak végrehajtásáért felelősöket. Elemzem az életvédelem alapvető módjait katasztrófahelyzet idején, illetve értelmezem a távolsági védekezés fogalmát. Bemutatom a távolsági mentés dinamikus szakaszainak (kitelepítés, kimenekítés) gyakorlati végrehajtását, valamint rávilágítok a távolsági mentéskor tisztázandó kérdésekre, és ismertetem a mentés alapelveit. Ezt követően tisztázom a befogadás és a lakosság visszatelepítésének végrehajtásának elveit és metodikáját.
2. Jogszabályi háttér, jogi szabályozás 2.1 Jogszabályok A kitelepítés, a kimenekítés és a befogadás, mint katasztrófavédelmi tevékenység komplexitását jól mutatja, az alkalmazás során figyelembe veendő jogszabályok, normatívák mennyisége és minősége is. Az alábbiakban összegyűjtöttem a szabályozókat és ezek közül néhányat be is mutatok. 2000. január 01-én lépett hatályba a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény. Ezt módosította - amely alapvető változást jelentett a törvény IV. fejezetének követelményrendszerében - a 2006. évi VIII. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 18/2006. számú kormányrendelet.
469
A törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint más veszélyhelyzet életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat fenyegető hatásai elleni védekezést, a lakosság oltalmazása érdekében a védekezésre való felkészülést, tekintettel az 1989. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények I. és II. és III. kiegészítő jegyzőkönyvében meghatározott kötelezettségekből eredő feladatokra is. A 60/1997. (IV. 18.) Kormányrendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályaival kapcsolatban állapít meg szabályokat. A polgári védelmi felkészítés követelményeiről szóló 13/1998. (III. 6.) BM rendelet 4. § alapján polgári védelmi alapképzésben kell részesíteni a polgári védelmi szervezetbe beosztott személyeket a szakképzettségüktől és a szervezetben betöltött beosztásuktól függetlenül. Az 5. § (1) bekezdés szerint polgári védelmi szakkiképzésben kell részesíteni a polgári védelmi szervezet szakalegységébe beosztott személyt a szakalegység tevékenységének és a szakalegységben elvégzendő feladatának megfelelően. A szakkiképzési ismeretek felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza. A 2. számú melléklet a kitelepítés (kimenekítés) - befogadás végrehajtása, az óvóhelyek használata, illetve a logisztikai ismereteket a speciális, szakalegységi tevékenységéhez kapcsolódó ismeretek közé sorolja. A 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvény 3.§ j. pontja szerint „A különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.”
470
Az 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásával kapcsolatban nyújt eligazítást. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7. § (2) szerint törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában. Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke a fenti bekezdésben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. 2.2 A figyelembe veendő, további jogszabályok A kitelepítés, a kimenekítés és a befogadás, mint komplex katasztrófa védelmi tevékenység végrehajtása során az alábbi jogszabályok tartalmaznak rendelkezéseket, illetve adnak további eligazítást.
-
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,
-
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXII. törvény,
-
1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről,
-
1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről,
-
1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról ,
-
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény,
-
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról,
-
232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól,
-
A katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló 158/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet,
-
179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról,
-
A Htv. egyes feladatainak végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3) Korm. rendelet,
471
-
48/1999. (XII. 15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről,
-
A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet,
-
9/1998. (BK 7.) BM utasítás a polgárvédelmi feladatokról,
-
20/1998. ( IV. 10.) BM rendelet a a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről,
- 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról, -
165/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről,
-
2080/2008. (VI. 30.) Korm. határozat a Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programjáról,
-
2112/2004. (V. 7.) Korm. határozat a terrorizmus elleni küzdelem aktuális feladatairól,
-
212/2010.
(VII.
1.)
Korm.
rendelet
az
egyes
miniszterek,
valamint
a
Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről, -
10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és a belvízvédekezésről,
-
167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről,
-
1/2008. (VI. 18.) ÖM rendelet az önkormányzati miniszter feladatkörébe tartozó tevékenységek sugárvédelmi ellenőrző rendszerének működési feladatairól,
-
114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről,
-
13/1998. (III. 6.) BM rendelet a polgári védelmi felkészítés követelményeiről,
-
10/2010. (X. 4.) BM utasítás a Polgári Veszélyhelyzeti Információs Rendszer létrehozásáról, üzemeltetéséről2
2.3 Az új katasztrófavédelmi törvény 2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló, 2012. január 01. napjától hatályba lépő törvény szintén szabályozza a kitelepítés, a kimenekítés és a befogadás tevékenységét az alábbiak szerint.
2
Ezek napjainkban változnak, de a változások nem jelentik a bennük foglalt feladatok megszűnését.
472
A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a védelmi bizottság közreműködésével a védekezés irányítása terén halasztást nem tűrő esetben, a helyben szokásos módon, átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges mértékben a veszélyeztetett területekről az állampolgárok kimenekítését, és
erről a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján haladéktalanul értesíti a Kormányt, illetve összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését, befogadását, ellátását, továbbá a helyi védekezés megszervezését. A polgármester a településen a védekezés során halasztást nem tűrő esetben, átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul értesíti a település szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjét és a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét, valamint szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, befogadását és visszatelepítését. A polgári védelem katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatai körében a törvény a polgári védelmi feladatok körében említi a lakosság felkészítés, a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, a tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás, az egyéni védőeszközökkel történő ellátás, és a védelmi célú építmények fenntartása mellett a lakosság kimenekítése, kitelepítése és befogadása tevékenységét. Katasztrófaveszély vagy veszélyhelyzet esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szervek az intézkedések elősegítése céljából, legfeljebb azok időtartamának fennállását követő három hónapig a település azonnali védekezési munkálataiba bevont, továbbá a katasztrófavédelmi intézkedésekkel érintett, a polgári védelmi szervezetbe nem beosztott személyek alábbi személyes adatainak nyilvántartásával összefüggésben rendelkezik arról, hogy a létrehozott adattárból adatot szolgáltatni a kitelepítés és befogadás szervezése, és a polgári védelmi szervezetbe történő beosztás céljából a polgármesternek lehet. Ezen túl a Törvény a felhatalmazó rendelkezések felsorolása során említi, hogy felhatalmazást kap
a
Kormány,
hogy
rendeletben
szabályozza
a
Kormány
tagjainak
és
a
katasztrófavédelemben érintett állami szerveknek a megelőzéssel, a felkészüléssel és a védekezéssel kapcsolatos működésének, riasztásának rendjét – beleértve a reagálási időket –, részletes feladatait, a katasztrófavédelmi szabályzat részletes szabályait, ezen belül az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, a kitelepítés és befogadás általános szabályait is. 473
2.4 Az Alkotmányban rögzített minősített időszakok fogalma, jellemzői A Magyar Köztársaság Alkotmánya négy minősített időszakról rendelkezik, ezek: A rendkívüli állapot (Alkotmány 19.§ (3) bek. h.pont), A szükségállapot (Alkotmány 19.§ (3) bek. i.pont) A váratlan támadás (Alkotmány 19/E § (1) bek. és a Veszélyhelyzet (Alkotmány 35.§ (1) bek. i. pont első fordulat). Magyarország Alaptörvénye, amely 2012. január 01. napján lép életbe, a különleges jogrend égisze alatt 5 minősített időszakról rendelkezik, így a -
Rendkívüli állapot
-
Szükségállapot
-
Megelőző védelmi helyzet
-
A váratlan támadás
-
A veszélyhelyzet
A minősített időszakok közös jellemzője, hogy az állam életét, rendes működését, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát belső, vagy külső eredetű társadalmi, illetve természeti-, technikai jellegű erőhatalom megjelenése veszélyezteti és ennek elhárítására – az Alkotmány felhatalmazása alapján – a rendkívüli jogrend eszközei vehetők igénybe. Magyarország Alaptörvénye XXXI. cikk szerint minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. Az Alaptörvény kimondja, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében polgári védelmi kötelezettség írható elő. A honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.
3. A kitelepítés, a kimenekítés és a befogadás feladatainak végrehajtásáért felelős a katasztrófák elleni védekezés struktúrájának a bemutatásával A kitelepítés, a kimenekítés és a befogadás logisztikai feladatait, a végrehajtás elveit és módszereit a katasztrófavédelem feladataiból, illetve a feladatok végrehajtására kijelölt szervek struktúrájának ismertetéséből látom legcélszerűbbnek levezetni.
474
A katasztrófák elleni védekezés irányítása körében különválnak a Kormány feladatai, a Kormányzati Koordinációs Bizottság feladatai, a belügyminiszter feladatai, az illetékes miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetőjének feladatai, a megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottság feladatai, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének feladatai, valamint a polgármester feladatai. 3.1 Polgárvédelmi fő feladatok a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra, a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása, a figyelmeztetés, a tájékoztatás, a riasztás, az egyéni védőeszközökkel történő ellátás, az óvóhelyi védelem, a lakosság kimenekítése és kitelepítése, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) védelme, az elsötétítés, a fényálcázás, a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, illetőleg az ezzel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések, a polgári védelmi tervezés, szervezés, a szakhatósági tevékenység ellátása, a települések veszélyeztetettségének felmérése, közreműködés a lakosság légi riasztásában, a kulturális javak védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jog-szabályban meghatározott feladatainak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, illetőleg
a
nemzetközi
szerződésekből
adódó
tájékoztatás
és
kölcsönös
segítségnyújtás feladatainak ellátásában. A polgári védelmi kötelezettség a belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár férfiakra 16-60, nőkre 18-55 éves korig terjed ki.
475
Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve, a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig, a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig, a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza. Az is, aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el, illetve aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan. 3.2 A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesítők köre az országgyűlési képviselő, a miniszter, az államtitkár, a politikai államtitkár, a vezetői megbízású, valamint ügyköre szerint polgári védelmi feladatot ellátó köztisztviselő és közalkalmazott, a jegyző, a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a fegyveres erők tényleges állományú, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat köztisztviselője, a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó, az Országos Mentőszolgálat dolgozója, a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes tűzoltó, a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja, a hivatását gyakorló lelkész. 3.3 A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester: a polgári védelmi kötelezettség teljesítése, a polgári védelmi feladatok tervezése és végrehajtása érdekében az adattal rendelkező szervtől vagy hatóságtól a munkavállalóról, vagy a szakhatóság technikai eszközeire vonatkozó adatot kérhet. Az adatszolgáltatást az adattal rendelkező szerv 15 napon belül köteles teljesíteni, a
polgári
védelmi
feladatok
irányítása
és
végrehajtása
során
a
helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 7.§ (2) bekezdésében biztosított államigazgatási jogkörben jár el,
476
polgári védelmi feladatait a megyei közgyűlés hivatala, a főpolgármesteri hivatal, a polgármesteri hivatal és az illetékes hivatásos Katasztrófavédelmi Igazgatóság közreműködésével látja el. 3.4 A polgármester A kitelepítés, kimenekítés végrehajtásának felelőse a településen minden esetben a polgármester. A polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi, a területi, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe, kiképzésre és gyakorlatra osztja be. A polgári szervek részére elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását, az alkalmazás feltételeinek biztosítását. Biztosítja a lakosság riasztására szolgáló berendezések működtetését. Polgári védelmi ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol. Felelős a település polgári védelmi terveinek kidolgozásáért. Gondoskodik az anyagi-technikai eszközök állagának megóvásáról és megfelelő tárolásáról. A polgármester a polgári védelmi feladatok végrehajtása során: elrendeli a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester rendelkezése alapján (vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával) polgári védelmi szervezetek alkalmazását, szervezi és irányítja a lakosság felkészítését, egyéni és óvóhelyi védelmét, kitelepítését, kimenekítését, illetőleg befogadását és visszatelepítését, az anyagi javak védelmét, a lakosság lét-fenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátását,
477
szervezi a fegyveres erők és rendvédelmi szervek, valamint a társadalmi szervezetek együttműködését, illetőleg együttműködik más települések polgármestereivel a polgári védelmi feladatok végrehajtásában. A fentiekből megállapítható, hogy polgármester a polgári védelmi feladatok végrehajtása során szervezi és irányítja a lakosság felkészítését, egyéni és óvóhelyi védelmét, kitelepítését, kimenekítését, illetőleg befogadását és visszatelepítését. Ebben a munkájában támaszkodhat a polgári védelmi kirendeltség és a településre vezényelt hivatásos katasztrófavédelmi szerv beosztottjára, akik szervezik a kitelepítés helyi feladatait, a települési parancsnokság szakbeosztottjának segítségére, a Helyi Védelmi Bizottság koordináló munkájára, illetve az intézményekben ápolt fekvőbetegek esetében az intézmény vezetőjére, továbbá a lakásukban ápolt betegek esetében a háziorvosi szolgálat és az ÁNTSZ segítségére. A polgármesterek kitelepítéssel kapcsolatos további feladatai: -
Ügyeleti szolgálati rendszer kialakítása, működtetése
-
Lakosság tájékoztatása, felkészítése a kitelepítésre
-
Berendezteti a megjelölt gyülekezési helyeket
-
Közegészségügyi biztosítás szervezése (különös tekintettel a járványmegelőzésre)
-
Aktivizálja a kitelepítési szakszolgálatot
-
A nyilvántartásba vételt (népesség-nyilvántartó);
-
A települést működtető hivatal (okmányiroda, stb.) kitelepítése;
-
A lakossággal elszállítható javak tekintetében mennyiségi korlátozásokat vezethet be;
-
Anyagi javak, állatállomány kitelepítésének szervezése (speciális szállítóeszközök igénylése).
-
A kitelepítési-elhelyezési szakszolgálat számvetései alapján biztosítja – a Helyi Védelmi Bizottság és a Megyei Védelmi Bizottság útján – a hiányzó szállító kapacitást (autóbusz, tömegközlekedés);
-
Hátrahagyott anyagi javak őrzés-védelme (Rendőrség,Polgárőrség),
-
Az evakuált területre elrendelheti az engedéllyel történő belépést;
478
-
Intézkedik a kitelepített terület (település) közműveinek lezárására (víz, gáz, elektromos áram);
-
A fekvőbeteg ellátást végző intézmények ill. a bentlakásos szociális intézmények felé is intézkedik (felelős az intézményvezető, prevenciós tervek);
-
Intézkedik egészségügyi ellátás a településeken háziorvosi, illetve ÁNTSZ segítségével az idős, magatehetetlen, személyek speciális kitelepítésére is;
-
Várandós, terhes-gondozott nők, valamint művese kezelésre szoruló betegek speciális szállítására (mentősök, betegszállítók);
4. Az életvédelem alapvető módjai Egyéni védelem: Olyan ipari balesetek, robbanások, stb. esetén, amikor az emberi életre veszélyes, káros anyagok kerülnek a levegőbe, védekezni kell a veszélyeztető hatások ellen. Ehhez különböző esz-közöket használhatunk attól függően, hogy mi ellen akarjuk megvédeni magunkat (pl. szűrő-, ill. szigetelő típusú légzésvédő eszközökkel, bőrvédő eszközökkel).
-
Csoportos védelem
Csoportos védelemről akkor beszélünk, amikor több személyt, akár egy egész települést kell megvédeni a veszélyeztető hatás következményeitől. Megvalósulhat a település elhagyása nélkül, ez a helyi védelem, valamint a teljes település vagy egy részének önként, vagy kötelező elhagyásával, ez a távolsági védelem.
-
A helyi védelem:
Legtöbbször elzárkózással valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a lakosság a veszélyeztető hatások elől az épületekbe zárkózik, és nem hagyja el az épületet, amíg a veszély el nem hárul. Erre például akkor van szükség, amikor egy ipari baleset során veszélyes vegyi anyagok kerülnek a levegőbe, de ehhez a védekezési formához tartoznak az óvóhelyek létesítése és alkalmazása életvédelem céljára.
-
A távolsági védelem:
Magába foglalja a kitelepítést, kimenekítést, szükség esetén a befogadás, valamint az ebből adódó elhelyezési, majd visszatelepítési feladatok végrehajtását.
479
A védelem kiegészítő tényezői, amelyek az alapvető módozatok hatékonyságát növelik: a lakosság riasztásának megszervezése, az egészségügyi ellátás megszervezése, a lakosság felkészítése az önmentésre és legfontosabb teendőire, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak megelőző védelmének tervezése, szervezése, pótolhatatlan értékű kulturális javak védelme, elsötétítési, fényálcázási rendszabályok bevezetése, a mentési munkák végrehajtása, segélynyújtás a lakosságnak.
5. A távolsági védelem értelmezése A 114/1995. (IX.27.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően a veszélyeztetettség mértéke képezi a települések besorolásának alapját. A rendelet minden egyes sorolási kategóriához meghatározza az elégséges védelmi szintnek megfelelő követelményeket is. A jogszabály alapján I-IV. csoportba sorolják a településeket, és ehhez mérten kell kialakítani a védelmi terveket.
1. számú ábra Az árba forrása : index.hu/belfold/ar060421/ letöltve: 2010. november 10.
Polgári védelmi alaptervek kerülnek kidolgozásra települési és a polgári szervek szintjén. Az alaptervek a végrehajtásból kiindulva a lehető legrészletesebben tartalmazzák a településre, polgári szervre vonatkoztatott polgári védelmi feladatokat.
480
Polgári védelmi összesített tervek kerülnek kidolgozásra körzeti, megyei fővárosi igazgatóságok szintjén, alapvetően az irányításból kiindulva összesített adatokkal, illetve az ezen szinteken jelentkező végrehajtási (szervezési és koordinálási) feladatokból kiindulva. Polgári védelmi összesített adattárak kerülnek kidolgozásra a régiók, illetve országos szinten, meghatározóan azon információkkal, melyek a tartozó irányítási, illetve a végrehajtási szintek polgári védelmi feladatai vonatkozásában kellő szakmai áttekintést biztosítanak, valamint az ezen szinteknél megjelenhető koordinálási, szervezési feladatok végrehajtásában segítséget nyújtanak. A polgári védelmi alaptervek felépítése a veszélyeztetettség értékelése, elemzése a vezetés rendje és működési feltételeinek biztosítása a lakosság riasztása, tájékoztatása polgári védelmi szervezetek készenlétbe helyezése a lakosság kitelepítése, kimenekítése és elhelyezése a lakosság elrejtéssel történő védelme a lakosság védőeszközökkel történő ellátása, az elzárkózás lehetősége a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme egészségügyi ellátás mentesítési lehetőségek ellátási lehetőségek szállítási lehetőségek speciális feladatok a polgári védelmi erők alkalmazása
6. Fogalmak Kitelepítés
481
Békeidőszaki, vagy hadiállapot időszakában olyan ideiglenes lakóhely elhagyás, amikor a kitelepítettek – a helyzettől függően kötelezően, vagy önként – rövidebb, hosszabb időre elhagyják lakóhelyüket és biztonságosabb területen kerülnek – alapvetően családoknál – elhelyezésre. Más értelmezés szerint a veszélyeztető esemény által sújtott, vagy azzal fenyegetett területen élő személyek, illetve az ott található, létfenntartásukhoz szükséges anyagi javaknak tervezett, az arra jogosult döntésén alapuló szervezett kivonása. A kitelepítés módszerével való védekezés hatékonyságát, annak előre tervezhetősége biztosítja. Kimenekítés Olyan lakóhelyelhagyás, amikor nem állt rendelkezésre elegendő figyelmeztetési idő, a már bekövetkezett a katasztrófa veszélyeztető hatása miatt szükséges a lakosság gyors kivonása az életveszélyessé vált területről, az emberélet mentése érdekében. Befogadás, elhelyezés A lakóhelyét elhagyni kényszerülő lakosság családoknál, közintézményekben való átmeneti befogadása, valamint anyagi javainak tervezett, az arra jogosult döntésén alapuló, a veszélyeztetett területen kívüli ideiglenes elhelyezése, ellátása. Visszatelepítés A veszély megszűnését követően a lakosságnak a lakóhelyére, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javaknak az eredeti helyére történő, az arra jogosult döntésén alapuló, szervezett visszajuttatása, visszaszállítása.
7. A szükségesség Békeidőszaki távolsági mentés szükségessége Elemi csapások, természeti eredetű katasztrófák: hidrológiai eredetű veszélyhelyzet: elsősorban az árvíz, víztározók meghibásodása, felhőszakadásból eredő árvíz-helyzet, geológiai eredetű veszélyhelyzet: földrengés, földcsuszamlás, földkéreg süllyedés, időjárás eredetű veszélyhelyzet: rendkívüli időjárásból adódó viharok, orkán, aszály, nagymértékű havazás, biológiai eredetű veszélyhelyzet: rovarok és a növényvilág káros mértékű túlszaporodása
482
. 1.
számú fotó
Hazánk árvízi veszélyeztetettségének magyarázata az alábbi ábrák mentén értelmezhetők:
Éves max. vízállás értékek Budapesten (cm) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
856
844 629 536
827 716
689 489
488
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
2.
számú ábra3
Az árvízhelyzetének bemutatása szempontjából különös jelentősséggel bír a Duna folyam vízállása, tekintettel arra, hogy ez a legnagyobb folyónk és ennek a vízgyűjtő területén helyezkedik el hazánk. A grafikon az éves maximum vízállás érékeket mutatja be Budapesten centiméterben mérve. Azt ábrázolja, hogy 2002., 2006., valamint 2010. évben emelkedett a folyó szintje a legmagasabbra.
3
1.számú fotó kép forrása : http://www.origo.hu/i/1006/20100606arvizarad6.jpg, letöltés : 2010. november 10. 2. számú ábra : Éves max. vízállás értékek Budapesten (cm) Készítette : A szerző 2011. ZMNE Budapest, 2011.
483
Magyarországon mért max. és min. hőmérsékletek Celsius fokban mérve 50 40
41,9 39,1 37,2 37,8 38,4 39,4 37,2 36,9 36,9
30 20 10 0 -10 -20 -30
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 -14,8 -19,2 -21,8 -25,5 -26,1 -28,3 -26,5 -25,1 -31,9
Legmagasabb hőmérsékelt (C) Legalacsonyabb hőmérséklet (C)
-40
3. számú ábra
4. számú ábra 3. számú ábra: Magyarországon mért max. és min. hőmérsékletek Celsius fokban mérve Készítette : A szerző 2011. ZMNE Budapest, 2011. 4.számú ábra: Hóvastagság hazánk térségében 2011.01. 21. Készítette: „VITUKI” Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság 2011. Forrás: Vituki Országos Vízjelző Szolgálat honlapja http://www.hydroinfo.hu/Html/ho/hovast.html ( megjelölt forrásadatok : OMSZ)
484
Szintén az árvízhelyzetének bemutatása szempontjából bír jelentőséggel hazánk szélsőséges időjárásának bemutatása. Az éves hőmérsékleti különbség átlagosan az 50 °C-t meghaladja, de gyakran a 60 °C-t is. A grafikon 2001-2009. év között ábrázolja a Magyarország területén mért legalacsonyabb és a legmagasabb hőmérsékletet. A grafikon a Duna vízgyűjtő területén adott pillanatban mért hó vastagságát mutatja be, mely adatok szerint várhatóan a Duna védekezési szakaszain lévő települések és műtárgyak vonatkozásában már a felkészülést az előrejelzés birtokában indokolt megkezdeni.
5. számú ábra4 A Duna-Budapesti vízállás görbéje az elmúlt és elkövetkező napokban
A grafikon a Duna vízállás előrejelzését mutatja be 2011. január 18. nap vonatkozásában, mely egyértelműen csökkenő előrejelzést mutat. Az ábra azért fontos, mert jól mutatja, hogy bár a kisidőre készített előrejelzés is mintegy fél méteres hibatartományt tartalmaz, az előrejelzés adatai alapján azonban az intézkedési tervek végrehajtása egyértelműen megalapozhatóak.
Ipari és egyéb szerencsétlenségek, mint civilizációs eredetű katasztrófák:
4
Forrás :Hidrometeorológiai tájékoztató a KDV-KÖVIZIG területén kialakult és várható helyzetről http://www.kdvkovizig.hu/letoltes/rhidmet_0118.doc 2 . old. Az ábrát készítette: Országos Vízjelző Szolgálat
485
2011.
január 18.
ipari vonatkozású veszélyhelyzet: mérgező vegyi anyagok szabadba jutása, ipari, mezőgazdasági technológiák működési zavarai, tűzvészek, robbanások, egyes energetikai rendszerek leállásából adódó események, szállítási és közlekedési veszélyhelyzetek földi, légi, vízi utakon ipari vonatkozású katasztrófákat teremthetnek, nukleáris létesítmények működési zavarai, nagymértékű környezetszennyeződés vízben, földben, levegőben, -
terrorcselekmény, amely az előbbiekben felsorolt káros hatások bármelyikét kiválthatja, emberi tevékenységhez kapcsolódó szándékos, vagy vétlen károkozás környezetükben, társadalmi
rendszer
működésében
bekövetkező
változások:
pl.:
sztrájk,
megmozdulás, migrációs folyamat, járványveszély emberek, vagy állatok körében.
8. A katasztrófa elhárítás logisztikai támogatása fogalma, célja A katasztrófa-elhárítási logisztika fogalma: Katasztrófa-elhárítási logisztika mindazon tervezési, szervezési, koordinálási és gazdálkodási tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófák elleni hatékony védekezés érdekében, a szükséges és elégséges logisztikai feltételek, az anyagi-technikai és különleges erőforrások biztosítása, valamint optimális felhasználása céljából kerülnek végrehajtásra. A katasztrófa-elhárítási logisztika célja: A katasztrófa-elhárítás logisztikai rendszerének célja a katasztrófák elleni védekezés feladatainak végrehajtásához szükséges erőforrások tervezése, a humán, az anyagi, a technikai, feltételek biztosítása, valamint a felhasználás szervezése, koordinálása a megelőzés, a védekezés és a helyreállítás során.
486
A logisztika helye a katasztrófa elhárításban A katasztrófavédelem feladat alrendszere magába foglalja az irányítás- és végrehajtás résztvevőit, a megelőzés, a mentés és a helyreállítás időszakaiban végrehajtandó feladatok teljes vertikumát. Ezek a kiterjednek a végrehajtás erőforrás szükségletének biztosításával összefüggő feladatokra, vagyis az időben és térben elkülöníthető katasztrófa-elhárítási feladatokon belül a tervezési, szervezési és a védekezés szakmai feladatai mellett, jelen vannak a logisztikai támogató feladatok is. A fentiekből következik, hogy a katasztrófa-elhárítás feladatainak végrehajtását támogató logisztikai feladatok és képességek halmaza egy olyan logisztikai támogató rendszert alkotnak, amely végrehajtási (megvalósítási) szinten a katasztrófa-elhárítási feladatok alrendszeréhez kötődik, de a szükséges logisztikai erőforrásokat és képességeket a katasztrófavédelem „erőforrás” és „szervezeti” alrendszereiből meríti.
6.
számú ábra Katasztrófavédelmi feladatrendszerhez illeszkedő katasztrófa elhárítási időszakok bemutatása Készítette : A szerző 2011. ZMNE Budapest, 2011.
Jelen dolgozat témájára, a kitelepítés, a kimenekítés és a befogadás tevékenységére vonatkoztatva az általános logisztikai fogalmakat megállapítható, hogy az alább ismertetésre kerülő tevékenységek dinamikus, komplex és halasztást nem tűrő voltuk miatt szorosan illeszkednek a logisztika feladatköréhez, tehát megfelelő logisztikai háttér szervezése, biztosítása nélkül a hatékony feladatmegoldás nem lehet sikeres.
487
9. A távolsági mentés (kitelepítés, kimenekítés) végrehajtása Kitelepítés minősített időszakban, veszélyhelyzetben (megelőző védelmi helyzetben) rendelhető el, ha a veszélyeztető esemény által érintett területen élő lakosság, illetve a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme más módon nem valósítható meg. A kitelepítés ideiglenes jellegű védelmi intézkedés, a veszélyeztető esemény elmúltával, illetve következményeinek felszámolása után haladéktalanul intézkedni kell a lakosság visszatelepítésére. A kialakult veszélyeztetettségről, illetve a kitelepítés szükségességéről a polgármester a megyei közgyűlés elnökét haladéktalanul értesíti, halasztást nem tűrő esetben - a megyei közgyűlés
elnökének
utólagos
tájékoztatásával
-
elrendeli
a
végrehajtást.
A kitelepítésről szóló felhívást a helyben szokásos módon (hangosbemondó, hírvivő, falragaszok stb.) vagy rádió-, televízió-közlemény útján kell közzétenni. A megyei közgyűlés elnöke a meghatározott értesítést követően - az önkormányzati miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - megteszi a szükséges intézkedéseket a kitelepítés és befogadás végrehajtására. A kitelepítést követően a terület és a lakosság visszamaradó anyagi javainak őrzésvédelmét a rendőrség - szükség esetén a fegyveres erők e feladat elvégzésére kijelölt egységeivel együtt végzi. A kitelepítést követően a területre történő belépés közegészségügyi, közbiztonsági okból külön engedélyhez köthető. Járványveszély megelőzése vagy vegyi, illetve radioaktív szennyezettség megállapítása céljából a kitelepített területről történő kilépés során elrendelhető a kilépő személy egészségügyi vagy radiológiai, vegyi ellenőrzése és a szükséges fertőtlenítés, illetve mentesítés végrehajtása.
488
9.1 A távolsági mentés során halaszthatatlanul elvégzendő feladatok - figyelmeztetés, tájékoztatás - szállítójárművek megszervezése - épületekben tartózkodó emberek közvetlen mentése, - a sérült lakosság segélynyújtásával, és a kárterületről való elszállításával, befogadásával, ellátásával kapcsolatos munkák, A
kárterületen,
veszélyeztetett
területen
tevékenykedő
mentő-műszaki
alegységek
legfontosabb feladata az emberek mentése. 9.2 A műszaki-mentő alegységek feladatai a veszélyeztetett területen A műszaki-mentő alegységekre a veszélyeztetett területen a következő feladatok hárulnak: emberek mentése épületekből, mozgásbiztosítási feladatok ellátása, a sérültek kiszállításának biztosításában való közreműködés, a mentés műszaki biztosítása, A mentés során meg kell szüntetni az életveszélyt! Másodsorban elvégzendő feladatok: A sérültek gyógyítása, a hajléktalan lakosság elhelyezése, élelmiszerrel, ruházattal és egyéb tárgyakkal való ellátása. Távolsági mentés megszervezése: - a veszélyeztetett személyek felkutatása - mentés útvonalának meghatározása - mentési módszer kiválasztása - a mentés végrehajtása - a szállító járművek beszerzése - a befogadó helyek, ideiglenes befogadó helyek kiválasztása, kijelölése, okmányok hiteles vezetése ( 1.-2. számú melléklet) A távolsági mentés történhet: a, Térben eltérő módon, azaz egy településen belül, települések között, az országhatáron belül, illetve nemzetközi viszonylatban, az országhatáron túl.
489
b, Időben eltérően, veszélyhelyzet előtti kitelepítés útján, illetve veszélyhelyzet utáni kitelepítés. c, A végrehajtása szerint történhet szervezetten, vagy spontán. d, Igénybevett közlekedési eszközök szerint csoportosítható a kitelepítés irányítói által biztosított járművel, saját járművel, vagy gyalogosan. e, A kitelepülők megoszlása alapján történhet részlegesen, vagy teljesen.
10. A távolsági mentéskor tisztázandó kérdések, a mentés alapelvei 1. szakasz: - mentendő személyek száma - mentés sorrendje - a legbiztosabb útvonal és a mentésben résztvevő járművek kijelölése - előforduló veszélyek mentés során - felszerelési igény pontosítása - a járóképtelen vagy mozgásukban korlátozott személyek számának felmérése, mentésük megszervezése (mentő gépkocsi igénylése) 2. szakasz: - ideiglenes gyülekezőhely kijelölése megjelölése - mentőosztag létszámának meghatározása 3. szakasz: - elzárt terekhez vezető utak felkutatása - mentendő személyekkel kapcsolatfelvétel és életfeltétel biztosítás 4. szakasz: - kapcsolatfelvétel megkísérlése - veszélyeztetett terület átkutatása, esetlegesen rendőri segítség igénybevétele 5. szakasz: - terület zárása - a távolsági mentéssel kimentett személyek elhelyezésének megszervezése ideiglenes befogadó helyen, pontos nyilvántartás vezetése ( 1.-2. számú melléklet)
6. szakasz : - a visszatelepítés végrehajtása a veszélyhelyzet elmúltával 490
10.1. A „túlélő csomag” Az 1. szakaszban írt felszerelés igény pontosítása során az alábbi „túlélő csomag” összeállítása ajánlott: -
személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv,bankkártya,
-
két- három napi élelmiszer (konzerv, nem romlandó élelmiszer) egy liter ivóvíz, tea, üdítő (a napi kalória érték a 3000-3600 kalória tápértéket elérje)
-
az évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű,
-
tisztálkodási eszközök,
-
rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök
-
egyéni védőeszköz (ha van), légzésvédő és bőrvédő eszközként használható ruházat,
-
takaró (esetleg hálózsák, gumimatrac,)
-
ha van, hordozható rádió.
10.2 A szakalegységek Meghatározott feladatok ellátására az alábbi szakalegységek hozhatók létre: riasztó a lakosság helyi riasztása és tájékoztatása, a polgári védelmi szervezetek állományának riasztása, a riasztásra szolgáló eszközök és berendezések működtetése, az elsötétítés és fényálcázás végrehajtásának ellenőrzése, híradó a polgári védelmi szervek és szervezetek, az irányító és együttműködő szervek és szervezetek közötti hírkapcsolat biztosítására, vezetésbiztosító a polgári védelmi vezetés feltételeinek biztosítására, kitelepítési-elhelyezési az állampolgárok kitelepítése, kimenekítése, a kitelepítéssel, befogadással összefüggő feladatok ellátásának megszervezésére és végrehajtására,
491
2.számú fotó Befogadóhely a kép forrása : fpvsz.hu/new/?page_id=195 letöltve: 2010. november 10.
-
óvóhelyi a lakosság helyi védelmét szolgáló óvó-helyek rendeltetésszerű használatának biztosítására, állat- és növényvédelmi a
járványos
növény-
és
állatbetegségek
megelőzésében,
terjedésének
megakadályozásában és a felszámolásban való közreműködésre, közegészségügyi és járványügyi járványos megbetegedések, fertőzések által veszélyeztetett lakosság védelme, a szükséges megelőző intézkedések és a fertőtlenítő munkák elvégzésére, elsősegélynyújtó és sérültszállító a békeidőszaki katasztrófák során és mi-nősített időszakban a sérült személyek felkutatása, elsősegélynyújtás, a sérültek gyűjtőhelyre, kórházba való szállítása, radiológiai, biológiai, vegyi a lakosság és az anyagi javak megelőző radiológiai, biológiai, vegyi védelme, a kárterület biztosítása, felderítési, ellenőrzési, mentési, mentesítési és fertőtlenítési feladatok, a veszélyt okozó anyagok, eszközök megjelölése, elkülönítése,
492
műszaki és kárfelszámoló az épület-, közmű- és műszaki károk fel-mérése, csökkentése, felszámolása, szükség szerinti helyreállítása, mentő-műszaki a lakosság és az anyagi javak megelőző műszaki védelmének végrehajtása, a kulturális javak védelme, szükségóvóhelyek létesítése, építése, a vizek kártételei elleni védekezésben való közreműködés, a rendkívüli időjárási viszonyok következményeinek felszámolása. „Fontos, hogy a közvetlen életveszély szakszerű elhárításában
jártasságot
szerezzenek
az
elsődleges
beavatkozók.
Az
önkormányzattal, a lakossággal való kapcsolat, együttműködés ilyen esetekben hosszabb időn keresztül kell, hogy folyamatos legyen.”[1]
ellátó a lakosság védőeszközökkel való ellátása, a polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi-technikai feltételek biztosítása, a szervezetek ellátása, az ideiglenesen ellátatlanná vált lakosság egyszeri ellátása,
szállító a lakosság és az anyagi javak védelméhez, a polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges szállítási feladatok. - biztosítási feladatok mentés során: - kárterület megközelítésének előkészítése - az esetleges tüzek továbbterjedésének megakadályozása - épületből történő kimentés esetén a műszaki lehetőségek figyelembevétele Az eredményes és hatékony feladatvégrehajtás érdekében a fenti egységek tevékenységüket szorosan együttműködve, koordinált formában, egymás munkáját segítő szándékkal látják el. Komoly hangsúlyt kell fektetni a lakosságtájékoztatásra a művelet minden szakaszában, mert ezzel megelőzhető a pánik és fokozható a végrehajtás eredményessége, azonban a tájékoztatás formáját helyesen kell megválasztani, „az ismeretek átadásának módszerei közül a leghatékonyabbat kell kiválasztani, ami azonban nagyon sok feltételtől függ. Különböző szempontokat kell mérlegelni, így például a felkészítendő célcsoport életkorát, általános 493
intellektusát, meglévő ismereteiket és iskolai végzettségüket, családi helyzetüket, környezetük és településük jellemzőit – a módszerek kiválasztása tehát „kultúra-függő”[2].
11. A befogadás A befogadásban résztvevő szervek, szervezetek, személyek országos szinten a 60/1997. (IV. 18.) számú Kormányrendelet 2.§ szerint: „az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) közreműködik…..., a kimenekítés, a befogadás……, szervezett végrehajtására irányuló szakmai követelmények kidolgozásában.” [2] forrás: Prof. Dr. Bolgár Judit-Mógor Judit: A lakossági tájékoztatás lélektani kérdései - Katasztrófavédelem, XLVIII. évfolyam, 9. szám, 2006. szeptember 8-9. old ISBN nélkül 4. oldal
Területi szinten (rendelet 3.§ (1) f)): „A megyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnokság (jogutód: megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, illetve fővárosi polgári védelmi igazgatóság)……, a kitelepítés, kimenekítés, befogadás, valamint a visszatelepítés végrehajtásában szakmai irányító, koordinációs feladatokat lát el;” Helyi szinten (rendelet 4.§ g)): „A körzeti (fővárosi kerületi) polgári védelmi parancsnokság(jogutód: polgári védelmi kirendeltségek)……, szervezi a kitelepítés, kimenekítés, befogadás, a visszatelepítés helyi feladatait, és közreműködik ezek végrehajtásában;” A Megyei Közgyűlés Elnöke (rendelet 24. § a), c)): „A megyei Közgyűlés elnöke a 23. § (1) bekezdésben meghatározott értesítést követően – a belügyminiszter egyidejű tájékoztatása mellett – megteszi a szükséges intézkedéseket a kitelepítés és befogadás végrehajtására. Ennek érdekében: - a veszélyeztetett területen kívül fekvő települések polgármestereinél, illetve – ha a lakosságot csak a megyehatáron kívül lehet biztonságosan elhelyezni – az érintett megye megyei közgyűlésének elnökénél kezdeményezi a befogadás előkészítését; - elrendelheti a területi jellegű gazdasági és anyagi szolgáltatások igénybevételét.
494
A polgármester (rendelet 30. § a-d)): „A megyei közgyűlés elnöke által befogadásra kijelölt település polgármestere gondoskodik: - a kitelepített lakosság elhelyezéséről; - a szükséges nyilvántartási feladatok elvégzéséről; - az alap-egészségügyi és az élelmiszer-ellátás megszervezéséről; - a kitelepített közigazgatási szervek működésének biztosításáról.” Általános szabályok (rendelet 31. § (1), (2)): „A kitelepített intézmény csak intézményben, a kitelepített lakosság elsősorban intézményben vagy személyek elhelyezésére szolgáló épületben, illetőleg szükségtáborhelyen helyezhető el. Ilyen lehetőség hiányában, vagy ha az elhelyezés a kitelepítettek egészségét súlyosan veszélyeztetné, a kitelepítettek a lakosságnál is elhelyezhetők. A kitelepítés és befogadás során a családtagokat lehetőleg ugyanazon a településen és lehetőleg azonos intézményben (épületben) kell elhelyezni.”
12. A lakosság visszatelepítésének végrehajtása A veszély megszűnését követően a lakosságnak a lakóhelyére, valamit a létfenntartáshoz szükséges anyagi javaknak az eredeti helyére történő, az arra jogosult döntésén alapuló szervezett visszajuttatása. A visszatelepítés során a kitelepítéshez képest fordított sorrendben kell a költözés sorrendjét meghatározni: - elsőként a különböző helyreállítási feladatokat végzők, fontosabb intézmények, közművek dolgozói, felnőtt lakosság, anyagi javak, haszonállatok, és csak később a beteg, mozgáskorlátozott személyek, valamit gyerekek. A veszély által érintett területre csak az illetékes szervek intézkedése, engedélye után lehet visszatérni. A visszatérés engedélyezése után is figyelembe kell venni azt, hogy lehetnek továbbra is zárt területek, a közművek (víz, gáz, elektromos energia stb.) egy része nem működik, illetve az esetleges fel nem tárt sérülések balesetek előidézői lehetnek. (áramütés, gázrobbanás stb.). Az épületek tovább romosodhatnak (omlásveszély), illetve az elektromos berendezések, készülékek használata veszélyes lehet.
495
Az élelmiszer, ivóvízkészletek szennyeződhetnek, fertőződhetnek. Az ezekkel kapcsolatos rendszabályokat, előírásokat, felhívásokat (vízfogyasztás szabályozása, védőoltás, közlekedés, élelmiszer ellátás, stb.) a lakossággal ismertetni kell. A lakossági ellátás fontosabb területei az élelmiszer-, ivóvíz-, ruházat-,egészségügyi-, és lakhatási ellátás. Az ellátás végrehajtását a települési parancsnokság szervezi a kitelepítésielhelyezési, valamint az ellátó szakalegységek közreműködésével.
13. Összegzés A kitelepítés, a kimenekítés, valamint a befogadás is az állampolgárok életébe történő hatósági beavatkozás, mely látszólag alapvető emberi jogot sért, azonban a látszólagos jogsérelem a veszélyhelyzet folytán fennálló, emberi életben, egészségben, az anyagi javakban reálisan bekövetkezhető sérelem, kár fenyegetésével indokolható. A végrehajtási tervek előkészítése során, valamint a bekövetkező veszélyhelyzet alkalmával is körültekintően, az élet, testi épség és az anyagi javak sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek legmesszebb menő szemelőt tartásával kell eljárni, illetve a hatékonyság fenntartása mellett a védelmi feladatokat úgy kell végrehajtani, hogy az elvárhatóan a legkevesebb lakossági érdeksérelmet okozza. A dolgozat terjedelme nem tette lehetővé, hogy a kitelepítés, a kimenekítés és a befogadáshoz szorosan kapcsolódó tervkészítési tevékenység, lakosságfelkészítési tevélkenység, illetve a logisztikához kötődő további kapcsolódási pontok kifejtésre kerüljenek, ezért a konferencia dolgozatot diplomamunka szintjére kívánom fejleszteni.
14. A felhasznált irodalom:
1999 évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, valamint az ezt módosító 2006. évi VIII. törvény
179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról
496
2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, illetve az ezt módosító 18/2006. (I.16.) Kormányrendelet
2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról
48/1999. (XII. 15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről
114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről
KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK I. (POLGÁRI VÉDELMI ISMERETEK) Dr. PAPP ANTAL Gábor Dénes Főiskola 2006/2007
Veresné H. Júlia: A katasztrófavédelem szervezeti felépítése, jogi szabályozása pp. 3-16., A lakosság riasztása védelmének lehetőségei pp. 41-55., Kitelepítés, Kimenekítés, befogadás pp. 61-71., Tűzvédelem, tűzmegelőzés pp. 121-141. in: Veresné Hornyacsek Júlia-Zsiga Csaba: Oktatási egység az önkéntes lakosság-felkészítők és polgármester-segítők számára MPVSZ, Budapest: 2006. pp.1-209. ISBN nélkül
Dr. Hornyacsek Júlia-Dr. Csépainé Széll Pálma-Veres Viktória: Közigazgatási vezetők felkészítése a védelmi feladatokra. – Kézikönyv polgármesterek részére a települési védelmi feladatok ellátásához, ZMNE, Vegyi- és Katasztrófavédelmi Intézet, Bp.: 2009. pp. 1-201. oldal ISBN: 978-963-7060-76-2
Kéménczy Iván: Tömegkatasztrófák pszichológiai hatásai, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1980, p. 67. ISBN nélkül
Prof. Dr. Bolgár Judit-Mógor Judit: A lakossági tájékoztatás lélektani kérdései - Katasztrófavédelem, XLVIII. évfolyam, 9. szám, 2006. szeptember 8-9. old ISBN nélkül
Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében, A települések katasztrófa-elhárítási feladatai, a végrehajtáshoz szükséges helyi védelmi képesség alapvető területei, azok kialakításának folyamata. „Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. 3. o. ISBN: 978-963-08-2606-8
Dr. Hornyacsek Júlia - Dr. Hülvely Lajos: A lakosság önvédelmi készsége növelésének gyakorlata 2., Nemzetközi kitekintés: Ausztria, in: Polgári Védelemi Szemle MPVSZ, Budapest: 2009. 1. sz. pp. 124-145. ISSN: 17 88-2168
Dr. Zellei Gábor - Dr. Hornyacsek Júlia: Lakosságtájékoztatás, felkészítés és kríziskommunikáció a globális klímaváltozás okozta veszélyhelyzetekben, in: Szerk.: Prof. Dr. Bukovics István: Felkészülés a klímaváltozásra Környezet-Kockázat-Társadalom, OKF-KLIMKKT Project Budapest: 2008. p. 11. ISBN: 978-963-878637-0-7
A dolgozat összeállítása során segítséget nyújtott Kácsorné Török Ildikó pv. alezredes asszony, a Budapesti Polgári Védelmi Igazgatóság II. kerületi Polgári Védelmi Kirendeltség vezetője, akinek ezúton fejezem ki köszönetem.
497
I. számú melléklet BEFOGADÁSI HELY NYILVÁNTARTÓ KÖNYV
ANYAG Fs NÉV z
LAKCIM, TEL
Gk. ÉRTESITENDŐ Érke- TávoFrsz. SZEMÉLY NEVE, zett zott Taka Lepe Párn Átadás TEL.SZ ró dő ahuz at
498
Visszavét el
II. számú melléklet GYÜLEKEZÉSI HELY NYILVÁNTARTÓ KÖNYV
Fsz NÉV
LAKCIM, TEL
Gk. Frsz.
(A KITELEPÜLŐK NYILVÁNTARTÁSA)
BEFOGADÁSI HELY NEVE, CÍME, (TEL.SZÁM)
499
LAKÁSBÓL ELSZÁLLÍTA NDÓ BETEG MOZGÁSKÉP TELEN SZEMÉLY
ÉRTESITEN DŐ Távo- MegjegySZEMÉLY zott zés NEVE, TEL.SZ
