MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. Évfolyam különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Kulcsár Ágnes Szabolcs-Szatmár-Bereg megye katasztrófa-veszélyeztetettsége és védelmének időszerű kérdései Disaster-exposure of Szabolcs-Szatmár-Bereg county and the topical issues of its defence
Budapest, 2011. november 10.
587
Absztrakt: Ebben a konferenciaanyagban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét legnagyobb mértékben fenyegető katasztrófa típusokat mutatom be, kiemelt figyelmet fordítva az ár- és belvízi veszélyeztetettségre valamit a vegyi üzemek és a veszélyes áruk szállításából eredő kockázatokra. A tanulmány első fejezeteiben az olvasóval megismertetem a katasztrófa típusokat, ez alapján beazonosíthatóak a megyére jellemző veszélyhelyzetek. Ezt követi a hazai katasztrófavédelem bemutatása, a hivatásos és nem hivatásos szervek felsorolása. A magyarországi szabályozás rendszerének bemutatásánál kiemeltem a települések polgári védelmi besorolásának jelentőségét, hiszen ez a védelem helyi szinten való megszervezéséhez elengedhetetlen. A megyére általában jellemző földrajzi, infrastrukturális és társadalmi viszonyainak vizsgálata után áttértem a tényleges veszélyeztetettség bemutatására, először a természeti katasztrófák közül az árvizet és az ellene való védekezési lehetőségek megvalósulását kutattam, majd a belvízi fenyegetettség vizsgálata következik. Végül feltártam, a civilizációs katasztrófák közül, a megye ipari veszélyeztetettségét, különös tekintettel a veszélyes áruk szállítására. Kulcsszavak: katasztrófa típusok, polgári védelmi besorolás, árvíz, belvíz, veszélyes áruk és anyagok Keywords: types of catastrophe, civil defence classing, floods, inland waters, dangerous merchandise and ingredients
BEVEZETŐ A Földön minden országot, így hazánkat is gyakran sújtják különböző eredetű katasztrófák. Elég csak az árvizekre, a globális felmelegedésből adódó rendkívüli időjárásra, vagy az emberi tevékenységgel összefüggő ipari katasztrófákra gondolnunk. Az Alkotmányban megfogalmazott biztonságos életfeltételek eléréséhez megalkotásra került a 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. A különböző szintű jogszabályok pedig meghatározzák a hazai katasztrófavédelem szervezetének rendszerét, feladatait, továbbá rögzítik a tevékenységük alapelveit. A tanulmányom témájául azért választottam Szabolcs-Szatmár-Bereg megye katasztrófaveszélyeztetettségének bemutatását, mert én magam is itt élek és fontosnak tartottam, hogy a megyei sajátosságokat kiemelve egy átfogó képet nyújtsak azoknak akik ez a művet elolvassák majd. A terjedelmi korlátok miatt sajnos nem tudom az összes fenyegető veszélyforrást elemezni, ezért inkább a legjellemzőbbeket vizsgálom és mutatom be részletesebben. Célul tűztem ki, hogy az olvasó megismerje a megye földrajzi, társadalmi, infrastrukturális viszonyait, az ezekből eredő kockázatokat. 588
Általánosságban ismertetem a hazai katasztrófavédelem rendszerét, mind a hivatásos mind a civil ág jelentőségének bemutatásával, aztán pedig a települések polgári védelmi besorolását vizsgálom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére kivetítve. Az általános bemutatást követően részletesen elemzem, egy-két történelmi példával is alátámasztva, a terület árvízi és belvízi veszélyeztetettségét és az ellenük való védekezés lehetőségét. A már meglévő védművek (gátak, tározók) állapotáról és jövőbeli fejlesztési lehetőségekről is szót ejtek majd. Elemzem a megye vegyi veszélyeztetettségét is. Elsősorban az ipari üzemek jelentenek kiemelt kockázatot bár a szigorú törvényi előírásoknak köszönhetően szerencsére ritkán okoznak katasztrófát. Végül megvizsgálom a veszélyes anyagok szállításából adódó veszélyeztetettséget, mivel az ilyen jellegű balesetek sajnos elég gyakoriak a megyénkben, hiszen elég nagy az átmenő tranzitforgalom megyén köz- és vasútjain egyaránt.
1. A katasztrófákról általában A katasztrófákat eredetük szerint természeti és civilizációs típusokra lehet bontani. A természeti eredetű katasztrófák közé soroljuk a geológiai, az időjárási eredetű, a biológiai és a hidrológiai katasztrófákat. Geológiai katasztrófának tekintjük a földrengést, a partomlást, a földcsuszamlást és a földkérgi jelenségeket. Időjárási eredetű katasztrófahelyzetet teremthetnek a szélviharok, továbbá az aszály, a rendkívüli hideg, a havazás, a jegesedés és a villámlás. A biológiai katasztrófák közé soroljuk a rovar – és növényvilággal kapcsolatos egyes jelenségeket. Hidrológiai katasztrófát okozhatnak az árvizek, a belvizek, a felhőszakadások, a tüzek és a robbanások.1 Ezen katasztrófaveszélyek közül én a hidrológiai katasztrófákkal foglalkozok, mivel az árés a belvíz jelenti megyénk számára a legnagyobb kockázatot. Civilizációs katasztrófának tekintjük a társadalmi, az ipari – technikai, a szállítási, a közlekedési, a fertőzést, illetve járványt előidéző, valamint a nukleáris katasztrófákat.
1
Dr. Bakondi Gy., 2000a.
589
Társadalmi katasztrófához vezethet a migráció, a terrorcselekmények sorozata, valamint a háború. Ipari – technikai katasztrófát okozhatnak a mérgek, a vegyi anyagok, az energetikai, az ipari, a mezőgazdasági technológiák, a tüzek és a robbanások. Szállítási – közlekedési katasztrófa a légi, vízi, vasúti és a közúti szállítás területén következhet be. A nukleáris baleset az a katasztrófatípus, amellyel kapcsolatosan - a csernobili tapasztalatok alapján – nemzetközileg szabályozott, kontrollált és egységes elvek alapján működő védekezési rendszerek épültek ki. Az egységes szemléletmód a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásaiban realizálódik, hazánk ezeket kezdettől fogva kötelező érvényűnek tekinti.2 A civilizációs katasztrófák közül ebben a tanulmányban az ipari és a szállításból adódó veszélyeket vizsgálom meg részletesen az anyag terjedelmi korlátai miatt.
2. A hazai védelem A védekezési feladatok ellátói elsősorban persze a profik, a katasztrófavédelem szerveinek
munkatársai:
hivatásosok,
köztisztviselők,
közalkalmazottak.
A
katasztrófavédelem hivatásos ágához a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF), a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, és a Polgári Védelmi kirendeltségek, irodák tartoznak. Továbbá a katasztrófavédelmi rendszer szervezeti- intézményi alrendszerének elemei között különleges helyet foglalnak el a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok. De ha csak rájuk várna a feladat, kevesek lennének. A polgári védelem erőinek nagyobb része a lakosság soraiból kerül ki. Egyfelől a törvény erejével polgári védelemre kötelezettekből, másfelől az önkéntesekből, akik egyéni és közösségi érdekeik felismerése alapján, vállalják a felkészülés terheit és a szolgálatot. A katasztrófavédelem a lakosságért van – és általa. Fő erőit és utánpótlását belőle meríti, áldozatos tevékenységéért az elismerést, a köszönetet elsősorban tőle várja és kapja meg. A katasztrófavédelem nem hivatásos ágába a fentiekkel összhangban a következő szervezeti elemek és csoportok tartoznak:
2
Dr. Bakondi Gy., 2000a.
590
a) az állami és önkormányzati szervek, szervezetek (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, önkormányzatok, ÁNTSZ, az Országos Meteorológiai Szolgálat stb.), b) a hivatásos mentő és védelmi szervezetek (a tűzoltóságok, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országos Mentőszolgálat, speciális mentőszervezetek), c) az előbb említett polgári védelmi szervezetek: az állampolgári kötelezettség alapján az állampolgárokból létrehozott egységek, d) a gazdálkodó szervezetek, e) az önkéntes társadalmi-, és humanitárius civil szervezetek. A hivatásos katasztrófavédelem, tehát önmagában nem elegendő, szövetséget kell kötnie az érintett lakossággal, a védekezés pedig nagyon gyakran országos összefogást követel meg. Ha például az árvízi beavatkozásokat tekintjük, akkor további problémaként felmerül az is, hogy a történelmi Magyarországot feldarabolták, így a korábban kialakított egységes ár- és belvízvédelmi szervezetek rendszerét újra kellett szervezni.3 Itt kell megemlítenem az egyik nagyon aktuális változást, miszerint a január 1-jével életbe lépő új katasztrófavédelmi törvény többek közt módosítja a polgári védelmi kötelezettség alá tartozó személyek körét. A következő alfejezetben csak a települések polgári védelmi besorolásáról írok, mivel ez az alapja mindenféle védelmi tervezésnek, és jellemzi a megye veszélyeztetettségének szerkezetét az egyes sorolásba tartozó települések számának megoszlása. 2. 1. A települések polgári védelmi besorolása A megye településeinek veszélyeztetettségi besorolása a 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet (a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről) alapján történik. Ez a szabályozási rendszer is változni fog a jövőben. „A polgári védelmi besorolás jelentősége, hogy biztosítja a védekezés tervezhetőségét, a települést veszélyeztető hatások következményei ellen. A védelmi követelmények megteremtésével a következmények okozta károk mértéke jelentősen mérsékelhető, mely elősegíti a lakosság életének és anyagi javainak megóvását, fokozza az ott élő állampolgárok biztonságérzetét.”4
3
Dr. Bakondi Gy., 2000b. Dr. Muhoray Árpád: A polgári védelem helye és szerepe, feladatai hazánkban a XXI. század első évtizedében Polgári Védelemi Szemle MPVSZ Budapest: 2010. p. 23. ISSN: 1788-2168 4
591
A megye területének polgári védelmi szempontból történő felosztása: I-es sorolású:
11
II-es sorolású:
137
III-as sorolású:
-
IV-es sorolású:
58
nem sorolt:
23
Szerintem elgondolkodtató, hogy a települések több mint fele II-es besorolás alá esik az árés belvízi veszélyeztetettségük miatt. Ezért is emeltem ki a cikkben részletesen ezen veszélyek elemzését. A besorolás azt jelenti, hogy a településen jelen lévő veszélyforrások figyelembe vételével I-IV. veszélyeztetettségi kategóriába (I. kategória a legveszélyeztetettebb, IV. kategória a legkevésbé veszélyeztetett), illetve nem sorolt kategóriába sorolják a településeket, melyhez védelmi követelményeket rendelnek. Ezeket olvashatjuk a következő idézetben. „A védelmi képesség területei, összetevői a következők: A veszélyeztetettségnek megfelelő polgári védelmi és más védelmi szervezetek létrehozása, működtetése, Folyamatos és pontos védelmi tervezés, Korszerű riasztási és tájékoztatási rendszer, Megfelelő színvonalú felkészítési rendszer, A védekezéshez szükséges anyagi-technikai készletek kialakítása, tárolása, működtetése, Korszerű híradó és informatikai rendszer, Működő védelmi vezetési és irányítási rendszer.”5 Ha a fenti összetevőket, szempontokat szem előtt tartva naprakészen szervezik meg a települések védelmét, akkor meglátásom szerint az állampolgárok kielégítő biztonsági körülmények között élhetnek.
3. Szabolcs-Szatmár-Bereg veszélyeztetettsége
5
megye
általános
jellemzése,
Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: 2009 . p. 28. ISBN: 978-963-70-60 66-3
592
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország legkeletibb megyéje, területe 5.936 km2, az ország területének 6%-a. A megyeszékhely és Budapest távolsága 260 km. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városok közül a fővároshoz legközelebb Tiszavasvári (207 km), legtávolabb pedig Csenger (358 km) esik. Határos Északkeleten Szlovákiával, (5,5 km) és Ukrajnával (115 km), Délkeleten Romániával (93 km), valamint két magyarországi megyével Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyével. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi elhelyezkedése az ország szerkezetében nem kedvező, de kelet-európai vonatkozásban ez a status lényegesen jobb.6 Földrajzi helyzetünket az alább területeken tudjuk pozitív módon kihasználni: -
itt húzódnak a NATO tagországok Kelet-Európa felé eső határai
-
Schengeni belső határ
-
a rendszerváltás előtt ezen a térségen keresztül jelentős nagyságrendű kereskedelem
bonyolódott le Záhonynál, ugyancsak Kelet-Európa irányában (16-18 millió fős határforgalom, 16-20 millió tonna áruforgalom), ennek újrateremtésére a fizikai feltételek jelenleg is rendelkezésre állnak -
határainkkal három ország találkozik (Szlovákia, Ukrajna, Románia)
-
jelentős nagyságrendű olcsó, szakképzett munkaerő áll rendelkezésre (országosan
alacsony munkabérek) -
a települések infrastrukturális adottságai gyors ütemben fejlődtek. A 229
településből 26 városi rangú. A települések 35 %-ánál szennyvízelvezetés, 90 %-nál szemétszállítás van rendszeresítve, továbbá minden település rendelkezik villamos energia, vezetékes ivóvíz, vezetékes gázhálózattal -
egyre több ipari park (a nagyobbak Nyíregyházán, Nyírbátorban és Mátészalkán) és
iparterület áll rendelkezésre újabb üzemek fogadására. A társadalmi élet néhány aspektusa: A megye népsűrűsége (96 fõ/km2) alacsonyabb az országos átlagnál (108 fõ/km2), de magasabb, mint a vidéki átlag. A lakosság zöme a megyeszékhely, Nyíregyháza, körzetében él, ezt követi a záhonyi - kisvárdai és a mátészalkai körzet. A megye területén jellemző a kistelepüléses szerkezet. A lakosság 50 %-a 5 000 fő alatti lélekszámmal bíró településen él. A községek több mint 66 %-a, azaz 152 település esetén,
6
Mező R., 2010.
593
a népesség nem éri el a 2000 főt. A gyermekkorúak aránya 21 %-ot tesz ki, a munkaképes korúaké 62 %, míg a 60 éven felüliek aránya 17%-ot. A megye lakosságának szociális érzékenysége annak is köszönhető, hogy az infrastrukturális hátrányokat csak nagyon lassan sikerül leküzdeni és a rendszerváltást követően ennek a területnek a korábbiakhoz képest kisebb volt a támogatottsága, illetve a privatizáció kevésbé dinamikusan fejti ki hatását és az ágazatokban lényegesen lassúbb is volt ez a folyamat, mint pl. a gazdasági ágakban. Nagyon alacsony a 10 000 lakosra vetített kórházi ágyak és orvosok száma, és magas az egy háziorvosra jutó lakosok száma (1654 fő/orvos). Magas a halálozási arány, alacsony a születéskor várható élettartam. Katasztrófák bekövetkezésekor nagyon fontos, hogy a lakosság gyorsan, szakszerű segítséghez
jusson, ezért kell
megemlítenem,
hogy kórházi
háttérrel,
kórházi
szakrendelésként működik a járóbeteg szakellátás Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán, Vásárosnaményban, Fehérgyarmaton, és részben Nagykállóban. Önálló, kórházi háttér nélküli járóbeteg szakellátás folyik Csengerben, Nagykállóban, Nyírbátorban és Tiszavasváriban.7 Megyénk lakosságának száma 571 018 fő. A megye lakásállománya 2010. első félévében 217 354, ebből a megyeszékhelyen 49 422 lakás található. A 100 lakásra jutó népesség 265 fő, míg Nyíregyházán ez a szám 239 fővel alakul. A megyében élő hajléktalanok száma 350-500 fő körül alakul, elhelyezésükre 11 létesítmény áll rendelkezésre. Nappali melegedőn: 153 férőhely Éjszakai szállás:
163 fő
Átmeneti szállás:
107 fő8
Néhány információ a megyéről, melyeket a következő fejezetekben részletesen ki is fejtek: A megye főbb közútjai: M3-as autópálya, 4.sz., 36.sz., 38.sz., 41.sz. főútvonal. Főbb vasútvonala: Újfehértó-Nyíregyháza-Záhony útvonal. Jelentősebb ipari centrumok Nyíregyháza, Nyírbátor, Mátészalka, Kisvárda, Tiszavasvári, Záhony városokban alakultak ki. 7
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei (Katasztrófavédelmi) Terve, 2011. 8
Katasztrófavédelmi
Mező R., 2010.
594
Igazgatóság
Összesített
Veszély-elhárítási
A
következőkben
bemutatom
a
megyére
legjellemzőbb
ár-
és
belvízi
veszélyeztetettségének vizsgálatát.
3. 1. A megye árvízi veszélyeztetettségének bemutatása Mint már a bevezető gondolatokban és az 1. fejezetben is említettem megyénk fő veszélyeztetettségét a gyakori árvízveszély okozza. Legjelentősebb folyóink a Tisza (235 km), mellék vízfolyásai a Batár (Palád Sáréger), a Túr (29 km), a Szamos (53 km), a Kraszna (46 km) és a nyíri folyások befogadója a Lónyay-főcsatorna (44 km). Megyénk területének 38,3%-a árvízzel veszélyeztetett, amelyen 139 településen közel 214.000 (37%) lakos él. Az alábbi 1. számú ábrán láthatjuk a Felső-Tisza Tokaj feletti országokkal osztott vízgyűjtő területének domborzati és vízhálózati térképét.9
1. sz. ábra: A Felső-Tisza vízgyűjtő domborzata és vízhálózata Készítette: nincs megnevezve, forrás:10
Vízfolyások, vízkészletek: 9
Mező R., 2010.
10
Mező Róbert: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kritikus infrastruktúrájának elemzése, Nyíregyháza: 2010 p. 7.
595
A megye hidrogeográfiai szempontból is két részre tagolható. A Szatmár-Beregi síkság természetes vízfolyásokban gazdag, a Nyírség, Rétköz és a Nyíri-Mezőség vízhálózatát viszont többnyire az emberi munkával létrehozott „nyírvíz-csatornák” alkotják. Az 1. sz. ábra jól szemlélteti, hogy a megye felszíni vizeinek 98 %-a Ukrajnából és Romániából érkezik, így folyóink vízjárását az ott kialakult hidrometeorológiai események és vízkivételi műveletek határozzák meg, de a vízminőség is általuk befolyásolt. Elég csak a tiszai cianid és nehézfém szennyezésre gondolnunk. Megyei sajátosságok: •
Folyóink heves vízjárásúak, az év bármely időszakában előfordulhatnak jelentős
árhullámok, melyek árvízhozamai meghaladják a nyári vízhozamok 100-szorosát. •
Az áradás mértéke 24-48 órán belül elérheti a 8-11 m-t.
•
Az áradás intenzitása elérheti kétóránként az 50cm-t.
•
A természetföldrajzi és árvízhidrológiai adottságok miatt a megye területén a
vízkárelhárítási feladatok jelentősek. •
Itt található az ország árvízvédelmi vonalainak 15 %-a, a folyóhálózat 10 %-a.
A hegyvidéki és a határszelvényben lévő magyar mértékadó vízmércéken észlelt tetőző vízállások között igen rövid az idő. A Tiszán Técső és Tiszabecs között 16 óra (2001. 03. 06-án 14 óra), a Túron Túrterebes és Garbolc között 16 óra, a Krasznán Alsószopor és Ágerdő között 24 óra, a Szamoson Dés és Csenger között 32 óra. Folyó
Vízmérce helye
Legnagyobb vízszint (cm)
Tivadar
1014
Tokaj
928
Garbolc
646
Sonkád
622
Kraszna
Vásárosnamény
706
Szamos
Olcsvaapáti
935
Lónyay főcsatorna
Kótaj
899
Tisza Túr
mért
1. sz. táblázat: A megye folyóin levonult árhullámok során kialakult legnagyobb vízállások Forrás:11 11
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Összesített Veszély-elhárítási (Katasztrófavédelmi) Terve, Nyíregyháza: 2011 p. 5.
596
Ez a heves vízjárás különösen veszélyes, hiszen a csapadékot követő 1-2 napon belül az áradás mértéke elérheti a 8-10 métert, sőt, ahogy a fenti 1. számú táblázaton is láthatjuk, 2001. 03. 06-án Tivadarnál elérte az 1014 cm-t, ami már a tivadari közúti híd testét is veszélyeztette. 2001. 03. 06-án a levonuló minden eddigi mértéket meghaladó árhullám gátszakadás okozott Tarpa térségében. Az alábbi fotón (1. sz. fotó) a gátszakadás után elöntött Tákos területét láthatjuk madártávlatból. Az elöntés következtében 20 településről közel 18 ezer ember került kitelepítésre. A károk mértéke meghaladta a 30 milliárd forintot. A vízhozammérések alapján megállapították, hogy 2001. 03. 06-át követő 2 hétben a Tiszán Záhonynál 2,2 milliárd m3 víztömeg folyt át, itt március 8-án az 1 nap alatt lefolyt legnagyobb vízmennyiség 320 millió m3/nap volt.12
1. sz. fotó: Árvíz a Tiszán Készítette: nincs megnevezve, forrás:13
Veszélyességük miatt külön említést kell tenni a jeges árvizekről. Ha az enyhülés a folyók felső szakaszán hamarabb érezteti hatását, mint ahogy az alsó szakaszon a zajlás megindulna, akkor a felülről meginduló árhullám a folyó alsóbb szakaszán álló jeget találva igen veszélyes, jégtorlódásos árvizet okozhat.
12
Mező R., 2010. "Talpunk alatt mozgott a gát” – az árvízi újjáépítés 10 éve képekben http://egerjobbik.blogspot.com/2011/06/talpunk-alatt-mozgott-gat-az-arvizi.html (letöltés ideje: 2011.10.24.) 13
597
Ugyanez a helyzet, ha a kanyarokban ill. mederszűkületekben lelassult sodrás miatt illetve zsilipeknél műtárgyaknál torlódik össze a zajló jég. 1948. január 1-jén a Beregben okozott jelentős pusztítást a jeges árvíz. Legutóbb 1985. január és március között alakult ki a Tiszán Dombrád térségében rendkívül veszélyes torlasz (összesen 23,5 km hosszon), amit 50 nap alatt sikerült felszámolni. 2003. februárjában a tiszalöki Erőműnél 20 km hosszú jégtorlasz alakult ki, amelyet nagy erők bevonásával 30 nap alatt számoltak fel. 14 Jeges árvíz kialakulására akkor kell számítani, ha: -
a Tisza és mellékfolyói teljesen, vagy nagy részben jéggel fedettek;
-
a Tisza felső szakaszán több helyen van jégtorlódás;
-
a Felső-Tiszán a jégtömeg eléri, vagy meghaladja az 5 millió m3-t;
-
a vízgyűjtőn a sokévi átlagot meghaladja a hóban tárolt vízkészlet.
Jeges árvíz veszélye valamennyi folyón kialakulhat, mivel a jégtorlasz dugót képez a mederben, így a visszaduzzadt víz meghághatja a gátak koronáját, illetve a jég nyomása megrongálhatja a gátakat. Ez ellen a torlaszok kialakulásának megakadályozásával (jégtörő hajók alkalmazásával) illetve robbantásával lehet a leghatékonyabban védekezni. Az árvízi veszélyeztetettségből fakadóan a megyében minden érintett település, minden polgári védelmi kirendeltség és iroda, valamint a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság külön árvízi kitelepítési befogadási tervvel rendelkezik, mely részletesen tartalmazza a végrehajtandó feladatokat.
3. 2. Az árvízi védekezés A Felső-Tisza és mellékfolyóinak árvízvédelmi gátrendszere ma meghaladja a 600 km-t. Az alsó-szabolcsi Tisza-szakaszokon, Tiszalök mellett vízlépcső, erőmű és öntözőrendszer léte-sült. A Felső-Tisza magyarországi mellékfolyói a Batár, a Palágyság kisebb vizeit (Paládi-víz, Sár-Éger, Nagy-Éger) összegyűjtő Túr-főcsatorna, továbbá a Csamota, Szenke (Gögő)
14
Mező R., 2010.
598
vizével bővülő Öreg-Túr, a Szamos, a Kraszna majd a Rétközben a „nyíri főfolyásokat” levezető Lónyay-főcsatorna. A Beregi-síkság vizeit a Csaronda és a Szipa egyesíti. A Szipa-csatorna Tiszaszalkánál folyik a Tiszába. Az árvízveszélynek kitett területek mentesítésének mértékét mindig az adott kor igényei és lehetőségei szabták meg. A veszélyeztetett területek arányát a megyében jól mutatja a 2. számú ábrán látható ár- illeteve belvízzel fenyegetett területeket kék színnel jelölő térkép. Jelenleg általában az 1 %-os előfordulási valószínűségű jégmentes árvíz elleni védelem a célkitűzés.
2. sz. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ár- és belvízi veszélyeztetettsége Készítette: nincs megnevezve, forrás:15
A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén 541 km árvízvédelmi töltés található, melyből az előírt méretre 379 km van kiépítve, a kiépítettség 70 %-os. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében a Tiszán TiszadobRakamaz között 48 km, a Keleti főcsatorna mentén 9,4 km I. rendű árvízvédelmi töltés található, kiépítettség 84%-os.16 15
Mező Róbert: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kritikus infrastruktúrájának elemzése, Nyíregyháza: 2010 p. 10. 16 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Összesített Veszély-elhárítási (Katasztrófavédelmi) Terve, 2011.
599
Az 1997-től – az akkor megindult nagyarányú fejlesztési munkák eredményeként – kiépült a védtöltés a Tisza leghevesebb vízjárású hazai szakaszán, a bal parton Tiszabecs és Olcsvaapáti között és a jobb parton Tarpa és Vásárosnamény-Gergelyiugornya között. Így az országhatártól Vásárosnaményig mindkét parton elkészült a töltésfejlesztés. 2010-ben kezdődött el a Tisza jobb partján a 28 kilométer hosszú árvízvédelmi töltés előírt mértékűre történő fejlesztése, a Tisza vásárosnaményi híd és Lónya közötti szakaszán. A Szamos folyó magyarországi szakaszán az árvízvédelmi töltés mindkét parton az előírt méretűre ki van építve. A Kraszna folyó árvízvédelmi töltéseinek kiépítettsége 35%-os, A Túr folyó árvízvédelmi töltéseinek kiépítettsége 21%-os. A folyamatosnak mondható fejlesztéseknek köszönhetően a magassági és/vagy keresztszelvény hiányos szakaszok hossza évről évre csökken, de töltéseink 31%-a még mindig alacsonyabb és/vagy keskenyebb az előírtnál. A kiépített töltésszakaszok koronáján – a töltések jobb megközelítése érdekében – 2010. évben is készültek szilárd burkolatú utak, amelyek csatlakoznak az országos kerékpárút hálózathoz is. A burkolt koronán védekezéskor is jól megközelíthetők a védvonalak, így a szükséges védelmi beavatkozások időben érkezhetnek. Az egyre nagyobb árhullámok elleni védekezést szolgálja a Vásárhelyi-terv keretében építeni tervezett árvízi vésztározók kialakítása. Megyénkben három vésztározó kerül kialakításra, összesen mintegy 210 millió m3 tároló kapacitással: - Szamos-Kraszna közi tározó:
100 millió m3
- Beregi árapasztó tározó:
102 millió m3
- Túr közi tározó:
9,5 millió m3
A tározók megépülése esetén a levonuló árvizek okozta veszély jelentősen csökken.17 A védekezésre történő felkészülést segíti a Tiszán és mellékfolyóin az Ukrán Köztársaság területén telepített előrejelző rendszer működése.
3. 3. Belvízi veszélyeztetettség
17
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság éves beszámoló 2010. ppt., Nyíregyháza: 2011
600
Belvizek kialakulásáról akkor beszélünk, ha a talajvíz vízszintje megemelkedik, a mélyen fekvő területeken összefüggő vízréteget hoz létre, továbbá, ha a hirtelen lezúduló csapadék, vagy a tavaszi olvadás okozta vizek elvezetése nincs megoldva, ezáltal tartósan elönti az adott területeket.18 Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy 2010 telén a belvíz óriási gondokat okozott Szabolcsban, Nyíregyházán, Dombrádon és Újfehértón volt a legkritikusabb a helyzet, 600 ingatlan került veszélybe. Az alábbi fotó jól példázza hogy milyen méreteket öltött a belvíz. Az eddigi tapasztalatok alapján a belvízzel elöntött településeken sor kerülhet lakosság ideiglenes elhelyezésére és ellátására, szivattyúzásos víztelenítésre, átereszek tisztítására illetve felszedésére, lakóépületek homokzsákos védelmére is.
2. sz. fotó: Belvízzel elöntött település Szabolcsban Készítette: nincs megnevezve, forrás:19
Általánosságban elmondható a térségünkről, hogy, rendkívüli méretű havazások után a tavaszi hóolvadásból, illetve a nagy intenzitású csapadékhullásból, komoly mértékű belvízi veszélyeztetettség keletkezhet Felső-Szabolcsban (Demecser és Nagyhalász környéke), a Tisza-Szamos közben (Fehérgyarmat környéke), az Ecsedi-láp körzetében, (Nagyecsed és
18
Dr. Hornyacsek Júlia, 2011.
19
Csaknem hatszáz ingatlant fenyeget a belvíz Szabolcsban. Forrás: http://www.metropol.hu/cikk/673861 (letöltés ideje: 2011.10.20.)
601
Kocsord környéke), Nagy-láp körzetében (Csenger és Porcsalma környéke) valamint a Bereg térségében. Most következzen néhány szó a belvízvédelemről. Megyénkben a belvízrendszerek összterülete 5203 km2, melyből 2384 km2 mélyártér, és azt mutatja, hogy területünk jelentős része fokozottan veszélyeztetett belvizektől. Összesen 7717 km hosszú csatorna van kiépítve, 24 db szivattyútelep működik és 18 állandó és időszakos tározóban 40,4 millió m3 belvíz tartható vissza. A belvízvédelmi terület 3 belvízvédelmi körzetre 12 belvízvédelmi szakaszra és 106 őrjárásra tagozódik, ahol 74 önálló csatornaőr, 27 gátőr (csatornaőri feladatokkal) és 5 tározóőr tevékenykedik. A belvizek által okozott károk megelőzése, csökkentése érdekében a megyénk területén különböző síkvidéki, mély fekvésű, belvizek befogadásra alkalmas víztározók kerültek kialakításra. Feladatuk a belvíz okozta elöntések megakadályozása, a csapadék okozta vizek összegyűjtése, tárolása valamint az aszályból adódó mezőgazdasági károk csökkentése, szükség szerint oltóvíz biztosítása. Legfontosabb gáttal rendelkező tározóink: -
Nagyréti, Harangodi és Leveleki tározó
4. Vegyi veszélyeztetettség vizsgálata 4. 1. veszélyes üzemek A megyében összesen 25 veszélyes anyagot gyártó és felhasználó objektum található. Ezen üzemekben összesen 7,3 t klórt, 91,3 t ammóniát, 26491 t PB gázt, 425 t növényvédő szert tárolnak. A meglévő veszélyes anyagok egyidőben történő szabadba kerülése 39,674 km2 nagyságú (a megye területének 0,8%-a) terület szennyezését okozhatja, amely az előzetes prognózisok alapján mintegy 22.429 főt (a megye lakosságának 5 %-a) érinthet.20 A veszélyes üzemek közül 6 db alsó és 1 db felső küszöbértékű üzem felel meg a 18/2006. sz. Kormányrendeletben foglaltaknak. Az üzemek elhelyezkedésről és az egyéb vegyi veszélyekről az alábbi térkép (3. sz. ábra) ad áttekintést.
20
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság éves beszámoló 2010. ppt., Nyíregyháza: 2011
602
3. sz. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vegyi veszélyeztetettsége Készítette: Nincs megnevezve, forrás:21
4. 2. Veszélyes anyagok vasúti és közúti szállítása
A megyében lévő országos közúti hálózat hossza 2.066 km, amelyből főútvonal 166 km, másodrendű főútvonal 207 km. További veszélyeztetettséget jelent a megye területén húzódó M 3-as autópálya, 4. sz., 36. sz., 38. sz., 41. sz., fő közlekedési utakon és az egyéb közúti úthálózaton folyamatosan nagy mennyiségű veszélyes anyagot szállító gépjárművek áthaladása. A szállítás során bekövetkezett balesetek, katasztrófák fő sajátossága, hogy viszonylag kis területen, nagy koncentrációval szennyeződik a környezet. Ezek, mint potenciális veszélyforrások veszélyeztetik az út menti településeket és az ott élőket. A megye vasúti főútvonalának hossza 117 km, a fontosabb vonalaké 216 km. A főútvonalakon (Újfehértó – Nyíregyháza – Záhony) folyamatosan nagy mennyiségű veszélyes anyagot szállító szerelvények haladnak át, beleértve a Paksi Atomerőmű ZRt. fűtőelemeinek ki- és beszállítását is. Megyénkben található a Záhonyi MÁV
21
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Összesített Veszély-elhárítási (Katasztrófavédelmi) Terve, Nyíregyháza: 2011 p. 11.
603
Üzemigazgatóság, ez az ország legnagyobb vas-úti átrakó körzete (84 km2), jelentős a vegyi anyag átfejtésből eredő kockázat mértéke.22 Továbbá veszélyeztetettséget jelentenek még a lakosság számára, a megyén áthaladó termékvezetékek is. A megyén áthaladó föld alatti és feletti veszélyes anyagot szállító vezetékek: Kőolajvezeték (Barátság II. kőolajvezeték) o nyomvonala: Tiszaszentmárton - Mándok - Fényeslitke - Beszterec Tiszarád - Tiszavasvári etilén gázvezeték gázolaj termékvezeték földgáz vezeték o egyesített nyomvonaluk: Beregdaróc - Vásárosnamény - Petneháza Nyírtura (Nyírbogdány-gázolaj) - Nagycserkesz - Tiszavasvári A veszélyes áruk szállítását 1979. július 19-e óta hazánkban is A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (továbbiakban ADR) alapján szabályozzák. Mivel a veszélyes áruk és anyagok környezetbe kerülése igen nagy kockázatot jelent a megye számára, ezért a katasztrófavédelem hivatásos szervei közül a BM OKF (Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság) területi szervei telephelyi és közúti ellenőrzéseket hajtanak végre megyeszerte, hogy feltárják és szankcionálják a szabálytalanságokat ezzel is megelőzve a baleseteket. Tapasztalatok szerint a szabálytalan szállítások száma évről-évre csökkenő tendenciát mutat, ennek oka lehet a közlekedési morál, a szállítói fegyelem pozitív változása. De még mindig jelentős azon szállítmányok száma, melyeknél a szabálytalanságok halmozottan jelentkeztek. Több esetben találkoztak az ellenőrök olyan veszélyes árut szállító gépjárművel, mely az ADR egyetlen előírását sem tartotta be. Ezek között egyaránt megtalálható volt mind hazai, mind külföldi gépjármű.23 A veszélyes áruk szállításának területe – jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival – évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és a magyar
22 23
Mező R., 2010. Hoffman I., 2004.
604
döntéshozók előtt. Ezen terület szorosabb hatósági felügyelete mind társadalmi, mind kormányzati szinten megfogalmazott igényként jelentkezik. Mindezek értelmében 2012. január 1-jétől az új katasztrófavédelmi törvény alapján sor kerül az ellenőrzésére vonatkozó hatáskörnek a vasúti, belvízi és légi szállítási alágazatra való kiterjesztésére, mert a jelenlegi ADR szabályozás csak a közúton történő szállításra terjed csak ki.
ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK JAVASLATOK A tanulmányt elolvasva mindenki számára világossá válik, hogy Szabolcs-SzatmárBereg megye milyen mértékben van kitéve a természeti erőknek és a civilizációs veszélyforrásoknak. Helyzete talán nem mondható az országban példa nélkülinek, de ha a megye gazdasági nehézségeit (magas munkanélküliség, periféria helyzet) is számításba vesszük, akkor világossá válik, hogy ebben a térségben nehezebb, áldozatosabb munka megszervezni a védelmet, fejleszteni a technikai hátteret, mint az ország fejlettebb régióiban. Én úgy érzem a helyi/térségi katasztrófavédelem szakemberei, együttműködői igyekeznek a lehető legmagasabb biztonsági szintet elérni, amit csak a szűkös anyagi keretek megengednek. Mint már korábban is említettem a cikk rövidsége miatt sajnos nem tudtam minden potenciális veszélyforrást részletesen bemutatni, pedig szerepet érdemelt volna még a biológiai
veszélyeztetettség
vizsgálta,
hiszen
a
megyében
sokan
foglalkoznak
mezőgazdasággal, és egy állatról emberre is terjedő járvány kialakulása beláthatatlan következményekkel járna, továbbá a rendkívüli időjárási viszonyok ismertetése is még a téma továbbgondolását kívánja. A cikkben többször is utalást tettem arra, hogy a jövő évtől a szabályozás változása (új katasztrófavédelmi törvény) sok tekintetben módosítja majd a védekezési lehetőségeket, reméljük, hogy pozitív irányban. Bízom abban, hogy ez az anyag segíti majd az olvasókat a megye katasztrófavédelmi aspektusának megismerésében. Javaslom az elolvasását egyrészt azoknak, akik a megyében élnek és szeretnék megismerni az őket körülvevő veszélyeket, másrészt hasznos kiindulási alap lehet mindenkinek, akit ez a terület érdeklődése, tanulmányai vagy munkája miatt részletesebben érdekel.
605
FELHASZNÁLT IRODALOM Dr. Bakondi György: A katasztrófák megelőzése és kezelése in: Védelem, VII. évf. 4. sz. BM Duna Palota és Kiadó, Budapest: 2000a. pp. 17-20. ISSN: 1218-2958 Dr. Bakondi György: Féléves értékelés in: Katasztrófavédelem XLII. évf. 9. sz. OKF, Budapest: 2000b. pp. 4-5. ISSN: 1586-2305 Hoffman Imre: A veszélyes áruk szállítása I. in: Védelem, XI. évfolyam, 5. sz. BM Duna Palota és Kiadó, Budapest: 2004. pp. 46-48. ISSN: 1218-2958 Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: 2009. pp. 28. ISBN: 978-963-70-60 66-3 Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében, „Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. 39. o. ISBN: 978-963-08-2606-8 Mező Róbert: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kritikus infrastruktúrájának elemzése, Nyíregyháza: 2010 p. 77. Dr. Muhoray Árpád: A polgári védelem helye és szerepe, feladatai hazánkban a XXI. század első évtizedében Polgári Védelemi Szemle MPVSZ Budapest: 2010. p. 23. ISSN: 1788-2168 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság éves beszámoló 2010. ppt., Nyíregyháza: 2011 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi (Katasztrófavédelmi) Terve, Nyíregyháza: 2011 p. 73.
Igazgatóság
Összesített
Veszély-elhárítási
Csaknem hatszáz ingatlant fenyeget a belvíz Szabolcsban. Forrás: http://www.metropol.hu/cikk/673861 (letöltés ideje: 2011.10.20.) "Talpunk alatt mozgott a gát” – az árvízi újjáépítés 10 éve képekben http://egerjobbik.blogspot.com/2011/06/talpunk-alatt-mozgott-gat-az-arvizi.html (letöltés ideje: 2011.10.24.)
606
