Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a

„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája

Tóth József: A Gyöngyösoroszi ércbánya veszélyesanyag-tározójával kapcsolatos kérdések és katasztrófavédelmi feladatok Questions and disaster recovery tasks in konnection with the unsafematerial reservior of the ore-mine in Gyöngyösoroszi

Budapest, 2011. november 10.

1674

Absztrakt A közelmúlt katasztrófái (vörösiszap, nagybányai cianidos szennyezés) bizonyították, hogy mindennapjaink része, „élő” a veszély, melyet az emberiség civilizációs fejlődésével járó technológiai újítás jelent. Hatalmas az igény a Föld ásványkincsei iránt, kiaknázása, hasznosítása azonban óriási felelősséget ró a kitermelést végző vállalatokra, a technológiákat engedélyező hatóságokra, az esetleges káros hatások kivédésére létrehozott szervezetekre, a kiképzett szakemberekre. Tanulmányomban bemutatom a Gyöngyösoroszi település határában húzódó zagytározó rekultivációs technológiáját, az üzemeltető cég tevékenységét, a települést érintő veszély kiküszöbölését célzó munkákat, a védekezés megvalósítását. A helyszínen tapasztaltak, a szakemberekkel folytatott beszélgetés, a Száraz-völgyi zagytározó Üzemi Kárelhárítási Tervének vizsgálata megerősítette bennem azt a feltevést, hogy a technológia, a jelenleg is folyó rekultivációs munkálatok, a Tervben meghatározottak együttesen alkalmasak arra, hogy minimalizálják a Gyöngyösoroszi községet, az ott élőket érintő káros hatásokat. Kulcsszavak: havária, vízfolyás, Gyöngyösoroszi Keywords: injury to ship, water-course, Gyöngyösoroszi

BEVEZETŐ „A biztonság célja olyan környezet biztosítása makro-, és mikro szinten egyaránt, amely hozzájárul az ember harmonikus, békés fejlődéséhez, az egyén kiegyensúlyozott életének, egészségének megóvásához, jó közérzetének kialakításához, az életfeltételek, a megteremtett javak fennmaradásához.1 A biztonságunkat sok tényező veszélyezteti. „Az emberiséget évszázadokon keresztül csupán a természeti katasztrófák hatásai fenyegették, századunkban, különösen annak második felében hihetetlenül megnőtt földünk népességének civilizációs katasztrófák általi veszélyeztetettsége.”2 A téma aktualitása, a témaválasztás indoklása Több, mint egy év telt el a kolontári vörösiszap katasztrófa és tíz év a nagybányai cianidos szennyezés óta. A két esemény bebizonyította, mennyire jelenlévő, „élő” veszélyekkel vagyunk körülvéve. 1

Dr. Hornyacsek Júlia-Dr. Csépainé Széll Pálma-Veres Viktória 2009. 7. o. Varga Imre: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni megelőzési és védekezési tevékenység rendszere Doktori (PhD) értekezés. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapest, 2005. http://www.drhornyacsek.hu/publikaciok/doktori%20ertekezesek/disszertacio%20vegleges1.pdf (Letöltés ideje: 2011. október 20.) 2

1675

A Gyöngyösoroszi Száraz-völgyi zagytározón 2010. október 12-én tartott soron kívüli

ellenőrzésen

részt

vevő

hatóságok

(Miskolci

Bányakapitányság,

Észak-

magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) az 18.505/2010. ügyiratszámon elkészített jegyzőkönyv 6. pontjában előírja a MECSEK-ÖKO Zrt. 4016-3/2008. ÉMIKTVF számon jóváhagyott Száraz-völgyi zagytározó üzemi kárelhárítási tervének felülvizsgálatát, illetve annak havária tervvel való kiegészítését. Az elhelyezett flotációs meddő térfogata mintegy 2,1 millió m3.3 A kutatás célkitűzései 1. Célul tűztem ki, hogy vizsgálom a helyszínen végzett munkálatok célját, azok lakosságvédelmi összefüggéseit. 2. Összehasonlítom a munkálatok megkezdése előtti állapotot a jelenlegi helyzettel. 3. Bemutatom a havária terv elemeit.

A kutatás módszerei:

1. Helyszíni bejárást végeztem, interjút készítettem az üzemeltető MECSEK-ÖKO Zrt. felelős műszaki vezető helyettesével. 2. Felkutattam a témához kapcsolódó internetes publikációkat. 3. Tanulmányoztam a Száraz-völgyi zagytározó Üzemi Kárelhárítási Tervét.

Előzmények A Gyöngyösoroszi községtől Északi irányban (1. számú térkép) mintegy 5 km-re található Ércdúsító Mű zagyülepítő (Száraz-völgyi zagytározó) korábban az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság 16048/1966. számú vízjogi létesítési engedélye és az ÉVIZIG 1969.03.19-én tartott helyszíni tárgyalása alapján kiadott 4624/1969. számú határozata – a vízjogi üzemeltetési engedélye szerint üzemelt. Az üzemeltető személyében 3

Pekker Péter: Környezeti ásványképződés monitorozása a Mátraszentimre-Gyöngyösoroszi rehabilitációs zónában (ásványok és kapcsolódó más finomszemcsés fázisok) http://abyss.elte.hu/users/kasvanytan/HU_eloadas_pdf/Gyoroszi_iszaptarozo_HU.pdf (letöltésideje: 2010. október 20.)

1676

történt változás miatt az üzemeltetési engedélyt az ÉVIZIG H-575-14/1997., 1180-2/2004. majd 4576-2/2005. számokon módosította. 2004-ben az üzemeltető vízjogi létesítési engedélyt kapott 2063-11/2005. ÉMIKTVF számon a Száraz-völgyi zagytározó gátstabilitási munkáinak, vízelvezetésének, valamint a zagytározón kívüli monitoring kutak megvalósítására. A munkák átadásátvételére 2005.12.14-én került sor, a próbaüzem 2006.05.08-án zárult le, majd a hatóság a 4624/1969. számú üzemeltetési engedélyt 3068-3/2007. számon módosította (egyidejűleg visszavonta a 6848/1969. számú vízjogi engedélyt). 2007-ben az üzemeltető MECSEK-ÖKO Zrt. vízjogi létesítési engedélyt kapott 404920/2007. ÉMI-KTVF számon a Gyöngyösoroszi, Száraz-völgyi zagytározó víztelenítési rendszere és gáterősítés II. ütemére. A megépült létesítmények próbaüzemét követően benyújtott kérelemre az ÉMI-KTVF a 4624/1969. számú üzemeltetési engedélyt 66206/2009. számon módosította. Az eredeti (1960-as években készült) engedélyezési tervanyagok már csak az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Miskolc) vízi könyvtárában lelhetők fel, és ott is hiányosan. Mindezek miatt az archív adatok teljes körűen nem állnak rendelkezésre. A Száraz-völgyi zagytározón korábban végzett tevékenység, alkalmazott technológiák ismertetése A Száraz-völgyi zagytározót a nagyipari Gyöngyösoroszi Ércbányászat kezdetén, 1955-ben kezdték el építeni, a gyöngyösoroszi Ércdúsító Mű flotációs iszapjának elhelyezésére, és a zagyvíz kiülepítésére. A zagytározó több ütemben épült fel. Az építés során a zagyot az Ércdúsító Műből zagyvezetéken szivattyúzták fel, a Száraz-ér vízgyűjtőjén kialakított tározóhoz, ahol hidrociklonnal választották szét a zagyot. A durvább szemcsetartományokból építették a gáttesteket, a finomabb szemcseméretű zagyot, a zagykazettákban ülepítették. A zagytározó 1969-ben kapott üzemeltetési engedélyt. A tározó építése során jelentős problémák léptek fel, így az eredetileg egy tározókazettával tervezett tározó, három kazettával épült meg (I. kazetta, II. kazetta, I/A kazetta). A tározón deponált zagy összes tömege ~3 Mt, az anyagmérleg adatok szerint.

1677

A deponált zagyanyag összetétele heterogén a zagytározóban. Az archív anyagmérlegekben és a fúrásos feltárás szerinti átlagos összetétel adatokban eltérés mutatkozik. Az eredményeket az alábbi (1. számú) táblázat tartalmazza. Flotációs meddőhányó

As

Cd

Cu

Pb

Zn

[mg/kg] vizsgálatok alapján

300

24

710

1870

4200

anyagmérleg szerint

---

36

500

1000

1000

1. számú táblázat: A deponált zagy összetétele (Forrás: Száraz-völgyi zagytározó Üzemi Kárelhárítási Terv)

A zagy szerkezete (2. számú táblázat) az alábbi a vízjogi dokumentáció szerint: μm

%

10 – 45

40 – 50

45 – 55

5 – 10

55 – 100

15 – 25

100 – 200

15 – 25

200 – 300

4 – 10

2. számú táblázat: A deponált zagy szerkezete (Forrás: Száraz-völgyi zagytározó Üzemi Kárelhárítási Terv)

A létesítés során az alábbi műtárgyak kerültek kialakításra: Talpárok Szivárgó

A mindenkori gátköröm helyének rögzítésére Szűrőrétegből gátudvarból

és

átszivárgó

elvezetése

1678

szivárgóból víz

áll.

eróziómentes,

Szerepe

a

gravitációs

Kollektor vezeték

Egyrészt elvezeti a kiülepedett zagyvizet, másrészt a vízgyűjtő területről származó csapadékvizeket.

Övárok Gyűjtőakna

A nagyvizeket a kollektor vezetéktől a gátudvar felé vezeti A kollektor és a szivárgó rendszer torkolata, melyeket elvezeti a közös a torkolati mű felé

Torkolati mű

A kettős eredetű vizek csatlakozását biztosítja az eredeti mederhez

Medercsatlakozás

Burkolt mederszakasz, mely a torkolati mű alatt csatlakozik az eredeti mederhez, és befogadója a talpárok bekötésének.

Kezdőgát

A deponálás megkezdésének biztosítására emelték

Csurgalékvíz betoncsorga

A zagyszivattyúház csurgalékvizeinek elvezetésére

A zagytározó építése és üzemeltetése során, a tervezési hibák és az üzemeltetés hiányosságai miatt jelentős zagy és zagyvíz elfolyások történtek. Feltétlenül szükségessé vált az elfolyások megszüntetése, amelynek eredményeként 2005-ben valósult meg Gyöngyösoroszi Száraz-völgyi zagytározó gátjának megerősítése, a csapadékvíz elvezetésére szolgáló övárok rendszer megépítése, illetve 7 db új monitoring kút kiképzése (1. számú helyszínrajz). A déli gát (I. kazetta) 300 fm hosszú, 6-22 m talpszélességű, 4,7-8,7 m magas, 8-32 m koronaszélességű és 40-42°rézsűhajlású támasztótöltésének térfogata 39 910 m3 és „A” kőzetfizikai osztályú andezitből épült. A támasztó töltés (1. számú fotó) alapozása a hossztengelyre merőlegesen 0/800 robbantott andezitből 5 méterenként 1-3% lejtéssel 64 db 1x1 m keresztmetszetű 6,5-22 m hosszú talpgerenda (fogazás) építésével történt. A talpgerendákban összegyűlő víz D160 perforált dréncsövön vezetik az övárokba. Az átszivárgó vizek a talpgerendák fenékszintjén és a támasztó töltés teljes alapterületén kialakított 0,15 m vastag, és 0/20, 0/50 mészkőzúzalék migrációs gáton keresztül juthatnak az övárokba. Az építés során feltárták az eredeti kitorkolló műtárgyat, a meglévő vasbeton támfalak közé vb. lemez készült a kifolyási szinten. A szűrőbetét a gát alól kivezető kollektorcső elé épült 4 m 3 10 %-ban CaO-al dúsított kavicsos bányahomok. A támasztó töltés ÉK-i végében a meredek rézsű védelmére 39,5 fm 2,5 m talpszélességgel és 4,5 m magasságban gabion támfal létesült. 1679

A felszíni vízelvezetésre megépült 2084 m vízelvezető övárok rendszer (2. számú helyszínrajz), ami biztosítja a zagytározóról és a környező vízgyűjtő területről összegyűlő csapadékvíz megfelelő elvezetését a homokfogó aknán keresztül a befogadó Szárazpatakba. Az övárok rendszer három szakaszból áll, burkoló anyaga 1/40/40 vb. előre gyártott árokburkoló elem, 5%-nál nagyobb fenékesés esetén energiatörő elemek kerültek beépítésre. Az árokelemek 10 cm homokos kavics ágyazatra kerültek lehelyezésre, a stabilitás érdekében minden harmadik elemnél teljes keresztmetszetben betonfog készült. Az övárok rendszert keresztező utaknál 3 db ø500 beton áteresz és 2 db terméskő burkolatú gázló létesült az átközlekedés biztosítására. Monitoring kutak létesültek a tározón kívül a felszínalatti vizek (TVK-1, TVK-2 és TVK-3) és az I-es kazettán a gáttestben a pórusvizek (Szt-01; Szt-02; Szt-03; Szt-04) figyelésére. A tájrendezési terv alapján készült kiviteli terv és módosításai szerinti megvalósítással a zagytározó gátjának rézsűcsúszással szembeni biztonsága eléri a szükséges n=2 értéket. A 2005-ben megvalósult vízi műtárgyak 3068-3/2007. számon kaptak vízjogi üzemeltetési engedélyt.

A 2007-2008. ÉVBEN ÉPÜLT VÍZI LÉTESÍTMÉNYEK, ILLETVE A SZÁRAZ-VÖLGYI ZAGYTÁROZÓ TÁJRENDEZÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ VÍZTELENÍTÉSI TECHNOLÓGIAI ISMERTETÉSE

A Száraz-völgyi zagytározó víztelenítése című vízjogi létesítési tervdokumentációt a Pécsi Hydroterv Bt. készítette el, 0622 tervszámon. A létesítési tervdokumentáció benyújtása után, a MECSEK-ÖKO Zrt., 0622-M tervszámon csatolta, a létesítési tervdokumentáció

módosításait

tartalmazó

terveket.

Az

Észak-magyarországi

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4049-20/2007. számon adott ki vízjogi létesítési engedélyt, a 0622 és 0622-M számú tervdokumentációkban foglalt vízi létesítmények kialakítására. A tározó II. ütemű gáterősítési és víztelenítési rendszerének kivitelezési munkálatai 2007. 07. 28-2008.12.15. között valósultak meg, majd a próbaüzemre került sor. Az ÉMIKTVF a benyújtott záró dokumentáció alapján a 6620-6/2009. számon kiadott határozattal módosította a Száraz-völgyi zagytározó 4624-1969. számú vízjogi üzemeltetési engedélyt.

1680

1.1.1 A ZAGYTÁROZÓ ÁLLÉKONYSÁGA A tározótér gátjainak stabilitási problémával az utóbbi években több alkalommal foglalkoztak. Ennek oka, hogy az üzemelés időszakában több alkalommal történtek gátszakadások, amelyek a flotációs zagy Száraz-ér, Száraz-patak irányába történő kiömléséhez vezettek, és amelyek nyomai a Száraz-ér mentén jelenleg is fellelhetők (ez utóbbi kármentesítése jelenleg folyamatban van) voltak. A rendelkezésünkre álló információk alapján rézsűstabilitási vizsgálatokat 2002 decemberében a GEO STAT Kft., 2005-ben a GEOSZABÓ Mérnöki Iroda Bt. végzett, amelyek a korábban hivatkozott tájrendezési műszaki üzemi tervek részét is képezték. A tanulmányok és tervek alapján 2005-2008 között megépült víztelenítő rendszerek eredményei, valamint a megindult tájrendezési munkálatok tapasztalatai szükségessé tették a korábbi szakvélemények felülvizsgálatát, amelyet 2009-ben végzett el Dr. Vásárhelyi Balázs.4 A szakvélemények eredményeinek rövid összefoglalása: A 2002. évi állékonyságvizsgálatok alapján a zagytározó zárógátja (déli gát) töltésanyagból készült, anyagjellemzői azzal megegyező értékekkel vehetők figyelembe. A rézsű

állékonysága

rétegcsúszást

feltételezve

került

megvizsgálásra,

amelynek

eredményeként megállapításra került, hogy a rézsűcsúszással szembeni biztonsága nem éri el az előírt n=2 biztonsági értéket, ezért annak megerősítése szükséges. A rézsűcsúszással szembeni előírt biztonsága a rézsűláb elé történő fióktöltés építésével növekszik. A zagytömb víztartalmának csökkentése növeli a zagy szilárdságát, ami a csúszást előidéző erők eredőjét csökkenti. Ezek alapján fióktöltés építését, valamint szivárgótestek kombinációjából álló víztelenítő rendszer kivitelezését javasolták a szakvéleményben. Figyelembe kell venni, hogy az akkori tájrendezési terv csak fedéssel számolt (többlet anyagmennyiséggel nem). A fióktöltés tervezett méretei: minimális szélessége 15 m, magassága 8 m, rézsűhajlása 4/4. A Gyöngyösoroszi teljes körű bányabezárási programban a zagytározó tájrendezési koncepciója megváltozott, a tervek szerint befogadója a víztározók, szennyezett talajok, meddőhányók kármentesített anyagának, a zagytározón mintegy 300-400 em3 többlet anyag elhelyezésére kerül sor. Ez megkövetelte a tájrendezési terv módosítását és ezzel párhuzamosan a gátak stabilitásának felülvizsgálatát is. 4

Germus Bertalan, felelős műszaki vezető helyettes közlése. Személyes interjú, 2011. október14-én

1681

A GEOSZABÓ Mérnöki Iroda Bt. 2005-ben végzett rézsűstabilitási vizsgálatok megállapításai a következők voltak: - A GEO STAT Kft. az I. medence rézsűje szétcsúszás elleni biztonságát vizsgálta a jelenlegi anyagmennyiséggel számolva. - A GEOSZABÓ Mérnöki Iroda Bt-vel az alkalmazott számítógépes programmal JANBU módszerrel a legveszélyesebb kör csúszólapokat elemezték a felszállítandó anyagokból származó többlet terhelést figyelembe véve, - A GEOSZABÓ Bt. számítási eredményei GEO STAT Kft. számításainak jóságát igazolják, viszont felhívják a figyelmet arra is, hogy a tájrendezési munkák során az elhelyezni kívánt plusz 400 000 m3 anyagmennyiség miatt olyan csúszólapok is kialakulhatnak, melyekre az eredetileg tervezett és engedélyezett fióktöltés már nincs hatással. Az előzőekben foglaltak miatt a rézsűstabilizálást két ütemben javasolták megépíteni az alábbiak szerint: -

Az első ütemben a GEO STAT Kft. által javasolt fióktöltés épüljön meg még a tájrendezési munkák megkezdése előtt,

-

A második ütemben javasolták az alap fióktöltésre építve a rézsűmagasság feléig húzódó, a rézsűfelület terhelését biztosító második terméskő töltés építését. Az alap fióktöltés rézsűkorona vonala és második töltés rézsűlába között min. 3 m széles padka meghagyásával.

-

Az általuk javasolt, 2 ütemben történő rézsűstabilizálás a rézsű szétcsúszása, és az I. kazettában feltételezett kritikus csúszólap elleni védelmet egyaránt biztosítja. Az alkalmazott megoldással a Szárazvölgyi zagytározó hosszú távú állékonysága teljes bizonyossággal garantálható. A szakvélemény alapján került megépítésre a zagytározó déli stabilizáló

támasztótöltése két ütemben, két külön vízjogi létesítési eljárás keretében, amely megvalósult létesítményei az alábbi fejezetben kerülnek részletesen ismertetésre. A 2009-ben készült szakvélemény felülvizsgálta a korábbi tanulmányokat, és a korábbi tanulmányok készítése óta a megváltozott körülmények hatását is elemezte. Vagyis a pontosított felszállítandó anyag mennyiségének és minőségének (pl. víztartalom) ismeretében vizsgálta a tározó stabilitása érdekében elvégzett kivitelei munkálatokat.

1682

Megállapították, hogy a déli gáton két ütemben elvégzett stabilizáló munkálatok javítottak az állékonyságon, de az „I-es medence esetében a rézsű mögött 30 m-es távolságig mindenképpen biztosítani kell, hogy a talajvíz nem emelkedhessen a rézsű fél magassága – 3 m-nél magasabbra (312,0 mBf). … A II-es számú medence déli rézsűjének hosszú távú állékonysága a jelenlegi geometria mellett csak akkor biztosítható, ha a talajvíz szintje nem magasabb, mint 327,8 mBf.” Mindkét gátnál kiegészítő víztelenítésre van szükség.5 Megvizsgálták a rézsűk állékonyságát a tervezett geometria ismeretében – az eredmények kismértékű biztonsági tényező növekedést mutattak, ám mindenképpen szükséges a javasolt talajvízszinteket (vagy annál kisebbeket) biztosítani. A keleti és nyugati gátak állékonysági vizsgálatát adatok hiányában nem tudták elvégezni, javasolják az I. medence déli gát támasztótöltésének meghosszabbítását (2. számú fotó) keleti és nyugati irányban is. A dr. Vásárhelyi Balázs geotechnikai tervező és szakértő (GT-T, GT-Sz, MMK: 019515) által 2010. decemberében készített szakvélemény legfontosabb megállapításai a következők: o „Az I. medence déli gátjának hosszú távú állékonysága az elkészült támasztótöltés mellett csak akkor biztosítható, ha a gáttest mögötti 30-40 mes részen belül a talajvíz szintje nem éri el a 312,00 mBf. szintet. A jelenlegi vízszint ennél azonban magasabb, így itt mindenképpen szükséges a talajvíz mintegy 3,5 m-es süllyesztése. Ehhez további speciális mélyszivárgók beépítését javasoljuk. o Az I. medence keleti rézsűje jelenleg nincsen megtámasztva. Vizsgálataink azt mutatták, hogy a megfelelő állékonysághoz a déli oldalhoz hasonló, két ütemben megvalósuló támasztótöltés szükséges. A támasztótöltés alsó részének felső síkját 317,00 mBf. szinten, míg a felső részét 322,00 mBf. szinten javasolt felvenni. Az érintett övárkot a töltés alatt zárt szelvényben javasoljuk átvezetni vagy helyszínrajzilag áthelyezni.

5

Földing Gábor: Száraz-völgyi zagytározó Üzemi Kárelhárítási Terv

1683

o Az I. medence alacsony nyugati oldali rézsűje hosszú távon állékony, különleges beavatkozásra véleményünk szerint nincsen szükség. o A II. medence déli gátjának felülvizsgálata azt mutatta, hogy a szükséges állékonyság itt is csak talajvízszint-süllyesztéssel biztosítható, ám annak szükséges mértéke a korábbiakban megadott kb. 10,0 m helyett csak kb. 5,0 m. A hosszú távon elérendő talajvízszint 336,00 mBf. A fentiek miatt itt is mélyszivárgók beépítését javasoljuk. o A II. medence nyugati gátja a tervezett laposítással a jelenlegi talajvízszint mellett is állékonynak mondható. Emiatt a gát oldalsó megtámasztására sem talajvízszint süllyesztésre nincsen szükség. o A jelenlegi víztelenítő rendszer hatásfoka nem kielégítő, így a két déli gát mögötti 30-40 m hosszú részen további lokális talajvízszint-csökkentő megoldásokat kell alkalmazni. Ennek leginkább hatékony módja további speciális mélyszivárgók beépítése. o A monitoring rendszer részét képező kutak és pórusvíznyomás-mérő szondák száma és elhelyezése elegendő, továbbiak beépítését nem javasoljuk. o Javasoljuk azonban az I. és II. medence déli gátjába egy-egy inklinométercsövet elhelyezni és a vízszintes mozgásokat folyamatosan mérni. Ezáltal lehetővé válik az esetleges létrejövő lejtő- vagy gáttest mozgások helyének és mértékének azonnali meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele.”

A ZAGYTÁROZÓ ÉS VÍZI LÉTESÍTMÉNYEINEK ÜZEMELTETÉSE A Száraz-völgyi zagytározón, a zagyvezetékes flotációs zagy kiszállítás 1986-ban megszűnt. A Száraz-völgyi zagytározó és az Ércdúsító Mű környezetében megszűntek a korábbi ércfeldolgozás veszélyes technológiái. A Száraz-völgyi zagytározó üzemeltetése során a tározó víztelenítése folyamatosan végzett munka, amit az üzemeltetési szabályzat szerint a TATAI Zrt. vállalkozási szerződés keretében végez a következők szerint.

1684

A mindenkori üzemeltetési felelősnek – Vállalkozónak- az Üzemeltetési szabályzatot, illetve a hatályos Üzemi Kárelhárítási tervet ismernie kell. Feladata a vízjogi engedélyokirat előírásainak és az üzemelés közben hozott egyéb hatósági határozatok betartása. Az üzemeltető az alábbi feladatokat köteles elvégezni: 1.

RENDSZERESEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG

-

Üzemeltetési Napló vezetése, észlelések, megfigyelések és mérések

elvégzése, rendszeres karbantartás -

vízi létesítmények üzemeltetésének energia költsége

-

káresemény észlelése, jelentése,

-

eljárás az érvényes Üzemi Kárelhárítási terv szerint a MECSEK-ÖKO Zrt.

utasítására 1.1

naponként elvégzésre kerülő munka

1.1.1 ellenőrzés: 1.1.1.1 létesítmények: 2 db szivárgóakna és 2 db drénakna elvégzendő munka:

vízszint ellenőrzés, szivattyú működésének ellenőrzése,

vízóra leolvasása - naplózás; amennyiben a szivattyú vagy a szintkapcsolók helyzete változtatást igényel, azt előtte a MECSEK-ÖKO Zrt. felelősével egyeztetni kell. 1.1.1.2 létesítmények: víztároló medence és kibocsátási műtárgyak elvégzendő

munka:

vízszint

leolvasás-naplózása,

vízbevezetés/vízkibocsátás

ellenőrzése, elfagyás elleni védelem biztosítása, jégmentesítés; vízmérőakna vízóra leolvasás – naplózása, tolózárak ellenőrzése, karbantartása; 1.1.2 vagyonvédelem – vízilétesítmények őrzése, sorompók, feljárók lezárása, illetéktelenek távoltartása, szükség esetén intézkedés rendőrség felé; 1.2

hetenként elvégzésre kerülő munka

állapotellenőrzés: vízi létesítmények, rézsűk, utak, monitoring hálózat elemei (süllyedésmérési pontok, pórusvíz nyomásmérők, megfigyelő kutak); az ellenőrzés tényét és a tapasztaltakat az üzemeltetési naplóban rögzíteni kell;

1685

1.3

negyedévente elvégzésre kerülő munka: az övárkok, átereszek, gázlók,

szivárgók, homokfogó, 900-as medence ellenőrzése és takarítása. Az elvégzett munkát az üzemeltetési naplóban rögzíteni kell. 1.4

soron kívüli ellenőrzés: nagy csapadékot, ill. intenzív olvadást követően

2.

SZÜKSÉG ESETÉN ELVÉGZÉSRE KERÜLŐ MUNKÁK

2.1

létesítmények, műtárgyak rendszeres vizsgálata, karbantartása és javítása

(kerítés, sorompó, fedlapok, kutak, táblák, árkok, gázlók, homokfogó, … ) 2.2

szennyezett víz szállítás költsége a víztisztítóba 150 m3/hó mennyiségig

(eszközöket vállalkozó biztosítja), 2.3

tározott víz levegőztetés költsége 2 db mobilszivattyúval, 50 óra/hó

mennyiségig,

(eszközöket

vállalkozó

biztosítja),

vagy

ezzel

egyenértékű

segédmunka biztosítása, 2.4

szivattyújavítás

2.5

előre nem meghatározható karbantartások

2.6

káresemény elhárítása a kárelhárítási terv szerint6

3.

DOKUMENTÁLÁS

Az üzemeltetési naplóba történő napi gyakoriságú bejegyzés mellett Negyedéves üzemeltetési jelentést kell készíteni, ami a MECSEK-ÖKO Zrt. által a mindenkori éves értékelő jelentés részét képezi. A zagytározó a bányabezárási, és a külszíni kármentesítési munkákhoz szorosan kapcsolódó létesítmény tekintettel arra, hogy a kármentesítések során nem veszélyes hulladéknak minősülő kitermelt anyagok a műszaki üzemi tervben meghatározottak szerint a tározón kerülnek elhelyezésre. A felhordásra kerülő nem veszélyes hulladék anyagok a következők: Gyöngyösoroszi Ipari-víztározó nem veszélyesnek minősülő iszapja, 6


1686

Gyöngyösoroszi Mezőgazdasági-tározó iszapja, Gyöngyös-Nagyrédei víztározó iszapja, bányameddő a meddőhányókról. Monitoring rendszer A Száraz-völgyi zagytározó monitoring tevékenységével kapcsolatosan mind a Szárazvölgyi zagytározó tájrendezésének műszaki üzemi terve (TERRAMED Kft.: TM114/ET/2005. sz. terv), mind a Toka-patak és öntésterülete kármentesítés - I. ütem (ENVIROINVEST Kft.: 7136-18/2005. sz. terv) tartalmaz előírásokat. A vízelvezetéssel kapcsolatos monitoring meghatározásánál, ezeken kívül figyelembe kell még venni a MECSEK-ÖKO Zrt. által folytatott ellenőrzési tevékenységet. A Száraz-völgyi zagytározóra vonatkozó többrétű monitoring rendszer – a fentebb leírt dokumentumok előírásait is figyelembe a legújabb műszaki üzemi terv (készítő MAGMATIC Kft.) alapján a következő.

TÁJRENDEZÉS KÖZBEN VÉGZETT MONITORING A fedőréteg minőségellenőrzése a fedési rétegrend előkészítése (durva tereprendezési földmunka) és kialakítása során az alábbi minőségi követelményeket kell betartani: Durva tereprendezési földmunkánál a vízszintes hibahatár földmunka kitűzésekhez 1.00 m. Eseti – nem kitűzési jellegű – koordináta meghatározás esetén 2,00 m. Függőleges kivitelezési szint hibahatára az egyes rétegek, ill. a teljes építési szeletvastagság felhordását, tömörítését követően ± 0,01 m (mérőhelyek 10 %-ában), és/vagy a tervezett felszín-domborzat esésvonalában kifejezett ± 0,01% közül a kedvezőtlenebb érték. A rézsűk generálrézsűjének megengedett legnagyobb eltérése a tervezett hajlástól ± 0,5%. Fedési földmunka: A kazetták agyagfedésénél beépítés előtti ellenőrzéseket, méréseket anyagváltozáskor, de min. 10 000 m3-ként kell végrehajtani: Beépítés utáni ellenőrzések, mérések: A tömörség és víztartalom ellenőrzését helyszíni méréssel kell végezni 50 x 50 m-es raszterben (Penetrodezintográf + TRIME-FM mérőműszerekkel). A tömörített réteg vastagságának ellenőrzését mérőrudazattal végzi 50 x 50 m-es raszterben. A „k” vízáteresztő képességi együttható ellenőrzése in situ csőinfiltrométeres méréssel, 100 x 100 m-es raszterben és kiszúrt anyagmintából,

1687

laboratóriumban. A szemcseeloszlás ellenőrzése 100 x 100 m-es raszterben, kiszúrt anyagmintából, laboratóriumban. A réteg kialakítását követően a felület ellenőrzését, az I. osztályú durva tükör építésügyi kritériumnak való megfelelést a felelős műszaki vezető helyettes az átadás üteme szerint ellenőrzi.

GEOTECHNIKAI, GEODÉZIAI MONITORING

A geotechnikai monitoring keretében a tájrendezés folyamán tovább kell üzemeltetni a jelenleg kiépített 4 db mérőpontból álló pórusvíznyomás megfigyelő rendszert (Szt-5, Szt6, Szt-7, Szt-8), amellyel a többletterhelés hatására a zagytestbe bekövetkező nyomásváltozásokat lehet nyomon követni. A munkálatok idején a szondákat szükség szerint, akár heti gyakorisággal kell kiolvasni és a feldolgozásokat azonnal elvégezni. A tájrendezési munkálatok gátak stabilitására gyakorolt hatásának vizsgálata a kialakított vízszintérzékelő kúthálózattal megoldott és megfelelő. A déli gátban lévő Szt-1, Szt-2, Szt3, Szt-4, valamint a nyugati oldalon kialakított Szt-11, Szt-12, Szt-13, Szt-14 kutakban telepített folyamatos vízszintregisztrálók üzemeltetésével a probléma kezelhető, az adatgyűjtők havi, nagyobb terheléssel járó munkálatok időszakában heti kiolvasásával. A kiépített süllyedésmérő hálózaton féléves gyakoriságú kampányméréseket kell végezni. A monitoring rendszer elemei az 1. sz. melléklet átnézeti és a 2. sz. melléklet részletes helyszínrajzán feltüntetésre kerültek.

HIDROGEOLÓGIAI MONITORING

Az építés alatti és az építési munkálatokat követő hosszú távú geotechnikai és geofizikai monitoring – többek között – szintén fog információt szolgáltatni a telített zóna (talajvíz, zagytározók pórusvize) időbeni alakulásáról, ami jól kiegészíti a jelen tervrészben leírt figyelő kutas monitoring rendszert. A tájrendezés környező felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának vizsgálatára a jelenleg kialakított rendszer megfelelő. A tározótól az I/A kazettától ÉK-re elhelyezkedő TVK-1 jelű kút reprezentálja a háttérből a tározó irányába áramló felszín alatti víz jellemzőit, így a

1688

terheletlen vízminőségről nyújt információt. A tározó déli gátja alatt elhelyezkedő TVK-2, TVK-3 kutak már a tározótérben felhalmozott flotációs zagy felszín alatti vizekre gyakorolt hatására adnak információkat, így ezek alkalmasak a tájrendezés hatásának nyomon követésére is. A koncepció értelmében a csapadékbeszivárgást csökkentő fedőréteg, és a növényesítés kialakítása következtében a toxikus fémek beoldódott mennyisége csökkenni fog, ami a felszín alatti víz minőségére is pozitív hatással lesz. A tározótér alól korábban a Száraz-érbe kifolyó kollektorvezeték befogásával és a 4. számú gyűjtőaknába történő – onnan a víztároló medencébe vezetésével már csökkent a talajvíz terheltsége. Az építés ideje alatt folyamatosan kell végezni a víztelenítő rendszer üzemeltetését is, amely magában foglalja a hatóság által előírt monitoring tevékenységet is, amely kiterjed a gyűjtőaknák és mélyszivárgó aknák vízszintjének, vízminőségének, valamint a kibocsátott víz vízhozamának és vízminőségének rendszeres ellenőrzésére.

ZAJVÉDELMI MONITORING

A szállítások megkezdésekor a Gyöngyös és Gyöngyösoroszi települések szállításokkal, leginkább terhelt egy-egy pontján zajvédelmi méréseket kell folytatni. A méréseket a vonatkozó szabványok, jogszabályok alapján értékelni kell. A

szállításokat a

szakvéleményben rögzített határértékek figyelembe vételével kell folytatni.

A vízgyűjtőterület hidrogeológiai jellemzői, helyi és közeli kútadatok, különös tekintettel a potenciális szennyező-forrásokra

A telephely földrajzilag a Nyugat-Mátra déli oldalán lefutó Toka-patak völgyében helyezkedik el. HIDROLÓGIAI VISZONYOK A Gyöngyösoroszi ércterület hidrogeológiai viszonyai A Gyöngyösoroszi ércterület vízföldtani jellemzői nagyban hasonlítanak a Mátra vulkanitokkal fedett egyéb területeire.

1689

Lényeges eltérés legfeljebb az átlagosnál magasabb csapadékban, illetve a területrész erősebben tektonizált voltában jelentkezik. E két tulajdonság azzal jár együtt, hogy a területen a vízszállítás és a beszivárgás is magasabb értéket érhet el, mint az átlagos. Székely A. & Radó D., valamint Láng (in Kun B., 1988) adatai alapján megállapítható, hogy a területen található források jelentős része erősen ingadozó hasadék-forrás, amelyek nagy része a csapadékszegény időszakokban kiszárad. Hozamuk sem jelentős, a terület jellemzésére vizsgált 6l forrás átlagos hozama: 9 l/p volt sokévi átlagra számítva.7 2006. évben a MECSEKÉRC Zrt. által végzett terepi felmérések nem mindenben támasztották alá a fenn idézetteket. A 2006-os év, és az azt megelőzők is igen csapadékosak voltak, és a nyári időszakban több forrás jóval nagyobb hozamot produkált, mint tavasszal, közvetlenül hóolvadás után. Az említett felmérés során, a vizsgált hatásterületen összesen 423 db vízkilépési pontot dokumentáltak. Ezek átlagos hozama 4,8 l/p volt. Ha azonban figyelembe vesszük a forrás definíciójában szereplő 2,0 l/p hozamot miszerint a minimálisan ekkora hozamú vízkilépések számítanak forrásnak - akkor 262 db dokumentált forrás átlagos hozama 7,2 l/p volt. Potenciális szennyezőforrások -

A Száraz-völgyi zagytározóban deponált flotációs zagy

-

A felhordandó szennyezett üledékek és talajok (Toka-, Száraz-patak medre és öntésterületei, Ipari-víztározó, Mezőgazdasági-tározó, Gyöngyös-Nagyrédei tározó)

-

A zagytározót elhagyó felszíni és felszín alatti vizek

A veszélyeztetett felszíni és felszín alatti vizek meghatározása A terület felszíni vízfolyása a Toka-patak, Száraz-ér és Száraz-patak. A terület jellegéből adódóan csak hasadékvíz típusú felszín alatti vízkészlete van. A felszín alatti vízkészlet káresemény

bekövetkezésekor

veszélyeztetetté

válik,

a

következő

beszivárgási

lehetőségeken keresztül: -

A felszínre jutott szennyezőanyagot a csapadék bemoshatja;

-

A felszíni vízfolyás vize kapcsolatban van a terület felszín alatti vízkészletével. Ha az állandó tükrű felszíni víz szintje magasabban van a talajvízszintnél, akkor áteresztő rétegek esetén folyamatosan táplálja a felszín alatti vízkészletet;

7


1690

-

Technológiai jellegű havária esetén, az Száraz-völgyi zagytározóról származó esetlegesen szennyezett vizek bekerülhetnek a befogadóba;

SZÁRAZ-ÉR ÉS SZÁRAZ-PATAK

A zagytározó csapadék vizei jelenleg a zagytározót körülvevő övárok rendszeren, a homokfogó aknán keresztül a Száraz-érbe, mint befogadóba torkollanak. A Száraz-ér, a Száraz-patak jobb oldali vízfolyása. A Száraz-patak a Toka-patak baloldali mellékága, amely a Gyöngyösoroszi alsó víztározónál csatlakozik a befogadóba. A meder esésviszonyai 1,2-3,0 % között vannak, fenékesése követi a terep lejtését. A völgyoldalak lejtése 3,5-11,0 % között van. A patak 2,92 km-es szakaszát, mintegy 30 évvel ezelőtt rendezte a Mátraaljai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (Gyöngyös). A meder kiépítése a 10 %-os előfordulási valószínűségű vízhozam, terepszintben történő levezetésére történt. A kezelését végző társulat érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. KÖZMŰVEK Vízellátás A zagytározón, mint üzemi területen, nincs vezetékes vízellátás. Gázellátás A zagytározón, mint üzemi területen, nincs vezetékes gázellátás. Hírközlés Az üzemeltetést végző MECSEK-ÖKO Zrt. és a kivitelezést végző „Gyöngyösoroszi 2006. Konzorcium” (a zagytározó üzemeltetését végző Tatai Zrt. helyszínen lévő dolgozói) között vezetékes telefonhálózaton valamint a mobilhálózaton keresztül megfelelő színvonalú, megbízható hírközlés áll rendelkezésre.8 A MECSEK-ÖKO Zrt-nél a hírközléshez a következő eszközök állnak rendelkezésre: 1 db telefonközpont 1 db T-COM ISDN vonal, fax 3 db mobiltelefon A TATAI Zrt-nél a hírközléshez a következő eszközök állnak rendelkezésre: 8


1691

1 db T-COM ISDN vonal, fax mobiltelefon a kapcsolattartó dolgozóknál

Villamos-energia ellátás A víztelenítő rendszer villamos energia ellátása 0,4 kV-os feszültségszinten történik. Az Ércelőkészítői-lakótelepnél (a kibocsátási ponthoz vezető gravitációs vezeték és a közút kereszteződésénél) elhelyezett és a kisfeszültségű áramszolgáltatói (ÉMÁSZ Rt.) hálózatról táplált fogyasztásmérő szekrénytől 4x50 mm2 NYY földkábelen juttatják a villamos energiát a víztároló medencénél lévő 1. számú vezérlőszekrénybe. Az 1. számú vezérlő (elosztó) kialakítása: 4 db 25 A-es kismegszakító (kézi működtetés), valamint 40 A-es tűzvédelmi főkapcsoló alkalmazásával és a kapcsoló készülékek reteszelésével.

Megközelítési útvonalak A Száraz-völgyi zagytározót jelenleg két irányból lehet megközelíteni: A Gyöngyösről Gyöngyöspata felé vezető – számjelzés nélküli – útról, a „Gyöngyös vége” tábla után 150 méterrel ágazik le jobb kéz felé – a számjelzés nélküli – Gyöngyösoroszi bekötőút. Gyöngyösoroszi település É-i végén, a jobb kéz felé eső temető után kell ~ 30°kal jobbra kanyarodni egy kőszórásos mellékútra, mely a zagytározóhoz vezet. Ekkor alulról, a Toka-patak folyási irányával ellentétesen érkezünk a zagytározóra. Ez az út télen is nagy valószínűséggel járható. A 24-es számjelzésű úton Eger vagy Gyöngyös felől érkezve Parádsasvár és Mátraháza közötti útszakaszon ágazik le a – szám nélküli – bekötőút Galyatető és Mátraszentimre felé. Mátraszentimrén is túljutva, balkéz felé eső erdei szilárd burkolatú úton át juthatunk el Károly-tárón keresztül a zagytározóhoz. Gyöngyösoroszi É-i végét elérve, még a falu határában (a temetőnél) kell élesen balra kanyarodni a zagytározóhoz vezető bekötő útra. Ez az útvonal télen az erdei útszakasz miatt nehezen közlekedhető, jeges-csúszós.

Szennyvízkezelés, szennyvíz elhelyezés Ipari szennyvíz Az ércelőkészítés 1986-ban történt megszűntetését követően zagy kiülepítése a zagytározón megszűnt. Jelenleg a zagytározón, a folyamatosan üzemeltetett víztelenítő 1692

rendszer révén vízkivétel és ennek a víznek a Toka-patakba történő kibocsátása folyik a 6620-6/2009. ÉMI-KTVF számú vízjogi üzemeltetési engedély szerint. A víztelenítő létesítmények vízjogi üzemeltetési engedélyét a 6620-6/2009. ÉMI-KTVF számú határozat tartalmazza, ebben a 13. pont előírásának megfelelően 2010. december 31-ig valamennyi komponens vonatkozásában be kell tartani a 28/2004 (XII.25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete 4-es általános védettségi kategória befogadóira megengedett határértékeket, ezért a zagytározóról a Toka patakba vezetett vizekre a 6620-6/2009. ÉMIKTVF határozatban két egyedi határértékkel rendelkező cink és mangán komponensekre szennyezés csökkentési tervet kellett készíteni. A MECSEK-ÖKO Zrt. az elkészített koncepció terv alapján benyújtotta a hatósághoz a vízjogi létesítési tervet. A tervek szerint az engedély kiadását követően megépítik a technológiát. Kommunális szennyvíz A zagytározón nem keletkezik kommunális szennyvíz.

Csapadékvíz elvezetés A Száraz-völgyi zagytározó csapadékvíz elvezetésére szolgáló övárok rendszer 2005-ben épült meg, többszöri tervmódosítás alapján. Célja a zagytározó környezetében hulló csapadékvizek elvezetése a tározó K-i és Ny-i oldalán, majd azok felszíni vízfolyásba bocsátása a homokfogó ülepítő medence után. A raktározott tüzelő- és fűtőanyagok telepen belüli tárolása, szállítási módja A MECSEK-ÖKO Zrt. a területen nem raktároz tüzelő, és fűtőanyagot. Vegyi anyagok mennyisége, telepen belüli tárolása, szállítási módja A MECSEK-ÖKO Zrt. a területen nem raktároz vegyi anyagot. A keletkező veszélyes hulladékok kezelése, mennyisége, tárolása A Száraz-völgyi zagytározón jelenleg nem keletkezik veszélyes hulladék.

A figyelőhálózat felépítése a zagytározón, illetve a vízgyűjtőterületen Az üzemi kárelhárítási tervdokumentáció összeállítása a 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet „a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről” című jogszabály szerint történt.

1693

A SZÁRAZ-VÖLGYI ZAGYTÁROZÓN BELÜL A zagytározó területén két részre oszlik a vizek útja. -

A zagytározó pórusvize és a tájrendezés során felhordásra kerülő üledékek konszolidációs vizei, a víztelenítő rendszer létesítményein keresztül a Toka-patakba kerülnek elvezetésre.

-

Az övárkokban összegyűlő csapadékvíz, a homokfogó aknán keresztül, a Szárazérbe, majd a Száraz-patakba jut.

A pórusvíz A Száraz-völgyi zagytározón történik, a Toka-vízgyűjtőn végzendő kármentesítések során kitermelt üledékek elhelyezése. Az üledékek a kármentesítés helyén történő kezelés (iparitározó, Mezőgazdasági-tározó) után kerülnek szállításra, emiatt a szárazanyag tartalmuk magas. Emiatt a víztelenítéssel a befogadóba vezetett víz elsősorban a zagytározó pórusvizeiből származik. Csapadék vizek elvezetése A Száraz-ér vízgyűjtőjére hulló csapadékokat, a 2005-ben megépült övárok rendszer vezetik le a homokfogó aknán keresztül a Száraz-érbe, mely vízfolyás befogadója a Száraz-patak.

Mit észlel?

Hogyan észleli?

Ki észleli?

Víztelenítés: szabad víz levezetés, pórus víz Szivárgás, vagy elfolyás a gyűjtőaknákat a víztároló medencével, vagy a torkolati aknával összekötő vezetékeken

Határérték túllépés a víztároló medence kibocsátott vizében*

Szemrevételezéssel/ vízóra egyeztetéssel

üzemeltető személyzet/ műszaki beavatkozást végző szakember Víz- és környezetföldtani

vízmintázás - analitika

osztály munkatársa/ Felelős műszaki vezető h.

1694

Határérték túllépés a Torkolati aknánál kibocsátás során a Toka-patakba*

Víz- és környezetföldtani vízmintázás - analitika

munkatársa/ Felelős műszaki vezető h.

Csapadékvíz elvezető rendszer üzemeltető személyzet /

Zagy, vagy szennyezett anyag kerül az övárokba, vagy a homokfogó aknába, és azon keresztül a

Szemrevételezéssel

Száraz-érbe

műszaki beavatkozást végző szakember

A víztelenítés folyamán szennyezett víz kerül az övárokba, a homokfogó aknába és azon keresztül a Száraz-érbe*

üzemeltető személyzet / Szemrevételezéssel –

műszaki beavatkozást végző

vízmintázás – analitika

szakember/ Víz- és környezetföldtani munkatársa

Gátállékonyság Az SZT jelű kutakban a megengedettnél magasabb (lásd 2,2,4. pontban – I. gát talajvízszint > 312 mBf és a II. gátban talajvízszint > 327,8 mBf) a vízszint

Folyadékszint

a déli, vagy nyugati gáton a

regisztrálók kiolvasása

pórusvíznyomás/vízszint hírtelen növekedése (havi

- adatfeldolgozás

Víz- és környezetföldtani munkatársa

növekedés>50 cm vagy negyedéves növekedés >100cm) esetén üzemeltető személyzet / Szivárgás, vizesedés megjelenése a gátakon

szemrevételezéssel

műszaki beavatkozást végző szakember üzemeltető személyzet /

Gát sérülése a zagytározón



Műszaki beavatkozás a vízgyűjtőn Szállításkor szennyezett talaj kerül a környezetbe

1695


Műszaki beavatkozást végző szervezet dolgozója

Stabilizáló mész bekeverésekor mészpor, vagy mésztej kerül a környezetbe Rakodó és szállítójárművektől származó CH származékok kiömlése



Műszaki beavatkozást végző szervezet dolgozója Műszaki beavatkozást végző szervezet dolgozója

*A kibocsátási határértékeket a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet 4. területi „Általános védettségi” kategóriája határozza meg, valamint az ÉMI-KTVF 6620-9/2009 sz. vj. üzemeltetési engedélyében foglalt egyedi határértékek.

3. számú táblázat: Káresemények típusai (Forrás: Száraz-völgyi zagytározó Üzemi Kárelhárítási Terv)

A zagytározón a víztelenítő rendszer üzemeltetését a MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi Zrt. a vállalkozási szerződés keretében a TATAI Zrt-vel végezteti, emellett munkaszerződéssel 1 fő tározóőrt alkalmaz.

A VÍZGYŰJTŐTERÜLETEN A MECSEK-ÖKO Zrt. Gyöngyösoroszi Fióktelep területein található veszélyes anyagok, mennyiségük folytán nem igényelnek állandó felügyeletet. A kockázatos anyagok kisebb elfolyása esetén, amennyiben a szennyező anyag még nem került be akár a Toka–patak, akár a Száraz-patak vízrendszerébe, a veszélyes anyag lokalizálása és a szennyezés megszüntetése a mindenkori telepített dolgozók feladata. Amennyiben a szennyezés elérte a Toka-patakot, vagy a Száraz-patakot, fel kell állítani az üzemi kárelhárítási csoportot, amely a védekezést végzi, és irányítja.(2. számú táblázatban feltüntetett, feltételezett események szerint) Jelenleg is a kivitelezési munkálatokat a „Gyöngyösoroszi 2006. Konzorcium” (a Tatai Környezetvédelmi Zrt. és a MECSEKÉRC Zrt. konzorciuma) végzi. A fenti táblázatban részletezett

káresemények

bekövetkeztekor

a helyszínen a víztelenítő

rendszer

üzemeltetését illetve a kivitelezési munkálatokat irányító művezető azonnal értesíti a MECSEK-ÖKO Zrt. Gyöngyösoroszi Fióktelepén dolgozó megbízott szakembereit.

1696

A riasztás és tájékoztatás módja A legelső lépésben az észlelőnek meg kell becsülni az észlelt esemény súlyosságát. I. típusú káresemény A kárelhárítási feladatokat a tározón, műszaki felügyelet nélkül el tudják végezni az üzemeltetést végző dolgozók, illetve a kivitelező dolgozói. -

1 m3-nél kevesebb mészpor került a szabadba

-

Szennyezett üledék, talaj, vagy zagyanyag került a talajra

-

Rakodó és szállító járművekből CH-származék jut a környezetbe

-

Szivárgás vagy elfolyás a gyűjtőaknákat a víztároló medencével, vagy a torkolati aknával összekötő vezetékeken

Teendők az I. típusú káreseményeknél: Ilyen esetben az észlelő(k) haladéktalanul megkezdi(k) a munkát a kárelhárítási terv műveleti utasításai alapján és az eseményről egyidejűleg tájékoztatjá(k) a védelemvezetőt vagy helyettesét. II. típusú káresemény A kárelhárítás az védelemvezető irányításával történik, a telephelyen belül, a kármentesítendő objektumoknál vagy azon túljutva, de saját hatáskörben. -

Zagyanyag kerül az övárokba, vagy a homokfogó aknába

-

Szennyezett víz kerül az övárokba

-

Határérték túllépés miatt kisebb mennyiségű, magasabb koncentrációjú vizek jutottak a befogadóba

-

Kisebb mennyiségű (néhány m3) zagyanyag került elfolyás miatt a Száraz-érbe, vagy a Toka-patakba

-

Szivárgás jelenik meg a gáttesten

-

Az SZT jelű kutakban a megengedetnél magasabb a vízszint

-

1 m3-t meghaladó mennyiségű mészpor került ki a szabadba,

Teendők az II. típusú káreseményeknél: Ekkor csak a védelemvezető vagy helyettese vezetheti a lokalizációt és a kárelhárítást, ezért azonnal riasztani kell a védelemvezetőt vagy helyettesét. A riasztáshoz szükséges

1697

adatokat a 3.4 fejezet tartalmazza. A kárelhárítási műveletek létszámigénye alapján a védelemvezető dönt a telephelyen kívül tartózkodó dolgozók berendeléséről, riasztásáról. A dolgozók riasztásához szükséges adatokat a 3.4 fejezet tartalmazza. III. típusú káresemény A szennyeződés olyan mértékben túljut a telephely határán, amelyet önerővel a MECSEKÖKO Zrt. már nem tud elhárítani, és külső segítséget kell igénybe venni. -

Nagymennyiségű zagyanyag kerül a talajra, valamelyik befogadóba

-

Nagymennyiségű szennyezett víz jut valamelyik befogadóba

-

A zagytározó valamelyik gátja sérül és a sérülés miatt a zagytározóból száz m3 nagyságrendű zagy lép(het) ki és veszélyezteti a befogadót.

Teendők az III. típusú káreseményeknél: Az észlelő azonnal a védelemvezetőt vagy helyettesét, A védelemvezetőnek ekkor tájékoztatási kötelezettsége van a következő szervezetek felé (a tájékoztatáshoz szükséges adatokat a 3.4.3 fejezet tartalmazza). -

Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság

-

Észak-Magyarországi

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi

és

Vízügyi

Felügyelőség -

Miskolci Bányakapitányság

-

Gyöngyösoroszi község önkormányzata

A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a tájékoztató nevén, beosztásán kívül: -

mi történt

-

hol történt

-

mennyi veszélyes anyag került ki

-

mi veszélyeztet

-

milyen intézkedés történik jelenleg

-

kivel lehet kapcsolatot tartani a továbbiakban

A védelemvezető riasztja a kárelhárításba bevonható szervezeteket, melyhez szükséges adatokat az Üzemi Kárelhárítási Terv 3.4 fejezete tartalmazza.

1698

A bekövetkezett rendkívüli szennyezéseknél a legfontosabb az időtényező. Az adott helyzetben az észlelő feladata valamely, a kárelhárítási tevékenység irányításáért felelős vezető gyors riasztása, tájékoztatása, majd a szennyező-forrás felkutatása, és a lehetőségekhez képest a lokalizálása, a szennyezés megszüntetése. A készültségi fokozatok elrendelése az illetékes hatóságok feladata a 90/2007. (IV.26.) Kormányrendelet szerint történik. A feltételezett események lefedik a lehetséges variációk lehető legszélesebb skáláját, ezáltal biztosítva a megfelelő felkészülést a szakemberek részére.

A szennyezést észlelő feladata Mérlegelni kell — igen rövid idő alatt — mi a fontosabb az adott helyzetben, a lokalizálás, a szennyező-forrás felkutatása, a szennyezés megszüntetése, vagy a bekövetkezett szennyeződés jelentése. A szennyezés okának felderítése, és ha lehetséges a megszüntetése. A szennyezés jelentése az operatív intézkedést elrendelő vezető, illetve helyettese részére. A jelentés tömör legyen, és az alábbiakra terjedjen ki: -

a szennyezés pontos helye

-

a szennyezőanyag fajtája

-

a szennyezőanyag terjedésének iránya

-

a veszélyeztetett terület

-

egyéb, a kárelhárítás szempontjából fontos ismeret közlése Ha az észlelő kellő vízvédelmi ismeretekkel, szakmai felkészültséggel rendelkezik,

és a beosztása lehetővé teszi, azonnal utasítást ad a kárelhárítási tevékenység megkezdésére. Az MECSEK-ÖKO Zrt. Gyöngyösoroszi Fióktelepen az irodaépületében rendelkezésre áll az ügyeleti szolgálat, a rendkívüli események jelentésének rendje című vezérigazgatói utasítás, amelyben felsorolják azokat a személyeket, akiket rendkívüli esemény bekövetkezésekor értesíteni kell. Az utasítást ki kell egészíteni a vízminőségi kárelhárítás esetén értesítendő személyek nevével, elérhetőségével.9

9


1699

A helyzetjelentés az intézkedésre jogosult vezető felé létfontosságú. A pontos információk ismeretében dönthető csak el, hogy milyen szinten, milyen mélységben, mely helyszínem történik a beavatkozás. ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK, FELADATOK A fentiek alapján megállapítható, hogy a vizsgált területen jelenleg is végzett rekultivációs,

állagmegóvási,

erősítési

munkálatok

eredményeként

az

érintett

Gyöngyösoroszi település lakosságának biztonsága nagyságrendekkel növekszik. Az Üzemi Kárelhárítási Terv rendelkezésre áll, az üzemeltető rendelkezik a megfelelő apparátussal az abban foglaltak végrehajtására. Az elvégzett, tudományosan megalapozott vizsgálatokra épülő munka befejezését követően hosszú távra megoldódik a térség – a zagytározó jelenlétéből eredő – biztonsági kockázatot jelentő problémája. Elkényelmesedni azonban nem szabad! A kolontári eset bebizonyította, hogy a hatóság(ok)nak, üzemeltető(k)nek folyamatosan figyelemmel kell kísérni az adott létesítmény állapotát, a változások, kockázatok megjelenésének legkisebb jelére is hathatós intézkedésekkel kell reagálniuk. FELHASZNÁLT IRODALOM Dr. HORNYACSEK Júlia-Dr. Csépainé Széll Pálma-Veres Viktória: Közigazgatási vezetők felkészítése a védelmi feladatokra. – Kézikönyv polgármesterek részére a települési védelmi feladatok ellátásához, ZMNE Bp.: 2009. 7. oldal ISBN: 978-963-7060-76-2 VARGA Imre: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni megelőzési és védekezési tevékenység rendszere Doktori (PhD) értekezés. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapest, 2005. http://www.drhornyacsek.hu/publikaciok/doktori%20ertekezesek/disszertacio%20vegleges 1.pdf (Letöltés ideje: 2011. október 20.) FÖLDING Gábor: Száraz-völgyi zagytározó Üzemi Kárelhárítási Terv PEKKER Péter: Környezeti ásványképződés monitorozása a MátraszentimreGyöngyösoroszi rehabilitációs zónában (ásványok és kapcsolódó más finomszemcsés fázisok) http://abyss.elte.hu/users/kasvanytan/HU_eloadas_pdf/Gyoroszi_iszaptarozo_HU.pdf 3. dia (Letöltés ideje: 2011. október 20.)

1700

MELLÉKLETEK 1. Táblázatok Flotációs meddőhányó

As

Cd

Cu

Pb

Zn

[mg/kg] vizsgálatok alapján

300

24

710

1870

4200

anyagmérleg szerint

---

36

500

1000

1000

1.számú táblázat: A deponált zagy összetétele (Forrás: Száraz-völgyi zagytározó Üzemi Kárelhárítási Terv)

μm

%

10 – 45

40 – 50

45 – 55

5 – 10

55 – 100

15 – 25

100 – 200

15 – 25

200 – 300

4 – 10

1. számú táblázat: A deponált zagy szerkezete (Forrás: Száraz-völgyi zagytározó Üzemi Kárelhárítási Terv)

Víztelenítés: szabad víz levezetés, pórus víz Szivárgás, vagy elfolyás a gyűjtőaknákat a víztároló medencével, vagy a torkolati aknával összekötő vezetékeken

1701

Szemrevételezéssel/ vízóra egyeztetéssel

üzemeltető személyzet/ műszaki beavatkozást végző szakember

Határérték túllépés a víztároló medence kibocsátott vizében*


osztály munkatársa/ Felelős műszaki vezető h.

Határérték túllépés a Torkolati aknánál kibocsátás során a Toka-patakba*


munkatársa/ Felelős műszaki vezető h.

Csapadékvíz elvezető rendszer üzemeltető személyzet /

Zagy, vagy szennyezett anyag kerül az övárokba, vagy a homokfogó aknába, és azon keresztül a

Szemrevételezéssel

Száraz-érbe


A víztelenítés folyamán szennyezett víz kerül az övárokba, a homokfogó aknába és azon keresztül a Száraz-érbe*

üzemeltető személyzet / Szemrevételezéssel –

műszaki beavatkozást végző

vízmintázás – analitika

szakember/ Víz- és környezetföldtani munkatársa

Gátállékonyság Az SZT jelű kutakban a megengedettnél magasabb (lásd 2,2,4. pontban – I. gát talajvízszint > 312 mBf és a II. gátban talajvízszint > 327,8 mBf) a vízszint

Folyadékszint

a déli, vagy nyugati gáton a

regisztrálók kiolvasása

pórusvíznyomás/vízszint hírtelen növekedése (havi

- adatfeldolgozás

Víz- és környezetföldtani munkatársa

növekedés>50 cm vagy negyedéves növekedés >100cm) esetén üzemeltető személyzet / Szivárgás, vizesedés megjelenése a gátakon


műszaki beavatkozást végző szakember üzemeltető személyzet /

Gát sérülése a zagytározón



Műszaki beavatkozás a vízgyűjtőn

1702

Szállításkor szennyezett talaj kerül a környezetbe Stabilizáló mész bekeverésekor mészpor, vagy mésztej kerül a környezetbe Rakodó és szállítójárművektől származó CH származékok kiömlése




Műszaki beavatkozást végző szervezet dolgozója Műszaki beavatkozást végző szervezet dolgozója Műszaki beavatkozást végző szervezet dolgozója

*A kibocsátási határértékeket a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet 4. területi „Általános védettségi” kategóriája határozza meg, valamint az ÉMI-KTVF 6620-9/2009 sz. vj. üzemeltetési engedélyében foglalt egyedi határértékek.

3. számú táblázat: Káresemények típusai (Forrás: Száraz-völgyi zagytározó Üzemi Kárelhárítási Terv)

1703

1. Fényképek

1 számú fénykép: Gáterősítés (Készítette:szerző)

1704

2 számú fénykép: Gáterősítés (Készítette: szerző)

1705

3. Térkép, helyszínrajz

1 számú térkép: A tározó elhelyezkedése (Forrás: Száraz-völgyi zagytározó Üzemi Kárelhárítási Terv)

1706

1. számú Helyszínrajz:Kazetták (Forrás: Száraz-völgyi zagytározó Üzemi Kárelhárítási Terv)http://www.drhornyacsek.hu/publikaciok/doktori%20ertekezesek/disszertacio %20vegleges1.pdf

1707

Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

Recommend Documents