MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Takács J. Mátyás r. fhdgy A rendőrség szerepe a lakosság kitelepítésében, kimenekítésében katasztrófák során The police's role in the expulsion of the population, evacuation during disasters
Budapest, 2011. november 10. 1056
Bevezető A modern kor egyik legnehezebben elfogadható problémája, hogy az emberiségnél nagyobb „erők” is munkálkodnak a mindennapokban. Gondolok itt az elmúlt időszakban előforduló ár- és belvizekre, valamint a vörösiszap által okozott természeti katasztrófára, továbbá egyéb, szándékosan vagy gondatlanul, emberek által okozott krízishelyzetekre. Ezek az események mind olyan szituációk, mellyel egy olyan szervezet, amely elsősorban a váratlan, és nagy kárt okozó jelenségekre készül fel (katasztrófavédelem), önmagában,
küldő
segítség
nélkül
nem
tud
megbirkózni.
Ennek
következményeként tapasztalhattuk, hogy a katasztrófavédelem a társszervek (elsősorban katonaság, tűzoltóság, és rendőrség) segítségével igyekszik a problémákat megoldani. „A Rendőrség a kijelölt erőivel részt vesz az árvíz, belvíz elleni védekezésben, továbbá: a lakosság életvédelmi létesítményei veszélyhelyzeti
és
minősített
időszaki
előkészítésének,
készenlétbe-
helyezésének biztosításában, az áldozatok felkutatásában, a kitelepített, illetve a befogadott lakosság regisztrációjával kapcsolatos feladatokban, az állampolgárok tájékoztatásában. A Rendőrség kijelölt erői ellenőrzik a lakosság tartózkodásának korlátozására bevezetett intézkedések betartását, részt vesz a járványügyi, környezetvédelmi rendszabályok bevezetésének érvényesítésében, a nemzetközi és hazai polgári védelmi gyakorlatokon, valamint a veszélyhelyzetek felszámolásában részt vevő polgári védelmi szervezetek tevékenységének segítésében.”1
Dr. Hornyacsek Júlia-Dr. Csépainé Széll Pálma-Veres Viktória: Közigazgatási vezetők felkészítése a védelmi feladatokra. – Kézikönyv polgármesterek részére a települési védelmi feladatok ellátásához, ZMNE, Vegyi- és Katasztrófavédelmi Intézet, Bp.: 2009. 57-58 oldal ISBN: 978-963-7060-76-2 1
1057
Dolgozatom témájául a rendőrség kitelepítéssel, és kimenekítéssel kapcsolatos feladatainak összefoglalását választottam. A témaválasztást indokolta, hogy jelenleg is Rendőrség állományában dolgozom, továbbá személyesen is részt vettem hasonló feladatokban, ezáltal a gyakorlati tapasztalataimat, és az észlelt hiányosságokat is meg tudom fogalmazni. Meg kívánom jegyezni, hogy az ilyen helyzeteknél a kitelepítés és menekítés mint önálló feladat, ritkán van jelen, legtöbb esetben az ilyen helyszínek bűnügyi helyszínként is funkcionálnak, ezáltal a Rendőrség feladata a kimenekítés, és kitelepítésnél nem fejeződik be, hanem további, „rendőrszakmai”
feladatok
is
vannak,
melyeket
el
kell
végezni.
Célom
dolgozatomban ezen feladatok rövid összefoglalása is. Fogalom: Kitelepítés olyan tevékenység, melynek során egy állami hatóság egy terület (ház, város, térség) lakosait vagy azoknak egy részét ideiglenesen vagy véglegesen más lakhelyre költözteti, illetve az önként kiköltözött vagy más módon kiköltöztetett lakosokat nem engedi vissza lakhelyükre. A kitelepítést indokolhatják biztonsági, ill. politikai okok. Biztonsági kitelepítés lényege a veszélyben lévő személyek biztonságba helyezése, a veszélyeztetett terület lehetőleg szervezett kiürítésével és az új (ideiglenes vagy végleges) lakhelyek biztosításával. A politikai kitelepítést dolgozatomban nem érintem, mivel véleményem szerint nem kapcsolódik a katasztrófavédelem témaköréhez. Kitelepítésre okot adó események csoportosítása: 1. Emberi cselekménnyel összefüggő események a. szándékosan végrehajtott személy ellen irányuló
1058
egy személy ellen /pl.: robbantás/ több személy ellen /pl.: robbantás, víz-fertőzés, stb./ állam ellen végrehajtott emberélet kockáztatásával (pl.: hiteles magára gyújtja a lakását) emberélet
kockáztatása
nélkül
(pl.:
vízgyűjtő
megrongálása) /csak abban az esetben indokolt a kitelepítés, ha indokolt a helyreállításhoz/ egyéb célpont ellen végrehajtott /pl.: Bankrablás/
b. gondatlanul végrehajtott technikai baleset (pl.: vörösiszap katasztrófa) más célból, de katasztrófa-veszélyt létrehozva (pl.: kábítószer-labor, bomba gyűjtés, stb.) 2. Külső tényezők által bekövetkezett események /pl.: árvíz/ Mint a felsorolásból is kitűnik, a katasztrófák helyszínének fele a korábban említett bűnügyi vagy baleseti helyszín kategóriájába is beletartozik, mely a rendőrség részére elkerülhetetlenné teszi egyéb eljárásjogi cselekmények (helyszíni szemle) végrehajtását is. Gyakorlatilag megállapítható, hogy az emberi cselekménnyel ok-okozati összefüggésben lévő események minden esetben ebbe a kategóriába tartoznak. A különböző csoportok bővebb kifejtésére a későbbiekben dolgozatomban visszatérek.
1059
A kitelepítés jogi háttere A rendőrség munkájához a legsarkalatosabb szabályokat a 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről (továbbiakban Rtv.) fogalmazza meg: „1. § (9.) ellátja a rendkívüli állapot, a megelőző védelmi helyzet, a szükségállapot, a veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott helyzet, katasztrófa vagy katasztrófa veszélye esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat….” „14. § A rendőr közreműködik a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet elhárításában. Ha a veszélyhelyzet elhárítása más szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetőség, a rendőr haladéktalanul gondoskodik a veszély elhárításáért felelős hatóság vagy más szerv értesítéséről.” „37. § A rendőr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetőleg az anyagi
javakat
közvetlenül
fenyegető
veszélyhelyzet
megszüntetése
érdekében a) megteszi a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges, a feladatkörébe tartozó intézkedéseket; d) közterületen vagy nyilvános helyen — ha az élet vagy a testi épség védelme megkívánja — intézkedik a magatehetetlen, önkívületben lévő, illetve erősen ittas vagy bódult személynek a lakására vagy kijózanító állomásra, egészségügyi intézetbe kíséréséről, illetőleg szállíttatásáról; e) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.” A gyakorlati végrehajtás során felmerülhet a kérdés, mellyel munkám során jómagam is találkoztam, hogy a rendőr milyen jogszabályi felhatalmazás
1060
alapján léphet be magánlakásba, illetőleg telepíthet ki onnan bárkit is. A választ a jogszabály 39. §-ának ide vonatkozó része adja meg: „39. § (1) A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve c) közveszély, továbbá az életet vagy testi épséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása, illetőleg az ilyen veszélyben lévők kimentése érdekében; i) személy- és létesítménybiztosítási intézkedés végrehajtására;”
A kitelepítés gyakorlati végrehajtása: A kitelepítésre okot adó események nagyrészt váratlanul, gyorsan következnek be, a kitelepítésre ezért nem lehet teljes mértékben felkészülni, hiszen előre nem ismeretes a katasztrófa típusa, mérete, pontos helyszíne, a katasztrófával érintett lakosság létszáma, stb. Felkészülni az illetékes hatságoknak előre kell. A felkészülés során többek között az irányítási szisztémát, a végrehajtó állomány létszámát, a kapcsolattartás formáját, a döntéshozó mechanizmust el kell tervezni. Személyes tapasztalatom azonban, hogy a tervezés rendszeres, és komoly gyakorlatok végrehajtása nélkül semmit sem érnek, mely sajnos jelenleg Magyarországon általánosan előforduló probléma. A kitelepítések végrehajtása során nem elhanyagolható a helyszínre érkező erők sorrendje. Általában a katasztrófák bekövetkezésekor elsőként a Rendőrség ér általában a helyszínre, melynek oka azon egyszerű okból fakad, hogy a járőri állomány szinte a teljes felszereléssel folyamatosan az érintett területen mozog, míg a többi érintett szervezetnek még fel kell készülnie, és el kell indulnia. Ebből adódó probléma, melyet szintén személyesen tapasztaltam egy lakástűznél, hogy a helyszínre elsőként érkező rendőrök rosszul parkoltak le a gépjárművekkel, ezzel akadályozva a tűzoltók 1061
helyszínhez jutását. Ez a probléma a fent említett rendszeres gyakorlatokkal ismételten kiküszöbölhető lenne. További általános probléma a lakosság hozzáállása. Szintén ugyanennél a lakástűznél tapasztaltam, hogy a szomszédos lakóház kitelepítésénél kisebb harcokat kellett vívni egy idősebb lakóval, aki az értékeit nem akarta a lakásban hagyni, megjegyzem, ekkor már a falon lévő festmények megolvadtak, és eldeformálódtak. Őt erőszakkal kellett a házból kijuttatni. Egy másik személy, aki nem is a lakásba lakott, mindenáron fel akart menni az idősédesanyjához. Vele szemben a külső biztosítás során szinte erőszakot kellett alkalmazni, hogy vissza lehessen tartani, amíg a tűzoltók lehozzák az édesanyját. Ez a probléma véleményem szerint szinte kiküszöbölhetetlen, mivel az állampolgárok egy része a társadalmi felelősségvállalás, és a józan ész teljes hiányában szenved. A kitelepítés végrehajtását két fázisra osztanám. Első fázis a dinamikus szakasz, amikor az érintett területen lévő személyek számát fel kell mérni, majd azonnal elkezdeni a kitelepítéseket. A második szakasz a statikus, amikor az érintett területet biztosítani kell, megakadályozva ezzel illetéktelen személyek behatolását. A kitelepítést követően a visszatelepítés fázisa következik, melyben ismételten segítséget kell nyújtania a rendőrségnek. A kitelepítés végrehajtása során annak területi felépítését 3 részre osztanám: 1. belső kör: a katasztrófával közvetlenül érintett terület. Csak a mentésben közvetlenül résztvevő személyek vehetnek részt. Fontos, hogy csak olyan személyek, akik megfelelő védőfelszereléssel el vannak látva 2. Köztes kör: az a terület, mely katasztrófával nem érintett, de veszélyeztetett. Itt van jelen az irányítói gárda, valamint a tartalék erő
1062
3. Külső kör: az a legközelebbi terület, ahová a „civil” személyeket közel lehet engedni. Ennek a zónának a nagyságát inkább túl kell becsülni a biztonság megfelelő szintű fenntartásáért.
1. sz. ábra. Kitelepítési zónák /készítette: Takács Mátyás/
A katasztrófa elhárítását követően a belső és köztes kör szükségessége megszűnik, a helyszíni szemle végrehajtásáig a külső kör fennmarad. A kitelepítés szükségességét eredményező események. Mint a dolgozatomban korábban írtam, a kitelepítésre okot adó eseményeket több csoportba sorolhatjuk. A leggyakoribbak az olyan esetek, melyekben az emberi tényező is jelen van. Beszélhetünk szándékosan, és gondatlanul bekövetkezett eseményekről. Szándékos események lehetnek személyek, illetve egyéb célpont, például állam, vagy pénzintézet ellen irányuló támadásról. Személy elleni támadásról beszélhetünk abban az esetben, ha például fel akarnak robbantani valakit, és olyan fázisba jut a cselekmény, amikor már a bombát elhelyezte valahol. ebben az esetben az elsődleges 1063
felmérést követően a leggyorsabban a legközelebbi civil személyeket, majd a további veszélyeztetett zónán belül lévő személyeket haladéktalanul ki kell telepíteni. Ebben az esetben mindenképp meg kell említeni, hogy a veszélyeztetett zóna mértékét kellő szakértelem hiányában a helyszínre érkező rendőr nem, csak tűzszerész szakértő tudja megállapítani. Külön kell választani továbbá az olyan eseményeket, amikor személyek ellen irányul a cselekmény (pl.: 2011. október 21.- Miskolc, Avas lakótelep), és amikor például pénzintézet ellen (pl.: 2007. május 04- Budapest, Széna tér, Bankrablás). Meg kell említeni azonban a jelenlegi gazdasági helyzet következményeként létrejövő új típusú cselekményeket, melynek során a hiteles abból a célból, hogy megakadályozza a lakásának elvesztését, azt magára gyújtja. Ezzel azonban olyan mértékű veszélyt teremthet egy többlakásos társasházban, mely felétlenül indokolttá teszi a kitelepítést. Gondatlanul okoz katasztrófát egy személy, hogyha a cselekményét nem szándékosan, hanem hanyagságból, vagy figyelmetlenségből követi el. Tipikusan ilyen esetek, amikor valaki elalszik az ágyban cigarettával, és felgyullad a ház. Külön kell foglalkozni az embertől független, a természet, vagy más külső tényező által bekövetkező katasztrófákat, melyek közül a szélsőséges időjárásnak köszönhetően a leggyakoribb az árvíz, melynek során a rendelkezésre álló védelmi rendszer nem elég, így kitelepítésre van szükség. (2010 nyara). 2010-ben oly mértékű volt a katasztrófa, mely nem csupán a kitelepítés végrehajtását tette a rendőrség számára szükségessé, hanem egyéb védekező feladatok (gátépítés) elvégzését is. Kitelepítéssel együtt végzendő egyéb feladatok Meg kell jegyezni, hogy a Rendőrség számára a fent felsorolt, személyekkel összefüggésbe hozható események során nem csupán a kitelepítést kell 1064
végrehajtani, és nem elég a helyszínt a veszélyhelyzet megszűnéséig lezárnia, hanem egyéb eljárásjogi feladatokat, például a helyszínelést, vagy nem helyben lakó személyek esetében a helyszíni kihallgatást is végre kell hajtania. Ennek lényege a felelős személyek felderítésén túl a későbbi károkozás lehetőségének megakadályozása is. Esettanulmányok 1. 2007 – Széna téri Otp bankrablás 2007 május 4-én pénteken délután egy fegyveres férfi ment be az akkori Moszkva tér- Széna tér sarkán lévő Otp Bankfiókba, majd az ott lévő alkalmazottakat a pénz átadására szólította fel. A helyszínre érkező rendőröktől már nem tudott elmenekülni az elkövető, így egy túszhelyzet alakult ki. A bankrablónál két maroklőfegyver volt amikor bement a bankba, valamint később az őrnél lévőt is elvette, így összesen 3 db maroklőfegyvert birtokolt. A 9 mm-es lőszer hatótávolsága több száz méter is lehet. A helyszín közelében sűrűn lakott övezet, egy kétoldalú villamosmegálló, valamint egy bevásárlóközpont is található 200 méteres sugarú körön belül. Ebben az esetben a rendőrség a bank ablakai által behatárolható szakaszra villamosokat, valamint buszokat állítottak, a lakosságot pedig az érintett területről a lehetőségekhez mérten kitelepítették. A kitelepítés oka az volt, hogy amennyiben a bankrabló megpróbál a bankból kitörni, és lövöldözés alakul ki, abban az esetben a tévedt lövedékek könnyen civil személyt sebesíthetnek meg. A villamosokban és a buszokban annyi fém van, mely a lövedéket meg tudja állítani. Az elsődleges hírek alapján az elkövetőnél AK-47-es lőfegyver volt, amely a teljes kitelepítést elkerülhetetlenné tette volna, hiszen ebbe a lőfegyverbe való 7,62-es lőszer hatótávolsága 800 m, de egy eltévedt lövedék 1500 méteren belül is halált okozhat.
1065
2. számú ábra Veszélyeztetett zóna a bankrablás helyszínén
1. számú kép: Környék lezárása tömegközlekedési eszközökkel - /Készítette:
1066
-2007/
2. Kábítószer-laboratóriumok Témám
kifejtésénél
mindenképp
érinteni
kívántam
a
jelenlegi
szakterületemet, így a kábítószerlaboratóriumok és marihuána ültetvények okozta veszélyeket. Jelenleg hazánkban is nagy divat az ún. szintetikus kábítószerek fogyasztása. Ezeket a kábítószereket kisebb laborokban egy szakértő személy könnyen elő tudja állítani, azonban óriási veszélyt képez az a tényező, hogy a „gyári” felszerelés helyett legtöbbször házilag összerakott, az eredeti alkatrészre részben hasonlító eszközöket használnak. Egy-egy ilyen kábítószerlabor méretétől függően tud pusztítást okozni. Sok esetben ilyen laborokat tömbházakban hoznak létre, ez esetben a kis területen lévő nagy számú veszélyeztetett személyeken kívül külön nehézséget okoz, hogy abban az esetben, ha az elkövető észleli a rendőrök jelenlétét, a cselekménye illegális mivolta miatt könnyen menekülhet az öngyilkosságba, amikor a labort
magára
robbantja.
Ilyen
esetben
rendkívül
óvatosan,
és
körültekintéssel, valamint a megfelelő konspiráció betartásával kell a kitelepítést
végrehajtani.
Magyarországon
nem
túlságosan
jellemző
kábítószerlaborok üzemeltetése, azonban kifejezetten jellemző a vietnámi személyek által családi házakban és lakásokban üzemeltetett marihuána ültetvény, melyhez kivétel nélkül minden esetben lopják a nagyfeszültségű áramot, mely csak a szerencsének köszönhetően nem okozott ezidáig tragédiát. „A droglabor felszámolására külön felkészültek. Mint mindig, most is előre feltérképezték az épületet, ahová be kellett hatolniuk, előre begyakorolták, hol, hogyan, melyik "kommandósnak" milyen ruházatban, merre kell haladnia, kikre kell vigyáznia, honnan várható ellenszegülés, merre menekülhetnek a bűnözők”
1067
Surányi Péter, a REBISZ TESZ parancsnoka, 2007
3. számú kép Droglabor felszámolása 2007. /Forrás: zsaru.hu Készítő: „S.L.”/
4. Árvíz- Vörösiszap katasztrófa – 2010 Dolgozatomban mindenképpen meg szeretném említeni a 2010 –ben lezajlott árvízi védekezést, mely egy nagy létszámú kitelepítéssel járt, valamint a legnagyobb létszámú rendőrségi erő lett bevetve, továbbá Magyaroszág ezidáig legnagyobb kitelepítését eredményező katasztrófát, a 2010-ben Kolontárt, Devecsert, és a környezetüket érintő vörösiszap-ömlést. A nyári rohamos esőzések különösen a hegyi patakok menten veszélyesek és hatásuk úgyszólván teljesen kiszámíthatatlan. Kétségtelenül mégis a másik típusú áradások, a hóolvadások okozta árvizek gyakoribbak mégpedig egyaránt, úgy a kis, mint a nagy folyók völgyében. Ezek az árvizek már magukban véve is mindig aggodalmat keltők, mert a hirtelen hóolvadás oly mennyiségű vizet termel a legrövidebb idő alatt, hogy annak lefolyási hatását kiszámítani nem lehet. A már betört áradattal szemben a hatóságok feladata abból áll, hogy legelső sorban az emberi életet biztosítsa, amit ezentúl tehet, az az egyesek vagyonának magmentese és biztonságba helyezése, az árvíz által lakóhelyükből kiszorítottaknak ideiglenes elhelyezése, élelmezése, a betegek, szülő nők ellátása, a tűz- és vagyonbiztonsági rendészet szigorított 1068
gyakorlása s végre az áradat lefutása után mind a tisztasági, egészségi és építésrendészeti intézkedéseknek gyors és alapos elrendelése és végrehajtása amelyek feltétlenül szükségesek arra, hogy az elárasztva volt házak ismét elfoglalhatók legyenek. A tapasztalat is azt mutatja, hogy majdnem valamennyi folyammelléki városnak legrégibb része nem az áradási területen áll. Hogy azonban a város növekedésével ilyen területekre is építkeztek, ennek könnyen meglelhetjük természetes okát abban, hogy a nagy, vészes árvizek csak nagyobb időközökben, évtizedek mulya ismétlődvén, nem szolgálhattak elegendő ösztöntőül arra hogy a fenyegetett lakók biztosabb helyre települjenek át, annál kevésbé, mert amaz előnyök, amelyek a város és a folyam közvetlen közelségéből erednek s napról-napra éreztetik jótékony hatásukat, sokkal több és emellett bizonnyal jót eredményeztek, mint a mennyi kárt okozhatott egy-egy esetleg fenyegető esetleg el is maradó árvíz. A MAL Zrt. tulajdonában lévő vörösiszap tároló X. kazetta a hatalmas nyomást nem bírta, és a gát 2010 október 04-én 12 óra 30 perckor átszakadt, aminek következményeképp több tonna vörösiszap ömlött szét. A helyi lakosságot gyakorlatilag azonnal ki kellett telepíteni, valamint ezt az állapotot több, mint fél évig fenntartani. A helyreállítás időtartama alatt a fosztogatók is megjelentek, így a Rendőrségnek rendvédelmi feladatokat is el kellett látnia. Az ilyen mértékű kitelepítéseket a Rendőrség állományából a Készenléti Rendőrség végzi. A Készenléti Rendőrség különböző alegységei az ország egész területén jelen vannak, a nagyobb állomány pedig Budapesten székel. A budapesti állomány segíti a vidéki alegységeket a nagy területű, és huzamos ideig elhúzódó kitelepítések esetén.
1069
Összegzés
Dolgozatomban összefoglaltam, és szemléltetettem, hogy a bevezetőben is megfogalmazott felkészülés, és gyakorlati tapasztalat elengedhetetlen az eredményes feladat-végrehajtáshoz, hiszen az „éles” helyzetekben már nincs idő terveket készíteni, valamint gyors és határozott végrehajtók, és irányítók nélkül megoldhatatlan akadályok elé állítja a hatóságokat egy-egy katasztrófa.
Forrás- irodalomjegyzék:
Dr. Hornyacsek Júlia-Dr. Csépainé Széll Pálma-Veres Viktória: Közigazgatási vezetők felkészítése a védelmi feladatokra. – Kézikönyv polgármesterek részére a települési védelmi feladatok ellátásához, ZMNE, Vegyi- és Katasztrófavédelmi Intézet, Bp.: 2009. 57-58 oldal ISBN: 978-963-7060-76-2 http://www.zsaru.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1896/letöltés: 2011 október 2./ http://www.hir24.hu/baleset-bunugy/2011/10/21/hazilag-keszitett-bomba-volt-a-miskolcilakasban/~~fokusz /letöltés: 2011 október 23./
http://www.origo.hu/itthon/20111022-mammut-bombariado-miatt-uritettek-ki-egy-budapestibevasarlokozpontot.html /letöltés: 2011 október 23./
http://www.origo.hu/itthon/20070504fegyveres.html /letöltés: 2011 október 2./ www.brfk-hu www.katasztrofavedelem.hu www.vedelem.hu
1070
