MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Borbély Zoltán A súlyos tömeges sérüléssel járó közúti, közúti-vasúti balesetek esetén történő beavatkozások és azok eljárási rendje
Budapest, 2011. november 10.
1171
1.
Abstract (tanulmány rövid összefoglalója):
A tanulmányomban be kívánom mutatni: a különösen súlyos, tömeges sérüléssel járó közúti, közúti-vasúti balesetek esetén teendő beavatkozásokkal kapcsolatos feladatok végrehajtását, azok helyes eljárási rendjét, a jogi környezetet a pontos jogszabályi hátteret és annak főbb részelemeit, a jogi háttér áttekintése után a normák által meghatározott egymásra épülő feladatrendszert, az érintett szervek helyes eljárási rendjének bemutatásával a hatékonyabb, illetve eredményesebb intézkedési tevékenységet, érintőlegesen foglalkozom a tömegtájékoztatással, hiszen az eseményekről szóló korrekt és szakszerű tájékoztatás biztosítása a lakosság, a sajtó és a hozzátartozók részére rendkívüli jelentőséggel bír, végezetül a téma lezárásaként részletezem a balesettel kapcsolatos háttérfeladatok végrehajtásában való közreműködést. Kulcsszavak: tömegszerencsétlenség, jogszabályi háttér, közlekedési balesetek, együttműködés.
Keyword:
mass disaster, legislative background, traffic accidents, cooperation.
1172
2.
Bevezető gondolatok, a téma aktualitása A katasztrófa-helyzet – olyan társadalmi, technikai vagy természeti eredetű
események által előidézett, az élet- és vagyonbiztonságot súlyosan sértő vagy veszélyeztető helyzet, amikor az események elhárítása a normál időszaki működés keretében nem lehetséges és felszámolásuk központi vagy területi szintű közvetlen állami irányítást, illetve több közigazgatási egység vagy ország valamennyi erőforrásának felhasználását teszi szükségessé. Katasztrófa helyzetben a Kormány –hasonlóan a többi minősített időszakhoz- a normál időszaki jogszabályoktól eltérő intézkedéseket vezet be. Szükség esetén elrendeli a fegyveres erők kijelölt és arra felkészített szervezeteinek a katasztrófa elhárításban történő igénybevételét is. A katasztrófák felszámolása, kármentesítési feladatainak végrehajtása is mindenképpen indokolja, hogy egyes eseményekre konkrét tervek, eljárási rendek kerüljenek kidolgozásra az érintett szervezetek, illetve hatóságok bevonásával. A katasztrófák elleni védekezés feladatait a katasztrófavédelem rendszeréhez tartozó szervek és szervezetek alaprendeltetésükből adódóan végzik, de a honvédelmi rendszer más elemeihez tartozó szervezeteknek is vannak feladataik a katasztrófa- elhárítás területén.1 A fentiek mellett sajnos egyre több esetben tetten érhetők mindennapjainkban azok az események un. „kis katasztrófák”, amelyek az élet bármely területéhez kapcsolódva jelentkeznek-. Ezek többségét is emberi mulasztás, hanyagság, figyelmetlenség, műszaki meghibásodások, technológiai, illetve gyártási hibák, stb. eredményezik. Ezen eseményekre történő reagálás az abban érintett hatóságoknak, ha az nem is éri el a minősített időszakhoz szükséges mértéket- kötelezettségük. A napi életből számtalan ilyen kisebb mértékű katasztrófát, balesetet lehet megemlíteni (pl: hulladékégetőben bekövetkező tűzeset, vegyi üzemben történő szivárgás, veszélyes anyagok szállítása során bekövetkező közúti balesetek,) amelyek a rendkívüli esemény (baleset, katasztrófa) helyszínének közelében tartózkodókat, vagy egy meghatározott terület, település lakosságát veszélyeztetik.
1 dr. Hornyacsek Júlia: Polgári Védelem 1. egyetemi jegyzet 72. oldal Budapest 2009. ISBN: 978-9637060-66-3
1173
Az országútjainkon, a vasúthálózatainkon vízi útjainkon jelentős a veszélyes anyagok szállítása. Baleset esetén a szabadba juthatnak olyan anyagok, amelyek veszélyt jelentenek a környezetre, a lakosságra és amelyre fel kell készülni. A fentiek elkerülése érdekében a veszélyes anyagok szállítására szigorú előírások a mérvadóak, melyet mindenkinek ismerni kell. A szállítási balesetek felszámolásában a polgári védelmi Veszélyhelyzeti felderítő csoportok, a műszaki, a mentő, mentesítő szervek mellett a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők, a közlekedési felügyelőségek és a területileg illetékes környezetvédelmi szakemberek vesznek részt. Rendkívül fontos a különböző szervezetekkel történő együttműködés, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi jogszabályok hazai bevezetése és betartása.2
2.1
Balesetek: A közlekedési baleset: legalább egy mozgó közúti-, vasúti-, vízi vagy légi jármű,
továbbá – a közúti közlekedés körében – állatot hajtó (vezető) személy részvételével vagy ilyen jármű mozgásából eredően bekövetkezett, általában a közlekedési szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésével gondatlanságból, illetőleg véletlenül előidézett olyan váratlan esemény, amellyel ok-okozati összefüggésben egy vagy több személy meghalt, megsérült, vagy dologi kár keletkezett. A súlyos sérüléssel járó baleset: az a közlekedési baleset, amelynek következtében legalább egy személy 8 napon túl gyógyuló testi sérülést vagy betegséget (súlyos testi sértést) szenvedett. A tömegszerencsétlenség: az a közlekedési baleset, amelynek következtében legalább egy személy súlyos testi sértést, és legkevesebb kilenc más személy pedig legalább könnyű testi sérülést szenvedett. A bekövetkezett események akár eredményezhetik is a veszélyhelyzet kihirdetését, de általában olyan mértékűek, illetve olyan kiterjedésűek, amikor a veszélyhelyzet kihirdetésének szintjét nem érik el. Ezeknél az eseményeknél szerencsére többségében az érintett szervektől, szervezetektől csak kisebb védekezést igényel a bekövetkezett veszélyhelyzet, kár, valamint egyéb esemény elhárítása. A közúti közlekedés biztonsága rendkívül fontos társadalmi kérdés, amelyet az Európai Unió az ezredforduló óta kiemelt prioritásként kezel. A kockázatok mérséklése, a tragédiák
2 dr. Hornyacsek Júlia: Polgári Védelmi Alapismeretek 1. egyetemi jegyzet 25. oldal Budapest 2009. ISBN: 978-963-7060-66-3
1174
megelőzése, elkerülése természetesen nem csupán a közösségi irányelvek miatt fontos Magyarországon is. A közúti közlekedés biztonsága nem egyszerűen egyike a fontos társadalmi problémáknak, hanem az egész társadalom ügye kell, hogy legyen. Európa útjain évente kb. 30.000 ember hal meg közúti balest következtében, ami egy közepes méretű város lélekszámának felel meg.3 Ezen túlmenően kb. 1.5 millióan szenvednek különböző kimenetelű sérüléseseket. Ez a társadalom számára az emberi tragédiákon túl hatalmas gazdasági terhet is jelent. Magyarországon átlagosan félóránként történik személyi sérüléses közúti közlekedési baleset, mindennap két-három embert hiába várnak haza, mert tragédia áldozatává vált. A Veszprém megyei adatokat tekintve ez a kép valamivel kedvezőbb. Az alábbi grafikon szemlélteti Veszprém megye elmúlt 16 év baleseti adatait. A baleseti trendből látható, hogy a 2000. évig tartó csökkenő tendenciát intenzív növekedés váltotta fel, amely napjainkra jelentős arányban tovább csökken. 900 850 800 750 700
727
720 732
600
656
649
650
699
674 617
836 755 809
777
669
584 629
550
585
605
500 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 balesetek száma
Polinom. (balesetek száma)
1-es számú grafikon „ A személyi sérüléses balesetek alakulása” Készítette: Borbély Zoltán hallgató
3 Hogyan tovább -Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után – Közlekedésbiztonsági konferencia 2010. november 30. 10. oldal. Az ORFK- Országos Balesetmegelőzési Bizottság KIT Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. megbízásából – VIVI Média Holding
1175
600 518
500
451 400 300
375 304
360 299
353
346 343 299 266276
267
306 278 284
291
471 424
394
374
295
263 269
200
368
450
279
304 268
271
267
257
213 178
100 53
61
52
52
39
39
43
41
46
40
54
50
53
55
39
32
33
0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 halálos
súlyos sérüléses
könnyű séüléses
Polinom. (halálos)
Polinom. (súlyos sérüléses)
Polinom. (könnyű séüléses)
2-es számú grafikon „A személyi sérüléses balesetek megoszlása kimenetelük szerint” Készítette: Borbély Zoltán hallgató
A megyében történt személyi sérüléses baleseteket vizsgálva megállapítható, hogy a halálos kimenetelű közlekedési események száma 1995. és 1998. között csökkent, majd két évig stagnálást mutatott, de ezek után ismét lassú növekedés vette kezdetét és 2004. évre ez a szám ismét 50 fölé emelkedett. A 2007. évben ez az adat tovább növekedett (53-ról 55-re) amely szintén ellentétes a „Fehér Könyvben” meghatározott elvárásokkal. 2008. és 2010. évben ismételten egy jelentős csökkenés figyelhető meg a halálos kimenetelű balesetek számában. A balesetei adatok elemzése alapján megállapítható, hogy az igen jelentős számban bekövetkezett balesetekkel kapcsolatos feladatok végrehajtása, kezelése összetett, kiemelten fontos feladat az abban érintett szervezetek számára. A tömegközlekedési eszközök, buszok, vonatok balesete esetén fokozottan igaz ez, hiszen az adott mentési munkák, a sérültekkel, áldozatokkal, hozzátartozókkal, az útjukat folytatni nem tudó utasok tömeges megjelenésével kapcsolatos feladatok jelentkeznek. Valamint ilyen esetben fel kell készülni a mentőerők munkájának támogatására, ellátásuk, pihentetésük feltételeinek megteremtésére és az események kapcsán megjelenő média, katasztrófa turisták „kezelésére”.4 Az eredményes beavatkozás csak is a balesetek kezelésére kötelezett szervezetek igen szoros együttműködésével valósulhat meg. 4 Dr. Hornyacsek Júlia, dr. Csépainé Széll Pálma – Veres Viktória: Önkormányzati Vezetők felkészítése a védelmi feladatokra 26. oldal, Budapest 2010. ISBN: 978-963-7060-76-2
1176
Dolgozatomhoz csatolt közlekedési balesetek során készített fényképek bemutatásával a közös tevékenység végrehajtását szeretném szemléltetni (2. számú melléklet). Ennek megfelelően olyan eljárási rendek kialakítása szükséges, amelyek alkalmazásával a beavatkozók képesek a balesetek gyors, hatékony kezelésére és ezek a módszerek közelítenek a kapcsolódó uniós tagországi gyakorlathoz. A gyors, hatékony beavatkozás a balesetek kimenetelének súlyosságára is jelentős kihatással van. A szakszerű, gyors beavatkozás emberi életeket, további belesetek megelőzését hívatott elősegíteni. A balesetekkel kapcsolatos tevékenység kereteit, jogszabályok, valamint belső normák határozzák meg. A mindenkori feltételrendszer – a személyi és tárgyi-technikai, vagy éppen a szabályozási háttér – alapvetően meghatározza a feladat kezelésre kötelezett, hivatott szervek lehetőségeit. Az 1-es számú fénykép, amely egy súlyos sérüléses közlekedési baleset helyszínén készült, igen jól mutatja a beavatkozók együttes tevékenységét, amelynek köszönhetően a gépkocsiban utazó személy a balesetet túlélte és szerencsésen felépült.
1-es számú fénykép (cím nélkül) Készítette: Ispán Ákos r. törzszászlós a Veszprémi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály balesethelyszínelője a súlyos sérüléses közlekedési baleset helyszínén
A dolgozatom célja e balesetek felszámolásában, elhárításban résztvevők helyes eljárási rendjének bemutatása, illetve a felszámolások módszereinek ajánlása. Ennek megfelelően olyan megoldások keresése, a meglévő katasztrófavédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi eljárások módszertanának újra- illetve átgondolásával, amelyek alkalmazásával képessé válik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos, súlyos balesetek elleni megelőzési és védekezési tevékenység megbízható végrehajtására és követi az uniós tagországok gyakorlatát. 1177
A
rendvédelem
területén
dolgozom,
mint
közbiztonsági
vezető
ezáltal
a
munkaterületemmel szorosan összefüggenek a dolgozatban felvázolt feladatok. Mint Veszprém megyei rendőr, volt alkalmam a Devecseri „Vörös iszap” katasztrófa elhárításában közreműködni, ezáltal személyesen is érintettje voltam az eseményeknek. Itt is mint a baleseteknél általában a cél és az elvégzendő feladatok ugyanazok. A munkavégzéseket meghatározó normák alapján felállított sémák is megközelítőleg azonosak, mint pl: Mentés,
forgalomirányítás,
területzárás,
forgalomkorlátozás,
összehangolt
munkavégzés, sajtó kezelés, balesettel érintettekkel történő foglalkozás. A leírtak miatt is tartottam fontosnak már a bevezető részben a katasztrófa helyzetek rövid taglalását.
2.2
A feldolgozás célkitűzései Megvizsgálni
a
súlyos
tömeges
sérüléssel
járó
közúti-
vasúti
balesetek
felszámolásának jogszabályi hátterét. Bemutatni a balesetek bejelentése, észlelése esetén végrehajtandó feladatokat. Bemutatni a balesettel kapcsolatos háttérfeladatok végrehajtásával járó tevékenységet.
2.3.
A célkitűzések eléréséhez alkalmazott feldolgozási, kutatási módszerek Célkitűzéseimet a kapcsolódó szakirodalom és más dokumentumok feldolgozásával, ezek analizálásával és szintézisével törekedtem elérni. A témával kapcsolatban fellelhető irodalom összegyűjtése. Konzultáció a témában jártas szakértőkkel.
2.4.
Hipotézisek A balesetek elhárításával kapcsolatos feladatokat, megfelelő strukturált, jól szervezett, minden eshetőségre felkészült, tervekkel rendelkező, jól felkészült szervezetek képesek teljesíteni. A balesetek megelőzése, azok elhárítása csak több ágazat együttműködésével valósulhat meg. Minden közúti baleset eggyel több az elfogadhatónál.
1178
3 A különösen súlyos, tömeges sérüléssel járó közúti, közúti-vasúti balesetek sajátosságai A különösen súlyos, tömeges sérüléssel járó közúti, közúti-vasúti balesetek esetén történő beavatkozással kapcsolatos feladatok végrehajtása a kár helyszínén a végrehajtó szervektől, szervezetektől szoros együttműködést kíván. A feladatok végrehajtása zömmel a katasztrófavédelem, a tűzoltóság, a rendőrség, az egészségügyi és közlekedési szakágazatok közreműködésével történik. A kárhelyszínen a mentési feladat-végrehajtás, a helyszínbiztosítás, az egészségügyi segítségnyújtás megköveteli a magas szintű szakmai irányítást. A beavatkozás sikeres végrehajtása érdekében egy, a kárhelyszínen a beavatkozást végző szervezetek tevékenységét, az együttműködés koordinálását, a kárhelyszín és környező terület biztosítását, a veszélyhelyzeti kommunikáció szervezését segítő ún. „ELJÁRÁSI REND” egységes szerkezetben történő bemutatásával, kívánom elősegíteni a mentésben résztvevő valamennyi szervezet és személy tevékenységének hatékonyabb érvényesülését. A közreműködő szervek és szervezetek alaptevékenysége alapvetően szabályozott. A szabályzásból eredő feladatok összegyűjtése volt a szándékom, valamint korábbi események felszámolása során szerzett olyan tapasztalatok közreadása, amelyek egy másik bekövetkezendő esemény felszámolása során eredményesen alkalmazhatóak. Az esemény felszámolásában közreműködő valamennyi szervezet, melynek feladatsorait e tanulmányban kívánom bemutatni, önálló feladat-végrehajtásra is képes, de alapelvként kell figyelembe venni, hogy a mindenkori kárhely-parancsnok az alaptevékenységet végző szervezet illetékes vezetője. Ez a szerep az esemény felszámolása során az eset jellegétől függően időben változhat. A végrehajtandó tűzoltói, rendőri, honvédségi feladatok szervezetenként szabályozásra kerültek. A beavatkozásoknál kiemelt szerepe van az összehangolt, hozzáértő és gyors irányító tevékenységnek. A katasztrófa megelőzésével és elhárításával kapcsolatos feladatok nagyon sokrétűek és különböző felkészültségű erők komplex tevékenységét igénylik. A 2-es számú fénykép, szintén egy súlyos sérüléses közlekedési baleset helyszínén készült igen jól szemlélteti a beavatkozók technikai eszközeit, ami alapvetően meghatározza a beavatkozások siketrét.
1179
2-es számú fénykép (cím nélkül) Készítette: Ispán Ákos r. törzszászlós a Veszprémi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály balesethelyszínelője a súlyos sérüléses közlekedési baleset helyszínén
A műszaki feladatokkal egy időben jelentkezhetnek egészségügyi és járványügyi, vegyvédelmi, rendfenntartási, kitelepítési és egyéb feladatok is. A védekezés és a következmények felszámolása során fontos az elsődleges beavatkozók (erre a célra létrehozott szervek), a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a polgári szervezetek, hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, fegyveres erők, rendvédelmi szervek felkészültsége, valamint tevékenységük koordinálásának magas fokú szervezettsége. Az elsődleges feladat minden esetben az életmentés és csak ezután kerülhet sor a vagyonmentéssel kapcsolatos egyéb teendők végrehajtására. Az életmentés befejezése után, vagy azzal egy időben – ha arra lehetőség van – a létfenntartáshoz és mindennapi életfunkciókhoz szükséges anyagok kimentését is végre kell hajtani. A megelőzés elhárítás tervezésekor azonban feltétlenül figyelembe kell venni, hogy ritkán fordul elő „tisztán” csak egyfajta katasztrófa. Az esetek többségében sokféle hatással kell számolni. A hatások jelentkezhetnek egy időben, egymás után külön-külön és periodikusan, újra és újra gerjesztve egymást. Ezért is válik rendkívül fontossá, hogy a beavatkozók tisztában legyenek saját feladataikkal, felkészültek legyenek, hogy minden körülmények között helyt tudjanak állni, hogy érezhessük, biztonságban vagyunk.
3.1
Közúti, közúti-vasúti balesetek jogszabályi háttere
Ezen tevékenységet alapvetően az alábbi normák szabályozzák: a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996.
évi XXXI. tv. 2.§ (1-4) bekezdés, illetve 9.§-ban leírtak; 1180
a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 2.§ (1-2) bekezdésében (rendőrség feladata) és a 46/E. § (1) bekezdés (nagy tömegeket vonzó eseményekkel, katasztrófákkal és súlyos balesetekkel kapcsolatos segítségnyújtás; a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 30/2011.(IX.22) BM rendelet 12. § (1-10), illetve 13.§ (1-6) bekezdés; a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól szóló 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás; a Honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. tv. 70.§ 1) bekezdés
h.)
pontja,
(hozzájárulás
a
katasztrófavédelmi
feladatok
megoldásához, (2012. január 01-től, a 2011. évi CXIII. törvény szabályozza); az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 94.§ (29) bekezdés a) pontja; a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. Tv. 31. § (1-2) bekezdése; a veszélyes áruk Nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról a 39/2009. (VIII.7) KHEM rendelet (2-3) bekezdése; a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéséről szóló 1999. évi LXXIV., törvény 2.§, illetve a 35. § (2) bekezdése; a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I.9.) BM rendelet 373.2. pontja ( a műszaki mentés fogalma és végrehajtandó feladatok, illetve 389-es pontja; a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről szóló 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet; a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 23/2005.(VI.16.) HM rendelet 2.§-a valamint a polgárvédelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény. 3.2.
A balesetekkel kapcsolatos tevékenységben való részvétel jogi szabályozása Az 1996. évi XXXI. tv. 9. §-a szerint a műszaki mentésben való részvételre,
irányításra, a tűzoltásra vonatkozó 5-7. §-okban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. Az ott meghatározottakból célszerű kiemelni a 7. § (3) bekezdésében megfogalmazottakat. „A tűzoltásvezető ......... területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az
1181
illetéktelen vagy veszélyeztetett személyek, valamint az anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését.”5 (4)” ..... a tűzoltásvezető (v.ö.: mentés vezető) csak a jelenlévő parancsnokaik, illetve vezetőjük útján adhat utasítást a tűzoltásban (v.ö.: műszaki mentésben) való közreműködésre. Amennyiben az eseményt a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. tv. alapján katasztrófává minősítik, akkor a tűzoltóparancsnok az előző törvény végrehajtására kiadott 48/1999. (XII.15.) BM rendelet 17. § (2) bekezdés d.) pontja alapján : „a megyei védelmi bizottság vezetőjének döntése alapján irányítja a katasztrófa elhárításban közreműködők tevékenységét, vagy átadja az esemény felszámolásának irányítását a védelmi bizottság vezetője által meghatározott személynek és végzi a tűzoltóság számára meghatározott feladatokat.”6 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 96. § (2) bekezdése szerint: „A mentés feladatait az ország egész területére kiterjedően az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ), valamint - a működési engedélyben meghatározottak szerint - más, mentésre feljogosított szervezetek látják el az OMSZ koordinálása mellett.”7 A Rendőrség Szolgálati Szabályzatának 12. § (1) bekezdése szerint „Közlekedési baleset helyszínén a rendőr a hatáskörébe nem tartozó ügyekben a helyszín megtekintése vagy szemle lefolytatása érdekében az ügyeletet értesíti. intézkedések
megtételére
kiérkezést
követően…segíti
…elsősegélynyújtásra,
-
helyszínbiztosításra,…kárelhárításra, a
A…….gondoskodik az elsődleges
a
forgalom
értesítés
folyamatosságának
balesethelyszínelő
munkáját,
feladatokat,…..különös tekintettel a forgalom irányításra….”
adásra,
biztosítására-,
elvégzi
a
a
rábízott
8
Nem közúton súlyos sérülést vagy halált okozó közlekedési balesetnél is a közúti balesetre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Veszélyes árút szállító jármű balesetének helyszínén –az általános feladatain kívül- megteszi a veszély elhárításához, a sérültek mentéséhez, a további károk megelőzéséhez szükséges intézkedéseket, továbbá gondoskodik a vagyonvédelemről, a tűzvédelmi szabályok betartásáról, jelentést tesz a rendőrség ügyeletének, biztosítja a helyszínre érkező mentési és veszély-elhárítási munkálatokat végzők útvonalát, tevékenységét. 5 6 7 8
1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1999. évi. LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a Rendőrség szolgálati szabályzatáról
1182
A rendőrség a Közlekedési balesetek esetén végrehajtandó rendőri eljárásokról szóló 60/2010. ORFK utasítás 2. pont a.)- o.) pontokban leírtaknak megfelelően jár el. Mindezek alapján a rendőrség ügyeletese haladéktalanul értesíti a területileg illetékes katasztrófavédelmi szerv ügyeleti szolgálatát.9 Az ügyelet balesetek bekövetkezése esetén annak jellegétől, súlyosságától függően értesíti a mentőszolgálatot, a közlekedésbiztonsági szervezeteket, a polgári védelmet, a polgármesteri hivatal jegyzőjét, illetve polgármesterét, az állami népegészségügyi szervet valamint érintett közüzemi szolgáltatókat és azokat üzemeltető szerveket. A honvédelmi törvény 70. § (1) bekezdésének h.) pontja szerint „hozzájárul a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához".10 Az irányításra vonatkozóan a részfeladatokat meghatározó Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat alapvetően szabályozza a műszaki mentéssel összefüggő feladatainkat, a második rész II. fejezet 377-380. pontjai szabályozzák a műszaki mentés szervezeti és vezetési kérdéseit.11 A dolgozatomban nem célom külön-külön nevesíteni a közlekedési balesetek fajtáját, pl.: veszélyes anyagot szállító közúti, vasúti járművek baleseteit, hanem az egész anyagot kiterjesztve kívánom bemutatni a közlekedési balesetek valamennyi típusára. A tömeges közlekedési balesetek felszámolása során a műszaki mentés és az azt követő kárfelszámolás irányításával kapcsolatos gyakorlati feladatok, illetve azok eljárási rendjét a dolgozatom további részében foglalom össze.
4. A balesetek bejelentése, észlelése esetén végrehajtandó feladatok (rendőrség, katasztrófavédelem, tűzoltóság) 4.1 Ügyeletek (rendőrség, katasztrófavédelem) 4.1.1./ helyi:
-a jelzés vételét követően meg kell tenni a szükséges - külön szabályozott –intézkedéseket. A rendelkezésre álló adatok mérlegelése alapján azonnal intézkedni kell intézkedésre jogosult rendőr helyszínre küldésére.
9 10 11
60/2010. (OT. 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőrségi eljárás szabályairól 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről 1/2003. (I. 9.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól
1183
- amennyiben a baleset miatt autópálya, autóút, országos főközlekedési út, továbbá forgalmi szempontból kiemelt jelentőségű egyéb út, valamint vízi út, vasúti pálya egy szakasza elzáródott vagy azt le kell zárni, értesíteni kell az ORFK Főügyeletét és a közlekedési pálya kezelőjét. - ügyelet – helyzettől függően lehetőség szerint - 1 fővel történő megerősítése. 4.1 2./ megyei: - végre kell hajtani a szükséges riasztásokat, tájékoztatásokat, - meg kell erősíteni az ügyeletet – helyzettől függően lehetőség szerint- 4-5 fővel; 1 fő (esemény hírforgalom kezelése); 1 fő (esemény napló írása); 1 fő (más káresetek kezelése); 1 fő (sajtó tájékoztatása); 1fő (kapcsolattartás a hozzátartozókkal, ha a kárhely közelében nem kerül kialakításra információs pont). - szét kell választani a kárhelyi és az egyéb hírforgalmazást (üzemi- és tartalékcsatorna működtetése); - biztosítani kell a jelentőszolgálat működtetését és a folyamatos dokumentálást. 4.1.3./ BM OKF Főügyelet: - kiemelt tűzeset, műszaki mentés és veszélyhelyzet esetén azonnali intézkedéseket tesz, amennyiben a késedelmes intézkedés különösen nagy anyagi kárt okozhat, - közvetlen utasítást ad az országosan riasztható szervek riasztására, - jelent az ügyeletes főigazgatónak az anyagi kárral járó, emberéletet, sérültet követelő, közérdeklődésre számot tartó IV-V. fokozatú tűzesetről, műszaki mentésről, legalább 3 tűzoltóság beavatkozását igénylő eseményről, valamint katasztrófahelyzetről. 4.1 4./ BM. ORFK Főügyelet: - kiemelt események esetén azonnali intézkedéseket tesz, amennyiben a bekövetkezett esemény több megyét érint, különös szakértelmet igénylő feladat végrehajtása, - közvetlen utasítást ad a központi irányítás alá tartozó szervek részére,
1184
- jelentést tesz az ORFK Vezetőjének, illetve főigazgatóinak. 4.1.5./ Ügyeletes főigazgató OKF-nél: - külön utasításra vonul az esemény helyszínére és irányítja a mentési munkálatokat, - jelent a főigazgatónak a jelentős anyagi kárral járó, emberéletet, súlyos sérülteket sérülteket követelő, közérdeklődésre számot tartó IV-V. riasztási fokozatú tűzesetekről, balesetekről, műszaki mentésekről, kialakuló katasztrófahelyzetről.
4.2. Mentésvezető (feladatai): 4.2.1./
Vonulás közben a tájékozódás és az előkészítéshez szükséges intézkedések
megtétele.
(Az információgyűjtés terjedjen ki: a helyszín jellegére, a mentési tér
kialakításának lehetőségeire, a balesetet szenvedett közlekedési eszközök számának, típusának, a
balesetben
érintettek
számának,
állapotának,
megközelítési,
működési
nehézségeinek megállapítására, az együttműködő szervezetekkel való
kapcsolatfelvételre, a feladat és információ egyeztetésre). 4.2.2./ Intézkedés a szükséges további erők riasztására, a társszervek és egyéb szervezetek igénybevételére, tájékoztatására. Tömeges sérüléssel járó közúti, vasúti-közúti baleset esetén különösen Riasztásra kerül: vonatszerelvény, autóbusz, kamion, stb. jármű balesete esetén a Riasztási és Segítségnyújtási Tervben szereplő szereken, felszereléseken túl, 2 db nagyteljesítményű (35-50 t teherbírású) autódaru. értesítésre kerül: (amennyiben a jelzés tűzoltóságra vagy a katasztrófavédelmi ügyeletre fut be), o rendőrség; o mentők (helikopterek) - leszállóhelyek kijelölése; o Közútkezelő Kht.;
1185
o MÁV; o érintett önkormányzat; o közigazgatási hivatal; o megyei védelmi bizottság; o ÁNTSZ; o Magyar Honvédség; o polgári védelmi kirendeltség; o speciális mentőszervezetek; o karitatív szervezetek: Magyar Vöröskereszt, Egyházmegyei Karitász, Áldozatvédelmi Alapítvány, illetve iroda, helyi egyesületek. Környezetvédelmi Főfelügyelőség (környezetkárosítás esetén); Vízügyi Igazgatóság (vízminőség-védelmi intézkedés szükségessége esetén); Közlekedési Felügyelet. Szükség esetén: Gázszolgáltató, áramszolgáltató; Vám- és Pénzügyőrség (vámzárolt szállítmány vagy jövedéki termék esetén); Sérült járművek esetén a tulajdonosok; Külföldi sérültek, illetve elhunytak esetén haladéktalanul az adott ország nagykövetsége. A felajánlkozó önkéntes mentőkkel kapcsolatos eljárás meghatározása.
1186
4.2.3./ Intézkedés a feladat-végrehajtást biztosító, segítő, kiegészítő eszközök helyszínre rendelésére. Különösen: o tartalék kézi rádiók, akkumulátorok; o vezetési pont (pld. VFCS alkalmazása vezetési pontként); o hullatakaró fóliák és lepedők; o gumikesztyűk; o fertőtlenítő anyag (felszerelések mentesítésére); o szükség szerint felállítható sátrak. 4.2.4./ Kárhelyre érkezés után Elsődleges beavatkozó tevékenység: o Felderítés, helyzetfelmérés, sérültek felkutatása, osztályozása. o Az irányítás módjának meghatározása. o Életmentés végrehajtása, mentőorvossal egyeztetett módon. o Terület lezárása, zárt területté nyilvánítás, illetéktelenek eltávolítása. o Mentési tér kialakítása. o Konzultációs feladategyeztetés a közreműködő szervek kiérkező vezetőivel (elsőként mentők, rendőrség, azt követően szükséges szerint a többi társszerv vezetőjével). o Jelentési kötelezettség folyamatos végrehajtása, illetve felügyelete. o A további műszaki jellegű veszélyhelyzetek megszüntetése. o Elhunytak kiemelése és gyűjtőhelyre szállítása. A káresemény felszámolásának második fázisa:
A
rendőrség
által
végrehajtandó
helyszíni
szemlében
történő
közreműködés.
Segítségnyújtás a halottszemle lebonyolításában. (A mentés után, illetve a helyszíni szállítás során az elhunytak takaró fóliával való
1187
letakarása, vagy melegben lepedők alkalmazása). A halottszemle helyének lehetőség szerint fedett helyen történő kijelölése, ha ez nem lehetséges, eltakarása.
A műszaki jellegű kárfelszámolás előkészítése (feladategyeztetés és ütemezés a közreműködő szervezetekkel).
A szakértői bizottság tevékenysége.
A közlekedés helyreállításához szükséges intézkedések:
a roncsok szétszedésére, elszállításának előkészítésére,
a roncsok elszállítására,
a területen lévő roncsdarabok összegyűjtésére,
a használt és szennyezett, éghető anyagok (kesztyűk, takaró fóliák, stb.) összegyűjtésére és égetéssel történő megsemmisítésére,
a terület szükség szerinti fertőtlenítésére,
a kifolyt környezetszennyező anyagok felitatására, összegyűjtésére és elhelyezésére (elszállítására),
az illetékes szervek felé (Közútkezelő Kht., MÁV, önkormányzat, Környezetvédelmi
Felügyelet,
Vízügyi
Igazgatóság)
a
terület
takarítására és az eredeti állapot helyreállítására. A fentiek vonatkozásban jelentős előrelépésnek számítana az egységes európai segélyhívó számra (112-es) alapozott Egységes Segélyhívó Rendszer komplex fejlesztése” címet viselő, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Elektronikus Közigazgatási Operatív Program keretében megvalósuló tevékenységirányítási központok létrehozása. Az egységes bevetés irányítási központ létrehozása az információk torzulását, illetve elmaradását akadályozná meg, ezáltal a hatékonyabb és eredményesebb beavatkozást tenné lehetővé. A Kormányzati szándék szerint a központok kialakítása 2012. december 31-ig megvalósításra kerül.
1188
5.
Együttműködő szervezetek (vezetés, irányítás) feladatai
Az együttműködésben részt vevő szervezetek helyszínre kivonuló egységeit saját hierarchiájuk vezetője irányítja. A szervek közötti alá-fölérendeltséget a helyszíni események jellege határozza meg. A tűz jelenlétében, illetve a műszaki mentést igénylő életmentésnél a kivonuló tűzoltó erők (illetve katasztrófavédelmi szervek) vezetője ad utasítást a társszerveknek, jelenlévő parancsnokaik útján. Az egészségügyi kárhely-parancsnok végzi a sebesültek ellátásával kapcsolatos feladatokat, míg a rendőri erők vezetője a helyszín biztosítás és a nyomozati munka lefolytatásában adhat utasítást a jelenlévő szervezetek vezetőinek. Elviekben a tömeges baleseteknél az esemény bekövetkezését követően a tűzoltóság (katasztrófavédelmi szerv) jelenlévő parancsnoka irányítja az elhárítást, majd a rendőri szervek vezetőjének adja át a nyomrögzítés és vizsgálat idejére a helyszínt. A forgalom rendjének helyreállítása idejére a tűzoltóság (katasztrófavédelmi szerv) parancsnoka veszi át a rendőri vezetőtől a kárhely-parancsnoki feladatokat és jogokat. A többi jelenlévő szerv a folyamatban lévő rendőri vagy tűzoltói irányítás alatt saját rendjük szerint irányítják saját egységeiket és végzik feladataikat. A 3-as számú ábra az együttműködésben résztvevő szervezetek feladatait, tevékenységét rendszerezi, szemlélteti. Az ábra jól tükrözi a mentésben résztvevők egymásra épülő tevékenységét is.
1189
Különböző szervek vezetőinek koordinációs szerve
Sajtó szóvivő - sajtó tájékoztatása, a tájékoztatás szervezése
- feladatok sorrendiségének meghatározása, koordináció, - érkező állami vezetők fogadása, - sajtó tájékoztatása
Rendőrség terület zárás, ki és belépés, helyszínelés, technikus feladatok végrehajtása, halottak azonosítása, forgalom elterelése
Tűzoltóság közreműködés a helyszínelési és az azonosítási feladatoknál, roncsok szétszedése, szállításra előkészítése, közreműködés a közlekedés helyreállításában, fertőtlenítésben való közreműködés
Mentők
Önkormányzat
tájékoztatás a kórházba információs szállítottak központ állapotáról működtetése, hozzátartozók fogadásának megszervezése, halotti bizonyítványok kiadása
Közlekedési Környezet szerv védelem a helyreállítás végrehajtása, vasúti forgalom átirányítása
Vízügy
keletkezett környezetszennyező anyagok elhelyezése
élővizek védelme
ÁNTSZ fertőtlenítés, szennyezett anyagok összegyűjtése, megsemmisítése
3. számú ábra „Tömeges közlekedési balesetek irányítási fázisai” Készítette: Borbély Zoltán hallgató
5.1 A rendőrség feladatai: 5.1.1./ A közbiztonság megóvásához, illetve helyreállításához kapcsolódó elsődleges intézkedések:
élet és vagyonbiztonság megóvása,
a veszélyben lévő személyek és anyagi javak mentése,
további áldozatok és károk megelőzése,
helyszín körülhatárolása, biztosítás,
terelő utak kijelölése, forgalomirányítás,
jelentési tájékoztatási kötelezettség teljesítése.
Ezen tevékenységhez elengedhetetlen az együttműködő rendőri és más szervek értesítése és bevonása.
1190
Mind a rendőri erők, mind más erők tevékenysége során a lehetőségekhez képest - az életmentés elsődlegességét szem előtt tartva - törekedni kell a feltalált helyszín állapotának megóvására, a változásoknak nyomon követhetőségére, dokumentálhatóságára. A helyszín kijelölésénél, körülhatárolásánál két szempontot kell figyelembe venni: o egyrészt azt úgy kell kijelölni, hogy kiterjedjen mindarra a területre, ahol kriminalisztikai szempontból jelentőséggel bíró információk lelhetők fel, o másrészt pedig az illetékteleneket (arra nem jogosultakat) biztonsági, személyiségi jogi- és egyéb kegyeleti okokra tekintettel távol tartsa. (Ennek során különösen a külső szervekkel történő együttműködésen, és a tevékenységük elvégzéséhez szükséges feltételek biztosításán van a hangsúly). A helyszínen lévő egységek vezetőivel a kölcsönös tájékoztatáson, és a tevékenységeink összehangolásán alapuló munkakapcsolatot kell kialakítani, és ennek során törekedni kell arra, hogy az élet- és vagyonmentés a lehető legkisebb mértékben változtassa meg a helyszín állapotát, s járuljon hozzá a bizonyítékok megsemmisüléséhez. Ennek érdekében a mentési és büntetőeljárási cselekményeket célszerűen össze kell hangolni. A belső, rendőri szervek közötti együttműködés létrejöhet: o megerősítő erők; o a különböző szakszolgálatok, o a sajtó; o az alárendeltségébe nem tartozó ügyeletek között. Gondoskodni kell az elöljárók felé történő folyamatos tájékoztatásról. 5.1.2./ Bűnügyi tevékenység A bűncselekmények helyszínén végrehajtandó feladatok a következők lehetnek: o a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, összegyűjtése, azok (képi-, hangi-, rajzi úton történő rögzítése, illetve eredetben való biztosítása, lefoglalása); o személy- és tárgy szemle végrehajtása;
1191
o szakértők, szaktanácsadók kirendelése, a helyszíni tevékenységbe való bevonásuk; o sértettek, tanúk kihallgatása; o elhunyt személyeken a kriminalisztikai és azonosításukhoz szükséges szemle elvégzése, a helyszínről történő elszállításuk, és az egyes eljárási cselekmények dokumentálása, o szükség esetén a meghatározott személyek előállítása, őrizetbe vétele, o őrizetlenül maradt értékek összegyűjtése, leltárba vétele, elszállítása, o hozzátartozók értesítése. A tevékenységek tervezésénél, szervezésénél és végrehajtásánál figyelemmel kell lenni, hogy: az életmentés elsődlegességének biztosítása mellett, az eseményhez minél közelebbi időben kell végrehajtani; egyes részfeladatokat a mentéssel egy időben célszerű elvégezni, mivel ennek okszerű következménye a helyszín megváltoztatása, mely releváns, pótolhatatlan adatok elvesztésével járhat; teljes egészében csak az élet- és vagyonmentést követően végezhető el, ami az eljárás jelentős elhúzódását, a bizonyítékok megsemmisülésének fokozott veszélyét hordozza magában (különösen a megváltozó időjárási és látási viszonyok miatt), ezért fokozottan ügyelni kell a bizonyítékok megóvására teendő intézkedésekre; a látási viszonyokban esetlegesen bekövetkező jelentős romlás (éjszaka, köd, csapadék, stb.) esetén célszerű a szemlét felfüggeszteni, majd a kedvezőtlen feltételek megszűnését követően folytatni azt. A szemlét a cselekmény által megvalósított bűncselekményre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó szervnek kell lefolytatnia. A bizottság összetételének meghatározásakor a lehető legkörültekintőbben kell eljárni, figyelmen kívül nem hagyva a társadalom irányából ilyen esetekben jelentkező fokozott elvárásokat is. A bizottság összeállításánál fontos szempont, hogy a sokirányú és gyors helyszíni eljárás érdekében megfelelő színvonalú és létszámú legyen (kiemelkedő szaktudással rendelkező, tapasztalt bizottságvezető és bizottsági tagok (bűnügyi technikus, stb.) szakértő, szaktanácsadó, rendőrorvos, stb.) - és adottak legyenek a tárgyi feltételek.
1192
Az áldozatok és ezen belül a roncsolódott személyek nagy számára tekintettel a kérdéses eseményeknél különösen nagy feladatot jelent - így az egyéb eseményekhez képest kiemelt jelentőséget kap - az elhunytak (és roncsolt testrészek) azonosítása. A halottszemlék végrehajtására
célszerű
külön
csoportokat
létrehozni
rendőrorvosokból,
bűnügyi
technikusokból. Fontos a részletes vizsgálat és pontos dokumentáció. Külföldi érintettek esetén ez még nagyobb feladat, mivel a külföldi hatóságok, fuvarozók, utazási irodák bevonása elengedhetetlen. A tömegszerencsétlenségek velejárója a sérültek és elhunytak okmányainak, értékeinek és egyéb személyes tárgyainak leltárba vétele, és a hozzátartozóknak, illetve külföldiek esetén a külképviseleteknek történő átadással járó feladat. Ezen túlmenően számítani lehet a gyorsan romló áruk nagy mennyiségére, és ezzel kapcsolatban jelentkező megsemmisítési feladatra. Ugyancsak meg kell szervezni a beszennyezett ruházat és egyéb tárgyak összegyűjtését és megsemmisítését. Speciális feladatként jelentkezik a tömegtájékoztatás és a hozzátartozók fokozott információ igényének kielégítése. Ennek során nagy hangsúlyt kell fektetni a minél részletesebb, de a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő sajtótájékoztatóra. Itt nem hagyható figyelmen kívül, hogy a helyszínen feladatukat ellátó valamennyi szervezet ilyen tevékenysége feleljen meg ezeknek az elvárásoknak, és ne sértsék a különböző érdekeket (pld. bűnüldözési). 5.1.3./ Az egészségügyi kárhely-parancsnok feladatai: (feladatát a kárhely-parancsnok alárendeltségében szakterületén önálló intézkedési joggal látja el). o Irányítsa a kárhely egészségügyi felderítését; o Teremtsen kapcsolatot a kárhely-parancsnokkal és beszélje meg a teendőket a helyszínen megjelent rendőri egységek, valamint a műszaki mentők parancsnokaival; o Szükség szerint intézkedjen a műszaki mentők, tűzoltók vagy egyéb mentő alakulatok riasztása iránt; o Teremtsen összeköttetést a mentőállomással, szükség szerint erősítést kérjen; o Létesítsen sebesült gyűjtőhelyet, s oda megfelelő egészségügyi személyzetet osszon be; o A kárhelyre érkezett, s nála jelentkező mentőegységek és egyéb egészségügyi dolgozók számára jelölje ki a működési területüket; 1193
o Irányítsa a sérültek osztályozását sérülésük súlyossága szerint; o Irányítsa az elsősegélynyújtást, szabja meg az ellátás módját; o Szabja meg a sérültek ellátásának, elsősegélyben részesítésének sorrendjét; o Gondoskodjon arról, hogy valamennyi sérültet ellássák „sérülési lappal”; o Szervezze meg a sérültek gyógyintézetbe történő tervszerű szállítását, szabja meg a sérültek ellátásának sorrendjét. Ügyeljen a sérültek gyógyintézetek között arányos elosztására; o A mentést úgy szervezze meg, hogy tudta és engedélye nélkül sérültet ne szállítsanak el a kárhelyről; o Gondoskodjon a sérültek nyilvántartásának előkészíttetéséről; o Valamennyi sérült elszállítása után személyesen győződjön meg arról, hogy a kárhelyen sérült már nem maradt; o A mentés befejezése után adjon engedélyt a mentőegységek bevonulására; o Bevonulás után készítsen jelentést -a Főigazgatóság részére- az ellátott sérültekről és a mentőegységeknek a baleset következményei felszámolásában végzett munkájáról. A közúti baleset bekövetkezésekor a mentőszolgálatok (egészségügyi és műszaki) gyorsasága és minősége (szakszerűsége) jelentősen csökkentheti a baleset következményeinek súlyosságát, növelheti a sérültek túlélési esélyeit. A közlekedési balesetek súlyos sérültjeinek helyszíni ellátása, a balesethez kapcsolódó kárfolyamatok következményeinek csökkentése egymáshoz szorosan kapcsolódó, gyorsan végrehajtandó beavatkozásokat igényel. 12 5.1.4./ A vasúti kárhely-parancsok feladatai: (feladatát a kárhely-parancsnok alárendeltségében szakterületén önálló intézkedési joggal látja el.) Tájékozódjon a bekövetkezett esemény helyszínén és mérje fel a helyreállításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket; Folyamatosan működjön együtt a balesetvizsgáló bizottsággal, illetve a helyszínelést végző hatóságokkal;
12 Közlekedésbiztonság 2011/1- A Nemzeti Közlekedési Hatóság lapja – megjelent a Közlekedéstudományi Intézet Nonporfit Kft. közreműködésével, a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram keretében 20. oldal. ISSN 2062/6916
1194
Egyeztesse és koordinálja a feladatokat a közreműködő szakszolgálatokkal, illetve a MÁV Rt-n kívüli szervezetekkel; Tartson folyamatos kapcsolatot a területi fő üzemirányítóval, a területi vezetői szolgálatot ellátókkal, valamint a központi vezetői ügyeletessel, adjon tájékoztatást a kárelhárítási munkák állásáról; Intézkedjen a további segélynyújtó és kárelhárító egységek, eszközök kirendelésére, az elhárítási munkák zökkenőmentes biztosítására; Személyek mentése esetén intézkedjen a tűzoltóság és a mentők igények szerinti segítségnyújtásának biztosítására; A
helyreállítási
munkák
során
intézkedjen
a
szükséges
forgalomkorlátozások előjegyeztetésére, útátjárók, műtárgyak lezárására, vágányzár, lassújel, vagy felsővezetéki berendezéssel ellátott pályán a feszültségmentesítés bevezetésének elrendelésére; Szükség esetén a területi fő üzemirányítón, valamint a központi vezetői ügyeletesen keresztül kezdeményezze a külső erők bevonását a kárelhárításba, helyreállításba; Gondoskodjon a biztonságos munkavégzés feltételeinek, hosszabb elhárítási idő esetén az elhárításban résztvevő állomány étkeztetésének biztosításáról. 5.1.5./ A honvédségi erők igénybevétele (feladatát a kárhely-parancsnok alárendeltségében szakterületén önálló intézkedési joggal látja el). A honvédségi erők igénybevétele szükségessé válhat: o nagyobb kiterjedésű területen bekövetkezett balesetek; o rendkívüli időjárási körülmények (hó, fagy rossz útviszonyok); o rossz terepviszonyok, nehezen megközelíthető kárhelyszínek, nagyobb távolságra kézi eszközökkel szükséges sérültszállítási igény esetén elsősorban személyi állomány riasztásával. A végrehajtandó közreműködési feladatok: területzárás; helyszínbiztosítás; nehezen megközelíthető helyeken a kimentettek szállítása.
1195
A honvédségi technika és kezelőszemélyzet igénybevétele szükségessé válhat: rossz útviszonyok között, mocsaras területen , illetve téli időjárási körülmények között bekövetkezett baleset esetén, terepjárók; lánctalpas járművek; szállítójárművek; ideiglenes
melegedőhelyek
kialakításához
szükséges
eszközök
kirendelésével. 5.1.6./ A helyszínre érkező elöljárók, vezetők tájékoztatása A helyszínre érkező elöljárók, önkormányzati és állami vezetők tájékoztatása, illetve az arról való gondoskodás a kárhely-parancsnok feladata. Fontos, hogy az események irányítására nem jogosult vezetők a kárelhárításban részt vevők számára utasítást nem adhatnak. A társszervek elöljáróinak a saját tevékenységükről tegyenek jelentést, az elöljáróktól érkező utasításokat a kárhely-parancsnok engedélyével hajthatják végre.
6.
Kapcsolattartás a tömegtájékoztatással
Az eseményről való korrekt és szakszerű tájékoztatás biztosítása a lakosság, a sajtó és a hozzátartozók részére rendkívüli jelentőséggel bír. Ennek érdekében a felszámolásban résztvevő szervek helyi irányítóinak vezetői összehangoltan közös nyilatkozatot adjanak ki. Biztosítani szükséges a média részére - szervezett formában és megfelelő időpontban - az információhoz jutást, a sajtó irányított és biztonságos munkáját. Ennek érdekében: o Ki kell jelölni a sajtó számára a helyszínen egy munkaterületet a zárt terület határán. o A helyszínen ki kell jelölni a sajtóval kapcsolatot tartó személyt (pl. az országos szervek szóvivői, megyei igazgatóságok, RFK-ok sajtóreferensei).
1196
o A szóvivők feladata az információk egyeztetése, a sajtótájékoztatók (helyszíni, illetve a közelben kijelölt határterületen a háttér munkálatokkal kapcsolatos információkról) előkészítése. o A
médiatörvény
előírásainak
betartása
elsősorban
az
újságírókra,
fotóriporterekre vonatkozik, a baleset helyszínéről közöltekért a tudósító, a felelős szerkesztő, a főszerkesztő tartozik felelősséggel. A 3-as számú fénykép szintén egy súlyos –életveszélyes- sérüléses vasúti közlekedési baleset helyszínén készült, ami igen jól szemlélteti, hogy a sajtó munkatársa éppen a beavatkozók tevékenységét rögzíti. A balesetben a gépkocsivezető felismerhetetlenségig szétroncsolódott. A sérült személyről így készített felvételek, illetve képek felvetik a fotóriporter felelősségét is.
3-as számú fénykép (cím nélkül) Készítette: Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársa egy súlyos sérüléses vasúti közlekedési baleset helyszínén.
A baleset által érintett területlezárást végre kell hajtani a munkavégzéshez, és lehetőség szerint meg kell akadályozni olyan felvételek készítését, amelyek mások személyiséghez fűződő jogainak sérelmével járhatnak, vagy közerkölcsöt sértenek. Amit igen nehéz betartatni a szenzációt hajhászó újságírókkal. Figyelembe kell venni, hogy a média minden képviselője kizárólagosságra és elsőségre törekszik.
1197
Célszerű a képi információ elsődlegességének és kizárólagosságának megelőzése, csökkentése érdekében:
a kárterületen saját fotós alkalmazása és az irányítási ponton internet kapcsolattal rendelkező laptoppal a képek világhálóra továbbítása,
a munkálatok bizonyos fázisaiban szervezett formában és kisebb csoportokban a média képviselőinek bekísérése a zárt területre (sajtó szóvivő feladata).
Az információadás során:
törekedni kell a képszerű, konkrét, a tényeken alapuló tájékoztatásra,
lehetőség szerint a felelősségre utaló nyilatkozatot kerülni kell,
vázoljuk a tervezett feladatainkat is.
A balesettel kapcsolatos háttérfeladatok végrehajtásában való
7.
közreműködés A lakosság, a hozzátartozók és a sajtó korrekt tájékoztatása érdekében célszerű a kárhely közelében, megfelelő infrastruktúrával rendelkező helyen (önkormányzatnál, vagy pv. kirendeltségnél, közösségi épületben) „Információs Pontot” létrehozni és folyamatosan működtetni. Feladatai: Kapcsolattartás a kárhelyszínnel és információk gyűjtése. Kapcsolattartás a hozzátartozókkal. Az elérhető telefonszámok közreadása. A hozzátartozók fogadásának megszervezése. Ennek érdekében:
szálláshelyek és szállítási kapacitás biztosítása.
Tolmácsok és ügyintézést segítők szervezése.
Pszichológusok, lelkészek, orvosok szervezése.
1198
A sérültek támogatásának szükség szerinti szervezése. Ennek érdekében: o Ruházat, tisztálkodó eszközök, élelmiszer, mobiltelefon biztosítása. o Együttműködés a karitatív és áldozatvédelmi szervekkel. o A sérültek pszichológiai és lelki (lelkészi) segítésének koordinálása. o A sérültekkel és az áldozatokkal kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásának koordinálása. o Szükség szerint a kárhelyre igényel anyagok beszerzésének és szállításának végrehajtása. o Egyéb érdeklődők tájékoztatása. o Az érkező hozzátartozók fogadása, részükre kísérők szervezése és orvosi készültség biztosítása.
8.
Összegzés
A dolgozatom a tömeges balesetek esetén beavatkozó erők, illetve vezetőik számára nyújthat segítséget, hogy különböző típusú szakmai feladataikat szoros együttműködésben végezzék el. Nem csak a konkrét feladat elvégzése fontos, de az érintettek, a közvélemény, az önkormányzati és állami vezetők tájékoztatása is. A jogszabályok pontosan meghatározzák az egyes szervek feladatait, tevékenységük kereteit, az irányítás rendjét, de azok összehangolása csak a jogszabályok helyes értelmezésével lehetséges. E tanulmány általános segítséget nyújthat a helyszíni munka megszervezéséhez, a konkrét mentési tevékenység megfelelő szintű végrehajtásához. Az eredményes beavatkozást csak jól felkészült szakemberek döntései alapozhatják meg. A mentéssel kapcsolatosan végrehajtandó szervezési, irányítási sémákat az 1. számú melléklet tartalmazza. E mellékletek további segítséget nyújthatnak a helyes eljárások lefolytatásához. A dolgozatban levezetett eljárási folyamatok időben történő egységes alkalmazása a további sérülések megelőzését, a balesetek kimenetelének csökkentését segíthetik elő. A dolgozat tovább fejlesztése figyelemmel az előttünk álló jogszabályi változásokra indokolt, illetve szükséges mivel azok többsége 2012. január 01-től változik.
1199
Irodalomjegyzék dr. Hornyacsek Júlia: Polgári Védelmi Budapest 2009. ISBN: 978-963-7060-66-3.
Alapismeretek
1.
egyetemi
jegyzet
Dr. Hornyacsek Júlia, dr. Csépainé Széll Pálma – Veres Viktória: Önkormányzati Vezetők felkészítése a védelmi feladatokra, Budapest 2010. ISBN: 978-963-7060-76-2. Hogyan tovább -Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után – Közlekedésbiztonsági konferencia 2010. november 30. Az ORFK- Országos Balesetmegelőzési Bizottság KIT Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. megbízásából – VIVI Média Holding. Közlekedésbiztonság 2011/1- A Nemzeti Közlekedési Hatóság lapja – megjelent a Közlekedéstudományi Intézet Nonporfit Kft. közreműködésével, a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram keretében ISSN 2062/6916. Közlekedésbiztonság 2011/3- A Nemzeti Közlekedési Hatóság lapja – megjelent a Közlekedéstudományi Intézet Nonporfit Kft. közreműködésével, a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram keretében ISSN 2062/691. A felhasznált fényképeket a Veszprém megyei Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály balesethelyszínelői járőrei, illetve a Veszprém megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Helyszíni tevékenységében résztvevő munkatársai készítették, a belső szakmai portálról letöltve 2011. szeptemberoktóber.
Jogszabályok és egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközök
1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság alkotmánya, 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről, 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről, 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról, 1999. évi. LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről, 39/2009. (VIII.7) KHEM rendelet a veszélyes áruk Nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi fuvarozásról, 1/2003. (I. 9.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól,
1200
30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a Rendőrség szolgálati szabályzatáról, 60/2010. (OT. 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőrségi eljárás szabályairól, 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről, 23/2005. (VI.16.) HM rendelet a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól. dr. Hornyacsek Júlia: Polgári Védelem 1. egyetemi jegyzet 72. oldal Budapest 2009. ISBN: 978-9637060-66-3
2012. január 01-jén hatályba lépő törvény: 2011. évi CXIII. törvény A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről, 2011. évi CXXVIII. törvény A módosításáról.
katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
1201
