MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Baranyai györgy őrnagy Légi közlekedési események okainak elemzése, Analyzing the causes of air transport events
Budapest, 2011. november 10.
211
Absztrakt Védelmi Igazgatás szakos hallgatókként, a katasztrófavédelmi szakirányon kiemelten fontos terület szakmámból adódóan a légiközlekedési események vizsgálata repülőgépek tűzvédelme, tűz terjedésének modellezése, tűoltás, repülőkatasztrófákból adódóan a lakosság és az anyagi javak védelmének tervezésének ismerete. A téma kiemelt kutatási terület, óriási szakirodalommal,
valamint
hosszú
időszakra
visszatekintő
gyakorlati
tapasztalatokkal
rendelkezik. Éppen ezért a területnek egy idáig viszonylag kevéssé feldolgozott szegmensét szeretném röviden felvázolni. Az úgynevezett légiközlekedési események okaiknak vizsgálatán túl, repülő eszközökben keletkezett tüzek modellezésével a már meglévő fedélzeti tűzoltóberendezések átalakításához, kialakításához teszek ajánlásokat, melyek alkalmazásával a repülőkatasztrófák megelőzhetőek vagy a környezetre mért hatása csökkenthető. Safety Administration as a student, very important area of specialization priority to disaster prevention, events occurring in the air transport ,aircraft fire protection, fire spread modeling , aircraft disaster due to the protect people and property . The priority research topic area, a huge literature, and a long period of practical experience in retrospective. Analyzing the causes of air transport events beyond, aircraft devices created fire modeling of existing on-board fire extinguishing equipment to convert, I will develop recommendations for the use of the aircraft disaster which prevented or reduced effect on the environment measured. Kulcsszavak Légiközlekedési esemény:Air transport events Légiközlekedési eseménynek nevezzük, amikor a repülőesemény (eseménysorozati hatására, valamint a szakszemélyzet tevékenységének következményeként a légiközlekedési veszélvhelvzet kialakul, illetve a légiközlekedési baleset bekövetkezik, (Amikor a repülőeseményben érintett légijármű olyan helyzetbe kerül, hogy más repülőeszközt vagy emberi életet, illene vagyon és természeti értékeket is veszélyeztet, akkor légiközlekedési eseményről kell beszelni ) Ez az állapot rögzült, ami annyit jelent, hogy ebből a helyzetből az eredeti biztonsági szint már nem állítható helyre. A bekövetkezett légiközlekedési eseményt súlyosságának figyelembevételével osztályozni, és ennek függvényében vizsgálni kell.
212
BEVEZETÉS Minden ember vágyai közt szerepel, hogy egyszer életében leküzdve a gravitációt elemelkedjen a földtől. Az elérhetetlen célok és távolságok elérhetők lettek. Napjainkra alapvető elvárás lett a magas repülési biztonság. „A repülésbiztonsági prevenció ma már egyértelmű.” .1 A repülést a közúti balesetekhez viszonyítva a repülő-balesetek száma és gyakorisága jóval alacsonyabb. „Ha a legmegbízhatóbb társaságok gépeit választjuk, akkor 1 a 8 millióhoz az esélyünk egy végzetes tragédiára.”2 A teljesség igénye nélkül a korszerű polgári és katonai repülőgépek túlnyomó része ma – a két nagy amerikai cég, a Boeing és a -McDonell-Douglas egyesülése óta – Boeing és a több EU ország közös termékeként gyártott Airbus típusok közül kerül ki.
1. ábra. A repülés valósággá vált Forrás:http://translate.google.hu/translate?hl=hu&langpair=en%7Chu&u=http://www.fas.org/programs/ssp/ man/miltutorials/aircraft.html
A repülés során azonban a magas biztonság ellenére is bekövetkeznek balesetek és katasztrófák. Bármennyire jó is a statisztika a közúti balesetekhez képest, a megtörtént repülő-események során nagy károk keletkezhetnek és sok sérülttel, halottal kell számolni. A repülés biztonságával nem függ szorosan össze, de a repülőtér környezetében élőkre nagy veszélyt jelenthet az a napjainkra kialakult helyzet, hogy a repülőtereket körbeépülte a város, vagy közvetlen közelében (szorosan mellette) helyezkednek el a lakóépületek. Lásd 2. ábra
2. ábra. Zürich-Kloten város összeépült a reptérrel http://www.google.co.uk/maps?q=Z%C3%BCrich-Kloten&layer=c&ll=47.html
A dolgozat célkitűzései: 1
Dudás Zoltán: Az információ pontossága repülésbiztonságban www.szrfk.hu/rtk/kulonszamok/2005_cikkek/dudas_zoltan.pdf 1. oldal 2011. 03.15 2 Létezik biztonságos légitársaság? http://travelline.hu/hirek-szines 2011. 03. 28
213
A légi közlekedés- repülés és a repülőtér tűzvédelmi biztonságának vizsgálata.
A dolgozat során alkalmazott módszerek:
A kutatási célok sikeres teljesítése érdekében, a téma kifejtése során az általános és specifikus módszereket együttesen alkalmaztam.
Az általános kutatási módszerek közül a számtani, analitikus modellezést a légijárművekre vonatkoztatott adaptációját vettem alapul míg speciálisak közül a tűzoltási gyakorlatokon vett tapasztalataimnak beépítését alkalmaztam.
A kidolgozott tematika gyakorlati alkalmazása:
Alapul szolgálhat a fedélzeti tűztó rendszerek kialakítására.
Hozzájárulhat
a
nemzetközi
jogszabályokból
levezethető
hazai
jogharmonizáció
végrehajtásához és aktualizálásához.
Irányt mutat a fedélzeti tűzoltó rendszerek és a reptéri tűzoltó alegységek taktikai beavatkozásához.
Elősegíti a további kutatómunkát.
1. A légiközlekedési események katasztrófák lehetséges okai,a lehetséges
hibaforrások alapvető jellemzői-kialakulását befolyásoló tényezők A hatékony beavatkozás-mentés alapfeltétele, hogy ismerjük az adott esemény helyét,kárterületét, annak minden fontos jellemzőjét. Ebben az alfejezetben röviden áttekintem a repülőbalesetek és katasztrófák kialakulását előidéző okokat, bemutatom továbbá azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak a kárterületek kialakulására és azok jellemzőire. 1.1 Repülőbalesetek és katasztrófák lehetséges okai A különböző repülőeseményeket áttanulmányozva, és a kiváltó okokat vizsgálva azt tapasztaltam, hogy számtalan olyan körülmény vagy konkrét esemény idézett elő légi közlekedési eseményeket, repülőkatasztrófákat, amelyek ritkák, de rendkívül súlyos következményekkel jártak. Ismeretük azért fontos, mert a védelmi szakembereknek minden eshetőségre számítaniuk kell. Ezen okokat az alábbi csoportokban lehet összefoglalni:
214
1. 2. Műszaki okok Gyakran emlegetik Murphy törvényeként, hogy „ami elromolhat, az el is romlik”. Így van ez a repülőtechnikával is. A legmagasabb műszaki színvonalú kiszolgálás és a tervszerű karbantartás ellenére is előfordulhatnak olyan meghibásodások, amelyek légi közlekedései eseményhez, repülőkatasztrófához vezet A műszaki meghibásodásoknak széles a skálája a következő helyeken alakulhat ki: repülőgép sárkány-, hajtómű-, üzemanyag-, hidraulika rendszerében elektromos-műszer –oxigén rendszereiben Földi irányítás, a repülőtér fogadó vagy az indító állomásai, vagy ezek eszközei, műszerei is okozhatják a balesetet. A műszaki meghibásodások között, ha közvetve hatnak is, meg kell említeni a véletlenszerűen előforduló, de sérülést okozó eseményeket, mint például madárral való ütközés, a fel- és leszállópálya szennyezettsége. 1.3.Emberi mulasztások, hibák Emberi hibák nem csak az üzemeltetés során, hanem már a repülőgépek tervezése, kivitelezése, továbbá a repülőgép vezetése, a repülés irányítása során bárhol bekövetkezhetnek, amelynek következményei előre nem jósolhatóak meg.3 Azon hibák, amelyek a földi kiszolgálásnál kellő ellenőrzéssel felderíthetők, nem okoznak balesetet. A repülőesemények túlnyomó többségénél azonban nem az ilyen jellegű problémák okoztak tragédiát, hanem a repülőgép vezetése során elkövetett hibák. Ilyenek lehetnek a repülőgép vezetésével összefüggő vezetéstechnikai szabályok mellőzése, valamint a repülésbiztonsági előírások figyelmen kívül hagyása (pilótahiba). Ide sorolhatjuk még a repülésirányítók hibás döntéseit és utasításait, amelyeket a pilóták ellenőrzés nélkül végrehajtanak. Az emberi hibákat vizsgálva megállapítható, hogy ezek az emberi mulasztások három fő területre csoportosíthatóak: Felkészületlenség, a szakmai ismeretek, készségek hiánya, A túlterheltség, fáradtság, Felelőtlen és nagyvonalú hibás döntések.
3
Dr. Hornyacsek Júlia: A repülőterek környezetében lévő települések katasztrófavédelmi feladatai Repülés Tudományi közlemények különszám 2011. április.15. 4. old
215
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fordítanak az emberi mulasztásból adódó szerencsétlenségek kiküszöbölésére, amelynek fontos eszköze a repülőszemélyzet megfelelő kiválasztása, a hajózó személyzet és a repülésirányítók folyamatos felkészítése, megfelelő munkarend biztosítása, valamint az üzemeltetést végző állomány munkájának folyamatos kontrollja. Van néhány példa a világban arra, hogy olyan esetekben, amikor a tragédia elkerülhetetlen, az ilyen felvételi eljárásrend alá eső, megfelelően felkészült pilóta képes - mint például 2009-ben a Hudson folyóra való leszállás estében - úgy irányítani a bajba jutott gépet, hogy az utasokat és a lakóterületek lakosságát ne veszélyeztesse. Lásd 3. ábra.
3. ábra. A repülőgép a New York-i Hudson folyón landolt Forrás: http://bilder.nw-news.de/flugzeug_landet_in_new_yorker_hudson_river/5/286391/286391.html (2011. 03. 25.)
A repülőgép a New Yorki reptéren futó nélkül landolt http://www.origo.hu/utazas/20080919-repules-biztonsag-repulogep-legibaleset-felelem-a-repulestol.html
1. 4. Meteorológiai és időjárási viszonyok A műszaki meghibásodások, az emberi mulasztások és szándékosság mellett gyakran az időjárási és meteorológiai viszonyok okoznak repülőgép-szerencsétlenséget. Annak ellenére, hogy a repülés biztonsága szempontjából meghatározó szerepe van a meteorológiai és időjárási előrejelzéseknek, nem zárható ki az a helyzet, amikor a repülőgépek már a levegőben vannak, és akkor találják magukat szembe extrém időjárási viszonyokkal. Mivel a felkészítésnél előfordul, hogy kevés a valós repült óra, az ilyen irányú készségek is lassabban alakulnak ki. A leggyakoribb negatív hatás a váratlanul ható légörvények, az erős széllökések, a villámcsapások, és az ebből adódó elektromos kisülések. Fontos szempont az is, hogy a repülőgépek le- és
216
felszállását az időjárással összefüggő negatív hatások, mint széllökések, csúszós le- és felszállópályák, sűrű zápor, havazás, valamint rossz látási viszonyok ne zavarják meg. 1. 5 Szándékos rongálásokra, terrorcselekményekre visszavezethető okok A repülés történelme során több olyan esettel is találkozunk, amelyet szándékos, ártó emberi cselekvés idézett elő. Elegendő, ha csak a 2001. szeptember 11-i Word Trade Center és a Pentagon elleni terrortámadásra gondolunk. Lásd 4. ábra.
4. ábra. A Word Trade Center elleni merénylet Forrás: NBC news, http:// blog.xfree.hu 2011.03.25.
Az egész világon jelentős óvintézkedéseket tesznek a reptereken ezek megakadályozására, de az ilyen cselekmények napjainkban sem kizárhatóak. Előfordult már olyan eset is, amikor emberek akár bosszúállásból, akár zsarolás céljából, vagy a nem beszámítható elmeállapotból adódóan a repülőgépek biztonságos repülését vagy azok irányítását veszélyeztették. Ezek elkerülése érdekében az utóbbi években megszigorodott a repülőgépek fedélzetére és a repülőterekre történő bejutás ellenőrzése, valamint tilalom alá esik minden olyan tárgy, eszköz, anyag felvitele, amelyek veszélyt jelenthetnek a biztonságos repülésre. 217
2. Statisztikai adatbázis A dolgozatom alapvető célkitűzésében szereplő repülés és a repülőtér tűzvédelmi biztonságának vizsgálatához a légiközlekedési események okainak vizsgálatán túl statisztikai elemezés szükséges a már bekövetkezett események kapcsán. A repülésbiztonsági mutatok, amelyek elemzik a légi közlekedési eseményeket összevetése nehéz feladat. Alapvető probléma a statisztikai adatok hiányosak nagy nehézségek árán szerezhetők be. A további kutatásaimhoz elengedhetetlenek –a fedélzeten meghibásodásokból keletkezett tüzek - nehezen összegyűjtött statisztikai adatok elemzése Hivatalos formában csak 1957-től rendelkezünk adatokkal, de sajnálatos módon a 2000-es évek elejének számai is hiányoznak, vagy feldolgozatlanok. A légiközlekedési eseményekhez vezető okokról -csak azokról rendelkezünk adatokkal, amelyek valamilyen szintű repülőeseményhez vezettek. A fennmaradó évek adatai csak a repülőesemények leírásának egyenkénti számbavételével dolgozható fel. A rendszerváltást követő évekre jellemző, hogy a hivatalos dokumentumokban eseménykategorizálás nem követi párhuzamosan a jogszabályi változásokat. Az események besorolása úgymond „megszokásból” a hagyományokat követve törtét. Így fordulhat elő, hogy a még a 2000-es években is találunk az 1984-es besorolási rendszerbe illő kategóriák szerint minősített repülőeseményeket. A repülőesemények leírása néhol annyira sekélyes, hogy abból nem csak az esemény oka nem tudható meg, még maga az esemény sem azonosítható. Ahol viszont az eseményhez vezető okokat megjelölték, ott azt sokszor következetlenül tették, nem élve azzal a 11 kategóriával, mely a kiváltó okok pontos azonosítását lehetővé tenné. Így fordulhat aztán elő, hogy például, elvétve találunk a hibásan feladatszabásra, repülésszervezésre, vagy légiforgalmi irányítói hibára utaló bejegyzéseket, melyből például mindössze 6 (!) bejegyzés található a 48 év alatt. Sajnálatos módon egyetlen statisztika sem fogalakozik a kombinált mutatókkal, vagyis nem viszonyít a teljesített repülési időkhöz, így a 10000 órára jutó események és veszteségek száma ismeretlen, tehát összehasonlíthatatlan. Magát a teljesített repülési időt csak az 1957 és 1985 közötti időszakban ismerjük, ám ott sem percre pontosan, csak egy diagramból számolhatók vissza az értékek.4 4
DUDÁS Zoltán: A repülési biztonságkultúra fejlesztésének lehetőségei a Magyar Honvédség légierejénél, különös tekintettel az emberi tényező formálására, ZMNE 2007.
218
3. A légiközlekedési események megoszlása
219
4. Ősszegzés A repülőbaleseteknek számtalan oka lehet. A statisztikai adatokból egyértelműen kitűnik, hogy az emberi hibából bekövetkezett légi közlekedési esemény mellet a műszaki hibából származtatható repülő esemény is igen markánsan jelenik meg. A repülés igen nagy energia ráfordítással hajtható végre.(Technikai-humán) A repülőszemélyzetek elvesztése, ahogyan a polgári repülésben, úgy katonai repülésben súlyos következményekkel járhat. A fedélzeten bekövetkezett műszaki hibából eredő légi közlekedési események megelőzésére nagy figyelmet kell fordítania. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] KATONAI REPÜLŐTEREK TŰZVÉDELME MSZ K 1123 Magyar Szabványügyi Testület Bp. 2002. szeptember 2. [2] DUDÁS Zoltán: A repülési biztonságkultúra fejlesztésének lehetőségei a Magyar Honvédség légierejénél, különös tekintettel az emberi tényező formálására, ZMNE 2007. [3] KÉSZÜLTSÉGI FOKOZATOK LÉGIBALESETBŐL SZÁRMAZÓ TÜZEK ESETÉN STANAG 7048 (2. kiadás) 1996. július 5 [4] TATÁR ATTILA: Repülőterek nemzetközi és hazai tűzbiztonsági követelményei Repülőterek működtetésének tűz- és katasztrófavédelmi követelményei nemzetközi konferencia Budapest 2002. szeptember 11. [5] ALLIED COMMAND EUROPE (ACE) FORCES STANDARDS III. kötet 1. fejezet 1-6. b [6] CSUTORÁS GÁBOR.” A katonai repterek és repülési feladatok tűzvédelmének aktuális kérdései, különös tekintettel a tűzoltó szervezetek túlélést biztosító (STO) rendszerben való működésre” ZMNE 2003 [7] STANAG 7160 FS (2. kiadás)) – Repülésbiztonság – AFSP-1 NATO Katonai szabványügyi hivatal 2006. [8] 1995. évi CXVII. törvény a légiközlekedésről Dr. HORNYACSEK Júlia: A repülőterek környezetében lévő települések katasztrófavédelmi feladatai Repülés Tudományi közlemények különszám 2011. április.15. 4-9. old (3. Lábjegyzet)
220
