MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Gáti Ádám tű. hdgy Veszélyes anyagok azonosítási lehetőségei
Budapest, 2011. november 10.
367
1.
Bevezetés A téma kiválasztása egyértelmű volt számomra, hiszen munkám során sokszor
foglalkozom ezzel a szakterülettel. A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi Felügyelőségen dolgozom kiemelt főreferensként, tűzoltó hadnagy rendfokozatban. A veszélyes anyagok közúti szállítása (ADR), a veszélyes üzemek (SEVESO) tartoznak hozzám, amely területek szakreferense vagyok. Tapasztalom, hogy egyre nő körülöttünk a veszélyes anyagok és technológiák száma, köszönhető a rohamos fejlődésnek. Emiatt is kiemelten fontos az ezekkel kapcsolatban esetleg felmerülő balesetekre való felkészülés, amelynek egyik alapvető eleme, hogy meghatározzuk mivel állunk szemben. A megyénkben működő tűzoltóságoknál elértük, hogy a híradó ügyeletesi beosztásban szolgáló beosztott állomány kellőképpen felkészült az azonosításból, amely tudásszintet igyekszünk is fenntartani. Jelenlegi beosztásom előtt a Mentésszervezési Osztályon teljesítettem szolgálatot, így gyakran ellenőriztem és oktattam a tűzoltó állományt ebben a témában. Dolgozatom összeállítása során tapasztaltam meg, hogy az elsődleges beavatkozók számára nincs aktuális, összefoglaló, a teljes témát felölelő írásos tananyag. Segédanyagok vannak (Felhasznált szakirodalom szerint), amelyeket felhasználtam munkám során, de ezek sem dolgozzák fel az azonosítás teljes eszköztárát, csak egyes adattárral foglalkoznak, pláne nem hasonlítják össze azokat. Ilyen terjedelemben részletesen én sem tudom ezt megtenni, de átfogó képet szeretnék adni a területről, hogy a későbbiekben kiegészítve ezt az anyagot, felhasználható (bár szubjektív) irodalmat állíthassak össze. Az ismertetett dokumentációkat és programokat személyes tapasztalataim alapján gyakorlatiasan is bemutatom dolgozatomban. Elsődlegesen a ténylegesen rendelkezésünkre álló eszközökkel foglalkozom, azok használatával. Rámutatok egyéb elérhető lehetőségekre, viszont hiába léteznek további megoldást nyújtó adattárak, ha ezek a kárfelszámolásban elsődleges beavatkozóként résztvevők számára (Tűzoltóság, Katasztrófavédelem) az áraik és egyéb költségvonzataik miatt nem elérhetőek. Tehát azt kell legjobb tudásunk szerint alkalmazni és minden lehetőségét kihasználni, amely azonosító eszköz jelen van rendszerünkben és hozzáférünk a szükség esetén!
368
2.
Veszélyes anyagok bemutatása
2. 1. A veszélyes anyag fogalma Veszélyes az az anyag, amely valamilyen fizikai, kémiai, illetve toxikológiai tulajdonsága által az embert, az élőlényeket és környezetét károsítja. Általánosságban megállapítható, hogy ezek megtalálhatók az ADR-ben, azaz a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás kettő kötetében, illetve a kémiai törvény megfelelő leírásai alapján valamely csoportba besorolhatók. Olyan eseménnyel, ahol a veszélyes anyag azonosítása szükséges lehet elsősorban a közúti szállítás, tehát az ADR, illetve vasúti szállítás, azaz a RID, valamint üzemek területén technológiák működése során találkozhatunk. A későbbiekben ezért az ADR kötetre többször visszautalok majd, illetve azt nagyon röviden bemutatom majd. A vasútra külön nem térek ki, hiszen az együtt van szabályozva a közúti veszélyes áru szállítással, ezért azok a jelöléseik megegyeznek, amiket használunk az azonosítás során. 2. 2. A veszélyes anyagok jellemző tulajdonságai 2. 2. 1. Fizikai tulajdonságok Halmazállapot: - szilárd: porszerű, szemcsés, darabos; - folyékony: folyadék, olvadék vagy cseppfolyós anyagok, ahol a Cseppfolyós anyag: nyomással, vagy hűtéssel folyadékká alakított gáz, Olvadék: melegített szilárd anyag folyékony állapotban; - légnemű: gáz, gőz. Egyéb fizikai tulajdonságok: olvadáspont, forráspont, sűrűség, oldhatóság (pl. vízben), szín, gőznyomás, stb. 2. 2. 2. Kémiai tulajdonságok Éghetőség, öngyulladó tulajdonság, anyag reakcióképessége (kémiai aktivitás), reakciósebesség, reakcióhő, kémhatás (savas, semleges, lúgos), oxidáló tulajdonság, redukáló
369
tulajdonság, bomlékonyság, vízzel való reakciója, más anyagokkal való heves reakcióképesség, anyag önreakciója, stb. 2. 2. 3. Biológiai tulajdonságok Maró, mérgező, fertőző, rákkeltő, mutagén. 2. 2. 4. Különleges tulajdonságok Radioaktivitás, MAK érték, szagküszöb érték. 2. 3. Károsító hatások: 2. 3. 1. Emberre A veszélyes anyagok számos formában képesek kárt tenni az emberben. Ezek közül az alábbi öt, a legsűrűbben előforduló károsító hatás: -
tűz és hőhatás,
-
fizikai erőhatás (robbanás),
-
belégzés,
-
mérgezés,
-
szennyezés.
2. 3. 2. Környezetre - Talajszennyezés közvetlenül, illetve közvetetten. Nagymértékben függ a kiterjedése a káros anyagok vízben való oldhatóságától is. Megelőzése, lokalizálása érdekében meg kell próbálni az alábbiakat: csatornanyílások lefedése, a kifolyt anyagot gáttal körülkeríteni, vagy felitatni, illetve felfogni tároló edénybe. Amennyiben mentesíteni kell a területet, akkor kell mérlegelni a talajcsere lehetőségét. - Légszennyezés, amely esetben meg kell határozni, hogy a kiszabadult gőzök, gázok fajsúlya könnyebb a levegőétől, megegyezik vele, nagyobb a levegőénél. Ezek a tulajdonságok döntően befolyásolják a veszélyes anyagok terjedését. A könnyebbek felemelkedve nagyobb távolságokat képesek megtenni, viszont az időjárási viszonyok befolyásolják, felhígulhat. A
370
megegyezők mozgását a szélirány alakítja, míg a nehezebbek a földfelszín közelében maradnak, megbújva a mélyebb területeken. - Vízszennyezés közvetlenül a víz területén, csatornán keresztül, talajvízbe jutva. Ebben az esetben is fontos, hogy az anyag könnyebb, nehezebb vagy megegyező fajsúlyú a vízhez képest. 2. 4. Veszélyhelyzetek kialakulása: Statisztikai kutatások és a kötelezően gyűjtött és jelentett adatszolgáltatások alapján a káresemények bekövetkezésének első számú oka még mindig az emberi mulasztás, amely 50%ban, míg a technológiai meghibásodás kb. 25%-ban felelős a káresetek bekövetkezéséért. A külső tényezők (pl.: terror cselekmények) 15%-ban, az ellenőrizhetetlenné váló vegyi reakciók 10%-ban okozzák ezeket az eseményeket. A fentiekből látszik, hogy nagy számokban megelőzhetők, elkerülhetők lennének, amennyiben minden előírást körültekintően betartanánk.
3.
Veszélyes anyagok azonosítása
3. 1. Az azonosítás szüksége Érintettem már, hogy milyen esetekben találkozhatunk legtöbbször veszélyes anyag szabadba jutásával. Közös ezekben az eseményekben, hogy már nem az alapesetnek megfelelő és nem irányított működés történik. Meg kell javítani a technológiát, lokalizálni kell az anyagot, esetleg összegyűjteni, illetve a legrosszabb esetben az életmentésről és lakosságvédelmi feladatokról kell határozni. Mindegyik szituációban érintkezni kell a veszélyes anyaggal, így nem mindegy milyen információ áll rendelkezésére a kárhely parancsnoknak, hogy megfelelő döntéseket tudjon meghozni. Helyesen válassza ki a védőfelszereléseket, állapítsa meg a veszélyességi-, átmeneti-, biztonsági zónák határait, a beavatkozás taktikáját, a cselekvési rendet, stb. Ennek támogatásaképpen minél széleskörűbb információkat kell szolgáltatni az anyagról. Említettem az ADR/RID-et, amelyek a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti/Vasúti Szállításáról szóló Európai Megállapodások. Az ADR 1957-ben Genfben jött létre és Magyarország 1979-ben csatlakozott hozzá, amelyet az 1979. évi 19. törvényerejű rendelettel tett a magyar jogrend részévé. Az ADR „A” és „B” Mellékletének kihirdetését és belföldi 371
alkalmazását azóta szükségképpen kettő évente új jogszabályokban ratifikálja, hiszen ilyen időközönként kerülnek kiadásra az új ADR kötetek. Jelenleg a 2011. évi LXXIX. törvény hirdette ki a 2011-es ADR-t. Témámmal kapcsolatban ez azért fontos számomra, mert az általuk használatos jelöléseket használjuk többek között az azonosítás során a szállításkor fellépő eseményeknél, illetve általánosan is elfogadottá váltak jelöléseik, így a létesítményekben is ezeket látjuk. 3. 2. Veszélyt jelölő narancssárga tábla
Veszélyt jelző táblák Tűzállóság
Fajtái:
Rögzítés Szám nélküli Fényvisszaverő 30x40cm +/- 10% 12 x 30 cm Számozott
Betű és szegőcsík méret 6
1. számú ábra (Készítette: Gáti Ádám – 2011. 11. 10-i konferencia ppt. előadásának 6. diája)
372
A Kemler szám (veszélyt jelölo) jelentése Elso számjegy 2 Gáz kiáramlása nyomás vagy vegyi reakció következtében 3 Gyúlékony folyadékok 4 Gyúlékony szilárd anyag 5 Gyújtó (oxidáló) hatású anyag vagy szerves peroxid 6 Mérgezo anyag 7 Radioaktivitás 8 Maró anyag
Második számjegy 0 Nincs jelentosége 1 Robbanás 2 Gázszivárgás 3 Gyúlékonyság 5 Oxidáló hatás 6 Mérgezo 7 Radioaktiv 8 Maró 9 Spontán, heves reakció veszélye
A tábla alsó mezojében a konkrét anyag UN száma áll, amely alapján a veszélyes anyag beazonosítható. 2. számú ábra (Készítette: Gáti Ádám – 2011. 11. 10-i konferencia ppt. előadásának 7. diája)
3. 2. 1. Veszélyt jelző tábla felépítése Használata előírás a veszélyes anyagok közúti szállításánál (vasútnál is) a szállítóegység jelölésére. A narancsszínű figyelmeztető táblák olyan jelzéseket tartalmazhatnak, amelyek rámutatnak a veszélyre (Kemler/veszélyt jelölő szám) és azonosíthatjuk az anyagot (UN szám). A narancssárga táblának 40 X 30 cm-esnek kell lennie, melytől + / - 10 % eltérés engedélyezett. A táblákon legfeljebb 15 mm széles fekete szegélynek kell lenni. A háttér narancssárga, amely fényvisszaverő tulajdonsággal rendelkezik. Rögzítésükre vonatkozóan előírás, hogy annak ellen kell állnia az égésnek és az esetleges baleset során is helyén kell tartania a táblát. 3. 2. 2. Szám nélküli veszélyt jelölő tábla Ha a jármű mérete és kialakítása olyan, hogy a rendelkezésre álló felület nem elegendő a narancssárga tábla rögzítéséhez, annak mérete 12 X 30 cm méretig, a fekete keret 10 mm szélességig csökkenthető.
373
3. 2. 3. Számmal ellátott veszélyt jelölő tábla A veszélyt jelölő Kemler és az UN számoknak 100 mm magas és 15 mm vastagságú fekete számjegyekből kell állniuk. A veszélyt jelölő számnak a tábla felső részén, az UN számnak a tábla alsó részén kell lennie. A két számot a tábla fél magasságában 15 mm széles, fekete, vízszintes vonallal kell a tábla teljes szélességében elválasztani. A veszélyt jelölő és az UN számoknak kitörölhetetlennek kell lenniük, és 15 percig tartó égés után is olvashatóknak kell maradniuk, ezt dombornyomással oldják meg.
3. 2. 4. UN szám A tábla alsó mezőjében a konkrét anyag UN (ENSZ) száma áll, melynek alapján a veszélyes anyag különféle adatbázisokból (pl. G. Hommel, Vakond, SIX, stb.) beazonosítható. Mindig négy számjegyből áll. 3. 2. 5. Kemler/veszélyt jelölő számok és jelentésük A veszélyt jelölő szám két vagy három számjegyből áll. A számok a 2. számú ábrán levő meghatározásokat jelentik. Valamely számjegy megkettőzése az illető veszély fokozott mértékére utal. Ha valamely anyag veszélyessége egyetlen számjeggyel megjelölhető, akkor ezt a számjegyet második számként egy nulla követi. Ha a veszélyt jelölő szám előtt "X" betű áll, az azt jelzi, hogy az anyag vízzel veszélyesen reagál. Ilyen anyagoknál víz csak szakértő jóváhagyásával használható. A következő számjegy kombinációknak azonban különleges jelentésük van: 22, 323, 333, 362, 382, 423, 44, 446, 462, 482, 539, 606, 623, 642, 823, 842, 90, 99.
20
fojtó hatású gáz vagy más járulékos veszéllyel nem járó gáz
22
mélyhűtött, cseppfolyósított, fojtó gáz
223
mélyhűtött, cseppfolyósított, gyúlékony gáz
225
mélyhűtött, cseppfolyósított, gyújtó hatású (égést tápláló) gáz
23
gyúlékony gáz
239
gyúlékony gáz, amely spontán heves reakciót okozhat
25
gyújtó hatású (égést tápláló) gáz
374
26
mérgező gáz
263
mérgező, gyúlékony gáz
265
mérgező, gyújtó hatású (égést tápláló) gáz
268
mérgező, maró gáz
30
- gyúlékony (lobbanáspont 23 - 61C) folyékony anyag; vagy - 61 C feletti lobbanáspontú gyúlékony folyékony anyag vagy olvasztott szilárd anyag lobbanáspontjával egyenlő vagy annál magasabb hőmérsékleten; vagy - önmelegedő folyékony anyag
323
gyúlékony folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt
X323
gyúlékony folyékony anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva gyúlékony gázokat fejleszt
33
könnyen gyúló (lobbanáspont 23 C alatt) folyékony anyag
333
piroforos folyékony anyag
X333
piroforos folyékony anyag, amely a vízzel veszélyesen reagál
336
könnyen gyúló, mérgező folyékony anyag
338
könnyen gyúló, maró folyékony anyag
X338
könnyen gyúló, maró folyékony anyag, amely a vízzel veszélyesen reagál
339
könnyen gyúló folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat
36
gyúlékony (lobbanáspont 23 - 61 C), enyhén mérgező folyékony anyag; vagy önmelegedő, mérgező folyékony anyag
362
gyúlékony, mérgező folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt
X362
gyúlékony, mérgező folyékony anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva gyúlékony gázokat fejleszt
368
gyúlékony, mérgező, maró folyékony anyag
38
gyúlékony (lobbanáspont 23 - 61 C) folyékony anyag, amely gyengén maró; vagy önmelegedő, maró folyékony anyag
382
gyúlékony folyékony, maró anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt
X382
gyúlékony folyékony, maró anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva gyúlékony gázokat fejleszt
39
gyúlékony folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat
40
gyúlékony szilárd anyag, vagy önmelegedő anyag, vagy önreaktív anyag
423
szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt
X423
gyúlékony szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva gyúlékony gázokat fejleszt
43
öngyulladó (piroforos) szilárd anyag
44
gyúlékony szilárd anyag, amely magasabb hőmérsékleten olvasztott állapotban van
446
gyúlékony, mérgező szilárd anyag, amely magasabb hőmérsékleten olvasztott állapotban van
46
gyúlékony vagy önmelegedő, mérgező szilárd anyag
462
mérgező szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt
375
X462
szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva mérgező gázokat fejleszt
48
gyúlékony vagy önmelegedő, maró szilárd anyag
482
maró szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt
X482
szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva maró gázokat fejleszt
50
gyújtó hatású (égést tápláló) anyag
539
gyúlékony szerves peroxid
55
erősen gyújtó hatású (égést tápláló) anyag
556
erősen gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező anyag
558
erősen gyújtó hatású (égést tápláló), maró anyag
559
erősen gyújtó hatású (égést tápláló) anyag, amely spontán heves reakciót okozhat
56
gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező anyag
568
gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező, maró anyag
58
gyújtó hatású (égést tápláló), maró anyag
59
gyújtó hatású (égést tápláló) anyag, amely spontán heves reakciót okozhat
60
mérgező vagy enyhén mérgező anyag
606
fertőző anyag
623
mérgező folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt
63
mérgező, gyúlékony (lobbanáspont 23 - 61 C) folyékony anyag
638
mérgező, gyúlékony (lobbanáspont 23 - 61 C), maró folyékony anyag
639
mérgező, gyúlékony (lobbanáspont legfeljebb 61 C) folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat
64
mérgező, gyúlékony vagy önmelegedő szilárd anyag
642
mérgező szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt
65
mérgező, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag
66
nagyon mérgező anyag
663
nagyon mérgező, gyúlékony (lobbanáspont legfeljebb 61 C) folyékony anyag
664
nagyon mérgező, gyúlékony vagy önmelegedő szilárd anyag
665
nagyon mérgező, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag
668
nagyon mérgező, maró anyag
669
nagyon mérgező anyag, amely spontán heves reakciót okozhat
68
mérgező, maró anyag
69
mérgező vagy enyhén mérgező anyag, amely spontán heves reakciót okozhat
70
radioaktív anyag
72
radioaktív gáz
723
radioaktív gáz, gyúlékony
73
radioaktív, gyúlékony (lobbanáspont legfeljebb 61 C) folyékony anyag
376
74
radioaktív, gyúlékony szilárd anyag
75
radioaktív, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag
76
radioaktív, mérgező anyag
78
radioaktív, maró anyag
80
maró vagy gyengén maró anyag
X80
maró vagy gyengén maró anyag, amely vízzel veszélyesen reagál
823
maró folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt
83
maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont 23 - 61 C) folyékony anyag
X83
maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont 23 - 61 C) folyékony anyag, amely vízzel veszélyesen reagál
839
maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont 23 - 61 C) folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat
X839
maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont 23 - 61 C) folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat és vízzel veszélyesen reagál
84
maró, gyúlékony vagy önmelegedő szilárd anyag
842
maró szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt
85
maró vagy gyengén maró, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag
856
maró vagy gyengén maró, gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező anyag
86
maró vagy gyengén maró, mérgező anyag
88
erősen maró anyag
X88
erősen maró anyag, amely a vízzel veszélyesen reagál
883
erősen maró, gyúlékony (lobbanáspont 23 - 61 C) folyékony anyag
884
gyúlékony vagy önmelegedő, erősen maró, szilárd anyag
885
erősen maró és gyújtó hatású (égést tápláló) anyag
886
erősen maró és mérgező anyag
X886
erősen maró és mérgező anyag, amely vízzel veszélyesen reagál
89
maró vagy gyengén maró anyag, amely spontán heves reakciót okozhat
90
környezetre veszélyes anyag vagy különféle veszélyes anyagok
99
különféle veszélyes anyagok magas hőmérsékleten szállítva
3. 2. 6. Hazchem-kód Gyors információt ad a tűzoltó anyagok és a védőfelszerelések kiválasztásához. Számokkal jelöli a tűzoltó anyagokat (1 - 4) és az önvédelemre használatos felszereléseket, az anyag kezelésére betűk utalnak (P, R, S, T, W, X, Y, Z, E). A tűzoltó anyagok kötött, szórtporlasztott sugár, hab, valamint száraz oltást jelöl.
377
3. 2. 7. Veszélyjel Ez egy élére állított négyzet, amely további négy részre van osztva és különböző színekkel van ellátva. A bal oldali kék mező az egészségre utaló veszélyt, a felső piros mező a tűzveszélyt, a jobb oldali sárga a rekcióveszélyt, míg az alsó fehér a különleges tájékoztatásokat adja meg. 0- 4 jelöli a veszély mértékét. 3. 3. Bárcák Az ADR-ben osztályokba sorolva vannak az anyagok, amelyekhez bárcákat rendelnek. Általában egy áruosztály azoknak az anyagoknak és tárgyaknak a csoportját jelenti, amelyre ugyanaz a főveszély jellemző, de emellett lehet járulékos veszélyük vagy veszélyeik. Ezek a következők:
-
1 osztály Robbanóanyagok és tárgyak,
-
2 osztály Gázok,
-
3 osztály Gyúlékony folyadékok,
-
4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd érzéketlenített robbanóanyagok,
-
4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok,
-
4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok,
-
5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok,
-
5.2 osztály Szerves peroxidok,
-
6.1 osztály Mérgező anyagok,
-
6.2 osztály Fertőző anyagok,
-
7 osztály Radioaktív anyagok,
-
8 osztály Maró anyagok,
-
9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak.
378
nagybárcák
3. 4. Azonosítási formák Az alábbiakban részletesen kifejtem, hogy a rendelkezésünkre (elsődleges beavatkozók: tűzoltók, VFCS) álló azonosító adattárak hogyan működnek és mit tartalmaznak. Infectious substance In case of damage or leakage immediately notify public health authority
Tartalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aktivitás . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6
Tartalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aktivitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szállítási mutatószám
Tartalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aktivitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szállítási mutatószám
Kritikussági biztonsági mutatószám
3. számú ábra 2011-es ADR kötet CD mellékletéből
3. 4. Okmányok A szállítás során az alábbi okmányokkal találkozhatunk, amelyek tartalmazzák a szükséges azonosítókat, mennyiségeket, akár a veszély jellegét, tehát ha megtaláljuk, használjuk őket, de győződjünk meg annak valóságtartalmáról! Fuvarokmány, Írásbeli utasítás, ADR Oktatási bizonyítvány, Feladói nyilatkozat (nem előírás), Konténer megrakási bizonyítvány tengeri szállításokhoz, Multimodális veszélyes áru nyomtatvány, Jármű jóváhagyási igazolás (csak tartányos járműhöz), Tisztítási bizonylat, Útvonal-kijelölési határozat, Hulladékszállítási okmányok: engedély hulladék szállításhoz, „SZ”, „K” kísérőjegy, Hatósági határozat, Két- vagy többoldalú megállapodás, Útvonal kijelölési határozat, Szállítási útmutató. 379
3. 5. Mentességek A fentiek (jelölés, okmányok) sajnálatos módon nem mindig teljesülnek, mivel az ADR bizonyos különleges előírásai egyes veszélyes anyagok szállítását részben vagy teljesen felmentik az ADR előírásai alól, így az előzőekben ismertetett információk nem állnak rendelkezésre. Korlátozott mennyiségben és a különleges előírások szerint csomagolt veszélyes áruk szállítására vonatkozhatnak a mentességek. Bizonyos
veszélyes
áruk
korlátozott
mennyiségben
csomagolva
mentességet
élvezhetnek, amennyiben az „LQ táblázat” feltételeit kielégítik, felmentik az ADR előírásai alól. Mentesülhet az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódóan is, viszont ekkor a küldeménydarabot az ADR szerint meg kell jelölni.
4.
Veszélyes anyagok azonosítása Alapvetően négy fajta lehetősége van a tűzoltó, illetve katasztrófavédelmi állománynak,
hogy beazonosítson egy veszélyes anyagot. Ezek az alábbiak: 1. írásos dokumentációk, kiadványok alapján, 2. számítógépes rendszer segítségével, 3. a VFCS riasztásával, 4. a VERIK szolgáltatását igénybe véve. 4. 1. Írott anyagok alapján való azonosítás 4. 1. 1. HOMMEL katalógus Ez a katalógus adja gyakorlatilag a később kiadásra került veszélyes anyagokkal foglalkozó kézikönyvek, számítógépes programok adatbázisának gerincét. Általános ismertetőre és anyaglapok gyűjteményére tagolható. Az általános rész tankönyvszerűen foglalkozik a veszélyes anyagok köré csoportosítható ismeretekkel, a katalógus használatának módjával. Pontos meghatározásra kerülnek a későbbiekben alkalmazott fogalmak, a jelölések tartalma, valamint ebben az egy könyvben találhatók meg az anyagok szinonimanevei és kereshetünk benne a három világnyelvre fordított anyagneveket is. Alapvető problémája, hogy az általános
380
kötete 1977-ben jelent meg, míg az utolsó anyaglap gyűjteménye 1996-ban, amihez pótlólag anyaglapokat lehet rendelni, viszont jelentős összegért cserébe. A második részben számsorrendben, több kötetben az anyaglapok találhatók, melyek egyenként két oldalon az alábbi információkat tartalmazzák: Első oldalon: vegyi képlet, összegképlet, UN szám CAS szám, az anyag neve és szinonimái, veszélyjel és Hazchem-kód, műszaki adatok és tűzveszélyességi jellemzők, megjelenési forma, viselkedés szabadba jutva és levegővel elegyedve, viselkedés szabadba jutva és vízzel elegyedve, egészségkárosító hatás és tünetek, szagküszöbérték és MAK-érték, megjegyzések, szállítási veszélyességi osztály. Második oldalon: biztonsági előírás jmű. vezetőknek, rendőrségnek, mentőknek, védelmi és intézkedési előírások, a baleset következményeinek leküzdése, vízszennyezéssel kapcsolatos információk, elsősegélyre vonatkozó tudnivalók útmutatás az orvosoknak. A lapok eltérő színjelöléssel emelik ki a különböző felhasználók számára fontos információkat. Kékkel az élet és egészség védelem, pirossal a beavatkozást végzők számára fontos információkat teszik azonnal észrevehetővé. Sárgával jelölik a fizikai megjelenésére, kémiai reakcióképességére vonatkozó előírásokat, míg fehéren maradtak az általános, illetve különleges ismereteket nyújtó sorok. Ez a struktúra alapvetően a veszélyjelnek megfelelő színjelölés. Használata egyszerű, név illetve UN szám szerint is lehetőségünk van egy adott anyag vagy anyagcsoportra vonatkozó anyaglap azonosítására.
381
4. 1. 2. SIX és VAX kézikönyv A SIX veszélyes anyagok gyorsinformációs kézikönyve a KREUTLER-VILATISYSTEM KFT kiadásában készült. Ennél is lehetőség van az anyagokra vonatkozó útmutatók név, illetve UN szám szerinti kikeresésére. Az útmutatókon található piktogramok segítségével ad információt számunkra, amelyek jelentéséről a kötet elején találhatunk részletes magyarázatot, míg a borító hátsó lapjára célirányos emlékeztetőt nyomtattak. Kevés adatot tud így közvetíteni és a jelek jelölését ismerni kell, hogy gyorsan értelmezni tudjuk. Véleményem szerint ezek a legkevésbé használható könyvek, amelyek kiadási éve általában az 1990-es évek közepére tehető. A VAX kézikönyv felépítése gyakorlatilag megegyezik a SIX kézikönyv felépítésével, így ennek részletes tárgyalásától eltekintek. A kézikönyvek mellé számítógépes program is készült, mely azonos adattartalommal rendelkeznek, viszont ezek nincsenek jelen a beavatkozóknál, ezért azokat részletesen nem ismertetem 4. 1. 3. Veszélyelhárítási Útmutató 2001 Saját tapasztalataim szerint ez a legjobban használható kézikönyv, mert a legtöbb információt ez adja az elsődleges beavatkozó számára (pl.: védőtávolságok). Egyértelműen rendezi az adatokat, amelyeket színnel is megkülönböztet, ezzel könnyítve a keresést. Mindenkinek van kedvenc kiadványa, akik ezt a fajtát nem szeretik, azzal indokolják a leggyakrabban, hogy csoportosítja az anyagokat útmutatószámok alá, így nem anyag specifikus. Véleményem szerint ez a teljes elszeparálás a kárfelszámolás első pillanataiban nem lényeges, mert ezen nem csúszik el a beavatkozás, hiszen a számunkra szükséges információk helytállóak. Ellenben a kiadás dátuma magáért beszél. A kézikönyvet a Környezetvédelmi Minisztérium adta ki azzal a céllal, hogy a beavatkozó állomány részére segítséget nyújtson az érintett anyagok tulajdonságainak,
382
veszélyeinek azonosításában, a saját és a lakosság védelmének megszervezésében, a balesetek kezdeti fázisában. Elfogultságom miatt ezt részletesebben is bemutatom az alábbiakban: A különböző színnel jelölt oldalak segítik a gyors kezelhetőséget: 1. A sárga szélű oldalon lehetőség van az UN szám szerinti keresésre, 2. A kék szélű oldalak a betűsoros jegyzéket tartalmazzák, 3. Mindkét keresési mód esetén az adott anyag sorában megtalálható annak a narancssárga szélű Útmutatónak a száma, mely információkat tartalmaz az anyaggal kapcsolatos veszélyekre, tevékenységre vonatkozóan, 4. A zöld szélű oldalak tartalmaznak egy táblázatot, melyben információk találhatók a belégzés esetén mérgező anyagok esetében szükséges kezdeti elkerítési és védekezési tevékenység távolságára vonatkozóan, valamint megtalálható bennük a vízzel reaktív anyagok felsorolása és a keletkező mérgező anyag megnevezése. Amennyiben nem áll rendelkezésünkre sem UN szám sem anyagnév, de azonosítani tudtuk valamelyik bárcát, lehetőség van - a bárcákhoz rendelt útmutatók segítségével - a kezdeti lépések megtervezésére. Ezeken kívül tartalmazza olyan szervezetek elérhetőségeit, amelyek egyedi káresetek során tudnak segítséget nyújtani (pl. sugárzó anyag, vízszennyezés). 4. 1. 4. Aktuális ADR kötet Furcsának tűnhet ennek az anyagnak a kiemelése, viszont nem véletlenül emeltem ki az eddigi adatbázisok keletkezésének évszámait. Az ADR kettő évente jelenik meg, állandóan követve a fejlődést, ami a mi esetünkben azt jelenti, hogy általában ezen időintervallumokban 15 új veszélyes anyag kerül bele az UN szám szerinti, illetve ennek megfelelően a név szerinti felsorolásába. Általánosságban kijelenthető tehát, hogy a rendelkezésünkre álló írott anyagokban kb. 100 veszélyes anyag nem is szerepel. A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon ezért elhelyeztünk egy ADR kötetet, így a számítógépes adatbázisokban (ERICards) név, valamint UN szám szerint is lehetségessé válik a keresés.
383
4. 2. Számítógépes adatbázisok 4. 2. 1. A VAKOND program A VAKOND mozaikszó a Veszélyes Anyagok Katalógusa, Osztályozása, Nemzetközi szállítási előírások, Direktinformációk szóból származik. A program, adatbázisában mintegy 1500, a nemzetközi szállítmányozásban is veszélyesnek nyilvánított anyaggal kapcsolatosan tartalmaz információt. Ez a szám mutatja alapvető hibáját, hogy nem minden anyag van benne. Külön kiemelendő, hogy az anyagoknak több mint 21000 szinonimáját is tartalmazza, megkönnyítve ezzel a nemzetközi tranzit forgalomban jelentkező veszélyes anyagok gyors azonosítását. A VAKOND segítségével gyors információt kapunk az "UN" szám, a HOMMEL szám, a név vagy a szinonima név alapján mindazon adatokról, melyet a hazai gyakorlatban szinte szabványként elfogadott Hommel-katalógus és a nemzetközi szállítási előírások (ADR/RID) tartalmaznak. A keresésre két lehetőség adott, egyrészt a főoldalon a választott paraméterek egyikének megadásával, illetve egy leválogatás, melyben logikai műveletek segítségével tudunk - az általunk bevitt paraméterek segítségével - anyagcsoportokat vagy anyagokat kikeresni. Az azonosítást követően a kezelőfelület felső részén elhelyezett fülek nyújtanak segítséget a keresett információk lehívására.
4. 2. 2. ERICards „A CEFIC Emergency Response Intervention Cards (ERICards vagy ERIC's) azon tűzoltó egységek elsődleges beavatkozásához nyújtanak segítséget és útmutatást, akik egy vegyiárú szállítási baleset helyszínére kiérkezve nem rendelkeznek megfelelő és megbízható termék specifikus információkkal. Az ERICard-ok olyan tűzoltó egységeknek számára készültek, amelyek tagjai képzettek a vegyi anyagok jelenlétében való beavatkozásra, és/ezért olyan információkat és eljárási folyamatokat tartalmaznak, amelyek speciális felszereléseket igényelhetnek. Az ERICard-ok nagy mennyiségű vegyi anyag szárazföldi szállítási baleseteire készültek, ezért előfordulhat, hogy más helyzetekben nem megfelelőek. Az ERICard-ok termék csoportokra vonatkoznak, ezért soha nem helyettesíthetik a megbízható forrásból származó termék specifikus információkat (pl. biztonsági adatlapokat,
384
adatbázisok, vagy ipari szakértők utasításait). Éppen ezért az ERICard-ok használata minden esetben józan megítélést és az adott baleset sajátságos körülményeinek figyelembe vételét igényli. A megfelelő ERICard kiválasztása az UN szám, vagy az anyagnév ADR A tábla (Veszélyes áruk listája) alapján történik.” (http://www.fer.hu/index_elemei/Page414.htm, letöltés dátuma: 2011-10-24) További elektronikus bázisok: Terjed program, SIX szoftver, VAX rendszer. Ezek ritkán találhatóak meg az ügyeleteken, illetve kevésbé használatosak. Ezeken kívül számos terjedési modellező program is jelen van az interneten.
4. 3. Veszélyhelyzet Felderítő Csoport - VFCS A VFCS-k a Katasztrófavédelem területi szerveinél működő, risztható, különleges szerek, amelyek a fővárosban a Veszélyhelyzet Felderítő Szolgálat (VFSZ) nevet viselik és rövidebb riasztási idővel teljesítenek szolgálatot. A helyszínre kirendelt VFCS feladata, hogy speciális felkészültségükkel, ismeretanyagukkal és felszerelésükkel segítsék a kárelhárítási munkát oly módon, hogy a kárhelyparancsnok döntéseihez információkat és szaktanácsokat adjanak a balesetben érintett veszélyes anyagok természetéről, viselkedéséről, veszélyeiről, illetve az ellene való védekezés és a mentesítés optimális módjáról. Ennek során, ha lehetséges, meghatározzák: -
a veszélyes anyag típusát, nevét. Ehhez felhasználhatók a balesetet szenvedett járművön található jelzések és feliratok (veszélyességi bárca, veszélyjelölő szám, UN-szám, stb.), valamint a megtalálható és kitöltött fuvarokmányok, írásbeli utasítások és egyéb okmányok. Mindezek hiányában későbbi műszeres felderítés szükséges.
-
a veszély mértékét. Ez a veszélyes anyagok név szerinti ismerete esetén a szakértői adatbázisokból kinyerhető fizikai/kémiai tulajdonságaik és az anyagok mennyiségi becslésének összegzésével meghatározható. Számítógépes terjedési modellek segítségével gyorsan kijelölhető az a veszélyzóna, ahonnan a lakosságot evakuálni kell.
385
4. 4. Vegyipari riasztási és információs központ - VERIK A Vegyipari riasztási és információs központ (VERIK) az európai ICE program keretében működik, ez a rendszer magyar megfelelője. Hét vállalat alapította, amely területi elhelyezkedéséből adódóan lefedi az ország területét, és központjuk a FER tűzoltóság százhalombattai telephelyén található. A központ, illetve a Tiszai Vegyi Kombinát Zrt. éjjelnappal segítséget nyújt vegyi anyagokkal kapcsolatban. A többi résztvevő vállalat munkaidőben nyújtja ezt a szolgáltatást, többnyire mindenki specializálódva a veszélyes anyagok valamely spektrumára. Segítségüket elsősorban hivatalos szervek vehetik igénybe (katasztrófavédelem, tűzoltóság, rendőrség, szállítók, amelyek a kárfelszámolásban részt vehetnek). Alapvetően a szakmai ismereteiket adják át az anyagokkal kapcsolatban, illetve gyakorlati tapasztalataikat, valamint a káresemények felszámolását is elvégzik, vagy ehhez biztosítanak speciális eszközöket. A rendszer három lépcsős: 1. lépcső: Telefonon való tanácsadás, amely ingyenes. Az előzőekben kiemeltem, hogy kettő telefonszám éjjel-nappal hívható, tehát számunkra egyértelműen ezek a használatosak, amennyiben információra van szükségünk a veszélyes-anyagokkal kapcsolatban. 2. lépcső: A baleset helyszínére kérhető egy szakember, aki általában a veszélyes-anyag gyártója vagy felhasználója, ezáltal kellő tanácsokat tud adni a felszámolás során, segítve a kárhely-parancsnok munkáját. Ez a tanácsadás már díjköteles. 3. lépcső: Lehetőségünk van arra, hogy komplett szakértői csapatot kérjünk a helyszínre, megfelelő technikákkal, eszközökkel, akik a FER Tűzoltóság százhalombattai parancsnokságáról indulnak az adott helyszínre, és nyújtanak segítséget a baleset felszámolása során. Tartalmából is egyértelműen látszik, hogy ez a szint magasabb árkategóriát képvisel.
386
5.
Összefoglalás
Bízom abban, hogy megyénkhez hasonlóan az ország egész területén elsajátították ezt az anyagot az érintettek alkalmazni is tudják. Reményeim szerint a szinten tartó foglalkozásokat megtartják, valamint a „szükséges rossz” ellenőrzések során kellő körültekintéssel kérik számon ezt a tudást és feladat elé állítják az ellenőrzött személyt, nem a legegyszerűbb kérdést adják számára. Ritkán vannak veszélyes anyag jelenlétében beavatkozásaink, de mindig felkészültnek kell lennünk arra, hogy az esetleges feladatot a lehető legjobban oldjuk meg. A téma feldolgozása már tanulságul szolgált, hiszen rádöbbentett, hogy van egy szakirodalommal nem kellően lefedett szegmense a szakterületemnek, amellyel érdemes foglalkozni. Bízom benne, hogy sikerült egy megfelelő vázat készítenem a témáról, amelyet kellő affinitás és időkeret birtokában, a későbbiekben akár szakdolgozatként, akár oktatási segédanyagként tovább fejleszthetek.
387
6.
Irodalomjegyzék 1. 1999. évi LXXIV. tv a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. 2. 1/2003 BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól. 3. G. HOMMEL katalógus – Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977. 4. SIX kézikönyv - KREUTLER-VILATI-SYSTEM KFT, Budapest – 1994. 5. VAX kézikönyv – ERBE Energetika KFT – 1117 Budapest, Budafoki út 95. - 2005 6. Veszélyelhárítási útmutató 2001 – Megjelent a Környezetvédelmi Minisztérium, Környezetvédelmi Hivatal, Környezetbiztonsági és Környezetegészségügyi Főosztály kiadásában 2001-ben. 7. Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok Kézikönyve - ÖTM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – 2006. 8. saját oktatási anyagok 9. internet: http://www.fer.hu/index
388
