AZ EU POLGÁRKÖZPONTÚ PROGRAMJA
Az európaiak
hallatják a hangjukat
Jogérvényesülés
Tartalom 02
AZ UNIÓS POLGÁROK ÜGYEI
04 05 07 11 15 19 29 33 35
KÖZÖSSÉGI KONZULTÁCIÓ AZ UNIÓS POLGÁRSÁGRÓL A résztvevők köre Az Európai Unión belüli szabad mozgás A polgárok mint magánszemélyek A polgárok mint vásárlók A polgárok mint tanulók és munkavállalók A polgárok és a demokrácia Az uniós jogokkal kapcsolatos tájékoztatás és segítség Az uniós polgárság és az Európai Unió jövője
42 42 43
A POLGÁRI PÁRBESZÉDEK Európa jövőjének megvitatása Az első tanulságok
Európai Bizottság – Jogérvényesülési Főigazgatóság
http://ec.europa.eu/justice/citizen/index_hu.htm ISBN 978-92-79-27175-5 doi:10.2838/92097 © Európai Unió, 2013 A forrás feltüntetése esetén a sokszorosítás megengedett. Printed in Belgium
A polgárok véleményének meghallgatása Az európai uniós polgárság intézményének 20 éves története alatt sok eredményt értünk el. Ideje elgondolkodnunk azon, hogy most hol tartunk, és hogy mit szeretnénk elérni a jövőben. A polgárok konkrét eredményeket várnak Európától, és komoly beleszólást szeretnének az Európa jövőjéről zajló vitába. Ezért szentelünk egy teljes évet azoknak, akik az európai projekt lényegét alkotják: a polgároknak. Az European Year of Citizens 2013 (A polgárok európai éve-2013) lehetőséget nyújt számunkra arra, hogy a polgárokat meghallgatva megtudjuk, hogyan építhetjük együtt a jövő Európai Unióját. Az Európai Bizottság már hozzá is látott: 2012-ben Európa minden táján felkértünk polgárokat arra, hogy mondják el nekünk az uniós jogaikkal kapcsolatos tapasztalataikat – és a jövővel szembeni elvárásaikat. Körülbelül 12 000 ember és szervezet válaszolt, így ez lett a Bizottság eddigi legnagyobb közösségi konzultációja. De nem állunk meg itt: az Európai Unió különböző részein városgyűlések sorozatát indítottuk el, amelyen különféle foglalkozású és életvitelű polgárok vesznek részt. Ilyen gyűlésekre nemcsak a fővárosokban, hanem számos közepes méretű városban is sor kerül. Minden rendezvényen polgárok százai mondják el nekünk, a Bizottság munkatársainak, de ezenkívül parlamenti képviselőknek, országos és regionális állami tisztviselőknek is, hogy mit várnak el. Örömmel mutatom be olvasóinknak a konzultáció legfontosabb eredményeit, és a találkozókon zajló párbeszédben tapasztalható trendeket. A Bizottság meg fogja vizsgálni ezeket a jelentéseket, amikor elkészíti a Citizenship Report 2013 jelentést Európa jövőbeli szerkezetéről. Csatlakozzon a vitához!
VIVIANE REDING Az Európai Bizottság alelnöke, a jogérvényesülés, az alapvető jogok és az uniós polgárság biztosa
1
AZ UNIÓS POLGÁROK ÜGYEI Az emberek az Európai Unió minden táján el szeretnék mondani a véleményüket az uniós polgárságról és az unió egészének jövőjéről. Két, egymáshoz szorosan kapcsolódó új kezdeményezés pontosan erre nyújtott nekik lehetőséget. Ez az ismertető összefoglalja, hogy: • mit közöltek a polgárok az Európai Bizottsággal az általa szervezett, az uniós polgárságról szóló nyilvános konzultáció során, amelyre 2012. május 9. és szeptember 27. között került sor, és • mi hangzott el a Bizottság által 2012-ben indított uniós polgári párbeszédek részeként, amelyek keretében a polgárok helyben, saját lakóhelyükön folytattak párbeszédet aggályaikról és Európa jobbítására irányuló javaslataikról.
2
Ha Ön az Európai Unió egy tagországának állampolgára, akkor Ön uniós polgár. Az EUszerződésekbe 20 évvel ezelőtt beépített uniós polgári státusz meghatározott jogokkal ruházza fel Önt az uniós jogszabályok értelmében. Ezek a jogok a következők: • a tagállamok területén való szabad mozgás és tartózkodás joga • a z állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés tiltása • az aktív és passzív választójog az európai parlamenti és helyhatósági választásokon • a z adott uniós tagállam polgáraival azonos feltételek mellett jog bármely más EU-tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmére az Európai Unió területén kívül, ha az Ön országának nincs ott képviselete • az a jog, hogy a polgár petíciót nyújtson be az Európai Parlamenthez vagy panasszal éljen az Európai Ombudsmannál, és hogy kapcsolatba lépjen az Európai Unió intézményeivel, továbbá • jog arra, hogy az Európai Unió más polgáraival közösen új EU-jogszabály megalkotására irányuló polgári kezdeményezést szervezzen vagy támogasson.
Ezekkel a jogokkal mindennap élhet. Az Európai Bizottság azon igyekszik, hogy megkönnyítse a polgárok életét. 2013 a polgárok európai éve. Ez fontos lehetőséget kínál arra, hogy a polgárok kerüljenek az Európai Unió ügyeinek középpontjába. 2013 májusára elkészül az ebben a kiadványban összegzett visszajelzéseket figyelembe vevő EU Citizenship Report (Jelentés az uniós polgárságról) című jelentés, amely új kezdeményezéseket fog ismertetni az uniós polgárság népszerűsítésére és azoknak a még meglévő akadályoknak a leküzdésére, amelyek gátolják a polgárokat a jogaik gyakorlásában az unión belül. Az online közösségi konzultáció során a polgárok elmondták, hogy nagyon ragaszkodnak uniós jogaikhoz – főképpen a szabad mozgáshoz való joghoz és a politikai jogokhoz. Egy olyan valódi európai területet szeretnének látni, amelyben bürokratikus akadályok és diszkrimináció nélkül élhetnek, dolgozhatnak, mozoghatnak, tanulhatnak és vásárolhatnak. Arra is rámutattak azonban, hogy még hosszú út áll előttünk. Mindig merülnek fel problémák, különösképpen az uniós jogoknak a helyi szintű tiszteletben tartásában. Javaslatokkal is előálltak ezeknek a problémáknak a kezelésére. Ez az ismertető bemutatja a megfogalmazott vélemények közül a legfontosabbakat. Ezekről a témákról a következő címen elérhető teljes jelentés tartalmaz részletes tájékoztatást: http://ec.europa.eu/justice/report_eucitizenship_consultation.pdf Az uniós polgári párbeszédek fő elemeit kiadványunk második felében mutatjuk be. Ezek a párbeszédek folytatódni fognak a polgárok európai éve során, a 2014. évi európai választásokra való felkészülés részeként. A párbeszéd keretében meghallgathatjuk a polgárok véleményét arról, hogy miképpen építsük közösen az Európai Unió jövőjét.
3
KÖZÖSSÉGI KONZULTÁCIÓ AZ UNIÓS POLGÁRSÁGRÓL
4
A válaszadók megoszlása állampolgárság szerint
A színek jelentése 0 %
18 %
A résztvevők köre Az európaiak el szeretnék mondani a véleményüket az európai uniós polgárság intézményéről. Nem kevesebb mint 11 598-an válaszolták meg az online kérdőívet. Körülbelül 98 % százalékuk magánszemélyként válaszolt. A fennmaradó 2 % szervezetek és társaságok nevében mondott véleményt. A Bizottság 115 visszajelzést kapott egy erre a célra szolgáló e-mail címre. Ezek egyharmada az uniós polgárság területén tevékenykedő szervezetektől érkezett. A részt vevő magánszemélyek nagy többsége az EU területén élő uniós állampolgár volt (94 %). Az unión belüli állampolgárság változatosan oszlott meg. A legtöbben lengyel állampolgárok voltak (18 %), őket követték a franciák, az olaszok és a németek (8-8 %). Ha a résztvevők lakóhelyének országát vizsgáljuk, nagyon hasonló eredményt kapunk. A leggyakoribb tartózkodási ország Lengyelország volt (15 %), Franciaország és Németország követte (mindkettő 8 %-kal). A fiatalok lelkesen válaszoltak a kérdésekre. A válaszolók 34 %-a esett a 18-30 év közötti korcsoportba, szorosan mögötte a 31-45 éves korcsoport következett 33 %-kal. A válaszadók 61 %-a volt férfi, 35 %-a nő, 4 % nem árulta el a nemét. Összesen 301 szervezet küldött be választ. Egy részük bizonyos csoportokat képvisel, például a munkásokat, az egyetemi hallgatókat, az ifjúságot vagy a fogyatékkal élőket. Voltak olyanok, amelyek helyi vagy országos tagszervezeteik aggályait és ötleteit gyűjtötték össze. Az Európai Unió területén kívül élő uniós polgárok is érdeklődtek a konzultáció iránt (149 válasz), de nem uniós polgárok (154) is válaszoltak, köztük az unióban élők (93, a legtöbben az Egyesült Királyságban, Belgiumban és Spanyolországban), illetve az unión kívül élők (61).
5
Élt már az Európai Unión belüli szabad mozgás jogával?
Életkor
6
Igen
Nem
Összesen
87 %
13 %
18 évnél fiatalabb
78 %
22 %
18-30 éves
91 %
9 %
31-45 éves
90 %
10 %
46-65 éves
83 %
17 %
65 évnél idősebb
80 %
20 %
Élt már más uniós tagállamban, mint amelyiknek állampolgára?
Nem
Életkor
Igen
Nem
Nincs válasz
Összesen
48 %
49 %
3 %
Férfi
44 %
54 %
2 %
Nő
55 %
43 %
2 %
18 évnél fiatalabb
15 %
82 %
3 %
18-30 éves
54 %
44 %
2 %
31-45 éves
51 %
48 %
1 %
46-65 éves
38 %
59 %
3 %
65 évnél idősebb
48 %
50 %
2 %
Az Európai Unión belüli szabad mozgás 10-ből közel 9 válaszadó élt már az Európai Unión belüli szabad mozgás jogával (87 %). Az ilyen utazásokat tevők fele évente többször is utazik; 3 % heti rendszerességgel megy másik országba az unión belül, 1 % pedig naponta. Az unión belüli helyváltoztatás fő okai közé a turizmus (87 %), illetve a munka (45 %, az ingázást is beszámítva) tartozik. De ugyanezzel a joggal élnek a vásárlók (39 %), a tanulók (33 %), az orvosi ellátást igénybe vevők (4 %) és a nyugdíjasok (3 %) is. Az Európai Unión belüli utazás okai között szerepel még a családi látogatás, a partnerkapcsolat és a katonai szolgálat is. A fiatalok élnek leggyakrabban a szabad mozgás jogával – főképpen önkéntes munka, munkavállalás, tanulás és gyakornoki beosztás betöltése céljából. A külföldi tanulás gyakoribb a nők (61 %) körében, mint a férfiakéban (44 %). Az idősebbek főképpen a családhoz vagy ingatlanhoz kapcsolódó okokból utaznak. Minden uniós tagállam polgárai élnek a szabad mozgás jogával, de vannak, akik gyakrabban. A belga, a dán és a francia válaszadók voltak a legnagyobb unión belüli utazók. Ezzel szemben az osztrák és a cseh válaszadók 32 %-a még sosem élt a szabad mozgásra vonatkozó európai uniós jogával.
„Gazdasági okok késztettek az utazásra, de arra is nagyon vágytam, hogy megismerjek más országokat és az európai eszméket.” – Az Egyesült Királyság egy polgára
„Új emberek, akiknek esetleg mások a lehetőségei, és mást gondolnak az életkörülmények javításáról.” – Egy szlovák állampolgár
7
A válaszadók nagyobbik része él vagy már élt a sajátjától különböző uniós országban (48 %). Ez a nők több mint felére igaz (55 %). Azok többsége, akik már laktak más uniós országban, kevesebb mint egy évig tartózkodott ott (39 %), egyharmaduk egy évnél tovább (33 %). Kisebb arányban éltek hazájuktól távol több mint öt évig (17 %) vagy több mint 10 évig (14 %). A fiatal résztvevők nagyobb valószínűséggel éltek már másik uniós tagállamban. Minden harmadik résztvevő egynél többször élt már azon az országon kívül, amelynek az állampolgára (32 %). Az egész unión belül nagyjából állandónak mutatkozik azoknak az aránya, akik már többször is éltek az országhatáraikon kívül. A többször is más uniós országban élők listáját a franciák (39 %), a lettek (34 %) és a szlovákok (32 %) vezetik.
8
A szabad mozgás ugyan nagy előny az uniós polgárok számára, beszámolnak azonban bizonyos akadályokról is: a résztvevők közül majdnem minden ötödik tapasztalt valamilyen problémát a más országba való beutazással vagy az ott-tartózkodással kapcsolatban. A más országban élők különösen ki vannak téve ilyen nehézségeknek (27 %). A következő fő problémákat említették: • hosszadalmasak vagy zavarosak az adminisztratív eljárások (62 %) • a helyi közigazgatási munkatársak nem ismerték az uniós jogokat (47 %), és • maguk a polgárok nem tudtak eleget saját uniós jogaikról (19 %).
„Vannak települések, ahol nagyon hosszú eljárás szükséges a végleges dokumentum megszerzéséhez. Az egész folyamat túl hosszú, le kellene rövidíteni, különösen uniós polgárok számára.” – Egy olasz állampolgár
Konkrétabban: panaszkodtak, hogy túl bürokratikusak az eljárások, és drágán le kell fordíttatni az iratokat. A más uniós országban a polgári állapottal (házassággal, válással, lakcímbejegyzéssel, anyakönyveztetéssel, névbejegyzéssel) kapcsolatos eljárások különösen nagy nehézségeket okoztak. Volt eset, hogy olyan dokumentumot kértek valamitől,
amilyet nem állít ki a származási országa. A diplomák elismerése is gondot okozhat. Gyakran merülnek fel problémák a kettős adóztatással kapcsolatban, előfordul a belföldi és a nem belföldi uniós hallgatók megkülönböztetése a kollégiumi elhelyezés területén, illetve a támogatáshoz és az ösztöndíjakhoz való hozzáférés tekintetében. Az uniós országok között mozgók közül egy apró kisebbség (12 %) számolt be bármilyen, a nemzeti hovatartozásukból eredő diszkriminációról. Ez a szám megfelel a résztvevők által az országukba érkező más uniós polgárokról alkotott véleménynek. Erről a legtöbben pozitívan vélekedtek. A szabad mozgást a következőkhöz társították: kulturális sokszínűség (70 %), más nézőpontok (56 %), az uniós identitás kialakítása (55 %), kölcsönös megértés (54 %) és gazdasági növekedés (44 %). Voltak, akik említették, hogy az uniós polgárok mobilitása segít felszámolni az egyenlőtlenségeket az uniós országok munkaerején belül, és új ismereteket és új beruházási lehetőségeket hoz, míg mindössze 27 % társította a szabad mozgást a népesség növekedéséhez. A válaszadók kevesebb mint ötöde (18 %) vélte úgy, hogy a más uniós országból érkezők problémákat okoznak. A fő aggályokat a korlátozott erőforrások (például az oktatás és az egészségügyi ellátás) megosztása váltotta ki.
A POLGÁROK JAVASLATAI A résztvevők a következőket javasolták: • egységes formátumú európai uniós okmányok kibocsátása bármelyik hivatalos nyelven az Európai Unió országai között • egységes Európai Uniós személyi igazolvány • jobb segítségnyújtás a polgároknak az érkezési helyükön • a helyi ügyintézők továbbképzése • online eszköz, amely lehetőséget nyújt a bevált módszerek megosztására más polgárokkal, továbbá • jobb tájékoztatás arról, hogy kihez lehet fordulni probléma esetén.
„ Az Európai Unió polgárainak mobilitása tapasztalatot, ismereteket és képességeket hozhat a munkaerőpiacra, és ez segíthet a vállalatoknak abban, hogy többet érjenek el.” – Egy ciprusi állampolgár
9
Kellene-e minden tagállamra érvényes védelmet (igazságos tárgyalást garantáló óvintézkedéseket) biztosítani a bűncselekménnyel vádolt gyermekek és kiszolgáltatott felnőttek számára?
Igen
73
%
10
Nincs válasz
Nem
10 %
17 %
A polgárok mint magánszemélyek A résztvevők 2 %-a említette, hogy a gyermeke láthatásával és elhelyezésével kapcsolatos problémát tapasztalt egy másik országban; 58 % nem észlelt ilyen gondot, de jelentős volt az a kisebbség (41 %), amely nem válaszolt. A problémák leginkább akörül mutatkoztak, hogy melyik ország szabályait kell alkalmazni eltérő állampolgárságú szülők esetére. További probléma, hogy bizonyos országok nem ismernek el bizonyos, mások által elismert állapotokat, például az azonos nemű partnerek jogi státuszát.
„Elváltam, van három csodálatos gyerekem, de nincs egységes szabály a gyermekek közös felügyeletére vonatkozóan. Szörnyű.” – Egy olasz állampolgár
„Különböző állampolgárságú párok esetében nagyon nehéz megegyezésre jutni a távolság miatt, a nyelvi nehézségek miatt, abból eredően, hogy melyik ország tartatja be a megállapodást stb.” – Egy francia állampolgár
Körülbelül 73 % támogatta azt az elgondolást, hogy minden uniós országban védelmet (igazságos tárgyalást garantáló óvintézkedéseket) kellene nyújtani a gyermekeknek és a kiszolgáltatott felnőtteknek). Az ezzel egyet nem értők körében az volt a legfőbb érv, hogy mindenkit azonos bánásmódban kell részesíteni, és ezért a jogoknak és a védelemnek mindenki számára elérhetőnek kell lennie, nemcsak egy bizonyos csoport számára. Voltak, akik szerint az egyes országokra kell bízni ezt a döntést.
11
„Nemcsak a gyermekeknek és a kiszolgáltatott felnőtteknek, hanem minden uniós polgárnak!” – Egy holland állampolgár
„A legtöbb uniós országban valószínűleg léteznek már ilyen óvintézkedések, de ha nem, a legjobb módszereket harmonizálni kellene.” – Egy bolgár állampolgár
12
Hozzávetőleg 71 % gondolta úgy, hogy ha valaki bűncselekmény áldozatává vált valahol az Európai Unióban, akkor az elszenvedett kárért pénzügyi kompenzációnak kellene járnia neki, bárhol éljen is. Azzal kapcsolatban azonban eltértek a vélemények, hogy kinek kell fizetnie – az államnak, az elkövetőnek vagy magánbiztosítónak.
„Mindenkinek biztosítást kellene kötnie a szokványos típusú bűncselekményekre, akár a hazájában tartózkodik, akár egy másik uniós országban.” – Egy brit állampolgár
„Igen, minden áldozatot kárpótolni kell az elszenvedett kárért, függetlenül attól, hogy ki és hol követte el a bűncselekményt.” – Egy portugál állampolgár
„Még messze vagyunk attól, hogy az Európai Unió minden tagállama megfelelő védelmet nyújtson a gyanúsítottaknak és a vádlottaknak. Több száz olyan esettel találkozunk évente, amelyben az uniós polgároknak nem engedélyezik tolmács vagy jogi segítség igénybevételét, vagy hogy nem tájékoztatják őket a jogaikról. Ha nem a saját országában van az ember, különösen fontosak ezek a jogok. […] Reméljük, hogy a Bizottság, a Parlament és a Tanács tovább dolgozik azért, hogy a hiányzó intézkedéseket előíró szigorú irányelvekkel megerősítse az Európai Unióban évente letartóztatott sok ezernyi ember jogait.” – Egy szervezet
„Szerintem minden uniós polgárt egyenlő bánásmódban kell részesíteni az Európai Unió minden tagállamában.” – Egy görög polgár
13
A POLGÁROK JAVASLATAI A legtöbben egyetértettek azzal, hogy a bűncselekmények áldozatait egyenlő bánásmódban kell részesíteni az Európai Unió egész területén, és hogy valamilyen kompenzációt kell kapniuk, ennek módjáról azonban nem alakult ki valódi konszenzus: • voltak, akik szerint az állam feladata volna a kártérítés • mások szerint az elkövetőnek, illetve kisebb bűncselekmények esetén a személy által megkötött biztosításnak kell fedeznie a kárt.
Volt már nehézsége azzal, hogy bankszámlát nyisson egy másik európai uniós országban?
Igen
13 %
Nincs válasz
14
Nem
62
%
25 %
A polgárok mint vásárlók Majdnem minden negyedik résztvevő (24 %) ütközött már problémákba más uniós országból történő internetes vásárlás kapcsán. Vannak például olyan cégek, amelyek nem hajlandók bizonyos uniós országokba szállítani, vagy nem fogadják el a külföldi bankkártyákat vagy hitelkártyákat. Az is előfordul, hogy egyszerűen túl drága a szállítás. A szavatossági jog érvényesítése is problémát okozhat a felmerülő költségek miatt. Olyan internetes áruházak is vannak, amelyek egy bizonyos ország formátumában kérik a telefonszámot vagy a postai címet. Így a más országban élők nem tudják megadni a szükséges részleteket.
„Sok webhely nem kínálja fel az én országomba való szállítás lehetőségét.”
15
– Egy portugál állampolgár
„C sak a célország saját bankjai esetében volt elérhető, hogy biztonságos fizetési rendszerrel és engedménnyel foglaljak szállást.” – Egy belga állampolgár
Az országok eltérő adóztatási rendszerei problémákat okozhatnak a más uniós országban vásárlóknak, különösen üzleti összefüggésben. Minden tizedik embernek nehézségei adódtak, amikor egy másik uniós országban próbált bankszámlát nyitni (13 %), mert a bankok olyan igazolásokat és biztosítékokat kértek, amelyeket az újonnan érkezők csak nehezen vagy akár egyáltalán nem tudtak benyújtani. Ez a probléma különösen gyakori volt azok körében, akik más uniós országban éltek (22 %).
Vannak bankok, amelyek megkövetelik a potenciális ügyfeleiktől, hogy egy megadott ideig az adott országban éljenek, illetve hogy adatok álljanak rendelkezésre a korábbi hitelképességükről. Ez problémát okoz azoknak, akiknek bankszámlára van szükségük egy külföldi ingatlan megvásárlásához vagy kezeléséhez, de nem szeretnének bejelentkezni állandó lakcímre az adott országban.
„A bankok nem fogadják el a más országból származó jövedelemigazolást, nem fogadják el biztosítékként a más országokban lévő ingatlanokat, és nem adnak ingatlanvásárlási kölcsönt más országokban.”
„Ha van állása az embernek, nem gond, de ha nincs, akkor eléggé problematikus. Nem szabadna annak lennie, minden polgárnak jogosultnak kellene lennie bankszámlára.” – Egy görög állampolgár
– Egy lengyel állampolgár
16
A résztvevők többsége (60 %) nem ütközött problémába ingatlanvásárláskor, bár egy jelentős részük (37 %) nem válaszolt erre a kérdésre. Nagyon kis hányaduk (3 %) találkozott akadályokkal. Volt, aki az állampolgársága alapján történő megkülönböztetést észlelt, amikor ingatlant próbált vásárolni külföldön – különösképpen a mediterrán és a kelet-európai tagállamokban.
„Probléma, hogy nem ismeri az ember a helyi ország eljárásait, és azt sem tudja, hol tájékozódjon róluk. […] Egyes országokban vannak közjegyzők, máshol nincsenek, különféle illetékek, adók, rejtélyes aláírandó űrlapok stb.” – Egy svéd állampolgár
További akadály, hogy nehéz jelzáloghitelhez jutni abban az uniós országban, ahol az ingatlan található, ha nem dolgozik és nem lakik ott a vásárló. A bankok sokszor nem fogadják el a más uniós országban kifizetett jövedelmet és egyéb járadékokat. Az is nehézséget okozhat a polgároknak, hogy a saját országukban külföldi ingatlanra szerezzenek jelzáloghitelt, és ilyenkor hosszadalmas procedúrákon kell átmenniük, nem egyértelmű követelményeknek kell megfelelniük, és az eltérő nyelvek miatt kommunikációs problémáik is adódnak.
A POLGÁROK JAVASLATAI • jobb tájékoztatás és védelem az interneten vásárlóknak • jobb szállítási szolgáltatások az Európai Unió egészében a másik országból történő internetes vásárlás esetén • a jogorvoslat igénybevételének megkönnyítése, például a kis értékű követelések európai eljárása felső határértékének megemelése • lehetőség arra, hogy bármelyik Európai Unión belüli bankkártyát és hitelkártyát használni lehessen az unión belüli internetes vásárlásra.
17
Másik uniós országban tanult vagy tanul?
Nem
67
%
18
%
Nincs válasz 2
Igen
31 %
A polgárok mint tanulók és munkavállalók A résztvevők közel egyharmada egy másik uniós országban tanul vagy tanult (31 %). Ez az arány számottevően nagyobb volt a nők (40 %), mint a férfiak (25 %) esetében. A 18-30 év közötti fiatalok körülbelül fele említette, hogy tanult már külföldön.
„A két egyetem (Róma és Stockholm) között nem sikerült jó kommunikációt kialakítani, így kevés pénzügyi támogatást kaptam, és a két egyetem tanulmányi követelményeit sem sikerült egyeztetni.” – Egy olasz állampolgár
Egy kérdés az iránt érdeklődött, hogy milyen hatásuk van az országba uniós országból érkező egyetemi hallgatóknak. A válaszokban legtöbbször a kulturális gazdagodást (74 %) említették, e mögött valamelyest elmaradt a többnyelvűség (65 %), valamint a további tanulási lehetőségek (39 %). Csak a résztvevők 5 %-a említette, hogy a más uniós országokból érkező hallgatók akadályozzák a saját tanulásukat (főképpen mert nagy számú hallgatóval kell megosztaniuk a meglévő erőforrásokat).
19
Voltak nehézségei azzal, hogy elismertesse a külföldön tanulással töltött időszakot?
Nem
20
Igen
74
%
21 % %
Nincs válasz 5
Voltak, akik szerint sok előnye van, ha sokféle nézőponttal találkozik az ember. Az ilyen cseréket sokan a tanulmányok fontos és inspirációban gazdag részének tekintették, amely pozitív élményekkel és új ismeretekkel (nyelvek, nyitottság, multikulturalizmus) szolgál a vendégeknek és a vendéglátóknak egyaránt.
„Ha az ember csak egy szemszögből nézi a történelmet a földrajzot vagy a világ történéseit, akkor ez hiányos ismereteket eredményez, és ezt a külföldiek ki tudják egészíteni.”
„L ehetőséget teremt nekünk arra, hogy az országukon kívül találkozzunk a kultúrájuk egy részével, miközben ők egy új kultúrával ismerkednek meg.” – Egy svéd állampolgár
– Egy ír állampolgár
21
Nagyjából minden ötödik jelenlegi vagy korábbi egyetemi hallgató számolt be arról, hogy nehézségekbe ütközött a más uniós országban folytatott tanulmányainak az otthoni elfogadtatása (21 %). A fő problémák közé a bürokrácia (például a hivatalos dokumentumok lefordíttatásának követelménye), illetve a vonatkozó információk benyújtására kiszabott rövid határidő tartozott.
„Olyan rövid határidőt kaptam az otthoni egyetememen a kreditjeim benyújtására, hogy az nem volt elég az osztályzataim feldolgozására a vendéglátó egyetemen.” – Egy német állampolgár
Keresett már munkahelyet más uniós országban?
Nincs válasz
8 %
Igen
22
Nem
52
%
40
%
A résztvevők egy jelentős hányada már keresett munkahelyet más uniós országban (40 %). Majdnem egy negyedük (24 %) tapasztalt nehézségeket, amikor egy másik uniós ország állami szektorában próbált elhelyezkedni. Ezt esetenként az okozta, hogy nem voltak állampolgárai az adott országnak, vagy az, hogy nem éltek ott elég régóta. Voltak, akik az információhiányt és a nem egyértelmű toborzási eljárásokat említették.
„A francia közigazgatásban versenyvizsgákkal lehet álláshoz jutni. A vizsgák azonban erősen kötődnek a kultúrához, így a francia állampolgárok könnyebben felelnek meg rajtuk, pedig az eredmény nem feltétlenül tükrözi a munkakör betöltésére való alkalmasságot.” – Az Egyesült Királyság egy polgára
23 „Sokba kerül, hogy az ember eljusson az interjúkra, koor dinálja az álláskeresést a lakás- és iskolakereséssel, a gyerekeknek az új nyelvhez való alkalmazkodásával stb.” – Egy spanyol állampolgár
A 18-45 év közöttiek nagyobb arányban kerestek munkahelyet más uniós országban (47 %), mint a 46-65 évesek (29 %) és a 65 év fölöttiek (20 %).
Kapott munkanélküli segélyt a hazájában, miközben egy másik uniós országban keresett munkát?
Nem
82
%
24
Igen
11 % Nincs válasz
7 %
A válaszadók több mint egyharmada gondolta úgy, hogy az adminisztratív nehézségek megakadályozhatják a más uniós országban való álláskeresésben (36 %). Ezenkívül a következő tényezőket említették: • a másik uniós országban és a saját országban történő adószámítással, illetve ennek a gazdasági helyzetükre kifejtett hatásával kapcsolatos bizonytalanság • a nyelvi akadályok • a bérkülönbségek miatti aggályok, illetve félelem attól, hogy külföldi munka után hazatérve rosszabb fizetést fognak kapni • a társadalombiztosítás elérhetősége, és • a rokonok és a barátok, a helyi ismeretségi kör otthon hagyása.
„Van egy fogyatékkal élő gyermekem, és nem vagyok biztos a megfelelő egészségügyi ellátásban és oktatási lehetőségekben.” – Egy holland állampolgár
25
A más uniós országban állást keresők valamivel több mint a tizede kapott munkanélküli segélyt a hazájában (11 %). De legtöbbjük (82 %) nem részesült ilyenben.
„Franciaországban kaptam munkanélküli segélyt, de az megszűnt, amikor Skóciában kerestem munkát. Sem itthon, sem külföldön nem kaptam támogatást, mintha nem volna állampolgárságom. Nagyon nehéz idők voltak.” – Egy francia állampolgár
Ön szerint mi volna a helyes időtartam, amíg az álláskereső hazájának munkanélküli segélyt kellene folyósítania?
Nincs válasz
15 %
Több
32 %
26
6 hónap
37
%
3 hónap
16 %
Voltak, akik igazságtalannak érezték, hogy fizettek ugyan adót egy uniós országban, és pusztán azért, mert másik országba költöztek, elestek a segélyeiktől. Azoktól, akik már kerestek más uniós országban munkát, azt is megkérdeztük, hogy szerintük mennyi ideig kellene az embereknek munkanélküli segélyt kapniuk a hazájuktól. Valamivel több mint egyharmaduk szerint hat hónap volt a megfelelő időtartam (37 %), ugyanennyien vélték úgy, hogy ennél hosszabb tartam volna ideális (32 %). A válaszadók kisebb hányada választotta a három hónapot (16 %).
„Odahaza munkanélküli voltam. Azért döntöttem úgy, hogy másik uniós országba költözöm, mert a munkanélküli segély biztosította a megélhetésem alapját. Sajnos a segélyt csak három hónapig folyósítják, ha külföldön tartózkodik az ember, de szerencsém volt, és addigra találtam munkát.” – Egy spanyol állampolgár
27
Az Európai Unió polgáraként Ön számos olyan joggal rendelkezik, amely feljogosítja arra, hogy hozzászóljon az unió ügyeihez. Melyekkel élne a legnagyobb valószínűséggel a következő jogok közül? Kérjük, válasszon egyet vagy többet a következők közül:
Részvétel az európai parlamenti választáson a saját országában
Egy aggasztó probléma felvetése levélben az Európai Unió intézményeinek és testületeinek
28
66 % 68 % 66 % 51 % 48 % 49 %
Európai Polgári kezdeményezés aláírása vagy szervezése, hogy az Európai Bizottság benyújtson egy törvényjavaslatot valamilyen konkrét problémában
52 %
Részvétel az európai parlamenti választáson vagy a helyi választáson, amikor egy másik uniós országban él
57 %
48 % 49 %
39 % 47 % 44 %
Egy eset bejelentése az európai ombudsmannak
41 % 41 %
Petíció benyújtása az Európai Parlamentnek
37 % 36 % 36 %
Politikai pártok tevékenységében való részvétel, amikor egy másik uniós országban él
30 % 20 % 24 %
Már éltek más országban Még nem éltek más országban Minden válaszadó
A polgárok és a demokrácia A legtöbben úgy vélték, hogy az európai parlamenti választásokon a saját országukban való részvétel az, amivel főképpen kifejezik a véleményüket az uniós ügyekről (66 %). A válaszadók több mint fele gondolta, hogy az uniós polgárok mindennapi életének javítására (58 %) vagy az Európai Unió gazdaságának megerősítésére (52 %) irányuló program arra motiválná őket, hogy szavazzanak az európai választásokon. A résztvevők közel felét ösztönözné egy, az unión belüli társadalmi egyenlőség legyőzésére irányuló program (47 %), illetve egy olyan program, amely nemzetközi szinten erősítené az Európai Unió hangját (46 %). Egynegyedük említette, hogy serkentőleg hatna rá, ha egy érdekes jelölt indulna az Európai Parlament képviselő-választásán vagy az Európai Bizottság Elnökének címéért. A polgárok a legtöbb esetben a következő módszerek valamelyikével érvényesítenék a beleszólási jogukat az Európai Unióban: • részvétel az európai parlamenti választáson a saját országukban (66 %) •E urópai Polgári kezdeményezés aláírása vagy szervezése, hogy az Európai Bizottság benyújtson egy törvényjavaslatot valamilyen konkrét problémában (49 %) • egy aggasztó probléma felvetése levélben az Európai Unió testületeinek (49 %) • részvétel az európai parlamenti választáson vagy a helyi választáson, amikor egy másik uniós országban él (47 %). A következőket is említették még az Európai Unió befolyásolási módjaként: • egy eset bejelentése az európai ombudsmannak (41 %) • petíció benyújtása az Európai Parlamentnek (36 %) •p olitikai pártok tevékenységében való részvétel, amikor egy másik uniós országban él (24 %). Amint a grafikonon látható, azok a polgárok, akik már laktak más országban (vagy jelenleg is más országban laknak) („már éltek más országban”) nagyobb számban mondták azt, hogy élnének az európai parlamenti választásokon vagy a helyi választásokon való részvételi jogukkal egy másik uniós országban (57 %), mint akik még nem éltek külföldön („még nem éltek más országban”) (47 %).
29
Ha egy másik uniós országban élne, helyénvalónak gondolná, hogy választójogot kapjon a tartózkodási országa parlamenti választásaira? Nem
Ha egy másik uniós országban élne, helyénvalónak gondolná, hogy elveszítse a jogát a hazája parlamenti választásán való részvételre?
18 % Igen
30 Igen
72
Nincs válasz
%
10 %
Nem
31 %
62
Nincs válasz
%
7 %
A többség úgy gondolta, hogy jogosultságot kellene kapnia a parlamenti választáson való részvételre abban az uniós országban, amelyben él (72 %). Érvként a jobb integrációt, az uniós polgárok közötti diszkriminációmentességet, illetve a hétköznapi életüket befolyásoló ország politikai ügyeiben való részvétel demokratikus jogát említették. Sok résztvevő vélte úgy, hogy ahol az ember adót fizet, ott politikai képviseletre is joga van.
„A lényeg az adózás és a képviselet. Ha adót fizet az ember egy országban, akkor jogot kell kapnia arra, hogy szavazzon annak az országnak a parlamentjére. Ha két országban adózik, akkor két országban.” – Az Egyesült Királyság egy polgára
31 10-ből több mint hatan (62 %) gondolták úgy, hogy indokolatlan lenne elveszíteniük a hazájuk parlamenti választásán való részvételi jogot, ha más uniós országban élnek. Volt azonban egy jelentős kisebbség, amely úgy vélte, hogy ez bizonyos körülmények között elfogadható lenne (31 %). A férfiak és akik sosem éltek más uniós országban, nagyobb arányban gondolták ezt alátámaszthatónak, az unión kívül élők pedig kisebb arányban. Voltak, akik rámutattak, hogy a más országokba költöző polgárokat sok érinti a hazájukban hozott döntések közül, például az adózásra, a nyugdíjakra és a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok. A modern kommunikációs lehetőségek segítségével pedig könnyebben lépést tudnak tartani az otthoni fejleményekkel.
„C sak akkor fogadható el, ha választójogot kap az ember az új tartózkodási országban – és függ a tartózkodás hosszától is. Ha nem hosszabb egy évnél, akkor nem tartom jogosnak a választójog elvesztését.” – Egy német állampolgár
A válaszadóknak csak egy kis hányada szenvedett gyakorlati hátrányokat az állampolgársága miatt, amikor uniós polgárként a politikai jogait gyakorolta. A többségnek nem voltak ilyen tapasztalatai (69 %), és valamivel kevesebb mint a résztvevők egy negyede nem válaszolt (23 %). A demokratikus részvétel akadályai között a következőket említették: • a választójog elvesztése a származási országban anélkül, hogy választójoghoz jutna az új lakóhelyén • c sak hosszadalmas procedúrákkal szerezhetők be a választáson való részvételhez szükséges dokumentumok • a helyi közigazgatási alkalmazottak ismerethiánya • a helyitől különböző nyelvű információk hiánya • információhiány az európai parlamenti választásokon más uniós országban való tartózkodás közben történő részvételi jogról.
32
Az Európai Unión kívül élő uniós polgárok is említették, hogy nehezen tudnak részt venni az európai parlamenti választásokon, mert uniós tagállam hazájuk nem alakította ki ennek a technikai feltételeit.
A POLGÁROK JAVASLATAI Különféle javaslatok érkeztek a polgárok demokratikus részvétele előtti akadályok leküzdésére: • a zoknak az országos jogszabályoknak az eltörlése, amelyek megvonják a választójogot a külföldön élő állampolgároktól • részletesebb és jobb tájékoztatás a választójogról • a z elektronikus szavazás feltételeinek kialakítása.
Az uniós jogokkal kapcsolatos tájékoztatás és segítség A résztvevők fele a televízióból (52 %), illetve a közösségi hálózati webhelyekről (49 %) szerezne az uniós jogaival kapcsolatos információkat. Ebben mutatkoztak különbségek az országok között. 13 uniós országban a legtöbben a tévét választották: a luxemburgi 42 %-tól kezdve a máltai 64 %-ig. 13 tagállamban viszont a közösségi hálózati webhelyek kerültek az első helyre: az Egyesült Királyságban 34 % adta ezt a választ, Görögországban 68 %. Nagyjából 34 % vélekedett kedvezően egy olyan online vitafórum (az „Europedia”) létrehozásáról, ahol lehetőség nyílna a tapasztalatcserére és a vitára az uniós jogokkal kapcsolatban. Egy jelentős kisebbség említette a rádiót (28 %) és a brosúrákat (24 %). Kevesebb mint egy ötödük a plakátokat részesíti előnyben (17 %). 10-ből egy megkérdezett mondta, hogy nincs szüksége több információra (10 %).
33
Az Európai Bizottság működtet egy webhelyet, ahol Ön tájékozódhat a jogairól és azokról az országos szabályokról és eljárásokról, amelyek segítenek abban, hogy éljen ezek előnyeivel az országos szinten (Európa Önökért). Milyen más módon szeretne információkhoz azokról a jogokról, amelyek mint uniós polgárnak járnak Önnek? Televízió
52 %
Közösségi hálózati webhelyek
49 %
Online vitafórum („Europedia”), ahol a megoszthatja tapasztalatait és megvitathatja az uniós jogokat másokkal
34 %
Rádió
28 %
Brosúrák
24 %
Plakátok Nincs szükség több információra Egyéb
17 % 10 % 8 %
Tízből több mint hatan üdvözölték egy olyan online eszköz ötletét, amely segítene nekik megállapítani, hogy egy problémát helyi, országos vagy európai szinten lehet legjobban megoldani (63 %). A válaszadók fele vélekedett kedvezően egy olyan megerősített nemzeti kapcsolati pont kialakításáról, amely segítséget tud nyújtani, amikor új uniós országba érkeznek (50 %). Amikor az Európai Unió meglévő segítő és információs szolgáltatásaira került a szó (SOLVIT, Europe Direct kapcsolatfelvételi központ, az Európa Önökért tanácsai), sokan nem tudtak róluk. Azt is említették, hogy nem kaptak visszajelzést, amikor kérdést vagy panaszt nyújtottak be ezekhez a szervezetekhez. A résztvevők egy része elmondta, hogy tanácstalannak érezték magukat, amikor egy az unióval kapcsolatos jogi problémával szembesültek, és nem tudták, hogy a helyi közigazgatási szervekhez, országuk kormányához vagy az Európai Unió intézményeihez forduljanak.
34
„A sajtónak több tájékoztatást kellene adnia a minden uniós polgárnak járó jogokról, és arról is, hogy milyen munka folyik az Európai Unió szintjén.” – Egy spanyol állampolgár
„Nagyszerű volna egy uniós újság.” – Egy osztrák állampolgár
„Nagyon hasznos volna, ha kialakítanák az uniós állampolgárok tanácsadó irodáit a közepes és nagyobb európai városokban, és ez közelebb hozná az európai közigazgatási és jogi rendszert a polgárokhoz.” – Egy román állampolgár
Az uniós polgárság és az Európai Unió jövője A konzultáció tíz résztvevője közül hétnek elsősorban az Európai Unióhoz való tartozás érzését jelenti az uniós polgárság (67 %). Vannak azonban különbségek az országok között. Miközben a görög résztvevőknek 79 %-a volt ezen a nézeten, a csehek közül csak 39 % gondolt erre. A résztvevők több mint felének a közös értékek és a közös történelem jutottak eszébe az uniós polgárságról (51 %). Ebben is jelentős eltérés mutatkozott az országok között: az osztrákok, a franciák és a románok 64 %-ától kezdve a svédek 31 %-áig. Gyakran említették ezenkívül a további jogokat (43 %), a közösségi/civil életben való részvételt (40 %) és a politikai életben való részvételt (26 %).
35
Mit jelent az uniós polgárság az Ön számára? Melyiket társítaná hozzá a következők közül (többet is választhat):
73 %
Az Európai Unióhoz való tartozás érzése
65 % 67 % 56 %
Közös értékek és közös történelem
50 % 51 % 46 %
További jogok
43 % 43 % 44 %
Részvétel a közösségi/civil életben
39 % 40 % 28 %
Részvétel a politikai életben
25 % 26 % 9 %
Egyéb
13 % 12 %
Már éltek más országban Még nem éltek más országban Minden válaszadó
Az utolsó kérdésben a válaszadóknak a saját szavaikkal kellett kifejteniük, hogy mit szeretnének, hová fejlődjön az Európai Unió a közeljövőben, és hogy miféle Európai Unióban szeretnének élni 2020-ban. A résztvevők legfőképpen a következő témákat emelték ki: a politikai és gazdasági integráció továbbvitele, a közös szociálpolitikát alkalmazó szociális unió kialakítása, a diszkrimináció és az egyenlőtlenségek elleni küzdelem, és az Unió prosperitásának elérése. Sok szervezet hangsúlyozta az uniós polgárság fontosságát, és a konkrét jogok ismertségének fokozását és a jogok jobb érvényesítését.
36
Az EU kívánatos közeljövőbeli fejlődését és 2020-beli állapotát leíró résztvevők egyharmada (31 %, 3 286 válasz) látja az Európai Uniót a jövőben politikai unióként. Több mint egy tizede szociális unióként (13 %, 1 360 válasz), illetve erősebb integráltabb gazdasági unióként (13 %, 1 333 válasz) írt a jövőbeli Európai Unióról. Különféle gondolatokat ismertettek az uniós identitás és az uniós jogok megerősítésről, illetve a polgárokra való nagyobb odafigyelésről (12 %, 1 227 válasz). A válaszadók kevesebb mint egytizede vélekedett negatívan az Európai Unióról (9 %, 929 válasz), tehát például azt fejtette ki, hogy szeretné, ha az uniós országok visszatérnének a kormányközi együttműködés szintjére. A leggyakrabban említett témák: Politikai unió
31 %
Szociális unió
13 %
Erősebb és integráltabb gazdasági unió
13 %
Elmozdulás az európai identitás felé Negatív állítások
12 % 9 %
„Ha azonosak a jogok a különféle országokban, illetve ha tisztában vagyok a minden EU-országban érvényes jogokkal. Ez nagyon megkönnyíti az életet.”
„További jogok és kötelességek.” – Egy litván állampolgár
– Egy spanyol állampolgár
„A nemzetközi befolyás lehetősége és példamutató haladás az éghajlatpolitika területén. Multikulturalizmus, lehetőség sok nyelv megtanulására és a véleménycserére.” – Egy finn állampolgár
37
„Közös értékek és közös jogok.” – Egy belga állampolgár
„Más civil társadalmi szervezetekkel együtt aktívan támogatjuk az uniós polgári kezdeményezés új intézményét, hogy új gondolatok jelenhessenek meg az európai politikában, és hogy megvalósítsuk az európai demokratikus folyamatot…” – Egy szervezet
A résztvevők ezeken kívül a következő gondolatokat említették a politikai unió témakörében: politikai integráció (46 %), föderatív unió (29 %), a demokrácia ápolása (17 %) és közvetlen polgári részvétel (8 %).
A „politikai unió” kapcsán említett témák:
8 % Még nagyobb politikai integráció
17 %
46 %
Föderatív unió
Politikai unió
A demokrácia ápolása A közvetlen polgári részvétel javítása és lehetővé tétele 29 %
„Meg szeretném érni, hogy létrejöjjön az Európai Egyesült Államok.”
Elég nagy változatosság mutatkozott állampolgárság szerint abban, hogy a politikai unió-e az előremutató irány. A további politikai integrációról legnagyobb arányban írók között az osztrákok (96 %), a spanyolok (84 %) és az olaszok (80 %) szerepeltek. A politikai unió szükségességét legkevesebbszer az Egyesült Királyságban és Svédországban (22 %), Magyarországon (21 %) és Szlovéniában (20 %) említették.
– Egy ciprusi állampolgár
38
Politikai unió: nézetek állampolgárság szerint 96 % 84 % 80 % 68 % 67 % 67 % 66 % 66 % 65 %
AT
ES
IT
EL
DK
CZ
RO
CY
DE
60 % 58 % 56 % 55 %
BG
FR
FI
NL
48 %
BE
41 % 40 % 40 %
LU
IE
PT
34 % 31 % 29 % 27 % 26 % 26 % 22 % 22 % 21 % 20 %
PL
LV
SK
MT
LT
EE
UK
SE
HU
SI
A polgárok által a „szociális unió” tárgykörében tett javaslatok között szerepelt az egységes európai egészségügyi, szociális és biztosítási rendszer (44 %), a diszkrimináció és az egyenlőtlenség elleni harc (28 % és 27 %).
A „szociális unió” kapcsán említett témák:
Egyetlen egységes európai egészségügyi szociális és biztosítási rendszer
28 %
Szociális unió
44 %
„2020-ban egy olyan Európai Unióban szeretnék élni, amelyben jobban harmonizálva vannak az adminisztratív eljárások, és amely egységesebb, különösképpen az egészségügyi ellátásban, illetve a diplomák és a szakképzettségek elismerése terén.”
Küzdelem a diszkrimináció ellen Küzdelem az egyenlőtlenségek ellen
– Egy bolgár állampolgár 27 %
A szociális unió támogatása kifejezetten magas volt a dánok (55 %), a bolgárok és a ciprusiak (45-45 %) körében, és kifejezetten alacsony az Egyesült Királyság (8 %), Luxemburg és Lettország (6-6 %) polgárainak körében.
39
Szociális unió: nézetek állampolgárság szerint 55 %
DK
45 % 45 % 41 % 40 % 40 % 38 %
BG
CY
ES
EL
EE
IE
32 % 32 % 28 % 27 % 24 % 24 % 23 % 22 % 20 % 19 % 19 % 18 % 18 % 17 % 15 % 13 % 11 % 8 %
AT
RO
PT
SI
SE
DE
BE
LT
IT
FR
MT
FI
CZ
Az erősebb gazdasági uniót említő résztvevők abszolút többsége igényli a gazdasági integrációt (67 %), egy olyan egységes pénzügyi és gazdasági unió létrejöttét, amelyben a szuverenitás az európai szintre kerül át. Voltak, akik az erős, stabil pénzügyi unióra koncentráltak, amely a fenntartható fejlődésre, a demokratikus értékekre alapozná a politikáját, és a polgárok jólétéért tevékenykedne (23 %), tízből egy válaszadó pedig több hatalmat szeretne adni az Európai Uniónak a pénzügyi szektor szabályozására (10 %).
SK
NL
PL
HU
UK
6 %
6 %
LU
LV
Az „erősebb és integráltabb gazdasági unió” tárgykörében említett témák eloszlása:
23 %
67 %
Gazdasági unió
Gazdasági integráció Prosperáló unió Több hatalom a pénzügyi szektor szabályozására
10 %
Az erősebb és integráltabb Európai Unió támogatása kifejezetten magas volt a ciprusi (61 %), a lett (46 %), a litván (37 %) és a dán (36 %) állampolgárok körében, leggyengébbnek pedig az Egyesült Királyság és Svédország (13-13 %), Magyarország (12 %) és Észtország (kevesebb mint 11 %) polgárainak körében mutatkozott.
40
Erősebb és integráltabb gazdasági unió: nézetek állampolgárság szerint 61 % 46 %
CY
LV
37 % 36 % 35 % 34 % 30 % 29 % 28 % 28 % 27 % 27 % 26 % 25 % 23 % 21 % 18 % 17 % 17 % 16 % 16 % 15 % 15 % 13 % 13 % 12 % 11 %
LT
DK
MT
FI
NL
AT
RO
IT
ES
EL
LU
CZ
DE
BG
IE
PL
BE
SI
FR
SK
PT
UK
SE
HU
EE
„A z uniós polgárságnak kellene az első számú státusszá válnia a tagállamok polgárai számára…” – Egy lengyel állampolgár
„Sürgős intézkedések szükségesek, és komoly, elszánt politikát kell kialakítani a gazdasági növekedés szolgálatában.” – Egy portugál állampolgár
„Közös értékek a jogérvényesülés tekintetében. Szabad kereskedelem az országok között, de a globalizáció korlátozása a környezet védelme érdekében. A termékeknek nem kellene körbejárniuk a világot az előállításuk során. Ez nagyon sok szempontból káros.” – Az Egyesült Királyság egy polgára
„A polgárokat fel kellene jogosítani a Bizottság elnökének megválasztására […].” – Egy spanyol állampolgár
„Demokratikusabb Európai Unió, az Európai Bizottság közvetlen választása. Pénzügyi integráció és politikai támogatás. A szociális jogok nagyobb mobilitása, a munkaerő mobilitásának előmozdítása. Kisebb bürokrácia minden területen, kevesebb korlátozás. Folyamatos küzdelem a szervezett bűnözés ellen a büntetési politikák harmonizációja és a meglévő intézmények (Eurojust, Europol, Frontex, CEPOL) megerősítése révén.” – Egy belga állampolgár
41
A POLGÁRI PÁRBESZÉDEK
Európa jövőjének megvitatása Az Európai Bizottság nagyobb „Átfogó európai vita” kezdeményezése keretében „polgári párbeszédek” zajlanak uniószerte és az interneten is. Viviane Reding, a Bizottság alelnöke, aki a Jogérvényesülésért, alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos, a Bizottság számos többi tagjához hasonlóan az Unió több kisebb-nagyobb városát keresi fel, hogy meghallgassa az emberek gondjait.
42
A párbeszédek nyilvános fórum keretében zajlanak, 200-500 különféle foglalkozású és életvitelű uniós polgár vesz részt rajtuk. Számos rendezvényen az országos és a regionális kormányzati szervek munkatársai és parlamenti képviselők is megjelennek. Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke polgári párbeszédeket tart Európa-szerte. Mint elmondta, „az uniós polgárságnak többnek kell lennie egy fogalomnál. Valósággá kell válnia 500 millió polgárunk számára.” „Épülő új európai házunkba a polgárunkat is magunkkal kell vinnünk.”
Ezek a párbeszédek ugyan nem váltják fel a formális konzultációs és döntéshozatali folyamatokat, mégis céljuk egy igazi európai nyilvános fórum kialakítása, ahol a polgárok megoszthatják gondolataikat az uniós polgárságról és az Európai unió jövőjéről.
Az első tanulságok Az első három polgári párbeszédnek Cádiz (Spanyolország, 2012. szeptember 27.), Graz (Ausztria, 2012. november 5.) és Berlin (Németország, 2012. november 10.) volt a helyszíne. Értékes ismereteket nyújtottak a polgároknak az uniós jogokról, politikáról és irányításáról alkotott elképzeléseiről, és a sokféle gondolatot hoztak felszínre. A párbeszédekben komoly szerepet kapott a gazdasági válság. A polgárok elmondták aggályaikat azzal a hatással kapcsolatban, amelyet a válság a vállalkozásokra és az egyénekre – különösképpen a fiatalokra – kifejt. Sokan hangsúlyozták a bankok felelősségét, és szigorúbb felügyeletet sürgettek, illetve jelezték, hogy ennek a szektornak pénzügyileg hozzá kell járulnia a gazdasági kilábalás előmozdításához. Ugyanakkor egyhangú támogatást kapott az a nézet, hogy a fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen az oktatás és a kutatás támogatása. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az Európai Uniónak hathatósabb intézkedéseket kell hoznia a foglalkoztatás elősegítésére, különösképpen azzal, hogy megkönnyíti a munkavállalók és a tanulók mozgását az Európai Unión belül.
Vita Cádiz polgárainak körében: Hogyan hagyhatja maga mögött a válságot Spanyolország és az Európai Unió?
Sokan említettek különféle területeket, ahol szerintük többet kellene tenni az Európai Unió szintjén, hogy megerősödjenek azok a jogok, amelyeket uniós polgárként élveznek hétköznapi életük során. A témák között szerepelt a szabad mozgás, a választójog, az európai polgári kezdeményezés, a kiszolgáltatott emberek helyzete, a nyelvi sokszínűség és a nemek közötti egyenlőség. Egyebek között a következő ötletek merültek fel ezeknek a vitáknak a során: •e urópai személyi igazolvány, hogy kevesebb adminisztratív gondot okozzon a más tagállamban való élet • a fogyatékkal élőket segítő intézkedések a nehézségeik leküzdésére, és • a több országot érintő helyzetekben jelentkező adózási problémák megoldására irányuló lépések. A polgári párbeszédek során az is nyilvánvalóvá vált, hogy jobb tájékoztatás szükséges az uniós jogokkal kapcsolatban. Az emberek részletesebb információkat szeretnének a jogaikról, de arról is, hogyan élhetnek velük a gyakorlatban, illetve hogy kihez fordulhatnak, ha úgy vélik, mások nem tartották tiszteletben a jogaikat.
Andor László, a foglalkoztatás, társadalmi ügyek és a befogadás biztosa egy polgári párbeszéden Olaszországban, Nápolyban.
43
Másik gyakran felmerülő téma volt az uniós polgárok részvétele az Európai Unió demokratikus életében. A viták középpontjában a politikai közömbösség elleni harc és a más uniós országban élő polgárok teljes bevonása volt. Jelezték, hogy a szavazati jogot kellene adni a polgároknak a tartózkodási országuk választásain.
Dagmar Roth-Behrendt európai parlamenti képviselő és Viviane Reding, a Bizottság alelnöke a berlini polgári párbeszéden.
44
A polgári párbeszédek megerősítették, hogy szükség van olyan nyilvános fórumokra, ahol meg lehet vitatni Európa jövőjét. A résztvevők mélyreható vitát folytattak az európai projekt jövőjéről. Megemlítették, hogy átláthatóbbnak kellene lennie az Európai Unió döntéshozatalának, és hogy elő kellene segíteni egy erősebb európai identitás kialakítását. Az európai polgárság az a politikai unió szempontjából, mint az euró a monetáris unió szempontjából. Hangsúlyozták, hogy ha a 2014-es választásokon az európai politikai pártok jelölnék az unió elnökét, azzal közelebb kerülnénk az erősebb politikai unió és a demokratikusabb intézményrendszer megvalósításához. A résztvevők az európai föderációhoz hasonló hosszú távú célokat is megvitatták, kérték a Bizottság elnökének közvetlen választását, illetve az Európai Parlament jogalkotói hatalmának növelését. A polgári párbeszédekről az Átfogó európai vita webhelyén tájékozódhat: http:// ec.europa.eu/european-debate/ A párbeszéd eredményét fel fogják használni a Bizottság politikai tevékenységében.
„Hogyan érhetjük el az egyszerű polgárokat, akik nem élnek a szabad mozgás jogával, és nem érzik érintettnek magukat az uniós kezdeményezésekben?” – Egy osztrák állampolgár, Graz
„Nem szeretnénk kétsebességű Európát. Azonos szinten szeretnénk az Európai Unió részei lenni.” – Egy spanyol állampolgár, Cádiz
„Szükség volna több ehhez hasonló polgári párbeszédre” 92,1 % Igen, 7,9 % Nem. – Felmérés a résztvevők körében, Berlin, Németország
Az European Year of Citizens (a polgárok európai éve) céljai: • a z uniós jogok ismeretének terjesztése a polgárok körében, különös tekintettel az Európai Unión belüli szabad mozgás és tartózkodás jogára • az uniós jogok és politikák a polgárok számára elérhető előnyeinek tudatosítása • a polgárok ösztönzése az Európai Unió politikájának alakításában való aktív részvételre • széles körű vita kialakítása az uniós jogok hatásáról és potenciáljáról, különös tekintettel a sza- bad mozgáshoz való jogra, az uniós polgárságról és az Európai Unió egészének jövőjéről.
Ha részt szeretne venni, Keresse fel az European Year of Citizens webhelyet a következő címen:
europa.eu/citizens-2013
DS-31-12-272-HU-C
