HALÁL, HALDOKLÁS, GYÁSZ
Dr. Bóta Margit DE NK Magatartástudományi Intézet
[email protected]
A halál „Halálfajták” • Társadalmi (nyugdíjba, otthonba vagy kórházba kerülés) • Pszichológiai (amikor valaki többé nem tervez jövőt, megváltozik a többi emberhez való viszonya, feladja, megadja magát a halálnak, elengedi céljait) • Biológiai A halálhoz való viszony szubjektív: a viszonyulást a temperamentum, társadalmi, kulturális vagy szellemi háttér befolyásolja
Haldoklás • a halált közvetlenül megelőző, változó hosszúságú életszakasz • Elisabeth Kübler-Ross svájci származású, amerikai pszichiáter: haldoklás jellemző szakaszai (könyve: On Death and Dying, 1969) • a haldoklás több fázisban zajlik le, különböző intenzitással, egyes szakaszok megismétlődhetnek, mások kimaradhatnak
Haldoklás fázisai (Kübler-Ross) • 1. Elutasítás, tagadás, a tudomásulvétel elhárítása: „Ez nem lehet igaz!” • 2. Düh, harag, lázadás: „Miért éppen velem történik ez? Biztosan rosszul kezelnek.” • 3. Alkudozás: „Csak legalább még néhány szép hónapom/napom lenne hátra! Ígérem ezentúl, jó leszek!” • 4. Depresszió, lehangoltság: Közöny, szorongás, önvád • 5. Belenyugvás, beleegyezés, elfogadás: „Ám legyen! Hagyjatok békén!” • A hozzátartozók is többnyire ugyanezeken a stádiumokon mennek keresztül, de általában ez nincs szinkronban a betegével.
Kommunikáció a haldoklóval • Megfelelő körülmény teremtése a beszélgetéshez (hely, helyzet, idő) • Túlzott aktivitás és irányító szerep helyett: türelem, odafigyelés, meghallgatás Információ átadásánál: • Térképezzük fel, mit szeretne tudni a beteg, Inkább használjunk nyitott kérdéseket • Hasznos a visszakérdezés • Szakkifejezések kerülése • Fokozatos tájékoztatás, Többszöri ismétlés • Remények erősítése, de valótlanság, hamis reménykeltés kerülése • Beteg reakcióinak megfigyelése • Ne hagyjuk magára a problémájával
fogalmak Terminális állapotú az a beteg, akinek a betegsége nem gyógyítható, egyensúlyban nem tartható, az életmeghosszabbító terápiás próbálkozások ellenére a betegség folyamatosan előrehalad, és egy adott időn belül halálhoz vezet. Palliatív terápia: alapelve, hogy a gyógyszereket folyamatosan, a tünetmegelőzés elvét betartva – preventíven – adagoljuk (cél: nem a gyógyítás, hanem a fájdalomcsillapítás). A hospice a súlyos betegségük végstádiumában levő, elsősorban daganatos betegek humánus ellátását végző szervezet.
Gyászfolyamat • A gyász a veszteségre adott normális válasz • Nem esemény, hanem folyamat • A veszteség tudatosulása és érzelmi átélése (fájdalom, bűntudat, izgatottság, harag érzéseivel járhat) • Az évfordulók mindig új lehetőséget jelentenek az elakadt gyászfolyamat befejezésére • Nincs a gyásznak egy „helyes” útja (de a veszteség kimondása legtöbbször segít)
Gyászfolyamat • A sikeres gyászfolyamat lehetővé teszi a veszteség véglegességének tudomásulvételét • A közös élményeket a gyászoló saját személyiségébe integrálja • Ha ez a kettős folyamat nem, vagy csak részben megy végbe, akkor a veszteségélmény maradandó lelki sérülésekhez vezethet
A gyászreakciót befolyásolja A gyászoló: • életkora • neme • személyisége • korábbi veszteségei • előzetes és jelenlegi betegségei • kulturális környezete • vallásossága • szociális kapcsolatrendszere
A gyász jellegére ható tényezők • Az elhunyttal való kapcsolat szorossága, közelisége, harmonikussága • A halál ideje, módja, váratlansága • A gyászoló életkora, neme • Személyiség, pszichés állapot • Korábbi életesemények (pl. korábbi veszteségek) • Kulturális környezet, vallás, világnézet • A gyászoló környezete és az attól kapott támogatás
A gyászfolyamat több szakasza • • • • • •
1. Anticipációs gyász 2. Sokk 3. Kontrollált szakasz 4. A veszteség tudatosulása 5. Átdolgozás 6. Adaptáció
A gyász fázisai (Pilling János: Gyász, Medicina Kiadó, 2003) Anticipációs (megelőlegező) gyász: a haldokló elgyászolása, már életében elkezdődhet, elhúzódó haldoklásnál Sokk: tagadás, érzelmi bénultság; minél váratlanabb a veszteség, annál tovább tart Kontrollált szakasz: összeszedettség, temetéssel járó ügyintézés ezt igényli, temetés fordulópont: fontos a részvétel, mert tudatosítja az elválást Tudatosulás (regresszió): kaotikus állapot, végletesség jellemzi: megkönnyebbülés, de szomorúság, harag, depresszió váltakoznak; testi tünetek is lehetnek Átdolgozás: racionalizálás, szép emlékek Adaptáció (feldolgozás): gyászoló továbblépése, az elvesztett személy nélkül folytatja életét
„Komplikált” gyászfolyamatokra hajlamosító tényezők • • • • • •
Veszteség váratlansága Dependencia, túlzott kötődés a halotthoz Ambivalens érzések az elhunyttal szemben Fiatal, illetve erőszakos halált halt elhunyt Feldolgozatlan korábbi veszteségek Gyenge társas támogatás, gyásztól függetlenül is nehéz élethelyzetek, testi-lelki betegség • Ha a túlélő (részben) oka a másik halálának
„Komplikált” gyászfolyamat gyakori általános jellemzői • • • • •
Fájdalom kifejezési képtelensége A halál tényének tagadása, „elfelejtése” A halál témájának extrém kerülése Társas támogatástól való elfordulás Kompenzatórikus örömkeresés (pl. szerencsejáték, • promiszkuitás, addikciók) • A halott erős idealizálása • Apátia, depresszió, öngondoskodás hiánya
„Komplikált” gyászfolyamat gyakori általános jellemzői 2. • • • • • • • •
Mindenféle betegség megjelenése Túlzott félelem alvástól, utazástól, balesettől, betegségtől stb. Tartós alvászavarok Kompenzatórikus hiperaktivitás Hirtelen karakterváltozás Szorongás és testi jelei (pl. állandó izomfeszülés, fel-le-járkálás, szemkontaktus
Az idő dimenziója kapcsán komplikált gyászfajták Krónikus gyász • – Túlzottan (évekig) elhúzódó gyász • – Az elhunyttal való dependens, • ambivalens kapcsolat • – A halott idealizálása • –Mumifikáció
Az idő dimenziója kapcsán komplikált gyászfajták 2. Késleltetett gyász • – Az akut gyász jelei kezdetben hiányoznak • – Gyakori pszichoszomatikus tünetek • – Akár normális gyásszá is alakulhat, de gyakrabban válik krónikus gyásszá
Az intenzitás dimenziója kapcsán komplikált gyászfajták Bagatellizáció • – Úgy él a gyászoló, mintha semmi sem történt volna – St, akár megkönnyebbülést is érezhet • – Főleg a gyászolóval való ambivalens viszony esetén • – Itt is gyakoriak a pszichoszomatikus tünetek és az addikciók
Az intenzitás dimenziója kapcsán komplikált gyászfajták 2. • • • • • • • • •
Hipertrófikus gyász – Főleg hirtelen és/vagy erőszakos halált halt és/vagy fiataloknál bekövetkező halálesetnél – Szokatlanul erős gyászreakció kezdetben, amit erős elfojtás követ – Látható jele pusztán a szorongás és a gyászoló fokozott társas elszigetelődése – Elhúzódó lefolyás
A megnyilvánulási forma kapcsán • • • • • • • • • •
komplikált gyász: torzult gyász Szomatikus betegségek (újra)kialakulása (pl. kardiovaszkulárisak); már a gyász első hetében kétszeresére n a természetes okból bekövetkező halál a gyászolók közt, mely az első hónapokban akár négyszeresre is nőhet! Fertőző betegségekre és balesetekre való nagyobb fogékonyság Pszichiátriai betegségek (újra)kialakulása (pl. addikciók, depresszió, öngyilkosság – főleg ffiak
Hogyan segíthetjük a gyászolót? • • • • • • • • • • •
1. Hagyjunk elegendő időt és teret a bánatnak! 2. Ne mondjuk, hogy „Az élet megy tovább” / „Ne sírj” / „Szedd össze magad!” stb. és ne kényszerítsük / bátorítsuk a gyászolót a hétköznapi tevékenységek túl korai felvételére! 3. Buzdítsuk, hogy próbálja ki, milyen a világ az elhunyt nélkül! 4. Segítsük, hogy ne izolálódjon (vö. siva-ülés)! 5. Viselkedjünk a gyászolóval természetesen! 6. Gondoljunk az egyéni különbségekre!
Hogyan segíthetjük a gyászolót? 2. • • • • • •
7. Támogatásunk legyen folyamatos! 8. Segítsünk az alkalmazkodásban, intéznivalókban! 9. Sokat segíthet a naplóírás 10. Önsegítő könyvek 11. Önsegítő csoportok
HOSPICE Az első hospice: FABIOLA római matróna nevéhez fűződik, a 4. század elején megnyitotta otthonát a betegek és átutazók előtt. Dr. Polcz Alaine (1922-2007) magyar pszichológus, írónő, a tanatológia magyarországi kutatója, • 1991-ben a Magyar Hospice Mozgalom és Alapítvány életre hívója. • 2003-ban új kezdeményezést indított útjára azzal a céllal, hogy a kórházi osztályokon, kórtermi körülmények között is biztosítható legyen az elhunyt emberi méltósága, s a hozzátartózok méltóbb módon búcsúzhassanak el szeretteiktől
A hospice-szellemiség • Értékeli és becsüli az életet, a haldoklást természetes folyamatnak tekinti • Enyhíti a fájdalmat és más kínzó tüneteket • Biztosítja a beteg pszichés, spirituális és szociális szükségleteit • Törekszik az elérhető legjobb fizikai és szellemi aktivitás fenntartására • Az életminőség javítását helyezi előtérbe • Az indokolatlan életmeghosszabbító kezeléseket elkerüli • Nem késlelteti, de nem is sietteti a halált • Támaszt nyújt a hozzátartozónak
Jellemzői • • • • • • • • • •
Holisztikus szemlélet Interdiszciplináris team Életminőség javítása Fizikai, lelki támogatás A beteget és hozzátartozóit egyaránt támogatja Együttműködik a családdal (pszichés támogatás, a gyászfeldolgozás segítése) Tiszteletben tartja a beteg meggyőződését, kívánságait Fájdalomcsillapítás (test-lelki szenvedés enyhítése korszerű fájdalomcsillapítással) Köztudat formálása, a halál tabujának oldása Ingyenes
A hospice munkacsoport tagjai • • • • • • • •
orvosok ápolók gyógytornászok pszichológusok vagy mentálhigiénikusok lelkészek szociális munkások dietetikusok képzett önkéntes segítők.
A hospice ellátás formái • Elsősorban a beteg otthonában – hospice otthonápolási csoport, • Kórház bentfekvő részlege, • Kórházi mobil team, • Ápolási idősek otthonai, • Nappali ellátás.
Irodalom • Csabai Márta, Molnár Péter (2009). Orvosi pszichológia és klinikai egészség-pszichológia. Medicina Kiadó.
• Pilling János (2003). Gyász. Medicina Kiadó.
