HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január
Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának …/2010 (I….) képviselőtestületi határozatával
1
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK .............................................................................................. 2 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................. 4 1.1. Helyzetértékelés......................................................................................... 4 1.2. Jövőkép .................................................................................................... 6 1.3. Középtávú városi célok ................................................................................ 6 1.4. Célhierarchia, fejlesztési akcióterületek.......................................................... 8 2. BEVEZETÉS ..................................................................................................... 9 2.1. Az IVS célja, feladata, időtávlata .................................................................. 9 2.2. Az IVS szerkezete..................................................................................... 10 3. Hajdúsámson SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ............................................. 12 3.1. A település vonzáskörzetének bemutatása ................................................... 12 3.2. Országos szerepkör .................................................................................. 13 3.3. A település az Észak-alföldi Régióban .......................................................... 15 3.4. A település megyén belüli pozíciója ............................................................. 18 3.5. A település a Hajdúhadházi kistérségben...................................................... 18 3.6. A város kapcsolódása egyéb hálózatokhoz.................................................... 26 4. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS ................................................................ 27 4.1. Hajdúsámson szerkezete ........................................................................... 27 4.1.1. A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezők............................ 27 4.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényezők ............................... 27 4.1.3. Településszerkezet ............................................................................. 28 Forrás: KSH ................................................................................................ 32 4.1.4. A város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők .................... 32 4.2. Gazdaság ................................................................................................ 33 4.2.1. Ágazati szerkezet ............................................................................... 33 4.2.2. Vállalkozások megoszlása méret szerint, működésük általános feltételei ..... 36 4.2.3. Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei ............................... 37 4.2.4. A kutatás-fejlesztés helyzete................................................................ 37 4.2.5. Turizmus ........................................................................................... 37 4.2.6. A helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei.............................................. 38 4.2.7. Információs társadalom ....................................................................... 45 4.2.8. A kultúra szerepe ............................................................................... 46 4.3. Társadalom ............................................................................................. 49 4.3.1. Demográfia........................................................................................ 49 4.3.2. Munkaerő piaci, foglalkoztatási helyzet .................................................. 52 4.3.3. Képzettség ........................................................................................ 56 4.3.4. Lakosság egészségügyi állapota............................................................ 57 4.3.5. Lakosság jövedelmi és szociális helyzete ................................................ 59 4.3.6. Társadalmi önszerveződések ................................................................ 61 4.4. Települési környezet ................................................................................. 62 4.4.1. Természeti környezet állapota .............................................................. 62 4.4.2. Épített környezet ................................................................................ 66 4.4.3. Lakásállomány ................................................................................... 68 4.4.4. Települési környezeti infrastruktúra....................................................... 70 4.4.5. Közlekedési infrastruktúra ................................................................... 74 4.5. Közszolgáltatások ..................................................................................... 76 4.5.1. Oktatás, nevelés ................................................................................ 77 4.5.2. Egészségügy...................................................................................... 83 4.5.3. Szociális ellátás .................................................................................. 84 4.5.4. Közigazgatás ..................................................................................... 85 4.5.5. Sport, szabadidő, közművelődés ........................................................... 86 4.5.8. Közbiztonság ..................................................................................... 90 4.6. A korábbi időszak fejlesztései ..................................................................... 93 4.7. Összegzés ............................................................................................... 99 5. A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE........................................................................... 101
2
5.1. Városközpont városrész........................................................................... 103 5.2. Belterület városrész ................................................................................ 108 5.3. Martinka városrész ................................................................................. 110 5.4. Sámsonkert városrész ............................................................................. 113 5.5. Ipari terület városrész ............................................................................. 116 5.6. Külterület Martinka és Sámsonkert nélkül városrész .................................... 118 6. SZEGREGÁLT, VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK ............... 120 7. STRATÉGIA.................................................................................................. 130 7.1. SWOT-analízis........................................................................................ 130 7.2. A város jövőképe.................................................................................... 134 7.3. Fejlesztési célok városra és a városrészekre ............................................... 137 7.3.1. A városra vonatkozó középtávú tematikus fejlesztési célok ..................... 137 A település célfája ..................................................................................... 138 7.3.2. A városrészekre vonatkozó fejlesztési célok meghatározása.................... 140 7.4. Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése .............................................. 141 7.5. Fenntarthatósági szempontok................................................................... 149 7.5.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja ....................................... 150 7.5.2. Anti-szegregációs terv (beavatkozások)……………………………………………………….151 7.6. A stratégia külső és belső összefüggései .................................................... 191 7.6.1. Illeszkedés és összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel........................................................................... 191 7.6.2. Az önkormányzat gazdasági programjában szereplő célokkal való összhang ............................................................................................................... 192 7.6.3. Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang ........................................................................................... 193 7.6.4. Területi fejlesztési dokumentumokkal való összhang.............................. 194 7.6.5. A stratégia főbb belső összefüggései ................................................... 198 7.6.6. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai ...................................... 201 8. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ......................................................................... 203 8.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek .................................................................................................................. 203 8.2. Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások..................................................................................................... 203 8.3. A településközi koordináció mechanizmusaira tett javaslatok ........................ 204 8.4. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítésére tett javaslatok ........................ 204 8.6. Partnerség............................................................................................. 210 8.7. Monitoring és IVS felülvizsgálat ................................................................ 211
3
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) középtávra (7-8 évre) szóló dokumentum, mely tartalmazza a város és részeinek nagyjából 2017-ig elérendő céljait, tervezett projektjeit, illetve az ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett erőforrásokat. A dokumentum összeállításánál arra törekedtünk, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magába foglaljon és a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. A 2008-ban készült és a Képviselő testület által a 279/2008. (VI.05.) öh számú határozatban elfogadott IVS-t 2009 végén áttekintettük, felülvizsgáltuk, aktualizáltuk. Az IVS legitim alkalmazásához szükséges az önkormányzat képviselő testületének határozati jóváhagyása, mely a ……../2010. (….) számú határozattal megtörtént. Az elkészített stratégiában összefoglaltuk a város adottságait, lehetőségeit, számba vettük a problémás gócokat, a feltárható veszélyforrásokat, majd megoldást kínáltunk ezek kezelésére, és a város egységes, minden érintett (városvezetők, lakosok, vállalkozók, civilek) által elfogadott fejlődési irány melletti fejlesztésére. A stratégia – az abban leírtak maradéktalan betartásával – azt az utat jelöli ki, amely mentén haladva a város a jelenlegi helyzetéből a várt, ideális állapot felé tud elmozdulni, meg tudja valósítani kijelölt céljait, amely a város jövőképének eléréséhez vezet. A települési jövőkép megvalósítását nehezíti, hogy jelenleg és a közeljövőben is a külső környezet bizonytalan lesz, a belső erőforrások korlátozottak, szükséges a több lábon állás kialakítása. Új ágazatok megjelenítésére és a meglévő belső erőforrások jobb kihasználására, valamint a köztük lévő együttműködés erősítésére összpontosítja az önkormányzat a figyelmet.
1.1. Helyzetértékelés Hajdúsámson geopolitikai elhelyezkedése a megyén és az országon belül is periferiális annak ellenére, hogy földrajzi fekvése kedvezőnek mondható a Debrecenhez való közelsége miatt. 2004-ben kapott városi rangot, ebből következően sem a település szerkezete, sem a meglévő infrastruktúra, illetve klasszikus kisvárosi funkciók nincsenek jelen teljes mértékben. A település nagy utat tett meg a városi rang megszerzése óta, de jelentős fejlesztésekre van szükség az ideális állapot eléréséig. Debrecentől a megyeszékhelytől észak-keletre 13 km-re helyezkedik el, ami előny és hátrány is egyben. Egyrészt érvényesül a nagyváros elszívó ereje, ugyanakkor Hajdúsámson kiegészítő szolgáltatások nyújtására lenne képes a debreceni belső agglomerációs övezeten belül. A városhoz tartozó Sámsonkert és Martinka településrészek pedig Debrecen külső belterületébe ékelődve, a megyeszékhely legszűkebb szuburbiájába tartoznak, alig néhány kilométerre Debrecen központjától. Ugyanez a kettősség jelentkezik a településen áthaladó Debrecen-Mátészalka 471-es főút tekintetében is: biztosítja az összeköttetést a megyeszékhellyel és az attól távolabb lévő településekkel, ugyanakkor a jelentős átmenő forgalom miatt a város hatalmas környezeti és zajártalomnak van kitéve és a közlekedés biztonsága is alacsony szintű a főút városi szakaszán. Ezt a problémát előre láthatólag már a közeli jövőben orvosolja a 471-es út Hajdúsámsont elkerülő szakaszának megépítése.
4
Hajdúsámson alapvetően mezőgazdasági település. A mezőgazdaság történelmi hagyományaiból fakadóan, meglehetősen jelentős szerepet tölt be a település gazdasági életében, kihasználatlan potenciálja esélyt adna a magasabb színvonalú tájgazdálkodásra, a helyben való boldogulás távlatos megteremtésére. Jelentős hagyományai vannak a kertkultúrának, valamint az állattartásnak. Jelenleg elsősorban juh, szarvasmarha, liba és sertéstenyésztéssel foglalkoznak a földtulajdonosok. A település infrastrukturális ellátottságáról elmondható, hogy az alapvető műszaki és humáninfrastruktúrával rendelkezik, de a város központját övező bel és külterületeken szükséges a szennyvíz, vezetékes gáz és felszíni vízelvezetés hálózatának jelentős bővítése. A településrendezési terv előirányozza az Ipari park fejlesztését, bővítését, mely megfelelő szintű szolgáltatások esetén vonzóerőt jelenthet a Debrecenből kitelepülő vagy újonnan indított vállalkozások számára. Az 1990 és 2000 között bekövetkezett jelentős (3000 fős) népesség növekedés komoly problémát jelentett a település foglalkoztatási és szociális helyzetét tekintve, mivel az új betelepülők nagy része alacsony iskolázottságú és társadalmi státuszú családokból állt, és a betelepülés első számú célpontja nem a belterület, hanem Martinka és Sámsonkert külterületek voltak, ahol az infrastruktúra ellátottság amúgy is alacsony. A szolgáltatásokkal való ellátottság sem kielégítő, itt is érvényesül a Debrecen közelségéből adódó elszívó hatás, ugyanakkor a népesség megtartás érdekében szükséges a kínálat bővítése. Az alapvető közszolgáltatások elérhetők a településen, 2010. évben európai uniós támogatással modern egészségház épül a városközpontban. A városban bölcsőde, óvoda és általános iskola működik, állami középfokú oktatás nincs. Műemlékek nem igen találhatók a városban, egyedüli műemlék jellegű épülete a 19. században épült református templom. Egyedülálló látnivaló azonban Bardi János helyi lakos kályhagyűjteménye, mely mintegy 300 darabból áll. A gyűjtemény nagy része a város múzeumában van kiállítva. A kulturális tevékenység a klasszikus települési rendezvények formájában jelenik meg, a településnek térségi, esetleg regionális hatókörű rendezvénye nincs. Jelentős hagyományokkal és nemzetközi eredményekkel büszkélkedhet azonban a város ökölvívó sport egyesülete, melynek névadója Harangi Imre az 1936-os Berlini Olimpia aranyérmese a település szülötte. Az egyesület a 2008-as olimpiára egy hajdúsámsoni versenyzőt kijuttatott. A turizmusnak semmilyen infrastruktúrája nem épült ki, turisztikai vonzerejét egyedül a körülötte elhelyezkedő természetvédelmi terület és a vadásztatás jelentheti. A településen két nagyobb kiterjedésű, jelenleg zártkerti terület található, melynek jelentős részén hétvégi pihenést szolgáló épületek állnak, mely révén nyaranta mintegy 2-3000 ezer fővel növekszik a Hajdúsámsonban tartózkodók száma. A város kommunikációs felületeinek és erőfeszítéseinek vizsgálata során megállapítható, hogy az önkormányzat kommunikációs hozzáállása „követőként” jellemezhető, ugyanis a kommunikációs eszközök használata nem tudatos, a kommunikációs rendszer működtetése ad-hoc jellegű. A városfejlesztő tevékenységek támogatása érdekében szükséges lesz egy kezdeményező szemléletű, a kommunikációs erőforrások tudatos felhasználására épülő rendszer kiépítése. A helyiek énképe részben egybecseng a településkép egyes elemeivel, ám elmondható, hogy az egyes elemek nem alkotnak szerves egységet, erős és egészséges városi öntudatról nem beszélhetünk.
5
Mindent összevetve Hajdúsámson közepes geopolitikai adottságokkal rendelkező település. Fő erőforrásait: az országos viszonylatban is kiváló minőségű termőföld, jelentős mezőgazdasági, kertészeti potenciál. A mezőgazdasági szerkezetátalakítás nem történt meg, pedig a településnek a hozzáadott érték tekintetében az uniós piacon lehetőségei vannak a kertészeti termesztés, aszalványkészítés, szarvasmarha és juhtenyésztés, tej-, húsipar és feldolgozás, az egyéb élelmiszeripari feldolgozás és a biotermesztés szektorában.
1.2. Jövőkép A város vezetésének - a civil szférával és a lakossággal történt egyeztetések eredményeképpen - célja magas minőségű lakókörnyezet és közszolgáltatások biztosítása a megújuló és fenntartható gazdasági fejlődés segítségével. A jövőben a város vonzó lakóhely lesz az agglomeráció tovább gyarapodó népességével és fiatal korstruktúrájával, a meglévő közszolgáltatások színvonala emelkedik és biztonságos környezetet és a most még hiányzó szolgáltatásokat is biztosítják a város lakói számára. A gazdaság fejlődését segítő körülmények kialakításával, fejlesztésével vonzó befektetési célponttá is válik, ami nagymértékben javítja a foglalkoztatási helyzetet a településen. Erős a helyi lakosság lokálpatriotizmusa, a városhoz való kötődése. Ezt kihasználva a civil szféra és a helyi gazdasági vállalkozások egyre nagyobb szerepet vállalnak a település fejlesztésében, ezáltal bővül a város üzleti és közszolgáltatási, valamint kulturális kínálatának a színvonala. A rossz szociális helyzetben lévő rétegek megsegítésére a szociális háló jól működik, jelen van a szolidaritás.
1.3. Középtávú városi célok Városi szerepkör erősítése Hajdúsámson a lakosság számához mérten az elvárhatónál kisebb számú és kevésbé diverzifikált városi szerepkörrel rendelkezik, amely döntő mértékben a sajátos történelmi és település-földrajzi adottságainak köszönhetően alakult ki az elmúlt évtizedekben. A szolgáltató szektor, amely a gazdaságnak mind a foglalkoztatás, mind a beruházások volumene tekintetében meghatározó ágazatává vált, Hajdúsámsonban más városokkal összehasonlítva alacsonyabb szerepet tölt be, különösen igaz ez az üzleti szolgáltatásokra. A szolgáltató szektor területi elhelyezkedésével kapcsolatos elvárás, hogy az alapvető, mindennapos igényeket kielégítő közszolgáltatások relatíve kiegyensúlyozottan, lehetőség szerint minden városrészben rendelkezésre álljanak, míg a speciálisabb igényeket kielégítő szolgáltatások jelentős hányada a városközpontban összpontosul. A városi funkciók megújulásában és bővítésében a városközpont kaphat meghatározó szerepet, amely Hajdúsámson esetében a Szabadság térre és az azzal szomszédos tömbökre terjed csupán ki. A szolgáltató szektor funkcionális bővülése, a kínálat növekedése egyértelműen a helyi lakosság igényeit szolgálja elsősorban, akiknek elégedettségi szintjét tovább emelheti,
6
hogy a funkciók bővítése együtt jár a városkép megújulásával, egy élhetőbb városi környezet kialakításával. Ugyanez mondható el a közszolgáltatásokkal és az infrastruktúra kiépítettségével kapcsolatban is: a város központjában az ellátottság megfelelőnek mondható, de a városközponton kívüli területek e tekintetben is jelentős fejlesztésre szorulnak.
Foglalkoztatás bővítése A foglalkoztatás bővítése alapvető feltétele annak, hogy növekedjen a város népességmegtartó ereje, a magasan kvalifikált munkaerő ne hagyja el a várost, illetve vonzó lakóhellyé váljék az itt élők vagy újonnan betelepülők számára. A népességszám vonatkozásában azonban nem csak mennyiségi célok fogalmazódnak meg, hanem jelentős hangsúlyt kell fektetni a minőségi szempontokra, vagyis cél, hogy az inaktív és eltartott népesség aránya ne emelkedjen számottevő mértékben. A foglalkoztatás bővítése ugyanakkor összefügg a gazdaság különböző szektorainak fejlesztési terveivel. A város gazdaságának fejlesztésében a szolgáltatásoknak meghatározó szerepe van ugyan, azonban a foglalkoztatási viszonyokat is figyelembe véve szükséges, hogy az ipar szerepe jelentős mértékben növekedjen. A város természeti adottságait és hagyományait figyelembe véve fontos prioritás a mezőgazdaság fejlesztése, illetve szinten tartása is, hiszen a lakosság döntő része folytat, ha nem is jelentős volumenben ma is mezőgazdasági tevékenységet. A szolgáltató szektor területileg első sorban a városnak azokhoz a részéhez kötődik, ahol a városközponti funkciók bővítése megvalósul. Az iparfejlesztést célszerű koncentráltan megvalósítani. A városnak jelenleg egy elkülönült ipari övezete van, a többi ipari cég elszórtan helyezkedik el a város területén, kiterjedésük azonban együttesen sem jelentős. Az iparfejlesztésben elsődleges szemponttá vált a 2005-ben Ipari Park címet nyert ipari és gazdasági övezet fejlesztése. A mezőgazdaságban megvalósuló fejlesztések területileg sokkal elszórtabban, elhelyezkedésüket tekintve leginkább a kijelölt iparterületeken, illetve a város külterületén valósulhatnak meg. Infrastruktúra fejlesztése Mind a gazdasági élet szereplői, mind a lakosság számára fontos hátteret jelent az infrastruktúra megfelelő színvonalú kiépítettsége. A hiányosságok pótlása, fejlesztése az egész városban aktuális kérdés, azonban vannak kiemelt területek a városon belül. Itt első sorban a külterületekre gondolunk, amelyeknek az ellátottsága jelentős fejlesztése szorul. Ezeken a területeken az infrastruktúrafejlesztés hozzájárulhat a leszakadt társadalmi csoportok helyzetének normalizálásához is. A város központi szerepkörét, illetve a gazdaság fejlődését érintő beruházások nyilvánvalóan szintén jelentősen hozzájárulnak az infrastruktúra bővítéséhez és modernizálásához. A belterületi utak fokozatosan romló állapota a városban nem tekinthető egyedülálló jelenségnek, nap, mint nap negatívan befolyásolja a lakosság életkörülményeit, ezek folyamatos felújítása fontos és megterhelő feladat. A kommunális infrastruktúra kiépítettsége elmarad az igényektől, a legfontosabb feladat a hiányosságok felszámolása. Másik fontos célkitűzés a szélessávú internet hozzáférésnek a biztosítása minél szélesebb körben, hogy az információhoz, tudáshoz való hozzáférés mindenki számára elérhető legyen.
7
1.4. Célhierarchia, fejlesztési akcióterületek
Átfogó cél: Hajdúsámson dinamikus és fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődésének biztosítása
Városi szerepkör és infrastruktúra fejlesztése
Munkaerőpiaci helyzet javítása
1. A város népesség megtartó/vonzó erejének növelése
Gazdaságfejlesztés
5. A gazdaság fejlődésének támogatása
2. A közszolgáltatások elérhetőségének javítása
4. A város versenyképességének fokozása
3. A fizikai és esztétikai környezet minőségének javítása
8
2. BEVEZETÉS
2.1. Az IVS célja, feladata, időtávlata Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. A városfejlesztési dokumentumok eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az integrált városfejlesztési stratégia 2009. évtől az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvényben nevesített jogszabályi kötelezettség, ezért még akkor is szükséges a dokumentumot elkészíteni, ha az közvetlen pályázati célokat a település részére nem szolgál. Az IVS elkészítése középtávon minden várossal szemben szakmailag indokolt elvárás lesz minden típusú városrehabilitáció esetében, hiszen a fenntartható városrehabilitációs tervezés nem a városi méret függvénye. Kormányzati szándékok szerint idővel nem csak a funkcióbővítő vagy a szociális városrehabilitációról szóló Regionális Operatív Programok (ROP) keretében lesz kötelező a városok számára IVS-t felmutatni egy sikeres pályázathoz, hanem más hazai és Európai Unió által támogatott programok esetében is. Az IVS hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Legitimációját az adja, hogy az önkormányzat képviselő testülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét jelenleg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság által 2009 januárjában kiadott Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás) tartalmazza. Az IVS azt az integrált, területi alapú tervezési szemléletet kívánja megjeleníteni, mely ötvözi a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját szinergikusan kezeli. Az IVS készítésének alapját képezi, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac nem képes elvégezni. Ez a városfejlesztésnek kulcskérdése, a piaci és állami beruházások közötti egyensúly megtalálása az IVS alapvető feladata.
9
Újszerű eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal. Ilyenek például a forráskoordináció, ingatlangazdálkodási terv, a városfejlesztő társaság alapítására vonatkozó részek, amelyek nemcsak a város szándékain múlnak, hanem az adott piaci környezeten és a város számára elérhető támogatási, pályázati források által kínált lehetőségeken is. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia időnkénti (kb 2-3 évenkénti) felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb priorizált fejlesztési területek kijelölése. Az IVS készítésének elvi vezérfonala, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg, de szükségesek a város fejlődése szempontjából. A piaci és közszféra szereplők beruházásai közötti egyensúly adott városra illetve fejlesztési területre jellemző kialakítása az IVS egyik alapvető feladata. Ezen elv gyakorlati érvényesítésének jelentősége a városfejlesztésre közvetlenül felhasználható források csökkenésével növekszik. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium felismerte, hogy az IVS alábbiakban részletezett tartalmi elemeinek teljes körét a jelenlegi időszakban nem minden önkormányzat képes teljes mélységében kidolgozni, releváns és jó minőségű adatokra épülő elemzéssel alátámasztani. A jelenleg az önkormányzatok által nem hozzáférhető vagy aránytalanul nagy ráfordítással elérhető adatok, adatsorok beszerzése illetve az ezekre épülő elemzések elkészítése ezért nem képezi a központi fejlesztési támogatásokhoz való hozzáférés feltételét a 2009-ben módosított kézikönyv szerint az elkövetkező egy-két évben, ami könnyebbséget jelent. Mindazonáltal ezen tartalmi elemek adott városra jellemző mértékű és részletezettségű kidolgozása feltétele a jó minőségű – azaz hatékony és eredményes fejlesztési döntések meghozatalát eredményező – városfejlesztési stratégiának.
Hajdúsámson integrált városfejlesztési stratégiája tartalmazza a város és részeinek 2017-ig elérendő céljait, a tervezett projekteket, illetve az ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett forrásokat. A dokumentum konkrét megvalósítási elemeket is magában foglal, ezzel a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Éppen ezért szükséges az IVS rendszeres időközönkénti áttekintése és felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, az esetlegesen megváltozott külső feltételekhez való igazítása és a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb fejlesztési területek kijelölése. A stratégia nem csak a város önkormányzata számára fogalmazza meg az általa irányítható, befolyásolható beavatkozások tervezett irányait és céljait, hanem orientálja a stratégia megvalósulásában érdekelt és a tervezési folyamatba is bevont partnerek, a magán- és civil szféra tevékenységét is. A jövőben az Önkormányzat kialakítja azt az információs adatrendszert, mely szükséges a tendenciák követéséhez és az IVS megalapozott korrekciójának elvégzéséhez.
2.2. Az IVS szerkezete Az IVS tartalmi felépítése röviden, a 2009-ben kiadott Városfejlesztési kézikönyv metodikai irányelvei alapján a következő főbb fejezeteket tárgyalja: ⇒ Hajdúsámson szerepe a településhálózatban: az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megalapozott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan, illetve a város szerepének meghatározása a szűkebb és tágabb térség
10
településhálózatában. Figyelembe veendőek a későbbiekben az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció elsődlegesen a településhálózati szerepkörökkel kapcsolatos megállapításai, iránymutatásai. A fejezet rövid, összefoglaló, a város szempontjából lényegi elemekre koncentráló áttekintését adja a településhálózati szerepeknek. ⇒ Városi szintű helyzetértékelés: A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja a város valós helyzete, a tényszerű adatokra épülő elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövőképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek. ⇒ A városrészek elemzése: Be kell mutatni – térképpel egyértelműen illusztrálva – az egyes városrészek elhelyezkedését. A városrészek hézag- és átfedés-mentesen fedik le a város belterületét. Indokolt esetben a külterületen is azonosítható városrész, a későbbiekben meghatározásra kerülő adatigény azonban ezen területeken nem teljesíthető központi statisztikai adatokkal, a szükséges alátámasztó adatokkal tehát a városoknak kell rendelkezniük. Röviden bemutatandó, hogy mely megfontolások vezettek az adott városrészekre való felosztáshoz. ⇒ Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek: Az anti-szegregációs helyzetértékelés célja annak bemutatása, hogy mely városrészben, vagy városrésznél kisebb egységben található olyan terület, amely a hátrányos helyzetű lakosságot jelentős számban tömöríti. A helyzetértékelésnek „fejlesztési szemléletmódban” kell készülnie. ⇒ Stratégia: A fejlesztési célok és irányok meghatározása a városra és a városrészekre, a beavatkozási területek (akcióterületek) kijelölése és jellemzése, akcióterületenkénti költségbecslés, megvalósíthatóság, illeszkedés és kockázatelemzés. ⇒ A megvalósítás eszközei: A nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek, városmarketing stratégia, szervezeti elvárások, településközi koordinációra tett javaslatok, ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése, partnerség és monitoring. Az integrált városfejlesztési stratégia sikerének kulcselemei az alábbiak: ⇒ A hosszú távú („koncepcionális”) városfejlesztési célok középtávon reálisan megvalósítható programokká és projektekké való lebontása (akcióterületek, akciók) ⇒ A területi alapú, területi szemléletű tervezési módszertan következetes alkalmazása (területileg lehatárolt városrészek, azon belüli fejlesztési zónák, azaz az akcióterületek lehatárolása és elemzése) ⇒ A fejlesztésbe bevonható források reális becslése, a forrásszerkezet lehetőség szerinti diverzifikálása, az állami források problémára fókuszált és a magánfejlesztések lehetőségeit leginkább bővítő módon történő allokációja ⇒ A városfejlesztési tevékenységek megfelelő fókuszálása, elkerülendő a források szétforgácsolódását, s így az értékek középtávú preferenciáinak kialakítása - pontos probléma- és lehetőségelemzésre épülő, átlátható és elfogadott célok kitűzése és a városfejlesztési és városmenedzselési tevékenységek egyértelmű és átlátható hozzárendelése ezen célokhoz ⇒ Valós, a társadalom és a gazdaság érdemi szereplőinek széleskörű bevonásával („partnerség”) kialakított stratégia, a partnerség bevonásával végzett stratégiai monitoring a megvalósításban
11
3. HAJDÚSÁMSON SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN
3.1. A település vonzáskörzetének bemutatása Hajdúsámson helyzetét és fejlesztési lehetőségeit alapvetően befolyásolja a szomszédjában, 13 km távolságban elhelyezkedő Debrecen, a hét hazai fejlesztési pólus egyike, amelynek térszervező ereje a megye határain is túllép. A nagyváros egyre bővülő agglomerációs zónája a szomszédos kisebb településekre terjed ki, ezt egy bolygóvárosi körgyűrű foglalja egységbe, amelynek Hajdúsámson is része. A pólusprojektek egyik fő célkitűzése, hogy ne csak a pólus számára, hanem annak tágabb környezetében indukáljon fejlődést. A megyeszékhely és környezete kapcsolatában meghatározó szerepe van annak, hogy a környékbeli települések milyen mértékben tudnak kapcsolódni a pólus programhoz, a zsúfolt nagyvárosi környezetből esetlegesen kitelepülő funkciók befogadásához. Hajdúsámson Debrecen szuburbanizációs területéhez tartozik, mely egyaránt hordoz pozitív és negatív hatásokat a város helyzete és fejlődési lehetőségei szempontjából.
Regionális fejlesztési pólusok (forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, VÁTI, 2005) A település Hajdú-Bihar megye 21 városi rangú települése közül területét tekintve a 18. helyet, a lakosság szám tekintetében pedig a 8. helyet foglalja el, itt él a megye lakosságának 2,4%-a. Ez aránylag alacsony szám és egyben jelzi a város súlyát a megyei rangsorban. Az ÉAROP helyzetértékelő fejezete a hiányos értékű kisvárosok csoportjába sorolja.
12
3.2. Országos szerepkör Magyarország hosszú távú fejlesztéspolitikájának kereteit és irányait az alábbi stratégiai dokumentumok fogalmazzák meg: • Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) • Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció • Nemzeti Stratégiai Referenciakeret • ÚMFT – benne az operatív programok • ÚMVP Ezek a dokumentumok természetszerűen nem tartalmaznak részleteket sem régiós, sem kistérségi és értelemszerűen települési szinten sem, ugyanakkor megadják azokat a keretek és irányokat, melyekre építve biztosított az egyes fejlesztési szintek egymásra épülése által létrejövő szinergia. Az országos és helyi fejlesztéspolitika egyaránt akkor lesz hatékony és eredményes, ha a fejlesztési törekvések minden szinten egy irányba mutatnak. Az Országos Területfejlesztési Koncepciónak a település szempontjából releváns és a fejlesztési irányok kijelölésekor figyelembe veendő prioritásai 1. Az OTK a természeti táji és kulturális táji értékekben gazdag területek fenntartható fejlesztése című alfejezetben hangsúlyozza az ország magyar és nemzetiségi néprajzi csoportjai által lakott térségek kulturális sokszínűségének a megőrzését, köztük a hajdú kultúráét, amelynek történelmi hagyományai alapján az egyik hordozója Hajdúsámson. 2. A főutak fejlesztésénél cél, hogy a kategóriájuknak megfelelő nyomvonallal rendelkezzenek, település-elkerülések, korrekciók, rehabilitáció révén megfelelő szolgáltatási színvonalat biztosítsanak. Az EU csatlakozás egyik feltételeként a közúti járművek megengedett tengelyterhelésének 10 tonnáról 11,5 tonnára, illetve a bruttó össztömeg 40 tonnáról 44 tonnára történő felemelése szükséges. A burkolat megerősítésre kijelölt útszakaszok között szerepel a 471 Debrecen – Hajdúsámson – Nyíradony főút, ezen belül: • • •
Hajdúsámsont elkerülő tervezett országos főút Hajdúsámson Tamásipuszta országos mellékútból országos főút Országos mellékútból országos főút válik, Hajdúsámsont és Nyíradonyt elkerülő nyomvonallal valamint Tamásipuszta és Aradványpuszta között új nyomvonallal.
3. Az elővárosi vasúti fejlesztésekkel kapcsolatban a dokumentum megállapítja, hogy a forgalmat a már gyakorlatban is alkalmazott ütemes menetrend teljes körű kiterjesztésével célszerű bevezetni. A debreceni elővárosi vasút lehetséges végpontjai: Püspökladány, Nyíregyháza, Nagykereki, Létavértes, Tiszafüred, Tiszalök, Mátészalka, melyből a mátészalkai vonal érinti Hajdúsámsont. 4. A megyében megteremthető a feltétele – a városi és agglomerációs közlekedés minőségének és mennyiségi átrendeződésének javítása céljából – az átszállásmentes közlekedés kiépítésének, illetve bevezetésének is. Ennek kedvező helyszínei lehetnek
13
a Debrecen közeli nagyobb települések: Hajdúszoboszló, Vámospércs, Hajdúsámson.
Józsa
városrész,
Hajdúböszörmény,
5. A tervezett megyei elsőrendű kerékpárút hálózat elemei között szerepel a Debrecen – Hajdúsámson – Nyírmihálydi (Szabolcs-Szatmár Bereg megye) szakasz. Az egyes fejlesztési prioritások tekintetében az alábbi pontok vezethetők le közvetlenül Hajdúsámson fejlesztési céljai szempontjából: Elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása • •
• • •
A lakosság, különös tekintettel a képzett csoportok helyben tartása érdekében a foglalkoztatás bővítése, a munkahelyteremtés, beleértve a távmunka fokozott ösztönzését; minden település lakossága számára a megfelelő életkörülmények infrastrukturális feltételeinek és a közszolgáltatások elérhetőségének, lehetőleg helyben történő biztosítása a településszerkezeti adottságokat és a szükségleteket figyelembe véve, szem előtt tartva a kistelepülések működőképességének és lakosságmegtartó erejének növelését; a térségi központokban a környező települések lakói által igénybe vett szolgáltatások szükséglet szerinti bővítése és minőségének fejlesztése; a térségi központok elérhetőségének javítása; érdekérvényesítésre képes helyi-térségi közösségek megteremtése, a társadalmi tőke növelése és az egészséges életmód terjesztése.
Hajdúsámson kapcsolódása: A város a fenti felsorolás tekintetében az alábbi célkitűzések tekintetében érintett: • a lakosságmegtartó erő növekedése • foglalkoztatás bővítése • megfelelő infrastruktúra biztosítása a lakosság és vállalkozások számára • közszolgáltatások megfelelő elérésének biztosítása • szolgáltatások körének és minőségének bővítése • helyi közösségek megteremtése, erősödése
A pólusok, városhálózat fejlesztése Cél a jelenleginél intenzívebben együttműködő, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése. Annak érdekében, hogy a fejlődés ne korlátozódjon a főváros térségére, oldódjon a Budapest központú térszerkezet, ezáltal a társadalom és gazdaság hatékonyabb és fenntarthatóbb működése váljon lehetővé, szükség van az ország egészének versenyképessé válását katalizáló pólusokra, melyek egy harmonikus, policentrikus együttműködő városhálózati rendszer szerves elemei. A fejlesztési pólusok legfontosabb szerepe az innováció megjelenítésében és terjesztésében van. Az ország fejlesztési pólusai: Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Budapest. A Középdunántúli régióban Székesfehérvár és Veszprém fejlesztési társközpontokként működnek együtt. A fejlesztési pólusok megerősítése érdekében szükséges: • A felsőoktatási intézmények és a gazdaság szereplői közötti kapcsolatok erősítése; • A térségben meghatározó és jelentős fejlődési lehetőségekkel rendelkező ágazatokhoz, szakterületekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési kapacitás bővítése;
14
• A pénzügyi és üzleti tanácsadói, illetve a közszolgáltatások színvonalának fejlesztése; • Az innováció átadására képes intézmények, szervezetek hálózatának megerősítése; • A magánszféra forrásait is bevonó településfejlesztési tevékenység ösztönzése. Az együttműködő városhálózatok hálózatainak fejlesztése érdekében szükséges: • A térségközpontok régión belüli elérhetőségének javítása a közúti és a közösségi közlekedési viszonyok fejlesztésével; • A térségközpontok régión kívüli elérhetőségét gyorsforgalmi utak, gyorsvasutak, valamint regionális repülőterek, illetve magas színvonalú információs és kommunikációs infrastruktúra kiépítésével kell biztosítani. Hajdúsámson kapcsolódása Hajdúsámson helyzetét és fejlesztési lehetőségeit alapvetően befolyásolja a szomszédjában elhelyezkedő Debrecen, a hét hazai fejlesztési pólus egyike, amelynek térszervező ereje a megye határain is túllép. A nagyváros egyre bővülő agglomerációs zónája a szomszédos kisebb településekre terjed ki, ezt egy bolygóvárosi körgyűrű foglalja egységbe, amelynek Hajdúsámson is része. A pólusprojektek egyik fő célkitűzése, hogy ne csak a pólus számára, hanem annak tágabb környezetében indukáljon fejlődést. A megyeszékhely és környezete kapcsolatában meghatározó szerepe van annak, hogy a környékbeli települések milyen mértékben tudnak kapcsolódni a pólus programhoz és a zsúfolt nagyvárosi környezetből esetlegesen kitelepülő funkciókat hogyan tudják befogadni.
Az Észak-alföldi Régióra vonatkozó konkrét célkitűzések •
A megújuló energiaforrások részarányának növelése a gazdasági és környezetvédelmi szempontok érvényesítésével a fenntartható fejlődés stratégiájának megfelelően: o az energetikailag felhasználható mezőgazdasági termékek előállítása és a mezőgazdasági hulladékok hasznosítása mind közvetlen, mind közvetett módon (például: bioetanol, biodízel); o az egyéb megújuló, alternatív energiaforrások alkalmazásának elősegítése a helyi, kistérségi ellátás érdekében.
Hajdúsámson kapcsolódása A településen történtek ezen a téren kezdeményezések: - Bioetanol üzem magánbefektető általi építésének előkészítése - 2009. évben megtörtént az önkormányzati fenntartású intézmények felmérése alternatív energia (napkollektor) felhasználása fűtéskorszerűsítésre céljából. Országos szerepkörű intézmények a településen nem találhatók.
3.3. A település az Észak-alföldi Régióban Az elmúlt években Debrecen, Nyíregyháza és Szolnok körül fokozatosan egy agglomerálódó térség alakult ki, amely kezdetben a megyeszékhelyekből kitelepülő lakosság, a későbbiekben pedig a gazdasági tevékenységek elsődleges célterületévé vált. Az ide sorolt települések a megyeszékhelyektől maximum 25 km-re helyezkednek el, a 2001-es népszámlálás adatai alapján az eljárók aránya nagyobb, mint 10% (ez jelzi a központtal való erőteljes kapcsolatot), illetve az 1990-2001 közötti lakosságszámváltozás és vándorlási különbözet pozitív volt. Ezek a térségek központjaikkal, egységes
15
gazdasági, munkaerő piaci teret alkotnak. Az egyik legnépesebb tervezési alkategóriát alkotják: a régió népességének közel 18%-a él e településeken, miközben a vállalkozások mintegy 12%-át koncentrálják. Az Észak-Alföldi Régió Stratégiai programja (2007-2013) Hajdúsámsont Debrecen agglomerálódó térségének települései közé sorolja. Az Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP) a hat magyar konvergencia-régió egyikeként, elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Területfejlesztés prioritásának megvalósítását támogatja. A régió 2007-2013-as időszakra szóló fejlesztési szükségleteit ugyanakkor a régió programja és az ágazati operatív programok együttesen képesek kielégíteni. A régió fejlesztési céljai összhangban állnak a Sikeres Magyarország megteremtését célul kitűző Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, valamint a kiegyensúlyozott területi fejlődést megcélzó Országos Területfejlesztési Koncepció stratégiai céljaival. Az ÚMFTben nevesített horizontális célok közvetlenül vagy közvetve, mind megjelennek az operatív program struktúrájában. A program beépíti a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság és a kohézió elvét stratégiájába, s azok elérését közvetlenül is szolgálja. Figyelembe véve a helyzetelemzésben feltárt problémákat, területi különbségeket és sajátosságokat, valamint a fent említett dokumentumokban foglalt területfejlesztési célokat és prioritásokat, az ÉAOP hosszú távú átfogó célja az Észak-alföldi Régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve, a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése. A program stratégiai célkitűzése az Észak-alföldi Régió leszakadásának megállítása, azaz a régiónak az országos növekedési pályán való tartása, annak érdekében, hogy a későbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat. Az ÉAROP program prioritásai • • • • •
Regionális gazdaságfejlesztés Turisztikai célú fejlesztés Közlekedési feltételek javítása Humán infrastruktúra fejlesztése Város és térségfejlesztés
Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban az Észak-alföldi Régió számára megfogalmazott hosszú távú célok Versenyképes és innováció-orientált gazdaság fejlesztésével, a „DINAMIKUS RÉGIÓ” megteremtése • A régió gazdasági potenciáljának fejlesztése, logisztikai szerepkörben rejlő lehetőségek kiaknázása; • A régió elérhetőségét biztosító régiók közötti közlekedési kapcsolatrendszerek fejlesztése; • Regionális tudásbázis kialakítása, fejlesztése elsősorban a megyeszékhelyeken. Hajdúsámson az Észak-Alföld regionális fejlesztési pólusának a közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A főbb közlekedési tengelyek mentén egymáshoz közel kerülő városok és környezetük gazdaságilag dinamizálódó és fokozottan urbanizálódó települései növekedési tengelyekké szerveződnek, amelyek fontos szerepet töltenek be a településközi kapcsolatok megerősödésében, a fejlődés közvetítésében.
16
A város Debrecenhez való közelsége potenciális lehetőséget teremt bizonyos gazdasági funkciók átvételére. A természeti, táji, környezeti, valamint a kulturális értékek megőrzésével és fenntartható használatával az „ÖKO-RÉGIÓ” megteremtése • A régió környezeti állapotának megóvása és fejlesztése, a környezeti adottságokra és a kulturális örökségre épülő feltételeinek javítása, a helyi természeti, táji, kulturális értékek, környezetbarát turizmus vonzerők védelme, a régió lakossága számára egészséges környezet biztosítása; • Megújuló és alternatív energiaforrások fenntartható és növekvő arányú használata. A kistérségi fejlesztési stratégiában a témával kapcsolatban megfogalmazott cél a kistérség sérülékeny ivóvízbázisának fokozott védelme, az intézmények energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások használata. A Hajdúsámson fejlesztési dokumentumaiban szerepel a természeti értékek védelme, a területfejlesztési stratégia pedig egy különleges ökológiai mintaövezet megvalósítását irányozza elő. Az OTK a természeti táji és kulturális táji értékekben gazdag területek fenntartható fejlesztése című alfejezetben hangsúlyozza az ország magyar és nemzetiségi néprajzi csoportjai által lakott térségek kulturális sokszínűségének a megőrzését, köztük a hajdú kultúráét, amelynek történelmi hagyományai alapján az egyik fontos hordozója Hajdúsámson. A város fontos kulturális missziójának tekinti a hajdú hagyományok ápolását. A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosításával és természeti adottságok hasznosításával az „EGÉSZSÉGES RÉGIÓ” megteremtése • A lakosság egészségi állapotának javítása; Mind a kistérségi, mind a városi fejlesztési stratégia tartalmaz egészségfejlesztési fejezetet, melynek részleteit a városi szintű helyzetelemzés fejezetben ismertetjük. A területi különbségek mérséklésével és a társadalmi kohézió erősítésével, foglalkoztatás, az „ESÉLYTEREMTŐ-FELZÁRKÓZÓ RÉGIÓ” megvalósítása
a
• A közlekedési szempontból periferikus területek bekapcsolása a régió fejlődésébe; • A vidékies térségekben élők és hátrányos helyzetűek életminőségének és életesélyeinek javítása, a társadalmi, munkaerő-piaci re-integráció erősítése és az alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek támogatása; • A sajátos alföldi településszerkezet értékeinek megőrzése a települési környezet fejlesztésével. A kistérségi és városi fejlesztési stratégia kiemelt helyen és nagy terjedelemben foglalkozik a foglalkoztatás javításának témájával, melynek részleteit a városi szintű helyzetelemzésben részletesen ismertetjük. Az Észak-alföldi Régió Stratégiai programja a helyzetelemző rész harmadik fejezetében amelyben a régió településszerkezete kerül bemutatásra - Hajdúsámsont a hiányos értékű kisvárosok közé sorolja. A kistérség és a település fejlesztési dokumentumai struktúrájukban és filozófiájukban is szorosan kapcsolódnak a regionális fejlesztési dokumentumhoz, hiszen a közpénzből
17
megvalósuló fejlesztések esetében az országos és regionális stratégiákra épülő fejlesztési programok csak az életképesek. Regionális szerepkörű intézmények a településen nem találhatók.
3.4. A település megyén belüli pozíciója Hajdú-Bihar megyének a 2007–2013 közötti programozási periódushoz kapcsolódó területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja a fenti dokumentumokhoz képest részletesebben mutatja be a megye kistérségeinek és településeinek adottságait és lehetőségeit. Hajdúsámson szerepel a nagyobb területigénnyel járó, gazdaságfejlesztésre alkalmas települések listájában. A megyei közlekedésfejlesztési tervben szerepel egy Debrecen köré – attól 20-30 km távolságban lévő kiépítendő közúti körgyűrű, mely tehermentesítené a várost az átmenő forgalomtól, ugyanakkor jelentős közlekedési és logisztikai lehetőséget biztosítana Hajdúsámson számára. Mindenképpen változást fog eredményezni a Debrecen szűkebb vonzáskörzetébe tartozó települések számára, hogy együtt tervezendő térségként kerülnek kijelölésre. Debrecen nagyvárosi település együttese, együtt tervezendő térsége: - Debrecen Megyei Jogú Város, - Hajdúsámson, Vámospércs városok - Bocskaikert, Ebes, Hajdúbagos, Sáránd, Mikepércs és Újléta községek. Az OTRT csak a fenti településeket jelöli meg az együtt tervezendő térségben. Megyei szerepkörű intézmények a településen nem találhatók.
3.5. A település a Hajdúhadházi kistérségben A közösségi szolgáltatások térségi szinten történő kiegyenlített, magas színvonalú és minőségű ellátása érdekében a kistérséghez tartozó 11 települési önkormányzat részvételével 2005. október 14.-én megalakult a Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás.
18
A Hajdúhadházi Tervezési-Statisztikai Kistérség
A kistérség 11 települése közül 5 városi rangú, 6 község státuszú. A legnagyobb népességgel a kistérség központjául is szolgáló Hajdúhadház rendelkezik, utána közvetlenül pár száz lakossal lemaradva Hajdúsámson.
A Hajdúhadházi Kistérség statisztikai adatai (forrás: TEIR 2009) Terület [100 ha] Megnevezés Jogállás Bocskaikert község 11 Fülöp község 56 Hajdúhadház kistérségi központ 88 Hajdúsámson város 69 Nyíracsád község 75 Nyíradony város 97 Nyírmártonfalva község 57 Nyírábrány község 56 Téglás város 38 Újléta község 30 Vámospércs város 58 ÖSSZESEN:
636
Népesség [fő] 3 049 1 816 13 276 12 902 4 068 7 985 2 066 4 093 6 567 1 092 5 548 62 462
Forrás: KSH 2008 A kistérség egy négyzetkilométerre jutó átlagos lakónépessége 94 fő, magas népsűrűségű terület a megyei átlaghoz viszonyítva.
19
Hajdúhadház kistérség népességváltozása a megyei, regionális, országos tendenciákhoz viszonyítva. 1997-2007
A kistérség földrajzi elhelyezkedése, kapcsolatrendszerei miatt az egyes feladatokat mikrotérségek szintjén látja el a Társulás. Hajdúsámson 2 mikrotérséghez csatlakozik: • •
Hajdúhadházi mikrotérséghez a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban Nyíradonyi mikrotérséghez oktatási feladatban
A kistérségben elnyert uniós támogatások 2004-2005 évben Operatív program Projektek száma Támogatás (eFt) Költség (eFt)
Agrár és Vidékfejlesztés OP
18
455 734
916 390
Gazdasági Versenyképesség OP Regionális Fejlesztés OP
22
218 326
462 540
1
132 061
162 964
Humán Erőforrás Fejlesztés OP
2
128 097
129 097
Összesen
43
934 218
1 670 991
Forrás: NFÜ
20
Hajdúsámson a kistérségi pályázatokban vett részt:
együttműködés
keretében
az
alábbi
kistérségi
szintű
2004 •
BM, 15.900.000 Ft, Kistérségi területfejlesztési feladatok ellátásának támogatására (Kistérségi koncepció, kistérségi utcanév táblák dokumentációja)
2006 •
2006 októberében a kistérség 4 településének (Hajdúsámson, Nyíradony, Nyíracsád, Nyírmártonfalva) részvételével a Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be a „Közlekedésbiztonsági kerékpárút tervezési” pályázati kiírására. „Kerékpárral a kistérségben”- A kerékpárút tervezési program alapján Hajdúsámson- Nyíradony- Nyíracsád- Nyírmártonfalva (Vámospércs határáig) között egy összefüggő kerékpárút kialakítását tervezték. A pályázaton a társulás forrást nyert a Hajdúsámsoni - Nyíradony közötti szakasz terveztetésére.
•
A Társulás 2006 első félévében a Belügyminisztériumhoz pályázott „A Többcélú Kistérségi Társulások sportpálya felújítási programja” című pályázati kiírásra, Hajdúhadház, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Nyíracsád, Vámospércs településekre A pályázaton 5 millió Ft-ot nyert a társulás, melyből három településen valósulhatott meg a sportpályák felújítása. Hajdúsámson ebben a pályázatban nem vett részt.
•
Hajdúsámson Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 93/2008. (II.27.) öh. számú határozata alapján Hajdúsámson Város Önkormányzata Martinka Részönkormányzat elnöke a település részönkormányzata nevében csatlakozott az Érmellékei Helyi Közösséghez. A Martinkai Részönkormányzat elnöke jelen döntés alapján a Leader programban teljes körű képviseletet lát el.
2007 •
A Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás az ÁROP-1.1.5.-08/C/B-2008-0007 jelű „Területfejlesztési Összefogás a Hajdúhadházi Kistérség Fejlődéséért” című sikeres projektjének keretében 2009. évben képzést szervezett. A képzés 31 fő részére került megtartásra Hajdúhadházon, a Polgármesteri Hivatal épületében. A tanfolyam résztvevői főként a kistérség polgármesteri hivatalainak, valamint intézményeinek dolgozói voltak. A tanfolyam intenzív volt, heti 2 alkalommal került megtartásra, melyhez a dolgozók részére munkaidő kedvezmény biztosítottak. A tanfolyam sikeres elvégzésével az alábbi végzettséget szerezhették meg a hallgatók: Közbeszerzési referens (OKJ 54343 03 0000) EU pályázatkészítő (Pl: 1084) A tanfolyam 2009. május 5. és 2009. szeptember 15. között zajlott.
•
Szociális és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett Tavaszi ébredés közmunkaprogram keretében 55 fő hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli foglalkoztatására volt lehetőségünk. A program során 15 fő képzése történt meg május hónapban, ők parkok, zöld területek karbantartásával ismerkedhettek meg. A pályázat célja: közmunkaprogram keretében történő foglalkoztatás és 160 órás képzés szervezése a Hajdúhadházi Kistérség 8 településén, 55 fő álláskereső
21
regisztrált munkanélküli, illetve aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülő személy részére. •
ÖTM Sport szakállamtitkárság Kistérségi Komplex Táboroztatási Program, melyben lehetőség nyílt arra, hogy nyári sporttáborokat és erdei iskolákat szervezzenek a kistérségünkben található iskolák, civil szervezetek. A kistérség települései közül 4 (Téglás, Fülöp, Nyíracsád, Hajdúsámson) vett részt a pályázatban. A résztvevő diákok megismerkedhettek a hazai erdők élővilágával, az Aggteleki Nemzeti Park látnivalóival, a Zemplén szépségeivel, a kistérség természeti értékeivel. Az egyhetes táborok megvalósítása során a kistérségünkben 117 gyereknek nyílt lehetősége arra, hogy egy héten keresztül pihenjen aktívan vagy természetjárás közben szerezzen új, hasznos ismereteket. A Program keretében a társulás 950.000,- Ft. vissza nem térítendő támogatást nyert el.
•
ÖTM sport Szakállamtitkársága által meghirdetett Kistérségi Szenior Sport Program, mely az 50 év feletti korosztályt célozta meg. A pályázatban 4 település vett részt. A különböző aktív életmód programok a helyi nyugdíjas klubok tagjainak biztosította a rendszeres mozgás lehetőségét.
2008 •
Jégvirág Közmunkaprogramban mind a 11 település részt vett, melynek keretében 139 fő foglalkoztatására került sor.
•
A Társulás pályázatot nyújtott be az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága felé, a Kistérségi Komplex Táboroztatási Program elnevezésű pályázati kiírásra. A programban lehetőség nyílt arra, hogy nyári sporttáborokat és erdei iskolákat szervezzenek a kistérségünkben található iskolák, civil szervezetek.
•
A Kistérségi Komplex Táboroztatási Program párjaként a Társulás részt vett a Kistérségi Szenior Sport Programban is, mely az 50 év feletti korosztályt célozta meg. A különböző aktív életmód programok a helyi nyugdíjas klubok tagjainak biztosította a rendszeres mozgás lehetőségét.
2009 •
A „Területfejlesztési Összefogás a Hajdúhadházi Kistérség Fejlődéséért” elnevezésű projekt 15.487.505 Ft értékben, mely az Államreform Operatív Program keretében valósul meg, és célja a kistérség területfejlesztési kapacitásainak megerősítése.
•
Év végén került kihirdetésre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium „Téli-tavaszi” 01/2010. számú közmunkaprogramja, mely a KIKELET fantázianevet kapta. A nyertes pályázat eredményeként ebben a programban 142 fő foglalkoztatása vált lehetővé a kistérség 10 településén.
2010
•
2010 februárjában nyújtotta be a Társulás a Tulipán 2010. közmunkaprogram című pályázatát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiirt 01/a/2010.
22
sorszámú közmunkafelhívására. A nyertes program keretében 155 főt foglalkoztat a Társulás a kistérség területén, 8 településen. •
Jelenleg tart az egyeztetés a TÁMOP 5.1.3.-09/2 kódszámú „Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért” című felhívásra a Nyírbátori kistérséggel.
A település szűkebb térségének gazdasági jellemzői A kistérség gazdaságának általános jellemzői: •
A települések szétszórtságából, és az egyes települések közötti korábbi kapcsolat hiányából fakadóan a kistérségi együttműködés nagyon nehéz.
•
A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet a Hajdúhadházi Kistérséget a gazdasági mutatók alapján a 48 leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé sorolja.
•
A vállalkozások száma a megyén belül itt a legalacsonyabb, hiszen 1000 lakosra mindössze 37 vállalkozás jut. A vállalkozások nagy része csak 1-2 fős egyéni vállalkozás, kisebb része az átlagban 20-30 főt foglalkoztató társas vállalkozás, s mindössze 1 vállalat (Hajdúsági Iparművek) van, amelyik a 80as évek közepén még 3000 főt foglalkoztatott, mára a létszám alig haladja meg az 500 főt és részben ez magyarázza a térség magas munkanélküliségi mutatóit. A HIM a térség több településéről fogadja a munkavállalókat, tehát térségi jelentőségű, de nagy probléma, hogy helyzete még ma sem stabil, további létszámleépítések várhatóak.
•
Egyéb jelentősebb ipari tevékenységek a kistérségben a következők: mezőgazdasági gépalkatrész-gyártás, zöldség-gyümölcs feldolgozóipar, faipari termékek feldolgozása, cipőipar, vegyipar, húsipar (kacsafeldolgozás), és a Debreceni gazdasági bázishoz kapcsolódó iparágak.
•
A térségben sikeresen működő ipari jellegű vállalkozások zömmel alacsony bérköltségű, nagy élőmunka igényű tevékenységet végző, általában kisméretű gazdasági szervezetek, elsősorban textilruházati- és bőripari, építőipari, fafeldolgozási termeléssel foglalkoznak. A jelentős hagyományokkal bíró erdőgazdálkodásra épülő fafeldolgozást végző kis fafeldolgozók csak elsődleges feldolgozásra alkalmasak. Számuk 20 fölött van, átlagosan 10-15 főt foglalkoztatnak. A bútorgyártás, melynek a térségben nemzetközi szinten is nívós képviselője működik (Demko-Feder), nem helyi alapanyagból dolgozik. A cég által honosított biobútor gyártás európai mércével mérve is jelentős szellemi potenciával és kapacitással rendelkezik.
•
Az országos, illetve multinacionális cégek alig képviseltetik magukat a térségben (MOL, ÁFÉSZ).
•
A szántóföldi növénytermesztés a kedvezőtlen termőtalaj-adottságok (homok) ellenére domináns szerepet tölt be a települések külterületen.
•
Az állattenyésztés a térségben egyértelműen másodrangú jelentőséggel bír a növénytermesztési ágazat mögött. A még működő állattenyésztési szegmens a hagyományoknak megfelelően részben nagyüzemi keretek között, főleg szövetkezeti formában, részben háztáji jelleggel magántulajdonban üzemel. A
23
magángazdaságok tulajdonában lévő épületek, tartástechnológiai eszközök általában elavultak, korszerű állattartás feltételeinek kielégítésére alkalmatlanok. Jelenleg elsősorban a baromfi- és juhállomány szolgálja a piaci értékesítés céljait, bár a juhállomány férőhely kapacitásai kihasználatlanok. Sertést, szarvasmarhát többnyire csak háztáji jelleggel tartanak, állományuk évről évre csökken. •
A kistérség területének erdősültsége jelenleg is igen magas, az országos átlag feletti, de várhatóan tovább emelkedik a gyenge minőségű mezőgazdasági területek szántóföldi termelésből való kivonásával, erdősítésével. A kistérség legnagyobb összefüggő erdőterülete nemcsak erdőgazdálkodási szempontból fontos, hanem turisztikai jelentőségét (természeti értékek, vadászházak) is ki kell emelni.
•
A regionális szinten meghatározó jelentőségű élelmiszer- és dohányipar kiemelt feldolgozó kapacitásai Debrecen közvetlen környezetébe települtek. Így a Hajdúhadházi Kistérségből származó mezőgazdasági nyersanyag nagyrészt feldolgozatlanul hagyja el a térséget. Két oldalról is (eddig kihasználatlanul hagyott) lehetőséget teremtve a kisüzemi élelmiszer feldolgozás fejlesztésére a térségben (húsipar- kacsafeldolgozás, zöldséggyümölcs feldolgozás).
Az ipari fejlődést több tényező is akadályozza. A legnagyobb problémát a tőkehiány, a fejletlen infrastruktúra és a műszaki elmaradottság okozza (technikai bázist sok helyen az elavult, kiselejtezett gépek, elhasznált járművek jelentik). A munkanélküliség miatt jelentős az ingázók aránya – akik döntően az iparban tevékenykednek. A térség a megyének azon részéhez tartozik, melyben a mezőgazdaság, termelés, feldolgozás és kereskedelem, valamint az innovatív fejlesztés lehetőségei egyaránt adottak. Ezeket a kedvező adottságokat kell megragadni a kistérségnek a felzárkózás érdekében
Hajdúsámson főbb demográfiai és munkaerő piaci jellemzői a térséghez viszonyítva Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya az állandó lakóhelyük szerint Település állandó Munkakép. Regisztrált Területi lakosság korú népesség mnk össz. mutató száma (fő) (fő) (fő) 2007. 01.01. Település megnevezése (fő) Bocskaikert
2915
1912
205
10,72%
Fülöp
1834
1133
150
13,24%
Hajdúhadház
13395
8296
1681
20,26%
Hajdúsámson
12149
7734
852
11,02%
Nyírábrány
4126
2529
313
12,38%
Nyíracsád
4118
2592
508
19,60%
Nyíradony
8058
5114
649
12,69%
Nyírmártonfalva
2132
1376
223
16,21%
Téglás
6495
4371
432
9,88%
24
Újléta
1087
647
133
20,56%
Vámospércs
5616
3720
540
14,52%
Összesen
61925
39424
5686
Forrás: Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
Kistérségi adatok a lakónépesség és munkavállaló korú népesség tekintetében (2008)
Települések
Lakónépesség
Bocskaikert Fülöp Hajdúhadház Hajdúsámson Nyíracsád Nyíradony Nyírmártonfalva Nyírábrány Téglás Újléta Vámospércs Forrás: Regionális Munkaügyi Központ
3 049 1 816 13 276 12 902 4 068 7 985 2 066 4 093 6 567 1 092 5 548
Munkavállalói Relatív korú mutató népesség (%) 1906 1030 7582 7850 2380 4674 1270 2329 4065 597 3390
1,59 1,76 1,75 1,64 1,7 1,7 1,62 1,75 1,61 1,82 1,63
Hajdúsámson a hazánkban kialakult népességszám alapján meghatározott településhierarchiában a kisvárosok közé sorolható, mivel lakossága 5 és 20 ezer fő között van. A városok egyes hierarchikus fokozatokba való besorolásának alapját a városi alapfunkciók (ide tartoznak a tágan értelmezett szolgáltatások viszonylag ritkán előforduló intézményei és szerepkörei, többek között az egyetemek, színházak, kórházak, bíróságok, speciális szakboltok) mennyisége és minősége határozza meg. A város hierarchia meghatározására az úgynevezett „leltározó módszert” használjak, amely másfélszáznál több intézmény meglétét vagy hiányát regisztrálja településenként. Hajdúsámson a városhierarchia alapján is a kisvárosok közé sorolható. A komplex várostípus meghatározás alapján Hajdúsámson a 8. Agglomerációs települések kertvárosok közé sorolható – ezen belül is a lakóvárosok közé, melynek általános jellemzői: • • • •
ingázók száma nagy olcsóbb telekár, lakbér, kellemesebb, tisztább lakókörnyezet dinamikusan fejlődő övezet.
25
Regionális szerepkörű közintézmények a településen Regionális szerepkörű intézmény a településen nem található. A város szerepe a térségi munkamegosztásban A Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás nem tart fenn intézményt. A mikrotérségek települései hoztak létre intézményi társulást a feladatok hatékonyabb ellátása érdekében. Így jött létre a Hajdúhadházi mikrotérségben: - Mikrotérségi Bölcsőde - Mikrotérségi Szociális gondozási Központ - Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Nyíradonyi mikrotérségben - Nyíradonyi Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás Vámospércsi mikrotérség - Vámospércsi Mikrotérségi Intézményfenntartó társulás Vámospércs és Újléta között az óvodai és az iskolai oktatás ellátására Intézményi társulás jött létre, mely tudomásunk szerint júliusban megszűnik. Vámospércs nyert pályázatot a Kistérségi Járóbeteg szakellátás kialakítására.
3.6. A város kapcsolódása egyéb hálózatokhoz • • • • • • • •
Magyar Önkormányzatok Szövetsége (Gödöllő) Debreceni Agglomeráció Önkormányzatainak Terület- és Településfejlesztési Társulása (Debrecen) Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás (Debrecen) Hajdúvárosok Települési Szövetsége Debreceni-Agglomerációs Területfejlesztési Társulás Észak-Hajdúsági Településszövetség és Térségfejlesztési Társulás Dél-Nyírség Ligetalja Önkormányzati Társulás Hajdú-Bihar - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Térségfejlesztési Regionális Társulás
26
4. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS
A helyzetértékelés elkészítésekor alapvetően a 2001-es népszámlálás adatai kerülnek bemutatásra. Ahol az önkormányzat rendelkezik frissebb adatokkal, ott igyekeztünk ezeket felhasználni a helyzet bemutatására. 4.1. Hajdúsámson szerkezete 4.1.1. A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezők Hajdúsámson Hajdú-Bihar megye középső részen, Debrecentől észak-keletre mintegy 13 km-re található, a Debrecen-Mátészalka 471. számú főközlekedési útvonal menten. A város a Debrecen- Mátészalka vasútvonalon saját állomással rendelkezik. A település területe 69,47 km2, illetőleg 6 947 hektár. A településhez két jelentős lakott külterület tartozik: Martinka és Sámsonkert. További külterületek: Alsószállás, Csukás dűlő, Dankó telep, Diósvári dűlő, Jánostava dűlő, Kicsere dűlő, Ligetdűlő, Melegoldal, Mikotelep dűlő, Tiszti lakótelep.
4.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényezők Hajdúsámson környéke már a bronzkorban lakott volt. A IX-X. századi kerámialeletek késő avar kori népességre utalnak, akikre rátelepedtek a honfoglaló magyarok. A település XI-XII. századi történetéről, birtokviszonyairól nincs információ. Az első írásos megemlítések a XIII. századból származnak. 1552-ben török uralom alá került, s ebben a korszakban hol a császári, hol a török hadak pusztításait kell átvészelnie. Az 1552-es összeírásban említett ötven jobbágytelek alapján lakosságát 650 főre tehetjük, de tíz év múlva már annyira elnéptelenedett, hogy pusztaként említik. A XVI. Században a három részre szakadt országon belül Erdélyhez tartozott. Az 1600-as évek elején újra elnéptelenedett, szerződést kellett kötni a benépesítésére. Egy 1692-es összeírás alapján az egyik legszegényebb bihari falu. Ekkor mindössze tizenkét jobbágycsaládot írtak össze, 1720-ban már negyvenöt család élt itt. Az első magyarországi népszámlálás (1784-87) adataiban Sámson mintegy másfél ezres lakossággal szerepel, s ettől kezdve a népesség gyors ütemben gyarapodik. Az iparosodás a XIX. század közepén kezdődött el, a legfontosabb ágazatok a malom- és szeszipar, a későbbiekben a vas- es a kézműipar voltak. 1848 után itt is megindult a jobbágyfelszabadítás. A dualizmus idején több változás volt a község életében. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Hajdu Vármegyéhez csatoltak, ettől kezdve használatos a Hajdu- előtag a község nevében. A polgárosodásnak és az ipar fejlődésének is vannak nyomai, de alapvetően marad a mezőgazdasági jelleg. A XX. század elején két közutat, vasútvonalat építenek és pénzintézetek alakulnak a településen. Az első világháborúig folyamatosan nő a lakosság száma, az 1910-es népszámláláskor meghaladta az 5000 főt. A két világháború között a gazdaságitársadalmi válság itt is éreztette hatását. A földdel rendelkezők termelési és értékesítési gondokkal küzdöttek, a földnélküliek gondját sem oldotta meg a földreform. 1952-re befejeződik a község villamosítása, vízmű telep létesül, egyre több lakásba eljut a vezetékes ivóvíz. 1971-ben nagyközségi státuszt kap. A helyi munkalehetőség nagyon kevés, a termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ, a gépállomás, az öntöde, a konzervüzem és a
27
helyi közintézmények csak keveseknek adnak munkát, 1985-ben a munkaképesek 82 %a ingázó. A rendszerváltás után felgyorsult a fejlődés a magánszférában, munkahelyteremtő nagyvállalkozások indultak. A 90-es évek közepére szinte teljesen kiépült a telefon- és gázvezeték hálózat, beindul a szervezett szemétszállítás, javul az egészségügyi ellátás. Az önkormányzat többször is sikertelenül pályázik a városi címre. A lakosság száma 1990-2008. között 7.734 főről 12.462 főre, vagyis 4.728 fővel nőtt, mely elsősorban a Debrecenből kiköltöző családoknak köszönhető. Az önkormányzatnak évről-évre nehezebb a kötelező feladatok ellátása, legnagyobb gondot az egyre több óvodás és iskoláskorú gyermek elhelyezése és ellátása jelent. 2001-ben a település történetének legnagyobb beruházásaként korszerű új iskolát avatnak tornacsarnokkal. 2004 óta városi rangú település.
4.1.3. Településszerkezet Hajdúsámson már a XIII. században jegyzett település, szerkezete örökölt állapot, melyet az országos utak és a kiemelkedő dombhátak alakították. A beépítés ennek megfelelően a magasabban fekvő területeken szalagszerűen futó főútra illeszkedik, a dombhátakra terjed ki, a mélyebben fekvő részek beépítetlenek maradtak, ill. csak később épültek be. A beépült részeken úgynevezett belső telkes rendszer alakult ki. Az udvart és a házat gazdasági épületek és hátsó, mélyen lenyúló kert egészíti ki. A telkek idővel besűrűsödtek, a kerteket beépítették. A beépítés fésűs rendszerű, népi, vagy jellegében közel álló épületek még ma is bőven találhatók. Jellemzően az 1900 évektől megjelennek a polgári életformából levezethető hajlított házak, utcával párhuzamos nyeregtetőzetükkel a városias jelleget reprezentálva a beépítés további sűrűsödik, az utcakép jellege változik. Az 1900-as évektől kezdődően megjelennek a sátortetős házak, újabb időkben a mindenkori divat által formált épületek. Összességében a beépítés karaktere földszintes, előkertes, falusias-kertvárosias jellegű, és az eltérő épületek vegyes állománya dacára szerethető, egységes benyomást kelt. A történelmi települési központtól élesen elkülönül a mesterségesen kijelölt ipari terület, valamint a két, földrajzi értelemben is távolabb eső városrész: Martinka és Sámsonkert.
28
29
30
Az épületállomány Hajdúsámson történetileg kialakult területén a beépítés karaktere földszintes, előkertes, falusias-kertvárosias jellegű, és az eltérő épületek vegyes állománya dacára városképileg egységesnek tekinthető. Nagy számban találhatók a fűrészfogas beépítésű, egytraktusos, eredetileg három osztatú népi lakóházakra visszavezethető épületek, amelyek az 1950es évektől sátortetős épületekkel keverednek, utcaszakaszokat alkotva. Városi szinten ezt az egységet nem bontja meg az utóbbi időben megjelent a mai idők divatos formavilágát tükröző épületek, ikerházak, sorházak többsége sem, elsősorban azért, mert új igényszintet jelenítenek meg, telken belül és az utca felől is gondozott környezetet hoztak létre. Az épületek tömege, anyaghasználata, az épületek ritmusa, az előkertek utcán belül többnyire azonos mélysége rendezettséget jelent. Ezt a rendezettséget lehetne fokozni az utcai kerítések egységesítésével, mert a kerítés (és az előkert növényzete) a közterület felőli első látványelemként vizuálisan alkalmas az eltérő épületeket jelentős mértékben összerendezni. Természetesen vannak hivalkodó, tömegükben is túldimenzionált, a környezetüket terhelő épületek, azonban ezek száma ma még nem meghatározó, de a tendencia figyelemre méltó. Feszültséget jelentenek a területhasználatban és a városképben is a terjedőben lévő utcára merőleges, a telek mélységébe benyúló sortársasházak, mert megbontják a tradicionálisan kialakult lakóház, melléképület, kert telekhasználati módot. A lakóterületeken vizuálisan és a használatban is a környezetre zavaró, testidegen épületeket jellemzően a vállalkozások hoznak létre, használatuk folytán a környezetet jobban terhelő, formavilágukban, anyaghasználatukban, ipari jellegű, a célnak megfelelő, de igénytelen épületeikkel, az épületekhez társított túlzó reklámokkal. Általánosságban jellemző, hogy saját házát, lehetőségéhez mérten rendben tartja, gondozza.
saját
telkét
ki-ki
tehetségéhez,
Közterületek állapota A közterületek rosszabb állapotban vannak, mint az épületállomány. A közművesítés, ezen belül a szennyvíz-csatornázás egyre teljesebbé válik, burkolt és burkolatlan utak, utcák szép fasorokkal és fasorok nélkül egyaránt találhatók. Többségében nincs megoldva az esővíz csatornák kezelése, a burkolt utaknál a burkolat szegése és burkolaton túli közterületek kezelése, a járdák és az épületek köze, a járdák és az út közötti lehetséges zöld sáv kialakítása. Mindezen körülmények nagymértékben a közterületek rendezetlenségének, gondozatlanságának érzetét keltik, ez kifejezetten bántó a településen áthaladó nagy forgalmú állami utak mentén. Közparkok a városban nincsenek, ami alól üdítő kivétel a városháza melletti emlékkert.
31
Településrész adatok
településrészek jellege és megnevezése
lakónépesség
a lakások
a nem lakott üdülők
a lakott egyéb lakóegységek
postai irányító szám
a terület települési jellege
4251
Település központ, vegyes terület
4251
Kisvárosias lakóterület
száma 2001. február 1-jén belterület
Városközpont
1103
373 egyéb belterület
Városközponton kívüli településrész
6880
2126 külterület
Ipari terület
n.a.
n.a.
Sámsonkert
1494
485
4251
708
358
4251
Gazdasági terület Kertvárosi lakóterület Kertvárosi lakóterület
492
201
4251
Kertvárosi lakóterület
Martinka Egyéb külterület Sámsonkert és Martinka nélkül
n.a.
n.a.
4251
Forrás: KSH
4.1.4. A város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők Hajdúsámson település-földrajzi pozíciója igen kedvező. A település a Debrecent övező hajdúvárosi gyűrű (főként nagyközségi jogállású) északkeleti záró eleme a 471. sz. főközlekedési úton. Mint ilyen, Derecske ellenpontja térségi szempontból, mivel • •
a Debrecentől északkeletre fekvő kistérség potenciális tranzitja és csomópontja (Hajdúböszörmény) Hajdúhadház – Bocskaikert – Nyíradony – Balkány Nyírmártonfalva (Fülöp) - Haláp (Vámospércs) viszonylatában, egyúttal Debrecen forgalmának tehermentesítésére is alkalmas, alternatív kapcsolati lehetőség a (leendő) S4-S35(M3) - DAP (déli autópálya), továbbá a 48as út közvetítésével a Nyírábrány határátkelő irányába.
A település közelében halad az M3-as autópálya. A térségen keresztülhalad Hajdúsámson és Nyíradony városok érintésével a 110. sz. Debrecen-Apafa-Nyírbátor-Mátészalka vasútvonal, IC (Interpici) vonat is megáll. A helyközi autóbusz-közlekedést a Hajdú Volán Rt. üzemelteti. Legtöbb járat Hajdúsámsont érinti a kistérségben. A város területén több buszmegálló is található beleértve a külterületeket is.
32
A város szerkezetét meghatározó egyéb tényezők Hajdúsámson város szerkezetét alapvetően meghatározta a hirtelen népességnövekedése, amely miatt nincs klasszikus településközpontja. További problémát jelent a településen átvezető rendkívül nagy forgalmú 471. számú út is. A településhez tartozik két korábbi kertség – Martinka es Sámsonkert –, amelynek lakosságszáma az elmúlt években jelentő mértékben emelkedett, mindkét település falu méretűvé nőtte ki magát, hiszen Martinkán közel 1000 fő, míg Sámsonkertben 3000 fős lakosság él. Ezért a megfelelő településkép kialakításához elengedhetetlen a városközpont fejlesztése és megfelelő szervezése. Hajdúsámson településszerkezetének jövőbeni fejlődését jelentősen befolyásoljak a települést érintő fő közlekedési utak fejlesztései, a szükségessé vált iparterületfejlesztések, erdőtelepítések, lakóés intézményterület-fejlesztések, és két hagyományos kertségének Martinkának és Sámsonkertnek belterületté válása. A 2002 áprilisában elfogadott településfejlesztési koncepció megfelelő iránymutatást adott a település fejlődéséhez, melyet 2007. márciusban módosítottak és frissítettek. Az előrejelzések alapján a település népességszáma jelentős mértekben növekedni fog, távlatban 13.500 fővel kell számolni. A lakások száma 1000-1100-zal fog növekedni, s mivel csak családi házas beépítésre van igény, ez a jövőben biztosítandó új telkek számát is jelenti. A hatályos településszerkezeti terv alapján a varos a meglévő területeit két fő csoportra bontotta:
4.2. Gazdaság Hajdúsámsonban az országos folyamatokhoz hasonlóan az 1990-es évektől dinamikusan növekedni kezdett a gazdasági szervezetek száma, és alapvetően megváltozott a tulajdonosi, gazdálkodási forma szerinti összetétel. A gazdaság fejlődésének fontos eleme a gazdaság ágazati szerkezete, illetve átrendeződésének iránya. Az elmúlt két évtizedben megfigyelhető a tercierizálódás, amely különösen a kereskedelem, a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő vállalkozások számának növekedését eredményezte. A két gazdasági ág előretörése egyrészt a fogyasztók igényének a megváltozása, másrészt a megváltozott gazdasági igények miatt következett be. Ennek következtében rajzolódott ki a vállalkozások jelenlegi ágazati szerkezete.
4.2.1. Ágazati szerkezet A település gazdasági szerkezetében mindhárom szektor jelen van: • •
Az ipar tevékenysége igazodik a környezeti adottságokhoz: élelmiszer és fafeldolgozás, építőanyag és épületelem gyártás, alkatrész beszállítás. Területi elhelyezése megfelelő, környezeti hatása nem zavaró. A mezőgazdaság is igazodik a természeti, táji adottságokhoz, amennyiben nem kizárólagos a külterjes szántóművelés, hanem mellette jelentős tényező az erdőés kertgazdálkodás, az intenzív gondozást igénylő speciális növények termesztése (pl.: dohány, stb.), illetve az állattenyésztés (hobbi, kereskedelmi és speciális vonatkozásokban is).
33
•
Szolgáltató szektor létrejöttét és fejlődését a települési nagyságrend, a térségi helyzet és a társadalmi strukturáltság is indukálta.
A működő vállalkozások között meghatározó a kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások száma, az építőiparban és az ingatlanügyekben, gazdasági szolgáltatásokban tevékenykedő társaságok száma. A regisztrált gazdálkodó szervezetek száma 2000-2008. között folyamatosan emelkedett, jelenleg 635 gazdálkodó szervezet tevékenykedik a településen. (1996-ban mindösszesen 312 regisztrált vállalkozás működött a településen, tehát az elmúlt 12 évben megduplázódott számuk.) A regisztrált vállalkozások közül 2008. évben 550 volt működő vállalkozás.
34
Regisztrált gazdálkodó szervezetek cégforma szerint Vállalkozások száma, összetétele 2004 és 2008 között ebből Működő vállalkozás Kft. Szövetkezet Évek 2004 459 62 0 2005 423 57 0 2006 540 75 0 2007 550 110 0 2008 550 147 0
Bt. 100 87 97 128 131
Egyéb 297 279 368 312 272
Forrás: KSH Területi adatok rendszere A működő vállalkozások között meghatározó a kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások száma. Az alábbi táblázat a kereskedelmi egységek számának változását típusonként mutatja, legjellemzőbbek a településen az élelmiszer jellegű üzletek, áruházak. A kiskereskedelmi egységek számának változása fő típusonként (200-2008)
Kiskereskedelmi üzlet Élelmiszer jellegű üzlet, áruház Ruházati üzlet Építési anyag üzlet Jármű és üzemanyagtöltő Vendéglátóhely Gyógyszertár Turisztikai szolgáltatók Szálláshely szolgáltatók
2000
2005
2008
86 29 7 NA NA 36 NA 0 0
100 31 8 NA NA 35 NA 0 0
104 39 10 5 5 35 2 0 0
NA= nincs adat Forrás: KSH Területi adatok rendszere
35
A kiskereskedelmi üzletek száma 2000 és 2008 között folyamatosan emelkedett 86-ról 104 db-ra. Ebből az élelmiszer jellegű üzletek számaránya kb. 30 %, 2008. évben a városban 39 db élelmiszerüzlet működött. A ruházati jellegű üzletek száma is jelentősen emelkedett, 2000. és 2008. között 7-ről 10 db-ra. A kiskereskedelemben jellemzően egyéni vállalkozások üzemeltetik az üzletek közel 50 %-át, mely arányszám mind az élelmiszer jellegű, mind pedig a ruházati üzletek esetén ugyanennyi. A településen a vendéglátóhelyek száma sajnálatos módon az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott, 2000-ben még 36, míg 2008-ban már 35 működő vendéglátóhely volt a településen. Kereskedelmi szálláshely nincs a településen, az idegenforgalom nagyon kezdetleges formában van jelen.
4.2.2. Vállalkozások megoszlása méret szerint, működésük általános feltételei A településen az elmúlt években közel kétszeresére emelkedett az iparűzési adót fizető vállalkozások száma – 273-ról 543-ra 2000 és 2007. között -, hasonlóan, ahogyan a foglalkoztatottak száma is jelentősen emelkedett a településen. 2000-ben még 710 fő volt, míg 2007-re 1310 főre emelkedett.
A településen a 10 legnagyobb adófizető társaság között kereskedelmi és mezőgazdasági társaságokat találunk. A 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás 2009. évben: • • • • • • • • •
Alaszka Kft. HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet Kerekes-96 Kft. Aqua-Plastech Kft. Sámson’s Gold Kft. S + CS Kft. Euro-Service Kft. Toll-96 Kft. Mont-Org Kft.
36
•
Szilágyi Tüzép Kft.
4.2.3. Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei A legjelentősebb ipari vállalkozások közül kettő az Ipari park területén működik (Sámson’s Gold Kft. és a Mont-Org Kft.), míg a többi társaság a város egyéb területein. Az Alaszka Kft. élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységet folytat, míg a Hajdú Takarék Takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatást nyújt. A Kerekes-96 Kft. élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységgel foglalkozik. Aqua-Plastech Kft. szódavizet gyárt, mely a cég mérnökei által tervezett és szabadalmaztatott licenc alapján elkészített flakonokba töltés után kerül forgalomba a teljes hazai piac számára. A Sámson’s Gold Kft. zöldségés gyümölcskonzerveket állít elő szezonálisan, az S+CS Kft. terménytáp- és takarmány felvásárló, feldolgozó, és értékesítő, valamint táp-takarmány keverő üzemmel is rendelkezik. A Mont-org Kft. vas-fém-acél szerkezetek gyártásával és feldolgozásával foglalkozó ipari vállalat, mely a privatizálás során a régi öntőde utódjaként jött létre.
4.2.4. A kutatás-fejlesztés helyzete Kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató társaság nincs a településen.
4.2.5. Turizmus A város különleges természeti értéke a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részét alkotó, pusztagyepekkel, nedves homoki rétekkel tarkított martinkai legelő és a hozzá kapcsolódó tölgyes, amely a település külterületén található. Hajdúsámson igen jelentős mintegy 82 ha természetvédelmi területtel rendelkezik. Hajdúsámson területén található a Martinkai Természetvédelmi Terület, mintegy 300 hektáron. Ezen a területen az országban egyedülálló növényvilág található, kiemelten védett növényfajokkal (pl. kosborfélék). A martinkai legelőhöz tartozik egy vízgyűjtő terület, melynek időszakosan csodálatos madárvilága (zömmel védett madarak) és környezete vonzza a helyi lakosokat, de a Debrecenieket is. A hajdúsámsoni erdőterület nagysága 1.319 ha, melynek csaknem teljes egésze magántulajdon. Az erdős, ligetes területek kiváló természetjárási lehetőséget nyújtanak a városlakók számára is. Vadásztatás Hajdúsámson híres vadállományáról, ezért több ország vadászai is szívesen keresik fel a Vadásztársaságot (olasz, spanyol, amerikai stb.), és adják tovább jó hírét a kifogástalan vendéglátásnak. A vendéglátásnak sajátos formája a város területén nyaralóval rendelkezők ellátása. A településen két nagyobb kiterjedésű jelenleg zártkerti terület található, melynek jelentős részén hétvégi pihenést szolgáló épületek állnak, s nyaranta mintegy 2-3000 ezer fővel emelik a Hajdúsámsonban tartózkodók számát. Területük: 380 ha Sámsonkert: 245 ha 3769 AK. Martinka: 135 ha 1669 AK.
Zártkerti ingatlanok száma: 2888
37
4.2.6. A helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei A gazdaság fejlődésének első számú szereplői a gazdasági szférában működő vállalkozások. Az önkormányzat a megfelelő szabályozási és infrastruktúra környezet biztosításával tud hozzájárulni a helyi gazdaság fejlődéséhez. Fontos, hogy az összes érintett egy irányban fejtse ki erőfeszítéseit és ennek koordinálása szintén lehet az önkormányzat feladata. A fentiek szem előtt tartásával Hajdúsámson önkormányzata a 2007 és 2010 közötti időszakra megalkotta a város gazdasági fejlesztésének stratégiai programját. A program végrehajtását négyévente felülvizsgálják és elvégzik az esetleg szükséges korrekciókat is, melyek a külső körülmények vagy a belső igények változásai miatt válnak aktuálissá. A település fejlődéséhez nagy segítséget jelentenek az Észak-alföldi Operatív Program által meghirdetett pályázati lehetőségek. Hajdúsámson esetében az NFT és ÚMFT keretében meghirdetett pályázati tevékenység és annak eredményessége az alábbiak szerint alakult: NFT statisztika (Forrás: NFÜ) Beérkezett és támogatott NFT pályázatok (2010. február 24-i állapot) Hajdúsámson település Beérkezett pályázatok száma Igényelt támogatási összeg (Ft) Támogatott pályázatok száma Megítélt támogatási összeg (Ft) Leszerződött pályázatok száma Szerződéssel lekötött összeg (Ft) Megkezdett kifizetések száma (pályázat) Kifizetett támogatási összeg (Ft)
13
Országos (település) átlag 13
406 839 680
499 992 287
8 329 888 177
218 777 878
8
6
313 235 873
217 283 602
8
6
311 378 108
210 909 853
6
Pályázatok számának megoszlása NFT operatív programonként (db) Operatív program
GVOP AVOP ROP HEFOP Összesen:
Beérkezett pályázatok Hajdúsámson település
Beérkezett pályázatok Országos (település) átlag 7 4 1 1 13
Támogatott pályázatok Hajdúsámson település 7 3 1 2 13
Támogatott pályázatok Országos (település) átlag 4 3 1 0 8
3 2 0 1 6
38
Igényelt és megítélt támogatási összeg megoszlása NFT operatív programonként (Ft)
Operatív program AVOP
Beérkezett pályázatok Hajdúsámson település
Beérkezett pályázatok Országos (település) átlag
Támogatott pályázatok Hajdúsámson település
Támogatott pályázatok Országos (település) átlag
164 322 073 Ft
62 422 874 Ft
158 860 516 Ft
35 553 625 Ft
GVOP
73 749 345 Ft
108 948 390 Ft
24 360 323 Ft
47 339 949 Ft
HEFOP
22 100 924 Ft
132 761 775 Ft
0 Ft
60 773 299 Ft
ROP
146 667 338 Ft
109 982 195 Ft
146 667 338 Ft
37 334 985 Ft
Összesen:
406 839 680 Ft
414 115 234 Ft
329 888 177 Ft
181 001 858 Ft
Támogatott NFT pályázatok számának megoszlása kkv besorolás szerint Státusz
Hajdúsámson település
Belföldi természetes személy
Országos (település) átlag
0,00 %
4,00 %
37,00 %
22,00 %
0,00 %
11,00 %
Mikrovállalkozás
37,00 %
30,00 %
Nonprofit szervezet államháztartáson belül
25,00 %
19,00 %
Kisvállalkozás Közép-vállalkozás
Támogatott NFT projektek listája
Alintézkedés / Település Pályázó neve / Projekt megnevezése:
Megítélt támogatás (Ft):
AVOP 1.1 Mezőgazdasági beruházások támogatása Hajdúsámson ALAKOR-GABONA Termelő és Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság Tárolókapacitás létrehozását célzó gabonatároló kialakítása, eszközök beszerzése
90 000 000,00
AVOP 3.2 A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése Hajdúsámson Hajdúsámson Város Önkormányzata Mezőgazdasági útfejlesztés
50 961 058,00
AVOP 3.2 A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése Hajdúsámson Berettyó Vízgazdálkodási Társulat Vízkárelhárítási létesítmények eredeti állapotba történő helyreállítása a Martinka-ér 2+900-9+900-ig csatornán Hajdúsámson, Nyíradony külterületén
17 899 458,00
GVOP 2.1.1 Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése Hajdúsámson AQUA-PLASTECH Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
18 290 323,00
39
Autómata szikvízpalack mosó- töltő berendezés beszerzése 5 000 000,00
GVOP 2.1.1 Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése Hajdúsámson Szilágyi Tüzép 96 Kft. Tüzép telep technológiai korszerűsítés GVOP 2.1.2 Kis- és középvállalkozások számára korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatása Hajdúsámson "SÓLYOMSOFT" Szoftverfejlesztő Kft. ISO 9001: 2001 evezetése és tanúsíttatása
625 000,00
GVOP 2.1.2 Kis- és középvállalkozások számára korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatása Hajdúsámson Sipos és Fia ' 96 Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. MSZ EN ISO 9001:2001
445 000,00
ROP 2.2 Városi területek rehabilitációja Hajdúsámson Hajdúsámson Város Önkormányzata Hajdúsámson településközpont rehabilitációja
146 667 338,00
ÚMFT statisztika (Forrás NFÜ) Beérkezett és támogatott ÚMFT pályázatok Hajdúsámson település Beérkezett pályázatok száma Igényelt támogatási összeg (Ft)
13
2 795 829 390
1 806 224 454
16
6
869 946 398
996 902 407
Támogatott pályázatok száma Megítélt támogatási összeg (Ft) Leszerződött pályázatok száma Szerződéssel lekötött összeg (Ft)
11
5
267 221 833
860 251 142
7
4
76 713 298
213 417 041
Megkezdett kifizetések száma (pályázat) Kifizetett támogatási összeg (Ft)
Országos (település) átlag 37
Pályázatok számának megoszlása ÚMFT operatív programonként (db)
Operatív program
Beérkezett pályázatok Hajdúsámson település
Beérkezett pályázatok Országos (település) átlag
Támogatott pályázatok Hajdúsámson település
Támogatott pályázatok Országos (település) átlag
ÁROP
2
0
1
0
ÉAOP
17
1
5
0
GOP
16
4
8
2
2
2
2
1
37
7
16
3
TÁMOP Összesen:
40
Igényelt és megítélt támogatási összeg megoszlása ÚMFT operatív programonként (Ft)
Operatív program
Beérkezett pályázatok Hajdúsámson település
ÁROP
20 074 400 Ft
ÉAOP GOP TÁMOP Összesen:
Beérkezett pályázatok Országos (település) átlag
Támogatott pályázatok Hajdúsámson település
Támogatott pályázatok Országos (település) átlag
6 692 204 Ft
10 037 200 Ft
4 796 008 Ft
2 441 518 083 Ft
67 211 899 Ft
662 441 021 Ft
30 440 489 Ft
278 265 963 Ft
137 668 916 Ft
148 724 747 Ft
78 863 525 Ft
55 970 944 Ft
154 891 478 Ft
48 743 430 Ft
95 402 989 Ft
2 795 829 390 Ft
366 464 497 Ft
869 946 398 Ft
209 503 011 Ft
Támogatott pályázatok számának megoszlása kkv besorolás szerint Státusz
Hajdúsámson település
Országos (település) átlag
Kisvállalkozás
31,00 %
27,00 %
Mikrovállalkozás
31,00 %
23,00 %
0,00 %
0,00 %
Nonprofit szervezet államháztartáson belül
31,00 %
31,00 %
Nonprofit szervezet államháztartáson kívül
6,00 %
5,00 %
Nem besorolható
41
Támogatott ÚMFT projektek listája Alintézkedés / Település Pályázó neve / Projekt megnevezése: ÁROP 1.A.2/A A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése Hajdúsámson Hajdúsámson Város Önkormányzata A Hajdúsámsoni Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése ÉAOP 1.1.1/A A kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése Hajdúsámson KOMPLEX-GENERÁL_ÉP Épületgépészeti és Kereskedelmi Kft. A Hajdúsámsoni Ipari Park komplex infrastrukturális fejlesztése
Megítélt támogatás (Ft): 10 037 200,00
2. fordulóba léphet
ÉAOP 3.1.2/A-09 Önkormányzati utak fejlesztése Hajdúsámson Hajdusámson Város Önkormányzata Útfejlesztés Hajdúsámson-Sámsonkert Szűcs utcájában
310 088 197,00
ÉAOP 3.1.3/A-09 Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése Hajdúsámson Hajdúsámson Város Önkormányzata Hivatásforgalmi és közlekedési célú kerékpárút kialakítása Hajdúsámson település közigazgatási határain belül
258 932 371,00
ÉAOP 4.1.2/A Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése /Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése / Alapellátás fejlesztése, helyi egészségházak kialakítása Hajdúsámson Hajdúsámson Város Önkormányzata Az egészségügyi alapellátás fejlesztése egészségház létrehozásával Hajdúsámsonban.
80 000 000,00
ÉAOP 4.1.5-09 Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés) Hajdúsámson Hajdúsámson Város Önkormányzata A Hajdúsámsoni Mikrotérségi Szociális Szolgálat és a Gyermekjóléti Szolgálat komplex akadálymentesítése Hajdúsámsonban
13 420 453,00
GOP 2.1.1-08/A Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Hajdúsámson AQUA-PLASTECH Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Vízkezelő gép beszerzése
19 633 000,00
GOP 2.1.1-09/A Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Hajdúsámson "SZITI-L" Kft. Hajdúsámson kábeles internet szolgáltatás fejlesztése
4 055 478,00
GOP 2.1.1-09/A Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Hajdúsámson "SZIB-ÉP" Építőipari Kft. Üzemanyagtöltő állomás fejlesztése
48 760 500,00
GOP 2.1.1-09/A Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Hajdúsámson JAPÁN AUTÓSZERVIZ Javítási Szolgáltató és Alkatrész
5 199 795,00
42
Kereskedelmi Bt. Szervizprofil bővítése technológiai fejlesztéssel GOP 2.1.1-09/A Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Hajdúsámson Oktán Barel Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Technológiai korszerűsítés az Oktán Barel Kft.-nél
13 790 404,00
GOP 2.1.1-09/A Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Hajdúsámson "Laczkó és társa" autójavító Bt. A Laczkó és Társa Bt. részére Mototest VPA-RX33 4WD illetve Mototest DATACQ R21 berendezések beszerzése.
24 664 350,00
GOP 2.1.1-09/A Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Hajdúsámson "CAR MATERIAL 98" Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Szerviztechnológia korszerűsítése a CAR MATERIAL 98 BT.-nél
5 939 220,00
GOP 2.1.2/B Munkalehetőség teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben kis- és középvállalkozások számára Hajdúsámson MONT-ORG Vállalkozó és Kereskedő Kft. Munkahely-teremtés technológia-fejlesztés és korszerűsítés révén a MONT-ORG Kft-nél
26 682 000,00
TÁMOP 2.3.3/A-09/1 Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva Hajdúsámson AQUA-PLASTECH Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelőségű Társaság Az Aqua-Plastech Kft. hatékonyságának növelése a humán-erőforrás fejlesztésével a versenyképesség erősítése érdekében. TÁMOP 5.3.1-08/2 Első lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai Hajdúsámson Lépéselőny Közhasznú Egyesület Hátrányos helyzetben lévő nők egyéni és csoportos munkaerő-piaci felkészítése Hajdúsámson és környékén
20 283 544,00
28 459 886,00
A város ugyan még nem rendelkezik kidolgozott városmarketing stratégiával, de a közeli jövőben tervezi ennek a fontos eszköznek az elkészíttetését, melynek segítségével egyrészt erősödik a város lakóinak kötődése, másrészt magasan kvalifikált munkaerőt, befektetőket, turistákat és szolgáltató intézményeket vonz a településre. Az ipari park magántulajdonban van. Az ipari parkkal kapcsolatos információkért Némethi Jánost, a tulajdonost keresheted. Elérhetőségét a vele való előzetes egyeztetés alapján megküldöm Neked. – a meglévő iparterület bővítése jelenleg nem indokolt, sokkal inkább a népszerűsítésére, a betelepülő vállalkozások számának növelésére kell a hangsúlyt helyezni. - Népszerűsíteni kell, illetve vonzóvá kell tenni a helyi ipari területet. A népszerűsítést elsősorban hirdetéssel, valamint a honlapon kell megvalósítani. (CF: MM.) – Az Önkormányzat részéről nem történt ezen pontokban előrelépés.
43
A vállalkozók támogatásával kapcsolatos fejlesztési elképzelések: - A helyi vállalkozások támogatása, érvényesülésének segítése érdekében össze kell állítani az ún. Vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található a telephelyük. (CF: MM) – a helyi Adócsoport nyilvántartása áll rendelkezésünkre, mely a helyi iparűzési adót fizető vállalkozások listáját tartalmazza (cégnév, székhely, tevékenységi kör), azonban telephelyre vonatkozóan nincs nyilvántartásunk. - Az Önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi vállalkozásoknak. (CF: MM.) – az Önkormányzat 2010. évben tervezi honlapjának megújítását, melynek révén a helyi vállalkozások bemutatkozását is biztosítani kívánja.
Idegenforgalom Az idegenforgalom a település azon ágazata, ahol még vannak kiaknázatlan lehetőségek. Ki kell használni azt, hogy Magyarország egyre népszerűbb turisztikai célpont a külföldi lakosság számára, s jó ütemben fejlődik a belföldi turizmus is. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a településnek meg kell találnia, illetve ki kell alakítania saját arculatát, és tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét. A turisztika fontos azért is, mert munkahelyteremtő és megtartó képessége is jelentős lehet. Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések - Fejleszteni kell a település turisztikai arculatát. Kiemelten kell kezelni azokat a fejlesztéseket, melyek turisztikailag is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, vonzerőt jelentenek. (CF: KM) - Keresni kell egyéb szálláshelyek, táborozási lehetőségek kialakításának módjait. (CF: KM) - A helyi kereskedelmi egységeket is fel kell venni a Vállalkozói térképre. (Ez hozzájárul ismertségük növeléséhez.) (CF: KM.) - Turisztikai kiadványt kell készíteni (pl.: füzet, prospektus, túratérkép stb.). (CF: KM.) - Az idegenforgalmi megítélés szempontjából fontos közterületeken megfelelő pihenőhelyek kialakítása különös tekintettel a város központja, a Szabadság tér és a főút melletti területek (pad, asztal, szeméttároló edény). (CF: KM.) Egyéb, idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések: - Támogatni kell az idegenforgalom, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvényeket, biztosítani kell azt, hogy a rendezvények időpontja, programja a megyei lapban megjelenjen, a honlapra felkerüljön. (CF: MM.). A helyi rendezvények, programok szervezését, lebonyolítását leginkább a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Közművelődési és Muzeális Intézmény végzi, de a helyi intézmények, civil szervezetek is részt vállalnak a helyi közösségi élet szervezésében. Az aktuális rendezvényekről, programokról folyamatosan tájékozódni lehet az Önkormányzat helyi lapjából, a havonta megjelenő Sámsoni Hírlapból. - Fel kell tüntetni az önkormányzat honlapján a turisztikai lehetőségeket, rendezvényeket, valamint a Vállalkozói térképet, továbbá megjelenési lehetőséget kell biztosítani az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások számára is. (CF:MM.) A település honlapján a turisztikai szempontból fontos információk, az aktuális rendezvények megtalálhatók. - Fel kell tüntetni az önkormányzat honlapján a turisztikai lehetőségeket, rendezvényeket, valamint a Vállalkozói térképet, továbbá megjelenési lehetőséget kell biztosítani az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások számára is. (CF:MM.)
44
- A természetvédelmi terület, a Csikós erdő és környéke látogatottságának érdekében egyeztetés a Hortobágyi Nemzeti Parkkal (CF: KM) - Martinka településrészen a Debreceni út melletti terület parkosítása, szabadidős programok eltöltéséhez szükséges köztéri bútorok elhelyezése.(CF: M)
4.2.7. Információs társadalom A település számára az internet szolgáltatást a helyi kábeltévé hálózaton keresztül a debreceni Sziti-L Kft. biztosítja. A város belterületén 100 %-os lefedettséggel rendelkeznek, a belterület mindenütt tudnak internetszolgáltatást biztosítani, a Hajdúsámsonban élő kb. 2.500 családból 2009. évben 580 előfizető volt. Másik jellemző internet szolgáltató a T-Com, az előfizetők számáról nincs adat.
Az önkormányzati fenntartású közintézmények internet ellátottsága
Eszterlánc Óvoda, Hajdúsámson, Kossuth u. 11-15. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Hajdúsámson, Kossuth u. 2-8. Telephelyek: - Hajdúsámson, Kossuth u. 2-8. - Hajdúsámson, Kossuth u. 16. - Hajdúsámson, Szatmári u. 16. - Hajdúsámson, Jókai u. 61. - Hajdúsámson-Sámsonkert, Fő u. 41. - Hajdúsámson-Martinka, Török u. 46. Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Közművelődési és Muzeális Intézmény Hajdúsámson, Szabadság tér 7.
Intézmény db
Intézmény internet ellátottsággal db
1
1
1
1
31 munkaállomás 5 munkaállomás 1
1
Forrás: Önkormányzat •
e-ügyintézés - az önkormányzat honlapja folyamatosan korszerűsítésre kerül, adatai folyamatos frissítéséről gondoskodnak, hiszen ezen a felületen biztosítható az Önkormányzattal és intézményeivel kapcsolatos fontosabb tájékoztatás, (CF:MM) - az internet hozzáférést biztosítani kívánják a lakosság széles köre számára a következő helyeken: könyvtárban internet-folyosó, E-MagyarországPont, iskolában, Martinkai Közösségi Házban (CF: MM.) - az önkormányzati feladatellátásban közreműködő, az informatikai eszközök használatát is igénylő területeken az érintett személyek számítógép-kezelési továbbképzését is folyamatosan biztosítják. (CF: KM.) 2009-ben pályázati támogatással 12 csoportban 116 fő alapfokú számítógépes képzése történt meg.
45
4.2.8. A kultúra szerepe A város kulturális költségvetése 2006-2009 év 2006 2007 2008 2009 Forrás: Önkormányzat
Összeg (ezer Ft) 14.767 18.687 19.710 17.888
A városban működő kulturális és közművelődési csoportok, szervezetek • • • • • •
Ficánka és Pillangó mazsorett csoportok kerámia-korongozó szakkör Dínó bábszakkör Néptánccsoport Muskátli Népdalkör Öltögetők Klubja
Kulturális intézmények Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Közművelődési és Muzeális Intézmény Hajdúsámson Város Önkormányzata a régi, már funkcióját vesztett moziépület teljes felújításával, belső átalakításával a városi könyvtárnak és a helytörténeti múzeumnak otthont adó modern kultúrpalotát varázsolt a település központjába. Az épület átalakítása 146,7 millió forintba került, ebből a Regionális Operatív Program keretében 131,7 millió forintot biztosított a Nemzeti Fejlesztési Tanács, a Belügyminisztérium önerő alapjától 10,2 millió forint érkezett, a település önrésze 4,7 millió forint volt. A Könyvtár forgalmi adatai (2005-2009) 2005 Könyvtár 18 534 leltári állománya (db) 744 Beiratkozott olvasók száma
2006 16 301
2007 14 765
2008 15 474
2009* 15491
672
857
733
762
Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere * Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Közművelődési és Muzeális Intézmény Múzeum Nemzetközi hírű öntöttvas kályha gyűjteménnyel rendelkezik Bardi János, hajdúsámsoni lakos. Az önkormányzat a gyűjteménynek a könyvtár épületében található múzeumban adott otthont.
46
Múzeumi látogatók számának alakulása Hajdúsámsonban 2007 Városi Múzeum
2008 783
2009 429
1202
Forrás: Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Közművelődési és Muzeális Intézmény
Műsorok, rendezvények A helyi rendezvények, programok szervezését, lebonyolítását leginkább a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Közművelődési és Muzeális Intézmény végzi, de a helyi intézmények, civil szervezetek is részt vállalnak a helyi közösségi élet szervezésében. 2009. évben az alábbi jelentősebb rendezvények, ünnepségek megszervezésére került sor: Időpont
Esemény
Helyszín
Városunk bemutatkozása a megyei könyvtárban
Debrecen
Március 13. szobor
Megemlékezés koszorúzással
Petőfi-
Március 23-28.
Rákóczi hét rendezvénysorozata
iskola
Március 28.
A „Kultúra házai Hajdú-Bihar megyében”
FEBRUÁR Február 27. MÁRCIUS
programsorozat helyi eseményei
Könyvtár
Április 6-24.
Művészeti iskola festészet tanszak kiállítása
múzeum
Április 26. templom, és az emlékmű
Világháborús Emlékmű koszorúzása
ref.
Május 1.
Szabadtéri programok
sportpálya
Május 16. játszótér
Majális és gyereknap
Oncsa
Május 17.
Bemutatkozás a múzeumok majálisán
Debrecen
Május 18.
Kézimunka kiállítás megnyitója
múzeum
Május 29.
Gyermeknapi rendezvény
iskola aulája
ÁPRILIS
MÁJUS
JÚNIUS Június 28.
Csoportjaink fellépése a Ligetaljai Napokon
Nyíradony
47
JÚLIUS Július
„Családsziget” rendezvénysorozat
Ref. egyház
Augusztus 19.
Szent István napi ünnepség
iskola
Augusztus 20.
Bemutatkozás a megyeszínpadon
Debrecen
Augusztus 21-22. udvara
Sámson Feszt és Motoros Találkozó
iskola
Augusztus 23. udvara
Várossá válás 5. évfordulója – városnap
iskola
Szeptember 22.
Mobilitási hét - Autómentes nap
Kossuth u.
Szeptember vége
Kulturális Örökség Napjai
múzeum
Október 2.
Szüreti nap
Óvoda
Október 23.
Megemlékezés koszorúzással
Emlékmű
November 20.
Gyermekszínházi előadás
iskola
November 29.
Karácsonyi díszkivilágítás felkapcsolása
iskola előtt
December 8-11.
Adventi kiállítás és vásár
óvoda
December 22.
Karácsonyi műsor
iskola
AUGUSZTUS
SZEPTEMBER
OKTÓBER
NOVEMBER
DECEMBER
A felsoroltakon kívül évente több gyermekelőadás és különféle kiállítások színesítik még a város kulturális életét. A városban főtevékenységként kulturális tevékenységet folytató vállalkozás nincs.
48
4.3. Társadalom
4.3.1. Demográfia
Hajdúsámson település demográfiai alapadatai Megnevezés
Hajdú-Bihar megye
Hajdúsámson
Terület, km2 Lakónépesség az év végén, ezer fő Népsűrűség, fő/km2
ÉszakAlföld
Ország
69
6 211
17 729
93 027
12 846 184,9
542 200,0 87,3
1 502 400,0 84,7
10 031 000 107,8
Forrás: KSH megyei statisztikai évkönyv 2008 Hajdúsámson népességszáma – a II. világháború időszakát leszámítva – 1785 óta folyamatosan nő. Ez az országos viszonyoknál kedvezőbb helyzetet mutat a népességszám alakulását tekintve, mivel a lakosság nemcsak a természetes szaporodás miatt növeli létszámát, hanem a vándorlási egyenleg pozitívumával a város még ma is meg tudja tartani az évek óta növekvő lakosságszámot. Ezzel a folyamatos lakosságszám emelkedéssel együtt járó társadalmi-gazdasági igények kezelését az önkormányzat már szinte képtelen felvállalni, a megfelelő infrastruktúrát a növekedés ütemének megfelelően biztosítani. A lakónépesség számának alakulása 2000-2008 között
A lakónépesség számának alakulása (2000-2008) 14000 12000 10000
10383
10770
11157
11313
11484
11755
12149
12544
12902
8000 6000 4000 2000 0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Forrás: KSH megyei statisztikai évkönyv 2008 A lakónépességen belül meghatározó a munkavállalási korú lakosság részaránya. Országos tendencia, hogy a lakosság általánosan öregedő, tehát 1 fiatal lakosra több mint 1 idősebb jut. A 2008. évi adatok alapján a település öregségi indexe (tehát az 1 fő 0-14 éves korosztályba tartozóra jutó 60 év feletti lakos) 0,6, mely az országos adatokhoz viszonyítva rendkívül kedvező.
49
A város tehát nem elöregedő település, nagyon magas a fiatal és a munkaképes korú népesség száma. Sajnos kevés az aktív, viszont sok az inaktív, a különböző szociális ellátási formákat igénybevevő személy. A lakosság korösszetételének megoszlása korcsoportok szerint (2000-2008) Állandó 0-14 éves népesség 2000. december 10.383 2.489 2001. december 10.770 2.603 2002. december 11.157 2.645 2003. december 11.313 2.618 2004. december 11.484 2.589 2005. december 11.755 2.594 2006. december 12.149 2.668 2007. december 12.544 2.720 2008. december 12.846 2.773 Forrás: Hajdúsámson Város Önkormányzata
15-59 éves
60 éves-
6.507 6.773 7.064 7.251 7.407 7.635 7.920 8.210 8.476
1.387 1.394 1.448 1.444 1.488 1.526 1.561 1.614 1.653
A lakónépesség és a lakásszám alakulása 2004-2008 között 2004 2005 2006 2007 2008
Lakónépesség 11 484 11 755 12 149 12 544 12 902
Lakásszám 3757 3812 3904 4030 4103
Forrás: KSH Területi adatok Lakónépesség számának változása 1997-2007 között
Forrás: KSH TSTAR
50
Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége) 2002 és 2007 között
Forrás: KSH TSTAR
Hajdúsámson vándorlási különbözet alakulása 2004 + 91
2005 + 222
2006 + 316
2007 + 354
2008 + 301
Forrás: kalkulált adat
Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása
Korcsoportok Lakónépesség száma 0–14 15–59 15–19 20–29 30–39 40–59 60–X
2001 (fő) (%) 11677 2615 6630 750 1705 1638 2537 1430
2008 (fő) (%) 12846
24,5 62,1 6,5 14,6 14 21,7 13,4
2773 8476
21,5 65,9
1653
12,8
Forrás: KSH Területi adatok
51
Az utóbbi években a születések száma, mindig meghaladja a halálozások számát. Születések és halálozások száma 2000-2005-2008
A születések és halálozások száma (2000-2008) 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
177 153
137 115
Születések
111
89
Halálozások
2000
2005
2008
Forrás: KSH Területi adatok Háztartások, családok Háztartások száma 100 háztartásra jutó személy 100 háztartásra jutott foglalkoztatott Családok száma 100 családra jutó családtag 100 családra jutó gyermek 100 családra jutó
1980 2423 315 138
1990 2648 292 121
2001 3481 306 75
2082 330 140
2154 318 131
2944 325 138
98
88
87
15évesnél fiatalabb gyermek
4.3.2. Munkaerő piaci, foglalkoztatási helyzet Foglalkoztatási adatok Hajdúsámsonban 2001 fő
%
Teljes népesség
10677
Foglalkoztatottak száma
2594
24%
Munkanélküliek száma
904
8%
Inaktív keresők száma
3342
31%
Eltartottak száma
3837
36%
Forrás: 2001 KSH népszámlálás
52
2001-ben a foglalkoztatottak aránya mindössze negyede volt a teljes népességnek, míg az eltartottak aránya meghaladta a lakosság egy harmadát. A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása Korcsoportok Összes foglalkozatott
2001 (fő) (%) 2594
801 30–39 805 40–49 682 50–59 295 60-X 11 Forrás: 2001 KSH népszámlálás 15–29
31 31 26 11 0,4
A foglalkoztatott népességen belül legnagyobb arányt (több mint 60%-ot) a 15-39 éves korosztály képviseli, ami nem egészen esik egybe ennek a korosztálynak a teljes lakosságban elfoglalt arányával, vagyis ez a korosztály foglalkoztatási szempontból kedvezőbb helyzetben van a nála idősebbekkel szemben. Foglalkoztatottak megoszlása iskolai végzettség szerint 2001-ben fő
%
Foglalkoztatottak száma
2594
8 általánost be nem fejezettek
14
0,5%
8 általánost végzettek
781
30%
Szakmunkás bizonyítvánnyal
1038
40%
Érettségivel rendelkezők
587
23%
Egyetemi, főiskolai végzettséggel
174
7%
rendelkezők
rendelkezők Forrás: 2001 KSH népszámlálás Az iskolai végzettséget figyelembe véve megállapítható, hogy a foglalkoztatottak között nagy súllyal szerepelnek mind az általános iskolát végzettek, mind a szakmunkás végzettségűek (arányuk együttesen 70%), ami a helyi gazdaság fejlődése szempontjából egyáltalán nem kedvező, mert a magasan kvalifikált munkaerőt igénylő vállalkozások alacsony munkahely kínálatának eredményeképpen a közepesen vagy magas fokon képzett munkaerő elvándorlására lehet számítani.
53
Foglalkoztatottak megoszlása foglalkoztatási szektor szerint 2001-ben fő
%
Foglalkoztatottak száma
2594
Mezőgazdaságban
79
3%
Iparban foglalkoztatottak
950
37%
Szolgáltatásban foglalkoztatottak
1565
60%
foglalkoztatottak
Forrás: 2001 KSH népszámlálás A mezőgazdaságban foglalkoztatottak alacsony száma abból adódik, hogy az egyéni mezőgazdasági termelők és őstermelők a statisztikai besorolás szempontjából nem tartoztak ebbe a kategóriába. A KSH 2008-as területi adatai alapján csak a mezőgazdasági szektorban működő vállalkozások száma 421. A munkanélküliség alakulása a településen kedvezőtlen tendenciát mutat. 2000-2008. között 11,28 és 15,36 % között mozgott, mely az országos átlag minimum kétszerese volt minden évben. Legnagyobb probléma a munkanélküliségen belül, hogy az alacsony iskolai végzettségűek aránya magas, mely nehezíti a munkaerő-piacra történő visszakerülésüket. Folyamatosan emelkedik a településen azoknak a száma, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel, 2007. és 2008. között 62,3 %-os növekedés volt megfigyelhető. Közöttük általános iskolai végzettsége közel az 50 %-nak nem volt (2008-ban 45,9 %), számuk 2007-2008. között 62,12 %-kal emelkedett. A munkaerőpiaci helyzeten javítana a településen további munkahelyek létesítése új vállalkozások beindulásával, közmunkaprogram, közhasznú foglalkoztatás és közcélú foglalkoztatás kiterjesztésével. A városban élő álláskeresők számának alakulása
Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességben (%) 180 napon túli álláskeresők aránya a munkaképes korú népességben (%)
2008 1059 12,2 6,9
Forrás: KSH területi adatok
54
Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában
Forrás: KSH területi adatok
A munkanélküliség az országos átlag közel kétszerese, ezt szemlélteti az alábbi ábra.
Forrás: KSH területi adatok 2008-ban a településen rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők száma 1568 fő (a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen növekedett számuk). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők száma 720 fő volt. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők és közülük az általános iskolai végzettséggel rendelkezők számának alakulása az elmúlt években az alábbiak szerint alakult- az önkormányzat saját nyilvántartása alapján.
55
Forrás: Önkormányzat
4.3.3. Képzettség A 7 évesnél idősebb lakosság legmagasabb iskolai végzettsége a 8 általános iskola, kiemelkedően magas a középiskolát végzettek aránya – érettségivel nem rendelkeznek – sajnálatos, hogy a magas iskolai végzettséggel rendelkezők részaránya alacsonyabb, mint a megyei átlag, viszont magasabb, mint a községek adata.
A népesség összetétele képzettség szerint % analfabéta érettségivel rendelkezők részaránya egyetemi illetve főiskolai oklevéllel
2,53 11,28 2,72
Forrás: KSH 2001. népszámlálás
56
Munkanélküliségi ráta alakulása Hajdúsámsonban a térségi és országos átlagokhoz viszonyítva 2002 és 2007 között
Forrás: KSH 4.3.4. Lakosság egészségügyi állapota A településen 3 körzeti és 1 gyermekorvos biztosítja az általános orvosi ellátást vállalkozási formában. Gyermekorvosi forgalmi adatok 2009 (fő). Rendelésen megjelentek Tanácsadáson megjelentek Beteglátogatás lakáson Preventív látogatás egészséges Preventív látogatás veszélyeztetett Fekvőbeteg intézetbe utalt Fekvőbeteg intézetben ápolt Szakrendelésre utalt
12 056 2 580 100 106 35 19 167 1 206
Forrás: Hajdúsámson Város Önkormányzata
57
Annak ellenére, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer statisztikai mutatói európai összehasonlításban sem tekinthetők rossznak, a lakosság egészségügyi állapota Európában az egyik legkedvezőtlenebb, ami legszembetűnőbben a férfiak alacsony várható élettartamában mutatkozik meg. Ez részben abból következik, hogy az egészségügyi ellátás mellett számos fontos tényező határozza meg a lakosság egészségügyi állapotát: az életmód, az étkezési szokások, a káros szenvedélyek elterjedtsége, a környezetszennyezésből adódó káros hatások, a fizikai és lelki megterhelés, a megelőző hálózatok kiépítettsége és az egyének egészségtudatossága. Egy régió egészségügyi állapotának jellemezésére a születéskor várható átlagos élettartam a leggyakrabban használt mutató. Ez a mutató a lakosság mindenkori halandósági viszonyai mellett valószínűsíthető élettartamot fejezi ki, azt, hogy az újszülött az adott év halandósági viszonyai ismeretében milyen hosszú élettartamra számíthat. A születéskor várható élettartam országos értékei az 1980–2005 közötti időszakban a férfiak esetében 2,6 évvel, 68,6 évre, míg a nőknél 3,7 évvel, 76,9 évre emelkedtek. A javulás a kilencvenes években volt igazán jelentős, az azt megelőző évtizedben a várható élettartam sem a férfiak, sem a nők esetében nem emelkedett számottevően. Az Észak-Alföldön sem a nők, sem a férfiak várható átlagéletkora nem éri el az országosan tapasztalható értékeket, különösen a férfiak esetében jelentős az elmaradás. A férfiak születéskor várható élettartama 2005-ben 67,34 év volt az Északalföldi régióban. A régión belül a legmagasabb értéket Hajdú-Bihar megye (68,41 év) mutatta, akárcsak a nők születéskor várható élettartama esetében (76,66 év). A népesség egészségügyi viszonyaira vonatkozóan települési szinten nem állnak rendelkezésre statisztikai információk, amelyek szélesebb körű összehasonlításra adnának lehetőséget. Hajdúsámson lakossága egészségi állapotának bemutatásakor a helyben működő alapellátási szolgáltatások mutatóira támaszkodunk. Ezek az adatok csak részben adnak felvilágosítást az egészségi állapotról, de mindenképpen rávilágítanak a kritikus pontokra. 0-14 éves korúak egészségi állapota Magas a csecsemőkorban, illetve a kisgyermekkorban a vashiányos vérszegénységben szenvedők száma. Feltehetően ennek hátterében a nem megfelelő táplálkozás áll. Részben a szoptatós anyák táplálkozása, vas és vitaminellátottsága nem megfelelő, részben a csecsemők táplálása. A gyermekek kövérsége, túltápláltsága az egészségtelen táplálkozással, mozgáshiánnyal függ össze. A sportolási lehetőségeket bővíteni kell és kialakítani az igényt a mozgással szemben. Az érzékszervi megbetegedéseknél ki kell emelni a szem fénytörési hibákat, valamint a halláscsökkenést. A településen kiemelten kívánják kezelni a magas szintű szemészeti szűrővizsgálatokat, hogy időben felderítésre kerüljenek a fénytörési és egyéb rendellenességek. Az országosan emelkedő tendenciát mutató allergiások száma helyben is nő. Csecsemő és kisgyermekkorban nagy számban fordulnak elő légúti megbetegedések. A hátrányos helyzetű családoknál a helytelen táplálás mellett a füstös, túlfűtött, zsúfolt lakáskörülmények konkrét okai a fenti megbetegedéseknek. A deformáló hátgerinc elváltozások magas száma az edzetlen, mozgásszegény életmódot tükrözi. Szintén jelentős a mentális és viselkedészavarral küzdők száma ebben a korosztályban.
58
14 évtől idősebb korúak egészségi állapota Mortalitas: A halálokok között a kardiovaszkuláris okok vannak az első helyen, második helyet a túlzott alkoholfogyasztás direkt, illetve indirekt következményei foglalják el. Aggasztóan emelkedik az alkoholos májcirrózis, delirium tremens, kardiomiopátia által okozott halálozás éppen a legveszélyeztetettebb korosztályban, a 40-55 éves férfi lakosság körében. Az élet rövidülésének mértékére következtetni lehet a halálozás kormegoszlásából. A fentebb említett korosztályban a rizikótényezők csökkentésével ennek egy része elkerülhető lenne. Morbiditas: A hipertónia isémiás szívbetegség, egyéb érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség egy részénél, de összességében igen nagy számban játszik szerepet a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás. Az ezeken kívül eső „egészségesnek” mondható csoportok szubjektív egészségérzete sem megfelelő. Nagyon sok a funkcionális stressz, pániktünet a szociális, egzisztenciális okok miatt. A jövőre vetítve e csoport tagjainak többsége magas vérnyomásos, szívérrendszeri beteg lesz. Meg kell említeni, hogy az utóbbi években aggasztó növekedést mutat a felső- és alsó légúti megbetegedések száma, mely túlnyomórészt allergiás eredetű. Egészségügyi ellátás forgalmi adatai 2008-ban Közgyógy ellátásban részesülők (fő) Rendelésen megjelentek száma – felnőtt (fő) Rendelésen megjelentek száma – gyermek (fő)
2008 523 43 910 21 591
Forrás: KSH területi adatok
4.3.5. Lakosság jövedelmi és szociális helyzete 2006-ban – a háztartási költségvetési felvétel (HKF) adatai szerint – az egy főre jutó éves bruttó jövedelem átlagosan 1 millió 46 ezer, az egy főre jutó éves nettó jövedelem 840 ezer forint volt. Az előző évhez mért növekedés folyó áron 4,6 % volt, ez reálérteken minimális (0,7 %-os) emelkedés. A felső jövedelmi tizedbe tartozó háztartásokban az egy főre jutó nettó jövedelem átlagosan évi 1 millió 824 ezer, a legalacsonyabb jövedelmű népességtizedbe tartozóké évi 319 ezer Ft volt. A legalsó népességtizedben 47–53 %, a tízedikben 81–17 %-os volt a munka, illetve a társadalmi jövedelmek aránya. A jövedelem egyenlőtlenség 5,7-szeres, 2000-hez képest némi növekedést mutat. A jövedelmi viszonyok és keresetek alakulására vonatkozóan nincsenek települési szintű adatok, a jövedelmi viszonyok alakulására vonatkozóan az APEH nyilvántartásai és általuk közzétett hivatalos adatok biztosítanak információkat. A településen a jövedelmi viszonyok az elmúlt években az alábbiak szerint alakultak:
59
Hajdúsámsonban élő adófizetők száma és az általuk befizetett adó (Ft)
Forrás: APEH Hajdúsámsonban az adófizetők számát tekintve 2000-2002. között jelentős növekedés volt megfigyelhető (2961 főről 3402 főre), majd ezt követően mérséklődött a növekedés (3450 fő, majd 3519 fő) 2006. évben pedig 3891 fő volt az adófizetők száma (2000. évhez viszonyítva 31,41 %). A főállású adózok száma évről-évre jelentősen emelkedett – abszolút mértéken 150-300 fővel – így 2006. évre elérte a 3211 főt. Az egyéni vállalkozó adózók számában szintén emelkedés volt megfigyelhető a 2003. évi némi visszaesést – 2 fő – követően. 2006. évben 238 egyéni vállalkozó tevékenykedett a településen. A befizetett adó mérteke 2000-2002. között évről-évre emelkedett, majd 2003-ban csökkent, ezt követően újabb növekedés volt megfigyelhető, 2006. évre a 2000. évi adat több, mint kétszeresére változott. A település jövedelmi viszonyait mutatja az alábbi táblázat, mely bemutatja az adófizetők számat adózási sávok alapján – adatok főben megadva. Hajdúsámsonban élő adófizetők száma adózási sávok szerint 2000-2006.
Forrás: APEH
60
A településen 2004-ig folyamatosan emelkedett az 5 millió Ft feletti jövedelemmel rendelkezők száma (2004-ben 30 fő volt), majd 2006-ra emelkedett, 5 és 10 millió Ft feletti jövedelemmel 47 fő, míg 10 és 20 millió Ft feletti jövedelemmel 5 fő rendelkezett. A legjelentősebb a 300 ezer Ft és 1 millió Ft közötti jövedelemmel rendelkezők száma (1800-2000. között változott), míg 2006. évre azoknak a számaránya, akik 1 és 2 millió Ft jövedelemmel rendelkeznek, 1097-re emelkedett. A 300.000 Ft-os jövedelemhatár alatti adózok száma ciklikusan változott 2000-2006. között 2000. és 2001. között csökkent, majd emelkedett es csökkent, jellemzően 500 fő környékén stabilizálódott számuk.
4.3.6. Társadalmi önszerveződések Mindennapi életünk elképzelhetetlen lenne civil szervezetek nélkül. Alapítványok segítik a gyermekek iskoláját, a kórházak életmentő műszereinek beszerzését, egyesületek védik kedvenc állataink életét, szerveznek közös túrákat, nyugdíjas klubot, táborokat a szenvedélybetegek számára, vagy éppen önkéntesek építik a település járdáját, viszik a gyógyszert a rászorulóknak. Lehet neves intézmény, vagy egyszerűen a település barátainak köre. Szervezeti formájukhoz hasonlóan tevékenységük is szerteágazó. A civil szektor társadalmi szerepe - civil szervezetek: az állampolgári kezdeményezések fontosságát hangsúlyozza; - nonprofit szervezetek: társadalmi, illetve a társadalom csoportjainak közös szükségletei kielégítésére létrejövő autonóm szervezetek profitszerzési cél nélküliségét hangsúlyozza. - nem-kormányzati szervezet: az államtól és a politikától való elhatárolódást emeli ki, a nemzetközi gyakorlatban használatos; - civil szektor - harmadik szektor: a civil szervezetek, szerveződések önálló szektorként való megjelenését hangsúlyozza; - civil társadalom: a társadalmi önszerveződések, az önkéntesség, a társadalmi-közösségi kezdeményezések jelentőségét emeli ki.
Hajdúsámsonban működő civil szervezetek 2009
tevékenységi kör
bejegyzett szervezetek száma
bejegyzett szervezetek aránya Hajdúsámsonban
érdekvédelmi
4
11%
környezetvédő
0
kulturális
6
17%
oktatás
5
14%
sport
8
23%
szociális
8
23%
egyéb
4
11%
összes civil szervezet
35
100%
Forrás: A Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján nyilvántartott Hajdúsámson székhelyű civil szervezetek adatbázisa
61
Legnagyobb arányt a sportegyesületek képviselik, közülük legjelentősebb a Hajdúsámsoni Technikai Tömegsport és Ifjúsági Szabadidős Egyesület és a Harangi Imre Sportegyesület. Szintén jelentős a szociális tevékenységgel foglalkozó szervezetek száma, de környezetvédő civil szervezet nincs regisztrálva a településen. Az önkormányzat a fejlesztési elképzelések kialakításakor nagy hangsúlyt fektet a civil szervezetek véleményének és kezdeményezéseinek megismerésére, erre fórumokat, konzultációkat szervez és minden esetben, ahol ez releváns, bevonja a szervezeteket a fejlesztési projektekbe.
4.4. Települési környezet 4.4.1. Természeti környezet állapota Talaj- és vízvédelem Szennyezett terület a település közigazgatási területén a szennyvíztelep földmedrű tórendszere, valamint a szükséges feltételek nélküli, megtűrt kommunális szeméttelep. A környezetvédelmi szempontból nagyobb figyelmet érdemlő egyéb tevékenységek, illetve területhasználatok a külterületen: szeszfőzde, fémöntöde, almalé üzem, konzervüzem, üzemanyagtöltő telepek, szennyvíztelep, szeméttelep, roncsolt területek, ásványi anyag bányatelkek, a deflációs területek, valamint a zártkerti területek és külterületi lakott helyek (Sámsonkert, Martinka). A terület erdősültsége jónak ítélhető, bár a privatizációt követően az erdőterület csökkent. Jelentősebb összefüggő erdőrészek az északi részén tálalhatók. A település területén (tekintettel a jó építőipari minőségű homok ásványvagyonra) több legális homokbánya is üzemel. A bányaterületek tájrendezése a bányászati törvényekben előírtak szerint valósítandó meg. Levegőtisztaság-védelem A város és a tervezési terület az 1/2005. (I. 28.) KvVM rendelettel módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján a „Debrecen környéke” 9. légszennyezettségi zónába tartozik. Anyag
Csoport
HÉ
TH
FVK
AVK
SO2: kéndioxid
F
250
0
75
50
NO2: nitrogéndioxid CO: szénmonoxid
C
100
30
70
50
F
10000
--
3500b
2500b
62
PM: szilárd (PM10)
C
50a
0
30a
20a
B: benzol
E
10
--
3.5c
2.0c
O3: talajközeli ózon
B
120b*
--
--
--
ahol a felső indexek: a: 24 órás; b: 8 órás átlag; b*: 8 órás mozgó átlag; c: éves. A PM10 arzén, kadmium, nikkel, ólom vonatkozásában „F” és PM10 benz(a)pirén vonatkozásában „D”, zónacsoporthoz tartozó légszennyezési határértékeknek kell teljesülni. Csoport
LSZ
B
> HÉ+TH
C
HÉ – TH
D
FVK – HÉ
E
FVK – AVK
F
< AVK
ahol HÉ: egészségügyi légszennyezettségi határérték (órás); TH: tűréshatár; FVK: felső vizsgálati küszöb; AVK: alsó vizsgálati küszöb; LSZ: légszennyezettség (μg/m3). Forrás: Hajdúsámson Településrendezési Tervének 2009-es módosítása A város levegőkörnyezeti állapotát a területhasználatokból eredő emissziók határozzák meg. Ezek közül (bár vonalforrás jelleggel) a közlekedés a legjelentősebb, különösen a belterületet érintően. A rövid és hosszú távú fejlesztések megvalósulása következtében (mint pl. 471-es főút várost elkerülő szakasza) a belterület, a városközpont levegőterhelése csökkenni fog. A tüzeléstechnikai emissziók a vezetékes gázhasználat fokozatos elterjedésével szintén csökkenést fognak eredményezni. Az alternatív energiatermelés ugyanakkor tovább kell fokozni.
a
településen
jelenleg
nem
jellemző,
lehetőségét
Összességében elmondható, hogy a város belterületének levegőkörnyezeti állapota a bekövetkező változások hatására kedvezőbb lehet, a területre érvényes terheltségi tartalékok nem veszélyeztetettek. A város településrendezési tervében leírt módosítás a megengedhető terheléseken belüli hatásokat jelent. A terület levegőkörnyezeti állapota rendelkezik azon terhelhetőségi tartalékokkal, amely a tervezett beépítések, övezeti módosulások megvalósítását a megengedett értékek alatti terhelés-növekedéssel teszik lehetővé!
63
Külterületen környezetvédelmi szempontból zavaró emissziójú tevékenység nem található, az állattartás, a szemét- és szennyvíztelep emissziója nem éri el a belterületet. A külterületen legjelentősebb levegőterhelést (a porterhelés mellett) a parlagon álló termőterületek gyomvegetációjának pollenterhelése okozza. Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata A parlagfű irtásáról szóló 22/2003. (X.22.) számú Rendeletében döntött a parlagfű visszaszorításának helyi szabályairól, valamint Az avar és kerti hulladékok égetéséről szóló 11/2004. (IV.20.) számú Rendelet szabályozza az avar és kerti hulladékok égetését, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés szabályait. Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Az állattartás helyi szabályozásáról szóló 30/2005. (X.29.) számú Rendeletében szabályozza a helyi állattartás szabályait, s ebben az állategészségügy és környezetvédelem előírásait. A településen mértékadó környezetterhelést a közlekedés okozza, egyéb terheléssel nem kell számítani, mely a település lakófunkcióját tovább erősíti, hiszen sokan ezért költöznek ide Debrecenből.
Zajvédelem A települési gyűjtő utak forgalma jelenleg várhatóan határérték közeli, vagy azt meghaladó mértékű lehet. Ennek a kedvezőtlen helyzetnek a megoldására a város Településrendezési Tervének 2009. évi módosításában a belterület meghatározó úthálózatának fejlesztését irányozták elő. A belterületen nincs olyan tevékenység, amely zajterhelésével környezetzavaró. Az ipari parkot úgy került kijelölésre, hogy az ott levő üzemek zajemissziója ne okozzon határértéket meghaladó terhelést a védendő létesítmények, illetve területhasználatok felé. (Az ipari park magántulajdonban van.) Hulladékgazdálkodás Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a köztisztaság fenntartásáról szóló 7/2005. (II. 28.) számú Rendeletében szabályozta a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatást és a köztisztaság fenntartását. A települési szilárd hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról, ártalommentes elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról szervezett közszolgáltatás útján gondoskodik. A hulladékszállítás hetente 1 alkalommal történik, évente 2 lomtalanítást térítésmentesen biztosít az önkormányzat. A települési szilárd hulladék kezelésére a Hajdú-Bihar megyei szelektív hulladékgyűjtési és regionális hulladékgazdálkodási rendszer szolgál. Szilárdhulladék kezelés Biztosított a hulladékgyűjtés (valamennyi háztartásból) és szállítás, valamint a szelektív hulladékgyűjtés is a településen. A szilárd hulladék elszállítása 1995 óta folyamatosan megoldott, és kötelezően igénybeveendő szolgáltatás. Mind a belterületen, mind a külterületi helyeken heti rendszerességgel szállítják el a kommunális hulladékot. (az önkormányzat szemétgyűjtő telepe már nem üzemel, pályázaton támogatást nyert a szeméttelepünk rekultivációja). Hajdúsámson Önkormányzata a Belügyminisztérium- Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által 2003. évre meghirdetett „Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása” című pályázaton sikeresen vett részt. Ennek keretében 10 db szelektív gyűjtősziget kialakításához, 58 db szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas
64
edényzet beszerzéséhez, valamint 1 db 18 m3-es speciális szelektív hulladékgyűjtésre,szállításra szolgáló jármű megvásárlására nyert el támogatást. Szelektív hulladékgyűjtés a program eredményeinek köszönhetően 2005. óta működik a településen, jelenleg 14 gyűjtősziget van. Táj-és természetvédelem Az önkormányzat Képviselő-testülete 85/1996. (VIII.29.) öh. számú határozatával fogadta el a település komplex környezetvédelmi programját, melyben az alábbi irányelveket határozta meg: - a települési környezet tisztasága - csapadékvíz-elvezetés - kommunális szennyvízkezelés - kommunális szilárdhulladék kezelés - helyi közlekedésszervezés - ivóvíz ellátás - energiagazdálkodás - zöldterület gazdálkodás - feltételezett rendkívüli környezet veszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének a településre vonatkozó feladatai, előírásai és a környezetvédelmet szolgáló egyéb önkormányzati intézkedések. A település szerkezetét is lényegileg meghatározó zöldfelületeket egységes rendszerre kapcsolja össze a településszerkezeti terv. Ennek részét képezik a jelentősebb vízfolyások mentén lévő nagyméretű kertek is, ahol úgynevezett „ökológiai zöldterület” (fásított kertként használható, szennyeződésektől megóvandó lakókertek) kialakítása, megtartása a fő cél. Az Epreskert utcától északra levő üres zöldterületet ma lovaglásra, fogathajtásra hasznosítják alkalomszerűen. A kegyeleti parkok, temetők is fontos elemei a zöldfelületi rendszernek. A település köztemetője a Bartók Béla út folytatásában, jelenleg külterületen található. Védett természeti terület Hajdúsámson külterületének délkeleti része, mely a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részét képezi. Ezt a területet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet 3 sz. melléklete kiemelt jelentőségű természeti területek közé sorolta. A NATURA 2000 alá tartozó területek listája: • •
Martinkai legelő (HUHN20024) Hajdúsámson területei: 0348, 0355/2, 0355/5, 0363, 0385, 0387, 0388/1, 0388/2, 0389, 0390, 0391, 0392, 0393/1, 0393/2, 0394, 0395, 0395/1, 0398/5, 0408, 0409, 0410, 0411, 0412, 0413, 0414.
A védett területen található a Martinkai II. sz. víztározó, mely csak időszakonként kerül feltöltésre. Természeti területként vannak nyilvántartva a Sámsonkert délkeleti széléhez csatlakozó 0475/7, 0475/20 helyrajzi számú gyepterületek, valamint a Hajdúsámson belterületének északi széléhez (a vasúti pályatest északi oldalán) csatlakozó gyepterületek. A településen az olimpiai emléktölgy helyi jelentőségű védett természeti területként van nyilvántartva, melyet Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi jelentőségű védett természeti érték védettségének fenntartásáról szóló 36/2007. (XI. 30.) számú Rendelete nyilvánított védetté.
65
4.4.2. Épített környezet
Városszerkezet A belterület szerkezetét a terepadottságok, a kisebb homokdombok, a természetes vízfolyások határozták meg. Az utcák a homokdombok kanyargós vonulatát követték. A házsorok több helyen üresen maradt területeket fognak közre, amelyek egykor talán vízjárta területek lehettek, azután pedig a telkekhez kapcsolódó kertekké alakultak. Ez a településforma a Dél-Nyírségre, főleg az úgynevezett Ligetalja falvaira jellemző. A belső telkek sora adta a falu településformáját, a hozzá kapcsolódó külső tartozékok, „appertinenciák” pedig a határszerkezetét. A faluban, egymás mellett sorakoztak a nemesi, kisnemesi, és a jobbágyi telkek, a széleken a zsellér családok telkei. A XX. század derekáig a telekaprózódás szinte a felismerhetetlenségig eltorzította a telekformákat. A hagyományos belső telek két fő szerkezeti egységre tagozódott: 1. A lakóház és az udvar övezet 2. A kert övezet. Az első övezetbe kerültek a lakóházak, kamrák, górék, vermek, ólak, istállók. A kert övezetben álltak a széna,- szalmakazlak, boglyák, s természetesen itt volt a konyhakert. A XIX. század derekáig az udvarok kb. 32 %-át teszik ki a telkeknek, tehát a kertek nagyobbak, mint az udvarok. A telekaprózódás során a kertek mérete csökken. 1872ben már az összes telkek 19 %-ához nem tartozik kert, tehát a falu már a XIX. században a városokra jellemző telekformálódás felé halad. A gyors, spontán módon való növekedés és részben a domborzati viszonyok miatt több helyen hiányoznak a hosszú lakótömböket időnként megszakító, és kedvezőbb közlekedési feltételeket teremtő észak-kelet irányú összekötő utak. A településszerkezetre, alaprajzi elrendezésre az egy főutcás településforma a jellemző. A belterületnek ez a rendkívül kedvezőtlen meghatározó szerkezeti eleme, a központon is keresztülhaladó, délnyugat-északkelet irányú 471-es számú Debrecen - Nyírbátor irányú főút, továbbá az ehhez kapcsolódó, északi irányban Hajdúhadház felé kivezető 4902-es számú országos mellékút, a keleti irányban Nyírmártonfalva, déli irányban Martinka Debrecen felé kiépített út. Hasonlóképpen meghatározó szerkezeti elem a belterület északi, észak-nyugati oldalán vezető és a lakott területek nagyobbik részét lehatároló, Debrecen-Mátészalka irányú vasútvonal, melyen túl található egy nem túl szerencsés egykori fejlesztés eredményeként kialakult kisebb településrész. Jellegzetes szerkezeti elem a település nyugati oldalán észak-déli irányban keresztülvezető Hajdúsámsoni főcsatorna és a hozzá kapcsolódó, a belterület északi oldalát kanyarogva követő jelentősebb vízfolyás, valamint az őket kísérő zöldterületek, zöldsávok. Az egykor még település szélinek számító temetők mára lakóterülettel közrefogott kegyeleti parkokká vagy hasznosítatlan fás területté váltak, melyek helyzetükhöz méltó hasznosításra várnak. Az önkormányzat távlati célja, hogy ne új telekosztással, hanem a belterületen levő szabad telkek beépítésével, beépíttetésével befolyásolja a település képét. Helyi építészeti értékek Országos Műemléki védettségű területek a településen: • Református templom Kossuth u. 1. (hrsz. 1455) • Hajdúsámson Rákóczi u. 21. (hrsz. 616.)
66
Ezeket az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 32/2005. (XII. 22.) NKOM. sz. rendelet nyilvánított műemlékké. A helyi értékvédelemről szóló rendelet előkészítése folyamatban van, a Településrendezési Tervhez kapcsolódóan elkészült örökségvédelmi hatástanulmány a helyi értékvédelmi vizsgálat eredményeként az alábbi épületeket javasolta helyi érdekvédelemre – az épületek felsorolása fontossági sorrendben történik: 1. Református templom Kossuth u. 1. sz. 2. Polgármesteri Hivatal Szabadság ter 1. sz. 3. Kossuth u. 35. szám alatti lakóépület 4. Rákóczi u. 21. szám alatti lakóépület 5. Petőfi u. 13. szám alatti lakóépület 6. Kossuth u. 34. szám alatti lakóépület 7. Zrínyi u. 5. szám alatti lakóépület 8. Rendőrség épülete Kossuth u. 3. sz. 9. Nagyszőlőskert u. 10. szám alatti lakóépület 10. Rákóczi u. 11. szám alatti lakóépület 11. Árpád u. 10. szám alatti lakóépület 12. Dózsa György u. 22. szám alatti lakóépület 13. Kossuth u. 30. szám alatti lakóépület 14. Árpád u. 57. szám alatti lakóépület 15. Kossuth u. 54. szám alatti lakóépület 16. Dózsa György u. 18. szám alatti lakóépület 17. Nagyszőlőskert u. 15. szám alatti lakóépület 18. Árpád u. 37. szám alatti lakóépület 19. Jókai u. 30. szám alatti lakóépület 20. Rákóczi u. 22/a. szám alatti lakóépület 21. Árpád u. 56. szám alatti lakóépület 22. Árpád u. 8. szám alatti lakóépület 23. Csire u. 19. szám alatti lakóépület 24. Epreskert u. 2. szám alatti lakóépület 25. Zrínyi u. 7. szám alatti lakóépület 26. Zrínyi u. 9. szám alatti lakóépület 27. Kossuth u. 66. szám alatti lakóépület 28. Kossuth u. 52. szám alatti lakóépület 29. Árpád u. 66. szám alatti lakóépület Épített értékek A központban a Kossuth utcán található a műemlék jellegű, XIX. sz. végén épült református templom. Kertjében 2001-ben emléktáblát állítottak Tóth Bálint lelkésznek, aki fél évszázadig 1841-től 1890-ig szolgált a községben. Az általa írt „Adatok a sámsoni református egyház történetéhez” (1880) című községtörténeti összefoglalás igen értékes helytörténeti forrásmunka. Szobrok, emléktáblák
A város központjában, a Szabadság téren több köztéri szobor is található. A legrégebbi a Világháborús Emlékmű, melynek szoborcsoportja Némethy László alkotása. Az emlékmű eredetileg az I. világháború 273 hajdúsámsoni áldozatának állított emléket, de 1998-ban márványtáblára vésve felkerült rá a II. világháború áldozatainak,
67
122 elesett sámsoni katonának és 188 elhurcolt zsidó lakosnak névsora is. Az emlékműnél minden év áprilisában megemlékezést tartanak. Az emlékmű mellett áll a város nagy szülöttjének, Harangi Imrének az emlékfája. A tölgyfát 1936-os berlini olimpiai győzelmének emlékére ültette el a bajnok. A ma 18-20 méter magas fa mellett 2000-ben állíttatott emléktáblát a nevét viselő helyi sportegyesület. A Polgármesteri Hivatal melletti parkban áll a „Petőfi fája” című alkotás E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotása. A szobrot 1998-ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának tiszteletére állítatta az önkormányzat a Hajdúsámson Fejlődéséért Közalapítvány és helyi vállalkozók támogatásával. A város legújabb szobra a 2002 októberében felavatott 1956-os emlékmű. Szintén a Polgármesteri Hivatal melletti parkban található. Külön érdekesség, hogy avatásával egyidejűleg tartották az ,,56-os Vitézi Rend” vitézzé avatási szertartását, amikor két sámsoni polgárt is vitézzé fogadott a rend.
Egyéb látnivalók Egyedülálló látnivaló Bardi János öntöttvas kályha gyűjteménye, melyet a 2007ben átadott új Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény Múzeumi részében tekinthetnek meg az érdeklődők. A gyűjtemény mintegy 300 kályhából, ugyanannyi szenes vasalóból, 80 kerekes és csápos kútból, 100 vasmozsárból, 100 kisplasztikából és 20 mezőgazdasági darálóból áll. A kályhák külön érdekessége, hogy a történelmi Magyarország egész területét átfogják, hiszen a legkülönbözőbb egykori vasgyárak, úgy mint Dolha, Anina, MunkácsFrigyesfalva, Kalán, Ruszkabánya, Hisnyóvíz, Bólyai Kemence, Debreceni Patkógyár termékei. A gyűjtemény legrégebbi darabjai az 1700-as évek végéről származnak. A gyűjtő célja, hogy a város átvegye a gyűjteményt a helyi múzeum számára.
4.4.3. Lakásállomány A településen lévő lakásállomány az elmúlt években folyamatosan növekedett. 1990-ben 2623 lakás volt, a 2008-as adatok alapján Hajdúsámsonban 4103 lakás található, ez a népességszámot (12.846 fő) figyelembe véve 3,13 fő/lakás mutatószámot jelent.
68
Lakásállomány alakulása 2000-2005-2008 Lakásállom ányalakulása (2000-2008) 4500
4103
3812
4000 3500
2968
3000 2500 2000 1500 1000 500 0
2000
2005
2008
Forrás: KSH területi adatok Az elmúlt években folyamatosan emelkedett az épített lakások száma (2008-ban 84 volt), melyet jól szemléltet az alábbi ábra. A megszűnő lakások száma elhanyagolható, az új építéshez viszonyítva nem éri el annak 5-6 %-át. Épített és megszűnt lakások száma 2000-2005-2008 Épített és megszűnt lakások száma (2000-2008) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
84 58
54
14
11
3 2000
2005 Épített lakás
2008
Megszűnt lakás
Forrás: KSH területi adatok Az épített lakások infrastrukturális paraméterei Épített lakás Épített lakás 4 és több szobás Épített lakás közüzemi vízvezetékkel ellátott Épített lakás házi vízvezetékkel ellátott Épített lakás közcsatornával ellátott Épített lakás házi csatornával ellátott NA=nincs adat
2000 54 7 4
2005 58 24 57
2008 84 44 78
24 5 49
NA NA
NA 1 NA
Forrás: KSH területi adatok
69
Az önkormányzati tulajdonban 11 bérlakás van, nagyrészt közepes állapotúak és 1 éves lakásbérleti szerződéssel adják ki azokat. Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokra vonatkozó adatok 2009. évben Mutató Összes önkormányzati bérlakás Lakásbérleti szerződéssel bérbe adva Egyéb szerződéssel (Polgárőrség, Vízközmű társulat, szolgálati lakás) Jó állapotú Közepes állapotú Rossz állapotú
11 8 3
db
3 7 1
Forrás: Hajdúsámson Város Önkormányzata
4.4.4. Települési környezeti infrastruktúra A település infrastrukturális ellátottságának helyzetére jellemző, hogy az alapvető műszaki és humán infrastruktúrával rendelkezik. Hajdúsámson infrastrukturális ellátottsága megfelel a Hajdú-Bihar megyei települések átlagának, néhány területen pedig felülmúlja azt Hajdúsámson infrastrukturális ellátottsága (2000-2008) 2000
2005
2008
Villamos energiát fogyasztó háztartás (db)
4233
5308
5827
Vezetékes gázt fogyasztó háztartás (db)
1164
1886
2389
Közüzemi vízvezeték hálózat km
49,2
72,4
72,4
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás (db)
2522
3509
3944
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat km
6,1
6,7
6,7
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás (db)
188
303
350
Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás(db)
NA
NA
4030
Forrás: KSH területi adatok
70
A közműolló változása a településen 2003 és 2007 között, %
Forrás: KSH TSTAR
Vízellátás A településen közüzemi vízmű és vízhálózat üzemel. A szükséges ivóvizet 3 db mélyfúrású kút biztosítja. Hajdúsámson vízműve látja el ivóvízzel Sámsonkert és Martinka település részeket is. A helyi vízművet a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. üzemelteti. A közös hálózaton ivóvíz vételezésére közkutak, a tűzoltáshoz szükséges víz biztosítására altalaj, valamint talaj feletti tűzcsapok vannak felszerelve, amelyekkel a hálózat mosatása is elvégezhető. A vízmű a jelenlegi vízigényeket kielégíti. A közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 72,4 km, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2008-ban összesen: 3.944 db volt. A településen az ivóvízhálózat 93,25 %-ban kiépített (Sámsonkertben több helyen az ivóvízhálózat nem kiépített).
Szennyvízcsatorna-hálózat Hajdúsámsonban a központi részen üzemelő gravitációs szennyvízhálózat van kiépítve. Sámsonkertben és Martinkán jelenleg nincs szennyvízcsatorna rendszer. A gravitációsan összegyűjtött szennyvizet egy közbenső, és egy végátemelő juttatja a szennyvíztelepre. A szennyvíztisztítási technológia: kétszintes ülepítő, es 3 db sorba kapcsolt fakultatív tó. Itt történik a folyékony hulladék kezelése is, amelyet szippantó kocsival szállítanak ide. A szennyvíziszap kezelése szikkasztóágyakban történik.
71
A szennyvízhálózati ellátottságot mindössze 7 %-os volt azonban 2009. 01. 02. napi átadással a település belterületen megvalósult a szennyvízhálózat kiépítése az Európai Unió ISPA programja keretében, így a folyékony hulladék elhelyezése uniós szabványnak megfelelő tározókban történik Debrecenben (ahol a meglévő befogadóállomás kerül bővítésre), a kiépített nyomövezetek hálózat hossza: 5592 m, mely biztosítja a keletkezett szennyvíz Debrecenbe jutásat. Tehát a település csatornahálózati kiépítettsége a város belterületén (Sámsonkertet és Martinkát kivéve) 100 %-nak tekinthető a beruházást követően. Csapadékvíz elvezetés, vízrendezés A belterületi csapadékvíz-elvezető hálózat 65 %-osan kiépített, zömében nyíltmedrű rendszerrel, fejlesztésére az önkormányzat 2008. és 2009. évben is pályázatot nyújtott be az Észak-Alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez. A 2008. évben, az I-VI. vízgyűjtő terület fejlesztésére benyújtott pályázat sajnálatos módon forráshiány miatt nem került támogatásra, a 2009. évben, „Hajdúsámson Város belterületi vízrendezés, csapadékvíz elvezető csatornahálózat fejlesztése a 471. sz. főút mellett” címmel benyújtott pályázat eredménye pedig jelenleg még nem ismert. Zártrendszerű csatornahálózat van: • • • • • •
Toldi utcától a Bocskai utcára átmenő kb. 200 méteres szakaszon Szabadság tér 5. számtól (Telefonfülke) Petőfi utcán kb. 400 méteres szakaszon Árpád utcán kb. 150 méteres szakasz Hársfa utcáról a Vámospércsi utcára kb. 160 méteres szakasz Árpád utcáról Szatmári utcára kb. 80 méteres szakasz Táncsics u. Szabó Pál utca kb. 200 méteres szakasz
Belterületi felszíni vizeink fő befogadója a Sámsoni főcsatorna, H-2 jelű csatorna, Ligetér. A Sámsoni főcsatorna a befogadója a település északi külterületi részének is, amely a H-6 jelű csatornával csatlakozik a Sámsoni főcsatornához. A belterületen nyílt földmedrű, és burkolt, valamint zárt csatornák üzemelnek. A lehulló csapadék nagy része a talaj jó szikkasztóképessége miatt elszikkad. Sámsonkert a Kondoros vízgyűjtő területéhez tartozik. Keleten a Sámsoni főcsatorna, nyugaton a Diósvári csatorna határolja, ezek a belterületről lefolyó vizek befogadói. Martinka a Kondoros vízgyűjtő területéhez tartozik, keleten a Kati-ér, M-1 vízfolyás határolja. A település a Nyírség dombvonulatának határán fekszik, felszíne 126,0 es 144,0 mBf magasságok között változik. Hajdúsámson közigazgatási területén az üzemelő felszíni vízelvezető csatornák közül: • önkormányzati kezelésű: Hajdúsámson főcsatorna H-2, H-4, H-5, H-7 csatornák belterületi szakaszai • Társulati kezelésű: H-2 külterületi szakasza, H-1, H-3, H-6 csatornák, M-1 csatorna, Martinkai ér, Ligeti ér, L-2 csatorna, K-7 csatorna, Diósvári csatorna, D2 csatorna, • TIVIZIG kezelésű: Kati ér, Szala ér Az önkormányzat 2008. évben pályázatot nyújtott be az 1. és 6. vízgyűjtő területek csapadékvíz elvezető rendszerének kialakítására és felújítására, ahol zömében nyílt rendszerű elvezető rendszer kerül kialakításra. A fejlesztés az alábbi területeket érinti: 1. vízgyűjtő: • Nefelejcs u., Zöldfa u., görbe u., Szeder u., Virágos u., Nagyszőlőskert u., Váczi u., Kút u., Táncsics u., Vörösmarty u., Szabó Pál u., Ady u., Harangi u., József A. u., Hunyadi u., Szondi u., Harsfa u., Vámospércsi u. 6. vízgyűjtő:
72
•
Viola u., Esze T. u., Csillag u., Szegfő u., Rákóczi u., Csire u., Rét u., Bocskai u., Toldy u., Árpád u., Szigligeti u., Kossuth u., Epreskert u., Ág u.
Elektromos energiaellátás Az elektromos energia hálózati ellátás 100 %-ban biztosított, beleértve a külterületi lakott helyeket is. 2003. évben a meglévő teljes villamos energia hálózatot korszerűsítette az önkormányzat és törekszik arra, hogy a folyamatosan bővülő külterületi lakóterületek, új építési telkek környékét is ellátja közvilágítással. Hajdúsámson villamos energiaellátását a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. a középfeszültségű 20 kV-os hálózatrendszerről biztosítja. A 20 kV-os légvezetékes hálózat Hajdúsámson kül- és belterületén elhelyezett oszloptranszformátor állomásokhoz a helyi adottságoknak megfelelő nyomvonalakon lett bevezetve.
Gázellátás Közel teljes kiépítettségű (99 %-os) a vezetékes gázellátás. Ennek ellenére a fogyasztói arány csupán kb. 55 %-os (2113 lakás volt bekötve 2006-ban), a gázfogyasztásba bekapcsolt lakások aránya folyamatosan növekszik. Hajdúsámson földgázellátása a Bököny térségében haladó Összefogás gázvezetékről van biztosítva 64 bar nyomású vezeték kiépítésével a Hajdúsámson Szatmári utca végén telepített 10000 m3/h kapacitású gázátadó állomásig. A gázfogadó állomás, és a hálózat az igényeket kielégíti, a hálózat bővítésével további gázigények is kielégíthetők. Sámsonkert földgázellátása a debreceni középnyomású hálózatra a Sámsoni úton csatlakozó O 110 KPE vezeték kiépítésével valósult meg. A településen a központi utcákban épült ki elosztó hálózat, amely a gázigények növekedésével bővíthető. Martinka központi részen is kiépült középnyomású földgázelosztó rendszer, amely az igények növekedésével szintén bővíthető. Hulladékgazdálkodás A 2009. évről történt statisztikai adatszolgáltatás alapján: A hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma a településen: 4.050 t A hagyományos módon a lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége: 3.004 t A lomtalanítással a lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége: 17 t Szelektív hulladékgyűjtés során begyűjtött hulladék mennyisége: - papír: 12,067 t - műanyag: 12,179 t - üveg: 10,372 t. Vezetékes és mobil telefonellátás, kábeltelevízió A település teljes területén kiépült a telefonhálózat. A lakásokba fővonalként bekötött telefonokon 12 nyilvános telefon áll rendelkezésére a lakosoknak. ISDN vonalon, optikai kábelen bárki kapcsolódhat a világhálóhoz. Mobiltelefon szolgáltatás az egész településen mindenhol elérhető, mindhárom szolgáltató lefedettsége 100 százalékosnak tekinthető. A Kábel Tv. hálózat első ütemének kiépítése befejeződött a településen. Az első ütemben 22 km hosszan épült ki a hálózat, mely alkalmas akar szélessávú Internet létesítésére is. A hálózat kiépítése 1700 db lakást (45,24 %) érint.
73
4.4.5. Közlekedési infrastruktúra
A megközelíthetőség szempontjából jelentős probléma az aszfaltozott utak hiánya, a meglévő aszfaltozott utak rossz minősége. Közúti közlekedés A települési infrastruktúra helyzete legkedvezőtlenebb az úthálózat kiépítettséget illetően. Ez részben azzal is magyarázható, hogy jelentős külterületei miatt Hajdúsámson az átlagosnál hosszabb úthálózattal rendelkezik. Továbbá gazdasági megfontolásból az utak portalanítása és szilárd burkolattal való ellátása a szennyvízcsatornázás befejezése előtt nem volt célszerű. Hajdúsámsonban a belterületi közutak hossza jelenleg 36,117 km, melyből mindössze 10,769 km burkolt felületű. A külterületi közutak hossza 79,859 km, ebből mindössze 3,945 km a kiépített felületű út. A gyalogutak és járdák hossza összesen 44,625 km, melyből 23,332 km a kiépített felületű. Két benzinkút szolgálja ki a gépjárművezetőket (471. sz. főút mentén 0504/3. hrsz. alatt és a 4902. jelű úton Hajdúhadház irányába a 040/3. hrsz. alatt). A település közúti kapcsolata jelenleg a 471–es számú Debrecen-Mátészalka főközlekedési úttal és a 4902-es Hajdúhadház – Hajdúsámson összekötő úttal biztosított. Martinka irányába 2004-ben épült meg az aszfaltozott burkolatú út. A településhez tartozó Sámsonkert a 471-es számú főútról közelíthető meg. A település területét érintő 471-es számú főút a belterületen halad, a Petőfi u. - Szabadság tér Árpád u. nyomvonalon. A település belterületét érinti még a 4902-es, Hajdúhadházra vezető út, valamint 49303-as számmal jelölt, vasútállomáshoz vezető Kossuth utca. A számozott utakra rendelkezésre áll országos forgalomszámlálási adat, mely szerint rendkívül nagy forgalom van ezeken az utakon. A fontosabb belterületi utakra (mint Vámospércsi út Martinka felé, Nagyszőlőskert u., Szatmári út Nyíradony fele, vagy a Csokonai utca) nem áll rendelkezésre forgalomszámlálási adat, helyi adatok alapján azonban elmondható, hogy forgalmuk szintén jelentős. Kerékpárutak Hajdúsámsonban a 471-es számú főúttal párhuzamosan futó gyalogos és kerékpárút van kiépítve, egészen a helység táblától a debreceni Kassai útig. Vasúti és autóbusz közlekedés Vasúti kapcsolata a településnek a Debrecen Mátészalka vonalon van, vasútállomás a Vasút téren található. Teherforgalma elhanyagolható, gyakorlatilag helyi áruszállítás nincs. A személyforgalom Debrecen viszonylatában szinten jelentéktelen. A távolsági tömegközlekedést túlnyomó részt autóbuszokkal biztosítják. Az autóbuszok csúcsidőben 15 percenként, azon túl 30 percenként közlekednek. A jelenlegi menetrend szerint Hajdúsámson településen és vonzáskörzetében munkanapokon 8 vonalon 162 db helyközi autóbuszjárat közlekedik. Az utas számok a legutóbbi, teljes körű felmérés szerint az érintett megállóhelyeken – teljes üzemidőben – az alábbiak szerint alakultak: Felszálló utas szám: 2 654 fő Leszálló utas szám: 2.560 fő Mindösszesen: 5.214 fő
74
A megállóhelyek felújítása, váróhelyiségek telepítése, új megállóhelyek kiépítése az utasok számára jóval biztonságosabb, kulturáltabb feltételeket teremt, ami feltehetően utas szám növekedést eredményez. Ezen célok megvalósítása érdekében az Önkormányzat pályázatot adott be „Korszerű közösségi közlekedés létrehozása Hajdúsámsonban és vonzáskörzetében” címen az ÉAOP-2009-3.1.4/A jelű pályázati kiírásra. Közösségi közlekedés Jelenleg közösségi közlekedési szolgáltatás nincs a településen, de az Önkormányzat a Képviselő-testület 55/2010. (II.15.) öh. számú határozata alapján 2010 februárjában pályázatot nyújtott be az Észak-Alföldi Operatív Program keretében kiírásra került ÉAOP2009-3.1.4/A kódszámú, „Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése” című felhívásra „Korszerű közösségi közlekedés létrehozása Hajdúsámsonban és vonzáskörzetében” címmel. A pályázat révén a tervezett cél a vasútállomás és a város északi részének bekötése a városközpontba tömegközlekedési járat indításával az alábbi útvonalon: vasútállomás – Kossuth utca – Szabadság tér – Árpád utca – Csokonai utca – Oncsatelep, játszótér buszfordulóval. A fejlesztés érinti a település két jelentős külterületét, Martinkát és Sámsonkertet is, ahol buszmegállóhelyek, fedett buszvárók kerülnek megépítésre. A helyi járat indításának tervezett útvonalán az alábbi közösségi közlekedést szolgáló hálózati elemek kialakítása, felújítása valósul meg: ¾ Fedett buszvárók: 1. Csokonai utca 11. szám előtt bal oldalon 2. Csokonai utca 30. szám előtt 3. Csokonai utca játszótér utáni buszforduló 4. 471. sz. főút – Csokonai utca kereszteződésében vasút oldalában buszmegálló 5. 471. sz. főút – Szatmári utca buszöböl 6. 471. sz. főút önkormányzat előtti buszöböl 7. 471. sz. főút Könyvtár előtti buszöböl 8. 471. sz. főút Petőfi utca 67. és 78. szám előtti buszöböl 9. Sámsonkert, Fő utca 10. Kossuth utca 16/1. szám előtti buszmegálló jobb és bal oldalon 11. Kossuth utca 63. és 66. szám előtti buszmegállók 12. Vasútállomás buszmegálló 13. Martinka még ki nem épült buszmegálló (4 db) ¾ Csokonai utca 11. szám előtt jobb és bal oldalon a meglévő burkolat felszélesítésével buszmegálló pár létesítése, a bal oldalon fedett buszváró építése. ¾ Csokonai utca 30. szám előtt jobb és bal oldalon a meglévő burkolat felszélesítésével buszmegálló pár létesítése, a bal oldalon fedet buszváró építése. ¾ Csokonai utca-Láng utca csatlakozás után a buszforduló kialakítása fedett buszváróval. ¾ 471. sz. főút-Csokonai utca csatlakozásában osztályozós csomópont kiépítése, bal oldalon sávban kijelölt megállóval és fedett buszváróval, jobb oldalon a kerékpárút pályázat kapcsán tervezett buszöböl áthelyezésével a Csokonai utcai csatlakozás elé.
75
¾ 471. sz. főút-Szatmári utca kereszteződésében a kerékpárút kapcsán tervezett buszöbölhöz fedett buszváró létesítése. ¾ Polgármesteri Hivatal előtti buszmegálló peron felújítás és az önkormányzat területén információs rendszer telepítése a fedett buszváróban. ¾ Könyvtár előtti buszmegállónál fedett buszváró telepítése információs rendszerrel, a peron mögötti ~ 20m2 –es zöld terület leburkolása után. ¾ 471. sz. főút, Petőfi utca 78. szám előtti buszöböl pár peronjának felújítása, fedett váró építése. ¾ Sámsonkert, Fő utcai buszfordulóban a meglévő peron felújítása és új fedett buszváró építése. ¾ Kossuth utca 16/1. szám előtt buszmegálló pár kiépítése a jobb oldalon, öbölben a parkolósáv megszüntetésével. Mindkét oldalon fedett buszváró építése. ¾ Kossuth utca 63. és 66. szám előtt buszmegálló létesítése a 66. szám előtt öbölben. Mindkét helyen fedett buszváró építése. ¾ Vasút állomáson történő fejlesztés: A meglévő út felújítása a csatorna keresztezéstől 35 méterre kezdve a meglévő buszfordulóig, a forduló felszélesítése. A felújítandó úton a vasút felőli sávban „leszállító” buszmegálló kijelölés, vele szemben az út bal oldalán, öbölben elhelyezett buszmegálló fedett váróval. Az épület előtti gyűrű átépítése, az épület előtt 23 db személygépkocsi parkoló – ebből 1 db mozgássérült – és 10 db kerékpártároló kiépítése. ¾ A Martinkai részen a burkolat 0,50 m szélességben való felszélesítésével sávban kijelölt 4 darab megálló létesítése fedett várókkal, és járda kapcsolatokkal. ¾ A felújítandó peronok és az újonnan létesülő peronok térkő burkolattal lesznek ellátva. Hajdúsámson Város Önkormányzata a helyi járat indításához szükséges technikai feltételek biztosítását kizárólag önerőből nem tudja megoldani, ezért a fenti pályázati konstrukció nagyszerű lehetőség a helyi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez szükséges fedezet biztosítására. A helyi járat üzemeltetésének, fenntartásának alternatív változatai, költségei a pályázathoz készülő megvalósíthatósági tanulmányban kerülnek kidolgozásra.
4.5. Közszolgáltatások A településen a közszolgáltatások nagy része elérhető. Néhány közszolgáltatás a közeli Debrecenben biztosított. A gyógytestnevelés, a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet jelenleg nem elérhető a településen. A gyógytestnevelést kistérségen belül lenne célszerű megoldani.
76
A közszolgáltatások elérhetősége 2010 évben Más településen, éspedig... (km) KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK
Közszolgáltatások
A szolgáltatás ellátatlan
Helyben
Óvodai nevelés
X
Általános iskolai oktatás 1-4.
X
Általános iskolai oktatás 5-8.
X
Alapfokú művészetoktatás
X
KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás
Debrecen (13 km)
Korai fejlesztés és gondozás
Debrecen (13 km)
Fejlesztő felkészítés
X
Nevelési tanácsadás
Debrecen (13 km)
Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés
X X X
GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás
X
Bölcsőde
X
Családi napközi
X
Iskolai napközi
X
Házi gyermekfelügyelet
X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK
Családok átmeneti otthona
X
Forrás: Hajdúsámson Város Önkormányzata 4.5.1. Oktatás, nevelés Oktatási intézmények adatai (2009) Megnevezés
Eszterlánc Óvoda
tanterem (db) 20
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú 56 Művészetoktatási Intézmény Kölcsey Ferenc Gimnázium 3 Hajdúsámsoni Tagintézménye Forrás: Önkormányzat
spec. terem férőhely tanuló tanuló pedagógus (db) (fő) (fő) HH/HHH (fő) 4, ebből: 2 tornaterem 500 459 257/137 42 1fejlesztőszoba 1 logopédus szoba 1508
1203
717/389
99
140
121
-
12
77
Az önkormányzat saját fenntartású intézményekben látja el kötelező feladatait, • a 3-6 éves korúak óvodai nevelését, • a 6-16 éves korúak általános iskolai nevelését-oktatását. Az alábbi közoktatási intézményeket tartja fenn a városban: • Eszterlánc Óvoda • II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Intézmény Önként vállalt feladata az alapfokú művészeti oktatás biztosítása.
Művészetoktatási
A településen működik továbbá a SZILTOP KHT. által működtetett Gimnázium, amelyben felnőttoktatás folyik – Kölcsey Ferenc Gimnázium Hajdúsámsoni Tagintézménye néven. Az intézmények működése stabil, a nevelő-oktató munka magas színvonalú. Az óvodai ellátás a tanköteles kor előtti évben minden gyermek számára biztosítja az ellátást. A közoktatási intézmények alapfeladatainak, illetve önként vállalt alap szakfeladatainak ellátását a fenntartó alapító okiratban határozta meg, működésükre jóváhagyta szervezeti és működési szabályzataikat. Az óvodai épület állaga megfelelő, karbantartása biztosított. A közoktatás szakmai-tartalmi jellemzője a fenntartó által jóváhagyott és módosított óvodai nevelési program, valamint az iskolai pedagógiai program, melynek része a művészeti iskola programja és a helyi tantervek is. Mindkét intézményben 100 %-os a szakos ellátottság, a pedagógus továbbképzési programok megvalósításával, illetve természetes fluktuációval kedvezően alakultak a humán erőforrások. Eszterlánc Óvoda Az Eszterlánc Óvoda megújult és kibővített épületének ünnepélyes átadására 2008. január 19-én került sor. Az 5146 négyzetméter alapterületű intézményben így jelenleg 20 csoportban 492 gyermeket nevelnek; 41 óvónő, 1 logopédus, 1 fejlesztő pedagógus és 20 dajka foglalkoztatása valósul meg az intézmény keretein belül. Az új, korszerű épületre méltán büszkék lehetünk: az országos szinten is nívós, új óvoda épületében 20 foglalkoztató terem, 600 személyes főzőkonyha, 2 tornaterem és egy aula is kialakításra került. Az óvoda fejlesztése, bővítése napjainkra elengedhetetlenné vált Hajdúsámsonban, ugyanis városunkban az országban tapasztalható csökkenő tendencia ellenére folyamatosan nő a lakosságszám, így a gyermekek száma is. A beruházás indokoltságát az is erősíti, hogy a város külterületeiről, Martinkáról, Sámsonkertből, illetve a Ligettanyáról is a település központjában található óvodába hordják be a gyerekeket. Az új óvoda megépítése településképünk városiasabbá válásához is hozzájárult. Legfőbb érdeme elsősorban mégis az, hogy a korábban 5 külön épületben, változó körülmények között elhelyezésre kerülő óvodások immár egyenlő feltételek mellett egy szép, megújult óvodába járhatnak. Az állami támogatással megépült óvodakomplexum főként gyermekeink érdekét, kényelmét, fejlődését szolgálja.
78
Az Eszterlánc Óvoda 2008 januárjában átadott felújított, kibővült épületegyüttese
Kimutatás az óvodai férőhelyek és a gyermeklétszám alakulásáról Nevelési év 2003/04. 2004/05. 2005/06. 2006/07. 2007/08. 2008/09. 2009/10
Férőhelyek száma 360 360 360 360 500 500 500
Gyermeklétszám okt. 01. 402 409 413 397 448 456 459
Gyermeklétszám május 31-én 413 417 423 412 496
Csoportok száma 18 18 18 18 20 20 20
Óvónők száma 39 39 39 39 43 43 43
Forrás: Eszterlánc Óvoda
Eszterlánc Óvoda szülői összetétele a 2009/2010-es tanévben Mutató megnevezése Gyermek létszám (fő) Gyermekvédelmi támogatás 8 általánosnál nem nagyobb végzettség HHH Védelemben van Gyermeknevelési támogatás (anyasági) Egészségügyileg veszélyeztetett Nevelőszülő Egyedül nevelő szülő 3 vagy több gyermeket nevelő
Mutató értéke 495 278 173 164 19 111 11 5 66 227
2009/2010 okt.01. 459 257 148 137 16 81 1 7 53 183
Forrás: Eszterlánc Óvoda
Az óvodai csoportok heterogén összetételűek, az átlaglétszám 25 fő, amely fölötte van a törvényi előírásnak, ugyanis eléri a maximálisan engedélyezett szintet. (átlaglétszám 20 fő). Az egy óvodapedagógusra eső létszám 12,5 fő, ami kedvezőbb a megyei és országos átlagnál. Az óvodában 1 logopédiai foglalkoztató 1 egyéni fejlesztő szoba és 2
79
tornaterem áll a gyermekek nevelésére, rendelkezésre. A 1 logopédiai foglalkoztatóban és fejlesztő szobában közel 120 gyermek fejlesztése folyik. Az Óvoda a tevékenységközpontú óvodai nevelési program szerint végzi nevelő munkáját.
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartója Hajdúsámson Város Önkormányzata. Székhelye a Kossuth u. 2-8. szám alatti iskolaépület (Központi iskola). A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kossuth utcai épülete
Telephelyei: - 4251 Hajdúsámson, Kossuth u. 2-8. - 4251 Hajdúsámson, Kossuth u. 16. - 4251 Hajdúsámson, Jókai u. 61. - 4251 Hajdúsámson, Szatmári u. 16. - 4251 Hajdúsámson-Sámsonkert, Fő u. 41. - 4251 Hajdúsámson-Martinka, Török u. 46. Az intézmény többcélú nevelési - oktatási intézmény, összetett iskola, ahol általános iskolai nevelés-oktatás folyik 8 évfolyamon, valamint az 1999/2000-es tanévtől bekapcsolódtak a 12 évfolyamos alapfokú művészeti oktatásba. 1963-tól lehetőség van az enyhe fokban értelmi sérülteket nevelő-oktató tagozat működtetésére. Az általános iskolások elhelyezése Sámsonkert és Martinka településrészeken 2 épületben, Hajdúsámson Város területén 4 épületben történik. A folyamatosan növekvő gyermeklétszám miatt 1999 őszén sor került az új iskola alapkőletételére. 2001 szeptemberétől birtokolják a Kossuth utca 2-8. szám alatti központi épületben kialakított 49 tantermet, szép nagy tornacsarnokot és egy tornatermet. Az étkezést a 660 adagos modern felszereltségű konyha biztosítja. Az intézményben 99 főállású pedagógus végez oktató-nevelő tevékenységet, az iskolában 1182 gyermek tanul. Az intézményben 11 magántanuló van. Sajátos nevelési igényű gyermek az intézménybe járók közül 61 fő, HHH-s pedig 336 fő. A 61 SNI-s gyermek közül 20 főt integráltan, míg 41 főt gyógypedagógiai tagozaton oktatnak. A gyógypedagógiai tagozaton oktatott 41 SNI-s gyermek közül 40 fő enyhe fokban értelmi fogyatékos, 1 fő pedig középsúlyos értelmi fogyatékos. A 20 gyermek közül 10 diszlexiás és egyéb részképesség zavarral küzd, 9 pedig súlyos magatartási és tanulási zavarral. Más településről 37 gyermek jár be. Az alsó tagozatosok közül (623 gyermek) összesen 10 gyermek jár be, bejárásukat tömegközlekedéssel biztosítják, az 569 felső tagozatos között pedig 27 bejáró gyermek van (szintén tömegközlekedéssel oldja meg a bejárást).
80
A 250 óránál többet hiányzók aránya az országos átlagot jóval meghaladja. Mindez nagyon radikális intézkedéseket kíván a pedagógusoktól, szorosan együttműködve a különböző civil szervezetekkel, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és a BGR-rel. Az intézmény továbbtanulási mutatói kedvezőtlenebbek az országos átlagnál – a gimnáziumi továbbtanulást tekintve, hiszen: • gimnáziumban tanul tovább a tanulók 16,8 %-a (HHH-sok közül 6,5 %), míg az országos arány 36,6 % • szakközépiskolában (érettségit adó képzésben) 49 % (míg az országos arány 43,1 %) • a szakiskolai képzésben jóval magasabb arányban vesznek részt – a gyermekek 30,7 %-a – a HHH-sok 64,5 %-a • míg speciális szakiskolában a gyermekek 3,5 %-a – közöttük 3,2 % HHH-s. Kölcsey Ferenc Gimnázium Hajdúsámsoni Tagintézménye A Gimnáziumban, amely felnőttoktatással foglalkozik 2007. évben 78 fő oktatását végezték, a gimnáziumi oktatást 3 tanteremben, 3 tanulócsoportban biztosítják (10., 11. és 12. évfolyamon). A Gimnázium a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola épületében kapott helyet 2000 szeptembere óta, és a SZILTOP Kht. működteti. A közoktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységi formák A Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Közművelődési és Muzeális Intézmény programja illeszkedik a gyermek és ifjúsági korosztály igényeihez. Előadások, kiállítások, koncertek nyújtanak élményt a gyermekeknek és tanulóknak. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek miatt jelentős szerepe van a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnak, az óvoda, az iskola szociális jelzőrendszerének. A iskola-egészségügy szűrővizsgálatai évek óta zökkenőmentesek, az oktatási intézmények a prevenciós munkában kapnak jelentős segítséget
81
Óvodai és iskolai közoktatás integráltsága 2008/2009-es tanév 2009. október 1-jei statisztikai adatok alapján
OM azonosító
Intézmény neve
030956
Eszterlánc Óvoda
031150
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Tanulólétszám az intézményben
Tanulólétszám az osztályszervezés módja szerint Emelt szintű oktatás Normál (általános) és/vagy két tanítási Gyógypedagógiai tagozat tanterv nyelvű iskolai oktatás Összesen HH/HHH SNI Összesen HH/HHH SNI Összesen HH/HHH SNI
Összesen
HH/HHH
SNI
459
257/137
-
-
-
1203
717/389
14
1203
389
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
43
43/30
43
82
4.5.2. Egészségügy
Az önkormányzat 2008 júniusában az egészségügyi alapellátás fejlesztése céljából Egészségház létrehozása előkészítésére megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett. A városi egészségügyi intézmények egy része infrastrukturális állapotát tekintve nem felelt meg a XXI. század kihívásainak, a feltételek rossz működési paraméterekkel jellemezhetők voltak. Bár az önkormányzat dologi kiadásainak jelentős részét költötte az intézményei fejlesztésére, jelentős volumenű beruházásokra többnyire csak külső források bevonása mellett volt lehetséges. Ennek megfelelően az önkormányzat elkészítette az "Egészségház" projekt terveit, melyben a gyermekorvosi, a háziorvosi és a fogorvosi ellátás mellett helyet kap az orvosi ügyelet, a diszpécserszolgálat, a védőnői szolgálat és az alacsony erőforrás igényű járóbeteg szakellátás, a szemészet is. A fejlesztéssel az önkormányzat a kötelező akadálymentesítési feladatait is teljesíteni szándékozott az egészségügyi intézményben amellett, hogy a kor követelményeinek megfelelő körülményeket teremt ezen kiemelkedő szolgáltatást nyújtó területen. Az Egészségház nem csak korszerűbb gyógyítási feltételeket jelent, hanem olyan új egészségügyi szolgáltatásokat is, mely miatt nem kell a jövőben a település lakosságának Debrecenbe beutaznia. A településen egészségügyi szolgáltatást jelenleg három helyszínen biztosítanak: • • •
Petőfi utcai orvosi rendelő, ahol két felnőtt háziorvosi rendelő működik Hunyadi utca, ahol 1 gyermekorvosi rendelő működik Hársfa utcai Egészségügyi Központ, amelyben jelenleg 1 felnőtt, 1 gyermekorvosi, 1 fogorvosi rendelő, orvosi ügyelet és védőnői szolgálat működik.
A településen 3 felnőtt háziorvosi körzet működik. Orvos Dr. Magyari Mária Marietta Dr. Forgó Klára Dr. Borus László Összesen 1 orvosra eső éves átlagos esetszám
Rendelési időben megjelentek száma 15 997
Lakáson történt beteglátogatások 2 278
Összes esetszám
16 890 17 547 50 434 16 811
1 006 671 3 955 1 318
17 896 18 218 54 389 18 130
18 275
A gyermekek ellátását két házi gyermekorvos biztosítja. Orvos
Dr. Pál Ilona Dr. Jakab Éva Összesen 1 orvosra eső éves átlagos esetszám
Rendelési időben megjelentek száma 9 678
Szak tanácsadáson történt bemutatások 1 709
Preventív látogatások
Összes esetszám
92
Lakáson történt beteg látogatások 20
12 059
2 580
141
100
14 880
11 499
26 379 13 189
83
A védőnői szolgálat a Hársfa utcai Egészségügyi Központban található, ahol vérvételi hely is működik, ahonnan a vért Debrecenbe küldik elemzésre. Fogászati szakrendelés három működik a településen, amelyből egy az Egészségügyi Központban, a második a Petőfi utcai orvosi rendelő melletti fogorvosi rendelőben kap helyet, továbbá működik a településen egy magán fogorvosi rendelő is, az Árpád utcán. Az iskola-egészségügyi ellátást megbízással a helyi háziorvosok, fogorvosok és védőnők látják el. A fent felsorolt szolgáltatók valamennyien területi ellátási kötelezettséggel dolgoznak az önkormányzattal kötött megállapodás alapján OEP finanszírozási szerződéssel. A működési engedélyeket az ÁNTSZ Debreceni Intézete illetékes elbírálni, a szakmai felügyeletet szintén az ÁNTSZ munkatársai látják el. Valamennyi alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatásban a jogszabályokban előírt minimum feltételek - beleértve a berendezéseket és szakmai műszer-eszköz-informatikai rendszert is - biztosítottak. A lakosság egészségi állapota nem megfelelő, mely nemcsak az eszköz és orvos ellátottság hiányára vezethető vissza, hanem arra is, hogy jelenleg egészségügyi szakellátás és kórház legközelebb csak a megyeszékhelyen található. Ezt a problémát kívánja az önkormányzat a tervezett Hársfa utcai Egészségház kialakításával orvosolni. 2 patika működik a városba:
Hárs Patika, Sámson Patika
4.5.3. Szociális ellátás Hajdúsámsonban az Árpád u. 22. szám alatt található a Hajdúsámsoni Mikrotérségi Szociális Szolgálat és a Nyíradonyi Mikrotérségi Szociális Szolgáltató Központ Hajdúsámsoni Területi Iroda Gyermekjóléti Szolgálat. Itt működik a szociális alapszolgáltatás és a gyermekvédelmi alapellátás (családsegítés és gyermekvédelmi alapellátás) közszolgáltatás teljes vertikuma. Az Árpád utcai épületben az alábbi közszolgáltatások működnek: 1. szociális étkeztetés, 2. házi segítségnyújtás, 3. nappali szociális ellátás, 4. egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás, 5. családsegítés. A szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali szociális ellátás feladatokat a Hajdúsámsoni Mikrotérségi Szociális Szolgálat látja el, mely intézmény fenntartója a Nyíradonyi Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás. Az egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat, a családsegítés feladatokat a Nyíradonyi Mikrotérségi Szociális Szolgáltató Központ látja el, mely intézménynek a fenntartója szintén a Nyíradonyi Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás. A bölcsőde Hajdúsámsonban a Rákóczi utca 9. szám alatt lévő épületben működik, mely a Nyíradonyi Mikrotérségi Szociális Szolgáltató Központ egyik telephelye.
84
Hajdúsámson 2009 évi segélyezési mutatói
Városrész
Lakónépesség
LFT-ben részesülők
száma fő (2009. szeptember)
száma fő (2009. december)
Rendszeres szociális segélyben részesülők száma fő (2009. december)
8.662
444
477
1.069
1.027
53
57
89
2.857
125
170
348
569
33
29
69
Hajdúsámson belterület Martinka Sámsonkert Külterület Martinka és Sámsonkert nélkül
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma fő (2009. november)
Forrás: Önkormányzat 4.5.4. Közigazgatás
A közigazgatási és közszférához sorolható intézmények a településen: • • • • •
Polgármesteri Hivatal Hajdúhadházi Rendőrkapitányság Körzeti Megbízotti Irodája Polgárőrség Helyi Szervezete FM Hivatal Falugazdásza, Posta
85
4.5.5. Sport, szabadidő, közművelődés
86
Szabadidősport A szabadidősport nem eredményorientált, hanem kedvtelésből, az egészség megőrzéséért, illetve helyreállításáért, a mozgás öröméért, időtöltésként végzett tevékenység. Itt kell megemlíteni a Kihívás napját, a május elsejei rendezvényt, a bringatúrát, a városnapot, valamint a különböző házibajnokságokat pl: Május 1 kupa, Sámson kupa, illetve az országos vagy megyei szervezésű sportrendezvényekhez való csatlakozást. Az önkormányzat támogatja a szabadidősportra vonatkozó kezdeményezéseket. Minden olyan rendezvényt törekszik támogatni, amely a lakosság számára sportolási lehetőséget, a szabadidő hasznos eltöltéséhez ajánl programot. Az önkormányzat igyekszik az egyszerre több településen is megrendezésre kerülő, országos sportrendezvényekhez, programokhoz csatlakozni. (pl: Kihívás napja, Mobilitás hét). Támogatják a helyi sportrendezvényeket (Május 1 kupa, Juniális, Sámson kupa, stb.) Diáksport A diáksport szervezői minden lehetséges versenyre beneveznek, illetve ezeken a versenyeken diákjaink nagy számmal vesznek részt és szép eredményeket érnek el. Az általános iskolában rendeznek területi sportversenyeket is, ahová a környező településekről is érkeznek diákok. Jelenleg a kötelező testnevelési órákon kívül több sportkör működik: - Labdarugó alsó tagozat, - Labdarugó felső tagozat, - Atlétika alsó tagozat, - Atlétika felső tagozat, - Kézilabda leány, - Kosárlabda, - Röplabda. A diáksport szervezői minden lehetséges versenyre beneveznek, ill. ezeken a versenyeken diákjaink nagy számmal vesznek részt és szép eredményeket érhetnek el. Általános iskolában megrendeznek területi sportversenyeket is, ahová a környező településekről is érkeznek diákok. Fontos, hogy a jelenlegi sportkörök tovább bővüljenek, hogy a diákok sokkal színesebb palettából választhassanak. Törekszenek arra, hogy a településen még több diák részvételével zajló sportversenyt rendezzenek, melyekre más települések diákjait is meghívják. Ehhez az Önkormányzat támogató fél lehet pl.: pályázat kiírásával. A sportban tehetséges diákokat figyelemmel kísérik és a tehetségeseket sportegyesületekhez irányítják. A sportegyesületek Az elmúlt években - a rendszerváltást követő sportélet leépülése után - több sportág képviselői is elkezdték ténykedésüket, létrejöttek különböző szakosztályok (ökölvívó, asztalitenisz, sakk, fogathajtó) és növekedésnek indult a labdarugó szakosztály is. Ezen szakosztályok három egyesületbe tömörülnek: • Hajdúsámsoni Technikai Tömegsport és Ifjúsági Szabadidős Egyesület. Ezen egyesület tevékenysége csak a labdarúgásra orientálódik, 8 szakosztályt (felnőtt, ifjúsági, serdülő, gyerek, öregfiúk, U-7, U-9, U-11) működtet. • Harangi Imre Sportegyesület. Ezen egyesület fogja össze jelenleg az ökölvívó, asztalitenisz, sakk és fogathajtó szakosztályokat. • 3-D Sportegyesület. Íjászat, kézilabda-utánpótlás nevelése történik ezen egyesületben.
87
Jelenleg ezen egyesületek működéséhez szükséges anyagi feltételeket jelentős részben az önkormányzat fedezi, amely egyrészt jó, hiszen az egyesületeknek ez egy tervezhető fix bevétel, viszont ez a támogatás kevés az egyesület teljes körű működéséhez, ezért szponzorokat szükséges felkutatniuk, ha komoly sporteredményeket akarnak elérni. Létesítmények Az önkormányzat sportlétesítményeinek állapota elmarad egy átlagos városi szinttől. A lakosság számának folyamatos növekedése is szükségessé teszi a sportlétesítmények fejlesztését, bővítését. A közelmúltban átadtak egy műfüves pályát, mely lehetőséget teremt több sportág művelésére is. A sportpályája melletti öltöző épülete viszont felújításra szorul. Fontos szerepe van a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben megépült tornacsarnoknak és a régi kis tornateremnek, melyek biztosítják a tanuló ifjúság és a helyi egyesületek edzéseinek a termet. Az önkormányzat a sportot leghatékonyabban a sportlétesítmények fejlesztésével, bővítésével és a működésükhöz szükséges pénzügyi támogatással tudja segíteni, mert ez által biztosíthatja a sporttevékenységek folytatásának tárgyi és anyagi feltételeit. Ennek egyik eszköze egy sportcentrum kialakítása, mely hosszútávra szóló fejlesztési elképzelés. A jelenlegi, kiemelt feladat a Kossuth utca 14. szám alatt található sportöltöző épületének korszerűsítése, bővítése. Újra ki kell alakítani a futópályát, távolugró gödröt, és jó lenne egy teniszpálya kialakítása is. Az önkormányzat sportstratégiájában megvizsgálja a látványsportágak bevezethetőségét, ami szintén növeli a rendszeres testmozgást végzők számát: görkorcsolya, KRESZtanpálya, motocross, streetball pálya.
Közművelődés A közösségi funkciók közül az alábbiak működnek a településen: • • • •
Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Közművelődési és Muzeális Intézmény, amelynek Múzeum részében Bardi János öntöttvas kályhagyűjteménye és időszakos kiállítások kapnak helyet (Szabadság tér 7.) eMagyarország internet elérési pont (Szabadság tér 7.) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Könyvtára (Kossuth u. 2-8.) Martinkai Közösségi Ház (Iskola u. 3-5.)
Szórakozás és szabadidő eltöltésre szolgáló létesítmények: • • • • • •
Sportpálya (Kossuth utca 14.) Fogathajtó pálya (Eperkert u. 1981/20. hrsz) Játszóterek 4 db (Radnóti u., Szeder u., Csokonai u., Martinkai Közösségi Ház udvarán) Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Közművelődési és Muzeális Intézmény, amelynek Múzeum részében Bardi János öntöttvas kályhagyűjteménye és időszakos kiállítások kapnak helyet (Szabadság tér 7.) eMagyarország internet elérési pont (Szabadság tér 7.) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Könyvtára (Kossuth u. 2-8.)
88
•
Martinkai Közösségi Ház (Iskola u. 3-5.)
Rendezvények önkormányzati költségvetésből történő támogatása Önkormányzati támogatás összege
2007
2008
2009
(e Ft) Kiemelt ünnepségek (városnapok)
Hiv. ktv-ben!
800
2 820
Ünnepségek
400
300
400
Egyéb kiemelt rendezvények (pl.majális, gyererknap, szüreti nap)
800
1000
800
A város kulturális költségvetésének alakulása e Ft
változás %
2006. 14.767 2007. 18.687
+ 26,5%
19.710
+ 5%
17.888
-10%
2008.
2009.
Forrás: Önkormányzat
Közművelődési tevékenységet folytató művészeti és civil szervezetek A városban működő kulturális és közművelődési csoportok, szervezetek: • Muskátli Népdalkör • Öltögetők Klubja • Ficánka és Pillangó Mazsorett Csoportok Közművelődési tevékenységet folytató civil szervezetek: • Rákóczi Egyesület, • HFE, • HFA, • Martinka, • Sámsonkert
89
4.5.8. Közbiztonság Hajdúsámson a Hajdúhadházi Rendőrkapitányság illetékességi területe alá tartozik, melynek nagysága közel 750 km2, közel 67.000 lakossal. A rendőrkapitányság szervezeti egységében működik a Nyíradony Rendőrőrs, mely illetékességi területének nagysága 154,5 km2 és több mint 21.000 ember lakik itt. Az őrs illetékességi területére jellemző, hogy a teljes terület közel 10 %-a van beépítve, míg a többi terület külterületnek minősül. Hajdúsámsonban körzeti megbízotti iroda működik. A Rendőrkapitányság és a Rendőrőrs Hajdúsámson polgárőr szervezetével való kapcsolata aktív, működőképes. A polgárőrségek igen hasznosan és hatékonyan támogatták és támogatják a rendőrség prevenciós tevékenységét. Hajdúsámson város és vonzáskörzetének bűnügyi helyzete és tendenciái már évek óta nem változtak jelentősen. A bűncselekmények között továbbra is a vagyon elleniek képezik az ismertté váltak közel 2/3-át. Ezek között is kiemelkedő a lopással, betöréses lopással elkövetett bűncselekmények száma. Az ismertté vált bűncselekmények közel felét teszik ki az erőszakos, garázda jellegűek, melyek jelentős része magánterületen történik. Bűnözési statisztikák (Forrás: Rendőrség Hajdúsámson)
Garázdaság 2001-2009
Nyíradony Hajdúsámson összesen
20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 0 ÁT 9 LA G
40 35 30 25 20 15 10 5 0
90
Betöréses lopás 2001-2009 Hajdúsámson 160
137
140 100
80 64
80
61 46
20
33 24 23 16 13 11 10
36 28
2731
28
15
71
64
58
52
8
Nyíradony Hajdúsámson
87
84
80
60 40
118
118
120
53
20
31
19
összesen
19
G
9
ÁT LA
20 0
8
7
20 0
20 0
20 0
6
5
4
20 0
20 0
20 0
3
2 20 0
20 0
20 0
0
1
0
Rablás 2001- 2009 6 5
5 4
4
4 3
3
3
33
2
2 1 0
1 1
1 1
0
0
1
22
összesen
2
1 0 00
Hajdúsámson Nyíradony
3
2 2 1
4 4
4
1 0
0
0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 ÁTLAG
Testi sértés 2001-2009 40
35
35 30
27
25 20
22 17
19
1414
15 10 5
5
20
18
8
10
9
12
36
29
28
27
25
36
33
32
30
29 22
20
21
Hajdúsámson
16
13
Nyíradony összesen
7
6
7
9
0 2000 2001 2002 2003 2004
2005 2006 2007 2008 2009 ÁTLAG
A Nyíradonyi Rendőrőrs működési területén 1 járőrre közel 2000 lakos jut, míg felmérések szerint ennek 750 fő körül kellene lennie ahhoz, hogy a megfelelő közrendet, közbiztonságot fent lehessen tartani.
91
A közterület rendje jónak mondható, jellemzően nem történnek a településen erőszakos bűncselekmények. A közterületek és nyilvános helyek (italboltok) rendőri ellenőrzése folyamatos, melyek hozzájárulnak az esetlegesen bekövetkező erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények megelőzéséhez, vagy az elkövetők tetten éréséhez, a lehető legrövidebb időn belül eljárás alá vonásukhoz. A megélhetéssel kapcsolatos bűnelkövetési okok a munkanélküliségre, a létbizonytalanságra vezethetők vissza. Kedvezőtlen tendencia a garázdaság számának jelentős emelkedése. A garázdaság jellemzően két esetben fordul elő. Az egyik és a kisebb számú a szomszédok közötti vita, amikor is az utcán összeverekednek vélt, vagy valós indokaik miatt. A másik és nagyobb számú az elsősorban az italboltok, vendéglátóhelyek környékén történik, mely elsősorban az alkoholfogyasztásra vezethető vissza. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a legtöbb ismertté vált bűncselekmény a város központjához köthető, törekedni kell arra, hogy a lehetőségekhez képest minél több időt töltsön el a közterületi szolgálat ezen a helyen. Ezt a jövőben tovább kell fokozni, és be kell vonni a polgárőrség aktuális szolgálatát is. Közlekedési szempontból a legveszélyesebb a várost átszelő 471-es számú főút szakasza. A balesetek nagy része ezen a szakaszon történik. A baleseteket előidéző fő okok a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, illetve a kanyarodásra vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása. A város belterületének biztonságosabbá tételéhez nagymértékben hozzájárul a közlekedési jelzőlámpa, mely a forgalmat lelassította, ezáltal is ösztönözve az állampolgárokat a megengedett sebességhatárok betartására. Tekintettel a megnövekedett gépjárműparkra továbbra is gondot jelent a városközpontban a parkolóhelyek hiánya, így bizonyos napszakokban csak fokozott ellenőrzésekkel érhető el a szabályok betarttatása. Nagy figyelmet kell fordítani a gyalogos és kerékpáros közlekedésben részt vevők ellenőrzésére, hiszen ők válnak leginkább közlekedési balesetek áldozataivá. Különösen nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a gyerekek minél előbb elsajátítsák a biztonságos közlekedés szabályait. Kerékpáros balesetek statisztikája
2005 2006 2007 2008
Könnyű sérülést okozó (db) 2 3 1 6
Súlyos sérülést okozó (db) 1 1 4 3
Forrás: Önkormányzat A közlekedési helyzet jelentős javulását eredményezi, ha megépül a tervezett elkerülő szakasz és a 471-es számú főút igen jelentős forgalma elkerüli majd a várost. Az önkormányzat a bűnmegelőzési feladatok megvalósításában kiemelt szerepet tulajdonít a rendőrséggel való együttműködésnek. Ennek hagyományai erősek, továbbá ezt a kapcsolatot megalapozza az a rendelkezés is, amely szerint a rendőrség rendszeresen tájékoztatja az önkormányzatokat a közbiztonság, a bűnmegelőzés helyzetéről. Sokszínű és széleskörű a rendőri szervek szakmai tanácsadó tevékenysége az önkormányzati jellegű bűnmegelőzési feladatok tekintetében. Szorosan együttműködnek a már fentebb említettek szerint is az önkormányzatok által létrehozott bizottságokkal, önkormányzati intézményekkel. Összehangolt közös bűnmegelőzési
92
tevékenységük fontos területe a nem önkormányzati szervekkel, különösen civil szerveződésekkel való bűnmegelőzési jellegű együttműködés (pl. polgárőrség). A városban jelenleg 45 fő részvételével működik a Polgárőrség. Tekintettel arra, hogy a településről, a helyi lakosságról széles ismeretekkel rendelkeznek és többségükben köztiszteletben álló személyekből tevődik össze a tagság, a lakosság szívesebben fordul a Polgárőrség tagjaihoz gondjaival, problémáival, mint a hivatalos rendvédelmi szervekhez. Az önkormányzat által létrehozott közterület-felügyelet a településen folyó önkormányzati bűnmegelőzési tevékenységben szintén jelentős szerepet játszik. A közterület rendje és tisztasága ugyanis a lakosság közérzetét, biztonságérzetét befolyásoló egyik fő tényező. Jelenleg nincs a településen közterület felügyelő. Elmondható, hogy a Hajdúsámson területén lakó emberek jelentős része jogkövető magatartást tanúsít, jól együttműködik a rendőrkapitányság valamennyi szervével. Ennek értelmében a kezdeményezett rendőrhatósági intézkedések törvényességét meglehetősen jól lehet érvényesíteni a lakossággal szemben.
4.6. A korábbi időszak fejlesztései A fejezet röviden, értékelő jelleggel összefoglalja a város céljai szempontjából fontos fejlesztéseket, koncentrálva a fejlesztések eredményeire, a végrehajtás során szerzett tapasztalatok összefoglalására. Az elmúlt évek legjelentősebb európai uniós és haza támogatásokkal megvalósult fejlesztéseit Hajdúsámsonban a teljesség igénye nélkül az alábbi táblázat tartalmazza: 1. Projekt
Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma
Hajdúsámson településközpont rehabilitációja Helytörténeti Múzeum és Könyvtár kialakítása 362 hrsz. (Szabadság tér 7.) 2006. 146.437.533 Ft Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság ROP 2.2
2. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma
Mezőgazdasági útfejlesztés Krúdy Gy. utca II. ütem útépítése 049/9 hrsz. 2006. 65.219.826 Ft Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium AVOP 3.2
Projekt címe Projekt célkitűzése
93
3. Projekt Projekt címe
Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma
Hajdúsámson szolgáltató rendszerének hatékony működéséhez tárgyi feltételek biztosítása a Polgármesteri Hivatal „B” épületének tetőtér beépítésével Hajdúsámson szolgáltató rendszerének hatékony működéséhez tárgyi feltételek biztosítása a Polgármesteri Hivatal „B” épületének tetőtér beépítésével Hajdúsámson, Szabadság tér 5. 2004-2007 46.541.820 Ft Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács CÉDE és HÖF/KIFE
4. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma
Martinkai részönkormányzat kialakítása, martinkai közösségi terek, közösségi ház kialakítása Lakótelepi részönkormányzatok megerősítése és támogatása Hajdúsámson-Martinka, Iskola u. 13. (5984/4 hrsz.) 2006. 18.995.825 Ft Belügyminisztérium jogutódja: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2251/2005. (XI.11.) Korm. Hat.
5. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma
500 férőhelyes óvodaépület bővítése és rekonstrukciója 500 férőhelyes óvodaépület bővítése és rekonstrukciója Kossuth u. 11-15. 2006-2007. 983.848.771 Ft Magyar Állam Címzett támogatás (azonosító:9 0004 C)
6. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve
500 férőhelyes óvoda eszközbeszerzése 500 férőhelyes óvoda eszközbeszerzése Kossuth u. 11-15. 2007. 24 999 905 Ft Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács
94
Projekt azonosító száma
10859-57/2007. LEKI
7. Projekt Projekt címe
Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma
Debrecen város és térsége szennyvízelvezetés és tisztítása Debrecen agglomerációs települések (Sárán, Mikepércs, Hajdúsámson, Sámsonkert, Debrecen-Pallag, Debrecen-Józsa és Ebes) csatornahálózat építése A felsorolt települések 2003 88.480.000 € (22 milliárd Ft) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztés Igazgatóság Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet Főosztály ISPA Projekt kód: 2003/HU/16/P/PE/020
8. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma
Köztemető ravatalozójának rekonstrukciója Köztemető ravatalozójának rekonstrukciója Hajdúsámson, 0458 hrsz. 2005-2006 18.125.000 Ft Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács 090006205 K TEKI
Az Önkormányzat által, illetve részvételével benyújtott, támogatott pályázatok, melyek megvalósításának előkészítése, illetve megvalósítása jelenleg folyamatban van: 9. Projekt Projekt címe
Projekt célkitűzése
Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma
„Intelligens iskola létrehozása informatikai infrastruktúra fejlesztésével Hajdúsámsonban” Az általános iskola és telephelyei informatikai infrastruktúra fejlesztése multimédiás számítógépek, digitális táblák, szavazó, továbbá alkalmazás szerver csomagok beszerzésével Hajdúsámson, Kossuth u. 2-8., Jókai u. 61., Szatmári u. 16., HajdúsámsonMartinka, Török u. 46., HajdúsámsonSámsonkert, Fő u. 41. 2010. Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága TIOP 1.1.1-07/1/2008-0185
95
10. Projekt Projekt címe Projekt Projekt Projekt Projekt Projekt
célkitűzése megvalósításának helyszíne megvalósításának éve költségvetésének végösszege azonosító száma (amennyiben volt)
„Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás települési szilárdhulladék lerakóinak rekultivációja” Szilárd hulladéklerakó rekultivációja 0330/1; 0330/9; 0324/1/a; 0330/10 2010. KEOP-2.3.0/1F-2008-0027
11. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma (amennyiben volt)
„Az egészségügyi alapellátás fejlesztése egészségház létrehozásával Hajdúsámsonban” Egészségház létrehozása a Hársfa u. 3-5. szám alatti egészségügyi központ bővítésével, átalakításával Hajdúsámson, Hársfa u. 3-5. 2009-2010. 101.732.768 VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. ÉAOP-4.1.2/A-2008-0036
12. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma
„A Hajdúsámsoni Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése” A hajdúsámsoni Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Hajdúsámson, Szabadság tér 5. 2009-2010. 10.910.000 VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. ÁROP-1.A.2/A-2008-0150
13. Projekt Projekt címe
Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma
„A Hajdúsámsoni Mikrotérségi Szociális Szolgálat és a Gyermekjóléti Szolgálat komplex akadálymentesítése Hajdúsámsonban” A Hajdúsámsoni Mikrotérségi Szociális Szolgálat és a Gyermekjóléti Szolgálat komplex akadálymentesítése Hajdúsámson, Árpád u. 22. 2010. 14.126.793 Ft VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. ÉAOP 4.1.5-09-2009-0100
96
14. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma
„Hivatásforgalmi és közlekedési célú kerékpárút kialakítása Hajdúsámson település közigazgatási határain belül” Kerékpárút építése a 471. sz. főút mentén, a város közigazgatási határain belül 471. számú főút mentén, több helyszínen 2010. 284.509.802 Ft ÉARFÜ Nonprofit Kft. ÉAOP-2009-3.1.3/A-09-2009-0020
15. Projekt Projekt címe
Projekt célkitűzése Projekt Projekt Projekt Projekt
megvalósításának helyszíne megvalósításának éve költségvetésének végösszege azonosító száma
„Hátrányos helyzetben lévő nők egyéni és csoportos munkaerő-piaci felkészítése Hajdúsámson és környékén” Hátrányos helyzetben lévő nők részére képzések, motivációs klubok szervezése Hajdúsámson és környéke 2010. 35.687.400 Ft TÁMOP-5.3.1-08/2-2009-0103
16. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma (amennyiben volt)
„A Krúdy utca szilárd burkolattal való ellátása Hajdúsámsonban” Hajdúsámson, Krúdy u. útépítése Hajdúsámson, Krúdy u. 2010. 92.849.205 Ft Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ÉARFT-LEKI2009
17. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne
„A Béke utca korszerűsítése és felújítása Hajdúsámsonban, a közlekedés színvonalának emelése érdekében” Hajdúsámson, Béke utca aszfaltburkolatának felújítása Hajdúsámson, Béke u.
97
Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma (amennyiben volt)
2010. 12.478.232 Ft Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ÉARFT-TEUT2009
18. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma (amennyiben volt)
A Hunyadi utca korszerűsítése és felújítása Hajdúsámsonban, a közlekedés színvonalának emelése érdekében” Hajdúsámson, Hunyadi utca aszfaltburkolatának felújítása Hajdúsámson, Hunyadi u. 2010. 12.535.853 Ft Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ÉARFT-TEUT2009
19. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma (amennyiben volt)
„A Széchenyi utca korszerűsítése és felújítása Hajdúsámsonban, a közlekedés színvonalának emelése érdekében” Hajdúsámson, Széchenyi utca aszfaltburkolatának felújítása Hajdúsámson, Széchenyi u. 2010. 20.460.973 Ft Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ÉARFT-TEUT2009
20. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt Projekt Projekt Projekt
megvalósításának helyszíne megvalósításának éve költségvetésének végösszege azonosító száma (amennyiben volt)
„Útfejlesztés HajdúsámsonSámsonkert Szűcs utcájában” Hajdúsámson-Sámsonkert, Szűcs utca útépítése a Sámsonkert, Fő utca és a 471-es főút között szakaszon Hajdúsámson-Sámsonkert, Szűcs utca 2010. 364.809.644 Ft ÉAOP 3.1.2/A-09-2009-0025
2006. évben a támogatásoknak köszönhetően megvalósult Hajdúsámson településközpontjának rehabilitációja és mezőgazdasági útfejlesztés keretében a Krúdy utca egy szakaszának kiépítése. A településközpont rehabilitációja révén a régi, már
98
funkcióját vesztett mozi épületben annak teljes felújításával, belső átalakításával a városi könyvtár és a helytörténeti múzeum kapott helyet. A város tulajdonában lévő épületek egy része is felújításra, bővítésre került. Így pl. beépítették a Polgármesteri Hivatal B épületének tetőterét, bővítették az óvodaépületét, megtörtént a köztemető ravatalozójának rekonstrukciója. A település egyik külterületén, Martinkán a közösségi tér létrehozása érdekében sikeres pályázat révén közösségi ház épülhetett. Az Önkormányzat sikeresen pályázott a város másik jelentősebb külterületén, Sámsonkertben létrehozandó Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér birtokosi címre, mely révén a település jogosultságot szerzett arra, hogy 2009. évben pályázatot nyújtson be az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér kialakításához és működtetéséhez támogatás igénylése céljából. A pályázat benyújtásának lehetőségével élt az Önkormányzat, mely jelenleg a hiánypótlási szakaszban van. A 2008., illetve 2009. évben elnyert támogatások következtében több utat sikerül felújítani a belterületen (pl. Béke, Hunyadi, Széchenyi utcák), új, aszfaltozott utat építeni külterületen (Krúdy u., Szűcs u.). A kerékpárosok biztonságos közlekedése érdekében fejlesztésre kerül a kerékpárforgalmi hálózat is. A város nagy gondot fordít az egészségügyi hálózat fejlesztésére. Sikeres pályázat révén 2010. évben a Hársfa utcai Egészségügyi Központ bővítésével, átalakításával egészségház jön létre a településen. Hajdúsámson szolgáltató rendszerének hatékony működéséhez pályázatokon igényeltek támogatást a megfelelő tárgyi feltételek biztosításához, pl. az iskola informatikai infrastruktúrájának fejlesztéséhez szükséges modern digitális táblák, multimédiás számítógépek, szoftverek beszerzéséhez. Többször került fejlesztésre, bővítésre a gáz, víz, szennyvíz szolgáltatási rendszer is. Az önkormányzat felismerte azt a tényt, hogy fejlesztésre nem csak az épületek, utak, egészségügy vagy oktatás szorulnak, hanem változtatni kell szervezetük működésén is. A közigazgatásnak a XXI. század kihívásainak megfelelő színvonalon történő ellátása érdekében szükségessé vált a Hajdúsámsoni Polgármesteri Hivatal szervezetének fejlesztése. Ahhoz, hogy megvalósuljon az ügyfél-centrikus, szolgáltató jellegű ügyintézés, a jogszabályi előírásoknak maradéktalanul eleget tévő, szabályszerű gazdálkodás, korszerűsíteni szükséges a meglévő tervezési, döntés előkészítési, végrehajtási és ellenőrzési folyamatokat. A Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése jelenleg is folyamatban van.
4.7. Összegzés Hajdúsámson település 2004 óta városi rangú, de a település szerkezete a korábbi tipikus hajdúsági sugaras halmazfaluk jegyeit hordozza magán. A hagyományos vidéki életforma keveredik a városias életformával, mindenképpen elmondható, hogy a település ebből a szempontból átmeneti fázisban van és a városi funkciók jelentős megerősítése szükséges. Védett természeti területekkel, vonzó környezeti adottságokkal rendelkezik ugyan, de az ebből kínálkozó lehetőségeit nem használja ki megfelelő mértékben, a természeti értékekre épülő turizmus fejlesztésében jelentős lehetőségek rejlenek, hiszen a településen jelen pillanatban gyakorlatilag nincs turisztikai célú infrastruktúra. A város környezeti állapotában minőségi ugrást eredményez a 471-es út várost elkerülő szakaszának megépítése.
99
A lakosság számának ugrásszerű növekedése a város képzettségi, foglalkoztatottsági és szociális mutatóit jelentős mértékben lerontotta, mert a betelepülők jelentős része alacsony iskolázottságú és társadalmi státuszú volt. Ugyanakkor ez a demográfiai mozgás nagyban eredményezte a fiatalabb korú népesség arányának a növekedését, de ez sem mondható egyértelműen pozitív fejleménynek, hiszen az önkormányzatra jelentős terheket ró az óvodás és iskoláskorú lakosságcsoportok ellátása. Ez a demográfiai változás azonban biztosítja a település korfájának pozitív elmozdulását, a szintén pozitív vándorlási különbözetet. Az önkormányzat feladatait nem csak a gyermekek, de a munkanélküliek és segélyre és egyéb ellátásra szorulók számának növekedése is nehezíti. A település központi részén az infrastrukturális ellátottság megfelelő – ez a közszolgáltatásokra, vezetékes ivóvíz, gáz-, villamos energia hálózat kiépítettségére igaz, de az aszfaltozott utak, csapadékvíz-elvezetés hiánya problémát jelent, a két távolabb eső településrészen jelentős infrastruktúra beruházások szükségesek. A település gazdasága nagyon sérülékenynek mutatkozott mind a rendszerváltás után bekövetkezett szerkezeti változások, mind a gazdasági válság okozta visszaesés tekintetében. Kevés a nagyobb számú munkavállalót alkalmazni képes kis és középvállalkozás, különösen a magasan kvalifikált munkaerő tekintetében, ezért negatív jelenség ennek a rétegnek a városból való elvándorlása, illetve a Debrecenben történő munkavállalása. Debrecen elszívó hatása a szolgáltatások igénybe vétele területén is megmutatkozik, a helyi szolgáltató szektor fejlődését nagymértékben akadályozza. A Debreceni Pólushoz való közelség azonban lehetőségeket is rejt magában, mert a megyeszékhelyről kitelepítendő vagy kitelepíthető tevékenységek fogadó helyszíne lehet Hajdúsámson. Ehhez azonban ezen vállalkozások számára versenyképes infrastruktúra és működési feltétel kínálat szükséges, melynek érdekében a település által kijelölt ipari terület fejlesztése szükséges. Ezen a területen az intenzív együttműködés szorgalmazása elengedhetetlen. A mezőgazdasági termelés teljesítménye jelen pillanatban nem tükrözi a lehetőségeket: a jó minőségű termőföld és a tradicionálisan magas színvonalú mezőgazdasági termelési kultúra és szaktudás ellenére a megtermelt javak feldolgozatlanul, hozzáadott érték megszerzése nélkül hagyják el a várost. Az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a közfeladatait a lehető legmagasabb színvonalon lássa el (szervezetfejlesztés) és a fejlesztésekhez szükséges pályázati tevékenység mértéke és hatékonysága meghaladja az országos átlagot.
100
5. A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE A település városrészeinek lehatárolása
101
A történelmi fejlődési pálya eredményeként mára kialakult városrészek lehetnek az alapjai a város kitörési pontjainak meghatározásánál a fejlesztések területi lehatárolásának. Hajdúsámson kijelölésre került városrészei a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Városközpont Belterület Martinka Sámsonkert Ipari terület Külterület Martinka és Sámsonkert nélkül
A városrészek hézag-és átfedés-mentesen tagolják Hajdúsámson közigazgatási területét, azok egyértelmű, tiszta és a város egész szerkezetét figyelembe vevő logika szerint kerültek kijelölésre. A település városrészekre osztása a szerkezeti terven alapul. A városrészek funkcióellátottságának bemutatását az IVS kézikönyv szerint az alábbi szempontok figyelembe vételével végezzük el: •
• •
•
•
Gazdasági funkciók: piac, kiskereskedelmi üzletek száma, bankok, pénzügyi szolgáltatók száma, szolgáltatók jelenléte, szolgáltató központ, kereskedelmi központ, ipartelep, ipari park, logisztikai központ, innovációs központ, irodaház(ak), panzió, szálloda, vendéglátó egységek száma. Közlekedési, távközlési funkciók: távolsági autóbusz-megálló, vasútállomás, postahivatal (fiókposta), helyi autóbuszjárat, tömegközlekedés, benzinkút, taxi szolgáltatás, közüzemi vízhálózat léte, zárt közcsatorna-hálózat. Közösségi funkciók: (önkormányzati közművelődési könyvtár, művelődési otthon jellegű intézmény (telephely), kulturális központ, színház, mozi, muzeális intézmény), Szórakozás, szabadidő (sport infrastruktúra, szabadidőcsarnok, szabadtéri szabadidő központ, uszoda, strand, rendezvénycsarnok. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók: közigazgatási funkciók, (önkormányzat, okmányiroda, területi hatósági intézmények), igazgatási és rendészeti szervek: rendőrség, bíróság, ügyészség, börtön, igazságügyi szolgáltatás, tűzoltóság, polgárőrség. Humán szolgáltatási funkciók: körzeti orvosi (háziorvosi) székhely, gyógyszertár, központi körzeti (háziorvosi) ügyelet, járó beteg szakellátás, fogászati szakrendelés léte (községi fogászattal együtt), kórház, mentőállomás, tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, nappali ellátást nyújtó idősek klubja, bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola, felsőoktatási intézmény, kutatóintézet, K+F funkció.
102
Városrészek funkcióellátottsága Városrészek Funkciók
Város központ
Belterület
Martinka
Sámsonkert
Ipar terület
Gazdasági funkció Közlekedési, távközlési funkció Közösségi funkció Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgál tatási funkció Humán szolgáltatási funkció Lakó funkció Jelmagyarázat: markánsan jelenlévő funkció jelenlévő funkció nem jellemző funkció Az ipari park kivételével a városrészek alapjában véve lakófunkciót töltenek be, az önkormányzat távlati célja, a lakófunkció minőségi biztosítása és további erősítése.
5.1. Városközpont városrész A Városközpont városrész lehatárolása az alábbi közterületek segítségével történt: Lehatárolás: Domb u. - Hajdúhadházi út - Dózsa György út - Petőfi út - Damjanich u. Jókai u. - Malom u. - Bodzás u. - Vámospércsi u. - Bocskai u. - Toldi u. - Kossuth u.
103
A Városközpont városrész lehatárolása
A fenti térképrészleten a Városközpont városrészt a 1. számú terület jelenti.
Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a Városközpont városrészben (2001.) Korcsoportok 0–14 15–59 60–X
(fő) 266 648 188
(%) 24,1 58,8 17
Forrás: KSH
Lakónépesség iskolai városrészben (2001.)
végzettség
szerinti
Iskolai végzettség Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) Felsőfokú végzettségű (25-X)
megoszlása
a
Városközpont
Település egésze (%)
Városközpont városrész (%)
45,9
34,1
3,7
5,9
Forrás: KSH
104
A városközpont lakófunkciója mellett központi funkciót is betölt, itt találhatóak azok az intézmények, melyek a különböző közszolgáltatásokat biztosítják a településen. A városközpont aktív korú lakosságának 34,1 %-a rendelkezett legfeljebb általános iskolai végzettséggel, amely a település egészéhez és a többi településrészhez viszonyítva kedvező tendenciát mutat. Ebben a városrészben a felsőfokú végzettségűek részaránya is magas, mely 5,9 %. Szintén a KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint a központban 373 lakás található, melynek kizárólag 26,5%-a minősül alacsony komfortfokozatúnak. Foglalkoztatottság Az itt élő aktív korú lakosság 53,8%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, közülük alacsony azoknak a részaránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek (23,3%)
Forrás: KSH területi adatok A grafikon mutatja, hogy a település központjában folyamatosan nő azoknak a száma, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel, 2007. és 2008. között 56,5 %-os növekedés volt megfigyelhető. Közöttük általános iskolai végzettsége 2008-ban 48 %nak volt, számuk 2007- 2008. között 63,6 %-kal emelkedett.
A városközpontban az alábbi funkciók biztosítottak: 1. Gazdasági funkció: • a városközpontban jelenleg 69 működő vállalkozás van, amelyből legtöbb – 47 db –kereskedelmi tevékenységet folytat, 3 építőipari es 1 ingatlangazdálkodási tevékenységgel foglalkozó társaság működik, 18 db pedig egyéb tevékenységet folytat.
105
• • • •
47 kiskereskedelmi üzlet működik a városközpontban, amelyből élelmiszer jellegű 12 db, ruházati jellegű 13 db. Egyéni vállalkozás 23 db kiskereskedelmi üzletet működtet, amelyből 8 db élelmiszer jellegű, 10 db pedig ruházati jellegű. a központban 2 db vendéglátóhely működik. a 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás közül a Kerekes ’96. Kft. működik a városközpontban. pénzügyi szolgáltatóként a Hajdú Takarék Takarékszövetkezet működik a településközpontban, mely ATM automatát is üzemeltet.
2. Közlekedési, közmű és távközlési funkció • távolsági buszmegálló 4 db van az akcióterületen (Szabadság tér 5. sz., Petőfi utca Helytörténeti Múzeum és Könyvtár épülete előtt, Vámospércsi út 14., valamint a Vámospércsi út 17. szám előtt). • posta 1 db működik a település központjában, mely a település teljes egészét ellátja. • a közüzemi vízhálózat 100 %-ban kiépített, a szennyvízhálózat kiépítettsége az ISPA beruházás átadását követően szintén 100%-os. • a járdák a település központban jellemzően kiépítettek, néhány érintett utcában nincs, vagy csak részben van kiépítve a járdahálózat (Domb utcán, a Dózsa György utcán és a Jókai utcán, nincs a Kiss utcán) • burkolt utak: a Hadházi (5530 m burkolt), a Dózsa György, a Kossuth út (920 m burkolt) és a Petőfi út burkolt, rendelkezik burkolattal a Hársfa, Hunyadi utca, Béke útja és a Kiss utca, valamint a Szabadság tér, a többi utca nem rendelkezik szilárd burkolattal. • csatornahálózattal ellátott, melynek egy része zárt hálózat. Zárt csatornahálózat van a Toldi utcáról a Bocskai utcára átmenő kb. 200 méteres szakaszon, a Szabadság tér 5. (Telefonfülke) és a Petőfi utcán kb. 400 méteres szakaszon, melynek egy része az akcióterületen van, a Hársfa utcáról a Vámospércsi utcára kb. 160 méteres szakaszon. 3. A közösségi funkciók elérhetősége • A Kossuth u. 2-8. szám alatt működik a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti iskola könyvtára, • A Kossuth u. 14. sz. alatt található a település Sportpályája 4. Humán szolgáltatási funkciók • Körzeti orvosi – felnőtt háziorvosi és gyermekorvosi - rendelők: A Hársfa u. 3-5. szám alatt lévő Egészségügyi Központban egy felnőtt háziorvosi, egy gyermekorvosi, egy fogorvosi rendelő, továbbá vérvételi hely, a Védőnői Szolgálat és a központi orvosi ügyelet található. A Petőfi utca 2-4. szám alatti épületben két felnőtt háziorvosi rendelő működik, melyek az Önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően 2010. évben, a projekt befejezése után a Hársfa utcai Egészségházba kerülnek át. A Hunyadi utca 2. szám alatt, jelenleg bérelt épületben kap helyet a másik gyermekorvosi rendelő, mely szintén a Hársfa utcai Egészségházba kerül áthelyezésre. A központban található a település két gyógyszertára: a Hárs Patika (Hunyadi utca) és a Sámson Patika (Petőfi utca) • A településen működő három fogászati szakrendelés közül kettő a központban működik, egyedül a magán fogorvosi rendelő található a városközponton kívül. • A központban található a bölcsőde, az óvoda és az Általános Iskola (annak két telephelye) és a SZILTOP Kht. által működtetett esti gimnázium hajdúsámsoni tagozata. 5. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók • a település központjában működik a polgármesteri hivatal, amelyben 5 iroda látja el feladatát.
106
•
a Központban található a Hajdúhadházi Rendőrkapitányság Körzeti Megbízott Irodája és a Polgárőrség székhelye is.
A település hosszú távú fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy az elmúlt évek lakosságnövekedéséhez hozzá tudják igazítani a szolgáltatások színvonalát és fejlődését, tehát a hosszú távú fejlődés záloga a település központjának fejlődése. A városközpontban nincs szegregátum, a hátrányos helyzetű lakosság részaranya alacsony. A városrész SWOT analízise Erősségek
Gyengeségek
•
•
a városi átlagot meghaladó iskolázottsági szint alacsony az alacsony komfort fokozatú lakások száma a területén nincs szegregátum hátrányos helyzetű lakosság részaránya alacsony közmű ellátottság itt a legsűrűbb
Lehetőségek
jelentős zaj és légszennyezettségi terhelés a 471-es sz. főút átmenő forgalma következtében • a főút mentén balesetveszélyes a közlekedés • nem megfelelő mennyiségű és minőségű kereskedelmi és egyéb szolgáltatás megléte • kevés közösségi funkció és tér áll rendelkezésre • középületek nem megfelelő esztétikai és energetikai állapota • közbiztonság nem megfelelő • a sporttevékenység infrastruktúrája elavult • szilárd burkolatú utak, csapadék elvezető rendszerek hiánya, nem megfelelő állapota Veszélyek
•
•
• • • •
• • • • • • •
a 471-es sz. főút várost elkerülő szakaszának megépítése a városközpont középületeinek külső felújítása és energetikai korszerűsítése kereskedelmi egységek felújítása, városi piac építése gazdasági szolgáltató ház létrehozása térfigyelő rendszer kiépítése, polgárőrség működési feltételeinek segítése közparkok felújítása, távlati gyalogos zóna kialakítása civil szervezetek számára helyiség biztosítása A meglévő sportlétesítmények korszerűsítése, új létesítmények építése
• • • •
Az elkerülő út megépítésének elhúzódása A recesszió következtében a foglalkoztatás csökkenése, munkanélküliek számának növekedése A vásárlóerő csökkenésével a kereskedelmi szolgáltatók helyzetének romlása Debrecen elszívó hatása mind kereskedelmi, mind foglalkoztatási tekintetben. Forrás illetve önerő hiány a szükséges fejlesztések megvalósítására
107
5.2. Belterület városrész
A Belterület településrész városrész lehatárolása
Lehatárolás: Hajdúsámson belterületének a városközpontban lehatárolt utcákon kívül eső része
A fenti térképrészleten a Belterület településrészt a 2. számú terület jelenti. Lakónépesség korcsoportok szerinti településrész városrészben (2001.) Korcsoportok 0–14 15–59 60–X
megoszlása
(fő) 1699 4231 950
a
Városközponton
kívüli
(%) 24,7 61,5 13,8
Forrás: KSH
108
Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a Városközponton kívüli településrész városrészben (2001.)
Iskolai végzettség Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) Felsőfokú végzettségű (25-X)
A település egésze (%)
Belterület településrész városrész (%)
45,9
45,4
3,7
3,6
Forrás: KSH A település városközponton kívüli része valamennyi egyéb nem a városközpontban működő funkciót biztosítja. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján 6880 fő lakott a központon kívül, ahol szintén fiatalodó lakosság volt jellemző, hiszen 14 éves korcsoportba tartozott a lakónépesség 24,7 %-a, míg a 60 év felettiekébe a lakosság 13,8 %-a. Az aktív korú népesség (15-59 évesek) 45,4 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ugyanakkor a felsőfokú végzettséggel a 25 év feletti lakosság 3,6 %-a. Bár kedvezőtlenebb az iskolázottsági adat, mint a város központjában, de így is sokkal kedvezőbb, mint a külterületeken. A város többi részén lévő 2126 lakásnak a 30,8 %-a alacsony komfortfokozatú. Az aktív korúakon belül rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik a lakosság 60,1 %-a, közülük általános iskolai végzettséggel rendelkezik 34,2 %, tehát az aktív keresők harmada alacsony végzettségű és nincs munkája. A 15-64 éves népességnek a 37,2 %-a foglalkoztatott, amely kedvező arány, hiszen valamivel több, mint a lakosság harmada minősül keresőnek. A foglalkoztatott nélküli?? háztartások részaranya is alacsonyabb - 47,6 %. A városközponton kívüli területrészen 4 olyan terület került beazonosításra, amely szegregátum, mely területeken a lakosság jellemzően alacsony státuszú. A városrész SWOT analízise
Erősségek
Gyengeségek
•
•
• •
Fiatal korosztályok jelentős aránya a népességben Külterületekhez képest magasabb iskolázottsági szint
• • • • • •
4 szegregátum került beazonosításra a városrészben Közszolgáltatások szintje alacsony Kevés a burkolattal rendelkező út és járda Alacsony a közművesítettség szintje Kevés a játszótér Városi közösségi közlekedés hiánya Magas azon aktív korúak aránya, akik nem rendelkeznek rendszeres munkajövedelemmel
109
Lehetőségek
Veszélyek
• • • •
•
• • •
úthálózat fejlesztése, járdaépítés, közüzemi vízhálózat fejlesztése, csapadékvíz elvezető csatornahálózat fejlesztése, játszóterek fejlesztése vasútállomás környékének fejlesztése parkok felújítása, új zöld felületek létrehozása
•
A recesszió következtében a foglalkoztatás csökkenése, munkanélküliek számának növekedése Forrás illetve önerő hiány a szükséges fejlesztések megvalósítására
5.3. Martinka városrész Martinka városrész lehatárolása Lehatárolás: Hajdúsámson önálló települési egységként megjelenő külterülete
A fenti térképrészleten a Martinka városrészt a 3. számú terület jelenti. Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása Martinka városrészben (2001.) Korcsoportok 0–14 15–59 60–X
(fő) 90 435 93
(%) 21,6 61,3 13,1
Forrás: KSH
110
Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Martinka városrészben (2001.) Iskolai végzettség Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) Felsőfokú végzettségű (25-X)
A település egésze (%)
Martinka városrész (%)
45,9
51,7
3,7
4,8
Forrás: KSH Martinkán 708 fő lakott a 2001. évi népszámlálási adatok alapján, (2008. április 30.-i adatok alapján 974 fő, tehát a népességszám növekedése 2001. és 2008. között 37,5 %). A lakónépesség jellemzően fiatal, hiszen a lakosság 21,6 %-a 14 évesnél fiatalabb, míg 13,1 %-a 60 évesnél idősebb. Sajátos kettősség érvényesül ezen a településrészen, hiszen a kiköltöző családok egy része az elszegényedés miatt költözött el Debrecenből, más része pedig amiatt, mert nyugodt környezetet szeretne, ők jelentős részben visszajárnak Debrecenbe dolgozni és visszaviszik a gyermekeket is. A megépített Hajdúsámson-Martinka-Debrecen burkolt út a településrész elérhetőségét jelentősen javította. Addig a településrész földúton volt elérhető, a lakosok Debrecenbe jártak be ügyintézésre, az út megépülését követően Hajdúsámsonban is elérhetőek részükre a szolgáltatások. A településrész aktív korú lakosságának 51,7 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ugyanakkor nagyon magas a felsőfokú végzettségűek részaranya – 4,8 %, Martinkára magasabb arányban költöztek ki a magas iskolai végzettségűek. A településrészen 358 lakás van, amelynek 51,4 %-a alacsony komfortfokozatú. Az aktív korúakon belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 64,3 %, tehát nagyon magas, 36,8 % azok aránya, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel és legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A 15-64 eves népesség 33,9 %-a foglalkoztatott, tehát 1 foglalkoztatottra mindösszesen 3 nem foglalkoztatott jut, mely azt jelenti, hogy egy 4 fős háztartásban átlagosan legalább egy kereső van. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 53,8 %. A településrészen 22 működő vállalkozás tevékenykedik, amelyből 1 db mezőgazdasági tevékenységet folytat, 1 vendéglátó ipari tevékenységgel foglalkozik, 1 zöldséggyümölcs kereskedelmet végez, további 3 cég építőipari vagy építéshez kapcsolódó tevékenységgel foglalkozik, 3 vállalkozás pedig szállítmányozási tevékenységet folytat. Martinkán az alábbi funkciók érhetőek el. 1. Közlekedési, távközlési funkciók • távolsági autóbuszmegálló van a településrészen, naponta 7 autóbusz közlekedik, megállóhelyek száma: 6 db • a településrész kb. 50 %-án kiépített közüzemi vízhálózat van 1. vezetékes ivóvíz elérhető: Akác utca, Bojtorján utca, Búzavirág utca, Darvas utca, Diófa utca, Domb utca, Fagyöngy utca, Homok utca, Iskola utca, Kastély utca, Nyugati utca, Orgona utca, Szőlős utca, Vincellér utca 2. részben van ivóvíz hálózat: Debreceni út, Nefelejcs utca, Rétutca, Rezeda utca, Sámsoni út, Török utca 3. a településrész többi utcájában nincs vezetékes ivóvíz • szennyvízcsatorna-hálózat nem kerül megépítésre az ISPA program keretében, tehát a terület ellátatlan marad • a településrészen három utcában van járda: Debreceni út, Harmathy út és a Sámsoni út, a többi utcákban nincs járda
111
•
a településrészen két utcában van burkolt út a Debreceni úton es a Sámsoni úton, a többi utca földút, becsült hossza: 20 km
2. Közösségi funkciók • a településrészen Közösségi Ház működik – Iskola u. 3-5 sz. alatt • a településrészen évente átlagosan 5 közösségi programot szerveznek 3. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók • közvetlenül településrészen nem elérhető, a városban érhetőek el a közösségi funkciók 4. Humán szolgáltatási funkciók A településrészen a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény egyik telephelye működik, összevont osztályokkal, a Török u. 46. szám alatt. A többi funkció közvetlenül a településrészen nem érhető el, a városban biztosítják az ellátását. A Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatása alapján 2001. évben Hajdúsámson külterületein nem történt meg a szegregációs területek kijelölése, ezért hivatalos adat nem áll rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy Martinkán van-e szegregátum. A hátrányos helyzetű lakosság részaránya magasabb, mint a városközpontban, de nem minősíthető szegregátumnak.
A városrész SWOT analízise
Erősségek
Gyengeségek
•
•
• • • • • •
a fiatal lakosság aránya meghaladja a városi átlagot megfelelő közúti összeköttetés Hajdúsámsonnal felsőfokú végzettségűek magas aránya közösségi ház működik a városrészben az általános iskola egyik telephelye működik a településrészen 2 általános iskola van a területen Egészséges és esztétikus természeti környezet
Lehetőségek • • • •
Közmű és úthálózat fejlesztés A helyi gazdaság fejlesztése eredményeképpen a munkaerő Debrecenbe vándorlása csökken Természeti környezet megóvásával vonzó kertvárosi övezet Iskolázottsági szint növelése,
Rossz társadalmi státuszú, hátrányos helyzetű lakosság magas száma • Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők magas aránya • Magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya • „Alvóvárosi” státusz debreceni kötődéssel • Közüzemi vízhálózat kiépítettsége csak 50%-os • Szennyvízcsatorna hálózat nincs kiépítve • Burkolt út csak 2 utcában található, a többi út földút • a bel- és csapadékvíz elvezetés nem megoldott • a szennyvízhálózat nincs kiépítve a településrészen Veszélyek • • •
A recesszió következtében a foglalkoztatás csökkenése, munkanélküliek számának növekedése Forrás illetve önerő hiány a szükséges fejlesztések megvalósítására Debrecen szívó hatása túlzott mértékben érvényesül
112
• •
szakképzés Különleges ökológiai mintaövezet kialakítása A védett területnek nyilvánított martinkai legelő, mint turisztikai vonzerő
5.4. Sámsonkert városrész Sámsonkert városrész lehatárolása Lehatárolás: Hajdúsámson önálló települési egységként megjelenő külterülete
A fenti térképrészleten a Sámsonkert városrészt a 4. számú terület jelenti.
Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása Sámsonkert városrészben (2001.) Korcsoportok 0–14 15–59 60–X
(fő) 388 966 140
(%) 26 64,6 9,4
Forrás: KSH
113
Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Sámsonkert városrészben (2001.) Iskolai végzettség Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) Felsőfokú végzettségű (25-X)
A település egésze (%)
Sámsonkert városrész (%)
45,9
48,4
3,7
2,7
Forrás: KSH Sámsonkertben a 2001. évi adatok alapján 1494 fő lakott, amelynek 26 %-a 14 év alatti lakos, míg 9,4 %-a 60 éven felüli. Sámsonkert fejlődését és népességének jelentős növekedését meghatározza Debrecen közelsége, hiszen a lakosság jelentős része Debrecenből költözött ki. 2010. februári adatok alapján Sámsonkertben 2943 fő lakik, tehát a népességszám a népszámlálási adatokhoz viszonyítva jelentős növekedést mutat – 97 %. Sajátos kettősség érvényesül ezen a településrészen is, hiszen a kiköltöző családok egy része jellemzően az elszegényedés miatt költözött ide Debrecenből, más része pedig a nyugodt környezet miatt. Ők jelentős részben visszajárnak Debrecenbe dolgozni és visszaviszik iskolába a gyermekeket is. Ezt a kettősséget támasztja alá, hogy a lakosság 48,4 %-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel az aktív korúakon belül, míg a felsőfokú végzettségűek aránya is magas - 2,7 %. Ugyanakkor a lakosság 65,1 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 38 % az aktív korúak között. A 15-64 éves népesség 33 %-a foglalkoztatott, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 50,7 %. A településrészen a lakásállomány 485 db, melynek 58,1 %-a alacsony komfortfokozatú. A településrészen 54 működő vállalkozás tevékenykedik, amelyből 7 db élelmiszer jellegű tevékenységet folytat (közülük 2 db piaci kiskereskedelemmel foglalkozik), 1 db sörgyártással, 1 db dísznövény nagykereskedelemmel, 20 cég építőipari vagy építéshez kapcsolódó tevékenységgel foglalkozik. A településrészen az alábbi funkciók érhetők el. 1. Közlekedési funkció: • távolsági autóbusz megálló a településrészen kívül és a településen 1 helyen található, az autóbusz közlekedés csúcsidőben 15 percenként, azon kívül 30 percenként biztosított • a településrészen 2 utcában (Fő utca es a Szőcs utca) van részben járdával ellátva, a többi utcán nincs járda • a településrész 99 utcájának jelentős részén nincs vezetékes ivóvíz, 1. vezetékes ivóvíz hálózat van kiépítve az alábbi utcákon: Dombos utca, Harmat utca, Hárs utca, Héja utca, Heveder utca, Husáng utca, Huszár utca, Levél utca, Lugas utca, Makkos utca, Ménes utca, Mogyoró utca, Pillangó utca, Sas utca, Seregély utca, Síp utca, Szalma utca, Szamóca utca, Szel utca, Szilfa utca, Szív utca, Szőlő utca 2. részben van kiépített ivóvízhálózat: Budaházi utca, Fő utca, Hajdu utca, Hímes utca, Hordó utca, Mester utca, Muskotály utca, Nyicki utca, Salétrom utca, Sárrét utca, Sikátor utca, Sólyom utca, Szőcs utca, Véndiófa utca
114
• •
3. A többi utcában nincs kiépített vízhálózat, az önkormányzat jelentős lépeseket kíván tenni a vízhálózat fejlesztése érdekében – ütemezett módon kívánja a fejlesztéseket megtenni a következő években. Szennyvízcsatorna hálózat a településrész több utcájában kiépítésre kerül az ISPA program keretében. A településrészen a kiépítettség 84 % Úthálózat: a településen a Fő utca kb. 700 méteren rendelkezik szilárd burkolattal, a többi utca közül egyetlen egy sem rendelkezik szilárd burkolattal (becsült hossza kb. 35 km)
2. Közösségi funkciók: • közvetlenül településrészen nem elérhető, a városban érhetőek el a közösségi funkciók • a településrészen átlagosan 4 közösségi programot szerveznek évente 3. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók: •
közvetlenül településrészen nem elérhető, a városban érhetőek el a közösségi funkciók
4. Humán szolgáltatási funkciók: • A településrészen a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény egyik telephelye működik, a Fő u. 41. szám alatt. A többi funkció közvetlenül a településrészen nem érhető el, a városban biztosítják az ellátását. A Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatása alapján 2001. évben Hajdúsámson külterületein nem történt meg a szegregációs területek kijelölése, ezért hivatalos adat nem áll rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy Martinkán van-e szegregátum. A hátrányos helyzetű lakosság részaránya magasabb, mint a városközpontban, de nem minősíthető szegregátumnak. A városrész SWOT analízise Erősségek
Gyengeségek
• •
•
• • • • •
magas a fiatal lakosok aránya alapvető kereskedelmi szolgáltatások elérhetők megfelelő gyakoriságú, járatszámú távolsági autóbusz közlekedés magas a szennyvízhálózat kiépítettsége az általános iskola egyik telephelye a városrészben működik nincs szegregátum Egészséges és esztétikus természeti környezet – ez jellemzően csak a Sámsonkert 471-es számú főút közeli részeire igaz, Sámsonkert belsejében jellemzőek a hétvégi házak.
• • • • • • •
•
Rossz társadalmi státuszú, hátrányos helyzetű lakosság nagy száma Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők magas aránya Magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya „Alvóvárosi” státusz debreceni kötődéssel Közüzemi vízhálózat a településrész jelentős részén nincs kiépítve Burkolt út csak 1 utcában található, a többi út jelenleg földút a bel- és csapadékvíz elvezetés nem megoldott a szennyvízhálózat kiépítettsége az ISPA beruházás átadását követően is csak a településrész kisebb részét érinti, nagy terület kiépítetlen marad Lakásállomány jelentős része alacsony komfortfokozatú
115
Lehetőségek
Veszélyek
• •
•
• • • • • • •
Közmű és úthálózat fejlesztés Sikeres pályázat révén a Szűcs utca egy szakaszának kiépítése Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér kialakítása a Sámsonkert, Fő u. 41. szám alatt A helyi gazdaság fejlesztése eredményeképpen a munkaerő Debrecenbe vándorlása csökken Természeti környezet megóvásával vonzó kertvárosi övezet Iskolázottsági szint növelése, szakképzés Alapvető közszolgáltatási funkciók biztosítása Mezőgazdasági, kertészeti tevékenyég fejlesztése Különleges ökológiai mintaövezet kialakítása
• •
A recesszió következtében a foglalkoztatás csökkenése, munkanélküliek számának növekedése Forrás ill. önerő hiány a szükséges fejlesztések megvalósítására Debrecen szívó hatása túlzott mértékben érvényesül
5.5. Ipari terület városrész Ipari terület városrész lehatárolása Lehatárolás: településrendezési terv alapján ipari területnek kijelölt terület.
A fenti térképrészleten az Ipari terület városrészt az 5. számú terület jelenti.
116
Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása Ipari terület városrészben (2001.) Korcsoportok 0–14 15–59 60–X
(fő)
(%)
n.a. n.a. n.a.
Forrás: KSH Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Ipari terület városrészben (2001.) Iskolai végzettség Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) Felsőfokú végzettségű (25-X)
A település egésze (%)
Ipari terület városrész (%)
45,9
n.a.
3,7
n.a.
Forrás: KSH A település önkormányzata a szabályozási tervében kijelölte azon ipari, gazdasági területet, amely a gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Az Ipari terület Hajdúsámson északi részén, külterületen, a 4902-es számú Hajdúsámson-Hajdúhadház összekötő út mellett a Debrecen- Mátészalka vasútvonaltól északra helyezkedik el. Az ipari területen belül található Ipari Parkot üzemeltető társaság 2006. év óta rendelkezik az Ipari Park címmel. Az Ipari Park területe külterület, nagyrészt magán tulajdon, betelepült (csatlakozott) vállalkozások, az önkormányzat és a pályázó társaság tulajdonában vannak. Az Ipari Park területének megoszlása: • Betelepített terület - Már működő vállalkozások (csatlakozott): 16,4208 ha (Barátság 96 Bt., Tisztató Kft., Szilagyi Imre EV, MONT-ORG Kft., Samson’s Gold Kft., AGRANA-JUICE-MAGYARORSZAG Kft.) - Pályázó tulajdonában lévő terület: 11,6595 ha • Nem betelepített terület: magánszemélyek, önkormányzat: 90,7491 ha Mindösszesen ipari parki terület: 118,8294 ha Az Ipari Parkban már működő vállalkozások területe infrastruktúrával ellátott. Az Ipari Parkot működtető magántulajdonban lévő társaság jelenleg is több szolgáltatást tud biztosítani az Ipari Parkhoz csatlakozni kívánó társaságok számára. A későbbiekben azonban ezen jelenleg is nyújtható szolgáltatások körét szervezett módon valamennyi Ipari Parki vállalkozás számára kívánjak nyújtani.
117
A városrész SWOT analízise Erősségek
Gyengeségek
•
• •
•
A már működő vállalkozások területe infrastruktúrával ellátott Debrecen közelsége
Kevés a betelepült vállalkozás 471. számú főút jelenlegi rossz állapota miatti rossz megközelíthetőség
Lehetőségek
Veszélyek
•
•
• •
471. számú főút Hajdúsámsont elkerülő szakaszának megépülése vállalkozóbarát kormányzati politika kialakítása KKV-k részére kiírt pályázati lehetőségek bővülése
•
KKV-k részére kiírt pályázati lehetőségek csökkenése nem vállalkozóbarát kormányzati politika folytatása
•
5.6. Külterület Martinka és Sámsonkert nélkül városrész Lehatárolás: Külterület Martinka és Sámsonkert nélkül városrész.
Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása Sámsonkert nélkül városrészben (2001.) Korcsoportok 0–14 15–59 60–X
(fő) 108 324 60
Külterület
Martinka
és
(%) 22 65,9 12,2
Forrás: KSH
Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Külterület Martinka és Sámsonkert nélkül (2001.)
Iskolai végzettség Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) Felsőfokú végzettségű (25-X)
A település egésze (%)
Külterület Martinka és Sámsonkert nélkül városrész (%)
45,9
60,8
3,7
1,9
Forrás: KSH
118
A városrész SWOT analízise Erősségek
Gyengeségek
•
•
A már működő vállalkozások területe infrastruktúrával ellátott Debrecen közelsége
Lehetőségek
a közszolgáltatások csak Hajdúsámson belterületén érhetők el • rossz infrastrukturális ellátottság • Kevés a betelepült vállalkozás • 471. számú főút jelenlegi rossz állapota miatti rossz megközelíthetőség Veszélyek
•
•
•
• •
471. számú főút Hajdúsámsont elkerülő szakaszának megépülése vállalkozóbarát kormányzati politika kialakítása KKV-k részére kiírt pályázati lehetőségek bővülése
• •
KKV-k részére kiírt pályázati lehetőségek csökkenése nem vállalkozóbarát kormányzati politika folytatása
119
6. SZEGREGÁLT, VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK Területi alapú szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a különböző csoportok közötti társadalmi távolság egyúttal térbeli távolsággá válik, pl. egy-egy településen a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól (a szegregáció fogalma alatt kizárólag az alacsony társadalmi státuszú családok koncentrált együttélését értjük). A szegregáció állandósítja a jövedelmi viszonyok, a települési infrastruktúra, és a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeit. Jelen stratégia kötelező része – amennyiben releváns – az anti-szegregációs terv, melynek keretében le kell határolni a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott ún. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot (a szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő).
120
A 2001-es népszámlálási adatokból előállított mutatók a településre és városrészekre
Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
10 677
1 103
6 880
1 494
708
Külterület Martinka és Sámsonkert nélkül 492
24,5
24,1
24,7
26,0
21,6
22,0
62,1
58,8
61,5
64,6
65,3
65,9
13,4
17,0
13,8
9,4
13,1
12,2
45,9
34,1
45,4
48,4
51,7
60,8
3,7
5,9
3,6
2,7
4,8
1,9
3 543
373
2 126
485
358
201
38,3
26,5
30,8
58,1
51,4
68,7
61,0
53,8
60,1
65,1
64,3
71,0
Település összesen
Városközpont
Belterület
Martinka
Sámsonkert
Ipari terület NA NA NA NA NA
NA NA NA NA
NA 34,7
23,3
34,2
38,0
36,8
50,6
36,4
42,5
37,2
33,0
33,9
27,4
48,9
45,6
47,6
50,7
53,8
58,9
1 088 6 883 NA=nincs adat
1 490
700
477
10 638
NA NA NA
121
A település szegregációs térképe (forrás: KSH) Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik:
122
A térképeken látható, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50 %, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számítanak. A térkép azonban olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak.
1. Szegregációs terület A Hajdúsámson déli részén található 1. szegregációs terület a rendelkezésre álló adatok alapján a Nagyszőlőskert út - Vámospércsi út - Harangi u. - Kút u. - Vörösmarty u. - Liszt F. u. - településhatár - Táncsics u. által határolt terület, melyen 375 fő lakik. A lakónépességen belül a 14 évnél fiatalabbak aránya 27,7 %, míg a 60 évnél idősebbek részaránya 13,3 %, tehát a terület fiatalodó tendenciát mutat. Sajnálatos módon az aktív korú népesség 70,6 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, míg felsőfokú végzettséggel alig néhányan (0,4 %). Ez a kedvezőtlen iskolázottsági mutató nagymértékben befolyásolja a foglalkoztatottságot is. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 58,4 %, tehát az alacsony iskolai végzettségűek több mint fele nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A 15-64 éves kor közötti korcsoportba tartozó lakosság 26,5 %-a foglalkoztatott, alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 77,8 %. A foglalkoztatott, tehát aktív kereső nélküli háztartások aránya 59,5 %. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik az aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) 71,5 %. Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 30,3 %. Gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületen belül 79,5 %, tehát a lakosság nagyon kis aránya tekinthető aktív népességnek, tehát 1 aktív lakosra 3,9 fő nem aktív lakos jut, tehát elmondható, hogy egy átlagosan négy fős családban 1 aktív lakos van ezen szegregátumban. Tovább súlyosbítja a terület foglalkoztatási és megélhetési nehézségeit a munkanélküliek száma, mely 18,2 %, 6,5 % a legalább egy éven túl, tehát tartósan munkanélküli lakosok aránya. A 111 lakásból 58,6 % alacsony komfortfokozatúak közé sorolható, a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 57,0 %, míg az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 24,3 %. Tehát infrastrukturális szempontból nagyon kedvezőtlen ezen terület lakásadottsága.
123
A szegregációs területen az alábbi az infrastruktúrával való ellátottság: Utca megnevezése
Járda
Vezetékes víz
Pormentesített út
Nagyszőlőskert út
Nincs
Van
Burkolt út
Vámospércsi út
Van
Van
Burkolt út
Harangi u.
Van
Van
Nincs
Kút u.
Van
Van
Nincs
Vörösmarty u.
Van
Van
Nincs
Liszt F. u.
Van
Van
Nincs
Nincs
Van
Nincs
Táncsics u.
Valamennyi utca vezetékes ivóvízzel ellátott. A járdával való ellátottság szempontjából a Nagyszőlőskert és a Táncsics u. kedvezőtlen helyzetben van, mivel nincs járda. A vizsgált utcák közül a Nagyszőlőskert és Vámospércsi utak rendelkeznek burkolt úttal, a többi utca nem pormentesített. Összességében legkedvezőtlenebb helyzetben a Táncsics utca van, ahol sem járda, sem pedig a portalanított út nem vezet. Az ISPA beruházás keretében valamennyi utcán kiépítésre kerül a szennyvíz, azon utcákban, ahol burkoltút van, ott az útfelület teljes helyreállítása történik meg, ott, ahol nincs burkolt út, ott teljes felületű gréderezéssel és tömörítő hengereléssel lesz helyreállítva az út.
2. Szegregációs terület A 2. szegregációs terület a város dél-keleti részén található. Nap u. - Bezerédi u. - Szatmári út - Kölcsey u. - Csire u. - Ág u. - Veres P. u. - Esze T. u. Nagyszőlőskert út - Viola u. - Őrinyi u. - településhatár - Kunos Ő. u. -településhatár Kinizsi P. u. - Szatmári út - Arany J. u. - Nap u. által határolt terület, ahol 1409 fő lakik. A lakónépességen belül 29,2 % a legfiatalabb – 14 év alatti korosztályba – tartozik, míg a népesség 10,4 % 60 éven felüli lakos, tehát ezen szegregátumban is fiatalodik a népesség. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (tehát 15-59 éves korcsoporton belül) 62,6 %, míg felsőfokú végzettséggel rendelkezik 1,1 %. Tehát iskolázottsági szempontból kismértékben kedvezőbb a helyzete, mint az 1. területnek. Az aktív korúakon belül rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik az aktív korúak 69,9 %-a, míg legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 50,8 %. A 15-64 éves népességen belül 28,4 % a foglalkoztatottak aránya, míg keresővel (foglalkoztatottal) nem rendelkező háztartások aránya 56,4 %, tehát a háztartások kicsivel több, mint felében nincs foglalkoztatott, ez az aránya kedvezőbb, mint az 1. szegregációs területen lévő adatok. Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 61,3 %, mely összefüggésben van az alacsonyabb iskolai végzettséggel. Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 27,4 %. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 71,0 %, tehát 1 fő aktív korú lakosra 2,44 fő nem aktív lakos jut, mely azt feltételezi, hogy átlagosan minden harmadik emberből 1 fő aktív lakosnak minősíthető. A munkanélküliek aránya a területen rendkívül magas 37,3 % (közülük fele, 18,1 % tartós munkanélkülinek tekinthető).
124
A területen 388 db lakás van, amelyből 37,4 % alacsony komfortfokozattal rendelkezik. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 36,2%, míg az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 15,7 %. A szegregációs területen az alábbi az infrastruktúrával való ellátottság: Utca megnevezése
Járda
Vezetékes víz
Pormentesített út
Nap u.
Van
Van
Nincs
Bezerédi u.
Van
Van
Nincs
Szatmári út
Van
Van
Burkolt
Kölcsey u.
Van
Van
Nincs
Csire u.
Van
Van
Nincs
Ág u.
Van
Van
Nincs
Veres P. u.
Van
Van
Nincs
Esze T. u.
Van
Van
Nincs
Viola u.
Nincs
Van
Nincs
Őrinyi u.
Nincs
Van
Nincs
Kunos Ő. u.
Nincs
Van
Nincs
Kinizsi P. u.
Van
Van
Nincs
Arany J. u.
Van
Van
Nincs
Valamennyi utca vezetékes ivóvízzel ellátott. A járdával való ellátottság szempontjából a Viola, Irinyi és Kunos Ignácz utak tekinthetők legrosszabbul ellátottnak, hiszen itt nincs járda. A vizsgált utcák közül kizárólag a Szatmári út rendelkezik burkolattal, a többi utca nem pormentesített. Összességében legkedvezőtlenebb helyzetben a Viola, Irinyi és Kunos Ignácz utak vannak, ahol sem járda, sem pedig a portalanított út nincs. Az ISPA beruházás keretében valamennyi utcán kiépítésre kerül a szennyvíz, azon utcákban, ahol burkoltút van, ott az útfelület teljes helyreállítása történik meg, ott, ahol nincs burkolt út, ott teljes felületű gréderezéssel és tömörítő hengereléssel lesz helyreállítva az út. Az ISPA beruházás megvalósítását követően új szilárd burkolatú út kerül kialakításra a Veres Péter, Arany János, Nap, Ág, Esze Tamás, Viola, Kunos Ignác utakon. Ezeken az utcákon az önkormányzat vizsgálja a járda építés költségeit is, későbbiekben döntenek róla. A megvalósítás 2009-től folyamatosan (várhatóan 2010-ben megvalósul, függően az ISPA beruházás tényleges befejezésétől).
125
3. Szegregációs terület A 3. szegregációs terület a település északkeleti részén található, a Kazinczy u. - Árpád út Hajnal u. – településhatár közötti területeket foglalja magában. Ezen a szegregátumban 155 fő lakik, melyből 25,2 % 14 éven aluli korosztályba tartozik. A lakosság 61,3 %-a minősül aktív korúnak, míg 13,6 % 60 év felettinek. Az aktív korúakon belül nagyon magas az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők részaránya – 70,5 %, míg felsőfokú végzettségű nincs ebben a szegregátumban. Az alacsony iskolai végzettség meghatározza a foglalkoztatás helyzetét is. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 57,9 %, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 72.6%. Tehát az aktív korúak ¾-e nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, mely előre vetíti, hogy nagyon alacsony színvonalon él ezen a területen a lakosság. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 71,6 %. Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Ezt támasztja alá, hogy 41 db lakás van ezen a szegregátumban, melynek 48,8 %-a alacsony komfort fokozatúnak minősíthető. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 48,8%, míg az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 26,8 %. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 25,7 %, mely rendkívül alacsony, tehát a lakosság 1/4-e tekinthető foglalkoztatottnak, tehát minden foglalkoztatottra további 3 fő nem foglalkoztatott jut. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya szintén rendkívül magas, hiszen 57.8%. Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 69,2 %, mely kapcsolatban van az alacsony iskolai végzettséggel. A szegregátumot sújtja továbbá, hogy a gazdaságilag nem aktív népesség magas számaránya mellett az aktív népességen belül kiugróan magas a munkanélküliek aránya (a többi szegregátumhoz viszonyítva is többszöröse) 40,9 %, tehát az aktív korú népesség közel fele nem tud dolgozni. Közülük a legalább 360 napig, tehát tartósan munka nélkül maradt lakosság részaránya 9,1 %, tehát elmondható, hogy bár a regisztrált munkanélküliek számaránya magas, de folyamatos a fluktuáció, tehát közülük alacsonyabb a tartós munkanélküliek száma. A szegregációs területen az alábbi az infrastruktúrával való ellátottság: Utca megnevezése
Járda
Vezetékes víz
Pormentesített út
Kazinczy u.
Nincs
Van
Nincs
Árpád út
Van
Van
Burkolt út
Hajnal u.
Nincs
Van
Nincs
126
Valamennyi utca vezetékes ivóvízzel ellátott. A vizsgált utcák közül kizárólag az Árpád út rendelkezik szilárd burkolatú úttal és járdával, a többi utcában nincs járda és nem pormentesített az út. Az ISPA beruházás keretében valamennyi utcán kiépítésre kerül a szennyvíz, azon utcákban, ahol burkoltút van, ott az útfelület teljes helyreállítása történik meg, ott, ahol nincs burkolt út, ott teljes felületű gréderezéssel és tömörítő hengereléssel lesz helyreállítva az út. Valamennyi utcában május-júniusban kezdődnek el a munkálatok.
4. Szegregációs terület A lehatárolás alapján a 4. szegregációs területként a településhatár - Krúdy Gy. u. Haladás u. -Bethlen u. - Csokonai u. által határolt utcákat tarthatjuk nyilván, ahol a lakónépesség 250 fő. A terület közvetlenül a 3. szegregációs terület mellett található, a település északi részén. A népességen belül a legfiatalabb korosztály részaránya 22 %, míg a legidősebbeké (60 év feletti) 14,8 %. Aktív korú a lakosság 63,2 %-a. Az iskolai végzettséget tekintve nagyon kedvezőtlen a terület adottsága, hiszen a lakosság 64,6 %-a tekinthető – az aktív korúakon belül - legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőnek, míg nincs egyetlen felsőfokú végzettségű sem a 25 év feletti lakosságon belül. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 50,6 %. Tehát az alacsony iskolai végzettséghez sajnálatos módon társul az alacsony foglalkoztatottság is. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a szegregátum lakónépességen belül 72,4 %. A 15-64 éves népességen belül 27,3 % a foglalkoztatottak aránya, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 52,0 %, tehát a háztartások felében nincs foglalkoztatott. Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 66,0 %. Az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a 70,3 %, tehát a lakosság közel ¾-e nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, ezt támasztja alá a magas munkanélküliségi adat is, hiszen a területen a munkanélküliek aránya 31,9 %, közülük azonban alacsonyabb a tartós munkanélküliek számaránya, ez a kedvező tendencia főként a szezonális munkavégzésnek köszönhető. Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 26,0 %. A területen 77 db lakás van, amelynek 35,1 %-a alacsony komfort fokozatnak tekinthető, a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 32,4 %, az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 23,9 %. A szegregációs területen az alábbi az infrastruktúrával való ellátottság: Utca megnevezése
Járda
Krúdy Gy. u.
Nincs
Van
Nincs
Haladás u.
Van
Van
Nincs
Bethlen u.
Nincs
Van
Nincs
Van
Van
Nincs
Csokonai u.
Vezetékes víz
Pormentesített út
Valamennyi utca vezetékes ivóvízzel ellátott. A vizsgált utcák egyikében sincs pormentesített út, viszont járda a Haladás és Csokonai utcákon található.
127
Összességében tehát a Krúdy és a Bethlen utcák kedvezőtlenebb helyzetben vannak, hiszen járda sem áll a lakosság rendelkezésére. Az ISPA beruházás keretében valamennyi utcán kiépítésre kerül a szennyvíz, azon utcákban, ahol burkoltút van, ott az útfelület teljes helyreállítása történik meg, ott, ahol nincs burkolt út, ott teljes felületű gréderezéssel és tömörítő hengereléssel lesz helyreállítva az út. A Haladás és Bethlen utcákon az IVS elkészítése alatt már dolgoznak a csatornahálózat kiépítését (májusban), míg május végén kezdik el a munkálatot a Krúdy Gy. és a Csokonai utcákban.
4. Összegzés A településen 4 –jól elkülöníthető szegregátum található. A szegregátumokra jellemző az épületek komfortszintje- mely minimális, a közművek hiánya, a pormentesített utak és járdák korlátozott megléte. Jellemző még a benne lakók zárt közösségi kultúrája, az együvé tartozás különös, sok mindent elfogadó élménye. Ezek a szegregátumok nem vagy csak nagyon ritkán látogatottak azok által, akik nem élnek elkülönítve. A szegregátumok léte a kétoldali bizalmatlanság (szegregátumban élők és nem élők) legfőbb kiváltó okai. Hajdúsámson ebből a helyzetből nézve igen hátrányos helyzetben van, mert több ilyen szegregátum található a területén. A lakói-mint azt az országos átlag mutatja- alacsonyan képzettek, a keresőképes lakosság munkahelyi inaktivitása viszont jelentősen nagyobb az országos átlagénál. Egy aktív főre 3.6 inaktív családtag számítható, mely magával hozza azt, hogy az életszínvonal rendkívül alacsony, a rendszeres jövedelem még rövid távra sem tervezhető, az életstratégiák az „éljük túl az életet napról-napra” formában fogalmazódnak meg. A szegregátumok hosszú távon nem tarthatóak fenn. A lakossága a településre nézve óriási terhet jelent, a munkanélküli lét a településre nézve folyamatos feszültségforrás, azok a felvett viselkedési attitűdök, melyeket a tartósan munkanélküli vagy több generációs munkanélküli családokra jellemzőek, nem tolerálhatóak azon személyekcsaládok oldaláról, akik rendelkeznek munkahellyel, közösségi presztízzsel, hitellel, stabil családi közösséggel, pozitív pozícióban lévő kulcsfigurákkal. Ezeket a szegregátumokat - bár erről Hajdúsámson településfejlesztési koncepciója nem szól- nem lehet fenntartani, haladéktalanul meg kell kezdeni felszámolását. Ez természetesen csak komplex formában történhet meg, melynek egyik legfontosabb komponense a szegregációs érzés felszámolása, melynek a közoktatásban, így már az óvodában meg kell kezdődnie. A feladat az, hogy az óvoda minél inkább tisztában legyen a szegregációban lakó -HHH- s gyermekek számával, családi körülményeivel. Kezdeményezze a kommunikációs és bizalmi viszony kialakítását, melyben a szülő bátran mer problémáival az intézményhez fordulni. Erre első lépésként az óvoda bevezette az IPR-t, mely a szociális és szocializációs hátránnyal küzdő gyermekek hátránykompenzációját hivatott elősegíteni. A másik lépés-és nem második-mert ezeknek a lépéseknek párhuzamosan kell megtörténnie- az iskola szintjén kell megtörténnie. Az iskola közel 10 esztendeje működteti a BGR-t (holland átvétel). Ez első sorban a beilleszkedési és tanulási gondok megoldására koncentrál. Az iskola sem rendelkezik olyan adatokkal, mely pontosan mutatná a HHH-s gyermekek jelenlétét a tanórán kívüli oktatásban, melyből pontosan
128
követni lehetne, hogy a BRG milyen hatásfokú a HHH-s gyermekek oktatásának folyamatában. Sajnos a telephelyi oktatás nem kompatibilis a 21.század elvárásaival és kihívásaival. Az összevont tanulócsoportok, a szükségtantermek nem támogatják a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók iskolai sikerességét. A szegregátumokban lakó fiatal életkorú, de rendkívül alacsony iskolai végzettségű személyek nem képesek bekapcsolódni a munka világába-melyre választ csak az iskola adhat. Nagy kihívás ez az intézménynek, mert a statisztikák azt mutatják, hogy a tartós munkanélküliek jelentős részét a csak általános iskolai végzettséggel rendelkező személyek adják. A másik masszív csoport viszont a szakmunkás réteget jelenti. Tehát nem elegendő az iskolának eljuttatni a tanulókat az általános iskola végéig, de intenzív jelenléttel kell bírnia a pályaválasztás folyamatában is, mivel követhető karrierminta nem áll a tanulóinak a rendelkezésére. Az oktatásban és az iskola napi életében-tekintve a kulturális többszínűséget-jelen kell lennie a multikulturalitásnak, mely képes csökkenteni a településen belüli etnikai feszültségeket. A szociális ellátórendszer a lehetőségeihez képest –esetenként és helyenként létszámhiánnyal- működik. Szolgáltatásait megpróbálja a lakosság igényeivel összhangba hozni. Ennek céljából kérdőíves felméréseket végez a lakosság anyagi helyzeteiről, adósságkezelési szokásairól stb. A szegregátumokban élő lakosok nagy és jelentős feladatot jelentenek az ellátórendszernek. A lakosok a szolgáltatások jelentős részét helyben vehetik igénybe. Lényeges feladat az, hogy a hiányzó szolgáltatásokhoz a rászorultak úgy juthassanak el, hogy az külön ne terhelje őket. A település önkormányzata tervezi az ellátások körének igény és szükségletek szerinti bővítését. A munkanélküliséget csak a munkahelyteremtés oldaláról nem lehet megoldani. Ezt látja a családsegítő szolgálat, melynek programjai a munkába állás pszichés támogatásáról is szólnak. A foglalkoztatási gondok a 2008-ban kezdődő gazdasági-világméretűnek mondott-válság miatt nagy feladat elé állította a megye vezetését, így Hajdú-Bihar megye szakmai és politikai döntéshozóit is. Munkahelyek tucatjai szűntek meg akkor, amikor már így is jelentős volt a munkanélküliek száma. Magyarország keleti részére igen nehéz volt eddig is működő tőkét betelepíteni, becsábítani. E működő tőke kivonulása, megszűnése vagy leépülése nem csak azokat sújtotta, akik alacsony képzettségük miatt csak az alacsony presztízsű munkákat tudták ellátni, de a jól képzett munkaerőre nézve és végzetes változásokat hozott. E helyzetből természetesen a képzett munkaerőnek könnyebb kijutni, mint a képzetlennek vagy a korszerűtlen képzettséggel rendelkezőknek. Az élethosszig tanulás példája, a tudatos karriertervezés, a képzetlenek visszavezetése a képzésbe, a település multikulturális szemléletformálásra képes közösségi programjai azokat a lélektani szegregációkat képesek lebontani, amelyet a települési szegregáció okozta hátrányok építettek.
129
7. STRATÉGIA
7.1. SWOT-analízis
A város helyzetének értékelése statisztikai adatokra, illetve a rendelkezésre bocsátott dokumentumokra, valamint információkra alapozva készült el. A település erősségeit (Strengths), gyengeségeit (Weeknesses), lehetőségeit (Opportunities) és a fejlődésének esetlegesen kockáztató veszélyeit (Threats) ismerteti a SWOT-analízis. Az analízis a településen lebonyolított fókuszcsoportos beszélgetések és a megismert háttérdokumentumok alapján került összeállításra.
130
A város egészére vonatkozó SWOT analízis
Erősségek (belső adottságok) Közösség • Stabil, céltudatos városvezetés, aktív, vállalkozó szellemű önkormányzat • Aktív és fejlett civil szektor • Megvalósító képesség • Gyors reagáló képesség • Folyamatos fejlesztések ösztönzése
Gyengeségek (belső adottságok) Települési önkép • A megoldandó napi problémák elfedik a város értékeit az itt lakók szemében Közösség • A betelepülő, főleg roma népesség nem épült be a helyi társadalom szövetébe
Helyi gazdaság • Gazdasági és pénzügyi szolgáltatások Természeti adottság mértéke és színvonala alacsony • Vonzó természeti adottságok • Nincs kapcsolat a közelben lévő K+F • Védett természeti területek tevékenységet folytató szervezetekkel • Tőkeszegény kisvállalkozások túlsúlya Helyi gazdaság • A potenciális munkavállalók • A településen működő kisvállalkozások képzettségének alacsony szintje száma magas • Ipari park megléte Helyi társadalom • Betelepülők között sok hátrányos helyzetű Helyi társadalom található • A település lakosságszáma az elmúlt • Alacsony a lakosság iskolai végzettsége években jelentősen megnövekedett. • Magas a településen a munkanélküliségi • Alacsony az idős korosztály ráta részaránya (az öregedési index • Magas a szociálisan hátrányban lévő, alapján a település fiatalodónak támogatásra szoruló családok száma mondható) • A fiatal korosztály aránya az országos Turizmus átlag felett van • Nincs a turizmus elindulását támogató • Hagyományos, vidéki életformák megfelelő mennyiségű vonzerő és jelenléte. infrastruktúra • Minőségi turizmus feltételei hiányosak, Környezet gyakorlatilag nincs a településen • A település közel fekszik a régió idegenforgalom központjához • Kistérségben kedvező pozíciót tölt Közlekedés be • Az országos és nemzetközi főútvonalak és vasúti főútvonalak a települést elkerülik Épített környezet • Jelenleg a forgalmas, környezetterhelő és balesetveszélyes 471-es főút egyben a • Kiépített telefon, internet és város főutcája kábeltelevíziós hálózat • Megújuló épített környezet Közszolgáltatások • Javul az utak állapota • A közintézmények, közterületek • Egyre több burkolt út, járda, akadálymentesítése nem megoldott kerékpárút épül • Külterületen a burkolt utak aránya még mindig kevés Közszolgáltatások • A települési, főként a külterületi • A közszolgáltatások egyre szélesebb infrastruktúra, közszolgáltatások jelentős köre érhető el a város területén fejlesztésre szorulnak (ivóvíz, szilárd Oktatás burkolatú út, szennyvíz) • Óvodai, általános iskolai képzés a
131
Erősségek (belső adottságok) •
Gyengeségek (belső adottságok)
városon belül megoldott. A településen középfokú képzés is működik.
Egészségügy • Védőnőszolgálat, háziorvosi szolgálat, gyerekorvos, fogorvos elérhető a településen • Új, modern egészségház jön létre a város központjában Szociális ellátás • Hajdúsámsoni Mikrotérségi Szociális Szolgálat és Gyermekjóléti Szolgálat működik a városban • bölcsőde helyben elérhető • Szolgáltatások széles körét nyújtja
Lehetőségek (külső körülmények) Térségi kapcsolatok • Kistérségi együttműködés és feladatmegosztás erősítése • Kapcsolódási pontok azonosítása és kiépítése a Debreceni fejlesztési pólushoz
Veszélyek (külső körülmények) Térségi kapcsolatok • A térségben lévő fejlettebb települések – első sorban Debrecen – dominanciája, elszívó ereje érvényesül Közösség • Társadalmi feszültségek kiéleződése, szolidaritás hiánya a településen belül
a Tájékoztatás • Intenzív városmarketing tevékenység Helyi gazdaság megvalósítása • Általános gazdasági recesszió elhúzódása • A város lakosságának folyamatos, • Befektetések elmaradása naprakész és közérthető tájékoztatása • Mezőgazdasági termékek értékesítési a város honlapján nehézségei • Képzett munkaerő elvándorlása Közösség • Az országos átlagnál alacsonyabb K+F • Civil kezdeményezések támogatása, a potenciál működésük feltételeinek segítése Tájgazdálkodás • A település képének folyamatos javítása Helyi gazdaság • Az ipari vállalkozások fejlődéséhez szükséges K+F-es képzési kapacitás a térség közelében (jellemzően Debrecen) rendelkezésre áll • Logisztikai szerepkör fejlesztésének lehetősége • Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése • Tőkebefektetők érdeklődésének
Helyi társadalom • A leszakadó rétegek arányának növekedése • A munkanélküliségi mutatók jelenlegi szinten stagnálása vagy romlása • Képzettségi mutatók stagnálása vagy romlása • A lakosság egészségi állapotának a romlása Közszolgáltatások • Önerő hiánya miatt infrastrukturális beruházások
elmaradnak
132
Lehetőségek (külső körülmények) •
növekedése a keleti országrész iránt A határ menti együttműködési lehetőségek feltárása, kihasználása
Turizmus • Turizmus helyi vonzerőinek, termékeinek azonosítása, fejlesztése és kommunikációja • A keletkező igényeknek megfelelő infrastruktúra fejlesztése • Legalább térségi hatókörű rendezvények szervezése Kultúra • Kulturális rendezvények számának növekedése önkormányzati, piaci és civil erők összefogásával
Veszélyek (külső körülmények) •
A településszerkezetből adódóan a közigazgatás és közszolgáltatás szervezése nehézségekbe ütközik
Kultúra • Nem növekszik a vállalkozói és civil szféra kultúrát támogató hajlandósága, tevékenysége • Csökkennek az állami források a kulturális tevékenységek támogatására Közlekedés • Városrészek (főleg a külterületek) közötti közösségi közlekedés megoldatlan marad
Közlekedés • A 471-es számú főút várost elkerülő szakaszának megépítése
133
7.2. A város jövőképe
A jövőkép a város – funkcionális kapcsolatban lévő környezetével együtt értelmezett – hosszú távon (15-20 év) elérendő célállapotát határozza meg. Cél, hogy a jövőképben megjelenjen a városi társadalom számára legfontosabb tématerületek kívánatos jövőbeli állapota. Ezen tématerületek Hajdúsámson esetében a következők: Demográfiai jellegű célok A város lakosságszáma az elmúlt időszakban jelentősen növekedett, ami két fontos következményt eredményezett: a népesség átlagéletkora csökkent, a szociális mutatók pedig romlottak az alacsony státuszú lakosság arányának növekedésével. A folyamat megállítására növelni kell az iskolázottsági szintet és a magasabb képzettségűek számára munkahelyteremtéssel és vonzó városi környezet kialakításával vonzóvá kell tenni a települést. A fenti cél érdekében fontos a szakmai képzés és továbbképzés lehetőségeinek megteremtésére a munkanélküliség csökkentésére. A népesség növekedése egyben a közszolgáltatások iránti igény növekedését is jelentik, a városnak ennek is meg kell tudnia felelni. Településarculatot, település hierarchiában elfoglalt pozíciót érintő célok Mint a Hajdúhadházi kistérség második legnagyobb települése, Hajdúsámson szerepét és a kistérségi feladatmegosztásban elfoglalt helyét javítani kell. A debreceni agglomerációhoz való csatlakozás – amennyiben a település kidolgozza a csatlakozáshoz szükséges feltételeket – jelentős előnyöket eredményezhet a település számára első sorban foglalkoztatási tekintetben. A város arculatának javítása, rendezett kisvárosi városkép elérésének érdekében az önkormányzat elkészíttette Hajdúsámson egységes arculati stratégiáját, mely egyben a településarculatot érintő célokat is jelenti: • • • • •
• •
az építés szabályozottsága, a közterületek szabályozási szélessége, a beépítési vonalak a tervezett módon alakuljanak ki, ezzel megszűnjön az esetlegesség az építési helyeket illetően, az építmény magasság a tervezett módon az ebből a szempontból meghatározó épületekhez igazodjon, a városközponti épületek közterülettel közvetlenül határos földszintjén a főtér és környékén üzlet, kereskedelem, szolgáltató funkciók legyenek elhelyezve a közterületek irányába megnyitva, az épületben elhelyezett gépjármű tárolók ne nyíljanak közvetlenül közterületről, az épületek tömeg- és formaképzése kerülje a divatirányzatokat, legyen egyszerű klasszikus, hagyományos értékeken alapuló, karakterében a kisváros hangulatához igazodó, a meglévő megmaradó magas tetős épületekhez illeszkedő, az épületek tervi felépítése elsődlegesen a környezetből, az építési hely adottságaiból legyen levezetve, az épületek anyaghasználata az alföldi településeken kialakult hagyományokat követve legyen jellemzően vakolt architektúra, cserépfedés, mértékkel téglaburkolat, kőlapburkolat, esetlegesen fa betétek,
•
A műemlékek, így a református templom helyreállításakor a műemléki előírások maradéktalanul érvényesüljenek Közterületek tekintetében:
• • • • • • • • •
•
• •
A 471-es országos főút a terveknek megfelelő kihelyezése feltétele a városi gyalogos főtér kialakításának A közterületek alakításánál különüljön el a járműforgalomra szánt felület a gyalogos felületektől, a vegyes forgalmú közterületeken sebesség korlátozás, illetve időszakos gépjármű forgalomkorlátozás legyen elrendelve Az utak szegélye legyen kiépített, az utak és a járdák közti terület zöldfelületként legyen kialakítva, a hagyományos utcákban legalább egyoldali fasor legyen telepítve Közterületi parkolók legyenek biztonsággal megközelíthetők és fásítottak Közterületen a meglévő árkok helyett zárt csapadékvíz elvezető rendszer épüljön ki. Az elektromos légvezetékek földkábelre legyenek kicserélve, a közvilágítás korszerű időtálló kandelláberekkel legyen biztosítva. A főtér, illetve dísztér kialakításánál arculati terv készítendő Járdák burkolata, díszburkolatok anyaga a funkciónak megfelelően, az egyes eltérő funkciókat is kiemelő módon legyen megválasztva. A mikroarchitektúra elemei – padok, korlátok, virágtartók, szemétgyűjtők, kerékpár tárolók, hirdetőtáblák, megállító táblák, virágkádak és kandelláberek azonos elemcsaládból legyenek kiválasztva, időtálló, felületkezelt, vagy rozsdamentes acélból készült vandálbiztos tárgyak legyenek, formájuk a mai kornak megfelelő, egyszerű vonalvezetésű legyen. Reklámok, reklámhordozók, cégérek, cégtáblák, logók egyedileg, és reklámgrafikailag is tervezettek, egyszerűek legyenek, egy rendeltetési egységnek egy cégtáblája, és legfeljebb egy cégére legyen kihelyezhető. Előnyös a cégtáblák helyett festett feliratokat alkalmazni a homlokzatokon. Portálok, bejárati ajtók, kirakatok üvegein hirdetmény, más ragaszték nem engedhető meg, de anyagában mart, vagy matt üveg alkalmazható. A plakátok ragasztására alkalmas felületeket, hirdetőoszlopok típusát, helyét előre meg kell tervezni Világító reklámfeliratok a cégtáblákkal azonos elvek szerint készüljenek, nem engedélyezhető épületek, épületrészek fényfüzérekkel való keretezése, az alkalmi (pld: karácsonyi) dekorálást kivéve, viszont támogatandó a homlokzatok, egyes épületek dísz megvilágítása.
A gazdasági potenciál bővülésére, domináns gazdasági tevékenységre vonatkozó célok A város a gazdaság fejlődését első sorban az Ipari Park által nyújtott magas színvonalú szolgáltatások piacképességében látja. Másik kitörési pont a Debrecenből kitelepülő vállalkozások, funkciók befogadása. A mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének fokozása, a mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozottsági szintjének növelése szintén hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez és a foglalkoztatás növekedéséhez. Az önkormányzat számára amúgy is a legfontosabb cél a munkanélküliség és inaktivitás visszaszorítása. Fontos feladat ez annál is inkább, mert a jövőben a népességszám növekedésével kell számolni, ami további munkahelyek létrehozását teszi szükségessé.
A városi élet minőségének kulcselemeit érintő célok Közszolgáltatások tekintetében a város központi része biztosítja a funkciók szinte egészét. Cél a szolgáltatási kínálat mennyiségi és minőségi növelése, a belterülettől távolabb eső városrészekben (Martinka és Sámsonkert) a köz- és kereskedelmi szolgáltatások széles körű spektrumának kiépítése. Ezt ezekben a városrészekben élő lakosság száma mindenképpen indokolja. A városi élet minőségét nagyban befolyásoló egyéb elemek - a rekreáció és a kultúrához való hozzájutás – biztosítása szintén meghatározó a lakosság komfortérzete szempontjából. A város fejlesztési tervei között szerepel a helyi sportélethez kapcsolódó sportöltöző felújítása. A nemzetközi presztizsű ökölvívó sport további fejlődése a lakosság önképét, lokálpatriótizmusát növeli. Funkciómegosztásra, az ellátottság markáns változásaira irányuló célok A városban történelmileg úgy alakult, hogy a közszolgáltatások eleve a település központjában helyezkednek el vagyis biztosított a munka hatékonysága és az intézményi kapcsolatok racionalizálása. A település tovább bővíti a még hiányzó alapinfrastruktúrát (víz, csatorna, esővíz elvezetés, villamos hálózat), ami hozzájárul a lakosság életkörülményének javításához. Az egészséges környezet biztosításához alapvető feladat a városban a zöld felületek nagyságában növelése, az alternatív közlekedési módok feltételeinek kialakítása, a városi közösségi közlekedés elindítása. Az IVS céljai összhangban vannak a város jövőképével. A városfejlesztés átfogó célja a Településfejlesztési Koncepcióval összhangban, hogy a Hajdúsámsonban élők életkörülményei és megélhetési viszonyai jelentősen és tartósan javuljanak, egészséges, vonzó és biztonságos környezet álljon rendelkezésükre.
A település problémafája A 7-8 éves fejlesztési periódusban megoldandó problémák probléma 2. probléma 3. probléma 4. 5. probléma csoport csoport probléma csoport csoport Közszolgáltatások Gazdaság Gyenge a Az épített Külterületeken az elérhetősége nem fejlődésének vállalkozások környezet közszolgáltatások teljes a korlátozottak az teljesítő állapota biztosítása belterületeken infrastrukturális képessége és nem fejletlen, kevés sem, az feltételei és nem nem ismertek kielégítő forrás jut az infrastruktúra folyik a település infrastrukturális egyes elemei városmarketing befektetési fejlesztésükre, leromlott tevékenység lehetőségei nem vonzók a állapotúak potenciális betelepülők számára 1. csoport
7.3. Fejlesztési célok városra és a városrészekre
Az IVS konkrét céljai egyrészt városi szintűek, másrészt városrészi szinten meghatározottak. Az elkövetkező 7–8 éves időtávra öt tematikus cél meghatározására került sor Hajdúsánsonra vonatkozóan, amelyek hozzájárulnak a város átfogó célkitűzéseinek megvalósításához, úgy, hogy együttesen lefedik az egyes városrészek fejlesztési céljait. A stratégia kialakítása során a következő alapelveket vettük figyelembe: • •
• •
• • •
•
• •
Fenntarthatóság elve – a stratégiai intézkedések figyelembe veszik a jövő nemzedék érdekeit, életfeltételeit, igényeik kielégítésének feltételeit. Rendszerszemlélet – a fejlődést és a változásokat okozó hajtóerők, az ezek következtében fellépő terhelések, az ezekből fakadó állapotváltozások és az ezekre reagáló hatások és válaszok összefüggő rendszert alkotnak. A fejlesztési és védelmi stratégiát ezért csak együttesen lehet kezelni. Elővigyázatosság elve – a döntéseket a lehető legalacsonyabb kockázattal kell meghozni környezeti-társadalmi-gazdasági szempontból. Közös és megkülönböztetett felelősség elve – tudatosítani kell mindenkiben a közös felelősséget és az egyén felelősségét, ezért a lehető legszélesebb kört kell bevonni a városfejlesztésbe. Tudatosítani kell azt is, hogy mindenki az adott lehetőségekhez, emberi-társadalmi-gazdasági adottságaihoz mérten vegyen részt a cselekvésben. A közösségre nagyobb terhet adó szereplőknek nagyobb a felelőssége is. Szolidaritás elve – az egyes ember és a társadalom lényegük szerint és tevékeny módon egymásra vannak utalva, ezért fontos a kölcsönös kötelezettségvállalás és egymás segítése. Megelőzés elve – a veszteségekkel fenyegető változások megelőzésének költségei jóval kisebbek a bekövetkezett kár várható ráfordításainál. Decentralizáció (munkamegosztás, szubszidiaritás) elve – a döntések és a feladatok megosztása során a munkát a lehető leghatékonyabb szinten kell elvégezni: a közérdekűség és a felelősség szintjével azonos szinten, vagy alacsonyabb szinten, ahol van érdekeltség, de a közérdeket nem sértve, jogok szerzése esetén a felelősséget is átvállalva. Környezeti igazságosság elve – korra, nemre, etnikumra és társadalmigazdasági helyzetre való tekintet nélkül biztosítani a hozzáférést a közjavakhoz, az egészséges környezethez, a környezeti károk terheit és felszámolásának költségeit pedig igazságosan elosztani. Környezeti átterhelések kiküszöbölése – olyan intézkedések fogadhatók el, amelyek nem okoznak összemérhető környezeti terheket más környezeti és természeti rendszerekben. Integráció elve – az egyes területek (településrészek) illetve a település egészének integritását (egységességét, azonosságtudatát, stb.) növelni kell. A környezeti, a társadalmi és a gazdasági szempontokat integrálni kell egymás szempontrendszereibe. Emellett a fejlesztési döntések és feladatok terén a helyi társadalmat (civileket és vállalkozókat) is integrálni kell.
7.3.1. A városra vonatkozó középtávú tematikus fejlesztési célok
A település célfája
A város jövőképe: Hajdúsámson gazdaságilag- környezetileg- társadalmilag fenntartható dinamikus fejlődésének biztosítása.
7-8 éves fejlesztési célok
1. cél A népességmegtartó erő, illetve a népességvonzás erősítése
2. cél Közszolgáltatások elérhetőségének javítása
1. a közszolgáltatások fejlesztése és biztosítása (nem minden közszolgáltatás kiépítése indokolt a külterületeken) 2. a települési arculat vonzóvá tétele a környező települések lakossága számára 3. a betelepülők számára gyors, korrekt és pontos ügyintézés, esetlegesen pénzbeli támogatás
1. közszolgáltatások bővítése a település belterületén és külterületén 2. helyi tömegközlekedés kialakítása 3. egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése 4. oktatási intézmények igény szerinti fejlesztése 5. a szociális ellátó intézmények fejlesztése 6. közösségi tér biztosítás az új épületkialakítással 7. közművelődési,
3. cél A fizikai és esztétikai környezetminőség javítását Részcélok 1. infrastrukturális fejlesztések megvalósítása a külterületeken és belterületeken 2. úthálózat fejlesztése, járdaépítés 3. közüzemi vízhálózat fejlesztése, villamos-energia hálózat korszerűsítése, közvilágítás biztosítása a
4. cél A város versenyképességének fokozása
5. cél Gazdaság fejlesztések
1. az ipar támogatása adópolitikai kedvezmények biztosításával 2. a város megismertetése a környező településekkel, 3. városmarketing tevékenység elindítása 4. közbiztonság növelése 5. a település turisztikai arculatának kialakítása, 6. kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésének támogatása, 7. városközpont fejlesztésepihenőövezet
1. a helyi ipari terület fejlesztésének támogatás (megközelíthetőség, parkolási lehetőség, zöldövezet nagysága, fejlesztési terület potenciá növelése)
2. a helyi ipari terület bővítéséhez kapcsolód marketing tevékenysé támogatása
tudományos, művészeti, sport tevékenység támogatása 8. nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése 9. elektronikus közszolgáltatások fejlesztése 10. a gyermek és ifjúsági feladatok ellátása
település teljes területén
kialakításával
4. csapadékvíz elvezető csatornahálózat fejlesztése 5. az önkormányzat honlapjának folyamatos fejlesztése, a lakosság internetes elérésének korszerűsítése 6. épített és természeti örökség védelme, 8. köztisztaság és településtisztaság fenntartása
népességnövekedés várható üteme éves szinten: + 1,5 % (előző évhez viszonyítva)
az eltérő szolgáltatások számának mennyiségi és minőségi növekedése, a szolgáltatási funkció infrastrukturális feltételeinek javítása és korszerűsítése.
9. polgármesteri hivatal és környéke, az önkormányzati intézmények, a játszóterek, a sportpálya és a temető fejlesztése Elvárt eredmény évente legalább 1-1 épített környezeti érték felújítása, korszerűsítése
lakossági elégedettség szintjének növekedése – évente 2-4 %
Ipari Parkba betelepült vállalkozások számának növekedése – Ipari Park t betelepülésének várható dátuma 2013.
7.3.2. A városrészekre vonatkozó fejlesztési célok meghatározása
A középtávú tematikus célok a városrészekben, a város különböző területein eltérő prioritást képviselnek, így szükséges konkrét területi célok megfogalmazása. A területi célkitűzések hozzájárulnak a város középtávú tematikus céljainak, így a felvázolt jövőkép teljesüléséhez.
Városközpont A Városközpont a város jelenleg is leginkább funkciógazdag városrésze, azonban a városközponti feladatok hatékonyabb és magasabb szinten történő ellátása érdekében új funkciók kialakítására és a meglévő szolgáltatások hatékonyságának növelésére van szükség. A város fejlődéséhez a városi funkciók koncentrálása, elsősorban a gazdasági szolgáltatások szerepének növelése járulhat hozzá. Fontos célkitűzés, hogy a városközpont egyaránt hatékonyan funkcionáljon, mint lakóhely és szolgáltató központ. A Városközpont egyben a város legmagasabb presztízsű lakóterülete, mindamellett, hogy a város lakosságának egészét kell szolgálnia a városrész területén elérhető szolgáltatások révén. A városközpont lakosságának elöregedésének megakadályozására a fiatal értelmiségi csoportok nagyobb arányú jelenléte fogalmazódik meg célkitűzésként. Szociális problémát elsősorban a nyugdíjasok magasabb arányú jelenléte jelenti, területi szegregáció veszélye nem áll fenn. A sugárirányú utak révén a Városközpont megközelítése jónak mondható, azonban az átmenő forgalom csökkentésére szükség van, a gyalogos területek kijelölése mellett nagyon fontos szempont kerékpárutak és parkolók kialakítása. Annak érdekében, hogy a település minden részéről biztosítva legyen a közszolgáltatások könnyű elérése, szükséges a helyi közösségi közlekedés feltételeinek megteremtése, a meglévő földutak aszfaltburkolattal történő ellátása, a bel- és csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése. A közösségi terek biztosítására nagy figyelmet kell szentelni, szükséges a közterek és egyes köztulajdonú épületek átalakítása. A közszolgáltatások első számú színtere, a polgármesteri hivatal épülete szintén modernizálásra szorul.
Városközponton kívüli településrész A városnak ezen a részén – tekintettel a jelentős számú lakosságra – szükség van a közszolgáltatások, infrastruktúra fejlesztésére - elsősorban a hiányzó közvilágítás, vezetékes ivóvíz, gáz, szennyvíz hálózat kiépítése, csapadékvíz elvezetés, úthálózat fejlesztése, minőségének javítása, járdaépítés és játszótér építése. A városon belüli környezetbarát közlekedés segítésére szükség van a kerékpáros közlekedés városon belüli infrastruktúrájának fejlesztésére, ugyanakkor fontos a városközpontban lévő közszolgáltatások elérésének biztosítása a nem kerékpározók számára is, ennek érdekében meg kell teremteni a helyi tömegközlekedés feltételeit. A két nagyobb településrészen, Martinkán és Sámsonkertben a magas lakosságszámra való tekintettel indokolt körzeti orvosi rendelő létrehozása, magánbefektető bevonásával gyógyszertár kialakítása. Szükség van továbbá a Martinkán meglévő közösségi tér infrastrukturális fejlesztésére, Sámsonkertben közösségi tér kialakítására. A településnek ez a része alkalmas a falusi szálláshelyek kialakítására, így itt lehetne a turizmus fejlesztésének első terepe.
Sámsonkert A településrész lemaradásban van a közműfejlesztések tekintetében, ezért szükséges a már megkezdett közüzemi vízhálózat és csapadékelvezető rendszer fejlesztése azokban az utcákban is, ahol ez még nem áll rendelkezésre. A közvilágítás növeli a lakosság komfort és biztonságérzetét, ezért a városrész hiányos közvilágítási rendszere fejlesztésre szorul. A szilárd burkolatú utak aránya elmarad a kívánatostól, ezért a közlekedés feltételeit az úthálózat fejlesztésével kell javítani, biztonságát pedig gyalogátkelő helyek építésével. A jelentős városrészi közösség kohéziójának és társadalmi igényeinek kielégítésére szükséges egy közösségi tér megteremtése. A lakosság egészségügyi ellátásának helyben biztosítása elengedhetetlen feladat, ezért szükség van egy orvosi rendelő és egy fiók gyógyszertár kialakítására Martinka A településrész lemaradásban van a közműfejlesztések tekintetében, ezért szükséges a már megkezdett közüzemi vízhálózat, szennyvízcsatorna és csapadékelvezető rendszer fejlesztése azokban az utcákban is, ahol ez még nem áll rendelkezésre. A keskeny kertségi utakon a közlekedés nehézkes, a szilárd burkolatú utak aránya elmarad a kívánatostól, ezért a közlekedés feltételeit az úthálózat fejlesztésével kell javítani, biztonságát pedig gyalogátkelő helyek építésével. A megfelelő egészségügyi ellátás érdekében itt is szükséges orvosi rendelő kialakítása, hogy a városrész lakóinak egyszerűbb orvosi esetekben ne kelljen a városközpontba utazniuk. Ipari terület A területen található Ipari park a város gazdasági fejlesztésének legfontosabb helyszíne. A befektetők és betelepülő vállalkozások számára azzal lehet vonzóvá tenni, ha rendelkezésre áll a szükséges infrastruktúra, egy inkubátorház pedig az induló vállalkozások számára is biztosítani tudná a magas színvonalú környezetet. A fejlesztések megismertetését és népszerűsítését nagyban segítené, ha a város megalkotná városmarketing stratégiáját és biztosítaná a megvalósítás anyagi és szakmai feltételeit is.
7.4. Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése A város fejlesztési városrészekkel.
dokumentumaiban
az
egyes
akcióterületek
megegyeznek
a
Az önkormányzat a városrészekhez kapcsolódó fejlesztési célokat a városrészek helyzetelemzésében megfogalmazott szükségletek alapján határozta meg. Célja, hogy a fejlesztéseket olyan módon határozza meg, hogy ne maradjanak hiányosságok, illetve ellátatlan területek, melyek fejlesztése hosszú távon szükséges lenne. Ugyanakkor nem kíván egy funkció ellátásához kapcsolódó több ugyanazon feladatokat ellátó intézményt kialakítani, melyeknek a későbbiekben történő kihasználtsága rendkívül kismértékű illetve fenntartása költséges lenne. Az önkormányzat a hosszú távú fejlesztési célokból és a városrészek fejlesztési szükségleteiből határozta meg a következő időszakra szóló középtávú terveit. A megfogalmazott célok valamennyi lakossági csoport érdekeit és szükségleteit szem előtt tartották, biztosítva a legfontosabb cél elérését a város élhetőbbé válását.
Az egyes akcióterületek átfogó céljai, részcéljai
Akcióterületi átfogó Akcióterületi részcélok cél Városközpont akcióterület Központi szerepkör Közlekedés erősítése, • A település közigazgatási határán belül helyi gazdaságélénkítés, tömegközlekedés kialakítása infrastruktúrafejlesztés • Az önkormányzat kezdeményezi a Közútkezelő Kht.-nál a egy élhető, vonzó, buszmegállók fejlesztését, ehhez kapcsolódóan szolgáltató együttműködés kialakítása városközpont révén • A Hajdúsámson belterületét a Martinkára vezető Vámospércsi úttal összekötő helyi gyűjtőút funkciójú Bodzás utca járdaépítése • Parkoló kialakítás a településen • Amennyiben megépül a 471. sz. főút települést elkerülő szakasza, akkor sétálóövezet kialakítása a településközpontban a Szabadság tér, továbbá a Rákóczi út Vámospércsi út és Petőfi út közötti szakaszon, amely gyalogos térként kerül hasznosításra. Közigazgatás • Az elektronikus ügyintézés feltételrendszerének folyamatos fejlesztése • Az önkormányzat épületében irattár kialakítás, szociális blokk fejlesztése, Tanácsterem házasságkötő terem funkciót is ellátó kialakítása, elektromos hálózat teljes rekonstrukciója Oktatás • A beiskolázási feltételek felülvizsgálata, integrált oktatás feltételeinek megteremtése, új • programok indítása, HHH-s gyermekek számára tehetséggondozás, külön szakkörök • Az Általános Iskola telephelyein az iskolaépületek energetikai korszerűsítése, nyílászáró cseréje, • Az Általános Iskola férőhelyszámának bővítése tetőtér beépítéssel – benyújtott pályázat Infrastruktura • Parkosítás, egynyári virágok telepítése, zöldfelületi fejlesztések a városközpontban • A Polgármesteri Hivatal két épületét összekötő nyaktag rész megépítése • A Református Templom épületének és környezetének megújítása, a Parókia építészetileg nem illeszkedő épületének lebontása • Piactér infrastrukturális fejlesztése • A sportöltöző teljes körű felújítása • A településközpontban meglévő zöldfelület növelése, közparkok, pihenőpark kialakítása, fejlesztése • Szeder utcai játszótér, Damjanich utcai közpark fejlesztése • A Rendőrség áthelyezése korszerű épületbe • Malom-Jókai utca zárt rendszerű csapadékhálózatának kialakítása, ezzel egyidejűleg útburkolás és járda felújítás • A régi postai épület felújítása és új funkcióval való ellátása Gazdaság
•
A vállalkozásokkal való együttműködés annak érdekében, hogy a település főutcáján lévő üzletek felújítása megvalósuljon, magán forrás bevonásának kezdeményezése, önkormányzati támogatás (esetlegesen helyi adó kedvezmény biztosítása)
Városközponton kívüli településrész akcióterület A népességmegtartó • A település közigazgatási határán belül helyi erő, illetve a tömegközlekedés kialakítása népességvonzás • A két legrosszabb állapotú, az I-VI. csapadékvíz gyűjtő erősítése, rendszer fejlesztése – az I-VI. vízgyűjtő terület nagy része közszolgáltatások városközponton belül található. elérhetőségének • Bel- és csapadékvíz elvezető hálózat további fejlesztése javítása, a fizikai és • Az ISPA szennyvízberuházást követően jelentős úthálózat esztétikai fejlesztés, utak burkolása környezetminőség • Járdaépítés a Bethlen utcán javítása • A meglévő játszóterek (Radnóti utcai, Csokonai utcai játszótér) folyamatos karbantartása és fejlesztése, bővítése • A falusi turizmus és ezáltal az idegenforgalom fejlesztése önkormányzati támogatással • Vámospércsi út mellett kerékpárút kiépítése • Temetőnél, Toldi és Szatmári utcáknál gyalogátkelőhelyek kialakítása • Az Általános Iskola többi épületének fejlesztése Sámsonkert akcióterület A népességmegtartó • erő, illetve a népességvonzás erősítése, • közszolgáltatások elérhetőségének • javítása, a fizikai és • esztétikai környezetminőség • javítása • • • • • Martinka akcióterület A népességmegtartó erő, illetve a népességvonzás erősítése, közszolgáltatások elérhetőségének javítása, a fizikai és esztétikai környezetminőség javítása
• • • •
A település közigazgatási határán belül helyi tömegközlekedés kialakítása bevonva a sámsonkerti területet is A vízhálózat fejlesztés IV. ütemében a településrészen kb. 11 km hosszan az ivóvíz hálózat építése A közvilágítás fejlesztése 4 ütemben Szilárd útburkolat (Fő utca, Szőcs utca, Síp, Dombos, Hóvirág, Méhes, Huszár, Héja utcák) Állandó orvosi rendelő építése, új felnőtt háziorvosi körzet kialakításával, amelyben helyet kap az orvosi ügyelet és egy fiókgyógyszertár is. Az önkormányzat biztosítja az ingatlant, amelyen magántőkével történik a fejlesztés. Gyalogátkelőhely kialakítás Sámsonkertben A településrészen működő Általános Iskola megtartása és fejlesztése A csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztése Méhes, Huszár és Héja utcákban hálózat-bővítése Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér kialakítása a Fő u. 41. szám alatt A település közigazgatási határán belül helyi tömegközlekedés kialakítása bevonva a martinkai területet is A vízhálózat fejlesztés IV. ütemében a településrészen fejlesztik az ivóvíz hálózatot az alábbi utcákban: Nefelejcs utca és Rezeda utca Az ISPA program nem érinti Martinkát, így az önkormányzat célja, hogy ezen a település részen is kiépítse a szennyvízcsatorna hálózatot A Samsonkertben megépülő állandó orvosi rendelőben kötelezően el kell látni a martinkai lakosokat, továbbá
• • • Ipari terület akcióterület Gazdaságfejlesztés, a • város versenyképességének • fokozása •
biztosítani kell az ellátást Martinkára kihelyezett házi orvosi rendeléssel (1-2 napra) A településrészen működő Általános Iskola megtartása és fejlesztése A csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztése Úthálózat fejlesztés Az Ipari Park marketing tevékenységének fokozása, az Ipari Park lehetőségeinek ismertetésével Az Ipari Park infrastrukturájának komplex fejlesztése – magántőkéből megvalósult beruházás Inkubátorház építése az Ipari Parkban
A település akcióterületeinek lehatárolása
7.4.1. Az akcióterületek bemutatása és a tervezett beavatkozások Az alábbi fejezetben azt a 6 akcióterületet határoljuk le és mutatjuk be részletesebben, amely Hajdúsámson város szempontjából megteremtheti a város rehabilitációjának területileg is lehatárolható alapjait. A bemutatandó akcióterületekre vonatkozóan elvégeztük azok funkcióellátottságának vizsgálatát, melynek eredménye az alábbi táblázatban található.
Akcióterületek funkcióellátottsága Funkciók Akcióterületek
Gazdasági
Közlekedési, távközlési
Közösségi
Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási
Humán szolgáltatási
Városközpont Városközponton kívüli területek Sámsonkert Martinka Ipari terület Színmagyarázat: markánsan jelenlévő funkció jelenlévő funkció nem jellemző funkció
Városközpont 1. A közszolgáltatások elérhetőségének javítása átfogó célhoz kapcsolódóan • a városközpontban működő közszolgáltatások megtartása és bővítése, az ellátatlan feladatok biztosítása • az óvoda, iskola, bölcsőde igény szerinti fejlesztése • a szociális ellátó intézmények fejlesztése, bővítése • a közigazgatás feltételrendszerének fejlesztése • elektronikus közszolgáltatások fejlesztése- elektronikus ügyintézés fejlesztése • a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás 2. A fizikai és esztétikai környezetminőség javítása átfogó célhoz kapcsolódóan • a városközpontban lévő szükséges infrastrukturális fejlesztések megvalósítása: járdaépítés (ahol nem biztosított), szilárd burkolatú út építése, bel- és csapadékvízelvezetés megoldása
3. A város versenyképességének fokozása átfogó célhoz kapcsolódóan • a városközpontban lévő közterületek fejlesztése, a köztéri építmények állagának megőrzése, a közterületek látványelemekkel történő fejlesztése • a városmarketing fejlesztése • különösen a polgármesteri hivatal és környéke, az önkormányzati intézmények, a játszóterek, a sportpálya és a temető fejlesztése Városközponton kívüli településrész 1. Közszolgáltatások elérhetőségének javítása átfogó célhoz kapcsolódóan • a közszolgáltatások fejlesztése, igény szerint az ellátatlan feladatok biztosításapárhuzamosan történő feladatellátást nem kívánnak megvalósítani • köztemető fenntartás • az óvoda, iskola, bölcsőde igény szerinti fejlesztése 2. A fizikai és esztétikai környezetminőség javítása átfogó célhoz kapcsolódóan • infrastrukturális fejlesztések megvalósítása a városközponton kívüli területeken is, így úthálózat fejlesztése, járdaépítés, közüzemi vízhálózat fejlesztése, csapadékvíz elvezető csatornahálózat fejlesztése, játszóterek fejlesztése Sámsonkert A településrész lakófunkciójának fejlesztéséhez és a népességtartó képességének erősítéséhez szükséges, hogy bizonyos közszolgáltatásokat ide is telepítsen az önkormányzat. A településrész jelenlegi lakosságszáma (nagyobb falu lakosságának felel meg) indokolja több fejlesztési elem megvalósítását. 1. Közszolgáltatások elérhetőségének javítása átfogó célhoz kapcsolódóan • az ellátatlan közszolgáltatási feladatok biztosítása • iskola fejlesztése, gyógyszertár, orvosi ellátás, postai szolgáltatás biztosítása • közösségi tér kialakítása 2. A fizikai és esztétikai környezetminőség javítása átfogó célhoz kapcsolódóan •
infrastrukturális fejlesztések megvalósítása Sámsonkertben: o úthálózat szilárd burkolattal történő ellátása, o vezetékes ivóvízellátás kiépítése, o járdaépítés, o villamosenergia hálózat korszerűsítése, o közvilágítás biztosítása a hiányzó részeken, o csapadékvíz elvezető csatornahálózat fejlesztése, o szennyvízcsatorna hálózat továbbfejlesztése
Martinka Hasonlóan ahogyan Sámsonkertben a településrész lakófunkciójának fejlesztéséhez és népességmegtartó képességének erősítéséhez fontos, hogy a településrészen nem működő, viszont indokolt a lakosság által igényként felmerülő közszolgáltatások fejlesztése megtörténjen. 1 Közszolgáltatások elérhetőségének javítása átfogó célhoz kapcsolódóan • a közszolgáltatások megtartása és további fejlesztése a településrészen • Postai szolgáltatás biztosítása, orvosi ellátás megvalósítása, gyógyszertár • Iskolai ellátás fenntartása és fejlesztése
•
A közösségi tér fejlesztése
2. A fizikai és esztétikai környezetminőség javítása átfogó célhoz kapcsolódóan • infrastrukturális fejlesztések megvalósítása Martinkán: o úthálózat szilárd burkolattal történő ellátása, o járdaépítés, o közüzemi vízhálózat fejlesztése (az ellátatlan területeken), o villamos energia hálózat korszerűsítése, o közvilágítás biztosítása az ellátatlan területeken, o csapadékvíz elvezető csatornahálózat fejlesztése, o szennyvízcsatorna hálózat építése. Ipari terület A város versenyképességének fokozása átfogó célhoz kapcsolódóan 1. A város versenyképességének fokozása átfogó célhoz kapcsolódóan • a helyi ipar támogatása az önkormányzat adópolitikájában lévő lehetőségekhez képesti kedvezmények biztosításával • befektetői csoportok számára egyedi kedvezmények biztosítása 2. A gazdaság fejlesztése átfogó célhoz kapcsolódóan • a helyi ipari terület fejlesztésének támogatása (megközelíthetőség, parkolási lehetőség, zöldövezet nagysága) • a helyi iparterület igény szerinti bővítése • a helyi ipari terület bővítéséhez kapcsolódó marketing tevékenység támogatása A helyi ipar fejlesztése nemcsak a foglalkoztatottság bővülése szempontjából jelentős, hanem az új betelepülő vállalkozások többlet adóbevételt is biztosítanak az önkormányzatnak.
7.5. Fenntarthatósági szempontok A célstruktúra, a városrészi célok és akcióterületek környezeti szempontú vizsgálata A helyzetértékelés Várható környezeti A környezeti probléma következtetései és a hatás enyhítését célzó célstruktúra egyes stratégiai javaslatok elemei Közlekedéssel összefüggő szempontok A gazdasági fejlődéssel és a lakosság jövedelmi helyzetének javulásával együtt nő a városban a gépkocsik száma
Növekszik a levegő szennyezettsége.
Meg kell teremteni a közösségi közlekedés feltételeit és népszerűsíteni kell a kerékpáros közlekedést, növelni kell a zöld felületek arányát a nagyobb forgalom által érintett területeken
Városi szintű cél: Debrecen agglomerációhoz való kapcsolódás, a munkába utazás mértékének növekedése A városközpontban a gyűjtő utak nagyobb forgalma
Növekszik a gépkocsiforgalom a magán gépkocsi használat következtében
Elővárosi vasút elindításával a közlekedés a közösségi közlekedés irányába terelődik
Növekszik a levegő szennyezettsége.
Új gyűjtő útvonalak kijelölése
Várható környezeti hatás
A környezeti probléma enyhítését célzó stratégiai javaslatok
A helyzetértékelés következtetései és a célstruktúra egyes elemei
Környezeti minőség A település központjában a elenyésző a zöldfelület nagysága
A levegő minősége elmarad a kívánatostól.
Városközpont rehabilitációs akció során növelni kell a zöld felületek nagyságát.
Városi szintű cél: zöld felületi fejlesztések
A fejlesztés eredményei lepusztulnak
Környezettudatosságot növelő akciók szervezése, civilek bevonása
Városi szintű cél: ipari park fejlesztése
Nő a káros anyag kibocsátás, levegő és talaj szennyezés, zajártalom
A betelepült vállalkozások megfelelnek a környezetvédelmi előírásoknak
Városi szintű cél: a középületek energiahatékonyságának javítása
Csökken az energia felhasználás és a környezetterhelés mértéke
A fejlesztési tervek között hangsúlyosan szerepelnie kell ennek a célkitűzésnek
149
A helyzetértékelés következtetései és a célstruktúra egyes elemei
Várható környezeti hatás
A környezeti probléma enyhítését célzó stratégiai javaslatok
Területhasználat Városi szintű cél: a közszolgáltatások bővítése a belterületen és kiépítése a külterületeken
Az utazási szükséglet csökkenése, csökkenő káros anyag kibocsátás
A városközpont funkcióbővítő fejlesztése, Martinkán és Sámsonkertben az alapvető közszolgáltatások biztosítása
A helyzetértékelés következtetései és a célstruktúra egyes elemei
Várható környezeti hatás
A környezeti probléma enyhítését célzó stratégiai javaslatok
Gazdaságfejlesztés Városi szintű cél: az ipari terület fejlesztése
A forgalmi terhelés növekedése, levegő és talajszennyezés növekedése várható
Az ipari parkot érintő közlekedés racionalizálása, környezetszennyező vállalkozások letelepedésének korlátozása
A helyzetértékelés következtetései és a célstruktúra egyes elemei
Várható környezeti hatás
A környezeti probléma enyhítését célzó stratégiai javaslatok
Városfejlesztés, rehabilitáció Városi szintű cél: városkép minőségi megőrzése
A beavatkozások megváltoztatják a városképet
Egységes arculati stratégia alkalmazása biztosítja a felügyeletet
7.5.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja A környezeti fenntarthatóság a társadalmi és gazdasági mellett a fenntarthatóság egyik legfontosabb pillére. Ennek következtében a fejlesztési stratégia és akcióterületek tervezésekor szükséges figyelembe venni. Az önkormányzat kezében lévő egyik eszköz az önkormányzati intézmények energiahatékonyságának javítása, ezt Hajdúsámson kiemelt feladatnak tartja. A másik – szintén az önkormányzat által befolyásolható terület a közlekedés. Hajdúsámson tervezi a városi közösségi közlekedés elindítását, amivel csökkenteni lehet a magán gépkocsi használatot, mely sokkal nagyobb környezeti terhet jelent, mint a közösségi közlekedés. Emellett a kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése és ennek a közlekedési módnak a népszerűsítése szintén jelentős környezetterhelés csökkenést eredményezhet.
150
A szennyvízcsatorna rendszer további kiépítése jelentős mértékben hozzájárul az ivóvíz bázis védelméhez.
7.5.2. Anti-szegregációs terv (beavatkozások)
Anti-szegregációs helyzetelemzés és intézkedési terv Preambulum Hajdúsámson Város Önkormányzata felelős és elkötelezett lakossága életfeltételeinek és életszínvonalának javításában, a szegregációs folyamatok megakadályozásában, visszafordításában. Ennek megfelelően kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs programban foglaltak mindenkori érvényesítésére. Az irányítása, a felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő. A programot elfogadó önkormányzat tudatában van annak, hogy a lakosság helyzetét csak részben tudja befolyásolni közvetlenül a fejlesztési program és a városrehabilitáció, és döntően életmódbeli és környezeti tényezők alakítják azt. Mindemellett nem adja fel azon szándékát, hogy akár ez utóbbiakon keresztül is értékelhető és mérhető eredményeket célozzon meg. Eszerint választja ki a program megvalósításához szükséges stratégiáit, eszközeit és akcióterveit. Hajdúsámson Város Önkormányzata elsődlegesen az alacsony státuszú lakosság lakhatási körülményeinek javítását, a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok közoktatási esélyeinek növelését a foglalkoztatásuk növekedését kívánja ösztönözni, elérni. A munkában szoros együttműködésre törekszik a különböző szereplőkkel, a civil szféra képviselőivel csakúgy, mint az egészségügyi, szociális, kulturális, oktatási intézményekkel és szakemberekkel. Törvényi háttér: A 2003. évi CXXV. törvény előmozdításáról kimondja, hogy:
az
egyenlő
bánásmódról
és
az
esélyegyenlőség
Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az alábbi paragrafusokban pedig az okatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait:
151
27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. Hajdúsámson Város anti-szegregációs terve az IVS helyzetelemzésének eredményein alapulva, a Városrehabilitácios kézikönyv iránymutatásai alapján, az IVS részeként készült el az alábbi dokumentumok felhasználásával: Hajdúsámson Város • 2009. évi közfoglalkoztatási terve • Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítéséről és bérbeadásáról szóló 28/2007-es rendelete • A 2007-2010. évi ciklusra vonatkozó gazdasági Program • A többcélú kistérségi társulás gazdasági programja • Közoktatási feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve • Szociális szolgáltatási terve • Település fejlesztési koncepciója • Közoktatási esélyegyenlőségi programja
152
A helyzetelemzésben vizsgáljuk a település közoktatás helyzetét, a szociális ellátásokhoz való hozzáférését és foglalkoztatási helyzetét, valamint a lakóhelyi szegregátumokat a hátrányos illetve alacsony státuszú népcsoportok szempontjából. 1.Az esélyegyenlőség érvényesülése a közoktatásban a) Demográfiai adatok
Lakónépesség száma (2007. december 31-én)
12.462 fő
Állandó Állandó én) Állandó én) Állandó én) Állandó 31-én)
12.544 fő
népesség száma (2007. december 31-én) népességből a 0-2 évesek száma (2007. december 31-
499 fő népességből a 3-5 évesek száma (2007. december 31536 fő népességből a 6-14 évesek száma (2007. december 311.685 fő népességből a 15-18 évesek száma (2007. december 802 fő
Állandó népességszám változása 1990-2008 (- / +)
+4728
Hajdúsámson, Debrecentől 10 kilométerre található fejlődő kisváros. A demográfiai adatok mutatják, hogy a 12544 fő állandó népességen belül – szemben a hazai trenddel-a közoktatásban részt vevő gyerekek aránya magasnak tekinthető. A 3-5 évesek száma 546 fő, az állandó népességen belül 4,3 %, a 6-14 éves korosztály létszáma 1685 fő, amely az állandó lakosságon belül 13,4%-ot jelent. A településen a népességvándorlás tekintetében inkább bevándorlásról beszélhetünk, amely egyik fő oka a közeli Debrecenből történő kiköltözés. Ennek pontos adatai jelenleg nem ismertek, felmérése a későbbiek során mindenképpen fontos feladat, elsősorban a közoktatásban érintett korosztályok tekintetében. A településen pontos adatokkal kell rendelkezni arra vonatkozóan, hogy a településen élők közül, hány gyermek jár debreceni közoktatási intézményekbe, a közoktatási szolgáltatásokat mely településen, melyik intézményben veszik igénybe. A lakosság száma 1990-2008. között 7.734 főről 12.462 főre 4.728 fővel nőtt, mely elsősorban a Debrecenből kiköltöző családoknak köszönhető. A település népességmozgását vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy a bevándorlás tekinthető jellemző tendenciának. Ez a város Debrecenhez való közelségének köszönhető elsősorban. A beköltözések során tapasztalható, hogy nagy számban érkeznek szociálisan nehezebb körülmények között élő családok is, valamint jellemző a gyermekes családok beköltözése a településre. A közoktatási intézményeknek fel kell erre a helyzetre készülniük, nevelési programjukban ennek tükröződnie kell. Az elvándorlások esetében a Debrecenbe történő elvándorlás figyelhető meg jellemző tendenciaként, ennek mértéke azonban a bevándorlások száma alatt marad, így a település népessége növekvő tendenciát mutat.
153
b) Szociális helyzetből eredő problémák a közoktatásban Összesen Munkanélküliek száma a településen (regisztrált munkanélküliek száma 2008. április 20-ai állapot) Forrás: www.afsz.hu Ebből tartósan munkanélküli (Folyamatosan nyilvántartott (hossz>365 nap) álláskeresők száma 2008. április 20-ai állapot) Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?
ebből
Hány gyermek támogatást?
után
igényelnek
rendszeres
gyermekvédelmi
Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak
1.058 fő 427 fő 720 fő 1.621 fő 841 fő 686 fő 94 fő
A településen a munkanélküliek száma 1058 fő, amely az országos átlag kb. kétszerese. A településen élő gyermekek után 1621 esetben igényeltek rendszeres gyermekvédelmi támogatást. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámának megállapítására a polgármesteri hivatal munkatársai az iskolai végzettségre vonatkozó szülői nyilatkozatokat 2008. I. negyedévében felülvizsgálták, ennek eredményeként 841 gyermek szülője nyilatkozott a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségről. Jelenleg 94 gyermek szülője nem nyilatkozott erről, amely az RGYK igénylések 5,7%-a. A nyilatkoztatás jelenlegi gyakorlatát tovább kell folytatni, és törekedni arra, hogy lehetőleg minden RGYK igénylés után megtörténjen a nyilatkoztatás is. Ez a gyerekek iskolai előmenetele szempontjából fontos, ezért a szülők teljes körű tájékoztatására nagy hangsúlyt kell helyezni. A nyilatkozatok összegzése után, szükséges kialakítani azt a gyakorlatot, amely az óvoda és az iskola számára is nyilvánvalóvá teszi, hogy az egyes óvodai csoportokban és iskolai osztályokban a HHH-s gyerekek aránya hogyan alakul. A külterületeken élők száma 2744 fő. A külterületek közül kiugróan magas népesség él Martinkán és Sámsonkertben. Terület Alsószállás Csukásdűlő Dankótelep Diósváridűlő Jánostavadűlő Kiscseredűlő Ligetdűlő Martinka Melegoldal Mikótelekdűlő Sámsonkert Tiszti lakótelep
Lakosságszám 8 14 24 136 60 0 100 708 51 50 1494 49
A későbbiekben látható, hogy a HHH-s gyermekek a külterületek lakói.
154
C) Közszolgáltatások elérhetősége Közszolgáltatások
szolgáltatás Helybe Más településen A (km) ellátatlan n KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK
Óvodai nevelés
X
Általános iskolai oktatás 1-4.
X
Általános iskolai oktatás 5-8.
X
Alapfokú művészetoktatás
X
KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás
Debrecen (13 km)
Korai fejlesztés és gondozás
Debrecen (13 km)
Fejlesztő felkészítés
X
Nevelési tanácsadás
Debrecen (13 km)
Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, pályaválasztási X tanácsadás Gyógytestnevelés
X
GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás
X
Bölcsőde
X
Családi napközi
X
Iskolai napközi
X
Házi gyermekfelügyelet
X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK
Családok átmeneti otthona
X
A településen a közszolgáltatások nagy része elérhető. Néhány közszolgáltatás a közeli Debrecenben biztosított. Mivel Debrecen mindössze 13 km-re van a várostól, így egyetlen szempontnak kell érvényesülnie azon szolgáltatások elérésében, mely nem érhető el helyben. Annak, hogy egyetlen családnak sem jelenthessen hátrányt az utazás költségvonzata, minden rászoruló család külön ráfordítások nélkül juthasson ezekhez a szolgáltatásokhoz. A településnek erről gondoskodnia kell. Kivétel ez alól a korai felkészítés és gondozás, mely a tanulók-különösen a HHH-s tanulók iskolai sikerének egyik fontos eszköze. Ezt a szolgáltatást helyben kell megoldani. A gyógytestnevelés, a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet jelenleg nem elérhető a településen. A gyógytestnevelést kistérségen belül kell megoldani.
155
d) Óvodáztatás Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
1 500 fő 493 fő 132 fő n.a. n.a. n.a. 20
Az óvoda nem rendelkezik adatokkal azokról a 3-5 éves gyermekekről, akik nincsenek beiratkozva az óvodába. Az intézménynek a gyermekvédelmi szakszolgálattal és a védőnői szolgálatokkal közösen kell felderíteni azt, hogy pontosan hány gyermek jogosult a szolgáltatás igénybevételére, valamint arra, hogy hány gyermek nem veszi ezen szolgáltatást igénybe. El kell érni, hogy ez a rendszer pontosan lássa az okokat, ami miatt esetlegesen kimaradnak az ellátásból a gyermekek, valamint azt, hogy a szülők nyilatkozzanak iskolai végzettségükről . Az óvoda jelenlegi kapacitása nem elégséges a teljeskörű szolgáltatáshoz. Prioritásként kell megfogalmazni azt, hogy a HHH-s gyermekek kaphassanak elsődlegesen ellátást a rendszerben. Mivel a városhoz két kiterjedt külterületi rész is tartozik, szükséges megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az érintett településrészeken (Martinka és Sámsonkert) óvodai tagintézmény létrehozására milyen lehetőség van. Abban az esetben, ha lehetőség adódik tagintézmények létesítésére, akkor kiemelt fontossággal kell kezelni a HH/HHH-s gyermekek megfelelő arányú reprezentációját- megelőzve ezzel az intézményi szegregációs tendenciát. Az Eszterlánc óvodában 20 csoportban folyik a gyermekek nevelése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek eloszlása az alábbiak szerint alakul a 20 óvodai csoportban:
156
A csoportok vegyes korosztályú csoportok. Az egyes csoportok létszámát és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek csoportonkénti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az egyes óvodai csoportok között a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya meghaladja a 25%-ot. Az Eszterlánc óvodában alkalmazzák az IPR -t. Az óvodában nincsen nyilvántartott SNI-s tanuló. Ez azt jelenti, hogy a korai szakaszban nem sikerült felismerni a viselkedési zavarokkal illetve a nevelési problémákkal küzdő gyermekeket. Erre alkalmas a korai fejlesztő pedagógia. Ennek megerősítése elengedhetetlen fontosságú.
e) Általános iskola Az általános iskolai oktatás a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben valósul meg. Az intézmény egy központi épülettel és 6 feladat-ellátási hellyel rendelkezik. Ezek közül egy telephely (II. Rákóczi F. Ált. Iskola és AMI Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Tagozata Szatmári u. 16.) a szegregáltan oktatható1 sajátos nevelési igényű gyerekek oktatását végzi.
1
2008-2009-es tanév adatai az iskola közlése alapján.
157
Általános iskolai feladatellátási helyek (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók (gyógypedagógiai oktatással magántanulókkal együtt)
száma 6 száma 53 száma 58 száma és
Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 2007. december 31.-ei állapot szerint Forrás: Gyermekjóléti Szolgálat
1.192 fő 5 fő 63 fő
43 fő 336 fő
179 fő 140 fő2 320 fő 78 fő -
Az általános iskolai tanulók száma 1192 fő, az összlétszámon belül a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma 336 fő. Az első osztályosok, és a kilépő nyolcadik osztályosok száma azt jelzi, hogy az iskolai gyermeklétszám hosszú távon is biztosítva lesz. Ezt segíti elő a Debrecenből érkező családok folyamatos beköltözése a településre. A 6-14 éves gyerekek számát (1685 fő), valamint az iskolai létszámot összevetve (1192 fő) azonban az is megállapítható, hogy 493 6-14 éves korú gyermek hollétéről jelenleg az önkormányzat nem rendelkezik információval. Az iskola magántanulóinak száma nem éri el az országos átlagot. A közoktatási törvény részletesen rögzíti a magántanulói státusz kialakításának a lehetőségeit. A továbbiakban el kell érni azt, hogy csak azok a tanulók lehessenek magántanulók, akik e törvény hatálya alá esnek. A 493 gyermek esetében elképzelhető, hogy egy részük a településről eljáróként jelenik meg, ennek felmérése elengedhetetlen feladat. Települési szinten pontosan ismerni kell az eljáró gyermekek számát, valamint azokat a tanulóknak a számát, akik nem teljesítik tankötelezettségüket. Az erre vonatkozó felméréseknek 2008 augusztus 15-ig meg kellett történnie, az iskolából kimaradt gyerekek megkeresését, iskolai oktatásba történő visszavezetésére irányuló programot haladéktalanul ki kell dolgozni. A halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatokat vizsgálva szintén tapasztalható eltérés. Az összesen 841 gyermek után nyilatkoztak, de az óvodában 132 HHH-s, az iskolában 336 HHH-s gyermek található. Az eltérés 373 HHH-s gyermek, akiknek hollétéről információval kell rendelkezni.
2
Megjegyzés: év közben a 8. évfolyamon tanulók száma 143 főre változott.
158
Szükséges felülvizsgálni a gyerekek tankötelezettségének teljesítésének követését, valamint az önkormányzat és az intézmények közötti kommunikációs folyamatot, amelyből a HHH-s adatokra vonatkozó eltérés származhat.
Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma
Feladatellátási hely (neve és címe) II. Rákóczi F. Ált. Iskola és AMI Hajdúsámson Kossuth u. 2-8. II. Rákóczi F. Ált. Iskola és AMI Hajdúsámson Kossuth u. 16. II. Rákóczi F. Ált. Iskola és AMI Hajdúsámson Jókai u. 61. II. Rákóczi F. Ált. Iskola és AMI Sámsonkert, Fő u. 41. II. Rákóczi F. Ált. Iskola és AMI Martinka, Iskola u. 15. II. Rákóczi F. Ált. Iskola és AMI Martinka, Török u. 46. II. Rákóczi F. Ált. Iskola és AMI Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Tagozata Szatmári u. 16. Összesen
Gyermekek , tanulók száma
HHH gyermekek , tanulók száma
SNI és részképess ég zavaros gyermekek , tanulók száma
75
878
211
18
(Telephely)
6
76
28
-
(Telephely)
5
76
22
1
(Telephely)
5
74
31
-
(Telephely)
2
28
8
1
(Telephely)
2
17
11
-
7
43
25
43
102
1192
336
63
Főállású pedagógusok létszáma
(Központ)
Funkció
(Telephely)
159
A HHH-s tanulók megoszlása az évfolyamokon
Az SNI-s tanulók megoszlása az az évfolyamokon
Az iskolai osztályokat megvizsgálva a legnagyobb arányban az 1. osztályban találhatóak HHH-s gyermekek, a 2. osztályban számuk csökkent, míg a 6. osztályban találhatóak legalacsonyabb számban HHH-s gyermekek. Az 5. osztályban található legnagyobb arányban SNI-s gyermek, míg legkisebb mértékben az 1. gyermekek között találunk sajátos nevelési igényűeket. A HHH-s tanulók aránya a telephelyeken működő iskolákban esetenként meghaladja a 40%-ot. Egy helyen, Martinkán a 60%-ot. Ez a települési szegregációból ered, melynek felszámolására az IVS-ben tesz javaslatokat. Az iskola három olyan feladat-ellátási hellyel rendelkezik, amely két külterületi városrészben működik. Sámsonkert és Martinka esetében találunk feladat-ellátási helyeket. A sámsonkerti intézményben 1-6 osztályban folyik oktatás. Az 5-6 osztályban összevont oktatás folyik. A sámsonkerti intézmény összes tanulói létszáma 74 fő, közülük 31 fő HHH-s tanuló, amely az összes diák 41,9%-a. A martinkai intézményekben 1-8 osztályban folyik az oktatás, az 1-3, 2-4, 5-6 és 7-8 osztályokban összevont osztályok találhatóak. Az összes tanulói létszám 45 fő, közülük 19 fő HHH-s tanuló, amely az összes diák 42,2%-a. A két településrészen a település vezetése az iskolák fejlesztését tűzte ki célul. A HHH-s adatokat vizsgálva azonban javasolt ennek az elgondolásnak felülvizsgálata, hiszen mindkét intézmény rövid időn belül erősen szegregált tagintézménnyé válhat. A telephelyi iskolákban alacsonyak a tanulói létszámok, érdemes átgondolni az intézmények összevonásának a lehetőségét , mely nem csak a szegregációt hivatott kezelni, de lényeges lehet az intézkedés költséghatékonysági vonzata is.
160
építés Feladatellátá vagy si hely legutób (megnevezés bi e) felújítás éve Központ Sámsonkert Martinka SNITT
2000. 2006.
logopédi ai foglalkoz -tató, egyéni fejlesztő szoba 6 -
szüksé nyel gvi tantere labor m
számítás számítógé vízöblít étkező technika tornate p (min. P4 éses vagy i rem szintű) WC ebédlő szaktant erem
1 -
3 -
2 2 2
31 -
2 -
48 3 5
A központi és a külterületi iskolák infrastrukturális háttere egyenlőtlen. A külterületi iskolák infrastrukturális háttere kedvezőtlenebb, a feladat-ellátási helyek fejlesztésre szorulnak. A fenti elvárást (a telephelyi intézmények összevonással történő megszüntetése) támasztja alá a szükségtantermek száma is. Gyógypedagógiai nevelés, oktatás
6+73 2 2
1
1 -
-
-
-
-
Ebből gyógypedagógiai tagozaton (ált. isk)
SNI tanulók létszáma: Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar Súlyos magatartási, tanulási zavar Egyéb A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban
63 -
43 42 1
ebből
ebből
Főállású gyógypedagógusok létszáma oligofrén pedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos Logopédus Pszichopedagógus szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos Szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos
Ebből a gyógypedagógiai tagozaton tanít (ált. isk) -
3
11
-
9 -
-
20
-
A főállású gyógypedagógusok száma 6 fő az általános iskolában, plusz 7 fő a SNIT tagozaton.
161
2 -
Az iskola tanulói közül 63 sajátos nevelési igényű, ez az arány 5,2%, az országos átlag alatt van. A 63 tanuló közül 20 integráltan, 42 szegregáltan oktatható. A gyerekek felülvizsgálata 2007-ben megtörtént. A gyerekek fejlesztését egyéni és csoportos fejlesztési tervek alapján szakemberek végzik. Az SNI tanulók (integráltan oktathatók) körére pedagógus asszisztensek, fejlesztő pedagógusok, logopédus segítségnyújtás áll rendelkezésükre. A 2008-2009-es tanévben a törvényben meghatározottak szerint egyéni haladási terv szerinti tanórai foglalkozásokon való differenciált képzésben részesülnek. Minden SNI tanuló megkapja a szükséges támogatást mind a tanórákon, mind a fejlesztő foglalkozásokon.
Lemorzsolódás aránya az intézményben
2003/20 04 2004/20 05 2005/20 06 2006/20 07 2007/20 08 2008/20 09 (tervezet t)
Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétsz HHHámon tanulók belül körében
Évfolyamismétlők aránya (%)
Magántanulók aránya (%)
összlétsz HHHámon tanulók belül körében
összlétsz ámon belül
1,7 %
0,5 %
-
-
2,3 %
0,47 %
-
-
1,85 %
0,32 %
-
-
2,07 %
0,57 %
-
-
1,43 %
2,38 %
0,5 %
-
-
0,61%
0,37%
0,76 %
-
országos átlag 2,11% 2005/20 06
1,79 %
0,42%
HHHtanulók körében
0,60 %
A lemorzsolódás arányát vizsgálva az intézményben megállapítható, hogy az évfolyamismétlők aránya az országos átlag alatt van, 1,79%. A magántanulók aránya szintén az országos átlag körüli átlagot mutat, míg a 250 óránál többet hiányzó diákok aránya magasan az országos átlag felett van, a HHH-s diákok között ez az arány még magasabb, 2,38%. A hiányzások visszaszorítása érdekében a jelenlegi jelzőrendszer átdolgozását meg kell tenni, hogy a hiányzó diákokról mielőbb információkkal rendelkezzen az intézmény, szükség esetén a településen lévő cigány kisebbségi önkormányzat munkatársait is célszerű bevonni a munkába. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az intézményben nem követték nyomon a HHH-s tanulók iskolai jellemzőit. -
162
Továbbtanulási mutatók az intézményben Szakközépisko Nem tanult la (érettségit Szakiskolai Speciális tovább adó képzés) képzés (%) szakiskola (%) (%) (%) HHH- összlét HHHösszlét HHHösszléts HHHösszléts HHHtanuló számo tanulók számo tanulók zámon tanulók zámon tanulók k n belül körébe n belül körébe belül körében belül körében köréb n n en
Gimnázium (%) összlé tszám on belül 2003/20 04 2004/20 05 2005/20 06 2006/20 07 2007/20 08 2008/20 09 (tervezet t)
10 %
43 %
43 %
4%
22 %
35 %
43 %
-
9%
38 %
53 %
12 % 16,8 %
39 %
49 %
10 %
országos átlag 36,6% 2005/20 06
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
3,2 %
-
-
-
-
-
6,5 % 49,0 % 25,8 % 30,7 % 64,5 % 3,5 %
40 %
50 %
-
43,1%
19,0%
1,3%
A továbbtanulási mutatók esetében gimnáziumban a tanulók 16,8%-a tanul tovább, közülük 6,5% HHH-s diák. A gimnáziumban való továbbtanulás messze elmarad az országos átlagtól. A diákok közel fele, 49% szakközépiskolában folytatja tanulmányait, ezen belül a HHH-s diákok aránya 25,8%. A szakiskolai továbbtanulást a tanulók közel egyharmada, 30,7% választja, ezen belül azonban magas a HHH-s tanulók aránya, 64,5%. Speciális szakiskolában a tanulók 3,5% folytatja tanulmányait. A továbbtanulási tanácsadás során szükséges megfelelő motivációk kialakítása a tanulókban, hogy minél nagyobb arányban kerüljenek be érettségit adó intézménybe, ezzel erősítve a majdani munkavállalásukat, munkaerő-piaci helyzetüket. A szülők igénye eddig az volt, hogy a tanulók érettségit és szakmát is szerezzenek, ezért kevésbé népszerű a gimnázium. A szülőkkel való intenzív kapcsolattartás, a személyes megbeszélések segíthetnek ezt a helyzetet korrigálni.
163
A tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Létszám 2005/2006 Programo Összes k tanuló Alapfokú művészet -oktatás 386 Kisebbség i program -
HHH tanulók
Létszám / tervezett létszám 2006/2007 2007/2008
2008/2009
Összes tanuló
Összes tanuló
HHH tanulók
355
17 (5%) 250
-
500
494
320
Szakkör Iskolai nyári tábor Erdei iskola
326
316
612
260
260
260*
-
260
-
-
-
-
-
245
Napközi
-
-
HHH tanulók4
94 (27,9%) 113 (33,6%) -
-
-
Összes tanuló
-
HHH tanulók
-
-
A tanán kívüli foglalkozásokon megállapítható, hogy a HHH-s gyerekek az Alapfokú művészetoktatásban, a Napköziben és a Szakkörökön egyaránt alulreprezentáltak. Szükséges külön program kidolgozása ezeken a területeken. A napközis ellátás a HHH-s gyerekek esetében különösen fontos feladat, a fenntartónak felül kell vizsgálni eddigi gyakorlatát és szükség esetén további napközis csoportok beindítását szükséges biztosítani. A napközis ellátás jelenleg minden 1-2. osztályos tanuló számára biztosított, aki azt igényli. A 3-4. osztályban előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik. A SNI tagozaton mindenki számára biztosítja a fenntartó és az iskola vezetése a napközis ellátást. A napközis ellátás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a HHH-s gyerekek minél nagyobb számban vegyenek részt, ez nagymértékben elősegítheti iskolai sikerességüket. A fenntartó és az iskolavezetés által megfogalmazódott az az elképzelés, hogy a külterületi iskolák felső tagozatai a központi épületben folytatják a 2008/2009-es tanévtől tanulmányaikat. Az intézmény bármely tanuló számára biztosítja a művészeti oktatásban, szakkörökön való részvételt, senki sem került elutasításra. A fenntartó kellő számú napközis csoportot biztosít. A meglévő csoportok sem működnek maximális létszámmal. A Martinkáról bejáró felső tagozatos tanulókat délután pedagógus asszisztens felügyeli. Az iskolai könyvtár mindenki számára hozzáférhető, még a délutáni órákban is.
4
A HHH-s gyerekek százalékos adatai az iskola teljes HHH-s létszámára lettek vetítve.
164
Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel Létszám 2005/2006 Programo k
Útravaló Program Arany János Program Tanoda Egyéb
Összes tanuló
HHH tanulók
4 -
2006/2007
-
Összes tanuló
Létszám / tervezett létszám 2007/2008 2008/2009
HHH tanulók
Összes tanuló
HHH tanulók
Összes tanuló
HHH tanulók
4
1
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Az iskolán kívüli programok esetében megállapítható, hogy az ezeken való részvétel a korábbi tanévekben is alacsony volt, a 2007/2008-as tanévben teljesen megszűnt. Az iskolán kívüli programok nagyban elősegíthetik a HHH-s tanulók iskolai sikerességét is, ezért ezek beindítása mindenképpen javasolt. Ilyen a tanoda program, mely nem csak a tanórákon kívüli felzárkóztatás és tehetséggondozás nyílt terepe, de segítséget nyújt a szabadidő megszervezéséhez, illetve a pályaválasztáshoz is. Az intézmény nem igényelt integrációs normatívát. A jövőben szükséges lenne megteremteni annak lehetőségét, hogy az iskola az integrációs és/vagy képességkibontakoztató normatíva igénylésére alkalmas legyen, de ettől az intézmény vezetése elzárkózik. Integrációs módszertani továbbképzésen az iskola pedagógusai nem vettek részt. Szükséges ezen módszertanok elterjesztése, intézményi szinten szükséges elkészíteni az erre vonatkozó továbbképzési tervet. A település társadalmi rétegződése, a tanulók magas létszáma, a gyerekek egy részénél a stabil szociokulturális háttér hiányosságai illetve a tanulók közötti szociokulturális háttér különbözősége, a tanulási, magatartási, beilleszkedési problémák számának növekedése arra késztette az iskolát, hogy kiépítse a Belső Gondozói Rendszert (BGR), ahol a hátránnyal induló, folyamatosan nehézségekkel küzdő gyermekek kerülnek fókuszpontba. A BGR kiépítésére, működtetésére munkaközösség alakult, Belső Gondozás - Fejlesztés néven. Tagjai: két főállású belső gondozó, két órakedvezménnyel dolgozó belső gondozó, három fejlesztő pedagógus, két logopédus és egy segítő pedagógus. A Belső Gondozói Rendszer működésének részletes bemutatása Az 1999/2000. tanévtől a COMENIUS minőségirányítási rendszerrel összekapcsolva a Hollandiában kidolgozott Belső Gondozói Rendszer (BGR) bevezetését kezdte meg az iskola. A rendszer működtetésének célja, hogy tanulók minél sikeresebbek legyenek, iskolai problémáik megoldódjanak. A holland modellt átdolgozták, figyelembe véve a helyi sajátosságainkat. Ezért a tanulási, magatartási, beilleszkedési problémákon túl a működés része a szociális háttér, és az egészségügyi problémák figyelemmel kísérése is.
165
Problématerületek a Belső Gondozói Rendszerben
166
A célok megvalósítása érdekében a pedagógusokkal belső gondozók, fejlesztő pedagógusok, logopédusok működnek együtt. A belső gondozók a problémafeltárástól a megoldásig koordinálják és nyomon követik a tanuló érdekében tett lépéseket. A fejlesztő pedagógusok, logopédusok a hátrányok leküzdésében, a felzárkóztatásban, az egyéni fejlesztésben kapnak kiemelt szerepet. Tanév elején az első osztályokban tanulási képességek vizsgálata történik. A felsőbb évfolyamokon tantárgyi mérések (magyar, matematika) - közoktatási helyzetelemzés és terv tartalmazza az adatokat- során tárják fel a kudarc, sikertelenség okait, keressük a megoldás lehetőségeit Osztályértékelő és probléma-megbeszélések keretében értékelik, elemzik a tanulók eredményeit, majd a tanulási nehézségek, hátrányok, lemaradások enyhítése érdekében fejlesztő, beszédjavító foglalkozásokon vesznek részt a gyerekek. A tanórán differenciált foglalkozással, egyéni bánásmóddal, esetenként személyre szabott gyakorlóanyaggal, korrepetálással igyekeznek a pedagógusok tanulásukban segíteni őket. A gyermek problémáinak megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot alakítanak ki a szülőkkel is.
Kapcsolattartás a BGR koordinálásával
167
A BGR 10 éve lett bevezetve, az eredményeket az iskola folyamatosan méri. Javasolt a tíz éves munka eredményének részletes elemzése, a fejlődések és a problémák feldolgozása. Annak a megvizsgálása, miként lehet az IPR-t ötvözni (mely a magyar oktatási rendszer szerves része) az BGR-rel. A tanulók sikeressége illetve az iskolai kudarcok elkerülése, megelőzése céljából javasolt a szülők-mint a szolgáltatás megrendelőinek a bevonása az oktató-nevelő munkába.
2. A település szociális helyzete, hozzáférés a szociális ellátásokhoz és az alacsonyan képzett munakerő helyzete a munkaerőpiacon A helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény biztosította a települési önkormányzatok önállóságát. A törvény 8. § (4) bekezdése alapján a települési önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. A szociális alapellátás körébe tartozó önkormányzati feladatok a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben nyertek meghatározást. A szociális alapellátás két fontos feladatkört foglal magába, melyet a települési önkormányzatoknak el kell látniuk. Ezek a következők: 1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátási kötelezettség, melynek keretében a jogosult számára időskorúak járadékát és temetési segélyt, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg az önkormányzat. 2. Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátási kötelezettségek, melynek alapellátási formái az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, valamint a speciális alapellátási formák. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményrendszer ma Magyarországon mintegy 700.000 fő részére nyújt szolgáltatást. A szociális törvény megalkotása óta eltelt időben folyamatosan nőtt a települési önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények által biztosított ellátások iránti igény, melynek legfontosabb összetevői a kedvezőtlen demográfiai, illetve jövedelmi viszonyok. A szociálpolitikai ellátások családi funkciók megőrzését szolgáló szerepének fejlesztése: a családsegítő szolgáltatások erősítésével, a család és munkahely összeegyeztetését segítő szolgáltatások kialakításával, a gyermekek családban nevelkedésének fokozott támogatásával. A szociálpolitikai ellátások társadalmi integrációt szolgáló szerepének erősítése a fogyatékossággal élőket segítő szolgáltatások fejlesztésével, az alacsony státuszú, szegregált lakosság szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének segítésével, a hajléktalan-ellátás rendszerszerű fejlesztésével, speciális segítő szolgáltatások biztosításával, valamint az intézményből kikerülők integrációs esélyeit növelő modelljellegű programok indításával. Kulcsszerepe van a nem állami részvétel erősítésének mind a szolgáltatások, mind pedig a döntés-előkészítés terén. Hozzá járul ehhez a civil és önkormányzati közös fórumok létrehozása is, amelyeket a helyi civil szerveződések működtetnek. Kiemelt feladat a szükségletorientált ellátástervezés, valamint a regionális tervezés támogatása, az erőforrások egyesítése; valamint az ágazat megtartó erejének erősítése, humánerőforrásának fejlesztése, a szociális képzések és igazgatás korszerűsítése.
168
A szociális törvényben meghatározott ellátások rendszere Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások ALAPELLÁTÁSOK étkeztetés házi segítségnyújtás
Szakosított ellátási formák
Tartós bentlakásos intézmények
Átmeneti Nappali ellátást elhelyezést nyújtó nyújtó intézmények intézmények
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás családsegítés
Ápolást, gondozást Rehabilitációs nyújtó intézmények intézmények
pszichiátriai betegek rehabilitációs Idősek otthona intézménye demens részleg Speciális alapellátási szenvedélyfeladatok: betegek fogyatékos közösségi pszichiátriai rehabilitációs személyek otthona ellátás pszichiátriai betegek intézménye támogató szolgálat fogyatékos otthona szenvedélybetegek személyek szenvedélybetegek részére szolgáltatás rehabilitációs otthona utcai szociális munka intézménye hajléktalanok hajléktalan otthona személyek rehabilitációs intézménye
Lakóotthonok fogyatékos személyek lakóotthona pszichiátriai betegek lakóotthona szenvedélybetegek lakóotthona
időskorúak gondozóháza
idősek klubja fogyatékosok nappali intézménye nappali melegedő fogyatékos szenvedélybetegek személyek nappali intézménye gondozóháza pszichiátriai betegek pszichiátriai betegek nappali intézménye átmeneti otthona szenvedélybetegek átmeneti otthona éjjeli menedékhely hajléktalan személyek átmeneti szállása
(az Önkormányzat által már működtetett ellátásokat aláhúzással, a jövőbeni kötelező feladatokat „dőltbetűs” kiemeléssel jelöltük)
169
10 000 fő feletti lakosú önkormányzat kötelező feladatai Önkormányzat 10 000 fő felett Sorszám
Az ellátás Szolgáltatás (ellátás) számára működtet biztosításának megnevezése Szt. 86-87§. kötelező módja (X) I. Alapellátások
1.
Étkeztetés
X
X
2.
Házi segítségnyújtás
X
X
3.
Családsegítés
X
X
Családsegítő Szolgálat és Gondozási Központ, Árpád Hajdúsámson, u. 22. 4251
Speciális alapellátási feladatok 1.
Közösségi pszichiátriai ellátás
X
-
2.
Támogató szolgálat
X
-
3.
Szenvedélybetegek szolgáltatás Utcai szociális munka
részére X
-
X
-
X
X
-
-
4.
II. Szakosított ellátási formák 1. a.
Nappali ellátást intézmények Idősek klubja
b.
Fogyatékosok nappali intézménye
c.
Szenvedélybetegek intézménye
nappali -
-
d.
Pszichiátriai intézménye
nappali -
-
e.
Nappali melegedő
X
-
2.
Átmeneti elhelyezést intézmények
a.
Időskorúak gondozóháza
X
-
b.
Fogyatékos személyek gondozóháza
-
-
c.
Pszichiátriai otthona
átmeneti -
-
d.
Szenvedélybetegek otthona Éjjeli menedékhely
átmeneti -
-
X
-
f.
Hajléktalan szállása
átmeneti -
-
3.
Tartós bentlakásos intézmények
e.
betegek
betegek
személyek
nyújtó
nyújtó
170
Családsegítő Szolgálat és Gondozási Központ, Árpád Hajdúsámson, u. 22. 4251
A táblázatban jól látható, hogy az alapvető ellátásokat a település helyben biztosítja. A Speciális Alapellátásokból azonban egyet sem képes ellátni a település. Ezeket a rászorulók 12 km-es távolságban, Debrecenben érhetik el. Az Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények elérhetősége sincs megoldva. Mint az a Szociális Szolgáltatások Tervezésének koncepciójában olvasható, Hajdúsámson Önkormányzata fontosnak tartja az alapellátás további fejlesztését, új szolgáltatások bevezetését, és a még nem megvalósított kötelező feladatok ellátását. A városi önkormányzat többek között célul tűzte ki az alapellátásokban lévő gondozottak számának növelését, és az ellátás színvonalának fejlesztését. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények finanszírozásában a települési önkormányzatok nem tudnak nagy szerepet játszani, így a legtöbb esetben más szolgáltatók vették át a szerepet, úgy mint egyházak, non-profit szervezetek, esetekben profitorientált szervezetek. A Hajdúsámson települési önkormányzat is, fontos problémának látja a megyei koncepcióban is megjelenő hajléktalanok elhelyezési problémáit, bár a településen nem érzékelhető a probléma, -a település Debrecen agglomerátumába tartozik- mégis az ellátó rendszerben már megjelentek olyan ellátottak, akik fő problémája a hajléktalanság. Összefoglalva elmondható, hogy Hajdúsámson Város Önkormányzata a következő elveket tartja szem előtt szociális szolgáltatások fejlesztésénél: • a lakossági igények felmérése után kerül sor a szociális szolgáltatások fejlesztésére, • ez legyen hatékony, a rászorultak által jól átlátható, • esetenként új szervezeti egységekkel bővülő intézményrendszert alakítson ki, • mely az ellátott közvetlen környezetében, azonnali segítséget jelenthet, • a kialakított szolgáltatási rendszer feleljen meg a rászorultak igényeinek, a jogi szabályozásnak, • a megfelelő intézményrendszer kialakításához elengedhetetlen más szervezetekkel, települési önkormányzatokkal, megyei önkormányzattal történő kapcsolatfelvétel és kooperáció, különös tekintettel a „jó gyakorlatok”-ra abból a célból, hogy a pályázatok során, konzorciumi partnerként, társulások létrehozásával, nagyobb eséllyel induljon a pályázó a támogatás elnyerésért.
A 7 évesnél idősebb népesség iskolai végzettsége, százalékban
Terület,
Általános Első évfolyam át sem végezte el 1,8
Megyei jogú város Többi 2,3 város Községek 2,6
iskola 1. – 7. 8. Évfolyam évfolyam
Középiskola Egyetem, főiskola Érettségi érettségiv oklevél oklevéllel nélkül el nélkül
14,2
21,4
19,0
24,1
5,3
14,1
23,7
28,9
23,2
15,3
1,3
5,3
28,1
33,3
21,4
10,8
0,7
0,3
0,9
2,7
2,7
8,1
Hajdú2,5 24,2 34,2 24,1 11,3 sámson Megye 2,2 21,1 27,1 21,1 17,6 összesen Forrás: 2001. évi népszámlálás, és azok alapján számított adatok
171
A táblázat a megyei, megyeszékhelyi és a nagyobb városok átlagértékével veti össze a hajdúsámsoni képzettségi átlagot. A táblázatból jól látható, hogy az általános iskola első évfolyamát el nem végzők aránya a megyei átlagénál magasabb. Ennek az oka az, hogy sem a településnek sem az iskolának nincsen teljes képe a tanköteles korú gyermekek iskolai jelenlétéről. Feladat a külterületeken élő gyermekek és a rendszer szempontjából nem látható családokkal a kapcsolatfelvétel, a gyermekvédelmi szakszolgálat, a védőnői szolgálat bevonásával. Hajdúsámson meghaladja a megyei átlagot az érettségit nem adó középfokú végzettséggel rendelkező polgárok szempontjából. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők tekintetében viszont ez nem mondható el. Ennek oka lehet az, hogy ezen végzettségűek elhagyják a települést. Ami egyfelől a munkahelykínálat szempontjából illetve Debrecen közelségéből vezethető le. Másfelől viszont ez vissza is fordítható, mert Debrecen közelsége, illetve az ingatlanárak piaci attraktivitása fordított helyzetet is eredményezhetne. Feladat a visszaterelés lehetőségének megvizsgálása, e problémának a megvitatása és egy koncepció készítése a probléma megelőzésére illetve megoldására. Az alacsony képzettség illetve a munkaerőpiaci esélytelenség társul a helyi befektetési és munkahelyteremtési kedv korlátozott voltával. Ennek következménye az alábbi táblázatban jól látható.
Háztartási felmérés, hogy igényeltek-e a családban támogatásokat Igen, és meg is Igen, de Nem kapta elutasították Közgyógyellátási igazolvány 16,8 2,4 80,0 Gyermeknevelési támogatás 10,9 2,1 85,8 Rendszeres gyermekvédelmi 10,5 2,0 86,7 támogatás Rendszeres szociális segély 8,3 2,7 88,3 Munkanélküliek jövedelempótló 5,3 2,3 91,6 támogatása Súlyos mozgáskorlátozottak 2,9 1,5 94,8 támogatása Ápolási díj 2,1 1,3 95,9 Temetési segély 2,1 1,1 96,0 Lakáscélú támogatás 2,0 1,3 95,9 Átmeneti segély 1,6 2,7 95,1 Rendkívüli gyermekvédelmi 1,1 1,1 97,1 támogatás Időskorúak járadéka 0,4 1,2 97,6
172
Nem tudja 1,6 2,4 1,6 1,6 1,6 1,6 1,4 1,4 1,6 1,4 1,6 1,6
Demográfiai adatok A népességmegoszlása életkori csoportok szerint Hajdú–Bihar megye Hajdúsámson 2001. 2001. 0 – 14 évesek 18,6 24,5 15 – 39 36,2 38,3 évesek 40 – 59 26,6 23,7 évesek 60 év 18,6 13,4 felettiek Forrás: Népszámlálás 2001., és saját adatfelvétel
Hajdúsámson 2004. 20,8 36,9 27,3 14,9
Hajdúsámson lakossága kifejezetten fiatal, a gyermekkorúak a teljes lakosság egynegyedét teszik ki, miközben az időskorúak aránya egyharmaddal alacsonyabb, mint a megyében. Ez azt is jelenti, hogy a város közszolgáltatásai közül a fiatalokra és a gyermekes családokra irányulók fejlesztése és működtetése jelenleg a legnagyobb feladat: az óvoda, az iskola, a családsegítő és a gyermekvédelmi szolgálat működtetése, az iskolai és körzeti védőnői szolgálat, a gyermekekkel összefüggő támogatások és intézmények fenntartása, fejlesztése és kiépítése, ha azok nem felelnek meg a törvényi előírásoknak (épület, felszerelés, szakmai létszámok). A város az elmúlt években feszített tempóban fejlesztette iskoláját, az óvoda is engedélyezett befogadóképessége fölött működik. Tekintettel a demográfiai folyamatok trendjeire, valószínű, hogy a debreceni középiskolák közelsége ellenére sor kerül a középfokú oktatás valamilyen típusának az indítására is, különösen, ha a városi ranggal együtt járó intézmény fenntartási „elvárást” is figyelembe vesszük. A fiatalabb korosztályokra irányuló helyi szociális, – és egészségpolitika az aktív korosztályokkal való törődést is jelenti, ami elsősorban a munkahelyteremtést, a munkahelyek vonzását, a beruházások és a vállalkozások „megtelepedését” jelenti, ami azonban részben a debreceni agglomeráció fejlődési folyamatainak, részben a kistérségi együttműködésnek rendelődik alá, és a városra az infrastruktúra fejlesztése révén gyakorol nagy nyomást (pl. az ingázás feltételeinek a javítása révén). A gyermek-és felnőtt korosztályokra irányuló „helyi politikák” nem feledkezhetnek meg az idősebb korosztályokról sem, bár úgy tűnik, az idős ellátás koránt sincs akkora nyomás alatt, mint pl. a gyermekkorúak ellátása. A háztartások között a nukleáris családi háztartás (szülők és gyerekeik) a legjellemzőbb a városban, de magas az egyszemélyes háztartások aránya is. Igen jelentős a kiterjesztett háztartások aránya, azaz azoké, ahol a nukleáris család mellett egyéb rokon is található, csaknem minden tizedik személy ilyen háztartásokban/családokban él. Zömük a közmegnevezés szerinti „többgenerációs család”, ami viszonylag jelentősnek mondható a településen. A továbbiakban, a háztartásokban élő összes személy életkori csoportok szerinti megoszlását mutatjuk be. Az önkormányzat szociális feladatainak ellátását, állami finanszírozásból és önkormányzati költségvetési forrásból biztosítja. Az önkormányzat által nyújtott támogatások az elmúlt években kifejezetten nagy növekedést mutatnak, amely a rászorultak számának növekedésének köszönhető. Ugyanakkor az önkormányzat költségvetését a kiadások nagyban megterhelik.
173
Családsegítés Hajdúsámson Város Önkormányzata a szociális ellátások helyi szabályairól szóló módosított 12/2003. (VI.24.) ÖR számú rendelete alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokat a Családsegítő Szolgálat és Gondozási Központ feladatába utalta. A személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátási formák közül étkeztetést, házi segítségnyújtást, illetve családsegítést, a szakosított ellátások közül idősek nappali ellátását biztosítja a város a gondozási központon keresztül integrált szervezeti formában. A város képviselő testülete átruházta az intézmény vezetőjére a szociális ellátások iránti kérelmek elbírálását. A Családsegítő Szolgálat és Gondozási Központ 1996-ban alakult a képviselő testület 135/1996.(XI.28.)ÖK számú határozatával, Hajdúsámsonban az Árpád u. 22./a. szám alatt, mint önálló jogi személyként működő helyi önkormányzati költségvetési szerv. Az intézmény alaptevékenységében ellátja a házi segítségnyújtást, étkeztetést, családsegítést, és az idősek nappali ellátását, Idősek Klubja formájában. Az intézmény ellátási területe Hajdúsámson belterülete, Sámson-kert és Martinka kivételével, akik az alapellátásból nem részesülnek. A jövőben be kell vonni a külterületeket is az ellátásba. Az intézmény két szervezeti egységből áll, úgy mint Családsegítő Szolgálat és Gondozási Központ, az alábbi következő szerint. Az intézmény szervezeti felépítése
Családsegítő Szolgálat és Gondozási Központ vezetője 1 fő (szociális munkás)
Gondozási Központ
Családsegítő Szolgálat 1 fő családsegítő (egyetem) 1 fő technikai dolgozó Idősek Klubja 1 fő szociális gondozóápoló 1 fő technikai dolgozó
Házi segítségnyújtás 2 fő szociális gondozóápoló
Étkeztetés 2 fő tiszteletdíjas
A két szervezeti egység mellérendelt viszonyban áll egymással, az egész intézmény gazdasági-pénzügyi feladatait Hajdúsámson Város Polgármesteri Hivatala látja el. Az intézmény vezetője gyakorolja az intézményben dolgozók felett a munkáltatói jogokat, felelős az intézmény, és benne a két szervezeti egység szakmai munkájáért, felelős a szakszerű és törtvényes működésért, a takarékos gazdálkodásért. Az intézmény dolgozói létszáma nem felel meg a törvényi előírásoknak, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló módosított 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendeletben foglaltaknak.
174
Házi segítségnyújtás keretében gondozási körzetenként (800-1400 fő lakos) 1 fő szociális gondozó foglalkoztatását írja elő a rendelet. Hajdúsámson lakosainak száma 12462 fő (2008-as adat). Az intézmény alaptevékenysége Hajdúsámson város közigazgatási területére terjed ki, így a házi segítségnyújtás keretében 8 fő szociális gondozó, 1 fő vezetőgondozó foglalkoztatása elengedhetetlen lenne. Hasonlóan alacsony a foglalkoztatottak száma a Gondozási Központon belül a Családsegítő Szolgálatban. A Rendeletben foglaltak alapján családgondozói körzetenként (2500-4000 fő lakos) 1 fő családgondozó foglalkoztatása szükséges, amely jelen esetben 3 fő családgondozót jelent. Az Idősek Klubja szintén dolgozói létszámhiánnyal küzd, mivel 5 napos nyitva tartás és 30 vagy az alatti férőhely esetén legalább 1 fő klubvezető, és 2 fő szociális gondozó foglalkoztatása lenne kötelező. A Gondozási Központban 6 fő alkalmazott foglalkoztatása után, 1 fő gondozási központvezető, 1 fő szociális segítő, 1 fő mentálhigiénés szakember foglalkoztatását írja elő a rendelet. Összefoglalóan elmondható, hogy a Családsegítő Szolgálat és Gondozási Központban foglalkoztatott 7 fő alkalmazott létszám szempontjából nem felel meg a törvényi előírásoknak. A létszámbővítés szükséges, ennek érdekében meg kell vizsgálni a belső forrásátcsoportosításának, valamint pályázati források igénybevételének lehetőségét. A szociális ellátáshoz való hozzáférést a krízisben lévő, az önérdekérvényesítés szempontjából hátrányos helyzetben lévő, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező családok szempontjából vizsgáljuk. Az alábbi táblázatok tanulsága szerint. A háztartások reagálása anyagi problémák esetén (az anyagi problémákat jelölők százalékában) Reagálásmód „Összehúzzák magukat” Kölcsönt kérnek Alkalmilag több munkát vállalnak Megtakarított pénzükhöz nyúlnak Eladnak valamit Segélyt kérnek
Előfordulás 48,8 41,8 15,4 13,6 8,4 3,1
Az anyagi problémákkal küzdő háztartások passzív stratégiákat alkalmaznak, vagy a kiadásaik visszafogásával, a tartalékok felélésével, vagy úgy, hogy kölcsönt kérnek. Valószínűleg több ok következtében – a lehetőségek hiánya, a szegénységi csapda hatása miatt – nagyon kevés azoknak az aránya, akik több munka vállalásával reagálnak. Kérdés, vannak–e ilyen lehetőségek, illetve, elérhetőek–e azok. Ami szinte alig jelenik meg, az a szociális ellátórendszer igénybevétele. A legjellemzőbb stratégiák és reagálások egyike, ahogy az föntebb látható, hogy aki anyagilag megszorul, kölcsönt kér. Azoknak a személyeknek, illetve intézményeknek a köre, akiktől kölcsönkérhetnek, egyben a lehetséges támogatórendszereket is jelenti a családok számára. Azon családok, amelyeknek a családtagjai hasonló helyzetbe kerülnek -több generációs, tartós munkanélküliek- ott a kölcsön kérés „legális” lehetősége nagyon jelentősen korlátozott. A létminimum alatt élő családok „összehúzzák magukat”, valamint „megtakarított pénzükhöz nyúlnak” túlélési stratégiája pedig teljességgel reménytelen. A segélyt kérők megjelenése ebből a csoportból várható.
175
Kitől kérhet kölcsön (az anyagi problémákat jelölők százalékában) Megnevezés Család Szomszéd Barát Bank Önkormányzat Munkatárs Családsegítő központ Magánembertől, kamatra
Előfordulás 65,9 17,8 15,8 12,2 4,7 1,9 1,1 0,4
A táblázatban látható, hogy a megkérdezettek többsége a családtagjaitól kér kölcsönt. Ami azt jelenti, hogy azok a családok, ahol van keresőképes illetve aktív munkavállaló családtag, ott ez működik. Nem működik viszont ott, ahol ilyen családtagok nincsenek, ahol nincs állandó bejelentett munkaviszony, ott még a banki hitelek igénybevétele sem járható út. Ezen elesett csoportok számára az önkormányzat, a családsegítők illetve az „uzsora kölcsön” jelenthet megoldást a mindennapos gondokra. E családok támogatása a családsegítőkkel illetve a gyermekjóléti szolgálattal közösen kell, hogy megtörténjék. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai alapján Hajdú – Bihar megyében 2008-ban 6.5%-kal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. Hajdúsámsonban a több, mint egy éve nyilvántartott munkanélküliek száma 285 fő volt. Ezek közül 88 fő szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik 138 fő pedig mindössze általános iskolai végbizonyítvánnyal. Ez is igazolja azt az elvárást, hogy a alap és középfokú oktatásnak elsősorban az érettségit adó iskolatípusra kell fókuszálnia. Rendszeres szociális segélyezettek száma125 fő, az aktívkorú segélyezettek száma pedig 726 fő.5 E csoportnál is kimagasló volt az általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezők száma-399 fő, valamint a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezőké-229 fő. Hajdúsámson éves költségvetéséhez képest hihetetlenül megerőltető azoknak a polgároknak a száma, akiknek a szociális biztonságáról az önkormányzatnak kell gondoskodnia. (2008-ban átlagosan 700 fő volt az aktív korúak rendszeres szociális segélyben részesülők száma.) Közfoglalkoztatási adatok Közhasznú foglalkoztatásban résztvevők száma Közmunkán részt vett személyek száma Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma
26 fő 10 fő 45 fő
A foglalkoztatásban nem vont személyek munkaerő-piaci pozícióját a Családsegítő Szolgálat az alábbi szolgáltatásokkal igyekszik javítani. • • •
5
Információ szolgáltatás a munkaügyi központ által közzétett munkalehetőségekről Álláskeresési technikák elsajátítására szervezett tréning jellegű képzések Internet elérési lehetőségek biztosítása
2008. december 31-i adtok
176
A családsegítő Szolgálat a rendszeres szociális segélyben részesülők számára az alábbi re-integrációs lehetőségeket nyújtja: • Egyéni képességek fejlesztése • Életmód tanácsadás • Egyéni életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás • Rehabilitációs foglalkozások • Álláskeresésre továbbtanulásra és szakmai átképzésre irányuló programok Olyan munkahelyteremtő programokban kell gondolkodni, mely alkalmas a kevésbé képzett munkaerőnek megélhetést biztosítani, olyan lépéseket kell megtenni, mely a segélyezés helyett munkát kínál a rászorulóknak. Ilyen jellegű program az „Út a munkához” elnevezésű-melynek célja a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbinál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, közelebb kerülve a munka világához, az esetleges végleges megoldáshoz, s hogy ne segélyből, hanem munkajövedelemből éljenek. Növelve ezzel az önbecsülésüket valamint a külső környezet elfogadási szintjét.
3. Lakhatási körülmények- szegregátumok A lakhatás körülményeiben jelentkező társadalmi egyenlőtlenségek igen jelentősek. Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltozást követően végbement lakásprivatizáció eredményeképpen a magyarországi lakások mintegy 92%-a tulajdonos által lakott lakás (EU átlag 62%). Az alacsony jövedelmű háztartások számára mindez negatív következménnyel járt; a tulajdonosok nem tudják kifizetni a közüzemi díjakat és/vagy a banki kölcsönök részleteit, így adósságot halmoznak fel. A lakástulajdonosok e rétege továbbá képtelen hozzájárulni lakóházuk renoválásának költségeihez, amely tulajdonuk folyamatos leromlását és értékcsökkenését eredményezi. A KSH 1999-es, lakhatási helyzetet vizsgáló felmérése szerint a bérlakások (a magán, illetve helyi önkormányzati tulajdonban lévő lakások) aránya az EU átlagához (EU: 33%) viszonyítva igen alacsony (8%). A bérlakások döntő hányada – azaz a 8 százaléknyi bérlakás 5%-a – helyi önkormányzati tulajdonban van. Az önkormányzat által birtokolt bérlakásoknak két típusa létezik: az államilag támogatott és az állami támogatásban nem részesülő bérlakások. Az előbbi szociális célú bérlakás, melynek esetén a helyi önkormányzat a bérlőt – anyagi helyzete alapján – lakásfenntartási támogatásban részesítheti. A helyi önkormányzat a bérlők szociális és az önkormányzat anyagi helyzete alapján dönt a támogatás összegéről. Az utóbbi bérlakástípus az államilag nem támogatott bérlakás, melynek fenntartásához a bérlők nem kapnak támogatást, a bérleti díj azonban jóval a piaci ár alatt van. Adósság-felhalmozás e bérlakástípussal kapcsolatban is tapasztalható. A bérlakásokban rekedt emberek szegénységi kockázata duplája az országos átlagnak, az egyéb jogcímen, vagy jogcím nélkül lakók szegénységi aránya még magasabb, 26%. A bérlakás tehát a szegénység egyik fontos ismérve, de nem azért, mert az jutott bérlakáshoz, aki szegény, hanem fordítva: az maradt bérlakásban, aki a privatizáció során nem volt olyan jövedelmi helyzetben, hogy a kedvező feltételek ellenére megvegye otthonát. Magyarországon a lakhatási támogatási rendszer gyenge; a háztartásoknak csupán 5-7%-át elérő ellátások nagyrészt alkalomszerűek, illetve természetbeni ellátások. Mértékük a GDP 2-3 ezrelékét teszi ki. (Az EU országokban a háztartások 18%a kap lakhatási támogatást és a lakhatási költségek támogatására a GDP 1%-át fordítják.) Sajátos problémát jelent a lakhatási költségek magas aránya a háztartási kiadások között, a lakhatással kapcsolatos eladósodás, valamint a lakáshoz jutás nehézségei. Szakértői becslések szerint mintegy 500 ezer háztartásnak van behajtható kamattartozása és közüzemi tartozása.
177
Külön kiemelendő a roma népesség lakáshelyzete: az 1971-es Kemény-Havas-Kertesiféle cigányvizsgálat adatai alapján, a roma háztartások közel kétharmada (65,1%-a) elkülönült telepeken, kedvezőtlen lakásviszonyok között élt. Abban, hogy a romák települési- és lakásviszonyai korábbi helyzetükhöz képest jelentősen javultak, az 1960-as években elkezdett és 1988-ig folytatott telepfelszámolási programnak van nagy szerepe. Az 1993-94-es ugyanezen megismételt vizsgálat szerint a roma népesség 13,9%-a (körülbelül 70.000 ember) él elégtelen közműellátású, hiányos infrastruktúrájú, elkülönült településeken vagy szegényes városi kolóniában. Egy másik, 2000-ben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából lefolytatott vizsgálat eredménye alapján a roma népesség körülbelül 20%a (100,000 ember) él szegregált telepeken. Az 1993-94-es és a 2000-es adatok közti különbségek a telepek hanyatlásával és a népesség legszegényebb rétegének növekvő szegregációjával és marginalizációjával magyarázható. A 2000-ben keletkezett tanulmány szerint a roma népesség mintegy 60%-a ma is hátrányos helyzetű, munkalehetőséget nem biztosító településeken, falvakban él. Az utóbbi időben indított szociális lakásépítési program és a hozzá kapcsolódó kedvezményes hitelkonstrukció javított ugyan a helyzeten, ám a lakások komfortmutatói még mindig igen kedvezőtlenek, messze elmaradnak az országos átlagtól. Sok hátrányos helyzetű roma családnak okoz gondot a közüzemi díjak hátralékainak fizetése és a korábbi építkezések megemelt kamatú hiteleinek törlesztése. A helyi önkormányzatok által nyújtott lakásfenntartási támogatás gyakran nem jut el a roma népességhez adminisztrációs hibák (információhiány) és diszkriminatív intézkedések miatt. A Kormány jelenleg a magyarországi lakáshelyzet javításával kapcsolatban két fő területre összpontosít: a köztulajdonban lévő bérlakás-állomány bővítésére, valamint a panel és más iparosított technológiákkal épült lakóházak energiatakarékos felújítására és korszerűsítésére. 2000-ben a magyarországi lakások 8%-a volt bérlakás, melynek 3%-a magántulajdonban volt. Az Európai Unióban a bérlakások aránya 30%. A 2000 júliusában indult Állami Támogatású Bérlakás Program célja a bérlakások számának növelése. A helyi önkormányzatok köztulajdonban lévő házépítés céljából vissza nem térítendő állami támogatásra pályázhatnak (50-70%-os központi költségvetési finanszírozással). A lakások államilag támogatott vagy állami támogatásban nem részesülő bérlakások (a két típus közti különbség megértéséhez a 2.4-es fejezet nyújt segítséget), fiatalok részére épített garzonlakások, illetve idősek lakhatását biztosító létesítmények. A helyi önkormányzat döntésétől függ, hogy ezen bérlakástípusok közül melyek kerülnek felépítésre. Az állami részvétel másik típusa a panel és más iparosított technológiákkal épült lakóházak felújítása és korszerűsítése („panel”-program). A program beindításának oka az, hogy Magyarországon 600-700 ezer ilyen jellegű technológiával épült lakóház van, melyek műszaki állapota rossz. Az IVS városrészeket bemutató helyzetértékelése kimutatta, hogy Hajdúsámson város lakossága társadalmi összetétel szempontjából jelentős belső különbségeket mutat. A legjellemzőbb differenciáló tényezők: • • •
az iskolázottság, a foglalkoztatás (és munkanélküliség) jövedelemmel rendelkezők.
A beazonosított és a továbbiakban részletesen bemutatásra kerülő szegregátumokban az iskolázottságot tekintve 60 % feletti a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a munkavállalási korú lakosság (15-59 éves korcsoportú népesség) körében. A településen az aktív korú lakosság 45,9 %-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel, a városközpontban ez az arány 33,9 %. A település többi területén
178
is sokkal kedvezőbb helyzet tapasztalható, mint a szegregátumokban, Sámsonkertben 48,4 %, míg Martinkán 51,7 %. Felsőfokú végzettséggel a szegregátumokban a lakosság rendkívül kis százaléka rendelkezik (két szegregátumban nincs felsőfokú végzettségű, a harmadikban a népesség 0,4 %-a, míg a negyedik szegregátumban 1,1 %). A település egészét tekintve a lakosság 3,7 %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel (a 25 év feletti lakosságon belül), a városközpontban 6,7 %, míg Sámsonkertben 2,7 %, Martinkán pedig 4,8 %. Foglalkoztatási adatokat tekintve a szegregátumokban a 15-64 éves korcsoportba tartozó népességen belül a lakosság 25-28 %-a foglalkoztatott (a településen 34,7 % az arány), míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 52-60 % között mozog (48,9 % volt a város egészét figyelembe véve). Tehát rendkívül alacsony a foglalkoztatottak száma, míg magas azon háztartások részaránya, ahol egyáltalán nincs alkalmazott, tehát keresettel rendelkező családtag. A szegregátumokban a munkanélküliek aránya a települési adatok többszöröse, hiszen 18 és 42 % között mozog. Az aktív korú – 15-59 éves – lakosságon belül rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik a szegregátumok lakosságának kb. 70 %-a, míg ugyanezen adat a város egészére vonatkozóan 61 %. A szegregátumok lakosságának 26-35 %-a nem rendelkezett más jövedelemmel, kizárólag valamilyen állami vagy helyi támogatással, mely mutatja, hogy a szegregátumok népességének fenntartása, segélyezése rendkívül nagy terhet ró nemcsak az önkormányzatra, hanem az államra egyaránt. Valamennyi vizsgált adatot tekintve a települési átlagnál sokkal kedvezőtlenebbek a szegregátumokra jellemző mutatók. A városrészeken belül szigetszerűen jelennek meg azok a területek, ahol szociális bérlakások helyezkednek el. A szociális bérlakások közül 2 lakás található a 4. anti-szegregációs területen, a Haladás utcán (Haladás u. 5. sz.). A két bérlakásban mindösszesen 11 fő lakik, az egyik komfort nélküli, a másik félkomfortos. Mindkét lakást határozott idejű – 1 évre vonatkozó – lakásbérleti szerződéssel használják. A településen számos család szociálisan nehéz helyzetben van. Rendszeres szociális segélyt 720-an kapnak. 1621 gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást, 841 gyermek szüleje nyilatkozott a HHH-s helyzetéről, míg 686 gyermek szüleje nyilatkozta, hogy 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik (nem nyilatkozott 94 gyermek szülője). A városban található szegregátumok A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő) A szegregátumok kijelöléséhez a KSH által megküldött adatokat és az önkormányzat adatbázisait használtuk fel. Az eredmények azt mutatják, hogy a szegregátumok négy helyszínen helyezkednek el a városban.
179
A KSH adatok alapján 4 szegregátumot lehet a településen kijelölni, ezek olyan területek, ahol legalább 50 főt meghaladja az érintett lakosság száma. 1. Szegregációs terület: Nagyszőlőskert út - Vámospércsi út - Harangi u. - Kút u. Vörösmarty u. - Liszt F. u. - településhatár - Táncsics u. által lehatárolt terület. 2. Szegregációs terület: Nap u. - Bezerédi u. - Szatmári út - Kölcsey u. - Csire u. - Ág u. - Veres P. u. - Esze T. u. - Nagyszőlőskert út - Viola u. - Őrinyi u. - településhatár - Kunos Ő. u. -településhatár - Kinizsi P. u. - Szatmári út - Arany J. u. - Nap u. 3. Szegregációs terület: Kazinczy u. - Árpád út - Hajnal u. – településhatár 4. Szegregációs terület: településhatár - Krúdy Gy. u. - Haladás u. - Bethlen u. - Csokonai u.
180
III. Akcióterv III.1. Konkrét feladatok, megvalósítás
A helyzetelemzés megállapítása
Cél
Intézkedés
Bevándorlási mutatók pontos nyomon követése,
A település lakosságának pontos meghatározás a, ezen belül kiemelt figyelemmel a 3-14 éves korosztály adataira.
A településre történő bevándorlás pontos felmérése, különösen a külterületeken. A bevándorlók közoktatásban történő részvételének felmérése.
Felelős
Az intézkedés határideje
Az intézkedés hatását mérő indikátor rövidtávon (1év)
Az intézkedés hatását mérő indikátor középtávon (3 év)
Az intézkedés hatását mérő indikátor hosszú távon (6év)
Jegyző, gyámügyi előadó, szociális előadó
2010.03.01 -től folyamatosa n
A betelepülők 70%-ának státusza ismertté válik.
A betelepülők 90%-ának státusza ismertté válik
A betelepülők 95%-ának státusza ismertté válik
181
Nincs adat a 3-5 éves be nem íratott gyerekekre vonatkozóan; a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján 108 3-5 éves gyerek nem részesül óvodai ellátásban. Az adatok pontosítása és a férőhelykapacitás felülvizsgálata szükséges.
A 3-5 éves korosztály számának ismerete, ezen belül a HHH-s gyerekek létszámának ismerete.
A 3-5 éves korosztály pontos felmérése, az óvodai nevelésben (helyben és más településen) pontos felmérése, ezen belül a HHH-s státusz felmérése a korosztályon belül
Jegyző
2010.03.01 .-től folyamatosa n
182
Ismerté válik a korosztály pontos száma.
A korosztály nyilvántartása, óvodai nevelésben történő részvétele 100%-ban ismert.
A korosztály nyilvántartása, óvodai nevelésben történő részvétele 100%-ban ismert.
Óvodai férőhelyek hiánya: 500 rendelkezésre álló férőhelyre 536 3-5 éves gyermek vár; 54 gyermek 6-7 évesen is az óvodában van (összes lehetséges férőhelyigény: 95)
Megfelelő férőhelykapacitás kialakítása
Az óvodai férőhelyek bővítési lehetőségének vizsgálata, a törvényi keretek közötti férőhelybővítés, újabb csoportszoba kialakítása
Óvodai és iskolai SNI-s gyermekek létszáma közötti jelentős különbség
A nevelés korai szakaszában megvalósítani a gyerekek szűrését.
Megyei és helyi szakemberek bevonásával a korai szűrések megvalósítása
Integrációt elősegítő módszertani továbbképzések hiánya
Az integrációs módszertanok minél szélesebb körben történő elterjesztése.
Intézményi továbbképzési terv elkészítése
Polgármester, óvodavezető
2010.03.01 .
Óvodavezető, polgármester
2010.03.01 .-től folyamatosa n
Óvodavezető
2010.03.31 .
183
A szükséges férőhelykapacitás biztosítása a 2010/2011-es nevelési évtől A férőhelyek száma a 20 csoportban csoportonként 5 hellyel bővül. (Férőhely bővítés összesen 100 – OKÉV engedéllyel) Az iskolai sni-s és óvodai sni-s gyerekek közötti különbség 50%-kal csökken A módszertani továbbképzése ken a óvodapedagógu sok 10%-a részt vesz.
A szükséges férőhelykapacitás rendelkezésre áll. Férőhelyhiány: 0
A szükséges férőhelykapacitás rendelkezésre áll. Férőhelyhiány: 0
Az iskolai sni-s és óvodai sni-s gyerekek közötti különbség 70%kal csökken
Az iskolai sni-s és óvodai sni-s gyerekek közötti különbség 90%kal csökken
A módszertani továbbképzéseke n a óvodapedagógus ok 30%-a részt vesz
A módszertani továbbképzéseke n a óvodapedagógus ok 60%-a részt vesz
A 6-14 éves korosztály esetében 493 fős különbség tapasztalható az iskolába beíratott gyerekek száma és a népességstatiszti kai adatok között
Statisztikai adatok pontosítása, az eljárók, esetlegesen iskolából kimaradtak számának felmérése
373 fős eltérés a települési és iskolai HHH-s adatok között
HHH-s adatok és az eljárók HHH-s státuszának felülvizsgálata
Bejáró tanulók HHH-s státusza nem ismert
A bejáró tanulók HHHs státuszának felmérése
Önkormányzati felelős kijelölése az adatok pontosítására; az eljárók számának felmérése; esetlegesen kimaradt tanulók iskolába történő visszavezetése Önkormányzati felelős kijelölése az adatok pontosítására; az eljáró tanulók HHH-státuszának felmérése Jegyzői kapcsolatfelvétel és adatkérés a bejáró tanulókat kibocsátó települések jegyzőivel
Polgármester, gyámügyi előadó
2010.03.31 .
Ismerté válik az eljárók pontos száma, ismerté válik az iskolából kimaradt tanulók pontos száma.
Jegyző
2010.03.31 .
Ismerté válik az eljáró tanulók HHH-s státusza
Nyilvántartások folyamatos frissítése.
Nyilvántartások folyamatos frissítése.
2010.03.31 .
A bejáró tanulók 50%ának HHH-s státusza ismertté válik.
A bejáró tanulók 80%-ának HHH-s státusza ismertté válik.
A bejáró tanulók 95%-ának HHHs státusza ismertté válik.
Jegyző
184
Nyilvántartások folyamatos frissítése.
Nyilvántartások folyamatos frissítése.
A szegregáltan oktatható SNI-s gyerekek ellátásában szakirányú végzettség hiánya tapasztalható
Országos átlag feletti lemorzsolódás a HHH-s gyerekek körében
Teljes szakirányú végzettséggel rendelkező tantestület kialakítása (a fenntartó további döntésének függvénye)
Beiskolázással vagy szakirányú végzettséggel rendelkező szakember felvételével a szakmai háttér biztosítása
Intézményvezető
A HHH-s gyerekek magas hiányzásának csökkentése
Az intézményben működő BGR működtetése, személyes megkeresések gyakoriságának javítása
Intézményvezető , gyámügyi előadó, gyermekvédelmi felelős, jegyző, intézményvezető k
2010.09.01 .-től folyamatosa n
A szakirányú végzettséggel nem rendelkező pedagógusok aránya 20%kal csökken
A szakirányú végzettséggel nem rendelkező pedagógusok aránya 40%-kal csökken
A szakirányú végzettséggel nem rendelkező pedagógusok aránya 60%-kal csökken
2010.03.01 .-től folyamatosa n
Az intézmény megteszi és meg is tette a megfelelő intézkedésesek et az igazolatlan hiányzókkal szemben
Az intézmény megteszi és meg is tette a megfelelő intézkedéseseket az igazolatlan hiányzókkal szemben
Az intézmény megteszi és meg is tette a megfelelő intézkedéseseket az igazolatlan hiányzókkal szemben
185
HHH-s kompetencia eredmények nem állnak rendelkezésre
A HHH-s gyerekek kompetencia eredményeine k felmérése; a kompetencia eredmények javítása
Az intézmény a BGR módszertanát 10 évvel ezelőtt vezette be.
Pontos helyzetkép nyerése a módszertani alkalmazásán ak eredményeive l kapcsolatban.
Infrastrukturális háttér eltérő a központi épületben és a külterületi feladat-ellátási helyeken.
Az infrastrukturá lis háttér kiegyenlítése
Felelős kijelölése a HHH-s kompetencia eredmények nyilvántartására, felzárkóztató és segítő programok megszervezése; kompetencia alapú oktatás elterjesztése A módszer indikátorainak kialakítása, kérdőíves adatok rögzítése-tanárok és szülők bevonásával, az eredmények feldolgozása. Infrastrukturális fejlesztési tervek elkészítése, a várható hazai és nemzetközi forrásokra alapozva; saját források tervezése az infrastrukturális fejlesztésekhez
Intézményvezető
Intézményvezető
Polgármester, intézményvezető
2010.09.01 .-től folyamatosa n
Nyilvántartások és szakmai háttér megszervezése
A HHH-s tanulók kompetencia eredményei 10%-kal javulnak
A HHH-s tanulók kompetencia eredményei az iskolai átlagnak megfelelő értéket mutatnak
2010.07.01 .
Egy értékelő tanulmány elkészítése, fejlesztési pontok kijelőlése.
Kompetenciaered mények javulása. AZ iskolai jelenlét javulása.
Az iskola kompetencia eredményei az országos átlag eredményeinek megfelelőek.
2010.09.01 .-től folyamatosa n
2009. december 31-ig a fejlesztési tervek elkészülnek a 3 feladat-ellátási helyre vonatkozóan
Külső forrásokra történő pályázatok előkészítése és beadása
A három feladatellátási helyen az infrastrukturális háttér javul, az alapvető infrastrukturális hiányosságok megoldódnak.
186
Az integrációt elősegítő területen az iskola pedagógusai nem vettek részt továbbképzéseke n A települési szegregáció lényeges jelenléte a város életében. A társadalmi leszakadás felgyorsulása a szegregátumokb an élők esetében. A szegregátumokb an élő lakosok alacsony iskolai végzettsége.
A szociális ellátórendszer
A továbbképzés ek megindítása, az integrációt elősegítő módszertanok elterjesztése A leszakadás megakadályo zása, az esélyegyenlős ég elvének érvényesülés e a településen. A leszakadó népcsoport társadalmi reintegrációja. A szegregátumo k lakóinak reintegrálása a munkaerőpiac ra, új értékrendi paraméterek kialakítása, az érintett személyek társadalmi elismeréséne k növelése. A rendszer dolgozóinak
Továbbképzési terv kidolgozása.
Intézményvezető , polgármester
2010.03.31 .
Komplex reintegrációs stratégia kidolgozása. Ennek képviselő testületi elfogadása. Pályázatok generálása.
Polgármester, CKÖ
2010 05.01.
A szegregátumokban élők oktatási reintegrációja. Azon tevékenységek megerősítése, mely a munkanélküliekkel és alacsonyan képzettekkel a munkaerő-piaci reintegráció céljából foglalkozik. ( tréningek, stb.) A munkaerőhiány felszámolása.
Polgármester
2011.01.01 .
Polgármester, szoc. bizottsági
2010. 09.01.
187
Az iskola pedagógusaina k 10%-a vesz részt integrációt elősegítő továbbképzése ken. Egy stratégia menifesztációja . A részprogramok elkészülte és működése. Pályázati előkészületek megléte.
Az iskola pedagógusainak 30%-a vesz részt integrációt elősegítő továbbképzéseke n.
Az iskola pedagógusainak 60%-a vesz részt integrációt elősegítő továbbképzéseke n.
Települési mutatók 20 %-os javulása. ( közoktatási, képzettségi, foglalkoztatási stb.)
Települési mutatók 60 %os javulása. ( közoktatási, képzettségi, foglalkoztatási stb.)
A szegregátumok lakóinak 10 %a vesz részt valamilyen képzésen.
A szegregátumok lakóinak 30 %-a vesz részt valamilyen képzésen.
A szegregátumok lakóinak 40 %-a vesz részt valamilyen képzésen.
A munkaerőhiány
A munkaerőhiány 100%-os
munkaerőhiánny al küzd.
A szegregátumok infrastrukturális hiányossága, azok léte.
arányos terhelése, a rekreációs lehetőségek megteremtés e. A szegregátumo k felszámolása, ahol ez nem lehetséges, ott az életkörülmén yek javítása.
tagok, intézmény vezetető.
A lakóhelyi szegregátumok felszámolásáról szóló intézkedési terv elkészítése, a megfelelő pályázatok elkészítése, a területek közúthálózati javításának a beemelése a városfejlesztési stratégiába .
Polgármester, CKÖ
2012.
188
70%-os felszámolása.
felszámolása.
Látható változások a szegregátumok utcáin.
A szegregált lakókörnyezetek 50%-os felszámolása.
A szegregált lakókörnyezet 90%-os felszámolása.
III.3. Megvalósítás A megvalósítás során minden olyan szabályzó dokumentumba, amely az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó intézkedéseket tervez szükséges beépíteni az esélyegyenlőségi közoktatási intézkedési terv célkitűzéseit. A települési és az intézményi dokumentumoknak, koherens módon kell tartalmaznia az esélyegyenlőségre vonatkozó intézkedéseket. E szabályzó dokumentumok módosítása tekintetében hatáskörrel rendelkező személyek a dokumentumokat átvizsgálják, a szükséges módosításokat szövegszerűen megfogalmazzák, beépítik. E szabályzó dokumentumok, a települések szintjén: Alapító okiratok, Intézkedési tervek, Önkormányzati minőségirányítási program, helyi rendeletek. Intézményi szinten: SZMSZ, Házirend, Pedagógiai program (nevelési program, helyi tanterv), Intézményi minőségirányítási program. Várható eredmények • Az európai normáknak megfelelő, a lakossági igényekhez jobban igazodó, korszerű intézményrendszer jön létre, s ezzel az egyes intézményekben ellátottak életminősége jelentősen javul. • A hátrányos helyzetű és leszakadó rétegek társadalmi integrációja erősödik, a társadalom szemlélete, e rétegek elfogadási szinte kedvezően változik • Az ellátást biztosító alkalmazottak létszámban és szakképzettségben a követelményeknek megfelelnek • Az önkormányzat feladat ellátási kötelezettségének magasabb szinten tesz eleget. • A civil szféra bevonásával hatékonyabb együttműködés jön létre a szociálpolitika és a közoktatás szereplői között, s ez elősegíti az ellátotti jogok érvényesülését, a modell értékű programok elterjesztését. CÉL
FELADAT
Minden települési érintett dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései
A közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját meghatározó dokumentumok, és a közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumok vizsgálata.
A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése Felkészült szakemberek döntéshozók, tisztségviselők, intézményvezetők az érintett területen
MÓDSZER/ESZKÖZ
FELELŐS
GYAKORISÁG
Dokumentumelemzés
Az intézkedési terv végrehajtásáért felelős személy
A program elfogadása után és utána a dokumentumok módosításakor
Az értékelés, visszacsatolás megtervezése
Munkaterv készítése és az ütemezett feladatok végrehajtása
Esélyegyenlőségi felelős
Évente
Továbbképzések, konzultációk, fórumok szervezése
Szakemberek meghívása
Esélyegyenlőségi felelős
Évente
189
IV. Monitoring és nyilvánosság A települési esélyegyenlőségi közoktatási intézkedési terv stratégiai dokumentum, az ehhez kapcsolódó intézményi intézkedési tervek szintén kiemelt jelentőséggel bírnak. A stratégiai dokumentumok évenkénti felülvizsgálata szakmailag, kétévenkénti felülvizsgálata jogszabályi előírás szerint is indokolt. A szabályzó dokumentumokban foglaltak végrehajtásával kapcsolatosan, az ágazatban dolgozó munkatársak az intézmény vezetése felé jelzik a felmerült problémákat, észrevételeket (visszacsatolás), az intézmény vezetése a fenntartó felé megteszi a szükséges észrevételét, javaslatát. A stratégia végrehajtásáért felelős vezető személy évente beszámolót készít, melyet a Polgármester a Képviselőtestület elé terjeszt. A Beszámolók előterjesztését megelőzően a döntéshozók, tisztségviselők, intézményvezetők számára biztosítani kell a konzultáció, esetleg tréningszerű képzés lehetőségét. A monitoring vizsgálata az alábbiak szerint történik: • • • Nyilvánosság: • •
Az intézmények feladatellátási helyekkre bontva az éves beszámolójában értékelik az anti-szegregációs program megvalósítását. A Hajdúsámsoni Polgármesteri Hivatal az intézményi beszámolók alapján éves értékelést készít a képviselő-testületeknek, melyben meghatározza a fejlesztendő területeket. Az értékelést minden érintett intézményegység megkapja, s annak kijelölt fejlesztési területeit az éves tervezésénél figyelembe veszi. A fenntartó és az intézmények a programot és a beszámolókat saját honlapjukon, és az SZMSZ-ben szabályozott módon közzé teszik. Ezen túl szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
MÓDSZER/ESZK ÖZ
CÉL
FELADAT
Az eredményesség megállapítása
Az intézkedésekhez kapcsolt indikátoroknak való megfelelés mértékének megállapítása
Az eredmények közzététele
Minden érintett megismerhesse a programban rögzítettek teljesülését
éves
FELELŐS
GYAKORISÁG
Az adatok feldolgozása
Jegyző, intézményvezetők
Évente az éves beszámolók részeként adott szempontsor alapján
Intézményi fórumok, lakossági fórum, az önkormányzat, illetve az intézmények honlapjai, helyi sajtó, intézményi hírlevelek
Intézményvezetők és települési esélyegyenlőségi felelős, önkormányzati PR/marketing szakember
Évente legalább egyszer, de célszerű minden szervezett fórum, információs nap stb. után folyamatosan
190
7.6. A stratégia külső és belső összefüggései Jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia összhangban van az aktualizált településfejlesztési koncepcióval, valamint az önkormányzat által 2007-ben elfogadott 2010-ig szóló gazdasági programmal. Az önkormányzat vállalja, hogy a tervezett fejlesztések esetén- amennyiben az nem illeszkedik a meglévő tervekhez a jelenleg érvényben lévő szabályozási és településrendezési tervekkel való összhangot megteremti. A célrendszer koherenciája A célrendszer városrészekre történt lebontása igazolja, hogy az egyes városrészek fejlesztése – ezen belül egyes domináns funkciók bővítése – összhangban van a város stratégiai céljaival. A városközponti területek, gazdasági területek fejlesztése összvárosi szinten harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődéshez vezetnek. Környezeti állapotban való veszteség Az adott városrészekre kitőzött fejlesztési célok nem befolyásolják károsan a meglévő környezeti állapotot, hosszú távon pedig segítik a meglévő zöldfelületek és környezeti elemek fejlődését. Hajdúsámson városfejlesztési céljait a hosszútávra vonatkozó fejlesztési dokumentumok határozzák meg, melyekben a városfejlesztési elképzelései összegződnek. A település rendelkezésére áll a Településfejlesztési Koncepció, amely tartalmazza a hosszútávra vonatkozó városfejlesztési elképzeléseket. A Város településfejlesztését meghatározza továbbá a rövidebb időtávra vonatkozóan elkészített helyi építési szabályzat, a településszerkezeti terv és szabályozási terv. Jelen pályázat keretein belül meghatározott fejlesztési célok teljes mértékben összhangban vannak a településfejlesztési koncepcióval, valamint az önkormányzat által megfogalmazott és elfogadott gazdasági programmal.
7.6.1. Illeszkedés és összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel A stratégia megállapításai a vonatkozó előírásoknak megfelelően maximális mértékben támaszkodnak a város korábban elkészített szakmapolitikai és településfejlesztési tervezési dokumentumaira, a fejlesztési elképzelések a hatályos településfejlesztési koncepció és a területrendezési terv rendelkezéseit figyelembe véve kerültek kijelölésre. Hajdúsámsonban a városban meglévő alapfunkciók mindenki számára elérhetőek a városközpontban, a külterületi városrészeken élők számára azonban az elérés a távolság miatt nehezebb. A városrészek nagy részénél a fejlesztési tervek meglévő funkciók megerősítésére, fejlesztésére, illetve kibővítésére irányulnak. Funkció elvonására csak abban az esetben kerülhet sor, hogyha az a teljes város ellátására irányuló szolgáltatás, s optimálisabb más szolgáltatások szomszédságában, a városközpontban elhelyezni. A környezeti állapotra elsősorban az iparterület fejlesztési elképzelései lehetnének hatással, amellyel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy az új beruházások már szigorúbb környezetvédelmi előírások mellett valósulhatnak meg egy évtizedek óta ipari
191
hasznosítás alatt álló területen. A negatív változások tehát elsősorban csak pontszerűen jelentkezhetnek, s a város egésze szempontjából egy környezetszennyező üzem kiváltása mellett pozitív hatásuk lehet. Az épített környezet védelme fokozottan figyelembe vételre kerül a városközpont rehabilitációjánál, amelyre vonatkozóan a szakhatóság egyébként is szigorú kereteket szab.
7.6.2. Az önkormányzat gazdasági programjában szereplő célokkal való összhang A 52/2007. (III.1.) öh. számú határozattal elfogadott HAJDÚSÁMSON GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 című dokumentumra a jelenlegi IVS erősen támaszkodik. Az IVS stratégiai elemei teljes mértékben összecsengenek a programban meghatározott következő elhatározásokkal: Ipar A helyi ipari területtel kapcsolatos fejlesztési elképzelések: • A helyi ipar számára a településen egy külön terület került kijelölésre a rendezési tervben, illetve folyamatban van a rendezési terv módosítása • Javítani kell a helyi iparterület adottságait, így különösen a következőket: o megközelíthetőség, o parkolási lehetőség, o zöldövezet nagysága • Bővíteni szükséges a helyi iparterületet, a jelenlegi iparterület 84,52 ha., a bővítés 21,11 ha-ral növelné a meglévő területet, így összesen 109,63 ha áll ipartelepítésre rendelkezésre. • Népszerűsíteni kell, illetve vonzóvá kell tenni a helyi ipari területet. A népszerűsítést elsősorban hirdetéssel, valamint a honlapon kell megvalósítani. A vállalkozók támogatásával kapcsolatos fejlesztési elképzelések: • A helyi vállalkozások támogatása, érvényesülésének segítése érdekében össze kell állítani az ún. Vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található a telephelyük. • Az Önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi vállalkozásoknak. Idegenforgalom Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések • Fejleszteni kell a település turisztikai arculatát. Kiemelten kell kezelni azokat a fejlesztéseket, melyek turisztikailag is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, vonzerőt jelentenek. • Keresni kell egyéb szálláshelyek, táborozási lehetőségek kialakításának módjait. • A helyi kereskedelmi egységeket is fel kell venni a Vállalkozói térképre. • Turisztikai kiadványt kell készíteni (pl.: füzet, prospektus, túratérkép stb.). • Az idegenforgalmi megítélés szempontjából fontos közterületeken megfelelő pihenőhelyek kialakítása különös tekintettel a város központja, a Szabadság tér és a főút melletti területek (pad, asztal, szeméttároló edény). Egyéb, idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések: • Támogatni kell az idegenforgalom, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvényeket, biztosítani kell azt, hogy a rendezvények időpontja, programja a megyei lapban megjelenjen, a honlapra felkerüljön.
192
• • •
Fel kell tüntetni az önkormányzat honlapján a turisztikai lehetőségeket, rendezvényeket, valamint a Vállalkozói térképet, továbbá megjelenési lehetőséget kell biztosítani az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások számára is. A természetvédelmi terület, a Csikós erdő és környéke látogatottságának érdekében egyeztetés a Hortobágyi Nemzeti Parkkal Martinka településrészen a Debreceni út melletti terület parkosítása, szabadidős programok eltöltéséhez szükséges köztéri bútorok elhelyezése.
Infrastruktúra Hajdúsámson Város Önkormányzatának Képviselő-testülete ezért fontosnak tartja a közúthálózat, a járda, a csatornahálózat, a vízvezetékrendszer, a szennyvízcsatorna rendszer, a villamos energia, a gáz, a közvilágítás, illetve egyéb telefon, internet, kábeltelevízió szolgáltatások biztosítását. Az informatikai lehetőségek biztosítása a települési önkormányzatok számára a modern kor követelményeihez való igazodás, felzárkózás követelményét jelenti. Az informatika terén meg kell valósítani azt, hogy: • • •
az önkormányzat honlapja folyamatosan korszerűsítésre kerüljön, adatai folyamatos frissítéséről gondoskodni kell, melyen az Önkormányzattal és intézményeivel kapcsolatos fontosabb tájékoztatás biztosítható, az internet hozzáférés biztosítva legyen a lakosság széles köre számára. A hozzáférést biztosítani kell a következő helyeken: könyvtárban internet-kávézó, EMagyarországPont, iskolában, Martinkai Közösségi Házban stb., az önkormányzati feladatellátásban közreműködő, az informatikai eszközök használatát is igénylő területeken az érintett személyek számítógép-kezelési továbbképzését is folyamatosan biztosítani szükséges.
Településfejlesztés • • • • • • • • • • •
építési telkek és ehhez kapcsolódva új utcák kialakítása, belterületen szilárd burkolatú utak építése, járda építés, új középületek építése, bővítése, korszerűsítése, környezetének rendezése, parkolók kialakítása, csapadékvíz-elvezető rendszer építése, felújítása, egészséges ivóvíz vezetékrendszer építése, felújítása szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, temető infrastruktúrájának fejlesztése (közvilágítás, fásítás, stb.) busz leállósávok és buszvárók létesítése, nem hasznosított külterületi önkormányzati ingatlanok erdősítése, pihenő parkká alakítása, turisztikai jellegű területek fejlesztése, kialakítása,
7.6.3. Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete 85/1996. (VIII.29.) öh. számú határozatában fogadta el a város komplex környezetvédelmi programját, melyben az alábbi irányelveket határozta meg: - a települési környezet tisztasága - csapadékvíz-elvezetés
193
-
kommunális szennyvízkezelés kommunális szilárdhulladék kezelés helyi közlekedésszervezés ivóvíz ellátás energiagazdálkodás zöldterület gazdálkodás feltételezett rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének a településre vonatkozó feladatai és előírásai és a környezetvédelmet szolgáló egyéb önkormányzati intézkedések (együttműködés a helyi és illetékes területi állami szervekkel, a természetes személyekkel és szervezeteikkel, valamint ezek érdekvédelmi szervezeteikkel, továbbá más helyi és területi intézményekkel).
A környezetvédelmi program Önkormányzat tervezi.
felülvizsgálata
aktuálissá
vált,
átdolgozását
az
7.6.4. Területi fejlesztési dokumentumokkal való összhang A jelen dokumentumnak az alábbi stratégiai dokumentumokkal való összhangját kell biztosítani: Országos Területrendezési Terv A Hajdúhadházi Kistérségi Társulás gazdasági programja A Hajdúsámson Város Önkormányzatának Képviselő Testülete által a 73/2004. (III.25.) öh. számú határozattal módosított 182/2001. (X.16.) öh. számú határozattal elfogadott településfejlesztési koncepció A Hajdúsámson Város Önkormányzatának Képviselő Testülete által a 83/2010. (III.4.) öh. számú határozattal, 95/2007. (III.29.) öh. számú határozattal módosított 166/2004. (V.27.) öh. számú határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv A Hajdúsámson Város Önkormányzatának Képviselő Testülete által az 5/2010. (III.5.) számú Rendelettel, 16/2007. (III.30.) számú Rendelettel módosított 24/2004. (VI.3.) számú Rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv Az egyes dokumentumokban megfogalmazott célok illeszkedése, egymásra épülése IVS célkitűzése Városi szerepkör és infrastruktúra fejlesztése
Egyéb dokumentumok releváns célkitűzése OTrT Az IVS-ben érintett területek az OTrT-ben a főközlekedési utak fejlesztése (471-es út) és elővárosi vasút témakörben jelennek meg. Településfejlesztési koncepció • •
a kisvárosi szintű igazgatási, szervezési és ellátási feladatok ellátásához szükséges szervezeti keret kialakítása a kisvárosi szintű életminőséghez tartozó feltételek létrehozása a területhasználat, a lakhatási és foglalkoztatási lehetőségek és intézményhálózat sokrétű kínálatának biztosításával
194
• • •
a kisvárosi imázsnak megfelelő településkép kialakítása a városi szintű infrastruktúrahálózat kiépítése cél minden településrész teljes ellátottságának biztosítása, de a teljes közművesítettség a központban és a legalább részleges közművesítettség Martinkán és Sámsonkertben egyenrangú cél.
Településszerkezeti terv 1.a: A megyei területrendezési terv programja Debrecen város körül egy ún. külső körgyűrű kialakítását irányozza elő. E körgyűrűt a hatályos településszerkezeti terv a megyei programját megelőzően elkészült közlekedésfejlesztési programnak megfelelően Hajdúsámson és Sámsonkert közötti nyomvonalon jelöli. 1.b: A megyei területrendezési terv programja az előző pontban ismertetett körgyűrűn kívül egy nagyobb közlekedési körgyűrű kialakítását is elhatározta, mely a Debrecen körül elhelyezkedő kisvárosokat is összekapcsolná egyúttal. 2.a: A városközpont tehermentesítésére a hatályos településszerkezeti terv a városközpont északi részén (az Árpád utcáról lecsatlakozva a vasútállomás előtt a vasúttal párhuzamosan vezetve) egy helyi gyűjtőút kiépítését irányozza elő, mely a Hadházi útra vezetné át a forgalmat. 3.a: A hatályos településszerkezeti terv a városközpontban tervezett gyalogoszóna kialakíthatósága érdekében a városközpontot nyugati és keleti oldalán határoló főutak között egy új, kiemelt jelentőségű lakóutca kialakítását irányozza elő. 3.c: A hatályos terv a Kossuth utca Szabadság tér - Hadházi út közötti tömb belsejében a jelenlegi labdarúgópálya területét és a hozzá északi irányban csatlakozó területeket városi szintű sportterületként jelöli ki, területet biztosítva egy sportcsarnok és fedett uszoda számára is. 3.g: A hatályos településszerkezeti terv
195
Munkaerőpiaci helyzet javítása
településközpont vegyes felhasználású területet jelölt ki a Szabadság tértől északi irányban, Petőfi utca folytatásában tervezett út nyugati oldalán. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat a városi piacteret jelenlegi helyén kívánja a Béke utca mellett fejleszteni, a Piac tér számára korábban kijelölt terület hasznosítása csak a tömb többi részével azonos módon kívánatos. OTrT A dokumentum nem tartalmaz a városra vonatkozó konkrét célkitűzést Településfejlesztési koncepció A településen kereskedelmi szolgálgató, egyéb ipari ésmezőgazdasághoz kapcsolódó ipari jellegű tevékenység helyszíneinek létesítését és fejlesztését kell számításba venni. Településszerkezeti terv 14.) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület egy részének átsorolása kertvárosias lakóterületi felhasználásba A 471-es sz. főút városba, Sámsonkert irányából bevezető szakaszának keleti oldalán, a benzinkút környezetében kereskedelmi szolgáltató gazdasági területet ill. területfejlesztést jelöl ki a hatályos rendezési terv. 16.) Mezőgazdasági, gazdasági területfejlesztés (libanevelő-telep fejlesztése):
Gazdaságfejlesztés
A belterület északkeleti szélének közelében, a 471.sz. főút elkerülő szakaszának északi részén irányoz elő a tervmódosítás mezőgazdasági vállalkozás számára alkalmas területfejlesztést. A meglévő mezőgazdasági vállalkozás (libatelep) számára biztosít jelentős fejlesztési lehetőséget a módosítás. OTrT A dokumentum nem tartalmaz a városra vonatkozó konkrét célkitűzést Településfejlesztési koncepció A településen kereskedelmi szolgálgató, egyéb ipari ésmezőgazdasághoz kapcsolódó ipari jellegű tevékenység helyszíneinek létesítését és fejlesztését kell
196
számításba venni.
Településszerkezeti terv 4.) Új kertvárosias lakóterület kijelölése és környezetének fejlesztése a „Libanyomás” nevű városrészen: A Kossuth utca – Epreskert utca – Árpád utca - vasúti terület által közrefogott tömb belsejét, az ún. Libanyomás nevű területet a hatályos szerkezeti terv idegenforgalmi sportolási célú beépítésre szánt különleges területként határozza meg. 14.) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület egy részének átsorolása kertvárosias lakóterületi felhasználásba A 471-es sz. főút városba, Sámsonkert irányából bevezető szakaszának keleti oldalán, a benzinkút környezetében kereskedelmi szolgáltató gazdasági területet ill. területfejlesztést jelöl ki a hatályos rendezési terv. 9.a: A Nagyszőlőskert utca városból kivezető szakaszának északi részén, a 0322/18. hrsz-ú területen rekreációs célú, beépítésre nem szánt különleges terület kialakítását irányozza elő a tervmódosítás. A rekreációs célú területen horgásztó és ehhez kapcsolódó kereskedelmi vendéglátó építmények lesznek elhelyezhetők. 9.b: Az előző pontban bemutatott rekreációs célú terület számára kijelölt fejlesztéssel szemközti oldalon, a Nagyszőlőskert utca kivezető szakaszának déli oldalán jelölte ki a képviselő-testület a város új sportcentrumának helyét.
197
7.6.5. A stratégia főbb belső összefüggései
A városrészek céljainak áttekintése, és azok más városrészekre gyakorolt hatásainak bemutatása
Célok
Más városrészekre gyakorolt lehetséges hatások
Városközpont városrész A település közigazgatási határán belül helyi tömegközlekedés kialakítása
Könnyebben elérhetővé válnak a központban található szolgáltatások a városközponton kívül élők számára
Parkoló kialakítás a településen
A városközpontba érkezők gépkocsijának tárolása megoldott lesz
Amennyiben megépül a 471. sz. főút települést elkerülő szakasza, akkor sétálóövezet kialakítása a településközpontban a Szabadság tér, továbbá a Rákóczi út Vámospércsi út és Petőfi út közötti szakaszon, amely gyalogos térként kerül hasznosításra.
A város teljes lakossága számára kialakul egy minőségi közösségi és rendezvény tér
Az elektronikus ügyintézés feltételrendszerének folyamatos fejlesztése
A város teljes lakossága számára egyre inkább elérhető az elektronikus ügyintézés.
Az önkormányzat épületében Tanácsterem házasságkötő terem funkciót is ellátó kialakítása
Társadalmi események megrendezésére alkalmas helyiség a város összes lakója számára
Az Általános Iskola telephelyein az iskolaépületek energetikai korszerűsítése, nyílászáró cseréje,
Az önkormányzat energiaköltségeinek csökkenésével több anyagi forrás marad egyéb közfeladatok finanszírozására a teljes lakosság érdekében
Parkosítás, egynyári virágok telepítése, zöldfelületi fejlesztések a városközpontban
A város teljes lakossága számára kialakul egy minőségi közösségi és rendezvény tér
A Református Templom épületének és környezetének megújítása, a Parókia építészetileg nem illeszkedő épületének lebontása
A település esztétikai képének javulása a teljes lakosság érdekeit szolgálja
Piactér infrastrukturális fejlesztése
A város teljes lakossága számára elérhető jó minőségű és megfizethető helyi élelmiszer
A településközpontban meglévő zöldfelület növelése, közparkok, pihenőpark kialakítása, fejlesztése Szeder utcai játszótér, Damjanich utcai közpark fejlesztése
A város teljes lakossága számára kialakul egy minőségi közösségi és rendezvény tér
198
Célok
Más városrészekre gyakorolt lehetséges hatások
A Rendőrség áthelyezése korszerű épületbe
A rendőrségi szolgáltatás minőségi szolgálja a város teljes lakosságát
A régi postai épület felújítása és új funkcióval való ellátása
Postai szolgáltatás minőségének javulása a város teljes lakossága számára
A vállalkozásokkal való együttműködés annak érdekében, hogy a település főutcáján lévő üzletek felújítása megvalósuljon,
Kereskedelmi szolgáltatás színvonalának emelkedése a teljes lakosság érdekében
fejlődése
Városközponton kívüli településrész városrész A település közigazgatási határán belül helyi tömegközlekedés kialakítása A falusi turizmus és ezáltal az idegenforgalom fejlesztése önkormányzati támogatással Vámospércsi út mellett kerékpárút kiépítése Temetőnél, Toldi és Szatmári utcáknál gyalogátkelőhelyek kialakítása
Az egyes városrészek közötti közlekedés feltételei javulnak A turizmus megjelenése gazdaságélénkítő hatású az egész városra nézve A városközpont biztonságos kerékpáros megközelítése lehetővé válik A város minden részéből a temetőbe látogatók biztonságának növekedése
Sámsonkert városrész A település közigazgatási határán belül helyi tömegközlekedés kialakítása bevonva a sámsonkerti területet is
Az egyes városrészek közötti közlekedés feltételei javulnak
Állandó orvosi rendelő építése, új felnőtt háziorvosi körzet kialakításával, amelyben helyet kap az orvosi ügyelet és egy fiókgyógyszertár is. Az önkormányzat biztosítja az ingatlant, amelyen magántőkével történik a fejlesztés.
A városközpontban lévő orvosi rendelők tehermentesítése, a zsúfoltság csökkenése
Martinka városrész A település közigazgatási határán belül helyi tömegközlekedés kialakítása bevonva a martinkai területet is
Az egyes városrészek közötti közlekedés feltételei javulnak
A Samsonkertben megépülő állandó orvosi rendelőben kötelezően el kell látni a martinkai lakosokat, továbbá biztosítani kell az ellátást Martinkára kihelyezett házi orvosi rendeléssel (1-2 napra)
A városközpontban lévő orvosi rendelők tehermentesítése, a zsúfoltság csökkenése
Ipari terület városrész
199
Célok Az Ipari Park marketing tevékenységének fokozása, az Ipari Park lehetőségeinek ismertetésével Inkubátorház építése az Ipari Parkban
Más városrészekre gyakorolt lehetséges hatások A gazdaság élénkülésével javulnak a lakosság foglalkoztatási esélyei, nő az önkormányzati adóbevétel A város teljes területéről az induló új vállalkozások kedvező körülményekhez jutnak működésük első – legnehezebb - periódusában
200
7.6.6. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai
Feltétlenül fontos, hogy a stratégia szintjén a kockázatok azonosítása megtörténjen, azaz fel kell térképezni azokat a történéseket, eseményeket, melyek esetleges bekövetkezte a stratégia céljainak elérését veszélyeztetik. A kockázatokat az alapján, hogy a város által befolyásolhatóak-e két csoportra oszthatjuk: belső és külső kockázatokra. Az IVS szempontjából a kockázatok a következők lehetnek: 1. Belső kockázatok: a város által befolyásolható • Lakossági ellenállás (társadalmi kockázat) • Likviditási nehézségek (pénzügyi kockázat) • Magánforrások, befektetői érdeklődés nem megfelelő realizálódásából eredő kockázat (gazdasági kockázat) • Tulajdonviszonyok változása (jogi kockázat) 2. Külső kockázatok: a város által nem befolyásolható, a hatáskörén túlmutat • Jogszabályi környezet változása (jogi kockázat) • Pályázati rendszer változásából adódó kockázat (jogi és pénzügyi kockázat) A kockázatelemzés része az, hogy az esetlegesen felmerülő akadályozó tényezők azonosításán túl feltérképezésre kerüljön a kockázatok bekövetkeztének valószínűsége, illetve ki legyen dolgozva a bekövetkezésük esetére tervezett intézkedés sorozat is. Az intézkedések tervezésekor az a cél, hogy a bekövetkezés valószínűségét csökkentsük, illetve a kockázatok hatást minimalizáljuk.
201
Hajdúsámson kockázatkezelési stratégiáját a következő táblázat összesíti Kockázatok típusa
Kockázatok azonosítása
Kockázatok értékelése (Hatás) (1-7)*
Kockázatok kezelése
Kockázatok bekövetkezési valószínűsége (1-7)*
Belső kockázatok Társadalmi
Lakossági ellenállás
4
Pénzügyi
Likviditás kockázat
6
Gazdasági
Befektetői érdeklődés nem megfelelő realizálódása
4
Jogi
Tulajdonviszonyok változása
4
Folyamatos lakossági, partnerségi egyeztetések, önkormányzati tájékoztatás. Likviditási terv készítése, annak folyamatos felülvizsgálata, tartalékok elkülönítése. Partnerségi egyeztetések, kedvező befektetési környezet megteremtése a vállalkozásoknak (pl. adókedvezmények), aktív marketing tevékenység folytatása Megfelelő nyomon követési rendszer kialakítása
1 3
3
1
Külső kockázatok
Jogi
Jogszabályi környezet változása
3
Jogi, pénzügyi
Pályázati rendszer változásából adódó kockázat
5
A jogszabályok nyomon követésével, a változásokra történő felkészüléssel a kockázat megfelelő módon kezelhető. Véleménynyilvánítás a társadalmasítás időszakában, kapcsolattartás a hatóságokkal
1-leggyengébb; 7-legerősebb
202
3
3
8. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI
8.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek A város a gazdasági fejlődés támogatása érdekében adópolitikájának kidolgozásakor figyelembe veszi az ipar bővítését elősegítő szempontokat. Az ingatlangazdálkodási terv egyrészt gondoskodik az önkormányzati ingatlanok optimális kihasználásáról illetve a felesleges ingatlanok piaci értékesítéséről, másrészt igyekszik megvásárolni azokat a más tulajdonában lévő ingatlanokat, melyek a városfejlesztés céljait szolgálhatják. Hajdúsámson jelen dokumentumban megfogalmazott fejlesztési céljait tekintve fejlesztések eredményeinek lehető legjobb kihasználása érekében szükséges városmarketing stratégia elkészítése.
a a
8.2. Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Hajdúsámson az IVS-ben tervezett stratégiai fejlesztések lebonyolításának menedzselésére nem kíván önálló, önkormányzati többségű tulajdonú gazdasági társaságot létrehozni. A program kisebb projektjeinek menedzsmentjét alapvetően az önkormányzat Városfejlesztési és Műszaki Irodája szakembereinek felügyeletével, a megfelelő és szükséges feladatkörök, kompetenciák és felelősségi körök kialakításával kívánja biztosítani. Ez a megoldás egyrészt költséghatékonyabb megoldást, másrész egyszerűbb irányítást tesz lehetővé. Nagyobb és bonyolultabb projektek esetében az erőforrások szűkössége és a Városfejlesztési és Műszaki Iroda kiterjedt feladatköre miatt az önkormányzat külső projektmenedzsment szervezet bevonását tervezi, melynek költségeit az adott projektben kívánja elszámolni. A belső projektszervezet az alábbi tevékenységeket fogja végezni: • Adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás, projektlebonyolítás és megvalósítás támogatása, projektbeszámolók, jelentések) • A fejlesztések pénzügyi hátterének biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, hitel ügyintézés) • Akcióterületi terv(ek) és megvalósíthatósági tanulmányok készítése és felülvizsgálata • Partnerségi koordináció: civil, gazdasági és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, • Társadalmasítás, társadalmi partnerség: a lakosság bevonása, folyamatos tájékoztatása a tervezett és folyamatban lévő fejlesztésekről, az IVS lebonyolításáról. Az előkészített projektet véleményeztetése, társadalmasítása • A közterületek fejlesztéséhez kapcsolódó rendezési munkák irányítása (tervezés, kivitelezés ügyintézése, ellenőrzése) • A fenntartási kötelezettségek felügyelete, koordinációja • Forrásteremtés: pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása
203
•
Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele)
8.3. A településközi koordináció mechanizmusaira tett javaslatok A településközi koordináció több kategóriára osztható: A. Szomszédos városok: B. Térségi egyedi kapcsolatok: C. Térségi szervezeti kapcsolatok: D. Testvérvárosok: Hajdúsámson fejlődése nem csak a városra, hanem a környező településekre is hatással van ezért a város vezetése szükségesnek tartja, hogy a környező települések is megismerhessék az elkészült stratégiát, ezért a kistérségi társulás tagtelepüléseinek bemutatja a jelen dokumentumot. Kistérségi szinten a Kistérségi Társulás biztosítja a közös cselekvés terveinek koordinációját, ehhez adott a munkaszervezet, mely a koordinációt is végzi. Cél a kistérségen belüli együttműködés mennyiségi és minőségi fejlesztése, melybe bizonyos projektek esetén más települések bevonása is indokolt lehet, ezért a velük való folyamatos kapcsolattartás és információcsere szintén szükséges. Ezt a kapcsolattartást szintén végezheti a kistérség munkaszervezete, az együttműködés lehetőségeiről pedig rendszeresen tájékoztatja a tagtelepüléseket. Debrecen igen fontos stratégiai partnere lehet a városnak, a fejlesztési pólus azon elemeihez való csatlakozás, melynek feltételei jelen pillanatban is megvannak vagy megteremthetők, pedig sokat lendíthetnek a település gazdasági és/vagy társadalmi mutatóin. A pólus bizonyos funkcióinak Hajdúsámsonba telepítése biztosítja a helyi foglalkoztatottság minőségi és mennyiségi javulását. Szükséges annak vizsgálata, hogy akár maga a város, akár gazdasági vagy civil szerveződések mely szervezetekhez, esetleg már létező, vagy a jövőben létrehozandó klaszterekhez csatlakozhatnak annak érdekében, hogy a fejlesztések által kialakuló szinergia ne csak a településre, annak határain túlra is kiterjedjen.
8.4. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése A forgalomképtelen ingatlanok az önkormányzati feladatellátás részeként rögzített feladatok ellátását szolgálják, nem elidegeníthetők. A forgalomképtelen ingatlanok esetében az önkormányzat rendelkezési joga korlátozott, azt csak a törvény és a helyi önkormányzati rendelet keretében meghatározottak szerint gyakorolhat. A törzsvagyon körébe nem tartozó önkormányzati ingatlanok a forgalomképes ingatlanok. A forgalomképes ingatlanokkal az önkormányzatok szabadon gazdálkodhatnak, azzal a feltétellel, hogy a tevékenység a kötelező közfeladatok teljesítését nem veszélyezteti. A fentiek figyelembe vételével, az IVS stratégiai céljainak ismeretében az ingatlan gazdálkodás alapelveit az alábbiakban fogalmazza meg:
204
• •
Az ingatlangazdálkodási koncepciónak igazodnia kell az Integrált Városfejlesztési Stratégia céljaihoz. Elő kell segítenie a területen élők életminőségének javítását. Meg kell felelnie a fenntarthatóság ökológiai, ökonómiai, társadalmi követelményeinek.
A fenti alapelveknek megfelelően biztosítani kell az egészséges környezet lehetőségét, a megfelelő jövedelmi viszonyokat biztosító foglalkoztatás elősegítését, valamint a városidentitás megerősítését. A fenti feltételeket olyan módon lehet biztosítani, hogy azoknak megfelelően illeszkedjenek a regionális környezethez, lehetőségekhez. Az önkormányzatnak természetesen meg kell tudni felelnie alapvető közfeladatai ellátásának is, és ehhez biztosítani kell a megfelelő működési feltételeket. Az életminőség alapvető összetevői: 1) Az egészséges környezet lehetőségének biztosítása Az ennek a feltételnek történő megfelelés alapvető feltételei részben biztosítottak • A város levegője mérsékelten szennyezett. A szennyezés alapvető forrásai a hagyományos kommunális fűtés, valamint a közlekedés. A legjelentősebb terhelés a CO . A város gázhálózatának fejlesztésével próbálja csökkenteni a fűtéshez kapcsolódó terhelést. A város lefedettsége 78%-os, a lakások 76%-a rendelkezik gázfűtéssel. A közlekedés okozta terhelést a városközpont tehermentesítésével lehetséges csökkenteni. A végleges és megnyugtató megoldást a 471 sz. főközlekedési út elkerülő szakaszának megépítésével biztosítható. A városközpont tehermentesítését a szerkezeti tervben szereplő gyalogos zóna kiépítése is elősegíti, de ennek megvalósításának feltétele az elkerülő út megépítése. Jelentős a porszennyezés is, elsősorban a nagy forgalmú utak környezetében, részben a burkolatok szegésének hiánya, a járdák és az utak közötti zöldsáv hiányának következtében. Nem kizárólag a levegő tisztasága szempontjából jelent problémát a városban a közparkok hiánya. A szerkezeti terv kijelöli a közparkok létesítésére szükséges területeket, ezek megvalósítása szükséges. Tovább javíthatja a levegő minőségét a tervezett védőerdők telepítése is. A városhoz tartozó külterület a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részét képezi, mely jelentős rekreációs lehetőséget biztosíthat a városban élők számára. • A város vízellátását a vízmű jelenleg ki tudja elégíteni, de a várható fejlesztések következtében kapacitását növelni szükséges. Ezzel párhuzamosan meg kell valósítani a vízkezelési technológia korszerűsítését, mivel a víz vastartalma magas. A későbbiekben szükséges a szerkezeti tervben meghatározott helyen egy 500 m³-es magastározó építése szükséges a megfelelő nyomásviszonyok biztosítása érdekében. A település 98% vezetékes vízzel ellátott. A lakások ellátottsága ennél alacsonyabb 85%. • A terület csapadékvíz elvezetését, mint fő befogadó a Sámsoni csatorna biztosítja. A területen nyílt földmedrű, burkolt, vagy a belterületen néhol zárt csatornák is üzemelnek. A csatornák felújítását (Sámsoni, H-4, H-5, H-6, H-7) biztosítani kell, lehetőleg megfelelő burkolat biztosításával. A város jelentős részén még nincs kiépítve a csapadék víz elvezetés, amely a talaj jó szikkasztó képessége miatt jelenleg nem okoz jelentős problémát, de az úthálózat fejlesztésével párhuzamosan feltétlenül szükséges a kiépítése. • A város 2009. 01. 02.-ig a megvalósult, a debreceni kibővített befogadóba történő szennyvíz-vezetést biztosító rendszer kiépítését követően a
205
•
központi belterületi ingatlanok csatornával történt ellátottsága gyakorlatilag 100%-os. A fennmaradó, el nem látott területeken (Sámsonkert, Martinka stb.) a nem megfelelő műszaki kialakítású házi tárolók szennyezése jelentős probléma. Ehhez csatlakozik mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szennyezés, amely további terhelést jelent. Hulladékkezelés. Jelenleg a lakások 98% került bevonásra a rendszeres szemétgyűjtésbe. A mezőgazdasági szilárd hulladék visszaforgatásáról nem állnak megfelelő adatok rendelkezésre, de valószínűleg ez jelentősen terheli a környezetet.
A város területén a közkertek megóvása, és a tervezett közparkok kialakítása nem kizárólag az egészséges környezet kialakítása miatt szükségesek. Ezek minőségének fejlesztése kiemelt önkormányzati feladat. A sportolási, rekreációs lehetőséget a városban található sporttelep biztosítja. A sporttevékenységet két helyi sportegyesület segíti. A Galambász egyesület, valamint a Vadásztársaság is segíti a rekreációs tevékenységet. Az IVS-ben meghatározott, nagyrészt már megkezdett feladatok nagyságrendje indokolja a további pályázatokon történő részvételt. A problémák megoldása alapvető feltétele az ökológiai fenntarthatóság biztosításának. 2) A megfelelő foglalkoztatottság elősegítése A városban élők megélhetési lehetőségeit alapvetően befolyásolja az itt élők foglalkoztatási lehetősége, valamint az elérhető jövedelem mértéke. A város munkaerőpiacát alapvetően Debrecen közelsége határozza meg. A város részben Debrecen alvóvárosaként is funkcionál, a foglalkoztatottságot alapvetően meghatározza a dinamikusan fejlődő nagyváros munkaerő igénye. A város azonban nem lehet passzív résztvevője ennek az életminőséget alapvetően befolyásoló folyamatnak, elő kell segítenie a fejlődést, amelyhez kapcsolódó feladatai a következőek: • Jelenleg a város foglalkoztatóként aktív szereplője a piacnak. Ez a tevékenysége a közszolgálati funkciókon túlmenően a forgalomképes vagyon működtetésére is kiterjed. • A meglévő, a bölcsödét, óvodát, iskolát, gimnáziumot, fenntartó tevékenységével elősegíti a városban a megfelelő szintű munkaerő jelenlétét. • Elő kell segítenie a városban működő vállalkozások versenyképességének javítását. • A 471 sz. főközlekedési út megépülését követően, a településrendezési tervben elfogadott területen nagyon kedvező közlekedési, földrajzi pozícióban lévő terület lehetőség gazdasági, ipari, szolgáltató tevékenységek megtelepedésére. A tevékenységek megtelepedésével kapcsolatosan lényeges szempont, hogy a globális trendek alapján fejlődő, és lehetőség szerint változatos tevékenységi portfólióval rendelkező cégek letelepedését támogassa a város a későbbi, iparági ciklusok káros hatásának csökkentése érdekében. Támogatni kell a magas hozzáadott értéket termelő, magasan képzett dolgozókat alkalmazó cégek, tevékenységek megtelepedését a városban. • Lényeges feladat az alacsony végzettségű munkaerő részére az elsődleges munkaerő piacra történő visszatérés elősegítése és ösztönzése. Lehetőséget jelenthet ezzel kapcsolatosan a szelektív hulladékgyűjtéshez, feldolgozáshoz kapcsolódó tevékenységek támogatása. • Aktív ösztönzéssel célszerű megakadályozni az alacsony végzettség miatt kialakult probléma újratermelődését. A fejlesztő felkészítések, pályaválasztási tanácsadó működése a város lényeges feladata.
206
3) A városidentitás megerősítése A fenntarthatóság társadalmi követelményeinek biztosítása érdekében biztosítani kell a város polgárainak a településhez történő kötődését, a város szolgáltatásaival való elégedettségét, a város múltjával és jövőképével történő azonosulását. Hajdúsámson esetében különösen fontos a migrációs folyamatok ismeretében az elfogadott jövőkép meghatározása, a város szolgáltatásaival kapcsolatos elégedettség biztosítása. A városi szolgáltatások közül meghatározóak az egészséges környezet biztosítását szolgáló beavatkozások, a hiányzó zöldterületek, közösségi összejövetelek megvalósítását elősegítő közterületek létesítése, valamint a megfelelő minőségű közszolgáltatások biztosítása. A fentiek megvalósításának megfelelő alapja az elfogadott Településszerkezeti Terv. A város büszke múltjára, ápolja hagyományait. A Hajdúsámson építészeti emlékeivel, természeti értékeivel kötődik az itt élőkhöz. Az identitás azonban több,mint a saját gyökerekhez való kötödés. Tartalmazza az emberek saját jövőképét, az emberi, társadalmi kapcsolatok szövetét, melynek része a társadalmi szolidaritás is. A fentiek összessége, azok megfelelő aránya adja azt a kötődést, amely alapja lehet a városhoz való kötődésnek. 4) A fenti követelményeken túlmenően a feladatokat úgy kell végrehajtani, hogy biztosított legyen a terület felértékelődése, az önkormányzati vagyon növekedése, valamint az ingatlanok gazdaságosabb működése Ennek érdekében az Önkormányzat: • a tulajdonában lévő ingatlanokkal tudatosan gazdálkodik, törzsvagyonát tudatosan hasznosítja a közigazgatási feladatainak biztosítása, valamint a városi funkciók fejlesztése érdekében. • Ügyel az ingatlanok költséghatékony működésére. Ingatlan gazdálkodási szempontból kiemelt fontosságú a már megvalósított létesítmények jó karban tartásának biztosítása. Ennek elhanyagolása, a későbbiekben többszörös ráfordítást igényelhet. Ezért gazdálkodási szempontból nem megengedhető a fenntartással kapcsolatos normatív összegek egyéb célokra történő felhasználása, mert az veszélyezteti az ökonómiai fenntarthatóság biztosítását. • a forgalomképes ingatlanok esetében a keletkező bevételeket (egyszeri, rendszeres) az IVS-ben meghatározott célok elérése érdekében használja fel, figyelembe véve a fenntarthatóság feltétel rendszerét. • Meg kell akadályozni, hogy a város a környező települések alacsony státuszú népességének gyűjtőhelyévé váljon. Elő kell segíteni a magasabb státuszú családok betelepedését, ehhez azonban nem elegendő kizárólagosan a szükséges lakóterületek kiszabályozása. Az optimális városfejlesztési ütem biztosítása érdekében minden esetben meg kell vizsgálnia külső források bevonásának lehetőségét. Ez részben a lehetséges pályázati lehetőségek folyamatos ellenőrzésével, a lehetséges pályázati források elnyerésével, kötvény kibocsátásával, részben az adott klaszteren belüli együttműködés fejlesztésével biztosítható. Ennek egyik lényeges eleme lehet a magántőke bevonása a folyamatba. A fejlesztéseknél sok esetben célszerű igénybe venni a magántőke kreativitását és tapasztalatát. Erre azonban csak az alábbiak végrehajtását követően kerülhet sor. Fontos alapelv, hogy első lépésként meg kell határozni a fejlesztési célokat, azok illeszkedését az IVS-ben meghatározott stratégiához. Az ezután következő ingatlanpiaci elemzést követően lehetséges meghatározni, hogyan kívánja az Önkormányzat az ingatlan tulajdonát hasznosítani.
207
Az elemzésekben folyamatosan felül kell vizsgálni a tartósan az Önkormányzat tulajdonában maradó vagyonelemeket, azok hasznosítását, a forgalomképes ingatlanok esetében azok jövedelemtermelő képességét. Meg kell határozni a rehabilitációs akciókba bevonásra kerülő ingatlanok körét, azok értékét, és gazdálkodási eredményeit, és ezeknek alapján hozható meg az ingatlanok további hasznosításáról, vagy értékesítéséről szóló döntés. Az önkormányzat vagyonának hangsúlyos, meghatározó eleme az önkormányzati ingatlanvagyon. Az önkormányzat törzsvagyonába a forgalomképtelen, és a korlátozottan forgalomképes ingatlanok tartoznak. Forgalomképtelen ingatlanok: • a közutak, műtárgyak, • közterek, közparkok • vizek, közcélú vízi létesítmények • valamint az önkormányzati rendeletben annak minősített ingatlanok. Korlátozottan forgalomképtelen ingatlanok: • intézmények, középületek, • az önkormányzat rendeletében meghatározott ingatlanok. A forgalomképtelen ingatlanok az önkormányzati feladatellátás részeként rögzített feladatok ellátását szolgálják, nem elidegeníthetők. Ezen ingatlanok esetében az önkormányzat rendelkezési joga korlátozott, azt csak a törvény és a helyi önkormányzati rendelet keretében meghatározottak szerint gyakorolhatja. A törzsvagyon körébe nem tartozó önkormányzati ingatlanok a forgalomképes ingatlanok, melyekkel az önkormányzatok szabadon gazdálkodhatnak, azzal a feltétellel, hogy a tevékenység a kötelező közfeladatok teljesítését nem veszélyezteti. Az önkormányzati vagyon 2005 óta folyamatos növekedést mutat (2005-ben 3.263,4 millió Ft, 2006-ban 3.890,8 millió Ft, 2007-re pedig 4,819,3 millió Ft). A vagyon növekedés oka, hogy az önkormányzat sikeres vagyongazdálkodási politikája segítségével saját erőből, önkormányzati forrásokból fejlesztéseket tudott megvalósítani, továbbá sikeres pályázatokon vett részt és azok eredményeképpen nőtt a vagyona. A forgalomképtelen ingatlanok az önkormányzati feladatellátás részeként rögzített feladatok ellátását szolgálják, nem elidegeníthetők. A forgalomképtelen ingatlanok esetében az önkormányzat rendelkezési joga korlátozott, azt csak a törvény és a helyi önkormányzati rendelet keretében meghatározottak szerint gyakorolhat. A törzsvagyon körébe nem tartozó önkormányzati ingatlanok a forgalomképes ingatlanok. A forgalomképes ingatlanokkal az önkormányzatok szabadon gazdálkodhatnak, azzal a feltétellel, hogy a tevékenység a kötelező közfeladatok teljesítését nem veszélyezteti.
208
Az önkormányzat vagyonszerkezete Vagyonelem megnevezése Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) Forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és megterhelhető
Ingatlan db száma
Az összes vagyonból a vagyon részaránya
362
50,5 %
27
3,8 %
328
45,7 %
A forgalomképtelen törzsvagyonba az alábbi létesítmények sorolhatóak: • „A” Helyi közutak és műtárgyaik: utak, járdák, buszváró, buszforduló, erdők, árkok • „B” Parkok, terek: Szabadság téri park (1449 m2) • „C” Vizek, vízi közműveknek nem minősülő közcélú vízi létesítmények: belvízelvezető árkok. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe az alábbi ingatlanok sorolhatóak: • „A” Közművek: ivóvízhálózat és szennyvízhálózat • „Intézmények”: Általános iskolák lakásokkal, óvoda, bölcsőde, Művelődési Ház, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat • „C” Középületek: Polgármesteri Hivatal, Egészségügyi Központ és lakás, Orvosi Rendelő, Helytörténeti Múzeum és Könyvtár, Rendőrség, • „D” Egyéb: Tájvédelmi körzet – védett terület Martinkán A törzsvagyonba tartozik továbbá az egyéb ingatlanvagyon: • Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: Piactér, Állatvásártér, Sportpálya és öltöző,Temető és ravatalozó, Szennyvíztelep területe, Szeméttelep • Forgalomképes részvények, befektetések, egyéb ingó vagyontárgyak és egyéb ingatlanok (társasházak, lakások, temető, szántók, építési telkek, gyep, kertek, szőlők, beépítetlen területek) Az önkormányzat tulajdonában vannak az alábbi forgalomképes telkek Az önkormányzat 2002-ben az Irinyi és Viola utcák között 28 db építési telket alakított ki, melyből 15 db önkormányzati, 13 db pedig magántulajdonban volt. Az Irinyi utcában kialakított telkeket a Képviselő-testület döntése alapján 1.000.000 Ft/darabért értékesítette az önkormányzat. 2002-2003.-ban az önkormányzat 13 db telket értékesített árverésen keresztül: 10 telket a Garai utcán, 3 telket az Ibolya utcán. 2003-2004. években az önkormányzat a Malom - Szeder utcák közötti területen alakított ki építési telkeket. Ebben az új utcában, melynek neve Kertész utca, az Önkormányzat
209
12 db építési telket alakított ki, a Képviselő-testület döntése alapján 3.200.000,-Ft –ért hirdeti. Jelenleg 5 db van még az önkormányzat tulajdonában. Az önkormányzat településszerkezeti terve további 1000-1100 telek kialakításának lehetőségét tárta fel. A vagyon vagyonelem szerinti megoszlása viszonylag kedvező, mert az egyéb vagyon körébe sorolt vagyonelem aránya nem alacsony, így van szabad, az egyes önkormányzati célkitűzések megvalósításakor anyagi forrásként figyelembe vehető vagyon. Az önkormányzat a tervezett fejlesztési célok megvalósításához szükséges külső forrást kötvénykibocsátással kívánja biztosítani, amelyből befolyt teljes bevételt fejlesztésekre kíván fordítani. Az önkormányzat nem tervezi a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak értékesítését – a városrészekre megfogalmazott tervek szerint kívánja bevonni a fejlesztésekbe. A forgalomképes vagyonból pedig elsődlegesen a meglévő telekállomány értékesítését kívánja megvalósítani.
8.6. Partnerség Hajdúsámson önkormányzata szerint a feladatok megosztása és partnerség kialakítása kulcsfontosságú a helyi civil szervezetekkel és a vállalkozói szférával egyaránt. A vállalkozásokat érintő elképzeléseket a vállalkozókkal és szakmai szervezeteikkel minden esetben megvitatja az önkormányzat, a részükről elhangzottakat beépíti a koncepciókba. A foglalkoztatási problémák hatékony kezelésére az önkormányzat figyelembe veszi az ezzel kapcsolatos vállalkozói igényeket és kapcsolatot tart a munkaügyi központtal. Az egyházakkal, melyeknek fontos szerepe van a társadalmi kohézió megteremtésében, az önkormányzat kiváló kapcsolatot ápol, az együttműködés az infrastruktúrafejlesztéstől a társadalmi problémák kezeléséig igen széles kört ölel fel. Hajdúsámson Város Önkormányzata, illetve az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítésében részt vevő szervezetek és szakértők a munka során mindvégig kiemelt prioritásként kezelték a partnerség tényleges, valamennyi érintett fél részére hasznos megvalósulását. A dokumentum elkészítése során kettős célkitűzésnek igyekeztek megfelelni a munkában közvetlenül részt vevők. Egyrészt törekedtek egy többszintű egyeztetési és véleményezési folyamat kialakítására, amelynek során valamennyi, a stratégia elkészítéséhez információt szolgáltatni képes önkormányzati, civil és egyéb szereplő bevonására. Mindemellett biztosítani kívánták a társadalmi monitoring minél szélesebb körben történő megvalósítását, és megfelelő tájékoztatást követően lehetővé tették a vélemények, észrevételek szervezett formában való ismertetését és összegyűjtését. Az egyeztetési folyamat kiemelten fontos lépcsőfokát jelentette az antiszegregációs tervhez kapcsolódó egyeztetés. A társadalmi egyeztetés keretében az IVS-hez, illetve annak központi projektjéhez (a Városközpont fejlesztéséhez) kapcsolódó információknak a lakosság minél szélesebb köréhez történő eljuttatása történt meg a helyi elektronikus és írott médiumok segítségével.
210
A bizottsági megbeszélésekhez hasonlóan az egyes fórumokon is számos, a végleges stratégiába is beépíthető észrevétel hangzott el, amelyek döntő többsége a lakosság részéről a közlekedési, infrastrukturális, illetve környezetvédelmi kérdéseket érintette, míg a gazdasági élet és a civil szféra szereplői főként az ipari parkkal, illetve a város természeti, épített és szellemi kulturális örökségének hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatosan vetettek fel hasznos gondolatokat. A partnerség elvének messzemenő érvényesítése azonban nemcsak a lakosság, illetve a civil- és gazdasági szféra képviselői számára volt nélkülözhetetlen. A felmerülő ötletek, észrevételek és konkrét javaslatok mellett az Önkormányzat, illetve az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítői ennek segítségével megerősítést kaphattak arról, hogy a város egyértelműen támogatja a kijelölt fejlesztési irányokat, és messzemenően egyetért az akcióterületek kijelölésével, a stratégia prioritásaival. A partnerség hosszútávon történő fenntartását biztosítja az Önkormányzatnak az a deklarált célkitűzése, hogy a konkrét projektek megvalósítása során a lehető legnagyobb mértékben támaszkodni kíván az egyházakra, a város civil-, és legfőképp gazdasági szervezeteire. A tervezett beruházások nagyságrendje eleve feltételezi a szélesebb összefogás meglétét.
8.7. Monitoring és IVS felülvizsgálat Az Integrált Városfejlesztési Stratégia végrehajtását a monitoring feladatok ellátásával tudjuk ellenőrizni. A monitoring tevékenység során összehasonlítjuk a célként megadott indikátor számokat a valóságban létrejött fejlesztések indikátoraival és így kapunk pontos képet a kitűzött célok megvalósulásáról. A jelenlegi dokumentumban megfogalmazott célkitűzések teljesítése alapvetően az egyes városrészekben/akcióterületeken megvalósuló beruházásokkal és egyéb fejlesztésekkel, illetve az ezekhez kapcsolódó konkrét monitoring-mutatókkal válik mérhetővé (demográfiai, az életszínvonal alakulását jelző, turisztikai, közlekedési, gazdasági statisztikai adatok). A stratégia időkereteit és a fejlesztési célok komplexitását figyelembe véve mindenképpen indokolt a folyamatos monitoring biztosítása. A évente történő felülvizsgálat lehetővé teszi az egyes városrészekre vonatkozó rövid távú célkitűzések, illetőleg esetlegesen a kijelölt akcióterületek határainak módosítását, illetve az egyes mutatók időarányos felülvizsgálatát, szükség esetén új indikátorok kijelölését. A felülvizsgálatok során tehát rögzítésre kerül: a célokhoz/akcióterületekhez köthető konkrét projektek aktuális állapota és financiális helyzete, illetve az egyes indikátorok pillanatnyi értéke. A felülvizsgálat összegző dokumentumait az IVS-hez hasonlóan a Képviselő-testület hagyja jóvá.
211
