Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója
Készítette a Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Társulás Munkaszervezete 2007. február-április folyamán
2007.
Tartalomjegyzék I
BEVEZETÉS ....................................................................................................... 3
II A SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZER LEÍRÁSA, A JOGSZABÁLYI RENDSZER BEMUTATÁSA .......................................................................................................... 5 II.1 A magyarországi segélyezési rendszer és az egyes segélyezési formák leírása .................................. 5 II.1.1 Jövedelemkiegészítı segélyek ............................................................................................................. 6 II.1.2 Kiadáskompenzáló segélyek ................................................................................................................ 7 II.1.3 Átmeneti segélyek................................................................................................................................ 9 II.2 A magyarországi személyes gondoskodást nyújtó ellátások leírása ................................................. 10 II.2.1 Alapellátások...................................................................................................................................... 11 II.2.1.1 Étkeztetés.................................................................................................................................. 11 II.2.1.2 Házi segítségnyújtás ................................................................................................................. 12 II.2.1.3 Családsegítés ............................................................................................................................ 12 II.2.1.4 Speciális alapellátások.............................................................................................................. 12 II.2.1.4.1 Közösségi pszichiátriai ellátás............................................................................................. 12 II.2.1.4.2 Fogyatékkal élık Támogató Szolgálata............................................................................... 13 II.2.1.4.3 Szenvedélybetegek ellátása ................................................................................................. 14 II.2.1.4.4 Utcai szociális munka.......................................................................................................... 14 II.2.2 Szakosított ellátási formák ................................................................................................................. 15 II.2.2.1 Nappali ellátást nyújtó intézmények......................................................................................... 15 II.2.2.2 Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ................................................................................ 15 II.2.2.3 Tartósbentlakásos intézmények ................................................................................................ 16 II.2.2.3.1 Ápolást gondozást nyújtó intézmények ............................................................................... 16 II.2.2.3.2 Rehabilitációs intézmények ................................................................................................. 17 II.2.2.3.3 Lakóotthon........................................................................................................................... 17
III III.1
A HAJDÚHADHÁZI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE....................... 18 Általános népmozgalmi események ..................................................................................................... 18
III.2 Foglalkoztatás ....................................................................................................................................... 20 III.2.1 Romák helyzete ............................................................................................................................. 23
IV A HAJDÚHADHÁZI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK BEMUTATÁSA ..................................... 24 IV.1
A Társulás által biztosított ellátások ................................................................................................... 24
IV.2
A kistérség lakosságánáak véleménye a szociális ellátásról ............................................................. 28
V
FEJLESZTÉSI TERVEK ................................................................................... 32
V.1
Rövidtávú tervek................................................................................................................................... 32
V.2
Hosszú távú tervek................................................................................................................................ 33
2
I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A Szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. teszi kötelezıvé, melyben a szociális szolgáltatások jelenlegi és jövıbeni fejlesztésének elképzeléseit, összefüggéseit szükséges megtervezni kistérségi szinten. A dokumentum elkészítése során fı alapelvként kezelte a Társulás a teljes kistérségi integrációt, illetve olyan kistréségi szociális háló kiépítését, amelynek során az arra rászorulók teljes hozzáférhetısége biztosított. Koncepció célkitőzései: - a szociális biztonság megteremtése, szubszidiaritás elvének érvényesülése - a kistérség teljes területén való szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, lehetıleg minél közelebb az egyén, család, csoport, közösség környezetéhez, - egyéni ellátási formák, szolgáltatások biztosítása az állami, önkormányzati, civil és piaci szektor együttmőködése által Jogszabályi háttér A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése szerint szociális szolgáltatástervezési koncepciót kell készíteni, ha a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el. A szolgáltatástervezési koncepciót kétévente felülvizsgálja a Társulás és aktualizálja. A koncepció alapját a települések által szolgáltatott adatok képezik, amelyek 2005-2006. évre vonatkoznak. A kistérségi koncepció tartalmában a jogszabályban meghatározott elemekre épül. A koncepció kiterjed a térségben a gyermekvédelmi ellátásokra és azok mőködésére, amelyet a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szabályoz.
II.
Bevezetés
Hajdúhadház Magyarország tájföldrajzi katasztere alapján a Dél-Nyírséghez tartozik, HajdúBihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye határán helyezkedik el. Belterülete 672 hektár, külterülete 8865 hektár. Debrecentıl 18 km-re helyezkedik el. Lakossága 2004. január 1-én 13 419 fı.
3
Hadház már az idıszámítás elıtt is lakott település volt, amit a határában régészek által talált tárgyak és eszközök is tanúsítanak. Bocskai István fejedelem 1605. december 12-én kelt szabadalom levelével kb. 1000 hajdút telepít le a településre. A hajdúk a késıbbiekben hadra foghatók voltak, így harcoltak a Rákóczi fejedelem felkelésében, valamint az 1848-49-es szabadságharcban is. Hadház 1872-ig szabad hajdú város volt, 1872-tıl 1886-ig rendezett tanácsú város volt, míg 1887-tıl 1923-ig nagyközség. Újra rendezett tanácsú város 1924-tıl 1929-ig, majd 1935-ig város, 1936-tól ismét község egészen 1989-ig. Hajdúhadház és Téglás községek egyesítésével 1989. március 1-tıl Hajdúhadháztéglás néven város lett, míg 1991. május 1-vel az egyesítést megszüntették és Hajdúhadház néven városi címet kapott. A város közigazgatása a Bocskai tér 1. sz. alatt mőködik, az épület együttes elıször szállodának készült, a késıbbiek folyamán költözött ide a városháza. A fıtéren látható a kéttornyú, neoromán stílusban készült református templom, a gyülekezet 1873. január 1-én avatta és vette használatba. Köztéri szobraink: - a fıtéren van elhelyezve Pély Nagy Gábornak a Hajdúkerület fıkapitányának síremlékköve. - mellette látható Dr. Földi Jánosnak, a neves polihisztornak hadház orvosának az obeliszkje, - Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobra, - és az I.Világháború 306 hısi halottjának szobra.
A település két általános iskolával, egy mővészeti iskolával, három központi óvodával és az 1994-ben megnyílt Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolával rendelkezik.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 92. § (3) bekezdése alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzatnak a településen élı, szociális szempontból rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót kell készíteni. A koncepció alapját a statisztikai adatokon túl egy több mint 800 háztartásra kiterjedı kérdıíves adatgyőjtés képezi, melynek során pontos képet alkothat az önkormányzat a településeken élıkrıl. A koncepció készítésénél a jogszabályi elıírásokon túl a Hajdú-Bihar megyei Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciót is szem elıtt tartotta a település.
4
I
A szociális ellátó rendszer leírása, a jogszabályi rendszer bemutatása
I.1 A magyarországi segélyezési rendszer és az egyes segélyezési formák leírása Magyarországon az 1990-es évektıl a segélyezési rendszer alapjait az alábbi, többször módosított törvények alkotják: •
az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról (továbbiakban szociális törvény), (Melléklet I.)
•
az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról (továbbiakban gyermekvédelmi törvény),
•
a fenti két törvény és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénybıl adódóan az önkormányzatok képviselı-testületeinek rendeletet kell alkotniuk a helyi társadalmi és gazdasági viszonyokhoz igazodva.
A szociális segélyek formáit tekintve lehetnek pénzbeli és természetben nyújtott ellátások, melyek irányulhatnak a jogosultak jövedelmének kiegészítésére, pótlására, illetve átmeneti nehézségek enyhítésére. A segélyek alapvetı célja, hogy a jogosult személy vagy család egy fıre jutó havi jövedelemének alacsony szintjét ellensúlyozza.
A szociális törvény keret jellégébıl adódóan meghatározza és/vagy ajánlást tesz a különbözı ellátások esetén az önkormányzatoknak a jogosultság, illetve a fizetendı összeg/természetbeni juttatás megállapításának kritériumaira vonatkozóan. A jelenleg hatályos pénzbeli ellátások típusai ennek alapján az idıskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti segély és a temetési segély. Korábban ide tartozott a 2000-ben megszőnı munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a gyermeknevelési támogatás, amely 1999-ben került ki a szociális törvény szabályozása alól. Néhány pénzbeli ellátás egészében vagy részben természetben is nyújtható, ilyenek a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti- és temetési segély. Ezek alapján az élelmiszer, tankönyv, tüzelı segély, a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítı támogatás, köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és adósságkezelési szolgáltatás jelenik meg természetben nyújtott szociális ellátásként.
5
Az önkormányzatoknál igényelhetı pénzbeli támogatások közül a rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásokat a gyermekvédelmi törvény szabályozza, melyek szintén adhatók természetbeni ellátásként tankönyv- és tanszerellátás támogatás, étkezési díjtérítés díjkedvezménye, egészségügyi szolgáltatásáért fizetendı térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének jogcímeként.
I.1.1 Jövedelemkiegészítı segélyek A munkanélküliek jövedelempótló támogatását az elmúlt évtizedben azoknak a munkanélkülieknek folyósították, akinek jogosultsága a munkanélküli járadékra lejárt, illetve aki a munkanélküli járadék folyósítását követıen talált munkát, és annak megszőntét követıen még nem szerzett jogosultságot a munkanélküli ellátásra. Feltételként megszabták, hogy a munkanélküli családjában az egy fıre jutó havi jövedelem alacsonyabb legyen az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 80 százalékánál. A támogatás folyósítása 1993-1995 között korlátlan határidejő volt, 1996-tól két évben határozták meg, végül 2000-ben megszüntették. A továbbfolyósítás még járt azoknak, akik a jogosultságukat a támogatási forma törvénybıl történt kivétele elıtt szerezték meg. A gyermeknevelési támogatásra - a szociális törvény keretein belül - annak az anyának volt jogosultsága, aki saját háztartásában három vagy annál több kiskorú gyermeket nevelt, feltéve, hogy közülük a legfiatalabb életévét tekintve 3-8 év között volt. További feltétele volt a folyósításnak, hogy a család egy fıre jutó havi jövedelme alacsonyabb legyen az öregségi nyugdíj mindenkori összegének háromszorosánál. A támogatást 1999-ben hatályon kívül helyezték, azonban nem szőnt meg, további folyósítását az Országos Egészségügyi Pénztár biztosítja. Az idıskorúak járadéka 1998-tól lépett hatályba a szociális törvény keretein belül. A járadékot azok a 62. életévet, illetve a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyek kaphatják meg, akiknek havi jövedelme vagy a vele együtt lakó házastárs, élettárs havi jövedelmét is figyelembe véve az egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékát, egyedülálló esetén 95 százalékát. Ezen támogatás bevezetésével egyidejőleg a 62. életévüket betöltött személyek jogosultsága megszőnt a rendszeres szociális segélyre. A rendszeres szociális segély újraszabályozása 1997-ben történt meg. A jogosultságot jelenleg azok a 18. életévet betöltött aktív korú személyek kaphatják meg, akik munkaképességüket legalább 67 százalékban elvesztették, vagy vakok személyi járadékában részesülnek, vagy pedig fogyatékossági támogatásban részesülnek. A jogosultak másik nagy 6
köre az aktív korú nem foglalkoztatottak. Az idıskorúak járadékának 1998-as bevezetése elıtt a 62. életévüket betöltött személyek is a rendszeres szociális segély célcsoportjába tartoztak. Az egészségükben és/vagy munkaképességükben károsodott személyeknél a segély összegének odaítélésekor az adott személy havi jövedelme, illetve a családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékát. Ez a határ az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében egyedülállónál 70 százalék, családban élınél pedig 80 százalék. Miután 2000-ben megszőnt a jövedelempótló támogatás, amely addig a munkanélküli járadékra való jogosultságból kiesı aktív korú nem foglalkoztatottaknak járt, az adott célcsoport - közvetlenül a munkanélküli járadék folyósításának lejárta után - a rendszeres szociális segély alanyává vált. Az ápolási díj anyagi hozzájárulást biztosít a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére. A jogosultsággal az a személy rendelkezik, aki önellátására nem képes, állandó és tartós felügyeletre szoruló súlyosan beteg vagy 18 éven aluli tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi. A települési önkormányzatnak joga van ápolási díjat folyósítani annak a hozzátartozónak is, aki a 18 éven felüli tartós beteget gondoz. 2003-tól a jogosultságnál ajánlott úgy meghatározni az egy fıre számított havi családi jövedelemhatárt, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori összegét, egyedülálló esetén annak 150 százalékát elérje. A rendszeres gyermekvédelmi támogatást a gyermekvédelmi törvény szabályozza (hatályos: 1997-tıl), anyagi támogatás lehetıségét nyújtva a szociálisan hátrányos helyzető családoknak, hogy elısegítsék a gyermekek családban történı ellátását, illetve megelızzék a gyermekek családból történı elszakítását. A támogatás megítélésének alapja a család egy fıre jutó havi jövedelme, amely nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és további feltétele, hogy a gyermeknek érdekében álljon a családban maradás és nevelkedés.
I.1.2 Kiadáskompenzáló segélyek A lakásfenntartási támogatás megállapításának szempontjai 2004-ben változtak. Jelenleg a települési önkormányzat ilyen típusú támogatást nyújthat annak a személyeknek, akivel - egy háztartásban - élık lakhelye nem haladja meg az adott településen minimálisnak tartott lakásnagyságot és minıséget, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek. A jogosultság további feltételei szerint a jogosult egy fıre jutó havi jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát és a háztartás havi 7
költségének nagyobbnak kell lenni a háztartás összjövedelmének 25 százalékánál. A törvény kiemeli, hogy az adósságkezelési szolgáltatásban részesülıket megilleti a lakásfenntartási támogatás. A közgyógyellátás a jogosult egészségi állapotának megırzéséhez, ill. visszaállításához kapcsolódó kiadásainak a fedezetére irányul. Típusai szerint adható alanyi, normatív vagy méltányossági alapon. Az alanyi jogosultság igen széles körre terjed ki: bentlakásos intézményben élı fiatalok, átmenteti gondozottak, nevelésbe vett kiskorúak, rendszeres szociális segélyben részesülık (1997-tıl), pénzellátásban részesülı hadi gondozottak és nemzeti gondozottak (1994-tıl), sorkatonai családi-, központi szociális segélyben részesülık, rokkantsági járadékosok, elsı és másodfokú rokkantságból eredı nyugdíjasok, személyek, aki, vagy aki után a hozzátartozó magasabb összegő családi pótlékban részesül. A felsoroltakon kívül az önkormányzat rendeletében szabályozott módon közgyógyellátási igazolványt méltányossági alapon igényelhet az a szociálisan rászorult személy, akinek a gyógyszerköltsége a létfenntartását veszélyezteti. Ez utóbbi esetben 2003. februártól a jogosultság megállapításánál az egy fıre jutó havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az elérje az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát, egyedül élı esetén 200 százalékát. Normatív alapon az a személy is jogosult az ellátásra, akiknek a havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 százalékánál nagyobb és az egy fıre jutó havi jövedelem alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élı esetén annak 150 százalékánál. Egészségügyi szolgáltatást vehet igénybe az a családban élı személy, ahol az egy fıre jutó jövedelem - a törvény 1998-as megállapítása szerint - alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, illetve egyedül élı esetében nem haladja meg az elızı összeg 150 százalékát. Az adósságkezelési szolgáltatás még egy viszonylag új, 2003 januárjától hatályos ellátási forma. Igénybevételére jogosult lehet az a személy vagy család, akinek adóssága több mint ötvenezer forint és a lakás, illetve a lakhatás fenntartásával kapcsolatos tartozása eléri a fél évet, illetve akinek háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem az önkormányzat által meghatározott összeghatárt nem lépi túl, vagy aki olyan lakásban él, amely nem éri el a települési önkormányzat által minimálisnak tartott lakásnagyságot és minıséget. Az egy fıre jutó havi jövedelmi határnak el kell érnie legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát, egyedül élı esetén annak 200 százalékát.
8
I.1.3 Átmeneti segélyek Az átmeneti segély nyújtható alkalmi vagy havi rendszerességgel azoknak a személyeknek, akik létfenntartásukat veszélyeztetı rendkívüli helyzetbe kerültek, illetve létfenntartási gonddal küzdenek. A szociális törvény 2003-ban történt beiktatása szerint a segély megállapításánál figyelembe vehetı egy fıre jutó havi családi jövedelemhatárt úgy kell meghatározni, hogy az legalább akkora legyen, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, illetve egyedülálló személy esetén annak 150 százaléka. A temetési segélyre az a személy jogosult, aki saját költségen gondoskodott egy elhunyt személy eltemettetésérıl annak ellenére, hogy nem volt köteles, vagy ha az is volt, a temetés költségei saját és/vagy a hozzátartozóinak létfenntartását veszélyezteti. A 2003-ban megállapított ajánlás szerint az önkormányzat oly módon kell szabályoznia a figyelembe vehetı egy fıre jutó havi családi jövedelemhatárt, hogy az ne legyen alacsonyabb, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülállók esetén annak 150 százalékánál. A köztemetést illetıen az elhunyt lakhelye szerinti település polgármesterének a halálesetrıl való tudomásszerzést követıen (1999-tıl 30 napon belül) gondoskodnia kell az elhunyt személy eltemettetésérıl, (2003-tól kibıvítve a következı feltételekkel) ha nem található vagy nincs erre köteles személy, vagy az illetékes az eltemettetésrıl nem gondoskodik. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy átmeneti segélyforma, melyet szintén a gyermekvédelmi törvény elıírásai szerint szabályoznak. Ilyen jellegő támogatás adható annak a gyermeknek, ahol az adott gyermeket gondozó családban ideiglenesen létfenntartási gondok merülnek fel, illetve létfenntartást veszélyeztetı helyzet alakult ki. A jogosultság esetei közé tartozik például a szociálisan rászoruló várandós anya támogatása, melynek célja a gyermek megtartása, illetve támogatás nyújtása a születendı gyermek fogadásával, a gyermek betegségével, iskoláztatásával kapcsolatos kiadások enyhítésére, a gyermek családba történı visszahelyezésének elısegítésére.
A felsoroltakon kívül átmeneti segélynek számít az élelmiszersegély, tankönyvjuttatás, gyermekintézmények térítési díja és az önkormányzatok saját rendeleteiben meghatározott egyéb átmeneti ellátások.
A szociális és a gyermekvédelmi törvényen túlmenıen további kedvezményeket, ellátási formákat az alábbi törvények, illetve rendeletek határoznak meg: •
a honvédelemrıl szóló 1993. évi CX. törvény,
9
•
164/1995. (XII.25.) Kormányrendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirıl.
I.2 A magyarországi személyes gondoskodást nyújtó ellátások leírása A szociális szolgáltatások rendszere a személyes gondoskodáson alapuló ellátásokat öleli föl. Míg a pénzben és természetben nyújtható támogatások elsısorban a munkaképes lakosság segítését szolgálják, addig a szociális szolgáltatások rendszerét a jogalkotó úgy alakítja, hogy az többnyire a testi-lelki állapotuk miatt a munkaerıpiacra csak nehezen, vagy belépni egyáltalán nem tudó, vagy onnan már kikerült, valamint anyagi helyzetüknél fogva is tartósan nehéz helyzetben lévı emberek (idısek, fogyatékosok, hajléktalanok, pszichiátriai- és szenvedélybetegek) lehetséges ápolási, gondozási szükségleteit fedje le. A szociális szolgáltatások rendszere bonyolultabb, mint a pénzbeli és természetbeli ellátások rendszere, amennyiben megkülönböztethetık •
a törvény rendszere szerint az alap- és a szakosított ellátások, ahol utóbbiak külön szervezeti keretek létrehozását sem nélkülözhetik,
•
az ellátás típusa szerint − alap és a nappali ellátások azok számára, akik otthonukban is támogathatók, − átmeneti és tartós elhelyezést nyújtó ellátások azoknak, akik számára intézeti elhelyezés szükséges,
•
az ellátás szervezeti formája szerint önálló és komplex (integrált) szervezeti formák.
Mind az alap, mind pedig a szakosított ellátásokra sajátos (komplex, illetve integrált) intézménytípusok is kialakíthatók, és az önkormányzatok az intézmények fenntartását más fenntartóra, pl. egyházi vagy társadalmi (civil, illetve nonprofit) szervezetre is átruházhatják megfelelı feltételek fennállása esetén. Az
ellátások
és
az
intézménytípusok
megszervezése
nem
független
az
ország
településszerkezetétıl. A szociális törvény a szociális szolgáltatások megszervezésénél településtípus és településnagyság szerint is tartalmaz kötelezı jellegő elıírásokat. Ennek értelmében minden önkormányzatnak gondoskodnia kell az alapellátásokról és a szakosított ellátásokhoz való hozzájutásról. Ezen túlmenıen az olyan településeken, ahol •
kétezernél több lakos él, ott idısek nappali ellátását,
•
tízezernél több lakos esetén ezen kívül biztosítani kell az utcai szociális munkát, hajléktalanok nappali melegedıjét és éjjeli menedékhelyét, valamint idısek átmeneti elhelyezését, 10
•
húszezernél több lakos számára ezeken túl nappali ellátást nyújtó intézményi formákat,
•
harmincezer fölötti lakosságszám esetén mindezeken túlmenıen átmeneti elhelyezési formákat kötelesek az önkormányzatok biztosítani.
Magyarország településszerkezete olyan, hogy 2002-ben
a közel 3200 település
háromnegyede 2000 fı alatti lakosságszámmal rendelkezik, ezeken él a lakosság 16,7 %-a, és az összlakosság egyötöde tartozik a 60 éves vagy idısebb korosztályba, amelyik a szociális ellátásoknak leginkább alanya lehet. A szociális törvény a megyei és a fıvárosi önkormányzatok számára ezen túlmenıen is tartalmaz elıírásokat, amennyiben ezek •
gondoskodnak azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezésérıl, amelyek biztosítására a szociális törvény alapján az önkormányzat nem köteles,
•
összehangolják a szakosított ellátásokat,
•
biztosítják módszertani feladatok ellátását.
I.2.1 Alapellátások A szociális törvény szerint a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások elsı csoportját az alapellátások jelentik, amelyhez az 1993-as hatálybalépéskor az étkeztetés, a házi segítségnyújtás és a családsegítés tartozott. A legutóbbi törvénymódosítások ezt „speciális alapellátási feladatok” elnevezéssel kiegészítették a közösségi pszichiátriai ellátásról és támogató szolgálatokkal kapcsolatos rendelkezésekkel. Az alapellátások azt a célt szolgálják, hogy a szociálisan rászorulók közül azoknak, akik számára nem szükséges a bentlakásos intézmények igénybevétele, saját otthonukban illetve lakókörnyezetükben nyújtsanak szociális támogatást. Ilyenek lehetnek azok az idısek, fogyatékosok, pszichiátriaiés szenvedélybetegek, akik nem igénylik az állandó intézményi elhelyezést, vagy betegségük, fogyatékosságuk, állapotuk tartós bentlakásos ellátást nem indokol. Az alapellátás körében a települési önkormányzatnak a hajléktalanok ellátásának a megszervezésérıl is gondoskodnia kell.
I.2.1.1
Étkeztetés
11
Az étkeztetés azoknak a szociálisan rászorulóknak illetve eltartottjaiknak nyújt legalább egyszer naponta meleg ételt, akik errıl önmaguk koruk és/vagy egészségi állapotuk miatt tartósan vagy átmenetileg gondoskodni nem tudnak.
I.2.1.2 Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás a mindennapi életvitelt és az egészségi állapot megırzését a rászoruló otthonában biztosító szolgáltatás, amely az étkeztetéssel együttesen is nyújtható. Az étkeztetést a hajléktalanok számára is biztosítani kell. I.2.1.3 Családsegítés Az alapellátások közé sorolt családsegítés eltér a többi szociális szolgáltatástól, amennyiben a megcélzott ellátotti körébe nem kifejezetten a koruk vagy egészségi állapotuk miatt nehéz helyzető lakossági csoportok tartoznak, hanem elsısorban olyan családok, amelyek szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdenek, és/vagy krízishelyzetbe kerültek. A családsegítés térítésmentes, és elsısorban tájékoztatásra, tanácsadásra, ügyviteli segítségnyújtásra, konfliktus megoldásában való közremőködésre terjed ki. Olyan személyek számára, akik a pénzbeli és természetbeli szociális segélyezés (pl. munkanélküliek, lakhatási problémákkal küszködık), valamint egészségi állapotuk alapján a szociális szolgáltatások alanyai is lehetnek
(pl.
fogyatékosok,
pszichiátriai-
és
szenvedélybetegek),
speciális
segítı
szolgáltatások is szervezhetık, ha a települési önkormányzat a családsegítı szolgáltatást önálló intézmény mőködtetésével biztosítja. Ilyen speciális szolgáltatás lehet pl. az ifjúsági tanácsadás.
I.2.1.4 Speciális alapellátások A speciális alapellátási feladatokat a közösségi pszichiátriai ellátás és a támogató szolgálatok jelentik, amelyek önálló kialakítása is lehetséges, de a törvény szerint ezekrıl elsısorban a gondozási központ, mint integrált, többféle ellátást is biztosító szervezeti forma, vagy a családsegítı szolgálat gondoskodik, ha ilyenek az adott településen léteznek.
I.2.1.4.1
Közösségi pszichiátriai ellátás
12
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kórházi kezelés után a pszichiátriai betegek visszailleszkedése a környezetükbe jelenleg nincs megoldva. A pszichiátriai betegségek krónikusak, ezért a felépülés belılük illetve az állapot stabilizálása hosszú idıt vesz igénybe. A pszichiátriai kórházak akut ellátást nyújtanak, amelyek a személyi és tárgyi feltételek hiánya és a túlzsúfoltságuk miatt nem alkalmasak közösségi ellátás megvalósítására. Ezért vált fontos feladattá, hogy a betegek otthonukban kapjanak pszichoszociális ellátást speciálisan képzett szociális szakemberek közremőködésével. A Nyugat európai és amerikai közösségi pszichiátriai ellátási modellek tapasztalatai kiemelik a valódi életközösségek szervezésének szükségességét a betegek számára, ahol korlátaikkal és fogyatékosságaikkal együtt aktív részt vevõkké tudnak válni saját életvezetésükben. Ez lenne a valódi közösségi pszichiátria. A pszichiátriai közösségi gondozás szociális területen való meghonosítását az érvényben levı törvények alapján két szakember végzi •
a közösségi koordinátor és
•
a közösségi gondozó.
Ez a két szakember egyrészt egyaránt képes a pszichiátriai betegek lakásukon, szociális alapellátás keretében való segítésére, másrészt a koordinátor egy magasabb szinten képes a társszakmák szakembereivel való együttmőködésre is. 1 gondozó 20 pszichiátriai beteget láthat el míg 4 gondozó esetén kell 1 fıállású koordinátort alkalmazni. I.2.1.4.2
Fogyatékkal élık Támogató Szolgálata
A fogyatékos emberek a társadalom leghátrányosabb helyzető csoportjai közé tartoznak. Nem csupán fogyatékosságuk, mostoha életviszonyaik is nehezítik, hogy a társadalomban normaszerőként elfogadott életvitelt folytassák. Az alacsony jövedelem megfosztja az utazás, a szabadidı változatos eltöltésének, a társas kapcsolatok mőködtetésének lehetıségétıl is. A társadalombiztosítás által támogatott termékek (gyógyászati segédeszközök) listája nem terjed ki azokra az eszközökre, amelyek a különbözı típusú fogyatékosok mindennapi önálló életvitelét megkönnyítenék, a minél szélesebb körő rehabilitációjukat elısegítenék. Így pl. a gerincsérült, végtagbénult mozgássérültek csuklóra, ujjakra erısíthetı az étkeztetést, öltözködést, írást, olvasást stb. segítı speciális eszközei minimális támogatást sem élveznek.
A Támogató Szolgálat által biztosított szolgáltatás formái:
13
•
A lakóhelyi rehabilitáció elısegítése és mindennapi szükségletek kielégítése érdekében nyújtott szolgáltatások, mint például az alapvetı fiziológia és egyéb létszükségleteinek önálló vagy segítséggel történı ellátása.
•
A megváltozott élethelyzetben szükséges ismeretek és készségek elsajátítása. Az önálló életvitelhez szükséges egyéb ismeretek és kézségek megszerzésének segítése.
•
Közszolgáltatásokhoz
való
hozzájutás
elısegítése,
például
az
igénynek
megfelelıen személyszállítás biztosítása •
Az egészségügyi, szociális ellátásokhoz való hozzájutás elısegítése.
•
Információnyújtás, tájékoztatás, tanácsadás, ügyintézés, információs szolgáltatás: fogyatékosokra vonatkozó jogszabályokról, rendelkezésekrıl, segédeszközök beszerzésérıl és használatuk módjáról, fogyatékosügyi érdekképviseleti szervek tevékenységérıl, szociális ellátás rendszerérıl.
•
Fogyatékosok kapcsolatkészségének fejlesztése: mozgásukban erısen korlátozott személyek gépjármővel történı szállítása a nappali intézménybe.
I.2.1.4.3
Szenvedélybetegek ellátása
Az alapellátás keretében a települési önkormányzat szolgáltatást nyújt a településen élı azon szenvedélybetegek részére, akik intézményi jogviszony megszőnését követıen saját lakókörnyezetükben élnek és megfelelı életvitelük fenntartásához segítséget igényelnek, illetve akik, valamely más - nem bentlakásos - ellátási forma szolgáltatásaiban, orvosi vagy egyéb terápiás kezelésben részesülnek és önálló életvitelük fenntartásához segítségre van szükségük. A szociális rendszer egyik legnagyobb feladata ezen társadalmi csoport ellátása, hisz kevés adat ál rendelkezésre, és a szenvedélybetegekkel való foglalkozás határterülete a pszichológiai és szociális ellátásnak. I.2.1.4.4
Utcai szociális munka
Hajdú-Bihar megye településein (Debrecent nyilvánvalóan nem számítva) igen csekély a hajléktalan ellátórendszer kiépítettsége, alapvetı intézmények hiányoznak. Ha vannak is intézmények, azok csupán a kisvárosokban találhatók és kis kapacitással mőködnek. A kisebb településeken lényegében semmilyen intézmény vagy szolgáltatás nem található, így ezeken a településeken a hajléktalanság rejtve marad ill. a nyilvánvalóvá vált eseteket más szociális
14
intézmények kezelik, melyek feladata nem ez (pl. bentlakásos intézmények). Ezért cél a speciális alapellátás keretében biztosítani a településeken a hajléktalanok ellátást.
I.2.2 Szakosított ellátási formák I.2.2.1 Nappali ellátást nyújtó intézmények Az alapellátáshoz hasonlóan a nappali ellátás is azoknak a rászorulóknak az ellátását biztosítja, akik saját otthonukban élnek, de míg az étkeztetésre és a házi segítségnyújtásra a gondozott saját háztartásában kerülhet sor, addig a nappali ellátást már olyan intézmények biztosítják, amelyeket a rászoruló felkereshet, és így kapja meg a megfelelı ellátást. A nappali ellátás intézményrendszerébe tartoznak a hatályos szociális törvény szerint •
az idısek klubja, amely a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes idısek,
•
a
fogyatékosok
nappali
intézménye,
amely
a
harmadik
évüket
betöltött,
önkiszolgálásra részben képes fogyatékosok, •
pszichiátriai betegek nappali intézménye, amely a korábban gyógykezelt illetve megfelelı bentlakásos intézményben gondozott betegek,
•
a szenvedélybetegek nappali intézménye, amely a szenvedélybetegséggel küzdık napközbeni ellátására, gondozására, foglalkoztatására, és a megfelelı korosztályba tartozó fogyatékosok esetében nevelésére is szolgál, továbbá
•
a nappali melegedık, amelyek alapvetıen hajléktalan személyek nappali tartózkodását kívánják biztosítani.
A szociális törvény csak a nappali melegedık esetében köt ki térítésmentességet, amibıl következıen a többi ellátásért térítési díj fizetése – nyilván a rászorulók helyzetének figyelembevételével – elıírható, ez azonban, mint a statisztikai adatok is mutatják a ráfordításoknak csak egy részét képes fedezni.
I.2.2.2 Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Az átmeneti elhelyezést biztosító intézmények krízis helyzetek kezelésére hozták létre, amikor a rászorulónak idıre van szüksége a szociális problémáinak kezelésére, illetve segítséget igényel a problémák kezelésében. A probléma megoldása után a legtöbb esetben azonban az ellátott tovább halad az intézményi struktúrában, illetve az esetek kisebbik
15
részében megoldódik a problémája, és önálló életvezetésre képessé válik. Minden hátrányos helyzető csoportnak, a szociális rendszeren belül létrejött az intézményi kerete, így például az Idısek Gondozóházával megvalósul az idısek ellátása. A szociális törvény az idısek mellett gondoskodik a fogyatékkal élık, a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, és a hajléktalanok átmeneti elhelyezésérıl is, amelyet a 30 000 fı feletti lakossal rendelkezı településeknek, és a megyei jogú városoknak kell biztosítani. A 10 000 fı feletti lakossággal rendelkezı településeknek az idısek átmeneti elhelyezését kell biztosítani. I.2.2.3 Tartósbentlakásos intézmények A bentlakásos elhelyezés célja, hogy az életkoruk, egészségi állapotuk és szociális helyzetük következtében rászorultakat, akik otthonukban nem gondozhatók, megfelelı személyes gondoskodást biztosító intézményben lássák el. A bentlakásos elhelyezést nyújtó ellátási formáknak két nagy csoportja az átmeneti elhelyezést nyújtó és a tartós bentlakásos intézményrendszer. A törvényben a tartós bentlakásos elhelyezésen van a hangsúly, ehhez képest az átmeneti elhelyezés szabályozása inkább csak kiegészítı jellegő. Az intézményekbe való bekerülés történhet •
az ellátást igénylı, illetve törvényes képviselıjének kérelmére,
•
beutalással: a lakóhely szerint illetékes település önkormányzat képviselı testületének, vagy más hatóság (bíróság, gyámhivatal) határozata alapján; valamint
•
intézményvezetıi intézkedésre.
Az igénylı kérelme nemcsak végleges, hanem ideiglenes elhelyezésre is irányulhat, a beutalás történhet határozott vagy határozatlan idıre.
I.2.2.3.1
Ápolást gondozást nyújtó intézmények
A tartós bentlakásos intézmények elsı csoportjába az ápolást, gondozást nyújtó intézmények tartoznak, ahová azok az ellátandó csoportba tartozók kerülhetnek, akik az említett feltételeknek megfelelnek és gondozásuk más módon nem oldható meg. A hajléktalanok otthonában olyan személyek ellátását kell biztosítani, akiknek az ellátása átmeneti szállásokon, illetve rehabilitációs intézményekben nem biztosítható, mivel koruk, egészségügyi állapotuk miatt is tartós ápolást, gondozást igényelnek. Esetükben az ellátási forma igénybevételének feltétele, hogy a hajléktalan személy korábban átmeneti szállón élt.
16
I.2.2.3.2
Rehabilitációs intézmények
A rehabilitációs intézmények ezzel szemben a bentlakók önálló életvezetésének kialakítását, helyreállítását célozzák, akik számára ilyen célú terápiás foglalkoztatást kell szervezni. Az ilyen típusú intézményben az elhelyezés nem haladhatja meg az öt évet, ami egy alkalommal legfeljebb három évre meghosszabbítható. Az elhelyezési idı után az intézmény még maximum két évig gondoskodik az ellátott utógondozásáról, ami külsı gondozó, vagy külsı intézményi férıhely útján is történhet. A rehabilitációs intézménybe való bekerülés feltétele a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat elvégzése, amelynek eredményeképp egyéves ideiglenes elhelyezésre is lehetıség van. Ennek az ellátási formának alapvetı célkitőzése hajléktalanok esetében is a visszavezetés, munkaképesség erısítése, helyreállítása, az önálló életre való felkészítés. I.2.2.3.3
Lakóotthon
A tartós bentlakásos intézmények harmadik típusát a lakóotthonok jelentik, amelyek elsısorban az elhelyezés módjában különböznek a másik két intézményfajtától. A lakóotthon ugyanis 8 – 12 személyt fogad be, ami csak jogszabályban meghatározott esetben lehet legfeljebb 14 fı. A létszámkorlátozás oka, hogy ezekben az intézményekben elsısorban kis létszámú, otthonosabb, személyre orientáltabb gondozás kialakítása a cél. Az intézmény jogszabályi nevesítése elıször 1998-ban történt meg, bevezetése lépés volt a többszintő intézményrendszer kialakítása felé. A lakóotthon az életkornak, egészségi állapotnak és az önállóság mértékének megfelelı ellátást biztosít az elhelyezett fogyatékosnak, pszichiátriaivagy szenvedélybetegnek, idıseknek és hajléktalanok számára lakóotthoni ellátás jelenleg nincs. A lakóotthoni ellátás a fogyatékosok esetében ápoló-gondozó és rehabilitációs célú, pszichiátriai- és szenvedélybetegek esetén csak rehabilitációs jellegő lehet.
17
II Hajdúhadház demográfiai helyzete II.1
Általános népmozgalmi események
Hajdúhadház egyik jellemzı vonása, hogy míg a hetvenes-nyolcvanas évek során a természetes szaporodás ellenére, a nagyarányú (közel 10%-os) elvándorlás miatt a népesség csökkent,
a
kilencvenes
években
az
elvándorlás
hirtelen
visszaesésének
(1%)
következményeként a lakónépesség gyors növekedése figyelhetı meg. 1. sz. táblázat: A népesség számának alakulása Terület, közigazgatási rang
1970
Állandó népesség 1980 1990
2001
1970
Megyei 159120 192050 205089 198905 167860 jogú város Többi 204868 210026 204997 203337 197251 város Községek, 172111 157247 141804 142340 159841 Nagyközségek Hajdú13244 13144 12228 12747 12592 hadház Megye 536099 559323 551890 544582 524952 összesen Forrás: 2001. évi népszámlálás. 6. Területi adatok. 6.9. Hajdú–Bihar megye
Lakónépesség 1980 1990
2001
198195
212235
211034
205631
201043
202428
147622
135450
139536
12489
11948
12709
551448
548728
552998
Az elmúlt évtizedekben a megyében a nyolcvanas évek végéig megfigyelhetı volt a természetes szaporodás, ezzel párhuzamosan azonban a megye egészének negatív, de a megyeszékhelynek a pozitív vándorlási különbözete. A kilencvenes években a megye jellemzı népmozgalmi folyamata a fogyás, azaz a halálozások száma meghaladja a születésekét. Ez alól a megye városai a kivételek, kivéve Debrecent. Maga a megye már nem kibocsátó, azaz a vándorlási különbözet pozitív. Hajdúhadházra – ahogy azt már említettük – a kilencvenes évekig a jelentıs mértékő negatív vándorlási különbözetnek köszönhetıen a népességcsökkenés jellemzı. A hetvenes években 1465, a nyolcvanas években 1093 fı volt a vándorlási különbözet, azaz ennyivel többen vándoroltak el, mint ahányan a településre érkeztek. A kilencvenes években pozitív népességmozgalmi adatok jellemzik a várost: 1990 és 2001 között 2556 születés és 1631 halálozás, -164 fı vándorlási különbözet, azaz több mint 700 fıs lakosságnövekedés, ami a 2002-es év során még 360 fıvel nıtt, így tehát már több mint ezer fıs bıvülésrıl beszélhetünk.
18
Adatfelvételünk eredményei szerint a megkérdezettek 22,3 százaléka az elmúlt tíz évben költözött a településre, ami közel öt százalékkal magasabb, mint az azt megelızı évtizedekben betelepülık aránya (17,7%). Az elmúlt öt évben ideköltözık aránya is magas, minden nyolcadik lakos költözött a városba ebben az idıszakban. Ez a természetes szaporodással és az elvándorlás megtorpanásával együtt eredményezte, illetve eredményezi a népesség kilencvenes években kezdıdı, és ma is tartó növekedését.
Hasonló (vagy kedvezıbb) népességnövekedési folyamatok megfigyelhetık a megye közép-
és
kisvárosaiban
(Hajdúböszörményben,
Hajdúsámsonban,
Hajdúszoboszlón,
Létavértesen, Nádudvaron, Nyíradonyban, Polgáron, Tégláson és Tiszacsegén), e települések esetében azonban kevés kivételtıl eltekintve a vándorlási különbözet növelte meg az ott lakók számát, a természetes szaporodás több esetben negatív, azaz a halálozások száma meghaladja a születésekét. Hajdúhadház esetében a növekvı, és korösszetételét tekintve fiatal lakosság magas élveszületési mutatókkal jellemezhetı (hasonlóan magas mutatók csak Hajdúsámson és Hosszúpályi esetében figyelhetık meg). A megye népességén belül a gyerekkorúak és az idıskorúak aránya hasonló, ami megfelel a hazai helyzetnek. A megyén belül a megyeszékhely népességén belül a legalacsonyabb a gyermekkorúak aránya, ám a korábbi migrációs (vándorlási) folyamatok miatt nagyon jelentıs a fiatal felnıtt korúak aránya, azaz az aktív népességé. A többi város és a községek népessége lényegesen fiatalabb a megyeszékhelynél, az aktív korúak alacsonyabb aránya a vándorlási veszteségnek tudható be. (Melléklet II.) Hajdúhadház lakossága kifejezetten fiatal, a gyermekkorúak a teljes lakosság egynegyedét teszik ki, miközben az idıskorúak aránya jóval alacsonyabb, mint a megyei átlag. Ez azt is jelenti, hogy a város közszolgáltatásai közül a fiatalokra és a gyermekes családokra irányulók fejlesztése és mőködtetése jelenleg az egyik legnagyobb feladat: az óvoda, az iskola, a családsegítı és a gyermekvédelmi szolgálat mőködtetése, az iskolai és körzeti védınıi szolgálat, a gyermekekkel összefüggı támogatások és intézmények fenntartása, fejlesztése és kiépítése, ha azok nem felelnek meg a törvényi elıírásoknak (épület, felszerelés, szakmai létszámok). A fiatalabb korosztályokra irányuló helyi szociális és egészségpolitika az aktív korosztályokkal való törıdést is jelenti, ami elsısorban a munkahelyteremtést, a munkahelyek vonzását, a beruházások és a vállalkozások „megtelepedését” jelenti, ami azonban részben a debreceni agglomeráció fejlıdési folyamatainak, részben a kistérségi együttmőködésnek rendelıdik alá, és a városra az infrastruktúra fejlesztése révén gyakorol nagy nyomást (pl. az 19
ingázás feltételeinek a javítása révén). A gyerekekre irányuló szolgáltatások mellett ez lehet a település másik nagy feladata, figyelembe véve, hogy bár a fiatal aktív korúak aránya kifejezetten magas, a foglalkoztatotti arány – amint azt nemsoká látni fogjuk – ezzel szemben kivételesen rossz, alig több, mint a megyei átlag fele. A munkanélküli arány ezzel párhuzamosan többszöröse a megyében láthatónak, és az inaktívak is jóval nagyobb részét teszik ki a település lakóinak, mint máshol. A gyermek és felnıtt korosztályokra irányuló „helyi politikák” nem feledkezhetnek meg az idısebb korosztályokról sem, bár úgy tőnik, az idıs ellátás koránt sincs akkora nyomás alatt, mint pl. a gyermekkorúak ellátása.
II.2 Foglalkoztatás A megye (7 évesnél idısebb) népességének iskolai végzettség szerinti megoszlása 2001-ben a „települési lejtı” ismert jelenségét írta le, azaz a városokban élık iskolai végzettsége rendre magasabb, mint a községekben élıké. Kimagaslók a megyeszékhely iskolázottsági mutatói, különösen az érettségizettek és a felsıfokú végzettségőek esetében. Hajdúhadház mutatói bizonyos szegmenseiben még a községi adatoknál is alacsonyabb átlagos iskolai végzettséget jeleznek, közel kétszeres pl. azok aránya, akik az általános iskola elsı évfolyamát sem fejezték be. A településen a legjellemzıbb iskolai végzettség a befejezett, majd a be nem fejezett általános iskola, az ennél magasabb végzettségőek között pedig a szakmunkások jelentik a legnagyobb csoportot. A középiskolát végzettek aránya azonban nem csak hogy a megyei átlag, de a községi arányok alatt van. Egyedül a diplomával rendelkezık aránya javít valamit az összképen, e tekintetben a városokhoz áll közelebb a település. Az iskolai végzettség mutatói is alátámasztják tehát, hogy kiemelten fontosak a gyerekekkel kapcsolatos feladatok, így pl. a gyerekek minél nagyobb tömegét kell az iskolarendszerbe bevonni és minél tovább bent is tartani. Ez különösen a roma származásúaknál fontos feladat. 2. sz. táblázat: A népesség gazdasági aktivitás szerint, százalékban Terület, igazgatási rang Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív keresı Megyei jogú város 43,2 1,3 22,5 Többi város 41,4 1,3 22,9 Községek 38,8 1,7 25,6 Hajdúhadház 21,8 8,8 32,9 Megye összesen 41,4 1,4 23,4 Forrás: 2001. évi népszámlálás, és azok alapján számított adatok
20
Eltartott 33,0 34,3 33,9 36,5 33,7
Hajdúhadházon – amint azt már jeleztük – rendkívül alacsony a foglalkoztatottak aránya, annak ellenére, hogy az életkori megoszlás alapján épp egy ellentétes tendenciát várhatnánk. A településen lakók mindössze alig több mint ötöde tudott a munkaerıpiacon elhelyezkedni, ez az aktív korúak valamivel több mint harmada. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a munkanélküliek, illetve az inaktívak aránya (fıleg az inaktív keresıké, de az eltartottaké is) magasabb a megyei átlagnál. A városban a háztartásfık iskolai végzettsége egyértelmően alacsonyabb a háztartásfık megfelelı országos mutatóinál, ami befolyásolja a foglalkoztatási lehetıségeket is, azaz a helyi politikának a felnıtt korosztályokra irányuló képzési programokat is ösztönözni és koordinálni kell. A kutatás során 801 háztartásra kaptunk feldolgozható adatokat. Ezekben a háztartásokban összesen 2529 fı él, ami azt jelenti, hogy egy háztartásban átlagosan 3,16 fı található. Ez a mutató lényegesen magasabb a megfelelı megyei mutatónál (2,64 fı/háztartás) és az országosnál (2,57 fı/háztartás), a megye városainak mutatójánál (2,73 fı/háztartás), és megfelel a KSH 2002-es megyei statisztikai évkönyvében szereplı adatnak (3,167 fı/háztartás). Ez azt jelenti, hogy a helyi szociálpolitika viszonylag nagy létszámú családokkal kell, hogy foglalkozzon. Sokat mondó adat, hogy a háztartások, családok jövedelmi forrásai között nem a munkajövedelmek a legjellemzıbbek, hanem a különbözı társadalmi jövedelmek. A társadalmi jövedelmek között a nyugdíjrendszerő és a gyermekekhez kapcsolódó ellátások aránya magas. Itt is elmondható, hogy jelentıs a különbség a roma származású lakosság és a többségi társadalom helyzete között. Ahogy azt a dolgozat elején már említettük, a foglalkoztatotti arány jóval kedvezıtlenebb a romák között, ezzel szemben jelentıs köztük a társadalmi jövedelmekbıl élık aránya, kivételt jelentenek ez alól a nyugdíjasok.
3. sz. táblázat: A fontosabb jövedelmi források származás szerint (a háztartások mekkora hányadában található) Megnevezés Fıállású alkalmazotti jövedelem GYES, GYED, GYET Családi pótlék Nyugdíj Rokkantnyugdíj Rendszeres szociális segély
Roma sz. 28,4 51,6 64,2 21,1 15,8 47,9
Nem roma sz. 41,2 10,7 23,7 51,3 12,3 9,5
Az egyes, összevont jövedelemforrások megoszlása a következı:
21
4. sz. táblázat: A jövedelemforrások részaránya a jövedelembıl Ország, 2001
Hajdúhadház, 2004., Ft. (havi háztartási összes)* 28.022.000 32.943.000
Hajdúhadház, százalékban
2004.,
Munkajövedelem 70,5 45,3 Társadalmi 28,0 53,2 jövedelem Egyéb jövedelem 1,5 917.000 1,5 Összesen 100,0 61.882.000 100,0 Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2001., és saját adatfelvétel *Az adott kérdésre válaszoló háztartások alapján
A lehetséges jövedelemforrásokat vizsgálva elsısorban azok megoszlása az érdekes: a válaszmegtagadásokat és a pontatlan adatokat is figyelembe véve a jövedelmeken belül lényegesen alacsonyabb a munkajövedelmek aránya, és magasabb társadalmi jövedelmeké, mint országosan. Ez megfelel a város regionális hovatartozásából fakadó sajátosságoknak, de ezek az adatok a régión belül is kivételesen rossz képet mutatnak. Ilyen jövedelmi viszonyok mellett az egyes jövedelmi kvintilisekben a meglevınél rendre kétszer akkora jövedelmet neveznek meg, mint ami elég volna a gondtalan élethez. A származás alapján azonban eltérı belsı arányok tapasztalhatók e tekintetben: a roma népességnél még alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya, és magasabb a munkanélkülieké, valamint az inaktív keresık között is jelentıs a részesedésük. Míg azonban a nem roma származásúaknál az inaktív keresık nagy részét a nyugdíjasok adják, a roma népességen belül – a korcsoportos megoszlások különbségeinek köszönhetıen – a nyugdíjasok viszonylag kevesebben vannak, az inaktív keresıket inkább a másféle, elsısorban a családhoz és a gyerekekhez kötıdı társadalmi juttatásokból, illetve a szociális segélyekbıl élık jelentik. Ez azt is jelenti, hogy a már említett, fiatal korosztályokra fókuszáló helyi oktatás- és szociális, valamint egészségügyi politika, illetve a foglalkoztatáspolitika terén (de a mellett is) külön figyelmet igényel a roma származású lakosok helyzete.
5. sz. táblázat: A háztartásfık megoszlása gazdasági aktivitás szerint, százalékban Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív keresı Eltartott
Hajdúhadház 26,6 8,5 57,7 7,2
Ország 48,4 4,6 44,8 2,2
Forrás: Népszámlálás 2001., 6. Területi adatok. 6.21. Összefoglaló adatok, és saját adatfelvétel 22
Hajdúhadházon több mint húsz százalékkal alacsonyabb a háztartásfık foglalkoztatása, mint országosan – a munkanélküliek aránya is magasabb, és az alacsonyabb foglalkoztatásból eredıen magasabb az inaktív keresı és eltartott háztartásfık aránya, ami a háztartási jövedelmek nagyságát lényegesen befolyásolja.
II.2.1 Romák helyzete Amint azt már láthattuk, a településen jelentısen eltér a romák és a nem romák jövedelmi helyzete, különösen, ha figyelembe vesszük az egy fıre esı jövedelmeket. A háztartásfık közül 96 fıt „romaként” klasszifikáltak a kérdezıbiztosok; a romaként besorolt válaszolók kilenctizede önmagát is annak tartja. A roma háztartások a település háztartásainak 10 százalékát jelentik, amelyekben 507 fı él, azaz a romák mintán belüli aránya 20 százalék. Valószínő, hogy a településen a lakosok legalább egyötöde roma. A roma háztartásokban átlagosan 5,83 fı él, a nem roma háztartásokban 2,81 fı, tehát fele annyian. (A településen a népszámlálás szerint az átlagos háztartásnagyság 3,17, az adatfelvétel alapján 3,15.)
6. sz. táblázat: A háztartásfık etnikai besorolása és a havi háztartási jövedelem A háztartásfı etnikai besorolása Roma Nem roma Összesen
Havi átlagos háztartási jövedelem, Ft. 82.060 90.150 89.070
A roma és a nem roma háztartások között a havi átlagos háztartási nettó jövedelmekben több mint nyolcezer forint a különbség. Ez magasabb, ha a háztartásokban élık számát is figyelembe vesszük: a roma háztartásokban a havi, egy fıre jutó nettó jövedelem 16.790 Ft., a nem roma háztartásokban 36.890 forint, azaz a különbség több mint kétszeres. A roma háztartásokban az egy fıre esı jövedelem alatta maradt a szegénységi küszöbnek és a létminimumnak.
23
III Hajdúhadház város szociális ellátásának bemutatása A demográfiai leírásból is tapasztalható, hogy a lakosság nagy része hátrányos helyzető. A családok több mint fele részesül valamilyen, az önkormányzat által biztosított ellátásból. A munkanélküliek és a több gyermekes családok nagy száma miatt több mint 3000 gyerek után rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása történt meg 2003-ban. Az elmúlt években mint majd látható nem csökkent a támogatásban részesülık száma, amely egyre nagyobb terhet jelent az önkormányzatnak. A munkahelyek hiánya miatt egyre több családban mind a két szülı valamilyen szociális támogatásban részesül. A szegénység újratermelıdése miatt az elkövetkezı években sem várható, hogy javul a város társadalmi összetétele, ezért nagy felelısség van a szociális ellátó rendszeren. A téli hónapokban, az iskolakezdéssel, és a váratlan többletkiadások során több család kerül krízis helyzetbe. A valós megoldást új létesülı munkahelyek teremtésével találhatná meg az önkormányzat, ami által csökkenne a munkanélküliek száma, kevesebb költséget emésztenének fel a szociális kiadások, és nem szabad elfeledkezni arról, hogy a beruházással az önkormányzat bevételei is nınének.
III.1 Az önkormányzat által biztosított ellátások A települési önkormányzat rendelet alkot a szociális ellátó rendszer helyi rendszerének kialakításához. Hajdúhadház Városi Önkormányzat Képviselı-testülete több rendeletet is alkotott, mint a 23/2004. (V.21.) rendeltet a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól, illetve a 30/2004. (VII.05.) rendeletet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályairól. Hajdúhadház Városi önkormányzat Szociális Családvédelmi és Egészségügyi Bizottságának átruházott hatáskörét képezi az átmeneti segély, illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása. Polgármesteri hatáskörben szerepel - a Szervezeti és Mőködési Szabályzat alapján- az egyéb pénzbeli támogatások illetve a köztemetés megállapítása. Jegyzıi hatáskörben van a közgyógyellátási igazolvány kiadása.
III.1.1 Pénzbeli és természetben nyújtott ellátások A Szt. alapján Hajdúhadház Városi Önkormányzat minden pénzbeli és termetben nyújtott ellátást igyekszik megadni lakosai számára. Az elmúlt években egyre nıtt az önkormányzati
24
támogatásra szorulók szám, és ezzel párhuzamosan nıtt a támogatási összegek aránya, amely egyre jobban megterheli az önkormányzat költségvetését.
7. sz. táblázat: Önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetben nyújtott támogatások Ellátottak száma/esetek Ellátási forma
Ellátásra fordított összeg (EFt) 2002. 2003.
2002.
2003.
27 1 014 24
29 1 076 32
7 632 177 882 1 250
5 298 200 513 2 600
ápolási díj
56
84
10 961
17 229
átmeneti segély
243
247
962
1 307
temetési segély
94
110
922
1 485
köztemetés
29
33
1 618
1 520
közgyógyellátás
574
754
770
1 194
3 105
3 033
164 502
175 401
1 280
977
3 545
3 401
7449
191
378 773
411 116
idıskorúak járadéka rendszeres szociális segély lakásfenntartási támogatás/lakás célú támogatás
Kiegészítı családi pótlék/ Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Gyermektartásdíj megelılegezése Súlyosan mózgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos támogatások munkanélküliek jövedelempótló támogatása Összesen
412 32,4
400 *
*áthúzódó esetszám
Forrás: Felmérés alapján
III.1.2 Személyes gondoskodást nyújtó ellátások III.1.2.1 Alapellátások Országosan megfigyelhetı, hogy a településeken egyre nagyobb igény mutatkozik az alapellátások fejlesztésére. A demográfiai bemutatásból is látszik, hogy az elkövetkezı idıszakban egyre nagyobb igény mutatkozik a rászorulók helyi, saját környezetében történı ellátására. 2003. február óta a szociális törvény módosításával a településen kötelezıvé vált a speciális alapellátások, illetve az éjjeli menedékhely, és nappali melegedı biztosítása.
25
Hajdúhadház Város szociális intézményi rendszere Hajdúhadház Városi Önkormányzat Hajdúhadház Városi Önkormányzat Városgondnokság
Szociális Gondozási Központ Étkeztetés
Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat
Házi segítségnyújtás Családsegítés
Idısek Klubja Gyermekjóléti szolgáltatás
A szerkezeti ábrából is látható, hogy a város személyes gondoskodást nyújtó ellátásait két integrált intézmény látja el. A törvény lehetıséget ad az integrált szervezeti formák létrehozására, amely az ellátások gazdaságos megszervezését teszi lehetıvé. Abban az esetben, ha az integrált intézmény keretében több szolgáltatási forma kerül megszervezésre egy szervezeti keretben, de különbözı telephelyeken, az integrált intézmény keretében mőködtetett szolgáltatásoknak az egyes szolgáltatási formákra elıírt tárgyi feltételeknek külön-külön meg kell felelni. Integrált intézmény esetében a szakmai létszámok átcsoportosítására akkor van lehetıség, ha ez a munkaszervezés szempontjából - tekintettel a telephelyek közötti távolságra - megvalósítható. Az önkormányzat szociális feladatainak ellátását, állami finanszírozásból és önkormányzati költségvetési forrásból biztosítja. III.1.2.1.1 Hajdúhadház Városi Önkormányzat Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata
Az intézmény feladatai között alaptevékenységként van felsorolva a családsegítı szolgálat, illetve a gyermekjóléti szolgálat ellátása. A családsegítı szolgálat, mint önálló szakmai egység olyan szociális szolgáltatás, amelynek feladata a szociális munka eszközeivel hozzájárulni az egyének, családok, közösségi csoportok jólétéhez, fejlıdéséhez, szociális hátrányaik leküzdéséhez hozzájárulni.
26
A családsegítıben jelenleg szakmai létszámhiánnyal küzdenek, ugyanakkor a tárgyi feltételek sem felelnek meg a rendeletnek. A rendeletben elıírtaknak megfelelıen 1 fı családgondozó 2500-4000 fı közötti lakosra, így a családsegítıben legalább 3,25 fı családgondozót kell foglalkoztatni. Ismerve a település hátrányos voltát, és a magas esetszámokat (2002-ben 2 455 eset, 2003-ban 2 336 eset), a rendeletben szereplı minimum létszám sem elegendı. 2002-ben 1 637 fı vette igénybe az intézmény szolgáltatásait, amely 2003-ban elérte a 1 676 fıt. Az intézményben segítséget kérık jórészt, 2002-ben 1 375 fı, 2003-ban 1 396fı, munkanélküli, illetve inaktív keresık közül került ki. A legtöbb esetben ügyintézésben kértek segítséget (2002-ben 786 esetben, 2003-ban 636 esetben). A segítséget kérık jobbára alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, 2002-ben 1 414 fınek, 2003-ban 1 350 fınek általános 8 osztálya, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettsége van. A gyermekjóléti szolgálatnál foglalkoztatottak száma 2002-ben 4 fı, amely azóta sem változott. A fentebb leírt esetszámokat figyelembe véve a szakmai létszám nem elegendı, hisz egy fı családgondozóra átlagban 600 eset jut, úgy hogy az intézmény éves mőködési napjainak száma 250 körül mozog. III.1.2.1.2 Szociális Gondozási Központ
Az intézmény alaptevékenységébe az étkezés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás biztosítása tartozik. Az alaptevékenységgel összefüggı tevékenységek továbbá az ellátási területen jelentkezı igények felmérése, ellátás megszervezése, a szolgáltatások hozzáférésének biztosítása, tanácsadás, illetve a speciális alapellátási feladatok megszervezése. Az intézmény 100 fı részére biztosít étkeztetést, házi segítségnyújtásban részesít 5 gondozási körzetben 70 fıt, nappali ellátás keretében idısek klubjában 30 fıt fogad, és közösségi pszichiátriai ellátás keretében 12 fıt gondoz. Az ellátások általában integrált formában történnek. Az étkeztetés során 92 esetbıl 14 esetben házi segítségnyújtással együtt kapott ellátást a rászorult, további 3 esetben, helyben fogyasztotta el az ételt, 59 esetben lakására szállították ki, illetve az idısek klubjában 30 fınek biztosítottak napi háromszori étkezést a hét munkanapjain 2003-ban. A központ mőködési költsége megközelítette a 10 877,-EForintot, amely az állami normatívából, illetve a befolyt térítési díjakból tevıdött össze, amely 2003-ban az idısek klubjában napi 330,- Ft, egy étkezés 290,- Ft, a házi segítségnyújtás óra díja szintén 290,- Ft. A befolyt térítési díjak megközelítıleg 56%-át adták a teljes költségeknek. Elmondható az általános probléma, hogy az állami normatíva nem fedezi a felmerülı költségek 50%-át sem.
27
Az étkeztetésben foglalkoztatottak száma 5 fı társadalmi gondozó. A házi segítségnyújtásban 6 fı szakképzett gondozó dolgozik. Ezen kívül ezen ellátás biztosításához még 3 fı egyéb jogcímen van foglalkoztatva. Az idısek klubjában 2 fı szakképzett gondozó van alkalmazva, valamint 1 fı intézményvezetı. A házi segítségnyújtás keretében foglalkoztatottak száma alacsony, ha 800 lakosra számol az intézmény 1 fı gondozót, akkor 16,5 fınek kellene foglalkoztatásban állnia, ha a jelen ellátotti számot veszi alapul, akkor 11,6 fınek kellene az intézményben házi gondozóként dolgoznia. Az idısek klubja megfelelı szakmai létszámmal mőködik, ugyanakkor a közösségi pszichiátriai ellátás keretében 1 fı közösségi gondozó foglalkoztatása elengedhetetlen. 2003-ban az intézmény közös pályázatot nyújtott be a szakminisztériumhoz jelzırendszeres házi segítségnyújtás kialakítására a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Idısek Otthona és Módszertani Intézményével. Jelenleg 8 készülék mőködik a városban, a diszpécser szolgáltatást a hajdúszoboszlói intézmény biztosítja. III.1.2.2 Szakosított ellátás
III.1.2.2.1 Idısek Klubja
Láthatjuk, hogy az idısek nappali ellátását az Önkormányzat a Gondozási Központ keretében helyzete el, integrált szervezeti egységet létrehozva. Az idısek klubja a hét munkanapjain tudja fogadni a 30 fı ellátottat. Az ellátásért személyi térítési díjat kell fizetni, amely az étkezést tartalmazza. A kellemes és hasznos idı eltöltéséhez kulturális és szellemi foglalkozásokat szerveznek, mint kirándulás, társasjátékok, ismeretterjesztı elıadások, rádiózás, tévénézés. Az intézmény biztosítja a mosási és fürdési lehetıséget.
III.2 A hajdúhadházi lakosság véleménye a szociális ellátásról Az anyagi problémákkal küzdı háztartások passzív stratégiákat alkalmaznak, vagy a kiadásaik visszafogásával, a tartalékok felélésével, vagy úgy, hogy kölcsönt kérnek. Valószínőleg több ok következtében – a lehetıségek hiánya, a szegénységi csapda hatása miatt – nagyon kevés azoknak az aránya, akik több munka vállalásával reagálnak. Kérdés, vannak–e ilyen lehetıségek, illetve, elérhetıek–e azok. Ami szinte alig jelenik meg, az a szociális ellátórendszer igénybevétele. A legjellemzıbb stratégiák és reagálások egyike, ahogy jeleztük, hogy aki anyagilag megszorul, kölcsönt kér. Azoknak a személyeknek, illetve intézményeknek a köre, akiktıl kölcsönkérhetnek, egyben a lehetséges támogatórendszereket is jelenti a családok számára. (Melléklet IV.)
28
A városban az anyagi problémával küzdık az informális támogatórendszerükhöz, meghatározó módon családjukhoz fordulnak, kisebb mértékben szomszédok, barátok, ismerısök segítségét kérik. Az intézmények és a formális támogatórendszerek között a bankoknak szánnak nagyobb szerepet, és a „segélyekre” vonatkozó válaszoknak megfelelıen az önkormányzat alig jön szóba az anyagi problémák esetén. A települési önkormányzatok nemcsak szélsıséges esetekben jelenthetnek intézményes segítséget. A kutatás során vizsgáltuk, hogy milyen támogatásokat, természetbeni és pénzbeli, valamint egyéb szociális ellátásokat igényeltek a megkérdezett háztartásokban. A pénzbeli és a természetbeli támogatások között a megkérdezettek szerint a rendszeres szociális segély igénylése volt a legjellemzıbb, ezt követıen pedig a gyerekekkel, az idıskorúak ellátásával és a munkanélküliséggel összefüggı támogatásoké. A szociális segélyek iránti magas igényszint a fentebb már vázolt kedvezıtlen foglalkoztatotti, illetve jövedelmi helyzet következménye, így ennek csökkenése csak a foglalkoztatotti arány, vagyis a munkalehetıségek növekedésével várható. A gyermekekkel kapcsolatos támogatások iránti igény magas maradhat a város fiatal korstruktúrája, és a viszonylag alacsony jövedelmek miatt. Az idısellátás az egészségi állapottal összefüggésben is jelentkezik, pl. a közgyógyellátás és az ápolás esetén. A város szociálpolitikájának céljait részben a lakosság által „érzékelt” területeken, azaz a szolgáltatások iránt megnyilvánuló elvárások területén lehet fejleszteni, figyelembe véve a pénzbeli és természetbeli ellátások, valamint az intézményi ellátások forgalmi adatait is (pénzben és a kliensek számát tekintve is). A kutatás során vizsgáltuk a lehetséges, intézményes szociális ellátások igénybevételére utaló válaszokat is, 23 lehetséges területen. Ezek közül a tényleges igénybevétel alapján néhány kiemelhetı, amelyek részben az ellátások fejlesztési irányait is jelzik. Az ellátások egy részét más településen is igényelhetik a városban élık, így a válaszok egy része helyben nem feltétlenül mőködı ellátásra vonatkozik.
29
8. sz. táblázat: Szociális ellátások igénybevétele
Igényelte és Igényelte, megkapta de elutasítottá k Szociális étkeztetés 6,7 0,3 Családi napközi 1,1 0,0 Családsegítı központ 0,7 0,3 szolgáltatása Házi segítségnyújtás 0,6 0,0 Idısek klubja 0,5 0,0 Gyermekjóléti 0,4 0,0 szolgálat Bölcsıde 0,3 0,0 Közösségi 0,3 0,0 pszichiátriai gondozás Fogyatékosok nappali 0,1 0,0 intézete Fogyatékos személyek 0,1 0,0 támogató szolgálata Fogyatékos személyek 0,1 0,0 gondozóháza Gyermekek átmeneti 0,1 0,0 otthona Pszichiátriai betegek 0,0 0,0 nappali intézete Szenvedélybetegek 0,0 0,0 nappali intézete Házi 0,0 0,0 gyermekfelügyelet Nappali melegedı 0,0 0,0 Idıskorúak 0,0 0,0 gondozóháza Pszichiátriai betegek 0,0 0,0 átmeneti otthona Szenvedélybetegek 0,0 0,0 átmenti otthona Hajléktalan személyek 0,0 0,0 menedékhelye és szállása Helyettes szülı 0,0 0,0 Családok átmenti 0,0 0,0 otthona Jelzırendszeres házi 0,0 0,0 gondozás
30
Nem igényelte
86,8 89,3 93,3
Szerinte nincs ilyen a településen 2,2 8,9 4,3
Egyéb válasz
4,1 0,7 1,4
89,7 92,5 90,0
4,5 3,7 9,1
5,1 3,2 0,5
93,1 80,4
5,4 19,1
1,2 0,3
81,5
18,3
0,1
81,3
18,1
0,4
79,1
20,5
0,3
86,0
13,6
0,3
78,6
21,2
0,3
78,9
20,8
0,3
89,2
10,1
0,7
79,1 81,9
20,8 17,7
0,1 0,4
78,7
20,9
0,4
78,6
21,2
0,3
82,6
17,0
0,4
89,3 85,1
10,3 14,7
0,4 0,3
80,9
17,7
1,3
A város lakói néhány, a gyereknek és az idıseknek szervezett ellátás kivételével alig vesznek igénybe valamit. Ez azt is jelenti, hogy a szolgáltatástervezési koncepció alapján a település számára elıírt ellátási feladatokat meg kell ismertetni a lakossággal, hisz még a lista élén álló ellátásokat is csak kevesen veszik igénybe. Ha a tényleges forgalmi adatok ennél kedvezıbbek, az újabb feladatot jelent az intézmények számára a szolgáltatás „tudatosítása” területén. A lakosság egy jelentıs csoportja ugyanakkor tájékozott a városban mőködı intézményeket és ellátásokat illetıen, pl. tudják, hogy milyen ellátás nem mőködik a településen. Az intézményes ellátások mellett, melyeket a város lakossága saját válaszai alapján alig vesz igénybe, a támogatórendszer összetételét is vizsgáltuk (nemcsak az anyagi problémák területén).
9. sz. táblázat: Mennyire számíthat az alábbiak segítségére (százfokozatú skála) Megnevezés Elıfordulás Családra, rokonságra 82,33 Szomszédokra 34,51 Barátokra 31,51 Munkatársakra 12,25 Polgármesteri Hivatalra 10,46 Egyházakra 8,96 Családsegítı szolgálatra 4,86 Kisebbségi önkormányzat képviselıire 3,46 Önkormányzati képviselıkre 3,40 Egyéb szervezetekre 2,99 Egyesületekre, alapítványokra 2,71 A pártok helyi szervezeteire 2,36 100 = nagyon 1 = egyáltalán nem
Problémáik esetén válaszadóink családjuk segítségére számítanak leginkább, és ezt követıen is csak informális kapcsolataikban (szomszédok, barátok) bíznak említésre méltó mértékben. Alig gondolják úgy, hogy a helyi politika szereplıi, vagy a civil szervezetek segíteni tudnának nekik. A listán szereplı családsegítı szolgálat helyezése arra utal, hogy a város lakossága a formális és intézményes támogatórendszer szakmai szegmensében sem bízik. Ezek az adatok arra utalnak, hogy – összevetve az önkormányzat mőködésére vonatkozó kérdésekkel – a helyi közszolgáltatások és a helyi politika szereplıinek lényegesen változtatni kell mőködési módján és ismertségén, valamint elismerésén.
31
IV Fejlesztési tervek Az önkormányzattal szembeni lakossági elvárások leginkább a munkahelyteremtés körül forognak. A foglalkoztatáspolitika területén is az önkormányzatnak fontos az európai uniós stratégiák átvétele, mint a vállalkozások beindításának segítése, munkaerı-képzési projektek indítása, olyan képzések szervezése, amely segítséget jelent a hátrányos helyzető családoknak a munkaerıpiacon való megfelelésnek. Elterjed gyakorlat a hátrányos helyzető településeken az úgynevezett felzárkózató képzések indítása, amely lehetıséget ad az iskolázottságban rejlı problémák leküzdésére. A képzések fı célcsoportja elsısorban a fiatalkorúak tömege, amely preventív módszere az alacsony iskolai végzettségbıl fakadó hátrányok leküzdésére. Nehéz esélyegyenlıtlenségi problémával küzd ugyanakkor a település, mégpedig a roma lakosság magas arányával. Fontos a társadalmi integráció szempontjából a roma népesség helyzetének feltárása, stratégiáik megismerése, illetve a helyi társadalomba való beintegrálódásuk.
IV.1 Rövid távú tervek A demográfiai leírásból is látható, hogy a település fiatal korösszetétele miatt, elsısorban a fiatalok támogatása, a családsegítés és a gyermekvédelem magas ellátási színvonalra való emelése az elsıdleges. •
Fontos a családsegítı és gyermekjóléti szolgálat szakmai létszámának növelése, illetve a tárgyi feltételek biztosítása. (Szakmai létszám 6 fıre való emelése szakmai minimum feltétel) lehet.
•
A tárgyi feltételek megteremtéséhez elengedhetetlen újabb interjúszoba kialakítása, illetve az épület teljes rekonstrukciója. A fejlesztések biztosíthatok HEFOP pályázati keretekbıl, amely akkor válhat sikeressé, ha a környezı településekkel sikerül az ellátás kapcsán akár konzorciumi partnerként együttmőködni.
•
Elengedhetetlen a dolgozók számára szupervíziós, csoportos foglalkozások biztosítása, hogy lelki, szellemi egyensúlyukat megtartsák.
A gyerekekhez kapcsolódó ellátások a fiatal korösszetételbıl adódóan még sokáig preferált lesz a lakosság oldaláról. Nappali ellátó intézmények, gyermekjóléti szolgálat fejlesztése a cél. •
Fontos az ellátások megismertetése a lakossággal, hisz a felmérésbıl kiderül, hogy bizonyos a hátrányos helyzető csoportok inkább a pénzbeli ellátásokat ismerik. Az 32
információ áramlásában a legtöbbet a szociális törvényben is bemutatott jelzırendszer tud segíteni. Gyakran a jelzırendszer szereplıi, háziorvos, védını, pedagógus stb. sincs tisztában a szociális rendszer nyújtotta lehetıséggel. Számukra szervezett elıadások, bemutatkozók, konferenciák, hozzásegíti ıket az információ tovább adásához, a lakosság tájékoztatásához. Az alapellátások területén is van hiányossága a települési önkormányzatnak. Rendeletében megfogalmazta a fogyatékkal élık Támogató Szolgálatának kialakítását is. •
A jogszabályi kötelezettségeknek megfelelıen a Gondozási Központ szakmai létszám fejlesztésére szükség van, akár a munkaügyi központ kirendeltségével való együttmőködés alapján is. A közhasznúként való foglalkoztatás, vagy fiatalok pályaorientációs foglalkoztatásával a bérjellegő kiadások csökkentése oldható meg, amellett, hogy megfelelı szakmai létszám alakul ki.
•
Jelzırendszeres házi segítségnyújtás nagy érdeklıdést váltott ki a rászorultak közül, így fontos lenne a hálózat további fejlesztése, amelyre a szakminisztériumnál lehetıség is van.
IV.2 Hosszú távú tervek A személyes gondoskodás területén fıleg intézményi és ellátási fejlesztésekre van szükség. A törvény alapján 2007. december 31-ig minden települési önkormányzatnak speciális alapellátásokat kell biztosítani. A település ezen a téren a megyei statisztikákat figyelemmel kisírva elırehaladt állapotban van. •
Új intézmény, illetve ellátás kialakításánál érdemes a település számára a többcélú kistérségi társulásban gondolkodni. Hajdúhadháznak, mint kistérségi központnak nagy szerepe lehet a környezı települések, és magának a város fejlıdésének elısegítésében. Infrastrukturális központként a környezı településeken elláthatja a speciális alapellátások nagy részét. A szakminisztériumi pályázatokon az alapellátások fejlesztésére jó eséllyel indulhat.
•
Hasonló hiány a nappali ellátás keretében nyújtandó nappali melegedı, és az átmeneti elhelyezést nyújtó szakosított ellátások közül az idıs korúak gondozó háza, és éjjeli menedékhely hiánya. Az önkormányzat rendeletében már belefoglalta ezen ellátásokat, bár ezen intézmények kialakítása nagyobb beruházással jár. Az önkormányzat Széchenyi-terv keretében már 2002-ben nyújtott be pályázatott Idısek gondozóházának és idısek otthonának a létrehozására, de a pályázat sikertelen lett.
33
Sajnos jelen pillanatban a szakminisztérium nem támogatja a bentlakásos intézmények kialakítását, viszont megoldást jelenthet az esetleges kiszerzıdés, társulással közös intézmény létrehozása. Az intézményi rekonstrukciók, és új ellátások bevezetésénél érdemes az önkormányzatnak egy új típusú kapcsolati rendszeren, amely abból áll, hogy az ellátások, esetleg intézmények kialakításához a magán tıkét is bevonja. Az európai uniós rendszerben a magán vállalkozó befektetésként intézményt épít, felújít, bizonyos ideig vállalja az intézmény, számára is gazdaságos üzemeltetését, a fenntartóval közösen, és mellette a fenntartó visszafizeti részletekben a befektetett összeget. Az eljárás folyamán az intézmény azonnali rekonstrukcióhoz juthat, eredeti funkciójában, és szerkezeti egységben mőködik, és az eltelt idıszak alatt az intézmény a fenntartó tulajdonát képezi, viszont az esetleges profit az üzemeltetıé. Összefoglalóan elmondható, hogy Hajdúhadház a megye egyik leghátrányosabb települése, ugyanakkor fejlıdı szociális ellátó rendszerrel rendelkezik. A város egyetlen lehetısége a szőkös költségvetési évek miatt a produktív szociálpolitika preferálása, az alapellátó rendszer mőködtetésében, illetve a vállalkozások vonzása a településre. A cél érdekében mindenféle képpen fontos az elızetes felmérés végzése, amely jelen koncepció alapját is jelenti.
34
