HAJDU hőszivattyús forróvíztároló

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja JOUrNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION

Alapítva: 1908 FOUNDed: 1908

Üzemeltetési ciklus hosszabbítás a Paksi Atomerőműben Láncgörbe belógására vonatkozó speciális összefüggések 1. rész

HAJDU hőszivattyús forróvíztároló

A nagyvasúti villamos vontatás fejlődése 1. rész 50 éves a GANZ- csuklós villamos

Â 2015-ben Magyar Termék Nagydíjat nyert (HB300, HB300C, HB300C1) Â 70%-os energia megtakarítás Â Melegvíz előállítása a levegő hőenergiájának felhasználásával Â Több funkció a melegvíz előállítás mellett: szellőztetés, hűtés, párátlanítás

Érintésvédelemtől az áramütés elleni védelemig 1. rész MEE Jogszabályfigyelő - 2015/4 Nagy sikerrel zárt az egyesület 62. Vándorgyűlése Újabb mérföldkő a környezetbarát buszfejlesztésben az Evoprónál

www.hajdurt.hu

108. évfolyam

2 0 1 5 /10

www.mee.hu

.LVPçUHWćNçV]ĂOçN QDJ\IRNăYçGHOHP 7ăOIHV]ĂOWVçJYçGHOHP XWFDL/('OÛPSDWHVWHNKH]

az

Osztrák Nagykövetség Kereskedelmi Osztálya egy november 17-i kereskedelmi kooperációs találkozó alkalmából

A közvilágításban használt LED-lámpatestek kétszeres veszélynek vannak kitéve: villámcsapásoknak és hálózati túlfeszültségnek. A lámpatestekben található érzékeny elektronikus HOüWçWHNçV/('HNYçGHOPçUHD]2%2NLIHMOHV]WHWW HJ\xWHVWUHV]DERWWyWăOIHV]ĂOWVçJYçGHOPLHV]N÷]W .RPSDNWIHOçSïWçVçQHNN÷V]÷QKHWüHQD]Â60/(' WăOIHV]ĂOWVçJOHYH]HWüEHV]HUHOKHWüDOÛPSDRV]ORS FVDWODNR]øGRER]ÛEDYDJ\PDJÛEDDOÛPSDWHVWEH

KERESKEDELMI KÉPVISELŐKET, FORGALMAZÓ PARTNEREKET KERES többek között az alábbi osztrák cégek termékeinek magyarországi képviseletére Baur GmbH www.baur.at Kábelmérő és –vizsgáló berendezések, szigetelő olaj vizsgáló műszerek elektromos áram szolgáltatók és hálózatkarbantartók részére

7RYÛEELLQIRUPÛFLøNLQIR#RERKXvZZZRERKX

E+E Elektronik GmbH www.epluse.com Elektronikus szenzorok nedvességtartalom, CO2, olvadáspont, átfolyás, hőmérséklet, stb. mérésére, ipari, hűtés-, fűtés- és klímatechnikai felhasználási területre

mációk: infP!PCPIVtXXX.obo.hu

ektrotechnika_ÜSM-LED.indd 1

Electroplast GmbH www.electroplast.at Villanyszerelési kellékanyagok, lámpák, világítótestek InVision Digital Imaging Optics GmbH www.in-vision.at hosszú távú, biztonságos archiválás, opto-elektronikus eszközök fejlesztése és IT rendszerintegráció Ochsner Wärmepumpen GmbH www.ochsner.com ipari hőszivattyúk, energia-visszanyerő berendezések Procon Data Datenverarbeitung GmbH www.bytebar.eu felhő alapú szállítmányozási szoftver analóg tachográfok és digitális ellenőrző rendszerek adatainak beolvasásához, tárolásához, kiértékeléséhez S&T AG “Divison funworld” www.funworld.com touchscreen-alapú gyermek játszó- és tanulóeszköz (22 nyelven, 16 pedagógiailag ellenőrzött játék alkalmazás, 2-10 éves korig) Bővebb információ: http://www.advantageaustria.org/hu/events/ B2B-day.hu.html Jelentkezni német, vagy angol nyelvtudással, a honlapról letölthető dokumentumok kitöltésével és visszaküldésével lehetséges. Jelentkezési határidő: 2015. október 30. [email protected]

2015.02.24. 11:05:43

Felelős kiadó: Haddad Richárd Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János Tagok: Dr. Berta István, Béres József, Günthner Attila, Haddad Richárd, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szeli Viktória Témafelelősök: Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Energetika, atomenergia: Hárfás Zsolt, Energetikai informatika: Woynarovich András Energetikai hírek: Dr. Bencze János Lapszemle: dr. Kiss László Iván Oktatás: Dr. Tóth Judit Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Tudósítók: Arany László, Kovács Gábor, Lieli György Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-0520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-42 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Tartalomjegyzék 2015/10

CONTENTS 10/2015

Georg Schett: Beköszöntő . .................................... 3

Georg Schett: Greetings

ENERGETIKA

ENERGETIC

Dr. Nemes Imre – Czibula Mihály: Üzemeltetési ciklus hosszabbítás a Paksi Atomerőműben . ........................................... 5

Dr. Imre Nemes – Mihály Czibula: Operating cycle extension at the Paks Nuclear Power Plant

Hatibovic Alen: Láncgörbe belógására vonatkozó speciális összefüggések 1. rész ............................................................................... 9

Alen Hatibovic: Special Mathematical Relationships between the Sags of the Catenary in Inclined and Level Spans, Part 1

VILLAMOS GÉPEK

ELECTRICAL MACHINES

Horváth Viktor – dr. Varjú György: Viktor Horváth – dr. György Varjú: A nagyvasúti villamos vontatás fejlődése Development of the railway electric traction 1. rész ............................................................................... 13 Part 1 Stráner Pál: Pál Stráner: 50 éves a GANZ- csuklós villamos ......................... 17 The jointed tram of GANZ is 50 years old VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS VÉDELMEK

ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS

Kádár Aba – dr. Novothny Ferenc: Aba Kádár – dr. Ferenc Novothny: Érintésvédelemtől az áramütés elleni From the „Protection against indirect contact” to védelemig 1. rész.......................................................... 18 the „Protection against electric shock” Part 1 SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

PROFESSIONAL REGULATIONS

Arató Csaba: Csaba Arató: MEE Jogszabályfigyelő - 2015/4 ............................ 24 Rule observer - 2015/4 by MEE EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITIES

Dr. Bencze János: Nagy sikerrel zárt Dr. János Bencze: az egyesület 62. Vándorgyűlése . ........................... 26 62nd Conference of MEE was very successful Orlay Imre: Utánpótlás – nevelés a műszaki Imre Orlay: Education of the future generation is színvonal fenntartása érdekében .......................... 30 the interest of maintaining the technical level Tóth Éva: Éva Tóth: Exhibitors and exhibitions Kiállítók és standok a vándorgyűlésen ................ 32 on the 62nd Conference Fiatal műszakiak a fókuszban ................................. 34 Young technicians in focus HÍREK

NEWS

Kiss Árpád: Meghirdették a 25. Ifjúsági Árpád Kiss: Invitation to the 25th Youth Tudományos és Innovációs Versenyt ................... 23 Scientific and Innovation Competition Tóth Éva: Újabb mérföldkő a környezetbarát Éva Tóth: New milestone in environment friendly buszfejlesztésben az Evoprónál ............................. 36 bus development at Evopro Mayer György: 5. MVM Energia Futamon . ....... 38 György Mayer: About the 5th MVM Energy Race Jaksa Gáspár: Skandináv madárvédelem . ....... 12 Gáspár Jaksa: Scandinavian bird protection

Hirdetőink / Advertisers

austria · advantage Hajdu zrt. · obo bettermann Kft. ·

Elkészült a vasútvillamosítás Csorna és Railway electrification is ready between Csorna Mosonszolnok között ................................................ 12 and Mosonszolnok NEKROLÓG ................................................................... 38 OBITUARY

Dear readers It was a great honor for me to be invited as a speaker to the Hungarian Electrotechnical Association conference sponsored by ABB in 2015. I was amazed to see several hundred very active participants from various sectors who, after the main sessions in the plenary room, involved themselves in lively discussions. Many were curious to hear more about what is going on in other regions of the world with the electric power industry. The event took place at the prestigious holiday region, the Lake Balaton, nested in a beautiful scenery. It was a great success and I am proud that I could share one of my favorite topics with the audience: How will the electricity system adapt to the increasing amount of renewable energy sources? I showed some examples of developments of the electric systems in other parts of the world. Complementing the more global view presented at the conference, let me briefly focus on what are important topics for the European utilities industry when it comes to the integration of renewable power. It is especially here where the electric power sector is subject to a historic transformation caused by the incentives for taping renewable energy sources which should supply a substantial part of the need of modern societies. In Denmark for example wind power has already reached more than 100% coverage during a couple of hours in the year. However the promotion of intermittent renewable sources have distorted the prices in the electricity market. The resulting uncertainty amongst utilities delays investments. The uncertainty has to be removed in order to avoid a negative impact on the reliability and stability of the electric energy system. Still work needs to be done in order to adequately adapt the market mechanisms. The challenges are set by the technical complexity of the electricity system as well as by the pre-conditions to be met for an undistorted market oriented energy pricing. In order to keep the complex electric system stable, the generation and the load have to be in equilibrium all the time. There should be a market price adjusting dynamically to the variable request for all the services needed to keep the grid stable under all circumstances. In the European Union the EU Commission is leading the implementation of the necessary transformation as safely as possible. Market mechanisms have to be designed in such a way that they generate effective incentives for all the necessary services needed to operate a large trans-regional grid. Additionally end users shall get access to electricity at low prices despite of the increased technical complexity related to the growing portion of intermittent renewable energy sources such as wind and solar power. What are then these needed services? First and utmost, the production of electricity as such, the kWhs. Then there is the whole

transmission and distribution system which needs to be more flexible for example by means of additional power flow controls and reactive power compensation. Contrary to the traditional grid architecture, where generation and loads are geographically nearby each other, much of the renewable energy sources are located far away from the loads and thus must be transmitted over longer distances within the designated corridors. Novel types of control and protection schemes will be needed for distribution if there are connections to energy sources such as photo voltaic panels. Deviations between predicted loads and generation must be immediately compensated by balancing capacity available on the spot. Today this balancing capacity is mostly provided by conventional power plants who reserve a part of their full power for those cases where there is for example less wind then predicted or where the load exceeds the forecast or in case of a sudden loss of a line or a power plant. In the future this role will be increasingly performed by storage and load management. Ideally all these services will be available on the market either as over the counter contract between the supplier and the user or on the spot market. This should enable an adequate price formation. Actually there are two competing market models: The first model is called “capacity market”: investors get payed at cost based prices for providing capacity defined by the regulator for a secure power supply in case of need. The second model is the “Energy only Market” where the price for a service is set by supply and demand and therefore the service should always be optimally available. The promoter of the Energy only Market are convinced that this is the model achieving lowest prices since expensive mal-investments are avoided. The outcome of the competition between the two basic models is open. What is already sure however, a grid infrastructure without bottlenecks is a prerequisite for freewheeling power trading achieving region-wide best prices. Jointly with the System Operators the EU has developed a Ten Years Network Development Plan by systematically identifying bottlenecks and removing them. Thanks to interregional transmission grids the needed capacity reserves can be substantially decreased given the fact that both load and generation peaks are smoothened over a larger geographic area. I am convinced that in Europe the signs of the time have been recognized and it fascinating to see how the electricity systems gets more flexible and how the smart grid integrating renewable power sources starts to evolve. With this, I wish you all the best and enjoy reading the new issue of Elektrotechnika.

Georg Schett Vice President Head of Market Innovation for ABB Power Products and Power Systems Division Located in Zürich A beköszöntő fordítása a 37. oldalon olvasható

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Energetika Dr. Nemes Imre*, Czibula Mihály

Üzemeltetési ciklus hosszabbítás a Paksi Atomerőműben Az európai áramtőzsdék folyamatosan csökkenő villamosenergia-árai, a modernizációs átalakítások költségei, valamint a biztonságnövelő intézkedések kiadásai miatt az atomerőművek versenyképessége kihívások előtt áll. A biztonság és fenntarthatóság elsődlegessége mellett a működés gazdaságosabbá tételének egyik lehetséges módja a teljesítménykihasználás növelése az üzemeltetési ciklusok meghosszabbításán keresztül. Elsőként a VVER-440 blokktípust üzemeltető országok között a Paksi Atomerőmű elindította a C15 kiemelt projektet, melynek keretében elemezte a hosszabb üzemeltetési ciklusok megvalósíthatóságát, megkezdte az állapotfelügyeleti programok, kritériumok átdolgozását, az üzemanyag- és töltettervezést.

leállítása és szétszerelése szükséges. Az üzemanyagcserét ös�szekötik a berendezések karbantartásával is, majd a műveletek befejeztével a reaktor újraindul a következő üzemelési ciklusra. A két leállás közti üzemidőt a szakzsargon kampánynak nevezi. Az atomerőművek sajátossága, hogy a megtermelt villamos energia árában az üzemanyag költsége hozzávetőleg 10%, ami azt jelenti, hogy egy atomerőművi blokk fenntartása abban az esetben is közel ugyanannyiba kerül, ha az nem termel villamos energiát. Az atomerőművek gazdaságossága a rendelkezésre állási mutatóval jellemezhető, ezért az üzemeltető célja, hogy az adott üzleti évben a teljesítményüzem aránya minél nagyobb legyen, az állási, átrakási időszak pedig minél rövidebb.

In the electricity generation market, the competitiveness of nuclear power plants has been compromised by the low prices of European power exchanges and by the increasing cost of safety improvements and modernization. One of the strategies for improving the plant’s competitiveness – beside the priority of safety and sustainability – includes increasing load factors by using extended operating cycles. First among the VVER-440 operators, Paks nuclear power plant kicked off the C15 priority project to investigate the feasibility of extended cycle, to develop practical applications for the surveillance programmes and criteria, as well as for the fuel assembly and core design.

A 90-es évekig a leállások periódusa a világon üzemelő atomerőművekben tipikusan 1 év volt, a tervezett és tervezetlen főjavítások hossza miatt a teljesítménykihasználási tényező éves átlagos értéke 70-80% körül alakult. Azonban a 90-es évek elején a piaci környezet megváltozása miatt az Egyesült Államokban működő atomerőművek versenyképessége kihívások elé állt. Az erőművek tulajdonosai, a nukleáris hatósággal és a kutatóintézeti háttérrel közösen vizsgálni kezdték az atomerőművek hatékonyságnövelésének lehetőségeit. A determinisztikus elveket részben felváltotta a kockázati szempontokat figyelembevevő karbantartási és időszakos ellenőrzési metodikák alkalmazása, megkezdődött az atomerőművi blokkok teljesítménynövelése, a főjavítások munkairányítási módszertanának átalakítása, valamint az üzemanyag-fejlesztésekkel párhuzamosan az üzemanyagkampányok meghosszabbítása. Az elmúlt két évtizedben az USA-ban és a világ fejlett nukleáris üzemeltetési kultúrájú országaiban az atomerőművek üzemeltetési ciklusa 12 hónapról 18, esetenként 24 hónapra nőtt, a rendelkezésre állási mutató átlaga elérte a 90%-ot, az üzemidőt pedig további 20-30 évvel terjesztették ki. A cél a biztonság szinten tartása mellett a fenntarthatóság biztosítása, a termelés növelése, a karbantartási költségek csökkentése volt. A hosszabb kampányokra való átállás azonban nem éppen egyszerű és sok szolgáltató esetében nem is zökkenőmentes feladat, a reaktortartály és az üzemanyag geometria különbözősége miatt a régebbi típusú és kisebb teljesítményű reaktorok esetén nem is valósult meg. Az üzemeltetési ciklushos�szabbítás az üzemanyag-fejlesztést is magában foglaló, minden atomerőművi műszaki szakterületet érintő komplex munka. Gyártói támogatás nélkül, csak kivételesen erős mérnöktudományi háttérrel és szervezéssel valósítható meg.

Üzemeltetési ciklus

Bevezetés A Paksi Atomerőmű több mint 30 éve látja el Magyarország lakossági és ipari fogyasztóit biztonságos, olcsó és környezetbarát villamos energiával. 2014-ben a teljes magyarországi áramtermelés 53,6%-a Paksról származott. A vállalat jövőképe a nukleáris biztonság mindenkori elsődlegessége mellett, műszakilag megalapozottan és optimális költségszinten a környezetterhelés minimalizálása és a villamosenergia-termelés maximalizálása. Az atomerőmű működésének kezdete óta a biztonságot, a fenntarthatóságot és a gazdaságosságot növelő átalakításokkal fejleszti a rendszereit, nemzetközileg elismerten magas biztonsági szinten üzemel. A vállalati stratégiába illeszkedően az elmúlt években az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 108%-ra növelte a blokkok névleges villamos teljesítményét, valamint megszerezte az 1. és 2. blokk további 20 évvel meghosszabbított üzemeltetési engedélyét. Jelenleg a 3. és 4. blokkok üzemidő hosszabbítása mellett a 2. generációs üzemanyag alkalmazásában rejlő további lehetőségek kiaknázása és az üzemeltetési ciklus hosszabbítása - a C15 kiemelt projekt - az aktuális stratégiai feladat.

Az atomerőművek rendelkezésre állása A világon ma működő, villamos energiát szolgáltató atomerőművek többsége az ún. könnyűvizes típusba tartozik. Ezek közös jellemzője, hogy az üzemanyagcseréhez a reaktor

5

15 hónapos üzemelési ciklus a paksi blokkokon A Paksi Atomerőmű VVER-440/213 blokkjával megegyező típusból 23 db működik a világon. A KGST felbomlását követően részben gazdasági és geopolitikai okok miatt, részben a kapacitások az új 3. és 4. generációs blokktípusokra koncentrálása miatt az oroszországi tervező és gyártó a VVER-440 blokk továbbfejlesztésével már nem foglalkozott. Ezt az űrt az üzemeltető országok

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 0

4 db rövid leállásunk lesz, a termelési-karbantartási kapacitásokat tehát egyenletesen lehet kihasználni. A módszer alkalmazásának előnye tehát első közelítésben évi kb. +25 blokknap termelés és ennyivel rövidebb karbantartás, ami közel 2%-kal növeli a Paksi Atomerőműben megtermelt villamos energia mennyiségét.

Az üzemanyagháttér

Turbinacsarnok nemzeti mérnök-tudományos háttér felépítésével pótolták. Magyarországnak nagy előnye volt, hogy a reáltudományok egyetemi oktatása hagyományosan magas színvonalú, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann János és Teller Ede szellemiségének öröksége a mai napig megtalálható a nukleáris iparunkban. Ez a mérnök-tudományi háttér a Paksi Atomerőmű nukleáris biztonságának, a jelen és a jövő innovációinak az alapja. A paksi VVER-440 típusú blokk a régebbi tervezésű, kisebb reaktorok közé tartozik, ráadásul az átlagosnál alacsonyabb víz/urán viszonnyal rendelkezik, ami az önszabályozási tulajdonságokat és a biztonságot kedvezően, az üzemanyag-felhasználás gazdaságosságát viszont kedvezőtlenül befolyásolja. Pakson és több más VVER-440 blokkon is megvalósult a névleges teljesítmény emelése, amely mindezeket az effektusokat erősíti. Mindezek okán, az évesnél hosszabb üzemelési ciklust a VVER-440 típus esetén (Oroszországban, Örményországban, Bulgáriában, Csehországban, Szlovákiában és Finnországban vannak ilyen reaktorok) mindeddig nem vezették be, azonban a magyar szakemberek érdemesnek tartották a részletesebb elemzések lefolytatását. A nukleáris üzemanyag gyártásában történt fejlesztések (magas U-235 dúsítás, kiégő méreg alkalmazása) hatását vizsgálva a Paksi Atomerőmű szakemberei arra jutottak, hogy az amerikai típusú PWR blokkokon szokásos 18 hónapos üzemelési ciklus nem valósítható meg gazdaságosan, azonban 2. generációs üzemanyag alkalmazásával, az átlagdúsítás növelésével lehetőség nyílna 15 hónapos üzemelési ciklus kialakítására, ez pedig az alábbiakban ismertetendő ötlet nyomán kedvezően alkalmazható egy négy erőművi blokkot üzemeltető erőmű esetében. A Paksi Atomerőmű 15 hónapos üzemelési ciklusra való átállás kiindulópontjai a következők: • A jelenlegi, tavasztól őszig terjedő átrakási-karbantartási leállásokat úgy tervezzük, hogy az első februárra, a második májusra, a harmadik augusztusra, a negyedik novemberre essen. Így két átrakási leállás között nagyjából mindig ugyanannyi – két hónap körüli - időtartam van. • A negyedéves ritmus tartásához a mostani 325 nap körüli kampányok helyett valósítsunk meg 415-420 napos kampányhosszakat, így a következő évben a februárról májusra, májusról augusztusra, augusztusról novemberre ugrik az adott blokk leállása, a novemberi pedig átugorja a következő évet és a második év februárban áll meg. A 15 hónapos kampányok bevezetésével a blokkokat sorba rendezve a Paksi Atomerőmű üzemmenete 5 éves ciklust mutat, az 5-ből 4 évben csak 3-3 blokk áll le fűtőelemcserére, az 5.-ben pedig mind a 4 blokk. A VVER-440 típusú erőművek esetén a karbantartásokat úgy tervezik, hogy minden negyedik leállás hosszabb, ekkor végzik el a nagyobb munkaigényű feladatokat. Ha a fenti elvet azzal kombináljuk még, hogy a hosszú leállásokat azokra az évekre ütemezzük, amikor csak 3 blokk áll le, akkor az 5. évben csak


A vízzel hűtött PWR típusú reaktorok üzemanyaga fűtőelemcsövekből áll, amelyekben többnyire urán-dioxid kerámia oszlopocskák, ún. pelletek vannak elhelyezve. Több fűtőelemcsövet egy kötegbe foglalva egységként kezelnek, ezt a VVER-440 típusú reaktor esetén hatszögletű palást határolja. Ezt a hatszögalapú fűtőelem-formációt üzemanyag-kazettának nevezzük. Egyegy fűtőelem átrakás alkalmával csak az üzemanyag egy részét cseréljük, egy-egy kazetta tehát több kampányra is a reaktorban marad. Üzemanyagcsere során a különböző korú és kiégésű kazetták megfelelő elrendezésével biztosítjuk az egyenletes teljesítményeloszlást. A zónaelrendezés ugyancsak befolyásolja az üzemanyag-felhasználás gazdaságosságát is. Az alkalmazott urán üzemanyag U-235 dúsítása befolyásolja az ún. értékességet, a nagyobb értékességű üzemanyag hosszabb ideig biztosítja a névleges teljesítményű üzemet, ugyanakkor mind a dúsításnak mind a kiégethetőségnek vannak műszaki határai. A legutóbbi időkben lehetőség van egy-egy kazettában különböző pálcadúsítások alkalmazására - ez szintén a teljesítmény- és hőmérsékletegyenlőtlenségek kezelésére szolgál – továbbá az üzemanyagba integrált ún. kiégő méreg használatára, amely egyfajta önszabályozó elemként viselkedik magas U-235 dúsítások esetén. Egészében ugyanazon reaktortípusra, különböző névleges teljesítményekre és kampányhosszokra a megfelelő üzemanyag és a hozzá tartozó ajánlott zónaelrendezés megtervezése rendkívül összetett feladat, megfelelő számítógépes programokat és jól felkészült szakembereket igényel. A paksi szakembergárda rendelkezik megfelelő eszközökkel és hozzáértéssel ahhoz, hogy ilyen feladatot végrehajtson, a hazai intézetek – mindenekelőtt a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontja – pedig felkészültek arra, hogy a szükséges biztonsági elemzéseket nagy megbízhatósággal elvégezzék. Ez a csapat már korábban is bizonyított, Pakson a teljesítménynövelés megvalósításához alkalmazott üzemanyag is ebben a konstrukcióban került bevezetésre. Az ötlet felmerülését követően 2011 tavaszán és nyarán, az orosz üzemanyag-szállítóval való többszörös egyeztetéssel és intenzív munkával sikerült kidolgozni a 15 hónapos ciklushoz megfelelő üzemanyag és zónaelrendezés tervét. Az üzemanyag átlagos U-235 dúsítása 4.7%, ezen belül 4.0%, 4.4%, 4.6% és 4.95% dúsítású pálcákból áll. 6 db pálcában az urán üzemanyagba integrálva gadolínium-oxid kiégő méreg van elhelyezve. A fűtőelem mellett ugyancsak elkészültek azoknak az üzemanyagcseréknek és kampányoknak a tervei, amelyek biztosítják a 15 hónapos üzemelést. 2012-13 során hazai és orosz tudományos intézetekkel kötött szerződések révén elvégeztük a részletes biztonsági elemzéseket, amelyek a friss és kiégett üzemanyag szállításának-tárolásának, normál üzemének és lehetséges üzemzavarainak feltételeit vizsgálták. Kidolgoztuk a blokkok átmeneti kampányainak terveit a jelenlegi 12 hónaposról 15 hónapos üzemelésre. Az átmenet ugyancsak komplex kérdés, ami már nemcsak az üzemanyagot, hanem a berendezések időszakos felülvizsgálatát és karbantartásait is jelentősen érinti. A hazai engedélyezés után a tervezett 4.7%-os üzemanyagot az orosz szállító gyártani kezdte számunkra. Először ennek tesztüzemben történő alkalmazását (12 db kazetta) kezdtük

6

Energetika

meg 2014-től. 2015 nyarától az átmenet megvalósítása elindult, a 2. blokk az augusztusi karbantartást követően már nagyszámú 4.7% dúsítású üzemanyaggal, 400 effektív napnál hos�szabb tervezett kampánnyal üzemel. Az indítás után elvégzett mérések igazolják a terveket, a blokk mért reaktorfizikai jellemzői megfelelőek, a reaktor a névleges teljesítményen működik. A tervek szerint a 3. blokk 2015 decemberében, az 1. blokk 2016 tavaszán, míg a 4. blokk 2016 nyarán kezdi meg a 15 hónapos ciklusban való működést.

Az állapotfenntartási rendszer változása A 15 hónapos ciklus komplex bevezetése a magasabb dúsítású üzemanyag alkalmazásán túl két további alapvető műszaki változással jár. Az atomerőművi rendszerek és rendszerelemek folyamatos üzeme 3 hónappal megnő, az állapotfenntartási rendszer tevékenységeinek végrehajtási ciklusideje pedig az éves periódusról 15 hónapos ciklusokra változik. Az atomerőmű éves vagy 15 hónapos üzemelési idejét a fűtőelemcsere szükségessége határozza meg. Az ún. üzemanyag-átrakás a hermetikus tér, a reaktorberendezés és jó néhány segédrendszer szét- és összeszerelésével jár. Minden szerelési műveletet automatikusan ellenőrzés is követ, ami elsősorban az összeszerelés megfelelőségét, a gépészeti rendszerek tömörségét és komplex funkcióképességét ellenőrzi. A szerelések, újratömítések, nyomás- és tömörségpróbák a normál üzemnél nagyobb igénybevételeket okoznak a rendszerelemeken, az üzemanyag-átrakások a leállási és indulási tranziensekkel együtt az atomerőmű „használódásának” elsődleges okai. Az üzemanyag-átrakáshoz szükséges berendezés bontásokon túl a leállási időszakok adnak lehetőséget az állapotfenntartást célzó tevékenységek, az ütemezett cserék, karbantartások, anyagvizsgálatok végrehajtására is. A 12 hónapos üzemeltetési ciklusban működő atomerőműben ezen munkák jellemző ciklusideje 8 év. A végrehajtás időben eltoltan történik, biztosítva a lehető legrövidebb főjavításhosszokat eredményező egyenletes munkavolumen elosztást. A hosszabb üzemelési ciklusok bevezetésével az állapotfenntartási tevékenységek periódusa változik, a 8 éves, azaz 96 hónapos ütem a 15 hónapos ciklusok alkalmazásával nem megvalósítható. Ezért a hosszabb kampányok alkalmazásával minden biztonsági osztályba sorolt rendszert érintő tevékenység esetén értékelendő, hogy megengedhető-e a ritkább végrehajtás (pl. 8 évről 10 évre) vagy csökkenteni kell a ciklusidőt. A hosszabbítások esetén biztonsági elemzésekkel kell igazolni a változások megengedhetőségét, rövidítések esetén pedig a főjavítási ütemtervek áttervezésével kell biztosítani az optimális teljesítménykihasználást. Az igazolások módszertanát illetően az üzemidő-hosszabbítási eljárások során alkalmazott metodikákat követtük. Minden olyan esetben, ahol az üzemidő meghosszabbíthatóságát igazoló biztonsági elemzések érintettek voltak a hosszabb ciklusok, a hosszabb folyamatos üzem, vagy a magasabb dúsítású fűtőelem alkalmazása miatt, újraszámoltuk a megfelelőséget. A számítások minden esetben kedvező eredményre jutottak, köszönhetően annak, hogy a 15 hónapos üzemeltetési ciklusok bevezetésével az atomerőmű rendszereit érő mértékadó tranziensek száma a teljes üzemidőre vonatkoztatottan csökken, mivel a blokkindulások és -leállások, valamint ezzel összhangban a nyomáspróbák száma is csökken. Eközben a terhek mértéke sem nyomás sem hőmérséklet vonatkozásában nem nő. A terhelésszám csökkenése a szilárdsági elemzések újraszámítását követően is igazolta, hogy a 15 hónapos ciklusok bevezetése jellemzően növeli az atomerőmű biztonsági tartalékait. A meghosszabbított ciklus magasabb U-235 tartalmú üzemanyag alkalmazásával biztosítható. A magasabb dúsítás nagyobb

7

Üzemanyag átrakás a reaktorban neutron fluxust eredményez a zónában, ami a reaktortartály törésmechanikai tulajdonságainak kedvezőtlen változását okozhatja. A C15 megvalósításához tervezett fűtőelemben a kiégő méreg mennyisége azonban a jelenleg használt 4,2%-os kazettákénál kétszer magasabb, aminek eredményeképpen a friss üzemanyag neutronsokszorozási képesség maximuma kisebb, mint a jelenlegi fűtőelemé. Ennek következtében a neutronfluxus maximuma kisebb lesz, a reaktortartály alapanyag ridegedéséért felelős besugárzás mértéke pedig a C15 bevezetésével a közel 2%-kal több üzemben töltött idő ellenére is kisebb vagy megegyező lesz, mint a jelenlegi üzemanyag esetén. Az elemzések az 50 éves meghosszabbított üzemidőre, még további 10 év biztonsági tartalék figyelembevételével készültek. A C15 bevezethetőségét igazoló átalakítást megalapozó dokumentációban bebizonyítottuk, hogy a 15 hónapos üzemeltetési ciklusok és a magasabb dúsítású fűtőelem alkalmazásával is, legalább akkora biztonsági tartalékokkal rendelkezik az atomerőmű, mint a jelenleg alkalmazott üzemben. Az atomerőmű üzemeltetési ciklusának kiterjesztéséhez az erőmű gépészeti, irányítástechnikai és villamos rendszereinek átalakítására nincs szükség, a C15 bevezethető.

A 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetésének engedélyeztetése A 15 hónapos ciklusok komplex bevezetése - mint bármilyen atomerőművi műszaki változás – hatósági engedélyköteles. Az Atomtörvény és a 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet szerint lefolytatásra kerülő engedélyezési eljárásban a Paksi Atomerőmű bemutatta az Országos Atomenergetikai Hivatalnak a megváltozó komplex műszaki rendszert, üzemviteli és állapotellenőrzési programokat és kritériumokat, valamint a változások megengedhetőségének igazolásait. Az engedélyezési dokumentáció terjedelme közel 30 000 oldal. A hosszabbított üzemeltetési ciklus, valamint az ezt kiszolgáló módosított üzemanyag-kazetta alkalmazásához nukleáris engedély megszerzése szükséges. Az engedély kiadásának előfeltétele, hogy az erőmű rendelkezzen a módosított üzemanyag alkalmazására vonatkozó környezetvédelmi engedéllyel, sikeresen lefolytassa a tesztüzemet, valamint igazolni kell a kiégett fűtőelem tároló létesítmény megfelelőségét a magasabb átlagdúsítású üzemanyagra vonatkoztatottan, ami a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) környezethasználati és nukleáris engedélyének módosításával biztosítható. A C15 komplex bevezetését célzó átalakítást a nukleáris hatóság a legmagasabb átalakítási kategóriába sorolta. A közigazgatási eljárásban az OAH közmeghallgatást rendelt el, amely a meghirdetést követően 2015. június 23-án került lefolytatásra. A C15 bevezetésével kapcsolatban társadalmi elfogadási kétely nem merült fel, a 15 hónapos ciklusok elindításához szükséges engedélyek kiadása megtörtént.


A 15 hónapos üzemeltetési ciklus előnyei A 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetésének előnyei az alábbi három kategória szerint sorolhatók: Biztonság: • A C15 bevezetését követően a főjavítási munkavolumen csökkenésével arányosan jelentően csökken a kollektív dózis (az erőműben munkát végzők sugárterhelésének összessége). • A teljes üzemidőre vonatkoztatottan csökken a blokkleállások és visszaindulások, az ún. tranziens állapotok száma. A tranziensek az atomerőművi berendezések nagyobb igénybevételét jelentik, ezért csökkenésüknek pozitív hozadéka van a nukleáris biztonságra, valamint a rendszerek és rendszerelemek élettartamára. • A munkavolumen csökkenéssel arányosan csökken a munkahelyi balesetek bekövetkezésének valószínűsége, valamint a karbantartási kockázatból eredő meghibásodások száma. Fenntarthatóság: • A 15 hónapos üzemeltetésnek, valamint a magasabb dúsítású üzemanyag alkalmazásának köszönhetően átlagosan 3%-kal csökken a kiégett fűtőelemek mennyisége. • Közel 20%-kal csökken a karbantartások során keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok valamint a nem radioaktív hulladékok mennyisége. Termelés maximálás: • A főjavítások átütemezése révén átlagosan évente 2%-kal nő a rendelkezésre állás és ezáltal a megtermelt villamos energia mennyisége, ami mintegy 80 000 háztartás – közel negyedmillió ember - szükségletét fedezi. • A megtermelt többlet villamos energiával arányosan, 1%-kal csökkenthető Magyarország villamosenergia-import függősége, fenntartható az ellátásbiztonság. • A karbantartási munkavolumen csökkenésével arányosan csökkennek a karbantartással kapcsolatos szolgáltatási és anyagköltségek. A hosszabb kampányok következtében növelhető a versenyképesség, fenntartható/növelhető az atomerőmű biztonsága, és jelentősen csökkenthető a környezetterhelés.

Ezért vagyunk különösen büszkék arra a műszaki teljesítményre, hogy a Paksi Atomerőmű és a magyar kutatóintézeti háttér dolgozza ki az áttérés műszaki-tudományos alapjait.

Hazai és nemzetközi szakmai háttér Az atomerőmű üzemeltetését, folyamatos modernizációját, az üzemidő-hosszabbítást és a 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetésének előkészítését kiterjedt és jól szervezett külső kapcsolatrendszer segítette és segíti: közel 30 minősített hazai és külföldi szolgáltató, beszállító cég, beleértve az atomerőmű egykori szállítóit, tervező és tudományos intézeteit, főkonstruktőrét, az üzemanyaggyártó és tervező létesítményeket és kutatóintézetet. Meghatározó szerepet játszott a műszaki-tudományos előkészítésben a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontja (MTA EK), a Pöyry ERŐTERV Zrt., a Nukleáris Biztonsági Kutató Intézet Kft. (NUBIKI Kft.), a VEIKI Energia+ Kft., az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Intézet és más nemzetközileg elismert intézmények. A nemzetközi intézetek közül az OKB „Gidropress” (Oroszország), mint főkonstruktőr, a SKODA JS AS (Csehország), mint a reaktortartály és komponenseinek gyártója, az LPI Inc. (USA), mint ASME akkreditált műszaki konzulens, a TVEL (Oroszország), mint üzemanyaggyártó és -szállító, valamint az oroszországi Kurcsatov Intézet (Oroszország) elemzései képezik részét a megalapozó anyagnak. Főkonzulensként az MTA EK és a NUBIKI Kft. egymást kiegészítve, közösen végezte többek között az üzemanyag-elemzéseket, a valószínűségi biztonsági elemzéseket, a szükséges modell- és szoftverfrissítéseket, validációt. A C15 átalakítási engedély dokumentációt ellenőrző független műszaki szakértői testületet a Trampus és Társa Kft. vezette, a projektmenedzsment támogatást, valamint a minőségbiztosítási feladatokat a KPMG látta el. A 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetéséhez tett hozzájárulásukat ezúton is köszönjük.

Nemzetközi példák Dr. Nemes Imre*

A hosszabb üzemanyag- és főjavítási ciklusok gazdasági előnye miatt a nukleáris ipar vezető országai közül az Amerikai Egyesült Államokban és Franciaországban már a 90-es években általános tendenciaként bontakozott ki a hosszabb üzemanyagciklusok alkalmazása. Az USA-ban az üzemeltetési ciklusok átlagos hossza a 80-as években 12 hónap, 1995-ben 15 hónap volt, 2000 után pedig 18 hónapra nőtt. Franciaországban a blokkok többsége 15, 17 vagy 18 hónapos üzemanyagciklussal üzemel. A legközelebbi példa a Pakstól mindössze 300 km-re található, az amerikai Westinghouse által gyártott 730 MW névleges villamos teljesítményű szlovéniai Krsko atomerőmű, amely 1983-ban kezdte meg működését 12 hónapos ciklusokkal, majd 2004-ben üzemanyag-módosítással párhuzamosan 18 hónapos üzemelésre váltott. A ROSZENERGOATOM, mely az oroszországi atomerőműveket üzemelteti, 2008-ban kezdte meg azokat a munkálatokat, amelyek az VVER 1000 MW-os blokkok üzemanyagciklusának meghosszabbítását célozták 12 hónapról 18 hónapra. 2013 áprilisában már 8 blokk üzemelt 12 hónapnál hosszabb átmeneti üzemanyagciklussal. A tervek szerint 2015 végére minden VVER-1000 MW-os oroszországi blokk 18 hónapos üzemanyagciklussal fog üzemelni. VVER-440 típusú blokkok között nincs még példa a ciklushosszabbításra, mind a 23 blokk 12 hónapos üzemben működik.


osztályvezető MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Reaktorfizikai Osztály [email protected]

Czibula Mihály

kiemelt projekt vezető MVM Paksi Atomerőmű Zrt. C15 Kiemelt Projekt [email protected]

*Dr. Nemes Imre 2015. augusztus 20-án a C15-ben végzett innovációs tevékenységéért köztársasági elnöki aláírással, Seszták Miklóstól (NFM) a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át.

8

Energetika

Hatibovic Alen

Láncgörbe belógására vonatkozó speciális összefüggések

A h1=h2 esetén vf.–ről, h1≠h2 esetén pedig ff.–ről van szó. A cikkben szerepeltetett levezetésekhez az alábbi feltételek teljesülése szükséges: (1)

(2)

1. rész

A cikk a szabadvezetékes hálózat belógásával foglalkozik, a vezeték alakját láncgörbének tekintve egyedi matematikai összefüggéseket ad ferde és vízszintes felfüggesztésre vonatkozó belógások között olyan speciális esetekben, amikor a kétféle felfüggesztéshez tartózó oszlopköz hossza, valamint a két láncgörbének a paramétere is azonos. Ilyenkor a két vezetékgörbe tulajdonképpen ugyanannak a láncgörbének egy-egy részét képezi a különböző, de azonos hosszúságú intervallumokban. A kétrészes cikk 1. része a fent említett összefüggések egyikét vezeti le, mely az oszlopköz bármely pontján alkalmazható. Ezt követően a megfelelő közelítő összefüggésnek az ismertetése és kiértékelése szerepel. 1. ábra Láncgörbe vízszintes és ferde felfüggesztési közben

Considering the shape of the conductor as a catenary, this paper deals with the sag of overhead lines and presents unique mathematical relationships between the sags of the catenary in inclined and level spans in special cases when the span length is a common datum for the two spans and both conductor curves have the same catenary parameter. Then the two conductor curves are in fact parts of one and the same catenary curve but in different intervals of the same length. The first part of the two–part paper derives one of the above mentioned relationships, which is applicable at any point of the span. Thereafter the adequate approximate relationship has been described and evaluated.

Az 1. ábrán együtt látható vezetékgörbe (láncgörbe) vf.–i közben (AB) és ff.–i közben (AD). A láncgörbe alapú számítást [1, 2, 3] általában a nagyfeszültségű szabadvezetékes hálózat tervezésekor alkalmazzák (2. ábra).

1. BEVEZETÉS A vízszintes és ferde felfüggesztés kifejezések gyakori ismétlődése miatt a továbbiakban az alábbi rövidítések kerültek alkalmazásra a leírás egyszerűsítése végett: vf. vízszintes felfüggesztés, ff. ferde felfüggesztés. A cikkben használt jelölések a következő listában szerepelnek, és részben az 1. ábrán láthatók: yvf (x) vezetékgörbe egyenlete vf. esetén, yff (x) vezetékgörbe egyenlete ff. esetén, yfk vf (x) felfüggesztési köz egyenesének egyenlete vf. esetén, yfk ff (x) felfüggesztési köz egyenesének egyenlete ff. esetén, bvf (x) belógási görbe egyenlete vf. esetén, bff (x) belógási görbe egyenlete ff. esetén, bvf (i) belógás az oszlopköz i pontján vf. esetén, bff (i) belógás az oszlopköz i pontján ff. esetén, Δb(x) ff.–re és vf.–re vonatkozó belógások közötti eltérésének egyenlete, ψ ferdeség. A bemenő adatok a következők: a oszlopköz hossza, h1 bal oldali felfüggesztési pont magassága, h2 jobb oldali felfüggesztési pont magassága, c láncgörbe paramétere.

9

2. ábra Nagyfeszültségű szabadvezetékes hálózat, vízszintes felfüggesztési köz

2. ÖSSZEFÜGGÉS bff (x) ÉS bvf (x) KÖZÖTT 2.1 Δb(x) kifejezésének levezetése és elemzése Tekintettel arra, hogy a láncgörbe belógása ff.–i közben többnyire nagyobb, mint a vf.–i közben, ezért az eltérés a két belógás között az alábbi alapegyenlettel van megadva, amely az oszlopköz bármely pontjára alkalmazható: (3) A Δb(x)–nek a bemenő adatokkal való kifejezéséhez (azaz Δb(a,h1,h2,c,x)) a bff(x) és bvf(x) előzetes meghatározása szükséges. Az 1. ábra alapján a bff(x) a (4) egyenletből vezethető le, melyből az (5) adódik [4]: (4)


(5) (5)

Esetünkben célszerű ezt az egyenletet az alábbi alakra változtatni: (6)

Ebből közvetlenül meghatározható a bvf(x), a h1=h2 behelyettesítésével: (7)

3. ábra Vezetékgörbék az 1. példában, közös ábrán

Természetesen a (7) az alábbi alapegyenletből is levezethető, de a (6) felhasználása egyszerűbb és gyorsabb módszer. (8) Végül a (7)-nek a (6)-ból való kivonása a keresett Δb(x) kifejezést eredményezi, amely a megfelelő átrendezés után a következő alakot ölti: (9)

4. ábra Δb(x) görbék az 1. példában, közös ábrán A 4. ábra alapján megállapítható, hogy kisebb ferdeség esetén a Δb(x)–nek három gyöke van (x=0, x=r és x=a) a [0,a] intervallumban, nagyobb ferdeség esetén viszont csak kettő (x=0 és x=a). Tehát abban az esetben, hogyha ff.–i köz h1

A (9) kifejezés konkrét alkalmazása a 2.2 alfejezetben szerepel.

1. eset (Δb(x)–nek három gyöke van):

2.1.1 Δb(x) függvény elemzése A Δb(x) függvény elemzésével a ferdeség (ill. Δh=h2–h1) változásakor jellegzetes tulajdonságai állapíthatók meg. Ezt a célt az alábbi 1. példa szolgálja, mely tartalmaz egy vezetékgörbét (y1(x)) a vf.–i közben és még négy másikat (y2(x), y3(x), y4(x) és y5(x)) eltérő ferdeségű ff.–i közökben (3. ábra), de mind az öt esetben az oszlopköz hossza, valamint a láncgörbe paramétere is azonos. A bal oldali oszlopon lévő felfüggesztési pont magassága mind az öt esetben azonos, míg a jobb oldali oszlopon minden következő oszlopközben nagyobb, mint az előzőben, szimulálva így a ferdeség, ill. Δh növelését. A MIN a vezeték legmélyebb pontjának [4] a jele. Az 1. táblázat a bemenő adatokat tartalmazza, a 4. ábra pedig az alábbi négy Δb(x) görbét szemlélteti: (10)

1. eset (Δb(x)-nek három gyöke van):

1. példa: 1. táblázat Bemenő adatok az 1. példában Adatok

1

2

3

4

5

a [m] h1 [m] h2 [m] c [m]

700

700

700

700

700

100

100

100

100

100

100

150

200

250

300

1000

1000

1000

1000

1000


(11)

(12) (13) A Δb(x)-nek mind maximuma, mind pedig minimuma van a (0,a) intervallumban. A Δb(x) pozitív értékei dominálnak a negatív értékekkel szemben. 2. eset (Δb(x)–nek két gyöke van): (14) A Δb(x)-nek csak maximuma van, minimuma viszont nincs a (0,a) intervallumban. 2.2 Új összefüggés bff(x) és bvf(x) között A bemenő adatokkal alkotott (9) kifejezés praktikusan felhasználható a bff(x) és bvf(x) közötti matematikai összefüggés definiálásához. Ugyanis, a (3) kifejezésnek a (15)–re való átalakítása után lehetőség nyílik a ff.–re vonatkozó belógás meghatározására a vf.–re vonatkozó adott belógás alapján. (15) A (9)–nek az előző kifejezésbe való behelyettesítésével a (16) összefüggés adódik:

10

Energetika

(16)

A (16) összefüggés konkrét alkalmazása a következő, 2. példában kerül bemutatásra. A 2. táblázatban a vf.–i közre, a 3. táblázatban pedig a ff.–i közre vonatkozó bemenő adatok vannak megadva. Az a, ill. c adat ebben a két esetben azonos. (A két vezetékgörbe az y1(x) és y5(x) az 1. példából melyekre a Δb4(x) vonatkozik.) 2. példa: 2. táblázat Bemenő adatok (vf.–i köz), 2. példa

a [m] 700

h1 [m] h2 [m] 100

100

c [m]

bvf (550 m)

1000

41,811

3. táblázat Bemenő adatok (ff.–i köz), 2. példa

a [m] 700

h1 [m] h2 [m] 100

300

c [m]

bff (550 m)

1000

?

(17)

A 2. példában szereplő bemenő adatok alapján az xu=457,361 méter. Tehát ebben a pontban a Δb4(x)–nek maximuma van (lsd. 4. ábrát). Behelyettesítve az xu–t a (9) egyenletbe kiszámítható a (Δb4)max értéke: Fontos említeni, hogy h1>h2 esetén a (17) képlet nem érvényes. Ennek oka az area koszinusz hiperbolikusz függvény (y=arch(x)) egyedi tulajdonsága. Amennyiben a ff.–i köz h1>h2 típusú, akkor a (17) képletet módosítani kell úgy, hogy az arch(x) függvényt tartalmazó tag előjele a ’’+’’ helyett legyen ’’–’’. Megjegyzés: A cikkben található, a ff.–re vonatkozó, de az arch(x) függvényt nem tartalmazó kifejezések mindkét típusú ff.–i köz esetén (h1
h2) egységesen érvényesek. 2.2.1 Összefüggés bff(a/2) és bvf(a/2) között Az x=a/2 a (16) összefüggés speciális esetét eredményezi, melyet a (18) alapképlet írja le, a bemenő adatok felhasználásával viszont a (19) kifejezés adódik, figyelembe véve, hogy bvf (a/2)=bvf max. (18) (19)

A (19) a láncgörbe ff.–re és vf.–re vonatkozó belógásai közötti összefüggés, az oszlopköz felező pontján. 2.3 Meglévő összefüggés bff(x) és bvf(x) között A korábbi szakirodalomban gyakori a kijelentés, miszerint a ff.–re vonatkozó belógás meghatározható a vf.–re vonatkozó adott belógás alapján, úgy, hogy az utóbbit meg kell szorozni az 1/cosψ szorzófaktorral. Az [5] szakkönyv leírása szerint ez a módszer nemcsak az oszlopköz felező pontján alkalmazható, hanem annak bármely pontján. Ennek matematikai kifejezése az alábbi összefüggés: (20)

5. ábra Vezetékgörbék és belógások a 2. példában Összegezve, a 2. példában a ff.–re vonatkozó belógás a vf.–re vonatkozó adott belógás alapján került meghatározásra az oszlopköz adott pontján (x=550 méter). Az eltérés e két belógás között a (3) alapján: Azonban az x értéke (xu), melyhez a Δb(x)–nek maximuma van (azaz Δb(xu)=(Δb)max), h1

11

Az 1/cosψ szorzófaktor kiszámítása a (21) [6] képlettel történik, a cikk elején listázott bemenő adatokból határozható meg. (21) A (20) közelítő összefüggésnek tekinthető, mivel különbözik a matematikailag pontos (16) összefüggéstől. E két összefüggés ismeretében definiálható a hibafüggvény, melyet a (22) kifejezés ír le. Ennek segítségével az oszlopköz bármely pontján meghatározható a közelítő összefüggés használatával generált hibának az értéke.


(22)

Felhasználva a bemenő adatokat az 1. példából, a 6. ábra négy E(x) görbét mutat különböző ferdeség (ψ), azaz különböző Δh esetén.

6. ábra E(x) görbék az 1. példa alapján A 6. ábra alapján belátható, hogy az eltérés az |Emin| és Emax között nem jelentős. Az Emin, ill. Emax elhelyezkedése az oszlopközben az x=a/4, ill. x=3a/4 pont közelében van, amikor h1h2 esetén fordított helyzet jön létre, azaz az Emax, ill. Emin elhelyezkedése az x=a/4, ill. x=3a/4 pont közelében van.) Továbbá, az E(x)–nek két fix gyöke van, x1=0 és x2=a, valamint köztük egy harmadik (középső) is. Az utóbbi a ferdeség, ill. Δh növelésekor a hozzá közelebbi gyök felé tart, de az elhelyezkedése mindig az oszlopköz felező pontjának (x=a/2) a közelében van. A középső gyököt z–vel jelölve, a h1

3. ÖSSZEFOGLALÁS A cikk 1. része a láncgörbe belógására vonatkozóan, az 1/cosψ szorzófaktort tartalmazó, az oszlopköz bármely pontjára alkalmazható, közelítő összefüggésről ad részletes ismertetést. A megfelelő pontos összefüggés levezetésének köszönhetően a hibafüggvény került definiálásra. Annak elemzésével egy lényeges következtetés vonható le, miszerint a közelítő összefüggés alkalmazásával eredményezett hiba előjele az oszlopköz egyik részében negatív, a másik részében pedig pozitív. A ferdeség, ill. felfüggesztési pontok közötti szintkülönbség növelésével a hiba abszolút értéke növekszik, de kisebb ferdeség esetén általában nem jelentős. A cikk folytatódik, a 2. részében a láncgörbe legnagyobb belógására vonatkozó összefüggés kerül tárgyalásra. Irodalomjegyzék [1] CIGRÉ Green Book, Overhead Lines, CIGRÉ Study Committee B2, 2014. [2] CIGRÉ Technical Brochure No. 324, Sag–Tension Calculation Methods for Overhead Lines, CIGRÉ Working Group B2.12, 2007. [3] Grigsby L.: Electric Power Generation, Transmission and Distribution, Taylor & Francis Group, 2012. [4] Hatibovic A.: Određivanje jednačina voda i ugiba na osnovu zadanog parametra lančanice, BOSANSKOHERCEGOVAČKA ELEKTROTEHNIKA, No. 8, pp. 23–28, 2014. [5] Perneczky G.: Szabadvezetékek feszítése, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1968. [6] Hatibovic A.: Derivation and Analysis of the Relation between Conductor Sags in Inclined and Levelled Spans Based on Known Data of the Latter, Conference International Grand Reseaux Électrique – CIGRÉ, Paris, Session 45, Paper B2–202, pp. 1–8, 2014.

Folytatjuk...

Hatibovic Alen okleveles villamosmérnök, doktorjelölt egyéni vállalkozó, tervező MEE–tag [email protected]

(24)

HÍREK

Skandináv madárvédelem A szakmai fórumokon keresik a középfeszültségű szabadvezetékes hálózatok függőszigetelős, madárbarát megoldását. A feladat nem egyszerű, hallottam olyan véleményt is, hogy a magyar madarak másmilyenek, mint például a francia madarak. Külföldi útjaim tapasztalatait szeretném megosztani és ismertetni, hogyan oldják ezt meg Svédországban. A fénykép alapján látható, hogy a legegyszerűbb, vízszintes Y alakú fejszerkezet, tűzihorganyzott, nagyszilárdságú svéd acélból, függő szigetelőkkel. Ha már a svéd acélnál tartunk, elmondom, hogy az autópályák mentén rendkívül karcsú, kis szelvényű elemekből készült rácsos

Elkészült a vasútvillamosítás Csorna és Mosonszolnok között Célegyenesbe ért a villamosítás kivitelezése a GYSEV Zrt. Mosonszolnok–Csorna–Porpác vasútvonalán. A Porpác–Csorna közötti „déli szakasz” júliusi átadását követően mostanra elkészült a Csorna és Mosonszolnok közötti „északi szakasz” is. A fejlesztés keretében 87 kilométeres szakaszon készült villamos felsővezeték, emellett kiépítették a biztosítóberendezések távvezérlését is, aminek jelenleg a tesztüzeme zajlik.


vasoszlopok szolgálnak lámpaoszlopként, természetesen, szintén tűzihorganyzott, nagyszilárdságú svéd acélból. A jó átláthatóság miatt vizuálisan sokkal kevésbé zavarók, mint egy lámpaoszloperdő. Szívesen találkoznék hasonló megoldásokkal hazánkban is. Jaksa Gáspár, MEE-tag

A GYSEV Zrt. 2012-ben jelentette be, hogy sikeresen pályázott az Európai Unió támogatására: a vasútfejlesztési beruházás a Kohéziós Alap társfinanszírozásában, mintegy 11,3 milliárd forintból valósulhat meg. A kivitelező az MVM OVIT Zrt. által vezetett konzorcium lett. Az új szakaszon a vontatási energiát a vasúttársaság megújított csornai vontatási alállomásáról biztosítja. A fejlesztés részeként kiépített villamos kapcsolóberendezések (ún. vonalbontók) segítségével mostantól annak sincs akadálya, hogy – műszaki zavar esetén – a vontatási energiát a GYSEV és a MÁV vonalaira kölcsönösen áttáplálják. Sajtótájékoztató

12

Villamos gépek Horváth Viktor, Dr. Varjú György

A villamos vontatás fejlődése

A nagyvasúti villamos vontatási rendszerek

1. rész

A nagyvasúti villamosítás története azt a folyamatot kíséri végig, amelyben a villamos energia különböző formájában és feszültségszintjén eljut a járműhöz, benne átalakulva a vontató motorok révén vonóerő és sebesség lesz. A cikk sok korábbi mozdonyjellemző paraméterének ismertetése mellett a mai korszerű, várhatóan a század első felét uraló járműveket is bemutatja. The history of the railway electrification presented in this paper follow that process as a result of which the electric power is transmitted on different systems and voltage levels and reaches the traction unit where it is converted by the traction motors to traction force and speed. The paper presents in addition to the features of the previous type locomotives also the current up-to-date ones and finally those railway vehicles which will have ruling role in the first half of this century.

1. Bevezetés Az első mondat megfogalmazása a legnehezebb egy olyan szerteágazó témában, amelynek 120 éves történetét hivatott vasúttörténészek ezer oldalakon megírták, és amely – különösebb statisztikai elemzés nélkül – alaptípusaival és azok módosított változataival legalább 500 különböző villamos jármű megalkotását, üzemeltetését érinti. Jelen rövid összefoglalásban a tápláló hálózat ismertetése mellett azokat a járműveket emelem ki név vagy sorozat szerint, amelyek döntő hatással voltak a konstrukciók további fejlődésére újszerű megoldásokkal, nagy darabszámukkal, kedvező tulajdonságaikkal. Az országhatárok elválasztják egymástól a népeket, nemzeteket, az utak, a vasutak és a felsővezeték-hálózat viszont ös�szekapcsolja a szomszédokat annak ellenére, hogy esetenként más-más paraméterű (nyomtávolságú, feszültségű) rendszer üzemel a határ két oldalán. Így alakulhattak ki a hálózatok minden közreműködőnek a legjobb tudása és szándéka szerint, és a későbbi egymásra utaltság, a gazdasági érdekek olyan irányban fejlesztették tovább, hogy az eltérő rendszerek átjárhatók legyenek. A nyomtáv-kérdést a legnehezebb megoldani, mert ehhez új vágányhálózatot vagy járműveket kell építeni, bár néhány határátmeneten létezik olyan szerkezet, amely széttolja az erre alkalmasan épített kocsik kerekeit a tengelyükön. A feszültségkülönbségek áthidalását több áramnemű mozdonyok építésével sikerült megoldani. A részletkérdések tárgyalása előtt tekintsük át, miért célszerű egyáltalán villamosítani: Az országos energiahálózat a jármű teljesítményéhez képest végtelen teljesítményűnek tekinthető, jelentősen nagyobb teljesítmény építhető be a villamos járművekbe a dízelekhez viszonyítva. Ez intenzívebb gyorsítást, nagyobb sebességet, rövidebb eljutási időt eredményez. Csökken a kocsifordulási idő, ugyanolyan személy és árumennyiség elszállításához kevesebb kocsi beszerzése, üzemeltetése és javítása szükséges. − Nagyobb a szállítási kapacitás, mérlegelhető egy második vágány építése, − versenyképes a nemzetközi forgalomban, − a villamos energia kedvezőbb áron állítható elő az

13

Az elektrotechnika tudományterületei A MEE Szakmai és Tudományos Bizottság cikksorozata erőművekben, mint a dízelmozdonyokban, és a környezetszennyezés ellen is gazdaságosabban lehet védekezni, − az újabb villamos járművek visszatápláló fékezésre alkalmasak, ezáltal energiafelhasználásuk kisebb, üzemük gazdaságosabb az egyéb járműveknél, − a villamos jármű álló helyzetében csak a segédüzem és a fűtés igényel energiát, míg a dízelmotor addig is forog, − karbantartási igénye, a ráfordított idő és költség mintegy 30-40%-kal kevesebb. Szerkezete egyszerűbb, nem viszi magával az erőművet, − környezetbarát vontatási nem, − az üzemi megbízhatósága jobb, a menetrendszerű közlekedésnek kedvezőbb, − a vonóerő nagy sebességig állandó, sőt rövid ideig (több perc) 50-70%-kal túlterhelhető a villamos berendezések károsodása nélkül. Nem lenne reális a két vontatási nem összehasonlítása, ha nem említenénk meg a hátrányokat is: − Jelentősek a vezetékrendszer és az alállomások beruházási költségei, jóllehet ezek mintegy 50-60 évre készülnek. (A munkavezeték pl. 2 millió áramszedő áthaladásra), − a vezetékrendszer karbantartása, vizsgálata, hibaelhárítása miatti vágányzárak zavarják a vasúti üzemet, csökkentik a menetrendszerűséget és az átbocsátóképességet, − a nagy feszültség miatt érintésvédelmet kell kialakítani, biztonsági intézkedéseket tenni, − a villamos űrszelvény miatt magasabb felüljárókat kell építeni, a meglévőket meg kell emelni, az alagutakat nagyobb keresztmetszetűre kell készíteni, − az űrszelvényen túlérő áruk szállításakor különleges intézkedéseket kell tenni (a vezetéket kikapcsolni vagy félrehúzni, esetleg leszerelni).

2. A villamosítás kezdetei A közlekedési ágazatok a tudományos felfedezések ipari alkalmazására azonnal reagáltak már az 1800-as évek elején is. A gőzmozdonyok a kezdetektől mintegy 150 évig üzemeltek. Az első villamos járművet a Siemens cég 1889-ben készítette, ezt követte a Baltimore-ban létesített első nagyvasúti villamosított vonal, majd Európában, Svájcban 1899-ben. 1903ban a Siemens/AEG sínbuszai 3 fázisú tápfeszültséget vettek le a pálya melletti oszlopokon egymás felett vezetett oldalsó „felsővezetékről”, és 10-14 kV 38-48 Hz-cel táplálva 210 km/h sebességet értek el. Időben ezután alakult ki sok kísérletezés után a ma is használatos többféle táplálási rendszer, amely mint rendszer 100 év alatt keveset változott, de minden eleme kicserélődött, modernizálódott. Ezek bemutatására a cikkben nem térek ki. 2.1 Egyenáramú energiaellátás A vasúti vontatás ideális motortípusa az egyenáramú soros motor, mivel indítónyomatéka nagy, a fordulatszáma egyszerűen szabályozható (feszültségnövelés, indító ellenállás, mezőgyengítés), jelleggörbéje szerint külső beavatkozás nélkül beáll az egyensúlyi sebességre (menetellenállás = a vonóerővel) azaz a sebesség növekedésével csökkenti a nyomatékát. A feszültség nagyságát 1500 és 3000 V-ban határozták meg. A motorokat indításkor sorba kapcsolták, majd párhuzamosan, mindkét esetben előtét-ellenállások bekapcsolásával és fokozatos kiiktatásával. A járművek felépítése egyszerű, a szigetelési távolságok kicsik, viszont a megfelelő teljesítmény eléréséhez


nagy áramok szükségesek, és ez rövid tápszakaszokat enged meg, aminek viszonylag sok alállomás létesítése a következménye. A nagy áramok legtöbb esetben kettős munkavezetéket igényeltek. Az alállomások primer oldalon a háromfázisú hálózatra csatlakoznak (220-120-66-35-20-10 kV), és egyenirányítva kapják a járművek az 1500 V-os (Dél-Franciaország, Hollandia) vagy 3000 V-os (Olasz, Spanyol, Cseh, Belga, Lengyel, ÉszakSzlovák Vasutak) egyenfeszültséget. Az alállomások teljesítménye 10 MW körül van. A felsorolt vasutak mérlegelik a 25 kV-os rendszerre történő átállás lehetőségét, de ez teljes átépítéssel, az üzem zavarásával, vágányzárral és tetemes költséggel jár. Az újépítésű vonalak már 25 kV feszültségre készülnek. A francia vasutak ismert 1500 V-os mozdonya volt a BB9004es (4 db vontató motorral, 2477 kW teljesítménnyel 1953-ból) és a CC7100-as sorozat (6 db vontatómotorral, 3490 kW, 1952ből). Az utóbbi 2001-ig üzemelt. 1955-ben áramszedő viselkedést tanulmányozandó mindkét jármű elérte a 331 km/ órás sebességet. Ez hosszú ideig világrekord volt. Az olasz vasutak nevezetes 3000 V-os egyenáramú mozdonya volt az E656 sorozat 4800 kW teljesítménnyel, 160 km/h sebességgel 1975-ből. Induláskor 12 motor volt sorba kapcsolva, majd később 6 db sorba és 2 párhuzamosan, utána 3 sorba és 4 ág párhuzamosan, végül 4 sorba és 3 párhuzamosan. 2.2 Váltakozó áramú energiaellátás Már az Edison-Tesla vita bebizonyította, hogy az energiát nagy távolságra nagy feszültségen kell szállítani. A villamos vasúti vontatásban nem túl hosszú ideig tartó kísérletezés után kialakult a 15 kV-16 2/3 Hz-es és a 25 kV-50 Hz-es rendszer. Az előbbit 1911-ben Németországban kezdték alkalmazni, majd átvette az osztrák, a svájci, a norvég és a svéd vasút, míg az 50 Hz-es rendszer hazánkban, Szlovákia déli részén, tőlünk délre fekvő országokban, Franciaország egy részén, Finnországban, Angliában, néhány spanyol fővonalon üzemel. A két rendszer egymás mellett élése bizonyítja mindkettő létjogosultságát. A 16 2/3 Hz-es 15 kV-os rendszer A 16 2/3 Hz-es 110 kV-os vasúti táphálózat többnyire a vasúttársaságok tulajdonában van az erőművekkel együtt, de csatlakoznak a közcélú 50 Hz-es nagyfeszültségű (120 vagy 220 kV fezültség szintű) hálózathoz is. A nagy feszültséget középfeszültségre transzformálják és régebben forgó átalakítókkal, (háromfázisú kétpólusú szinkron- motor hajtotta a hatpólusú szinkron generátort), újabban statikus félvezető frekvencia átalakítókkal hozzák létre a 16 2/3 Hz-es 15 kV-os tápfeszültséget. A váltakozó áramú soros kommutátoros motorok vontatási tulajdonságai, jelleggörbéi, hasonlóan az egyenáramú soros motorokhoz, nagyon kedvezőek. A mozdonyok egyszerűek, a transzformátor megcsapolásairól fokozatkapcsolóval adható a feszültség a motorokra. Talán egyetlen hátránya az ilyen motornak az, hogy 50 Hz-es frekvenciájú feszültségen súlyos kommutációs nehézségei vannak a kommutációban lévő rövidrezárt tekercsben keletkező transzformátoros feszültség miatt. Ezt különböző módokon – segédpólus söntölés, kompenzáló tekercs – sem sikerült megnyugtató módon kiküszöbölni, és ezért kezdték alkalmazni a csökkentett frekvenciájú feszültséget. A rendszer előnyei az 50 Hz-es táplálással szemben a következők: − kisebb a hálózat induktív ellenállása, kisebb a feszültségesés a vezeték mentén, − ún. kétvégponti táplálás alkalmazható, ami szintén kisebb feszültségesést eredményez, − kisebb a vágányhálózattal párhuzamosan vezetett kábelekben a zavartatás (átindukált feszültség, beszédérthetőségi zavar a hírközlő kábelekben)


− a vasút olyan mértékben szennyezheti a saját hálózatát

felharmonikusokkal, amit saját fogyasztói elviselnek, nem kell alkalmazkodni az országos hálózatra vonatkozó előírásokhoz. Hazánk első villamos üzemre épített vasútvonala a Budapest - Veresegyház - Vác, Veresegyház - Gödöllő vonalak voltak 1911. évi üzemfelvétellel. Az energiaellátása 10 kV- 15 ¾ Hz egyfázisú váltakozó áram, amit később 12 kV-18 ¾ Hz-re emeltek. A mozdonyokat és a motorkocsikat egyfázisú kommutátoros motorok hajtották. A feszültséget 8 fokozatban lehetett változtatni 25 V-os lépcsőkben. A villamos üzem 1944 decemberéig tartott, amikor a visszavonuló német csapatok talpfaszaggatóval felszedték még a pályát is. A vonal a helyreállítása után gőz-és dízelmozdonyokkal, majd 1999-től 25 kV feszültséggel ismét villamos járművekkel üzemel. Az egyfázisú kommutátoros motor 1905-től üzemel vontatómotorként a nagyvasúti vontatásban. Svájcban az Ae6/6 sorozatú mozdonyból 120 db-ot gyártottak 1952-től, és 93 db még 2006-ban is üzemelt. Teljesítménye 4300 kW, a feszültséget 27 állású fokozatkapcsolóval lehetett változtatni. Az osztrák vasút 1924-27 között beszerzett 1080, 1180 sor. tehervonati mozdonyai 1990-ig voltak üzemben. A német vasutak 1950-ben szerezte be az E10 sorozatú 3600 kW-os mozdonyát, amelyben 4 db vontatómotor marokcsapággyal támaszkodott a mozdony tengelyére, és a feszültséget mechanikus fokozatkapcsolón keresztül kapta. Külön kell megemlékezni azokról a járművekről, amelyek 15 kV 16 2/3 Hz feszültséggel üzemelnek, de nem egyfázisú kommutátoros motorokkal, hanem diódás vagy tirisztoros egyenirányítón keresztül táplált hullámos áramú motorokkal. A német vasutak 1957 és 74 között 800 db E40-E140 sorozatú 3620 kW teljesítményű 4 tengelyes egyenirányítós mozdonyt állított üzembe 110 km/h sebességre. Ugyancsak a német vasutakon jelent meg 145 db-bal az E103 sorozat 7440 kW, 200 km/h paraméterekkel, tirisztoros egyenirányítóval, ellenállásfékkel, és 2003-ig volt üzemben. Az osztrák vasutak 1974-ben helyezte üzembe az 1044 sorozatú mozdonyait 5300 kW teljesítménnyel 160 km/h sebességre tirisztoros egyenirányítással.

1. kép A DB /német vasutak/ E 103 sorozatú nagyteljesítményű mozdonya Az országos hálózatról táplált villamos vontatási rendszer Kandó Kálmán már 1900-ban rávilágított arra, hogy a nagyvasúti villamos vontatás gazdaságosan csak az országos közcélú nagyfeszültségű energiaellátáshoz beillesztve valósítható meg. Első jelentős munkája a 106 km hosszúságú olaszországi Valtellina vasút villamosítása volt. Az erőműben termelt 20 kV 3 fázisú 15 Hz-es energiát vezették végig a vonal mentén, a 9 db alállomáson letranszformálták 3000 V-ra. Ennek a feszültségnek két fázisát egy-egy munkavezetéken vezették a járművek áramszedőjéhez, a harmadik fázis a sínhez volt csatlakoztatva. A rendszer ¾ évszázadon keresztül üzemelt. A járműveket 3000 V feszültségű aszinkron motorok hajtották, a gyorsítás

14

alatt a forgórészhez kapcsolt folyadék indító ellenállással. Tulajdonképpen ezt tekinthetjük a nagyvasúti villamosítás kezdetének. (A témával részletesen foglalkozott Fojtán István az Elektrotechnika 2002/12-es és a 2003/2-es számában, az üzembe helyezés 100. évfordulóján.)

3. kép A Ganz Villamossági Művekben és a Ganz MÁVAG-ban gyártott szilícium egyenirányítós V 43 sorozatú mozdony

2. kép A V 40 sorozatú Kandó-mozdony A MÁV-nál több mint 30 évig üzemelő V40-V60 sorozatú Kandó-mozdonyok kulcsfontosságú eleme volt Kandó zseniális találmánya a négypólusú szinkron motorként, transzformátorként és fázisátalakítóként működő fázisváltó, amely cos fi=1 teljesítménytényezővel üzemelt, és a motorral együtt energiavisszatáplálásra, ezzel szinkron sebességtartásra volt alkalmas. A mozdony 2,6 m forgórész-átmérőjű aszinkron vontató motorját 3, 4 vagy 6 fázisú feszültséggel lehetett táplálni 72, 36, 24 és 18 pólusra kapcsolva, és így hozta létre a 25-50-75 és 100 km/h szinkron sebességeket. A szinkron sebességfokozatok közötti gyorsítási tartományban folyadék-ellenállás volt a rotorkörbe kapcsolva, ami a motor „kifordított volta” miatt az állórészt jelentette. A hazai fejlesztés következő lépése a V55 sorozatú BoCo mozdony fázis-periódusváltós átalakítóval készült, csúszógyűrűs aszinkron motorokkal. Az 50 Hz-es táplálás a transzformátorokon kívül forgóátalakítót igényelt (Kandó-BoCo- Ward-Leonard mozdony), amelyeket induláskor és a fázishatárokon történő áthaladás után szinkronizálni kellett annak mechanikus és villamos lengéseinek, áramlökéseinek kedvezőtlen hatásaival. A 60-as évek elején jelent meg Európában a nagyfeszültséggel táplált hálózatokon üzemelő mozdonyokban a félvezető egyenirányító, és általánosan elterjedt az egyenáramú soros motor. A V43 sorozatú szilícium egyenirányítós mozdonyon a 25 kV-ról letranszformált feszültséget 32 megcsapolásról fokozatkapcsolón keresztül 50 V-os lépésekben kapják a hídkapcsolású egyenirányítókon keresztül a vontató motorok. Érdekességként jegyzem meg, hogy egy hídágban 32 db dióda volt, (4 db sorba kapcsolva zárta le az 1400 V-os motorfeszültséget, és 8 db párhuzamosan kapcsolva vezette az 1500 A körüli motoráramot). A mozdonysorozat 1963-tól folyamatosan növekedve elérte a 379-es darabszámot, és ezzel a MÁV meghatározó vonóerő flottájává vált. A mozdonyt sok jó tulajdonsága, általános használhatósága, újdonsága kedvező megítélésűvé tette. Két gyenge pontja volt: a nagyfeszültségű fokozatkapcsoló és a szeletfeszültségi határra méretezett vontatómotor kommutátor körtűzérzékenysége. Külön kommentár nélkül szeretnénk megosztani jármű alatt elhelyezett kommutátoros motort nem üzemeltető kollégákkal a 60-as évek közepén szerzett tapasztalatokat: A fokozott körtűzveszélyt a 35 V szeletfeszültség és a kefepor okozta. Az új szénkeféket beszerelés előtt a kommutátor átmérőnek megfelelő, csiszolóvászonnal ellátott forgatható dobon becsiszolták,

15

a mozdonyba szerelés után fél-feszültséggel kb. 100 km-es próbautat tettek. Ezután szerelőaknán lassan mozgatva a járművet egy szerelő az aknában guggolva, haladva, felfelé nézve és fej felett mozgatott kézzel közönséges körömkefével megtisztította a kommutátort a kefeportól. (Pár év múlva ablaktörlő motorból szerkesztettek „kefélőgépet”.) Kiszerelt motor esetén próbatermi bejáratáskor elmaradt ez a művelet. A vezérelhető félvezetők fejlődésével megjelent a MÁV-nál 56 db. V63 sorozatú 3600 kW teljesítményű mozdony félig-vezérelt hídkapcsolású egyenirányítókkal és egyenáramú motorokkal, 120 db., néhány 160 km/h sebességre, majd később ugyanilyen kapcsolási megoldással a V46 sorozatú tolatómozdony. A francia vasút 1953-tól üzemeltette a BB12000 sorozatú 150 db mozdonyát 2477 kW teljesítménnyel, 4 db egyenáramú motorral, 120 km/h maximális sebességgel. Ez volt az első francia 25 kV-os jármű. Ezt követte 1958-tól a BB16000 sorozat 4130 kW-tal, majd a BB16500 sor. 2580 kW teljesítménnyel, és ún. monomotoros forgóvázzal, amelyen egy motor hajtotta a forgóváz két kerékpárját. A 300 db-os szériából sok mozdony üzemelt 2000 után is.

4. kép A V63 sorozatú tirisztoros mozdony

5. kép Egy a sok TGV változat közül (Alstom gyártmány)


A nagysebességű motorvonati közlekedést először Japánban vezették be a Tokio-Osaka vonalon a Shinkansen vonattal először 160 km/h sebességgel, egyenirányítókkal és egyenáramú motorokkal 25 kV 60 Hz táplálással, 12 000 kW teljesítménnyel 1964-ben. 1986-ig 3600 vonategység készült! 1982-ben jelent meg a tirisztoros kivitel. A francia vasút a TGV-t 1981-ben indította tirisztoros feszültség szabályozással 6300 kW mozdonyteljesítménnyel, 25 kV-os táplálással Párizs-Lyon között. Később 1500 V egyenáramú és 25 kV-os majd 25 kV 50 Hz és 15 kV 16 2/3 Hz kétáramnemű járművek álltak forgalomba.

3. Forradalmi változás A vasúti villamosításban döntő fordulat állt be a nagyteljesítményű vezérelhető félvezetők létrejöttével. A vasutak igyekeztek megszabadulni az egyenáramú motoroktól, és áttértek az aszinkron és szinkron motorok alkalmazására, bár ez a folyamat lassú. A jelentős műszaki megoldások általában lassan jutnak el a széles körű alkalmazhatóságig, így nehéz megadni a felfedezés, bevezetés időpontját. Az 1988 jelentette a fordulatot. Ebben ez évben helyezte üzembe a francia vasút az első aszinkron motoros mozdonyát BB26000 sorozat, 200 km/h sebességre 5600 kW teljesítménnyel, amelyen a nagyteljesítményű vezérelhető félvezető elemeket alkalmazták egyenirányításra, majd háromfázisú váltakozó árammá alakításra. Ettől kezdve jelentősnek tekinthető jármű csak ezzel a megoldással készült. A főáramkörök közel azonosak minden járművön (mozdonyon és motorvonaton), teljesítmények megemelkedtek a mozdonyokon 2-4 MW-ról 5,6-6,4 MW-ra. A korábbi egyenáramú motorok 400-500 kW teljesítményével szemben 1400-1600 kW-ra készülnek az aszinkron motorok. A kalickás forgórész karbantartást nem igényel, hasonlóképpen az állandó mágneses szinkron motor forgórésze sem. Ezeken a járműveken be kell állítani a kívánt sebességet, amit optimális gyorsítással elér és folyamatosan tart (lejtmenetben visszatáplálva fékez, emelkedőn gyorsít). A francia és a német jelentős fővonalak legnagyobb része új vonalként átépült, így nem zavarják a nagysebességű közlekedést a lassúbb személy- és tehervonatok. A német vasút 1989ben vezette be az ICE vonatközlekedést folyamatosan növelve a sebességet mára már 320 km/h-ig. A THALYS vonatok 8800 kWtal, különböző áramnem-változatokban Párizsból Brüsszelen át Amszterdamig, és Brüsszeltől Kölnig közlekednek. Spanyolország első nagysebességű AVE jelű vonata Madrid Sevilla között 1992 óta üzemel 300 km/h, 8800 kW, 25 kV paraméterekkel. Egy beszélgetés során kérdeztem e vonal alállomásait tervező szakértőt, hogy mások-e a tervezési szempontok. Rámutatott arra, hogy a 300 km/h sebességnél a vonat percenként 5 km-t tesz meg, 7-8 perc alatt végighalad a tápszakaszon, a biztonság miatt ennél sűrűbb vonatforgalmat nem is szabad megengedni, ezért egy transzformátor legfeljebb két vonatot táplál a két vágány miatt. (Erre magam is rájöhettem volna). A német vasút 1977-től üzemelteti a 101 sorozatú mozdonyait 6400 kW teljesítménnyel, 220 km/h sebességgel, 16 2/3 Hz frekvenciájú 15 kV-os feszültségen. A sorozat a cég „zászlóshajójának” tekinthető. E sorozatból fejlesztették ki a Siemens az EUROSPRINTER különböző változatait mind a 4 féle áramnemre, 140 ill. 230 km/h sebességre. A Siemens VECTRON változat 6400 és 5200 kW teljesítmén�nyel készül, minden áramnemre. A Siemens VENTURIO vonat és DESIRO járműcsalád modulokból épül fel a megrendelő kívánsága szerint. 1994-től közlekednek az EUROSTAR mozdonyok a kontinens és Anglia között a legváltozatosabb táplálással. Angliában


750 V egyen-, az alagútban és Franciaországban 25 kV váltakozó, Belgiumban 3000 V egyen-, Franciaország több vonalán 1500 V egyenfeszültséggel, 160 km/h sebességgel, 5600 kWtal, aszinkron motorokkal. Az Alstom terméke a PRIMA sorozat 140 és 220 km/h sebességre 6300 kW teljesítménnyel minden áramnemre, IGBT áramirányítóval. Hazánkban üzemel az 1047(470…) sorozatú Siemens gyártmányú TAURUS 16 2/3 Hz és 50 Hz frekvencián és 15 kV-25 kV feszültségen, 6400 kW teljesítménnyel 160 km/h sebességgel. Megfelelő pályán 230 km/h-ra is képes. GTO tirisztoros négynegyedes áramirányítóval, 2000-2600 V-os közbensőköri feszültséggel, 1840 V/540 A motorjellemzőkkel (max. 2027 V/690 A). Az osztrák vasút ebből a típusból az ország méretéhez és a vonalhosszhoz képest igen nagy mennyiséget, 400 db-ot vásárolt. Sebességrekordja 357 km/h. Ezzel a mozdonnyal 51 db RAILJET szerelvényt állított üzembe 2008-és 2012 között ingavonati rendszerben, távvezérlésre alkalmas vezérlőkocsival, amely átmenet a hagyományos és a motorvonat között. A Bombardier TRAXX nevű 1048(480) sorozatú 4 tengelyes, 5600 kW-os 160km/h sebességre alkalmas mozdonya a két váltakozó áramnemre készült automatikus rendszerátkapcsolással. A közbensőkör feszültsége 2800 V. A vontatómotor 1850 kW állandó teljesíményre alkalmas. Szigetelése H hőosztályú. A 25. darab 2012-ben érkezett. Ugyancsak a Bombardier szállította a TALENT motorvonatokat 2007-ben. Állandó teljesítménye 1440 kW, sebessége 140 km/h. A Stadler terméke a FLIRT motorvonat 2006-ban állt üzembe. Állandó teljesítménye 2000 kW, sebessége 120 km/h. Közbensőköri feszültsége 750 V, a vontatómotor 200-as hőosztályú,

6. kép A MÁV 1047(470…) sorozatú Taurus mozdonya a Siemenstől

7. kép A Bombardier szállította TRAXX 1048(480…) sorozatú mozdony

16

várhatóan 20-30 évig fog közlekedni, mivel az élettartamot a műszaki kérdések mellett a gazdasági feltételek döntően befolyásolják, bár a TGV (AGV) 2007-ben felállított 574,8 km/h sebességrekordja érdekes távlatokat rejt a sínenfutás technikájában. Eljátszva a gondolattal: Új pályán 300km/h sebességgel Budapest-Bécs nem egészen 1 óra!

4. Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönetüket felezik ki az irodalomjegyzékben felsorolt folyóiratok, évkönyv, kézikönyv és enciklopédia szerkesztőinek és szerzőinek a cikkben felhasznált képek rendelkezésre bocsátásáért.

7. kép A Stadler FLIRT motorvonata 510 kW-os. A járművön sebességszabályozásnak alárendelt vonóerő szabályozás van.

4. Következtetések A villamosítás történetéből kiragadott néhány esemény nem adhat teljes képet. Így kimaradtak a jelentős olasz, svéd, angol, kínai, amerikai fejlesztések, a sebességnövelés érdekében szerkesztett billenőkocsis szerelvények, a 2x25 kV-os táplálási rendszer. A cikknek ez az 1. része nem foglalkozik részletesen a nagyvasúti villamos energia ellátással, bele értve a különleges táplálási rendszereket, mint a booster transzformátoros és az egyre nagyobb szerephez jutó autótranszformátoros (2×25 kV-os) táplálási rendszereket. Ezeket a cikk 2. része fogja ismertetni A villamos alkatrészek, különösen a félvezetők meghatározták a fejlődés irányát. A beépített teljesítmények vasutanként változnak. A járművek a méretezési sebességnél elérendő teljesítmény (névleges) mintegy 25-50%-át használják ki a vontatás folyamán, vagyis a felgyorsítás utáni szakaszban az üzemidő legnagyobb részében, ezért az 5600 és 7600 kW teljesítmény közötti választást a vonatok tömege, az illető ország domborzati viszonyai jelentősen befolyásolják. Az utóbbi 15 évben üzembe állított nagy mennyiségű korszerű jármű

50 éves a GANZ csuklós villamos 1965-1978 között az akkori két Ganz-gyár (Ganz Villamossági Művek, Ganz-MÁVAG) összesen 152 db nyolctengelyes csuklós villamost – KCSV sorozatjelöléssel - szállított a BKV részére. Ez a jármű volt a Ganz-gyárak által gyártott első csuklós villamos. A jármű tervezését megelőzően a Ganzgyárak két mérnöke (Hauber Ödön és Gábor Péter) hosszú tanulmányutat tett az akkori Nyugat-Németországban, ahol igen részletesen megismerkedtek az ott gyártás alatt álló csuklós villamosokkal. A KCSV-járművek erősáramú villamos berendezése megfelelt az egyenáramú közúti villamos járművek „klasszikus” kapcsolásának, hajtott forgóvázanként két-két vontatómotor, soros-párhuzamos ellenállásos indítás, kiegészítve a vontatómotorok két fokozatban történt mezőgyengítésével. (Fékezés: hajtott forgóváz esetén ellenállásos fék, futó forgóvázon szolenoid-fék, rögzítés: rugóerő-tárolós fék). Menet-, ill. fékkapcsolásban az örvényáram elvén működő szerkezet biztosított az egyes ellenállásfokozatok között egyenletesen végbemenő átkapcsolást. Ezt a villamos kapcsolást alkalmazták a Mill-FAV új járművei esetén is. Megjegyzés: 1972-ben a SIEMENS ajánlatot nyújtott be: vállalkozik a Mill-FAV új gyártású járműveinek egyenáramú szaggatós berendezéssel történő felszerelésére!

17

Irodalomjegyzék 1. Vasútgépészet folyóirat 2002-2015 évfolyamai 2. Az Indóház folyóirat 2005-2015 évfolyamai 3. David Ross: Mozdonyok és vonatok enciklopédiája (Alexandra 2006) 4. Dr. Zobory István szerkesztésében: Vasúttechnikai kézikönyv 5. Vasúthistória évkönyv 1999 6. A járművek képei a Vasútgépészet folyóiratból származnak.

Horváth Viktor okleveles villamosmérnök MÁV nyugalmazott osztályvezető MEE-tag [email protected]

Dr. Varjú György professor emeritus BME Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet Csoport MEE-tag [email protected]

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy üzemeltetésük alatt a KCSVvillamosoknak volt köszönhető Budapest közúti villamos közlekedésének megfelelő szintű lebonyolítása. Azt a tény, hogy a KCSVvillamosokat joggal nevezték „duisburgi” villamosoknak, igazolja az egykori Ganz Villamossági Gyárban keringő történet 1972-ből: ekkor járt a nevezett város polgármestere Budapesten, és (a hírek szerint) megtetszett neki a körúti villamos. (Ekkor mondták a tervezők, hogy nehogy saját városának a közlekedési szakembereit hívja ide!) Érdekességként említhető, hogy a KCSV utolsó sorozatának a gyártása egybeesik a Budapesten futó hannoveri – egyenáramú szaggatós berendezéssel ellátott – villamos gyártásával. Felhasznált irodalom: a VTTE közlekedéstörténeti füzetek sorozat III. füzetben megjelent, Szécsey István leírása alapján.

Stráner Pál


Villamos berendezések és védelmek Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc (PhD)

Érintésvédelemtől az áramütés elleni védelemig 1. rész

A villamosság alkalmazásával egyidejű veszélyességének felismerése. Számos előírás született, amelyeket jogszabályokba foglaltak, és számos műszaki megoldást fejlesztettek ki, amelyeket szabványok tárgyalnak, és mindegyik célja az áramütéses balesetek megelőzése. A cikk kezdetektől az Európai Unióhoz csatlakozásunkig tekinti át a szakterület fejlődését. As ones started to apply the electricity, they immediately recognize it’s danger. Several regulation were created — they were built inprovision of laws, several technical solution were developed — they were written in technical standards. The goal was to avoid the electric shock. This article surveys the development of this special field from the beginning to joining European Union.

A világon az első "közhasznú" erőművet és a hozzá csatlakozó elosztó hálózatot 1882-ben New Yorkban hozta létre Edison, 110 V-os egyenfeszültséggel. Az első halálos áramütéses baleset már a következő évben, 1883-ban bekövetkezett. Ez azonban „szerelői baleset" volt, tehát ennek oka nyilván nem érintésvédelmi jellegű, hanem kezelői hiba lehetett. Amikor 1893-ban Budapesten a hatóságok engedélyezték a közcélú villamos hálózatokat, akkor Lechner Lajos középítési igazgató a Főváros Tanácsa elé terjesztette azt a villamos berendezésekre vonatkozó „műszaki szabályzat"ot, amely a létesítési biztonsági előírásokat is tartalmazta. Ennek mai értelemben vett érintésvédelmi vonatkozású előírásai a következők: „Magánfogyasztók számára rendes körülmények között csak alacsony feszültségű áramot szabad bevezetni; alacsony feszültségű üzemnek tekintetik olyan egyenáramú üzem, melynél a feszültség 300 V-ot és oly váltóáramú üzem, melynél a feszültség 150 V-ot soha nem léphet át." „Szigetelő anyagoknak száraz helyiségben lenolaj, szurok, aszfalt vagy más hasonló anyaggal átitatott fa használható, míg a hol nedvességtől kell tartani, kautsuk, üveg, porcellán és hasonló anyagok használandók." Európában az első kisfeszültségű létesítési biztonsági szabványt a németek adták ki 1895. VII. 5-én (ez 1896. január 1-jén lépett hatályba). Ebben érintésvédelemről még nem volt szó. Az első német kisfeszültségű érintésvédelmi szabványt (VDE 0140) 1913. VI. 8-án adták ki (hatályba lépett 1914. jan. 1-jén). Az 1 kV-nál nagyobb feszültségre vonatkozó földelési szabályokat a VDE először 1924 jan. 1-i hatállyal irányelvként, majd 1941. július 1-i hatállyal (VDE 0141 számmal) kötelező előírásként adta ki. Az első magyar „Biztonsági Szabályzat"-ot a Magyar Elektrotechnikai Egyesület a Magyar Mérnök és Építész Egylettel, valamint az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettel közösen 1911 és 1913 között dolgozta


ki a német VDE kiadványai alapján és vele való folyamatos együttműködéssel (hatályba lépett 1914. jan. 1-jén). Ebben érintésvédelmet („földelés"-t) csak a nagyfeszültségű berendezésekre és az ezek átütésének kitett részekre írtak elő. Ezekben az időkben az érintésvédelmet gyakorlatilag csak a feszültség korlátozása jelentette. Az „alacsony feszültség" határa az első „Biztonsági Szabályzat" megjelenéséig (tehát ez első világháborúig) 300 V=, illetve 150 V~, ezt követően „kisfeszültség" a földhöz képest 300, a vezetők között 500 V. Ennek üzem közbeni 10%-os túllépését a szabályzat (és később a szabvány) megengedi. Az elképzelés az volt, hogy a „Biztonsági Szabályzat"-ot évente átdolgozzák, de közbejött a háború, Trianon, a gazdasági válság, ezért az első szabályzat átdolgozásra csak 1926 végén került sor, s a munka csak 1929 februárjában lett kész (hatályba lépett 1929. aug. 15-én). Ebben már 250 V a kisfeszültség határa (földelt rendszereknél a földhöz, földeletleneknél a vezetők között). Így egyszerre érintésvédelemre lettek kötelezve a 3×330 és 3×550 V-os ipari berendezések. De ezen túlmenően (feltételezhetően a VDE 0140 hatására) a kisfeszültségű berendezések érintésvédelmét is előírja „ott, ahol különös veszély forog fönn": „Kisfeszültségű berendezésekben ott, ahol különös veszély forog fönn, az üzemi áramkörhöz nem tartozó, de a villamos berendezés részét alkotó ama fémrészeket, amelyik az üzemi áramkörhöz közel esnek, avagy, amelyek azokkal érintkezhetnek, földelni kell. Ha a földelt nullavezető hozzáférhető, úgy azt lehet erre a célra fölhasználni. Erre különösen a nyirkos, párás, nedves vagy átázott helyiségekben van szükség és abban az esetben, ha a villamos berendezés használója oly fémrészeket érinthet meg, amelyek valami hiba következtében feszültség alá kerülhetnek. Különösen veszélyes a nagy felületen való érintkezés, aminő például valamely fémtárgy megmarkolása." A nullázást tehát már ez az 1929-es előírás is megengedi. Nem tesz említést a nullázóvezető leágaztatásáról, a mai fogalmak szerinti PEN-vezetőt tehát akár egészen a fogyasztókészülékig elfogadja, keresztmetszetre vagy egyéb körülményekre való tekintet nélkül. Érdekes, hogy a hazai áramszolgáltatók – a németektől eltérően – általában féltek a nullázás alkalmazásától, csupán a Hungária Villamossági Rt. áramszolgáltató vállalatai voltak „nullázás-pártiak", ők viszont megkövetelték ehhez a külön nullázóvezető kiépítését, de előnyösnek tartották annak az üzemi nullavezetővel való minél több helyen (de legalább a végpontok, közelében) való összekötését. Ezt az összekötést valamelyik vezető szakadása esetére szolgáló tartaléknak tekintették, s nem gondoltak arra, hogy az összekötések folytán a vezetők épsége ellenőrizhetetlen. Méretezést az 1929-es előírás csak a vezeték keresztmetszetére ad, mégpedig úgy, hogy a várható földáram minden 25 A-ére 1 mm2 jusson. Minimális keresztmetszetre általában 4, villamos kezelőhelyiségben 16 mm2 rézkeresztmetszetet ad meg. Sehol sem követel azonban meg réz esetén 50, vas esetén 100 mm2-nél nagyobb keresztmetszetet, s nem teszi ezt függővé a tápláló fázisvezetők keresztmetszetétől. (Alumíniumvezetők ebben az időben nem voltak használatosak, így ezek keresztmetszetéről sem lehet szó.) Előírja, hogy: „A földelő hozzávezetések lehetőleg láthatók és mechanikai, valamint vegyi hatások

18

ellen kellőképpen megvédettek, a csatlakozópontok pedig megvizsgálás céljából hozzáférhetők legyenek." Ennek az volt az oka, hogy még csak igen kevés helyen alkalmaztak védővezetőt, ezért szükségesnek ítélték azt, hogy ennek kiépítettsége bármikor a használat során látható legyen. "Földelés mellett megbízható védőkapcsolás alkalmazható". (E pont kizárólag feszültség-védőkapcsolásra értendő, hiszen az áram-védőkapcsolók ebben az időpontban hazánkban – és a külföldi szabványokban is – még ismeretlenek voltak.) Bányákban a földelésekre legalább kétszeres földelést ír elő, a keresztmetszeti előírások is szigorúbbak, de a kioldására való méretezésről ott sincs említés. Megjegyzendő, hogy időközben (a 20-as évek legelején) megjelent a névleges feszültségek értékeit szabályozó MEE 1-es szabványa, amelynek C1-gyel jelölt harmadik változata (az 1927. július 1-jén lépett hatályba) kisfeszültségen már csak a 220 és 380 V-ot ajánlja, de a 110, 190 és 500 V-ot is megengedi. Ezek névleges feszültségek, amelyektől +10% eltérést engedélyez. A valóságban azonban a korábban elterjedt 210/120 és a 260/150 V csak 1931-ben szűnt meg. Elegendőek voltak-e ezek az előírások ? Igen. A villamos szerkezeteket általában szigetelő padlóról (pl. hajópadló, parketta) kezelték, többnyire sem más földelt szerkezet, sem más villamos szerkezet nem volt a közelben, a villamos szerkezetek szigetelése – az akkori szokásoknak megfelelően – erősen túl volt méretezve és vadonatúj volt; a villamosságtól tartottak az emberek, s így kellő óvatossággal bántak a villamos szerkezetekkel, s a 110 V az alapjában szigetelő környezetben valóban kisebb veszélyességű volt, mint a később elterjedt 220 V. Erre jellemző, hogy az 1933-ban a budapesti áramszolgáltatás 40 éves fennállása alkalmából kiadott emlékkönyv szerint: „Az elektromos áram a szükséges óvintézkedések megtétele mellett teljesen veszélytelen és ártalmatlan. A külső körülmények kedvezőtlen összejátszása esetén azonban 110 V feszültségű áram is okozott már súlyos testi sérelmet." A magyar előírások a német gyakorlatot követték, tehát érintésvédelmet kisfeszültségen csak azokra az esetekre írtak elő, amelyeknél „különös veszély forgott fönn", tehát elsősorban a környezet padlózata volt villamosan vezetőképes. Ezért került sor arra is, hogy ezeken a helyeken olyan védőérintkezős dugaszolóaljzatok kerültek fölszerelésre, amelyekbe nem lehetett védővezetővel el nem látott készülékeket bedugaszolni. (A veszélyesnek nem tekintett környezetekben védőérintkező nélküli aljzatokat szereltek, amelyekbe viszont be lehetett dugaszolni a védővezetős készülékeket is.) Ez szemben állott az amerikai gyakorlattal, amely nem a környezetet, hanem bizonyos készülékfajtákat tekintett elsősorban veszélyesnek, így ott a védővezető nélküli aljzatba nem lehetett a védővezetős készülékeket bedugaszolni, viszont a védővezető nélküli készülékek védővezetős aljzatba való bedugásának nem volt akadálya. A harmincas évek elején jelent meg a MEE 8-as sz. „földelési" szabványa. Ennek a negyedik (D-vel jelölt és 1940. április 1-jén hatályba lépett) változata már előírja a túláramvédelem kioldásra való méretezését 65 V érintési feszültségre és olvadóbiztosító esetén a biztosan gyors kiolvadást okozó α=2,5 szorzóértékre. (A 65 V nem élettani megfontolásból, hanem a német szabványból származott, ahol az ott szokásos 127 V-os fázisfeszültség felének a némiképp felkerekített értékével volt azonos.) Nullázás esetén a 65 V-ot vagy a nullavezető földelésének ellenállásán fellépő feszültségesésre kell

19

érteni. (Tehát a nullázást sem a hurokellenállás értékére kellett méretezni.) Vízvezetéki csőhálózatot, vasúti sínt csak abban az esetben volt szabad földelésre felhasználni, ha annak földelési ellenállása 1 Ω-nál nem nagyobb. A földelővezető előírásai általában nem változtak (a látható elhelyezés ajánlása is megmaradt), de megjegyzi, hogy védőcsőbe húzva 1,5 mm2 rézkeresztmetszet is megfelelő. Érdekes, hogy a földelővezetők kötésére a szegecselést is ajánlja, a lágyforrasztást kifejezetten tiltja. A szabvány 2.§-a előírja, hogy az 1000 V-nál nem nagyobb névleges feszültségű rendszereket közvetett vagy közvetlen üzemi földeléssel el kell látni. A „Biztonsági Szabályzat" 1939. évi kiadása elvben már nem foglalkozik az érintésvédelem kérdésével, csak utal a földelési szabványra. Bizonyos – elsősorban a védővezetők kiépítésére vonatkozó – kiviteli előírások, valamint az alkalmazható feszültség nagyságára vonatkozó korlátozások azonban változatlanul itt maradtak; s ez még az ezt leváltó MSZ 1600-as szabványokban (illetve szabványsorozatokban) napjainkig is fennmaradt. Így pl. a védővezetőre is vonatkoztak az üzemi vezetők összekötésére vonatkozó előírások, amelyek szerint: „vezetékkötéseket és elágazásokat csak forrasztással, csavaros, rovátkolt, ill. szegecselt összekötőkkel szabad készíteni." A készülékekhez „vezetékek csatlakoztatására csavaros szerkezeteket kell alkalmazni." Annak idején nem volt rugós szorítású csatlakozó- és összekötő elem, tehát a szabvány sem szólhatott ezekről, szándéka csupán annyi volt, hogy a készülékek csatlakoztatására bontható kötést írjon elő. Annál érdekesebb, hogy egyesek erre hivatkozva egészen az európai szabványok honosításáig a rugós szorítók alkalmazását ezek alapján igyekeztek megtiltani, pedig az MSZ 1600-1:1977 ezt már 25 évvel korábban egyértelműen megengedte. A háború után a MEE D8-at változatlan szöveggel kiadták MOSZ 172 számmal, majd MNOSZ 172-50 jelzéssel a Magyar Szabványügyi Hivatal most már valóban új szabványt adott ki (amelyet ugyan még mindig a MEE Szabványbizottsága készített). Ennek hatálybalépése a kisfeszültségű berendezésekre 1950. július 10., a nagyfeszültségűekre 1951. július 26. volt; egyedülálló különlegessége, hogy elrendelte a már meglévő berendezések 8 éven belüli kötelező átalakítását is. Ennek megfelelően az ezt megelőző előírásoknak ma már csupán történeti jelentősége van, ennek a szabványnak az előírásai szerinti berendezéseknek az ezt követő szabványok előírásai szerint történő átalakítása azonban azóta is csak nagymértékű átalakítás, felújítás esetén kötelező. Ez a szabvány már lényeges újdonságokat hozott. Nemcsak megszüntette a védővezető látható szerelésére vonatkozó előírásokat (ezekre a védővezető kiépítésének igen kiterjedt előírása után már nem volt szükség), de kifejezetten preferálta a védővezetőnek az üzemi vezetőikkel azonos burkolatban való vezetését. (Ennek ellenére sok szakember ezt észre nem véve még a 70-es évek végén – tehát több mint 20 évvel ennek az előírásnak hatályba lépése után! – is követelte ipari üzemekben a falon kívül vezetett, látható vasszalag védővezető kiépítését) Érdekesség, hogy ez a szabvány már rendelkezik a földelések egyesítéséről és különválasztásáról is, és kifejezetten megengedi a kisfeszültségű rendszerek védőföldeléseinek a nagyfeszültségű rendszerek védőföldeléseivel, valamint azok egyesített üzemi és védőföldeléseivel (akkor még nem ismerték a „kis zárlati áramú" kifejezést) való egyesítését, ha azon 65 V-nál nem léphet fel nagyobb feszültség. Tiltotta viszont a villám-


hárítók földeléseinek bármivel való összekötését (igaz, hogy megjegyezte, a Biztonsági Szabályzat a későbbiek során e tilalomtól eltérően is rendelkezhet). Ez a szabvány felsorolta azokat a gépeket és készülékeket, amelyeket mindenképpen el kellett látni érintésvédelemmel, a fel nem soroltakat csak akkor, ha azok vezetőképes padlózatról vagy nedves marópárás stb. környezetből voltak érinthetők, vagy ha a földhöz képest 250 V-nál nagyobb feszültségű hálózatra csatlakoztak. Ezekben az esetekben úgynevezett „egyszerű érintésvédelmet" kellett alkalmazni, ami (a védőföldelésre is, a nullázásra is egyformán) 65 V érintési feszültséget, illetve 5 másodperces kioldási időt jelentett. Ha az itt felsorolt veszélyes környezetben olyan villamos szerkezetet használtak, amelyek fémtestét kezelőjük folyamatosan érintette, akkor úgynevezett fokozott érintésvédelmet kellett alkalmazni, ami 42 V-os (42=24×√3 ) érintési feszültséget és 2 másodperces kikapcsolási időt jelentett. Az α kiol(va)dási szorzót ez a szabvány még nem adta meg, ezért a szakirodalom ebben az időben döntő mértékben ennek a különböző fajtájú és névleges áramerősségű biztosítókra vonatkozó meghatározásával foglalkozott. E végrehajtási időszak alatt került kiadásra a MEE által korábban nem szabványként, hanem szakmai előírásként kiadott Biztonsági Szabályzatot leváltó MSZ 1600-55. Ez még több érintésvédelmi jellegű előírást ad (pl. ez írja elő, hogy nullázni csak az áramszolgáltató engedélyével szabad). Ez tette kötelezővé pl. a fürdőszobákban (időszakosan nedves helyiségekben) a védőérintkezős dugaszolóaljzatok alkalmazását (amit azután az MSZ 1600-58 K (1960) enyhített (1961 márciusától) úgy, hogy „csak villanyborotva részére" felirattal kétsarkú aljzat is felszerelhető. Ennek a borotva-dugaszolóaljzatnak a felszerelését (mivel a szovjet villanyborotvák a védőérintkezős aljzatba nem voltak bedugaszolhatók)1975től kezdődően az ÉSZ 105 kötelezően is előírta, egészen 1983. febr. 15-éig, amikoris a borotvaaljzatok alkalmazását hirdetményes szabványmódosítás megtiltotta. (Ennek a 22 éves időtartamú engedménynek a híre és alkalmazása körülbelül további 20 évig fennmaradt!) Az MNOSZ 172-50 által elrendelt nyolc éves átalakítási határidő után derült ki, hogy egyes részletkérdésekre az áramszolgáltatóknál nem egységes gyakorlat alakult ki. Ezért 1959-ben az akkori HÁTERVhez csatolt VHSZ (Villamos Hálózati Szolgálat) megbízást kapott szakmai szabványok elkészítésére. Ennek előadója volt Vígváry László (aki – mint az akkori Hungária Villamossági Rt műszaki tanácsosa – már a háború előtti Biztonsági Szabályzat és Földelési Szabvány bizottsági munkájában is részt vett), s ezeknek kidolgozásához alapul szolgáló tapasztalatok összegyűjtésére és gyakorlati tanácsok meghallgatására hívta létre a MEE Érintésvédelmi Munkabizottságát (ami annak idején változó elnevezésekkel adhoc bizottságnak indult). E munkabizottság hozzászólásai és közreműködése alapján jöttek létre a közcélú elosztó hálózatok földeléseinek méretezésére vonatkozó NIMSZ 226-60 és e földelések készítésére vonatkozó NIMSZ 230-61 szakmai szabványok. E szabványok a középfeszültségű rendszerek védőföldeléseit a kisfeszültségű rendszerek üzemi földeléseivel akkor engedték meg összekötni, ha ennek eredő földelési ellenállása 2 Ω alatt maradt. Ez a régi VDE 0140-nek az előírásából származott, amely a középfeszültségű szabadvezetéki hálózatok 20 A-nél nem nagyobb tartós földzárlati áramával számolva ilyen módon korlátozta a feszültségemelkedést 42 V alá. 1987. július 1. óta ez az elő-


írás megszűnt, s az MSZ 172-2:1994 csak azt írta elő, hogy 1 s-nál hosszabb idejű középfeszültségű lekapcsolás esetén 50, ennél rövidebb idejű lekapcsolás esetén 1000 V-nál ne legyen nagyobb a középfeszültségű hálózat földzárlatából eredő feszültségemelkedés. Az 1950-es kiadású MNOSZ 172 szabványt váltotta le kisfeszültségű berendezésekre az MSZ 172/1 lap-62, amelynek legfőbb problémái egyrészt az áramszolgáltatói berendezések érintésvédelme, másrészt a motorok érintésvédelmi kötelezettségének általánossá tétele, a földelések egyesítése és különválasztása, a kiolvadási szorzók egységesítése és az időszakos ellenőrzés előírása. Ebben a szabványban jelent meg először az áram-védőkapcsolás. Az új nemzetközi előírásoknak megfelelően ennek tárgyalása során került először említésre a korábbi vörös helyett zöld/sárga jelzőszín. Ez azonban végülis nem itt, hanem az MSZ 1600-58 K (1960)ban lett előírva, s többszöri hosszabbítgatás után egészen 1984 jan. 1-ig (tehát több, mint 20 évig!) megengedett maradt a vörös szigetelésű érvédővezetőként való alkalmazása is. (Kanada és az USA még most is ragaszkodik ahhoz, hogy náluk a korábban alkalmazott teljesen zöld, illetve teljesen sárga szigetelés is megengedett legyen.) Ebben a szabványban kerültek először rögzítésre a méretezési képletek, itt jött be először az, hogy a nullázást nem az érintési feszültségre, hanem a fázisfeszültségre kell méretezni, itt kerültek meghatározásra az α kiol(va)dási szorzó értékei is. A védővezető keresztmetszetére itt jött be az a mechanikus szabály, hogy 16, illetve 25 mm2-ig a fázisvezetővel azonos, ennél nagyobb keresztmetszetnél pedig a fázisvezetők keresztmetszetének legalább a fele legyen (védőföldelés esetén is!) Ennél kisebb keresztmetszetet a feszültség-védőkapcsolásnál, az áram-védőkapcsolásnál vagy egyedi méretezés esetén sem volt megengedett alkalmazni. Itt került először be a szabványba az áram-védőkapcsolás. Ezt egyes szakirodalmi adatok szerint már az első világháború előtt feltalálták, első írásbeli nyoma az 1928-ban bevezetett német szabadalom, de külföldön is csak a második világháború (és a szabadalmi oltalom lejárása után) az ötvenes években kezdett elterjedni. Ebben a szabványban ez a két (feszültség- és áram-) védőkapcsolás még különálló érintésvédelmi módként szerepelt, s csak földeléssel volt megoldható, nullázással nem ! Ebben a szabványban jelent meg először a II. év. oszt. készülék. Nem intézkedik ezek burkolatának földeléséről vagy e földelés eltiltásáról. A törpefeszültségű áramkörök üzemi földelését megtiltotta, viszont a törpefeszültséget előállító transzformátor primer tekercseinek közbenső menetei és a test között felléphető zárlat kikapcsolására előírta, hogy a védőföldelt vagy nullázott ilyen transzformátorok minden primer vezetőjébe (a nullavezetőbe is!) be kell építeni túláramvédelmet (olvadóbiztosítót). Attól tartottak ugyanis, hogy egy ilyen közbenső (primer-szekunder) zárlatnál a primer oldalon booster (autotranszformátor) keletkezik, s így előfordulhat, hogy valamelyik olvadóbiztosítón nem halad át kiolvadást okozó áram. Hasonló előírást adott a nem törpefeszültségű transzformátorok túláramvédelmére is, és ott előírta azt is, hogy védőföldelés esetén az α szorzó 1,5szeresével kell számolni (nullázás esetén nem!) Itt jelenik meg először az érintésvédelem időszakos ellenőrzésének kötelezettsége, amelynek a gyakoriságát az üzemnek magának kellett előírni, de ez nem lehetett egy évnél ritkább!

20

Villamos berendezések és védelmek

Bár a 8 éves (1958-ban lejáró) előírás a lakóépületekre is vonatkozott, ezeknél a kiépítés gyakorlatilag nem történt meg, mert rendelet (jogszabály) nem tette egyértelművé, ki (a háztulajdonos vagy a lakó) köteles ezt megvalósítani, s a védőföldelés követelményeinek megfelelő földelési ellenállás a városi épületeknél külön-külön nem igen volt megvalósítható. Ezért először kiadták az 1/1959. (II.3.) rendeletet ennek végrehajtására, majd amikor ez is megvalósíthatatlannak bizonyult, a lakóépületekre külön szabályokat írtak elő az 1/1964 (IX.9.) NIM rendelettel kiadott és a 7/1978 (X.25.) NIM rendelettel módosított Érintésvédelmi Rendszabályban. Ez nem szabvány, hanem rendelet volt, amelynek elsődleges célja annak rögzítése volt, hogy milyen intézkedés megtétele kinek a kötelezettsége. Elvben ez a háztartási és hasonló körülmények között használt villamos készülékekre és berendezésekre volt érvényes. Előírta, hogy az ilyen berendezéseket tápláló kisfeszültségű hálózatoknál az áramszolgáltatók két éven belül (tehát 1966 végéig) kötelesek megvizsgálni a nullázásra való áttérés lehetőségét, s ha a nullázást megoldhatónak tartják, erről értesítik az épületek kezelőit (tulajdonosait), akik viszont újabb két éven belül kötelesek kiépíteni az épületekben a nullázásra alkalmas védővezető-rendszert, s a továbbiakban ezt kötelesek karbantartani és rendszeresen ellenőrizni. Ez vezette be a NEFH (nullavezetővel egyesített földelőhálózat) fogalmát is. Ez tette kötelezővé először az EPH (épületen belüli egyenpotenciálra hozó hálózat) kiépítését, bár ekkor ezt még nem így nevezte, hanem nullázás esetén NEFH-nak, védőföldelés esetén védőföldelő-hálózatnak. E szerint még csak azokat a „házi fémhálózatokat" kellett ebbe bekötni, amelyek egynél több lakásban voltak érinthetők. De ezeken túlmenően rendelkezései szerint a fürdőszobákban, mosdókban, mosókonyhákban és hasonló helyiségekben a fürdőkádakat, fémvályúkat és más hasonló nagyobb fémtárgyakat is össze kellett kötni a közelükben lévő vízvezetéki nyomócsővel. Azt is előírta, hogy ha az ingatlanhoz tartozó vízvezetéki nyomócső fémes folytonossága (pl. műanyagcsövek beépítése miatt) megszakad, akkor az ingatlantulajdonos tartozik gondoskodni ennek villamos áthidalásáról (5.132.). Ez az előírás azonban a gyakorlatban csak igen ritkán érvényesült. A háztartási villamos berendezések időszakos gyakoriságát ötévenként írta elő. (Az MSZ 172/1-62 ellenőrzések gyakoriságát szabályozó előírásának – a szöveg pontatlansága miatt – a háztartási berendezésekre vonatkozó érvénye vitatható volt.) Az MSZ 172/1-67 megjelentetésének célja elsősorban az Érintésvédelmi Rendszabállyal való teljes összhang biztosítása volt. Tekintettel arra, hogy az érintésvédelmi ellenőrzések évenkénti gyakorisága nem volt tartható, ez a szabvány ezt lazította ipari és mezőgazdasági üzemekre vonatkozóan két-, egyéb helyekre háromévenkéntire, és egyértelműen kimondta, hogy az Érintésvédelmi Rendszabály a hatálya alá tartozó berendezésekre ettől eltérően intézkedhet. Az MSZ 172/1-67-et követte az MSZ 172/1-72, ennek 1974-es kiegészítése és 1981-es módosítása. Ennek leglényegesebb újítása az érintésvédelmi ellenőrzések részletes előírása volt. Nagy vita volt ennek gyakoriságáról. Az 1965ben kiadott ÁBEO (Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály) ugyanis annak idején átvette az MSZ 172/1-62 egyéves gyakoriságát, s ezt az azt kiadó Szakszervezetek Országos Tanácsa nem volt hajlandó az MSZ 172/1-67 szerinti gyakoriságra enyhíteni. Ezért kellett az ellenőrzéseket kétfelé választani, s az ÁBEO-ban rögzített

21

„érintésvédelem hatásosságának ellenőrzése" tartalmát jelentősen csökkentve a részletes ellenőrzést „szabványossági felülvizsgálat"-nak nevezni, s ilyen módon lehetővé tenni ennek csak háromévenkénti előírását. Lényeges újítása volt még a szabványnak, hogy a védőkapcsoló-vezető keresztmetszetét nem tette a fázisvezető keresztmetszetétől függővé, hanem csak minimális keresztmetszetet (1,5 mm2 réz vagy 2,5 mm2 alumíniumvezető esetén) írt elő. Rendezte, hogy az áram-védőkapcsolóval védett test nullázott hálózat esetén nullázható is, és nullázás esetén méretezése a nullázás méretezésével azonosan végezhető. Lakóépületekben megkövetelte, hogy a nullázóvezetőt (ötödik vezetőt) a házi csatlakozástól kezdődően építsék ki. Részletesen intézkedett a különböző célú földelések egyesíthetőségéről és összeköthetőségéről. A törpefeszültségű rendszerekben (a gyengeáramú szakma követelésére) megengedte az üzemi földelés létesítését is, de továbbra is a földeletlenséget ajánlotta. Lényeges félreértésekhez vezetett e szabványnak a „védőhálózatok"-ra vonatkozó előírása. Védőhálózat létesítését ugyan ez sehová se írta elő, de azt igen, hogy ahol ilyet létesítenek, ott: „A védőhálózatba minden, a földdel összeköttetésben lévő kisebb fémtestet is be kell kötni, pl. fém ajtó- és ablakkereteket." Ennek célja annak idején az volt, hogy minden ilyen rész szétterjedési ellenállása is javítsa az eredő földelési ellenállás értékét; a gyakorlatban azonban ezt többnyire úgy értelmezték, hogy ezek védőhálózaton keresztüli földelése szükséges akkor, ha ezek önmagukban nem földeltek. (Az 1986-os új szabvány már ilyen rendelkezést nem tartalmazott!) A szabvány 1981. évi módosítására elsősorban azért volt szükség, mert az ÁBEO megszűnt, így itt kellett előírni az ellenőrzések gyakoriságát is. Ez alkalomból azonban pontosításra kerültek az ellenőrzések és felülvizsgálatok előírásai, bekerült a szabványba a betonalap-földelő, valamint az új, különlegesen gyors kioldású (NOR) biztosító α szorzója. Alapvetően új szabály került a szabványba azzal, hogy az áramszolgáltató által nullázottnak nem nyilvánított hálózatokban is megengedett – bizonyos műszaki feltételek teljesítése esetén – teljes épületekben nullázni. Mivel az MSZ 447-78 (1980 jan. 1-i hatállyal, az MSZ 447-94 1994. április 1-i hatálybalépéséig) azt írta elő, hogy a nullázóvezetőt csak a (fogyasztásmérő utáni) fogyasztói főelosztóban kell a PEN-vezetőről leágaztatni (takarékossági szempontból ebben az időben nem öt-, hanem négyvezetős fővezetékeket kívántak), ebben a módosításban meg kellett szüntetni a nullázóvezetőnek a lakóházakban a csatlakozási ponttól való kiépítési kötelezettségét. Itt szűnt meg az a hazai előírás is, hogy a PEN-vezetőt az elosztók nullavezető kapcsára kell kötni. (azt, hogy ezt a – időközben kialakult nemzetközi előírásokkal egyezően – védővezető kapcsára kötelező kötni, csak az MSZ 172-1:1986 írta elő). Ebben a kiegészítésben szűnt meg a transzformátorok érintésvédelménél az α szorzó 1,5-el való szorzása és az a kötelezettség, hogy a transzformátorokat tápláló áramkörök minden vezetőjébe be kell építeni túláramvédelmet. 1981 végén a 8/1981.(XII.27.) IpM rendelet az eddigi Érintésvédelmi Rendszabály helyett életbe léptette az új Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatát (KLÉSZ). Ennek alapgondolata az volt, hogy az Érintésvédelmi Rendszabály hatályát kiterjeszti mindazokra az


építményekre, amelyek üzemeltetőjének nincs villamos szakembere. Így ide kerültek a különböző kommunális és kereskedelmi célú épületeken túlmenően azok az épületek is, amelyekben 30 kW-ot meg nem haladó csatlakozási teljesítményű ipari üzem van. (Ebben az időben a 30 kW-ot meghaladó csatlakozási teljesítményű ipari berendezéseknél energetikust kellett foglalkoztatni, akinek szüksége volt bizonyos villamos szakismeretekre.) Természetesen egy új szabályzat kiadásánál nem csupán a hatályt terjesztették ki, hanem pontosították azokat a korábbi rendelkezéseket is, amelyek végrehajtásában nehézségek merültek fel. Itt már megjelenik az egyenpotenciálra hozó vezetékrendszer (EPH) elnevezés is, s a házi fémhálózat minősítésnek nem az a feltétele, hogy több lakásból érinthető, hanem az, hogy vízszintesen 5 m-nél vagy függőlegesen egy épületszint magasságánál nagyobb kiterjedésű. Kiveszik ennek hatálya alól a lépcső, függőfolyosó- és erkélykorlátokat, zászlótartó rudakat, pontosan meghatározzák, mi tekinthető „önállóan is számottevő földelés"-nek. Itt rögzítik először – korábbi német szakirodalom alapján – a nullázás „külső" és „belső" feltételeit. Új előírás. hogy az épületek legalább négy szintjére kiterjedő házi fémhálózatokat az épület legfelső szintjén is össze kell kötni. Az áram-védőkapcsolók alkalmazását általában a mért fogyasztói hálózatra kívánja korlátozni, megengedi azonban, hogy az olyan fogyasztóknál, amelyek közös helyen elhelyezett több fogyasztásmérővel csatlakoznak a fővezetékre, az ÁVK-t e közös helyen a méretlen hálózatba iktassák be. Az áramszolgáltatók hálózatainak nullázásra való áttérítését továbbra is szorgalmazza, de erre már nem ad határidőt (az eredeti 1966-os határidő már régen elmúlt). Az áramszolgáltató nullázásra való áttérítési felszólítására azonban – az eddigi két év helyett – az ingatlantulajdonosnak már csak hat hónapot ad. A vízvezetéki nyomócsőhálózat fémes folytonosságának biztosítását már csak azokban az építményekben teszi kötelezővé, amelyekben nincs külön érintésvédelmi védővezető kiépítve. Az időszakos ellenőrzés gyakoriságát öt évről – a tűzvédelmi felülvizsgálatok akkori gyakoriságával azonosan – hat évre ritkítja, és leszögezi, hogy ennek során csupán "szerelői ellenőrzés"-t kell végezni. (Változatlan azonban az a követelmény, hogy új létesítésnél, felújításnál lényeges átalakításnál ezekben az építményekben is szükség van szabványossági felülvizsgálatra, s ennek dokumentumai legalább a legközelebbi szabványossági felülvizsgálatig meg kell őrizni.) A KLÉSZ intézkedett a villamos készülékeket kölcsönző, használt cikként eladó, valamint a karbantartó és javító vállalatok ellenőrzési kötelezettségeiről is. A KLÉSZ ma is érvényben van, bár tervbe vették ennek a „dereguláció" során történő visszavonását, s így műszaki követelményeit átvette az MSZ 172-1:1986 szabvány, de a kötelezettségeknek más rendeletben (pl. a már évtizedek óta előkészületben lévő Villamos Biztonsági Szabályzatban) való rögzítéséig nem lehet hatályon kívül helyezni.

kell kiindulni, s az ennek nem megfelelő, de a korábbi (a létesítéskor érvényes) előírásokat teljesítő berendezéseknél, csupán megjegyzésben szabad megadni azt, hogy ennek átalakítása nem kötelező. Meg kell azonban említeni azt is, hogy egyes szakemberekben némi zavart keltett az, hogy az áram-védőkapcsoló e szerint már nem különálló érintésvédelmi mód, hanem csupán a nullázás vagy védőföldelés kikapcsoló szerve; továbbá azt is, hogy szinte egyáltalán nem ment át a gyakorlatba az az engedmény, hogy a védővezető keresztmetszete a felléphető zárlati áram nagyságának és a kikapcsolási időnek alapján történő méretezése esetén kisebb is lehet, mint a fázisvezető keresztmetszetének a fele. A teljesség kedvéért a kisfeszültségű berendezések érintésvédelmének létesítési előírásait tárgyaló ismertetésnél feltétlenül meg kell említeni a felvonulási területek berendezéseinek érintésvédelmére vonatkozó MSZ 04-64:1990-et (amelynek elődje az ÉSZ 64-75 volt), a kórházak és egészségügyi létesítmények villamos berendezéseinek létesítéséről szóló MSZ 2040:1995-öt (amelynek elődje az MSZ 03 40-80 volt), s a gépcsoportok villamos berendezéseinek biztonsági előírásait is tartalmazó MSZ EN 60204-1:1995-et (amely lényegesen szélesebb körű, mint a korábbi MSZ 2100 volt). De szeretnénk megemlíteni az egyenlő potenciálra hozás hálózatának kialakításáról szóló ME 04-115-1982-t és a vasbeton alapozás földelés céljára való alkalmazásáról szóló ME 04-124 - 1979 műszaki előírásokat is, amelyek sajnos áldozatul estek a deregulációnak, azóta nem tekinthetők rendelkezésnek, szakirodalomként azonban ma is kiválóan felhasználhatók. Bizonyos ideig élt a mobil áramforrások és fogyasztók érintésvédelméről szóló MSZ 05 40.0059 ágazati szabvány (első kiadása 1975-ben, a második 1980-ban jelent meg, de a nyolcvanas évek második felében visszavonták). A vasúti pályák érintésvédelmére vonatkozóan az MSZ 172 előírásain túlmenően érvényes az MSZ 07-2506:1993. szabványsorozat, amelynek 1. és 2. szabványa az ipartelepi vágányok közelében lévő villamos berendezések érintésvédelmének kialakítására is kihat. A közúti villamos közlekedés áramellátásának érintésvédelmét az MSZ 07-5017:1983 előírásai rendezik. Az érintésvédelmi felülvizsgálatok módszereire vonatkozóan pedig ma is érvényesek az MSZ 4851 sorozat szabványai, amelyek elsőízben 1971-1973-ban kerültek kidolgozásra, ma az 1988-1991-ben kidolgozott módosítások vannak érvényben.

Kádár Aba okl. gépészmérnök MMK bejegyzett villamos szakértő Érintésvédelmi Munkabizottság tb. elnöke MEE-tag [email protected]

Végül az európai szabványok honosításáig hatályban lévő MSZ 172-1:1986 és ennek 1989-es módosítása már teljesen IEC alapon készült. Ez megszüntette a korábbi „egyszerű" és „fokozott" érintésvédelem fogalmát, az érintési feszültség megengedett értékét („limitfeszültség") 50 V∼, ill. 120 V= értékben határozta meg (a törpefeszültségnél ezt az értéket az MSZ 1600/1-77 már korábban bevezette). Ebből most elsősorban csupán azt a rendelkezést emelnénk ki, hogy a szabványossági felülvizsgálat jegyzőkönyvében a korábbiaktól eltérően – mindig a felülvizsgálat idején érvényes előírásokból


Dr. Novothny Ferenc (PhD) okl. villamosmérnök-tanár, egyetemi docens, igazgatóhelyettes Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai Intézet MEE-tag [email protected]

22

Hírek Kiss Árpád

Meghirdették a 25. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Versenyt A Magyar Innovációs Szövetség 25. alkalommal hirdette meg az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt – az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az MTVA közreműködésével – 2015. szeptember 30-án, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala konferenciatermében. Az eseményen köszöntőt mondott dr. Friedler Ferenc, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs és általános elnökhelyettese. Elmondta, hogy a kreativitás ugyan nehezen mérhető, és a világban nagyon sok megoldandó probléma van, de olyat találni, ami most aktuális és kezelhető, és a közeljövőben hasznosítható, nagyon nehéz. Ez vár azokra a fiatalokra, akik a pályázaton indulni szeretnének. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a huszonöt év alatt ez a verseny egyediségével, sokszínűségével a magyar köznevelési rendszer versenyeinek szerves részévé vált. Találkozási pontja a kreatív diákoknak és a kreatív tanároknak, de ugyanígy találkozási pontja a köznevelésnek, a felsőoktatásnak és a tudománynak is.

A tehetséget nem csak keresni és kiválasztani kell, hanem a fiatalt végig kell kísérni tanulmányai során – mondta Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke. A 20 év alatti fiatalok számára hirdetett verseny jelentősen eltér az ismert tanulmányi versenyektől abban, hogy a fiataloknak maguknak kell a megoldandó feladatot kitalálni, majd arra választ adni. A közös nevező pedig a kreativitás, az újszerűség, a gyakorlati használhatóság. Az elmúlt években 350 fiatal tehetség nyert díjat a versenyen, nagy többségük ma már kutatói, oktatói, fejlesztői pályán dolgozik, vagy olyan vállalkozást vezet, amely fejlesztő tevékenységet végez. Dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke úgy fogalmazott, hogy az innovációs szövetség ezzel a versennyel megpróbált hidat verni a felsőoktatás, a kutatóhelyek, a köznevelés és a hatóságok között, ezzel olyan erőteret hozva létre, amely a tudományos érdeklődés felé tereli a tehetséges fiatal tanulókat és a pedagógusokat. Évente nyolc-tíz diák van, aki 17-18 éves korában egyetemi doktori színvonalú munkával rendelkezik már, és az a közös felelősségünk, hogy tehetségük kibontakozhasson. A pályázaton kiemelten szereplők tanárait is jutalmazzuk – emelte ki Pakucs János. A korábbi évekhez hasonlóan a 25. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen egyénileg vagy kétfős csapatokban indulhatnak az 1995. október 1. és 2002. augusztus 31. között született, Magyarországon tanuló vagy itt végzett fiatalok. A pályázaton részt vehetnek a határon túli magyar fiatalok is. A nyertesek pénzjutalmat, valamint többletpontokat kapnak a

23

műszaki, természettudományos egyetemi, főiskolai karokon. A legjobb három pályázat részt vehet a 2016. szeptember 16-21. között megrendezendő EU Fiatal Tudósok Versenyén, Brüsszelben. A pályázatok első beadási határideje: 2016. március 31. 14 óra. Legkésőbb eddig az időpontig beérkezően kell benyújtani a pályázat bemutatását elősegítő saját készítésű modelleket, műszaki megoldásokat, kísérleti berendezéseket. Az esemény második felében rövid előadással bemutatkoztak a 2015. évi nemzetközi versenyeken sikeresen szerepelt magyar fiatalok. Király Szilvia, a Városmajori Gimnázium tanulója, 17 éves: a 24. Ifjúsági és Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny négy első helyezettjének egyike, a Milánóban rendezett 27. Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyének sikeres résztvevője. Király Szilvia kutatóorvosnak készül, rövid előadásában az őssejtkutatás területén elért eredményeivel ismertette meg a jelenlévőket. Bálint Karola, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar hallgatója: a 24. Ifjúsági és Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny harmadik helyezettje, az ez évi The London International Youth Science Forum (LIYSF) sikeres résztvevője. Bálint Karola „ShopMap, avagy tablet a bevásárlókocsin” c. pályamunkáját mutatta be rövid előadásában. Perez-Lopez Áron Ricardo, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumának hallgatója: a 22. Ifjúsági és Dr. Bendzsel Miklós átadja Bóka Kárlynak Tudományos Innovációs Tea Dr. Kamilo Feher-díjat hetségkutató Verseny első helyezettje és a google különdíjasa, a Swiss Talent Forum 2015 résztvevője volt az idén. Perez-Lopez Áron „Hogyan segíthetnek a fehérjék hálózatai kis mellékhatású gyógyszerek kifejlesztésében” című pályázatát ismertette. Pázmándi Zsolt Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója: a 24. Ifjúsági,Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjnyertes pályázója, a Milánóban rendezett 27. Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyének különdíjasa lett. Pázmándi Zsolt Péter előadása is pályamunkájáról szólt, mely egy professzionális, egyben költséghatékony, nyomkövető TPC detektor építése, illetve az ehhez szükséges kiolvasórendszer, a teljes szoftver és minden egyéb elektronika megtervezése, legyártása, beüzemelése volt. Végül a Dr. Kamilo Feher-díj és a Magyar Innovációs Kiválóságért c. pályázat eredményhirdetésére és díjátadására is sor került. Dr. Bendzsel Miklós bejelentette, hogy az idei győztes Póka Károly, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának tanulója lett. A fiatal az Exoskeleton kesztyű fejlesztéséért vehette át az elismerést. Az 1500 dollár jutalommal is járó díjat Dr. Kamilo Feher, az Egyesült Államokban élő, magyar származású feltaláló és üzletember, többek között a Bluetooth és a wifi megalkotója alapította a kiváló magyar, fiatal innovátorok támogatására. A részletes pályázati felhívás az Innovációs Szövetség honlapján olvasható. Kiss Árpád képek a szerző felvételei


Szakmai előírások Arató Csaba

MEE JOGSZABÁLYFIGYELŐ – 2015/4

Közérdeklődésre számító jogszabályok A következőkben tájékoztatást adunk a Magyar Közlöny 2015. évi március-augusztus havi számaiban közzétett, a villamos műszaki szakembereket is érintő, illetve érdekelhető néhány jogszabályról.  2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról Magyar Közlöny 2015. évi 29. szám, 2015. március 11. A törvény – néhány kisebb rész kivételével – a kihirdetését követő 8. napon, azaz 2015. március 19-én lépett hatályba. Az Országgyűlés az Alaptörvény Q) cikkében és a 25/2009. (IV. 2.) OGY határozatban foglaltak még teljesebb megvalósulása érdekében, figyelembe véve a nemzetgazdasági érdeket, a fenntartható fejlődés követelményét, valamint a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával, illetve bővítésével kapcsolatos, a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között korábban megkötött együttműködési egyezményt, amely két új atomerőművi blokk tervezésére, beszerzésére, létesítésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésre történő előkészítésre irányuló beruházásról szól; tiszteletben tartva Magyarországnak az atomenergia békés célú alkalmazása körében irányadó európai uniós és nemzetközi jogi kötelezettségeit; az említett beruházás mielőbbi megvalósulása érdekében alkotta a törvényt. A törvény a felmerülő fogalmak értelmezése után rendelkezik a beruházást érintő különös polgári jogi és munkajogi kérdésektől, és az adatokhoz való hozzáférésről. Megállapítja, hogy a beruházással összefüggő különböző szerződésekben foglalt üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés b) és h) pontjára figyelemmel – azok keletkezésétől számított 30 évig – közérdekű adatként nem ismerhetőek meg. A törvény módosította a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényt. A törvény 1. §-át a következő bekezdéssel egészítette ki: „Kamarai tagság nélkül végezhet mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenységet az, aki az atomenergiáról szól 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel összefüggésben végez mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenységet. A szakmagyakorlás szabályait az Atv. és a felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály határozza meg. Ebben az esetben az1996. évi LVIII. törvény (5) bekezdésben foglaltak azzal alkalmazandók, hogy elegendő az ott meghatározott bejelentés megtétele. A nyilvántartásba vételre az Atv. és a felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály rendelkezései az irányadók.” Végül a tárgyhoz kapcsolódó jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében több pontban módosítja az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt is. A tárgyhoz kapcsolódnak a Magyar Közlöny 2015. évi 108. számában, 2015. július 23-án közzétett két kormányrendelet is: 207/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról

Elektrotechnika 2 0 1 5 1 0

A rendelet – néhány kivétellel – a kihirdetését követő napon, 2015. július 24-én lépett hatályba. 208/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és az azzal kapcsolatos beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról A rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon, 2015. július 31-én lépett hatályba.  2015. évi. LIII. törvény egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról Magyar Közlöny 2015. évi 65. szám, 2015. május 8. A törvény – néhány kisebb rész kivételével – a kihirdetését követő napon, azaz 2015. május 9-én lépett hatályba. A törvény nyolc energetikai tárgyú törvényt módosított, közöttük a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt is, amelyben több pontban kisebb változtatást eszközölt.  2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról Magyar Közlöny 2015. évi 70. szám, 2015. május 22. A törvény – néhány kisebb rész kivételével – a kihirdetését követő 16. napon, azaz 2015. június 7-én lépett hatályba. Az Országgyűlés a nemzeti energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséhez szükséges egyes feladatok meghatározása és e feladatok végrehajtása feltételeinek biztosítása céljából, az energiaellátás és energiafelhasználás hatékonyságának átfogó biztosítására, s ezzel az energiafogyasztói költségek csökkentését, valamint a környezeti erőforrások jövő nemzedékek számára történő megóvását elősegítve – az európai uniós jogi követelményekre figyelemmel – alkotta a törvényt. A törvény a következő témakörökkel foglalkozik: az energiahatékonysági célkitűzés megvalósításának központi feladatai és stratégiai dokumentumai, ezen belül a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervvel, illetve a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiával, amely a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú épületek felújítását segítené elő. A törvény meghatározza a Kormány, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH), és a közintézmények energiahatékonysági feladatait, valamint a végfelhasználási energiamegtakarítás érdekében energiahatékonyság-javító intézkedéseket ír elő. Az energiafogyasztók és a piaci szereplők részére az energiahatékonysági és energiamegtakarítási módszerekről, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos pénzügyi és jogi keretekről szóló tájékoztatást kell adni energiahatékonysági tájékoztató honlapon keresztül. Végül: A nagyvállalatok tevékenységük energetikai jellemzőinek megismerése céljából kötelesek négyévente energetikai auditálást végeztetni, kivéve, ha az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtetnek (nagyvállalat: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás). A törvény előírja az auditálással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget, az energetikai auditálás teljesítésének ellenőrzését (az auditálás hiánya esetén a szankcionálást is!), meghatározza az energetikai auditálásra végző természetes személyek és szervezetek jogosultsági feltételeit és a névjegyzék vezetését az energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről. Az energiahatékonyságról szóló törvényhez kapcsolódnak a Magyar Közlöny 2015. évi 71. számában, 2015. május 26-án közzétett két kormányrendelet, illetve a nemzeti fejlesztési miniszter három rendelete, amelyek mind 2015. június 7-én léptek hatályba.

24

 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról.  123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet egyes kormányrendeletek energiahatékonysággal összefüggő módosításáról. A rendelet hat korábbi kormányrendeletet módosít, köztük a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletet is.  24/2015. (V. 26.) NFM rendelet a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet módosításáról  25/2015. (V. 26.) NFM rendelet az energiahatékonyság növelését elősegítő tájékoztatásról.  26/2015. (V. 26.) NFM rendelet az energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra és a regisztráló szervezetek éves jelentésére vonatkozó részletes szabályokról  18/2015. (VI. 29.) NGM rendelete a 2016. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről Magyar Közlöny 2015. évi 93. szám, 2015. június 29. A rendelet hatályos: 2016. január 1-től 2016. december 31-ig. A 2016. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő: a) március 5., szombat: munkanap; március 14., hétfő: pihenőnap, b) október 15., szombat: munkanap; október 31., hétfő: pihenőnap.  2015. évi CXXIV. törvény a nemzeti akkreditálásról Magyar Közlöny 2015. évi 102. szám, 2015. július 3. A törvény – néhány kivétellel – a kihirdetését követő napon, 2015. július 4-én lépett hatályba. A törvény 1–12. §-a, és a 17–20. §-a csak 2016. január 1-jén fog hatályba lépni. Hatályát veszti a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény. Az Országgyűlés annak érdekében alkotta a törvényt a nemzeti akkreditálásról, hogy biztosítsa az európai és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő hazai akkreditálási rendszer működését, az akkreditálás, mint közhatalmi tevékenység ellátását, a megfelelőségértékelésre vonatkozó nemzetközi megállapodások végrehajtását, valamint elősegítse a magyar nemzetgazdaság szereplői versenyképességének növelése és a kereskedelem indokolatlan műszaki akadályainak elhárítása érdekében a termékek és szolgáltatások többszöri megfelelőségértékelésének kiküszöbölését. A törvény az értelmező rendelkezések után előírja az akkreditáló szerv feladatát, az akkreditálási eljárást, valamint az akkreditált szervezet, és természetes személy felügyeleti vizsgálatát. Ezek alkalmasságát felügyeleti vizsgálat keretében, indokolt esetben rendkívüli felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrizni kell. A törvény meghatározza a külföldi akkreditált státusz elismerésének feltételeit, és előírja az akkreditált szervezetek és természetes személyek nyilvántartását. A záró rendelkezésekben a törvény a következőket tartalmazza: – A Nemzeti Akkreditáló Testület 2015. december 31-én megszűnik. A Nemzeti Akkreditáló Testület által ellátott feladatokat 2016. január 1-jén a központi költségvetési szervként működő akkreditáló szerv veszi át. A 2015. december 31-i határnapon folyamatban lévő eljárásokat az akkreditáló szerv folytatja le. – Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az akkreditáló szervet kijelölje, továbbá: az akkreditálási eljárásnak, a felügyeleti vizsgálat eljárásának, a külföldi akkreditált státusz elismerésére vonatkozó eljárásnak, és az akkreditált státusz alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás bejelentésének részletes szabályait kidolgozza és rendeletben tegye közzé.

25

– Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az akkreditálási eljárásáért, az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért, az akkreditált státusz területének szűkítési eljárásáért, a kizárólag adminisztrációs tevékenységet igénylő adatmódosulás bejelentésének kivételével nyilvántartási adat módosításáért, továbbá a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díjak beszedésének, kezelésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.  2015. évi CXXXVII. törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról Magyar Közlöny 2015. évi 102. szám, 2015. július 3. A törvény a kihirdetését követő hatvanadik napon, 2015. szeptember 1-én lépett hatályba.  224/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet módosításáról Magyar Közlöny 2015. évi 115. szám, 2015. augusztus 3. A rendelet a kihirdetését követő napon, 2015. augusztus 4-én lépett hatályba. A jelen módosító rendelet melléklete tartalmazza a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke által rendszeresített Cég-adatlap tartalmi követelményeit. E Cég-adatlap a „Szigorúan titkos!”, „Titkos!”, illetve „Bizalmas!” minősítési szintű adatok kezelésére jogosító telephely biztonsági tanúsítvány kiadásához szükséges iparbiztonsági ellenőrzés elindításához szükséges.  225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól Magyar Közlöny 2015. évi 115. szám, 2015. augusztus 3. A rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon, 2015. augusztus 11-én lépett hatályba, ugyanakkor határozatát veszti a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet. A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. A rendelet hatálya kiterjed: a veszélyes hulladékra, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységekre, valamint a veszélyes hulladék termelőjére, birtokosára, illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytatóra. Az értelmező rendelkezések után a rendelet részletesen szabályozza a veszélyes hulladékok gyűjtésével, szállításával, közvetítésével, tárolásával, kezelésével és minősítésével kapcsolatos tevékenységeket és eljárásokat. A rendelet melléklete bemutatja a veszélyes hulladék szállításához szükséges szállítási lapot és ismerteti a hulladék minősítésével kapcsolatos követelményeket. *** Jelen ismertetésünk a figyelemfelkeltést szolgálja, az ismertetett témakörökben közvetlenül érintett szakembereknek ajánlott a bemutatott jogszabályok alapos megismerése és az azokban foglalt előírások betartása.

Arató Csaba okl. villamos üzemmérnök, MEE-tag [email protected]


Egyesületi élet Nagy sikerrel zárt az egyesület 62. Vándorgyűlése A 62. MEE Vándorgyűlés eseményeit Béres József az egyesület elnöke, ünnepélyes szavakkal indította útjára.

A kiállítás megnyitója A szakma nagy nemzetközi találkozójának helyszíne az idén a siófoki Hotel Azúr volt. Rekordot döntött a vándorgyűlés regisztrált résztvevőinek a száma, ez alkalommal meghaladta a 750 főt! Már hagyomány, hogy a plenáris ülés előtt a kiállítás megnyitójával indul a program. Lepp Klára, Marketingkommunikáció és Rendezvényszervezés felelőse, a titkárság munkatársa nyitotta meg a kiállítást. Ezt követően az ABB Kft. Energetikai Termékek divízióvezetője, Szabó Mihály köszöntötte a rendezvény résztvevőit és a kiállítókat is, akiknek sok sikert kívánt.

I. rész : Nyitó plenáris ülés

Prof. Dr. Aszódi Attila

A „Paksi kapacitás fenntartás aktuális kérdései”-ről Prof. Dr. Aszódi Attila kormánybiztos, egyetemi tanár (BME-NTI) tartott, nagy érdeklődésre számot tartó előadást. Az előadó ismertette a szerződéskötés előzményeit és folyamatát, az EURATOMmal kötött egyezmény szerinti notifikációt, majd a viszonylagosan hosszadalmas tárgyalásokat az unió különböző szerveivel. Megállapítást nyert, hogy a projekt illeszkedik az unió energiabiztonsági stratégiájába: – javítja az ellátásbiztonságot - nemcsak Magyarországon, hanem uniós szinten


A konferencia nyitó-plenáris ülése után, délután két párhuzamos szekcióban folyt a munka, majd ezt a záró plenáris ülés követte. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően nyitó plenáris ülésen neves szakemberek, magas rangú állami tisztviselők és multinacionális cégek A kiállítást megnyitotta Lepp Klára vezető tisztségviselői és Szabó Mihály tartottak előadásokat. A plenáris ülésen 8 előadás hangzott el. A három nap alatt, a párhuzamos szekciók keretében (12 szekció) összesen 58 színvonalas szakmai előadást hallgathattak meg a konferencia résztvevői. A záró plenáris ülésén 7 előadás hangzott el, majd az utolsó foglalta össze és értékelte a Konferencia munkáját. A 62. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás munkájáról beszámolunk az Elektrotechnika következő számaiban.

– elősegíti a klímavédelmi célkitűzéseket; – megfizethető energiaárakat biztosít a fogyasztóknak. Folyamatban van még: – A beszerzési szabályok alkalmazásának felülvizsgálata és – Az állami támogatások kérdése: ennek vizsgálatát a magyar kormány kérte. Továbbra is rendszeres egyeztetés zajlik az EU illetékeseivel. Részletes ismertetést kaptak a konferencia hallgatói az épülő reaktorok műszaki paramétereiről, a biztonsági rendszerekről, amely utóbbiak már figyelembe veszik a fukusimai tapasztalatokat is. Nem tisztázott még, hogy kik lesznek a turbinák és a turbógenerátorok beszállítói. A felmerült szállítók között szerepel az Alstom és a Siemens is. Számos környezetvédelmi kérdésről szólt az előadó. A létesítéshez írd és mond 6500 (!!) engedély szükséges. Végül szó volt a létesítés ütemtervéről és finanszírozás kérdéseiről. Dr. Grabner Péter –Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatal; Energetikáért felelős elnökhelyettes „A hazai energetikai szabályozás kihívásai” címmel tartott előadást (a programban ez az előadás „Lokális szabályozás” címen szerepel).

26

Előadásában Dr. Grabner Péter a rendszerhasználati díjak árszabályozásban betöltött szerepéről és a KÁT átalakításáról szólt. Az energetikai szabályozás igen bonyolult és ös�szetett feladat, körültekintést igényel, mert hosszabb távra szól. Alapos előkészítést követően történik a költségek (2017) megállapítása, amelynek alapja a 2015. évi tényköltségek – módszertani meggondolások és a 2016. évi változások (pl. jogszabályi, szervezeti, EU-s környezet, stb.) differenciált figyelembevétele. A munka része az elosztói vizsgálat, melynek főbb elemei: • Eszközfelmérés és értékelés figyelembe véve – a jelenlegi (2013-16. évi) ciklus során végrehajtott beruházásokat – a csatlakozási díjak rendszerét • Indokolt hozamtényező (WACC) • Működési költségek vizsgálata (felhasználva a Szakmai Ajánlás szerinti egységesítést) – előzetesen kiszűrve az árban jellegüknél fogva nem elismerhető költségeket – összehasonlítva az egyes résztevékenységek fajlagos költségeit (benchmark vizsgálat) • Hálózati veszteség vizsgálata (mérték, árazás) Vizsgálandók továbbá az átviteli hálózat költségelemei (MAVIR), a piaci kereskedelmi viszonyok (HUPX). Az egyetemes szolgáltatókkal kapcsolatos költségelemek, mint például a működési költségek, fogyasztói fizetési hátralékok figyelembevétele, szervezeti változások hatása, az állami tulajdonos megjelenése és annak módja. Jelentősen befolyásolja az árak kialakítását az elosztók árszabályozását érő fő kihívások, mint például: az elektromos járművek és hőszivattyúk megjelenése, az elosztott termelés, az energiahatékonyság ösztönzése, az okos mérés, okos hálózatok kialakítása, a rezsicsökkentés módozatai, és végül de nem utolsó sorban az EU-s kötelezettségszegési eljárás esetleges következményei. Az előadás rámutatott az egyes árak kialakítását befolyásoló tényezők okozta kihívásokra, és tárgyalta ezen kihívásokra adható válaszokat. Tájékoztatott ez előadó az EU-s iránymutatásokról, a 2016tól érvényes főbb irányelvekről, végül szólt az évente felülvizsgálandó un. „Barna prémiumról”, amely a biomassza erőművek által termelt „Zöld áram” többlet költségeit hivatott kompenzálni.

Georg Schett

„Helyi termékigényekhez alkalmazkodó globális technológiák” tárgyú előadást az ABB elnökhelyettese Georg Schett tartotta. Rettenetes gyorsan változik a „világ”. Még olyan technológiákban is, melyekről nem gondoltuk volna a gyors változást. Ilyen technológiai terület a villamos energetika, a hálózatok, azok irányítása. Ezekről a változásokról, ezen változásokra való globális felkészülésről szólt az előadás. Az áramtermelés hagyományos módja mellett, megjelent, és egyre növekvő mértékben vesz részt az áramtermelésben a megújuló energia. Ez természetesen

27

új filozófiát, új technológiai megoldásokat igényel a villamos energia szállításában, az irányítási rendszerekben. A megújuló energiák intermittens jellege miatt egyre növekvőbb számban és kapacitásban megjelennek a hálózatokon az energiatárolók. Új alapokra kell helyezni a rendszerirányítást, igénybe véve a hihetetlen gyors mobil kommunikáció eszközeit. A megnövekedett működési sebességek mellett gondoskodni kell az új rendszerek igényelte hatékony védelmekről is. A gyártók és fejlesztők felelősség teljes feladata a helyi igények gondos felmérése alapján, ezekhez alkalmazkodó globális technológiák kidolgozása. Az európai rendszerirányító az ENTSO-E igyekszik a közös átviteli rendszert úgy kialakítani, hogy az alkalmas legyen a megújulók fogadására, és az un. smart grid technológiával való együttműködésre. Az előadó kitért a kínai helyzetre. Szólt az előrehaladott smart grid technológia fejlesztésekről és azok alkalmazásairól, annak tapasztalatairól. Elmondta, hogy kína vezető szerepre tett szert az ultra nagyfeszültségű egyen (UHVDC) és ultra nagyfeszültségű váltakozó áramú (UHVAC) energia átvitel területén. Az előadás jelentőségének megfelelően foglalkozott a kommunikációs hálózatok szerepével és fontosságával az energetikai rendszerek megbízható működésével kapcsolatban. Végül, de nem utolsó sorban szó volt az ABB helyéről és szerepéről az e területen végzett globális kutató-fejlesztő és innovatív munkában. A Plenáris ülés ünnepélyes hangulatát emelte a 25 éves ENSTO ELSTO Kft. támogatásával tartott pezsgős szünet. Dr. Kiss Csaba a COHEN Europe igazgatósági tagja: „DG és CHP erőmű trendek, és jövője a villamosenergia-rendszerben”. (DG, Distributed Generation, Elosztott energiatermelés; CHP, Combined Heat and Power, Kapcsolt Hő- és Villamos Energia Termelés). Az előadás célja összefoglalni az EU által – a környezetvédelem érdekében - előírt követelményeket, és azokat a megoldási lehetőségeket, amelyek ezeket a követelményeket hatékonyan teljesíteni képesek. Az előadó bemutatta a jelenlegi helyzetet (globális CO2 kibocsátás, globális tüzelőanyag felhasználás) és felvázolja diagramok segítségével a tendenciákat. Ezt követően ismerteti az EU követelményrendszerét. Mint tudjuk 2020-ra az EU a 3 X 20 célkitűzést irányozta elő (20% CO2 kibocsátás csökkentés, 20% energia hatékonyság javítás és 20% megújuló energiarészesedés). Ma úgy látszik, hogy egyedül a 20%-os hatékonyságnövelést nem tudjuk teljesíteni. Tájékoztatást kaptunk az EU 2030-ra kitűzött energiapolitikai célkitűzéseiről, nevezetesen 40% (min.) CO2 csökkentés (1990 szinthez képest); 27% megújuló részarány az energiamixben és 27% (min.) energia hatékonyság növelés (ami akár 30%-ra is növelhető 2020-ban történő felülvizsgálat alapján). A kérdés az, hogy milyen „eszközök” állnak rendelkezésünkre a fenti célkitűzések elérésére. Egyik igen jelentős lehetőség az elosztott energiatermelés (DG). Ismerve a mai


növekedése 2010-óta exponenciális. A további növekedésre vonatkozó várakozások 2020-ra igen eltérőek, 250-től 1000 MW-ig terjednek. Az előadás befejező részében a megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos információkat kapott a hallgatóság, fűtés, áramtermelés és közlekedés vonatkozásában egyaránt.

tendenciákat ez a termelési mód 2030-ra elérheti a teljes termelés 40%-át is. Nem elhanyagolható azonban a kapcsolt hő- és villamos energiatermelés (CHP). Az előadó bemutatta ennek a termelési módot. Fosszilis tüzelőanyag felhasználás esetén, megfelelő szabályozással a CHP erőművek a leghatékonyabb és leginkább környezetkímélő technológiát valósítják meg. Jelentős teret szentelt az előadó a mikro-CHP technológiák ismertetésének (pl. háztartási kazánok). A micro-CHP berendezéseknek magas a hatásfoka és alacsony a CO2 kibocsátása. A legfontosabb előnyei a micro-CHP berendezések elterjedésének, az EU klíma-, energiapolitika és versenyképesség növelési céljainak elérése. Ezen eszközök alkalmazása nagyban hozzájárul – a számos előnnyel járó - elosztott energiatermeléshez. „Mi a magyar valóság? Kis fogyasztók (lakosság, kis üzletek) nemzetközi trendekhez kapcsolódásának lehetőségei” Dr. Kaderják Péter Corvinus Egyetem, Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont REKK. Az előadó az előadás bevezetőjében áttekintette a jelenlegi helyzetet, amit röviden így jellemezett: az európai háztartások döntő része ma még passzív fogyasztó, szolgáltató választási lehetősége korlátozott, a váltási procedúra költséges. A továbbiakba szó volt az elérendő célokról, amelyek egyrészről a fogyasztó energia megtakarítási lehetőségeinek áttekintése és az ehhez szükséges pénzügyi ösztönzők biztosítása, másrészről az okos technológiák alkalmazásának elterjesztése, amely a fogyasztói költségek csökkentésével jár. Fontos tényezők továbbá az Európai Bizottság elvárásai, amelyek rendre: okos megoldások (mérés, hálózat) sztenderdizálása és terjedésének ösztönzése, hatósági árak teljes megszüntetése és végül a sérülékeny fogyasztók védelme a jóléti rendszeren keresztül. Figyelembe kell venni a fogyasztói motivációkat, amely alapvetően a beszerzési ár mérséklésében nyilvánul meg (rezsicsökkentés), a beszerzett mennyiség mérséklése (ez energiahatékonysági kérdés), és a fogyasztó függetlenedés kérdése, amely saját termeléssel oldható meg. Bizonyos tudatos fogyasztói körökben határozott igény van. az un. „zöld energiára” (amely lehet hő, áram, esetleg közlekedés). Az itt vázlatosan felsoroltakat az előadó – a rendelkezésére álló időkeret korlátait figyelembe véve – részletesen kifejtette. Nagyon érdekes táblázatot közöl arról, hogy a hazai rezsicsökkentés milyen hatással van a különböző társadalmi csoportokra, minden energiaféleség tekintetében. Mutatja a szóban forgó táblázat mindezeket energia féleségenként és összességében, továbbá szolgáltatásokkal és anélkül, egyaránt. Érdekes téma: a háztartási energiatermelő kiserőművek alkalmazása és ennek alakulása. Egyértelműen megállapítható, a foto-villamos erőművek dominanciája, amelynek


Vuk Tibor TVK ZRt., MOL DS. „Petrolkémiai beruházások – új dimenziók”. Mi MEE tagok alapvetően villamos szakemberek vagyunk, számunkra igen érdekes volt ez az idegen szakterületre való „elkalandozás”. Az előadásban nem csak a petrolkémiaipar érdekességeivel, gyártási technológiáival találkozhatunk, hanem a magas színvonalú gyártásszervezést és a technológiát is – ha érintőlegesen is de – megismerhettük. Az előadó tájékoztatta a hallgatóságot a MOL Petrolkémiai feladatairól és kihívásairól, a beruházási projektekről az ötlettől a termelő üzemig, a kivitelezésről és a projektmenedzsmentről, és a legújabb sikeres beruházásukról a tiszaújvárosi butadién gyárról. Petrolkémia területén kiváló a piaci környezet, új üzleti lehetőségek vannak, ehhez kiemelkedően jó szakember gárda áll rendelkezésre, működnek a hatékonyságjavító programok, végül de nem utolsó sorban elmondható – halljuk az előadótól – hogy sikeres volt a TVK – MOL integráció. Beruházásaik megvalósításánál jól működik a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő, szabványosított eljárásrend (előszűrés, kiválasztás, utóértékelés, utóminősítés). Rövid ismertetést kaptunk a megvalósított butadién üzem megvalósításáról, és az alkalmazott technológiáról. A megvalósítás költsége: 35 Mrd HUF, a beruházás megtérülése 3-5 év, a kivitelezés 2 évig tartott. A gyár kapacitása 130,000 t/év. A világpiaci felhasználás 10,7 Mt/év. A butadién felhasználása rendkívül széleskörű. A felhasználók között szerepel a sport és egyéb ruházat, a gépipar, autóabroncs gyártás, futószalagok, gumicsövek, tömítőanyagok, szőnyegek alsó oldala, autóalkatrész, elektronikai és elektromos ipar, stb. – stb. A petrolkémia hihetetlen gyorsan fejlődő iparág – ahogy az előadó fogalmazott – „a holnap már elkezdődött!” Az ebédszünetet követően folytatódtak a szakmai előadások. „Szinkronban az iparral – Összehangolt hálózatfejlesztés” MAVIR és 3 DSO közös előadása (Az előadás alcíme: Globális gondolkodás – lokális megvalósítás a magyar villamos energia rendszerben) A előadásban együtt szerepel a MAVIR ZRt. és három DSO - TSO képviselője, nevezetesen az ELMŰ ÉMÁSZ Társaságcsoport, az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft, és az E.ON Hungária csoport. A szakemberek az előadás közös kialakítása során egyetértettek abban, hogy az átviteli- és az elosztó hálózatok eltérő feltételek között működnek, de a megoldásra a válaszok csak közösen alakíthatóak ki. Bár az előadás 4 külön része önállóan is funkcionál, az igazi üzenet az együttes előadás, az együtt gondolkodás. Az előadók az átviteli rendszer kihívásai oldaláról közelítették meg a problémát. Alapvető kihívások: a technológiai jellegűek, erre választ adnak az innovatív megoldások, a társadalmi jellegűek, erre a környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás a felelet, az ellátásbiztonságra a termelői szerkezet korszerűsítése ad választ, de komoly kihívást jelentenek az EU szabályozással kapcsolatos tennivalók is. Újabban – az időjárás „megvadulása miatt” több gondot okoz az átviteli hálózatokon a szél és a jég káros, romboló hatása. Nem kevesebb szabályozási gonddal jár a változó

28

termelési szerkezet, a decentralizált termelés. Ez utóbbi pedig összefügg a megújuló energiák növekvő hányadával a hálózatokon. De említeni kell a gondok között a bonyolult engedélyezési eljárásokat is. Foglakozni kell a hálózatra kerülő – éppen a megújuló energiák intermittenciájával összefüggő, azt korrigáló – energiatárolók kérdésével (Li akkumulátorok). A mai kor igényeit kielégítő mobil kommunikációval és az okos mérés technológiájával. Ezek mind-mind kihívások. De itt még nem érnek véget a különböző, teljesítendő elvárások. Külön elvárásai vannak a környezetvédőknek, a madárvédőknek, az önkormányzatoknak, a piacnak, az államnak, és még sorolható lenne. Ezekre az elvárásokra közösen megadják a választ. Amint mindannyian tapasztaltuk, az ország energiabiztonságával nincs gond. „Globális iskola – Holnap mást kell tudni, mint ma” Dr. Baracskai Zoltán egyetemi tanár Az előadó a prezentációját a glokalitás köré építette fel. Mi is az a „Glokalitás”? Nemzetek közötti megértés és béke, a sokszínűség és emberek közötti különbségek tisztelete, személyes és kölcsönös felelősségtudatra nevelés – példamutatás, a helyi közösség szolgálata és a globalizálódó világ megismerése, a dinamikus oktatás, amely szabad gondolkodásra nevel, környezettudatosság, kihívás, amely mindenkit formál és átalakít. Ezek mind-mind olyan tulajdonságok, amelyeket ma alkotó emberektől el kell, hogy várjunk, igazi nagy sikert elérni ezen tulajdonságok nélkül, szinte kizárt. A felsoroltak közel egyenértékű tulajdonságok, de – megítélésem szerint ezek között is kiemelkedik a dinamikus oktatás fogalma, kérdésköre és szükségessége, valamint a szabad gondolkodásra való nevelés. Ez utóbbi nagyon fontos. A ma EMBERE, ha meg akar élni, ha tagja akar lenni az innovatív világnak, akkor folyamatosan kell ismereteit tudását frissítenie, de nem csak egy irányban, hanem multidiszciplinárisan, mert csak így lesz képes lépést tartani a globalizálódó világ kihívásaival. Az előadó, hogy szemléltetni tudja az általa elmondottakat, a következő – igen szemléletes, a témába illő - példát hozta: „A Macintosh sikerének egyik titka, hogy zenészek, költők, festők, zoológusok, történészek dolgoztak rajta, akik egyben a világ legjobb számítógéptudósai voltak."

A Plenáris szekció előadásai után a Díjak átadása következett: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületért díjat Béres József az Egyesület elnöke és Haddad Richárd az Egyesület főtitkára adta át a díjazottnak, Eperjesi Lászlónak a Protecta Kft. ügyvezető igazgatójának. A MEE Mentorprogramját és a díjazottakat Günthner Attila a MEE irodavezetője ismertette, és a díjakat az egyesület elnöke valamint főtitkára adta át. Az első nap gazdag eseményét este a hagyományosan népszerű baráti találkozó zárta. Az est programjáról Lepp Klára (MEE) tájékoztatta a részvevőket. Baráti találkozót először Szabó Mihály (ABB), majd Tanja Vainio, az ABB magyarországi ügyvezető igazgatója magyarul köszöntötte. A köszöntők után Matucza László a svájci ABB képviselője és Tanja Vainio egy ABB Unitrol 1010 típusú kompakt digitális gerjesztés-szabályzó készüléket nyújtott át Dr. Vajda Istvánnak, az Óbudai Egyetem Automatikai Intézet igazgatója, kari dékánja részére. Az adományozással a magyar és a svájci ABB az Óbudai Egyetem oktatási tevékenységét kívánja támogatni.

29

Béres József és Haddad Richard átadják a díjat

Lepp Klára

Eperjesi László a díjjal

Szabó Mihály

Az ABB célja, hogy a készüléket az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának az Automatika Intézet Villamos Gépek Laborjában a hallgatók a laboratóriumi mérések és a gyakorlatok során használhassák. Az ünnepélyes pillanatok után, vacsoráig Tóth Vera énekesnő műsorát hallgathatta a közönség.

A díj átadása; Matucza László ésTanja Vainio átadják az ABB ajándékát dr. Vajda Istvánnak. Összeállította: dr. Bencze János Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 0

Utánpótlás-nevelés a műszaki színvonal fenntartása érdekében A 62. Vándorgyűlés B1 Szekció programjában ez évben kiemelt helyet kapott az utánpótlás-nevelés kérdése. Az egyesület elnöksége stratégiájának egyik alappillére a fiatalokkal való foglalkozás. Ez indította el 2013-ban a Mentor Programot először Miskolcon, majd lassan az egész országban. Ennek eddigi eredménye az országosan összeállított diplomaterv-, szakdolgozat-adatbank és a hozzá kapcsolt konzulens csapat, amelyhez egyre többen csatlakoznak. Az utóbbi időben többször kongatják meg a vészharangot a cégek, hogy 5-10 éven belül komoly gondok lesznek a szakember-utánpótlással. Egyes vélemények szerint már ma is gondok vannak ezen a téren, pl. a beiskolázandó diákok alapképzettségével. Vannak, akik úgy fogalmaznak, hogy a 8. osztályból kikerülő és szakmunkásképzésre felvett gyerekek többsége írni, olvasni sem tanult meg az általános iskolában, és alapvető matematikai ismeretekkel sem rendelkezik. A MEE elnöksége ezt felismerve próbál tenni azért, hogy ezt a problémát hogyan lehetne kezelni, megoldani. A vándorgyűlésen a célunk az volt, hogy ismerjük meg az egyes vállalatok erőfeszítéseit és fogalmazzuk meg, mit tehetünk közösen, hogy hatékonyabbak legyünk. A vándorgyűlés plenáris programjában dr. Baracskai Zoltán professzor „Globális iskola - Holnap mást kell tudni, mint ma” című előadása adta meg a téma alaphangulatát. Az előadás nagyon impulzív hangja a vándorgyűlések előadásaihoz képest szokatlan volt. Az előadás alapgondolata az, hogy a tanulási fázisban két fontos szakaszt különböztetünk meg: a formális és az informális tanulást. Az informális tanulás néha megelőzi, néha követi a formális tanuDr. Baracskai Zoltán lást. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a tanulás akkor formális, ha a tanulók az iskolapadban ülve bámulják, hogy a tanító mit ír fel a krétával a táblára. A kérdés az, hogy tudnak-e az iskolák a ma még nem is ismert holnap igényeinek megfelelően oktatni? Fel kell készülnünk arra, hogy az iskolák ma nem tudnak olyan tudást adni, amely megfelel a vállalatok igényeinek, ezért a vállalatok nem kerülhetik el, hogy utóképezzék a felvett végzős szakembereket. Ezt támasztja alá Charles Handy „Az éhező szellem” című könyvének „A megfelelő oktatás”-ról szóló fejezete: „Akkor tanuljuk meg a dolgokat, amikor szükségünk van rá, és nem előbb”. Nemrégen jelent meg a francia kormány listája a 10 éven belül kihaló szakmákról, melyben több mint 500 foglalkozás eltűnését jósolták. Ezt ma még nagyon nehéz elképzelni. Hiába akar egy fiatal, mondjuk kazánkovács lenni, ha erre a társadalomnak egyszerűen már nincs igénye. Az angol Jan Pearson huszonöt éve foglalkozik a technológia és a társadalom előttünk álló változásaival és jóslatai 85%-ban beváltak. Jan Pearson írja a „Holnapod – Így élsz harminc év múlva” című munkájában, hogy a most egyetemre készülő fiatalok a tudásalapú társadalom helyett már a gondolkodás alapú társa-


dalomban fognak munkát keresni. A tudás egyre gyorsabban évül el, a gondolkodás viszont biztosan emberi tényező marad. Sem a szülő, sem az oktatási rendszer nem készíti fel a fiatalokat arra, hogy néhány szakmával együtt örökre eltűnik „az egyetem után munkába állok és dolgozom a nyugdíjig” modell is. A szülő nyilván azt szeretné, hogy a gyermeke tisztességesen megéljen, egzisztenciát építsen, anyagilag haladjon előre. A választás a diák számára az, hogy olyan munkát végez, amelyet jól megfizetnek, vagy ami boldoggá teszi, azaz a munka nem robot lesz számára, nem az órát nézve várja a munkaidő végét. Tíz év múlva Európában két réteg fog könnyen munkát találni: a teljesen képzetlen és az önmagát folyamatosan képző, az átlagosnál kreatívabb munkaerő. Az előbbi azért, mert sajnos annyira olcsó lesz, hogy nem éri meg robotokkal kiváltani, az utóbbi pedig azért, mert megnő a szerepük a tapasztalatra, stratégiára alapozó munkáknak. Ez érdekes változásokat idéz majd elő a munkaerőpiacon. Azokra a stratégákra lesz szükség, akik nemcsak remek dönOrlay Imre és dr. Szilágyi János (MKIK) téshozók, hanem képesek lelkesíteni, jövőképet adni. Fel fog értékelődni a rokonszenves személyiség és a tapasztalat a szakértelemhez képest. Hivatás nélkül senki sem tud tartalmasan és fejlődőképesen élni. A hivatástudat az a rejtélyes legemberibb érzés, hogy egy kicsit másképpen csináljuk a munkánkat, mint mindenki más. A kérdés az, hogy valóban ilyen jövőkép vár-e a mai fiatalokra, és ha igen, hogyan tudja ezt a társadalom, az egyes cégek kezelni? Erre a kérdésre kereste a választ a fenti címmel megtartott szekció, amelyben öt előadás hangzott el. Dr. Szilágyi János (MKIK) „Dualizáció Magyarországon, az MKIK szerepvállalása” című előadásában bemutatta az európai országok munkanélküliségi rátáját a 20-24 éves korosztályban. Ebben a korcsoportban Magyarország a középmezőnyben van Európában a 25%-os értékkel. Az előadás bemutatta a szakképzés újjáépítési folyamatát. Ennek keretében új törvényi szabályozásra, átfogó szakmai tartalomfejlesztésre és az állami szerepvállalás növekedésére van szükség. Bemutatta a 8 osztályra épülő 3 éves szakmatanulási rendszert, illetve megemlítette, hogy szó van a 8 osztályos általános iskolai képzés 9 évesre bővítéséről. Az új szakképzési keretrendszer legfontosabb ismérvei a széles alapozású ismeretek, a jól transzferálható, a kompetencia alapú, gyakorlat orientált tanulás. A kormány által meghatározott cél a duális szakképzés kiterjesztése, a tanulószerződéssel rendelkező szakiskolai tanulók képzőhelyei számának duplájára növelése. Az ezt követő előadások közös eleme az egyes társaságok korfája, amely komoly kihívás arra, hogyan lehet pótolni a nyugdíjba menő kollégákat. Fekete Eszter (MAVIR) „Az utánpótlás kihívásai a MAVIR-nál 2025-ig” című előadása arra a kérdésre próbált választ adni, miért éppen most került előtérbe ez a kérdés a MAVIR-nál. Az utánpótlás kockázatai között megemlítette a szakiskolai képzések hiányát, a regionális munkaerőpiaci tényezőket, a mobilitást és a szakmai tudás, gyakorlat átadásának nehézségeit. A tervezett lépések között szerepet kapott a duális képzés, ezen belül az Óbudai Egyetemmel közösen kialakított kooperatív képzés, a középiskolai kapcsolatok és a felsőoktatási intézményekkel való együttműködés. Az idei év egyik kiemelkedő programja a MEE-vel közösen szakiskolák számára szervezett

30

vetélkedő. További lehetőségek között szerepeltek prevenciós intézkedések az egészség megőrzése érdekében, tudásmenedzsment-projekt és az új felvettek átfedéses foglalkoztatása. A tudásmenedzsment elemei között szerepelt tudástár kialakítása, e-learning tananyagok készítése, illetve kulcsmunkatársak kiválasztása. Korom József (E.ON) „Mérnökutánpótlás nevelés az E.ONnál” című előadása bemutatta az okokat, miért döntött úgy a társaság, hogy elindítsa a mérnökutánpótlási folyamatot. Az okok között szerepelt, hogy 2009-2010-ben évente 25 mérnöki munkahelyet hirdettek meg, amelynek tapasztalata, hogy az új munkatársaknál hiányoznak a vállalati folyamatokkal, munkakörökkel kapcsolatos, valamint a szakmaspecifikus ismeretek, hosszú a betanulási idő és a betanulás a szervezettől jelentős erőforrást igényel. Az elöregedő szakembergárda pótlására 2025-ig mintegy 110 főre lesz szükségük. 2010-ben hoztak döntést, hogy - főként a DSO-n belüli pozíciókra - létre kell hozni a mérnökirodai szakterületet. A képzés időtartama maximum 24 hónap, feladat a társaság és ezen belül a DSO feladatainak megismerése, részvétel a tervezésben, kivitelezésben, műszaki ellenőrzésben. A tervezésből a mérnökiroda részben önfenntartó. A mérnökiroda létszáma 16 fő, illetve 4 fő operatív irányító. A 24 hónap 12 hónap alapképzést és 12 hónap ráépülő képzést tartalmaz. A legfontosabb ismeretek között szerepelnek munkavédelmi, jogszabályi, technológiai és gazdálkodási ismeretek, gyárlátogatás a beszállítóknál, terepi szakmai tudásszerzés, vállalati főfolyamatok, kapcsolatépítés. A résztvevők részt vesznek KIF, KÖF szabadvezetékes és kábeles hálózat, valamint OTR, illetve kábelhálózati állomások tervezésében, kivitelezésében. A mérnökiroda 5 éves működése alatt eddig 39 főt képeztek. Joó Anna és Nagy József (EDF DÉMÁSZ) „A jövő villanyszerelői” című előadásában bemutatásra került az EDF DÉMÁSZ Csoport szerelőutánpótlás-fejlesztési programja, a Jedlik Ányos Képzési Központ. Az előadás bemutatta, hogy az elmúlt évek felvételi moratóriuma eltorzította a korfát. Évente 8-10 szakember pótlására van igény. A szükséges szerelői kompetenciák között nagyon fontos a speciális elméleti ismeret és a gyakorlati tapasztalat. A legfontosabbak: munkabiztonság ismerete, védőeszközök, szerszámok használata, munkavégzés oszlopon, feszültség alatti munkavégzés, ügyfelekkel történő kommunikáció, helyismereti vizsga, kapcsolási feljogosítás. Ezek oktatására hozták létre a Jedlik Ányos Képzési Központot Szegeden, ahol 24 tantárgyat oktatnak a végzett fiatal villanyszerelőknek 30 belső oktatóval. A képzés időtartama 1 év és évente általában 11 főt képeznek tovább. A fiatalok egyéves szerelői munkaszerződéssel vesznek részt a képzésben. A képzésben résztvevőkből évente 5-6 főnek ajánlottak munkaszerződést. Komoly tapasztalat és egyben kihívás is, hogy a fiatal szerelők hozzáállása, attitűdje változott („Y” generáció), amit fel kell ismernünk és kezelni kell tudnunk. A jövő: 4 szintű utánpótlás-nevelési program, ipari tanuló – szerelő - technikus és mérnök. Steványik Tamás (ELMŰ/ÉMÁSZ) „Utánpótlás nevelés az ELMŰ-ÉMÁSZ társaságcsoportnál” című előadásában elhangzott, hogy a társaság több mint 60 éve van jelen gyakorlati képzőhelyként a villanyszerelő szakmunkásképzésben. A célok között szerepelt társadalmi szerepvállalás, az utánpótlás biztosítása, perspektívát nyújtani a leendő villanyszerelőknek. Ma három helyszínen folyik a gyakorlati képzés, 70 fő átlagos tanulói létszámmal. Sajnos a felvettek aránya már nem ilyen szép. A továbbképzésekben külső oktatási cégekkel történik a villanyszerelőre ráépülő OKJ-s tanfolyamok szervezése. Ilyenek a kábelszerelői, a FAM és az alállomás-kezelői tanfolyamok. A képzésekben jelentős helyet kapnak a belső képzések, oktatások is bizonyos munkafázisok elvégzésére, vagy bizonyos

31

eszközök használatára. A felsőfokú oktatás támogatását szolgálják a nyári termelési gyakorlati lehetőségek, a gyakornoki program, az Energia Pálya program, a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Óbudai Egyetemen és a Miskolci Egyetemen évente rendezett ELMŰ Akadémia, illetve a Mentor Program. Az Energia Pálya program célja megkeresni, megtalálni és céljainknak megfelelően kiképezni, kinevelni a számunkra legjobbakat. Lehetőséget biztosít a társaság heti 20 órás szakmai gyakorlatra is. Évente mintegy 25 főt foglalkoztatnak így. A célok között szerepel a villanyszerelő szakmunkás képzés fejlesztése, részvétel az egyetemi duális képzésben, illetve az iparági gyakorlatok közkincsé tétele a MEE részvételével. A szekció-előadások után az előadók és a szép számú lelkes hallgatóság kerekasztal-beszélgetésben folytatták a kérdés további vitáját. A kerekasztal-beszélgetés moderátora Kamasz Melinda a Figyelő főszerkesztő-helyettese volt. Néhány kérdés, amelyre az előadók és sokszor a hallgatók próbáltak választ adni: – Alapvetően mennyire van az ágazat magára hagyva ezzel a problémával? Segít-e aktívan az állam a gondok megoldásában? – Mennyire tartják megfelelő döntésnek a duális képzés mostani bevezetését? Jó szerkezetű-e ez a rendszer? – Nehezebb-e ma teljesíteni az elvárásokat egy fiatalnak, mint korábban? Több tudásra van szükség, vagy ugyanannyira? Lehet-e ez a gond azzal, hogy kevés a képzett munkaerő? – Mennyire jók az előadók cégeinek toborzási technikái? Men�nyire tudják vonzóvá tenni a mai fiatalok előtt ezt a munkát esetleg a mai fiatalokat érdeklő dolgokkal. – Nem lenne-e szükség egy egységes, komoly marketingkampányra, hogy trendi legyen műszaki szakembernek lenni? – Elképzelhetőnek tartják-e, hogy az iparág képes egységes elvárást megfogalmazni a képző intézmények számára, hogy milyen tudást várnak egy szakembertől, technikustól vagy mérnöktől? A válaszokból a legfontosabb gondolat az volt, hogy szükség van egy egységes fellépésre. Meg kell fogalmazni, mi az a minimum, amelyre ma szükséges van egy szakembernek. Ma már nem elég, hogy a villanyszerelő-képzés alapvetően épületvillamossági szerelőt képez és abban is a hagyományos módszereket oktatja. Az is világossá vált, hogy ez egy hosszabb folyamat, addig is a vállalatoknak szükségük van szakemberekre, amit utóképzéssel lehet csak biztosítani. A szakma történelmi pillanat előtt áll, hiszen jelenleg folyik a szakképzés átalakítása, aminek határideje 2016. március 31. 2016-tól az új kerettanterv szerint kell indítani a képzéseket, ezért megállapodás született, hogy a társaságok dolgozzák ki, mit tartanak minimumnak a szakmunkás-, a technikus- és a mérnökképzésben. A közös igényt a MEE nyújtsa be a Magyar Kereskedelemi és Ipar Kamara felé, akik vállalják ennek további kezelését. Addig is azonban szükség van a társaságok belső továbbképzéseire. A kérdés az, hogy ezt mindenki egyedileg végezze, vagy ebben is lehetne olyan összefogás, hogy a MEE koordinálásával egy országos képzési központot hozzunk létre. Erre voltak példák már, hiszen közel 40 éve a lengyelek hoztak létre ilyen iparági képzési központot az ottani MEE segítségével. Azt hiszem, hogy a vándorgyűlés B1 szekciója a feladatát jól teljesítette. Világossá vált, hogy az utánpótlás-nevelés mindenki számára fontos kérdés, amit csak közösen lehet jól megoldani. A megfogalmazott feladatok gyors összefogást igényelnek, hiszen a határidő rövid. Nem kell azonban nulláról kezdenünk, hiszen vannak már jó példák, amit csak tovább kell vinni. A vándorgyűlés a sajtó számára állásfoglalást készített a kérdésről. Orlay Imre, Szekcióvezető


Kiállítók és standok a vándorgyűlésen Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Az idei Vándorgyűlés saját mobil applikációval jelentkezik. Tervezze meg saját programját, kérjen figyelmeztetést, böngéssze az előadások leírását! a 1. TELEPÍTSE CONFCAT@VANDORGYULES

alkalmazást okostelefonjára!

Fedezze fel a 62. Vándorgyűlés 2. programjait! funkciók 3. További r )FMZT[ÎO UÊSLÊQ OBWJHÃDJÓJOEÎUÃT

r r r r r r

,FEWFODFL BQSPHSBNCBODTJMMBHJLPOOBM LFEWFODOFLKFMÕMIFUǩFMǩBEÃTPL

1SPHSBNMJTUBOBQJT[JOUFOUFSFNT[ǶSÊTTFM 4BKÃUQSPHSBNÕTT[FÃMMÎUÃTB mJUUCFÃMMÎUIBUÓñHZFMNF[UFUÊT JTB[FMǩBEÃTLF[EÊTFFMǩUU &MǩBEPLMJTUÃKB &MǩBEÃTPLÊSUÊLFMÊTF TLÃMÃO

4[QPO[PSPL

"OESPJE

A vándorgyűlés reprezentatív keretét a cégek változatos kiállítói standjai adják. Nem volt ez másképpen az idén sem. A több mint 400 négyzetméteren 35 kiállító ajánlotta és mutatta be termékeit, szolgáltatásait és nem utolsó sorban újdonságait az ágazati felhasználóknak. A standokon való megbeszélések, baráti találkozások hosszú távú együttműködések lehetőségeit is megalapozzák és erősítik, mivel a személyes kapcsolatok még mindig meghatározóak.

J04

A 62. Vándorgyűlés számos újdonsággal szolgált – A Vándorgyűlés saját mobil applikációval jelentkezett. Aki feltelepítette az alkalmazást okos telefonjára, az a konferencia előadásairól részletes információval rendelkezett. – Lehetett szavazni a „Legjobb Kiállító”-ra: Legtöbb szavazatot az ABB látványos standja kapta, 2. helyen a C+D Automatika Kft., 3. helyen a Megawatt Mérnökiroda Kft. végzett. A szerencsés nyertes helye már biztosított a jövő évi szegedi kiállításon, mivel a nyereménye egy 6m2 kiállítói stand lett. Az eredményhirdetésre és oklevél átadására a pénteki záró plenáris napon került sor. – Az előadásokra is lehetett szavazni a mobil alkalmazás segítségével.* *(A felmérés nem reprezentatív kizárólag az alkalmazást letöltők és visszajelzést küldők véleményén alapul)

Minden funkció interneten is elérhető! http://vandorgyules.confcat.com/

ENSTO ELSTO Kft. –

Dr. Tóth Judit 120 kV-ot „símogat" az Elektrotechnikai Múzeum kiállítási standján – A szavazó „Kedvencnek” jelölhette azt az előadót, akinek az előadását meg akarja hallgatni. A legtöbb szavazat Dr. Novothny Ferenc: „Hogyan használjuk okosan az energiát (A jövő energetikája) című előadására esett. – Az 1-5 skálán lehetett értékelni az előadókat aki a legjobb előadó és előadás értékelést kapta: Georg Schett: Helyi termék-igényekhez alkalmazkodó globális technológiák – Új trendek a villamosenergia-iparban című előadása. A kiállítókról készített összeállításunkkal azon olvasóinknak is szeretnénk adni tájékoztatást, akik nem tudtak részt venni a 62. MEE Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállításon. A bemutatást a következő lapszámokban folytatjuk.

egy finn cég 25 éve Magyarországon Hazánkban a főként szabadvezetéki- és kábelszerelvényeiről ismert Ensto, már az elektromosautó-töltőkkel is megjelent a magyar piacon. A rozsdamentes acélból készült töltők nemcsak időtállóak, de "RedDot" díjat nyert, formatervezett kivitelükkel vonzó módon illeszkednek egy modern városképbe. Az Ensto 25 éves jubileumát ünneplő magyarországi cégének ügyvezetője, Lakatos Tibor a vándorgyűlés részvevőit pezsgős koccintásra invitálta a konferencia szünetében. A standon a jubileumi gratulációkon túl alkalom nyílt a partnerekkel való további együttműködés, tervek megbeszélésére.


32

10 éves a WAGO Hungária Kft Ebben az évben november 14-én lesz tíz éve, hogy a WAGO Hungária Kft alapító okiratát aláírták. A cég életében változást hoz a 2016-os év. Az eddigi ügyvezető, Szilágyi István nyugdíjba vonul, munkáját az eddigi értékesítési vezető Fodor Róbert veszi át. A vándorgyűlés jó alkalom volt arra, hogy a cégben 2016-tól bekövetkező változást a partnerekkel megosszák. Az idei vándorgyűlésen mutatták be a MaxiCont Kft-vel közösen fejlesztett, a WAGO XTR sorozatú PLC-t alkalmazó transzformátor hűtésvezérlő automatikát. A cégtörténet tulajdonképpen nem 2005-ben kezdődött, hanem már 23 évvel ezelőtt, 1992-ben. 1992 nyarán adta fel az első megrendelését a Maxima Plus Kft a WAGO ausztriai cégének. A WAGO budapesti Információs Irodája és a Maxima Plus eredményes munkája révén már 1995-től a Maxima Plus Kft megkapta a magyarországi vezérképviseleti jogot. A WAGO termékek egyre ismertebbé, elfogadottabbá váltak annak ellenére, hogy egy a szakemberek számára szokatlan megoldással, a rugós csatlakozástechnikával készültek. Évek során minden olyan területen, ahol a német gyártó is sikereket ért el, például a vasút vagy az installációs technika, a magyar piacon is első számú megoldásként használták a szakemberek a „wago” csatlakozókat. A cég neve egybeforrt a rugós megoldás elnevezésével. A cég árbevétele folyamatosan növekedett. Speciálisan magyarországi siker volt az MVM alaphálózati állomások korszerűsítése WAGO kapcsokkal illetve a Paksi Atomerőmű irányítástechnikai korszerűsítése, ahol már a WAGO PLC eszközeit is alkalmazták.

2005-ben a német cégvezetés és a Maxima tulajdonosai közös döntést hoztak a WAGO Hungária Kft létrehozásáról, amire novemberben sor is került, így 2006 január 1-től a magyarországi WAGO képviseletet ez a cég látta el ugyanazzal a személyzettel, mint 2005 december végéig a Maxima Plus. A 2006-os változás nagy lehetőséget adott a lendületes továbbfejlődéshez, amit ugyan megtört a válság, de ennek ellenére ma már több mint kétszerese a cég éves árbevétele a 2005-ös évhez képest! Ebben az évben várhatóan meghaladja az 1,5 milliárdot. A cég ma már 18 fővel dolgozik és nem csak a csatlakozástechnikában, hanem az automatizálásban is komoly szerepet játszik. Példa erre az idei Vándorgyűlésen bemutatott hűtésvezérlő automatika. A cég sikerében része van munkatársak jó munkájának, a cég világszínvonalú termékeinek A további sikerek záloga a WAGO továbbra is töretlen termékfejlesztési munkája, amely révén újabb és újabb korszerű eszközök kerülnek piacra illetve a jól képzett és motivált munkatársak.

Hobbim az elektrotechnika stand Gyakorlati kategória: I. helyezett: Pál Marcell „Amplitúdó modulált Tesla tekercs” (Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Cserháti tagintézménye) II. helyezett: Soós Balázs „Propeller Clock” (Bolyai János Műszaki Szakközépiskola) III. helyezett: Sánta Arnold „Vasanyagok felmágnesezésének vizsgálata” (Verebély László Szakközép és Szakiskola) Számítógépes szimuláció kategória: I. helyezett: Lukács Péter „Szinkron inga” (Sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium)

Pál Marcell

Soós Balázs

Sánta Arnold

33


Lukács Péter

Fiatal műszakiak a fókuszban A MEE Mentor Program az utánpótlás-nevelés érdekében A plenáris ülés végén Günthner Attila irodavezető bemutatta az egyesület Mentorprogramját. Végezetül ismertette a Szakdolgozat, Diplomaterv, OTDK és a Hobbím az Elektrotechnika pályázatok nyerteseit: Szakdolgozat III. díjat nyert holtversenyben: – Dudás Anita (OE): „Költséghatékony integrált épületautomatikai rendszerek” – Bóka Jenő (OE): „Szemlencse ragasztó berendezés megvalósítása” Szakdolgozat II. díjat nyert: – Kóczián István (BMGE): „Vezetett zavartűrés vizsgálat módszere a 2-150 kHz-es tartományban és alkalmazása villamos fogyasztásmérőkre” Szakdolgozat I. díjat nyert: – Mózes Tibor (OE): „IGCC csatlakozás lehetőségei” Diplomaterv II. díjat nyert: – Máté Ádám (BMGE): „Tranziens stabilitás mértékének vizsgálata eltérő részletességű rendszermodelleken”

Diplomaterv I. díjat nyert: – Uhrin Mihály Balázs (BMGE): „Villamosan közeli szélerőmű parkok hálózati csatlakozási feltételeinek vizsgálata” Kiemelt pályamunka díjat nyert: – Kurtyán Zsófia (BMGE): „Napelemes mérőrendszer összeállítáGünthner Attila irodavezető sa NEPLAN” szoftverrel OTDK Különdíjak: – Takács Borbála: „Háztartási méretű fotovoltaikus termelés értékelése” – Mayer Martin János: „Napelemek termelés előrejelzésének pontosítása” – Fazekas Tibor: „Az adathiány kezelése az öregedő villamosenergia rendszer élettartam analízise során” Hobbim az Elektrotechnika – I. helyezett: Pál Marcell: „Amplitúdó modulált Tesla tekercs” – II. helyezett: Soós Balázs: „Propeller Clock” – III. helyezett: Sánta Arnold: „Vasanyagok felmágnesezésének vizsgálata” Számítógépes szimulációs környezetben való bemutatás – I. helyezett: Lukács Péter: „Szinkron inga”

Uhrin Mihály Balázs

Villamosan közeli szélerőműparkok hálózati csatlakozási feltételeinek vizsgálata NEPLAN szoftverrel MEE 2015. évi Diplomaterv Pályázat I. helyezett Jelen összefoglaló a szerző 2015 júniusában megvédett diplomaterve alapján készült [1]. A cikk a NEPLAN szoftverrel történő, szélparkok csatlakozási modellezését, illetve a szélsebesség eloszlásától függő szélparki középfeszültségű kábelhálózat méretezését mutatja be.

1. Bevezetés A feladatom egy ikerszélpark szimulációs modelljének elkészítése volt a hazai gyakorlatban is használt NEPLAN szoftverrel [2]. A feladat részét képezte a szélpark középfeszültségű kábelhálózatának méretezése, hogy megfeleljen a hazai előírásoknak és gazdaságilag is a legkedvezőbb megoldást adja. Az iker, mint jelző azt hivatott érzékeltetni, hogy a dolgozatban feltételezett konfigurációban egymáshoz villamosan és földrajzilag is közel üzemel két azonos villamos teljesítményű szélpark. A diplomaterv-feladat kidolgozása során egy ilyen ikerszélpark hálózati csatlakozási modelljét készítettem el. Az egyenként 20 MW-os park generátorai egy-egy 25 MVA-es 132/22 kV-os transzformátoron keresztül csatlakoznak egy meglévő 132 kV-os távvezeték felhasításával létesülő alállomáshoz. A feladat igen izgalmas és összetett volt számomra, mert korábban több egyetemi feladatomhoz is használtam már a NEPLAN szoftvert, de a program ennyire mély ismeretére egyik alkalommal sem volt szükségem. Az egyszerű LoadFlow futtatásokon kívül további modulok megismerése is szükséges


volt ahhoz, hogy a kitűzött diplomaterv-feladat teljes körűen, a hazai tervezési gyakorlatnak megfelelően el tudjam végezni. Ehhez szükségem volt a zárlatszámító, a kontingenciaanalízis és a profilos LoadFlow modul megismerésére is.

2. A szélpark középfeszültségű kábel-hálózatának méretezése A KÖF kábelhálózat méretezését műszaki és gazdasági szempontok alapján végeztem el. Az üzemi tartós áramterhelhetőséget, illetve a zárlati áramterhelhetőséget figyelembe véve határoztam meg az adott parkban alkalmazható legkisebb kábelkeresztmetszetet. A számítások alapján igazoltam, hogy a legkisebb beruházási költségű megoldás nem azonos a legjobban megtérülő megoldással. A gazdasági szempontokat figyelembe véve határoztam meg, hogy a kábelhálózat telepítési költsége, illetve belső hálózaton keletkező veszteségből adódó árbevétel-kiesés 20 éves időszakra vetítve, milyen kábelkeresztmetszetek alkalmazása esetén lesz minimális.

34

A szélpark(ok) kábelhálózatának méretezésénél figyelembe vettem az MSZ-13207 szabványban foglaltakat, miszerint a kábelek névleges terhelhetősége csökken, attól függően, hogy milyen módon történik a fektetésük (több kábelrendszer egymáshoz közel, homokágyban, esetleg védőcsőben). A kábelhálózat méretezéséhez a 10 méteres magasságban rendelkezésemre álló mért szélmérési adatokból matematikai úton generáltam a rotor magassághoz tartozó adatsorokat. A valós és a becsült szélsebesség-eloszlásból származó eredményeket egymással összevetve megállapítottam, hogy a gazdasági optimumot biztosító méretezéshez szükséges lenne a szélpark tervezése előtt/alatt - a szélturbinák rotor-magasságában végzett - szélmérési adatoknak a szélparkot tervező cég rendelkezésére bocsátására, mivel a valós adatokból és a matematikai úton generált adatokból becsült szélsebesség eloszlás jelentősen eltérő eredményeket ad. Azonos kihasználási óraszámot feltételezve a matematikai úton becsült szélsebességeloszlás sokkal kisebb éves veszteséget eredményezett, mint a valós szélmérési adatokból becsült értékek. Ezért a telepítési helyszín szélkihasználásának ismerete önmagában nem jelent kellő információt ahhoz, hogy egy szélpark KÖF kábelhálózatát optimálisan méretezni lehessen. A telepítési költséget és a veszteségből eredő bevételcsökkenés összevetésével arra az eredményre jutottam, hogy a felfűzött kábelhálózati struktúra a leggyorsabban megtérülő kialakítási forma. Igaz ugyan, hogy a lépcsős felfűzött struktúrával a jobban terhelt kábelek vesztesége csökkenthető, de ez a fajta megoldás bonyolítja a kollektorhálózat felépítését. A számításaim alapján az egyszeres névleges szélturbinaáramnak kitett kábeleket nagyobb szélkihasználtság esetén is 95 mm2 keresztmetszetűre érdemes választani. A kétszeres névleges áramnak kitett kábeleket pedig szélkihasználtságtól függően 95, 150 vagy 240 mm2-es keresztmetszetet igényelnek. A számítógépes szimulációk és az OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat) szélsebesség adatai alapján a KÖF kábelhálózaton fellépő éves veszteség 87,01 MWh, ami az éves energiatermelés 0,267 %-ával egyezik meg, 9,3 %-os szélkihasználtság mellett.

3. NEPLAN szimulációk A nagyfeszültségű távvezeték felhasításával létesülő ikerszélerőműpark és a közös nagyfeszültségű gyűjtősínre különböző hosszúságú irányvezetékekkel csatlakozó szélerőműparkok NEPLAN szimulációs modelljének megalkotása után (1. ábra) meghatároztam, hogy normál és üzemzavari körülmények között milyen hatással van a szélpark a hálózaton fellépő lassú feszültségváltozásra. Ezt követően

elemeztem, hogy a szélpark milyen mértékű zárlati teljesítménynövekményt eredményez a térség NAF/KÖF transzformátorállomásaiban. Megállapítottam, hogy a vizsgált hálózaton a szélpark létesítése nem igényel további hálózatfejlesztési beavatkozást. A szélpark csatlakozása nem sérti az áramszolgáltatók előírásait, a vonatkozó szabványokban foglaltakat. Viszont meg kell említeni, hogy a szélturbinák teljesítménytényezőjét érdemes cosφ=1, illetve cosφ=0,99 (induktív) közötti értékek között tartani. A nagyfeszültségű hálózati körzetben a veszteségek a szélpark telepítését követően kismértékben csökkentek. A meddő veszteségek szempontjából az volt megfigyelhető, hogy a hálózat a kiindulási állapotában kismértékben induktív volt, a szélpark kiépítése után pedig kapacitív jellegű lett. Ez a távvezetéki terhelések lecsökkenésének és a feszültségviszonyok kismértékű megváltozásának tudható be.

2. ábra Szélparkon belüli zárlati árameloszlás A zárlati vizsgálatok célja a szélparkon belüli zárlati árameloszlás és a közeli alállomások zárlatiteljesítmény-változásának meghatározása volt. A zárlati árameloszlás eredményeit felhasználtam a KÖF kábelhálózat méretezéséhez is, hiszen a kábeleknek a rajtuk átfolyó zárlati áramot a zárlatvédelem működéséig el kell tudniuk viselni. A NAF hálózatra végzett zárlatszámítások igazolták, hogy a szélpark nem okoz számottevő zárlati teljesítménynövekedést a szomszédos alállomások NAF gyűjtősínén.

4. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom Laza Sándornak a LoadFlow Kft. ügyvezetőjének, Bagi Istvánnak az Elinor Mérnökiroda Kft. ügyvezető igazgatójának és Prikler Lászlónak konzulensemnek (BME Villamos Energetika Tanszék) a Neplan szoftver használatához és a diplomaterv kidolgozásához adott értékes szakmai tanácsaikért. Irodalomjegyzék [1] Uhrin Mihály Balázs – „Villamosan közeli szélerőműparkok hálózati csatlakozási feltételeinek vizsgálata NEPLAN szoftverrel”, Diplomaterv, 2015, BME Villamos Energetika Tanszék [2] www.neplan.ch

Uhrin Mihály Balázs Villamosmérnök, volt MSC-s hallgató BME Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet Csoport

1. ábra A vizsgált hálózat NEPLAN modellje

35


Újabb mérföldkő a környezetbarát buszfejlesztésben az Evoprónál Már évek óta figyelemmel kísérjük, nemcsak az evopro Bus Kft. buszfejlesztéseit, hanem a cég más jelentős fejlesztéseit is, amelyekről rendszeresen tájékoztatást is adtunk és adunk a lap hasábjain. A 62. MEE Vándorgyűlésén Siófokon, szeptember 16-18-a között a közel 800 résztvevő láthatta, megtapasztalhatta, sőt kipróbálhatta a MODULO elektromos buszt. Két napon át a szállodák között bonyolította a MEE vendégek szállítását. Szenzációszámba ment az, hogy milyen nagy a busz nyomatéka, szép, kényelmes és elegáns a kivitelezése. Köszönet az evopro Kft. vezetésének, hogy ezt az élményt lehetővé tette a rendezvény résztvevőinek! Ez alatt az egy hónap alatt a MODULO moduláris felépítésű buszcsalád jelentős eseményeinek is tanúi lehettünk. .

Magyar Termék Nagydíjat® kapott az evopro Bus Kft.

2015. szeptember 3-án 54 magyarországi vállalat képviselője között Dékány Donát, az evopro Bus Kft. ügyvezetője az Országház Felsőházi Termében, Koszorús László Gáspár úrtól, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárától ünnepélyes keretek között vette át a Magyar Termék Nagydíj® kitüntetettjeinek járó minőségtanúsító elismerő díszoklevelet és trófeát, a MODULO moduláris felépítésű autóbuszcsalád megvalósításáért.

Ez a Modulo szállította a vándorgyűlés résztvevőit a szállodák között A díjnyertes termékben az újdonságot egyrészről az innovatív kompozit önhordó szerkezet, illetve a hajtáslánc modularitása jelenti. Itt jegyzem meg, hogy 2014-ben az evopro cég Magyar Termék Nagydíjat kapott vasúti diagnosztikai rendszerének Elektrotechnika Különdíjat adhattam át.

Projektzáró esemény a mátyásföldi buszgyárban

Dékány Donát átveszi a Magyar Termék Nagydíjat a Parlamentben

Az evopro munkatársak a díjjal A 18. alkalommal meghirdetett Magyar Termék Nagydíj® Pályázat célja azon vállalkozások díjazása, amelyek termékei vagy szolgáltatásai kiváló minőségűek, előállításában kiemelt szerepet játszik az innováció, értékesítésükben pedig a munkahelyteremtés alapját is képező exporttevékenység. A munkatársak kitartó munkájának köszönhetően az evopro innovációs projektjei között a MODULO buszcsalád az első olyan eredmény, mely önálló termékként jelenhet meg a hazai és külföldi tömegközlekedésben.


Egy újabb mérföldkő tanúi lehettek az evopro Kft. meghívottai, akik 2015. szeptember 30-án a mátyásföldi volt NABI buszgyár telephelyén gyűltek össze. A gazdaságfejlesztési operatív program keretében 675,1 millió forint úniós támogatással, 1 milliárd 360 millió forintból innovatív környezetbarát városi járműcsaládot fejlesztett ki az evopro Kft. – mondta a projekt záróeseményén Rákossy Balázs, európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. A projekt keretében egy gázhajtású buszt, egy felsővezeték nélkül is közlekedni képes trolibuszt és egy, a korábbihoz képest új, elektromos hajtású buszt fejlesztettek ki, ez utóbbihoz még egy töltőt is konstruáltak - mutatta be az eredményt Bodnár Balázs, a cég ügyvezető igazgatója. Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány a következő esztendőkben aktív iparpolitikával és az újraiparosítás folytatásával támogatja a gazdaság növekedését. Kiemelten fontos a kutatásfejlesztés és az innovációs értéklánc is. Mészáros Csaba, az evopro csoport elnök-tulajdonosa kifejtette, hogy 75 elektromos töltővel lefedhető az Rákossy Balázs államtitkár

36

A projektzáró esemény vendégei a gyártócsarnokban ország, további ugyanennyivel pedig már 20-30 kilométerenként lehet egy olyan töltő, amely 15 perc alatt feltölti a jármű akkumulátorát. A városokban az evopro által kifejlesztett, villámtöltő berendezéseket lehetne telepíteni - jegyezte meg. A BMW 2022-től csak kompozit járműveket tervez gyártani, a Mercedes-Volvo pedig az elektromos buszokban látja a jövőt. Az evopro csoportnál a kettő együtt már megvan és képesek arra, hogy 2025-ig a magyar tömegközlekedésben esedékes járműcserékhez szükséges mennyiség felének biztosításaként legyártsák az elektromos, kompozit szerkezetű autóbuszokat. Mit tehetünk hozzá még ehhez a történethez? Végigmenve a hajdan nagy múltú buszgyár területén, látva a magyar buszgyártás megőrzött járműveit, azt kívánjuk, hogy térjen vissza mielőbb a sikeres múlt, de a jelenkor korszerű járműveivel!

Tisztelt Olvasó! Igen nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy meghívtak előadni a Magyar Elektrotechnikai Egyesület ABB által szponzorált 2015. évi konferenciájára. Örömmel tapasztaltam, hogy jó néhány száz aktív résztvevő - akik a szakma különböző területeiről jöttek, - a plenáris szekciót követően – szakmaszeretetüket bizonyítandó - a szünetekben az elhangzottakról élénken vitatkoztak. Számosan érdeklődve figyelték, hogy mi megy végbe a világ távolabbi részein, a villamos energetika területén. Az esemény helyszíne, a konferencia, az ország egyik legszebb nyaralóhelyén, csodálatos környezetben, a gyönyörű Balaton mellett volt. Örülök, hogy megoszthattam a hallgatósággal kedvenc témámat: Hogyan képes a hálózat az egyre növekvő megújuló energiákat fogadni? Röviden azokra a kulcspontokra fókuszáltam, amik az európai energetikai iparnak a legfontosabbak a megújuló energiák rendszerbe integrálása során. Dániában például a szélenergia, az év bizonyos óráiban fedezi az ország teljes energia szükségletét. Azonban az intermitens jellegű megújuló energiák ilyen mértékű támogatása bizonyos ártorzulásokat is okoz. Éppen ezért a megújulók hasznosítása kihívást jelent a hálózati üzemeltetők számára is. Új szabályozási rendszerek szükségesek, melyek a termelés és fogyasztás egyensúlyát minden időpillanatban biztosítják. Az energia végfelhasználói olcsó áron kívánnak az energiához hozzájutni, függetlenül a szél-, nap és egyéb megújuló energiák intermittenciája miatti növekvő, költséges, komplex szabályozástól. Ellentétben a hagyományos helyzettel, amikor a termelés és fogyasztás földrajzi közelségben volt egymással, a megújuló

37

Mészáros Csaba, Rákossy Balázs és Bodnár Balázs – a 8 m-es Siemens elektromos busz projektzáró átadása

A buszgyártás megőrzött járművei a gyár udvarán

energiák termelése a legtöbb esetben távol esik a fogyasztótól, ezért hosszabb távra kell szállítani. Ez költséges, és járulékos gondokkal jár. A termelés és fogyasztás egyensúlyának fenntartása un. tárolási és terhelési managementet igényel. Ezt az új igényt a hálózati stabilitás érdekében biztosítani kell. Annak előfeltétele, hogy a legjobb áron biztosítani tudjuk a villamos energia szabad kereskedelmét, megfelelő hálózati infrastruktúrával kell rendelkezzünk. Az EU rendszerirányítókkal közösen egy 10 éves hálózat fejlesztési tervet dolgozott ki, amelyben szisztematikusan meghatározza a „szűk keresztmetszeteket” és intézkedik azok megszüntetéséről. Tekintettel a régiók közötti átviteli hálózatokra, kisebb tartalékkapacitásokat kell biztosítani, miután a nagyobb földrajzi területeken egyszerűbb a terhelési csúcsokat elsimítani, az egyes régiók úgy mond, kisegítik egymást. Meg vagyok győződve róla, hogy Európában felismerték az idők szavát, és nagy örömmel látom, hogy a villamos energetikai rendszer egyre rugalmasabb lesz, fejlődik a smart grid technika és a megújuló energiák egyre nagyobb hányadot képeznek energiamixünkben. Ezekkel a szavakkal kívánok Önöknek minden jót, és kívánom továbbá, hogy leljék örömüket az Elektrotechnika ez új számának olvasásában. Georg Schett Vice President Head of Market Innovation for ABB Power Products and Power Systems Division Located in Zürich


Hírek Nagy érdeklődés kísérte 5. MVM Energia Futamot Az MVM Zrt. idén ötödik alkalommal rendezte meg szeptember 19-én az Európai Mobilitási Hét társrendezvényeként zajló 5. MVM Energia Futamot, melyen negyven csapat különleges prototípusai, átalakított szériaautói, elektromos versenyautói és motorjai versenyeztek Budapest szívében, a Széchenyi téren.

nem hagyományos meghajtású járművek vezetői. Ennek keretében a szép számban kilátogató érdeklődők szurkolhattak a saját építésű vagy átépített közlekedési eszközöknek, melyeket elektromos áram, sűrített levegő és természetesen emberi erő is hajtott. A versenyben résztvevőknek azonban nem volt elég a gyorsaság, a sikeres szerepléshez elengedhetetlen volt a megbízhatóság, a kreativitás és az innovatív gondolkodásmód, melyet közel másfél millió forint összdíjazású díjjal jutalmaztak a szervezők. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. évről-évre azzal a céllal rendezi meg a MVM Energia Futamot, hogy támogassa a környezetvédelemi fejlesztéseket, az innovációt és a fiatal mérnökök munkáját. A szervezők fontosnak tartják a lakosság környezettudatos gondolkodásának formálását azáltal, hogy testközelbe hozzák a közeljövőben elérhető, benzin vagy gázolaj nélkül működő, nem mindennapi hajtású járműveket. Bally Attila, az MVM kereskedelmi vezérigazgató-helyettesének megnyitója után elsőként a motorkerékpárok vágtak neki a Széchenyi téren kialakított versenypályának, majd összesen nyolc kategóriában próbálhatták ki tudásukat a különböző

Természetesen a kisebbekre is külön gondoltak a házigazdák, mert többek között külön gyermek elektromos gokart, gyerekeknek szóló, a fenntartható fejlődéshez köthető programokkal, látványos fizikai és kémiai bemutatókkal, energiatakarékossági játékokkal várták a vállalkozó szellemű fiatalokat. Emellett a futam látogatói a nyitott boxutcában testközelből is megismerkedhettek a nem mindennapi járművekkel, az érdeklődők pedig kipróbálhatták a már kereskedelmi forgalomban is kapható elektromos- és plug-in hibridautókat, amelyek a következő évtizedekben forradalmasíthatják a városi közlekedést. Kép, szöveg: Mayer György

Nekrológ Polgár Péter (1931 – 2015) Polgár Péter 1931. november 1-jén, Orosházán egyszerű család gyermekeként született. Pályafutásának meghatározó szakaszát 1956 szeptemberében, az OVILLEF-nél (Országos Villamos Energia Felügyelet) kezdte és itt is fejezte be 1995-ben, amely céget akkor Állami Energetikai és Energiabiztonság-technikai Felügyeletnek hívtak. Közel 40 évig dolgoztunk együtt. Úgy ismertük és szerettük, mint egy cselekvő, energiával, sajátos humorral teli fiút, majd férfit. Hobbija volt a vitorlázó repülés, nagyon boldog volt, amikor megkapta az ezüst koszorút. A hazai közvilágítás izzólámpás korszakától elindulva, a fénycsöves próbálkozások, majd a nagyléptékű higanylámpás fejlesztések, ezeket követő nátriumlámpás korszerűsítések, és végül a kompakt fénycsövekkel való létesítések


kísérték végig szakmai életét. Aktívan részt vett a közvilágítási szabványok megalkotásában, segítette a tervezőket ezek megismerésében és helyes alkalmazásában. Abban az időben a világítástechnikai tudásunkat elsősorban német és angol szakirodalomból merítettük, angol és német nyelvtudásával igen hatékonyan részt vett ezek lefordításában és értelmezésében. 1960-tól 2012-ig részt vett a MEE Közvilágítási Munkabizottság munkájában, a Közvilágítási Ankétok állandó előadója volt. A négy évtizedes aktív pályafutását követően, még sok éven keresztül aktívan részt vett az egyesületi munkában. Azt hiszem, úgy marad meg sokunk emlékezetében, mint a hazai közvilágítás korszerűsödésének éves regisztrálója és a közvilágítási ankétokon ezeknek az adatoknak az ismertetője. 2008-ban a Magyar Világítástechnikáért díjjal köszönte meg a Világítástechnikai Társaság a hosszú évtizedeken át végzett lelkes és szakszerű munkáját Megemlékezésemet Márai Sándor soraival zárom: „Most pontot teszek, s mint aki vesztett csatából maradt meg hírmondónak, s elfújta mondókáját: emlékezni és hallgatni akarok.” Radványiné Novotny Olga

38

Korszerű melegvíz előállítás HAJDU hőszivattyús forróvíztárolóval Napjainkban egyre gyakrabban kerül előtérbe a kérdés, hogyan hogyan tudjuk családi házunk, lakásunk rezsiköltségét még jobban csökkenteni. Ha már megtörtént a nyílászárók cseréje, a külső fal szigetelése, felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőség van a további korszerűsítésre, amely viszonylag alacsony költséggel megoldható. A magyarországi lakások, családi házak túlnyomó része a használati meleg vizet vagy villamos áramból, vagy pedig földgázból állítja elő. Ezeknek a kiváltására egy olcsó alternatíva lehet a hőszivattyús bojler beépítése. Ez történhet a jelenlegi rendszer kombinációjával, vagy teljes cseréjével is. A feladat megoldására létezik egy magyar gyártmányú készülék, amelyet a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. gyárt és Magyarországon is kapható. A készülék működési elve: A hőszivattyú a lakás elhasznált levegőjét felhasználva melegíti fel a tárolóban lévő vizet 60 °C-ra. Amennyiben a hőszivattyúból kifúvott levegőt nem vezetjük a helyiségen kívülre, úgy ez a hőelvonás hűti a helyiséget. Ha a készülékből kiáramló levegőt kivezetjük, akkor a helyiség vagy lakás szellőzését szolgálja. A készülék a ház szellőztető rendszeréhez is csatlakoztatható. Mivel nedvességet nyer ki az elhasznált levegőből, így a helyiség levegőjét szárítja. Összefoglalva az előbbieket: a használati melegvíz előállítása mellett ugyanaz a készülék további előnyökkel is szolgálhat, úgymint szellőztetés, légkondicionálás és páramentesítés!

Elektromos fűtőtest segítségével a használati víz 60 °C-ra felmelegíthető, tehát ez azt is jelenti, hogy önmagában egy hőszivattyús bojler képes ugyanazt kimeneti hőmérsékletet produkálni bármilyen időjárási viszonyok mellett, mint bármelyik hagyományos villanybojler, vagy gázüzemű vízmelegítő. Itt érdemes megemlíteni a rendszer előnyeit és hátrányait is. Amit nagyon fontos tudni és mérlegelni egy ilyen hőszivattyús rendszer beépítésekor, hogy milyen hőmérséklet-ingadozás van a helyiségben, illetve a betápláláshoz használt levegő hőmérséklete milyen tartomány között ingadozik. Általánosságban jellemző a hőszivattyús rendszerekre, hogy a téli hónapokban, ha a betápláláshoz használt meleg levegő hőmérséklete csökken, akkor a rendszer hatásfoka is ezzel párhuzamosan csökken. Egy ilyen készülék működési tartománya rendszerint -7 °C és + 43 °C között mozog. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a készülék +43 °C fokon sokkal jobb hatásfokkal (C.O.P-vel) üzemel, míg a tartomány alsó részén már esetenként szükséges, hogy a kiegészítő fűtés is besegítsen a melegvíz előállításánál. Ez a rásegítés azonban még mindig azt jelenti, hogy egy ilyen készülék optimális esetben harmad annyi energia felhasználásával képes üzemelni, mint egy villanybojler. Ez egy 25 °C hőmérséklet esetén 3.5 C.O.P értéket jelent. Itt érdemes kitérni emiatt a kombinálhatóságra is. Mivel a hőszivattyú rásegítő elektromos fűtése már önmagában képes kb. 100-120 litert tud a fűtőegység felfűteni, ezért a villany vagy gázbojlerekkel történő kombinálás értelmetlen. A készülék kialakítása azonban olyan, hogy a HMV tartály belsejében további csőkígyó helyezkedik el, ami lehetőséget ad napkollektorral történő kombinálással, vagy akár a vegyes tüzelésű kazán fűtési rendszerével történő összekapcsolásra, és ezáltal a fűtésre szánt hőt melegvíz készítésre is használhatjuk. A beépített csőkígyó lehetőséget ad hő kivételére is, így pas�szív házak fűtésére is felhasználható és elegendő a hőszivattyú által termelt hő. A tartály és a belsejében elhelyezkedő csőkígyó külső része tűzzománc bevonattal rendelkezik, továbbá beépített aktív anód biztosítja a korrózióvédelmét. A készülék anódfogyás kijelzővel rendelkezik, amely az anód állapotát, elhasználtságát mutatja, és a készülék leürítése, megbontása nélkül ellenőrizhető az anód állapota. A készülék önálló szabályozással rendelkezik, rengeteg előre beprogramozott beállítási lehetőséggel. Az alap beállításoknál ki kell választani, hogy a készülék tisztán hőszivattyúként, ECO módban, vagy kombinált üzemmódban a kisegítő fűtés felhasználásával, vagy akár csak hagyományos villanybojlerként üzemeljen elektromos áram felhasználásával. A felhasználó a három fajta üzemmódot a szerint választja ki, hogy a környezetből a készülék mennyi energiát tud felszabadítani és felhasználni, illetve milyen hőmérséklettel rendelkezik a lakásba belépő hidegvíz. Természetesen kiválasztható az is, hogy milyen hőmérsékletű melegvizet szeretnénk előállítani, de akár időzíthetjük is a hőszivattyút, hogy mikor üzemeljen és milyen időtartamig. Helmeczi Árpád HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. (X)

2015-2016 Országos rendezvénysorozat

Az országos rendezvénysorozat folytatódik 2015-16-ban is Minőségi villanyszerelés

Villamos felülvizsgálatok - Épületek villamos berendezéseinek biztonsága A rendezvénysorozat célul tűzi ki, hogy az üzemeltetésben résztvevő szakemberek mindennapi munkáját segítse, útmutatást adjon a felelősségteljes minőségi munkavégzéshez, naprakész információt adjon a vonatkozó jogszabályi, szabványosítási háttérről. Az előadások lehetőséget nyújtanak a szakmai ismeretek frissítésére, az épületek villamos berendezéseinek villamos felülvizsgálatával kapcsolatos folyamatok összefoglalására. A résztvevők számára az előadások között önköltséges büfé ellátást biztosítunk. Regisztráció a helyszínen 9.00 órától.

A hallgatóság részvétele előzetes online regisztráció esetén díjtalan. További részletek, regisztráció: www.infoshow.hu Az egyes helyszíneken hasonló tematika alapján bonyolítjuk a rendezvényt. A tervezett program az alábbiak szerint alakul:

Tervezett Program* 9.30-tól 16.00-ig

Előadás címe

Előadó

Cég

Bemutatkozás

MEE helyi vezető

Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE)

Szakmai környezet, aktuális jogszabályi változtatások, szabványmódosítások összefoglalója

Mucsi Gyula

Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége (EMOSZ)

Tervszerűen, egyszerűen

Fodor Róbert

WAGO Hungária Kft.

Hogyan védekezzünk a kondenzvíz képződés ellen?

Pásztohy Tamás

Hensel Hungária Villamossági Kft.

Kávészünet Villám- és túlfeszültség-védelem felülvizsgálatának elméleti és gyakorlati kérdései

Dr. Kovács Károly

DEHN+SÖHNE GmbH.+Co. KG

Okos műszerválasztás bölcs felülvizsgálóknak

Furján Attila

C+D Automatika Kft.

Az új OTSZ és a Villamos TvMI hatása a villámvédelem létesítésére, felülvizsgálatára

Kruppa Attila

OBO Bettermann Kft.

Ebédszünet Bemutatkozás

Mucsi Gyula

Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége (EMOSZ)

Felülvizsgálat a világítástechnikában

Pankasz László

ELMON Hungária Kft.

Biztonsági világítás létesítése, felülvizsgálata

Fehér Tamás

Eaton Industries Kft.

Intelligens megoldások lakossági és ipari fogyasztók részére a villamosenergia-elosztásban

Kozma László

Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt.

Előadásokhoz kapcsolódó kiállítás megtekintése, tombola eredményhirdetés *A változtatás jogát fenntartjuk

2015. november 17. Szeged 2015. november 24. Győr

Helyszínek:

2015. december 1. Budapest 2016. február 2. Kecskemét 2016. február 25. Esztergom

2016. március 10. Debrecen 2016. március 22. Zalaegerszeg

HAJDU hőszivattyús forróvíztároló

Recommend Documents