1956 - háború volt? Háború, erőszak, nemzetközi jog Valki László 2011
1
2
Líbia – háború folyik?
Az erőszak örök? Abu Szimbel II. Ramszesz i.e. 13. sz.
3
4
Erőszak az emberi társadalomban
Erőszak az állatvilágban Csoportban élő állatok szüntelen küzdelme – táplálékért – vízért – területért – nőstényekért – rangsorbeli helyért
Némi darwinizmus: sikeresek utódjai… Küzdelem intenzitását enyhíti: rangsor 5
Prehisztorikus kor: törzsek 22%-a évente legalább egyszer, 65%-a folyamatosan
12 e éves núbiai sírok: 50% erőszak áldozata
19. sz. ausztrál törzsek: férfiak 25%-a erőszak áldozata
20. sz.: két világháború
20. sz.: Korea, Vietnám, Afganisztán, Ruanda
21. sz.: afganisztáni, iraki háború
21. sz.: líbiai polgárháború 6
Háború általános fogalma
Eszközök Hatásfok, hatótávolság
Fegyveres erőszak Legalább két fél között (egyik kormány) Jellegük: polgárháború nemzetközi háború nemzetköziesített polgárháború
Kezdetben: csak izom Kő, bronz, vas, ló Tűz (lőpor, majd ismétlőfegyverek) Sorozott tömeghadseregek (18. sz.) Tömegeket pusztító (légi) támadások (20. sz.) Nukleáris fegyver (1945) Informatika fegyverfejlesztésben (1990-es évek) Kibernetikai hadviselés (1998)
Nemzetközi jog: „(international) armed conflicts” 7
Lőpor összetétele (1044)
8
Hirosíma: Ground zero
9
Áldozatok száma millióban („all inclusive”) 60-72 30-60 25 20 15 5-9 3,8 3,5-6,0 3-11,5 2,5–3,5 2,3–3,8 1-1,5 1 1 1 0,5-1
10
Háborúk jellege Hódító (imperialista) Gyarmati (brit-francia, Indiáért, Amerikáért) Nemzeti felszabadító (algériai) Vallás- (keresztes) háborúk Dinasztikus (spanyol örökösödési) Kereskedelmi (ópiumháború) Forradalmi (francia) Gerilla-háború (Dél-Vietnám) Polgárháború „Nemzetköziesített” polgárháború (spanyol) Preventív háború (Irak?)
II. világháború Mongol hódítások (13. sz.) Mandzsu hódítás Kínában (1616–1662) Kína-Japán (1931–1945) I. világháború Orosz polgárháború (1917–1921) Kongó (1998–2004) Napoleoni háborúk (1804–1815) Harmincéves háború (1618–1648) Korea (1950–1953) Vietnám (1945–1975) Szovjet invázió Afganisztánban (1979–1989) Irak-Irán (1980–1988) Korea japán meghódítása (1592-1598) Nigériai polgárháború (1967–1970) Ruandai népirtás (1994) 11
12
Keresztes háborúk
Néhány elmélet Pszichológiai: emberi természet inherens vonása - gyűlölet, etnikai, ideológiai ellentétek Szociológiai: belpolitika okok Demográfiai: Malthus - túlnépesedés Youth bulge - 16-30 évesek, lakosság 3040%-a Racionalista: mindkét fél „racionális” döntést hoz Gazdasági: gyarmat, piac, természeti erőforrások (hódító) 13
14
Fegyveres konfliktusok fajtái, arányai
Pacifizmus Erőszak teljes elutasítása
Mahatma Gandhi
16
Fegyveres konfliktusok intenzitása
17
Fegyveres konfliktusok régiók szerint (1946-2007)
18
Jó hírek
20. századig nem tiltott
1. 1945 óta nagyhatalmak nem háborúznak 2. 1970-es évek óta nincs gyarmati háború 3. 1990 óta nincs „proxy-háború” (Grúzia?) 4. 1990 óta kevés nemzetközi háború (5%) 5. 1990 óta csökkenő fegyveres erők 6. Konfliktusok alacsony intenzitásúak 7. Kis tűzerejű fegyverek 8. Terrorizmus: számszerűen kevés áldozat 9. Nemzetközi erőfeszítések szélesedtek 10. Békefenntartó műveletek 2/3-a eredményes
Kivéve: megnemtámadási szerződések „Igazságos” és „igazságtalan” háború Deklarált cél: jogsértés megtorlása Egyetlen kérdés: hadiállapot áll-e fenn?
19
20
Háború a 20. század elejére diszfunkcionálissá vált
I. világháború 15 m halott
21
Népszövetség (1919)
22
Briand-Kellogg paktum (1928) 1. cikk „A magas szerződő felek népeik nevében ünnepélyesen kijelentik, hogy a háborúnak a nemzetközi viszályok elintézése céljából való igénybevételét elítélik, és egymáshoz való viszonyukban erről, mint a nemzeti politika eszközéről lemondanak.” 2. cikk „…vitáik… megoldását csak békés úton kereshetik…”
1. Nem indítanak háborút területi épség, politikai függetlenség ellen 2. Vitás kérdéseket választott bíróság vagy Tanács elé terjesztik 3. Ezek döntése után három hónapon belül nem kezdenek háborút 4. Az ellen, aki végrehajtja a döntést, nem indítanak háborút Csak elvben tiltotta a háborút 23
24
II. világháború
Teljes erőszaktilalom
55 millió halott
ENSZ-alapokmány 2. cikk 4. bek.: A szervezet tagjainak nemzetközi érintkezéseik során „tartózkodniuk kell”: 1. más állam területi épsége vagy politikai függetlenség ellen irányuló 2. vagy az ENSZ céljaival össze nem férő egyéb 3. erőszak alkalmazásától, erőszakkal való fenyegetéstől
Szudétanémetek köszöntik a bevonuló Hitlert
25
26
Mi az „erőszak”?
Két kivétel 1. önvédelem
Délszláv háború: berepülés + Barcs? Tirani-szoros blokád alá vétele? Nukleáris rakéták telepítése Kubában? Szeptember 11.?
2. BT-felhatalmazás alapján
27
Barcs bombázása (1991. október)
28
Tirani-szoros blokádja (1967)
29
30
ENSZ-alapokmány: fogalomzavar
Első értelmezési viták
Preambulum: „megmentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól”
SZU: van politikai, gazdasági agresszió is
1. (1) támadó cselekmények (acts of aggression), a béke más módon történő megbontása
Kisebb határincidensek
2. (4) erőszakkal való fenyegetés vagy erőszak alkalmazása 39. béke veszélyeztetése, megszegése, támadó cselekmény 41. fegyveres erő alkalmazása (use of armed force) 44. erőszak használata (use of force) 51. fegyveres támadás (armed attack)
31
Agresszió: Nürnberg, Tokió (1945) Béke elleni bűntett: nemzetközi szerződések megszegésével
32
„Államok baráti kapcsolatait, együttműködését szabályozó elvek” Közgyűlési nyilatkozat (1970)
„agresszív háború” tervezése, megindítása, folytatása
1. Erőszaktilalom nemzetközi határok védelmében (demarkációs, fegyverszüneti vonalak is) 2. Nincs erőszaktilalom önrendelkezési jog érvényesítőjével szemben – utóbbi támogatást kérhet, kaphat 3. Represszália nem állhat erőszak alkalmazásában 4. Más állam rendjének erőszakos megdöntésére: fegyveres, terrorista cselekmény 33
34
1. Támadás, megszállás, annexió
Agresszió-tényállások (1974) 3314. sz. ENSZ közgyűlési határozat az agresszió meghatározásáról
Észak-Korea → Dél-Korea (1950)
Fegyveres erő alkalmazása nem agresszió, ha más lényeges körülmények fényében nem elég súlyosak a cselekmények, következmények
35
36
Korea
Szovjet invázió Afganisztánban (1979)
2 m koreai 1 m kínai 60 e amerikai áldozat
37
38
Dél-Oszétia megtámadása (2008. augusztus 7.)
Irak → Kuvait (1990)
39
Grúzia, Dél-Oszétia, Abházia (2008)
40
2. Bombázás, egyéb fegyver használata USA → Irak (Bagdad, 1998)
41
42
Koszovó (1999)
NATO → Jugoszlávia (1999)
200 ezer menekült
Szerbia 73 napig tartó bombázása
43
3. Fegyveres tengeri blokád
44
Kuba amerikai blokádja (1962)
Tirani-szoros lezárása (1967)
Independence repülőgéphordozó
45
46
5. Terület átengedése agresszió végrehajtására
4. Fegyveres erők megtámadása Amerikai haditengerészeti erők biztosítják a Perzsa-öböl kijáratán, a Hormuzi-szoroson keresztül haladó hajóforgalmat.
Jugoszlávia ellen Magyarországon keresztül felvonuló német csapatok (1941)
47
48
7. Fegyveres bandák, csoportok, önkéntesek, zsoldosok küldése
6. Államközi megegyezés alapján állomásozó külföldi csapatok megegyezéssel ellentétes felhasználása
• Ha súlyos cselekményeket
hajtanak végre • „Ha egy államnak komoly része van ebben”
Budapest (1956)
World Trade Center, 9/11 49
50
9. És amit még a BT agressziónak nyilvánít…
8. Gyarmati népek felszabadítási küzdelmének elnyomása Algériai háború (1954-1962)
Viszont nem agresszió, ha más lényeges körülmények fényében… nem elég súlyosak a cselekmények, illetve következmények
51
Erőszak alkalmazása és a BT
52
Jobbra kis BT-tárgyalóterem
Nem látható
53
54
BT hatásköre
VI. fejezet alapján Ajánlás békés rendezésre
VI. fejezet: Viszályok békés rendezése tárgyaljanak kérjenek fel közvetítőt forduljanak bírósághoz
VII. fejezet: Kényszerintézkedések VIII. fejezet: Regionális megállapodások
55
Izrael hatnapos háborúja (1967) Öt arab ország készült Izrael megtámadására
56
Példa: 242. BT-határozat (1967) Megállapodás feltételei (ajánlás): 1. izraeli fegyveres erők kivonása 2. minden állam szuverenitásának, területi sérthetetlenségének elismerése 3. hajózás szabadsága (Szuez, Tiran-szoros) 4. menekültkérdés rendezése
57
58
Központi nemzetközi haderő?
VII. fejezet Ideiglenes rendszabályok (nem kötelező) Nem fegyveres: gazdasági embargó, vasúti, légi stb. kapcsolatok felfüggesztése, diplomáciai kapcsolatok megszakítása (kötelező is lehet) Fegyveres: tüntető felvonulás, blokád, „egyéb katonai műveletek” (kötelező is lehet)
59
15 hadosztály (3-400 ezer) 750 vadászbombázó 500 elfogó vadász 6 repülőgép-hordozó 133 hadihajó 14 tengeralattjáró Légierő készenlétben tartása Kétoldalú megállapodások BT-vel Vezérkari Bizottság (csak ez jött létre) 60
BT: egyetlen „bíróság” a nemzetközi kapcsolatokban
VIII. fejezet
Ha egy nemzeti bíróság megvizsgál egy erőszakos konfliktust, mindenképpen dönt: vagy elítéli a gyanúsítottat és szankcióval sújtja, vagy felmenti.
Regionális megállapodások, szervezetek Békés rendezés Kényszerintézkedés csak BT-felhatalmazás alapján
A BT viszont vagy 1. elmarasztalja a „gyanúsítottat” és szankcióval
sújtja, vagy
2. csak ajánlást tesz a „gyanúsítottnak” és a másik
(többi) félnek, vagy
3. semmilyen döntést nem hoz. 61
VI. fejezet
VII. fejezet
BT nem kötelező határozata
Viszály elhúzódása béke Béke veszélyeztetése veszélyeztetésére vagy „act of aggression” vezethet Ajánlás
Ajánlás vagy kötelező döntés
Békés rendezési módra
Akár fegyveres fellépésre is
62
„megállapítja” „felhívja” „felszólítja” „ajánlja”
Érdekelt tagállam elvben Érdekelt tagállam is nem szavazhat szavazhat 63
BT kötelező határozata
64
Példák (1)
„megállapítja” jogsértést „helyzet veszélyt jelent nemzetközi békére és biztonságra” „ENSZ-alapokmány VII. fejezete alapján eljárva” „dönt” szankciókról „felhatalmaz” intézkedésekre
65
1990, Irak-Kuvait:. BT „felhatalmazza… a kuvaiti kormánnyal együttműködő államokat, hogy... használjanak fel minden lehetséges eszközt...” (678) 1992, Szomália: BT „felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy… minden szükséges eszköz felhasználásával teremtsenek biztonságos környezetet a humanitárius segélynyújtási műveletek lebonyolításához” (794) 66
Példa (3) BT 1973. sz. határozata Líbiáról
Példák (2) 1993, Bosznia: BT úgy dönt, hogy „a tagállamok, azok regionális szervezetei… a légierő felhasználásával minden szükséges intézkedést megtehetnek…” (836) 1994, Haiti: BT „felhatalmazza a tagállamokat, hogy… nemzetközi fegyveres erőket hozzanak létre és minden szükséges eszköz felhasználásával…” (940)
1. BT „felhatalmazza a [beavatkozásra kész] államokat, hogy minden szükséges eszközzel lépjenek fel azokban a térségekben…, amelyekben támadások fenyegetnek civil személyeket”. 2. BT repüléstilalmi övezetet hoz létre Líbia egy része felett. 3. BT felhatalmazza a [beavatkozásra kész] államokat, hogy minden eszközzel tartassák tiszteletben Líbiával a repüléstilalmi övezetet. 4. „Megszálló erők” nem léphetnek Líbia területére.
67
71
Nemzetközi koalíció Irak ellen (1991)
Első öbölháború (1991)
960 e katona 1820 harci repülőgép (1,376 US, 175 szaúdi, 69 brit, 42 francia, 24 kanadai, 8 olasz) 3318 páncélos 8 repülőgép-hordozó 42 más haditengerészeti egység 5 tengeralattjáró 69
Szankciók Irak ellen (1990-91)
70
Repüléstilalmi övezetek
1. Teljes kereskedelmi embargó 2. Nukleáris, biológiai, vegyi fegyverek,
ballisztikus rakéták megsemmisítése 3. Ellenőrző bizottság (UNSCOM) + IAEA 4. Teljes fegyverimport-tilalom 5. Repüléstilalom Később: „olajat élelmiszerért” (1,6 Md $) ENSZ iraki szankció-bizottsága 71
72
BT: 2010 végéig 1966 határozat
Vétó BT-ben 2010 végéig összesen: 263
1946-1990 (44 év)
1990-2010 (20 év)
646
1320
Hidegháború alatt: 199 Ebből SZU: 79 USA: 60
73
74
Mr. Nyet
Vétó gyakorisága
Andrej Gromiko
75
76
Vétó napjainkban
Probléma neve: vétójog?
2005: 0 2006: 2 2007: 1 2008: 1 2009: 2 2010: 1
77
1945
háborús koalícióból – BT
1946-1990
bipoláris rend (hidegháború)
1991-2000
multipoláris rend
2000-2008
unipoláris rend
2009-től
multipoláris rend?
78
Fegyveres és nem fegyveres BT-szankciók
Mire is hozták létre a BT-t? Nemzetközi béke fenntartására azaz 1945 utáni világrend megőrzésére
Hidegháború alatt
2 esetben
BT állandó tagjai: antifasiszta koalíció tagjai (USA, SZU, Anglia) + Franciao., Kína
Hidegháború óta
Kb. 25 esetben
79
Hidegháború – I. Nem dönt
80
Hidegháború – II.
Mintha döntene
Nem dönt 1964-1975: Vietnám 1967: 6 napos háború
1948: Arab-izraeli háb. 1948: Berlini blokád
Dönt
1968: Rhodesia (sz) 1968: Prágai tavasz
1950: Korea 1956: Szuez 1956: Magyarország
1977: Dél-Afrika (sz) 1978: Kambodzsa 1979: Afganisztán 1980: Irak – Irán
1961: Kongó – ONUC 1962: Kuba 81
82
Hidegháború óta Nem dönt
Hidegháború óta
Dönt Nem dönt 1990-91: Irak-Kuvait
1999: Koszovó
1990-91: Délszláv háb. 1992: Líbia 1992: Haiti 1992: Szomália 1992-93: Bosznia
Dönt 1999: Kelet-Timor 1999, 2000: Talibán (sz) 2001: USA-Afganisztán 2002: Irak (1441)
2002-2003. márc.: Irak
1993: Ruanda
2009: Gáza 83
2006-7-8: Irán (sz) 2011: Líbia (sz) 84