h
o
t t J
I I AGRÁRÖKONÓMIAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT S C I E N T 1F I C J O U R N A L ON A G R I C U L T U R A L E C O N O M I C S
A TARTALOMBÓL A KOMPLEX INFRASTRUKTÚRA FEJLETTSÉGI SZINTJE
Régiók Európában Tudjuk, hová akarunk eljutni! A mezőgazdasági jövedelmek stabilitása Minőség a sertéshúsvertikumban Infrastruktúra és a mezőgazdaság Településmarketing Debrecenben Miért nem legeltetnek? Családi gazdaságok Egységes gazdaságtámogutás Németországban
ig en f e j l e t t
Hozzászólás a felsőoktatás vitájához
fe jte tt
közepesen fejlett
ww v .ga7dalk0das.hu
gyengén fejlett fe jle tle n
Forrás: Abonyiné Palotás Jolán tanulmánya
2007. 3. 51. évfolyam
TARTALOM
Gráf József: Tudjuk, hová akarunk eljutni!...................................................................1 TANULMÁNY Horváth Gyula: A régiók Európában........................................................................... 3 Lámfalusi Ibolya: A mezőgazdasági jövedelmek stabilitása.......................................15 Nábrádi András: Minőség a sertéshúsvertikumban.................................................... 32 Abonyiné Palotás Jolán: Az infrastruktúra és a mezőgazdaság................................. 51 Gergely Anikó - Szabó Zoltán: Régió- és településmarketing Debrecen ben ....................................................................................................................62 VITA Mészáros Sándor: A felsőoktatás a tudásgazdaság felé................................ .............67 SZEMLE Vincze Judit: A Gazdálkodás 1965-1990. évi számaiban tallózva............................. 72 Seres Antal - Stauder Márta: A németországi élelmiszer-kereskedelem koncentrációjának következményei................................................................. 77 Véry Zoltán: Felügyelet és szabályozás a szervezetben............................................. 81 KRÓNIKA Tenk Antal - Vincze Judit: Tudományos konferencia Mosonmagyaróváron............... 83 Csete László: A következő ötven év felé.................................................................... 87 Csete László: Százötven éves az Orvosi Hetilap........................................................ 89 Pályázat.......................................................................................................................^ Felhívás az angol nyelvű különkiadásról.................................................................... 88 Summary.................................................................................................................... 90 Contents...................................................................................................................... 95
Az Európai Unióhoz való csatlakozá sunk óta átélt tapasztalatok segítenek bennünket, hogy megtaláljuk a helyünket az Európai Unióban. A legfőbb kérdés, hogy hova akarunk eljutni? A válasz egyszerű, ahol a helyünk van, és a he lyünk nem a középmezőnyben, hanem az Európai Unió élvonalában van, oda kell eljutnunk.1 Ezen célunk elérésében három dolog segít bennünket: Az első, a szakmai tudás és hozzáér tés, amivel rendelkezünk. A második, Magyarország kiváló természeti, mezőgazdasági adottságai. A harmadik pedig a megszerzett poli tikai tőke, amely alapján ezt a nemzetet szavahihető és bátor országként ismerik el. Magyarországnak hitele van az Euró pai Unióban. Az elmúlt 20 év úgy telt el, hogy nem tudtuk, hova akarunk eljutni. Ma már tudjuk. Amellett, hogy a Közös Agrárpo litika által megszabott keretek ránk is ér vényesek, nem szabad követnünk a köte lező európai trendeket, a termelés szinten tartását, vagy csökkentését. A nyugat európai országok már 10 évvel ezelőtt le tették a versenyképesség alapjait, Ma gyarországnak ezzel szemben jelentős technikai lemaradást kell behoznia. A mi célunk, hogy a hazai termelést 30%-kal növeljük 7 éven belül, a fejlesztési forrá sokat pedig ennek érdekében, célirányo san használjuk fel. Magyarországnak minden lehetősége megvan arra, hogy ezen a piacon ered ményesen versenyezzen. A korábban ha zánkba érkező források mára megkétsze reződtek. 2003-ban az ágazat meg vesz 1Elhangzott 2007. április 12-én az agrár- és vidékfejlesztési konferencián.
st
LSTEIN FRÍZ TEHENEK ÉLETTELI
teséges volt, mára 60 Mrd Ft a nyereség. Az elmúlt másfél év túlságosan átpoliti zált légköre ellenére a magyar mezőgaz daság a béke szigete volt. Az európai Uuniós értékelések alapján szinte az egyetlen ország vagyunk, amelyik telje sen kifizette az agrártámogatásokat és amelynek nem kell uniós pénzeket viszszafizetnie. Bebizonyítottuk, hogy meg álljuk a helyünket. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia és Program kapcsán széles körű társadalmi egyeztetést folytattunk az agrárium érdekeit és szakismereteit kép viselő civil és tudományos szervezetek képviselőivel. Számos szakmai és vidéki fórumot szerveztünk, kihasználtuk az in ternet adta lehetőségeket is. A társadalmi partnereinkkel folytatott őszinte párbeszédnek köszönhetően 2007. február 21-én Magyarország az elsők kö zött nyújtotta be a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó agrár- és vidékfej lesztési programját. A beérkező közel 1300 Mrd Ft forrás 47%-át az I. tengelyre, azaz a magyar agrárgazdaság versenyké pességének növelésére és a szerkezetát alakítás elősegítésére használjuk fel. A legkorszerűbb technológia alkalmazása mellett fő célunk az állattenyésztés, a géppark és a növénytermesztés fejleszté se. Az élelmiszeriparban hallatlanul erős műszaki fejlesztés szükséges. A források 32%-át a helyes környe zetgazdálkodás megvalósítására, a vidéki környezet javítására fordítjuk. A forrás felhasználás III. tengelyét jelentő vidékfejlesztés terén még gyakorlatlanok va gyunk. A támogatások 17%-át ezen a tengelyen belül, a vidéki életminőség ja vítását szolgáló diverzifikációs alternatív
33
Gazdálkodás 51. évfolyam 3. szám
MINŐSÉG A SERTÉSHÚSVERTIKUMBAN NÁBRÁDI ANDRÁS dr. Kulcsszavak: minőség, minőségköltség, minőségi kategóriák, gazdaságilag optimális minőség, értéklánc. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Sokan és sokszor hangoztatják a minőségi termékelőállítás fontosságát, a mi nőség fokozását, de kevesebben térnek a rra ki, hogy végül is mit célszerű fokoz ni, milyen minőséget indokolt előállítani, mert eltérő minőségkategóriák léteznek az értéklánc folyamatában. Más a megítélés a termelőnél, más a feldolgozónál és teljesen más lehet a forgalmazónál. A végső „minőségellenőr” végül is a fogyasz tó. Kérdés csupán az, hogy a fogyasztói értékítélet mennyire jelenik meg az ér téklánc korábbi szakaszainál, ki mit tehet, illetve tesz a minőség növelése érde kében. Szinte feltáratlan mindezek mellett a minőség költségeinek kérdésköre, a gazdaságilag optimális minőség. A tanulmány problémafelvető a sertéshúsverti kumban, de hasonló és részletesebb vizsgálatok szükségesek a többi állattenyész tési ágazatban is. Indokolt az állati termékek minőségkategőriáit komplexen ke zelni, mert csak így lehet az értéklánc folyamat egyes elemeinél a fogyasztói elvá rásokat, és ezzel együtt a fizetőképes keresletet mind teljesebben kielégíteni.1
De ne vágjunk a közepébe, először tisztázzuk azt, hogy mit értünk minőség alatt. Aki a témakörrel foglalkozni kezd, rögtön szembesül azzal a ténnyel, hogy a minőségnek is számos definíciója ismert, Philip B. Crosby (II, 1996) szerint a minőség az „igényeknek való megfelelést és nem az eleganciát jelenti”. A meghatározás kifejezi a minőség lényegét, hogy megpróbálják megérteni a vevői elvárások teljes körét, miközben a cég saját szervezetét úgy irányítja, hogy mindezen elvárasoknak megfeleljen. A Taguchi et al. (2004) minőség-fogalomban a társadalomnak okozott veszteségként definiálja,
amelyet a négyzetes veszteségfüggvé nyen ábrázol is. Egyes szakemberek szerint ennek a definíciónak a használatát * erősen korlátozza, hogy a minőséget negatív színben tünteti fel. Taguchi mindezt úgy fogalmazza meg, hogy annál jobb a termék minősége, minél kisebb a termék társadalomnak okozott vesztesége, ahol a társadalmon a vevőt és a gyár tót érti. Dávid Garvin (1988) szerint „a minőség örömszerzést jelent a vevő számára, nem csupán a bosszúság megelőzését”. Garvin a minőségnek öt jelentősebb megközelítésmódját adja meg, melyek különböző területeket vizsgálva próbálnak átfogó képet adni a minőség megközelítéséről. Transzcendens alapú:
1NábrádiA.: A minőségi állati tennék költségei. Evőlúció és revoiúció az állati termékek előállításában. A Magyar Tudomány Ünnepe Kiemelt rendezvénye, Budapest, 2006. november 22. előadás alapján
a mínŐséget csak azután érthetjük meg, miután jó néhány hatás érte, amelyek nyomán kialakulnak jellegzetességei p éldáu, egy képzőművés2 alkotásainak
MIT ÉRTÜNK MINŐSÉG ALATT?
al.: HOLSTEIN F flfc TEHENEK
—
■
FI J
1
H ungary. T h e raw d a ta h a v e beerí
minősége csak akkor válik láthatóvá, amikor már több munkáját is közszemlé re tette. E szerint tehát a minőséget nem lehet definiálni, azt az ember csak akkor ismeri fel, ha látja. Termék alapú: a mi nőség meghatározott tulajdonság jelenlé tén vagy hiányán alapszik. Ha valamely tulajdonság kívánatos, akkor az illető tu lajdonság nagyobb mennyiségű jelenléte esetén a termék vagy szolgáltatás igen jó minőségű. Termelés alapú: e szerint a minőség egy adott termék vagy szolgál tatás megfelelése előre meghatározott kívánalmaknak vagy specifikációknak. Ha nem sikerül a kívánalmaknak megfe lelni, ez eleve eltérést jelent, és mint ilyen a minőség hiányát. A megközelí tésmód azt jelenti, hogy ha a vevő igé nyeinek megfelelünk, akkor a vevő elé gedett lesz. Felhasználó alapú: a minő ség a „néző tekintetében rejlik”. A minő ség meghatározásának egyetlen feltétele az, hogy képesek vagyunk-e a vevők igényeit, elvárásait, szükségleteit kielégí teni. Érték alapú: a minőség azt jelenti, hogy meghatározott tulajdonságú termé ket vagy szolgáltatást ajánlunk a vevő nek elfogadható költséggel vagy áron. Shiba et al (1993) négy szintjét határoz ták meg a minőségnek. Az első szint a szabványnak, előírásnak való megfele lés, a második a vevők ismert igényének való megfelelés, a harmadik szinten már a megfelelő ár/költség viszony jelenti a szabályozó erőt, míg a negyedik szinten dolgozó szervezetek a felhasználók lá tens, ki nem mondott igényét célozzák meg. A szintek egymásra épülnek, az át járhatóságot közöttük a folyamatos javí tás biztosítja. Nincs a világon olyan szervezet, amely csak a negyedik szint nek megfelelő terméket, szolgáltatást ál lít elő. Olyan sajnos van, amelyik csak az első szint elérésére képes. De az élet képes szervezet rendelkezik a negyedik szint elérésének a képességével. Joseph M. Jurán (1951, 1999), a minőségügy
egyik legelismertebb egyesült államok beli szakértőjének megközelítése teljes mértékben a fogyasztóra fókuszál. Vé leménye szerint „a minőség megfelelés a felhasználó igényeinek”. Ez lényegében azonos az 1808402: Minőségirányítás és minőségbiztosítás Szakszótár szerinti megfogalmazással, vagyis „azon jellem zők összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen”. Az MSZ EN ISO 9000:2001: szerint „a minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelmé nyeket”, míg az MSZ EN ISO 9000:1996: definíciója rögzíti, hogy „a minőség az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják a ké pességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen.” Manapság is vál tozik a minőség fogalma, ez határozottan érződik a megfogalmazás módjában: „a minőség a termék, vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összes sége, amelyek hatással vannak a termék nek (szolgáltatásnak) arra a képességére, hogy kifejezett vagy elvárható igényeket kielégítsen”. Napjainkban a stratégiai de finíció került az előtérbe: „A minőség alapvető üzleti stratégia, amely alapján született termékek és szolgáltatások tel jességgel kielégítik mind a belső, mind a külső vevőket azzal, hogy megfelelnek kimondott és kimondatlan elvárásaiknak.” ...azaz röviden: minőség egyenlő a vevők igényeinek való megfeleléssel. A SERTÉSHÚS MINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSE
Mit lehet figyelembe venni a sertéshús minőségi megítélésénél? A sertés- és sertéshús, termékekkel kapcsolatban az előbbi definíciókkal ugyan gazdagabbak lettünk, de ezekből még nem derült az ki, hogy akkor mi is a minőségi termék? A kézzel fogható
34
NÁBRÁDI: Minőség a sertéshúsvertikumhan
konkrétum a vágást követő minősítés. Hazánkban 1993-ban dolgozták ki és ve zették be a hasított sertésfejek EUkonform vágás utáni minősítését, ami a féltestekből kinyerhető színhús százalé kos arányát jelenti. A minősítés történhet műszerrel, illetve a hasított féltestek ha sítási síkjában felvett méretekkel. A vágottsertések minősítésékor a hasított felek súlya, illetve a szalonna- és az izomvastagsági méretek alapján történik a színhústartalom becslése. Ez műszeres minősítés esetén kiegészül úgynevezett szinreflexiós értékkel, ami szintén a hús minőségére vonatkozó információt szol gáltat A méreteket szúrószondás készü lékkel veszik fel, és az adatok feldolgo
Gazdálkodás 51. évfolyam 3. szám
zása számítógéppel történik. A S2#hússzázalék megállapítása két szalonna- és egy karaj izom-vastagsági méretből tör ténik, egy erre a célra kialakított regreszsziós egyenlet segítségével. A két ponton végzett szúrás körül az első a 3. és 4. ágyékcsigolya között, 8 cm-re a hasítás síkjától, egy szalonnavastagsági méret felvétele, míg a második a 3. és 4. borda között, a hasítás síkjától 6 cm-re, a sza lonna és a karajizom vastagságát állapít ja meg. Ezt követően az egyenlet segít ségével határozzák meg az adott ser tésfelek színhússzázalékát. A SEUROP betűk hat minőségi kategóriát jelentenek, színhúskitermelés szerint.
!• táblázat A sertés vágásminőségi kategóriái és minősítése megoszlása Magyarországon, valamint Dániában Minőségi kategóriák
Forrás: Bíró - Ozsvári, 2006
Színhús % 60,0 felett 55,0-59,9 50,0-54,9 45,0-49,9 40,0-44,9 40,0 alatt
A feldolgozónak, a vágóhídnak az előírások szerint kötelessége értesíteni a termelőt a minősítés eredményéről. A sertéstartók a minőségről kapott infor máció alapján, illetve a piaci igények ismeretében közelebb kerülhetnek a fo gyasztók igényeihez. A minőség tágabb körű jellemzése A kérdés csupán az, hogy elegendő-e a sertéshús 1. táblázatban ismertetett pa raméterhalmaza arra, hogy megállapít hassuk: ez aztán jó sertéstermék? Való színű nem! A termékkel szemben tá masztott minőségi követelmények to
arorszá
Dánia
vábbi ismérvei általánosan is megfogal mazhatók: legyen egyenletes az elért tel jesítmény, ugyanakkor megbízható, egy azon elnevezésű termék egyezzen is meg, érvényesüljön a tartósság, esztétikusság és még sorolhatnánk az elvárt kí vánalmakat. Azért, hogy tovább bonyo lítsuk a helyzetet, az is megállapítható, hogy mást ért a minőség alatt a termelő, mást a feldolgozó, mást a kereskedő és lehet, hogy teljesen más aspektusból fo galmazza meg igényét a végső felhasz náló, vagyis a fogyasztó. A 2. táblázat az értéklánc folyamat egyes minőségi elvá rásait részletezi.
35 2. táblázat
A minőség megítélésének szempontjai az értékláncban T erm elő Fajlagos termelőképesség Tömeggyarapodás Ellenállóság Megbízhatóság Tárolhatóság Piacképesség
Feldolgozó Feldolgozhatóság Fizikai tulajdonságok Egyenletesség Eltarthatóság Kihozatali mutatók Márkanév Piacképesség
Forgalm azó Szállítási tulaj donságok Tárolhatóság Csomagolás Jelölés Márkanév Piacképesség
Fogyasztó Feldolgozhatóság foka Feldolgozási veszteség Konyhai előkészítés időigénye Egyenletesség, stabilitás íz, szag, szín, porhanyósság Összbenyomás, élvezeti érték A termék származása Faj/fajta, kor, ivar Egészségvédelem (telítetlen zsír sav szint, arány, funkcionalitás) Csomagolás, jelölés
Forrás: saját feldolgozás
A 2. táblázat azt reprezentálja, hogy más az ítélet, az elvárás a termelőnél, tel jesen más - bár a termelői értékítéletre épül - a feldolgozónál, gyökeresen eltér het a forgalmazónál, és mire a tennék az asztalra kerül, a konyhába, az étterembe, vagy éppen áruházak pultjaira, a termelői minőség-elvárás átalakul, az értékítélet szempontjai pedig gyarapodnak. Míg a termelőnél a fajlagos termelőképesség, a tömeggyarapodás, az ellenállóság, a megbízhatóság és az eladhatóság, vagyis a piacképesség a fő motiváló tényező, amíg a termék az asztalra elér, addigra, már a feldolgozási veszteség, konyliai előkészítés időigénye, az élvezeti érték, a termék összbenyomása, az íz, a szín, a szag, a porhanyósság kerül előtérbe. Napjainkban egyre fajsúlyosabb az egészségvédelem, az egészséges táplá lék, a funkcionális élelmiszerek kérdés köre, és természetesen a csomagolás is megkülönböztetett figyelmet igényel. De ezzel még nincs vége a minőségi elvárá soknak, hiszen az egész értéklánc folya matban érvényesülni kell az élelmiszer biztonságnak és a higiéniának. Míg az élelmiszer-biztonság a fogyasztó bizton ságát jelenti a táplálékkal szemben köz vetíthető ártalmakkal szemben, addig az élelmiszer-higiénia az élelmiszerek útján
történő fertőzés és egyéb ártalom elhárí tását foglalja magában (Szabó J., 2006). Sajátossága a minőségnek az is, hogy nem csak a fogyasztó értékítéletének kell, hogy megfeleljen, hanem tágabb ér telemben a használati, hasznossági el veknek. Ez utóbbiak az elmúlt évtized óta különös hangsúllyal esnek latba az ökológiai elvárásoknak (bio, naturális, természetbarát), pszichológiai megíté lésnek, az előítéleteknek, a társadalmi el fogadottságnak, az imázsnak való meg felelésben. Végül, de nem utolsósorban szeretném megemlíteni, hogy a minő ségnek van gazdasági értéke is. Az elmondottakból úgy vélem kitű nik, hogy nincsen, és nem is lehet egysé ges minőség definíció egy állati termék megítélésekor. Véleményem szerint a legfőbb „minőségellenőr” a fogyasztó, vagyis az lenne elvárható, hogy az általa felállított és kimondott elvárásoknak fe leljen meg a termék! Ha a minőséget a társadalmi hasznosság szempontjából is mérlegeljük, az valószínű eltérítheti a fogyasztói értékítéletet (például termé szetbarát, egészségvédő vagy szennyező termék). Ekkor az állam saját eszközei vel befolyásolhatja a termékelfogadott ság meghatározó elemeit, például a ter mék árát vagy a vállalkozói eredményt.
36
NÁBRÁDI: Minőség a sertéshúsvertikumW
(Vagy támogatja, vagy adókkal, korláto zásokkal sújtja, pl. környezetvédelmi be avatkozások, jövedéki adó stb.). Mi kö vetkezik mindezekből? Számomra egy értelmű: az állati termékek megítélésénél több minőségkategória létezik. Eltérő a termelői, a feldolgozók a kereskedelmi és a fogyasztói értékítélet A minőséggel szembeni elvárásokat befolyásolják to vábbá az élelmiszer-higiéniai és élelmi szer-biztonsági megfelelések és nem utolsósorban a makroszinten megjelenő társadalmi hasznosság. A továbbiakban tekintsük át azt, hogy az egyes elvárási szintek milyen ráfordítá sokkal, költségekkel befolyásolhatók. A MINŐSÉG KÖLTSÉGE A minőségköltség értelmezése általában Köztudott tény, hogy abban a folya matban, amikor valamely tennék egy ko rábbi szintről a piac által elismert maga sabb minőségi szintre emelkedik, az mindig többletráfordítással jár. Azt már kevesebben tartják számon, hogyha egy produktum nem éri el a kellő minimum szintet, az is költséget jelent. Mit értünk minőségköltség alatt? Sokan csupán a terméknek egy nagyobb használati érté két biztosító ráfordításokat veszik figye lembe, pedig az is költség, ami a kielégí tő minőség bizalomkeltésével kapcsola tosan felmerül. Az állattenyésztő szak emberek, amikor a minőséget és a minő ségköltséget említik, szinte kivétel nél kül mellőzik azt a tényt, hogy költség ként viselkedik az a veszteség, amely akkor fordul elő, ha nem kielégítő minő ségű terméket állítanak elő (visszáru megsemmisítés költsége, a használhatat lan vagy leértékelt termék előállítási költsége). A minőségköltség definíciója erre hívja fel a figyelmet: MSZ EN ISO 8402 szerint Minőségköltségeknek azok
á r d y e ta l . : HOLSTEIN FRÍZ TEHENEj
tion in H u n a arv . T h« m «/ rlato
a költségek tekinthetők, amelyek a kielé gítő minőség biztosításával, és az erre vonatkozó bizalom keltésével kapcsolat ban lépnek fel, valamint azok a veszte ségek, amelyek akkor fordulnak elő, ha a kielégítő minőséget nem érik el. Milyen nagyságú lehet a minőség költsége? A hazai és a nemzetközi szakirodalmat vizsgálva arra a megállapításra jutottam, hogy erre konkrét számítások nem tör téntek az állattenyésztésben, így a sertéságazatban sem. Mezőgazdaságon kívüli más területeken elméleti megközelíté sekkel, nagyságrendet bemutató kalkulá ciókkal több helyütt is találkoztam. Ezekre építve mutatom be a sertésága zatban figyelembe vehető minőségkölt ség elemeit. Mindenekelőtt viszont leha tárolom, hogy a következőkben döntően csak a termelői minőség kategóriáival foglalkozom, nem térek ki viszont a fel dolgozói, a forgalmazói és a felhasználói minőség költségeire. A minőségköltség az állattenyésztés ágazataiban A témával kapcsolatos irodalmi for rások a minőségköltséget négy kategóri ára osztják. A minőségi hiba megelőzési, a minőségbiztosítási-fenntartási, a belső, valamint a külső hibák miatti költségek re. Sajátosan az állattenyésztésben ez még egy további tényezőcsoporttal egé szíthető ki, nevezetesen a biológiai ala pokkal kapcsolatos ráfordításokra (érté kesebb fajta, hibrid). A megelőzési költ ségekhez sorolják a minőségtervezés, az ezzel kapcsolatos adatfeldolgozás és kor rekció, a minőségméréshez szükséges eszközök, mindezekkel kapcsolatos kép zések, továbbképzések, minőségbiztosí tási rendszerek bevezetésének és az eh hez szükséges információs 'csatornák ki építésének ráfordításait. A minőségbizto sítási-fenntartási költségekhez tartoznak a különböző vizsgálatokhoz, tesztekhez
37
ri.n/.clálkodás 51. évfolyam 3. szám_______ szükséges anyagok, laborfenntartási és karbantartásilköltségek, a konkrét vizs gálatok személyi költségei, a különböző auditok ráfordításai, az adatgyűjtések és feldolgozások személyi-dologi költségei, üzemi helyi vizsgálatok járulékos kiadá sai, a folyamatos továbbképzések költsé gei. A belső hibákhoz sorolják a hulla dékkal, melléktermékkel kapcsolatos többletráfordításokat, az újragyártástermelés összes költségét, a visszaküldött termékkel kapcsolatos összes költséget, a vásárlót ért gazdasági károk megtéríté sét, az eszközök állásidejéből adódó többletkiadásokat, a hibaelhárítás költsé geit. a termék újra ellenőrzésének ráfor dításait, valamint a kijavíthatatlan vagy se lejt termék újraelőállításának költsége it. A külső hibák mérése, megítélése többször csak kalkulálható, meglehető sen áttételes. A hibás, nem kellő minőség miatti piacvesztés, megrendelések víszszautasítása, a cég, a termelő hírnevének csökkenése, a negatív megítélés azok, amelyek veszteséget, átvitt értelemben költséget jelentenek a termelőnek. Ide tartoznak még azok a költségek, amik a garanciális javítás, csere költségeit tar talmazzák. A garanciális javítás termé szetesen az állattenyésztésben néíiezen értelmezhető. Miért gond a minőségköltség számbavétele? A klasszikusnak nevezhető minőségköltség besorolás sok fejtörést okozhat annak a gazdasági szakembernek, aki pontosan szeretné látni-elemezni mind ezeket a tényezőket. Az ok pedig az, hogy a számviteli nyilvántartás nem „minőségköltség barát”. Az elszámolási rendszerben külön kellene kigyűjteni mindazon előbb felsorolt elemek ráfordí tásait, ami a minőséggel kapcsolatosan közvetlenül vagy áttételesen felmerül. A költségek számbavételénél az ellent mondások abból is adódnak, hogy egy
időben kell figyelembe venni azt, hogy a minőséggel kapcsolatos tevékenységeket különböző egységek, szervezetek hajtják végre. Egy-egy szervezet más típusú (nem minőségbiztosítási) tevékenysége ket is végrehajt, egy-egy minőségbiztosí tási tevékenység különböző erőforráso kat (anyag, bér, eszköz stb.) használ fel. Talán ezért sem találkozhattunk konkrét példák bemutatásával a mezőgazdaságban és különösen az állatte nyésztésben. A 3. táblázatban az elszá molási rendnek megfelelően csoportosí tottam a minőség költségeit, segítve ez zel a pontosabb eligazodást a témakör ben. Mielőtt azonban részletesen kitér nénk ennek bemutatására, vizsgáljuk meg termelői szemszögből a következő alapkérdést: Meddig érdemes a minőséget fokozni? Feltehető a kérdés: meddig éri meg a minőséget fokozni? A válasz egyszerű, bár konkrét meghatározása sok tényező együttes figyelembevételét feltételezi; addig érdemes a minőséget fokozni, ameddig el nem éri a gazdaságilag lehető legkedvezőbb, azaz optimális mértéket. Kiszámítása a következő képlettel lehet séges: ±M B O M - -M—— => m a x . 1Lm
k
J=
Ahol: OM~ gazdaságilag optimális minőség £ MB= Többlet árbevétel magasabb minőség miatt £MK= A magasabb minőséget meg teremtő többlet ráfordítás költsége (mi nőségköltség) Ugyanez szavakkal kifejezve: annál a minőséget fokozó, pénzben kifejezett rá fordítási szintnél van a gazdaságilag op timális minőség, ahol a magasabb minő-
38 NÁBRÁDI- Mjnöség_a_sertéshú.svertikumban
segi szint elérésévcJ kapott többlet úrbevetei, és e magasabb minőség elérése ér ekében felhasznált erőforrások pénzben
kifejezett értékének hányadosa a legnagyo b (maximum értéket vesz fel). 1. ábra
A gazdaságilag optimális minőség
Ft
-10
magas Minőségi szint ^ é l ^ B é s j£bevétele - » ^ ^ ^ z63 |(Q ^ ~ |-^
~
Az 1. abra a képletben megfogalma m in ő s é g a g y a k o r l a tb a n zott összefüggést grafikusan szemlélteti. i következik ebből az összefüggésből? A termelői minőség Természetesen az, hogy a gazdaságilag optimális mmőség meghatározásához A termelői minőség elemzésekor ismernünk kell a magasabb minőséget nézzük meg, miként tudja a termelő a kí megteremtő ráfordításokat, azok költsé vánt minőseget elérni, fokozni és mindez geit, és ezzel egy időben a minőségi szint mennyibe kerül. növekedése utáni többlet árbevételt. Általánosan megemlíthető, hogy a addlS elem es a minőségi szintet termelő részéről a minőségi állati termék növelni, ameddig a nyereség nő. Az ábra befolyásolható a jobb minőségű tenyészlemtasat tekintve két alapfeltételezésből a lat-hasznatatai, az állat igényeit jobban indultam ki. Először, hogy a magasabb belegito takarmányozással, a színvona minőség elérése többe, és egyre többe lasabb tartástechnológiái és technikai felkerül egy előző minőségi szinthez ké tetelek biztosításával, továbbá az ehhez pest, másodszor pedig, hogy a minőség leszkedo emberi tényezőkkel. Tekint egyre nagyobb szintű elérése progresz- sük at ennek megfelelően a számviteli szív vagyis az árbevétel növekedése a elszámolás néhány kategóriáját alapul csökkenő hozadék elvét követi. A két r f T n v — muidezen tényezők mekkora feltetelezés azonban nem bizonyított, ráfordítás igényt jelentenek. csak feltételezett. Bizonyítására meg kell vizsgálnunk a költségek és az árbevétel Az anyagköltségek változását a minőség különböző szintje in. A továbbiakban nézzük meg, mely « l!"Mnemek szerinti “ oportosítényezők befolyásolják és milyen mér fáshői í 1 (} kMnik, hogy a terme tekben a minőség költségeit! lő az anyagköltségek között számon tar
G á s p á r d y e t al.'. HOLSTEf
Gazdálkodás 51. évfolyam 3. szám
tott fajta, hibrid, takarmány, takarmány kiegészítők, az egészségügy, prevenció esetében tud többletráfordítással változ tatni a minőségen. Haszonáldozati költ ségeit pedig csökkentheti, ha nem kell a táblázat anyagköltségei sorában feltünte tett minőségi hibából származó ráfordítá sokat megfizetnie. Az új fajtákban, hibridekben a haté konysági paramétereket hordozó gének általában többletköltséggel járnak. Ennek kézzel fogható eredménye, hogy a maga sabb minőséget nyújtó tenyészállatok ára, a mesterséges termékenyítés esetén a spermáért fizetendő összeg hatványozot tan több lehet egy alacsonyabb paramé tereket nyújtóhoz képest. Tenyészkanok esetében az árdifferencia 100 ezer Ft-os nagyságrendű is lehet. Milyen eredmé nyek várhatók ugyanakkor az árdifferen cia hatására? Természetesen tudva azt, hogy nemcsak a genetikai alap határoz meg számos paramétert, de valószínűsít hető, hogy növekszik a választott mala cok száma (Dániában 23,2, Magyaror szágon 18,26), a hízókibocsátás kocán ként (Dániában 21,5, Magyarországon 17,7), valamint a súlygyarapodás a hízlalási szakaszban (Dániában 804 gr/nap, Magyarországon 584 gr/nap) (Bíró Ózsvári, 2006; Windhorst, 2003). A takarmányok, tápok és takarmány kiegészítők ára szélsőségesen változhat. A termelő döntése, hogy a fajtáhozhibridhez, nemhez, korcsoporthoz tarto zó legmegfelelőbb változatot alkalmaz za. Az állat igényét legjobban szolgáló takarmány-táp-kiegészítő legtöbbször drágább egy helyettesítő hasonlónál. Ta karmányozással befolyásolható a hús zsír aránya, a hús és zsír mennyisége, zsírtartalom összetétele, vitamin- és ásványianyag-tartalom, íz és szag, a biominőség és az élelmiszer-biztonság (Gundel, 2006), A sertés SEUROP mi nőségi paraméterei, amelyek az átvételi árban is megtestesülnek, csak részben
39 serkentik a termelőt arra, hogy a Gundel által jelzett területeken is előrelépjen, többletbefektetést valósítson meg. Amit ténylegesen is mér a termelő, az a fajla gos takarmány-felhasználás. A hízlalási periódusban ez a fontos mutatószám ná lunk nagy szórást mutat (3,41-7,92 kg/kg), átlagosan 4,57, míg Hollandiá ban alig haladja meg a 2,6 kg/kg-ot, Dá niában pedig 2,7 kg/kg (Bíró - Ózsvári, 2006; H. W. Windhorst, 2003). Azért rendkívül fontos a takarmá nyozás kérdésköre, mert az állati termé kek előállítása során maga a takarmány az összes ráfordítás döntő hányadát teszi ki. A 4. táblázatban a főbb állattenyész tési ágazatok jelentősebb költségelemei nek százalékos arányát mutatom be. A 4. táblázatban látható, hogy a ser téstartásban a takarmányozás költsége az összes költség 42-61%-át teszi ki. Ez miként függ össze a gazdaságilag opti mális minőséggel? A válasz egyértelmű. Olyan takarmányozási technológiát kell alkalmazni, ahol ugyanazon ráfordítással magasabb hozadékot érünk el, vagy olyan többletráfordítást építsünk be a rendszerbe, amellyel a gazdasági ered mény (hozamon keresztül az árbevétel) nagyobb mértékben nő, mint a ráfordítás pénzben kifejezett értéke. Itt szükséges megemlíteni egy rendkívül fontos össze függést. A takarmányértékesülés és a na pi testtömeg gyarapodás a legfontosabb naturális mutatói a takarmányozás haté konyságának. De nem szabad a naturális mutatókat fetisizálni! Egy 2003-as ta nulmányban arról kaptunk tájékoztatást, hogy Kanadában - összehasonlítva a leg fejlettebb európai sertéstartó tagállam okkal - a legrosszabb a takarmányérté kesülés a hizlalási periódusban (3,39 kg/kg), ellentétben például Dániával, ahol 2,7 kg/kg. Ennek ellenére a takar mány költsége 1 kg carcassra vetítve 0,61 €, ellentétben Dániával, ahol 0,65 €. Hasonló arányt tapasztalhatunk az USA
41
nTr, rfó1kodás 51. évfolyam 3. szám
NÁBRÁDI: Minőség a sertéshúsvertikumban és pl. Hollandia esetében is. Az indok pedig az, hogy bár a fajlagos értékesülés rosszabb a tengerentúlon, de a kukorica és a szója ára sokkal alacsonyabb ( Windhorst, 2003). Ennek ellenére a takarmányértékesülés és a napi tömeg gyarapodás kiemelt figyelmet érdemel. Ha feltételezzük, hogy a drágább táp egyben nagyobb tömeggyarapodást és
jobb értékesülést eredményez, akkor mérlegelhetünk a többletkiadásokkal. Át lagos viszonyok között 10 ezer Ft-tal drágább táp - minden más költségténye zőt változatlannak feltételezve - 30-40 Ft/kg-mal növeli meg az önköltséget! Irodalmi adatok mutatják, hogy kü lönböző betegségek jelentkezése esetén a két mutató miként változik (5. táblázat).
4. táblázat Néhány költségelem az összes termelési költség %-ában Tej termelés 5-8 Tenyészállatok értékcsökke Megnevezés
nése
rl akarmányköltség_________ "AÍÍateü. ktg. Term. és mest. termékenyítés Értékcsökkenés
48-63 2.4-3,5 1 1.4-2,3 2.5-4,3
Sertéshizlalás
Koca tartás 3.0-6,5
42-53 1,2-1,7
51-61 3,2-4,0 0,3-1,5 2.1-2,8
1,7-2,8
Csirke hizlalás
Tojás termelés 3,6-18,0
Juhtartás 4.4-9,7
53-64 1,6-2,8
48-63 0,2-0,5
2,0-2,8
1,1-5,9
58-60 3,9-4,2 0,2-0,2 1.5-5,6
1
Forrás: AKI adatai alapján (2004-2005) és saját kalkuláció
A minőségi állati termék előállítás költségei I
3. táblázat
K öltségnem
| 1. Anyagjellegű ktg.
A takarmányértékesülés romlása (%), a testtömeg-gyarapodás csökkenése (%) és az elhullási arány az egyes betegségek jelentkezése esetén
1. Értékesebb biológiai alap (fajta, hibrid, sperma) 2. Jobb minőségű takarmány, takarmánykiegészítő 3. Preventív állategészségügyi anyagok, tápszerek 4. Jobb minőségű ivóvíz 5. Tartóssági, megbízhatósági vizsgálatok anyagköltségei . Hibás nem elfogadható m inőségű termék szavatossággal járó többletanyag költsége ' ®vo m inőségi problémák miatt visszaküldött többletköltség, a selejtezés költsége selejtezésének^cöltsé^e16” 1 ^
I 2. Személyi jellegű I ktg-
nÖVendék' és h,zóaIlatok kényszervágása, v. technológiai
1. A z ISO, TQM stb. vezetőségi ülésekre fordított idő bérköltsége _' kézikönyvek, eljárási utasítások kidolgozására fordított idő bérköltsége 3. A fejlesztésekre, auditokra fordított idő bérköltsége 4.
A m inőségbiztosítási rendszer-tervezéssel és fejlesztéssel kapcsolatos vállalati alkalma zotti idoraforditas bérköltsége
5. M inőségügyi információs rendszer szem élyi költsége * ^ nőségbízt. rendszer m űködésének elJ. költsége a belső audit . artóssági, megbízhatósági vizsgálatok belső személyi költségei '
termékek minőségének ellenőrzése, a minőségeílenőrök bélköltsége és közterhe Gyártásközi, illetve termelési folyamatba épített ell, szem. ktg-e — P_ Yégellenőrzésjcöltsége belső ellenőrzés személyi költsége M inőségügyi információs rendszer tárgyi eszközeinek amortizációs költsége . Beszállított termékek m inőségének ellenőrzésére szánt vizsgálati eszközök amortizációja 9.
I 3. J
I 1
Speciális tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása
1 4. Egyéb ráfordítások | 5. Felosztott költség (segédüzemági I szóig. + egyéb)
I
I 6. Értékesítési
1 8. Pü. műveletek 1 ráfordításai
Takar m ányértékesülés csökkenés % 3
Heveny forma Napi testtömeg csökkenés % 3-5
Aujeszky betegség
3-6
3-10
Micoplasma t.gy.
6-12
3-10
Actinobacillus tgy.
3-12
5-25
Torzító orrgy.
3-6
3-10
Serésdisenteria
6-15
10-15
Streptococcosis
1,5
0,75-3
3-9 3
5-13 5-13
Betegség E. Coli okozta b.
z ö k é r tS Í ö k k 'e n é s ? £ÍéréSe> megtartása b e k é b e n beszerzett technológiai tárgyi eszkö4.
A alacsonyabb minőséget biztosító, de már használaton kívüli és nem értékesített tárevi eszközök ecs-e. (ktg. remanencia)
5
sénekkőltsée°S^ et ^ n£m
tenyészaliatolí kényszervágása, v. technológiai selejtezé-
Rühösség Belső paraziták Forrás: Bíró - Ózsvári, 2006
1. Mérő-, mm.vizsgaló berendezések K+F költségei 2. Kötbér minőségi hiba miatt
I
I költség I 7. Igazgatási költség
5. táblázat
t ó t e é g e T ^ é ^ C^ r^Se érdekében beszerzett technológiai eszközök belső szolgáltatási
Elhullási arány mértéke Malacok 1% Malacok 25-35, hízók 4-8% Kocák 1-4%, utónevelés 5% Malacok és hízók 2-15% Választás után 1-5%-kal megemelkedik Választás után 1-4%-kal megemelkedik Választás után 4-12%-kal megemelkedik
2 . Tanácsadók költségei 3. 4.
M inőségügyi oktatás külső szolgáltatókkal végzett költsége Minőségbiztosítási rendszer működésének ellenőrzési költsége felügyeleti audit és az úi raminosités költsége UJ
5.
Tartóssági, megbízhatósági vizsgálatok külső szolgáltatási költségei tanfolyam ok, konferenciák szolgáltatási költsége
7
m inős^é^köh^ beVezetését m egelőz° minősítési vizsgálati költségek, így például OMMI
—• A beszállítók, alvállalkozók m inősítésének költsége____________________ i . Magasabb minőségű termek ismertségét, eladhatóságát fokozó többlet marketingköltség ~ —Hjbas, nem elfogadható m inőségű termék kiszállításának költsége
—:— nuunuduoi s leauszei igazgatási költsége I . A magasabb minőség elerése érdekében felvett hitelek kamatterhe
'
Az 5. táblázatban közzétett szám adatok súlyát akkor érzékelhetjük iga zán, ha nem csupán a takarmányköltsé gek növekedését vesszük figyelembe (a takarmányértékesülés csökkenése egye nesen arányos a takarmányköltség növe kedésével), hanem azokat a járulékos többletkiadásokat, amelyek a testtömeg csökkenéssel és az elhullásokkal kapcso latosak. Mit értünk ez alatt? A testtömeg
csökkenés egyenes következménye a hizlalási idő megnövekedése. Ezzel pár huzamosan az összes költségnem növek szik (anyag, ezen belül energia, takar mány, ivóvíz, a személyi jellegű kiadá sok, a szolgáltatási költségek stb.)! Az elhullás arányának változása pedig há romszorosan is hátrányos! Először is ve szendőbe megy a felhasznált takarmány, energia, munkabérhányad stb., másrészt
43
^ -/Hálkodás 51. évfolyam 3. szám
42
NÁBRÁDI: Minőség a sertéshúsvertikumban
árbevételre az elhullott állat után már nem számíthatunk, harmadrészt pedig a hulla megsemmisítésének felmerülő költsége is az ágazatot terheli. A prob lémakör mérlegelésénél figyelembe kell venni még egy fontos tényt. A 4. táblá zatban láthatjuk, hogy a sertéságazatnál az állat-egészségügyi költségek az összes
termelési költségnek csupán 1-4%-át te szik ki. Indokolt tehát itt is mérlegelni. Mi éri meg jobban? A prevenció, a na gyobb életteljesítmény azáltal, hogy az állomány egészségesebb, vagy a kezelési kiadások és a betegség miatti kiesések többletköltsége a veszteségek miatt. 2. ábra
A minőségi megfelelés költségei
E minőség) a lehető legkisebb önköltség gel. Ugyan ettől még a fogyasztó minősé gi elvárása messze áll (porhanyósság, íz letesség, íz, zamat, feldolgozhatóság stb.), de ez a termelőt nem érdekli azért, mert a termelőnél az elvárt minőséget az előírt szabvány vagy szerződésben rögzített kö vetelmény teljesítése jelenti. A termelő nek a legfőbb célja az, hogy adott minő séget a lehető legkisebb költséggel állítsa elő. Ugyanezt az összefüggést megfordít
va: a termelő számára a minőség nem más, mint a lehető legkisebb önköltségű termék az átvételi (felvásárlási) árhoz vi szonyítva (3. ábra), Mivel számára nem jelent többletbevételt az, hogy termékéből funkcionális élelmiszer készül-e vagy sem, mekkora benne az omega-3/omega-6 arány, az sem érdekli, hogy sütéskor a hús összeesik-e vagy sem, csupán az lebeg szeme előtt, hogy mit kap érte és lesz-e nyeresége! 3. ábra
140
A gazdaságilag optimális termelői minőség
120
100
140
Minimális költség —B
- ■ M egelőzés
ao • -A ■ M inőségb iztosítás - -X - Beiső-külső hibák -■<>"- Ö s s z e s e n
oo A. 40
J ö v ed elem m ax.
120
100
■
SO
X. 20
60
- -X - -A
0 10
00
70
Megelőzés
|
■ A"
M in ő s é g b iz to s ítá s ;
-
B e ls ő - k ü ls ő h ib á k
—
X -
összesen
-X
40
90
Minőségi m egfotelés %
Forrás: Jurán, 1999
20
- Hí
o
A minőség költségét alapvetően két ha a megelőzési tevékenységet fokozzák, kategória határozza meg: a minőségkölt ráfordításait növelik. Ennek hatására ségek azok a költségek, amelyek a kívánt ugyanis a belső és külső hibaköltségek minőség megvalósításához szükségesek, csökkenése jelentősen meghaladja a és azok, amelyek akkor jelentkeznek, ha megelőzésre fordított költségnövelést, a a kívánt minőséget nem sikerül elérni. A termék tökéletességi foka növekszik. A minőség költségének további kategóriája 2. ábra ugyanakkor azt is szemlélteti, a termék életciklusához kapcsolható. Ez hogy a megelőzést, a prevenciót nem ér a termék beszerzése, használata, működ demes a lehető legtökéletesebb szintre tetése, karbantartása, javítása, használat emelni, ugyanis egy idő után nemhogy ból kivonása, ártalmatlanítása, megsem csökkentené, hanem növeli a minőségi misítése, újrahasznosításának előkészíté megfelelés összes költségét! Mit célszerű se során jelentkezik. Belátható, hogy a tehát elérni? Azt a ráfordítási szintet, teljes minőségköltség a termék előállítá amely a minőségi megfelelés szempont sához szükséges kiadásokat növeli. Eb jából minimális. Hogyan teljesíthető ez ből következik, hogy a teljes minőség- az elvárás az állattenyésztésben? költség csökkenése a kiadásokat csök Az állattenyésztőnél (termelőnél) gaz kenti, azaz a nyereséget közvetlenül nö daságilag optimális minőséget két para veli. Gyakorlati tapasztalatok szerint a méterrel lehet jellemezni. Állítsa elő a teljes minőségköltség úgy csökkenthető, termelő az adott minőségű vágóállatot (pl.
10
30
60
70
A
- - - ^
90
M inőségi m egfelelés %
Forrás: Jurán (1999) és saját szerkesztés A minőségköltség néhány további eleme A 4. táblázatban az is látható, hogy az értékcsökkenés a sertéságazatban nem éri el az összes költség 3%-át. E relatíve „olcsó” faktor ugyanakkor alapja a tech nológiai fejlesztésnek, az állat igényeit jobban kielégítő körülményeknek. Egy megtörtént fejlesztés eredményei éppen ezt támasztják alá: a vállalkozás elemezve a sertéshizlalás paramétereit azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a tö meggyarapodást növeli 100 gr/nap-pal, a telepi fajlagos takarmányértékesülésí mutatót javítja 0,5 kg/kg-mal, az értéke
sített mennyiségre eső technológiai selejtet (veszteség) csökkenti 20%-ról 5% alá, az értékesített tömeget növeli 95-ről 105 kg-ra, ezzel egyidejűleg az állatgyógyszer-költségek mérséklését irá nyozták elő. A kitűzött célok megvalósítására több változatot is figyelembe vettek. Vé gül is abban döntöttek, hogy a biológiai alapokat minőségi tenyészkan vásárlás sal fejlesztik, takarmányozási technoló gia átalakítására új rendszert vezetnek be, a technológiai váltással kapcsolato san az épület átépítése szükséges, ezzel együtt a (ki)trágyázási technológia mó dosítását is elvégzik, csakúgy, mint a
45
r.T7itálkodás 51. évfolyam 3. szám 44
NAB RÁDI: Min/Wó? á sertéshúsvertikumban
szellőztetési technológia korszerűsítését. A rekonstrukció és fejlesztés egyidejű elhatározása mellett minőségbiztosítási rendszer b e v e z e t é s é r ő l is döntöttek. Öszszességében a fejlesztés az alábbi költsé gekre terjedt ki: anyagköltség, ami a bio lógiai alappal és a minőségbiztosítással kapcsolatos, személyi jellegű költség,
külső/belső szolgáltatási költségek, el számolt értékcsökkenés, beruházási hitel után felszámolt kamat. A 6. táblázatban a fejlesztés költségeit láthatjuk, továbbá azt, hogy a beruházás-fejlesztés előtti önköltséget (220 Ft/kg) - nem számolva még az innováció hatásával - 10,37 Ft/kg-mal növeli. 6. táblázat A fejlesztés költségei 1.63
Tenyészállat többlet Egészségügyi felszerelés hgyeb dologi
2 160 700 500
Személyi jellegű költség
Szolgáltatás
500 4 450 4 400 H 350 4 250 4 2004
2001
2006
2007
—J— EU —2 — M ag y aro rszág
Forrás: AKI, 2007
13 21 200 1 000 200
Elszámolt értékcsökkenés
Forrán• saiát fíUrlrdon-ráo
550 -j
200 2000
300 20 400 180 100
Szoftverkészítés Rágcsálóirtás többletköltsége Takannány és víz bevizsgálás díja
Beruházási hitel után felszámolt kamat A minőségköltség Önköltség Ft/kg, illetve változás
A vágósertés vágóhídi belépési á ("E" minőségi kategória)
2 94
iényfeltáró tanulmány Belső vezetők többletidejének személyi költsége Szabályozó rendszer kiépítésének személyi költsége Továbbképzés belső dolgozóknál Belső audit személyi költsége
Takarmánykeverő és -kiosztó Járulékos épület beruházás
A vágósertés vágóhídi belépési ára
300 4
Költség ezer F
Anyagköltség
4. ábra
~
^4 fn 4 100 100 1 100 10 330 220 Ft/kg
100 4,71 10,37 Ft/kp
A kérdés most már az, hogy a kitű tén a minőségi innovációs hatás egyben zött natúr paraméterek elérése, és így az jövedelemnövelő is! De újból felvetődik árbevétel tervezett növelése elegendő-e a egy másik kérdés: mennyire tekinthető költségek fedezésére? Ha a tervekből konstansnak az átvételi (felvásárlási) ár? csupán a takarmányértékesülés 0,5 Mi befolyásolja, mi határozza azt meg, kg/kg-mal történő csökkentését elérik, hogy az értéklánc folyamatában milyen akkor a tennék önköltsége 12-15 Ft/kg- és mekkora ár számolható? mal lesz kevesebb. Ez pedig fedezi, sőt meghaladja az önköltség növekedését! A minőség és az á r kapcsolata Ez az egyszerű példa arra is rávilágít, hogy fejlesztéssel, a termelőnél „minőA sertés felvásárlási ára kulcsfontos ség”-nek nevezett paraméterek növelé ságú tényező. Mi határozza meg alapve sével nemhogy növekedhet, hanem csök tően ezt az árat? A 4. ábrán az E minősé kenhet az önköltség. Ha visszagondolunk gi kategória EU és magyarországi átlagát a 3. ábra összefüggésére, akkor tisztán látjuk 2000-2007. években. látható az is, hogy azonos átvételi ár ese
A magyarországi sertéstermelés mére ténél fogva nem ármeghatározó. A hazai sertésárak általában az EU árak tendenciá ját követték az elmúlt években. Az EU-ban a sertéspiac szabályozását az „E” kereske delmi osztály (55-60% színhústartalom) vágóhídi belépési ára alapozza meg, világ piaci árnak pedig az USA 51-52% színhús tartalomra vonatkozó árat tekintik. A 4. áb rán jól látható, hogy az EU-s és a magyar árak döntően együtt mozognak, különösen pedig a csatlakozást követően. Ha a hazai vágósertés termelői árát minőségi kategó riákra bontjuk, megállapítható néhány ten
dencia (7. táblázat). Először is, hogy a be mutatott években a kategóriákon belüli el térés közel hasonló. A legkisebb és a leg nagyobb ár az évek során a kategórián be lül 40-50 Ft-tal különbözik, az átlag 46,79 Ft/kg, csupán a nem minősített vágósertés ára mutat kisebb eltérést (21,03 Ft/kg). Az is megfigyelhető, hogy az egyes kategóriák közötti differenciák nem arányosan változ nak. A legértékesebb „S” árából levonva a többi kategória átlagárát, az „U” és az „R” mintegy 10 Ft-os nagyságrendi különbsé get mutat, az „O” viszont az előbbiek két szerese. 7. táblázat
A hazai termelésből származó vágósertés termelői ára hasított és meleg súlyban (M. e.: Ft/kg)
Megnevezés 2004 átlag
2005 átlag
2006 átlag
2007.1-3 hó [Differencia a ka- Differencia az „S” kategóriától* átlag I tegórián belül
312,21 362,50 341,23 311,84 361,80 340,10 301,58 351,20 329,83 288,98 338,20 316,39 270,12 314,50 289,57 O 265,29 301,20 279,31 308,93 309,60 310,01 Nem min. 270,36 307,20 308,69 Ml 333,54 i 353,10 i 306,31 g l/SS&CSOI | ^ | — — Forrás: AKI, PAIR, 2007, *2006 átlagárakból számított 323,68 326,33 317,17 297,40 264,86 246,72 288,98 277,45
50,29 49,96 49,62 49,22 49,64 54,48 21,03 38,33 46,79
0,7 11,3 24.3 48,0 61.3 52,9 55,3
46
NÁBRÁDI: Minőség a sertéshúsvertikiimhan 51. évfolyam 3. szám
Az árak változásának tendenciája a előző években folyamatosan csökkent a termelő számára több hasznos informá vágósertés kínálata, ezért a vágóhidak rá ciót jelent. Először is azt, hogy a kategó kényszerültek a nem Magyarországon rián belüli eltérések az elmúlt három év termelt sertések vásárlására is. A sertést átlagában nagyságrendileg 50 Ft/kg kö tartó egyéni gazdaságok, illetve gazdasági rüliek, és követik az EU trendet. A má szervezetek száma folyamatosan csökkent sodik pedig, hogy minőségi kategórián az előző években. Ez a folyamat jobban ként az eltérések 10-20 Ft/kg körül ala érintette a sertéstartással foglalkozó egyé kulnak (kb. 10%-os mértékben). Miért ni gazdaságokat, aminek következtében hasznos ez az információ a termelőnek? az egyéni gazdaságok száma 2005-ben Azért, mert a 2. ábrán közölt Összefüggés nem érte el a 316 ezret, pedig 2003-ban, figyelembevételével dönthet arról, hogy az EU csatlakozást megelőző évben 434 érdemes-e fejlesztéseket végeznie, a mi ezer, 2000-ben pedig 483 ezer sertéstar nőséget valamilyen eszközzel növelnie tással foglalkozó egyéni gazdaságot úgy, hogy az számára is megérje. számláltak. A sertésállomány előző évek ben történt csökkenése szorosan össze MINŐSÉG A TERMÉKPÁLYA függ az egyéni gazdaságok tönkremenete TOVÁBBI SZAKASZAINÁL lével, hiszen az egyéni gazdaságokban A sertés termékpályán négy fázis kü tartott sertések száma 2005-re 1 millióval löníthető el (5. ábra). Az elsőfázist - mint csökkent 2000-hez viszonyítva, ugyanak ezt korábban részleteztük - az alapanyag kor a gazdasági szervezeteknél csak 200 termelés jelentig amely jelentős átalakulá ezerrel. A vágósertés-termelésben és érté son ment keresztül az EU-hoz történő kesítésben egyelőre kevésbé jellemző a csatlakozást követően. AzEU csatlakozás termelők szerveződése, számuk 10-15 le előtt a vágóhidak szinte kizárólag hazai het, melyek regionálisan helyezkednek el termelésű alapanyagot dolgoztak fel. Az az országban (AKI, 2007). 5. ábra
A sertéshús termékpálya fázisai és értékesítési csatornái H o i c it c s e x p o rl, 17 e z e r to n n a , 3 ,4 %
S e rté s h ú s -e x p o rt 8 2 e z e r to n n a , 1 7 ,9 %
B e lfö ld i h ú s fo g y a s z tá s 1 2 0 e z e r to n n a , 2 6 ,2 %
7 f
C s a k h ú s fe ld o lg o z á s t v é g z ő ü z e m e k (kb. 90 d b ) F e ld o lg o z ó k II: 6 0 e z e r to n n a , 1 3 .1 %
3. fázis
r 17 9% i
n
2, fázis
|
7 Z Z -------
84%
T e rm e lő k (3 1 6 e z e r d b .) E lö s e rts-te rm e lé s : 4 3 4 e z e r to n n a, élő sú ly b a n
I 3,5% la 5%j i 44%
lf -9,6% t-j
V ágóhidak ( lo b b , mim 140 db 1/3 vegez húsfeldolgozást is ) « | Sertesvagas élősúlyban 478 c t 96,6% , l,„ s lto tt sn lv b an 380 .......e/-c r l o n i a . 83% 1 aldalgozók 1: 196 ezer tonna, 42.8% 3 ,4 %
1. fáz is
t1 M %
— i6 ° ^ l
]
(T iv
I
h
J T78 e z e r t o n n a , 17%
[H ú s-áru a la p : 4 5 8 e l Á h n i n a , 1 0 0 %
E lő s e rté s im p o rt, 61 e z er to n n a , é lő s ú ly b a n [S e rté s-á ru a la p ; 4 9 5 e z é f tp n n a , 100%
S ö té t s z ín n e l a s e rté s v é g f e lh a s z n á ló k ( É lő s e rté s e x p o rt, V á g ó h id a k : 1 0 0 % ) D ő lt b e tű v e l a s e rté s h ú s fe lh a s z n á lá s (S e r té sh ú s -e x p o rt, B e lfö ld i h ú s fo g y a s z tá s , F e ld o lg o z ó k / - / / ; 1 0 0 % ) ' A v é k o n y n y ila k a n y e rs te rm é k , a v a sta g n y ila k a f e ld o lg o z o tt te rm é k ú tjá t je lö lik .
Forrás: AKI, 2007
47
A második fázist a vágóhidak jelentik minőségnek. Kulcsfontosságú helyzet (feldolgozás I.), melyek egyharmada a vá ben a feldolgozók (I-II.) állnak. Nekik ugyanakkor egyszerre kell megfelelni a gáson és daraboláson kívül húskészítménygyártással is foglalkozik. Az ágazatban belföldi és a külpiaci elvárásoknak. A megindult a koncentráció, ugyanakkor a piacvezető vágóhidak elsősorban dara szakosodás és specializáció jelei is megfi bolt sertéshúst értékesítenek belföldre és gyelhetők. A sertésvágás és a húsfeldolgo külpiacokra egyaránt, a közepes és ki sebb méretű szervezetek értékesítésében zás egyre jobban elkülönül egymástól. A termékpálya harmadik fázisát a pedig a félsertés képvisel nagyobb rész arányt. Az AKI PÁIR adatai és informá csak húskészítmény-gyártást végző üze mek jelentik (feldolgozás II.), melyek ciói szerint a csontos sertéshús 75%-a nem végeznek sertésvágást, a termelés belpiacon, 25%-a pedig külpiacon kerül hez szükséges alapanyagot a vágóhidak- értékesítésre. A csont nélküli sertéshús tól vásárolják. A termékpályán továbbra 60%-a belföldi piacra, 40%-a pedig kül is magas a csak belföldre termelő vágó piacra kerül. A csontos, illetve csont nél küli sertéshús belföldi forgalmának hidak száma. A termékpálya negyedik fázisát a bel mintegy 15-20%-a a külpiacról szárma földi fogyasztás, valamint a külpiaci ér zik. A sertéshúsok kivitelére jellemző, tékesítés jelenti. Ebben a fázisban a ter hogy a külpiaci értékesítésekben a hazai mékek rendkívül nagy változatosságot alapanyagból származó, speciálisan az exportpiac igényeinek megfelelően kiké mutatnak. Milyen minőségi elvárások jellemzik szített sertéshúsok, illetve a magasabb a terméklánc további szereplőit? A fel feldolgozottsági fokú termékek részará dolgozó (feldolgozás I. és II.) az élő ál nya nagyobb, ugyanakkor a vágóhidak és latból magasabb hozzáadott értékű ter a húsfeldolgozók a készítménygyártás méket állít elő. A feldolgozó minőségi hoz a hazainál általában gyengébb minő elvárása az, hogy az alapanyagból a leg ségű és alacsonyabb árú sertéshúsokat nagyobb profitot hozó terméket állítsa hoznak be. A darabolt sertéshúsokra nem jellemző a márkázás, ugyanakkor a hazai elő, vagyis számára a kihozatali mutató a minőség alapvető elvárása. A kihozatal fogyasztók előnyben részesítik a Ma gyarországon gyártott termékeket (pl. növelése, mégpedig abban a termékcsaládban, amiben magas a profitzsarzs. Mit védőgázas csomagolt nyers húsok) (AKI, tehet még a feldolgozó, ha ezt a területet 2007). A minőségi termék-előállítás fej már kimerítette? Terméket fejleszt, újít, lesztése döntően a feldolgozók kezében egészségesebb élelmiszert állít elő. összpontosul. A 6. ábrán a minőség fej lesztése érdekében alkalmazható főbb Olyat, amit promócionál, K+F során nagy befektetéssel előállít, és továbbít a eszközöket tüntettem fel, megbontva ezen eszközök körét a termelő, feldolgo forgalmazónak. Érdemes a minőség fejlesztése, növe zó és a forgalmazó között. Látható az áb lése tekintetében e területet mélyebben is rán, hogy a szabványnak való megfelelés mindhárom esetben alapelvárás, csak megvizsgálni. Az már deklarálásra ke úgy, mint a termékhez kötődő informá rült, hogy a termelő a fogyasztó szem ció. Egyszerű hasonlattal élve a minő pontjából a minőségi termék-előállítás ségbiztosítás, az élelmiszerbiztonság során nem, vagy csak alig érdekelt! olyan, mint egy járművezetéshez szük Számára a naturális kihozatal az alfája, séges jogosítvány. E nélkül már termék az átvételi (felvásárlási) ár - összevetve nem kerülhet piacra. A minőség növelése az önköltséggel - pedig az ómegája a
49 nt 48
jviÁfíRÁPl: Minőség a sertéshúsvertikumban
érdekében történő technológiai- és ter mékfejlesztés a termelőknél és a feldol gozóknál koncentrálódik. A fajtával, hib riddel, a takarmányozással kapcsolatos minőségjavulás a termelőtől kérhető számon, illetve valósítható meg. A fel dolgozó a termék kiszerelésével, félkész vagy konyhai késztermékké való átalakí tással tudja az elvárt minőséget fokozni. Ilyen jellegű fejlesztések a forgalmazó nál vagy nem jellemzők, vagy egyáltalán nem léteznek. A forgalmazó érdeke vi szont az, hogy az árut megvegyék. Ezért maga is hozzájárul a promócióhoz, de
terméket, mint azt láttuk, nem fejleszt. A kereskedelemben elterjedt eszköztár so kaságát viszont ők alkalmazzák. Bármi lyen furcsának is tűnik, ez is a minőségfejlesztés része! A kapcsolt és nem kap csolt diverzifikáció egyfajta termék iránti megkülönböztetettséget jelent, mellyel a vásárló figyelmét a termék megvásárlá sára készteti. A piacbetörés (piacáttörés) és piacfejlesztés a marketing eszközei nek további tárházát soroltatja fel, teszi a terméket ezzel még eladhatóbbá az érté kesítés horizontális és vertikális kapcso latrendszerében.
Minőségfejlesztés az értéklánc folyamatában Ismérv/eszközök Szabván felelős Információ a termékhez Technológiaié jlésztés (naturális hatékonyság. kiho?atan a?nn term ál/' : _ it 9 O J 4411 azon tennék más jellemzőkkel Kapcsolt diverzifikáció termék szakácskönyv ffem kapcsolt diverzifikáció te ajándék Piacbetörés i termék, jelenlegi iac, marketin Piacfejlesztés elenlegi termék úi iac, marketin Logisztika száma a fejlesztés igényének mértékét fejezi ki rnv saját oaiát feldolgozás __ Forrás:
A minőség javításában, fejlesztésé ben, növelésében az értéklánc szereplői egyaránt részt vesznek. Ennek ráfordításigénye különbözhet, különbözik egymás tól. E tanulmányban részletesebben a termelői minőség kérdéskörére tértem ki, de úgy vélem, arra is fény derült, hogy a probléma sokkal összetettebb annál, mintsem néhány oldal terjedelemben minden területet mélységében is elemez hetnénk. A jövő minőséggel kapcsolatos agrár-közgazdasági kutatása elengedhe tetlenül szükségessé teszi, hogy a kér déskört komplexen vizsgáljuk, és ne csupán az értéklánc egyes elemeit anali záljuk. Komplex megközelítéssel köze lebb kerülünk az igazsághoz, talán egy szer arra is hiteles választ tudunk adni, hogy mi a gazdaságilag optimális minő
Termelő
6. ábra
51. évfolyam 3. szám
árból, de hihetetlenül magas jövedelme z ő s é g i , ráta (97,56%) elérésével. Szemet szúró a különbség és az aránytalanság. E n n e k feloldása, változtatása úgy vélem ma a forgalmazók kezében van. Ha nem történik gyökeres változás, akkor várha tó, hogy a termelők felhagynak a terme
léssel - mára már setésből importra szo rulunk -, a feldolgozók a tartós veszte ség miatt tönkremennek, így nem lesz mit forgalmazni. Gondolom, ez nem le het a forgalmazó érdeke, mert akkor nemhogy minőségi, hanem semmilyen terméket nem tud értékesíteni! 7. ábra
A bruttó fogyasztói ár összetétele a karaj eseteben iiiii— i
A t e l j e s v e r tik u m b a n :
21,52%
'
\i
B ru ttó f o g y a s z t ó i á r 100% Á fa
Költség
13%
a rá n y o s jö v e d e le m %
F o rg a lm a zá s
97,56
18% F e ld o lg o z á s
Feldolgozó
Forgalmazó -
20%
34,85
nem jeli nincs nincs nincs nincs
ség. Jelenleg ugyanis e kérdéskör több szubjektív és objektív ok miatt még tisz tázatlan. Ma még azt sem tudjuk ponto san, hogy az értéklánc folyamatban mi lyen nagyságrendű költségek merülnek fel a minőség növelése érdekében. A tel jes vertikum árszerkezete és költségará nyos jövedelmezősége viszont rendkívül aránytalan. Álljon ennek igazolására a 7. ábráia bemutatott tény, amely 2004-2005. évi árviszonyokra épül. A 7. ábrán jól látható, hogy a bruttó fogyasztói ár közel fele az alapanyag termelésből adódik, ugyanakkor a költ ségarányos jövedelmezőség mindössze 1,85%. A feldolgozó (I-II.) az árhoz 20%-kal járul hozzá, viszont veszteséges termelés mellett. A forgalmazás további 18%-ban részesül a bruttó fogyasztási
A lapanyag te rm e lé s
1,85
49%
Forrás: Juhász, 2005 és saját számítások
FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Bíró Ö. - Ózsvári L. (2006): Állat-egészségügyi gazdaságtan. SZIE Állatorvos tudományi Kar, Budapest, 70 p. - (2) Crosby, P. (1996): Quality is still free: Making Quality Certain in Uncertain Times. McGraw-Hill, ISBN 0-07-014532-6. - (3) Garvin, D. A. (1998): Managing Quality. Free Press (February 8, 1988) ISBN-10: 0029113806, ISBN-13: 978-0029113806 - (4) Taguchi, G. - Chowdhury, S. - Wu, Y. (2004): Taguchi's Quality Engineering Handbook. ISBN: 978-0-471-41334-9 - (5) Gundel J. (2006): Takarmányozás és életminőség. Állattenyésztés és Takarmányozás. Különszám. Vol. 55. 5-14. pp. - (6) Györe D. - Hodina P. - Horváth Zs. - Kemény G. - Mizik T. - Németh N. - Stummer I. - Thury E. - Tunyoginé Nechay V. - Varga T. - Vágó Sz. (2007): A mezőgazdasági árképzés elméleti alapjai és hazai gyakorlata. Agrárgazdasági tanulmányok, AKI, Budapest, 91-101. pp. - (7) Windhorst, H. W. (2003): Cost competitiveness of Leading Exporters. Pig Progress, vol. 19. no. 4., 810. pp. - (8) II: http://www.skymark.com/resources/leaders/crosby.asp . 2007: - (9) 12: MSZ EN ISO 8402:1996 (Visszavonva 2005) Minőségirányítás és minőségbizto-
50 6T 2 S ? - o E í 2 2 , C0 'P o c o t '®
>*4S| 1 ? 2 «
_
cu 2 '5T ® E pC on>) 2£P ' ccPod JÉM 05 0)' u> ~ ■Pp •= 2CD ~N jé _. ... Q _— O O 3 co o aisz 5
^ 3 §| f » & f "N ;S “5K C 0íP®NQ.3i ti 2 ro SS to !' mcd -c t 2 ' c o v yí ín ® P T) =L -P t í« a £ ®-§ "p = c o ® - c - W LE •“ o £ c§ ._ cd cd p np " tilS á 43 S I 3 2 ® 9 P 5 CO co 2 m 3 ~ II § : ® O N ^ 'O -TT ®'2O O PN 01 0._ Sw cö
cd
®IC /5 03 2 ' S - g v- = N '05 -pr. J. Y ‘ C0 ™ SQ JS 'm C§ P i '® .£! ; g ± i V _ OMa2 '05c5 m>, tU £ 9* rí ^ S SŐ ü í ® 5 x: | p _ o .g-J= | =0 5 ^ . 1 ' ■a 3n c_jo ccfco2-a:kj ~® T i -* E0C5DSO ™ •§ ~ 5 SS ® 2 ' 2 '-2 ® 'C *C jé o t S 2 o Em 3 'tZ ■£ S 1 0g ® C50 í-gg’SC.«i á0c ±Q )£ sO P C J2 CO 'O c z §-® ©g5s e Z O .7 _g -CO '05 C 0 0í ^ I § P-p 1o 'O CD C s ö) N ® ^ ö)-^t '2 OJ S5 ® S 5° n ro co Ü '2^ Ü 9>'2C > (R _50 m5' I 0 *-0 — § í P p ?K g5a>, w c > -8 gP> S 2 ^ S l l t t "> CT O C '2 C 0 'P «5 0 5 , S 2 (I) '0 W -ffl 5 £ C O .-ffl I- Ö | E 9 C0 ® o a ) ® J? 2 'O o , • •E 0 5 o 2 ='-o>EC C £ >.13 ■ >, (0 on 51 «0 J C •*■ mo N0 —0 r*o £ ■2— fcP g =o I - S - ^ S o P s Ö s s l ^ tts o 8 t i ? £ |Í 25s0 ® 2 2 R >_-C r- Ü^5 C ^ D 0N5 W I)(D 2C Í >2 ® ajpj> £ 2 g~ p - £ Q5 P !Q 0(05 ' (ö ©0> E7v -.-J. >, '05 c '® o ! - ~ C D a? E 0 2 P ^ É W^ 0 t $ £ ? 5 £ f f t 8l S € i i l t 5 1 B S ^ i Nl «5 S±3 ö> . .* i Sp §>- « 8'P 5>=■ |R ; CM ^ ™ JÉ R i1 < 5 Si | S) __ p ö . » £ « « 8 ; ; | | £ | | i | | j > 2* 2 p cö C 0 *05 05 2 1 Ü E ® o p > co r s s | ; V-. 0 0 p JÉ C0 JÉ « ' 8 ° CD Q. ~p >. p —i p2 jé s® P 'P o - 2 >o ‘ ■piN “ o Jé 2 "1-S -sP ^q _- "n 0>jé Jé _°QoJÉa 2í oío $^ '-a a -^ C E ,S>'2 P JÉ JÉ w/ vy. 2 « o < S ® I C ! 5 P ® N > > 2 ±é> -k vi sz p •0 ix N ■q; t a 5;o a_5g o y c. 2 s g 0) —O vo-C 'w P OE2 c n o g 5£ .^ p j™ 2 :£.E'2 ki > m ’>>P 2 •2'«P « co ^E p J2 «co 2-o.tp n r£ ^ 2 é o •* ' ü . P C (1 >) ®& f IP N JÉ • n ^ P N y ^ JZ v C0, '2 ‘CO ®> 5^ o !ö S £1 P P c * CD , JL IB.i? » Ü 2 £ :§. Ü 8 £ S é '«5' S 2 s o -E 2 C “'?'P (/] u2w; -0 Pi P 'P Q.m mE niS ®f -S ® 5S p p w 2 5. p -uO S ® .=■ v. -V U -0 £ S § S 1 1 m 05'■§P<“ C — c I-S 2 Í0 0 ^ 1 ,5 2 >- E c o 2 is '03 C "0 O "0 05 ® C0 < t i 0 5 :0 -e JÉ 2 í P lO § .8, P V 1 £2 ' “P S í 39 C. íS .SS .is 0 > -c x: 2 p jé E o p c<í 5 K .co 2 ® E 2 jé
m
.-
C
.óv r^-»
v(
N
j
o
i i é
p
oí
S0
jé jé
iO»(inrr-i
o ^ CO wo S É S rt • *8 o^°^íi.cXí ? ^ §E"gO® 3 gá^ f> c c-o í -.s ,d _ _ s *ö-■=D)a 5.ö*o= o q,
r á
,
222 > ®.2 >0 c 'p p 'co t aE oi'a '©■ O 9> P E0 ’V 2 ■m “ ^a>s
0 c5 í^ S t.3 j
§-l E^ 8 f f 1 | H w £c is ©T a -3. o> tS £ § '" o ‘*K í 2 2 =§ 1 * | ? E r ő ) Oi © ^ "O >>.c u>j: ^ £ Oj£-^ — ♦ ' g t g
c
5-D c! 2 “
• " K O c a S - o S n J
§ £ « § 0 5 | E| g>F. í ’S o í s í ' i I U k ' c 0fi 2b^_t-i£-O — c -2 -*^r\ 2QJo • í .t ^ £S oc£^ ;: -í cM ?É ^3S !© ^ “ni > ói‘ # “ I -?á jo£<öJ o 0"5 -a = °- £• 5i° o. f = í é h 5 2 CCÉC'+^nSsCL.-^'KCi£ Í S f -5 cd 5 »d) o « c O -E > ‘• J , k § o )-S 2 5 o . E g -5 0 g ?•£ S-O o « -O _ •- u »- .a 5 t j .2
i
tó <]) M- <jj '>
|
a) 2 ^
"5
s - F§ s ?.S
ss S S 5Q-« "g > S E"t í.^ iíiS S ü ilL O
?
<J) c © •■©
3 w ig c % .*£ 5 « m 5 5)d
©
*0 a •—
J1.+C -»O3© Ocd_)> u "O lg jC 5,-o 5^Su o § í §-o■•§ S = “ ■•o i = « £ o l|®«§ol«5>!2 ) “-itt m
rC O©j* ®; T (0i c S > © a 5o-a> + 3-lc-"».s> o -o»•5 oo §co
^B 2(j EP 2£ J£ - 'cö >; C0 P W O)'® fÖfii ni 0 E_ N O! k J. p -p P =C p 2p C 0o JÉ E —
* t
0
0
0
0
£ 2pm ® 2 'SK S. cP 05.fO M o vo O S't:k ci. P 'C SOop +- '® E m =0 p p p l lBl "§ 3 JC ® o§5'® JO .j.p |P p J3 JZ 2 2 +S p |« ai s« z_5p
P3 1p eco na) on jé J£ 5 205 N O 0 «2 _p pp JÉ p o0 JÉ m '0 M 2S1 p >, •ti. P co P p 2w 2 > P 2D *S0S"C -0 'p E
*0
p
'0
p m1, |» ~ tZ SZ CD > W>,n m-O 'g E E S ?'C0 pp p® g5;^ p2a 2 ’•e po) W S .m p. 2 S. -P O p w.p tz 91 P n jé p S 2a x: a ®,2 2 .n pE =3=
0
=.'p '0 2Ito N 2pw,3£w p?LUa. , ^ E ' & 2 P X) '2 •— 0 *55 0 ^ C T )'0 gE §5« p g a l N a co 0 0 05 a p UJ g ^ 05 N 0 O) , .0 , 0 §148 g S S 2 >5 E .05. m rá .§ 0 T05 K-S 00 co00 0» 2R 2 E p 0 c^ *-7jé rt 2 •rc s N c rí 0 - N 0 0 ac c JÉ a .c >: sz N E :0(/) c<0ráo ^P 0)0 0-- C S _ ?_ ® .9_ oQ-í£ P 'P p o>>2 ° -P S 2 % E p? '00u; ü/0ti *í 9C m5p p0 :p p E 5pE J0p*c .2 £ c 0rrtw C 'S O P M se -P tíffN P 2 '"cöa0p o -S-áe - ffi 'P N— >C > nc S 2, N e 'P S u® > O) o 8S~p ® ®1p cgr '© S5« 9 sn Jíp .ti, p p p 3P‘ p o) 0)2 2 p 3 2 5 : TJ fll 1 a P ^ 2 JÉ 'co.2 p2 'P E p -p C c 2 X3 8 'P^ 1CO cg“ 'P - '2 2, •O I ^ 'S P ® p C ' 9 2 N a H 1 48 co íI $l i2 ?i < cn .R 3E -p C9 'P 2(/) rá p < 'jé > K C Otfi :3 CD '® sh: 5 pop O I— JÉ p -§O) IP o ^ iT3 ® SDSZ JÉ cn
'ILI HUJ
h
—
Ö
°5
p
NÁBRÁDI: Minőség a sertéshúsvertikumban
sítás. Szakszótár (ISO 8402:1994), MSZ EN ISO 9000:2005Minőségirányítási rend szerek. Alapok és szótár (ISO 9000:2005), angolul :Quality management systems.Fundamentals and vocabulary (ISO:9000:2005) meghirdetés 2005 11 hó. (10) https://wAvw.mszt.hu/mszt/portakuser/anon/page/default.psmEjs_pane/03ysessionid=A9643D3EB3479B922A90333A0FDD2FBA?icsid=03.120.10 - (11) Juhász A. (szerk.) (2005): Piaci erőviszonyok alakulása a belföldi élelmiszerpiac szereplői kö zött. Agrárgazdasági Tanulmányok, AKI, Budapest, 1-141. pp. - (12) Jurán, J. M. Frank M. G. (1951): Juran’s Quality Control Handbook. Mcgraw-Hill. ISBN 0-07033176-6. - (13) Jurán, J. M. - Godfrey, A.B. K. (1999): Juran’s Quality Handbook (5th Edition) McGraw-Hill 1999. ISBN: 0-07-034003-X Electronic ISBN: 1-59124404-8 - (14) Nábrádi A.: A minőségi állati termék költségei. Evolúció és revolúció az állati termékek előállításában. A Magyar Tudomány Ünnepe Kiemelt rendezvénye, Budapest, 2006. november 22. Kézirat. - (15) Shiba, S. - Graham, A. - Walden, D. (1993): A New American Tqm: Four Practical Revolutions in Management. Productivity Press Inc (1993) ISBN-10: 1563270323, ISBN-13: 978-1563270321 (16) Szabó J. (2006): Az állati eredetű élelmiszerek biztonsága. Állattenyésztés és Takarmányozás. Különszám. Vol. 55., 15-34. pp.
