Iktatószám: KE/001/00576-0003/2016 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A WELL DONE ST. MORITZ KFT. (székhely: 2900 Komárom, Mártírok u. 92., adószám: 13075833-2-11) által forgalmazott 1 literes kiszerelésű, „WELL DONE Drain Cleaner lefolyótisztító extra power” megnevezésű háztartási vegyipari termék forgalmazását az alábbi
f e l t é t e l h e z k ö t ö m:
a termék címkéjén a veszélyt jelző piktogram a jogszabályi előírásnak megfelelően – fehér alapon piros keretes sarkára állított négyzet formájában – kerüljön feltüntetésre
E kötelezettségének a vállalkozás a határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
Fentiek alapján megállapítást nyert, hogy a WELL DONE St. Moritz Kft., - mint a kérdéses, vizsgált termék gyártója – azzal, hogy olyan terméket forgalmazott, amelynek címkéjén a veszélyt jelző piktogram nem megfelelő formában került feltüntetésre az alábbiakban hivatkozott jogszabályi előírásokat sértette meg:
A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban Pftv.) 3. § (1) bekezdése szerint csak biztonságos és az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt
2 követelményeknek megfelelő termék hozható forgalomba, forgalmazható, üzemeltethető, vagy bocsátható a fogyasztók és felhasználók rendelkezésére. Ezen paragrafus (2) bekezdése szerint a gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságosságáról.
A Pftv. 2. §-ának 11. pontja szerint gyártó: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK Rendelet) 2. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom.
A 765/2008/EK r. 2. cikkének 3. pontja értelmében gyártó az a természetes vagy jogi személy, aki a terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy terméket terveztet, vagy gyártat, vagy forgalmaz.
A Pftv. 4. § (1) bekezdése szerint a termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni:
a) a termék alapvető ismérvei, különösen összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások,
b) a terméknek más termékre, valamint az egészségre és környezetre gyakorolt – az együttes használat során ésszerűen várható – hatásai,
c) a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója,
d) a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett – különösen a gyermekés az időskorú, valamint a fogyatékkal élő – fogyasztókra.
Az eljárás rendelkezésre álló adatai alapján megállapítható, hogy a vállalkozás a vizsgált termék értékesítési láncában gyártóként szerepel.
A Pftv. III. fejezetének 6. pontjának 7. és 8. §-a az alábbiakban rendelkezik a gyártó
3 kötelezettségeiről:
7. § (1) A gyártó a terméket akkor hozhatja forgalomba, amennyiben azt az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokkal, e törvény előírásaival összhangban és a jogszabályokban meghatározott követelmények szerint tervezte és gyártotta.
(2) A gyártó feladata elkészíteni a termékre a jogszabályban előírt műszaki dokumentációt, elvégezni vagy elvégeztetni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.
(3) Amennyiben jogszabály előírja, a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését megelőzően a gyártó vagy a megfelelőségértékelő szervezet kiállítja a megfelelőséget igazoló dokumentumot.
(4) A gyártó a (2) bekezdésben meghatározott műszaki dokumentációt, valamint az 5. § (3) bekezdése szerinti megfelelőséget igazoló dokumentumokat jogszabályban meghatározott ideig vagy amennyiben ezt jogszabály nem határozza meg, akkor a termék forgalomba hozatalától számított 5 évig köteles megőrizni.
(5) A gyártó folyamatosan köteles biztosítani a termék megfelelőségét a sorozatgyártás folyamán.
(6) Amennyiben jogszabály előírja, a gyártó köteles a forgalomba hozatal előtt a terméket bejelenteni.
8. § (1) A gyártó, ha szükségesnek ítéli, a fogyasztók és a felhasználók egészségének és biztonságának érdekében elvégzi a forgalmazott termék mintájának felülvizsgálatát, amelynek keretében kivizsgálja a termékre vonatkozó panaszokat, a nem megfelelő termékeket nyilvántartásba veszi, intézkedik az esetleges termékvisszahívásokról, és minden ilyen jellegű intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja a forgalmazókat és a piacfelügyeleti hatóságot.
(2) A gyártó köteles a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni. Az azonosító jelölésnek olyannak kell lennie, hogy az alapján a termék pontosan beazonosítható legyen. A termék azonosító jelölése lehet a termék típus-, tétel-, modell- vagy sorozatszáma, vagy más egyedi jelölése, amely megfelel ezen bekezdés követelményeinek.
(3) A gyártó köteles a terméken feltüntetni a nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett kereskedelmi védjegyét és a székhelyét.
4
(4) Amennyiben a termék mérete, kialakítása vagy egyéb sajátossága miatt az azonosító jelölés és a (3) bekezdésben meghatározott adatok nem tüntethetők fel magán a terméken, azokat jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján kell megadni.
(5) Amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, a gyártó köteles mellékelni az ott meghatározott formában, módon és tartalommal használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket a termékhez. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie.
Az EK rendelet 11. cikke alapján a nem veszélyes besorolású termékek csomagolásán olvasható, látható és letörölhetetlen karakterekkel az alábbi információkat kell feltüntetni:
A termék nevét és kereskedelmi nevét (EK rendelet 11. cikk (2) bekezdés a) pont) A termék forgalomba hozataláért felelős fél nevét, vagy kereskedelmi nevét, vagy védjegyét, valamint teljes címét és telefonszámát (EK rendelet 11. cikk (2) bekezdés b) pont) Azt a címet, e-mail címet – amennyiben van ilyen – és telefonszámot, amelyen a termékösszetételre vonatkozó adatlap beszerezhető (EK rendelet 11. cikk (2) bekezdés c) pont) Az összetételi adatokat (tömegszázalék-osztályokat) (EK rendelet 11. cikk (3) bekezdés) A felhasználásra vonatkozó használati útmutatót (EK rendelet 11. cikk (3) bekezdés) Szükség szerint a különleges óvintézkedéseket (EK rendelet 11. cikk (3) bekezdés) Annak a weboldalnak a címét, ahol a termék összetevőire vonatkozó adatlap elérhető (907/2006/EK rendelet VII. melléklet A. szakasz).
Az EK rendelet 2. cikk 10. pontja szerint e rendelet alkalmazásában gyártó: mosó- és tisztítószer, vagy mosó- és tisztítószerekben használandó felületaktív anyag forgalomba hozataláért felelős természetes vagy jogi személy; gyártó különösen az előállító, az importőr, az önállóan dolgozó csomagoló vagy bármely személy, aki egy mosó, vagy tisztítószer, illetve egy mosó- és tisztítószerekben használandó felületaktív anyag tulajdonságait megváltoztatja vagy annak címkézését elkészíti vagy megváltoztatja. A forgalmazó, aki nem változtatja meg a mosó- és tisztítószer, vagy a mosó- és tisztítószerekben használandó felületaktív anyag tulajdonságait, címkézését vagy csomagolását, nem gyártó, azt az esetet kivéve, ha importőrként jár el.
5
Az EK rendelet 3. cikk 3. bekezdése szerint a gyártók felelnek azért, hogy a mosó- és tisztítószerek és/vagy a mosó- és tisztítószerekben felhasználandó felületaktív anyagok megfeleljenek a rendelet és mellékletei rendelkezéseinek.
A fent elmondottakra tekintettel az EK rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti gyártó felel a címkézés hiányosságaiért.
A veszélyes besorolású termékek címkézésénél – az EK rendeletben meghatározott előírásokon túlmenően – két egyidejűleg hatályban lévő jogszabály rendelkezéseit kell figyelembe venni: vagy az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 1272/2008EK rendelet (továbbiakban: CLP rendelet) vagy a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) és a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységük részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet (továbbiakban: EüM rendelet) együttes előírásait.
A CLP rendelet 17. cikke szerint a veszélyesként besorolt és csomagolásban elhelyezett keveréket olyan címkével kell ellátni, mely tartalmazza a következő elemeket azon ország hivatalos nyelvén, ahol forgalomba hozták (jelen esetben magyarul):
a. a szállító (gyártó, importőr, továbbfelhasználó, vagy forgalmazó) nevét, címét és telefonszámát; b. a lakosságnak szánt, csomagban lévő anyag vagy keverék névleges mennyiségét; c. a termékazonosítókat (a keverék kereskedelmi nevét vagy megnevezését, valamint a keverékben lévő valamennyi anyag megnevezését, amely hozzájárul a keverék veszélyességének meghatározásához); d. a veszélyt jelző piktogramokat (fehér alapon fekete szimbólumok, a jól láthatósághoz kellően széles vörös kerettel; piktogramok alakja az egyik csúcsán álló négyzet); e. a figyelmeztetéseket („Veszély”, vagy „Figyelem” figyelmeztetés); f. a figyelmeztető mondatokat (H mondatok); g. a megfelelő óvintézkedésre vonatkozó mondatokat (P mondatok); h. és a kiegészítő veszélyességi információkat (EUH mondatok).
6
A veszélyes keverékek címkéjén a Kbtv. és az EüM rendelet előírásai alapján a következőket kell magyar nyelven jól olvashatóan és letörölhetetlen módon feltüntetni:
a. a keverék kereskedelmi/fantázia nevét (EüM rendelet 10. számú melléklet 1/1. pont), b. a gyártó vagy forgalmazó nevét, telephelyének címét, telefonszámát (EüM rendelet 10. számú melléklet 1/8. pont), c. a keverék mennyiségét (EüM rendelet 10. számú melléklet 1/2. pont), d. a keverékben lévő veszélyes anyag(ok) megnevezését [Kbtv. 17. § (2) bekezdés a) pont], e. a veszély megjelölését és a veszély jelképét (szimbólumát) [Kbtv. 17. § (2) bekezdés c) pont], f. a használat veszélyeire figyelmeztető R mondatokat, valamint a biztonságos használatot elősegítő S mondatokat [Kbtv. 17. § (2) bekezdés d) és e) pont].
A veszélyes termékeken a veszély megjelölésére a jelkép előírás szerinti feltüntetése és a veszély magyar nyelven való megnevezése szolgál (Kbtv. 17. § (2) bekezdés c) pont).
A veszélyt jelző szimbólumot fekete színnel narancssárga alapra kell nyomtatni. A felirat (címke) vagy a csomagolás színének és megjelenésének olyannak kell lennie, hogy a veszélyt jelző szimbólum és annak háttere jól látható legyen (Kbtv. 17. § (5) bekezdés.)
A 2016. 01. 01-től hatályos módosított Kbtv. az alábbiakat írja elő:
10. §(1) 2010. december 1-jétől a veszélyes anyag csak abban az esetben hozható forgalomba, ha azt a CLP szerint címkézték és csomagolták. Az e törvény előírásainak megfelelően osztályozott, címkézett és csomagolt, 2010. december 1-je előtt forgalomba hozott veszélyes anyagot 2012. december 1-jéig nem kell újracímkézni és újracsomagolni.
(2) 2015. június 1-jétől a veszélyes keverékek csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha a CLP szerint címkézték és csomagolták azokat. Az e törvény előírásainak megfelelően osztályozott, címkézett és csomagolt, 2015. június 1-je előtt forgalomba hozott veszélyes keverékeket 2017. június 1-jéig nem kell újracímkézni és újracsomagolni.
(3) A közösségi jegyzék magyar nyelvű hiteles fordítását – ha az a CLP 1. § (2) bekezdés e) pontjában említett mellékletében magyar nyelven nem áll rendelkezésre –
7 az egészségügyi államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi.
Tekintettel arra, hogy a vizsgált termék gyártási ideje 2015. 08. 19., ezért a címkézés vonatkozásában a CLP rendelet fenti előírásai az alkalmazandóak.
Kelt: Tatabánya, 2016.
Kapják: 1. WELL DONE St. Moritz Kft. (2900 Komárom, Mártírok útja 92.) 2. Irattár 1. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Piacfelügyeleti Főosztály Jogerőre emelkedés után: 2. Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség
