H-1016 BUDAPEST, GELLÉRTHEGY UTCA TELEFON: (36 1) FAX: (36 1) Pf.:

Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Térségi Tervezési Iroda 1016 Budapest I., Gellérthegy u. 30-32.

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK ELFOGADÁSÁRÓL ÉS A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI CXII. TÖRVÉNY FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ALÁTÁMASZTÁSA

A módosítási igényeknek megfelelően átdolgozott területrendezési terv – Javaslattevő fázis A törvénymódosítás egyeztetési anyagával összhangban átdolgozott alátámasztó anyag

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területrendezési és Tervezési Főosztálya megbízásából készítette a VÁTI Kht. Budapest, 2006 november hó

238

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság H-1016 BUDAPEST, GELLÉRTHEGY UTCA 30-32 TELEFON: (36 1) 224-3100 FAX: (36 1) 224-3105 Pf.: 20 153 E-mail: [email protected]

!

!

!

"

#

$

%

%

"

u

/

1

0

2

%

0

1

2

0

%

5

"

-

(

0

7

(

7

0

(

"

(

=

5

(

&

'

3

"

"

7

5

=

0

9

;

1

3

;

(

,

!

(

*

;

0

*

u

1

!

A

=

3

)

!

<

,

'

?

<

-

?

0

3

7

*

!

!

>

"

<

;

*

A

6

*

0

!

@

*

"

u

:

6

4

9

6

U

u

"

-

!

3

7

"

!

0

,

+

%

/

+

*

7

)

"

6

(

!

!

3

1

7

238

BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK ELFOGADÁSÁRÓL ÉS A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI CXII. TÖRVÉNY FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ALÁTÁMASZTÁSA

A módosítási igényeknek megfelelően átdolgozott területrendezési terv – Javaslattevő fázis

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság H-1016 BUDAPEST, GELLÉRTHEGY UTCA 30-32 TELEFON: (36 1) 224-3100 FAX: (36 1) 224-3105 Pf.: 20 153 E-mail: [email protected]

!

!

!

"

#

$

%

%

"

u

/

1

0

2

%

0

1

2

%

-

1

u

(

6

@

'

3

&

'

3

"

"

@

;

U

4

;

"

@

-

!

7

3

6

!

,

%

+

+

(

*

7

)

"

6

(

!

!

"

3

5

0

u

(

@

(

(

1

%

1

*

u

"

@

$

;

$

1

(

%

(

1

%

3

"

u

3

!

"

;

0

;

2

3

"

;

6

;

6

"

-

7

!

u

#

2

:

3

7

1

2

%

3

7

"

<

"

3



TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS......................................................................................................................................................... 7 1.

ELŐZMÉNYEK ........................................................................................................................................ 11 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

2.

A TÖRVÉNY CÉLJA, FELÉPÍTÉSE .......................................................................................................... 11 A TÖRVÉNY ILLESZKEDÉSE A TERÜLETRENDEZÉST BEFOLYÁSOLÓ JOGSZABÁLYOK KÖRÉBE .............. 12 A TÖRVÉNY ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI .............................................................................. 14 A MÓDOSÍTÁS ELVEI ........................................................................................................................... 17 KAPCSOLÓDÁS A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETET ÉRINTŐ TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ ......................................................................................................................... 19

VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ .......................................................................................................... 22 2.1.

A HATÁLYOS TÖRVÉNYBEN RÖGZÍTETTEKHEZ VISZONYÍTOTT VÁLTOZÁSOK REGISZTRÁLÁSA ........... 22

2.1.1.1. 2.1.1.2.

3.

A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó változások............................................................... 24 Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények változásai............................................................................................................................................. 26 A településrendszer elemeinek változása ............................................................................................ 26 Térségi alövezeti rendszer módosulása................................................................................................ 27

2.1.1.3. 2.1.1.4.

2.2. 2.3.

A TÖRVÉNY SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATA .................................................... 31 A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET BŐVÍTÉSI JAVASLATÁT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZEMPONTRENDSZERE ÉS ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE ...................................................................... 33

ELFOGADÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK.................................................................................... 38 3.1.

TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV ................................................................................................................. 38

3.1.1.1. 3.1.1.2. 3.1.1.3. 3.1.1.4. 3.1.1.5. 3.1.1.6.

u

!

"

#

#

Közlekedési hálózatok és egyedi építmények...................................................................................... 67 Térségi vízgazdálkodási rendszerek és egyedi építmények ................................................................. 74 Energiahálózatok és egyedi építmények.............................................................................................. 86 Térségi hulladéklerakó helyek............................................................................................................. 88

3.2.

3.1.2.1. 3.1.2.2. 3.1.2.3. 3.1.2.4.

Erdőgazdálkodási térség...................................................................................................................... 39 Mezőgazdasági térség.......................................................................................................................... 45 Települési térség.................................................................................................................................. 50 Vízgazdálkodási térség........................................................................................................................ 56 Egyedileg meghatározott térség........................................................................................................... 60 Építmények által igénybe vett térség ................................................................................................... 65

O

!

$

%

TÉRSÉGI ÖVEZETEK ............................................................................................................................ 91

&

'

'

(

%

%

3.2.1.1. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek ................................................................................................ 100 3.2.1.2 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási területek ............................................................................................... 100

&

'

'

)

O

*

"

)

(

%

3.2.2.1.

Btv-ben – az OTrT-ben előírt kiemelt térségi övezeteknek megfelelően – lehatárolt alövezetek, amelyeket a Balaton-törvény nem szabályozott ................................................................................ 102 3.2.2.1.1 Ökológiai hálózat magterülete............................................................................................................ 102 3.2.2.1.2. Ökológiai és zöld folyosó .................................................................................................................. 104 3.2.2.1.3. Puffer területek .................................................................................................................................. 105 3.2.2.1.4. Világörökség és világörökség-várományos területek ........................................................................ 106 3.2.2.1.5. Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható területek................................................................ 108 3.2.2.2. Btv.-ben – a Balaton-törvénnyel összhangban, módosított tartalommal – szabályozott egyedileg meghatározott kiemelt térségi alövezetek, amelyeket az OTrT által előírt kiemelt térségi alövezeteknek megfeleltetve, vagy azok helyett szabályoz a Btv...................................................... 109 3.2.2.2.1. Tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területek............. 109 3.2.2.2.2. Településkép-védelmi területek (OTrT-ben: Történeti települések).................................................. 112 3.2.2.2.3. Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő területek........................................................ 114 3.2.2.2.4. Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek .................................................................... 115 3.2.2.2.5. Felszínmozgásra érzékeny területek (OTrT-ben: Földtani veszélyforrás területe) ............................ 118 3.2.2.2.6. Vízeróziónak fokozottan kitett területek (OTrT-ben: Vízeróziónak kitett terület) ............................ 120 3.2.2.2.7. Erdősítésre javasolt területek (OTrT-ben: Erdőtelepítésre, fásításra alkalmas területek) .................. 121

&

'

)

&

(

(

'

+

"

)

'

+

4



(

3.2.3.1 Védett természeti területek ......................................................................................................................... 124 3.2.3.2. Védelemre javasolt természeti területek .................................................................................................... 128 3.2.3.3. Kiemelt jelentőségű épített környezeti értékek és régészeti területek ........................................................ 129 3.2.3.4. Ökológiai rehabilitációt igénylő területek.................................................................................................. 130 3.2.3.5. Felszíni vízminőség-védelmi területek ...................................................................................................... 131 3.2.3.6. Tómeder..................................................................................................................................................... 132 3.2.3.7. Települési területek.................................................................................................................................... 133 3.2.3.8. Gazdasági területek.................................................................................................................................... 134 3.2.3.9. Általános mezőgazdasági területek............................................................................................................ 135 3.2.3.10. Kertgazdasági területek ........................................................................................................................... 137 3.2.3.11. Meglévő erdőterületek ............................................................................................................................. 138 3.2.3.12. Turisztikai fejlesztési területek ................................................................................................................ 140 3.2.3.13. Megőrzendő szőlőtermőhelyi kataszteri területek.................................................................................... 141

&

'

'

)

O

*

"

)

(

3.2.4.1. Btv.-ben nem szabályozott – OTrT által meghatározott – országos övezetek ................................... 143 3.2.4.1.1. Országos ökológiai hálózat övezete................................................................................................... 143 3.2.4.1.2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek..................................................................................... 144 3.2.4.1.3. (Országos jelentőségű) komplex tájrehabilitációt igénylő területek .................................................. 144 3.2.4.1.4. Országos jelentőségű tájképvédelmi területek................................................................................... 145 3.2.4.1.5. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területek ..................................................... 145 3.2.4.1.6. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek ...................................................... 146 3.2.4.1.7. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe....................................................................... 147 3.2.4.1.8. Együtt tervezendő térségek................................................................................................................ 148 3.2.4.2. Btv.-ben nem szabályozott – OTrT által előírt – kiemelt térségi alövezetek ..................................... 149 3.2.4.2.1. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek........................................ 149 3.2.4.2.2. Rendszeresen belvízjárta területek .................................................................................................... 150 3.2.4.2.3. Hullámtér, nyílt ártér ......................................................................................................................... 150 3.2.4.2.4. Széleróziónak kitett területek ............................................................................................................ 151 3.2.4.2.5. Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek ..................................................................................... 151

&

(

&

'

(

3.2.5.1. Ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezete.......................................................................... 152 3.2.5.2. Felszíni szennyeződésre érzékeny területek alövezete............................................................................... 152 3.2.5.3. Felszíni szennyeződésre kevésbé érzékeny területek alövezete ................................................................. 152 3.2.5.4. Földrengés szempontjából potenciálisan veszélyeztetett területek alövezete............................................. 152 3.2.5.5. Közlekedési létesítmények és védősávjai alövezete .................................................................................. 152 3.2.5.6. Közműhálózatok és védősávjai alövezete.................................................................................................. 152 3.2.5.7. Térségi hulladékkezelő elhelyezésére alkalmas területek alövezete .......................................................... 153 3.2.5.8. Ipari park jellegű területek alövezete ......................................................................................................... 153 3.2.5.9. Működő bányák alövezete ......................................................................................................................... 153 3.2.5.10. Honvédségi területek alövezete ............................................................................................................... 153

4. KÖRNYEZETI TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSOK VIZSGÁLATA .................................. 154

5



MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 157 1/1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2000. ÉVI CXII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ: A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETÉBE TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK .................................................................................................... 158 1/2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2000. ÉVI CXII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ: A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETÉBE TARTOZÓ PARTI ÉS PARTKÖZELI TELEPÜLÉSEK ................................................................. 160 2/1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2000. ÉVI CXII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ: A KÖZÚTHÁLÓZAT BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETÉT ÉRINTŐ ELEMEI .................................................................................................... 161 2/2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2000. ÉVI CXII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ: A VASÚTHÁLÓZAT BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETÉT ÉRINTŐ ELEMEI .................................................................................................... 163 2/3. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2000. ÉVI CXII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ: ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ VÍZI UTAK ÉS KÖZFORGALMÚ KIKÖTŐK ........................................................................................................... 164 2/4. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2000. ÉVI CXII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ: A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETÉN TALÁLHATÓ REPÜLŐTEREK BESOROLÁSA .................................................................................... 164 2/5. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2000. ÉVI CXII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ: A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETÉT ÉRINTŐ ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ KERÉKPÁROS NYOMVONALAK ............................... 165 2/6. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2000. ÉVI CXII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ: TÉRSÉGI ÖVEZETEK ..................... 166 5. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2000. ÉVI CXII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ: TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMI TERÜLETEK ALÖVEZETE (T-2) ÁLTAL ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK .......................................................................................... 167 FÜGGELÉK ...................................................................................................................................................... 168 1. SZ. FÜGGELÉK:

A FELÜLVIZSGÁLATTAL KAPCSOLATOS JAVASLATOK FELDOLGOZÁSA .......................... 169

%

%

u

'

2. SZ. FÜGGELÉK:

&

(

(

*

!

"

(

#

$

(

(

(

*

(

'

*

"

(

#

$

*

(

'

'

'

"

*

+

&

&

&

*

(

'

*

u

(

&

*

*

*

(

&

'

"

!

!

'

"

&

*

(

'

"

*

*

'

$

%

"

&

*

(

!

*

(

'

"

"

"

%

"

&

#

TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK A JAVASLATTEVŐ FÁZIS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEIHEZ .... 222

!

)

"

!

!

(

(

&

*

(

'

*

6



BEVEZETÉS A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban Balaton-törvény) felülvizsgálatáról az 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozat intézkedett, amely áttekintette az 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak időarányos teljesítését, és meghatározta a Balatonnal kapcsolatos további intézkedéseket. A Balatont érintő jogi eszközök körében rendelkezett arról, hogy a hatálybalépést követő évek tapasztalatai alapján, az érvényes jogszabályok ismeretében, a jogalkalmazók, az önkormányzatok véleményének figyelembevételével felül kell vizsgálni a Balaton-törvényt, és szükség szerint kezdeményezni kell annak módosítását. Az Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) Területrendezési Főosztálya (jelenleg Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területrendezési és Tervezési Főosztálya) – az OTH és a VÁTI Kht. közötti 2005. évi közhasznú megállapodás keretében – megbízást adott a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodája részére a Balaton-törvény felülvizsgálatának alátámasztására irányuló tervezési feladat kidolgozására. Tekintettel arra, hogy a Területrendezési Főosztály megbízásából az Országos Területrendezési Terv (OTrT) elfogadásáról szóló 2003. évi XXVI. törvény felülvizsgálata is megkezdődött, feladat volt a két törvény közötti összhang megteremtésének vizsgálata, és a két tervezési folyamat összehangolása. 2005-ben a minisztériumok, országos hatáskörű szervezetek és megyei önkormányzatok felkérést kaptak, hogy a felülvizsgálatra vonatkozó észrevételeiket és javaslataikat megtegyék. A megküldött javaslatok, valamint a Balatoni Fejlesztési Tanács által koordinált véleményezői körből – önkormányzatoktól, hatóságoktól és egyéb területi szervezetektől – érkezett észrevételek feldolgozása mellett, áttekintésre kerültek a Balaton-törvény hatálybalépése óta érvénybe lépett jogszabályok, továbbá hatályos településrendezési tervek, a megvalósult infrastrukturális fejlesztések és megváltozott ágazati koncepciók, valamint az OTrT felülvizsgálatával összefüggésben szükséges változások és a Balaton-törvény felülvizsgálatára vonatkozóan ezekből következő módosítási igények. Ennek eredményként 2005. év folyamán kidolgozásra került a Balaton- és az OTrT-törvény tartalmi–metodikai összehasonlítása és az összehangolás javaslata, valamint 2005. decemberében egy döntéselőkészítő anyag, amely áttekintette a törvény hatálybalépése óta eltelt időszak törvényt befolyásoló változásait, és számba vette az ebből fakadó módosítási igényeket. Az anyag főbb megállapításai között szerepelt, hogy a területrendezési tervek egységes rendszerének megteremtése érdekében szükséges a Balaton-törvény és az OTrT összehangolása, és az OTrT területi hatályának kiterjesztése a Balaton-törvény hatálya alá tartozó területre. A felülvizsgálat törekedett az alkalmazott fogalmak értelmezésének, a térségi szerkezeti terv elemeinek, a térségi területfelhasználási kategóriák rendszerének és megnevezésének, valamint a térségi övezetek rendszerének az összehangolására. Ennek során alapvetően fontos volt azonban a Balatontörvény szabályozási eredményeinek, területi mélységének és övezeti rendszerén belül az egyedileg meghatározott alövezetek szabályozásának megőrzése. Így továbbra is fennmarad a területrendezési szabályzat területi differenciáltsága a tóparttól való távolság függvényében, a szerkezeti tervlapon az üdülőkörzet teljes mellékúthálózatának meghatározása, az infrastruktúra-hálózatok meglévő és tervezett elemeinek megkülönböztetett ábrázolása, továbbá a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény szerint közigazgatási

7



határok mentén kijelölendő övezetek – felszínmozgásra érzékeny területek, vízeróziónak fokozottan kitett területek – nem közigazgatási határokhoz kötötten történő meghatározása. A Balaton-törvény felülvizsgálata nemcsak tartalmi vonatkozásaiban, hanem a törvény szerkesztésében is igazodik az OTrT-hez, annak szerkezeti felépítéséhez. A felülvizsgált Balaton-törvény (továbbiakban Btv.) általános rendelkezésekről szóló I. fejezete fogalommagyarázattal egészült ki, azon fogalmak meghatározásával, amelyeket az OTrT és más jogszabályok nem definiáltak, vagy más értelmezésben alkalmaztak. A területrendezési szabályzat megállapításáról szóló III. fejezet, – amely a Balaton kiemelt üdülőkörzet területére, a Balaton kiemelt üdülőkörzet parti és partközeli településeire, valamint a térségi alövezetekre vonatkozó szabályokat tartalmazza – az OTrT-hez igazodva kiegészült a térségi területfelhasználás rendjére, valamint az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályokkal. A főbb hálózati elemek térbeli rendje szempontjából meghatározó településeket az OTrT-vel összhangban a törvény új 2. számú melléklete jelöli meg. A Balaton-törvény – a térség kiemelése okán egyedileg meghatározott – sajátos alövezetei a Btv.-ben az OTrT által a kiemelt térségek számára előírt térségi övezetekkel egységes övezeti rendszert alkotnak, ezzel megszüntetve az övezeti rendszer korábbi strukturáltságát. A felülvizsgálat folytatásaként 2006. év első felében elkészült a módosítási igényeknek megfelelően átdolgozott területrendezési terv elfogadásra kerülő munkarészeinek javaslatát és annak indokló, alátámasztó munkarészeit tartalmazó javaslattevő fázis dokumentációja. Az anyag meghatározta a módosítás elveit és alapvető szempontjait, feltárta a kapcsolódási lehetőségeket a területfejlesztési koncepcióhoz, illetve a Balaton kiemelt üdülőkörzet stratégiai fejlesztési programjához. A vizsgálati összefoglalójában rögzítette a hatályos törvényben foglaltakhoz viszonyított változásokat és javaslatot tett a kiemelt üdülőkörzet területének bővítésére. Az elfogadásra kerülő munkarészeken belül a térségi szerkezeti terv és a térségi övezetek kidolgozására készült el a javaslat. A munkafolyamatot kétoldalú tárcaközi, szakági egyeztető tárgyalások, hatóságokkal történő konzultációk, a településtervezéssel való egyeztetés kísérte, egyes témakörökben külső szakértők bevonásával. A településrendezési javaslatok feldolgozásához értékes szakmai segítséget nyújtott a tervezők számára a Balatoni Területi Főépítészi Iroda. A felülvizsgálat és ezen belül a törvénymódosítás egyeztetési anyagának kidolgozása az OTrTfelülvizsgálat folyamatával együttműködésben készült, annak a kiemelt térségek területrendezési terveire vonatkozó eredményeit figyelembe vette. Jelen dokumentáció ezen egyeztetési folyamat eredményeinek beépítésével, a módosítási igényeknek megfelelően átdolgozott, a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének javított javaslattevő fázisa. A 2006. első félévében készült dokumentációhoz hasonlóan ez is a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásra kerülő munkarészeinek javaslatát és annak indokló, alátámasztó munkarészeit tartalmazza a jelenleg hatályos – 1/2003 (IX.9) TNM rendelettel módosított – 18/1998. (VI.25.) KTM rendeletben a II. javaslattevő fázisra vonatkozóan rögzített tartalmi követelményeknek megfelelő tartalmi felépítésben. Ez az anyag képezi „A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításának javaslata” c. egyeztetési anyag alátámasztó anyagát. A dokumentáció előzményeiben a Balaton-törvény alkalmazásának eddigi tapasztalatai, s az ebből fakadó módosítási igények és a konszenzussal kialakított módosítási elvek kerületek rögzítésre, alapvetően a 2005. decemberében elkészült döntéselőkészítő anyag alapján.

8



Az anyag vizsgálati összefoglalója a hatályos törvényben rögzítettekhez viszonyított változások és változtatások tematikus regisztrálását és a kiemelt üdülőkörzet bővítési javaslatának összefoglalóját tartalmazza. Az elfogadásra kerülő munkarész tartalmazza a térségi szerkezeti tervet, valamint a térségi övezeti rendszer és területrendezési szabályzat meghatározását. A térségi szerkezeti terv meghatározza a térségi területfelhasználás és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények térbeli rendjét, valamint a településrendszert. A térségi szerkezet alakításának javaslatát a 3. sz. melléklet tartalmazza a területfejlesztési koncepciók és programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló, 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet előírásaival és az OTrT felülvizsgálatával összhangban:  a térségi területfelhasználás térbeli rendjét az alábbi területfelhasználási kategóriák szerint: • erdőgazdálkodási térség; • mezőgazdasági térség; • települési térség; • vízgazdálkodási térség; • egyedileg meghatározott térség; • építmények által igénybe vett térség.  az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét és védőterületeit az alábbiak szerint: • közlekedési hálózatok és egyedi építmények; • térségi vízgazdálkodási rendszerek és egyedi építmények; • energiaközmű-hálózatok és egyedi építmények; • térségi hulladéklerakó hely.  a településrendszer elemeit (Magyarország hivatalos helységnévtára szerint). A térségi övezetek három részre – az OTrT-ben lehatárolt országos övezetek, az OTrT által előírt kiemelt térségi övezetek és az egyedileg meghatározott térségi övezetek 1:100 000 pontosságú lehatárolását és térségi szabályait meghatározó fejezetekre – tagolva kerültek kidolgozásra. Ezen túlmenően az alátámasztó anyag foglalkozik azokkal az OTrT-ben meghatározott országos, illetve kiemelt térségi övezetekkel is, valamint a Balaton-törvény azon egyedileg meghatározott alövezeteivel, amelyeket a Btv. nem szabályoz. A Btv. kiemelt térségi területrendezési tervként ugyanis – hasonlóan a Budapesti agglomeráció területrendezési tervéhez – nem határolja le az OTrT által előírt valamennyi övezetet. Alapelvnek tekinti, hogy csak olyan övezet térképi lehatárolását jeleníti meg, amelyre az OTrT-szabályokon túl külön szabályt is megállapít. Így az OTrT által előírt övezetek közül azokat – a kiemelés okával nem szorosan összefüggő, a kiemelt üdülőkörzetet csak elhanyagolható területi kiterjedésben érintő – övezeteket, amelyeket a Btv. külön nem szabályoz, a Btv. övezeti rendszere nem tartalmazza. A Btv. az OTrT-szabályokat nem ismétli meg, azokat kiegészíti, vagy szigorítja. Az OTrT-vel összehangolt Btv. területi hatálya alá tartozó területen érvényesek a felülvizsgált OTrT szabályai, tehát a Btv.-ben szabályozott országos és kiemelt térségi alövezetek és az OTrT térségi övezeteinek megfeleltethető egyedileg meghatározott alövezetek területén. Amely övezeteket külön nem szabályoz a Btv., ott az országos övezet térképi megjelenítését sem ismétli meg. Az OTrT-ben előírt és a Btv.-ben nem szabályozott övezetek 1:100 000 léptékű lehatárolására, illetve pontosítására célszerű lenne a megyei területrendezési tervet felhatalmazni.

9



A javasolt övezeti rendszert – az OTrT által előírt övezetekkel való összehasonlításban a foglalja össze (Ld. 3.2. fejezet).

"

"

A dokumentáció egyes fejezetei az adott térségi területfelhasználási kategória, vagy térségi övezet fogalmi meghatározását (definícióját), a vonatkozó – az OTrT és a Btv. egyeztetési anyagában javasolt – szabályozást, a módosítási javaslat leírását és annak indoklását, valamint – más betűtípussal (kisebb, dőlt betűvel) szedve – az egyéb alátámasztó, indokló–magyarázó szövegrészeket tartalmazzák. Az egyes területfelhasználási kategóriákra, vagy térségi övezetekre vonatkozó szabályozás tehát egyrészt az OTrT által meghatározott, a kiemelt térség területrendezési tervében kötelezően alkalmazandó szabályokat, másrészt a Btv. vonatkozó szabályait – az egyeztetési anyagban szereplő paragrafus-számokkal megjelölve – rögzíti. Ezen túlmenően az anyag – a területrendezési tervezés szakmai tapasztalatai alapján – szabályozási ajánlásokat is megfogalmaz, amelyek figyelembevételével egyrészt a törvénymódosítás során az egyeztetési anyagban további szabályok állapíthatók meg, másrészt a későbbiekben irányelvekként orientálhatják a településtervezést. A dokumentáció a területfelhasználási kategóriák esetében a Btv.-szabályok között nemcsak a térségi területfelhasználás rendjére és az adott területfelhasználási kategóriára vonatkozó általános szabályokat rögzíti, hanem tájékoztatásul összefoglalja az adott területfelhasználási kategóriát érintő övezeti szabályokat is. Megjelenítésében a narancs színű szövegrészek az OTrT felülvizsgálatával történő összehangolást célzó módosítási javaslatokat, a kék színű szövegrészek az egyéb módosítási javaslatokat jelölik. Jelen dokumentáció a törvénymódosítási javaslatot tartalmazó egyeztetési anyag alátámasztó anyagaként kerül archiválásra, a véleményezési eljárásban nem vesz részt, háttéranyagként a VÁTI Kht. honlapján elérhető.

10



1.

ELŐZMÉNYEK

A területi tervek rendszerét a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény szabályozta, amely megalkotta az országos és térségi területrendezési feladatok egységes szabályozását, az ország kiegyensúlyozott területi fejlődésének elősegítése érdekében meghatározva a területfejlesztés és területrendezés összehangolt állami és önkormányzati tevékenységének céljait és feladatait. A területi tervek rendszerében elsőként a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról alkotott törvényt az Országgyűlés (2000. évi CXII. törvény).

1.1.

A törvény célja, felépítése

A Balaton-törvény preambulumában rögzítettek szerint – a területrendezés alapvető feladatainak és szabályainak megállapításával – a törvény elsődleges célja a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén a táji, természeti és települési környezet védelmének és a térség kiegyensúlyozottabb területi fejlődésének elősegítése. A megelőzés elvének érvényesítésével a törvény olyan véges és nehezen megújuló környezeti értékek megóvását szolgálja, amelyek a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztésének is elengedhetetlen feltétele. A térség kiegyensúlyozottabb területi fejlődése érdekében a törvény meghatározza a területi adottságokhoz alkalmazkodó, optimális területhasználat módját, az alapvető védelmi szempontoknak megfelelően lehatárolt térségi övezeteket, azok általános és részletes szabályait, valamint az előírások érvényesítésének garanciáit. Az alapvető célok meghatározása (I. fejezet) után a törvény rögzíti a területrendezési terv elfogadásának és alkalmazásának rendjét (II. fejezet). A törvény lényegi részét a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapítása (III. fejezet) képezi. A Balatoni Területrendezési Szabályzatban a Balaton kiemelt üdülőkörzet területére és partközeli településeire vonatkozó szabályozási előírások, valamint a térségi övezetek (védelmi, funkcionális és egyéb övezetek) szabályozási előírásai együttesen határozzák meg a területrendezési szabályokat és az építés feltételeinek térségi szabályait. A törvény előírja, hogy adott területre vonatkozó szabályozási előírások közül mindig a szigorúbb előírást kell alkalmazni. A Balatoni Területrendezési Szabályzat először általánosan az üdülőkörzet területének egészén, majd a partközeli településeken és ezt követően a valamilyen védelmi vagy területhasználati funkcionális szempontból adott területen érvényesítendő szabályokat rögzíti. Ez utóbbiak a térségi övezeti szabályok. A szabályozás tartalmazza a területhasználatra, majd a telekalakításra, a beépítésre, annak feltételeire és módjára vonatkozó részletes előírásokat, valamint a településrendezés számára előírt feladatokat. A szabályozás során a törvény nem a tiltásokra, hanem elsősorban az építés és fejlesztés korlátokhoz kötött feltételeinek meghatározására helyezi a hangsúlyt, az alapvető védelmi szempontok szem előtt tartásával. A megalkotott területrendezési szabályozás területileg differenciált. A tó vízminőségének védelme szempontjából legérzékenyebb, partközeli településeken a legszigorúbb. A tóparthoz közeledve ugyanis egyre több védelmi célú – a területhasználatot korlátozó – övezet érinti a települések közigazgatási területét. A part felé közeledve ezáltal válik szigorúbbá a szabályozás, illetve a parttól távolodva enyhülnek a területhasználat és a beépítés szigorú korlátozó előírásai.

11



1.2. A törvény illeszkedése a területrendezést befolyásoló jogszabályok körébe A Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési terve kidolgozásának jogszabályi alapját a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény 1996-ban történt elfogadása jelentette (1996. évi XXI. törvény, továbbiakban Tftv.), amely a területfejlesztés és területrendezés intézményrendszerén belül a kiemelt térségek tervezésével kapcsolatos feladatokról is rendelkezett. A Tftv.-vel összhangban az 1068/1996. (VI.21.) Korm. határozat elrendelte a Balaton kiemelt üdülőkörzet területére új területrendezési terv készítését. 1998-ban a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet megjelenésével teljessé vált a területrendezési terv készítésének jogszabályi háttere. A Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadása idején azonban a tervhierarchia csúcsán álló, a területrendezés számára irányadó Országos Területrendezési Terv kidolgozása még folyamatban volt, és csak három évvel később lépett hatályba az Országos Területrendezési Tervről (továbbiakban OTrT) szóló törvény (2003. évi XXVI. törvény). Ennél fogva mind módszertani megközelítése, mind tartalmi elemei és felépítése tekintetében szükségképpen különbözik egymástól a két, törvénnyel elfogadott területrendezési terv. Az OTrT területi hatálya jelenleg nem is terjed ki a Balaton kiemelt üdülőkörzetre. Az OTrT határozza meg az ország egészére – a léptékének megfelelő területi mélységben rögzítve az országos kereteket – a területhasználat és az országos jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózat térbeli rendjét, valamint az annak megvalósulását szolgáló szabályokat. Az országos szinten, országos érdekből meghatározott szabályok a kiemelt térségek és megyék területrendezési terveinek és ezen keresztül közvetve a településrendezési tervek helyi építési szabályzatának mozgásterét is megszabják. Az OTrT szabályozása tehát – megfelelő szintű pontosítását és annak adott szinten történő elfogadását követően – döntően az alacsonyabb szintű területrendezési, valamint a településrendezési terveken keresztül érvényesül. A Tftv. két kiemelt térségről – a Balaton kiemelt üdülőkörzetről és a Budapesti agglomerációról – rendelkezett oly módon, hogy ezek területrendezési tervét törvénnyel fogadja el az Országgyűlés. A két kiemelt térség területrendezési terve az OTrT-hez való viszonyában – tartalmi felépítés tekintetében és módszertani vonatkozásokban – alapvetően különbözik egymástól abból adódóan, hogy a Balaton-terv az OTrT elfogadását megelőzően, a készítése idején hatályos 18/1998. (VI.25.) KTM rendeletben rögzített tartalmi követelményeknek megfelelően – sőt az előírtnál részletesebb (5 ha-os) területi mélységgel – készült, és került törvénnyel elfogadásra. A Budapesti agglomeráció terve viszont az OTrT alapján, a Tftv-t módosító 2004. évi LXXV. törvény és a 18/1998. (VI.25.) KTM rendeletet módosító 1/2003. (IX.9.) TNM rendelet hatálybalépését követően, a módosított tartalmi követelmények szerint került kidolgozásra és törvénnyel elfogadásra. A jogszabályi és tervhierarchia vonatkozásában alapvető különbség a két kiemelt térségi terv között, hogy a Budapesti agglomeráció területrendezési tervére kötelezőek az OTrT-törvény előírásai, az abban meghatározott térségi területfelhasználási kategóriák és térségi övezeti rendszer, valamint ezek területi lehatárolása, a Balaton kiemelt üdülőkörzetre viszont nem vonatkozik az OTrT területi hatálya.

12



A területrendezési tervek egységes rendszerének megteremtése érdekében az OTrT- és a Balaton-törvény egymással párhuzamosan történő felülvizsgálata során célszerű a két törvényt megalapozó területrendezési terv összehangolása és az OTrT területi hatályának kiterjesztése a Balaton-törvény hatálya alá tartozó területre. Ennek során alapvetően fontos azonban a Balaton-törvény szabályozási eredményeinek, területi mélységének és az övezeti rendszer sajátosságainak megőrzése. A Balaton-törvény hatálybalépését követő jogszabály-alkotást tekintve a felülvizsgálat szempontjából két törvénynek van kiemelt fontossága és hatása: a területfejlesztés és területrendezés alapjogszabályát jelentő 1996. évi XXI. törvény módosításának (2004. évi LXXV. törvény) és az OTrT-t jóváhagyó 2003. évi XXVI. törvénynek. A 2004. évi LXXV. törvénynek közvetlen befolyása is volt a Balaton-törvényre: egyrészt a két kiemelt térség meghatározásával, másrészt az (al)övezeti határok és az infrastruktúrahálózati nyomvonalak pontosításának eljárási szabályaira vonatkozóan a Balaton-törvény záró rendelkezéseinek módosításával, amit beépített a Tftv.-be. Közvetett lényeges hatását a felülvizsgálat során kell figyelembe venni, az 1996. évi XXI. törvény 23.§-át kiegészítő területrendezési szabályokra vonatkozóan. A felülvizsgálat során a jogszabályi környezetből következő valamennyi módosítási igény közül az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény területi hatályának kiterjesztése és a két törvény összehangolása jelenti a legnagyobb mértékű módosítást, amely a törvény szerkezeti felépítését és tartalmi vonatkozásait egyaránt érinti. A törvény felülvizsgálata során szükséges az ágazati jogforrások változása által indokolt korrekciók elvégzése, és a Balatoni Területrendezési Szabályzat kapcsolatát a jogszabályi környezettel abból a szempontból is felül kell vizsgálni, hogy külön jogszabályok szabályozási elemeit nem szükséges és nem is javasolt megismételni a törvényben, csak abban az esetben, ha a Balatontörvény szigorítja a szabályozást, vagy az alacsonyabb rendű jogszabály rendelkezését törvényi szintre kívánja emelni a jogalkotó. Más esetben a külön jogszabályhoz tartozó szabályozási elemek törlése javasolt a törvény előírási közül (így pl. a 40.§ és pontja közművezetékek és -létesítmények elhelyezésére vonatkozó előírásának törlése).

13



1.3.

A törvény alkalmazásának tapasztalatai

A törvény felülvizsgálatának megkezdésekor számbavételre kerültek a törvény alkalmazásának tapasztalatai, amelyek a megyei területrendezési tervek készítése és alkalmazása során merültek fel, illetve a jogalkalmazók (társminisztériumok, országos hatáskörű szervek, megyei és települési önkormányzatok) véleménye alapján körvonalazódtak. Ezzel párhuzamosan a törvény hatálybalépése óta bekövetkezett változások – új jogszabályi környezet, új koncepciók megjelenése, az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata, a kiemelt üdülőkörzet bővítése – is alátámasztják a törvény módosításának szükségességét. Emellett a törvény belső ellentmondásainak feltárása és korrigálása is szükséges. Mindezek eredményei a területrendezési tervfajták és véleményezők sorrendjében összefoglalva, a 2005. évi döntéselőkészítő anyag tartalmára támaszkodva a következők:

−

<

3

;

u

(

A területrendezési tervek meghatározzák a térségi szereplők és az eltérő érdekszférák számára a terület- és településrendezési lehetőségeket, kereteket. A Balatoni Területrendezési Szabályzat országos és regionális szintű érdekeket képvisel, egyúttal megfelelő mozgásteret biztosít a települési önkormányzatok számára ahhoz, hogy – a területrendezési terv szabályozási előírásainak átfogóbb keretei között – a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatokban megfelelő fejlesztési lehetőségeket biztosítsanak a lakosság és a vállalkozói szféra számára, illetve meghatározzák a beépítés részletes szabályait. A Balaton kiemelt üdülőkörzet területéhez tartozó települések településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatainak a Balaton-törvény rendelkezése szerinti felülvizsgálata jelenleg folyamatban van. Két település – Karmacs és Szentbékkálla – kivételével, ahol a tervkészítés a településkoncepció szintjén megtorpant, a települések többségében elfogadási fázisban van a felülvizsgálat, sőt számos települési önkormányzat már megalkotta a törvénnyel összhangban lévő helyi építési szabályzatát. Ennek során a településrendezési tervek – a jogszabályok adta 5%-os mozgástéren belül – a léptékváltásnak megfelelően pontosították a törvény térségi övezeteinek határait, és a törvény előírásait beépítették a helyi építési szabályzatukba. Elkészültek a partszabályozási és ezzel összhangban a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, amelyek meghatározták a tó szabályozási partvonalát és a parthasználatot, ezen belül a kikötésre alkalmas partszakaszokat, illetve a közösségi célú turisztikai parthasznosítás területeit. A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek szintén beépültek a településrendezési tervekbe. A településrendezési tervek a településfejlesztési koncepciónak megfelelően szükséges fejlesztési területek számára – a törvény övezeti szabályozása által biztosított mozgástéren belül – kijelölték a települési területek bővítését, az új beépítésre szánt területeket. Számos település – többnyire a Balaton-felvidéki aprófalvak – a településrendezési tervük felülvizsgálatakor nem használták ki a törvény biztosította lehetőségeket, míg a turisztikailag frekventált, part menti településeken számos esetben felmerült az igény a törvényből származó szigorú korlátozások túllépésére. A településrendezési tervek készítése során igazolt eltéréseket – mind a törvény térségi övezeteire, mind a térszerkezeti elemekre vonatkozóan – a felülvizsgálat figyelembe veszi.

14



Rendezni szükséges továbbá a településrendezési tervek gyakorlatában általánosan felmerült problémákat, mint pl. törvényi rendelkezés beépítése a meglévő 5 ha-nál kisebb elemek településszintű szabályozására, továbbá arra vonatkozóan, hogy az egyes övezetek területén – különös tekintettel a vízminőség-védelmi területek és a turisztikai fejlesztési területek alövezetére – milyen települési területfelhasználási egységek jelölhetők ki. Rugalmasabbá kellene tenni a szőlőkataszteri területek szabályozását. Rendelkezni kell arról a törvényben, hogy a kertgazdasági (M-2) alövezetbe nem sorolt, hagyományosan kertes használatú területek (volt zártkertek) a településrendezési tervben kertes mezőgazdasági területként legyenek szabályozhatók. A települési önkormányzatoktól érkezett nagyszámú észrevétel nagyobb része az építési lehetőségekre vonatkozik, és a korlátozások enyhítését célozza.

−

(

A törvény hatálybalépése óta előrehaladt a megyei területrendezési tervek készítése. Somogy és Veszprém megye területrendezési tervének kidolgozása már az OTrT készítésével párhuzamosan folyamatban volt, és az OTrT elfogadását követően mindkét megye területrendezési tervéről rendeletet alkotott a megyei közgyűlés. A Zala megyei terv esetében csak az OTrT hatálybalépése után kezdődött meg a tervezési folyamat, és a törvényfelülvizsgálat megkezdésekor az előkészítő fázis véleményezési szakaszában volt a tervkészítés. 2006-ban pedig az önkormányzati választások előtt határozattal vette tudomásul Zala megye területrendezési tervét a Megyei Közgyűlés. A megyei tervek helyzetértékelése a megye egész területére feltárta a meglévő állapotot, és a vizsgálatok időpontjának megfelelően aktualizálta a jelenlegi állapot adatait mind a megvalósult fejlesztések, mind pedig a továbbtervezés különböző szakaszába jutott szakági tervek vonatkozásában. A Balaton-törvényben rögzített meglévő állapothoz képest már a megyei tervek vizsgálatai is jeleztek változásokat. Ezek alapvetően a megvalósult ágazati – elsősorban az infrastruktúrahálózatokat (közlekedés, szennyvízkezelés) érintő – fejlesztések, valamint a szakági koncepciókban bekövetkezett – elsősorban az ökológiai hálózatot érintő – változások voltak, amelyek leginkább a térségi szerkezeti tervet befolyásolják a továbbiakban. Az infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak tervezése az OTrT felülvizsgálatával párhuzamosan folyamatban van. A Balaton-törvény felülvizsgálata ebben a vonatkozásban is az OTrT-vel összehangolva történik. −

O

3

(

A 2003. évi OTrT területi hatálya nem terjedt ki a Balaton kiemelt üdülőkörzet területére, aminek feloldása a felülvizsgálat során szükséges. Ennek következményeként a tartalmi elemeket összhangba kell hozni oly módon, hogy a Balaton-törvényben alkalmazott 5 ha-os területi mélységet célszerű megtartani az OTrT-ben előírt 50 ha-os területi részletezettséggel szemben. A két hatályos törvény szerkezeti felépítése eltér egymástól. A felülvizsgálat során a Balatontörvény szerkezetét az OTrT-vel össze kell hangolni, biztosítva ezáltal a két törvény azonos szerkezeti tagolódását. A hatályos jogszabályoknak megfelelve, közelíteni kell az alkalmazott fogalmak értelmezését, a térségi szerkezeti terv elemeinek, alkalmazott kategóriáinak és a térségi övezeteknek a megnevezését, össze kell hangolni ezek tartalmát. Összhangba kell hozni a térségi területfelhasználási kategóriák rendszerét és megnevezését, s az övezeti rendszer strukturáltságát egyszerűsíteni szükséges. Célszerű kiegészíteni a Balaton-törvényt fogalommeghatározással, továbbá a térségi területfelhasználás rendjére, valamint az országos és térségi jelentőségű 15



műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályozási előírásokkal, és végül a főbb hálózati elemek térbeli rendje szempontjából meghatározó településeket az OTrT-vel összhangban a törvény új tartalmazza. "

4

A metodikai összehangolás során a lehetséges és szükséges változtatások „minimálprogram”jára célszerű törekedni, azaz a megnyitott paragrafusok számát a legalacsonyabbra javasolt csökkenteni. A módszertani és tartalmi összehangoláson túl igen fontos a két törvény soron következő felülvizsgálatának időbeli összehangolása. A Balaton-törvény felülvizsgálata során a tartalmi – metodikai összhangot ugyanis a felülvizsgálattal módosított OTrT-törvénnyel kell megteremteni, és a két törvénymódosítást együtt célszerű az Országgyűlés elé terjeszteni.

−

*

"

"

u

6

7

3

;

7

@

<

"

(

A tárcajavaslatok egy része a fogalmak és az előírások pontosítására, más része pedig jogszabály-változás által indokolt módosításokra irányul. Pl. a területrendezést alapvetően befolyásoló jogszabályok (elsődlegesen a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt módosító 2004. évi LXXV. törvény és az Országos Területrendezési Tervet jóváhagyó 2003. évi XXVI. törvény megalkotása), mind pedig az ágazati jogszabályok vonatkozásában (levegőminőség-védelmi, vízvédelmi jogszabályok, Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló kormányrendelet változása stb.). Jelentős részük viszont a szabályozást kívánja rugalmasabbá tenni, több esetben enyhíteni. −

(

A módosítási javaslatokban egyrészt felvetődött egyes települések csatlakozási szándéka (Ádánd, Nagyberény, Nyim és Som, illetve Vilonya, Királyszentistván, Papkeszi), másrészt pedig az üdülőkörzet határának a teljes felülvizsgálata és a statisztikai kistérségek határaival való összehangolása. Ez utóbbi alapvetően koncepcionális kérdés. A kiemelt üdülőkörzet lehatárolása, a kiemelés oka elsődlegesen a turizmus természeti–művi adottságaihoz kapcsolódik, és ez nem igazodik a statisztikai kistérségi határokhoz. A Balaton-törvény szabályozása területileg a partközeli- és háttértelepülések vonatkozásában differenciált. A háttértelepüléseken további területi differenciálás azonban nem célszerű. A tó és környezete táji-, természeti és környezeti értékeinek védelmét célzó szigorú törvényi szabályozás kiterjesztése viszont olyan kistérségek teljes területére, amelyeknek nincs a balatoni turizmus meghatározó térségeivel közvetlen kapcsolatuk (pl. a marcali és tabi kistérség déli területei) nem javasolható. A szabályozás hatálya alá minél nagyobb területek bevonása, szükségszerűen a törvény szabályozási előírásainak gyengítését vonná maga után, ami nem lehet cél. Nagyszámú, a Balatontól távoli település bevonása csak azon indoknál fogva, hogy adott kistérséghez tartoznak, nem javasolt. Hasonlóan nem lehet elegendő indok a kiemelt üdülőkörzetből való kizárásra sem, hogy az adott település más kistérséghez tartozik. A törvény hatályának kiterjesztése olyan – a balatoni turizmus meghatározó térségeihez kapcsolódó – települések területére javasolható, amelyek csatlakozási szándékukat kinyilvánították. A területi hatály kiterjesztése – a természeti adottságoktól, táji hovatartozástól a településközi és infrastrukturális kapcsolatokon, társadalmi adottságokon keresztül a turisztikai adottságokig a település minden fontos jellemzőjére kiterjedő – részletes vizsgálatot igényel, melyet a törvénymódosítás keretében kell elvégezni.

16



1.4.

A módosítás elvei

A Balaton-törvény felülvizsgálatának alátámasztására irányuló tervezési feladat egyik fontos célkitűzése volt a Balaton-törvény és az OTrT összehangolása, s az összehangolás tartalmi–metodikai elemeinek meghatározása. Megegyezés született arról, hogy az OTrT területi hatálya úgy érvényesüljön a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének területi mélysége, a szabályozás területi differenciáltsága, az övezeti rendszer tartalma és az elért szakmai eredmények továbbra is megőrizhetők legyenek. A törvény felülvizsgálata során ezen alapelv mentén kell beépíteni a törvénytervezetbe a véleményezők észrevételeit, módosítási javaslatait. A véleményezők kivonatos észrevételeit és az ezekre vonatkozó állásfoglalást összefoglaló táblázatot az tartalmazza. *

"

"

A Balaton-törvény módosításának elvei a következők: I. pillér: − A Balaton-törvény és az OTrT összhangjának megteremtése, ennek érdekében: • a hatályos jogszabályoknak megfelelve a törvényben alkalmazott fogalmak értelmezésének, megnevezésének egymáshoz közelítése; • fogalommeghatározás beiktatása olyan fogalmak esetében, amelyeket az OTrT nem definiál, vagy más értelemben alkalmaz; • a térségi szerkezeti terv elemeinek, alkalmazott kategóriáinak összehangolása; • a Területrendezési Szabályzat kiegészítése a területfelhasználás rendjére, ill. az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok elhelyezésére vonatkozó szabályokkal; • a térségi övezetek rendszerének összehangolása; • a törvény kiegészítése – az országos és térségi infrastruktúrahálózat Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő elemeire vonatkozóan – a főbb hálózati elemek térbeli rendje szempontjából meghatározó településeket tartalmazó melléklettel; • a Balaton-törvény szerkezeti felépítésének OTrT-hez illesztése; • a két törvény felülvizsgálatának időbeli összehangolása. II.pillér: − ,A Balaton-törvény szakmai eredményeinek megőrzése, ennek érdekében az OTrT-ben előírtnál részletesebb, gazdagabb tartalmú szabályozás megtartása: • a térségi szerkezeti tervben a területfelhasználás mélyebb, részletgazdagabb szabályozása (az OTrT-ben és a tartalmi követelményekben a kiemelt térségi területrendezési tervek számára előírt 50 ha-ral szemben a Balaton-törvényben a területfelhasználás legkisebb területi egysége 5 ha), • a meglévő és tervezett elemek megkülönböztetett ábrázolása az infrastruktúra-hálózatok esetében; • a szerkezeti tervlapon az üdülőkörzet teljes közúthálózatának meghatározása a nem kiemelt jelentőségű, egyéb mellékút-hálózattal együtt; • egyedileg meghatározott területfelhasználási kategória lehatárolása; • az OTrT-ben előírt kiemelt térségi övezeteken kívül egyedileg meghatározott övezetek lehatárolása; 17



•

• •

a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2004. évi törvény szerint közigazgatási határok mentén kijelölendő övezetek – felszínmozgásra érzékeny területek, vízeróziónak fokozottan kitett területek – nem közigazgatási határokhoz kötötten, hanem a tényleges kiterjedésüknek megfelelően történő meghatározása; a területrendezési szabályzatban a területileg differenciált szabályozás megtartása a tóparttól való távolság függvényében; A Balaton-törvény nagyobb pontossága és területi részletezettsége folytán a Btv. az OTrT számára a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén – már a Balaton-törvényben valós területtel lehatárolt övezetek és területfelhasználási kategóriák esetében − pontosításul szolgál.

Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a törvény szerkezetének átalakítása, a törvény egyes paragrafusainak módosítási javaslatai a jogszabály megnyitását jelenti, ami a szabályozás gyengítését célzó módosító indítványok sokaságát is elindíthatja. Ezért az összehangolás során a javaslatba hozható változtatások számbavételekor célszerű a lehető legkevesebb változtatásra törekedni. Ez indokolta pl. az alövezetek elnevezésének megtartását.

A felülvizsgálat két alapvető szempontja – az OTrT-vel való összehangolás szükségessége és a törvény hatálybalépése óta bekövetkezett változásokból, valamint a törvény alkalmazásának tapasztalataiból származó módosítási igények figyelembevétele – mellett fontos a vonatkozó területfejlesztési dokumentumokkal való kapcsolat megteremtése, különös tekintettel Balaton régió stratégiai fejlesztési programjának folyamatban lévő kidolgozására.

18



1.5. Kapcsolódás a Balaton kiemelt üdülőkörzetet érintő területfejlesztési dokumentumokhoz A Balaton kiemelt üdülőkörzet az ország második legjelentősebb idegenforgalmi régiója. Nemcsak az aktív külföldi idegenforgalom vonatkozásában tekinthető Budapest után az ország legkedveltebb turisztikai célterületének, hanem a belföldi vendégforgalom utazásai is igen nagy arányban ide irányulnak. Az ország idegenforgalmi bevételeinek mintegy harmada keletkezik az üdülőkörzetben. A térség gazdag és változatos táji, természeti, valamint kulturális örökségi értékeire minőségi turisztikai kínálat építhető. Ehhez alapvető feltétel viszont a Balaton ökológiai állapotának, vízminőségének javítása; az ökológiai egyensúly megőrzése érdekében a természeti környezet megóvását szem előtt tartó, fenntartható gazdaság- és turizmusfejlesztés megvalósítása. Nem véletlen tehát, hogy a Balaton kiemelt üdülőkörzet fejlesztésére hosszú idő óta központi figyelem irányul. Jogszabályok intézkednek a térségben folyó különböző fejlesztési tevékenységek szabályozásáról: 1. 2000-ben a legmagasabb szinten, törvényben rendelkezett az Országgyűlés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról. A törvény olyan térszerkezeti megoldások és területhasználati keretfeltételek kialakítását szolgálja, amelyek biztosítani képesek a természeti erőforrások védelmét, az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást és a természeti és táji értékek megőrzését. Ezáltal az üdülőkörzet területfejlesztésének is fontos alapdokumentuma. 2. A másik meghatározó alapdokumentum A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hosszú távú területfejlesztési koncepciója (Balaton Fejlesztési Tanács 2000.). A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését befolyásoló tényezők komplex értékelése, a térség hosszú távú fejlesztési irányainak meghatározása, az azt megjelenítő fontosabb programok tartalmi elemeinek kijelölése, s mindezek megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer felvázolása. A hosszú távú területfejlesztési koncepciót a Kormány a 2153/2002. (V. 15.) Korm. határozattal fogadta el, amelyben rendelkezett arról, hogy az érintett miniszterek működjenek közre a stratégiai és operatív programok kidolgozásában és azok költségvetésének előkészítésében. 3. A koncepció alapját képezte a Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programja 2002-2006 kidolgozásának. A 2002–2006 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Program a régió fejlesztési stratégiájának alapelveit, céljait és prioritásait tartalmazza. A térségben kiemelkedő szerepet tölt be a turizmus, ezért a Program nagy hangsúlyt fektetett az idegenforgalom, valamint a tudásalapú társadalom fejlesztésére. A stratégiai fejlesztési program átfogó célja volt a Balaton ökológiai állapotának védelme és a vízminőség javítása, a természeti és épített környezet védelme, a turizmus és a természetvédelem harmonikus fejlesztése, valamint a humánerőforrás képzettségének javítása, tudás alapú vállalkozások megtelepedésének elősegítése. A stratégiai program fejlesztési céljai és feladatai számos helyen kapcsolódnak a Balaton-törvényhez. Főleg a környezet állapotának megóvását, javítását megfogalmazó stratégiai célt kibontó részcélokról és ezek megvalósításához a fejlesztési program által hozzárendelt intézkedésekről, operatív programokról mondható el, hogy összhangban vannak a Balaton-törvény fő célkitűzéseivel.

19



4. A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007–13 dokumentum célja a Balaton régió 2007–13-ra vonatkozó fejlesztési stratégiájának kijelölése. A fejlesztési stratégia meghatározza az elkövetkezendő hét éves programozási időszakban elérendő célokat. A stratégia alapot nyújt a jövőbeni fejlesztési döntések meghozatalához, így a Balaton régió jövőben támogatandó projektjeinek kiválasztásához, illetve a régió érdekeinek a regionális és az ágazati programokban történő érvényesítéséhez. Továbbá iránymutatást ad a régió preferált fejlesztési irányairól a köz- és magánszféra számára. A fejlesztési stratégia elsősorban gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási, valamint környezetvédelmi célkitűzéseket, eszközöket fogalmaz meg. Az önkormányzatok alapfeladataihoz tartozó közszolgáltatások fejlesztési szükségleteivel a stratégia részletesen nem foglalkozik, ezt kistérségi alapon (többcélú kistérségi társulások) az érintett tervezési–statisztikai régió fejlesztési tervének részeként kell megtervezni. A stratégia a helyi szereplők, döntéshozók bevonásával készült. A Balaton Fejlesztési Tanács megvitatta és 2005. decemberi ülésén elfogadta a Balaton Régió 2007–13 közötti időszakra szóló Fejlesztési Stratégiáját. A dokumentum – a területfejlesztési és területrendezési elgondolásokat már a korai tervfázisban egyesítve – struktúratervszerűen kíván az egyes fejlesztések elhelyezésére vonatkozó térhasználati elveket megfogalmazni. Eszerint: – Minden fejlesztésnek összhangban kell állnia a Balaton-törvénnyel. – A parti településeken a fejlesztések nem eredményezhetik a beépítettség növelését, minthogy a természeti környezetet károsító terhelés tovább nem növelhető. A fejlesztések elsősorban a területen meglévő funkciók hatékonyságának növelését célozzák, és ne új funkciókat vezessenek be, kivéve ha az új funkcióval a terület közösségi hozzáférhetősége növekszik, vagy a tevékenység helyébe, alacsonyabb környezetterhelésű tevékenység lép. – Turisztikai beruházások meglévő turisztikai funkciókra települhetnek, vagy meglévő beépített lakó-, ill. üdülőterületekbe. Nem támogatható korábbi kempingterület beépítésének növelése. – Vízparti területen csak közösségi hozzáférést biztosító, lehetőleg zöldterület kialakításával is együtt járó fejlesztés támogatható. – A nagy területigényű turisztikai beruházások (sportpályák, golfpályák) elhelyezése esetén törekedni kell arra, hogy a természetközeli területeket minél kisebb mértékben érintse, és a közösségi hozzáférést minél kisebb mértékben akadályozza. – A háttértelepüléseken szintén csak beépített területen megvalósuló, azaz „barnamezős” beruházások támogathatók. – A parti területek terhelésének csökkentését célzó fejlesztések nem növelhetik a háttérterületek terhelését. Így pl. a parti zsúfoltság csökkentése érdekében nem kívánatos megnövelt forgalmi terhelésnek kitenni a háttértelepüléseket. Ez utóbbi szempont alapján a stratégiai fejlesztési program nem támogatja a tervezett 77. sz. főút kiépítését, ami viszont a Balaton-törvény fontos térszerkezet-fejlesztési javaslata. 5. A 96/2005. (XII.25.) OGY. határozattal elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciónak specifikusan a Balaton-térség fejlesztésével foglalkozó fejezete szerint a Balaton – a természeti, táji, kulturális, turisztikai, valamint szőlő- és bortermelési adottságaira építkező gazdasága révén – a nemzetgazdaság jelentős tényezője, amelynek fejlesztése

20



országosan kiemelt cél. Kiváló adottságai ellenére azonban a balatoni turizmus jelenleg nem versenyképes. Ezért a Balaton kiemelt üdülőkörzet fejlesztésének alapvető célja, hogy – a környezet, a táj értékeinek megőrzésével és fejlesztésével, a turisztikai kínálat diverzifikálásával a térség adottságainak szélesebb körű hasznosításával, valamint az érintett számos szereplő partnerségét biztosító stabil intézményrendszer megteremtésével – fenntartható módon versenyképes térségi rendszer jöjjön létre. Ennek érdekében a következő célok elérése kívánatos: − a minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a turisztikai szezon meghosszabbítása; − a turisztikai forgalom területi szétterítése a háttérterületek – adottságokon alapuló – sokszínű turisztikai kínálatának kialakításával; − a tó és a környezetében található egyéb vizes élőhelyek ökológiai állapotának és vízminőségének megóvása; − a természetvédelemre, táji adottságokra épülő gazdálkodási módok kialakítása, fejlesztése; − a Balaton-térség aktív tájképvédelme és a kulturális örökség védelmének magas szintű biztosítása; − a közlekedési-, info-kommunikációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítása a környezeti és fenntarthatósági szempontoknak megfelelően; − a nemzetközi jelentőségű balatoni természettudományi, különösen ökológiai-hidrobiológiai, valamint társadalomtudományi regionális kutatások, a Balatonnal kapcsolatos monitoring és információs rendszerek fejlesztése és fenntartása. Jelenleg folyamatban van a Balaton régió 2007–2013 közötti időszakra szóló Részletes Fejlesztési Tervének kidolgozása. A Részletes Fejlesztési Terv az uniós fejlesztéspolitika által támogatható tevékenységekre összpontosít. Meghatározza, valamint orientálja a 2007 és 2013 között Magyarországra érkező európai uniós források felhasználását a Balaton Régióban. A programdokumentum részletesen bemutatja a támogatandó tevékenységeket, a fejlesztések mennyiségét, valamint a szükséges források nagyságát. A Részletes Fejlesztési Terv fejlesztési prioritásai: − a gazdasági szerkezet diverzifikálása és a Balaton Régió speciális gazdasági erejét meghatározó hagyományos gazdasági területek és új kitörési pontok fejlesztése; − a balatoni turizmus XXI. századi versenyképességének a stratégiai, szervezeti és infrastrukturális megalapozása, a kínálati portfolió fókuszált részstratégiák és tematizált desztinációk mentén történő célcsoport-orientált minőségi fejlesztése; − kvalifikált, versenyképes munkaerő, magas szintű szakmai és üzleti kultúra, egész éves egzisztenciák, valamint a régió humánerőforrást vonzó és megtartó képességének növelése és közszolgáltatások racionális ellátása; − célirányos és integrált infrastruktúra-fejlesztések révén a Balaton Régió gyors, kényelmes nemzetközi és hazai elérhetőségének biztosítása, valamint a régió egységes, karakteres fenntartható közlekedési rendszerének kialakítása; − a környezeti állapot stabilizálása és fókuszált, integrált minőségi fejlesztése, valamint a vonzó életminőség biztosítása érdekében a települések fejlesztése, a táji és kulturális értékek helyreállítása, fenntartható hasznosítása.

21



2.

VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ

2.1. A hatályos regisztrálása

törvényben

rögzítettekhez

viszonyított

változások

A Balaton-törvény felülvizsgálata keretében 2006. első félévében készült „A módosítási igényeknek megfelelően átdolgozott területrendezési terv – Javaslattevő fázis” c. dokumentációban feldolgozásra kerültek a megyei területrendezési tervekből és az OTrT felüvizsgálatából származó változtatási igények, valamint – a Balatoni Területi Főépítészi Iroda szakmai közreműködésével – a hatályos településszerkezeti és szabályozási tervek törvényben rögzített állapottól való eltérései, illetve a felülvizsgálat során figyelembe vehető esetleges módosítási javaslatai. Az ezt követően lefolytatott tárcaközi egyeztetések és főként az OTrT felülvizsgálatával kapcsolatos módosítási javaslatok, s ezek szabályozási tartalmának kidolgozása a Balaton-törvény felülvizsgálata számára meghatározó változtatásokat eredményeztek mind a törvény szerkezetének átalakítása, mind a szabályozás tartalmi módosítása és a hiányzó alövezetek kidolgozása vonatkozásában. Ez szükségessé tette a dokumentáció átdolgozását. Jelen dokumentáció a javaslattevő fázis javított, átdolgozott anyagát tartalmazza. Erre támaszkodva készül el a törvénymódosítás javaslatának egyeztetési anyaga, amely várhatóan 2007. első negyedévében kerül széles körű egyeztetésre. Jelen vizsgálati összefoglaló a hatályos törvényben rögzítettekhez viszonyított változásokat összegzi az előzőekben kifejtett módosítási elvek alapján, a térszerkezet részét képező térségi területfelhasználás rendjével, továbbá az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények változásaival kapcsolatosan, valamint a térségi alövezeti rendszer javasolt módosításaira vonatkozóan. A törvény hatálybalépése óta bekövetkezett változások szükségessé teszik a törvényben meghatározott területfelhasználási kategóriák, alövezetek lehatárolásának és szabályozásának módosítását. A törvény szerkezetének átalakítása az OTrT-hez való illeszkedés érdekében szükséges.

2.1.1. Térszerkezeti változások A Balaton kiemelt üdülőkörzet térszerkezeti helyzetét meghatározó tényezők közül a 2000. évi törvény hatálybalépésétől eltelt időszakban a gazdasági-társadalmi környezet változásával összefüggésben elsősorban az infrastrukturális és településrendszeri elemekben következett be változás. A térszerkezetet befolyásoló tényezők közül a viszonylagosan állandónak tekinthető természetföldrajzi, geomorfológiai adottságok – alapvetően az ÉK–DNy irányú tektonikai vonalhoz kapcsolódó Balaton-tómeder és a markánsan elkülönülő magasabb térszínű, északi parti Balaton-felvidék, valamint a déli lankás dombvidék párhuzamos vonulatai az erre merőleges völgyrendszerrel – kirajzolják a fontosabb közlekedési tengelyeket, meghatározva ezzel a térség alapvető térszerkezeti irányait. A két fő közlekedési tengely továbbra is az M7 autópálya és a 71. sz. főút. Az elmúlt hat év alatt végbement fejlesztések – az M7-es csaknem teljes hosszban való kiépülése, települést elkerülő utak megépülése – a növekvő forgalmat valamelyest ellensúlyozni tudták, s ezáltal az utazási idő jelentősen lecsökkent, a főváros irányából javult a térség elérhetősége. A DNy–ÉK-i tranzitfor22



galom a gyorsforgalmi útra helyeződött át, így a nagytérségi kapcsolatok javultak. A Zala megyei szakaszt érintő hiányzó elemek – M7 és M76 – megépítésével válik teljessé az európai hálózathoz tartozó (TINA) út kialakítása, amely fontos szerepet tölt be az eurórégiós kapcsolatok biztosításában. Az északi parton a 71. sz. főút továbbra is nagy forgalmat bonyolít le, elsősorban térségi kapcsolatok kiszolgálásával. A regionális kapcsolatokat a tervezett M8 autópálya lesz hivatott kiszolgálni. Az új autópálya csomópontok térszerkezeti elemekké válnak, és a környezetükben kialakuló beruházási igények megfelelő szabályozása szükséges. A keresztirányú közlekedési kapcsolatokat biztosító – az M7 autópálya és a 71. sz főút közlekedési tengelyére többnyire merőlegesen csatlakozó – főutakat továbbra is főúti paraméterekkel javasolt megtartani. Az északi part, azon belül az északnyugati szeglet közlekedési helyzete – több konfliktus-tényező együttes hatásából eredően – kritikus. A térségben jelentős az urbanizálódás folyamata Hévíz – Cserszegtomaj – Keszthely – Gyenesdiás – Vonyarcvashegy összenövésével, amely erőteljes forgalmat indukál, ugyanakkor domborzatilag és természetvédelmi szempontból korlátozott a térség elérhetősége. A 84. sz. főút Balaton-parti becsatlakozásának térségében a 71. sz. főút kiváltása mindenképpen szükséges, az előzőek miatt viszont ennek – OTrT szerint meghatározott – nyomvonalvezetése problematikus. Elsősorban az üdülés–idegenforgalmi funkcióhoz kapcsolódva növekszik a légi közlekedés igénybevétele, egyre nagyobb hangsúlyt adva ezáltal a sármelléki repülőtérnek. A repülőtér optimálisabb közúti elérhetőségét is segíti az M76 gyorsforgalmi főút OTrT-től eltérően javasolt nyomvonal-vezetése. A Balaton vízi közlekedése – a Tihany–Szántód kompátkelés kivételével – nem képez jelentős térszerkezet-formáló tényezőt továbbra sem, bár a növekvő észak–déli irányú forgalom további átkelési lehetőséget indokolna. Erre vonatkozóan nincs kidolgozott koncepció. A három megye és három régió határán elterülő kiemelt üdülőkörzetben a térségi kapcsolatok fejlesztésében nagy szerepe lenne még legalább egy új kompátkelésnek, amely Badacsonytomaj és Fonyód között valószínűsíthető. A tavon elsődlegesen az idegenforgalmi célú személyhajózás lesz jellemző továbbra is. A kiemelt üdülőkörzetnek nem része egyik régióközpont és megyeszékhely sem, így ezek a vonzáskapcsolatok kifelé irányulnak, amelyek főúti kiszolgálása fejlesztendő. Veszprém megközelítését a tervezett 77. sz. főút a Balaton-felvidéki települések számára kedvezően javítja. Kaposvár felé a 67. sz. főút új nyomvonalon való kiépítése az elérési időt csökkenteni fogja, míg Zalaegerszeg gyorsforgalmi úton való elérhetősége is tervezett. A régión belül Kaposvár növekvő szerepe a Balaton kiemelt üdülőkörzet térszerkezeti kapcsolatai szempontjából előnyös, ugyanakkor Veszprém szerepe Székesfehérvárral szemben gyengül. A zalai települések számára Győr elérhetősége jelenleg – sőt a tervezett gyorsforgalmi utak viszonylatában is – kedvezőtlen, de a nagyváros vonzása nem is érvényesül a térségben. A fenti régióközpontok erősödő szerepe az üdülőkörzet kapcsolati irányait átformálhatja. A kiemelt üdülőkörzet településhálózati csomópontjaira a kisebb központok a jellemzőek, amelyek komplex területi kapcsolatai még nem alakultak ki. Ezek olyan városok, amelyek egyrészt üdülőfunkciójuk révén fejlődtek, másrészt a térségi kapcsolathiányok betöltésére szerveződtek, és az elmúlt fél évszázadban váltak várossá. Az üdülőkörzet legrégebbi (1954) városa Keszthely, a legfiatalabb (2004) Badacsonytomaj. A 100 évnél idősebb, tradicionális városokat az üdülőkörzet határán kívüli megyeszékhelyek képviselik, amelyek közül Veszprém – közelsége révén – vonzása teljes mértékben kihat a térség északi részére. Keszthely mellett a kiemelt üdülőkörzet komplex funkciókkal rendelkező üdülő-idegenforgalmi szervező központja Siófok és Balatonfü-

23



red. A nem csupán üdülési szempontú vonzással rendelkező jelentősebb központi városok a Balaton-felvidéken Tapolca és Balatonfüred, Somogy megyében Marcali, Zala megyében Keszthely. Ezek gazdaságszervező ereje az elmúlt öt-hat évben a lokális jellegen túlmutatva kiteljesedett, a beépített területek jelentős növekedésével párosulva. A part menti fiatal üdülővárosok (Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Balatonföldvár, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód), a két zalai fürdőközpont (Hévíz és Zalakaros) és a somogyi kistérségközpontok (Lengyeltóti, Tab) nem tudnak komplex vonzást kifejteni környezetükre. A Balaton-felvidéken Tapolca és Veszprém között, Somogyban Lengyeltóti és Tab között hiányzik a térszervező erővel rendelkező település. Itt a városhálózat hiányos. A belső kohéziót elősegítő elemek erősítése és a külső kapcsolatok térségfejlesztő hatásainak kihasználása továbbra is fontos stratégiai szempont.

A területfelhasználásban a területfelhasználási kategóriák rendszerének változását a Balatontörvényhez képest alapvetően az OTrT által a megyei és kiemelt térségek számára előírt kategóriákhoz való illeszkedés indokolta az alábbiak szerint: Balaton-törvény Jellemzően erdőgazdasági terület (meglévő) Jellemzően erdőgazdasági terület (tervezett) Jellemzően mezőgazdasági terület Jellemzően települési terület Felszíni vizek területe Egyedileg meghatározott terület Repülőtér területe

Btv. ⇒

Erdőgazdálkodási térség

⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒

Mezőgazdasági térség Települési térség Vízgazdálkodási térség Egyedileg meghatározott térség Építmények által igénybe vett térség

− A Balaton-törvényhez képest alapvető változás a területfelhasználási kategóriák elnevezésében van, amely az OTrT szerint változott . − Új elem az építmények által igénybe vett térség, amely lényegében a Balaton-törvényben felületi jellel ellátott repülőtereket aktualizálva tartalmazza. − Az egyes kategóriák lehatárolásának elve részben megváltozott, tartalmuk pedig a törvény hatálybalépése óta eltelt változások szerint alakult. − Egyértelmű tendencia a települési térség és az erdőgazdálkodási térség gyarapodása a mezőgazdasági térség rovására. − A Btv. a térségi szerkezeti tervben – az OTrT-nek megfelelően – a területfelhasználási elemekben nem tesz különbséget a meglévő és tervezett állapot között.(Az erdőgazdálkodási térséget viszont változatlanul két övezet fedi le: a meglévő erdőterületek és az erdősítésre javasolt területek övezete, minthogy az övezeti szabályozásban továbbra is indokolt a meglévő és távlati állapot megkülönböztetése.) − A Btv. – a Balaton-törvényhez hasonlóan –az erdőgazdálkodási térség mellett a mezőgazdasági és a települési térséget alövezetekkel lefedve is szabályozza. A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozóan az általános szabályok között a Btv. ugyanis csak a térségi területfelhasználás rendjére állapít meg szabályokat, a területhasználatra és az épí-

24



tési tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat az övezeti szabályozásban határozza meg. Az erdőgazdálkodási térség a Btv. értelmezésében tartalmazza az erdősítésre javasolt térséget is, míg a Balaton-törvényben a jellemzően erdőgazdasági terület csak a meglévő erdőterületet foglalta magába. A térség lehatárolása a Balaton-törvényben már meghatározott jellemzően erdőgazdasági területek figyelembevételével az ÁESZ Erdőrendezési és Zöldövezettervezési Iroda aktualizált erdészeti adatbázisának és erdőfejlesztési tervének javaslata alapján történt. A Balaton-törvény tervezett jellemzően erdőgazdálkodási terület területfelhasználási kategóriája önálló területfelhasználási kategóriaként az OTrT-hez való illeszkedés következtében nem jelenik meg. A Btv. ezt a területkategóriát viszont erdősítésre javasolt területek alövezeteként továbbra is szabályozza. A mezőgazdasági térség alapvetően az erdőgazdálkodási térség, kisebb mértékben a többi területfelhasználási kategória arányának és területi kiterjedésének változása folytán csökkent. A FÖMI aktualizált szőlőkataszteri nyilvántartásának beépítése további pontosítást tett lehetővé. A települési térség lehatárolásának metodikája a Balaton-törvényhez hasonlóan az OTÉK szerinti beépítésre szánt területeket fedi le a hulladéklerakó helyek és bányák kivételével. A felülvizsgálat során a térség a hatályos településrendezési tervek és egyéb javaslatok szerint módosult. Az elkészült, illetve folyamatban lévő településrendezési tervek tapasztalatai alapján a kertes mezőgazdasági területek mellett a települési térséget lefedő alövezeteket érintette a legtöbb területi változás. A települési területek kiterjedése számos településen nagyobb a Balaton-törvényben meghatározottnál egyrészt a terv vizsgálatainak lezárása után és a törvény hatálybalépése előtt belterületbe vont területekkel, másrészt azokkal a törvény hatálybalépése óta kijelölt beépítésre szánt területekkel, amelyek kijelölésére a törvény övezeti szabályozása lehetőséget adott. Az OTrT a kiemelt és megyei tervek számára előírja a városias és hagyományosan vidéki települési térség lehatárolását. A Balaton kiemelt üdülőkörzetben azonban jellemzőek az olyan üdülőtelepülések, amelyek sem hagyományosan vidéki, sem városias települési térség kategóriába nem sorolhatók, ezért a Btv. nem bontja az OTrT-ben előírt két kategóriára a települési térséget. A vízgazdálkodási térség a Balaton-törvényben a felszíni vizek területének megyei és ágazati koncepciók alapján felülvizsgált területfelhasználási egysége. Az egyedileg meghatározott térségbe a Btv.-ben a tájsebek (bányák, hulladéklerakók) és a turisztikai fejlesztési területek kaptak besorolást a Balaton-törvény metodikájához hasonlóan. Területi kiterjedésük megnövekedett a több helyen is kijelölt turisztikai célterületek miatt. Az OTrT szerint a megyei és kiemelt térség terveiben vegyes területfelhasználású térség területfelhasználási kategória is kijelölendő/kijelölhető legalább 50 ha területi egység esetén, ez a Btv.-ben azonban az 5 ha-os ábrázolási mélység miatt nem indokolt.

25



u

A Btv-ben a térségi szerkezeti tervben a műszaki infrastruktúra-hálózatok megjelenítése – az OTrT-től eltérően – továbbra is a meglévő és tervezett elemek megkülönböztetésével történik. A közlekedési hálózaton belül a területrendezési tervek tartalmi követelményeit rögzítő hatályos 18/1998. (VI.25.) KTM rendelettel szemben a Btv. a kiemelt üdülőkörzet teljes közúthálózatát ábrázolja a szerkezeti tervlapon, a főhálózaton kívül nemcsak a kiemelt jelentőségű, hanem az egyéb mellékutakat is. A térszerkezeti kapcsolatok fő hordozói általában a magisztrális közlekedési nyomvonalak, a víziközmű-hálózatoknak lényegesen kisebb szerepe van a térszerkezeti irányok kijelölésében. Ezért a Btv. térségi szerkezeti tervlapja a víziközmű-vezetékek nyomvonalait nem tartalmazza, az ivóvíz-távvezetékek ugyanis kiépültek, az ágazati jogszabályoknak megfelelően szerveződő szennyvíz-agglomerációknak pedig nem szükséges a törvényi szintű elfogadása. Az egyedi építmények közül a térségi jelentőségű létesítményeket ábrázolja a Btv., így pl. a térségi szennyvíztisztítókat, a helyi jelentőségűeket viszont nem, és hasonlóan nem jeleníti meg a sportrepülőtereket és a sporthajókikötőket.

Az üdülőkörzet településrendszerét a legutóbbi évtizedek jelentősen átalakították. Az egyre intenzívebb tájhasználat, az üdülési funkció meghatározó jellege nemcsak a területhasználatot, hanem a településrendszert is átformálta, kis települések a tó partján jelentős üdülőtelepüléssé, sőt várossá váltak. A parti sáv több mint 130 000 fős lakosának csaknem háromnegyedét jelenleg a parti településgyűrű tíz városa (Keszthely, Badacsonytomaj, Balatonfüred, Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Siófok, Balatonföldvár, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód) tömöríti. A parton kívül a kiemelt üdülőkörzetnek további hat települése (Zalakaros, Hévíz, Tapolca, illetve Marcali, Lengyeltóti és Tab) kapott városi rangot. A déli parton csaknem folyamatosan, az északi parton pedig Balatongyörök és Keszthely között és a tó keleti végén Balatonfűzfőtől Balatonfüredig – a nagymértékű települési területnövekedés következtében – összefüggő, beépített települési terület alakult ki. Itt a településeket elválasztó mezőgazdasági funkciójú, illetve természetközeli területek megőrzésére kell hangsúlyt helyezni, és erdősítéssel, ligetes fásítással erősíteni kell az urbanizálódó táj tagolását. A Veszprém árnyékában városi rangot kapott települések általában csak részleges szolgáltatási, ellátási funkciókkal rendelkeznek. El kell érni, hogy a tóparton fejlődő városok funkciógazdag, környezetük számára valóban központi szerepköröket és feladatokat ellátó településekké fejlődjenek, ugyanakkor kedvező természeti adottságaikat is megőrizzék. Ezért – jó közlekedési lehetőséget teremtve – az iparterületeket a tóparttól távolabb, 10–15 km-re kell kijelölni, illetve fejleszteni. Az ipari jellegű fejlesztésre Marcali, illetve Tapolca városa javasolható az üdülőkörzetben. Balatonfüred és Balatongyörök közötti területrészen hiányzik a településrendszerben központi funkciókkal rendelkező település. A területrendezési terv keretfeltételei lehetőséget adnak arra,

26



hogy a háttérterületeken Nagyvázsony szerepe, funkciója térségi rangra emelkedhessen, míg a parton Badacsonytomaj és Révfülöp üdülőkörzeti központ szerepkör ellátására válhasson alkalmassá. A törvény hatálybalépése óta Badacsonytomaj városi jogállású település lett. A Keszthely környéki településcsoport területén a természeti értékekre rátelepülő kertvárosiasodási folyamat szabályozása fontos feladat, az egymással összehangolt településrendezési tervek elkészítésével.

u

A Btv. térségi övezeti rendszere a Balaton-törvényhez képest elsősorban az OTrT-vel történő összehangolás eredményeként lényegesen módosult. A Balaton-törvény övezeti rendszerének többszörös strukturáltsága alapvetően megváltozott azáltal, hogy az OTrT-hez igazodva egymás mellé rendelt, egyenrangú alövezetekre tagolódik a Btv. övezeti rendszere, ahol az alövezetek az OTrT értelmezése szerinti övezeteknek felelnek meg. A Btv. térségi övezeti rendszere a Balaton-törvényhez képest egyrészt bővült új, az OTrT által előírt országos és kiemelt térségi alövezetek lahatárolásával, másrészt a felülvizsgálat során elhagyásra kerültek a Balaton-törvény egyes egyedileg meghatározott alövezetei. A megmaradó alövezetek közül a legtöbb esetben az elnevezés és/vagy a lehatárolás elve megváltozott. Tartalmi korrigálás, illetve aktualizálás szinte miden esetben szükségessé vált. A főbb változásokat az alábbi szövegközi táblázat foglalja össze: *

Balaton-törvény övezetei és alövezetei

VÉDELMI ÖVEZETEK TERMÉSZETVÉDELMI ÖVEZET Védett természeti területek alövezete (V-1) Védelemre javasolt természeti területek alövezete (V-2) Ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezete (V-3) TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI ÖVEZET Tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területek alövezete (T-1) Településkép-védelmi területek (T-2) Kiemelt jelentőségű épített környezeti értékek és régészeti területek alövezete (T-3)

"

"

Btv. alövezetei Országos ökológiai hálózat magterületének alövezete (Ö-1) Ökológiai és zöldfolyosó alövezete (Ö-2) Puffer területek alövezete(Ö-3)

⇒ ⇒

Védett természeti területek alövezete (V-1) Védelemre javasolt természeti területek alövezete (V-2)

⇒

Tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területek alövezete (T-1) Településkép-védelmi területek (T-2) Kiemelt jelentőségű épített környezeti értékek és régészeti területek alövezete(T-3)

⇒ ⇒

Világörökség és világörökség-várományos területek alövezete(T-4) Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható

27




TÁJREHABILITÁCIÓS ÖVEZET Komplex tájrehabilitációt igénylő területek alövezete(R-1) Ökológiai rehabilitációt igénylő területek alövezete (R-2) FELSZÍNI SZENNYEZŐDÉSRE ÉRZÉKENY TERÜ-

Btv. alövezetei területek alövezete (L-1) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási területek alövezete (A-1) ⇒ ⇒

Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő területek alövezete (R-1) Ökológiai rehabilitációt igénylő területek alövezete (R-2)

LETEK ÖVEZETE

Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezete (SZ-1) Felszíni szennyeződésre érzékeny területek alövezete (SZ-2) Felszíni szennyeződésre kevésbé érzékeny területek alövezete (SZ-3)

⇒

Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezete (SZ-1)

⇒

Felszínmozgásra érzékeny területek alövezete (P-1) Vízeróziónak fokozottan kitett területek alövezete (P-2)

FELSZÍNMOZGÁSRA ÉRZÉKENY TERÜLETEK ÖVEZETE Felszínmozgásra érzékeny területek alövezete (P-1) Eróziónak fokozottan kitett területek alövezete (P-2) Földrengés szempontjából potenciálisan veszélyeztetett területek alövezete (P-3) FELSZÍNI VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI TERÜLET

⇒

ÖVEZET

Vízminőség-védelmi területek alövezete (F-1) Tómeder alövezete (D-1) FUNKCIONÁLIS ÖVEZETEK TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVBEN MEGHATÁROZOTT INFRASTRUKTÚRA-HÁLÓZAT ÖVEZETE Közlekedési létesítmények és védősávjai alövezet (I-1) Közműhálózatok és védősávjai alövezet (I-2) Térségi hulladékkezelő elhelyezésére alkalmas területek alövezete (H-1) TELEPÜLÉSI ÖVEZET Települési területek alövezet (U-1) Gazdasági területek alövezete (X-2) Ipari park jellegű üzemi területek alövezete (X-2) TERMELÉSI ÖVEZET Árutermelési mezőgazdasági területek alövezete (M-1) Kertgazdasági területek alövezete (M-2) Meglévő erdőterületek alövezete (E-1) Erdősítésre javasolt területek alövezete (E-2)

⇒

Felszíni vízminőség-védelmi területek alövezete (F-1) Tómeder alövezete (D-1)

⇒

Települési területek alövezete (U-1)

⇒

Gazdasági területek alövezete (U-2)

⇒

Általános mezőgazdasági területek alövezete (M-1) Kertgazdasági területek alövezete (M-2) Meglévő erdőterületek alövezete (E-1) Erdősítésre javasolt területek alövezete (E-2)

⇒

⇒ ⇒ ⇒

28




Működő bányák alövezete (B-1) MINŐSÉGI FEJLESZTÉST SZOLGÁLÓ ÖVEZET Turisztikai fejlesztési területek alövezete (Ü-1) Szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek alövezete (C-1) Szőlőkataszter szerinti II. osztályú területek alövezete (C-2) EGYÉB ÖVEZETEK TÉRSÉGI SZEMPONTBÓL KIEMELTEN KEZELEN-

Btv. alövezetei Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek alövezete (E-3)

⇒

Turisztikai fejlesztési területek alövezete (Ü-1)

⇒

Megőrzendő szőlőtermőhelyi kataszteri területek (C-1)

DŐ TERÜLETEK ÖVEZETE

Honvédségi területek alövezete

A Btv. a térségi alövezeteket az OTrT előírása alapján lehatárolt országos és kiemelt térségi, valamint az egyedileg meghatározott kiemelt térségi alövezetek egységes rendszerébe sorolja (Ld. 3.2. fejezet 2. sz. szövegközi táblázata), legtöbb esetben a Balaton-törvény alövezetei elnevezésének megtartásával. A változtatások a lehatárolt területi kiterjedést és a vonatkozó szabályozást egyaránt érintették. Az országos övezetek közül azokat nem jeleníti meg a Btv., amelyekre további kiegészítő szabályozást nem alkot (kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete, felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe és az együtt tervezendő térségek övezete). A Btv. alövezetei: − A térségi övezetek közül a szakmai koncepcióban és az ágazati jogszabályokban bekövetkezett változások legnagyobb mértékben az ökológiai hálózat övezetének alrendszereit befolyásolják. A törvény kihirdetése óta bekövetkezett területi, szakmai, jogszabályi változások, az országos ökológiai hálózat módosulása és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekkel kapcsolatos jogszabályi változások indokolttá tették az övezet felülvizsgálatát, valamint az OTrT-felülvizsgálattal történő összehangolását. A védett és védelemre javasolt területek alövezetét (V-1, V-2) mint egyedileg meghatározott alövezetet a Btv. továbbra is szabályozza. − Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási területek országos övezetét – az OTrT településhatáros ábrázolását pontosítva – a Btv. valós területtel határolja le. − Az OTrT-be újonnan bevezetett tájképvédelmi terület országos övezetéhez való illeszkedés érdekében a Balaton-törvény tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területek alövezetének lehatárolása kiegészült az OTrT alapján, illetve az OTrT-övezet lehatárolása is figyelembe vette a Balaton-törvény lehatárolását. Az alövezet nevét a Btv. megtartja. − A komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezet elnevezésének átgondolása szükséges az OTrT-ben, valamint a megyei és kiemelt területrendezési tervek számára a pontos fogalommeghatározás. − Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek alövezetét a Btv. nem határolja le, mivel a hulladékelhelyezés rendeszere mára már kialakult az üdülőkörzetben és további térségi lerakók elhelyezése nem szükséges.

29



− Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható területek alövezetének szabályozása az OTrT-ben újonnan bevezett kiemelt térségi övezet alapján vát szükségessé a Btv.ben. − Kulturális örökségvédelmi övezetekkel kapcsolatban a világörökség és világörökségvárományos területek a Btv-ben lehatárolhatók. − A kiemelt jelentőségű épített környzeti értékekek és régészeti területek alövezete a Btv.-ben továbbra is megmarad egyedileg meghatározott alövezetként. − A történeti települések övezete a Balaton-törvény településkép-védelmi területek alövezetének módosításával településsorosan határolható le. − Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek övezetét a Btv. az 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet alapján bővített tartalommal határolja le és szabályozza a szennyeződésre fokozottan érzékeny területek egyedileg meghatározott alövezetére vonatkozó szabályok érvényesítésével. − A felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezetét a Btv. nem tudja pontosítani, mivel a Balaton vízgyűjtő területe jelentősen túlnyúlik a tervezési területen. Az OTrT-ben javasolt a Balaton-vízgyűjtő teljes területére vonatkozó szabály megállapítása. − Hullámtér és nyílt ártér, a széleróziónak kitett, valamint a honvédelmi és katasztrófavédelmi területek alövezeteit a Btv. nem határolja le és nem szabályozza. Előzőek nem jellemzőek az üdülőkörzetre, utóbbi szabályozása pedig a hatályos jogszabályok alapján javasolt, minthogy az OTrT sem állapít meg területrendezési szempontú szabályt. − Rendszeresen belvízjárta területek alövezetének lehatárolása nem szükséges, mert a felszíni vízminőség-védelmi területek egyedileg meghatározott alövezete lefedi és szabályozza e területek jelentős részét. − A földtani veszélyforrás övezetének a Balaton-törvény módosított felszínmozgásra érzékeny területek alövezete feleltethető meg. − A vízeróziónak fokozottan kitett területek alövezete a Balaton-törvény alapján határolható le. − A tómeder alövezete a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek szerint elfogadott szabályozási partvonal alapján határolható le. − A Balaton-törvény volt funkcionális övezetei közül a települési területek, gazdasági területek (X-1 és X-2 összevonásával), általános mezőgazdasági területek, kertgazdasági területek, meglévő erdőterületek, erdősítésre javasolt területek, turisztikai fejlesztési területek, megőrzendő szőlőtermőhelyi területek alövezetét a Btv. – területi kiterjedésüket a törvény hatálybalépése óta bekövetkezett változások alapján aktualizálva – egyenrangú alövezetekként lehatárolja. A Balaton-törvényben szabályozott többi funkcionális alövezet területe – a törvény szerkezetének OTrT-hez igazodó átalakítása folytán – az általános szabályok között kerül szabályozásra. A Btv. a csatlakozásra javasolt 17 település területére – ugyanazon elvek alapján, mint a hatályos törvény által érintett települések esetében – megállapítja a területfelhasználás rendjét, szabályait, valamint az alövezetek területi hatályát és szabályait.

30



2.2.

A törvény szerkezeti felépítésének módosítási javaslata

A Balaton-törvény szerkezeti felépítésének módosítását elsődlegesen az OTrT-vel történő összehangolásból származó módosítási igények indokolták. A törvény szerkezeti változtatására vonatkozóan az előzőekben már összefoglalt javaslat értelmében a következő fő fejezetekből* épül fel a Balaton-törvény módosítása (továbbiakban Btv.).

I. fejezet Általános rendelkezések A törvény célja és hatálya Fogalommeghatározások II. fejezet A területrendezési terv elfogadása és alkalmazása III. fejezet A területrendezési szabályzat megállapítása A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok A Balaton kiemelt üdülőkörzet területére vonatkozó szabályok A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti és partközeli településeire vonatkozó szabályok Térségi alövezetekre vonatkozó szabályok IV. fejezet Záró rendelkezések Melléklet 1/1. sz. melléklet 1/2. sz. melléklet 2/1. sz. melléklet 2/2. sz. melléklet 2/3. sz. melléklet 2/4. sz. melléklet 2/5. sz. melléklet 2/6. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4/1. sz. melléklet

4/2. sz. melléklet 4/3. sz. melléklet

*

Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó parti- és partközeli települések A közúthálózat Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő elemei A vasúthálózat Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő elemei Országos és térségi jelentőségű vízi utak és közforgalmú kikötők Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő elemei A Balaton kiemelt üdülőkörzet területén található repülőterek besorolása A Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő országos és térségi jelentőségű kerékpáros nyomvonalak Térségi övezetek Térségi szerkezeti terv Országos ökológiai hálózat magterületének alövezete (Ö-1) Ökológiai és zöldfolyosó alövezete (Ö-2) Puffer területek alövezete (Ö-3) Védett természeti területek alövezete (V-1) Védelemre javasolt természeti területek alövezete (V-2) Tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területek alövezete (T-1)

Az OTrT-vel történő összehangolás érdekében beiktatott fejezeteket narancs szín jelöli.

31



4/4. sz. melléklet 4/5. sz. melléklet 4/6. sz. melléklet 4/7. sz. melléklet

4/8. sz. melléklet 4/9. sz. melléklet 4/10. sz. melléklet 4/11. sz. melléklet 4/12. sz. melléklet

4/13. sz. melléklet 4/14. sz. melléklet 5. sz. melléklet

Kiemelt jelentőségű épített környezeti értékek és régészeti területek alövezete (T-3) Világörökség és világörökség-várományos területek alövezete (T-4) Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható területek alövezete (L-1) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási területek alövezete (A-1) Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő területek alövezete (R-1) Ökológiai rehabilitációt igénylő területek alövezete (R-2) Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezete (SZ-1) Felszínmozgásra érzékeny területek alövezete (P-1) Vízeróziónak fokozottan kitett területek alövezete (P-2) Felszíni vízminőség-védelmi területek alövezete (F-1) Tómeder alövezete (D-1) Települési területek alövezete (U-1) Gazdasági területek alövezete (U-2) Általános mezőgazdasági területek alövezete (M-1) Kertgazdasági területek alövezete (M-2) Meglévő erdőterületek alövezete (E-1) Erdősítésre javasolt területek alövezete (E-2) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek alövezete (E-3) Turisztikai fejlesztési területek alövezete (Ü-1) Megőrzendő szőlőtermőhelyi kataszteri területek alövezete (C-1) Településkép-védelmi területek alövezete (T-2) által érintett települések

32



2.3. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet bővítési javaslatát megalapozó vizsgálat szempontrendszere és összefoglaló értékelése A Balaton-törvény felülvizsgálatát a hatályba lépést követő évek jogalkalmazásának tapasztalatai alapján, az időközben született jogszabályok, az önkormányzati vélemények figyelembevételével az 1033/2004 (IV.19.) Korm. határozat írta elő. A felülvizsgálat elsődleges célja egyrészt a törvény hatálybalépését követően a gyakorlatban felmerült problémák értékelése, az elkészült településrendezési tervek, a megváltozott ágazati koncepciók, az infrastruktúra-hálózat fejlesztése következtében létrejött új állapot és a megváltozott jogszabályi környezet figyelembevétele alapján a Balaton-törvény módosítási javaslatának kidolgozása, másrészt a Btv. összehangolása az OTrT-vel. Mindezek mellett orvosolni kellett olyan – jogos – önkormányzati igényeket, amelyek a Balaton kiemelt üdülőkörzethez való csatlakozást fogalmazták meg. A kiemelt üdülőkörzet lehatárolása, a kiemelés oka elsődlegesen az üdülés-idegenforgalom természeti–művi adottságaihoz kötődik. Ebből adódóan a tó és környezete táji-, természeti és környezeti értékeinek védelmét célzó szigorú törvényi szabályozás kiterjesztése olyan települések, kistérségek területére javasolható, amelyeknek a balatoni turizmus meghatározó térségeivel közvetlen kapcsolata van a vizsgálat szempontrendszerébe sorolt tényezők alapján. A vizsgálatba bevont települések értékelése az alábbi szempontrendszer alapján készült el (Ld. ) − táji, természeti adottságok, − védett, védendő természeti és épített környezeti adottságok, − turisztikai adottságok, fejlesztési lehetőségek, elképzelések, − infrastrukturális ellátottság, − elérhetőség, − vonzáskapcsolatok, − megyei területrendezési terv, településrendezési terv szabályozása, − jellemző területhasználat, − csatlakozási szándék. ,

*

"

"

A táji, természeti adottságok terén elsősorban a település fekvését, táji meghatározottságát értékelték a tervezők. A védelem alatt álló természeti és épített környezeti értékek az üdülés-idegenforgalom számára meghatározó elemek, melyek jelentős vonzást fejtenek ki. Az ebből adódó üdülési lehetőségek és a már kialakult turisztikai termékek tovább erősítik a település üdülés-idegenforgalmi szerepét. A még kihasználatlan, de távlatilag fejleszteni kívánt turizmusformák ismeretében a települések csatlakozása megalapozottabbá válhat. A magas színvonalú turisztikai kínálat kialakításához az infrastrukturális ellátottság meghatározó, ezen belül elsődlegesen a szennyvízrendszer kiépítése sarkalatos pontja az üdülőkörzet fejlődésének. Közlekedési szempontból a Balatontól, illetve az üdülőkörzetből való elérhetőség, továbbá a környező településekkel való kapcsolat került vizsgálat alá, ezen belül a kistérségi központ közlekedésföldrajzi helyzete meghatározó. A szabályozási elemek területi vonatkozásainak meghatározásához, a térségi területfelhasználási kategóriák és a térségi övezetek lehatárolásához a csatlakozásra javasolt településekre vonatko-

33



zóan figyelembevételre került a megyei területrendezési tervek által meghatározott jellemző területhasználat és övezeti besorolás. A kiemelt üdülőkörzethez való csatlakozási szándék alapvetően figyelembe veendő szempont, míg a tervezői bővítési javaslat az előző szempontok szintézise folytán alakul ki. A vélemények eltérése esetén az összhang megteremtése az egyeztetések feladatát is képezi. A felsorolt szempontok alapján összességében 24 településre kiterjedően készült el az értékelés. A munkaanyag – azaz a tervezői értékelés céljaira készült munkaközi dokumentáció – a megyei, kistérségi illetve települési tervekre, koncepciókra, fejlesztési stratégiákra, valamint az általánosan hozzáférhető területi, települési adatokra épült. Kiemelt fontosságú szempont volt a fejlesztési elképzelések, illetve a térségben megvalósult turisztikai vagy közlekedési fejlesztések vonzereje. Természetesen az üdülőkörzet bővítésénél figyelemmel kellett lenni az üdülőkörzet egységességének, területi folytonosságának megőrzésére és sokszínű adottságainak, vonzerőinek bővítésére is. Kistérségenként a következő 24 településre kiterjedően készült el az üdülőkörzet bővítésének vizsgálata. Keszthely-Hévízi kistérség (8 település): Bókaháza Dióskál Egeraracsa Esztergályhorváti Gétye Zalaapáti Zalaköveskút Zalaszentmárton Lengyeltóti kistérség (2 település): Pamuk Somogyvámos Nagykanizsai kistérség (3 település): Csapi Zalakomár Zalaújlak Siófoki kistérség (4 település): Ádánd Nagyberény Nyim Som Tapolcai kistérség (2 település): Sáska Zalahaláp Veszprémi kistérség (3 település): Királyszentistván Papkeszi Vilonya Zalaszentgróti kistérség (2 település): Kehidakustány Zalacsány Közismert, hogy az EU csatlakozást követően a régiókra alapuló gazdaságfejlesztés nem kedvezett a Balaton-régió megerősödésének. Ugyanakkor a Balaton körül lévő településekben igen erős a tóhoz, az üdülőkörzethez tartozás érzése és bizonyos, hogy többen akarták az üdülőkörzet jelenleginél jóval nagyobb arányú bővítését, többek között azért, hogy a régiós fejlesztési forrásokból a Balaton-régió fontosságának megfelelően részesedhessen. A helyi részvételen alapuló társadalmi és gazdasági fejlesztés korszakában a bővítés során csak olyan települések javasolhatók az üdülőkörzetbe való bevonásra, amelyek maguk is akarnak odatartozni.

34


A módosítási igényeknek megfelelően átdolgozott területrendezési terv – Javaslattevő fázis 2

A Siófoktól délre fekvő települések – – már 2000-ben jelezték csatlakozási szándékukat, azonban az elkészült területrendezési terv, illetve a törvényjavaslat egyeztetése során nem volt mód a bevonásra, hiszen a vizsgálatok elvégzése, a területrendezési terv egyeztetése, majd az újbóli egyeztetés további egy éves csúszást idézett volna elő a törvény elfogadásában. Jelen felülvizsgálat során a Megbízó részéről igényként fogalmazódott meg a csatlakozni kívánó települések teljes körű értékelése és a bevonás részletes szakmai indoklása. Az új szemléletű tervezés során az üdülőkörzethez csatlakozni kívánó önkormányzatok mellett fontos szempont volt, hogy – ha az adottságok indokolják – az egyes kistérségek lehetőleg teljes területükkel tartozzanak az üdülőkörzethez, illetve azoknak a településeknek, ahol jelentős turisztikai jellegű fejlesztések valósultak meg, a Balaton kiemelt üdülőkörzethez való kapcsolatait is értékelni kell.

A csatlakozni kívánó települések — Ádánd, Nagyberény, Nyim, Som — az itt található és egyre jobban fejlődő termálturizmus és táji vonzerők következtében szerves kiegészítői a kiemelt üdülőkörzetnek, és a jelentős mértékben beépült parti területzóna kedvező ellenpontját jelenthetik, potenciális fejlesztési lehetőségekkel. Megközelítésük a 65. sz. főúton, illetve részben vasúton jónak mondható. Nagyberényben 58 °C-os gyógyvíz, termálstrand található, és egyéb adottságai is alkalmasak a turizmus további formáinak (lovas-, falusi-, borturizmus, vadászat stb.) fejlesztésére. Som és Nyim vonzó táji környezetben, erdővel borított dombok között helyezkedik el, és adottságai alapján szintén alkalmas többféle turisztikai fejlesztésre. A Balatonhoz való közelségük, vonzó táji adottságaik, a csaknem mindenütt meglévő termálvízkút a Balaton kiemelt üdülőkörzet turisztikai kínálatát tovább gazdagító fejlesztésekre adnak lehetőséget.

7

7

3

2

"

A vizsgálat során alapvető szempont volt, hogy ha település megváltoztatta szándékát és mégsem kívánt, vagy eleve nem akart csatlakozni (mint pl. Kehidakustány), akkor – tiszteletben tartva az önkormányzat döntését – a tervezők sem javasolták bevonni az üdülőkörzetbe. Ugyancsak elvetésre került azon települések bevonása, amelyek adottságai, jellemzői a termelőtájhoz, azon belül is inkább az ipari tájhoz közelítenek, és környezetminőségük kevésbé vonzó, pl. és környéke.

7

9

1

u

3

&

&

<

<

"

A Veszprém – Várpalota közötti ipari tájhoz tartozó és csekély turisztikai vonzerővel rendelkező Királyszentistván, Vilonya, Papkeszi az értékelés alapján lakó- és gazdasági szempontból jelentős Balaton-parti kapcsolatokkal rendelkezik, de az üdülőkörzet bővítése ebben az irányban a jelen adottságok ismeretében nem időszerű. Kétségtelen, az üdülőkörzethez tartozó települések területére a megyei terveknél részletesebb és több szempontból (környezetvédelmi, tájesztétikai, területhasználati, beépítésre szánt terület kijelölése stb.) szigorúbb szabályokat fogalmaz meg a Balaton-törvény az értékek és a vonzerők hosszabb távú megőrzése és hasznosíthatósága érdekében. Így bármennyire is fontosnak tartottuk pl. Kehidakustány vagy Zalaköveskút bevonását, miután a települések nem kívántak csatlakozni, az egyeztetési anyag nem tartalmazza. A Balaton kiemelt üdülőkörzet a 2000 évi. CXII. törvényben rögzített határai mentén Zalacsány – Kehidakustány térségében olyan jelentős turisztikai fejlesztések vannak megvalósulóban (golfpálya, Wellness fürdőfejlesztés stb.), amelyek a sármelléki repülőtér nemzetközi repülőtérré válásával egyidőben a Keszthely – (Hévíz) – Kehidakustány – Zalakaros térség turisztikai vonzerejét jelentősen megnövelik. A fenti indok alapján a fejlesztési területek, lehetőségek egyedi hangulatú (Zalai dombvidék) tájon való bővítése, az üdülőkörzet magasabb színvonalú turisztikai kínálatának megteremtése céljából fontos a ma még

35



kevésbé fejlett Kehidakustány és Zalakaros közötti zalai kistelepülések bevonása a kiemelt üdülőkörzetbe. Jelentős számú település vizsgálata merült fel a kiemelt üdülőkörzet nyugati részén Zalakaros, a Kis-Balaton, illetve Sármellék térségében. A Zalakaros – Kis-Balaton környéki települések a Nagykanizsai kistérségbe tartoznak. A 48 településből álló kistérség esetében nem merülhet fel valamennyi település bevonása, így a kistérségi megközelítés szempontjai is háttérbe szorultak. A részletes értékelés eredményeként a jelentős közlekedési csomópontként működő, valamint a Balaton vízminőségében döntő szerepet játszó Kis-Balaton területére kiterjedő javasolható az üdülőkörzetbe való bevonásra. Zalakaros jelentős fejlődésen ment keresztül és a termálfürdő fejlesztő hatása átsugárzott a szomszédos településekre. A Zalakarossal szomszédos tegyönyörű táji környezetben fekszik, a tervezett néhány kilolepülések közül méteres új út megépítése esetén szerves együttélés biztosított Zalakarossal, ezáltal a települések vonzereje jelentős mértékben megnő.

#

4

7

7

3

7

3

7

"

A Sármelléki repülőtér nemzetközivé válása jelentősen megnövelte az ide érkező vendégek számát. A turisztikai kínálat növelése céljából számos fejlesztés indult meg a térségben az üdülőkörzet közvetlen környezetében.

;

3

u

7

3

3

3

u

7

;

;

"

"

;

4

"

A Zalacsánytól délre eső Keszthely–Hévízi kistérséghez tartozó települések örömmel fogadták a csatlakozási lehetőséget, bár a végső döntést az után az egyeztetés után vállalták, amely során megismerik az üdülőkörzethez és a törvény hatálya alá tartozás lehetőségeit és korlátait. A tervezők a jelen munkafázisban javasolják, hogy az egyeztetési anyag úgy készüljön el, hogy az üdülőkörzet terjedjen ki erre a jellemzően természetközeli állapotúnak mondható hét településre. Ezen települések vonzó táji adottságai, egyedi hangulatú beépített falurészei megújulhatnak az üdülőkörzetbe tartozás következtében, az ide látogató vendégek és a turizmus fejlődése által.

3

A

;

7

3

3

:

<

"

A bővítés értékelése során szempontként merült fel, hogy a Balaton körüli kistérségek teljes területükkel tartozzanak az üdülőkörzetbe. vizsgálatát követően, azonban arra a következtetésre jutottak a tervezők, hogy elsősorban az elhelyezkedés, az adottságok, a távlati fejlesztési lehetőségek alapján célszerű javaslatot tenni a bevonásra, illetve a fejlesztésre.

3

7

7

@

9

u

u

u

3

<

<

"

maradt ki A Balaton-felvidéken a Tapolcai kistérséghez tartozó két település az üdülőkörzetből, amelyek szervesen beletartoznak a földrajzi tájegységbe. A 2000. évi CXII. törvény előkészítése során Zalahaláp ipari jellege és a Halápi-hegy bányászat által erősen roncsolt állapota, valamint a katonai jelenlét együttesen juttatták arra a következtetésre a törvény előkészítőit, hogy szerencsésebb, ha az említett két település nem tartozik az üdülőkörzethez. Az elmúlt időszakban azonban átértékelődtek a korábbi szempontok, és egyértelművé vált, hogy az üdülőkörzetben is szükség van ipari, illetve szolgáltató területekre, amelyeknek ideális helye van a parttól távolabbi településeken. A kulturált, rendezett ipari park minőségi előrelépést jelent. A területi munkamegosztás s a földrajzi adottságok következtében a tótól távolabbi részeken a termelés, az ipari jellegű tájhasználat, a bányászat volt a jellemző. Az ipari-gazdasági jellegű te-

36



rületekre az üdülőkörzetben is szükség van, ugyanakkor kívánatos, hogy ezen területek környezetre gyakorolt hatása, illetve esztétikai megjelenése kedvező legyen. A roncsolt területek tájrendezése is sürgetőbb igény az üdülőkörzetben. A katonai területhasználat csökkenésével Zalahaláp és különösen Sáska térsége a turizmus számára is kínál vonzerőket. A Halápi-hegy rendezése a sáskai sziklaalakzatok bemutatása a kulturált ipari park kialakítása növeli az üdülőkörzet értékeit. Zalahalápon és Sáskán is jelentős fejlesztések valósultak meg, új családiházas lakóterületek jöttek létre, kiépült a szennyvízhálózat és a települések gazdasági ereje is nőtt. A bányászat által roncsolt Halápi-hegy rekultivációja, a roncsolt terület esetleg turisztikai tevékenységhez kapcsolódó tervezett új funkciója is feltételezhetően előbb kaphat támogatást az üdülőkörzet részeként. Sáska híres sziklaszobrai is nagyobb ismertségre tehetnek szert. Az is fontos, hogy Zalahaláp nemcsak körjegyzőségi központ, hanem a tapolcai kistérség irányító központja is.

7

3

7

3

"

Összesítve 17 település javasolható a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe való bevonásra. Ezek a következők kistérségenként: Keszthely-Hévízi kistérség (7 település): Bókaháza Dióskál Egeraracsa Esztergályhorváti Gétye Zalaapáti Zalaszentmárton Nagykanizsai kistérség (3 település): Csapi Zalakomár Zalaújlak Siófoki kistérség (4 település): Ádánd Nagyberény Nyim Som Tapolcai kistérség (2 település): Sáska Zalahaláp Zalaszentgróti kistérség (1 település): Zalacsány

A 2/1.

"

az értékelés szempontrendszerét és a települések adottságait foglalja össze.

37



3.

ELFOGADÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK

3.1.

Térségi szerkezeti terv

A térségi szerkezeti terv meghatározza a térségi területfelhasználás, a településrendszer és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények térbeli rendjét a területfejlesztési koncepciók és programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló, 1/2003 (IX.9.) TNM rendelettel módosított 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet előírásainak megfelelően:  a térségi területfelhasználás térbeli rendjét az alábbi területfelhasználási kategóriák szerint: • erdőgazdálkodási térség, • mezőgazdasági térség, • települési térség, • vízgazdálkodási térség, • egyedileg meghatározott térség, • építmények által igénybe vett térség;  a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét és védőterületeit az alábbiak szerint: • közlekedési hálózatok és építmények, • térségi vízgazdálkodási rendszerek és építmények, • energiaközmű-hálózatok és építmények, • térségi jelentőségű hulladéklerakó hely;  a településrendszer elemeit.

3.1.1. Térségi területfelhasználás A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény folyamatban lévő felülvizsgálatának figyelembevételével a jellemző területhasználat szempontjából – a Balaton-törvénytől eltérően – az OTrT átal megállapított hét különböző térségi területfelhasználási kategóriából ötöt határoz meg, és lehatárol egyedileg meghatározott térség megnevezésű területfelhasználási kategóriát. (Ld. 2.1.1.1. A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó változások c. fejezet) Az egyes kategóriákba történő besorolás általános feltétele, hogy a kategória területének meghatározó részére (legalább 75%-ára) a kategória elnevezése szerinti területfelhasználási jelleg legyen jellemző. A területrendezési terv legkisebb ábrázolandó területi egysége 5 ha. A térségi területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) szóló külön jogszabályban meghatározott települési területfelhasználási egységeket kell kijelölni az OTrT 6. § (2) bekezdésének és a Btv. területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályainak figyelembevételével. A Balaton kiemelt üdülőkörzetet az értékes, mozaikos táji adottságoknak megfelelően rendkívül összetett, mozaikos területhasználat jellemzi. A Balaton-törvényben fontos szakmai elvként érvényesült a táj sajátos adottságainak és kiemelkedő jelentőségű épített környezeti értékeinek a védelme. A terv továbbra is hangsúlyt helyez az adottságoknak megfelelő – az ökológiai, gazdasági, tájesztétikai, természet- és környezetvédelmi, valamint történeti szempontokat is szem előtt tartó – tájhasználat kialakítására és megtartására.

38



Az erdőgazdálkodási térség – az OTrT meghatározása szerint – a területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban erdőterületek és az erdőfejlesztési tervben erdőtelepítésre szánt területek tartoznak. A Balaton-törvény a jellemzően erdőgazdasági terület területfelhasználási kategóriát az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény által meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület fogalmának megfelelően alkalmazza. Az erdőgazdálkodási térségnek a Balaton-törvényben a jellemzően erdőgazdasági terület és erdőtelepítésre javasolt terület területfelhasználási kategóriák együttesen feleltethetők meg. Fogalom-meghatározásában a Btv. az erdőgazdálkodási térséget a következőképpen definiálja: a területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervében az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény szerint meghatározott erdő, fasor, facsoport, fás legelő és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek, valamint a – termőhelyi adottságaik és területi elhelyezkedésük alapján – távlati erdősítés számára igénybe vehető földterületek tartoznak. Meglévő erdőterületeknek a Btv. (a törvény 5. §-ának alkalmazásában) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény által meghatározott erdővel borított, legalább ezerötszáz négyzetméter kiterjedésű területeket tekinti. Az erdőgazdálkodási térség térképi lehatárolása az Állami Erdészeti Szolgálat Térségfejlesztési és Zöldövezeti Tervező Irodája által meghatározott területek – meglévő erdőterületek és üzemtervezett erdővel nem borított területek –, valamint a Corine 50 000 által meghatározott természetes és mesterséges erdők és vágásterületek alapján történt. Erdőgazdálkodási térség területfelhasználására vonatkozó új OTrT- szabályok: 6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni. 7. § (1) Az erdőgazdálkodási térségnek az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területét a településrendezési terv csak erdőterület területfelhasználási kategóriába sorolhatja. (2) Az energia, a közlekedési és a távközlési vonalas infrastruktúra erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, a távközlés áramlását, illetve az energia továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.

Btv. erdőgazdálkodási térségre vonatkozó szabályai: 4/C. § A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: az erdőgazdálkodási térséget legalább 90%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni;

39



5. § A meglévő erdőterületek beépítésre szánt területté való átminősítése tilos. Az egyes településeken lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet. 5/A. § A karsztbokorerdőket, ligetes bokorerdőket, fás legelőket mint természetes erdőterületeket kell fenntartani és megőrizni. 15. § A kiemelt üdülőkörzetben csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek a kiemelten védett kategória levegőtisztaság-védelmi előírásait teljesítik, és az egészségügyi légszennyezettségi határértéket, valamint a meglévő erdőterületeken, az ökológiai légszennyezettségi határértéket nem lépik túl.

Btv. erdőgazdálkodási térséget érintő övezeti szabályai: 22/B. § Az országos ökológiai hálózat magterületének alövezetén (Ö-1): az alövezet erdőterületeit a településrendezési eszközökben elsődleges védelmi rendeltetésbe kell sorolni; erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal végezhető; 23. § (1) A védett természeti területek alövezetén (V-1): a beépítésre nem szánt területeken természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető. 35. § Az eróziónak fokozottan kitett területek alövezetén (P-2): A vízeróziónak fokozottan kitett területek alövezetén (P-2): a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlőkataszter szerint I. osztályú területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni; a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével – kivéve a megőrzendő szőlőtermőhelyi kataszteri területeket – kell az erózió mértékét csökkenteni; védelmi célú erdőtelepítést, erdőfelújítást őshonos fafajokkal, a termőhelytípusra jellemző elegyarányoknak megfelelően kell végezni, kivéve azokat a védelmi rendeltetésű területeket, ahol az ettől való eltérést az erdészeti hatóság engedélyezi. 37. § A felszíni vízminőség-védelmi területek alövezetén (F-1): erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki; erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint közlekedési és közműterület jelölhető ki; a tavak, vízfolyások menti 50–50 méteres sávban elhelyezkedő erdők tájesztétikai és élővilág-védelmi szempontból megőrzendők. 47. § A meglévő erdőterületek alövezetén (E-1): az üdülőkörzetben lévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a szőlőkataszter I. osztályú területeket, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés; a kiemelt üdülőkörzetben lévő erdőterületek más művelési ágban történő hasznosítása csak a megőrzendő szőlőtermőhelyi kataszteri területeken, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeken az erdészeti hatóság által engedélyezhető;

3

;

3

40



a védett erdőterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, illetve közjóléti célból szabad építeni; a védett erdőterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken kizárólag természetvédelmi bemutatási célból, illetve erdészeti és természetvédelmi kezelési célból szabad építeni; az erdőterületen épületet 10 ha-nál nagyobb telken legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni; a védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető; a szigorúan védett erdőterületek kivételével az erdők szabad látogathatóságát – tulajdoni állapottól függetlenül – biztosítani kell; az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad; új vadaskert létesítése tilos; az erdőterületen terepmotorozás, terepautózás (rally, off road) csak e törvény hatálybalépése előtt engedélyezett területeken lehetséges. 48. § Az erdősítésre javasolt terület alövezetén (E-2): Az erdősítésre javasolt területek alövezetén (E-2): beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető; az erdő művelési ág létrejöttéig az alövezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható; az alövezetbe természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni. természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni, kivéve azokat a védelmi rendeltetésű területeket, ahol az ettől való eltérést az illetékes hatóság engedélyezi; erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult erdőfoltok megőrzésével kell végezni; az alövezet azon területein, amelyeken e törvény hatálybalépését követően erdő létesül, a meglévő erdőterületek alövezetére vonatkozó szabályokat kell érvényesíteni; a megőrzendő szőlőtermőhelyi kataszteri területek alövezetébe is besorolt földrészletek erdőterületként történő kijelöléséről a településrendezési eszközökben kell dönteni. 48/A. § A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek alövezetén (E-3) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető, és az alövezet területe más művelési ágban nem hasznosítható. ;

;

Erdőgazdálkodási térségre vonatkozó ajánlás: •

• • •

•

A termőhelyi viszonyoknak megfelelő, elsősorban őshonos fafajokból álló, elegyes, többszintű, vegyes korösszetételű természetszerű erdőtípus kialakítása és fenntartása kívánatos, amely ökológiailag stabil, és mindenkor megfelel az elsődleges rendeltétetés szerinti elvárásoknak. Az üdülőkörzet területén szükséges a természetszerű erdők arányának növelése. Az erdők vágáskorát a biológiai vágáskorhoz kell közelíteni. Fontos az erdőkben az elegyfajok kímélete, idős faegyedek meghagyása az utak mentén, pihenőhelyek, vízfolyások környezetében. Óvni kell az erdőn kívüli rétek, legelők fáit, a helyenként még megtalálható szálban álló idős faegyedeket, hagyásfákat. Ezek kivágása csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. Kiemelt figyelmet kell fordítani az erdei ökoszisztémák megőrzésére, az ökológiai folyamatok érvényesítésére. Biztosítani kell a védett madarak fészkelő helyéül szolgáló fák,

41



•

•

• • •

•

• •

• •

•

• •

•

• •

•

facsoportok fennmaradását. A mezővédő erdősávok, ligetek kezelésénél figyelembe kell venni a vad- és a madárvilág élőhely-igényeit. A gazdasági rendeltetésű erdők kivételével szakszerű, tartamos, természetszerű erdőgazdálkodás folytatása javasolt, amely során szükséges a talaj, a klíma, a vizek, a táj, az élővilág általános védelme, a rekreációs lehetőségek biztosítása. A természetes felújítás zavartalan alkalmazása érdekében szükséges a magas vadlétszám csökkentése a vadeltartó képesség szintjére. A vadászterületeken élőhely-fejlesztési programok beindítása szükséges a vadállomány minőségének fokozására, a vadorzás visszaszorítására. Az elsődleges vagy további rendeltetés alapján közjóléti célú erdőkben gondoskodni kell a közjóléti feltárásról és berendezésről, valamint a folyamatos fenntartásról. Erdőrezervátum területén semmiféle gazdasági tevékenység nem végezhető, beavatkozás csak tudományos céllal történhet. (V-1) alövezetben fokozottan védett természeti területeken tarvágás nem végezhető, a fokozatos felújítások végvágása nem haladhatja meg a 3-5 hektárt. A szomszédos erdőrészletekben a végvágást csak akkor szabad folytatni, ha az újulat végleges magassága elérte az 1 m-t, illetve ha a felújítás megfelel a befejezett erdőfelújítás kritériumainak. Az vízeróziónak fokozottan kitett területek alövezetén (P-2) tarvágás csak kivételes esetben (fafajcsere) engedélyezhető. Erdőfelújításnál a fokozatos felújítás, 25 %-nál meredekebb lejtőkön készletgondozó gazdálkodás vagy csoportos szálalás ajánlott. (P-2) alövezetben az erdőgazdálkodás során arra kell törekedni, hogy a talajfelszín a lehető legrövidebb ideig maradjon fedetlenül, csak talajkímélő technológiákat szabad alkalmazni; (P-2) alövezetben a talajvédelmi erdők célállománya őshonos fafajokból álló, elegyes erdő legyen, azonban talajvédelmi szempontból nem kifogásolható az akác, egy vágásfordulóra a fenyő alkalmazása sem. (P-2) alövezetben a veszélyeztetett talajon álló, gyenge védőhatású erdőknél állományszerkezet-javítással, talajkímélő módon végzett fafajcserével javasolt biztosítani a talajvédelmet. A felszíni vízminőség-védelmi területek alövezetén (F-1) a tavak, vízfolyások menti 50-50 méteres sávban elhelyezkedő erdők kezelésének fő követelménye a tartamosság és a maximális szűrőhatás elérése. Az országos ökológiai hálózat alövezetein a gyepes és a vizes élőhelyek megkímélésével, őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történjen az erdősítés. Az országos ökológiai hálózat erdő- és gyepterületeit meg kell őrizni, azok más művelési ágba nem sorolhatók. Az országos ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyei között az ökológiai kapcsolatot biztosítani kell, a fasorok, mezővédő erdősávok nem vághatók ki, a vízfolyások és tavak természetes és természetközeli partjait meg kell őrizni. Az országos ökológiai hálózat alövezeteiben az árkok, csatornák, utak mentén és a táblák szélén az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat kell – őshonos fafajok felhasználásával – telepíteni. A magterületen lévő erdő elsődlegesen védelmi rendeltetésű lehet. Magterületen erdőnevelést a természetes erdőtársulások fajösszetételét és állományszerkezetét megközelítő, természetkímélő módszerek alkalmazásával, erdőfelújítást a termőhelynek megfelelő őshonos fajokkal és lehetőség szerint természetes felújítási (fokozatos felújító vágás, szálalás, szálaló vágás) módszerekkel kell végezni. Magterületen erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal, természetkímélő módon és a termőhely-típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető. 42



Magterületen fakitermelést vegetációs időszak alatt csak kivételesen indokolt esetben (pl. növényegészségügyi okból), a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet végezni. Magterületen tarvágás csak nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújulásra nem képes állományokban – összefüggően legfeljebb 3 hektár kiterjedésben – engedélyezhető, a fokozatos felújítást követő végvágás összefüggő kiterjedése az 5 hektárt nem haladhatja meg, a végvágással, illetve tarvágással érintett erdőterülethez kapcsolódó állományrészekben további végvágásra, illetve tarvágásra csak akkor kerülhet sor, ha a korábban véghasznált területen az erdőfelújítás befejeződött. Tar-, illetve végvágás kiterjedése növényegészségügyi okból és az újulat fennmaradása érdekében, vagy természetvédelmi indok alapján kivételesen meghaladhatja az ott meghatározott területnagyságot. Magterületen nem őshonos fafajokból álló erdőben a természetközeli állapot kialakítására a pótlás, az állománykiegészítés, az erdőszerkezet átalakítása, a fafajcsere, az elegyarányszabályozás és a monokultúrák felszámolása útján kell törekedni. Az ökológiai (zöld) folyosó övezetén erdőtelepítés során a tájra jellemző őshonos fafajokat előnyben kell részesíteni. Az ökológiai (zöld) folyosó övezetén lévő erdők elsődlegesen védelmi rendeltetésűek lehetnek. Az ökológiai (zöld) folyosó övezetén gyepes területeket tilos fásítani, de rosszul hasznosított szántók esetében az erdősítés, hullámtérben a ligetesítés ajánlatos.

• •

•

• • •

Erdőgazdálkodási térségre vonatkozó módosítási javaslatok indoklása: Az erdők együttesen jelentkező gazdasági, társadalmi és ökológiai funkciói kiemelten fontosak a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. A természeti környezet megőrzésében, a talaj- és vízvédelemben játszott szerepük, valamint az üdülési–turisztikai szolgáltatásaik által biztosítják a térség megfelelő környezeti állapotát és növelik turisztikai potenciálját. A törvény célja az erdő, a fás legelők, a spontán beerdősülő területek hosszú távú megőrzése, védelme. Az erdőknél további célként jelenik meg a természetes erdőtársulások arányának növelése, az erdő területi arányának kiegyenlítettebbé tétele. A törvény felülvizsgálatakor az erdőgazdálkodási térségre vonatkozó szabályozás a törvény alkalmazásának tapasztalatai alapján módosult az Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes hatóságával tartott egyeztetéseknek megfelelően (terepmotorozás, terepautózás, ill. vadaskertlétesítés tiltása az üdülőkörzet területén, védelmi célú erdőtelepítés, erdőfelújítás szabályozása stb.; az általános mezőgazdasági területek (M1 alövezet) szabályozásánál a mezővédő, útvédő fásítások létesítésének és fenntartásának javaslata elősegítheti az erre vonatkozó támogatási rendszer kialakítását). Az OTrT-ben meghatározott előírás érvényesítésével szemben – amely szerint a kiemelt térségi és megyei tervben lehatárolt erdőgazdálkodási térséget a településrendezési tervben legalább 85 %-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni –, a Btv. a területfelhasználási kategória 90%-án írja elő az erdőterület kijelölését. A településrendezési tervek számára 10%-os mozgástér biztosítását az indokolja, hogy az erdőgazdálkodási térségbe sorolt területek tartalmazzák a – termőhelyi adottságaik alapján – távlati erdősítés számára igénybe vehető földterületeket is.

!

"

#

$

%

%

&

43



Az erdősültség jellemző adatai /2003/

#

$

&

%

&

%

&

#

#

!

$

!

O

#

$

$

#

+

#

!

$

$

+

#

u

$

$

#

%

'

#

$

#

%

u

u

%

%

u

#

(

u

u

u

%

u

u

(

u

#

)

u

&

u

u

$

&

u

u

$

u

#

u

u

44



U

u

#

%

%

%

%

u

u

$

&

u

u

&

#

u

u

u

#

u

!

&

%

%

#

#

u

&

u

$

#

&

u

u

#

&

A mezőgazdasági térség a területrendezési tervekben alkalmazott térségi területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek tartoznak, és amely a Balaton-törvény jellemzően mezőgazdasági terület (szántó, rét, legelő, kert, gyümölcsös, szőlő) fogalmának felel meg. Mezőgazdasági térség területfelhasználására vonatkozó új OTrT-szabályok: 6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:

45



a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület nem jelölhető ki.

(8. § (1) Borvidéki település szőlőtermőhelyi katasztere I-II osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. Btv. mezőgazdasági térségre vonatkozó szabályai:

4/C. §. a mezőgazdasági térséget legalább 90%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem jelölhető ki. Btv. mezőgazdasági térséget érintő övezeti szabályai: 45. § Az árutermelési mezőgazdasági területek alövezetén (M-1): Az általános mezőgazdasági területek alövezetén (M-1): az alövezet területéből a településrendezési tervek készítése során – ha az övezeti szabályozások összessége lehetővé teszi – beépítésre szánt terület kijelölhető; szántóföldi művelés esetén, 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,1%-át, illetve az 500 1000 m2-t nem haladhatja meg; gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 1000 m2-t nem haladhatja meg; a szőlőműveléssel hasznosított területen – az pontban foglaltak kivételével – 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1 2%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg; a Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik - a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő - telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telkek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek alövezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági területek alövezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre - a tulajdonos érdekében - telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni; a Balaton szabályozási partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított telkekkel rendelkező tulajdonos – ha az egy borvidéken lévő, megőrzendő szőlőtermőhelyi kataszteri területbe tartozó, szőlővel hasznosított telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb, és ebből legalább 2 ha található az építkezés helyéül szolgáló parti, illetve partközeli településen, a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja az egyik – a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő – legalább 3000 m2 nagyságú telkén. A beépített terület nagysága a beszámított telkek összterületének

;

46



1%-át, egyúttal a beépített telkek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek alövezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági területek alövezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre – a tulajdonos érdekében – telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni; új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – parti és partközeli településen az adott település, nem partközelinek minősülő településen pedig a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó – legalább 50 ha nagyságú (akár több telekből álló) birtoktest esetén, a védett természeti területek alövezetében szabályozott területek kivételével. A beépített terület nagysága a birtoktest összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg; e törvény hatálybalépése előtt kialakított majorok és gazdasági telephelyek gazdasági célú hasznosítását a településrendezési eszközökben kell szabályozni gazdasági területként, ahol környezetet nem zavaró gazdasági tevékenység folytatható. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló külön jogszabályban különleges területként meghatározott nagy bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú területek kialakítása nem engedélyezhető; művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 1000 m2-t nem haladhatja meg; művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve az egyes épületek alapterülete az 500 m2-t nem haladhatja meg; a telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80%-án meghatározó; állattartó épületet a tómedertől legkevesebb 1000 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni. állattartó telepet a tómedertől legkevesebb 1000 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni; a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési eszközökben meg kell határozni; az 51. § és 51. § pontban szabályozott épületek, illetve építmények elhelyezhetők. 46. § A kertgazdasági területek alövezetén (M-2): beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és belterület nem bővíthető; a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, kivéve, ha e törvény hatálybalépése előtt a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat más mértéket határozott meg. 1500 m2-nél kisebb telekre az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott településrendezési terv és helyi építési szabályzat alapján sem lehet építeni; gazdasági épületet csak művelt telekre, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lehet építeni; az építhető épületek építménymagassága a 4,0 métert nem haladhatja meg, s legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 métert; a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének szabályait a településrendezési eszközökben kell meghatározni; érvényes forgalmi és műszaki engedéllyel nem rendelkező lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; a települések közigazgatási területéből a kertgazdasági területek alövezetébe sorolt terület legfeljebb 20%-án - ahol a szennyvízkezelés az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság ál

3

7

;

3

47



tal elfogadott módon megoldott - a településrendezési tervekben kijelölt területeken, legkevesebb 3000 m2 nagyságú művelt telkeken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető; az egyes településeken az alövezet területének legfeljebb 10%-án – ahol a szennyvízkezelés az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon megoldott – a településrendezési tervekben kijelölt, a település belterületéhez közvetlenül kapcsolódó területeken, legkevesebb 3000 m2 nagyságú művelt telkeken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető; műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található; az 51. § és 51. § pontban szabályozott épületek, illetve építmények elhelyezhetők. 51. § A szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek alövezetén (C-1): A megőrzendő szőlőtermőhelyi kataszteri területek alövezetén (C-1): a szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek - a települési övezeti szabályozás által belterületbe vonható területek kivételével - beépítésre szánt területté nem jelölhetők ki, illetve nem vonhatók belterületbe; beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve belterület nem bővíthető; az erdősítésre javasolt területek alövezetébe is besorolt földrészletek erdőterületként történő kijelöléséről a településrendezési eszközökben kell dönteni; a kiemelkedő értékű tájelemet képviselő, történeti, termelési és turisztikai szempontból egyedi értékű dűlőket a településrendezési eszközökben ki kell jelölni, és a terület kivételes értékeit megőrző szabályozást kell érvényesíteni; építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az M-1 és az M-2 alövezetekhez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet; építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást és a borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az M-1 és az M-2 alövezetekhez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet; szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.), amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem – szőlőműveléssel nem hasznosított területen is – elhelyezhető a telek méretétől függetlenül; a terület szőlőműveléssel hasznosítandó; a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlő művelési ágra változtatható; szőlő más művelési ágba - a terület pihentetése, illetve egyéb célból - csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének engedélyével sorolható; szőlő más művelési ágba a terület pihentetése céljából az illetékes hegybíró – annak hiányában a település jegyzőjének – engedélyével sorolható; a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a település jegyzőjének nyilatkozatával kell igazolni. a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybírónak, ahol a hegyközség nem alakult meg, a település jegyzőjének nyilatkozatával kell igazolni. 23. § (1) A védett természeti területek alövezetén (V-1): a szántó művelési ágú területek nem építhetők be; a beépítésre nem szánt területeken természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető. 31. § A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezetén (SZ-1): korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazda

7

;

;

;

3

48



sági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható. 37. § A felszíni vízminőség-védelmi területek alövezetén (F-1): erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki; erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint közlekedési és közműterület jelölhető ki.

Mezőgazdasági térségre vonatkozó ajánlás: Termőföldön a rendeltetéstől eltérő más célú területhasználat elsősorban a gyengébb minőségű földeken és csak a legszükségesebb mértékű termőföld-igénybevétellel, a földhivatal engedélye alapján történhet. • A kiváló termőhelyi adottságú termőföldeken (szántó, szőlő, gyümölcsös, rét és legelő /gyep/ művelési ágban) a tervezett beruházások nem helyezhetők el. A terület rendeltetéstől eltérő felhasználását kivételesen indokolt esetben az illetékes földhivatal engedélyezheti, ha a beruházás közérdekű célt szolgál és más kisebb értékű terület nem áll rendelkezésre. • Az intenzív szántóföldi művelésből kikerülő, szociális-, családi-, öko-, ill. egyéb külterjes mezőgazdálkodásra alkalmatlan területeket elsősorban őshonos fajokkal történő erdősítéssel és gyepesítéssel célszerű hasznosítani. Humán érdekeket figyelembe véve pollenszegény, kevésbé allergizáló fa- és fűfélék telepítése javasolt.

•

Mezőgazdasági térségre vonatkozó módosítási javaslatok indoklása: A mezőgazdasági térség elsősorban az erdőgazdasági térség, kisebb mértékben a többi térségi területfelhasználási kategória változásával párhuzamosan módosult. A mezőgazdasági térséget érintően a térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabály a településrendezési eszközök számára 10% mozgásteret biztosít, amely az OTrT-ben előírt 85%os besorolási kötelezettséget tekintve szigorúbb feltételt jelent. Ez a mozgástér elegendő lehetőséget ad a településrendezési eszközökben a településfejlesztés által indokoltan szükségessé váló beépítésre szánt területek kijelölésére. Az övezeti szabályok az általános mezőgazdasági területek alövezetén teszik ezt lehetővé, amennyiben a többi alövezetre vonatkozó szabályozás az adott területen megengedi. Az általános mezőgazdasági területek alövezetében a beépítés százalékának növelése a gazdálkodás optimalizálását célozza, a piaci igények növekedésével összefüggésben.

#

49

&

#

u

u

u

&



)

#

#

u

$

u

&

&

#

u

&

$

#

&

$

u

u

u

)

$

#

%

%

$

#

&

$

u

u

u

#

&

u

#

u

&

$

u

&

u

A települési térség a területrendezési tervekben alkalmazott térségi területfelhasználási kategória, amely elsősorban települési területeket tartalmaz, és a Balaton-törvény jellemzően települési terület fogalmának feleltethető meg. A települési terület fogalmát azonban mind a Balaton-

50



törvény, mind a Btv. az OTrT-törvénytől eltérően értelmezi. A Btv. a település meglévő és tervezett belterületének, valamint a meglévő és tervezett, 5 ha-nál nagyobb beépítésre szánt területeknek az együttesét – az OTrT-től eltérően, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló külön jogszabályban meghatározott különleges terület területfelhasználási egységbe sorolt területek közül a bányák és a hulladéklerakó helyek kivételével – tekinti települési területnek. Települési térség területfelhasználására vonatkozó új OTrT-szabályok: 6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a települési térséget legalább 75 %-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: ) a városias és hagyományosan vidéki települési térség legfeljebb +/-5%-kal térhet el a településrendezési terv szerkezeti tervében a település közigazgatási területére vetítve, kivéve, ha külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat a nagyobb eltérést indokolja; a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület, kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható.

Btv. települési térségre vonatkozó szabályai: 4/C. § A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a települési térségnek e törvény gazdasági területek (U-2) alövezetében szabályozott területén elsősorban gazdasági – kereskedelmi, szolgáltató és ipari – területek jelölhetők ki; új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja; 9. § (4) Az üdülőkörzet azon településeiben, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a csatornába bekötött lakások, illetve üdülőegységek száma nem éri el a 60%-ot és a szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik, a település beépítésre szánt területe, illetve belterülete az 1998. január elsejei terület nagyságához képest - ha az övezeti szabályozás ezt lehetővé teszi - legfeljebb 10%-kal növelhető, partközelinek nem minősülő településeken 15%-kal növelhető. Az üdülőkörzet azon partinak, illetve partközelinek nem minősülő településeiben, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a csatornába bekötött lakások, illetve üdülőegységek száma nem éri el a 60%-ot és a szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik, a település beépítésre szánt területe az 1998. január elsejei terület nagyságához képest – ha az övezeti szabályozás ezt lehetővé teszi – legfeljebb 10%-kal növelhető. (5) Az üdülőkörzet településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető: 2007. 2010. december 31-ig – az e törvény hatálybalépésével csatlakozott települések esetében 2012. december 31-ig – új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha vízzáró szennyvíztároló, illetve az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztisztító berendezés létesült; ;

51



2007. 2010. december 31. – az e törvény hatálybalépésével csatlakozott települések esetében 2012. december 31 – után új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet. 9/A. § A kiemelt üdülőkörzet településeinek területén, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat még nem épült ki, viszont az érintett ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna-hálózat építési munkái már megkezdődtek, az építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély csak a rákötés tényleges megtörténte után adható ki. 14/A. § Az autópálya-csomópontok környezetében – vendégváró központok kialakítása céljából vendéglátó-, sport-, szabadidő- és kiskereskedelmi funkciójú létesítmények elhelyezésére – a településrendezési eszközökben kereskedelmi, szolgáltató terület területfelhasználási egységbe sorolt beépítésre szánt terület legfeljebb 2 ha területen a szakági előírásoknak megfelelően jelölhető ki, ahol 0,5 ha-nál nagyobb, legalább 50%-ban növényzettel fedett, ligetesen fásított telken legfeljebb 20%-os beépítettséggel, hagyományos építőanyagokból, az üdülőtáj építészeti arculatához igazodó, legfeljebb 1000 m2 alapterületű épületek helyezhetők el. 15. § A kiemelt üdülőkörzetben csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek a kiemelten védett kategória levegőtisztaság-védelmi előírásait teljesítik, és az egészségügyi légszennyezettségi határértéket, valamint a települési területek alövezetének a településrendezési eszközökben üdülőterület, turisztikai célú különleges terület – kemping-, strand- és sportterület, oktatási és szabadidőközpont területe, egészségügyi terület –, továbbá zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt területén az ökológiai légszennyezettségi határértéket nem lépik túl. 16. § (7) A szabályozási partvonal és a jogi partvonal közötti terület, amely feltöltésre, illetve a Balaton medréből kiszabályozásra került, beépítésre szánt területbe nem sorolható. 17. § (1) A települések beépítésre szánt területe, belterülete nem növelhető azokban a településekben, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik, vagy a hálózatra rákötött lakások, illetve üdülőegységek száma nem éri el a 80%-ot. (2) A települések beépítésre szánt területein, belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, új épület építésére építési engedély és a meglévő épület rendeltetésének megváltoztatására irányuló engedély nem adható ki, amennyiben a rendeltetésváltozás többletszennyvíz kibocsátásával jár. Ha az érintett ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna-hálózat építési munkái megkezdődtek, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély csak a rákötés tényleges megtörténte után adható ki. 18. § (1) A települések a beépítésre szánt területeinek, belterületeinek növelésekor a növelés területének legkevesebb 10%-án zöldterületet kell létesíteni. A települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelő, azzal településszerkezeti kapcsolatban lévő zöldterületet kell biztosítani a települési területen, legalább 50%-ban az adott területen. A beépítésre szánt terület csak a zöldterület egyidejű létesítésével alakítható ki. (2) A települések újonnan létesített zöldterületein legfeljebb 4%-os beépítettséggel helyezhetők el vendéglátó-, sport-, szabadidő-létesítmények, illetve a terület gondozását szolgáló építmények. 19. § (1) A kempingek területének más célra történő igénybevétele csak zöldterületként 4%-os beépítettséggel vagy a turizmus fejlesztését szolgáló vegyes területen, üdülőházas üdülőterületen, illetve a különleges területfelhasználási egységek közül a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározottakban

3

52



közvetlen Balaton-parti kapcsolat esetén 15%-os beépítettséggel; a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, eredetileg közvetlen Balaton-parti kapcsolattal rendelkező területen a visszamaradó telekre meghatározott területfelhasználási egység vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával, ha közvetlen parti kapcsolatáról 30 m széles közhasználatú parti sétány kialakítására alkalmas zöldterület területfelhasználási egység kisajátítása céljából lemondott; a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, közvetlen Balatonparti kapcsolattal nem rendelkező területen meghatározott területfelhasználási egység vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával; a Balaton kiemelt üdülőkörzet parti és partközeli településeinek területén lévő balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területen a településrendezési tervekben meghatározható beépítési szabályok szerint történhet. (2) A meglévő strandok területe nem csökkenthető és más célra nem vehető igénybe. A strandok területének legfeljebb 8%-a építhető be, és a strandterület legkevesebb 65%-át növényzettel fedetten kell kialakítani - legkésőbb a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig - és fenntartani. A meglévő strandok területe csak zöldterület kialakítása céljából csökkenthető. A strandok területén telekfelosztás és telekhatár-rendezés csak zöldterületbe sorolás céljából végezhető. A strandok területének idényjellegű hasznosítás esetén legfeljebb 8%-a, téli/nyári hasznosítás céljából legfeljebb 15%-a építhető be a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben, első felülvizsgálatukat követően vízpart-rehabilitációs tervekben szabályozott feltételek szerint; a strandterület legkevesebb 65%-át növényzettel fedetten kell kialakítani – legkésőbb a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig – és kell fenntartani.

;

;

Btv. települési térséget érintő övezeti szabályai: 42. § A települési területek alövezetén (U-1): a településrendezési tervek történeti, építészeti, településszerkezeti adottságaival, valamint a felszíni vízrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni; a településrendezési terveknek a történeti, építészeti, településszerkezeti adottságokkal, valamint a felszíni vízrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a szabályozási tervben, illetve a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni; új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki; az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni; a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni. a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének szabályait a településrendezési eszközökben kell meghatározni. 43. § A gazdasági területek alövezetén (U-2): (1)1 a település beépítésre szánt területéhez kapcsolódó alövezetben a környezetet nem károsító tevékenység folytatható; a település központi belterületéhez kapcsolódó ipari területeken a

;

1

Ld. Javasolt módosítás előtt 44. §.

53



környezet jelentős terhelésével nem járó tevékenység folytatható, 40%-ot nem meghaladó beépítettséggel; a környezetét szennyező vagy károsító meglévő létesítmény működésével kapcsolatban a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 74. §-a szerint kell eljárni; az új telephelyek területének 30%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. (2)2 a település beépítésre szánt területétől elkülönülő alövezetben a környezet, a táj értékeit és a térségben élő, üdülő embereket egyaránt kímélő, a környezetet nem károsító tevékenység folytatható; a település központi belterületétől elkülönülő gazdasági területeken a környezet, a táj értékeit és a térségben élő, üdülő embereket egyaránt kímélő, a környezet jelentős terhelésével nem járó tevékenység folytatható, 30%-ot nem meghaladó beépítettséggel; az új telephelyek területének 40 50%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. 23. § (1) A védett természeti területek alövezetén (V-1): a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bemutató övezete kivételével – a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető; a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bemutató övezetén és a Natura 2000 területeken beépítésre szánt terület, belterület csak vizsgálat alapján és minimális mértékben a természeti értékek sérelme nélkül jelölhető ki; az alövezetben a települések beépítésre szánt területének fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi táji és építészeti hagyományok figyelembevételével történhet. 24. § A védelemre javasolt területek alövezetén (V-2) a természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető. A védelemre javasolt természeti területek alövezetén (V-2) (1) beépítésére szánt terület kijelölése, illetve a belterület bővítése csak a természeti értékek sérelme nélkül engedélyezhető. 45. § Az árutermelési mezőgazdasági területek alövezetén (M-1): Az általános mezőgazdasági területek alövezetén (M-1): az alövezet területéből a településrendezési tervek készítése során – ha az övezeti szabályozások összessége lehetővé teszi – beépítésre szánt terület kijelölhető.

;

Települési térségre vonatkozó ajánlás: •

A településrendezési eszközökben a beépítés szabályozása során a kondicionáló zöldfelületi rendszer bővítése mellett különös figyelmet kell fordítani a települések átszellőzését biztosító folyosók megtartására.

Települési térségre vonatkozó módosítási javaslatok indoklása: Az OTrT által a kiemelt térség területrendezési terve számára meghatározott területfelhasználási kategóriától eltérően a Btv. a települési térséget nem bontja városias és hagyományosan vidéki típusra, mivel a Balaton kiemelt üdülőkörzetben e két kategóriába nem sorolható be egyértelműen a települési térség. Jellemzőek ugyanis az olyan üdülőtelepülések, amelyek sem hagyományosan vidéki, sem városias települési térség kategóriába nem sorolhatók. (A településrendszer elemeit a Magyar Köztársaság 2003. évi Helységnévtára alapján városok és községek, valamint településrészek /város- és községrészek/ vonatkozásában ábrázolja a térségi szerkezeti tervlap.) 2

Ld. Javasolt módosítás előtt 43. §.

54



A felülvizsgálat során a Balaton-törvényben lehatárolt jellemzően települési területek módosultak azáltal, hogy a települési térség lehatárolásakor figyelembevételre kerültek egyrészt a Balaton-törvény hatálybalépése előtt belterületbe vont területek („szerzett jog”), másrészt a törvény hatálybalépése óta – az övezeti szabályozás által engedélyezetten – kijelölt települési területek. A települési térségre vonatkozó szigorító előírásokkal a Balaton-törvény elsődlegesen a parti ill. partközelinek minősülő területek esetében a települési területek indokolatlan növekedését kívánta megállítani. A terv a területfelhasználás rendjének meghatározásával, a térszerkezet alakításával elsődlegesen az üdülőkörzet fejlődése szempontjából döntő jelentőségű urbanizált települési területek további növekedésének mérséklésére törekedett. A parti terhelés és az összefüggő települési területek további növekedésének megakadályozása céljából az urbanizált terület visszafogott és területileg arányosabb növekedését a térszerkezet változtatásával, új fejlesztési vonalak kialakításával kívánta elérni. A háttérterületeken és a Nemzeti Park területén a települési területek növelésének lehetőségeit a települések igényeinek korlátozott figyelembevételével, vízvédelmi, környezetvédelmi, térszerkezeti, infrastruktúra-fejlesztési, természetvédelmi és gazdasági szempontok alapján jelölte ki a terv.

$

U

#

#

#

&

'

$

u

u

u

%

u

u

%

u

&

u

$

u

u

55

&



A vízgazdálkodási térség a területrendezési tervekben alkalmazott térségi területfelhasználási kategória, amelybe meghatározóan a vízgazdálkodási területek tartoznak, kivéve a térségi övezetekben lehatárolt és szabályozott vízgazdálkodási területeket (vízbázis-védelmi területek, hullámterek, rendszeresen vízjárta területek). A vízgazdálkodási térség mint területfelhasználási kategória a Balaton-törvény felszíni vizek területe fogalmának feleltethető meg. Az OTÉK 30. §-ában vízgazdálkodási területbe sorolja a folyó- és állóvizek medrét és parti sávját, a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigeteket, a közcélú nyílt csatornák medrét és parti sávját, a vízbeszerzési területeket és védőterületüket, a hullámtereket, a fakadó vizek által veszélyeztetett, valamint a vízjárta területeket. Vízgazdálkodási térség területfelhasználására vonatkozó új OTrT-szabályok: 6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

Btv. vízgazdálkodási térségre vonatkozó szabályai: 4/C. § A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az üdülőkörzet területén lévő települések beépítésre nem szánt területén, külterületén a még meglévő beépítetlen vízparti területeket - legkevesebb 50 méter széles sávban - a településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatokban, az egyéb területfelhasználási egységbe kell sorolni, A kiemelt üdülőkörzet területén lévő települések külterületi beépítésre nem szánt területén a még meglévő beépítetlen vízparti területeket – legkevesebb 50 méter széles sávban – a településrendezési eszközökben vízgazdálkodási területfelhasználási egységbe kell sorolni. 6. § A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve első felülvizsgálatát követően a vízpartrehabilitációs tervben (a továbbiakban együtt: vízpart-rehabilitációs terv), továbbá a településrendezési tervben zöldterületi területfelhasználási egységbe sorolt, vagy az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati tulajdonban lévő parkként, díszkertként, közkertként, illetve közparkként bejegyzett területen a vízgazdálkodási terület tómederben területfelhasználási területekkel közvetlenül érintkező vízfelület, medencés kikötő nem alakítható ki. 7. § Az üdülőkörzet területén lévő települések beépítésre nem szánt területén, külterületén a még meglévő beépítetlen vízparti területeket - legkevesebb 50 méter széles sávban - a településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatokban, az egyéb területfelhasználási egységbe kell sorolni, és a helyi építési szabályzat előírásait az e törvény felszíni vízminőség-védelmi övezetre vonatkozó előírásai szerint kell meghatározni. A kiemelt üdülőkörzet településeinek külterületi beépítésre nem szánt területén a településrendezési eszközökben e törvény 4/C. § pontjának

3

Ld. Javasolt módosítás előtt 7. § előírásának első tagmondata.

56



megfelelően vízgazdálkodási területfelhasználási egységbe sorolt területeken a helyi építési szabályzat előírásait az e törvény felszíni vízminőség-védelmi területek alövezetére vonatkozó előírásai szerint kell meghatározni. 7/A. § A települések közigazgatási területén vízfelület a környezete természetközeli állapotának lehető legkisebb megváltoztatásával a vonatkozó hatósági engedélyek alapján e törvényben vízgazdálkodási térség területfelhasználási kategóriába sorolt területeken kívül is létesíthető, e törvény 6. §-ában szabályozott zöldterületek kivételével. 8. § (1) Az üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad. A kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein megosztással 3000 m2-nél kisebb telket – közlekedési-, közmű- és vízgazdálkodási célú műtárgyak, valamint szakrális építmények elhelyezésének, illetve a törvény hatálybalépése (2000. december 3.) előtt meglévő külterületi lakóingatlanok önálló ingatlanná alakításának kivételével – kialakítani nem szabad. 16. § (7) A szabályozási partvonal és a jogi partvonal közötti területen, amely a meder részének minősül, a feltöltés felülvizsgálatára, megszüntetésére külön jogszabályokban meghatározott hatósági eljárást kell indítani; meder részének nem minősülő terület feltöltésére, és a partvonal-szabályozási tervben meghatározott kikötésre alkalmas partszakaszon kikötő létesítésére – külön jogszabályokban meghatározott feltételekre figyelemmel – vízjogi engedély alapján kerülhet sor; feltöltésre került terület területfelhasználását a vízpart-rehabilitációs tervnek megfelelően, valamint a pontban foglalt tilalommal összhangban kell meghatározni; terület, amely feltöltésre, illetve a Balaton medréből kiszabályozásra került, beépítésre szánt területbe nem sorolható. (8) A (7) bekezdés pontjában szereplő feltöltések felszámolásáról, illetve a (7) bekezdés pontjában szereplő feltöltések elvégzéséről a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) a területrendezési hatóság szakhatósági állásfoglalásának figyelembevételével, a kikötők létesítéséről a hatóság vízjogi engedélyének megfelelően, valamint a területrendezési hatóság szakhatósági állásfoglalásának figyelembevételével a Központi Közlekedési Felügyelet, illetve a megyei közlekedési felügyelet külön jogszabályok szerinti eljárás során határoz. (9) A (8) bekezdés szerinti eljáró hatóság az állami ingatlanokat érintő eljárások megindulásáról a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságot tájékoztatja. (10) A (7) bekezdés pontjában szereplő feltöltések felszámolására az köteles, aki a feltöltést engedély nélkül megvalósította. (11) Amennyiben az engedély nélküli feltöltés megvalósítója ismeretlen, a feltöltéshez közvetlenül kapcsolódó parti ingatlan földhasználója köteles a feltöltés felszámolására. Több földhasználó esetében e kötelezettség egyetemlegesen terheli őket. Amennyiben földhasználó nincs, e kötelezettség a tulajdonost terheli. (12) A Balaton medrének területe a (7) bekezdés pontja szerinti vízjogi engedély alapján változtatható meg. 20. § (6) A parti sétány kialakítására alkalmas területet a települések szabályozási tervében zöldterületi vagy vízgazdálkodási területfelhasználási egységbe kell sorolni. IV-V. osztályú nádas területén lévő parti sétány csak vízgazdálkodási területfelhasználási egységbe sorolható. Vízgazdálkodási területen elhelyezkedő parti sétányon kizárólag gyalog- és kerékpárút alakítható ki. 21. § A felszíni csapadékvizeket közvetlenül a tóba vezetni csak a szükséges előzetes tisztítás után, az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóságok által meghatározott feltételek szerint lehet. A felszíni csapadékvizeket közvetlenül a tóba vezetni csak az illetékes vízügyi és környezet

;

57



védelmi hatóságok által meghatározott feltételek szerint lehet. Btv. vízgazdálkodási térséget érintő övezeti szabályai: 38. § A tómeder alövezetén (D-1): a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető; a Balaton jogi partvonalát – a partvonal-szabályozási tervtől eltérően – megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet; a parti móló, hullámtörő és kikötői létesítmény kivételével a tómederbe állandó létesítmény, sziget stb. nem építhető; a parti élővilág védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, ideiglenes jellegű, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos műtárgy (pl. csónakkikötő, strandlétesítmények) helyezhető el; az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás eseteitől eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónakút-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti; a IV-V. osztályú nádasban – védett természeti terület kivételével – az pont szerinti tevékenység a vízi állás létesítés kivételével a hatóság engedélyével végezhető, vízi állás a jegyző engedélyével létesíthető; a védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül, természetvédelmi kezelés kivételével – amelynek módját a természetvédelmi kezelési terv határozza meg – tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti vagy károsítja; a tómeder nádasában, valamint a védett természeti területen lévő nádas területén, a kihirdetett partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv által kijelölt kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők esetén legfeljebb 5 méter széles bejáró, valamint a meglévő közhasználatú strandok előtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a hatóság engedélyével fenntartható; az az üzemeltetési engedélyköteles vízi jármű, amely nem rendelkezik üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötőben kikötőhellyel, a tómeder területén nem tárolható; a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi jármű a tómeder területén csak kiépített kikötőben tárolható.

;

3

7

Vízgazdálkodási térségre vonatkozó ajánlás: •

• •

Az EU Víz Keretirányelve előírásaihoz illeszkedve, a hatékony vízvédelem érdekében a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően, a vízgyűjtőkön az integrált gazdálkodás követelményét érvényesíteni szükséges. A vízrendezési feladatokat a Víz Keretirányelv hármas feltételrendszere szerint, a műszaki, ökológiai és társadalmi feltételek együttes figyelembevételével és a vizek műszakilag lehetséges legjobb ökológiai állapotának megtartásával kell megvalósítani. A kis kiterjedésű időszakos, vagy állandó vizű tavakat, mivel természeti értéket képviselnek, nem szabad megszűntetni. A vízfolyások, vizes élőhelyek egyben ökológiai folyosók is. Az ökofunkció erősítése érdekében helyreállítandó az emberi beavatkozások nyomán eltűnt, vagy meggyérült parti vegetáció, ennek során szükséges a vízfolyások menti fásítás.

58



Az üdülőkörzet domborzati és vízrajzi adottságai folytán a településekre vonatkozó vízrendezési tanulmányterveket térségi szinten szükséges elkészíteni. Ezekben meg kell határozni a vízfolyások menti nyílt ártereket, a beépítésre szánt területek fejlesztési igényének figyelembevételével a meglévő hálózat és befogadók jelenlegi állapotát, a fejlesztési feladatokat, a kiépítendő csapadékvíz-elvezetési rendszereket, különös tekintettel a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM rendelet előírásaira. A vízfolyások felújítása, alaprendezése során figyelmet kell fordítani a mederrendezések környezetbe illő megvalósítására, a természeti környezetben természetes anyagok felhasználásával, művi környezetben (beépítésre szánt területen), az épített környezetbe illesztve.

•

•

Vízgazdálkodási térségre vonatkozó módosítási javaslatok indoklása: A törvény-felülvizsgálat során az OTrT-vel összhangban lévő térségi területfelhasználási kategóriaként került lehatárolásra a vízgazdálkodási térség, amely lényegében a Balaton-törvény felszíni vizeket tartalmazó területfelhasználási kategóriájának felel meg.

u

$

u

u

%

u

)

)

)

&

%

u

%

#

)

&

(

)

u

%

%

%

&

u

#

&

u

%

u

$

)

)

%

(

u

#

%

%

#

&

%

%

u

u

&

)

)

#

)

u

)

)

&

59

)



u

#

)

$

(

u

#

(

#

&

%

#

u

$

&

u

&

u

u

&

u

%

$

&

u

$

#

#

U

#

%

u

$

%

#

&

#

u

#

$

%

%

%

#

%

)

#

)

&

&

Az egyedileg meghatározott térség a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervében alkalmazott térségi területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban a bányák, valamint a hulladéklerakó helyek által igénybe vett, más térségi területfelhasználási kategóriákba nem sorolható területek tartoznak, továbbá ebbe a kategóriába kerültek besorolásra azok a turisztikai fejlesztési területek is, amelyek – mint a szabadidő-eltöltés lehetőségeit bővítő, nagy helyigényű beruházások célterületeiként szolgáló zöldfelület jellegű területek – a turizmus minőségi fejlesztésének területi feltételeit biztosítják. E területeket a turisztikai fejlesztési területek egyedileg meghatározott alövezetében is szabályozta a Balaton-törvény és a Btv. )

"

*

"

*

"

?

"

*

"

A Balaton-törvény az egyedileg meghatározott térség területfelhasználási kategóriába sorolja a nagyobb kiterjedésű bányászati tevékenység által roncsolt, más térségi területfelhasználási kategóriákba nem sorolható területeket, ahol komplex, illetve – ha a feltételek lehetővé teszik – ökológiai tájrehabilitációval egybekötött újrahasznosítást kell megvalósítani.

60



Bányászati tevékenységgel érintett területek területfelhasználására vonatkozó új OTrT-szabályok: 11. § A bányászati tevékenységgel kapcsolatban – a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül – újrahasznosítás csak a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelően történhet. Btv. bányászati tevékenységgel érintett területekre vonatkozó szabályai: 4/C. § A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: az egyedileg meghatározott térség bánya vagy hulladéklerakó hely különleges terület területfelhasználási egységbe sorolható. 14. § Bányanyitás csak a rendkívüli értékű, az ország más területén föl nem lelhető ásványi kincs, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai (kő, homok, kavics) lelőhelyének területén - környezeti hatásvizsgálat alapján - engedélyezhető. (1) Bányatelek-megállapítás csak az ország más területén föl nem lelhető minőségű ásványi nyersanyag, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai lelőhelyének területén engedélyezhető. E területeket a településrendezési eszközökben az illetékes hatóság szakmai állásfoglalása alapján kell lehatárolni. (2)4 az pontban meghatározott tájrendezési tervben a bányaművelés, illetve a rekultiváció, a jövőbeni hasznosítás egyedi feladatait kell rögzíteni, amelyeket a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni. Az (1) bekezdésben meghatározott bányák területére készített tájrendezési előtervek vagy tájrendezési tervek alapján a bányaművelésre, rekultivációra és a jövőbeni hasznosításra vonatkozó, az illetékes hatóság által jóváhagyott feladatokat a településrendezési eszközökben kell meghatározni. 14/B. § Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló külön jogszabályban különleges terület területfelhasználási egységbe sorolt területek közül a település belterületétől elkülönülő, meglévő temető, bányaterület, honvédelmi terület – e törvény övezeti szabályozásától függetlenül – a településrendezési eszközökben a valóságos funkciójának megfelelően szabályozható. 22. § (1) A települések közigazgatási területének a tó felől látható részén mindenfajta bányászati tevékenység tilos. bányászati tevékenység csak a települések közigazgatási területének a tó felől – látványtervvel igazolhatóan – nem látható részén kezdeményezhető, folytatható oly módon, hogy az a bányászati tevékenység végzése alatt és azt követően is megfeleljen a tájképvédelmi (látképvédelmi) előírásoknak. parti és partközeli települések közigazgatási területén új bányatelek-megállapítás a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai lelőhelyének területén nem engedélyezhető.

Btv. bányászati tevékenység területeit érintő övezeti szabályai: 29. § A térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő területek alövezetén (R-1): az újrahasznosítás célját, módozatait és szabályait a bányászatról szóló törvény előírásai szerint készített tájrendezési terv alapján, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályokkal összhangban a településrendezési terv szabályozási tervében és a helyi építési szabályzatban kell meghatározni. bányászattal érintett területen az újrahasznosítás célját, módozatait és szabályait a bányatelek területére készített tájrendezési előterv, vagy tájrendezési terv alapján a településren

4

Ld. Javasolt módosítás előtt 49. §

61



dezési eszközökben kell meghatározni. 30. § Az ökológiai rehabilitációt igénylő területek alövezetén (R-2): a természetközeli állapot visszaállítását, módozatait és szabályait a bányászatról szóló törvény előírásai szerint készített tájrendezési terv alapján a helyi szabályozási tervben kell meghatározni. bányászattal érintett területen a természetközeli állapot visszaállítását, módozatait és szabályait tájrendezési előterv, vagy tájrendezési terv alapján a településrendezési eszközökben kell meghatározni. 31/A. § A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezetén (SZ-1) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. 34. § A felszínmozgásra érzékeny területek alövezetén (P-1): beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető, de bányászati tevékenységet az alövezetben a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. 37. § A felszíni vízminőség-védelmi területek alövezetén (F-1): a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető, de bányászati tevékenységet az alövezetben a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

Bányászati tevékenységgel érintett területekre vonatkozó módosítási javaslatok indoklása: A bányászattal érintett területek szabályozásának módosítását elsősorban a törvény szerkezetének OTrT-hez igazodó átalakítása tette szükségessé, amelynek során – a funkcionális övezetek megszüntetésével – megszűnt a működő bányák alövezetként történő szabályozása, és a törvényszövegben a bányászati tevékenységgel összefüggő szabályozási követelményekről az általános szabályok között, egy paragrafuson belül (Ld. 14. §) rendelkezik a Btv. A 14. § (1) módosítását az indokolja, hogy egyrészt a környezeti hatásvizsgálat készítését nem szükséges a Btv.-ben előírni, mivel a bányászatról szóló – 2004. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított – 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bt.) 26/A.§ (3) b, pontja a bányatelek megállapításának törvényi feltételeként szabja meg a környezetvédelmi (egységes környezethasználati) engedély meglétét. Másrészt az eljárási szabályokban nem szükséges rendelkezni a Nemzeti Park Igazgatóság bevonásáról, mivel a tájrendezési előterv, illetve tájrendezési terv engedélyezési eljárásában az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóságként részt vesz, és szakhatósági állásfoglalása kialakításának megalapozása érdekében az illetékes NPI-t az eljárásába bevonhatja. A 22. § esetében a módosítást a tó felőli láthatóság vonatkozásában a pontosítás szükségessége indokolta. Az egyedileg meghatározott térségben a bányászattal érintett területek közé a nagyobb kiterjedésű bányászati tevékenység által roncsolt, más térségi területfelhasználási kategóriákba nem sorolható területek tartoznak, ahol komplex tájrehabilitációval egybekötött újrahasznosítást kell megvalósítani. A területek tényleges kiterjedésének megfelelő lehatárolás a Magyar Bányászati Hivatal által szolgáltatott bányatelek-adatok alapján történt.

&

$

$

62



)

"

*

"

*

"

#

&

'

u

&

#

#

#

u

u

#

$

u

u

#

O

#

!

$

!

=

$

bánya

&

&

?

"

#

&

u

#

bezárt

tájrendezett bánya

működő bánya

−

−

−

u

u

$

u

#

u

$

A térségi hulladéklerakó helyek a térszerkezeti terv elemét képezik, egyrészt a Btv. – a Balatontörvénynek megfelelően területi kiterjedésében az egyedileg meghatározott térség kategóriába sorolja, másrészt a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló KTM rendeletnek megfelelően az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények területeként az építmények által igénybevetett térségben jelennek meg a szerkezeti tervlapon szimbólummal.

63



(Tartalmi kidolgozását Ld. 3.1.2.4. fejezet.)

)

"

*

"

*

"

?

"

)

"

u

7

A Balaton-törvény az egyedileg meghatározott térség területfelhasználási kategóriába sorolja a turisztikai fejlesztési területeket is. A területfelhasználási katgóriába a sajátos jellemzőkkel rendelkező, zöldfelület jellegű területek tartoznak, amelyek a szabadidő-eltöltés lehetőségeit bővítő, nagy helyigényű beruházások célterületeiként a turizmus minőségi fejlesztésének területi feltételeit biztosítják. E területeket egyben a turisztikai fejlesztési területek alövezete is lefedi. Turisztikai fejlesztési területek területfelhasználására vonatkozó új OTrT-szabályok: A Btv.-ben egyedileg meghatározott térség területfelhasználási kategóriába sorolt turisztikai fejlesztési területek az OTrT-ben önálló területfelhasználási kategóriaként nem jelennek meg, legnagyobb részben a mezőgazdasági térség részét képezik. Btv. turisztikai fejlesztési területek területfelhasználására vonatkozó szabályai: 4/C. § A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: az egyedileg meghatározott térség a turisztikai fejlesztési területek alövezetével érintett területen üdülőházas terület, kereskedelmi, szolgáltató terület és a külön jogszabályban meghatározott különleges területek közül kemping-, strand- és sportterület, oktatási és szabadidőközpont területe, egészségügyi terület, vízi-közlekedési, sportés turisztikai célú kikötő terület (továbbiakban turisztikai célú különleges terület), továbbá zöldterület területfelhasználási egységbe sorolható.

;

Btv. turisztikai fejlesztési területeket érintő övezeti szabályai: 50. § A turisztikai fejlesztési területek alövezetén (Ü-1): az 5 ha-nál nagyobb telkek építhetők be, legfeljebb 8%-os beépíthetőséggel; a 3 ha-nál nagyobb telkek építhetők be, legfeljebb 10%-os beépíthetőséggel; az építendő épületeket a rendeltetés és a szűkebb környék építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni; épület elhelyezésére, meglévő épület bővítésére csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése esetén adható ki építési engedély; a telek területének legalább 50%-át növényzettel fedetten kell kialakítani; a településrendezési eszközökben e törvény 4/C. § pontjának megfelelően kijelölt területen strand, kemping, sportlétesítmény, rendezvényközpont és oktatási központ, valamint gyógyüdülő, üdülőépület, üdülőfalu, élménypark, vendégváró- és gasztronómiai központ létesíthető, továbbá ezek ellátó-, kiszolgáló létesítményei helyezhetők el, kivéve a 2500 m2-nél nagyobb szintterületű kereskedelmi létesítményt, bevásárlóközpontot és raktárbázist.

;

64



Turisztikai fejlesztési területekre vonatkozó módosítási javaslatok indoklása: A Balaton-törvény hangsúlyt helyezett a minőségi turizmusfejlesztés területi feltételeinek biztosítására. A felülvizsgálat során szükségessé vált annak szabályozása, hogy az alövezettel is lefedett turisztikai fejlesztési területeken a településrendezési eszközökben mely települési területfelhasználási egységek jelölhetők ki (4/C. §), illetve milyen funkciójú létesítmények helyezhetők el. A telekalakítás alsó határának 5 ha-ról 3 ha-ra módosítása egyrészt azért vált szükségessé, mert a Btv. 5-ha-nál kisebb fejlesztési célterületet is – megvédve a további telekaprózódástól – az alövezetbe sorolt, ahol a települési övezetbe vonás nem volt cél, másrészt elősegítheti ezzel a beruházások megindulását. A telkek beépíthetőségét a Btv. – a beépítésre szánt területek megengedett beépítettségének külön jogszabályban meghatározott alsó határához igazodva – 10%-ra emelte. A területek zöldfelületi jellegének megőrzése érdekében azonban az üdülőházas üdülőterület 30%-os, illetve a különleges területfelhasználási egységek 40%-os beépítettségét, valamint hétvégiházas üdülőterület kialakítását továbbra sem engedi a törvény a területen. u

u

u

#

#

#

u

u

u

u

u

u

%

u

&

u

u

u

u

#

Az építmények által igénybe vett térség mint területfelhasználási kategória elsősorban a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területeit és szükséges védőterületeit tartalmazza. Építmények által igénybe vett térség területfelhasználására vonatkozó új OTrT-szabályok: 6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.

3

Btv. építmények által igénybe vett térség területfelhasználására vonatkozó szabályai: 4/C. § A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: az építmények által igénybe vett térséget az adott műszaki infrastruktúra, illetve egyedi építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. 3

65



Építmények által igénybe vett térség területfelhasználására vonatkozó módosítási javaslatok indoklása: A Btv.-ben az építmények által igénybe vett térséggel lefedett – legalább 5 ha nagyságú – területek közül 1:100 000 méretarányban az országos (Sármellék) és térségi jelentőségű (Siófok-Kiliti, Veszprém-Szentkirályszabadja) polgári repülőterek területe jeleníthető meg. A Balaton-törvény viszont nem határolt le építmények által igénybe vett térséget, de a repülőterek területe az országos műszaki infrastruktúra elemei között ábrázolásra került.

3.1.2. Országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét a Btv. – a Balaton-törvény övezeti szabályozásával szemben – nem funkcionális alövezetként, hanem a műszaki infrastruktúra-hálózat elhelyezésére vonatkozó szabályok között szabályozza. Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét és vonatkozó szabályait jelen dokumentáció a következő tagolás szerint tartalmazza: − Közlekedési hálózatok és egyedi építmények; − Térségi vízgazdálkodási rendszerek és egyedi építmények; − Energiahálózatok és egyedi építmények; − Térségi hulladéklerakó helyek. Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó új OTrT-szabályok: 9. § (1) Az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a , a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az tartalmazzák. (2) Az állam kizárólagos tulajdonában lévő országos jelentőségű vizek, vízi építmények térbeli rendjét a 2. számú rajzi melléklet, az országos jelentőségű vízi építmények felsorolását az az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizeket és vízi építményeket pedig a vízgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza. (3) Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatokat, az egyedi építmények helyét és védőövezeteit a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. (4) A magterület, ökológiai és zöld folyosó területén áthaladó energetikai, távközlési vonalas építmény és közlekedési infrastruktúra-hálózatok építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárásában a hatóság a jogszabályban rögzített követelményeket meghaladó feltételeket is előírhat, amennyiben ezzel a magterület, az ökológiai és zöld folyosó területén kényszerűen okozott kár ésszerű ráfordítással bizonyíthatóan csökkenthető. 10. § (1) Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket – az engedélyezési terv készítése során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal – a szerkezeti terv figyelembevételével, a törvény 1/1-9. számú mellékletében felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve – kell megvalósítani. (2) Az árvízi tározók helyét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben, valamint a települések településszerkezeti tervében, helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében "

*

4

,

*

<

"

7

4

*

4

66

,

"



figyelembe kell venni. 7. § (2) Az energia, a közlekedési és a távközlési vonalas infrastruktúra erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, a távközlés áramlását, illetve az energia továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. Btv. országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályai: Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályokat a Btv. szakáganként a következő tagolás szerint határozza meg: − Közlekedési hálózatok és egyedi építmények; − Térségi vízgazdálkodási rendszerek és egyedi építmények; − Energiahálózatok és egyedi építmények; − Térségi hulladéklerakó helyek.

A közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét – a közúti (gyorsforgalmi utak, főutak, kiemelt jelentőségű mellékutak, egyéb mellékutak), vasúti, vízi és légi közlekedés, valamint a kerékpárút-hálózat együttes rendszerében – az OTrT-vel összhangban a térségi szerkezeti tervlap (3. sz. melléklet) és a 2/1.–2/5. sz. melléklet – a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolásával − tartalmazza. Btv. közlekedési hálózatra és egyedi építményekre vonatkozó szabályai: 4/D. § (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét, továbbá az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a , a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a tartalmazza. 39. § A közlekedési létesítmények és védősávjai alövezetén (I-1): a meglévő M7 gyorsforgalmi út nyomvonalán a kialakult építési területet fenn kell tartani, a bővítést ezen belül kell megvalósítani; a tervezett gyorsforgalmi utak (M7 folytatása Balatonföldvár és Kőröshegy térségében terepszint közelében vagy az alatt kialakított nyomvonallal, továbbá az M8, M65, M76) területét az érintett települések közigazgatási területén kell biztosítani, ennek érdekében a terveket pontosítani kell, amelynek során a nyomvonalak tájba illesztésére és a környezetvédelem szempontjainak és követelményeinek érvényesítésére, valamint a szakaszolható megépítésre különös gondot kell fordítani; a meglévő, korrekciókkal megmaradó főutak (67., 68., 71. és 75. sz. főút) megtartandó szakaszainak nyomvonalai és meglévő építési telkei megtartandók, a korrekciós szakaszokat a szakági és településrendezési tervek alapján kell figyelembe venni; a Veszprém-Tapolca-84. sz. főút-71. sz. főút közötti új főút nyomvonalát (leendő 77. sz. főút) a 7701., a 7301., a 7342. és a 7343. jelű összekötő utak nyomvonalának fejlesztésével, paraméterek javításával, a településeket elkerülő szakaszok megvalósításával kell kialakítani; a 77. sz. főút megvalósításával egyidejűleg a 77. és 71. sz. főutakat összekötő utakat is meg kell építeni; )

,

*

<

"

?

"

4

4

;

67



a meglévő és megmaradó térségi jelentőségű mellékutak (Veszprém-Balatonalmádi, Zalacsány-Galambok, Balatonszentgyörgy-Szőcsénypuszta-Zalakomár, Szőcsénypuszta-Marcali, Fonyód/Balatonboglár-Lengyeltóti-Kaposvár, Szántód-Kaposvár, Lepsény-Berhida) nyomvonala megtartandó; térségi jelentőségű mellékutakat kell kialakítani a következő irányokban: 77. sz. főút-Hidegkút-Balatonszőlős-Aszófő/Balatonfüred, Nagyvázsony-Zánka, Diszel-Badacsonytomaj, Marcali-Somogyvár-Gamás-Nagykónyi, Lengyeltóti-Somogymeggyes-Tab-65. sz. főút; az E69 jelű Budapest-Murakeresztúr-országhatár nemzetközi vasúti törzshálózati fővonal kitérési lehetőséget biztosító szakaszos kétvágányúsításának és védőtávolságainak területigényét a szakági és a településrendezési tervek alapján kell meghatározni; a Balatonakarattya-Balatonfűzfő közötti vasútvonal feltételes nyomvonalának biztosításához, a Székesfehérvár-Celldömölk hazai törzshálózati fővonalból kiágazó vasútvonal területigényét - szakági tervek alapján - a Szabadbattyán-Tapolca hazai törzshálózati fővonal balatonkenesei szakaszán a csúszásveszély megszüntetéséig biztosítani kell; a vasútállomások, megállóhelyek eredeti - a századfordulós indóházak jellegét őrző – építészeti karakterét meg kell őrizni; a vitorláskikötő-hálózat bővítése a vízparti rehabilitációs szabályozási terv alapján, a természetes növényzet megtartásának figyelembevételével lehetséges; a meglévő négy repülőtér Sármelléken nyilvános, kereskedelmi repülőtérként (ahol nemzetközi forgalom is lehetséges), Siófok-Kilitin nyilvános, kereskedelmi repülőtérként (ahol nemzetközi forgalom is lehetséges), Szentkirályszabadján nyilvános, közös katonai és polgári hasznosítású repülőtérként, Tapolcán nyilvános, nem kereskedelmi (a tulajdonos, illetve az üzemeltető kezdeményezésére kereskedelmi repülőtérré nyilvánítható) repülőtérként megtartandó és fejlesztendő; a meglévő és pontosított nyomvonallal rendelkező gyorsforgalmi és főforgalmi utak külterületi szakasza mentén a tengelytől számított 100-100 m-es védősávot; a meglévő és pontosan megtervezett nyomvonallal rendelkező valamennyi mellékút külterületi szakasza mentén a tengelytől számított 50-50 m-es védősávot kell figyelembe venni; a vasútvonalak mentén 50-50 méteres, valamint a vasútállomások mellett a szélső vágányoktól számított 50 méteres védősávot kell figyelembe venni, kivéve ahol a településrendezési tervekben ettől eltérő szabályozás szerepel. (2) A közlekedési infrastruktúra létesítményei közül a tervezett gyorsforgalmi utak területét az érintett települések közigazgatási területén kell biztosítani, ennek érdekében a terveket pontosítani kell, amelynek során a nyomvonalak tájba illesztésére és a környezetvédelem szempontjainak és követelményeinek érvényesítésére, valamint a szakaszolható megépítésre különös gondot kell fordítani; a meglévő főutak korrekciós szakaszait a szakági tervekben és a településrendezési eszközökben kell meghatározni;

;

3

7

;

5

Ld. Javasolt módosítás előtt 39. § Ld. Javasolt módosítás előtt 39. § c

6

68


A módosítási igényeknek megfelelően átdolgozott területrendezési terv – Javaslattevő fázis ;

a Veszprém–Tapolca–84. sz. főút–71. sz. főút közötti új főút nyomvonalát (leendő 77. sz. főút) a 7701., a 7301., a 7342. és a 7343. jelű összekötő út nyomvonalának fejlesztésével, paramétereik javításával, a településeket elkerülő szakaszok megvalósításával kell kialakítani; kiemelt jelentőségű mellékutakat kell kialakítani a szerint meghatározott irányokban, a 77. és 71. sz. főutat összekötő kiemelt jelentőségű mellékutakat a 77. sz. főút megvalósításával egyidejűleg meg kell építeni; az E69 jelű Budapest–Murakeresztúr–országhatár nemzetközi vasúti törzshálózati fővonal kitérési lehetőséget biztosító szakaszos kétvágányúsításának és védőtávolságainak területigényét a szakági és a településrendezési tervek alapján meg kell határozni; 10 a Balatonakarattya–Balatonfűzfő közötti vasútvonal feltételes nyomvonalának biztosításához, a Székesfehérvár–Celldömölk hazai törzshálózati fővonalból kiágazó vasútvonal területigényét – szakági tervek alapján – a Szabadbattyán–Tapolca hazai törzshálózati fővonal balatonkenesei szakaszán a csúszásveszély megszüntetéséig biztosítani kell; 11 a vasútállomások, megállóhelyek eredeti – a századfordulós indóházak jellegét őrző – építészeti karakterét meg kell őrizni; 12 A vitorláskikötő-hálózat bővítése a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, első felülvizsgálatukat követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek alapján, a természetes növényzet megtartásával történhet. a meglé

H-1016 BUDAPEST, GELLÉRTHEGY UTCA TELEFON: (36 1) FAX: (36 1) Pf.:

Recommend Documents