Gyula, Harruckern Wenckheim Almásy kastély tervezett alapozás megerősítés

Gyula, Harruckern – Wenckheim – Almásy kastély alapozás megerősítése

2015-11-30

Gyula, Harruckern – Wenckheim – Almásy kastély tervezett alapozás megerősítés Szopkó István SZIXABP.PTE Jelen tanulmány célja bemutatni a gyulai Harruckern – Wenckheim – Almásy kastély felújítása során felmerűlt alapozási problémák, épülettörténeti hátterét, felderítésének módját és a megerősítés lehetséges módozatait V. Nagy Zoltán, Lipowszky Rudolf, Szopkó István Gyula, Harruckern – Wenckheim – Almásy kastély épület részletes talajvizsgálati jelentés és alapozás megerősítési terv (2012-09-10) alapján 1. Általános Gyula Város Polgármesteri Hivatala megbízást adott a Harruckern-Wenckheim-Almásy kastélyépülethez készülő Részletes Talajvizsgálati Jelentés és alapozás megerősítési terv elkészítésére a tervezett felújítás keretében. A tervezéshez felhasználtuk a Földes és Társai Építésziroda Kft által készített építési engedélyezési dokumentációt. További adatokat gyűjtöttük helyszíni bejárásokon szemrevételezéssel, feltárásokkal, fúrt dinamikus szondákkal illetve talajmechanikai fúrásokkal. A tervezés során a KÖH régész és művészettörténész munkatársai is a helyszínen dolgoztak. Az általuk végzett feltárások tapasztalatait illetve a velük folytatott konzultációk tanulságait a dokumentációba beépítettük. 2. Építéstörténet

1. kép 1562 a Gyulai vár alaprajza és átalakítási terve A mai kastélyépület alatt középkori erődítés maradványai húzódnak. Az 1. melléklet képein látható, hogy a gyulai vár rétegzett védelmeként több védelmi vonal is épült. A külső zónát a huszárvár jelentette, mely több méter széles döngölt agyagfalként készült földbeásott tölgyfa cölöpök között. A fal külső oldalán vizesárok húzódott. A régészeti feltárások során feltárásra kerül az egykori fal vélelmezett cölöpözése. A kastély keleti szárnya végén lévő torony földszinti része a török korból származik. Az eredetileg egyszintes huszártorony a XVI. században a külsővár sáncának részeként épült.

1


2015-11-30

3.kép Gyulai vár 1722

4. kép Részlet Rosenfeld 1722-es térképéről A kastély mai helyén álló épület első ábrázolása a 1722-es Rosenfeld féle felmérésből származik, ahol a tornyot az épülettel pillérekből álló téglakerítés kötötte össze. A térkép szerint a kastély jelenlegi helyén egy ~10x20m-es alápincézett földszintes épület állt. Az első már kastély jellegű épület építése az 1730-as évekre tehető. A báró Harruckern János György 1723-ban kapta meg a gyulai uradalmat és az akkori huszárvár helyén kastélyt emeltetett. Fia Harruckern Ferenc a huszárvár kaputornyát barokk stílusban átépíttette, a kastélyt emeletesre magasították, toronysisakkal látták el, alacsonyabb földszintes épületrészekkel kiegészítették ki. 1761-62ben a kastély átépítési terveinek elkészítésével megbízott Franz Anton Hillebrandt ezt az állapotot ábrázolta tervein. A korabeli leírások szerint a kastély földalatti részei az épületen kívül voltak találhatók, melyekből az egyiket a korabeli tűzvészek idején tölthettek fel tömedékeléssel. Bár Hillebrandt féle elképzelések nem valósultak meg, 1766-ban végzett komoly átalakítások során többek között a földszinti falakat 1,2m-el magasították, új belső szobafalak készültek, kert felé oszlopokon nyugvó erkély készült, a lépcsőt átalakították, az épület két végét földszintes szárnnyal meghosszabbították, keleti végen a magtár épületéig, a nyugati végen a kaputoronyig. A kastélyt 1795-ben leégett, Wenckheim Józsefné 1798-ban építette fel az új kastélyt a központi helyen lévő kápolnával.

2


2015-11-30

5.kép Gyulai vár 1745

6.kép Gyulai vár 1749 A kastélyépületet 1801-ben a nagy gyulai tűzvész során a kastélyépületet megint tűzvész pusztította. Gróf Harruckern Ferenc meghívására mintegy 60 éven keresztül urasági építőmesterként szolgáló Id. Czigler Antal irányította az újjáépítést. Czigler Antal közreműködésével a kastély 1803-ban új copf sítlusban újult meg. A volt kaputorony már akkor összeépült a kastéllyal, ennek az átépített toronynak a mását építették meg a kastély keleti oldalán. A pincelejárat mellett ekkor készült el egy földszintet az emelettel összekötő cselédlépcső is. 3


2015-11-30

8.kép Kastélyépület 1840k. A kastélyt 1888-ban Almásy Dénes felújítatta, majd 1902-ben Sztarill Ferenc irányítása mellett az emeletet két oldalon 5-5 axissal meghosszabbították. A középrizalit előtt poroszsüveges kocsi behajtó készült. Keleti oldalon a Czigler féle lépcsőt elbontották és helytakarékosabb háromkaros lépcsőpárt építettek. A kastély keleti szárnyának végében a 1960-as években emeltek egy tornyot az északnyugati huszártorony mintájára. A keleti szárnyhoz csatlakozik a 1832-ben emelt alápincézett lovarda épülete, mely 1950-es években uszodaként szolgált. Az épületszárnyat 2004-ben felújították.

9.kép Kastélyépület 1900k 4


2015-11-30

3. Geotechnikai viszonyok A gyulai várat korábban szigeterődnek is nevezték, mert a Kőrös ágai közötti mocsárvidéken egy természetes szárazulatra építették. A kastélyépület az egykori palánkvár belső részére épült nagyrészt a korábbi ingoványra. Az épület helyszínének geotechnikai adottságairól a Lipowsky Mérnöki Iroda Bt készített 5db nagyátmérőjű 8-10m mély fúrás, 4db 12m-es dinamikus szonda, illetve további alapfeltárások adataira támaszkodó részletes talajvizsgálati jelentést. A Jelentés az építési engedélyezési tervhez készített, 2db 60mm-es átmérőjű fúrás és 2 alapfeltárás adatit is felhasználta. A feltárt geotechnikai viszonyok leírását részletesen lásd a Jelentésben. A változó vastagságú 0,7-2,6m vastagságú építési törmelékes agyag-iszap-homok feltöltés alatt vegyes folyóvízi (ártéri) üledék (laza településû, puha, néhol kissé szerves homokos iszap és agyagrétegek) rétegeket harántoltak. A fúrások indítósíkjához képes 7,4-8,8m-en érték el a közepes tömörségû iszapos finom és közepes homok réteget. A talajvíz a fúrásokban -6m-en jelentkezett. A talajvíz nem agresszív. A dinamikus szondáknál az ütésszám az indítási síkok alatt jellemzően 8,60m-es mélységben érte el a 25-s értéket mely a homokréteg határával esik egybe.

Dinamikus szond 5


2015-11-30

4. Kastély épületszerkezeti leírása A kastélyépület alapozása jellemzően nagyméretű tömör téglából falazott sávalap. A 46/1-es helységben végzett alapfeltárás szerint az alaptest alsó része középkori kváderkövekből rakott. A sávalapok több helyen a padlósík alatt kiszélesítésre kerültek. Az alapozási sík a feltárások szerint változó min. 2-2,85m paldósíktól számított mélységben. A 0.28-0.24/4-0.19 helységek sarkánál végzett alapfeltárás szerint, az 1722-es épület egykori pincéje mellett épített középfőfal alapozása a padlószinttől számított -2,85m-es mélységű jó állagú falazott sávalap. A sávalap kiugrása 6 ill 20cm-es. A feltárásokban több helyen korábbi épületek alapozása-falszerkezete bukkant elő. Pince a kastély épülete alatt 3 helyen található. Ebből középső szárny alatti egytraktusos dongaboltozatos P03-as egykor feltehetőleg külső megközelítésű volt. A P04 és P05 helységből álló pince kéttraktusos dongaboltozatos tér, feltehetőleg még az első Rosenfeld által említett épület idejéből származik. A délkeleti szárny végénél kéttraktusos dongaboltozatos szép pincetér készült, feltehetőleg a 1766-os bővítés idején. A kastély épülete alatt tömedékelt pince jelenlétére is utal a szakirodalom.

Különbözö építési fázisok Falszerkezetek tömör téglából falazottak.Az emeleti falak számos helyen nem követik a földszinti alaprajzot, hanem a földszint feletti födémen kiváltásra kerültek. Az 0.16-os helységben a boltozatos terek középpillérre kiváltottak. A délnyugati szárnyban a cselédlépcső mögötti szakaszon lévő belső főfal a földszinten acélgerenda kiváltással pilléresített, I300-as acélpillérre és egy tömör téglapillérekre támaszkodik. Födémszerkezetként a földszint feletti két típust találunk; tégla dongaboltozatokat illetve acélgerendás födémet. A dongaboltozatos födémek jellemzően a homlokzati falakra illetve a belső középfőfalra támaszkodnak. Az acélgerendás födémek melegen hengerelt I220-es acélgerendák között szorított téglaboltövek készültek. A födémtípusok váltakozása feltehetőleg a szakaszos építésnek illetve a tűzkárok utáni többszörös újjáépítésnek köszönhető. Az egykori főbejárat kocsiáthajtója téglapilléreken nyugvó acél gerendákkal kiváltott poroszsüveges szerkezet. Az 1 emelet feletti födém eredetileg csaposgerendás fa födém lehetett. A többszörös tűzkárok eredményeként ma már csak a lépcsőház feletti sávban található csaposgerendás fafödém (1.07 és 1.17 helységek vonaláig), mely a fagerendák károsodása miatt egy 3-4m-es szélességben beszakadt. A fafödémet teljes alaprajzában ideiglenesen aládúcolták. Csaposgerendás fafödém található még a 1.14-es helység felett is. A többi helység felett a födémfeltárások szerint 1m-es osztással I200-es acélgerendákkal poroszsüveg födém készült. A kápolna feletti 1.15-ös helység réteges faszerkezetű lapos boltívvel fedett, melyet a tetőtérben lévő bázikus fagerendáról való függesztéssel gyámolítottak. A bejárati melletti lépcsőknél a pihenő illetve a lépcső felett lévő födém utólagos beépítésre utal, hogy acél síngerendákkal erősített vasbeton kivitelben készült.

6


2015-11-30

Fedélszerkezet egyszeres függesztésű barokk jellegű manzárdos fedélszék. A főbejárat feletti rész egymásba metsző feszítőművek által hordozott torony idom.

A huszártorony vastag tégla és kő vegyes falazattal és boltozott födémmel készült. Belső lépcsője feltehetőleg egy átjáró helyén utólagosan készült, amikor az eredetileg földszintes tornyot tovább építették. A nyugati szárny végen később emelt torony szintén falazott szerkezetű. A kastéllyal közös falnál a tetőtérben a kastélyépület faláról indított feltehetőleg ikersejt tégla falazat látható. A torony födém I300-as melegen hengerelt acélgerendákból áll, melyekre kibetonozott acél DH trapézlemez tálcák kerültek. A trapézlemezeken lévő felbetonozással együtt a szerkezeti magasság14cm. Az acélgerendákat monolit vasbeton koszorú fogja össze, mely a homlokzati nyílásoknál kiváltó gerendaként dolgozik. 5. A jelentkező alapozási károk több egymástól független hatás eredményeként alakultak ki:

Repedéskép és mozgási mechanizmusok

7

Gyula, Harruckern – Wenckheim – Almásy kastély alapozás megerősítése • • • • • •

• •

2015-11-30

Az épület hosszú elnyúló alaprajza, a vastag falai miatt fajlagosan nagy terhelés, falazott sávalapjai és megfelelő koszorúk hiánya alacsony merevségű kialakítást süllyedésre érzékeny szerkezetet eredményezett. Az alapozás teherbírását alapvetően meghatározó alapozási sík közeli rétegek az egykori Kőrös ártér erősen szerves laza erősen kompresszibilis helyenként szerves rétegek. Ezen rétegek többlet terhelés felvételét csak jelentős összenyomódás mellett tudják felvenni. Az átépítések, bontások, bővítések révén erősen tagolt és heterogén épületszerkezet alakult ki. XVIII sz. tömedékelt pincék feltételezhető jelenléte illetve pincetömbök melletti feltöltésben való alapozás. Korábbi épületmaradványok alaptestek - faltestek beépítése (pl: törökkori toronyalap) Az alapozási károkkal érintett épületrészekben számos vizes helység található. Az utólag közművesített épületeknél gyakran előfordultak vezetéktörésből származó károsodások. A kastélyépület délkeleti oldalán 2012. januárjában csőtörés történt. Az elszivárgott víz további alámosásokat alakíthatott ki, melyek hatásai a lassú konszolidáció miatt csak később fognak jelentkezni. A hosszú aszályos időszak talajvízszint süllyedéssel járt. A kiszáradt agyagtartalmú talajrétegben lejátszódó zsugorodás is közrejátszhatott abban, hogy a repedések a felragasztott gipszpecsétek szerint tovább nyíltak. A gyulai vár a dokumentációk szerint tölgyfacölöpökön áll. Vélelmezhető, hogy a később épült kastélyépület bizonyos részeinél szintén alkalmazták ezt az alapozási módot. A mélyalapozott eredeti illetve bővítések átalakítások során síkalapozott részek eltérő merevsége szintén károsodásokat okozhatott.

A kastélyépületben több alapozási károsodásra visszavezethető mozgás mechanizmust azonosítottunk melyeknél beavatkozás javasolt, ld: SK-A-01 tervlap. A beavatkozási helyek kijelölésénél műszaki és gazdaságossági szempontokat egyszerre mérlegeltük. 1. mozgási mechanizmus A főbejáratnál lévő lépcsőházban számos épületszerkezeti deformáció és károsodás szemrevételezhető. Padlósík lejtés, a lépcsőfokok ferdesége, boltozatok ferdesége, mely az orsótéri falak süllyedéséredőlésére utal. A lépcsőházban lévő boltozások a megsüllyedt alakot követve készültek, így feltételezhető hogy kialakításukkor a süllyedés már kialakult. A lépcső orsóterében lévő pillér ferdesége illetve a kapcsolódó boltozatoknál lévő károsodások nem kiegyensúlyozott boltozati nyomás eredményeként jöhettek létre. A 2011. októberében felragasztott gipszpecsétek a közbenső pihenőnél finoman átrepedtek, ami a belső főfal (ld 2. mozgási mechanizmus) mozgására utal. Feltételezhető, hogy az építést követően lezajlott a mozgások jelentős része és már csak kisebb utólagos konszolidáció zajlik.

1. kép

1. mozgási mechanizmus - főlépcső

8


2015-11-30

2. mozgási mechanizmus A bejárattal szemközi főfal korábban erős süllyedést szenvedett el. A főfalon a 22-es helység felöl ferde süllyedési repedések jelentkeztek. A főfalban két acélgerendával kiváltott boltozat bekötésénél szintén repedés jelentkezett. A repedés finom felhős képe vékony előfalazásra utal. A tervezett állapotban a kiváltó gerendák alatti nyílás befalazásra kerül. A 28-as helységnek mind a folyosó felöli, mind a kápolna felöli falán süllyedési repedések jelentkeztek. A 0.19-0.24 helységek közötti főfalszakaszon nem látható repedés, mely a középső főfalszakasz egyenletes süllyedésére utal. A 0.24-as egykori kápolna helység keleti falánál végzett feltárások szerint a strand felé lévő homlokzati falat egy korábbi építési ütemben áthelyezték. A 0.28-as helységgel közös fal mellett feltárt alaptesten ~20cm-es repedés jelentkezett. Feltehetőleg egy korábbi rosszul alapozott falszerkezet maradványa lehet. A károsodás arra utal, hogy a középfőfal mozgása már régi eredetű és mértékében igen komoly. A repedéseknél a 2011.09.13.-án felhelyezett gipsz pecséteken finom átrepedéseket észleltünk. A főfal kiemelt tartószerkezeti szerepe, a korábbi fázisokban tapasztalt nagymértékű mozgások miatt mindenképpen szükségesnek tartjuk a főfalszakasz és a csatlakozó alaptestek megerősítését. Az építési engedélyezési tervhez készített 2. számú fúrásban igen magas, 40% víztartalmú, tőzegfoltos agyagréteget harántoltak. Ez a ~1,3m vastag kompresszíbilis tőzeglencse lokális hatásként okozhatta a fal megsüllyedését, illetve a feltárt korabeli alaptestek törését.

2. kép

2. mozgási mechanizmus – belső főfal

9


2015-11-30

3. mozgási mechanizmus A keleti szárnyban a 0.37, 0.39, 0.41 helységek melletti belső főfalszakaszt feltehetőleg egy átépítés során kipilléresítették. A poroszsüveg födémet kiváltó acél gerendákat egy I300-es acél pillér illetve egy tömör tégla falazott pillér támasztja alá. Az alapfeltárások szerint a kitöltőfalak alatti sávalapozás a pilléreknél 1x1m-es mérettel kiszélesítették. Repedések jelentkeztek a pillérek közötti kitöltőfalakban illetve a folyosó melletti válaszfalaknál is. Az 5. képen illetve SK-A-01 tervlapon is látható, hogy a érintett terület a korábbi palánk feletti rézsűre esik. A jelentkező süllyedéseket okozhatja pilléresítés miatt kialakuló koncentrált erő átadás, a korabeli rézsűn készített nem kellően tömör feltöltés.

3. kép

2. mozgási mechanizmus – belső főfal

4. mozgási mechanizmus A másik erősen károsodott épületrész az északnyugati sarok, melyet a 1766-os bővítés során építettek. Itt a sarok süllyedésére illetve billenésére utaló repedések jelentkeztek. A mellékelt SK-A-01 tervlap szerint az egész épületszárny szélességét átfogóan jelentkezik. A korabeli ábrázolások alapján rekonstruálható, hogy az épületszárny törése az egykori tölgyfapalánk vonalában alakult ki. A cölöpalapozásként dolgozó merev falon a földszintes épületrész átfeszült és eltört. A töröktoronynál a régészeti feltárások szerint a kastély falai részben a torony támpilléreire épültek. A falak törései egyértelműen a merev egykori török alaptest után alakultak ki.

A kastély és az egykori vár.

10


2015-11-30

4. kép 4. mozgási mechanizmus Az alapozási süllyedésekből és a mozgási mechanizmusokból levonható következtetések: Megállapítható, hogy az épület alapozás szempontjából meglehetősen kedvezőtlen ártéri területre épült., a felszíntől 8-9 m mélységig nincsen számottevően teherbíró talaj. A felszínközeli, régészeti szempontból értékes 2-2,5 méteres talajréteg jórészt feltöltés, alatta az egykori folyómederig magas szervesanyag tartalmú, alapozásra alkalmatlan réteg fekszik. Az egykori folyómeder közepesen tömör iszapos agyag alapozásra már alkalmas. Megállapítható továbbá, hogy az épületrészek építési idejüket és szerkezetüket tekintve inhomogén képet mutatnak.. Ennek megfelelő az alapozási eredetű károsodásokról valamint a stabil zónákról kialakúlt kép is. A XVI. Században épült török torony alig károsodott. Vélhetően, a belső várhoz hasonlóan cölöpalapozással készült. További károsodástól mentes az 1723 körül épült első kastélyhoz tartozó alápincézett terület, melynek alapozási síkja mélyebb az épület többi részénél. 1766 körül a kastélyt átépítették, ezzel a meglévő részeken is jelentős terhelés növekedés következett be. Erről tanúskodnak a régészet által feltárt egykori félbehagyott vagy visszabontott falak is, amelyek alapozásán 20 cm-t meghaladó süllyedések és ferde repedések találhatók. Az épület északnyugati sarkán lévő boltozatokon jól követhető összefüggő repedéskép látható mely összefüggésbe hozható a ma már nem látható régi sáncokat övező vizesárokkal.

11


2015-11-30

6. Műszaki-gazdaságossági elemzés a választandó alapozás megerősítési módszerekről Az alábbiakban áttekintjük a meglévő alaptestek megerősítésére kínálkozó megoldásokat: Mikrocölöp A meglévő alaptestek mellett kétoldalt szimmetrikusan kiosztott kisátmérőjű (<300mm) mikrocölöpökkel a 8,5m mélységben lévő finom homok rétegben tudunk alapozni. A cölöpöket a fal két oldalán vasbeton talpgerenda fogja össze. Lehetőség van a falon átvezetett furatokon át is mikrocölöp készítésre. Ebben az esetben a cölöp teherbírását a falon átadható csúsztatóerők korlátozzák. Előnyök: • készítése rugalmasan adaptálható a helyszíni adottságokhoz • tetszőleges ferdeséggel kivitelezhető • injektálásos technika jó fajlagos teherbírást eredményez • kivitelezése kis helyigényű Hátrányok: • A felső laza talajrétegek miatt a nagy karcsúságú cölöpnél kihajlás mértékadó. • A cölöpfej összefogó vasbeton talpgerenda kivitelezése komoly földmunkával illetve az eltakart, korábbi alaptestek, falak bontásával jár. • Megerősítés csak kétoldali megközelíthetőség esetén lehetséges. • A kis átmérő miatt a csúcsellenállással átvihető terhelés korlátozott. Osztott teherviselésre való méretezés a gyenge adottságú alapozási rétegek miatt nem lehetséges. Jet-grouing A jet-grouting technológiában a nagy kinetikus energiájú folyadéksugárral végzett talajhabarcsosítással cementált talajcölöpöket alakítunk ki a megerősítendő alaptestek alatt. Előnyök: • készítése rugalmasan adaptálható a helyszíni adottságokhoz • tetszőleges ferdeséggel kivitelezhető • injektálásos technika jó fajlagos teherbírást eredményez • kivitelezése kis helyigényű • a jet oszlopok átmérője technológiától függően növelhető Hátrányok • Az agyagos talajban a talajhabarcsosítással elérhető cölöpszilárdság várhatóan alacsony lesz. Sajtolt Mega-cölöp A megerősítendő alaptestek alatt készülő munkagödörben az alaptestek síkja alá hidraulikus sajtó segítségével előregyártott cölöpelemeket sajtolnak. Az elemek tompa véglapjukkal illeszkednek, betonacél rögzítő tüskével. A hidraulikus sajtó a megerősítendő alaphoz egy fejelemen illetve teherelosztóelemen át csatlakozik. Előnyök: • A sajtolt cölöpözés kivitelezése egyben a cölöpök próbaterhelését is jelenti. Az elért teherbírás megbízhatóan követhető. Hátrányok • Csak álló cölöpként alakítható ki. • Elérhető teherbírás a kis cölöpméret miatt korlátozott. • A cölöpalapok kivitelezése az alapsík alá mélyített munkagödörben történik, ami a mély alapozási sík miatt aránytalanul nagy földmunkát eredményezne és a korabeli alaptestek roncsolásával járna. Az műszaki gazdaságossági összehasonlító elemzés alapján az alaptestek megerősítésére a jet-grouting technológiát javasoltuk. 12


2015-11-30

6. Jet-grouting alapmegerősítés A fejezetben ismertetésre kerülnek az alapozás megerősítéssel kapcsolatos tartószerkezeti beavatkozások, mely az állagmegóvással kapcsolatban szükségessé váltak. A beavatkozásoknál elsőrendű szempont volt, a meglévő állapot minimális zavarása, az eredeti tartószerkezeti gondolatok megőrzése. Jet-gouting cölöpök kivitelezése során a talajban furat készül, melyben visszahúzás közben forgó szárból nagy nyomás mellett fúvókából cement szuszpenzióval a szomszédos talajrétegeket elnyírják és egy cementált talajcölöpöt alakítanak ki. A technológia talajvíz víz alatti feladatoknál is használható. Elterjedten alkalmazzák meglévő épületek alapsíksüllyesztésére, munkaterek határolására. Esetünkben a technológia segítségével a nem megfelelő alapozású falakat letámasztjuk a teherviselő finom homokrétegbe. Az alapmegerősítés tervezése során először a felszerkezet terhelésének meghatározására statikai számítások készültek az alapozásra hárított reakcióerők meghatározására A teherszintek alapján kerültek meghatározásra a szükséges jetoszlop kiosztások a különböző mozgási mechanizmusoknál. A kiosztások meghatározása során a hozzáférhetőséget is szem előtt kellett tartani. A terven szereplő alaptest geometria a tervezési feltárások illetve a régészeti ásatások eredményei alapján került felvételre. A jet-elés előtt javasolt ellenőrzőfeltárások készítése.

Jet-grouting alapmegerősítés A padlószerkezet alatt a feltárások során komoly aláüregelődést észleltünk. Ezért szükséges megfelelő tömörségű ágyazási rétegen vasalt aljzatbeton lemezek készítése. Az alapmegerősítés részeként a falszerkezetek tárcsásítására a padlószerkezet síkja alatt acél talpkoszorút építünk be. A kétoldalról bevésett és M16-os szárakkal összehúzatott U200-as melegen hengerelt szelvényekkel faltartókat alakítunk ki. Ahol a falszerkezet átrepedt ott a szerkezeti folytonosság megszűnt. Ezért ezeken a helyeken még a megerősítés után is repedések megjelenésére lehet számítani.

13


2015-11-30

Javasolt jet-grouting alapmegerősítés:

Javasolt acélszerkezetű lábazaterősítés – részlet

14

Gyula, Harruckern Wenckheim Almásy kastély tervezett alapozás megerősítés

Recommend Documents