GyE
G yőri E GyházmEGyEi L EvéLtár
A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai
m AG yA r o r s z á G l e v é lt á r A i
G y ő r i e G y h á z m e G y e i l e v é lt á r
A kiadványt támogatta:
M NeMzeti LevéLtár A agyar levéltár rövid története A Győri Egyházmegyében 2000-ig két nyilvános MNL Országos Levéltára magánlevéltár működött: a Győri MNL Bács-Kiskun Megyei LevéltáraPüspöki és Káptalani Levéltár, valamint a Soproni Társaskáptalan MNL Baranya Megyei Levéltára Levéltára. Előbbi már eleve több irategyüttest tömöMNL Levéltára rített: Békés a győriMegyei Püspökvár tornyában lévő győri püsMNL Megyei Levéltára pökségBorsod-Abaúj-Zemplén levéltárát, valamint a győri káptalan magánlevéltárát, a pápoci prépostság és a győrhegyi Szent MNL Csongrád Megyei Levéltára Adalbert prépostság iratait, amelyeket a székesegyMNL Fejér Megyei Levéltára ház egyik karzati helyiségében őriztek. A Soproni MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára Társaskáptalan Levéltára a legkisebb nyilvános maMNL Győr-Moson-Sopron Soproni Levéltára gánlevéltárak egyike volt, azMegye iratanyag mérete pedig MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára nem tette indokolttá, hogy a fenntartó külön személyzetet és Megyei szervezetet biztosítson. Ezért a két leMNL Heves Levéltára véltár 2000 augusztusában egyesült, ezekhez társult MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára 2000 októberében a káptalan hiteleshelyi levéltára, MNL Levéltára amely Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron Megyei Megye Győri LevéltáráMNL Nógrád Megyei Levéltára tól került vissza. Miután Dr. Pápai Lajos megyéspüspök egyMegyei minden szempontból korszerű épületet MNL Pest Levéltára MNL Somogy Megyei Levéltára MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára MNL Tolna Megyei Levéltára MNL Vas Megyei Levéltára MNL Veszprém Megyei Levéltára
Írta Nemes Gábor Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML
MNL Zala Megyei Levéltára
A
sorozAtbAn szereplő levéltárAk
bocsátott a levéltár rendelkezésére, sor kerülhetett az iratok átköltöztetésére. A munka oroszlánrészét 2000 áprilisában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Medievisztika Tanszékének tanárai és hallgatói végezték. A levéltár iratanyaBudapest Főváros Levéltára gának további bővülése szükségessé tette a raktárkaGyőr Jogú ezért Város2013-ban Levéltára a fenntartó egy új pacitásMegyei bővítését, Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára raktárhelyiséget bocsátott a levéltár rendelkezésére. A püspöki Vác Város levéltár Levéltáracsak a 17. századtól őriz összefüggő iratanyagot, ennél korábbi dokumentumok csak elvétve, véletlenszerűen maradtak fenn. 1592-ben Hadtörténelmi Levéltár a török közeledtének hírére a levéltárat elszállítotKörnyezetvédelmi és Vízügyi Levéltár másik részét ták, az iratok egy része megsemmisült, Magyar a győri Felsőoktatási káptalan és Levéltári a MagyarSzövetség Kamara Archívuma őrzi. A 18. század elejétől megmaradt iratokat Zichy Ferenc püspök (1743–1783) Győri Egyházmegyei Levéltár rendeztette. 1809-ben Napóleon Győrt ostromló seregei miatt tűz ütött ki Tiszántúli Református Egyházkerületi és a Püspökvárban, a levéltár iratait az ablakon kidobva Kollégiumi Levéltár mentették meg a pusztulástól. A súlyos károkat szenvedett archívumot János (1838–1848) Veszprémi Érseki és Sztankovits Főkáptalani Levéltár
püspök idején tematikus csoportokba rendezték, majd ezt váltotta fel Simor János (1857–1867) püspök alatt a korszerű iktatórendszerű iratkezelés. A püspökség gazdasági levéltára, az ún. jószágkormányzói iratok egy 1910-ben a számvevőségi épületben keletkezett tűzvész során teljes mértékben megsemmisült. A II. világháborúban a vasúti vagonokba menekített és károkat szenvedett levéltárban Papp Kálmán (1945–1966) püspök rendelkezése szerint 1949-től 1957-ig Buzás József püspöki levéltáros végzett nagyszabású rendező munkát. A káptalani levéltárat a 17–18. században még a székesegyház sekrestyéjében tartották, később pedig a katedrális egyik karzati helyiségben helyezték el. A káptalani archívum jelenlegi formáját Zalka János püspök (1867–1901) megbízásából és bőkezű támogatásával Ebenhöch Ferenc győri kanonoknak 1874 és 1889 között elvégzett hatalmas rendező munkája nyomán nyerte el. Az iratok szisztematikus feldolgozását pedig a két világháború között Bedy Vince győri nagyprépost végezte el, amelynek eredménye a „Győregyházmegye múltjából” című sorozat köteteiben jelent meg. Rendező munkálatokat 1946 és 1953 között a neves irodalomtörténész, Jenei Ferenc püspöki és káptalani levéltáros is végzett. A soproni társaskáptalan iratait a 19. század közepén Hodich Ferenc soproni kanonok rendezte. 1945 márciusában a káptalanház bombatalálatot kapott, az iratok újrarendezésére azonban csak 1973ban került sor.
A levéltár tevékenysége Gyűjtőkör Levéltárunk elsődleges gyűjtőköre a Győri Egyházmegye területe, amely a közép- és koraújkor idején Moson, Sopron és Vas megyéket, Győr (a Szigetköz, a Csilizköz és a Pannonhalmi Apátság birtokainak kivételével), Komárom (a Dunától délre eső rész) és Veszprém (Pápa és Devecser környéke) megyék egy részét foglalta magába. 1777-ben a vasvári főesperességet a szombathelyi, a pápai főesperességet a veszprémi püspökséghez csatolták. (Az új püspökségek létrejöttével az ezekre a területekre vonatkozó iratok nagy részét is elszállították.) A 20. században az egyházmegye területe többször is változott: 1920-ban a püspökség nyugati harmadát, 1947-ben Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár plébániákat szakították el. 1993-ban II. János Pál pápa Hungarorum gens kezdetű apostoli konstitúciója értelmében a Szigetköz az Esztergomi Főegyházmegyétől a Győrihez, Tatabánya környéke pedig a Győritől a Székesfehérvári egyházmegyéhez került, továbbá határmódosítások történtek a pannonhalmi egyházmegyével is. Emellett természetesen a püspöknek és a káptalannak az egyházmegyén kívül lévő birtokaival – pl. Bácsa, Sárás, Révfalu (ma Győr részei), illetve Vámosszabadi, Püski, Balony (ma Baloň), Románd, Pápasalamon, Somlóvecse, Tüskevár, Vaszar, Káptalantóti, Zsid (ma Várvölgy) – kapcsolatban is őriz iratokat.
4
5
Az iratanyag feldolgozása
Kutatószolgálat
A levéltár újjáalakulása óta az itt őrzött mintegy 1300 iratfolyóméter több mint kétharmadát rendeztük, dobozoltuk, számítógépes segédlettel láttuk el. Elkezdtük a nálunk őrzött iratanyagok digitalizálását is, így kutatóink az online szolgáltatásunk keretében már csaknem félmillió felvételt tekinthetnek meg az interneten keresztül. Kényelmesen, akár otthonról is megnézhetik a levéltárban kutatható összes plébániai anyakönyvet, a Püspöki Levéltárból az egyházlátogatási jegyzőkönyveket, Keresztély Ágost iratait, a Vegyes egyházkormányzati iratsorozat köteteit, a káptalan magánlevéltárából a teljes Törzsanyagot a pápoci és a szentadalberti prépostság irataival együtt, a Feudális kori gazdasági iratsorozat köteteit, valamint a székesegyház kottatárát, a káptalan hiteleshelyi levéltárából pedig a felvallási és a végrendeleti köteteket. Ráadásul az Egyházkormányzati iratsorozat, az Iskolai Levéltár, valamint a káptalan magán- és hiteleshelyi levéltárának mutatóit regisztráció nélkül, ingyenesen is böngészhetik.
Bár az Egyházmegyei Levéltár a városi és megyei levéltárakhoz nem mérhető az őrzött iratanyag mennyiségét tekintve, a kutatók hamar felfedezték az itt fellelhető értékeket, amelyet a kutatási esetek 2000 óta tartó folyamatos növekedése jelez. Jelenleg évente 120-150 kutató 6-700 alkalommal keres fel minket. A 2012 őszén indult online szolgáltatásunkra pedig már csaknem 300-an regisztráltak. A levéltárban őrzött iratok nagy része szabadon kutatható, ugyanakkor a Püspöki Levéltár Egyházkormányzati iratsorozatának 50 évnél újabb irataiban, az Boldog Apor Vilmos-gyűjteményben és a Szentszéki Levéltárban csak kivételes esetben, püspöki engedéllyel lehet kutatásokat végezni.
Állományvédelem Levéltárunk minden raktára páramentesített, rendezett iratainkat részben egyedileg készíttetett, savmentes dobozokban helyezzük el. 2003 óta folyamatosan szállítjuk be az egyházmegye plébániáin
található levéltári iratokat, eddig csaknem 120 plébániai és 14 espereskerületi levéltár található raktárainkban. Az egyházközségeknél sokszor méltatlan körülmények között őrzött iratok restaurálását a pályázati források mellett 2013 őszén meghirdetett „Fogadja örökbe a múltját!” elnevezésű iratmentő programunk segítségével, magánszemélyek, közösségek, intézmények és cégek bevonásával kívánjuk restauráltatni. Nemcsak a helyi identitás szimbólumának számító és gyakran híres személyek adatait tartalmazó anyakönyvek, hanem a példátlanul gazdag és számos kritikus állapotban lévő kéziratot őrző székesegyházi kottatár is megmentésre vár.
Közművelődés és tudományos munka A levéltár 2003 óta önálló kiadványsorozattal rendelkezik, melyben nem csak az intézményben őrzött iratanyagokkal kapcsolatos munkák jelennek meg, hanem a levéltár a régió történetét feldolgozó tudományos művek megjelentetésére is lehetőséget ad. A kiadványok közül kiemelkedik a 2011-ben megjelent In labore fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből című kötet, mely a levéltár anyagát kutató történészek, levéltárosok, néprajzkutatók, művészet- és helytörténészek eredményeit gyűjtötte egy csokorba. A gyűjtemény munkatársai szoros szakmai és személyes kapcsolatot ápolnak a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri és Soproni Levéltárával, Győr Megyei Jogú Város Levéltárával, valamint a Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjteménnyel is. Ennek látványos megnyilvánulása a Győri Levéltári Napok,
amelyet az intézmények évek óta közösen rendeznek meg. A levéltár munkatársai rendszeresen tartanak tanórákat általános- és középiskolás csoportoknak. 2013 óta kiállítótérrel is rendelkezünk, amelyben időszaki kiállítások keretében a látogatók megismerkedhetnek a levéltárban őrzött értékekkel.
Az iratanyag ismertetése I. Püspöki Levéltár A legkorábbi intakt iratanyag Keresztély Ágost győri püspöké (1697–1707), aki esztergomi érseki kinevezése után adminisztrátorként kormányozta az egyházmegyét (1707–1725). A püspöki levéltár legrégibb összefüggő anyaga ugyanakkor az ún. Capsarium, mely régi őrzési formájáról – a capsa jelentése zsák – kapta nevét, és elsősorban a püspöki uradalmak nagyrészt 17-18. századi birtokjogi és gazdasági iratait tartalmazza. A korabeli birtokigazgatási rendszernek megfelelően uradalmankénti csoportosításban maradtak ránk, ezek közül a legfontosabbak a győri, a keszői és a rákosi uradalmak iratai. Emellett úriszéki perek, a püspök prediális nemeseiről szóló iratok és 18–19. századi püspöki hagyatékok találhatók benne. Külön terjedelmes sorozatot képeznek az Úriszéki iratok (1744–1835), mely a püspöki uradalmakon élő és a püspök joghatósága alá tartozó személyek peres ügyeit tartalmazzák, valamint a győri püspök fennhatósága alá tartozó prediális nemesi Vecseszék 17–19. századi iratai is külön sorozatot képeznek.
6
7
A régi egyházkormányzati iratokat Sztankovits János (1838–1848) püspök idején tematikus csoportokba rendezték, melyeket ezen belül évek szerint kötegeltek. Széchényi Miklós püspök idején a sorozatok egységes új dekliket kaptak. Az Intimata (1725–1848) nagyobb részében a Helytartótanács, kisebb részében a Magyar Udvari Kancellária és a Magyar Kamara által a győri püspöknek megküldött egyházpolitikai és egyházkormányzati rendeleteiből áll, a Missilia (1790–1837) az egyházmegyei hatóságnál kiadásra került iratok fogalmazványait tartalmazza, melyeknek tárgykörei az egyházkormányzat egészét felölelik. A Parochialia (1629–1856) az egyházmegye egyes plébániáira vonatkozó iratanyagot tartalmaz, az egyes plébániák anyagi, dologi és hitéleti viszonyairól találhatunk értékes információkat. A Conscriptio proventuum parochialium (1690–1896) a plébániai jövedelmek összeírásával foglalkozik, a Templomszámadások (1768–1960) terjedelmes sorozata a plébánosok által beküldött zárszámadásokat, leltárokat tartal-
mazzák. A Fundationes (1692–1856) nevű sorozatban elsősorban egyházi kezelésben lévő alapítványok alapító oklevelei és az ezekkel kapcsolatosan keletkezett iratok találhatók. Kiemelkedő értéket képviselnek az Egyházlátogatási jegyzőkönyvek (Visitationes canonicae) (1641–1934), melyek az egyes települések templomairól, plébániáiról és papjáról őriznek máshonnan nem nyerhető adatokat. A Personalia (1740–1837) a papság személyi ügyeire vonatkozó (pl. plébániai javadalmak betöltése, papság fegyelmi ügyei, püspöki dispozíciók) iratokat tartalmaz, míg a szerzeteseknek a megyéspüspökre tartozó ügyeit (pl. szentelés, más egyházmegye területére való elbocsátás, személyi és fegyelmi ügyek) az Ordines religiosi (1631–1872) foglalja magába. A Testamenta (1615–1856) nagyrészt egyházi, kisebb részben világi személyek végrendeleteit és hagyatéki ügyeinek iratait őrzi. A Dispensationes (1731–1837) nevű sorozatban elsősorban házassági akadály és kihirdetési kötelezettség alóli felmentéseket találha-
8
tunk, mellékleteiben olykor kisebb-nagyobb leszármazási táblával. A Miscellanea (1692–1837) sorozatba eredetileg a felállított kategóriákba be nem sorolható iratokat helyezték, ma nagyrészt a Buzás József püspöki levéltáros által visszarendezett egyházkormányzati iratok vannak 1838-tól 1856-ig. A Vegyes egyházkormányzati iratanyagok (17–20. sz.) című sorozat több tucat kisebb tematikus egységet tartalmaz: kinevezési és papszentelési iratokat, levelezéseket, összeírásokat, búcsúengedélyeket, házassági ügyeket stb. 1856tól kezdődően indul a püspökség teljes kimenő és bejövő levelezését egyaránt tartalmazó terjedelmes Egyházkormányzati iratsorozat (1856–), melyen belül külön gyűjteményt alkotnak a Püspöki körlevelek (Litterae circulares). Az egyik legkutatottabb iratanyagunk az Anyakönyvi másodpéldányok sorozata, melyben 1895-től a matrikuláknak a plébánosok által a püspökségre beküldött másolatai találhatók. Az Iskolai Levéltár (1777– 1949) az egyházmegye kezelésében lévő iskolákkal,
az azokban oktató tanárokkal, illetve a mindezt felügyelő főhatósággal kapcsolatos iratokat tartalmazza. A püspöki szentszéki bíróság iratait a Szentszéki Levéltár (1600–20. sz.) őrzi, melynek jegyzőkönyvei országosan is egyedülálló módon már 1600-tól megmaradtak. A szálas iratanyagot a 19. század közepéig felperes-alperes alapján rendezték, utána évenként kötötték az aktákat csomókba. A forrásokban elsősorban házassági köteléki perek szerepelnek, de – elsősorban a 18. század végéig – kinevezések, egyházi személyt érintő perek, útmenti kereszt- vagy szobor állításának engedélyezése is fellelhető.
II. A győri káptalan levéltára A győri káptalan magánlevéltárának úgynevezett Törzsanyagát (1527–1889) Ebenhöch Ferenc kanonok rendezte egy sajátos, ma már szokatlannak tűnő elv szerint: a legértékesebbnek vélt nagy méretű iratokat kibocsátójuk szerint sorba rakva nagyobb mappákba helyezte el (Cimeliotheca). Az emellett fontosabbnak
vélt kisebb iratokat – az eredeti rendet többé-kevésbé megtartva – ún. Thecákba tette. A fennmaradó iratok csomók (fasciculus) formában őrződtek meg. A iratanyag nagyrészt a káptalan birtokaival és jövedelmeivel kapcsolatos, de megtalálhatók kanonoki hagyatékból származó iratok és országgyűlési követjelentések is. A Feudális kori gazdasági iratsorozatban (1497–1842) a káptalan gazdálkodásáról és birtokkezeléséről alkothatunk teljes képet. Ebben található a levéltár egyik legféltettebb kincse, a káptalan középkori számadáskönyve, melyhez hasonló jelenleg csak egy ismert Magyarországon. A pápoci prépostság iratai (1528–1943) és a Szentadalberti prépostság iratai (1638– 1827) nagyrészt a javadalmakkal és jövedelmekkel kapcsolatos jogbiztosító, peres és gazdasági iratokat őriznek. A levéltár emellett még számos kisebb sorozatot is őriz: Telek- és birtokkönyvek (1803–1869), Úriszéki iratok (18–20. sz.), Alapítványi iratok (18–20. sz.), Árvaházak iratai (18–20. sz.). Érdekes és ugyanakkor igen látványos sorozatot alkotnak a győri püspökök uralkodói kinevező iratai, melyek Zichy Ferenctől kezdve Zalka Jánosig itt őriztetnek. Itt található az I. Ferenc király által 1808-ban a győri káptalannak adományozott jelvény, az ún. Stella oklevele is. Több, 19-20. század fordulóján élt kanonok személyes irathagyatéka (Balics Lajos, Ebenhöch Ferenc, Holdházy János, Mayrhofer József), is megmaradt, és kanonoki végrendeletekkel (1696–1940) is találkozhatunk. Meg kell még említeni a székesegyház európai hírű kottatárát (Archivum Musicale Cathedralis), mely csaknem kétezer, nagyrészt 18-19. századi kéziratos kottát rejt.
10
E páratlan zenei gyűjtemény a székesegyházi karnagyok – különösen Istvánffy Benedek és Richter Antal – tudását és szolgalmát, valamint a kultúra iránt elkötelezett győri püspökök, elsősorban Zichy Ferenc és Sztankovits János bőkezűségét igazolja. A magánlevéltártól élesen elkülönül a hiteleshelyi levéltár. A hiteleshely a közjegyzőséghez hasonló jogintézmény: a káptalan egyrészt személyek megkeresésére, másrészt hatósági megbízásra közhitelű okleveleket állított ki jogi ügyekről. Ebben a levéltárban tehát az Észak-Dunántúl lakosainak peres ügyeiről tájékozódhatunk. Az iratanyagot Ebenhöch Ferenc kanonok a magánlevéltárnál már említett módon rendezte: Cimeliothecákba és Thecákba válogatta az általa értékesnek vélt iratokat, a megmaradtakat pedig az ún. Ladulákban hagyta. A hiteleshelyi iratok mellett számos, a köztörténet kutatói számára is érdekes levél került elő, sőt a Naprághy Demeter erdélyi majd győri püspök irathagyatékát, valamint a káptalan által vásárolt régi okmányokat is ide osztották be. A hiteleshelyi levéltárban a
11
szálas iratanyag mellett három, kötetekből álló sorozat található. A Felvallási jegyzőkönyvek (1533–1850) a káptalan előtt megjelent személyek írásba foglaltatott jogi ügyleteit tartalmazza. A kanonokok által elvégzett birtokba iktatások (1580–1849) külön másolati kötetekben is kutathatók, a Végrendeleti könyvekbe pedig (1576– 1719) a káptalannál zömmel győri polgárok által írásba foglaltatott végrendeleteket jegyezték be.
III. A soproni társaskáptalan levéltára A levéltár Levelezések sorozatában a káptalan adminisztratív működését lehet megismerni. A Gazdasági iratok a káptalan birtokaival (főleg a rábasebesi uradalommal) és jövedelmeivel kapcsolatos ügyeket, számadásokat tartalmaznak. Külön egységet képeznek a káptalanhoz tartozó soproni Szent György-plébánia, valamint a soproni katolikus legényegylet és a Mária-kongregáció iratai. A Barco család levéltára Barco József kanonok révén kerültek ide, amelyben a napóleoni háborúkról találhatnak a kutatók értékes adatokat.
IV. Intézmények Bár a győri Szemináriumot 1627-ben alapította Dallos Miklós győri püspök, a számadáskönyvek 1727-től, az anyakönyvek pedig csak 1790-től őrződtek meg. A főként gazdasági (főleg a papnevelde és a működésére létrehozott alapítványok számadásai) iratok szintén a 18. század végével kezdődnek. Emellett a kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola és Óvoda, a soproni Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium és a Szent István Római Katolikus Általános Iskola 20. századi iratanyagait is őrizzük.
V. Plébániai és espereskerületi levéltárak Levéltárunk több mint tíz éve az egyházmegye plébániáin szisztematikus iratbeszállítást végez, emiatt jelenleg több mint 120 plébánia és 14 espereskerületi levéltár iratanyaga letétként nálunk kutatható. A beszállítás nemcsak a kiemelkedő fontosságú anyakönyveket, hanem minden egyéb kötetes és szálas anyagot érint.
A programot elsősorban állományvédelmi megfontolásokból indítottuk, de kiemelt cél volt a kutatók hatékonyabb kiszolgálása és a lelkipásztorok tehermentesítése is. Az anyakönyvek mellett a plébánia története szempontjából alapvető fontosságú historia domusok, egyházlátogatási jegyzőkönyvek, számadáskönyvek, lélekösszeírások, egyházközségi és iskolaszéki jegyzőkönyvek a helytörténet kutatói számára is nélkülözhetetlenek.
VI. Gyűjtemények A levéltárban fennmaradt középkori okleveleket külön gyűjteményben kezeljük, jelenleg csaknem 600 Mohács előtti oklevelünk több mint 1200 szöveget őriz. Hasonlóképpen külön gyűjtjük az iratok közül kiemelt térképeket is, számuk már meghaladta az 500-at. Mindkét gyűjtemény a levéltárban zajló iratrendezések miatt folyamatosan gyarapszik. Pecsétgyűjteményünkben elsősorban a püspöki és a káptalani levéltárban fennmaradt pecsétnyomók, valamint
13
középkori pecsétmásolatok találhatók. Külön gyűjteményt hoztunk létre Boldog Apor Vilmos püspökre vonatkozólag, amelyben személyes és családi hagyatékán kívül a boldoggá avatatás iratai, fényképek és kultuszával kapcsolatos írások, kiadványok kaptak helyet. Levéltárunk rendelkezik Mikrofilmgyűjteménnyel is, amelyben az egyházmegye területén lévő plébániák régi anyakönyveiről és a régió több levéltárának elsősorban egyházi vonatkozású iratanyagáról rendelkezünk mikrofilmtekercsekkel.
VII. Hagyatékok, letétek A levéltár több püspöki, kanonoki és papi iratgyűjteményt és hagyatékot őriz. A győri főpapi irathagyatékok sajnálatos módon nagyrészt megsemmisültek, ez alól kivételt Fetser Antal és Papp Kálmán püspökök jelentenek. Ez utóbbi hagyatékában kivételesen izgalmasak 1943 és 1957 között vezetett naplói. Holdházy János kanonok különleges hagyatéka (1337–1675) alig félszáz iratot tartalmaz, nagy részük az Erdélyi Fejedelemség idejéből. Balics Lajos, Bedy Vince, Mohl Adolf, Erőss István és Somogyi Antal hagyatékai elsősorban tudományos munkáik kéziratait és jegyzeteit tartalmazzák, de a Mohl-hagyaték számos, a kutatómunka során kiemelt eredeti iratot is rejtenek. A győri Szent Imre-templomot építtető Szelestey Béla terjedelmes visszaemlékezései nemcsak helytörténeti adatokat tartalmaznak, hanem a 20. századi magyar művészetet kutatók számára is érdekesek lehetnek. Továbbá letétként őrzi levéltárunk az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság térképeit (1877–1963) is.
Az Egyházmegyei Levéltár Kiadványai Segédletek Iskolai Levéltár – Schularchiv. Szerk.: Horváth Richárd. Győr, 2003. A pápoci prépostság iratai – Schriften der pápocer Propstei. Szerk.: Vajk Ádám. Győr, 2003. Feudáliskori gazdasági iratsorozat – Wirtschaftsschrif ten aus dem feudalen Zeitalter. Szerk.: Horváth Richárd. Győr, 2004. Végrendeleti sorozatok – Testamentarische Reihen. Szerk.: Vajk Ádám. Győr, 2004. A győri káptalani magánlevéltár törzsanyagának regesztái (1527–1600). Szerk.: Nemes Gábor. Győr, 2011.
Források, feldolgozások Horváth Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei (1318–1525). Győr, 2005.
Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára I–IV. (1244-1526). Győr, 2007–2013. In labore fructus. Jubileumi tanulmányok Győr egyházmegye történetéből. Szerk: Nemes Gábor – Vajk Ádám. Győr, 2011. Bedy Vince: Gyirmót története. Közreadja: Perger Gyula. Győr, 2013. Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században. Győr, 2007. Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén. Győr, 2012. Fazekas István: A reform útján. A katolikus megújulás Nyugat-Magyarországon. Győr, 2014. Lukácsi Zoltán: Szószék és világosság. A magyar katolikus prédikáció a felvilágosodás korában. Győr, 2013. Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. Győr, 2005.
14
Soós Viktor Attila: Apor Vilmos püspöki iratai. Győr, 2008. Nagy István: Győr vértanú püspöke, Apor Vilmos. Győr, 2012. Lukácsi Zoltán (közreadja): Apor Vilmos püspök beszédei. Győr, 2012. Nádasi Alfonz OSB: Hadinapló. Szerkesztette és közreadja: Lukácsi Zoltán. Győr, 2009. Nádasi Alfonz OSB: Hadifogolynapló. Közreadja: Lukácsi Zoltán. Győr, 2010. Perger Gyula: „…félelemmel és aggodalommal…” Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945. Győr, 2005. Perger Gyula (közreadja): „Oltalmad alá futunk.” Mária-enciklopédia 1950. Győr, 2010. Mosonmagyaróvár 1956. Szerk.: Lukácsi Zoltán – Vajk Ádám. Győr, 2006.
15
Közérdekű információ Egyházmegyei Levéltár Cím: 9021 Győr, Káptalandomb 5/A Telefon: (+36) 96/513-175 Fax: (+36) 96/550-741 E-mail:
[email protected] Honlap: www.gyeleveltar.hu Nyitvatartási rend szerda: 10.00–17.00 csütörtök: 9.00–16.00
A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai
Képjegyzék
m AG yA r o r s z á G l e v é lt á r A i
1. oldal A győri egyházmegye térképe. GyEL Térkép-
gyűjtemény n. 31.
2. oldal Ebenhöch Ferenc kanonok. GyKMLt Acta
personalia canonici Francisci Ebenhöch
10. oldal Istvánffy Benedek: Messe de anno 1774 in pieno choro „Sanctificabis annum quinqua gesimum”vel S. Dorothea. GyKMLt Archivum Musicale Cathedralis, I. 9.
MNL Országos Levéltára
11. oldal GyPL Vegyes Egyházkormányzati iratok,
Ordinatorum 1756–1767. G y ő r i e G y h á z m e Liber G y e i l e v é lt á r
3. oldal A levéltár épülete
4. oldal Az Intimata iratsorozat Széchényi Miklós püspök idején kapott új deklijei ♦ Püspöki levéltár
raktár, anyakönyvi másolatok és Iskolai Levéltár
6. oldal Levéltári raktár, plébániáról beszállított anyakönyvek és iratok
12. oldal Zichy Ferenc győri püspök (1743–1783)
pecsétnyomója, 1774 u.
13. oldal A levéltár néhány kiadványa 14. oldal GyKHhLt Felvallási jegyzőkönyvek
A kiadványt támogatta:
7. oldal A mosoni főesperesség 1659. évi egyházlá-
togatási jegyzőkönyvének címlapja GyPL Egyházlátogatási jegyzőkönyvek, 6. kötet ♦ GyPL Szentszéki Levéltár, Szentszéki jegyzőkönyvek 8. oldal Levéltári raktár, plébániáról beszállított anya-
könyvek és iratok
Magyar NeMzeti LevéLtár
15. oldal A győri káptalan előtt Systrand fia János
és fia, Péter győri birtokának felét eladja Hektor fia Jánosnak, 1269. GyKMLt Cth VIII. n. 521. Fotó: Szabó Béla (3., 4., 6., 8., 14. oldal) www.belafoto.hu
mert adományoz, 1800. szeptember 26. GyKHhLtÍrta Lad. Nemes Gábor Kiadja a Magyar Levéltárosok Egyesülete Felelős kiadó Tyekvicska Árpád 74. nr. 193. Készült 500 példányban Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML a székesfehérvári Regia Rex Nyomdában Felelős vezető Kis Ferenc ISBN 978-615-80186-3-0
sorozAtbAn szereplő levéltárAk
MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára MNL Baranya Megyei Levéltára
Budapest Főváros Levéltára
MNL Békés Megyei Levéltára
Győr Megyei Jogú Város Levéltára
MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára
Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
MNL Csongrád Megyei Levéltára
Vác Város Levéltára
MNL Fejér Megyei Levéltára MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára
Hadtörténelmi Levéltár
MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára
Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség
MNL Heves Megyei Levéltára MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
Győri Egyházmegyei Levéltár
MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára MNL Nógrád Megyei Levéltára
Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár
MNL Pest Megyei Levéltára
Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár
MNL Somogy Megyei Levéltára MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára MNL Tolna Megyei Levéltára MNL Vas Megyei Levéltára
9. oldal I. Ferenc magyar király a Sisák családnak cí-
A
MNL Veszprém Megyei Levéltára MNL Zala Megyei Levéltára
