GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:

10711-25/2016.

Tárgy:

Ügyintéző:

dr. Horváth Katalin Kelemenné Szalóky Tímea (96) 524-000

Mellékletek:

Telefon:

Hiv. szám:

Piliscsév, Tóth Jánosné 0175/5 hrsz., 0175/6 hrsz. alatti mezőgazdasági, turisztikai és képzőközpont létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálat

-

H AT ÁRO Z AT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Tóth Jánosné (2081 Piliscsaba, Klotild tér 3, KÜJ: 103296645, KTJ:102657833 a továbbiakban: Ügyfél) által benyújtott, a 2519 Piliscsév, 0175/5 és 0175/6 hrsz. alatti mezőgazdasági, turisztikai és képzőközpont létesítésére vonatkozó vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja a következőket: 1. A vizsgált tevékenység jellemző adatai: A jogosult adatai: Az engedélyes neve:

Tóth Jánosné őstermelő

Székhely címe: Adószám: KÜJ:

2081 Piliscsaba, Klotild tér 3. 525-42-602133 103296645

A telephely adatai: Telephely neve: KTJ: Telephely területe:

Piliscsév 0175/5 és 0175/6 hrsz. 102657833 112 337 m2

A tervezett tevékenység: A beruházás célja:egy komplex mezőgazdasági, turisztikai és képzőközpont létrehozása. A működtetés megkezdésének várható időpontja: 2018. év eleje. A telephelyen tervezett fajtánkénti állatlétszám: hízósertés 294 db, szarvasmarha 10 db, vemhes tehén 36 db borjú legalább 10 db, kecske 204 db, ló (vegyes korcsoport) 6 db. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031 E-mail: [email protected] - Honlap: www.kormanyhivatal.hu

2.) Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A Hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 2.2. Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben a Hatóság szakhatóságként vesz részt. 2.3. A húsfüstölő pontforrás üzemeltetésére a füstölő üzemelésének (használatbavételének) megkezdéséhez levegőtisztaság-védelmi engedélykérelmet kell benyújtani a Hatósághoz. 3.) Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint eljárásban részt vett szakhatóság 35800/5738-1/2016. ált. számon a következő állásfoglalást adta: „Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) részére a Piliscsév 0175/5 hrsz.-ú ingatlanra tervezett mezőgazdasági, turisztikai és képzőközpont létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához feltételek közlése nélkül hozzájárul. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet élni.” III. Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhang megállapítása érdekében az alábbi véleményt adta: Piliscsév Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének 1269-9/2016. számú belföldi jogsegélye a településrendezési eszközökkel kapcsolatban: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság a 10711-4/2016. iktatószámon, 0175/5 és 0175/6 hrsz. alatti mezőgazdasági turisztikai és képzőközpont létesítésére tárgyában előzetes vizsgálatot folytat. Piliscsév Község Önkormányzat Jegyzője nyilatkozom, hogy a fenti tárgyú létesítmény nincs összhangban Piliscsév Község Önkormányzatának építési szabályzatáról szóló 17/2014. (Xii.20.) számú önkormányzati rendeletével. Mivel a tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban, nyilatkozom, hogy az Összhang a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem benyújtásáig nem teremthető meg.” IV. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal szakkérdések során az alábbi véleményeket adta:

2

az

eljárásban

vizsgálandó

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a KE/067/00673/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A Főosztály a honlapra feltöltött dokumentációt áttanulmányozta. A szakkérdést, a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően vizsgálta. A tevékenység környezetvédelmi engedélyezésével szemben közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel. A Főosztály felhívja engedélyes figyelmét az alábbiakra: 1. az alkalmazottak, és a vendégforgalom számára az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 53 §. (2) c), f) bekezdések, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírt minőségi követelményeknek megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvizet kell biztosítani. Az ivóvíz minőségét igazoló jegyzőkönyvet a vízjogi üzemeltetési és a használatbavételi engedélyezési eljárásban be kell mutatni. 2. a használati melegvíz előállítás technológiai kialakításakor, a légtechnikai/ hűtő rendszerek kiépítésekor és későbbi üzemeltetésekor a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet előírásait figyelembe kell venni. 3. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 18. § és 19. § -aiban meghatározott öltöző, tisztálkodó és mellékhelyiséget szükséges biztosítani. 4. a vendégház kialakításánál a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet előírásait szükséges figyelembe venni. 5. a többször módosított az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Tv. 44. §. (2), és 46. §.-ra hivatkozva a zárt rendszerű szennyvíztárolót és a trágyatárolót olyan műszaki állapotban kell tartani, hogy tartalma a talajt, a vizeket ne szennyezze, az emberi egészséget közvetve vagy közvetlenül ne veszélyeztesse. Biztosítani kell, hogy a műtárgyat a szippantó autó akadálymentesen megközelíthesse. 6. a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló többször módosított 18/1998. (VI.3.) NM rendelet 36. § -ban, és a rendelet IV. sz. mellékletének 3. és 7. pontjaiban rögzítettek szerint az építés, illetve anyag megválasztás során gondoskodni kell, hogy az egészségügyi kártevők /rovarok-rágcsálók/ elleni védelem fenntartható legyen. A legyek tenyészőhelyeinek, a rágcsálók búvóhelyeinek folyamatos megakadályozásáról gondoskodni kell. A 4. sz. melléklet 3. B) pontja szerint „a házi legyek elszaporodásának megakadályozása érdekében a tenyészőhelyek megszüntetéséről, illetőleg azoknak alkalmatlanná tételéről a következő módon kell gondoskodni: a) a trágya megfelelő, lehetőleg zárt tárolásával vagy rendszeres - a meleg évszakban (május-október) legalább hetenként egyszeri, városi településeken hetenként kétszeri elszállításával az emberi településtől 2 km-nél távolabb levő helyekre, b) szerves anyagokat tartalmazó szemét, konyhai és egyéb hulladék (pl. csont, vágóhídi maradék stb.) zárt tárolásával, folyamatos elszállításával vagy megsemmisítésével, a tárolóedényzet rendszeres tisztításával oly módon, hogy a folyamatok alatt a tenyészés megszüntethető vagy jelentős mértékben csökkenthető legyen.” 3

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény-és Talajvédelmi Osztály KEF/TAL/566-3/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A Komárom-Esztergom- Megyei Kormányhivatal;, mint elsőfokú, talajvédelmi, hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi .hatósági és igazgatási, feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. ICorm. rendelet 5. melléklete L táblázatának 4. pontja szerinti szakkérdést vizsgálva a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti számú megkeresése, a munkaszám nélküli. „Előzetes vizsgálati dokumentáció a 314/2005-. (XII. 25,). Korín. rendelet 4. számú melléklet szerint Tóth Jánosné” című tervdokumentációban (Készítette.: Chaxnikné Pál Viktória MMK: 08-1124 yovábbíal-cban: EVD) foglaltak alapján a tárgyi engedély talajvédelmi, szempontból feltételek (kikötések) nélkül kiadható.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály KE-06D/EP/1308-3/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A tevékenység által érintett ingatlanon (Piliscsév, 0175/5 és 0175/6 hrsz.) a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által kezelt közhiteles hatósági nyilvántartás jelenlegi adatai alapján nem ismert azonosított régészeti lelőhely, vagy védendő műemléki érték. A tervezett tevékenység ennél fogva Örökségvédelmi szempontból nem kifogásolható.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10.164/1/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatala, mint a termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében eljáró, elsőfokú ingatlanügyi hatóság a 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 5. melléklet I/7. pontja szerinti szakkérdést vizsgálva, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztályának megkeresése alapján, a Piliscsév külterület 0175/5, 0175/6 hrsz.-ú, szántó művelési ágú ingatlanokon folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó előzetes vizsgálat során az alábbi megállapításokat és előírásokat teszi: 1. Az ingatlanügyi hatóság, a Piliscsév külterület 0175/3 hrsz.-ú ingatlanra (megosztás után 0175/5, 0175/6), 10.005/3/2016. számú jogerős határozatával termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyezte. 2. A termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély – annak jogerőre emelkedésének napját követő naptól számított – 4 évig hatályos. Ha a termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély időbeli hatálya alatt az engedély szerinti hasznosítás megkezdésére nem kerül sor, az engedély hatályát veszti. Ez esetben új eljárást kell lefolytatni a végleges más célú hasznosítás ügyében. 3. Az igénybevevő a más célú hasznosítás megkezdését az első igénybevételt megelőzően legalább 8 nappal köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóság részére. 4. Az engedélyben megállapított földvédelmi járulék teljes összegének megfizetése, végleges más célú hasznosítás esetén az igénybevétel megkezdése napján esedékes. 5. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza az eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását. 6. Amennyiben a tevékenység végzéséhez további termőföld terület igénybevétele szükséges, az ahhoz szükséges ingatlanügyi hatósági engedélyt meg kell kérni. 7. A földhasználó vagy az igénybevevő köteles a termőföldet a más célú hasznosítás megkezdéséig a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani (hasznosítási 4

kötelezettség), vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (ideiglenes hasznosítás). 8. A más célú hasznosítás megvalósulását követően a földhasználó köteles, a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).” A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály XIV-G033/10624-2/2016. számon a következő véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály által hivatkozási számon megküldött, a Piliscsév 0175/5 és 0175/6 hrsz. turisztikai központ létesítését erdészeti hatósági szempontból nem kifogásolom.” V. Az Ügyfél a kérelem elbírálásáért járó 250 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000 Ft, természetes személyek, valamint civil szervezetek esetén 2500 Ft, melyet készpénz-átutalási megbízáson vagy a Hatóság 10033001-00299633-00000000 sz. számlájára kell befizetni átutalással. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

I NDO KO L ÁS Az Ügyfél előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be a Hatósághoz Piliscsév, 0175/5 és 0175/6 hrsz. alatti mezőgazdasági, turisztikai és képzőközpont létesítése tárgyában. Kérelméhez csatolta az előzetes vizsgálati dokumentációt, és befizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 1. mellékletének 35. pontja szerinti, 250 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. sz. melléklete 128. pontjának, és előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a Khvr. 3–5. § szakaszai alapján folytatta le. A Hatóság a Khvr. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, sem annak lakossága, sem a hatásterület által érintettek részéről nem érkezett észrevétel.

5

Az eljárás során a Hatóság a következőket állapította meg: A Hatóság az eljárása során megállapította, hogy a benyújtott kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció – a hiánypótlás során csatolt dokumentációval kiegészítve – megfelel a Khvr. 3. § és 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A tartandó állatok mennyisége számos állat mennyiségre átszámolva: kb. 200 számosállat. Az állattartás zömében almos trágyás tartás formájában valósul meg. A zöldség és gyümölcs, valamint az állati termékek feldolgozására a beruházó különálló épületekben feldolgozó egységeket létesít. A tervezett létesítmények a következők: - istállók (külön ló, szarvasmarha, szarvasmarha ellető istálló, borjú, hízósertés, kecske istállók) és szállás, - gazdasági épület, - központi épület, zöldség és gyümölcs feldolgozó, - kisvágóhíd 20 db sertés/nap, 4 db marha/nap - kistermelői húsfeldolgozó (saját telken belüli vendéglátásra és kereskedelmi értékesítésre történő termeléssel) húsfüstölővel, - tejfeldolgozó (kapacitása: 1.000 liter/nap, 110 kg sajt/nap, 50 kg/nap friss fogyasztású fermentált tejtermék) - központi kazánház fa tüzelésű kazánnal, fatárolóval, - trágyatároló (trágyatároló kapacitás 807 m3) csurgalékgyűjtő aknával, - széna és alom tároló, - zárt szennyvíztároló (kb. 340 m3 ) - napelem telep (termelése maximum: 410 kW), - csapadékvíz tároló, - kiegészítő infrastruktúra. A trágyatároló mellett kialakításra kerül egy csurgalékgyűjtő akna, mely a trágyatároló esetlegesen keletkező csurgalékvíz összegyűjtésére szolgál. A csurgalékvíz visszalocsolásra kerül a kihelyezett trágyára. Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés A telepítés időszakában az előírások betartása esetén a környezet hulladék általi veszélyeztetése, szennyezése nem várható. Létesítés során építési hulladékok keletkeznek: kitermelt talaj és egyéb építési hulladék. Üzemelés: Az üzemeltetés során keletkező hulladékok a telephelyen megfelelően történő kezelése esetén nem kell jelentős környezeti hatással számolni. A tervezett tevékenység során elsősorban állati mellékterméknek minősülő állati tetemek és állati, valamint növényi eredetű élelmiszerek feldolgozásából származó nem veszélyes hulladékok és állatok egészségügyi kezeléséből származó veszélyes hulladékok keletkeznek. Felhagyás: A felhagyási tevékenység bontási hulladékok keletkezését vonja maga után. Ezek megfelelő hasznosításáról, ártalmatlanításáról – az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint kell majd gondoskodni. 6

A tervezett tevékenység megvalósításából hulladékgazdálkodási szempontból nem várhatók jelentős környezeti hatások, hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. Az előzetes vizsgálat lezárható. Földtani közeg védelme szempontjából: Az érintett területeken kármentesítési eljárás nincs folyamatban. Létesítés: A létesítés során normál üzemmenet esetén a földtani közegre gyakorolt hatások elhanyagolhatóak. Üzemelés: Az üzemeltetés során a keletkező almostrágya monolit vízzáró vasbeton műtárgyban kerül elhelyezésre, az istállók, és az épületek padozata szigetelt; így a földtani közeg szennyezése kizárható. Az üzemeltetés során a csapadékvizek (mind a szennyezetlen, mind az olajjal, üzemanyaggal szennyezett) egy földmedrű medencébe kerülnek bevezetésre egy olaj- és iszapfogó műtárgyon keresztül, ahol azok elszikkadnak. Felhagyás: A felhagyási tevékenység a létesítési fázishoz hasonlóan elhanyagolható mértékű hatást gyakorol a földtani közegre. Földtani közegre védelme szempontjából hatásvizsgálat elkészítése nem indokolt, a tevékenység tilalom alá nem esik, a szennyező anyagot is tartalmazó csapadékvizek szikkasztása azonban a 219/2004 (VII. 21.) Kormányrendelet (továbbiakban: R) 13. § (1) bekezdés a.) pontja alapján engedélyköteles, az építési engedélyezési dokumentációhoz csatolni kell a R 13. § (5) és (6) bekezdése alapján az elővizsgálati dokumentációt is. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Létesítés: A létesítés során -terület előkészítése, felvonulási munkálatok- a munkagépek és szállítójárművek légszennyezésével, a földmunkálatok porzásával lehet számolni, melyek az építési, kivitelezési időszak elteltével megszűnnek. A munkálatokat nappali időszakban végzik, a telepítés időtartama várhatóan 1 év. A földmunkák során keletkező por felkeveredése minimális, és időszakos. Az építéshez kapcsolódó járműforgalom időszakos és átmeneti, várhatóan nem növeli meg jelentősen a meglévő utak por és bűzterhelését. Üzemelés: A tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett településen Szomód- a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1., 2. melléklete alapján a 10. „az ország egyéb területe” kategóriába tartozik. A benyújtott dokumentáció alapján, Piliscsév község legközelebbi lakóépületei 1105 m-re találhatóak az istállóktól. A telephelyen levegőhasználattal járó folyamatok a következők: Istállók szellőztetése, trágyatároló kibocsátása, járműforgalomból eredő hatások, egyes helyiségek fűtése, húsfüstölés. A telephelyen a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lvr.) 2.§ szerinti 2 db légszennyező pontforrás létesül, melyek a következők: - egy 43,5 kW bemenő hőteljesítményű fa tüzelésű kazán pontforrása (nem tartozik a Hatóság engedélyezési jogkörébe) - a húsfüstölő kéménye (a Hatóság engedélyezési jogkörébe tartozik) A tevékenység légszennyező pontforrás kibocsátásának hatásterülete 531 méterben határolható le. A hatásterülettel érintett ingatlanok az alábbiak: Piliscsév 0127/1, 0128, 0129, 0135, 0162/2, 0163, 7

0164, 0166, 0167, 0168, 0169/1, 0169/2, 0170, 0171, 0175/2, 0175/3, 0175/4, 0177, 02/1, 5320/2, 5371, 5369, 5368, 5367, 5366, 5365, 5362, 5360, 5359, 5357, 5355, 5353, 5352, 5348, 5347, 5345, 5342, 5341, 5340, 5339, 5336/2, 5335, 5333, 5331/3, 5331/1, 5330, 5328, 5327, 5326, 5325, 5324, 5322/3, 5322/2, 5322/1, 5321, 5320/1, 5318, 5317, 5314, 5313, 5310, 5308/2 hrsz.-ú ingatlanok. Kesztölc 0151/4, 0151/9 hrsz.-ú ingatlanok. A tevékenység bűz szempontú hatásterületének lehatárolását, ahol a bűz mértéke 1 SZE/m3 alá csökken, a telephelyen az istállók oldalfalától mért 399 méterben határolható le, A tevékenységhez kapcsolódó járulékos szállítási tevékenység (napi 2 tehergépjármű, 1 mezőgazdasági munkagép, 10 személygépkocsi) a 10-es főközlekedési úton fog történni. A szállítási tevékenység nem növeli meg számottevően az érintett utak, útszakaszok por és kipufogógáz terheltségét. Felhagyás: A telephely felhagyásakor az építésnél történő kibocsátásokkal kell számolni. A tevékenység végzésével kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn, az építés és a működés során jelentős levegőterhelés nem várható, hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. A húsfüstölő pontforrására a Hatóságtól a füstölő üzemelésének (használatbavételének) megkezdéséig levegőtisztaság-védelmi engedélyt kell beszerezni a Lvr. 25. § (1) bekezdése alapján. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Létesítés: A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a terület környezetében jellemzően zajtól nem védendő erdőterületek és egyéb mezőgazdasági területek találhatók. A tevékenység megvalósítása építési munkával jár, a legközelebbi 1200 méter távolságban található zajtól védendő területeken az építési zaj terhelési határértékei várhatóan teljesülnek. Üzemelés: Az üzemelés során a telephelyen napi 24 órában folyamatos üzemben állattartó illetve élelmiszer előállító tevékenység keretében technológiai berendezések működnek, illetve ezen felül a nappali időszakban szállítójárművek mozgásával kell számolni. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés valamint a 6.§ (1) bekezdés alapján került lehatárolásra számítással. A terület-felhasználási kategóriák „Piliscsév község Önkormányzatának 17/2004. (XII. 20.) számú rendelete Piliscsév Község helyi építési szabályzatáról” előírásai alapján kerültek megállapításra. A dokumentáció szerint a létesítmény zajvédelmi hatásterülete zajtól védendő területet, épületet nem érint. A hatásterülettel érintett, de a településrendezési terv szerint nem védett területek ingatlanjai az alábbiak: Piliscsév: 0175/4, 0175/2, 0127/5, 0135, 0171,0170, 0168, 0167, 0164, 5405, 0177, 0162/2, 02/10166,0161/9, 02/2, 0161, 03, 0127/1, 5407, 0127/2, 0134/3, 0134/4 , 0163, 5401/2, 5402/1, 5404 hrsz.-ú ingatlanok. Felhagyás: A felhagyás során a környezeti zajkibocsátás közel azonos az építési tevékenység esetében várható zajkibocsátás nagyságával. A tárgyi létesítés és a működés során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás nem várható, zaj- és rezgésvédelmi szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.

8

Természet- és tájvédelmi szempontból: Az érintett terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tervezett tevékenység – az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett – várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat, ezért környezeti hatásvizsgálat előírása nem szükséges. A Hatóság a Khvr. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzatok, sem azok lakossága, sem a hatásterület által érintettek részéről nem érkezett észrevétel. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 63. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése alapján értesítette az érintetteket arról, hogy 2016. augusztus 15-én közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson a lakosság részéről érdeklődő nem jelent meg. A Hatóság a Ket. 44. §-a, a R. 4. § (1) bekezdése, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata 3. pontja értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/5738-1/2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Környezetvédelmi Hatóság 10711-5/2016. ügyiratszámmal ellátott, 2016. 06. 27-én érkezett megkeresésében Tóth Jánosné kérelmére előzetes vizsgálati eljárás keretén belül kérte a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) szakhatósági állásfoglalását. Az Igazgatóság a benyújtott dokumentációk, és az egyéb rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg: Az Igazgatóság megállapította, hogy a kérelemben bemutatott tevékenység nem okozza a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését, károsodását, megfelel az ivóvízbázis védelmére, illetőleg a parti sávra és a nagyvízi mederre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, nincsen hatása az árvíz-és jég levonulására, így az engedély kiadásához feltételek közlése nélkül hozzájárult. Az Igazgatóság hatáskörét és illetékességét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése állapítja meg. Az Igazgatóság a szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015 (III. 30.) Korm. Rendelet 28 § és 5. számú melléklete alapján adta meg. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. Kérem a Tisztelt eljáró Hatóságot, hogy a Ket. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel az érdemi határozatot szíveskedjen részemre megküldeni, továbbá kérem, hogy fellebbezés esetén a szakhatóságot megillető fellebbezési díjról szóló tájékoztatást határozatuk rendelkező részében szíveskedjen szerepeltetni.” Piliscsév Község Jegyzője 1269-9/2016. számon a megkeresésre a rendelkező részben foglalt belföldi jogsegélyt adta. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdések vizsgálata az alábbi jogszabályok 9

figyelembevételével történt, valamint azok indokolása az alábbiakat tartalmazza: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály KE/067/00673/2016. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A beruházó mezőgazdasági, turisztikai és képzőközpont létrehozását tervezi, hagyományos paraszti/családi gazdálkodásszerűen, kistermelői méretekben, húsfeldolgozói funkciót, központi feldolgozó épületet, kiszolgáló állattartó és gazdasági épületeket kíván kialakítani. Jelen engedélyezéssel párhuzamosan az építési engedélyezés folyamatban van. Tervezett létesítmények ló és szarvasmarha istállók, munkásszálló szociális blokkal, lakóépületek, sertés és kecske istállók, borjú szállás ellető és fejő ház, központi épület, zöldség/gyümölcs feldolgozó, kisvágóhíd, húsfeldolgozó, tejfeldolgozó, tárolók. A telephely vízellátására kutat (használati és ivóvíz) terveznek létesíteni. A tervdokumentáció szerint vízjogi létesítési engedéllyel rendelkeznek. Kommunális 3 szennyvíz 324 m kapacitású zárt tárolóba kerül, ürítését szippantással tervezik. Trágyatároló kapacitása 6 hónapra tervezve, kihordás saját földterületre. Védendő területek pincesor 350 m és lakott terület 1105 m légvonalban. A környezetre várható hatások előzetes becslése lakóövezeti érintettséggel megtörtént, melyről a dokumentáció részletesen beszámol. Épületek fűtését, használati melegvíz előállítását fatüzelésű kazánokról kívánják biztosítani. A beruházás emberi használatú felszíni vizeket nem érint. A kommunális és veszélyes hulladékok gyűjtésének módját, elszállítását a dokumentáció bemutatja. A tervezési anyagban leírtakat figyelembe véve a beruházás környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, a dokumentációkban foglaltakat elfogadom. A Főosztály szakkérdésre adott véleményét, az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (1) bekezdése, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és 5. sz. melléklet I. táblázat 3. pontjában biztosított jogkörében eljárva, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-ában, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével alakította ki. A Főosztály illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § (1) b) pontja, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése határozza meg.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény-és Talajvédelmi Osztály KEF/TAL/566-3/2016. számú szakvéleménye az alábbi indokolást tartalmazza: “A tárgyi EVD-ben foglaltak, szerint a beruházást mezőgazdasági területen valósul meg, szomszédos termőföldterületeket a beruházás nem érinti. A beruházás megvalósulása után almos trágyás állattartást kívánnak végezni, a- kötelezően előírt 6 havi trágyatároló műtárgy is megépítésre kerül. A. keletkező almos trágya felhasználása teljes, egészében, az ügyfél által művelt területeken tervezett tápanyag utánpótlásra. Az elhelyezés területei a Piliscsév 175/5 hrsz szántóként használni tervezett területrésze, illetve Piliscsév külterületén az ügyfél művelésében álló mezőgazdasági: területek,, melyek Összes nagysága közel 30 ha. Fentiek alapján megállapítható, hogy a mezőgazdasági, turisztikai és képzőközponton folytatott, tevékenység a környező termőföldeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja, így az elsőfokú talajvédelmi hatóság nem tett javaslatot előírásra. A szakkérdés vizsgálatával összefüggésben eljárási költség nem merült fel. A talajvédelmi hatóság hatásköréről a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági 10

feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015, (III* 30.) Korm.rendelet 1.§ (1) bekezdése, illetékességéről a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: Ket.) ,21.§ (1) c) pontja rendelkezik.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály KE-06D/EP/1308-3/2016. számú szakvéleménye az alábbi indoklást tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a „Piliscsév, 0175/5 és 0175/6 hrsz.; mezőgazdasági, turisztikai és képzőközpont előzetes vizsgálata” ügyében -a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III 30.) Korm. rendelet 28, § (I) bekezdése és 5. melléklete alapjánörökségvédelmi szakkérdés vizsgálatának kérésével kereste meg hatóságomat. Vizsgálandó kulturális örökségvédelmi szakkérdés: Kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően. A szakkérdés vizsgálata során a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015.(11.31.) MvM utasítás 24-27- §-ait, és a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának KEB/6/19I-3/2016. számú ügyrendje szerinti eljárásrendet alkalmaztam. A kiadmányozási jog a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának a kiadmányozás rendjéről szóló 6/2016. (III. 1.) számú utasításának 4. számú függelékén alapul.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10.164/1/2016. véleménye az alábbi indokolást tartalmazza: „Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság az általa javasolt előírásokat, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 5. § (1)-(4), 8. (2) § és 10.§ (1), 10/A. § (2), 13. § (1) és 22. § (4) bekezdései alapján határozta meg. Az eljárás során költség nem merült fel. Az ingatlanügyi hatóság hatásköréről a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (1) bekezdése, illetékességéről a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII.31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezik. A kiadmányozási jog a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III.31.) MVM utasítás 20. § (3) bekezdés b) pontján, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának 6/2016. (III.1.) számú utasításán alapul.” A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály XIV-G033/10624-2/2016. számú véleménye az alábbi indokolást tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresett a kérelmével, amelyben a Piliscsév 0175/5 és 0175/6 hrsz. turisztikai központ létesítésének ügyében a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése értelmében, a rendelet 5. számú melléklete L sz. táblázat 6. pontja alapján szakkérdés vizsgálatát kérte az erdészeti hatóságtól. A szakkérdés vizsgálata során az erdészeti hatóságnak erdő esetében vizsgálnia, kell az erdőre gyakorolt hatásokat, illetve, ha az eljárás során a vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az erdő igénybevétel engedély eshetőségét. A tervet megvizsgálva megállapítottam, hogy a turisztikai központ létesítése az erdőre gyakorolt hatások tekintetében csekély. Az erdészeti hatóságnál, amennyiben szükségessé válik, erdőterület kivonásával kapcsolatosan kell igénybevételi eljárást lefolytatni. Az igénybevétel kapcsán az erdőterület nem csökkenhet, mivel, jóváhagyás csak megfelelő térmértékű csere-erdőtelepítés elvégzése esetén engedélyezhető, így az erdőre gyakorolt hatások e tekintetében csekélyek. Az erdőterület 11

igénybevétele a rendelkezésre álló adatok alapján engedélyezhető. A Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályának illetékességét a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (11. 30.) Korm. rendelet 2 § (2) bekezdése állapítja meg.” Fentiek alapján a Hatóság megállapította, hogy a tevékenység hulladékgazdálkodási, földtani közeg védelme szerinti, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, táj- és természetvédelmi szempontból környezetre jelentős hatást feltételezhetően nem gyakorol, így környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a Khvr. 5. § (2) bekezdés ac) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon, a megállapított tényálláson, a szakhatósági állásfoglaláson, a szakkérdésekre adott véleményeken és a belföldi jogsegélyre adott válaszon alapul. Az eljárási költségről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóság szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A fellebbezési illeték mértékéről a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdései rendelkeznek, a megfizetésének módját 5. §-a szabályozza. A Hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 2. számú melléklet 2. pontja állapítja meg. Győr, 2016. augusztus 16. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából Dr. Buday Zsolt főosztályvezető h.

12