GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL A határozat jogerős: 2015.04.29. Iktatószám:
6952-5/2015.
Hiv. szám:
Ügyintéző:
dr. Sebő F. Dániel, Dr. Giczi Edina PhD.
Melléklet:
Tárgy:
PER’M’ 2000 Kft. KÜJ: 102618903 KTJ: 102068268 Környezetvédelmi bírság és kötelezés
HATÁROZAT
I.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) a PER’M’ 2000 Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2310 Szigetszentmiklós, Kolozsvári u. 74.; a továbbiakban: ügyfél) 9400 Sopron, Ipar krt. 21. szám alatt ingatlanon folytatott hulladékgazdálkodási tevékenységét (hasznosítás)
megtiltja.
II.
A kormányhivatal ezzel egyidejűleg az ügyfelet – környezetvédelmi bírság kiszabása helyett –
figyelmezetésben részesíti.
III. Az ügyfél jelen határozat I. fejezetében foglaltak teljesítésére annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul köteles.” IV. A kormányhivatal tájékoztatja az ügyfelet, hogy fenti kötelezettség megszegése esetén – amennyiben az az ügyfélnek felróható – a határozat végrehajtása mellett az ügyféllel szemben eljárási bírságot szabhat ki, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető.
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 328-031
V. A kormányhivatal a jogerőre emelkedését követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről.
VI. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel.
VII. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Az ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetéke 15.000,Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni; Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) által benyújtott fellebbezés illetékmentes.
INDOKOLÁS
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) ellenőrzést tartott az AB Skanditra Hungary Kft. (székhely: 9400 Sopron, Ipar krt. 21.) 9400 Sopron, Ipar krt. 21. szám alatti ingatlanán (a továbbiakban: ingatlan) 2014. november 28. napján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 88. §-a, 88/A. § (1) bekezdése és 89. § b) pontja alapján a hozzá beérkezett fenti ingatlanra vonatkozó zajvédelmi panaszbejelentést követően. Ellenőrzése során a hatóság megállapította, hogy a GYSEV CARGO Zrt. (székhely: 9400 Sopron, Mátyás király u. 19.) kezelésében lévő iparvágány mellett húzódó területen a HEINEKEN HUNGÁRIA Zrt. (székhely: 9400 Sopron, Vándor Sándor u. 1.; a továbbiakban: zrt.) nagymennyiségű sörösládát tárol, ahol az itt összegyűjtött selejtes sörösládák darálását is végezték 2014. novemberében. A darálási tevékenységet egy harmadik személy által üzemeltetett belga rendszámú járműre szerelt berendezéssel folytatták az ingatlan fedetlen területén délutáni-esti időpontokban, adott esetben hétvégenként is. Az így kapott darálékot – BIGBAG zsákokba történő helyezésüket követően – az ellenőrzés időpontjában is kamionra rakták. A helyszínen elmondottak alapján a selejtes sörös rekeszek darálására rendszerint az év végi időszakban kerül sor, ami egybeesik az ingatlan környékére vonatkozóan 2012. és 2013. tárgyévekben tett zajvédelmi tárgyú panaszbejelentések benyújtásával. A zrt. hulladékokkal kapcsolatos – 9400 Sopron, Vándor Sándor u. 1. szám alatti IPPC-engedéllyel rendelkező telephelyre vonatkozó – 2013. tárgyévi adatszolgáltatása alapján a hatóság azt állapította meg, hogy 709,382 tonna 15 01 02 azonosító kódú nem veszélyes hulladék került átadásra a PER’M’ 2000 Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2310 Szigetszentmiklós, Kolozsvári u. 74.; a továbbiakban: ügyfél) részére R3 jelű kezelési céllal; ugyanakkor sem a zrt. fenti adatszolgáltatása alapján, sem szoksásos éves IPPC-ellenőrzéseivel összefüggésben, sem a hatóság zrt. részére kiadott 4518-23/2009. sz. jogerős határozatába foglalt egységes környezethasználati engedélye (a továbbiakban: IPPC-engedély) felülvizsgálata során nem volt a hatóságnak tudomása arról, hogy a zrt. – tárolási kapacitás-problémái miatt – a sörgyártási technológiájából keletkező hulladékok számára külső raktárhelyiséget bérel, ahol a kezelési tevékenység is megvalósul. A hatóság a Ket. 46. § (1) bekezdése alapján megidézte mind a zrt., mind az ügyfél nyilatkozattételre jogosult törvényes képviselőit.
2
A 174-1/2015. sz. jegyzőkönyv felvétele során rögzítésre került, hogy a zrt. a GYSEV CARGO Zrt-vel kötött termékraktározási szerződése alapján szállítják a göngyölegeket a nevezett ingatlanra, ahol – azok selejtezését követően – helyszíni darálásra kerülnek átadásra az ügyfél részére, 2014. tárgyében mintegy 288,616 tonna mennyiségben. A 15 01 02 azonosító kódú nem veszélyes hulladékot nem mérlegelik a 9400 Sopron, Vándor Sándor u. 1. szám alatti telephelyen; ott kizárólag a darlámány utólagos visszamérése történik. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „A környezethasználó – az 1. § (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel.” A Khvr. 3. sz. mellékletének 107. a) pontja értelmében: „Nem veszélyes hulladék-hasznosító telep 10 t/nap kapacitástól.” A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ügyfél részére kiadott nem veszélyes hulladék hasznosítására vonatkozó 2670/05/2013. sz. jogerős határozatába foglalt hulladékgazdálkodási engedély (a továbbiakban: engedély) II. fejezetének 1. pontja alapján az ügyfél az egyes nem veszélyes hulladékok hasznosítására a 4220 Hajdúböszörmény, Kórház tér 1. (3308/11 hrsz.) alatti telephelyén túl Magyarország egész területén az adott hulladék keletkezésének helyszínén jogosult. Az engedély II. fejezetének 5. a) pontja értelmében: „A hulladék hasznosítása telepengedéllyel rendelkező telephelyen történik.” Az engedély III. fejezetének 2. pontjában emelt előírás értelmében: „A 2. pontban felsorolt hulladékok hasznosítható éves mennyisége 2.450 tonna/év, de amennyiben a hasznosítani kívánt hulladék mennyisége eléri a 10 tonna/nap mennyiséget, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében előzetes vizsgálat lefolytatását kell kezdeményezni az illetékes Felügyelőségen.” A jegyzőkönyvhöz mellékelt zrt. és ügyfél között kötött keretszerződés alapján az ügyfél napi 14,05 tonna/nap mennyiségű rekesz ledarálását vállalta. Az ügyfél elmondása alapján 2014. október 29. – 2014. november 25. napja között 286,616 tonna hulladékot daráltak le, azaz naponta mintegy 16,97 tonna mennyiséget. A hatóság azt is megállapította, hogy a zrt. IPPC-engedélye alapján – keletkezésük helyének megfelelően – kizárólag a 9400 Sopron, Vándor Sándor u. 1. szám alatti telephelyén gyűjtheti a 15 01 02 azonosító kódú nem veszélyes hulladékokat, melyek kezelését (darálással történő hasznosítását) is kizárólag itt végezheti – engedélye valamennyi előírásainak betartása mellett – az ügyfél. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 106. § (1) bekezdése értelmében: „Aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához – így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez – igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.” A Khvr. 26. § (1-3) bekezdései értelmében: „E rendeletben vagy hatósági határozatban foglalt határidőn túl jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a környezetvédelmi hatóság határozatában a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően a) korlátozhatja, b) felfüggesztheti, c) megtilthatja.
3
Ha az 1. § (3) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységet környezetvédelmi engedély nélkül, valamint d) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységet az előzetes vizsgálat lefolytatása nélkül, illetve az előzetes vizsgálatban hozott határozat alapján szükséges környezetvédelmi engedély nélkül kezdtek meg, akkor a környezetvédelmi hatóság a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéssel egyidejűleg a környezetvédelmi hatóság határozatában a tevékenység engedély, illetve előzetes vizsgálat nélküli folytatásának időtartamára a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer-százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.” A kiszabandó bírság összege:
50.000 (Ft.)
x
17 (nap)
=
850.000,-
A környezetvédelmi bírság összeg meghatározásakor a hatóság figyelembe vette, hogy a hulladékok nagy mennyiségben és visszatérően kerültek hasznosításra az ügyfél rendszeres üzletszerű tevékenységének keretein belül, mintegy (jogtalan) haszonszerzési céllal, ezért a bírság, mint a jogellenes magatartás szankciója mindenképp szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében. A hatóság a bírság összegének megállapításánál azt is figyelembe vette, hogy a jogsértő magatartás veszélyessége ugyan nem volt jelentős, azonban károsító hatásaként az ügyfél által – engedély nélkül – folyatott hulladékgazdálkodási tevékenység hatóság általi átláthatóságát nagymértékben csorbítja; ezáltal a térség hulladékgazdálkodási helyzetére statisztikai úton hatást gyakorolt. Környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás, illetve egyéb káresemény ugyan nem történt; ám a hatóság kiemelten értékelte a bírság összegének megállapítása során azon körülményt, miszerint az ügyfél elkövetett jogsértésével olyan jogtalan gazdasági előnyre tett szert – különös tekintettel egy előzetes vizsgálati eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakra, valamint a tervezett tevékenység alapjául szolgáló személyi és tárgyi feltételeket biztosító pénzügyi eszközök és azok garanciáinak biztosítására – a jogszabályi és egyéb hatósági előírásokat betartó hulladékgazdálkodókkal szemben, melynek pontos mértéke utóbb már nem meghatározható, ekképp nem is kompenzálható. A jogsértés következményeinek visszafordíthatóságának vizsgálata keretében a hatóság azt állapította meg, hogy az ügyfél által átvett hulladékok – a kezelési technológián átesve hasznosításra kerültek, ezáltal azok hulladékstátuszukat elveszítve termékként nem hulladékkezelők részére kerültek továbbadásra. Mindezek következtében a kezelési tevékenység irreverzibilis folyamataként – az elkövetett jogsértés következményeit „felszámolhatatlanná” tette. A Ket. 1. § (2) bekezdése értelmében: „A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos – ideértve gazdasági – érdekét szem előtt tartva jár el.” A hatóság a bírságösszeg kialakításánál azt is figyelembe vette, hogy az ügyfél – Cégjegyzék szerinti – törzstőkéje mindösszesen 500.000,- Ft, (azaz ötszázezer forint). A hatóság valamennyi fenti körülmény szerint értékelte a Ket. 94/A. § (1) bekezdésének a-b) és e-g) pontjaiban foglaltakat. A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. § f) pontja értelmében: „A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (3-5) bekezdései.” 4
A hatóság fentiek nyomán megállapította – miután a környezetvédelmi bírság kiszabására a Khvr. 26. § (3) bekezdése alapján kerülne sor –, hogy a Ket. 94. § (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, figyelemmel a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében: „Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné.” Fentiekre tekintettel a hatóság jelen eljárás hivatalbóli megindításáról döntött a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján, melynek értelmében: „Ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is.” A hatóság jelen eljárását 2015. március 11. napján indította meg az ügyféllel szemben, melyről, valamint az ügyfélnek a Ket. 51. §-a és 68. §-a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről 6952-2/2015. számon kibocsátott iratával – a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – értesítette az ügyfelet; azonban az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel – ide nem értve az ügyfél kis- és középvállalkozása státuszának megállapítására vonatkozó beadványt – a hatósághoz jelen határozat kibocsátásáig nem érkezett.
A hatóság eljárását megelőzően fentiek szerint vizsgálta a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá eljárása során – alábbiak szerint – azt, hogy az ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e:
A hatóságnak eljárása keretében vizsgálnia kellett, hogy az ügyfél a Kkvt. 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. Az ügyfél 6952-4/2015. szám alatt iktatott beadványában foglalt nyilatkozata szerint a Kkvt. 3. § (1) bekezdésének személyi hatálya alatt áll, melynek nyomán – figyelemmel arra, hogy korábbi jogsértése nem volt és a Kkvt. 12/A. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok sem állnak fenn – a hatóság megállapította, hogy a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van helye jelen eljárásban, melynek alapján – környezetvédelmi bírság kiszabása helyett – a rendelkező rész II. fejezetében foglaltak szerint; valamint a Khvr. 26. § (1-2) bekezdései alapján a rendelkező rész I. és III. fejezetei szerinti kötelezés kibocsátásáról döntött. A határozat rendelkező részének IV. fejezetében foglalt felhívást a hatóság az alábbi jogszabályhelyekre figyelemmel tette: A Ket. 6. § (2) bekezdése értelmében: „Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.” A Ket. 61. § (1-2) bekezdései alapján: Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető.
5
A Ket. 134. § d) pontja értelmében: „Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki.” A Ket. 135. § (2) bekezdése értelmében: „Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben magállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezéseket ismételten megszegi.” A Ket. 80/A. § (1) bekezdés i) pontja értelmében: „A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott.” (V. fejezet) A határozat rendelkező részének VI. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. §-ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. § alapján rendelkeznie kellene. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, melyről a hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az ügyfelet. Az ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetékének összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja alapján határozta meg a hatóság; Sopron Megyei Jogú Város (9400 Sopron, Fő tér 1.) által benyújtott fellebbezés az Itv. 5. § (1) bekezdés b) pontja értelmében teljes személyes illetékmentes. (VII. fejezet) A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése; illetékességét ugyanezen jogszabály 1. sz. melléklete IV. fejezetének 1. száma állapította meg. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 3. pontja értelmében a hatóság 2015. március 31. napján beolvadással megszűnt, általános jogutóda 2015. április 1. napjától a Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal; melynek hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét – a Ket. 21. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően – ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2015. április 08.
A kormánymegbízott nevében és megbízásából
Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
6
