GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 9396-10/2016.
Tárgy: GYŐR-SZOL Zrt.
Ügyintéző: dr. Karácsony Edina/ Winkler Anett Telefon: +36 (96) 524-000
Győr-Likócs, 0680, 0678/12, 0678/14 és 0679 hrsz. - Hulladékgazdálkodási engedély Mellékletek: Hiv. szám:
HAT ÁROZ AT
I.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 9024 Győr, Orgona u. 10.; KÜJ: 102719370; KTJ: 101606827; statisztikai számjel: 11693062-6420-114-08; a továbbiakban: Ügyfél) részére
engedélyezi
a Győr-Likócs, 0678/12, 0678/14, 0679 és 0680 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) történő nem veszélyes hulladékok előkezelését és hasznosítását az alábbiak szerint:
II. 1. Az engedélyezett tevékenység megnevezése: Nem veszélyes hulladék előkezelése: R12- Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében E 02-03 aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés), E 04-03 fázis szétválasztás (pl. emulzióbontás). Nem veszélyes hulladék hasznosítása: R3 – Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása.
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 328-031 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
2. A telephelyen előkezelhető és hasznosítható nem veszélyes hulladékok azonosító kódja, megnevezése és mennyisége: Azonosító kód
Hulladék megnevezése
02 01 07
erdőgazdálkodás hulladéka
500
03 01 05
fűrészpor, faforgács, darabos eselék, fa, forgácslap és furnér, amely különbözik a 03 01 04-től
500
19 08 05
20 02 01
települési szennyvíz tisztításából származó iszap
Mennyiség (tonna/év) Kezelési kód
E02-03, R3
3-3,5% szárazanyag tartalmú
14.500
E04-03, R3
95%-os iszap granulátum
500
R3
4.000
E02-03, R3
biológiailag lebomló hulladék
Összesen:
20.000
A tevékenység volumene (365 munkanappal számolva): 54.79 tonna/nap nem veszélyes hulladék kezelése. 3. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői: 3.1. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység: Az Ügyfél fenti telephelyén a Pannon-Víz Zrt. üzemeltetésében lévő Győr városi (bácsai) szennyvíztisztító telepről csővezetéken érkező, átlagosan 3,5 % szárazanyag tartalmú – rothasztással stabilizált – szennyvíziszap víztelenítését, faaprítékkal, oltóanyaggal történő bekeverését, zártcellás komposztálását, majd nyílt téri utóérlelését végzi. Az eljárás eredményeként talajjavításra alkalmas, 02.5/2733/11/2007. számon kiadott forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező Biomass Szuper Komszol komposzt keletkezik. A telephelyi technológia főbb lépései: 1. Víztelenítés: A csővezetéken érkező szennyvíziszap iszaptároló aknában kerül ideiglenes tárolásra. Innen időszakosan kerül kitáplálásra a dekanter centrifugás víztelenítő rendszerre. Az iszapvíztelenítő gépházban lévő 3 db centrifuga közül egyszerre 2 üzemel, de lehetőség van mindhárom centrifuga egyidejű üzemeltetésére is. A centrifugák egy műszakban, a hét minden napján üzemelnek. A víztelenítéshez kondicionáló szerként Acefloc típusú polielektrolitot adagolnak. A víztelenítésen átesett, átlagosan 24-26 % szárazanyag tartalmú szennyvíziszap csigasoron keresztül jut a komposztálócsarnokba (iszap fogadóba). 2. Bekeverés: Az iszap fogadó területéről a víztelenített iszapot homlokrakodóval rakják keverőgépbe, ahol a biológiai oxidációhoz szükséges oxigén hozzájutása érdekében iszap granulátummal (darabos szerkezet) és fa aprítékkal kerül összekeverésre, a komposzt keverék, kb. 40 %-os szárazanyag tartalmának elérése érdekében. A keverőben 5-10 perc alatt történik meg a háromféle anyag összekeverése. A szükséges keverési idő utána elkészül a komposztálásra kész keverék.
2
A telephelyen aprítással előkezelt fahulladékkal a keverék biológiailag bontható, hőtermelést fokozó szervesanyag tartalma növekszik. 3. Cellás komposztálás: A komposztálási tevékenység a cellás komposztáló épületben történik, ahol 2 sorban 5-5 db hőszigetelt, fémajtóval zárható cellák állnak rendelkezésre. A komposztálás termofil aerob biológiai folyamat. A cella bekevert keverékkel történő feltöltése után hőmérsékletmérő szondákat helyeznek el a keverékben (cella hátsó falában lévő furatokon keresztül, 1,5 m magasan), a levegőztetés befújó és elszívó ventillátorokkal történik. A befújó ventilátor a padozati csatornába süllyesztett ágvezetékeken nyomja a friss levegőt a komposztkeverék alá. Az elszívó ventilátor az elhasznált magas páratartalmú meleg levegőt távolítja el (összesen 2 db, 5 cellánként 1 db). A szervesanyag lebomlásakor keletkező hő a komposzthalmot felmelegíti (55-65 C°) és a hő hatására elpusztulnak az iszap patogén szervezetei, illetve a hőmérséklet miatt felgyorsul a szervesanyag lebomlása is. A hőszigetelt celláknak köszönhetően egyenletes a felmelegedés, a komposztálás 710 nap alatt végbemegy. A faapríték lazítja az iszap szerkezetét, a levegő átfújással pedig szabályozható a komposztágy hőmérséklete és a komposzt víztartalma csökkenthető. Az elszívott elhasznált levegő tisztítása két lépcsőben történik: 1. vizes mosón kerül átvezetésre (páratartalom csökken, vízben oldódó gázok megkötése), 2. biofilterre kerül (kellemetlen szagú gázok adbszorbeálódnak és mikroorganizmusok által lebomlódnak). A komposztálás végén a megemelt légadagolással visszahűtött cellatöltetet dobrostára ürítik, ahol a faapríték és a humifikálódott rész szétválasztásra kerül. A cellából kikerülő humifikálódott rész átrostálás után homogén, könnyen kezelhető anyaggá válik, melyet térbeton felülettel ellátott területen, prizmákban tárolnak a további kezelésig. A kirostálással a felhasznált apríték 80%-a visszanyerhető, a visszanyert aprítékot új keverékhez használják fel. 4. Beoltás: Az előállítandó késztermék megfelelő minőségének biztosítására 2,5 V/V%-ban Biomass Kappa elnevezésű mikrobiális oltóanyagot kevernek a prizmákban lévő komposztanyagba. 5. Utóérlelés: A komposzt további érlelése, átmeneti tárolása komposzttárolón (térburkolat) történik 3 m magas prizmákban, melyeket meghatározott időközönként homlokrakodó géppel átforgatnak. 10-12 hetes utóérlelést követően – megfelelőség esetén – a kiadott forgalomba hozatali engedély alapján minősítik. Évi várható mennyisége körülbelül 3.100 tonna. A termékké minősített komposzt Biomass Szuper Komszol néven lakossági, vagy nagyüzemi mezőgazdasági felhasználásra kerül értékesítésre termésnövelő anyagként. Felhasznált segédanyagok:
Acefloc polielektrolit Biomass Kappa oltóanyag
A komposztálási folyamat során, illetve a termékké minősítésig a komposzt 19 05 03 előírástól eltérő minőségű komposztként kerül nyilvántartásra. Amennyiben a folyamat végén a termékké minősítés nem megfelelőség miatt nem történik meg, a komposzt továbbra is 19 05 03 hulladékkódon kerül nyilvántartásra és arra engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadásra.
3
3.2. A hulladékgazdálkodási technológia környezetvédelmi jellemzői: 3.2.1. Hulladékgazdálkodás: A 02 01 07 és 03 01 05 hulladékok előkezelése (aprítás) során esetlegesen keletkezhet a hasznosítható technológiába nem bevihető hulladék, melyet másodlagos hulladékként 19-es főcsoportú hulladékként kell keletkeztetni és a további engedélyes hulladékkezelőnek történő átadásáról gondoskodni. Amennyiben a komposztálási folyamat végén a termékké minősítés nem megfelelőség miatt nem történik meg, a komposzt 190503 előírástól eltérő minőségű komposztként arra engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek kerül átadásra. A berendezések, gépek karbantartása, üzemeltetése során keletkező hulladék munkahelyi gyűjtőhelyen kerül gyűjtésre és onnan engedélyes hulladékkezelőnek történő továbbadásra. Az alkalmazottak ellátásából származó kis mennyiségű települési szilárd hulladékot gyűjtőedényben gyűjtik és közszolgáltatás keretén belül kerül elszállításra. 3.2.2. Levegő-tisztaság védelem: A tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települése a vonatkozó jogszabály melléklete alapján a 2. számú zónába tartozik. A tevékenységgel érintett terület Győr, külterület 0680, 0678/12, 0678/14, 0679 hrsz.-ú ingatlanok. A telephely Győrtől északkeleti irányban található. Közvetlen környezetében keleti és nyugati oldalán erdőterület északi és déli oldalán honvédelmi besorolású terület, déli irányban 1. számú elsőrendű főút húzódik. A telephelyen 2006 óta történik szennyvíziszap komposztálás. A telephelyen szennyvíziszapok, nyesedékek és faaprítékok hasznosítását végzik. A telephelyen hasznosítani kívánt nem veszélyes hulladékok éves mennyisége 20.000 tonna, napi 54,7 tonna. A szennyvíziszapot először víztelenítik, majd faaprítékkal és oltóanyaggal összekeverik, először zártcellás (10 db cellában) komposztálás, majd nyílt színi utóérlelése történik. A komposztálás lényegét jelentő termofil aerob biológiai folyamatok során a szervesanyagok lebontása során hő keletkezik, amely hatására elpusztulnak az iszap patogén szervezetei, és felgyorsul a szervesanyagok lebomlása. A komposztálási idő 7-10 nap. Az elszívott elhasznált levegő tisztítása két lépcsőben történik. Először vizes mosón kerül átvezetésre, ahol lekondenzál a levegő páratartalmának nagy része, megkötődnek a vízben oldódó gázok, ezután a biofilterre kerül, ahol adszorbeálódnak a kellemetlen szagú gázok, majd mikroorganizmusok által lebontódnak. A telephelyre a hulladék beszállítása folyamatosan történik az év során, a kiszállítás főként tavaszi és őszi időszakban. A telephelyen vonatkozó jogszabály szerinti légszennyező diffúz és pontforrás nem létesül. Számítások alapján az ülepedő por a munkavégzés helyétől 67 méteren belül kiülepedik. Ez minősül hatásterületnek. A tevékenységgel kapcsolatos közúti szállítás a 1. számú úton történik. A várható napi forgalom az üzemelés során nem növeli meg számottevően a közlekedésből adódó légszennyezést. A kibocsátott kipufogógáz a közlekedési utakon csak csekély mértékű többlet légszennyezést okoz. A jogszabály szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt a létesítési területen és a szállítási útvonalon a számítások alapján nem lép fel. 3.2.3. Zajvédelem: A tevékenység a vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó környezeti zajkibocsátással jár. A 4577/2016. számon lefolytatott előzetes vizsgálati eljárásban benyújtott dokumentációk alapján megállapítható, hogy a telephely zajkibocsátását a technológiai zajforrások (biofilterek ventilátorai, keverőgép, komposztáló cellák szellőző ventilátorai, centrifugák, dobrosta), a munkagépek (teleszkópos rakodógép, gumikerekes homlokrakodó) és szállítójárművek határozzák meg. A zajforrások épületen belül és szabadtérben is üzemelnek. A telephelyen a tevékenységet nappali és éjjeli időszakban végzik. Az előzetes vizsgálat zajvédelmi munkarésze alapján a telephely zajkibocsátása megfelel az előírásoknak, a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területen – a telephelytől északkeleti irányban Győr-Likocs lakóterületén és a telephelytől északnyugati irányban Győrszentiván üdülőterületén, valamint a déli irányban található
4
Hajléktalanokat Segítő Szolgálat épületénél – a zajterhelési határértékei teljesülnek. A tevékenység zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő épület, területet, így a telephelynek nem kell rendelkeznie zajkibocsátási határértékkel. A zajvédelmi hatásterület a telephely középpontjától számítva 170 m-es sugarú kör, amely az alábbi ingatlanokat érinti: Győr, külterület 0728, 0751, 0678/10, 0678/9, 0678/8, 0678/7, 0678/3, 0678/4, 0729/1, 0729/2, 0749/4, 0747/9, 0681/2 hrsz.-ú ingatlanok. 3.2.4.Természetvédelem: Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. 3.3. A hulladékgazdálkodást szolgáló személyi feltételek: A telephelyen foglalkoztatottak összes létszáma 5 fő, 2 műszakban folyik a munka. Az egy műszakban dolgozók létszáma: 3 fő (1 művezető, 1 nehézgépkezelő, 1 technológiai gépkezelő). A telep szakmai irányítását környezetmérnök végzettségű munkatárs végzi, illetve az Ügyfél környezetvédelmi megbízottat is foglalkoztat. 3.4. A hulladékgazdálkodást szolgáló tárgyi feltételek:
Hiller típusú centrifugák Polielektrolit oldó berendezés JOKER típusú dobszita Hídmérleg: VSH-200 CS típusú, 12x3 méteres méretű, 40 tonna méréshatású MANITOU MLT 741 120 LSU típusú teleszkópos rakodógép Ecostan Mobil keverőgép Doppstadt Mobil dobrosta Willibard mobil aprítógép Liebherr gumikerekes rakodógép
3.5. A telephelyre vonatkozó műszaki jellegű információk: A hulladékgazdálkodási tevékenység a Győr, külterület 0680., 0678/12., 06478/14. és 0679. hrsz. alatti 2 telephelyen történik, a komposztálási technológia létesítményei a 0680. hrsz.-ú, 2 ha 8827 m nagyságú ingatlanon találhatóak. A hulladékok nyomócsövön (csővezetéken), illetve az Ügyfél saját tevékenységéből (zöldterület rendezése, kivitelezése) és más gazdálkodó szervezetektől teherjárműveken kerülnek a telephelyre. A telephely kerítéssel körbekerített, zárható kapuval rendelkezik, vezetékes és ásott kútvízzel ellátott, villamosenergia-ellátás rendelkezésre áll. A telephelyen rendelkezésre álló létesítmények: Iszaptároló medence (akna): 50 m3-es, a csővezetéken érkező iszaphulladékot fogadja, 2 Cellás komposztáló épület (576 m ) és további részei: 2 sorban 5-5 db cella. A cellasorok közötti fedett, 10 m széles folyosó a munkagépék mozgásának területe. Munkacsarnok (577,8 m2 területű és 4,4 m belmagasságú): a munkagépek elhelyezésére (keverőgép, rostálógép, stb.), a segédanyagok tárolására, a szállító járművek mozgására szolgál. 2 A használt levegő ammónia mentesítésére szolgáló helyiség (43 m ) A villamos kapcsolószekrény elhelyezésére szolgáló épületcsoport.
5
A befújó ventillátorok kezelőfolyosói (67,75 m2) Iszapvíztelenítő gépház (cellás komposztálóval összeépült, belmérete 158,9 m2): a dekanter centrifugás víztelenítő rendszer (3 db centrifugával) működtetésének helye Csurgalékvíz átemelő (akna mérete: 44,46 m3): a telepen csatornahálózattal összegyűjtött szennyvizeket, illetve a szennyezett csapadékvizeket az átemelő juttatja vissza a bácsai szennyvíztisztító telepre. Faapríték tároló (211,05 m2): esővédő tetővel ellátott, három rekeszből álló tárolóhely. Hulladék tároló helyek: összesen 17.000 m2 területű összefüggő szilárd burkolattal ellátott Komposzttároló tér: 6.000 m2 betonozott terület (200 m2 fedett), a minősített termék tárolására, Belső közlekedési utak Csapadékvíz tároló medence, (187,3 m3) Kiszolgáló épület 40 tonnás méréshatárú hídmérleg
1db komposztáló cella paraméterei: Hőszigetelt, fémajtóval zárható 40,48 m2 alapterületű, 4,40 m belmagasságú, dobozszerű, vasbeton. Az alaplemez, oldalfalak és a födém szendvicsszerkezetű: két 15 cm vasbeton fal között 10 cm vastag ASROTHERM hőszigetelő réteg van, a cella találkozási pontokban 40x40 cm átmérőjű vasbeton oszlopokkal. 2 darabból álló nyitható, hőszigetelt acélkapukkal rendelkezik. A cella alapozása: sávalap, melynek felső fele 40 cm-re vasbeton talpgerendaként van kialakítva. A cella padozatának rétegei: 20 cm homokos kavics Acélhálóval erősített aljzatbeton 10 cm hőszigetelő ASROTHERM hőszigetelés 6 cm szigetelést védő beton 45 cm vasbeton lemez, melyben 15 cm széles és 15-20 cm mély vályúk vannak kiképezve. A cella födém rétegei: 180 cm vastag vasbeton lemez 10 cm vastag ASROTHERM hőszigetelés 13-36 cm lejtbeton perlitbetonból 3 réteg kátránypapír (bitumenkezeléssel) gyöngykavics szórással A telephely térburkolata egyirányú lejtéssel épült a kialakított betonfolyóka, illetve ráccsal fedett vályúk felé. A szennyezett csapadékvíz a folyókán, illetve ráccsal fedett vályúkun át a csapadékvíz tározó medencébe jut, ahonnan a szennyvíztisztító telepre kerül visszatáplálásra. A szükséges helyeken – a környezet szennyezésének elkerülése végett – a burkolat kiemelt szegéllyel készült.
6
A hulladéktároló helyeken egyidejűleg gyűjthető hulladék mennyisége: Azonosító kód
Megnevezés
Gyűjtés módja
19 08 05
települési szennyvíz tisztításából származó iszap
50 m -es iszaptároló aknában
02 01 07
erdőgazdálkodás hulladéka
03 01 05
fűrészpor, faforgács, darabos eselék, fa, forgácslap és furnér, amely különbözik a 03 01 04-től
17000 m -es összefüggő szilárd burkolattal ellátott nyílt területen
20 02 01
biológiailag lebomló hulladék
Max. egy időben gyűjthető mennyiség (tonna)
3
50
2
5.000
Összesen:
5.050
A 6.000 m2 nagyságú betonozott komposzttároló téren (200 m2 fedett) a termékké minősített komposztprizmák tárolása történik, egyszerre kb. 6000 t komposzt tárolására alkalmas. 3.6. A hulladékgazdálkodást szolgáló pénzügyi feltételek: Az
Ügyfél
a
hulladékgazdálkodási
tevékenységéhez
környezetszennyezésre
kiterjedő felelősség-
biztosítással és a tevékenység végzéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel rendelkezik. III. Az Ügyfél köteles betartani és betartatni az eljáró Hatóság alábbi környezetvédelmi előírásait: 1. A hulladékgazdálkodási tevékenységet a legkisebb terhelést előidéző, a környezet veszélyeztetését és szennyeződését kizáró módon kell végezni. 2. A telephelyen a hulladékkezelésre átvett nem veszélyes hulladékok egyidejűleg gyűjthető mennyisége: 5.050 tonna. 3. A képződő komposzt egyidőben gyűjthető mennyisége nem haladhatja meg a telephelyen műszaki védelemmel ellátott gyűjtőhelyek összes befogadó kapacitását 6.000 tonnát. 4. A kezelésre átvett, kezeletlen hulladékok a telephelyen legfeljebb 1 évig gyűjthetők, ezt követően a hulladékok jogerős engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásáról gondoskodni kell. 5. A tevékenység során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokat kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen kell gyűjteni, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben, a környezet szennyezését kizáró módon, legfeljebb fél évig. 6. A termékfelelősség, valamint a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján, amennyiben a hasznosítási tevékenység során keletkező termék minősége nem megfelelő, termékként történő értékesítése nem megoldható, úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell. 7. A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó, a megfelelés igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszer tanúsítását akkreditált tanúsító szervezettel el kell végeztetni. A hulladékstátusz
7
8. 9. 10. 11.
12. 13.
14. 15. 16. 17.
megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert az arra feljogosított tanúsító szervezettel negyedévente ellenőriztetni kell. A kezelési művelet során esetlegesen keletkező másodlagos hulladékokat a keletkezési tevékenység szerinti fő- (19-es) és alcsoportba kell besorolni. A kezelési tevékenységről sorszámozással ellátott – 10 évig nem selejtezhető – üzemnaplót kell vezetni a telephelyen, melynek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a telephelyen átvett szennyvíziszap mennyisége, az egyes cellákba való betárolás időpontjai, betárolt hulladékok fajtája, hulladékkódja, mennyisége, szárazanyag tartalma, a cellákban végzett technológiai műveletek megnevezése, időpontja (pl. levegőztetés időpontjai, kitárolás időpontja) a rostálással kapott hulladékok kódja a termékké minősített komposzt mennyisége, értékesítés napja, mennyisége Az előkezelésre váró és az előkezelésen átesett hulladékokat, valamint a minősített felhasználásra váró termékeket egymástól jól elkülönítve kell deponálni. A kezelésre átvett és keletkező hulladékokról a vonatkozó jogszabály szerinti nyilvántartást kell vezetni, illetve a rendelet előírásai szerinti adatszolgáltatást kell a környezetvédelmi hatóság felé teljesíteni. A nyilvántartást, bizonylatot az engedélyes legalább 5 évig – veszélyes hulladék esetén 10 évigköteles megőrizni. A tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A káreseményt követően meg kell vizsgálni, hogy a földtani közeg, a felszín alatti víz elszennyeződötte. A környezeti károk elhárítására szolgáló biztosítási szerződés az engedélyezett tevékenység befejezéséig nem mondható fel. A komposztáló telep csak az üzemeltetési szabályzatának Hatóság általi jóváhagyását követően üzemeltethető, melyben foglaltakat be kell tartani. Az Ügyfél köteles az engedélyben meghatározott feltételekben bekövetkező változást azok bekövetkezését követő 15 napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyásának feltételei: Az Ügyfél az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység folytatásának megszüntetését, befejezését – a megszüntetést, befejezést megelőzően legalább 30 nappal – a Hatóságnak köteles bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg az Ügyfélnek a Hatósághoz benyújtandó dokumentációban be kell mutatnia a hulladékgazdálkodási tevékenysége következtében a környezetet ért hatásokat, továbbá szükség esetén a monitoringra, utógondozásra vonatkozó tervet. Igazolnia szükséges, hogy a telephelyén hulladék nem maradt, azok kezeléséről gondoskodott.
Levegő-tisztaságvédelmi előírások: 1. A diffúz légszennyezés kialakulását el kell kerülni. 2. A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell. 3. A tevékenység végzése során törekedni kell a szállítójárművek, rakodógépek kipufogógáz kibocsátásának csökkentésére. 4. A telephely területét rendszeresen takarítani kell, a szilárd anyag (por, granulátum) terjedését takarítással, locsolással, vízpermettel meg kell akadályozni. 5. A telephely üzemelése során a hulladék esetleges szétszóródást el kell kerülni.
8
Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 1. Amennyiben a telephely működése során a zajforrás, telephely üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a zajforrás, tevékenység hatásterülete érint védendő területet vagy épületet és így az engedélyezés során megállapított feltételek a tevékenység folyatatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a Hatósághoz. IV. 2016. tárgyévre vonatkozóan a felügyeleti díj arányos részét (a teljes tárgyévre vonatkozó 40.000,-Ft időarányos részét jelen határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően 2016. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan) kell megfizetni jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a környezetvédelmi hatóság részére a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-00299633-00000000 sz. számlára (a továbbiakban: kincstári számla) történő átutalással. Az Ügyfél 2017. tárgyévtől kezdődően köteles a tárgyév február 28. napjáig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizetni a kincstári számlára történő átutalással, melynek összege 40.000,- Ft, (azaz negyvenezer forint). V. 1. Az eljárásban közreműködő szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: 1.1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – mint területi vízügyi hatóság – 35800/7641-1/2016. ált. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), a GYŐR-SZOL Zrt. (9024 Győr, Orgona u. 10.) kérelmére, Győr külterület 0680, 0678/12, 0678/14, 0679 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyén, a Likócsi komposztálótelepen folytatott nem veszélyes hulladék hulladékhasznosítási tevékenység tárgyában indult hatósági eljárásban megküldött 9396-5/2016. hivatkozási számú szakhatósági megkeresésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint elsőfokú vízügyi hatóság (a továbbiakban: hatóság) az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A nem veszélyes hulladékgazdálkodási tevékenység engedélyezéséhez előírásokkal hozzájárulok. 1. A tevékenység végzése nem veszélyeztetheti a felszíni és felszín alatti vizek állapotát. 2. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a szivárgás- és szennyezésmentes tárolásról. 3. Be kell tartani a H-1547-12/2007. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat. 4. A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a vonatkozó jogszabályban megadott „B” szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. 5. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni - a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett - a hatóságnak. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg” 1.2. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője – mint helyi környezet – és természetvédelmi szakhatóság 60533-2/2016 számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Győr-Szol Zrt. (9024 Győr, Orgona u. 10.) Győr-Likócs, 0680, 0678/12, 0678/14. és 0679. hrsz. alatti telephelyéhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási engedélye (szennyvíziszap komposztálással történő
9
hasznosítása) ügyében folytatott szakhatósági eljárást - a helyi természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgált — hatásköröm hiányában megszüntetem. Eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” 2. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 2.1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya a GY-02/NEP/09632-4/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „T. Cím megkeresésére a GYŐR-SZOL Zrt. (székhely: 9024 Győr, Orgona u. 10) hulladékgazdálkodási tevékenysége tárgyában megküldött dokumentációban, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és Igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015.(111.30.) Korm. rendelet 8. számú melléklet I. táblázatának 2. pontjában meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A dokumentációban foglaltak alapján a GYÖR-SZOL Zrt. részére a Győr-Likócs, 0680, 0678/12, 0678/14 hrsz-ú telephelyén végzett szennyvíziszap komposztálással történő hasznosítása tevékenységre vonatkozó engedélyezés tárgyában közegészségügyi szempontból kifogást nem emelek.” VI. 1. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonja, ha a) az engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn, b) az engedély jogosultja az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel felhagy, azt megszünteti, c) a hulladékgazdálkodási tevékenység folytatása a környezet veszélyeztetésével, szennyezésével, károsításával jár. 2. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonhatja, ha a) az engedély jogosultja nem tesz eleget a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelezettségének, b) megállapítja, hogy az engedélyt kérelmező a kérelemben valótlan adatokat szerepeltetett és az engedély kiadását ez érdemben befolyásolta, c) az engedély jogosultja a tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja, d) az engedély jogosultja a hatósági ellenőrzést akadályozza. 3. A környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi az Ügyfelet, ha a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, vagy c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol.
10
VII. Jelen nem veszélyes hulladékok előkezelésére és hasznosítására vonatkozó engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve 2021. október 31. napjáig hatályos. Amennyiben az Ügyfél az engedélyezett tevékenységét jelen engedély időbeli hatályának lejárta után is folytatni kívánja, úgy új engedély iránti kérelmét a jogszabályban előírt mellékletekkel ismételten be kell nyújtania a Hatósághoz fenti határidő lejárta előtt legalább 75 nappal.
VIII. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért megfizetett 5900.000,- Ft, (azaz ötszázkilencven-ezer forint) összeget, mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél. IX. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az első fokú Hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 295.000,- Ft, (azaz kettőszázkilenvenöt-ezer forint), melyet a Hatóság kincstári számlájára történő átutalással kell megfizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg.
INDOKOLÁS
A GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 9024 Győr, Orgona u. 10.; KÜJ: 102719370; KTJ: 101606827; statisztikai számjel: 116930626420-114-08; a továbbiakban: Ügyfél) a nem veszélyes hulladék előkezelésének és hasznosításának engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság). A tárgyi telephelyen kezelni kívánt évi 20.000 tonna hulladékmennyiségre vonatkozóan előzetes vizsgálati eljárás került lefolytatásra. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a 4577-8/2016. számú végzéssel kijavított 4577-4/2016. számú határozattal lezárta melyben megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn. A kérelemnek a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-a, 7. § (1) bekezdése, 8. §-a és 9. § (1) bekezdése szerinti összevont jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatát követően a Hatóság a következőket állapította meg: A kérelmezett eljárásért a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése alapján fizetendő igazgatási szolgáltatási díjnak Rend. 1. sz. melléklete 5. és 7. főszáma alapján megállapított összegét az Ügyfél igazoltan megfizette. A Hatóság utólagos bizonylatolási jogosultsága és kötelezettsége a Rend. 5. § (5) bekezdése alapján áll fenn.
11
A Ket. 29. § (3) bekezdése a) pontja alapján a Hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek. A Ket. 44. § (4) bekezdése továbbá a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr. ) 31. § (3) bekezdése alapján a Hatóság megkereste az ügyben hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, melyek a következő állásfoglalásokat adták ki:
A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a hatóság e határozat V. fejezetének 1. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 9396-5/2016. hivatkozási számú megkeresésével a GYŐR-SZOL Zrt (9024 Győr, Orgona u. 10.) kérelmére, Győr külterület 0680, 0678/12, 0678/14, 0679 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyén, a Likócsi komposztálótelepen folytatott nem veszélyes hulladék hulladékhasznosítási tevékenység tárgyában indult hatósági eljárásban hatóságunkat szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött dokumentáció és benyújtott engedély kérelem alapján az alábbiakat állapítottam meg: A kérelmező hulladékgazdálkodási engedélyekkel rendelkezik nem veszélyes hulladékra vonatkozóan (2675-17/2010.; 3255-13/2010.) tevékenységét ez alapján végzi. A telephelyen folytatni kívánt hulladékhasznosítási tevékenység sem felszíni, sem felszín alatti vizeket nem érint. A tevékenységgel érintett terület kijelölt, üzemelő vízbázis védőterületét nem érinti. A telephely már rendelkezik H-l 547-12/2007. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Az előírások betartása esetén a felszíni, felszín alatti vizek és a talaj szennyezése nem valószínűsíthető. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott iratanyag érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésén és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A csapadékvizek szikkasztására vonatkozó előírásomat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10.§-a, valamint a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján írtam elő. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni Önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A hatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, továbbá a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése és 8. sz. melléklet II. táblázata, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a közigazgatási hatósági
12
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 33 § (8.) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.” Győr Megyei Jogú Város Jegyzője, mint helyi környezet- és természetvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat V. fejezetének 2. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság a tárgyban megjelölt ügyben folytatott eljárása során szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg hivatalunkat 2016. szeptember 27. napján érkezett levelével, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Kormány rendelet (továbbiakban: Kr.) 31. § (3) bekezdése és 8. sz. melléklete II. táblázatának 3. pontja alapján. A megkereséshez csatolt dokumentációt a Kr. hivatkozott rendelkezései alapján a helyi természetvédelmi szakkérdésre kiterjedően vizsgáltam és az alábbi megállapításokat tettem: A tárgyi tevékenység - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) Ök. rendeletében, a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V 28.) Ök rendeletében meghatározott - helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint, azaz tárgyi eljárásban szakhatósági jogkörrel hatóságunk nem rendelkezik. Fentiekre tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárást megszüntettem. Illetékességemet a Két. 21. § (1) bekezdése b) pontja alapján állapítottam meg. Eljárási költség a Ket. 44. § (4) bekezdés alapján hivatalunknál nem merült fel. A végzés elleni fellebbezést a Ket. 98. § (2) bekezdése alapján zártam ki.” Fentiek alapján a Hatóság megállapította, hogy a nem veszélyes hulladék előkezelésére és hasznosítására vonatkozó kérelem a teljesített hiánypótlási felhívásokat követően megfelel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban Ht.), a Hr. 9. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, ezért a Hatóság – a Hr. 9. § (2) bekezdésének, valamint 14. § (3) bekezdésének megfelelően – a Ht. 15. § (2) bekezdése, valamint 62. § (1) bekezdése, 80. § (1) bekezdése, a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003.(XII.29.) KvVM rendelet vonatkozó előírásainak, a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet vonatkozó előírásainak, továbbá a Ket. 71. § (1) bekezdése és 72. § (1) bekezdése alapján jelen határozatával hulladékgazdálkodási engedély kiadásáról döntött. Jelen határozat II. fejezetének 3.2.2. pontja a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Lr.) előírásain; 3.2.3. pontja a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zvr.) előírásain alapul. A szakkérdések vizsgálata az alábbi jogszabályhelyeken alapul: A szakkérdés vizsgálata a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015.(111.30.) Korm. rendelet, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás 24-26.§-ain alapul. Jelen határozat III. fejezetében foglalt előírások az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapulnak: Hulladékgazdálkodási előírások:
13
1. 2. 3. 4. 5.
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
Ht. 4. §-a, Hr. 9. § (2) bekezdés b) pontja, Ht., Ht. 12. §-a, az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hlr.) 13. § (10) bekezdése, Hr. 9. § (2) bekezdés b) pontja, a Ht. 3. § (1) bekezdés b) pontja, a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:550-559. §-ai, Ht. 9-10. §-ai, A hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 5. és 7. pontja, Ht. 82. §-a, Hlr. 19. § (2) bekezdése, Ht. 65. § (1) bekezdése, Ht. 65. § (4) bekezdése, A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 8. § (1)-(2) bekezdései, a Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontja, Ht. 71. §-a, Hr. 14. § (1) bekezdése, Hlr. 22. § (4) bekezdése, Hr. 14. § (1) bekezdése, Hr. 9. § (2) bekezdés f) pontja, 14. § (2) bekezdése, a 15. § (29 bekezdés b) pontja és 15. § (3) bekezdése
Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1-5. Lr. 4. §, 26. § (2) bekezdése és 28. § (2) bekezdése Zajvédelmi előírás: Zvr. 10. § (1) és 11. § (1) bekezdése és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. § és 2. számú melléklete Az Ügyfél a tevékenység végzésére az Allianz Hungária Zrt.-nél 169082652 számon kötött kombinált felelősségbiztosítási kötvénnyel rendelkezik, valamint csatolta pénzügyi mérlegét. A IV. fejezet előírásait a Ht. 82/A. § (1) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja állapítja meg. Az VI. fejezet 1-2. pontjaiban foglalt engedély visszavonásáról szóló rendelkezések a Hr. 15. § (1)-(2) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Ht. 86. § (1) bekezdése, valamint a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak határozzák meg. Jelen engedély időbeli hatályát a Hatóság a Ht. 79. § (1) bekezdése alapján állapította meg, melynek értelmében: „Hulladékgazdálkodási engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható.” A jelen határozatba felsorolt hulladékok körét a Hatóság a VM rendelet szerint felsorolt azonosító kódszámok alapján állapította meg.
14
Jelen határozat VIII. fejezete a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozat elleni fellebbezés jogát a Ket. 98. § (1) bekezdése, valamint a Ket. 99. § (1) bekezdése biztosítják, melynek igazgatási szolgáltatási díját Rend. 2. § (5) bekezdése alapján állapítja meg. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslat útját a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg. A Hatóság hatáskörét a Kr. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2016. október 15. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
15
