GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:

527-29/2016.

Tárgy:

Ügyintéző:

dr. Tatár Beatrix Margit Pulai Judit Orosvári Tamás Tarjányi István Takácsné Németh Éva Sulyok Zoltán Pandur László (96) 524-000

Mellékletek:

Esztergom, Észak-dunántúli Vízmű Zrt. „Esztergom város és agglomeráció szennyvíztelep iszapkezelés technológiai fejlesztésére” vonatkozó előzetes vizsgálat -

Hiv. szám:

-

Telefon:

HATÁROZAT

I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. (2800 Tatabánya, Sárberek 100.) által benyújtott, az „Esztergom város és agglomeráció szennyvíztelep iszapkezelés technológiai fejlesztés” környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja a következőket:

1. A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Engedélyes neve: Engedélyes címe: KÜJ: KTJ: Telephely neve: Helyrajzi száma:

Észak-dunántúli Vízmű Zrt. 2800 Tatabánya, Sárberek 100. 100262629 101050112 Esztergom Szennyvíztelep 2500 Esztergom külterület 0930/2 hrsz.

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031 E-mail: [email protected] - Honlap: www.kormanyhivatal.hu

2. A tevékenység ismertetése: 2.1. Jelenlegi tevékenység: A telep mértékadó hidraulikus terhelése 6000 m3/d, a telep mértékadó lakosegyenértéke 30000 LE. A telep tisztítási technológiája az alábbi egységekből áll: 1. Mechanikai tisztítás: rácsszemét eltávolítás, homokeltávolítás, előülepítés. 2. Eleveniszapos biológiai tisztítás: finombuborékos mélylégbefúvásos levegőztetéssel, iszap-recirkuláció. 3. Primer és fölösiszap együttes kezelése: gravitációs sűrítés, gépi iszap-víztelenítés. 4. Szippantott szennyvíz fogadása. 2.2. Tervezett tevékenység: Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. által az Esztergom, külterület 0930/2 hrsz. alatti telephelyre vonatkozóan benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján Esztergom város és agglomeráció szennyvíztelep iszapkezelés technológiai fejlesztésének célja, a jövőben a szennyvíztisztítás eredményeképpen keletkező nyers- és fölösiszapok energiatartalmának zöldenergiaként való hasznosítása, anaerob rothasztással történő biogáz, illetve ebből villamos energia előállítása. A keletkező biogáz elsősorban elektromos energia termelésére, s egyben a keletkező hulladék hő a technológiai hőigények kielégítésére és az épületek fűtésére szolgál. Az elektromos energia termelése és a kapcsolt hőenergia termelése gázmotorban történik. A tervezett gázmotor elektromos teljesítménye 80 kW. A megtermelt elektromos energiát a telepi elektromos rendszerbe vezetik. A dokumentáció alapján az építés és a próbaidő becsült időtartalma: 1,5 év. A kivitelezés megkezdése 2017. első fele.

3. Az engedélyezési eljárás menete: 3.1. A Hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 3.2. Az üzemeltetés - próba vagy folyamatos egyaránt - hulladék hasznosítási tevékenységre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély birtokában kezdhető és végezhető. 3.3. A tevékenységet a 1182-2/2016. számú jogerős levegőtisztaság-védelmi engedélyben foglaltak betartásával lehet végezni.

4. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít.

II. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/12-1/2016.ált. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 18246-4/2015. számú megkeresése alapján az Északdunántúli Vízmű Zrt. (2800 Tatabánya, Sárberek 100.) kérelmére, az Esztergom települési szennyvíztisztító telepen meglévő iszapkezelési technológia fejlesztésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárásban a Győr-Moson-Sopron

2

Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból az alábbi feltételek közlésével hozzájárul. A tervezett vízimunkák elvégzése, illetve vízilétesítmények (rothasztó műtárgyak, kigázosító medence, tároló medencék, iszap víztelenítés) megépítése és rendeltetésszerű üzemeltetése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1999. (V. 22.) Korm. rendelet 3. és 5. §-a alapján vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozik. A vízjogi engedélyes tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit „a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről” szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmazza.  A tervezett tevékenység során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére, esetleges haváriai eseményt a kárelhárítás haladéktalan megkezdése mellett azonnal be kell jelenteni a Győr-Moson-Sopron Megyei katasztrófavédelmi Igazgatóságnak.” A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.” 

III. Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az alábbi véleményt adta: 1. Esztergomi Közös Önkormányzati Városfejlesztési Osztálya 6630-2/2016. számon a következő állásfoglalást adta: „Esztergom Város önkormányzat jegyzője (2500 Esztergom, Széchenyi tér. 1.) nevében az 527-4/2016. iktatószámon érkezett belföldi jogsegély kérelemre az alábbi véleményt adom: Helyi környezet- és természetvédelmi szempontból: Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. „Esztergom város és agglomeráció szennyvíztelep iszapkezelés technológiai fejlesztésére" vonatkozó előzetes vizsgálatban az Esztergom 0930/2 hrsz.-ú ingatlanon tervezett fejlesztés megvalósítása a helyi környezet- és természetvédelmi előírásokkal nem ellentétes, az ingatlanon védett természeti terület és érték nem található.” 2. Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője 9886-2/2016. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. (2800 Tatabánya, Sárberek 100.) „Esztergom város és agglomeráció szennyvíztelep iszapkezelés technológiai fejlesztésére” vonatkozó előzetes vizsgálat ügyében a településrendezési eszközök való megfelelésről az alábbi tájékoztatást adom. A tárgyi tervezett fejlesztéssel érintett ingatlan Esztergom, 0930/2 hrsz.-on (szennyvíztisztító telep), úgynevezett „Északi” városrészén található. Tájékoztatjuk, hogy tárgyi ingatlanra Esztergom Város Önkormányzata jelenleg nem rendelkezik helyi építési szabályzattal és szabályozási tervvel Esztergom Város önkormányzatának Képviselő-testülete által többször módosított 563/2004. (XII. 9.) esztergomi öh. határozatával elfogadott Esztergom Város Településszerkezeti Tervében (TSZT) az ingatlan jelenleg beépítésre nem szánt „Különleges hulladék elhelyezésére szolgáló terület (Kh)” besorolású. Továbbá tájékoztatom, hogy az ingatlan régészeti lelőhellyel érintett. Megállapítom, hogy a tervezett tevékenység Esztergom város településrendezési eszközével (TSZT) összhangban van.”

3

3. Esztergomi Város Önkormányzati Hivatal Jegyzője 9928-2/2016. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Esztergom, Visegrádi út 0930/2 hrsz-on tervezett Esztergom város és agglomeráció szennyvíztelep iszapkezelés technológiai fejlesztésére vonatkozó előzetes vizsgálat dokumentációjának átvizsgálását követően megállapítást nyert, hogy a tervezett tevékenység megfelel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásainak, és az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (továbbiakban: Étv.) 18. § (2) bekezdése szerint előírt illeszkedés szabályainak; a célzott hasznosítás jellege, a tervezett iszapkezelési technológia az ingatlanon illeszkedik a meglévő környezethez.”

IV. A környezet- és természetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály KE/067/00236-3/2016. számon az alábbi véleményt adta: „Megvizsgált szakkérdés megnevezése: ÉDV Zrt. (Székhely: 2800 Tatabánya, Sárberek 100.) „Esztergom város és agglomeráció szennyvíztelep iszapkezelés technológiai fejlesztésére" vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés és 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alapján a „környezetés településegészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgalatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően". Szakkérdés vizsgálatának eredménye: A Főosztály a http:// edktvf.zoldhatosag.hu/kozerdeku/2015/melleklet/ 18246-1.zip honlapra feltöltött dokumentációt áttanulmányozta, és az abban foglaltakat figyelembe véve a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel.” 2. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály KE-06D/EP/421-2/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya az „Esztergom, Észak-dunántúli Vízmű Zrt. Esztergom város és agglomeráció szennyvíztelep iszapkezelés technológiai fejlesztésére vonatkozó előzetes vizsgálata" ügyében a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és 5. melléklete alapján örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatának kérésével kereste meg hatóságomat. Vizsgálandó kulturális örökségvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy a telepen folytatandó tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek megfelel-e? A szakkérdés vizsgálatának eredménye: A tevékenység által érintett ingatlan (Esztergom, 0930/2 hrsz.) a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által kezelt közhiteles hatósági nyilvántartás jelenlegi adatai szerint a 2166 (Kistói földek) és 2169 (Kistói földek) egyedi azonosítójú lelőhelyeken fekszik, ezért örökségvédelmi szempontból kifogásolható. Ebből kifolyólag az ingatlan a kulturális örökségről szóló 2001. évi LXIV. Törvény (Kötv.) 7. § 17. pontja alapján régészeti érdekű területnek minősül, így bármilyen jellegű építkezéssel, közműfektetéssel, terepszint alatti munkákkal járó beruházáshoz szükséges beszerezni Hatóságom engedélyét, vagy szakhatósági hozzájárulását.”

4

3. A Komárom-Esztergom Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály KEF/TAL/161-3/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. Korm. rendelet 5. melléklete I. táblázatának 5. pontja szerinti szakkérdést vizsgálva a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti számú megkeresése, a 60/2015. szerződésszámú „Esztergom Város és agglomeráció szennyvíztelep iaszapkezelés technológiai fejlesztése Előzetes Vizsgálati és légszennyezési pontforrás engedélyezési dokumentáció” című tervdokumentációban (Készítette: VTK Innosystem Kft. 1134 Budapest, Pattantyús u. 7., továbbiakban: EVD) foglaltak alapján a tárgyi engedély talajvédelmi szempontból feltételek (kikötések) nélkül kiadható.” 4. A Komárom-Esztergom Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10.026/1/2015. számon az alábbi véleményt adta: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatala, mint a termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében eljáró, elsőfokú ingatlanügyi hatóság a 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 5. melléklet I/7. pontja szerinti szakkérdést vizsgálva, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztályának megkeresése alapján, az Esztergom külterület 0930/2 hrsz.-ú, szennyvíztisztító megnevezésű ingatlanon, szennyvíztelep iszapkezelési technológiai fejlesztésére vonatkozó előzetes vizsgálata során az alábbi előírásokat javasolja előírni az engedélyes részére:  Az üzemeltetés során figyelemmel kell lenni arra, hogy az eljárás tárgyát képező földrészlettel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tevékenység ne akadályozza.



Termőföld havária okozta igénybevételét, az ingatlanügyi hatóságnak be kell jelenteni.”

5. A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály XIV-G-033/049992/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály által hivatkozási számon megküldött, az Esztergom 0930/2 hrsz-t érintő szennyvíztelep iszapkezeíési technológia fejlesztését erdészeti hatósági szempontból nem kifogásolom.”

V. Ügyfél a kérelem elbírálásáért járó 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat igazoltan megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.

VI. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000 Ft, természetes személyek és civil szervezetek esetén 2500 Ft, melyet készpénz-átutalási megbízáson vagy a Hatóság 10033001-00299633-00000000 sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

5

INDOKOLÁS

Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. (2800 Tatabánya, Sárberek 100., a továbbiakban: Ügyfél) a VTK Innosystem Kft. (1134 Budapest, Pattantyús u. 7.) által készített 60/2015. számú az „Esztergom város és agglomeráció szennyvíztelep iszapkezelés technológiai fejlesztés” környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt és kérelmet nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság). Ügyfél a Hatóság felhívására igazoltan megfizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) 1. mellékletének 35. pontja alapján megállapított 250 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény, megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. sz. melléklete 103. pontjának – „szennyvíztisztító telep 10.000 lakosegyenérték-kapacitástól” -, és előzetes vizsgálatköteles tevékenység. A Hatóság az 527-2/2016. és az 527-20/2016. számú végzésében hiánypótlásra hívta fel Ügyfelet igazgatási szolgáltatási díj megfizetése, levegőtisztaság-védelem, zajés rezgésvédelem, valamint hulladékgazdálkodás tekintetében, melyet a végzésben foglaltaknak megfelelően teljesített. A Hatóság megállapította, hogy az Esztergom külterület 0930/2 hrsz.-ú ingatlanon tervezett tevékenység környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció a hiánypótlásokkal együtt megfelel a R. 3. § és 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. A nyilvánosság bevonása, és a civil szervezetek értesítése érdekében a Hatóság a R. 3. § (3)-(4) bekezdései, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az eljárás megindulásáról közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, illetve annak lakossága, sem a társadalmi szervezetek részéről észrevétel nem érkezett. Hatóság a Ket. 63. § szakasz (1) bekezdése értelmében 2016. május 13. napján (pénteken) 10 órakor az ügyfélszolgálati tárgyalójában (Győr, Árpád u. 28-32.) közmeghallgatást tartott, melyen érdeklődő nem jelent meg. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3–5. § szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a Hatóság a következőket állapította meg: A szennyvíztisztító telep fejlesztésével az agglomerációban, illetve a telepen keletkező nyers- és fölösiszapok energiatartalmának zöldenergiaként való hasznosítása, anaerob rothasztással biogáz, illetve abból villamos energia előállítás valósul meg. A) Tervezett tevékenység ismertetése: Az iszapkezelés célja a nagymennyiségű iszap térfogatának vízelvonással és stabilizálással a legkisebb térfogatra történő csökkentése, és környezetbarát elhelyezésének biztosítása. Az szennyvízkezelés technológiája változatlan marad, az iszapkezelés fog új technológiai elemekkel bővülni az alábbiak szerint: - fölösiszap tárolása iszapsűrítés előtt, - gépi iszapsűrítő egység, - külső forrásból származó szennyvíziszap és egyéb hulladékfogadó állomás kialakítása, - szerves hulladék pasztörizálása, - a sűrített iszap, valamint a beszállított hulladék homogenizálása, - iszap stabilizálása kigázosító medencében, - rothasztott iszap víztelenítése, - biogáz hasznosítás (gáztartály, gázfáklya, gázkazán, gázmotor).

6

Fölösiszap tárolás iszapsűrítés előtt: A telepi előülepítőből és a biológiai műtárgyakból elvett fölösiszap a pálcás sűrítőbe jut, ahonnan csigaszivattyúval juttatják az új technológiához tartozó gépi sűrítőre. A beszállított, víztelenített szennyvíziszapot átmeneti fedett tárolóban gyűjtik, melynek alapterülete 300 m2. Gépi iszapsűrítő egység: A puffer medencéből az iszap csővezetékből érkezik az iszapsűrítőre. A kevert iszap sűrítésére 1+1 db Flávy Kft. által gyártott sűrítő és elővíztelenítő asztal kerül telepítésre. Az asztalok 1,6 m szalagszélességű PDL1500 típusúak. A sűrítő-berendezés maximális kapacitása 20-25 m3/h és 500 kg iszap szárazanyag/h, a feladott iszap szárazanyag tartalma max 3,5 %, a sűrítés után 5-6 %. A gép belsejében nagynyomású mosófejek találhatóak, amelyek a sűrítő vásznat folyamatosan tisztítják. Az iszaphoz polielektrolit adagolása szükséges, az iszapsűrítő asztalok előtt egy-egy Flávy típusú dinamikus flokkulátor található, mely a flokkuláns és az iszappelyhek megfelelő kölcsönhatását segíti. Az iszapsűrítő gépek közül egy üzemi egy meleg tartalék. A sűrített iszapot homogenizáló tartályba szivattyúzzák, ahol a telepre behordott szennyvíziszappal és szerves hulladékkal elkeverik. A keletkező csurgalékvizet visszavezetik a technológiai folyamat elejére és a befolyó vízzel együtt kezelik. Külső forrásból származó szennyvíz iszap és egyéb hulladék fogadó állomás kialakítása: A hulladék fogadási és előkezelési technológia során a kvázi folyékony és darabos hulladékok fogadására 3 ECRUSOR I.-1000 típusú 40 m /h teljesítményű berendezéssel történik a biológiailag bontható szerves anyag szétválasztása. A berendezés fedéllel felszerelt fogadó garattal van kialakítva, amely képes 30 m3 mennyiségű hulladék fogadására. A szilárd hulladékok fogadása szintén az ECRUSOR I.-1000 típusú berendezésben történik. A víztelenített iszapokat először hígítani kell, hogy a szárazanyag tartalom 6-6,5 % legyen. Ezt a célt szolgálja Hidralizátor berendezés és a homogenizáló tartály. Darabos, vagy szilárd hulladék esetén vízzel történő hígítás szükséges, amely az ECRUSOR berendezésre szerelt permetező rendszerrel oldható meg. A folyékony anyagok fogadása esetén a szárazanyag tartalom nem haladja meg a 8%-ot, a tartálykocsival érkező folyékony anyag lefejtésére kialakításra kerül egy lefejtő állomás. A folyékony hulladékot kőfogón keresztül lehet feladni a homogenizáló tartályba. Az ECRUSOR berendezés fedéllel zárható garattal rendelkezik. A szennyvíztelepen a bejövő anyagforgalom mérésére sekélyaknás acélhidas hídmérleg kerül telepítésre A Hidralizátor berendezés az ECRUSOR berendezés után kerül telepítésre a rothasztó gépházon belül, melynek feladata a továbbító szivattyúból kikerülő anyag, ha szükséges hidrolizálva legyen mielőtt a homogenizáló tartályba vagy a pasztörizáló tartályba jut. A hengeres tartály középpontjában két függőleges tengely van egymásba építve, a berendezés névleges kapacitása 40 m3/h. Szerves hulladék pasztörizálása: 3 0 Hőszigetelt, keverővel ellátott 6 m -es pasztörizáló tartályban történik 70 C hőmérsékleten 30-60 perc közötti időtartamig a szerves anyag hőkezelése. Sűrített iszap, valamint a beszállított hulladék homogenizálása: A homogenizáló tartály acélból készült 40 m3 térfogatú tartály, melynek aljában kőfogó zóna is került elhelyezésre. A tartályba osztó-gyűjtő vezetéken keresztül érkeznek a rothasztóba beadásra kerülő anyagok, valamint a pasztörizált anyagok. A homogenizálóból történik a rothasztóba az anyagfeladás, a szivattyú előtt található macerátor, ahol az anyagok még tökéletesebb homogenizációja, valamint a szálas anyagok felaprítása történik. A rothasztóba történő feladást térfogatáram mérővel követik nyomon. Iszap stabilizálása anaerob mezofil rothasztással: A fermentor 1250 m3 térfogatú mezofil (35-37 0C) anaerob rothasztó, melynek belső átmérője 11,70 m, a folyadékszint magassága 13,00 m, míg a teljes magassága 13,29 m. Az iszap betáplálása a rothasztó alján, míg az elvétel a rothasztó tetején túlfolyással történik. Abban az esetben, ha a normál elvételi gravitációs vezeték nem használható, NA 250-es vésztúlfolyón keresztül az iszap a vízzárba folyik, majd onnan a kültéri konténerbe.

7

A rothasztóba függesztett tengelyű alacsony fordulatú keverőlapátos keverő kerül, ezen kívül a fermentorba helyet kap 2 db áramlástörő borda. A rothasztó hőntartó recirkulációval van ellátva, hogy az anaerob folyamat számára mindig megfelelő legyen a hőmérséklet. Az iszap hőntartó rendszerében döntő fontosságú a hőcserélők konstrukciója, a rothasztó gépházban „cső a csőben” iszap-víz hőcserélők lesznek telepítve. Az iszap recirkulációs technológiai, hőcserélő technológiai és a kéntelenítési eljárás teljesen zárt. A biogáz kéntelenítése vegyszeres eltávolítással történik, a rothasztóba vas(III) klorid oldatot adagolnak. A vas-klorid oldat tárolása 5 m3 térfogatú tartályban történik. Rothasztott iszap tárolása kigázosító medencében: 3 A kigázosító tartály 5,9 m átmérőjű, 150 m térfogatú műtárgy. A kigázosító műtárgyban nagyméretű keverőberendezés található. Rothasztott iszap víztelenítése: A rothasztott iszap szárazanyag-tartalmát Hiller iszapvíztelenítő centrifuga 20-24%-ra növeli. A jobb szárazanyag-tartalom elérésére polielketrolitot adagolnak a csigaprés előtt. Biogáz hasznosítás (gáztartály, gázfáklya, gázkazán, gázmotor): A biogáz a rothasztó gázdómjában gyűlik össze, ahonnan a biogáz-tartályba áramlik. A biogáz tartály pufferként szolgál a gáztermelés és gázfelhasználás között. A gázdómban a nyomás 30-35 mbar. A képződő biogáz 60-65 % metánt tartalmaz. A biogáz előkezelése során a 100% nedvességtartalmú biogáz gépi szárításáról gondoskodnak. Az iszapszárítás a biogáz tisztítás része a kavicsszűrő, amely a biogáz mechanikai tisztítását és a kondenzvíz elvezetését biztosítja. A biogázt duplafalu membrán gáztartályban tárolják, melynek térfogata 540 m3. A keletkező biogáz elsősorban elektromos energia termelésére fordítható, a keletkező hulladék hő a technológiai hőigény és az épületek fűtésére fordítható. A tervezett gázmotor 80 kW teljesítményű, a megtermelt elektromos energiát a telepi elektromos rendszerbe vezetik. A kazánok mind földgáz, mind biogáz üzemre képesek. A kazánok névleges hő teljesítménye 110 kW, a tervezett kazánok közül 1 db üzemi, 1 db tartalék. B) Környezeti igénybevételek Levegőtisztaság-védelemi szempontból: A tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települése Esztergom. A telephely területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. és 2. melléklete alapján a 3. sz. Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi zónába tartozik. Létesítés A kivitelezés során a munkavégzéssel összefüggően a környezeti levegő porterhelése és a munkagépek, szállítójárművek kipufogógáz kibocsátása várható. A területen földmunkák és építési műveletek történnek. Egy időben legfeljebb 2 db munkagép és 2 db nehézteher-gépjármű együttes jelenlétével, és ebből adódó légszennyező anyag kibocsátással kell számolni. A beszállítás útvonala a 11. sz. főút. A szállítási forgalom várhatóan maximum 2 tgk forduló/óra lesz. A kipufogógázok kibocsátását az üzemanyag felhasználás alapján számították. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt a létesítési terület határán kívül és a szállítási útvonalakon a számítások alapján nem lép fel. Az építési területen történő kibocsátásra vonatkozó terjedésszámítás alapján a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: K r.) 2. § 14. pontja szerint értelmezett meghatározó levegőtisztaság-védelmi hatásterület NO2 esetén jelölhető ki a telephely határai köré rajzolható 12 méteres 3 övezeten belül. A várható maximális koncentráció 11,5 μg/m . A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai: Esztergom 0920, 0930/8, 0930/9, 0939/2.

8

A szállítási útvonal mentén fellépő immisszió növekmény a jelenlegi forgalom csekély mértékű növekedése és ideiglenes volta miatt elhanyagolható, a hatásterületet érdemben nem változtatja meg. Üzemelés Az iszapkezelés technológiai fejlesztés során 1 db pontforrás létesül, illetve a meglévő diffúz (bűz) forrás módosul. A tervezett szennyvíziszap hasznosítás, a biogáz előállítás megvalósítása esetén az előállított biogáz hasznosítása gázmotorban (ENER‐G E80B), illetve gázkazánokban (1 db üzemelő, ill. 1 db meleg tartalék Hoval Uno 110) történik. A telephelyen a gázmotorral egy időben létesítendő 2 db 110 kW-os biogáz tüzelésű kazán kéményei a 140 kW th és ennél nagyobb, de 50 MW th-nál kisebb bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezésekre vonatkozó 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 2. § d) pontja értelmében nem minősülnek engedélyköteles légszennyező pontforrásnak, mivel a tervezői nyilatkozat alapján a kémények egyesítése műszakilag nem indokolható és nem megvalósítható. A pontforrás üzemeltetésére a Hatóság a 1182-2/2016. számú határozattal adott levegőtisztaság-védelmi engedélyt. A K r. 26. § (4) bekezdése értelmében a nem környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: E-PRTR r.) I. melléklete szerinti tevékenységek keretében működtetett diffúz légszennyező források működtetését levegőtisztaság-védelmi engedély megszerzését követően lehet végezni. Az E-PRTR r. I. melléklet 5. Hulladék- és szennyvízkezelés pont f) Települési szennyvíztisztító telepek alpontja azonban 100000 lakos egyenérték kapacitásküszöböt állapít meg, ezért a 30000 lakos egyenérték terhelésű telephely, mint diffúz (bűz) forrás nem levegőtisztaság-védelmi engedély köteles. A gyártó által megadott koncentráció értékek felhasználásával a gázmotor és a kazánok együttes légszennyező anyag kibocsátására terjedésszámítást végeztek a hatásterület lehatárolás céljából. A levegőterhelést okozó anyagok nagy távolságú terjedése nem várható, a K r. 2. § 14. pontja szerint értelmezett hatásterület a kémények súlyponti helye körüli 53 m sugarú körrel jellemezhető. Mivel a kazán kémények nem engedélyköteles források, a valós – csak a gázmotor kéményt érintő – hatásterület kisebb mértékű, a telephely határán belül jelölhető ki. A telephelyen már meglévő, bűzkibocsátó objektumok: 1 db nyitott előülepítő medence, 2 db nyitott eleveniszapos biológiai medence, 1 db nyitott utóülepítő medence, 1 db nyitott utóülepítő, denitrifikáló medence, 2 db nyitott anoxikus medence, 1 db nyitott iszapsűrítő medence, 1 db iszapvíztelenítő gépház, 1 db nyitott fertőtlenítő medence. Az új létesítmények közül a kirothasztott iszap kezelő gépház minősül bűzkibocsátónak. A kibocsátó objektumok felülete és az irodalmi szagkoncentrációk alapján meghatározott együttes szagkibocsátás értékével elvégzett terjedésszámítás és a határérték lehatárolás során - hazai jogszabály hiányában - a nemzetközileg elfogadott 1.5 SZE/m3 expozíciós határértéket alkalmazták. Az együttes hatásterület ez alapján a telephely határa köré rajzolható 210 méteres sávon belül jelölhető ki. A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai: Esztergom 0920, 0921/7-13, 0921/39, 0921/41-42, 0930/2, 0930/7-19, 0932, 0939/2, 0933/127, 0939/2, 0942/1-3, 0942/6. Rendkívüli légszennyezés tűz esetén, illetve beszállítás esetén baleset, meghibásodás miatt keletkezhet. Felhagyás A levegőkörnyezeti hatások a létesítési munkákhoz hasonlóak. Rekultivációt követően az iszapkezelőből további légszennyezés nem várható. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár.

9

Zaj-és rezgésvédelemi szempontból: Az Esztergom külterület 0930/2 hrsz.-ú ingatlanon működő szennyvíztelep iszapkezelés technológiai fejlesztése tárgyában benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a meglevő szennyvíztelep a város külterületén „Kh különleges hulladékkezelő létesítmény” besorolású területen helyezkedik el. Környezetében jellemzően zajtól nem védendő erdőterületek és korlátozott művelésű „Mk” kertes mg. területek találhatók. A tevékenység fejlesztése zajvédelmi szempontból jelentős építési munkával nem jár. Az üzemelés során, a telephelyen napi 24 órában folyamatos üzemű technológiai berendezések működnek, illetve ezen felül a nappali időszakban szállítójárművek mozgásával kell számolni. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zajr.) 5. § (2) bekezdés valamint a 6. § (1) bekezdés alapján került lehatárolásra méréssel, illetve számítással. A terület-felhasználási kategóriák az „Esztergomi Önkormányzat 11/2009. (V.26.) ör. Rendelete Esztergom, Szentjánoskút, Urkuta, Zamárd, Ákospalota, valamint Búbánatvölgy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről” előírásai alapján kerültek megállapításra. A dokumentáció szerint a létesítmény zajvédelmi hatásterülete zajtól védendő területet, épületet nem érint. A hatásterülettel érintett, de a településrendezési terv szerint nem védett területek ingatlanjai az alábbiak: 1920

0920

0916/50

0930/16

0933/52

0921/21

0933/121

0933/77

10774/30

0921/10

0929

0916/51

0930/17

0933/53

0921/22

0933/122

0933/78

10774/31

0921/11

0932

0916/52

0930/18

0933/54

0921/23

0933/123

0933/79

10774/32

0921/12

10776

0916/53

0930/19

0933/55

0921/24

0933/124

0933/80

10774/33

0921/13

10777

0916/54

0930/7

0933/56

0921/25

0933/125

0933/81

10774/34

0921/39

10779

0916/55

0930/8

0933/57

0921/26

0933/127

0933/82

10774/35

0921/41

10780

0916/56

0930/9

0933/58

0921/27

0933/128

0939/1

10774/36

0930/10

10781

0916/57

0933/104

0933/59

0921/39

0933/129

0939/2

10774/37

0930/11

0916/10

0916/58

0933/154

0933/60

0921/40

0933/130

0942/1

10774/38

0930/12

0916/11

0916/59

0933/106

0933/61

0921/41

0933/131

0942/2

10774/4

0930/15

0916/12

0916/60

0933/107

0933/62

0921/5

0933/132

10765/1

10774/40

0930/16

0916/13

0916/61

0933/108

0933/63

0921/6

0933/133

10765/5

0930/18

0916/14

0916/62

0933/109

0933/64

0921/7

0933/134

10774/16

0930/2

0916/17

0919/4

0933/110

0933/65

0921/8

0933/135

10774/17

0930/7

0916/18

0919/5

0933/111

0933/66

0921/9

0933/136

10774/18

0930/8

0916/19

0919/6

0933/112

0933/67

0922/3

0933/137

10774/19

0930/9

0916/20

09197/

0933/113

0933/68

0930/10

0933/138

0942/6

0939/2

0916/26

0919/8

0933/114

0933/69

0930/11

0933/145

10774/20

0942/1

0916/39

0919/9

0933/115

0933/70

0930/12

0933/146

10774/21

0942/2

0916/47

0921/10

0933/116

0933/71

0930/13

0933/147

10774/22

0942/3

0916/48

0921/11

0933/118

0933/74

0930/14

0933/149

10774/23

0942/6

0916/49

0921/12

0933/119

0933/75

0930/15

0933/150

10774/24

0918

0921/13

0933/120

0933/76

10774/25

10774/26

10774/27

10774/29

A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység során az érintett útvonalak mentén a forgalom növekedéséből eredő járulékos zajszint változás nem éri el a Zajr. 7. § (1) szerinti 3 dB-es mértéket. Az előzetes vizsgálatot lezáró határozatban külön zajvédelmi előírások megtétele nem indokolt.

10

Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés A telephelyen üzemelő szennyvízkezelési technológia nem változik, az iszapkezelés új technológiai elemekkel bővül. Tervezett létesítmények: gépház, kazánház, elektromos helyiség, víztelenített iszaptároló (300 m2), Ecrusor, rothasztó (1250 m3), kigázosító (150 m3), gáztároló (540 m3), kondenzvíz leválasztó akna, homogenizáló, pasztörizáló, gázfáklya, gázmotor, PB gáztartály, hídmérleg, Ecrusor biofilter, tisztított víz átemelő, vas-só adagoló tartály, sűrített iszaptároló akna. Az építés során az alábbi nem veszélyes és veszélyes hulladékok keletkezésével számolnak: Azonosító szám

Megnevezés

Várható mennyiség (tonna)

Nem veszélyes hulladékok 170101

beton

138,4

170201

fa

37,8

170203

műanyag

22,6

170302

Bitumen keverékek, 170301-tól

170405

Vas és acél

5

170504

Föld és kövek, amelyek különböznek a 170503-tól

2

170107

Beton, tégla, cserép és kerámia frakciók vagy azok keveréke, amely különbözik a 170106-tól

amelyek

különböznek

a

5,5

0,21

Veszélyes hulladékok 080111*

szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó festék – és lakk hulladék

0,02

150110*

veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék

0,18

150202*

veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat

0,01

170204*

Veszélyes

0,83

anyagokat

tartalmazó

vagy

azzal

szennyezett üveg, műanyag, fa 170409*

Veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladék

0.25

A keletkező nem veszélyes hulladékokat azok minőségétől függően engedéllyel rendelkező kezelőnek hasznosításra vagy ártalmatlanításra tervezik átadni. A keletkező veszélyes hulladékokat a telephelyen lévő üzemi gyűjtőhelyen gyűjtik, egymástól elkülönítve, jelöléssel ellátott, kémiailag ellenálló, folyadékzáró csomagolásban vagy konténerben. Átadásukat engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek tervezik. Üzemelés A szennyvíziszap hasznosítása során a technológiába a környező szennyvíztelepekről származó hígított szennyvíziszapot és hulladéktermelőktől származó szerves hulladékot, valamint szappanos vizet adagolnak. Az iszap és hulladékfogadó, előkezelő állomás folyékony, darabos és szilárd halmazállapotú szerves anyagban gazdag, biológiailag bontható hulladékok kezelését biztosítja. A biológiai iszap és hulladék keveréke együtt kerül a rothasztóba, amely alkalmas a külső szerves hulladék fermentálására is. A rothasztó folyamatos üzemben, tervezett leállás nélkül üzemel (éves munkanapok száma: 365).

11

A szennyvíziszap szerves anyag tartalmának csökkentése mezofil rothasztóban (T=35, 38 °C) zajlik, ahol a hulladékok lebontása és hasznosítása is végbemegy. A keletkező biogáz elsősorban elektromos energia termelésére, s egyben a keletkező hulladék hő a technológiai hőigények kielégítésére és az épületek fűtésére szolgál. Az elektromos energia termelése és a kapcsolt hőenergia termelése gázmotorban történik. A tervezett gázmotor elektromos teljesítménye 80 kW. A megtermelt elektromos energiát a telepi elektromos rendszerbe vezetik. A technológia során az alábbi azonosító számú és megnevezésű hulladékok hasznosítása tervezett: Azonosító szám

Megnevezés

Mennyiség (tonna/év)

02 02 03

fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag (hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladék)

130,5

02 05 01

fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag (tejipari hulladék)

130,5

20 01 08

biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladékok

130,5

19 08 05

települési szennyvíz tisztításból származó iszap

20 805

Összesen:

21196,5

Az üzemelés során az ECRUSOR berendezésből az anaerob rothasztás szempontjából inert hulladékok (pl.: csomagoló anyag) eltávolításra, illetve az eltávolításuk során még egyszer átmosásra kerülnek. Gyűjtésük konténerbe megoldott. A rothasztás után a rothasztott iszaptárolóban összegyűjtött iszapot, a víztelenítést követően konténerbe gyűjtik, majd hasznosításra (R3) kerül átadásra. A kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladékok (150110*, 150202*) a telephelyen lévő veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen, fajtánként elkülönítve, kémiailag ellenálló, folyadékzáró csomagoló anyagban, illetve konténerben kerül gyűjtésre, majd ártalmatlanításra adják át. Havária A beszállított hulladék az ürítés során kerülhet az Ecrusor berendezés köré, amelyből a fel nem szedhető rész vízzel lemosatva a belső csatornahálózatba kerül. Szintén ide kerül bevezetésre a sűrített iszap fogadó töltésére szolgáló csonk alatt kármentőbe bekerülő folyadék is. A technológiai berendezések karbantartása során kiömlő szennyvíziszap a padlóösszefolyókon keresztül, illetve az esetlegesen elfolyó polielektrolit oldat vízzel leöblítve is a belső csatornahálózatba jut. A belső csatornahálózatba kerülő szennyvizek a tisztítótelepen a szennyvíztisztító műtárgyakon keresztül kezelésre kerülnek. A vas-só tartály saját kármentővel tervezett. Felhagyás A tevékenység felhagyása estén hulladékképződés az építmények elbontása esetén várható, nagyobb mennyiségben nem veszélyes- és kis mennyiségben veszélyes hulladékok keletkezésével kell számolni. A keletkező nem veszélyes hulladékokat minőségüktől függően engedéllyel rendelkező kezelőnek hasznosításra vagy ártalmatlanításra tervezik átadni. Hatóság az üzemeltetéshez kapcsolódóan hulladékgazdálkodási szempontból az alábbiakra hívja fel a figyelmet: Az üzemeltetés (próba vagy folyamatos egyaránt) – a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV törvény 1. §. (1) bekezdés c.) és az 1. § (2) c) pontjait is figyelembe véve - hulladék hasznosítási tevékenységre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély birtokában kezdhető és végezhető. Az engedélykérelem tartalmát a nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. §-a határozza meg.

12

Földtani közeg védelme szempontjából: A fejlesztéssel érintett ingatlanon kármentesítési eljárás nincs folyamatban. A fejlesztés létesítési fázisában az épületek, létesítmények alapozási munkáival számolhatunk, ekkor a földtani közegre gyakorolt hatás elhanyagolható; az üzemeltetés zárt térben történik vagy vízzáró vasbeton műtárgyakat alkalmaznak, a földtani közeget terhelés nem éri. A telep felhagyása nem tervezett, az esetleges felhagyás során az épületek, létesítmények elbontása történne meg, a földtani közegre gyakorolt hatás elhanyagolható lenne. Táj- és természetvédelemi szempontból: Létesítés Az érintett ingatlan nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A létesítés védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, a létesítés természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Üzemelés Az üzemelés védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Felhagyás A felhagyás védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit jelentősen és pozitívan befolyásolja, a felhagyás természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Hatóság a felhagyáshoz kapcsolódóan az alábbiakra hívja fel a figyelmet:  A tevékenység felhagyása után a területet helyre kell állítani.  Növény-telepítésre tilos invazív növényfajok szaporító-képleteit alkalmazni.

A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, táj- és természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, valamint földtani közeg védelme szempontjából jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol, a tevékenység végzése során országhatáron átterjedő környezeti hatás egyik környezeti elem tekintetében sem várható.

A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. §-a, a R. 4. § (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/12-1/2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 182464/2015. számú levelében - kérelemre indult, előzetes vizsgálati eljárásban megkereste a Győr-MosonSopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint elsőfokú vízügyi hatóságot (a továbbiakban: Hatóság) szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A kérelemhez csatolta a VTK Innosystem Kft. által 2015. novemberében elkészített előzetes vizsgálati tervdokumentációt. A hatóság a mellékletként megküldött előzetes vizsgálati dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A szennyvíztisztító telepen tervezett iszapkezelési technológia átalakítás és bővítés biztosítani fogja a telepen keletkező fölösiszapok, a más szennyvíztisztítókból beszállított iszapok, valamint egyéb rothasztható hulladékok oly módon történő együttes kezelését, amelynek során a keletkező biogázból elektromos és hőenergia kerül előállításra. A tervezett iszapkezelési technológiai fejlesztés üzemszerű körülmények között,

13

és a megtett előírások betartásával a felszíni és a felszín alatti vizek minőségére és mennyiségére káros hatást nem gyakorolhat. A terület nem érinti vízbázis védőterületét. A tervben szereplő kialakítások a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tényleges megvalósítás és majdani üzemeltetés vízvédelmi és vízgazdálkodási feltételei a vízjogi engedélyezési eljárás során kerülnek előírásra. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. jelen állásfoglalással szembeni fellebbezési jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek védelméről szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésén és a felszíni vizek védelméről szóló 2019/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése, és a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg.”

A Hatóság a tevékenységnek a R. 1. § (6b) bekezdése alapján a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az érintett települések jegyzőjét: 1. Esztergomi Közös Önkormányzati Városfejlesztési Osztálya 6630-2/2016. sz. állásfoglalásának indoklása a következőket tartalmazza: „Mivel az Esztergom közigazgatási területén elhelyezkedő tervezett tevékenységgel, érintett, Esztergom, 0930/2 hrsz.- ú ingatlan Esztergom Város önkormányzata Képviselő-testületének 7/2000. (IV. 17.) KT. Számú rendelete szerint nem helyi jelentőségű védett természeti terület és helyi védett területre közvetlen hatást sem gyakorol a létesítmény, ezért a tervezett tevékenység összhangban áll a helyi természetvédelmi követelményekkel. Állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: KET) 26. § (1) bekezdés szerinti belföldi jogsegély keretén belül hoztam meg, figyelembe véve a környezetei hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (6b) bekezdését és Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2000. (IV. 17.) KT. Számú rendeletét a természeti értékek, emlékek, területek helyi védelem alá helyezéséről. A kiadmányozási jogkör az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének a kiadmányozás jog gyakorlásáról szóló 2/2016. (I. 13.) számú Jegyzői Utasítás 3. pontján alapul.” 2. Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője 9886-2/2016. sz. állásfoglalását a határozat rendelkező rész III. fejezet 2. pontja tartalmazza: 3. Esztergomi Város Önkormányzati Hivatal Jegyzője 9928-2/2016. sz. állásfoglalásának indoklása a következőket tartalmazza: „Belföldi jogsegélyemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaitól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján adtam. A jegyző feladat- és hatáskörét Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXDC. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontja, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (6b) pontja állapítja meg.

14

A kiadmányozás jogát a jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXDC. törvény 81. § (3) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kiadmányozási jog gyakorlásának szabályozásáról szóló 2/2016. (I. 13.) számú Jegyzői Utasítás. II. 1. pontjában ruházta át. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdések vizsgálata az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt: 1. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály KE/067/00236-3/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A Főosztály felhívja engedélyes figyelmét az alábbiakra: A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló többször módosított 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § -ban, és a rendelet IV. sz. mellékletének 3. és 7. pontjaiban rögzítettek szerint az építés, illetve anyag megválasztás során gondoskodni kell, hogy az egészségügyi kártevők /rovarok-rágcsálók/ elleni védelem fenntartható legyen. A legyek tenyészőhelyeinek, a rágcsálók búvóhelyeinek folyamatos megakadályozásáról gondoskodni kell. A 4. sz. melléklet 3. B) pontja szerint „a házi legyek elszaporodásának megakadályozása érdekében a tenyészőhelyek megszüntetéséről, illetőleg azoknak alkalmatlanná tételéről a következő módon kell gondoskodni: b) szerves anyagokat tartalmazó szemét, konyhai és egyéb hulladék (pl. csont, vágóhídi maradék stb.) zárt tárolásával, folyamatos elszállításával vagy megsemmisítésével, a tárolóedényzet rendszeres tisztításával oly módon, hogy a folyamatok alatt a tenyészés megszüntethető vagy jelentős mértékben csökkenthető legyen." A vizsgálat eredményének indoklása: Beruházó Esztergom város és az agglomerációs települések szennyvíztisztításának eredményeképp keletkező nyers- és fölösiszapok energiatartalmának zöldenergiaként való hasznosítását, anaerob rothasztással biogáz, ebből villamos energia előállítását tervezi. A működő szennyvízkezelés technológiájában változtatást nem terveznek bevezetni, az iszapkezelés bővül új technológiai elemekkel. A technológiába külső forrásból származó szennyvíziszap és szerves anyagban gazdag biológiailag bontható hulladékok (szappanos víz, tejgyártási, vágóhídi, tojásipari maradékok, konyhai hulladékok) is kerülnek. A technológiába olyan berendezést terveztek (ECRUSOR I.-1000) amely a hulladékok szétválasztására és osztályozására képes. A pasztörizáló tartályban az anyag hőfoka eléri a 70°C-ot 30 és 60 perces hőn tartással. A homogenizáló és a pasztörizáló biofilterrel felszerelt a szaghatás csökkentése érdekében. Tervező a szagcsökkentő biofilterek megfelelő működtetése mellett időszakosan akkreditált szagmérések elvégzését javasolta. További technológiák (recirkuláció, hőcserélő, kéntelenítés) teljesen zárt, szaghatást nem okoz. A biogáz kén-hidrogén tartalmának csökkentése érdekében vas (III) klorid oldatot adagolnak. A vas-klorid oldat tárolása kármentővel ellátott 50m3-es tartály szolgál. A technológiában keletkező többlet csurgalékvizeket a szennyvízkezelő technológiába vezetik vissza. A technológia a meglévő körbekerített telepen kiépíthető, így a védőtávolságok nem változnak. A tervezett anaerob iszapkezelés során biogáz termelés, abból elektromos és hőenergia előállítás és a telepi hasznosítás a cél. A tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, így a fentiekben foglaltak alapján a Főosztály a dokumentációban foglaltakat elfogadja. A vizsgálatot megalapozó, ill. követelményeket tartalmazó jogszabályok megnevezése: A Főosztály szakkérdésre adott véleményét, az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (1) bekezdése, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és 5. sz. melléklet I. táblázat 3. pontjában biztosított jogkörében eljárva, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-ában, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm.

15

rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeletben foglaltak figyelembevételével alakította ki. A Főosztály illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § (1) b) pontja, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése határozza meg. A kiadmányozási jog a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015.(III. 31.) számú MvM utasítás 20. § (3) bekezdés a) pontján alapul.” 2. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály KE-06D/EP/421-2/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A szakkérdés vizsgálata során a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás 24-26. §-ai, és a Komárom –Esztergom megyei kormányhivatal kormánymegbízottjának az integrációval összefüggő hatósági eljárások vizsgálatára vonatkozó átmeneti szabályokról szóló KEB/3/292-1/2015. számú utasítás IV. pontja szerinti eljárásrendet alkalmaztam. Kiadmányozási jogom a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának a kiadmányozás rendjéről szóló 20/2015. (IV. 1.) számú utasítása . számú függelékén alapul.” 3. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály KEF/TAL/161-3/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A tárgyi EVD-ben foglaltak szerint a tevékenység mezőgazdasági művelés alól kivett területen (kivett szennyvíztelep) zajlik, környezetében mezőgazdasági területek találhatóak. A tervezett beruházás a meglévő telephelyen belül földmunkával fog járni, meglévő műtárgyak bontására nem kerül sor. A munkálatok során felszabaduló humuszos feltalajt az üzem területén belül deponálják, majd a munkálatok végeztével beruházás területén belül kívánják felhasználni a terepszint rendezésére, parkosításra. Az építés során keletkező hulladékokat (altalaj) az üzem területéről elszállítják, majd kezelési engedéllyel rendelkezőnek átadják. Az EVD-ben foglaltak szerint a telephellyel szomszédos termőföldterületeket a beruházás nem érinti. Fentiek alapján megállapítható, hogy a telepen folytatott tevékenység a környező termőföldeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja, így az elsőfokú talajvédelmi hatóság nem tett javaslatot előírásra. A szakkérdés vizsgálatával összefüggésben eljárási költség nem merült fel. A talajvédelmi hatóság hatásköréről a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. Rendelet 18. § (1) bekezdése, illetékességéről a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: KET.) 21. § (1) c) pontja rendelkezik.” 4. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10.026/1/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság az általa javasolt előírásokat, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 5. § és 8. §-ai alapján határozta meg. Az eljárás során költség nem merült fel. Az ingatlanügyi hatóság hatásköréről a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (1) bekezdése, illetékességéről a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII.31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezik. A kiadmányozási jog a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) számú MvM utasítás 20. § (3) bekezdés b) pontján alapul.”

16

5. A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály XIV-G-033/049992/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresett a kérelmével, amelyben az Esztergom 0930/2 hrsz-t érintő szennyvíztelep iszapkezelési technológia fejlesztésének ügyében a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése értelmében, a rendelet 5. számú melléklete I. táblázat 6. pontja alapján szakkérdés vizsgálatát kérte az erdészeti hatóságtól. A szakkérdés vizsgálata során az erdészeti hatóságnak, erdő esetében vizsgálnia kell az erdőre gyakorolt hatásokat, illetve, ha az eljárás során a vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az erdő igénybevétel engedélyezhetőségét. A tervet megvizsgálva megállapítottam, hogy a szennyvíztelep iszapkezelési technológia fejlesztése az erdőre gyakorolt hatások tekintetében csekély. Megállapítottam továbbá, hogy a vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével nem jár. A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályának illetékességét a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2035. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése állapítja meg.” A fentiek alapján a Hatóság környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. Az eljárási költségről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A fellebbezési illeték mértékéről az FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése rendelkezik. A Hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rend. 9. § (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 2. számú melléklet 2. pontja állapítja meg. Győr, 2016. június 20. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető

17