GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:

10091-5/2016.

Tárgy:

Ügyintéző: Telefon:

dr. Karácsony Edina/Puskás Sándor +36 (96) 524-000

Mellékletek: Hiv. szám:

MOTIM ZRt. Mosonmagyaróvár,4783/7, 4783/10, 4783/11, 4783/12, 4783/13, 02/a, 02/b, 08/29, 08/29a hrsz. Egységes környzezethasználati engedély felülvizsgálata

HAT ÁROZ AT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) felülvizsgálva a 1784-9/2010. sz. jogerős határozattal kiadott egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a Magyaróvári Timföld és Műkorund Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 913.; statisztikai számjel: 11406761-2320-114-08; KÜJ: 10227422; KTJ: 100438421; KTJ Lét.: 101630224, a továbbiakban: Ügyfél) részére – az Ügyfél által benyújtott teljeskörű felülvizsgálati dokumentáció alapján – a Mosonmagyaróvár, 4783/7, 4783/10, 4783/11, 4783/12, 4783/13, 02/a, 02/b, 08/29, 08/29a hrsz. alatti ingatlanokon lévő 5/1 jelű vörösiszap tározón működtetett veszélyes hulladék lerakó üzemeltetésére – üzemeltetési terv és előzetes rekultívációs terv jóváhagyását is magában foglaló – egységes környezethasználati engedélyt és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad az alábbiak szerint: II. A környezethasználóra vonatkozó általános adatok: 1. Az Ügyfél mint üzemeltető adatai Név:

Mosonmagyaróvári Timföld és Műkorund Zrt.

Székhely:

9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 9-13. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail:[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu

Környezetvédelmi ügyféljel:

100 227 422

Statisztikai számjel:

11406761-2320-114-08

2. A telephelyre vonatkozó műszaki jellegű adatok Cím:

Mosonmagyaróvár, 4783/7, 4783/10, 4783/11, 4783/12, 4783/13, 02/a, 02/b, 08/29, 08/29a hrsz.

KTJ-szám:

100 438 421

Létesítményi KTJ-szám:

101 630 224

EOV-koordináták:

EOV X: 282655.36 EOV Y: 51455.15

A lerakó területe:

5,6 Ha

3. A tevékenységre vonatkozó adatok Folytatott tevékenység:

Hulladéklerakás műszaki védelemmel (D5)

Besorolás és volumen:

Veszélyes hulladék ártalmatlanítása 10 tonna/nap kapacitáson felül. Hulladéklerakó 10 tonna/nap kapacitáson felül és 25.000 tonna teljes befogadó kapacitáson felül.

NOSE-P-kód:

109. 06 Szilárd hulladék külszíni ártalmatlanítása

TEÁOR-kódok:

TEÁOR 38.2 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása, veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

A lerakó jelenlegi kiépítés szerinti kapacitása: 217.733 m

3

A lerakó kapacitása teljes kiépítés esetén: 446.431 m3 A lerakó teljes tározó kapacitása jelenlegi kiépítésben 126,00 mB.f feltöltési szinten 277.300 m3, az üzemviteli gátmagasítás elkészülte után 129,00 mB.f feltöltési szintnél 446.400 m3 . A lerakóban, jelenlegi kiépítésben rendelkezésre álló szabad térfogat 38. 374 m3 (70.993 tonna). 4. Az alkalmazott hulladékgazdálkodási technológia: Hulladéklerakás műszaki védelemmel (D5). A lerakó C kategóriájú veszélyes hulladéklerakó. 4.1. Az 5/1 jelű vörösiszap tározón végleges lerakással ártalmatlanítható veszélyes és nem veszélyes hulladékok:

2

Azonosító szám

Hulladék megnevezése

Maximálisan lerakható mennyiség (tonna/év)

170503*

Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek

15.000

170603*

Egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes anyagokból áll vagy azokat tartalmaz

10.000

170903*

Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építési-bontási hulladék (ideértve a kevert hulladékot is)

10.000

100905*

Fémöntésre nem használt, veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmag és forma

5.000

170503*

Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek

15.000

101007*

Fémöntésre használt, veszélyes anyagokat tartalmazó

10.000

öntőmag és forma 100906

Fémöntésre nem használt öntőmag és formák, amely különbözik a 100905 megnevezésű hulladéktól

10.000

100305

Hulladék timföld

5.000

101008

Fémöntésre használt öntőmag és forma, amely különbözik a 10 01 07-től

15.000

010409

Hulladék homok és hulladékagyag

10.000

190305

Stabilizált hulladék, melyek különbözik a 190304-től

10.000

100903

Kemence salak

10.000

100907*

Fémöntésre használt, veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmag és forma

10.000

100908

Fémöntésre használt öntőmag és forma, amely különbözik a 100907-től

15.000

161103*

Kohászati folyamatokban használt, veszélyes anyagokat tartalmazó, egyéb bélés-és tűzálló anyagok

5,000

161104

Kohászati folyamatokban használt egyéb bélés-és tűzálló anyagok, amelyek különböznek a 16 11 03 –tól

5,000

170601*

Azbeszttartalmú szigetelőanyag

5,000

170604

Szigetelő anyag, amely különbözik a 170601 és 1706 03-tól

10.000

170605*

Azbesztet tartalmazó építőanyag

5,000

A végleges lerakással ártalmatlanítható veszélyes és nem veszélyes hulladékok összes mennyisége: 52.000 tonna/év. 4.2. Személyi feltételek: A lerakón dolgozó alkalmazottak a kezelési műveletek elvégzéséhez szükséges gépkezelői vizsgákkal rendelkeznek, a munkaegészségügyi vizsgálatokon részt vettek. Az Ügyfél felsőfokú környezetvédelmi végzettséggel rendelkező személyt foglalkoztat.

3

4.3. Tárgyi feltételek:  univerzális homlokrakodó,  billenőplatós teherautó,  konténeremelős teherautó. 4.4. Pénzügyi feltételek: Az Ügyfél a hulladékgazdálkodási tevékenységéhez környezetszennyezésre kiterjedő felelősségbiztosítással és a tevékenység végzéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel rendelkezik. III. 1. A légszennyezést okozó technológiák megnevezése: T1. Veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelése 2. A létesítmény, illetve technológia légszennyező forrásai: D1. 5/1 jelű hulladéklerakó 2. Kibocsátási határérték meghatározása::

Légszennyező Beszállító teherautók

Kibocsátás (g/km) szén-monoxid

szén-hidrogén

nitrogén-dioxid

9,6

0,28

8,84

IV. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques /BAT/) követelményeinek figyelembevételével: 1. Környezetvédelmi előírások 1.1. Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A hulladéklerakással történő ártalmatlanítás csak a műszaki védelemmel ellátott depóniatereken folytatható. 2. A beszállított, lerakásra szánt hulladék ellenőrzése után ártalmatlanítható. 3. A végleges kiépítés kivitelezésének megkezdését, befejezését 15 napon belül be kell jelenteni a Hatóság felé. 4. A depónia téren lerakott hulladékok takarását naponta el kell végezni. 5. A telephelyre be- és kiszállított hulladék tömegének meghatározására hitelesített hídmérleget kell üzemeltetni, a telephelyen keresztülhaladó hulladékot szállító gépjárművek adatait: rendszám, az áthaladás (be és kilépés) időpontját regisztrálni kell a hulladékok útjának nyomon követhetősége céljából. 6. A létesítmény működtetését az üzemeltetési szabályzatokban rögzítettek szerint kell végezni. 7. A hulladéklerakó üzemeltetője a telephelyének beléptető pontján és a lerakás helyén helyszíni ellenőrző vizsgálatot köteles végezni annak megállapítása érdekében, hogy a lerakásra szánt

4

8.

9. 10.

11.

12. 13.

14.

hulladék azonos-e az alapjellemzésben leírt hulladékkal. A helyszíni ellenőrző vizsgálatokat gyorstesztek is szolgálhatják. A megfelelőségi vizsgálatok eredményei alapján a fent megjelölt hulladékok abban az esetben vehetők át és ártalmatlaníthatók, amennyiben a mért értékek nem haladják meg a C kategóriájú hulladéklerakóra megállapított átvételi határkoncentrációkat. Amennyiben valamely hulladékanyagszállítmányban a mért szennyezőanyag koncentráció meghaladja a C kategóriájú hulladéklerakóra megállapított átvételi határkoncentrációkat, akkor ezen hulladékok nem ártalmatlaníthatók a telephelyen. A hulladéklerakási járulék fizetésére kötelezettnek, a lerakó területén elektronikus megfigyelő és beléptető rendszert kell üzemeltetnie. Az előre nem láthatóan bekövetkező környezetszennyezési károkra is kiterjedő felelősségbiztosítást, pénzügyi fedezetet a tevékenység végzése során folyamatosan fenn kell tartani. A hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése során céltartalékot kell képezni úgy, hogy a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy a létesítményben végzett tevékenység felhagyásakor a céltartalék a létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja. A céltartalékot – a kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a működés folyamán az előre látható kockázat, illetve veszteség figyelembevételével időarányosan és teljesítményarányosan kell képezni. A telephelyen végzett hulladékkezelést a hatályos jogszabályokban előírt környezetvédelmi végzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottnak kell felügyelnie. A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladék környezetkímélő ártalmatlanítását. A hulladékok mintavételezését és vizsgálatát akkreditált szervezet végezheti.

1.2. Levegő-tisztaságvédelmi előírás: 15. A működő diffúz forrást úgy kell üzemeltetni, fenntartani, hogy abból a legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. 16. Erős szél esetén az intenzív porképződéssel járó munkafolyamatokat szüneteltetni kell. 17. Száraz, szeles időjárás esetén a tározón a szállítási utak locsolásával kell a porkibocsátást csökkenteni. A szállító járművek sebességét úgy kell megválasztani, hogy a porképződés minimális legyen. 18. A szállítást ponyvával letakart rakterű vagy zárt tehergépjárművel kell végezni. 19. A telephelyet elhagyó szállító járművek kerekeit szükség esetén mosással por- és sármentesíteni kell. 20. A rekultivált felületet figyelemmel kell kísérni, a meglévő növényzet kipusztulása esetén a porképződés megakadályozása érdekében azt pótolni szükséges. 21. A légszennyező forrás üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni. Az üzemnaplóban rögzíteni kell a porkibocsátást csökkentő intézkedéseket, a kiváltó okokat, a fennálló meteorológiai paramétereket. 1.3. Zajvédelmi előírás: 22. A környezeti zajforrás hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni a Hatóság részére. 2. Tájékoztatási kötelezettségek

5

2.1. Értesítési kötelezettségek:  A tevékenység végzése során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést – ideértve a légszennyezést is –, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni. Rendkívüli légszennyezés esetén a berendezéseket le kell állítani és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról.  A lerakó szigetelését veszélyeztető havária esemény estén haladéktalanul el kell végezni a kárelhárítást, és a kárelhárítás egyidejű megkezdésével azt a Hatóságnak be kell jelenteni.  Az Ügyfél köteles: a) a rendkívüli esemény előfordulásakor, így különösen a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapot (üzemzavar, kibocsátási határérték-túllépés, nem engedélyezett kibocsátás) esetén – a szükséges intézkedések azonnali megtétele mellett – haladéktalanul értesíteni a Hatóságot, egyéb esetekben (tűz-, fertőzés-, járványveszély) az illetékes társhatóságokat (pl.: Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) b) a rendkívüli eseményeket dokumentálni. 2.2. Bejelentési kötelezettségek:  Az Ügyfél köteles a Hatóság felé 15 napon belül – egyidejűleg az engedély módosításának kérelmezésével – bejelenteni: a) az engedélyben meghatározott feltételek, technológia, avagy adatok jelentős és nem jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős és nem jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást b) a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 2.3. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek:  Az Ügyfél köteles adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését, megváltozását és megszűnését annak bekövetkezését követő 15 napon belül a Hatóság felé bejelenteni.  Az Ügyfél köteles technológiánként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott, általa kezelt hulladékról nyilvántartást vezetni, valamint a környezetvédelmi hatóság felé adatot szolgáltatni.  Az évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes vagy évente 2000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása esetén a tárgyévet követő március 1.-ig hulladék elszállítás bejelentő E-PRTR lapot is kell benyújtani.  A nyilvántartást, bizonylatot az Ügyfél legalább 5 évig – veszélyes hulladék esetén 10 évig - köteles megőrizni. A lerakással kapcsolatos nyilvántartás nem selejtezhető.  A telephelyi hulladékkezelési technológiákról sorszámozással ellátott – 10 évig nem selejtezhető – üzemnaplót kell vezetni a telephelyen, melynek tartalmazni kell: az alkalmazott kezelőgépek napi üzemidejét, gépkezelő aláírását,a kezelésre kerülő hulladékok azonosító kódját, mennyiségét, deponálási, majd további felhasználási helyét (további engedélyes hulladékkezelőnek történő átadás), időpontját, a kezelés során keletkezett hulladék mennyiségét és azonosító kódszámát, a felhasznált segédanyag megnevezését, mennyiségét, az előforduló üzemzavarok leírását, időpontját.  A Mosonmagyaróvár 5/1. számú vörösiszap-tározó kazetta oldalhatárától keleti irányban számított 61 m-re immissziós mérőpontot kell kijelölni, ahol összes lebegő porra (TSPM) és szálló porra (PM10) vonatkozóan június- augusztus között immissziós méréseket kell végezni, ennek eredményeit a mérést követően 30 napon belül be kell nyújtani a Hatósághoz.

6







Az Ügyfél a légszennyező forrásokra vonatkozóan köteles adatokat szolgáltatni a Hatóság számára. Az adatszolgáltatási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) kitöltött és az ügyfélkapun keresztül beküldött adatlapokkal teljesíthető. A KAR, LAL és LM adatlap csomagok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján, az elektronikus nyomtatványok menüpont alatt érhetők el a http://web.okir.hu címen. Az Ügyfélnek a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a Hatóság részére elektronikus úton - az ügyfélkapun keresztül benyújtott LAL változásjelentés formájában - jelezni kell, mellyel egyidejűleg kérnie kell a levegőtisztaság-védelmi engedély módosítását. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést minden év március 31-ig elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül beküldött LM adatlapokon kell teljesíteni. Az éves jelentésben a mérési eredményeknek tükröződniük kell. Az éves adatszolgáltatás abban az esetben tekinthető teljesítettnek, ha erről az Ügyfél ügyfélkapun keresztül visszaigazolást kap.

2.4. A telephelyi tevékenység felhagyására vonatkozó információs kötelezettségek:  Az Ügyfél a hulladéklerakó ideiglenes vagy végleges bezárására irányuló döntését a hulladék átvételi tevékenységének megszüntetését megelőző 30 nappal köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.  Az Ügyfél a hulladéklerakó ideiglenes vagy végleges bezárására irányuló döntését a hulladék átvételi tevékenységének megszüntetését megelőző 30 nappal köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.  A hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására akkor kerülhet sor, ha a külön jogszabály szerinti beavatkozásra nincsen szükség. A hulladéklerakó egészének vagy egy részének rekultivációját és utógondozását a környezetvédelmi hatóság engedélyezi. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a vonatkozó jogszabály 4. számú mellékletében meghatározott követelmények szerint elkészített rekultivációs tervet.  A C kategóriájú hulladéklerakót a jogszabályban foglaltak szerint kell rekultiválni a jóváhagyott rekultivációs tervben foglaltak szerint. 

A kezelési tevékenység befejezése után a lerakó végleges rekultivációs tervét be kell nyújtani a Hatósághoz. V. A Hatóság az alábbiak szerint jóváhagyja az Ügyfél előzetes rekultívációs tervét:

A lerakóba szerves anyag nem került, így a rekultívációra – egy ütemben – várhatóan 2034. évben kerül sor. Az előzetes rekultivációs tervben a rekultivációhoz szükséges anyagmennyiségeket és rétegrendet a vonatkozó jogszabály szerint határozták meg. VI. A Hatóság fentiekkel egyidejűleg jóváhagyja az Ügyfél üzemeltetési tervét. VII. 2016. tárgyévre vonatkozóan a felügyeleti díj arányos részét (a teljes tárgyévre vonatkozó 200.000,- Ft, időarányos részét jelen határozat jogerőre emelkedését követően 2016. december 31. napjáig

7

tartó időszakra vonatkozóan) kell megfizetni jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a környezetvédelmi hatóság részére a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-0029963300000000 sz. számlára (a továbbiakban: kincstári számla) történő átutalással. Az Ügyfél 2017. tárgyévtől kezdődően köteles a tárgyév február 28. napjáig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizetni a kincstári számlára történő átutalással, melynek összege 200.000,- Ft, (azaz kettőszázezer forint). VIII. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a GYR/047/00400-2/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A MOTIM Zrt. (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 9-13.) 02, 08/29 hrsz. alatti V/1. sz. veszélyes hulladéktároló kazetta egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálatát követő környezethasználati engedélyének kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” 2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a GYF01/707-2/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Györ-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím, fent hivatkozott számú megkereséséhez mellékelt, az Nysz: 14/1180 munkaszámú „MOTIM ZRt. 5/1 jelű veszélyeshulladék-tároló kazetta környezetvédelmi felülvizsgálata 2014." szakanyag szerint az alábbi talajvédelmi állásfoglalást adja: A veszélyeshulladéktároló kazetta üzemeltetése során ügyelni kell arra, hogy a tevékenység a szomszédos, eredeti hasznosításban lévő földek minőségében kárt ne okozzon, talajszennyezést, talajminőség romlást ne idézzen elő. Az egységes környezethasználati engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a GY-01D/EPH/789-2/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (továbbiakban: hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére a Mosonmagyaróvár, V/1 sz. veszélyes hulladéktároló kazetta - egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata tárgyában megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszünteti. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. A döntés ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott l. fokú döntés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Járási Földhivatala a 10.055/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A 2015. március 3-án iktatott hivatkozott számú megkeresésére a Motim Zrt Mosonmagyaróvár, V/1. számú veszélyes hulladéktároló kazetta környezethasználati engedélyének felülvizsgálatával kapcsolatban az alábbi

8

elsőfokú földvédelmi szakahatósági állásfoglalást adom. A tárgyban érintett Mosonmagyaróvár külterület 08/29 helyrajzi számú ingatlan a jelen közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatok alapján nem tartozik a termőföld védelméről szóló 2007. évi. CXXIX. törvény (továbbiakban: Tfvt.) termőföldet meghatározó 2. §. 19. pontjának hatálya alá. A Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Járási Földhivatala, mint I. fokú ingatlanügyi földvédelmi - hatóság az eljárás során ingatlanügyi - földvédelmi - szempontból nem érintett, ezért észrevételt, kifogást nem tesz.Szakhatósági állásfoglalásomat a fent hivatkozott jogszabályi helyeken túl a TM. 7. §, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44. §-a alapján adtam meg. A Járási Földhivatal hatáskörét, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (1) bekezdése, és a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XH.31.) Kormányrendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 1. § (2) bekezdés c. pontja, illetékességét a Korm. rendelet 1. számú mellékletének 8.5. pontja határozza meg.” 5. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitánysága a VBK/346-2/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a Mosonmagyaróvár, V/l. sz. veszélyes hulladéktároló kazetta környezetvédelmi engedélyéhez feltétel nélkül hozzájárul. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 6.A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint területi vízügyi hatóság 358002364-10/2015. ált számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban: hatóság) a fenti tárgyban és számon indult szakhatósági eljárásában a MOTIM Zrt. (9201 Mosonmagyaróvár, Timföld u. 1.) számára tárgyi engedélyezési eljárásban adott 35800/2364-5/2015. számú szakhatósági állásfoglalást visszavonja és az engedély kiadásához az alábbi feltételekkel járul hozzá: 1. A tevékenység folytatása során maradéktalanul be kell tartani a H-12819-9/2010. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben és a 1786-6/2012. számú vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélyekben foglaltakat. 2. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, arról a hatóságot soron kívül értesíteni kell. 3. A csapadék-és csurgalékvíz elvezető árkokat, drént és egyéb műtárgyakat, a monitoring rendszer elemeit rendszeres időközönként ellenőrizni kell, a szükséges javításokat haladéktalanul el kell végezni. 4. A csapadékvíz elvezető rendszerbe szennyvizet tilos vezetni. 5. A tevékenység nem okozhatja a felszín alatti víznek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. sz. és 3. sz. B) mellékletében megadott „B” szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. 6. A 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés alapján a tevékenység nem okozhatja a felszíni vizek el szennyez és ét. 7. A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén, 8. amennyiben a szennyeződés felszíni-, felszín alatti vizet, vagy földtani közeget érint, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdése alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei 9. Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és a területi vízügyi igazgatóságot is értesíteni kell.”

9

7. Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának Jegyzője, mint helyi környezet- és természetvédelmi szakhatóság VFO/311-2/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Tárgyi ügyben megkeresésük alapján az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom a 481/2013.(N1I.17_.) Korm, rendelet 33. § (1), valamint az 5. sz. melléklet 7. pontja alapján. A tevékenységgel érintett terület (08/29 hrsz.) és környezete nem érint helyi jelentőségű védett természeti területet, megfelel a helyi önkormányzati rendeletben (38/2003.(XII.15.) ÖKT rendelet Mosonmagyaróvár épített környezetének és zöldfelületeinek helyi védelméről) meghatározott természetvédelmi követelményeknek. Helyi kömyezet-és természetvédelmi érdeket nem sért.” IX. 1. A környezetvédelmi hatóság a jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül, továbbá környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően a) korlátozhatja, b) felfüggesztheti, c) megtilthatja. 2. Amennyiben a környezethasználó az 1. pontban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt az eltelt időtartamra a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer-százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi. 3. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő – továbbá adott esetben más környezetvédelmi – bírság megfizetésére (is), valamint intézkedési terv készítésére kötelezi. X. Jelen egységes környezethasználati engedély és egyben környezetvédelmi működési engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve 2026. augusztus 15. napjáig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát az Ügyfélnek teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni a Hatóságnál 2021. február 15. napjáig. XI. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 750.000,- Ft, (azaz hétszázötvenezer forint) összeget a Hatóság részére, mint igazgatási szolgáltatási díjat továbbá megfizetett 50.000 Ft,- (azaz ötvenezer forint) szakhatósági igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél. XII. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét – hirdetményi közlés esetén annak kifüggesztésétől számított 15. napot – követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban

10

benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 375.000,- Ft, (azaz háromszázhetvenöt-ezer forint) – természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint) –, melyet a kincstári számlára kell átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló bizonylat másolatát a fellebbezési kérelemhez mellékelni kell. INDOKOLÁS A Magyaróvári Timföld és Műkorund Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 9-13.; statisztikai számjel: 11406761-2320-114-08; KÜJ: 10227422; KTJ: 100438421; KTJ Lét.: 101630224, a továbbiakban: Ügyfél) a Mosonmagyaróvár, 4783/7, 4783/10, 4783/11, 4783/12, 4783/13, 02/a, 02/b, 08/29, 08/29a hrsz. alatti ingatlanokon lévő 5/1 jelű vörösiszap tározón működtetett veszélyes hulladék lerakó üzemeltetésére kiadott 1784-9/2010. sz. jogerős határozatba foglalt egységes környezethasználati engedély és egyben környezetvédelmi működési engedély felülvizsgálata iránti kérelmet terjesztett elő a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság). A kérelem és mellékleteinek vizsgálata nyomán a Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által folytatatott tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 2. sz. mellékletének 5.1. és 5.4. pontja szerint történik, mely egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenység. A Hatóság megállapította, hogy a hulladékgazdálkodási technológia felülvizsgálata érdekében a szükséges dokumentációk a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 75. § (1) bekezdésében; a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 7. § (1) bekezdésében és 2. sz. mellékletében, továbbá a Khvr. 20/A. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kerültek benyújtásra. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja, valamint Kvt. 98. § (1) bekezdése alapján a Hatóság 15953-2/2014. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek; az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a Hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül nem érkezett. Fenti kérelemnek a Khvr. 8. sz. melléklete, továbbá a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 9. § (1) bekezdése, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVm rendelet), a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. Rendelet 14. §-a; valamint, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 25. §-a, a zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zvr.) szerinti jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatai nyomán – a Ket. 37. § (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján – többszöri hiánypótlási felhívásra került sor, melyeknek az Ügyfél megfelelően eleget tett.

11

Az Ügyfél igazoltan megfizetett 750.000,- Ft, (azaz hétszázötven-ezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdése, valamint az 1. számú melléklet III. fejezetének 10.1. pontja alapján. A Hatóság eljárása során az alábbi környezeti igénybevételeket állapította meg a folytatni kívánt hulladékgazdálkodási tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben: 1. Hulladékgazdálkodási szempontból: A telephelyen hulladékot nem gyűjtenek, tárolnak, átvétel után a hulladék azonnal lerakásra kerül. A lerakó létesítéskor mindenben megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Az Ügyfél 2004 évben bevezette az ISO 9001:2000 és az ISO 14001:2004 környezetirányítási rendszert. A bevezetett minőségirányítási rendszerek 2012. évben meghosszabbításra kerültek. Az egységes környezethasználati engedély előírásai szerint elvégzett kockázatelemzés alapján a lerakó megfelelő működés esetén a környezeti elemekre kockázatot nem jelent. Az Ügyfél a csatolt éves beszámoló alapján a tevékenység végzéséhez céltartalékkal rendelkezik, a csatolt bankszámlakivonat szerint lekötött pénzügyi forrás rendelkezésre áll, mely az estlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására felszabadítható. Az Ügyfél a Generali Biztosító Zrt-nél a 95599110900502300 számú biztosítási kötvénnyel rendelkezik, amelynek része a környezetszennyezési felelősségbiztosítás is. A veszélyes hulladéklerakón ártalmatlanítási technológiában kezelni engedélyezett hulladékok esetében jelenleg nem áll rendelkezésre olyan előkezelési technológia, amely csökkentené a hulladékok mennyiségét, annak az emberi egészségre vagy a környezetre való veszélyességét. A hulladéklerakóban kizárólag olyan hulladékok ártalmatlaníthatók, amelyek más módon történő kezelése nem lehetséges. A KvVm rendelet szerint lerakással kizárólag előkezelt hulladék ártalmatlanítható, kivéve a KvVm rendelet 2. számú melléklet 2.1.-1. táblázatában felsorolt inert hulladékot, valamint azt a hulladékot, amelynek előkezelés nélkül történő lerakását - olyan kezelési technika hiányában, amely csökkentené a hulladék mennyiségét vagy annak az emberi egészségre vagy a környezetre való veszélyességét - a környezetvédelmi hatóság engedélyezte. A kazettát a jelenlegi 4/a oldalán és a határoló töltéseken a 126,00 mB.f szintről tervezik bővíteni a 3-as kazetta koronaszintjéig. A gátak belső rézsűit az alábbi szigetelő rendszerrel kell megépíteni: épített töltés 1 réteg bentonit paplan k<5X10-11 m/s, geofizikai észlelő rendszer 1 réteg 2,5 mm vastag HDPE lemez, geodrén 1 réteg 2,5 mm vastag HDPE lemez, geotextíilia. A hulladéklerakó szigetelése: A hulladéklerakó medencéjének alját és oldalait úgy kell kialakítani, hogy azok geológiai szigetelőrétege megfeleljen az alábbi követelményeknek: Hulladéklerakó kategória Veszélyeshulladék-lerakó (C kategória)

Szivárgási tényező (m/s) k ≤ 1,0x10-9

12

Vastagság (m) >5

Mesterséges szigetelőréteg: Szigetelőrétegek meghibásodásának monitoringrendszere (geofizikai monitoringrendszer). Meghibásodást ellenőrző geofizikai monitoringrendszert kell kiépíteni a C kategóriájú, valamint B3 alkategóriájú hulladéklerakón. A geofizikai monitoringrendszert a geomembrán fólia/lemez alá kell telepíteni, a C kategóriájú hulladéklerakónál az alsó geomembrán alá kell kerülnie. A geofizikai monitoringrendszernek a geomembrán folytonossági állapotáról információkat kell nyújtania addig, amíg az első hulladékréteg a szigetelő fóliára/lemezre rákerül. Csurgalékvízgyűjtő réteg (szivárgóréteg): C kategóriájú hulladéklerakó esetében két szivárgóréteget kell kialakítani. A két geomembrán közötti szivárgóellenőrző rétegként geodrén (mesterséges anyagú szűrőréteg) alkalmazható, amelynek hatékonyságát hidraulikai számításokkal kell igazolni. A második szivárgóréteg az első szigetelőréteg alá kerül, és szintén kettős célt szolgál: elsődleges az ellenőrzési funkció (jelzi a szigetelőrendszer meghibásodását) és másodlagos a gyűjtő-elvezető funkció. Az Ügyfél a Hatóság jogelődeként eljáró Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) 2012-ben benyújtotta a mosonmagyaróvári vörösiszaptározók 2012. évi II. féléves monitoring jelentését. A Hatóság a vizsgálati eredmények alapján megállapította, hogy arzén komponens esetén több kútban „B” szennyezettségi határértéknél magasabb koncentrációt mutatott. A Felügyelőség fentiekre tekintettel 3480-8/2013. számú tényfeltárásra kötelező határozatának kiadása mellett döntött. Az Ügyfél a Felügyelőség döntésével szemben fellebbezést nyújtott be, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség 14/6829-8/2013. számú határozatával a Felügyelőség határozatát helybenhagyta. Az Ügyfél a másodfokú határozattal szemben bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27.043/2014/15. számon ítéletet hozott, melyben a 14/6829-8/2013. számú határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítéletben foglaltak alapján a Hatóság megkereste a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Igazgatóság), hogy kivizsgálási eljárás keretében döntését meghozni szíveskedjék azzal kapcsolatban, hogy szükségesnek tartja-e a kármentesítési eljárás lefolytatását. Az Igazgatóság döntését 35800/2014-08/2015.ált. számon hozta meg, amelynek indokolása többek között az alábbiakat tartalmazta: „Az arzén tartalom esetén 2005-2015. évek közötti időintervallumot vizsgálva csökkenő trend figyelhető meg. Tekintettel arra, hogy a területen lévő szennyezettség csökkenő tendenciát mutat, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (9) bekezdés d) pontja alapján a vízvédelmi hatóság tudomására jutott adatok további intézkedést nem igényelnek.” Mivel az arzéntartalom okozta túllépés a szigetelés nélkül, a gyárterületen belül kiépített I. számú tározóhoz köthető, a tőle nagyobb távolságban aljzatszigeteléssel ellátott V/1 tározó további üzemeltetése ellen földtani közeg védelmi szempontból kifogás nem merült fel. Figyelemmel arra, hogy a C kategóriájú hulladéklerakó állapota folyamatosan monitoringozásra kerül, illetve került, illetve a fólia integritás vizsgáló rendszer szakadást, meghibásodást nem mutatott, így megállapítható, hogy a hulladéklerakó nem jelent potenciális veszélyt a környezetre, így az alkalmazott hulladék ártalmatlanítási technológia esetében alkalmazható a KvVM rendelet 1. számú melléklet 1.3.3. pontja szerinti az 1.2 és 1.3 pontban foglalt követelmények mérséklése, azaz a kettős geodrén rendszer kiépítése alól felmentés adható.

13

2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett területe (Mosonmagyaróvár) a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 2. pontban kijelölt „Győr-Mosonmagyaróvár” zónába tartozik. Az 5/1. számú vörösiszap-tározó légszennyező hatását elsősorban a felületi kiporzás, veszélyes és nem veszélyes hulladék lerakási tevékenységekhez kötődő manipulációk és a szállítási tevékenységek során képződött szálló por okozza. A telephelyen az Lr. 2. § 24. pontja szerinti bejelentés köteles pontforrás nem létesül. A tározó területe az Lr. 2. § 8. pontja értelmében diffúz légszennyező forrásnak minősül. A kiporzás nagysága a fedetlen felületek aránya mellett jelentős mértékben függ az aktuális időjárási viszonyoktól is. A megfelelő vastagságú takarással megakadályozható a lerakással érintett területek kiporzása. A telephelyen folyatott tevékenység és az ahhoz kapcsolódó gépjárműforgalom során keletkező kipufogó gázok mennyisége a tározó mellett elhaladó közlekedési utakhoz viszonyítva elhanyagolható. A szállítási útvonal az átadók telephelyei a gyárterület belső útjain a vörösiszaptérre vezető teherportán át, a tárolóterek É-ÉK-i oldala mentén – megkerülve a II. és III/B jelű kazettákat – vezet az 5/1 jelű kazetta III. sz. határoló töltésére, az azon keresztül megközelíthető a portától kb. 3,4 km-re levő lerakó helyig. A beszállítást végző teherautó forgalom átlagosan 7-8 tgk/nap, csúcsidőszakban 10 tgk/nap. A munkagépek üzemeléséből, a teherautók csúcsidőszaki forgalmából származó kipufogógáz mennyiségét az üzemanyag felhasználásból számították. A számított adatok alapján megállapítható, hogy a telephelyen folyatott tevékenység és az ahhoz kapcsolódó gépjárműforgalom során keletkező kipufogó gázok mennyisége a tározó mellett elhaladó közlekedési utak forgalmából keletkezetthez viszonyítva elhanyagolható. Az Lr. 2. § 14. pontja szerint értelmezett levegőtisztaság-védelmi hatásterület meghatározására terjedésszámítást végeztek. Alap levegőterheltségnek az OLM 2013. évi Győr-1 mérőponton mért átlagértékeket tekinti, mely PM10 légszennyező tekintetében: 23,55 μg/m3. A számítás szerint a szálló porra (PM10) hatásterület a diffúz forrás középpontja köré rajzolható 66 m sugarú (ülepedő por esetén 61 m sugarú) körön belül határolható le, mely a telephely határain belüli területeket érint. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VM r.) 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szálló por (PM10) esetére állapít meg határértéket (24 órás: 50 g/m3). 3. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A hulladéklerakó helyszíne Mosonmagyaróvár külterületén a várostól nyugatra található kijelölt „KH” különleges hulladékgazdálkodási terület. A legközelebbi zajtól védendő területek a város belterületén találhatók 700 méter távolságban. A tevékenység során a szállító járművek és tehergépkocsik, valamint a lerakón belül használt tolólapos anyagmozgató gép zajkibocsátásával kell számolni. A létesítmény tényleges zajkibocsátásának vizsgálata, zajvédelmi hatásterületének lehatárolása megtörtént mérés és számítás útján. A mérési eredményeket összefoglaló, Öko-Raab Kft. által készített zajvédelmi munkarész és zajmérési jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy a létesítmény a Zvr. előírásainak megfelel. A létesítmény működésével érintet területek zajvédelmi kategóriába sorolása Mosonmagyaróvár Város Képviselőtestületének módosított 20/2014 (I.12.) ÖK rendelete szerinti helyi építési szabályzata és szabályozási terve szerint történt. A hulladéklerakó zajvédelmi hatásterületén zajvédelmi szempontból védendő terület, épület nincs. A telephelyig az anyagszállítás közúton történik, a lerakó területe csak az Ügyfél üzemi területén keresztül, közforgalom elől elzárt üzemi úton közelíthető meg. A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység során az érintett útvonalak mentén a forgalom növekedéséből eredő járulékos zajszint változás nem éri el a Zvr. 7.§ (1) szerinti 3 dB-es mértéket, így a szállítási tevékenység esetében hatásterületet nem kell meghatározni. Fentek alapján a telephelyre vonatkozóan külön zajkibocsátási határértékek megállapítása nem indokolt.

14

4. Természet- és tájvédelmi szempontból: Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján a Hatóság megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat VIII. fejezetének 1. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a MOTIM Zrt. (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 9-13.) kérelme alapján az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata ügyében, a hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció tartalma alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 6 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL f 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15. ) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 2019/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. Hatóságom hatáskörét a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése, illetve az 5. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat VIII. fejezetének 2. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „Észak- Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi környezetvédelmi engedélyezési eljárás során, a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. Hatóságunk a megkeresést és mellékleteit közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgálta és megállapította, hogy: • az engedélyezett tevékenység folytatása során termőföld területek igénybevételre nem kerülnek, • az 5/1 jelű veszélyeshulladék-tároló kazetta elhelyezésével érintett ingatlan egyes helyein termőföld területekkel határos, • az engedélyezésre kért tevékenység hatása a környező termőföld területekre várhatóan nem lesz jelentős. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a rendelkező rész szerinti kikötések közlése melletti

15

állásfoglalást alakított ki a tárgyi egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati eljárás során. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Az Ügyfél a szakhatósági eljárás 50.000,- Ft. igazgatási szolgáltatási díját megfizette. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket.) 22. § (1) bek., 44. § (1) és (2) (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007 -évi CXXIX tv. 1.§ (1) bek, a 2. § a) pont, a 43. § (1), (3) bek, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XI 1.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése, 5. sz. melléklet, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r. 17. § -án alapul.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat VIII. fejezetének 3. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Mosonmagyaróvár, V/1 sz. veszélyes hulladéktároló kazetta - egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így - figyelemmel a kulturális örőkségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 393/2012. (XII.20.) Kormányrendelet 13. § (1)-(2)-re nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A döntés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdésén alapul. A joghatóság a Ket. 18. § (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2.§, illetve az 1. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg.” A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitánysága szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat VIII. fejezetének 5. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség tárgyi eljárásban szakhatósági állásfoglalás kérésével kereste meg a Bányakapitányságot. A hulladéktárolót a timföldgyártásban keletkezett vörösiszap tárolására építették, a timföldgyártás befejeződése után tárgyi hulladéklerakó egyéb veszélyes és nem veszélyes hulladékok-öntödei, kohászati, építési- gyűjtőjeként üzemel. A tevékenység üzemszerű működés esetén az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából a földtani környezetre káros hatást nem gyakorol. A Bányakapitányság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm.rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete, illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. melléklete határozza meg. A jogorvoslati tájékoztató a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat VIII. fejezetének 6. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „A hatóság a tevékenység felszín alatti vízre vonatkozó hatásaival kapcsolatos előírásait a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet (továbbiakban: r.) 14. § (1) bekezdése alapján fogalmazta meg. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg.

16

Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A Ket. 44.§ (3) bekezdése szerint: „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. .A Ket. 114.§ (1) bekezdése szerint ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. A hatóság a fentieknek megfelelően a 35800/2364-5/2015. számú szakhatósági állásfoglalását visszavonja, továbbá szakhatósági állásfoglalását megadja jelen végzésben. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korrn. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 33 § (8.) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg. A 2015. március 27. és 2015. április 03. közötti időszak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33.§ (3) bekezdés g) pontja értelmében üzemzavarnak minősül. A hatóság tájékoztatja, hogy a fentiek értelmében ez az időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.” Fentiek nyomán a Hatóság megállapította, hogy az egységes környezethasználati engedély és egyben környezetvédelmi működési engedély felülvizsgálatára vonatkozó kérelem az Ügyfél által teljesített hiánypótlási felhívásokat követően megfelel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.), a Hr. 9. § (1) bekezdésében, továbbá a Khvr. 8. sz. mellékletében foglalt rendelkezéseknek; ezért a Hatóság – a Khvr. 20. § (11) bekezdésének és 11. sz. mellékletének megfelelően – a Kvt. 79. § (1) bekezdés a) pontja, 81. § (1) bekezdése, 66. § (1) bekezdés b-c) pontjai és 71. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a Khvr. 20/A. § (12) bekezdése a) pontja alapján jelen határozatával egységes környezethasználati engedély és egyben környezetvédelmi működési kiadásáról döntött. A jelen határozatban szereplő kezelési műveletet a Ht. 3. sz. melléklete szerint felsorolt azonosító kód alapján határozta meg a Hatóság. A kezelhető hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2-3. sz. mellékletei szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg a Hatóság. Jelen határozat IV. fejezetében emelt előírások – a Khvr. 17. § (2) bekezdésében és 9. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően – az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapulnak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Kvt. 6. § (1)-(3) bekezdései, KvVM rendelet 10. § (1) bekezdése, Kvt. 82. § (1) bekezdése, Ht. 62. §-a, Ht. 69/A § (1)-(4) bekezdései, KvVM rendelet 9. § (1) bekezdése, KvVM rendelet 10. § (1) bekezdése, KvVM rendelet 10. § (6) bekezdése, Ht 69/A § (1) bekezdése, Ht. 72. § § (1) bekezdés b) pontja, Ht. 7-72. § §-ai, KvVM rendelet 9. § (4) bekezdése,

17

13. 14. 15-21. 22.

Ht. 4. §-a, KvVM rendelet 10. § (4) bekezdése Lr. 4-26. §-ai, Zvr. 11. § (59 bekezdése.

A IX. fejezet 1. pontjában foglalt rendelkezések a Khvr. 26. § (1) és (5) bekezdésein, 2. pontjában foglalt rendelkezések ugyanezen jogszabályhely (3) és (5) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Khvr. 26. § (4) bekezdése állapítja meg. A (teljes körű környezetvédelmi) felülvizsgálati dokumentáció előterjesztésének határidejét a Khvr. 20/A. § (4)-(6) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével határozta meg a Hatóság. Jelen határozat X. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont de) alpontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 78. § (10) bekezdése és 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (5-7) bekezdései alapján határozta meg a Hatóság. A Hatóság hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg.

Győr, 2016. augusztus 1. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából

dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető

18