GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL A határozat jogerős: 2015.05.30. Iktatószám:
7853-4/2015.
Hiv. szám:
Ügyintéző:
dr. Sebő F. Dániel, Hajdu Judit
Melléklet:
Tárgy:
GIUSI Kft. KÜJ: 102274411 KTJ: 101858688 Hulladékgazdálkodási bírság
HATÁROZAT
I.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: kormányhivatal) a GIUSI Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 1052 Budapest, Haris köz 6., III. em. 2.; a továbbiakban: ügyfél) – hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatti hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett –
figyelmezetésben részesíti.
II. A kormányhivatal a jogerőre emelkedését követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről.
III. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel.
IV. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Az ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetéke 10.000,Ft, (azaz tízezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni; Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1.) által benyújtott fellebbezés illetékmentes.
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 328-031
INDOKOLÁS
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) a GIUSI Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1052 Budapest, Haris köz 6., III. em. 2.; a továbbiakban: ügyfél) 9027 Győr, Tibormajori út 1. szám alatti ingatlanon lévő telephelyére (KTJ: 101858688; a továbbiakban: telephely) vonatkozó hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését ellenőrizte a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 88. §-a, 88/A. § (1) bekezdése, 89. § a) pontja és 90. § (1) bekezdése, valamint a – 2013. tárgyévre hatályos – hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hnyr.) 15. § (2) bekezdése alapján. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 65. § (1) és (5) bekezdései értelmében: „A hulladék termelője, kormányrendeletben meghatározott birtokosa, gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője, valamint a közszolgáltató (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal, a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint a telephelyén nyilvántartást vezet…A nyilvántartás vezetésére kötelezett a nyilvántartás alapján a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint a környezetvédelmi hatóságnak adatot szolgáltat, továbbá nyilvántartását a hatóság felhívása esetén a hatóság rendelkezésére bocsátja.” A Hnyr. 10. § (1) bekezdése értelmében: „A hulladéktermelő telephelyenként és hulladéktípusonként rendszeres adatszolgáltatást teljesít…” A Hnyr. 13. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, a rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett a képződött hulladékról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig szolgáltat adatot.” A Hnyr. 14. § (1) bekezdése értelmében: „A rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett az adatszolgáltatást a telephely szerint illetékes felügyelőség felé teljesíti.” Ellenőrzését követően a hatóság azt állapította meg, hogy az ügyfél tárgyi telephelyével kapcsolatos 2013. tárgyévre vonatkozó – fenti jogszabályhelyeken nyugvó – adatszolgáltatási kötelezettségének 2014. március 1. napjáig, sőt, jelent határozat kibocsátásáig – a hatóság többszöri felhívása ellenére – sem tett eleget. A Ht. 86. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.” A Hnyr. 15. § (5) bekezdése értelmében: „Aki nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét nem az e rendeletben előírtaknak megfelelő határidőben, tartalommal vagy formában teljesíti, azt a felügyelőség a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendelet szerint megállapított hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.”
2
A Ht. 86. § (3) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy bírság alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 4. § (2) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A jogsértés súlyát mérlegelve a hatóság azt állapította meg, hogy a termelőként (is) vezetendő telephelyi nyilvántartása hiánya nagymértékben akadályozza, valamint részben átláthatatlanná teszi a hatóság számára az ügyfél hulladékgazdálkodási tevékenységét, ezért a tárgyi jogsértő magatartás nem tekinthető csekélysúlyúnak, ekképp a bírság mellőzésére nincs lehetőség. Fentieken túl a bírság, mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében. A Hbr. 2. § (5) bekezdése értelmében: „A hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettségek, továbbá az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítése kötelezettségének elmulasztása esetén alapbírság, szorzószám megállapítása nélkül az illetékes környezetvédelmi hatóság a bírságot 200.000,- Ft-ban állapítja meg…” A Hbr. 1. § (2) bekezdése értelmében a hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét – a Ket. 94/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: „A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.” Fentiek nyomán a hatóság a bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy a jogsértő magatartás veszélyessége ugyan elhanyagolható volt, azonban károsító hatásaként az ügyfél által folyatott hulladékgazdálkodási tevékenység – hatóság általi – átláthatóságát nagymértékben csorbítja; ezáltal a térség hulladékgazdálkodási helyzetére statisztikai úton hatást gyakorolt. A hatóság megállapította továbbá, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás, illetve egyéb káresemény nem történt. A Ket. 1. § (2) bekezdése értelmében: „A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos – ideértve gazdasági – érdekét szem előtt tartva jár el.” A hatóság érdemi döntésénél figyelembe vette, hogy a kiszabandó környezetvédelmi bírság – megfelelve a Ket. fentebb citált normatív erővel bíró alapelvének – az ügyfélre nézve nem jelenthet a gazdasági életben betöltött szerepére vonatkozóan aránytalan sérelmet, illetve ellehetetlenülést. A hatóság valamennyi fenti körülmény szerint értékelte a Ket. 94/A. § (1) bekezdésének a-b) és e-g) pontjaiban foglaltakat. A Ht. 86. § (4) bekezdése értelmében: „Ha a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírságot megállapító határozat kiadásáig az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti, a környezetvédelmi hatóság – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bírságot kérelemre csökkentheti, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető.”
3
Miután a kiszabandó bírság mérséklésére vonatkozó kérelem jelen határozat kibocsátásáig sem érkezett a hatósághoz, így a hatóság kizárta annak csökkentését. A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.”
A hatóság 13733-18/2014. sz., 15980-1/2014. sz. és 1111-1/2015. sz. végzéseiben – egyszerre eleget téve a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában és a Hnyr. 15. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének – felhívta az ügyfelet adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére, mintegy a mulasztással megvalósuló jogellenes magatartás felhagyásával a jogszerű állapot helyreállítására (orvoslására); azonban fenti felhívásokban foglaltaknak a teljesítésükre nyitvaálló 30 napot követően sem tett eleget.
Fentiekre tekintettel a hatóság jelen eljárás hivatalbóli megindításáról döntött a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján, melynek értelmében: „Ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is.” A hatóság 2015. március 18. napján hivatalból indította meg eljárását az ügyféllel szemben, melyről, valamint az ügyfélnek a Ket. 51. §-a és 68. §-a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről 7853-2/2015. számon kibocsátott iratával – a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – értesítette az ügyfelet; melyet – a visszaérkező tértivevény tanúsága szerint – az ügyfél nevében 2015. március 27. napján vettek kézhez, azonban az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy egyéb észrevétel a hatósághoz jelen határozat kibocsátásáig nem érkezett. A hatóság eljárását megelőzően fentiek szerint vizsgálta a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá eljárása során – alábbiak szerint – azt, hogy az ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e:
A hatóságnak eljárása keretében vizsgálnia kellett, hogy az ügyfél a Kkvt. 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. Fentiekkel összefüggésben – az ügyfél Cégjegyzék szerinti adatainak, valamint nyilvánosan közzétett beszámolóinak vizsgálata alapján – a hatóság azt állapította meg, hogy az ügyfél a Kkvt. 3. § (1) bekezdésének személyi hatálya alatt áll, melynek nyomán – figyelemmel arra, hogy korábbi jogsértése nem volt és a Kkvt. 12/A. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok sem állnak fenn – a hatóság megállapította, hogy a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van helye jelen eljárásban, melynek alapján – hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatti hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett – a rendelkező rész I. fejezetében foglaltak szerint döntött. A Ket. 80/A. § (1) bekezdés i) pontja értelmében: „A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott.” (II. fejezet)
4
A határozat rendelkező részének III. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. §-ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. § alapján rendelkeznie kellene. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, melyről a hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az ügyfelet. Az ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetékének összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete XIII. fejezetének 2. a) pontja alapján határozta meg a hatóság; Győr Megyei Jogú Város (9021 Győr, Városház tér 1.) által benyújtott fellebbezés az Itv. 5. § (1) bekezdés b) pontja értelmében teljes személyes illetékmentes. (IV. fejezet) A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése; illetékességét ugyanezen jogszabály 1. sz. melléklete IV. fejezetének 1. száma állapította meg. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 3. pontja értelmében a hatóság 2015. március 31. napján beolvadással megszűnt, általános jogutóda 2015. április 1. napjától a Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal; melynek hatáskörét – a Hbr. 2. § (1) bekezdésének megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét – a Ket. 21. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően – ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg.
Győr, 2015. május 06. A kormánymegbízott nevében és megbízásából
dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
5
