GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:

2737-3/2016.

Tárgy:

Ügyintéző:

dr. Király Bernadett Zsófia Sovánné Nagy Grét e Bender Ferenc Juhász Judit Perjés Katalin Puskás Sándor (96) 524-000

Mellékletek:

Telefon:

Hiv. szám:

Dömös, Dobogókőért Közhasznú Alapít vány, Dobogókői s í-, szabadidő és rekreációs központ fejlesztésének előzetes vizsgálata

-

H AT Á R O ZA T I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezet védelmi és természet védelmi hat óság (a továbbiak ban: Hatóság) a Dobogókőért Közha sznú Alapítvány (2098 Pilisszentkereszt-Dobogókő, Eöt vös sétány 10.; a továbbiakban: Ügy fél) által beny újtott, „A dobogók ői sípálya fejlesztése” környezeti hatásaira vonatkozó előzet es vizsgálati eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a tevékenységgel kapcsolatban természetvédelmi szempontból, az erdőre gyakorolt hatá sok é s az erdő-igénybevétel engedélyezhetőségének szempontjából, valamint a településrendezési eszközökkel való összhang szempontjából kizáró ok merült fel, a tevékenység kérelem szerinti megvalósítá sára engedély nem adható. II. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kata sztrófavédelmi Igazgatóság 35800/4426-1/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei K ormányhivatal Környezet védelmi és Természet védelmi Főosztálya (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 267-20/2015. számú megk eresése alapján a Dobogók őért Közhasznú Alapít vány (2098 Pilisszentk ereszt-Dobogók ő, Eötvös stny. 10.) k érelmére, a Dobogók ői sí, szabadidő és rek reációs k özpont fejlesztése tárgyában folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárásban a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az előzetes vizsgálati dok umentáció elf ogadásához vízgazdálk odási és víz védelmi szempontból az alábbi feltételek k özlésével hozzájárul.  A vízimunk ák elvégzése, illetve vízilétesítmények (hóágyúk üzemeltetéséhez tervezett vízellátó rendszer, az alsó és k özépső htitték szennyvíz elhelyezése) megépítése és rendeltetésszerű üzemeltetés e a vízgazdálk odásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. § (1) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031 E- mail: [email protected] - Honlap: www.kormanyhiv atal.hu

bek ezdése és a vízgazdálk odási hatósági jogk ör gyak orlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. és 5. §-a alapján vízjogi engedélyezési k ötelezettség alá t artozik . A vízjogi engedélyes tervdok ument áció tartalmi és formai k övetelményeit „a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szük séges k érelemről és mellék leteiről” szóló 18/1996. (VI. 13.) KHV M rendelet tartalmazza. A hóágyúk vízigényének k ielégítése érdek ében az engedélyezési dok umentációban vizsgálni k ell a DMRV Zrt. által üzemeltetett dömösi parti szűrésű Mik lós-k úti forrásfoglalás k itermelhető szabad k apacitását. Szintén vizsgálni k ell a tervezett hóágyúzás és a víztárolók üzemeltetésének a k örnyezet vízháztartását és a felszíni- és felszín alatti vizek lefolyási viszonyait befolyásoló hatását.  A nyitott tószerű, völgyzárógátas tározók tervezésénél vizsgálni k ell a létesítménynek a k örnyezet vízháztartására gyak orolt hatását. A terület vízháztartási és lef olyási viszonyait a k özépső pályaszak asznál tervezett víztározó nem befolyás olhatja k edvezőtlenül.  A tervezett tevék enység során fok ozott figyelmet k ell fordítani a felszíni és fesz ín alatti vizek szennyez ésének elk erülésére, esetleges havária eseményt a k árelhárítás haladék talan megk ezdése mellett azonnal be k ell jelenteni a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak , illetve a k özeli vízfolyások at k ezelő szervezetnek . A szak hatósági állásfoglalás ellen önálló f ellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadhat ó meg.” III. A tevékenység telepítési helye szerinti önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a tevékenység településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata során az alábbi nyilatkozatot tette: Az Esz tergomi Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője 20-2/2016. számon a következő jogsegélyt adta: „Esztergom V áros Önk ormányzat Aljegyz ője (2500 Esztergom, Széchenyi tér. 1. ) a 267-43/2015 iktatószámon érk ezett belföldi jogsegély k érelemre az alábbi véleményt adom: 1. Helyi k örnyezet- és természetvédelmi szempontból: A Dobogók ői sípálya fejlesztési beruházással érint ett Dömös 077, 079 hrsz.-ú területen helyileg védett természeti terület és érték nem t alálható, a tervezett beruházás megvalósítása a helyi k örnyezet- és természetvédelmi előírások k al nem ellentétes. 2. Településrendezési eszk özökk el való összhang vizsgálata: A Dömös, 077 hrsz. és 079 hrsz.-ú ingatlanok at az érvényben lévő Dömös Község Önk ormányzatának 7/2010. (VII. 15. ) számú rendeletével jóváhagyott helyi építési szabályz ata és szabályozási terve (továbbiakban: Hész.) vonatk ozásában megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a Hész. alapján tárgyi ingatlanok övezeti besorolása: E v- védelmi rendeltetésű erdőterület besorolású. A Hész 17. § (2)-(4) bek ezdése k imondja: „ (2) Védelmi rendeltetésű területen (Ev, E vb) épület, illetve pince nem létesíthető. Erdőterületen csak vadetető, vadles, k ilátó, ismeretterjesztést szolgáló tanösvény, pihenő, illet ve ismertető táblák helyezhet ők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják . (3) Természeti övezetbe nem sorolt Ev, Evb erdőterületen k ialak ítható felszín alatti k özmű, villamosenergia ellátási táv és hírk özlő vezeték abban az esetben, ha az erdőt védelmi rendeltet ésének betöltésében nem zavarja illetve a természeti ért ék ek et nem k árosítja. (4) Védelmi rendeltetésű erdőterületen (Ev, Evb) lévő épület felújítható, de nem bővíthető. ) ” A Dömös 079 hrsz.-ű ingatlanra vonatk ozóan a Hész. k ülönleges beépítésre szánt Kk -v városüzemeltetési terület besorolást is tartalmaz. A Hész 24. § (10) pontja k imondja: „ A Kk -v városüzemeltetési terület hírk özlési létesítmények elhelyez ésére szolgál.... ” 2

Fentiek értelmében a Hész, sípálya k ialak ítását nem tartalmazza.” IV. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal szakkérdé sek viz sgálata során az alábbi véleményeket adta:

az

eljárásban

vizsgálandó

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- é s Talajvédelmi Igazgatósága KEF/TAL/364-3/2015. számon a következő véleményt adta: „Az eljárás során megállapítást nyert, hogy az előzetes vizsgálattal érintett ingatlanok „erdő”, illet ve „k ivett sportpálya” megnevezésúek , a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 2. § 19. pontja alapján nem minősülnek termőföldnek , így a talajvédelmi hat óság a K özigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 45/A. § (3) bek ezdése és 30. § a) pontja alapján hatásk örének hiányát állapította meg. ” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esz tergomi Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10101/2015. számon a következő véleményt adta: „A szakk érdés vizsgálat ának megállapításai: A mellék elt dok umentumok alapján megállapítottam, hogy a sípálya f ejlesztés érinti a Dömös 078 hrsz-ú k ivett saját használatú út megnevezésű, a Dömös 077 hrsz-ú erdő és k ivett sporttelep megnevezésű, valamint a Dömös 079 hrsz-ú erdő és k ivett sporttelep megnevezésű ingatlanok at. Az ügyben mindezek alapján megállapítottam hatásk öröm hiányát, így földvédelmi szempontból a tervezett beruházás ellen k ifogást nem emelünk .” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegész ségügyi Főosz tály KER/067/001115/2015. számon a következő véleményt adta: „Szakk érdés vizsgálatának eredménye: A Népegészségügyi Főosztály a dobogók ői sípálya fejlesztéséhez k özegészségügyi szempontból az alábbi feltétellel járul hozzá:  A dolgozók részére az ivóvíz minős égi k övetelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellék letében előírt minőségi k övetelmények nek megfelelő ivóvizet, és k ézmosóval ellátott illemhelyet k ell biztosítani. A k eletk ező szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről gondosk odni szükséges.  A tevék enység végzése során a felszíni és felszín alatti vizek nem szennyeződhetnek .  A munk avégzés, illetve a tevék enység során k eletk ező települési (k ommunális) hulladék ok at zártan k ell gyűjteni. A gyűjtő edények et úgy k ell elhelyezni, hogy ahhoz illeték telen személyek és állatok ne férjenek hozzá.” A Komárom-Esz tergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály KE-06D/ EP/1271-2/2015. számon a következő véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint k örnyezet védelmi és természet védelmi hat óság a „Dobogók ő, Dobogók őért Közhasznú alapít vány dobogók ői sípálya fejlesztés, előzetes vizsgálat” ügyében - a k örnyez etvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladat ok at ellátó szervek k ijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bek . és az 5. számú mellék let alapján örök ségvédelmi szakk érdés vizsgálat ának k érése ügyében k ereste meg hat óságomat. A tárgyi terület - Dömös 077-79 hrsz. ingatlanok - tek intetében a Forster Gyula Nemzeti Örök ségvédelmi és Vagyongazdálk odási Központ k özhiteles örök ségvédelmi nyilvántartása alapján régészeti lelőhelyet és műemlék et nem érint.” A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály XIV-G033/00966-6/2015. számon a következő véleményt adta:

3

„A Dobogók ői sí-, szabadidő és rek reációs k özpont fejlesztésének k örnyezeti hatásvizsgálata című előzetes vizsgálati dok umentáció (Kiegész ítette/ak tualizálta: Duk ay Igor) elfogadásával erdészeti hatósági szempontból nem értek egyet.” V. Az Ügyfél a kérelem elbírálásáért járó 250 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfiz ette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. A határozat ellen a kézbesít ésétől számított 15 napon belül az Országos Környezet védelmi és Természet védelmi Főfelügy előséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000 Ft, civil szervezetek és természetes személyek esetén 2500 Ft, melyet készpénz-átutalási megbíz áson vagy a Hatóság 10033001-00299633-00000000 sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állás foglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Indokolás

A Dobogókőért Köz hasznú Alapít vány (2098 Pilisszentkereszt-Dobogókő, Eöt vös sétány 10.) 2014. október 20-án érkez ett beadványával kérelmet nyújtott be a Hatós ághoz a Dobogók ői sí-, szabadidő és rekreációs köz pont előzetes vizsgálata ügyében. K érelméhez csatolta az előzetes vizsgálati dokumentációt, és befizette a környezet védelmi, természet védelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) K vVM rendelet 1. fejezetének 49. főszáma alapján megállapított 250 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. Az Ügyfél 2015. január 6-án kelt beadvány ában tájékoztatta a Hat óságot arról, hogy a dok umentáció időközben módos ításra, kiegészítésre került, ezért egy módosított dokumentációt kíván benyújtani. Az Ügyfél 2015. április 21-én nyújt otta be módosít ott kérelmét. A Hatós ág az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény megfelel a k örny ezeti hat ás vizsgálati és az egységes környezethasználati engedély ezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a t ovábbiakban: Khvr.) 3. sz. mellékletének 113. pontja alapján („S ípálya a kapcsolódó lét esítményekkel egy ütt – védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén”) előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a Khvr. 3–5. § szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a Hatóság a következőket állapította meg: A kérelmező adatai: Neve: KÜJ : KSH-szám: Székhely címe:

Dobogókőért Közhasznú Alapít vány 102441427 18666777-9133-13 2098 Pilisszentkereszt-Dobogókő, Eöt vös sétány 10.

A tevékenység adatai: Megnevezés: Dobogókői sí-, szabadidő és rekreációs központ fejlesztése KTJ: 103190262 A telepítéssel érintett ingatlanok: Dömös, 077, 078, 079 hrsz.-ú ingatlanok.

4

A tervezett tevékenység célja: A jelenleg is működő sípálya korszerűs ítése, bővítése: a s ípálya területen egy egész évben látogatható sport- és szabadidőközpont létes ítése, a régió részére egy meghatározó turisztikai célpont kialak ítása. Tervezett létesítmények és adataik: Létesítmény

Területigény

Felvonó: 4 üléses felvonó

16 268 m

2

Sípálya: fő-és mellékág, elkerülő sí út, összekötő

77 500 m

2

Erdei út melletti víztározók (szivattyúházzal) – fedett medencék

1 700 m

Erdei út melletti víztározók (szivattyúházzal) – nyitott medencék

2200 m

Parkoló alatti víztározók (szivattyúházzal)

900 m

2

Vendéglát óegység 1. – felső hütte

700 m

2

Vendéglát óegység 2. – középső hütte terasszal

180 m

2

Vendéglát óegység 3. – alsó hütte

100 m

2

Kalanderdő

2000 m

2

2

2

2

A beruházás teljes területigénye: ~ 96 448 m . A létesítményhez még telepítés re kerül 27 db hóágyú melyből 3 mobil és 24 db rögz ített elhelyezésű. A létesítményben tervezett téli szolgáltatások: sípály a, jégfal, hódeszka fél cső, tanuló sípálya, gyermek lecsúszó. A létesítményben tervezett nyári szolgáltatások: kalandpálya, kötél csúszó pálya, roller pálya, e-bike, elektromos roller és egyéb nyári eszközök bérlési és használati lehetősége, természetismereti tanös vény, túra szervezés. Egész évben üzemellő szolgált atások: felvonó, vendéglát ó egységek. A beruházás fenntartásának tervezett időtartama legalább 15 év. A tevékenység hatásterülete ált al érint ett ingatlanok: Dömös, 077, 078, 079 hrsz.-ú ingatlanok; Pilisszentkereszt, 057/55, 057/47, 057/48, 057/7, 1018, 1019, 1020, 1021, 1022, 1023, 1024, 1025, 1026, 1036 hrsz.-ú ingatlanok. A telepítés tervezett ideje: 2016 év. Időtartama: 3,5 – 5 hónap.

Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítmények megvalósulás a során bontás nem lesz, így bontási hulladékok keletkezésével nem kell számolni. Az építés során főleg csomagoló anyagokat tartalmazó építési hulladékok keletkezésével kell számolni, melyeket gyűjtés után engedéllyel rendelkező kezelők nek kell átadni. Üzemelés: Az üzemelés során a látogatók, és turisták települési szilárd hulladékaival kell számolni, melyek az üzemeltető által kihelyez ett hulladékgyűjt őben kell gyűjteni, s elszállításukról folyamat osan gondoskodni. Felhagyás: Felhagyáskor az építés, kivitelezési fázisban is keletkező építési-bont ási hulladékokkal 5

kell számolni. A felhagyáskor keletkező hulladékokat gyűjtés után szintén engedéllyel rendelkező kezelőknek kell átadni. A földtani közeg védelme szempontjából: Az érintett területen kármentesítés nincs folyamat ban. Az előzetes vizsgálati dok ument áció szerint sífelvonók, rollerpályák, mountenbike pályák, hütték és tározó medencék kerülnek kialakításra, melyek földtani közegre gyakorolt hatásai az alábbiak: A sípályához kapcsolódóan 2 helyen létesülnek medencék. Az indulóállomás közelében, egy jelenleg meglévő parkoló alatt, előre gyártott betonelemek ből, illet ve a pálya középső részén. A parkoló alatti tározók kialak ítása során a fedőréteget eltávolítják, majd a 7, 2 m mélységig az alapkőzet et szükség esetén robbantással elt ávolítják. Az indulóállomás nál kialak ításra kerülő tározó esetében a földtani közeg felső 7 métere agyagos közeg. Amennyiben a tározó alatti agyagos réteg tömörítéssel megfelelő vízzáróságot eredményez, a fóliával történő burkolást a dokumentáció feleslegesnek tartja. A medencék üzemeltetése során a tározókat a téli időszakban töltik föl. A vízzel feltöltött medence tömegtöbbletként, az üres medence tömeghiányként jelentkezik. A tömegtöbblet-tömeghiány váltakozásból adódó nyomás változások, a medence falában, illet ve a földtani közegben elmozdulásokat idézhetnek elő. A medencéket a víz megtartása miatt burk olják, így a víz kiszivárgása, nyomás hatására történő kilépése a földtani közegbe csak betonszerkez et és fólia sérülése miatt következhet be. A pálya közepénél tervezett tározóhely törés vonalon fekszik, de a terület szeizmicitása a dokumentáció alapján alacsony. A rollerpálya építésénél a földtani közeg felső részét áthalmozzák. Üzemeltetése s orán a nyári hónapokban, a felső talajrétegek enyhe tömörít ő hatása várható. A mount ain-bike pálya nem igényel k ülön nyomvonalat, azonban a kerékpározás a nyári hónapokban a vonalas erózió megjelenését előidézheti. A sífelvonó építése a földtani közegre csekély, üzemeltetése nincs a földtani közegre hatással. Levegőtiszta ság-védelmi szempontból: A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a szerinti légszennyező diffúz forrás nem létesül. Létesítés: Az építés során a k ülönböző munk álatok (anyagok rakodásakor, mozgatás akor) képződő kiporzás és kipufogógáz okoz légszennyező hatást. A hatásterület lehatárolása céljából az összes munkagép folyamatos üzemelését feltételez ve végeztek terjedésszámítást. Ez alapján – az építés során – a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23. ) Korm. rendelet 2. § 14. pontja szerint ért elmezett meghatározó levegőtisztaság-védelmi hat ásterület NO2 anyag esetén 205 méter távolságban jelölhető ki. A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai: Dömös 077, 078, 079 hrsz. Üzemelés: A benyújtott dokumentáció alapján az üzemelés során a járműforgalom nagy részét a vendégek személygépjármű forgalma, főleg parkolás a adja, így NO2 anyagra vonatkozóan a hatásterület a parkoló középpontjától mérve 65 méterben határolható le. A hatásterülettel érintett ingatlanok: Dömös 079, Pilisszentkereszt 057/55, /47, /48, 1018, 1019, 1020, 1021, 1022, 1023, 1024, 1036 hrsz. A várhat ó napi forgalom az üzemelés során növekedni fog, de a kibocsátott kipufogógáz a közlekedési utakon csak csekély mértékű t öbblet légszennyezést okoz. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszenny ező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határért ékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt a létesítési területen és a szállítási út vonalon a számít ások alapján nem lép fel. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár. 6

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Létesítés: A létesítmények építése során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, amely nem jelentős, és átmeneti. A zajkibocsátás szempontjából meghatározó építési tevékenység, az alépítmények és vezetékek telepítése, amely várhatóan 3 hétig, maximum 1 hónapig tart. Az építési tevékenységet nappali időszakban végzik. A benyújtott számítások alapján az építési tevékenység során, a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő ingatlannál a környezeti zaj- és rezgésterhelési határérték e megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) K vVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének z ajterhelési határértékei teljes ülnek. Az épít éshez kapcsolódó járműforgalom időszakos és átmeneti, várhatóan nem növeli meg jelent ősen a meglévő utak zajterhelését. Az építési időszakban a környezeti zaj- és rezgés elleni védelmi egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 12. § és 13. § -ában foglaltak szerint kell eljárni. Üzemelés: A létesítmények üzemelése során a szabadban telepített zajforrások (sífelvonó és kötélpálya) zajkibocsátásával lehet számolni. A zajforrás ok nappali időszakban üzemelnek. A benyújtott számít ások alapján, az üzemelés során, a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő ingatlannál a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértéke megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) K vVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei t eljesülnek. A létesítmény számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épület et, így a környezeti zaj és rez gés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdése szerint a létes ítmények üzemeltetése – zajvédelmi szempontból – zajkibocsátási határért ék birtokában végezhet ő. A zajvédelmi hatásterület által érintett ingatlanok: Dömös 077 hrsz.-ú ingatlan, Pilisszentkereszt 057/7, 1020, 1021, 1022, 1023, 1024, 1025, 1026 hrsz.-ú ingatlanok. A létesítmény üzemeléséhez kapcsolódó közúti szállítás a 1111-es és a 11115-ös számú utakat érinti. A szállítási tevékenység nem növeli meg számottevően az utak, útszakaszok zajterhelését, az eredő járulékos zajszint változás nem éri el a 284/2007.(X. 29.) K orm. rendelet 7. § (1) szerinti 3 dBes mértéket. Felhagyás: A felhagyás során a körny ezeti zajkibocsátás közel azonos az építési tevékenység esetében várható zajkibocsátás nagyságával. A tárgyi létesítés és a működés során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás nem várható. A fentiek alapján a tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgés védelmi, hulladékgazdálkodási, valamint földtani k özeg védelmi szempontból jelent ős környez eti hatást várhatóan nem gyakorol. Táj- és természetvédelmi szempontból: A dobogókői sípálya fejlesztésével kapcsolatban a 2011. évben a Delineo Kft. előzetes egy eztetés érdekében már megkereste az Észak-dunántúli Környezet védelmi, Természet védelmi és Vízügyi Felügyelőséget mint a Hatóság jogelődjét. A Hatóság már ekkor felhívt a a figy elmet arra, hogy a dobogókői sípálya és a hozzá tartozó felvonó a 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelettel létesített DunaIpoly Nemzeti Park része. A terület része a 7/2007. (III. 22.) K vVM rendelettel lét esített Pilisi Bioszféra Rezervátumnak, valamint része a Natura 2000 hálóz atnak is, különleges madárvédelmi („Börzsöny és Visegrádi-hegység” - HUDI10002), egyben kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület („Pilis és Visegrádi-hegység” - HUDI20039). A tájékoztatásban a sípálya térségében előforduló alábbi Natura 2000 jelölő élőhelyek szerepeltek: 8150 kódszámú „Köz ép- európai hegy vidéki szilikátos sziklatörmelék-lejtők ”; 8220 kódszámú „Szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel”; 9130 kódszámú „Szubmontán és mont án bükkösök (Asperulo- Fagetum)”; valamint az európai közösségi jelentőségű természet védelmi rendeltetésű terület ekről szóló 275/2004. (X. 8.) K orm. rendelet 4. B) mellékletében felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok közül a 9180 kódszámú „Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői” és a 91G0 kódszámú „P annon gyertyános-tölgyesek Quercus 7

petraeával és Carpinus bet ulusszal”. A tájékoztatás kitért arra is, hogy a térségben több Natura 2000 jelölő, illet ve védett, fok ozottan védett állatfaj fordul elő, pl. a kövi rák (Austropotamobius torrentium), mely kiemelt közösségi jelentőségű faj, a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), a szarvasbogár (Lucanus cervus), a gyászcincér (Morimus funereus), a fokozottan védett és jelölő P etényi-márna (Barbus meridionalis), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus). A különleges madárvédelmi terület jelölő fajai közül a fok ozottan védett uhu (B ubo bubo), fekete gólya (Ciconia nigra), kígyászöly v (Circ aetus gallicus ), vándorsólyom (Falco peregrinus), kerecsensólyom (Falco cherrug), darázsöly v (Pernis apivorus), a védett balk áni fakopáncs (Dendrocopos syriacus), közép fakopáncs (Dendrocopos medius), barna rétihéja (Circus aeruginosus), erdei pacsirta (Lullula arborea), jégmadár (Alcedo atthis), lappantyú (Caprimulgus europaeus), kis légykapó (Ficedula parva) kerültek meghatározásra. A Hatóság arra is felhívta a figyelmet, hogy a sípálya, illet ve annak tervezett fejlesztése engedélyezése során – tekintettel a területen előforduló Natura 2000 jelölő fajokra és élőhelyekre, illet ve a hazai természet védelmi oltalom alatt álló fajok ra – nem hagyható figyelmen kívül az európai közösségi jelentőségű term észet védelmi rendeltetés ű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) sem. A Pilisi Parkerdő Zrt. nyilatkozata szerint maga a meglévő sípálya sem rendelkezett környezet védelmi engedéllyel, azaz az előzetes vizsgálat nak a teljes pályára és annak tervez ett bővítésére is kellett irányulnia. A Khvr. 3. számú mellékletének 113. pontja szerint a sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén a Hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntését ől függően környezeti hatás vizsgálatra kötelezett tevékenység, melyről a Hatóság az Ügy felet tájékoztatta. A Dobogók őért Közhasznú Alapít vány megbízásából Balassa Géza és Kovács Tibor által készített előzetes vizsgálati dokumentációt 2013-ban ny újtották be a Hat óság jogelődjéhez. A Hatóság a benyújtott dokumentáció természet védelmi szempontú vizsgálata során megállapította, hogy az egész, a már meglévő, és a t ervezett sípálya által elfoglalt terület sport célú fejlesztéséről eddig nem készült hatástanulmány, ezért részletesebb vizsgálat szükséges annál, mint ami alapján a dokumentációt elkészítették. A dokumentáció természet védelmi fejezetrésze 2012. szeptemberoktóber hónapokban 4 alkalommal tört ént bejárás eredményén alapult. A dokumentáció rögzíti, hogy a tervezett fejlesztésnek az élővilágra biztosan lesz kimutatható hat ása, valamint hogy a terület madárállományának felmérése szeptember-október hónapokban csak korlátozott mértékben történhetett meg. A négy kiszállás során fekete harkályt (Dryocopos martius), nagy fakopáncsot (Dendrocopos major), egerész öly vet (But eo buteo), széncinkét (Parus major), erdei pintyet (Fringilla coelebs), feketerigót (Turdus merula) figyeltek meg. A dokumentáció készítői szerint egy cserestölgyes élőhelyhez képest valószínűleg kevesebb az itt fészkelő fajok és egyedek száma, de az érett korú fák miatt mégis számottevő állománnyal kell számolni a költési (április-június) időszakban. A kiszállások során zöld levelibékát (Hyla arborea), gyepi békát (Rana temporaria) és erdei békát (Rana dalmatina) figy eltek meg, mellettük valószínűsítik barna varangy (Bufo bufo) állandó, de csekély számú jelenlétét is. A hüllők számára Dobogókő északi, árnyékos és hűvös lejt ője nem optimális élőhely, közülük csak a lábatlangyík (Anguis fragilis) jelenlétét feltételezik. A dokumentáció készítői szerint a Natura 2000-es terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok ra és élőhely-típusokra gyak orolt hatások részletes vizsgálatát csak április 1-je és (legalább) június 30-a között lehet elvégezni. A fentiek alapján a Natura 2000 fajokra és élőhelyekre gyakorolt kedvezőtlen jelentős hatás nem volt kizárható, ez ért a 275/2004. (X. 8.) Korm. rend. 10. §-a alapján („olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja k özvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi k ezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szük séges, azonban valamely Natura 2000 területre ak ár önmagában, ak ár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv k idolgozójának , illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak – a tervvel, illetve beruházással érintett terület k iterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezk edésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatk ozó adatok ra figyelemmel – vizsgálnia k ell a terv, illetve beruházás ált al várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellék letben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyz etére gyak orolt hatások at. Amennyiben a vizsgálat alapján a tervnek , illetve 8

beruházásnak jelentős hatása lehet, hat ásbecslést k ell végezni.”) A Hatóság 7585-5/ 2013. számú hiánypótlási felhívásában előírta az európai közösségi jelent őségű természet védelmi rendeltetésű területek ről szóló 275/2004. (X. 8. ) Korm. rend. 14. számú mellékletének megfelelő tartalmú Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció készítését, figyelemmel a 15. számú melléklet szerinti szempontokra, valamint a területen előforduló védett fajokra is. A hiánypótlási felhívás alapján a dokumentációban ki kellett térni a víztározáshoz szükséges műtárgyakra, valamint a pálya terület foglalásának mindhárom változat ára. Az Ügyfél fenti hiánypótlási felhívásnak eleget téve benyújtotta a hiánypótlási dokumentációt. A Hatóság a dokument ációt áttanulmányozta. A hiánypótlásként benyújtott dokumentáció ugyan tartalmazott többletinformációt az eredetileg benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációhoz képest, azonban szükség volt a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgat óság terepi tapasztalatain alapuló, a 2012. év óta gyűjtött adat aira, az Igaz gatóság munk atársainak helyismeretére is, ezért belföldi jogsegély keretében megkereste az előzetes vizsgálati dokumentáció és a hiánypótlásként benyújtott dokumentáció megküldésével egyidejűleg. Az Igazgat óság 5871/1/2013. számú válaszában az alábbi tájékoztatást adta: A tervez ési terület része a Natura 2000 hálóz atnak (HUDI20039, Pilis-Visegrádi-hegység k iemelt jelentőségű természet megőrzési terület; HUDI10002, Börzsöny és Visegrádi-hegység k ülönleges madárvédelmi terület), valamint része a Duna-Ipoly Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területének , azonban a hatástanulmány állítás ával (k örnyezeti hatásvizsgálat 25. oldal) szemben fok ozottan védett természeti területet nem érint. A tanulmányok a Natura 2000 jelölő élőhelyek és fajok felsorolás át helyesen tartalmazzák , egyetlen k ivétellel, a természet megőrzési területen jelölő élőhelyek felsorolásából hiányzik a 6520 hegyi k aszálórétek . Az Igazgatóságunk rendelk ezésére álló élőhelytérk ép alapján a tervezett fejlesztés elsősorban a k iemelt jelentőségű 91G Pannon gyert yánostölgyes és a 6520 Hegyi k aszálórétek élőhelyet érinti, k is mértékben lehet érintett a 91M0 Pannon cseres-tölgyes és a 9130 Montán és szubmontán bükk ösök élőhely. Igazgat óságunk adatai szerint a 9150 Szik lai bükk ösök, szik lai hárserdők és a 9180 törmelék lejtő és szurdok erdők nem, vagy csak nagyon töredék esen fordulnak elő a területen. Igazgatóságunk Natura 2000 jelölő fajok előfordulásáról a tervezési területen nem rendelk ezik adatokk al, az egyéb védett fajok at az 1. térk épen ábrázoltuk . A tervez ési anyagok alapján jelentős, tényleges méretek k el, számításokk al, rajzokk al be nem mutatott, így valós hatás ában nem megít élhet ő, földmunk álatok szük ségesek a sípálya k ialak ításhoz (k örnyezeti hatásvizsgálat 7., 8., 9. oldal): elk erülő s íút nem ismert etett hosszban, a meglévő és tervez ett fő- és tanulópályák oldalirányú lejtésének k iegyenlítése ismeretlen területnagyságban, vízelvezető árk ok ismeretlen hosszban és elhelyezk edésben, víztározók . A k örnyezeti hatásvizsgálat 7. oldalán meglevők ént jelzett elk erülő s íút a valóságban csak gyalogösvény, illetve erdészeti k özelítő út. A szintén a 7. oldalon jelzett ülőszék es felvonó esetében nem egyértelmű, hogy a jelenlegi nyomvonal felhasználás ával, vagy teljesen új nyomvonalon k erül k ialak ításra. Megítélésünk szerint téves a 8. oldalon jelzett fak ivágások területnagysága, mert az ábrák alapján nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy a nyílt f üves terület jelentősen k esk enyebb, mint a sípálya helyrajzi szám, illet ve erdőrészlet által lehatárolt területe. A területnagyságok at érték elhető méret arányú térk épek en, terepi felmérés ekk el k ell alátámasztani. A 8. oldalon leírt és a 2. mellék letben hivatk ozott Dömös rendezési terv ismertetés jelenleg nem hatályos állapotot jelenít meg. Dömös Község Önk ormányzat Képviselő-testületének Dömös k özség Helyi É pítési Szabályzatáról (HÉSZ), valamint Szabályozási Tervéről szóló 7/2010. (VII. 15.) számú rendelet 17. § alapján a terület teljes egészében véderdő övezetben van (3. térk épk ivonat), melyre az alábbi szabályozás vonatk ozik: 17. § (1) A település k özigazgatási területén lévő természetvédelmi olt alom alatt álló erdőterületek sajátos használatuk szerint védelmi rendeltetés űek : védelmi rendeltetésű erdőterületek (Ev), illet ve bok orerdős erdőterületek (Evb). (2) V édelmi rendeltetésű erdőterületen (Ev, E vb) épület, illet ve pince nem létesít hető. Erdőterületen csak vadetető, vadles, k ilátó, ismeretterjesztést szolgáló tanösvény, pihenő, illetve ismertető táblák helyezhet ők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják . (3) Természeti övezetbe nem sorolt Ev, Evb erdőterületen k ialak ítható felszín alatti k özmű, 9

villamosenergia-ellátási, táv- és hírk özlő vezeték abban az esetben, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja, illetve a természeti érték ek et nem k árosítja. (4) Védelmi rendeltetésű erdőterületen (Ev, Evb) lévő épület felújítható, de nem bővíthető. (5) Erdőterületen (E v, Evb) k ülszíni művelésű bányatelek nem létesíthető. A tervezett fejlesztés az eddigi használat (k is intenzitású sípálya) jelentős megváltoztatására irányul, négy évszak os, több funk ciós használattal. Megítélésünk szerint a fejlesztés hatásai hiányosan, néhol tévesen k erültek bemutatásra. A k örnyez eti hat ásvizsgálat azzal a ténnyel, hogy a terület országos jelentőségű védett természeti terület része nem foglalk ozik, nem foglalk ozik továbbá a nem Natura 2000 jelölő, de Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt álló fajok ra gyak orolt hatással sem. Sípálya az elk erülő síúttal, víztározó medenc ékk el: a kialak ítás jelentős mérték ben (a tanulmányok által vitathatóan meghatározott, de legalább 1,4 ha, k iterjedésben) a k iemelt jelentőségű 91G Pannon gyertyános-tölgyes Natura 2000 jelölő élőhely rovására történne. A pályák k ialak ításához a jelenlegi lesik ló felületen, az elk erülő sípályán és a víztározók tervezett helyén is jelent ős földmunk ák szük ségesek . Nem tartjuk alátámasztottnak a Natura 2000 hatásbecslés azon állítás át, hogy a 6520 Hegyi k aszálórétek be sorolt (tanulmányban 6510 domb és hegyvidék i k aszálórétek ) élőhely területe a földmunk ák és fak ivágások után semmilyen változáson nem fog átesni, illet ve növek edne (23., 24., 38. oldal). A földmunk ákk al járó a bolygatás ok hatására gyomosodás fog fellépni a jelölő élőhely k ialak ulása, regenerálódása évtizedek et vehet igénybe. Sífelvonó: a k ialak ítás a k iemelt jelentőségű 91G0 Pannon gyertyános-tölgyes Nat ura 2000 jelölő élőhely rovására történne legalább 1 ha terület nagyságban. Zip Rider k ötélpálya: a k ialak ítás a k iemelt jelentőségű 91G0 Pannon gyertyános-tölgyes Natura 2000 jelölő élőhely területén tört énne a madárvédelmi területen jelen levő jelölő fajok mozgási magasságában (lombk oronaszint és k özvetlen felette). Üzemeltetés: Hóágyú használat: a tevék enység zajhatása (mely igen jelent ős) nem k erült elemzésre az anyagok ban. Nem k erült elemzésre a vízfelhasználás hatása sem (ivóvíz csapadék víztől eltérő összetétele, adalék anyagok a megfelelő hók épződés eléréséhez, nagyságrendileg megnövek edett hótak aró vastagság, tömörség és hóborít otta időtartam). A hók ezelő gépekk el fenntartott s ípályák növényzete általában jelentős k árosodást szenved a természetes gyepek hez k épest, ami a gyepszerk ezet megváltozásához vezet, ezt felülvetéssel javítani nem lehet. Éjszak ai világítás: Nem derül k i egyértelműen a tanulmányok ból, hogy a 6 hónapos „nyári” területhasználat alatt is tervezett-e a világítás használata. Még a rovarvilágra k evésbé veszélyes nátriumgőz lámpák használat a esetén is jelentős hatással k ell számolni, nem csak az ízeltlábúak , hanem a madárvilág (télen is) és a denevérfajok esetében is (bioritmus megzavarása, rovartáplálék a lámpák k örül). Sífelvonó, Zip Rider: a zajhatás és a k ötélpálya madár és denevér k özösségre gyak orolt hatása egyáltalán nem k erült elemzésre, a tanulmányban csak várható hatásnak jelzik, hogy a fészk elő madarak száma a pályák 50-100 m-es k örzetében le fog csökk enni. Emberi jelenlét zavaró hatása a teljes területen: hiányzik a természetvédelmi szempontú elemzés a megnövek edett emberi jelenlétnek az erdei és gyepes élőhelyek en. A Natura 2000 hatásbecslés során a denevérk özösség felméréséhez a hálóz ásos mintavétel helyett a hangdetek toros mintavét elt lett volna célszerű alk almazni a tervezési terület több pontján, a madártani felvételezés során is célszerű lett volna több eltérő évszak ban végzett felmérés. Nem ért egyet igazgatós águnk a hatásbecslés azon megállapításával, hogy madárfajok esetében a nagyobb gyepes felület pozitív hatást eredményezne (32. oldal). Az erdőlak ó fajok (pl: hark ály fajok , légyk apók ) számára a gyept erület nem megf elelő élőhely, a gyepterület et táplálk ozásra használó érzék enyebb fajok (pl ragadozó fajok ) pedig az állandó emberi jelenlét (világítás, emberi mozgás, zajhatás) miatt nem valószínű, hogy k edvező élőhelyet találnának a sípályán és k örnyék én. Igazgatóságunk fentiek alapján nem ért egyet a k örnyezeti hatás vizsgálat és a Natura 2000 hatásbecslés azon megállapításával, hogy az igénybevett terület állapota nem változik meg. A fejlesztés hatására minimálisan 2,5 ha k iemelt jelentőségű Natura 2000 jelölő élőhely 91G0 P annon gyertyános-tölgyes semmisül meg, előre láthatóan súlyos k árosodást szenved a k ialak ítás és a fennt artás során a jelenlegi sípálya k b 1,5 ha nagyságú 6520 Hegyi k aszálórétek Natura 2000 jelölő élőhelye. A 10

k ialak ítás során az erdők itermelés és a földmunk ák hatására védett, illetve Natura 2000 jelölő fajok egyedei pusztulhat nak el a pontos felmérések hiánya és megelőzés nehézségei miatt. A k ialak ítás során megsemmisül az erdőhöz k ötött Natura 2000 jelölő rovar, madár és denevérf ajok élőhelye. A fenntartás során a zajszennyezés, fényszennyezés és a mind volumenében, mind időtartamában jelentősen megnövek edett emberi jelenléttel járó zavarás hatására legk evesebb 20 ha nagyságú területen válik k edvezőtlenebbé (a tanulmányban a madárf ajok fészk elésének csökk enésére valósz ínűs ített k isebb, 50 m-es, távolsággal számolva) a rovar, madár és denevérfajok számára. A benyújtott előzetes vizsgálati dok ument áció, annak hiánypótlása és az Igazgatóság által adott belföldi jogsegélyben foglaltak alapján 1698-1/2014. számon a Hatóság részéről újabb hiánypótlási felhívás kiírására került sor. Az Ügyfél az ismételt hiány pótlási felhívásnak eleget tett. Az eredetileg 2013-ban benyújtott, valamint a két hiánypótlási dokument áció, továbbá a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által küldött jogsegély vizsgálata során megállapíthat ók voltak az alábbiak: sem az eredetileg benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció, sem annak kiegészítése nem foglalkozik az országos jelentős égű védett területtel, illet ve a hazai védett fajokkal. Ez igaz a hiánypótlásként másodjára benyújtott dokumentációra is, mely visszautal a korábbi dokumentumokra. E gyik dokumentáció sem tartalmaz tényleges méretekkel, számításokkal, rajzokkal bemutatott helyszínrajzokat. A második hiánypótlási dokumentáció ugyan tartalmazza a földmunka igényeket, a földmunkával érintett területek nagyságát, de nem részletezi az elkerülő síút hosszát, a meglévő és tervez ett fő- és tanulópályák oldalirányú lejtésének kiegyenlítéséhez szükséges területnagyságot, a vízelvezető árkok pont os helyét, csak annyit, hogy azok a pálya szélén húzódnak majd. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgat óság arra is felhívta a figyelmet, hogy a meglévőként jelzett síút a valóságban csak gyalogös vény, illet ve erdészeti közelítő út. Az ülőszékes felvonó esetében nem egyért elmű, hogy az a jelenlegi nyomvonal felhasználás ával, avagy új nyomvonalon kerülne kialak ításra. A dokumentáció készítői nem vették figyelembe azt a tényt, hogy a nyílt füves terület jelent ősen keskenyebb, mint a s ípálya helyrajzi szám, illet ve erdőrészlet által lehatárolt t erülete. A területnagyságok at értékelhető méretarányú térképek en, terepi felmérésekkel kellene alátámasztani. Az Igazgat óság azt is megjegyezte, hogy a hókezelő gépekkel fenntartott sípályák növényzete általában jelentős káros odást szenved a természetes gyepek hez képest, ami a gyepszerkezet megváltozásához vez et, ezt felülvetéssel javítani nem lehet. Nem derül ki egyértelműen, hogy a nyári terület használat során is terveznek - e világítást. Az Igaz gatóság felhívt a a figyelmet, hogy még a rovarvilágra kevésbé veszélyes nátriumgőz lámpák használata esetén is jelentős hatással kell számolni nem csak az ízeltlábúak, hanem a madárvilág és a denevérfajok esetében is. A zajhatás és kötélpálya madár és denevérközösségre gyakorolt hatása nem k erült elemzésre. A tanulmány várható hatásként leírja, hogy a fészkelő madarak száma a pályák 50-100 m-es körzetében le fog csökkenni. A megnövekedett emberi jelenlét természet védelmi szempontú értékelése is hiányzik, pedig a dokumentáció rögz íti, hogy minimum 85-88 ezer, maximum 145-150 ez er látogatóra lehet számítani évente. Ez fokozott mértékű taposást is jelent, ami egyes pontokon az aljnövényzet eltűnés éhez vezethet. Több helyszínen a gyep kitaposása várható, melyet felülvet éssel, illet ve pl. a rollerpálya használat ának átmeneti megtiltásával „állítanának helyre”. A védett és Natura 2000 területek esetében azonban a megőrzés, és nem az időszakos helyreállítás a cél. A második hiánypótlási 2 dokumentáció rögzíti, hogy „összesen kb. 13 200 m nagyságú erdőt kell kivágni, és a helyén pályát kialakítani. E terület teljes egészében Natura 2000 élőhelyre esik”. Összességében az is megállapíthat ó, hogy a sípálya az elkerülő s íúttal, víztározó medencékkel legalább 1,4 ha kiemelt jelentőségű 91GO Pannon gyertyános tölgyes Nat ura 2000 jelölő élőhely rovás ára történne. A sífelvonó kialak ítása a kiemelt jelentős égű 91GO Pannon gyertyános tölgyes rovására legalább 1 ha területnagyságban történne. A Zip Rider kötélpálya a Pannon gyertyános tölgyes élőhely területén, a madárvédelmi területen jelen lévő jelölő fajok mozgási magasságában, a lombkoronaszinten és közvetlenül felette lenne kialakít va. A télen síútként üzemelő pályarészen a nyári szezonban egy átlagosan 6-8 m széles, 10-15%-os lejtésű rollerpálya lenne kialakít va kb. 1,3 km hosszan. A földmunk ákkal járó bolygatások hatására gyomosodás léphet fel, így a jelölő élőhely kialakulása, regenerálódása évtizedek et vehet igénybe. A rollerpálya területén pedig, fokoz ott taposási kárra lehet 11

számítani. Bár a Hatóság külön nem kérte, azonban a Dobogókőért Közhasznú Alapít vány az eljárás során a Felügyelőség rendelkezésére bocsátotta Görföl Tamás biológus és Dr. Kovács Tibor élővilágvédelmi szakért ő által készített „A Dobogókői s ípály a tervezett szélesítése és hosszabbítása során érintett terület denevéreinek telelési hely felmérése” c. dokumentációt. Az új dokumentáció készítése során a korábbi, a nyári időszakban végzett hálózásos befogás helyett, detektoros módszert választottak. A tervezett tevékenységgel érintett területet bejárva a dok umentáció készítői több olyan faegyedet találtak, melyek alkalmas ak a denevérek számára. Az őszi felmérés során két denevérfaj és további két denevér taxon jelenlét ét sikerült kimutatni, köztük a fokozottan védett és jelölő nyugati piszedenevér előfordulását. Az eredmények – annak ellenére, hogy a felmérés aktivitási időszak után készült – a területen értékes denevérfauna jelenlétét igazolták. A denevérek számára alkalmas fák belees nek a fejlesztéssel érintett területbe. E fák kivágásával egyértelműen élőhely vesztés következik be. Az Ügyfél a Hat óság felé benyújtott ismételt hiánypótlási dokumentációban tüntette fel az ügyben szakhatóságként eljáró erdészeti hatóság korábbi hiánypótlási felhívására adandó válaszokat, kérve a Hatóságot a dokumentáció erdészeti hatóság felé történő továbbítására. A Hatóság ezt követően megkereste a szakhatóságként eljáró erdészeti hatós ágot, megküldve részére a hiánypótlási dokumentációt. A Pest Megyei Kormányhivat al Erdészeti Igaz gatósága mint erdészeti szakhatóság a XIV-G-033/6798-2/2014. számú levelében arról tájékoztatta a Hatós ágot, hogy a hiánypótlási határidő elmulasztása miatt az ügyben folyó szakhatósági eljárást megszüntette. Ez alapján a Hatóság 16983/2014. számú végzésében a közigaz gatási eljárás és szolgáltatás általános szabály airól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (6) bekezdése alapján az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette. Az előzetes vizsgálat megszüntet ését követően az Ügyfél megkereste a Hat óságot arra vonatkozóan, hogy a Hatóság mely kiegészítés eket javasolja a korábban benyújtott dokumentációban foglaltak bővítésére, mivel az eljárást megszüntető végzésben a műszaki tartalmat illetően nem volt információ annak megfelelőségére. A Hatóság 12727-1/ 2014 számú levelében a tájékoztatást megadt a: A Dobogókőért Közhasznú Alapít vány 2014. október 16-án k elt levelében az előzetes vizsgálati eljárás újbóli lefolytatását kérte a Hatóságtól. A benyújtást követően 2015. január 6-án kelt levelében az Ügy fél tájékoztatta a Hatóságot arról a tényről, hogy az októberben benyújt ott dokumentáció helyett, módos ított anyagot kíván benyújt ani. 2015. február 11-én kelt levelében az Ügy fél további határidő hosszabbítást kért, az időközben Dobogókőt ért jégkár hatás ainak dokumentumba való beépít ése okán. A végleges dokument áció Hat óság felé történő benyújtása az Ügyfél 2015. április 17én kelt levelével történt. A Hatós ág a beny újtott végleges dokumentációt áttanulmányoz va megállapít otta, hogy annak elbírálásához szükséges a terület természet védelmi kezelőjének terepi felméréseken alapuló szakmai állásfoglalása is. Fentiek tekintetében a Hatós ág belföldi jogsegély keretében 267-26/2015. számú levelével megkereste a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgat óságot. Az Igazgat óság 3764/1/2015. számú végzésében a belföldi jogsegély időtartamát meghosszabbította, majd 3764/2/2015 számú levelében az alábbi tájékoztatást adta: A dobogók ői sípálya tervez ett fejlesztésének tervezési területe Dömös 077, 078 és 079 hrsz.-ú földrészletek természetvédelmi státusz a: -

a Duna-I poly Nemz eti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet alapján a Duna-Ipoly Nemzeti Park országos jelentőségű védett területe;

-

a magyarországi bioszféra rezervátumok ról szóló 7/2007. (III. 22.) KvV M rendelet l. § e) pontja alapján a Pilisi Bioszféra Rezervátum területe, a 078 és 079 hrsz. magterület;

-

az európai k özösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek ről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai k özösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek k el érintett földrészletek ről szóló 14/2010. (V. 11. ) KvV M rendelet alapján a Pilis és 12

Visegrádi-hegység (HUDI20039) k iemelt jelentőségű természetmegőrzési terület és a Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI10002) k ülönleges madárvédelmi terület része; -

az Országos Ök ológiai Hálózat magterülete;

-

üzemtervezett erdő, a Pilisi Park erdő Zrt. vagyonk ezelésében lévő állami terület;

Adatszolgáltatás Igazgatóságunk rendelk ezésére álló élőhelyt érk ép alapján a tervezési területen megt alálható a HUDI20039 site-ra jelölt - Natura 2000 jelölő élőhelyek: 91G0 Pannon gyertyános-tölgyesek 9130 Szubmontán és mont án bükk ösök 91M0 Pannon cseres -tölgyesek 6510 Sík és dombvidék i k aszálórétek 6520 Hegyi k aszálórétek

Jelölő fajok előfordulásáról nincs adat unk az érintett területen. A tervezési területen eddig felmért védett fajok: FAJNÉV

EOV _X

EOV _Y VÉDETTSÉG

Buteo but eo Danaa cornubiensis (Physospermum cornubiense) Dryopteris carthusiana

egerészöly v (fészek)

640209 264492 Védett

harangláblevelű dudamag szálkás pajzsika

640365 263211 Védett

Galanthus nivalis

hóvirág

639474 263768 Védett_7mell

Galanthus nivalis

hóvirág

639540 264888 Védett_7mell

Galanthus nivalis

hóvirág

639494 264608 Védett_7mell

Galanthus nivalis

hóvirág

639453 264543 Védett_7mell

Galanthus nivalis Galanthus nivalis

hóvirág hóvirág

639746 265034 Védett_7mell 639773 265003 Védett_7mell

Galanthus nivalis

hóvirág

639787 264999 Védett_7mell

Galanthus nivalis

hóvirág

639804 264986 Védett_7mell

Galanthus nivalis

hóvirág

639828 264989 Védett_7mell

Galanthus nivalis

hóvirág

639840 264971 Védett_7mell

Galanthus nivalis

hóvirág

639772 265079 Védett_7mell

Galanthus nivalis

hóvirág

639754 265094 Védett_7mell

Galanthus nivalis Galanthus nivalis

hóvirág hóvirág

639203 264554 Védett_7mell 638841 264211 Védett_7mell

Galanthus nivalis

hóvirág

638806 264171 Védett_7mell

Gentiana pneumonanthe

kornistárnics

639294 264133 Védett

Helleborus purpurascens

pirosló hunyor

639390 263905 Védett


pirosló hunyor

639797 263524 Védett


pirosló hunyor

640000 264889 Védett

Helleborus purpurascens Helleborus purpurascens

pirosló hunyor pirosló hunyor

638671 264016 Védett 638678 264016 Védett


pirosló hunyor

640500 263809 Védett


pirosló hunyor

640536 263811 Védett


pirosló hunyor

640551 264259 Védett


pirosló hunyor

640572 264239 Védett

13

638751 264064 Védett



640574 264253 Védett 639768 263553 Védett


pirosló hunyor

639047 264022 Védett



639723 264289 Védett 639134 264553 Védett


pirosló hunyor

639127 264510 Védett


pirosló hunyor

639147 264511 Védett


pirosló hunyor

639201 264470 Védett


pirosló hunyor

639206 264450 Védett


pirosló hunyor

639200 264504 Védett



639168 264521 Védett 639245 264523 Védett


pirosló hunyor

639204 264493 Védett


pirosló hunyor

639039 264073 Védett


pirosló hunyor

638726 264047 Védett


pirosló hunyor

638705 264038 Védett


pirosló hunyor

640919 263904 Védett


pirosló hunyor

640898 263895 Védett



640881 263866 Védett 640836 263853 Védett


pirosló hunyor

638730 264026 Védett


pirosló hunyor

639705 264278 Védett


pirosló hunyor

639602 263903 Védett


pirosló hunyor

640259 263300 Védett


pirosló hunyor

640289 263365 Védett



640671 263765 Védett 640502 263827 Védett


pirosló hunyor

640626 263762 Védett


pirosló hunyor

640867 263579 Védett


pirosló hunyor

640882 263635 Védett


pirosló hunyor

639979 264888 Védett

Iris graminea

pázsitos nőszirom

638738 264027 Védett

Lilium martagon

turbánliliom

638678 264015 Védett

Lilium martagon Lilium martagon

turbánliliom turbánliliom

638678 264015 Védett 638690 264013 Védett

Lilium martagon

turbánliliom

640121 263330 Védett

Lilium martagon

turbánliliom

640526 263618 Védett

Lilium martagon

turbánliliom

640556 263603 Védett

Lilium martagon

turbánliliom

640596 263649 Védett

Lilium martagon

turbánliliom

640821 263515 Védett

Lilium martagon Lunaria rediviva

turbánliliom erdei holdviola

640977 263214 Védett 638905 264178 Védett

Lunaria rediviva

erdei holdviola

638886 264166 Védett

Lunaria rediviva

erdei holdviola

638905 264150 Védett

Lunaria rediviva

erdei holdviola

638914 264076 Védett

Lunaria rediviva

erdei holdviola

638855 264071 Védett

Lunaria rediviva

erdei holdviola

638857 264111 Védett

Lunaria rediviva

erdei holdviola

638809 264113 Védett

Lunaria rediviva

erdei holdviola

638811 264099 Védett

14

Neottia nidus-avis

madárfészek (madárfészekbékakonty)

639667 264986 Védett

Neottia nidus-avis

madárfészek (madárfészekbékakonty) madárfészek (madárfészekbékakonty)

Scrophularia vernalis Scrophularia vernalis

tavaszi görvélyfű tavaszi görvélyfű

638919 264130 Védett 639429 264357 Védett

Silene dioica

piros mécs virág

639418 264301 Védett

Silene dioica

piros mécs virág

639089 264372 Védett

Silene dioica

piros mécs virág

638995 264241 Védett

Silene dioica

piros mécs virág

638904 264171 Védett

Silene dioica

piros mécs virág

638905 264150 Védett

Silene dioica Silene dioica

piros mécs virág piros mécs virág

638914 264076 Védett 638841 264211 Védett

Silene dioica

piros mécs virág

638774 264085 Védett

Silene dioica

piros mécs virág

638751 264064 Védett

Silene dioica

piros mécs virág

638726 264047 Védett

Silene dioica

piros mécs virág

638690 264013 Védett

Silene dioica

piros mécs virág

639256 263904 Védett

Silene dioica

piros mécs virág

639265 263920 Védett

Strix aluco

macskabagoly

640301 264668 Védett

Neottia nidus-avis

639657 265111 Védett

639132 264634 Védett

Termész etvédelmi kezelői vélemény: A dobogók ői sí-, szabadidő és rek reációs k özpont fejlesztés k örnyezeti hatás vizsgálata előzetes vizsgálati dok umentációjával k apcsolatban, jelen k ezelői véleményünk ben fenntartjuk az Igazgat óság 5871/1/2013. sz. jogsegélyében k özölt alapvető megállapítások at, az alábbi k iegészítésekk el. -

-

A tervezett fejlesztési elemek k özül legk ritik usabb hatásúak a k övetk ezők :

természetvédelmi

szempontból



sípályák területének növelése, bővít ése;



új felvonó létes ítése;



hóágyú rendszer és 3 víztározó k iépítése;



k alandpálya k iépítése;



lombk orona szintjén csúszó k ötélpálya k iépítése;



vendéglátó egys égek k iépítése, szennyvíz k ezelésük megoldása;



erdészeti út feletti híd létesít ése a pálya nyomvonalában;



roller és mountainbik e pályák létesítése;



a k omplexum, szinte teljes éven át tartó üz emelés e;

legjelentősebb,

A fenti fejlesztések mindegyik e k ülön-k ülön országos jelentőségű védett term észeti terület jellegének megváltoztatásával, NATURA 2000 élőhely megszűnésével, erdőterület csökkenésével jár, amelyre alapvetően a természetvédelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálk odásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény, valamint az európai k özösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület ek ről szóló 275/2004. (X. 15

8.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak – ellentétben a dok umentumban megnevezett más jogszabályok k al. -

A tervezett beruházás megvalósítása, továbbá fenntartása, üzemelése a terület élővilágára és a Natura 2000 jelölő élőhelyek re lokálisan jelentős hatást gyak orol, k özvetlenül (építési munk ákk al járó pusztulás, folyamatos zavarás) és k özvetve (élőhely megszűnés, csökk enés) is.

-

A tervezett fejlesztések összes területigénye mint egy 10 ha (9, 6448 ha), melyből k özel 5 ha (4,8680 ha) erdőterület megszűnése prognosztizált. Ezek zömmel a 91G0 Pannon gyertyános-tölgyesek jelölő élőhely k ategóriába tartoznak .

-

A dok umentum csak ötletek et tartalmaz a k özel 5 ha erdő és Natura 2000 jelölő élőhely pótlására pl. a 73. oldalon „A Pilisi Park erdő Zrt.-vel történt megállapodásban az engedélyes k ötelező jelleggel vállalja a k ivágott mennyiség pótlását a k örnyező, 2014. dec emberi jégk ár által pusztított erdők ben vagy más helyszínen, amennyiben nem k apja meg azt a k edvezményt, hogy erdőt igénybe veheti sí és sportolási lehetőségek k ialak ítására, erdőpótlás nélk ül”.

-

A természeti k árok elhárítása az erdőgazdálk odó feladata, ezen tevék enység át vállalása semmik éppen nem ellensúlyozza erdőterület megszűntetés ét. Természeti k árral az erdő erdő mivolta nem szűnik meg, záródáshiány fellépése estén felújít ási k ötelezettség terhelheti a gazdálk odót, melyet az illeték es erdészeti hatóság írhat elő.

-

A tervezett beruházás megvalósulás a esetén 10 hónapos k ihasználtság (k ét hónap k arbantartás) mellett, a t erületre ható 30-40 %-os személy- és járműf orgalom növek edést becsülnek . A megemelk edett látogatószám miatt megk érdőjelezhető a park olóhelyek elegendő mennyisége, illet ve nem k idolgozott és nem megalapozott a Dömös és Szentendre felől tervezett többirányú megk özelítés lehet ősége s em (13.o.), amely fok ozottan védett területet és Natura 2000 élőhelyek et is érint.

-

Számos k onk rétum továbbra sem derül k i a dok umentumból, pl.: roller és mountainbik e pályák nyomvonala; szennyvíz k ezelés végső megoldása, es etleges havaria helyzet k ezelése; az épületek , építmények pontos helye, részletes tervek , stb.

-

A madár- és rovartani felmérés nem elegendő a hatás elbírálásához (pl. a hark ályfajok júliusi felmérés e k ésői, a tavaszi fésűsbagoly jelenléte feltételezett, stb.). Téves az a megállapítás, hogy k ét adatlap madaras fajlistája is vonatk ozik a területre. A természetmegőrzési területen szereplő madárfajok nem jelölőek , azok az egyéb fajok k ategóriában szerepelnek .

-

Amellett, hogy a fak ivágások tervezett időpontját a dok umentumban a k öltési időszak hoz, a tavaszi fésűsbagoly életcik lusához, valamint denevérek teleléséhez igazítják , a hatályos erdőterv vegetációs időszak a is irányadó.

-

Megítélésünk szerint a beruházás indoka nem közérdek (139. oldal olvasható), hanem helyi gazdasági érdek.

-

Bár jogszabály írja elő, nem találk oztunk az anyagban a vagyonk ezelő Pilisi P ark erdő ZRt. hozzájárulásával.

-

Az érintett terület Igaz gatóságunk természetvédelmi k ezelésében van, ennek ellenére a grandiózus terv egyik elemét sem egyeztették a nemzeti park illeték eseivel.

-

Fontos tény, hogy az engedélyk érővel (Lőrincz László, Dobogók őért Közhasznú Alapít vány 2098 Pilisszentk ereszt-Dobogók ő, Eötvös sétány 10.) szemben az elmúlt évek ben több eljárás indult természetk árosítás, valamint erdő engedély nélk üli igénybevétele miatt.

A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a 2014-ben indult előzetes vizsgálati eljárás során szakhat óságként eljárva XIV-G-033/966-4/2015. számú állásfoglalásában az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához nem járult hozzá. Döntésének indoklásában többek között az alábbiak 16

szerepelnek: „A tervezett beruházás az erdőre jelentős negatív hatással van, mert annak antropogén terhelését növeli, az építés során az erdei ök oszisztéma életébe durván beavatk ozik, további üzemeltetése során az erdőgaz dálk odást ak adályozza…”. „Az Evt. 78. § (1) bek ezdése alapján „erdőt igénybe venni csak k ivételes esetben (…) k izárólag a k özérdek k el összhangban lehet ”. A k özérdek bizonyítására alk almas lehet valamilyen jogszabály, mely a k özérdek et megtestes íti. A hiánypótlás során felhozott érvek a k özérdek igazolására nem elegendőek …” A Hatóság az ügy fél által rendelkezésre bocsátott végleges dokumentáció megküldésével szakkérdés újbóli vizsgálatát kérte az erdészeti szakhat óságtól. A Pest Megyei K ormányhivatal Erdészeti Igazgatósága XIV-G033/00966-6/2015. számú levelében a szakkérdés vizsgálata során az előzet es vizsgálati dokumentáció elfogadásával t ovábbra sem értett egyet. Indoklásában az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata során megállapította, hogy: „A dok ument áció szerint a tervezett beruházás az erdőre jelentős negatív hatással van, mert annak antropogén t erhelését növeli, az építés során az erdei ök oszisztéma életébe durván beavatk ozik, további üzemeltetése során az erdőgazdálk odást ak adályozza”. Az erdő igénybevétel engedélyezhetős égének vizsgálata során az alábbi megállapításokat tette: „Továbbra sem egyértelmű az igénybevételre tervezett terület nagys ága. Részben a többféle változat (pl. víztározók ), részben az egyes igénybevételi típusok k özötti átfedések (pl. pálya széles ítése és az ebben elhelyezett vezeték ek ), részben a területi nagys ágában k i nem munk ált igénybevételek (pl. Mik lós k úttól a k özépső tározóig fek tetendő vezeték ) miatt pontos nagyságuk nem állapíthat ó meg…”. Az E vt. 78. § (1) bek ezdése alapján „erdőt igénybe venni csak k ivételes esetben (…) k izárólag a k özérdekk el összhangban lehet”. A k özérdek bizonyítására alk almas lehet valamilyen jogszabály, mely a k özérdek et megtestesíti. A k orábbi hiánypótlás során, illetve a jelen dok umentációban felhozott érvek a k özérdek igazolására nem elegendőek .” A Hatóság a beruházás engedélyezhetőségének szakmai vizsgálatak or a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, a korábbi megállapításokon felül, a Duna Ipoly Nemzeti Park belföldi jogsegélyben adott tájékoztatásainak elfogadásával az alábbi megállapít ásokat teszi: -

-

-

-

A fejlesztés során igénybe veendő teljes terület nagysága 9, 6448 ha, melyből 4,8680 ha-on szűnne meg az erdőborítottság. Ezek zömmel a 91G0 P annon gy ertyános-tölgyesek jelölő élőhely kategóriába tartoz nak. Összességében megállapítható hogy a s ípályát övez ő erdők jó természetességű állományok. A dokumentáció 9. oldalán az ingatlanok védelmi státusza tévesen szerepel. A Dömös 078 és 079 hrsz.-ú ingatlanok részei a Pilisi bioszféra rez ervátum magt erületének, így ex-lege fokozottan védett területek. Az UNES CO-MAB programban kidolgozott szakmai irányelveknek megfelelően minden bioszféra rezervátumnak 3 alapvető funkciónak k ell megfelelnie, amelyek kölcsönösen kiegészítik és erősítik egymást. Megőrzési funk ció: A rezervátumoknak biztosítaniuk kell a kiválasztott ökoszisztémák, tájak változatosságának fennmaradását, a fajok sokféleségének és genetikai változékonyságának megőrzését. Fejlődési funk ció: A rezervát umok területén belül elő kell segíteni a helyi körülmények között megvalós ítható, ökológiai, társadalmi és kulturális szempontból fenntartható gazdasági fejlődést a helyi hagyományos módszerek, tradíciók figyelembe vét elével. Kutatási és oktatási funkció: A bioszféra-rezervátumok területén támogatni kell a természet védelmi célú t udományos kut atásokat és monitorozást, valamint elő k ell segíteni az oktatási és ismeretterjesztési célú tevékenységek et. Annak érdekében, hogy a bioszféra-rezervátumok különböző funkciói megvalósulhassanak, a rezervát umok területén összefüggő, és egymással állandó kölcsönhatásban lévő terület ekből álló zónarendszert kell kialakítani, amelynek részei a magterület, a védőövezet és az átmeneti övezet. Magterület: Ezeken a területeken elsődleges a megőrzési és kutatási funkció, emberi tevékenység, akár csak a belépés is csak kivételes esetben megengedhető, mert a hazai jogszabály alapján ezek fokoz ottan védett területnek minősülnek. Hosszú távú védelmet 17

-

-

-

-

-

-

-

nyújtanak a rajtuk élő életközösségeknek, növény- és állat fajoknak. Védőövezet (puffer zóna): A védőövezetek a magterületeket veszik körül, fő feladat uk ezek védelme. Cs ak korlátozottan és szabályoz ott mértékben folyhat rajtuk emberi tevék enység, amely nem lehet ellentétes a természet védelmi célokkal. Folytathatók például tudományos kísérletek a természetes vegetáció kez elésére, a károsodott területek helyreállítására, és ezeken a területeken fontos az oktatás és az ökoturizmus elősegítés e. Átmeneti övezet: Az átmeneti zónák a természeti erőforrások fenntartható használatának bemutat ó területei, rajtuk mezőgazdasági és egyéb emberi tevékenység is folyhat a helyi közösségek, a t ermészet védelmi szerveztek, kutatók, civil szervezetek és magánszemélyek együttműködésével. A tervezett, erdészeti utat keresztező pályahíd megvalósítása érint ené a Dömös 078 hrsz.-ú fokozottan védett területet. A dokumentáció 14. mellékletének 1. pontjában megfogalmazottakkal a Hat óság nem ért egyet. Megítélésünk szerint természet védelmi szempont okkal összhangban lévő terv az, amely nem jár a védett, fokozottan védett, illet ve a Natura 2000 területek természetességének nagyfokú romlásával, azokra lokálisan sem gyakorol kedvez őtlen hatást. A dokumentáció 9. oldalán szerepelnek a beruházással érintett helyrajzi számok. Itt három hrsz. kerül felsorolásra (Dömös 077, 078 és 079). A 45. oldalon azonban a víztározók ismertetésénél az any ag belterületi hely rajzi számon megvalós ulónak írja le a fels ő víztározó létesítményt. A sípálya középső részénél kialak ítandó tározó(k) létrehozása során a területen lévő fás szárú veget áció eltávolítása, az esetleges depók és a kialakítást végző munkagépek talajkáros ító hat ása jelenik meg negat ív hatásként. A sípálya felső (jelenleg is használatban lévő) területét magába foglaló Dömös 079 hrsz. barlang felszíni védőövez etét képezi. Ezen ingatlanon belül, a kijelölés célját képező ex-lege védett barlang megőrzése érdekében sem a robbantás, sem a gépi alapkőzet bontás jelen ismeretek mellett nem támogatható tevékenység. Ezen megállapítás vonatkozik a sífelvonó hegyi állomásának kialakítására is (amennyiben az a jelzett hrsz.-on kerülne megvalós ításra). A dokumentáció 113. oldalán rögzíti, hogy a beruházás kivitelezéséhez szükséges fakivágások aránya nem elhanyagolhat ó léptékű, még annak tekintetében sem, hogy a beruházás egy része már meglévő gyepterületeket érint. A természetes élőhelyek csökkenése mellett az üzemszerű használat magával vonja az élőhelyek átrendeződését is, melyhez társul az üzemeltetés során megnövekedő zavaró hatás is. A növényfajoknál ez fokozott mértékű taposást jelent leginkább, ami egyes helyeken az aljnövényzet eltűnés éhez vezethet. A megnövekedett látogatószám k övetkezményeként számolni kell a fok ozott hulladék elszórás és szemetelés problém ájával is, mely már jelenleg is gyakori jelenség a Pilis-Visegrádi hegység látogatott részein. A taposás következtében megindulhat a talajerózió is, melynek hely ét előre kiszámítani nem lehet, azonban gyakori jelenség a hasonló létesítmények körül. A dokumentáció 10 hónapos kihasználtság mellett 30-40%-os személy és gépjárműforgalom növekedést prognosztizál a jelenlegi állapothoz képest (21.o.). A megnövekedő látogató forgalom miatt tervezik a komplex um több irányból történő megközelíthetőségének kialakítását. A vázolt Dömös – Szentendre irányú megközelítés védett és fokozottan védett természeti területek antropogén terhelésének növekedésével járna. A dokumentáció rögzíti hogy a Natura 2000-es terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhely-t ípusok ra gyakorolt hatások részletes vizsgálatát csak április 1-je és (legalább) június 30-a között lehet elvégezni. A 110. és 111. oldalakon leírják hogy a korábbi tervezők 2013. május -szeptember hónapokban végeztek bejárás okat, míg a dokumentáció aktualizálása 2015. február, március és április hónapokban történt. A madárállomány felmérése 2013. júliusában valamint 2015. február és március hónapokban történt. A dokumentáció 14. mellékletének 2. pontja, valamint 7. 4.3. fejezete a Natura 2000 jelölő madárfajok eset ében tér ki részletességgel az egyes fajok ra gyakorolt hatásokra, a védett fajok esetében csak általános megállapításokat tartalmaz. Összességében megállapítja, hogy a beruházás a Natura 2000 jelölő madárfajok egy részére gyakorol hatást, 18

-

-

-

a táplálkozó terület növek edésével. Ezen megállapításnál viszont nem veszi figyelembe a várhatóan jelent ősen megnövekedő egész éves emberi jelenlét zavaró hatását, amely megkérdőjelezi az adott terület táplálkozó helyként történő igénybevét elét. Megállapítja továbbá hogy a munkavégzés, amennyiben az költési időszakra esik, jelentős negatív hatással jár a költésre és a fiókanevelésre. A dokumentáció ugyan kitér a folyamatos zavarás miatti fészkelés csökkenés várhat ó hatás ára az érint ett terület 50-100m-es környezetében, azonban ezen felül számolni kell a kivágott erdőállományokban fészkelő madárfajok esetében az élőhely vesztés hatásával is. A „6520 – Hegyi kaszálórétek” megnevezésű jelölő élőhely feltüntetés re került a dokumentációban. A 118. és 120. oldalakon leírtak szerint a sípálya nyílt füves területei elfogadhatók jelölő élőhelyként. Leírja továbbá, hogy a kaszálórét esetében - megfelelő kezelés mellett - pozitív irányú hat ás várható. Ezen kijelentést a Hat óság a dokumentációban foglalt egyéb tevékenységek, valamint a Duna-Ipoly Nemz eti Park Igazgat óság jogsegélyeiben foglaltak alapján elfogadni nem tudja. A közművek fektetése, a hóágyúkat ellátó víz vezeték kialak ítása, a sífelvonó oszlopai között húzódó földkábel kihúzása, a felvonó oszlopainak alapozása, az árkok fektetése, a hütték és a víztározók kialakítása mind földmunk ával járnak. Ezeken felül a szállítási és építési forgalom által keltett jelent ős tömörítő hatás, valamint a depók kialakítása káros íthatja majd a nyílt füves élőhelyeket. Ezen területek regenerációja a felülvetést is beleszámít va hosszú időszak alatt biztosítható. A pionír felszínek kialakulása kedvez a ruderális gyomok térhódításának. Az összes Natura 2000 területre tervezett földmunkaigény 5,45 ha, melynek több mint a fele a sípálya szélesítéssel járó irt ási munkák utáni tereprendezés. Ezen munkálatok során az irtott terület ről kotrógéppel letermelésre kerül a humuszos talaj, majd a talajból a gyökerek és a kövek eltávolítása tört énik. Ezt követi a terep szintbeli rendezése és a vízelvez ető árkok kialakítása. Fenti tevékenység nem csak a területen jellemz ő erdőállomány megszűnésével fejt ki negatív hatást az ott található élővilágra, hanem a földmunkák által (gyakorlatilag teljes talaj előkészítés) is lassítja a terület regenerálódásának képességét. A felülvet és csupán részleges megoldás lehet, a korábban említett gyomosodás várható megjelenése miatt. Az országos jelentőségű védett természeti területek bemutatására használt térképek a Hatóság megítélése szerint hiányosak. Nem jelzik a Dömös 078 és 079 hrsz.-ú ingatlanok esetében azok fokozottan védett státuszát, míg a 64. oldalon található erdészeti térkép leírásaként helyesen szerepeltetik a vonatkozó erdőtagoknál azok fokozottan védett besorolását. Az élővilág leírásánál (61. -66. o) kifejtik, hogy a bejárások során több védett növény- madár és kétéltű faj egy edeit találták meg a területen. A dokumentum 111. oldalán leírtak alapján a területen tömeges a Helleborus purpurascens, az Aconitum vulparia, a Galanthus nivalis, a Silene dioica, a Lilium martagon stb. védett fajok jelenléte, valamint a ritkább Lunaria rediviva, Schrophularia vernalis is. A dokumentum 120. oldalán foglaltak szerint nem zárható ki a fokozottan védett Pyrus magyarica jelenlét e a területen. A bejárások során 8 denevérfaj (közülük 4 jelölő) 41 egyedét sikerült azonosítani, melyek közül a ny ugati piszedenevér egész Európában veszélyeztetett fajként számon tartott, hazánkban fokozottan védett faj. Állománya jelentősen csökkent az ut óbbi évtizedekben. A megtalált odúlakó denevérfajok esetében megállapítható hogy a fakivágások (még a legkörültekintőbb időbeni tervezés esetén is) élőhely vesztést okoznak. A megtalált madárfajok listáját a 8. melléklet tartalmazza. A jelölő és védett madárfajokra kifejtett hatás az előzőekben megállapít ásra került. A terepbejárások során megt alált jelölő bogárfajok (nagy szarvasbogár, nagy hőscincér) és azok amelyek előfordulás a valószínűsíthető (kék pattanóbogár, skarlátbogár, cincér fajok) helyszínen található állományára a tervezett pályakialak ítás negatív hatással jár az élőhelyükként szolgáló fák kivágása, vagy az egyes egyedek köz vetlen pusztulása miatt. A dokumentáció jelzi, hogy a fent említett, országos szinten is ritka és sérülékeny fajok (skarlátbogár, kék pattanóbogár) területen feltét elezhet ő állományának vizsgálatát a készítők annak hosszadalmas volta miatt mellőzték. A jelölő lepkefajok közül a fokozottan védett magyar tavaszi fésűsbagoly állományára lehet erős negatív hatással a pálya kialak ítása. A

19

-

-

-

-

-

-

-

-

fakivágások megfelelő időzítésével az egyedek köz vetlen pusztulása kiküszöbölhető, azonban élőhely vesztés mindenképp bekövetkezik a faj számára. A tervezett fakivágásoknak a terület en jelen lévő madárfajok költési időszakához, a tavaszi fésűsbagoly életciklusához, a denevérek telelési idejéhez valamint az erdészeti vegetációs időszakhoz is igazodnia kellene. A fennmaradó rövid időszak alatt igen nagy intenzitású fakitermelési munka szükséges a dokumentációban jelzett munkák megvalósításához. A tervezett sípálya erdészeti úttól északra eső nyiladéka az ingatlan nyilvántartási térképen jelzett szélességnél keves ebb kiterjedésben gyepes terület. Jelent ős mért ékű a szukcessziós területcsökkenés aránya a spontán erdősült terület javára. Ezek alapj án az erdészeti úttól északra elterülő 077/b hrsz.-ú ingatlan természetbeni állapota a beruházás hatására számottevően megváltozna. Az ülőszékes felvonó a jelenleg üzemelőtől eltérő nyomvonalon kerülne kialakít ásra megközelítőleg 1 ha-on, Pannon gyertyános-tölgyes élőhely rovására. Építése nagyságrendileg 40 kamionfordulóval lenne kivitelezhető. A dokumentáció 200. oldalán foglalkozik a hókezelő gépek okozta hatásokkal. Megállapítja, hogy a gépek csak megfelelő hóvastags ág felett nem károsítják a gyepnemezt. Vékonyabb hóréteg esetén a lánctalp kiálló lemezei a talajban lévő, gyökerekkel átszőtt réteget felszaggatják, a kivágott talajréteget kiemelik, esetleg kiforgatják. Ezzel károsíthatják a hagymás fajok hagymáját, és feltételezhetően gyomos ító hatással is bírnak, amivel a Calamagrostis jelenlét növekedéséhez hozzájárulnak. A beruházási terület ről jelzett Galanthus nivalis állományra feltét elezhet ően negatív hat ást gyakorolna. Ugy an a dokumentáció jelzi hogy ezek a sérülések helyreállíthatók, Natura 2000 élőhely esetén a megőrzés és nem a folyamatos helyreállít ás lehet cél. A hóágyúzás során kijuttatott víz a DMRV Zrt. által fenntartott Miklós-kúti forrásból származna. Nevezett kút vízgyűjtő területe nem esik messze a sípályától. Az ipari víz klórozás nélkül kerül a víztározásra kialak ított berendezésekig. A kijuttatott mesterséges hó 2 125-150mm csapadéknak felel meg. Ez a sípálya tervez ett 80000m területére számít va 3 12000m mesters éges csapadék kijuttatását jelenti, amely vízhozam növekedés, kilúgozás, erózió és akkumuláció terén fejti ki többlethatását. A terület közelében található természetes víz folyásokra többletterhelést kémiai összetétele miatt nem jelent, csupán az olvadáskor megjelenő nagyobb vízmennyiség hatásával kell számolni. A dokumentáció 200. oldalán rögz ítik, hogy a t ervezett pályavilágítás csupán a téli időszakban kerül alkalmaz ásra, amely természet védelmi szempontból kisebb jelentőséggel bír. Meg kívánjuk jegyez ni (visszautalva a jelölő madárfajokra gyakorolt hatásokra) hogy a szürkületben illet ve sötétben táplálkozó jelölő bagoly fajok szempontjából a táplálkozási időszak csökkenését jelentheti, azonban ez a negat ív hatás véleményünk szerint kis mértékű. A tervezett hütték kialakít ása során az építés folyamat a minősül komoly negatív hatásnak (43.o. ). Az úttól való távolság valamint a domborzati adottságok okán a munkagépek a gyakorló pálya és a meghosszabbított sípálya t alajára tömörítő, nedves talajviszonyok es etén azt felsértő hatással bírnak majd. A deponálás elkerülése végett megnövekedett fordulószám prognosztizálható, ami tovább fokozza a t alaj és a rajta t alálható növényzet kedvezőtlenebbé válás ának lehetőségét. Az üzemeltetés során az anyag és személyszállítás gyakorol majd folyamatos negatív hatást a területre. A szenny víztisztítás megoldásának alternatívájaként említett növényi szenny víztisztítás a területigényeket figy elembe véve nem javasolhat ó. A gyakorló s ípályának és rollerpályának kijelölt nyomvonal jelenlegi állapotában egy néhány méter széles erdei út. A tervezett fejlesztés hatására 550m hosszan (197. o.) 6-8 m 2 szélességben, összesen megközelítőleg 4000m területen történik majd földmunka, mely a jelzett terület állapot ának részbeni megváltoz ását okozza (fakitermelés a 91G0 kódszámú élőhely rovására). A dokumentáció 36. oldalán a tervezett roller pálya hosszát 1,3 km hosszúságban határozzák meg. Ez a szám nagyságában jelentős különbséget mutat a 197. oldalon meghatározotthoz képest. A tervezett montainbike pályák nyomvonalának és hosszának részletes leírását nem tartalmazza a dokumentáció. Mindkét pályatípus esetében

20

-

-

-

-

számolni kell a taposás hatásával, valamint a tervezett földmunkák ut án ny íló talajfelszíneken a pionír fajok megjelenésével. A létesítmény üzemeltet ése során, mind a téli, mind a ny ári időszakban a jelenlegi állapothoz képest többlet zajhatással és zavarással lehet számolni. A dokumentáció 200. oldalán foglaltak megállapítják fentieken felül, hogy az óriás csúszó kötélpálya használat a során a lombkorona szint felett jelentkezik zavaró tevékenység. Ez a területet esetlegesen használó madár- és denevérfajokra jelent negat ív hatást. A dokumentációban foglaltak szerint a komplexum teljes környezet ében 50-100 m-es sávban válik kedvezőtlenebbé az élőhely az emberi zavarás megnövekedése miatt. A dokument áció 141. oldalán foglalt kiegyenlít ő intézkedéseket nem tudjuk elfogadni. A jégkár hatására történt károsodás hely reállítása elsős orban gazdasági, és nem természet védelmi érdek. A nagy havariák hozzá tartozhatnak egy erdő életéhez, mint természetes foly amat. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szerint a (8) bekezdés szerinti esetben a természet védelmi hatóság a terv kidolgozója, illet ve a beruházás engedélyese részére a Natura 2000 területek egységének, valamint az élőhelyek és a fajok kedvező természet védelmi helyzetének megőrzése, illet ve elérése érdekében a várható kedvez őtlen hatással arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladat elvégzését írja elő az érintett, vagy más területen. A 139. oldalon bemutatott, a t ervezett beruház ás engedélyezhetőségét alát ámasztani szánt indoklást a Hatóság nem tudja elfogadni. A tervez ett beruházás nem szolgálja köz vetlenül az emberi egészség és élet védelmét, csupán a szabadidő elt öltésére kínál alternatívát. A Hatóság véleménye szerint a tervezett fejlesztés elsősorban helyi gazdasági érdek, amely társadalmi szempontú előnyöket is nyújthat, azonban közérdeket nem testesít meg. A dokumentumban hivatkozott „indoklási rendszer” nem alapul jogszabályi alapon. Miut án nincs megállapíthat ó közérdek, ezért nincs lehet őség kompenzálni a Natura 2000 jelölő fajokat illet ve élőhely eket érő negatív hatást. A dokumentációban foglaltak, valamint az ügy kapcsán rendelkezésre álló további információk alapján megállapítható, hogy szinte az egész vizsgált terület Natura 2000-es jelölő élőhelynek tekint hető, ahol a beruházás negatív hatása érzékelhető lesz. Ez a tény a dokumentáció 157. oldalán is szerepel.

A Hatóság a beruházás engedélyez hetőségének jogszabályi vizsgálatakor a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az alábbi megállapításokat teszi: -

-

-

-

-

A Khvr. 3. számú melléklet 113. pontja szerint a sípálya (a kapcsolódó létes ítményekkel együtt), védett természeti területen, Nat ura 2000 területen, barlang védőövezetén a Hat óság előzetes vizsgálatban hozott döntés étől függően környezeti hat ás vizsgálat ra kötelezett tevékenység. A Duna-Ipoly Nemzeti Park létes ítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) K TM rendelet 2. § (1) bekezdés e szerint, a védetté nyilvánítás célja a Duna és Ipoly térségében a folyók és mellékrendszerük, a védettséggel érintett terület ek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak, gazdag élővilágának, tájképi és történelmi emlékeinek a védelme. A barlangok felszíni védőövezetének kijelölés éről szóló 16/2009. (X. 8. ) K vVM rendelet melléklete szerint a Dömös 079 hrsz.-ú ingatlan barlang felszíni védőövezetét képezi, amely az ingatlan nyilvántartás ban is feltüntetésre került. A magyarországi bioszféra rezervátumokról szóló 7/2007. (III. 22.) K vVM rendelet 1. § e) pontja alapján, valamint az 5. számú melléklet alapján a Dömös 077, 078 és 079 hrsz.-ú ingatlanok részei a Pilisi bioszféra-rezervátumnak. A 10. számú melléklet alapján a Dömös 078, 079/a, 079/b 079/c és 079/d hrsz.-ú ingatlanok részei a Pilisi bioszféra-rezervátum magterületének. A Tvt. 5. § (1) és (2) bekezdése szerint minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet köt elessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük 21

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a káros odás előtti állapot helyreállításában. A természeti ért ékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznos íthatók, hogy a működés ük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fennt artható legyen. A Tvt. 22. § h) pontja szerint, kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes felszíni, felszínalaktani képződményt és barlangok felszínét. A Tvt. 29. § bekezdései alapján, nemzeti parkot, tájvédelmi körzetet, természet védelmi területet, vagy azok meghatározott részét – ha az nemzetközileg kiemelkedő t udományos értéket képvisel – a miniszter nemzetközi kötelez ettségvállalásainkkal összhangban bioszféra-rez ervátummá minős íthet. A bioszféra-rezervát umon belül a kiemelkedő természet védelmi érték köz vetlen megóvására magt erületet kell kijelölni. E t örvény erejénél fogva fok ozottan védett a bioszféra-rezervátum magterülete. A Tvt. 31. § szerint, tilos a védett természeti terület állapot át (állagát) és jellegét a természet védelmi célokkal ellentét esen megváltoztatni. A Tvt. 33. § (1) bekezdése szerint fokozottan védett természeti területen lévő erdőben erdőgazdálkodási beavatkozás csak a természet védelmi kez elés részeként, a kezelési tervben foglaltakkal összhangban végezhető. A Tvt. 40. § bekezdései szerint fok ozottan védett természeti területre történő belépéshez – a jelzett turistautak és tanösvények kivételével – a természet védelmi hatós ágnak az igazgatós ág szakértői véleményének figy elembevételével kiadott engedélye szükséges. A külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyek – feladatuk ellátásához szükséges mértékben – engedély nélkül beléphetnek. Fokozottan védett természeti területen csak természet védelmi kezelés, a 38. § (1) bek ezdése alapján engedélyezett tevékenység, továbbá – a lehetőséghez képest – a természet védelmi hatósággal egyeztetett közvetlen életés vagyonvédelmi beavatkozás végezhető. A Tvt. 42. § (1) bekezdése kimondja, hogy tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélk üli elpusztítása, káros ítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítás a. A Tvt. 42. § (2) bekezdés e szerint, gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrz éséről. A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint, tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhely einek lerombolása, károsítása. A Tvt. 48. § (4) és (5) bekezdése alapján, ha a barlang természetes állapotának fenntartása szükségessé teszi, felszíni területére jogszabály, a természet védelmi hatóság, vagy a természet védelmi hat óság kezdeményezésére más, hatáskörrel rendelkező hat óság korlátozást rendelhet el, illet ve az védett természeti területté nyilvánítható. Felszíni t erületnek minősül a földfelszínnek az a része, amely a barlang természetes állapotára köz vetlen kihatással van. B arlang védőövezetét a felszíni t erületen a miniszter állapítja meg, és rendelkezik a védőövezetre irányadó korlátozásokról is. A Tvt. 51. § (3) bekezdése alapján a természet védelmi hatóság engedélye szükséges a barlang állagára, állapot ára, természetes élővilágára kihat ó valamennyi tevékenység megkezdéséhez. A fejlesztéssel érint ett Dömös 077, 078 és 079 hrsz.-ú ingatlanok részei az európai közösségi jelentőségű természet védelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8. ) Korm. rendelet által létes ített HUDI10002 kódszámú, „Börzsöny és Visegrádi -hegység” megnevezésű különleges madárvédelmi területnek, valamint a HUDI20039 kódszámú, „Pilis és Visegrádihegység” megnevez ésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek az európai 22

-

-

-

közösségi jelentőségű természet védelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) K vV M rendelet szerint. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés e szerint, a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartás ának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípus ok kedvező természet védelmi helyzetének megőrzés e, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló t ermészeti állapot, illet ve a fennt artó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § bekezdés ei alapján oly an terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedély ezése előtt, amely nem szolgálja köz vetlenül valamely Natura 2000 terület természet védelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hat óságnak - a tervvel, illet ve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Nat ura 2000 terület en előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illet ve beruházás által várhatóan a Nat ura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természet védelmi helyzetére gyakorolt hatás okat. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illet ve beruházásnak jelentős hat ása lehet, hatásbecslést kell végezni. A terv kidolgozója, illet ve a beruházó a 14. számú mellékletnek megfelelően hat ásbecslési dokumentációt készít, amely alapján a hatásbecslést a természet védelmi hatóság végzi. A hatásbecslési dokumentációt a környezet védelmi, természet védelmi és tájvédelmi szakértői t evékenységről szóló jogszabály alapján a természet védelem szakterület megfelelő részterületén szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti. A hatásbecslés során - a 15. számú melléklet szerinti szempontokra figyelemmel - vizsgálni kell a tervnek vagy beruházásnak, illet ve az azok megvalós ítására vonatkozó egyéb ésszerű megoldásoknak a Natura 2000 terület jelölés ének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természet védelmi helyzetére gyakorolt várható hatását. A terv akkor fogadható el, illet ve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természet védelmi helyzetére, illet ve a Natura 2000 terület re kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá - a 4. § (1) bekezdésre figyelemmel - nem ellentétes a jelölés céljaival. Ha a terv, illet ve a beruházás a hat ásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természet védelmi helyzetére kedvezőtlen hatással jár, és a terv, illet ve a beruházás megvalósítására egyéb ésszerű megoldás nincs, azonban a tervhez, illet ve a beruházáshoz a 10/A. § (2)-(3) bekezdés szerinti közérdek fűződik, a terv elfogadható, illet ve a beruházás engedélyezhet ő. A beruház ást úgy kell megvalós ítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. Ebben az esetben a természet védelmi hat óság a terv kidolgozója, illet ve a beruházás engedélyese részére a Natura 2000 területek egységességének, valamint az élőhelyek és a fajok kedvező természet védelmi helyzetének megőrzése, illet ve elérése érdekében a várható kedvezőtlen hatással arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladat (a továbbiakban: kiegyenlítő intézkedés) elvégzését írja elő az érintett vagy más területen. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10/A. § (1) bekezdése alapján az a terv vagy beruházás, amely az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján jelentős hatással lehet valamely Natura 2000 területen előforduló, annak kijelölésének alapjául szolgáló, a 2. B) vagy 3. B) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelent őségű fajra vagy a 4. B ) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra, - a (3) bekezdés kivét elével - kizárólag kiemelt fontosságú köz érdekből fogadható el, illetőleg engedélyezhető. A (2) bekezdés alapján az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából kiemelt fontosságú közérdeknek minősül az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának a fenntartása, valamint a 23

környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése. A (3) bek ezdés szerint a Natura 2000 területen előforduló kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra vagy kiemelt közösségi jelentőségű fajra várhatóan jelentős hatással lévő olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amelyhez - a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül egyéb kiemelt fontosságú közérdek fűződik, ki kell kérni az Európai Bizottság véleményét. Egyéb kiemelt fontosságú közérdeknek minősülhetnek különösen a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt, az ország társ adalmi-gazdasági fejlődését szolgáló célok. Összefoglalva: a tervezett beruházás nem szolgálja közvetlenül a tervezési területet magába foglaló Natura 2000 terület termé szetvédelmi kezelését, ahhoz nem feltétlenül szüksége s. A hatásbecslé s, valamint a további rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján megállapítható, hogy a komplex beruházás a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok é s élőhelytípusok egy ré szének természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással jár a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 15. számú melléklete szerinti vizsgálat alapján, valamint annak megvalósulá sa nem egyeztethető össze a Tvt. hivatkozott jogszabályhelyeivel sem. Az UNES CO-MAB programban kidolgozott szakmai irányelvek szerint a magterület övezetébe tartozó, fejlesztéssel érintett területeken a tervezett beruházás nem összeegyeztethető az övezeti kijelölés céljaival. A benyújtott dokumentáció szerint, a beruházásnak nincsen szóba jöhető alternatívája (csak az egyes ré sztevékenységek tartalmaznak több változatot), továbbá nincs olyan kül ső vagy kényszerítő körülmény, amellyel a beruházás megvalósításának szükségszerűsége indokolható lenne, azonban kiemelt közösségi jelentőségű élőhely (91G0 Pannon gyertyános-tölgye sek) megszűnésével járna közel 5 hektáron. Fentiek, és a közérdek megállapítható hiánya alapján a dokumentációban hivatkozott kiegyenlítő intézkedés kérdése fel sem merülhet. A dokumentációban foglaltak, valamint az ügy kapcsán rendelkezésre álló további információk alapján megállapítható, hogy szinte az egész vizsgált terület Natura 2000-e s jelölő élőhelynek tekinthető, ahol a beruházás negatív hatá sa érzékelhető lesz. A dokumentáció a területet érő negatív hatások mértékét csekélynek írja le. A Hatóság álláspontja szerint (a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság álláspontjával megegyezően) az, hogy a beruházás nagy területen (közel 10 ha.) jár a jelölő élőhelyek bolygatásával, megváltoztatásával (földmunkák a gyepen, fakivágások), lokálisan negatív hatásként értékelhető. Ha a dokumentációban foglaltakat vesszük alapul, miszerint az egyes projektelemek egyesével vizsgálva csak csekély negatív hatást gyakorolnak a jelen lévő Natura 2000-es élőhelyekre és fajokra, valamint a védett élő szervezetekre és területekre, abban az esetben is fennáll ezen hatások összekapcsolódá sa/összeadódása. A tervezett sípálya-bővíté snek a fenti indokok é s jogszabályhelyek alapján természetvédelmi szempontból kizáró oka áll fenn.

A Hatóság a Khvr. 4. § (1) bekez dése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdés e és 5. sz. mellékletének II. táblázata értelmében az előzetes vizsgálati dokument áció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/4426-1/2015. sz ámú sz akhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei K ormányhivatal Környezet védelmi és Természet védelmi Főosztálya 267-20/2015. számú levelében - k érelemre indult, előzetes vizsgálati eljárásban - megk ereste a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgat óságot, mint elsőf ok ú vízügyi hatóságot 24

(hatóság) szak hatósági állásfoglalásának megadása érdek ében. A k érelemhez csatolta a RENATUR 2005 Bt. által 2015. február-márciusban elk észített előzetes vizsgálati tervdok umentációt. A hatóság a mellék letk ént megk üldött előzetes vizsgálati dok umentációt a hatásk örébe tartozó víz védelmi, vízgazdálk odási szempontok ból az adott eljárásban szak hatóságk ént eljárva, az ott meghatározott szak területek et felülvizsgálva az alábbi megállapít ások at teszi: A tervezett sípálya üz emeltetéséhez nem k apcsolódik ivóvíz szolgáltatás. A vendéglátó egységek vízellátása a meglévő k özüzemi vízellátó rendszerhez való csatlak ozással megoldható. A sípálya tetején tervezett hütte szennyvíz elvezetése a k özüzemi szennyvízcsatornára rávezet éssel tervezett. A k ét alsó elhelyezésű hütte esetében a k eletk ező szennyvizek helyszínre telepített tisztító berendezésben történő k ezelés után részben újrahasznos ításra k erülnek , a nem hasznosít ott tisztított szennyvíz elszikk asztása vagy vízfolyásba való bevezetése tervezett. A hóágyúk vízszük ségletének biztosítására a Dobogók ő ellát ását is biztosító Mik lós-k úti forrás 3 melletti szivattyúállomás, csővez eték rendszer és összesen 10000 m k apacitású víztároló és a hozzájuk tartozó szivattyúállomások k iépítése tervezett. A víz tárolására több alternatíva k erült bemutatásra (zárt, előregyárt ott beton medenc ék ; nyitott víztároló; nyitott tószerű víztározók ). A hóágyúzáshoz szük séges víz minősége vízk ezelés nélk ül k erül felhasználásra. A tervez ő vizsgálta a hóágyúzási tevék enységből a talajba leszivárgó vizek hatását a k özeli Szők e-forrás-patak ra. Mivel a felhasznált víz (mesterséges k ijuttatott csapadék ) összetétele és a t erületre lehulló, és talajba leszivárgó csapadék vizek minősége lényegében nem tér el egymástól, valamint a patak vízgyűjt őjére hulló csapadék vizek hígító hatás a jelentős, ezért a hóágyúzás k övetk eztében a talajba leszivárgó víznek , nem lesz k imutatható hatása a patak ra minőségére. Nagy mennyiségű hóolvadás esetén szük ség szerint - a vizet vissza lehet vezet ni a szűrőrendszeren k eresztül a pálya k özepe táján tervezett víztárolóba. A hóágyúzással k ijuttatott víztöbblet egy része a sípálya k özepénél tervezett tározók ban visszatartásra k erül. A tervezett hóágyúz ás és a nyitott felszínű víztárolók kialak ítása k árosan nem befolyásolja a felszíni- és a felszín alatti vizek minőségét, állapotát, de megváltoztathatja a terület lefolyási viszonyait és víz háztartását, ezért k erült előírásra ezek vizsgálata a vízjogi engedélyes tervdok umentációk ban. A sípályához és a k apcsolódó létes ítmények hez csapadék víz -elvezető rendszer k iépítése nem tervezett. A sípálya és a füves k ialak ítású park olók felületére hulló csapadék vizek elszikk adnak . A jelentősebb hozamú vízlefolyás elvezetése érdek ében a pálya szélén vízelvezető árk ok és az erdészeti út alatti átvezető csatorna k iépítés e tervezett. A tervező igazolta, hogy a lefolyó csapadék vizek nem ok oznak túlzott terhelést a Szők e-forrás völgy vízfolyásnál. A tervezett sípálya üzemeltetése várhatóan nem fogja befolyásolni k edvezőtlenül a térség felszíni és felszín alatti vizeinek minőségét, mennyiségét, állapotát. A vizsgált terület a felszín alatti víz állapota szempontjából érzék eny területek en lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvV M rendelet alapján fok ozottan érzék eny területnek minősül, valamint Pilis szentk ereszt a k iemelten érzék eny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések k özé tartozik . A terület nem érinti vízbázis védőterületét. A tervezett sí-, szabadidő és rek reációs k özpont üzemszerű k örülmények k özött, és a megtett előírások betartásával a felszíni és a felszín alatti vizek minőségére és mennyiségére k áros hatást nem gyak orolhat. A tervben szereplő k ialak ítások a vonatk ozó jogszabályok és a fenti kik ötések betartása mellett, megfelel a f elszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Komi. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/ 2004. (VII. 21.) Korm. rendelet k övetelményeinek . A tényleges megvalós ítás és majdani üzemeltetés vízvédelmi és vízgaz dálk odási feltételei a vízjogi engedélyezési eljárás során k erülnek előírásra. A szak hatóság ezt k övetően az állásfoglalás k iadása mellett dönt ött. A Hatóság fenti állásfoglalását a k özigazgatási hatósági eljárás és szolgált atás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 44. § (1) bek ezdése alapján adt a meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bek ezdése zárja k i, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bek ezdés da) pontja alapján tájék oztatta. Az esetlegesen bek övetk ező rendk ívüli szennyezés bejelentésére vonatk ozó előírás a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 11. § (2) bek ezdésén és a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bek ezdésén alapul. 25

A Győr-Mos on-S opron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatásk örét a víz ügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatós ági feladatok at ellátó szervek k ijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Konn. rendelet (K orm. rendelet) 10. § (1) és (3) bek ezdése, és a 72/1996. (V. 22.) K orm. rendelet 1. § (1) bek ezdése, illeték ességét a Korm. rendelet 10. § (2) bek ezdése, valamint a 2. mellék let 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. §-a szerinti ügyint ézési határidőn belül adta meg.”

A Hatóság a tevékenységnek a – a Khvr. 1. § (6b) bek ezdése alapján – a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata érdekében 267-20/2015. számú iratával megkereste a tevékenység t elepítési helye szerinti jegyzőt. Mivel a megkeres ésre válasz nem érkezett, a Hatóság a megk eresést 267-37/2015., valamint 267-43/2015. számú iratával megismételte. Az Esz tergomi Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője 20-2/2016. számú belföldi jogsegélyének indokolása a következőket tartalmazza: „Állásfoglalásomat a k özigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás ált alános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: KET) 26. § (1) bek ezdés szerinti belföldi jogs egély k eretén belül hoztam meg, hivatk ozással a Dömös Község Önk ormányzatának 7/2010. (VII. 15.) számú rendeletével jóváhagyott helyi építési szabályzata és szabályozási tervére. A k iadmányozási jogk ör az Esztergomi K özös Önk ormányzati Hivatal jegyzőjének 2/2016. (I. 13.) számú Jegyzői Utasítás I.1.a) pontján alapul.” A környezet védelmi hat áskörben eljáró kormányhivatal a környezet védelmi és természet védelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/ 2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bek ezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázata alapján az eljárásban a szakkérdé sek viz sgálata során adott véleményeinek indokolása az alábbiakat tart almazza: A Komárom -E sztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/TAL/364-3/2015. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezet védelmi és Természetvédelmi Főosztály a k örnyezet védelmi és természet védelmi hatós ági és igazgatási feladatok at ellátó szervek k ijelöléséről szóló 71/2015. Korm. rendelet 28. § (1) bek ezdése és 5. mellék lete szerinti szakk érdést vizsgálva megk ereste a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt, mint elsőfok ú talajvédelmi hatós ágot. A talajvédelmi hatóság hat ásk öréről a megyei k ormányhivatalok mezőgazdasági feladat ainak meghatározásáról szóló 68/ 2015. (III. 30. ) Korm. rendelet 18. § (1) bek ezdése, illeték ességéről a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: Ket.) 21. § (1) c) pontja rendelk ezik .” A Komárom-E sztergom Megyei Korm ányhi vatal Esz tergomi Járási Hi vatal Földhivatali Osztály 10101/2015. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A szakk érdés vizsgálat át megalapozó jogszabály megjelölése: A k örnyezet védelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladat ok at ellátó szervek k ijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek ezdése és 5. számú mellék lete. A k iadmányoz ási jog a fővárosi és megyei k ormányhivatalok szervezeti és műk ödési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) számú MvM Utasít ás 20. § (3) bek ezdés b) pontján alapul.” A Komárom-E sztergom Megyei Kormányhivatal Népegész ségügyi Főosz tály KE R/067/001115/2015. számú vélem ényének indokolása a következőket tartalmazza: „A vizsgálat eredményének indok olása: A Dobogók őért K özhasznú Alapít vány 2014. évben már k érte a sípálya f ejlesztésének előzetes vizsgálatát. Az azóta bek övetk ezett jégk árok miatt azonban szük ségessé vált a dok umentáció módos ítása, illetve k iegészítése. Az Intézet a dok umentációt a k örnyezet- és település -egészségügyre, az egészségk árosító 26

k ock ázatok és esetleges hatás ok felmérésére, lak ott területtől számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyviz ekk el, veszélyes hulladék okk al k apcsolatos k özegészségügyi k övetelmények érvényes ítésére, az emberi használat ra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés k övetelmények teljesülésére k iterjedően vizsgált a. Az előzetes vizsgálati dok umentációban foglaltak alapján az alábbiak k erültek megállapításra: A dobogók ői sípályának a Szők e-forrás-völgy aljáig tört énő meghosszabbítását, valamint a k iszolgáló létesítmények k orszerűsítésének k eretében új ülőszék es sífelvonó, hóágyúk és pályavilágítás üzembe állítását tervezik . A tervezett 4 üléses felvonó és a hozzá k apcsolódó lét esítmények , beruházások a terület egész évi sportolási, k ik apcsolódási célú hasznosítását teszik lehetővé. A jelenlegi pálya meghosszabbításával egy k b. 1200 méter hosszú sípályát szeretnének k ialak ítani úgy, hogy az erdészeti út felett egy hídon vezetnék át. A sípálya és a tervezett felvonó Dömös k ülterületén fekszik, elsődlegesen k özjóléti funk ciójú erdőt erület. Az előzetes számítások szerint minimumk ént a 65-70 ezer, maximumk ént pedig a 110-120 ez er látogatóra lehet számítani évente. A légszennyez ő anyagok k ibocsátásának hatása jelenték telen, a zaj- és rez gésterhelésnek a k örnyezeti elemek re nincs veszélyeztető hatás a, az igénybevett terület állapota és funk ciói nem változnak meg. A műhó előállításához szük séges vízmennyiséget a DMRV Zrt. szolgáltatja majd a Dobogók őt is ellátó dömösi parti szűrésű Mik lós k úti forrás melletti szivattyúállomás vízbázisról. A hóágyúk 3 vízszük ségletének biztosítására Összességében 10000 m -es tározó k apacitás telepítését tervezik 3 k ét helyszínre (a hegyállomásnál egy 4000 m nagyságú, míg az erdészeti út mentén összesen 6000 3 m térfogatú tározó(k ). Víztározó medencék a sípálya k özepénél levő erdészeti út mellett, illetve a sípálya tetejénél levő park oló alatt k erülnek k ialak ításra. A Mik lós-k úti leágazásnál a vizet nem fogják k lórozni, mivel arra nincs szük ség, így a hóágyú rendszerből tiszta - k lórmentes - víz k erül kiágyúz ásra. A dok umentáció áttanulmányozása után k özegészségügyi szempontból a fejlesztés k örnyezet védelmi engedélyezését k izáró ok nem merült fel, így a rendelk ező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. A k iadmányoz ási jog a fővárosi és megyei k ormányhivatalok szervezeti és műk ödési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) számú MvM utasítás 20. § (3) bek ezdés a) pontján alapul.” A Komárom-E sz tergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örök ségvédelmi Osztálya KE-06D/EP/1271-2/2015. számú vélem ényének indokolása a következőket tartalmazza: „A szakk érdés vizsgálata során a fővárosi és megyei k ormányhivatalok szervezeti és műk ödési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás 24-26. §-ai és a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal k ormánymegbízottjának az integrációval összefüggő hatósági eljárások vizsgálatára vonatk ozó átmeneti szabályok ról szóló KEB/3/292-1/ 2015. számú ut asítás IV. pontja szerinti eljárásrendet alk almaztam. A k iadmányozási jog a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal k ormánymegb ízottjának a k iadmányozás rendjéről szóló 20/2015. (IV. 1.) számú utasításának 4. számú függelék 14. és 18. pontján alapul.” A Pest Megyei Kormányhivatal Földművel ésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály X IV-G033/00966-6/2015. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály a tárgyi előz etes vizsgálati dok umentáció elfogadásának ügyében a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bek ezdése, valamint 5. mellék let I. táblázat 6. sora értelmében szakk érdés vizsgálatát k érte az erdészeti hat ósági hatásk örben eljáró P est Megyei Kormányhivataltól. A dok umentáció egy k orábbi változatára - akk or szak hatósági hatásk örben - a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága állásfoglalást adott. Az állásfoglalás k iadását k övetően az eljárás bármilyen lezárásáról az erdészeti hatóságnak nincsen információja, így az újabb eljárást a k özigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) alapján nem tudjuk értelmezni, álláspontunk szerint új eljárásban döntés nem hozható egy k orábbi eljárás lezárása nélk ül. 27

A fenti fenntartásunk hangsúlyozása mellett jelen szakk érdés vizsgálata során az erdészeti hatóságnak a fennebb idézett jogszabály alapján a k övetk ezők re k ellett figyelemmel lennie: a) Az erdőre gyak orolt hatások vizsgálata. b) Ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevék enység erdő igénybevételével jár, akk or az a) pontban foglaltak on túl az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének vizsgálata. a) pont szerinti vizsgálat: A dok umentáció szerint a tervezett beruházás az erdőre jelentős negatív hatással van, mert annak antropogén terhelés ét növeli, az építés során az erdei ök oszisztéma életébe durván beavatk ozik, további üzemeltetése során az erdőgazdálk odást ak adályozza. b) pont szerinti vizsgálat: Az erdő igénybevétele engedélyezhetőségének vizsgálati szempontját az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálk odásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 78. § (1) bek ezdése, az elvi engedélyezés elbírálásához szük séges dok umentumok at a 153/2009. (XI. 13.) FV M rendelet (Vhr.) 57. §-a tart almazza. A k orábbi szak hatósági eljárás során a dok umentumok beérk eztek , bár tartalmilag nem voltak teljesek. Jelen eljárás során a Ket. 37. § (3) bek ezdés szerinti hiánypótlási felhívásra irányuló javaslat ot mellőzve a dok umentációból az alábbiak at lehet megállapítani.

1.

Továbbra sem egyértelmű az igénybevételre t ervezett terület nagysága. Részben a többféle változat (pl. víztározók ), részben az egyes igénybevételi típusok k özötti átfedések (pl. pálya szélesítése és az ebben elhelyezett vezeték ek ), részben a területi nagyságában k i nem munk ált igénybevételek (pl. Mik lós k úttól a k özépső tározóig fek tetendő vezet ék ) miatt pontos nagyságuk nem állapítható meg, holott erre a Vhr. 57. § (1) bek. b) pontja alapján szükség volna.

2.

Továbbra is hiányzik a csereerdős ítés helyének megjelölés e. A Vhr. a k övetk ezők éppen szól: 57. § (1) Az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vonatk ozó k érelmet (...) k ell benyújtani, melyhez csatolni k ell: (...)

d) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését, Az Evt. 82. § (4) bek . a) pontja alapján a csereerdősítés végzése jelen esetben elk erülhetetlen. A k orábbi dok umentáció k iegészítése csereerdős ítés helyett a meglévő erdők „rendbetét elét” ígérte, amely azonban nem tek inthető csereerdős ítéssel egyenérték ű beavatk ozásnak.

3. Az Evt. 78. § (1) bek ezdése alapján „erdőt igénybe venni csak k ivételes esetben (...) k izárólag a k özérdekk el összhangban lehet”. A k özérdek bizonyítására alk almas lehet valamilyen jogszabály, mely a k özérdek et megtestesíti. A k orábbi hiánypótlás során, illetve a jelen dok umentációban felhozott érvek a k özérdek igazolására nem elegendőek . Dömös k özség 7/2010. (VII. 15.) számú, interneten elérhető Önk ormányzati rendelete az érintendő területet Ev (védelmi rendelt etésű erdő) övezetbe sorolja. A védelmi rendeltetésű erdő besorolás a tervezett igénybevételt nem támasztja alá, sőt épületek (pl. „hütték ”) esetében az országos településrendez ési és építési k övetelmények ről szóló 253/1997. (XII. 20.) K orm. rendelet (OTÉK) 28. § (3) bek ezdése alapján k ifejezetten nem engedélyezhető cél érdek ében venne igénybe erdőt. A 3. pontba foglalt indok alapján - az 1, és 2. pont szerinti hiányosságok esetleges pótlásától függetlenül - az erdészeti hatóság a dok umentáció elfogadásával erdészeti hatósági szempontból nem tud egyetért eni. A Pest Megyei Kormányhivat al, mint erdészeti hat óság illeték ességét a megyei k ormányhivatalok mezőgaz dasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2 § (2) bek ezdése állapítja meg.”

Fentiek alapján a Hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban, továbbá természet védelmi szempontból, valamint az erdőre gyakorolt hatás ok és az erdő-igénybevét el engedélyez hetőségének szempontjából kizáró ok áll fenn, ezért a Khvr. 5. § (2) bekezdés ca) pontja ért elmében a rendelkező részben foglaltak szerint 28

határozott. A határoz at a fentiekben hivatkozott jogszabályokon, a megállapított tényálláson, a szakhatósági állásfoglaláson, a szakkérdésekre adott véleményeken és a belföldi jogsegélyre adott válaszon alapul.

Az eljárási költségről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekez dése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekez dései biztosítják, a szakhatóság szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A fellebbezési díj mértékéről a 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése rendelkezik.

A Hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken k ívül a környezet védelmi és természet védelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölés éről szóló 71/2015. (III. 30.) K orm. rendelet 9. § (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 2. számú melléklet 2. pontja állapítja meg.

Győr, 2016. március 16.

Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából

Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető

29

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Recommend Documents