GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:
8485-14/2016.
Tárgy:
Ügyintéző: Telefon:
dr. Sebő F. Dániel, Ódor Imre +36 (96) 524-613
Mellékletek: Hiv. szám:
AQUA Kft. (Mosonmagyaróvár) – Hulladékgazdálkodási engedély
HAT ÁROZ AT
I. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) az AQUA Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári út 4., statisztikai számjel: 11130682-3600-113-08, KÜJ: 100454567, KTJ: 101098099; a továbbiakban: Ügyfél) részére engedélyezi
a 9200 Mosonmagyaróvár, Gabona rkp. 6. szám alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) történő nem veszélyes hulladékok gyűjtését, hasznosítását és – Győr-Moson-Sopron megye, valamint Komárom-Esztergom megye teljes közigazgatási területére kiterjedően történő – szállítását az alábbiak szerint.
II. 1. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenységek megnevezése: 1.1. Szállítás:
A hulladék telephelyen kívüli mozgatása
1.2. G0001 Gyűjtés:
A hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából
1.3. R3 Hasznosítás: Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása
2. A szállítható, gyűjthető és kezelhető nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége: 2.1. A gyűjthető és szállítható nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége:
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
Azonosító kód
Hulladéktípus
Mennyiség (tonna/év)
20 01 25
Étolaj és zsír
200
2.2. A gyűjthető és hasznosítható nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége:
Azonosító kód
Hulladéktípus
Mennyiség (tonna/év)
02 02 04
A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap
2.400
02 05 01
Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag
260
20 01 25
Étolaj és zsír
550
Összesen:
3.210
3. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői: 3.1. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia: 3.1.1. Szállítás és gyűjtés A nem veszélyes étolaj- és zsírhulladékokat a hulladék termelőjétől – ideértve a lakosságot is – gyűjtik össze és közvetlenül szállítják a kezelő telephelyig egy darab saját tulajdonú tehergépjárművel, melynek tárolása az Ügyfél 9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári út 4. szám alatti székhelyén történik. 3.1.2. Hasznosítás A telephelyre beszállított olaj, tejipari, illetve iszaphulladék mennyiségének meghatározása az űrtartalomból kiindulva történik. A szállítójárművön lévő gyűjtőtartályban elhelyezett mérőléccel vízszintmérés történik, majd térfogatszámítás és a fajsúly ismeretében történik a tömegszámítás. A hulladékok hasznosításával tervezik fokozni a telephelyen a szennyvízkezelés során keletkező iszapok rothasztásából származó biogáz mennyiségét. A 02 02 04 azonosító kódú hulladék azonnal felhasználható a várható mennyiség alapján, míg a 02 05 01 és 20 01 25 azonosító kódú hulladék átmenetileg IBC-tartályban kerül gyűjtésre a felhasználásig. A kezelendő hulladékok az iszapgépház külső oldalán kialakított lefejtő csonkon keresztül kerülnek lefejtésre. Az iszapgépházban lévő szivattyú juttatja csővezetéken keresztül az iszapsűrítő tartályba a hulladékokat, ahonnan átemelés után azok közvetlenül a rothasztóba jutnak. A nagy molekulájú anyagok (szénhidrátok, fehérjék, zsírok) lebomlása széndioxiddá (CO2) és metángázzá (CH4) több lépcsőben megy végbe, melyben számos, különböző mikroorganizmus vesz részt, melyek egymástól eltérő optimum környezeti feltételeket igényelnek. A gázfejlődés segítése érdekében az iszapot recirkuláltatják a rothasztó o toronyban és hőcserélővel 35 C-ra felmelegítik és azon tartják. A pH-érték is meghatározza a metánfejlődés stabilitását, mintegy 7,3 értékűnek kell lennie a rothasztó toronyba. A képződő gáz a rothasztó tornyok tetején kerül elvételre, majd további felhasználásra egy gáztartályba vezetik. A betáplált iszap szervesanyag-tartalmából mintegy 1.750-2.250 m3/d biogáz keletkezik. A rothasztóból a 144 m3/d mennyiségű 3,3 % szárazanyag-tartalmú iszap a folyamatosan kevert, 200 m3 térfogatú rothasztott iszaptároló-kigázosító medencébe távozik. Az anaerob rothasztókban a szerves anyagok részleges lebomlásakor keletkező biogáz mennyisége 1.400-1.900 m3/d, fűtőértékük kb. 22,3 MJ/m3. A gáztermelés és -hasznosítás mennyisége eltérő, ezért a közbenső tárolás egy gáztartályban történik. Nagymennyiségű fehérje rothasztása esetén a biogázban várható, hogy a kénhidrogén értéke a megengedettnél magasabb, ezért azt kéntelenítő toronyban távolítják el. Havária esetén a biogázt elfáklyázzák.
2
A technológia működésének alapfeltételei: - Megfelelő tartózkodási idő (18-20 nap) - Megfelelő szerves anyagterhelés (max. 2,5 kg sz.sza./m3d) - Rendszer hőmérsékleti stabilitás (fűtés) - Kiülepedést meggátló, a baktériumok és a szubsztrát kapcsolatát biztosító átkeverés 3.2. A hulladékgazdálkodási technológia környezetvédelmi jellemzői: 3.2.1. Hulladékgazdálkodás A hulladékhasznosítási tevékenységben az újonnan bevont nem veszélyes hulladékok kb. 1%-át teszik ki a fermentáláshoz felhasznált szennyvíziszap mennyiségének. A hasznosítás kimenő oldalán 19 08 05 azonosító kódú nem veszélyes hulladék keletkezik, melyet – szárítását követően – termőföldre helyeznek ki vagy engedéllyel rendelkező kezelő részére adnak át. 3.2.2. Levegőtisztaság-védelem A tevékenység telepítése építési tevékenységgel nem jár, a telephely már jelenleg is üzemel. A szennyvízkezelési technológia szagkibocsátását a telepített biofilterek nagy hatékonysággal megfogják, így a bűzkibocsátás minimális. A munkagépekből és szállítójárművekből adódóan kipufogógáz-kibocsátással lehet számolni, a rakodásnál csekélymértékű kiporzás várható. A szállítási útvonalon a telephelyre irányuló forgalomnövekedésből adódó immisszió-változás elhanyagolható mértékű, a várható napi forgalom az üzemelés során nem növeli meg számottevően a közlekedésből adódó légszennyezést. A kibocsátott kipufogógáz a közlekedési utakon csak csekélymértékű többlet-légszennyezést okoz. A hulladékgazdálkodási tevékenység levegőtisztaság-védelmi hatásterülete az alábbi helyrajzi számú mosonmagyaróvári, illetve Mosonmagyaróvár környéki ingatlanokat érinti: 0218/7; /31; 0219/1; 0220/17-18; 0218/34-35; 0226/2; 0238/19; 0238/22; 0238/94; 0238/97-98 és 0300/1. 3.2.3. Zaj- és rezgésvédelem A telephelyen a tevékenységet nappali és éjszakai időszakban is végzik, melynek zajkibocsátása megfelel a jogszabályi előírásoknak. A legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területek a telephelytől 1.400 méterre található 9200 Mosonmagyaróvár, Partos u. lakóházai, valamint a telephelytől nyugati irányban 900 méterre található szolgálati lakások. 3.2.4. Természet- és tájvédelem A telephely területe nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, továbbá nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tervezett tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, egyéb természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. 3.3. A hulladékkezelés telephelyére vonatkozó műszaki jellegű információk: Az Ügyfél tevékenységét a 9200 Mosonmagyaróvár, Gabona rkp. 6. szám alatti körbekerített és zárható kapuval ellátott telephelyén végzi, ahol biológiai szennyvíztisztító telep üzemel; a hulladéktároló hely zárható épületben került kialakításra. 3.4. A hulladékgazdálkodást szolgáló tárgyi feltételek: - 1 db kis tehergépjármű (rakodótérben elhelyezett gyűjtőtartállyal) - 105 m3 térfogatú sűrített iszaptározó - I. és II. számú – egyenként 1.519 m3 térfogatú – anaerob mezofil rothasztó fermentor (WELTEC), egyenként 375 m3 térfogatú gáztárolóval 3 - 1 db 191 m térfogatú kigázosító medence - 480 m3 térfogatú dupla membrános gáztartály
3
- 2 db 250 kW teljesítményű biogáz kazán (GANZ GTE-30) - 250 kW teljesítményű biogáz-kiserőmű, gázmotor-generátor - Fáklyázó berendezés - Biofilterek, biogáz kéntelenítő 3.5. A hulladékgazdálkodást szolgáló személyi feltételek: - 1 fő környezetvédelmi megbízott - 1 fő telepvezető - 1 fő laborvezető - 1 fő vegyész - 1 fő laboráns - 1 fő lakatos - 1 fő gépjárművezető - 1 fő karbantartó - 8 fő gépész 3.6. A hulladékgazdálkodást szolgáló pénzügyi feltételek: Az Ügyfél a hulladékgazdálkodási tevékenységéhez környezetszennyezésre kiterjedő felelősségbiztosítással és a tevékenység végzéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel rendelkezik.
III. Az Ügyfél köteles betartani és betartatni az eljáró Hatóság alábbi környezetvédelmi előírásait: 1. Jelen határozatba foglalt hulladékgazdálkodási engedély másolati példányát a hulladékszállítás során a gépjárművön kell tartani. 2. A hulladékok szállítását, gyűjtését és kezelését a hulladékok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megfelelő, elfolyást megakadályozó, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. A szállításhoz használt gépjárműnek és eszközöknek alkalmasnak kell lenniük a hulladékok tulajdonságainak megfelelő, környezetszennyezést kizáró módon történő szállításához. 3. A telephelyre beérkező valamennyi hulladékszállítmányt a szállítási dokumentumok alapján, illetve szemrevételezéssel is ellenőrizni kell. 4. A telephelyre beérkező valamennyi hulladékszállítmány mennyiségét mérni kell. 5. A kezelésre átvett hulladék nem tartalmazhat olyan összetevőket, illetve olyan szennyeződést, amely a hulladék veszélyes hulladékként történő besorolását eredményezné. 6. A tevékenység során esetlegesen keletkező hulladékokat a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben, környezetszennyezését kizáró módon kell gyűjteni; hasznosításukról, ártalmatlanításukról engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással egy éven belül gondoskodni kell. 7. A hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb egy évig tárolható. 8. A másodlagosan keletkező hulladékok esetében is előtérbe kell helyezni a hasznosításra történő átadást az ártalmatlanítással szemben. 9. A telephelyen a kezelésre átvett egyidejűleg gyűjthető hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a hulladék gyűjtésére alkalmas helyek összes befogadó kapacitásaként a 3,8 tonna mennyiséget. 10. A hulladékok további kezelésre csak kezelésükre vonatkozó hatályos hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező részére adhatók át. A hulladékok kezelésre történő átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. A keletkezett hulladékok lerakással történő ártalmatlanításra való átadásakor vizsgálni kell a külön jogszabályban meghatározott alapjellemzési
4
11. 12. 13. 14.
15.
16. 17.
18.
19. 20.
21. 22. 23. 24. 25.
26.
27.
kötelezettséget, melynek – többek között – ki kell terjedni annak bemutatására, hogy a lerakásra szánt hulladék sem eredeti, sem előkezelt formájában gazdaságosan nem hasznosítható; szükség esetén a megfelelő dokumentumok meglétéről gondoskodni kell. A kezelési művelet során keletkező másodlagos hulladékokat a keletkezési tevékenység szerinti fő- és alcsoportba kell besorolni. Az egyes hulladékszállítmányra vonatkozó – nyilvántartás részét képező – fuvarokmányt 5 évig meg kell őrizni. Az átvett és kezelt hulladékokkal kapcsolatos naprakész nyilvántartást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell vezetni, melyet a tárgyi telephelyen elérhetővé kell tenni. Az átvett, kezelt és keletkezett nem veszélyes hulladékokról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig a külön jogszabály által előírt formanyomtatványokon adatszolgáltatást kell teljesíteni a Hatóság felé. A hulladékkezelési tevékenységről a helyszínen sorszámozással ellátott – 10 évig nem selejtezhető – üzemnaplót kell vezetni, melynek minimálisan az alábbi adatokat kell tartalmazni: hasznosításra kerülő hulladékok azonosító kódja, mennyisége és eredete; kezelés során esetlegesen történt rendkívüli események, üzemzavar és elhárításukra tett intézkedések. A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell. A környezetbiztonságra, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységből – esetlegesen – fakadó környezeti káresemény elhárítására szolgáló felelősség-biztosítást és pénzügyi fedezetet folyamatosan fenn kell tartani. A szállításból eredő szennyezés esetén az Ügyfél az eredeti környezeti állapot helyreállításáról, a terület szennyezés-mentesítéséről és a hulladékelszállításáról köteles gondoskodni. A szállítójárművön rendelkezésre kell állni a környezeti kármegelőzéshez, esetleges kármentesítéshez, illetve a környezetbe kikerült (kifolyt, kiszóródott) hulladékok felszedéséhez, felitatásához szükséges eszközöknek, illetve anyagoknak, továbbá a hulladékkal szennyezett felitató anyag elszállítására alkalmas csomagolásoknak. Az – esetlegesen bekövetkező – havária elhárításához szükséges eszközöket (haváriaterv, kármentesítéshez szükséges anyagok, stb.) folyamatosan a telephelyen kell tartani. A tevékenység végzése során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi Hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni. A képződött veszélyes hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni; kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezet részére történő átadással kell gondoskodni. Az üzemelés során be kell tartani az Ügyfél hatályos levegőtisztaság-védelmi engedélyében (123074/2014. sz. jogerős határozat) előírt feltételeket. A tevékenység végzése során törekedni kell a szállítójárművek és rakodógépek kipufogógázkibocsátásainak csökkentésére. A telephely területét rendszeresen takarítani kell, a szilárd anyag terjedését takarítással, locsolással vagy vízpermettel meg kell akadályozni. El kell kerülni a diffúz légszennyezés kialakulását. Amennyiben a telephely működése során annak üzemeltetőjeként az Ügyfél olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt tárgyi tevékenység zajvédelmi szempontból védendő épületet, illetve egyéb területet érint – és így az engedélyezés során megállapított feltételek a tevékenység folyatatása során már nem állnak fenn –, a telephelyen folytatott hulladékgazdálkodási tevékenységre vonatkozó zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani a Hatóság felé. Amennyiben jelen határozatba foglalt hulladékgazdálkodási engedélyben meghatározott feltételekben, technológiában, avagy adatokban változás következik be, azt annak bekövetkezését követő 15 napon belül a Hatóság felé be kell jelenteni. A hulladékkezelő telephely bezárásakor a telephelyen lévő valamennyi hulladékot az azok kezelésére engedéllyel rendelkező részére át kell adni.
5
IV. 2016. tárgyévre vonatkozóan a felügyeleti díj arányos részét (a teljes tárgyévre vonatkozó 40.000,- Ft, időarányos részét jelen határozat jogerőre emelkedését követően 2016. december 31. napjáig tartó időszakra vonatkozóan) kell megfizetni jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a környezetvédelmi hatóság részére a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-0029963300000000 sz. számlára (a továbbiakban: kincstári számla) történő átutalással. Az Ügyfél 2017. tárgyévtől kezdődően köteles a tárgyév február 28. napjáig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizetni a kincstári számlára történő átutalással, melynek összege 40.000,- Ft, (azaz negyvenezer forint).
V. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/4382-1/2016.ált. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (a továbbiakban: Hatóság) részére a 9200 Mosonmagyaróvár, Gabona rkp. 6. szám alatti szennyvíztisztító telep nem veszélyes hulladék hasznosítási engedélyezési eljárásához az alábbi feltételekkel hozzájárul: 1. Be kell tartani az 1372-10/2014/VH sz. jogerős határozattal kiadott, valamint az 1372-12/2014/VH sz. határozattal kijavított vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat. 2. Tilos szennyező anyagnak a felszín alatti vízbe történő közvetlen, vagy közvetett bevezetése. 3. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni – a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett – az Igazgatóságnak. 4. A tevékenység során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki szennyvíziszap tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, illetve egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; forrástól, valamint emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben. Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” 2. Mosonmagyaróvár Város Jegyzője mint helyi természetvédelmi hatóság VFO/791-2/2016. számon és VFO/815-2/2016. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Tárgyi ügyben megkeresésük alapján az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése és 8. sz. mellékletkének II. táblázata alapján: A tevékenység tárgyi területre, telephelyre vonatkozóan nem érint helyi jelentőségű védett természeti területet. Megfelel a helyi önkormányzati rendeletben (38/2003. (XII. 15.) ÖKT rendelet Mosonmagyaróvár épített környezetének és zöldfelületeinek védelméről) meghatározott természetvédelmi követelményeknek. A tevékenység helyi környezet- és természetvédelmi érdeket nem sért. Az engedély kiadásához feltétel nélkül hozzájárulok.”
VI. 1. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonja, ha a) az engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn,
6
b) az engedély jogosultja az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel felhagy, azt megszünteti, c) a hulladékgazdálkodási tevékenység folytatása a környezet veszélyeztetésével, szennyezésével, károsításával jár. 2. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonhatja, ha a) az engedély jogosultja nem tesz eleget a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelezettségének, b) megállapítja, hogy az engedélyt kérelmező a kérelemben valótlan adatokat szerepeltetett és az engedély kiadását ez érdemben befolyásolta, c) az engedély jogosultja a tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja, d) az engedély jogosultja a hatósági ellenőrzést akadályozza. 3. A környezetvédelmi hatóság felfüggeszti, korlátozza vagy megtiltja a hulladékgazdálkodási engedélyhez, minősítési engedélyhez kötött tevékenység engedélytől eltérő vagy engedély nélküli, valamint a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység nyilvántartástól eltérő vagy nyilvántartás nélküli folytatását. 4. A környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi az Ügyfelet, ha a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, vagy c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol. VII. Jelen nem veszélyes hulladékok szállítására, gyűjtésére és hasznosítására jogosító engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve 2021. július 31. napjáig hatályos. Amennyiben az Ügyfél az engedélyezett tevékenységét jelen engedély időbeli hatályának lejárta után is folytatni tervezi, úgy új engedély iránti kérelmét a jogszabályban előírt mellékletekkel ismételten be kell nyújtania a Hatósághoz fenti határidő lejárta előtt legalább 75 nappal. VIII. A Hatóság fentiekkel egyidejűleg a 8485-4/2016. sz. függő hatályú határozatát hivatalból visszavonja.
IX. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 630.000,- Ft, (azaz hatszázharmincezer forint) összeget a Hatóság részére mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél.
X. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két
7
példányban benyújtandó – indokolással ellátott – fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 315.000,- Ft, (azaz háromszáztizenötezer forint), melyet a kincstári számlára kell – a közlemény rovatban az ügyiratszám (8485/2016.) feltüntetésével – átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló bizonylat másolatát a fellebbezési kérelemhez mellékelni kell.
INDOKOLÁS
Az AQUA Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári út 4., statisztikai számjel: 11130682-3600-113-08, KÜJ: 100454567, KTJ: 101098099; a továbbiakban: Ügyfél) meghatalmazottjaként a Végh & Végh MKT Kft. (székhely: 9500 Celldömölk, Sági u. 43.; a továbbiakban: Meghatalmazott) az Ügyfél 9200 Mosonmagyaróvár, Gabona rkp. 6. szám alatti ingatlanon lévő telephelyére (a továbbiakban: telephely) vonatkozóan nem veszélyes hulladékok szállításának, gyűjtésének, majd utóbb hasznosításának engedélyezése iránti kérelmeket terjesztett elő a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság) különböző időpontokban, melynek nyomán 8485/2016. és 8806/2016. szám alatt is – a Meghatalmazott kérelmére indult – hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás volt folyamatban a Hatóság előtt. Fentiek nyomán – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – közigazgatási eljárás indult a Hatóságnál; melynek ügyintézési határideje a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 79. § (8) bekezdése értelmében 60 nap, amibe nem számítanak be a Ket. 33. § (3) bekezdése által meghatározott időtartamok. – A Ket. 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 98. § (1) bekezdése alapján a Hatóság 15427-1/2014. számú és 8485-2/2016. számú elektronikus irataival értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek. A Hatóság megállapította, hogy mindkét hivatkozott számú eljárás az Ügyfél ugyanazon telephelyére vonatkozik, továbbá egymáshoz szorosan kapcsolódó hulladékgazdálkodási tevékenységek (szállítás, gyűjtés, hasznosítás) engedélyeztetésére irányulnak; emellett nagyon hasonlók mind személyi, mind tárgyi feltételeikben; ezért – a Ket. 33/B. § (1) bekezdésének megfelelően – meghozott 8485-12/2016. sz. végzésével fenti hivatkozott számú eljárások egyesítését rendelte el. A kérelem és mellékleteinek a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 6. §-a, 7. § (1) bekezdése, 8. §-a és 9. § (1) bekezdése szerinti összevont jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatát követően a Hatóság – a Ket. 37. § (3) és (5) bekezdései alapján kibocsátott – végzéseivel hiánypótlásra hívta fel a Meghatalmazottat. A Meghatalmazott fenti hiánypótlási felhívásoknak megfelelően eleget tett: Az Ügyfél igazoltan megfizetett 630.000,- Ft, (azaz hatszázharmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése és 1. sz. melléklete 4. főszámának 1. és 5. alszámai, valamint 7. főszáma alapján.
8
A Hatóság hulladékgazdálkodási szempontból megállapította, hogy az Ügyfél rendelkezésére álló tehergépjármű teherbírása: 2,8 tonna, napi 1 fordulóval és évi 250 munkanappal számolva: 700 tonna/év. Fentiek alapján az évenkénti 200 tonna mennyiségű nem veszélyes hulladék szállítására a tehergépjármű kapacitása megfelelő. A fermentáláshoz felhasznált szennyvíziszap mennyiségéhez viszonyítva a hasznosítani tervezett hulladék mennyisége csekély, a fermentálás során keletkező biogáz összetétele érdemben nem változik, így az előállított biogáz alkalmas gázmotorokban és kazánokban történő felhasználásra. A biogáz esetleges kismértékű összetételének megváltozása a biogáz fűtőértékében negatív irányba történő változást okozhatna, gyengébb minőségű biogáz előállításával a fermentáció hatékonysága is csökkenne. A Hatóság a telephely részét képező hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzatát 107845/2016. sz. jogerős határozatával jóváhagyta. Az Ügyfél az Allianz Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhely: (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52.) 108452252 kötvényszámú – környezetszennyezésre is kiterjedő – kombinált általános felelősség-biztosítást kötött; emellett a 1030000246100250-49020078 sz. számlaszámán meghatározott pénzösszeg került elkülönítésre. A Hatóság azt is megállapította, hogy a tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett településeként Mosonmagyaróvár Városa a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján a 2. sz. zónába tartozik. A telephelyen a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lvr.) 2. §-a szerinti légszennyező pontforrások létesültek. A levegőtisztaság-védelmi előírásokat a 12307-4/2014. sz. jogerős határozatba foglalt levegőtisztaság-védelmi engedély tartalmazza. A telephelyen végzett tevékenység esetén az Lvr. 2. § 12a. pontja által értelmezett meghatározó hatástávolság a NO x kibocsátása következtében alakul ki. A hatásterület a telephely geometriai középpontja körüli 143 méter sugarú körrel jelölhető ki. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás következtében a létesítési területen és a szállítási útvonalakon nem lép fel. A Hatóság zaj- és rezgésvédelmi szempontból azt állapította meg, hogy a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területeken a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletének 1. pontja szerinti zajterhelési határértéke teljesül. A tevékenységnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zvr.) 5-6. §-ai szerint lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő épület, illetve egyéb területet, így a telephelynek a Zvr. 10. § (3) bekezdése a) pontja alapján nem kell rendelkezni zajkibocsátási határértékkel. A – népegészségügyi feladatkörében eljáró – kormányhivatal a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 31. § (1) bekezdése és 8. sz. mellékletének I. táblázata alapján közegészségügyi szempontból adott GY-04/NEP/01253-2/2016. számú és GY-04/NEP/01288-2/2016. számú véleményeiben azt állapította meg, hogy a folytatni tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység a nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos környezet-egészségügyi és járványügyi követelményeknek megfelel. – A Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Kr. 31. § (3) bekezdése és 8. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság 8485-5/2016. számú és 8806-2/2016. számú irataival megkereste az ügyben hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, melyek a következő állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat V. fejezetének 1. pontjában rögzítette, indokolása az alábbiakat tartalmazta: „A Hatóság 8485-5/2016. számú 2016. május 17. napján érkezett megkeresésében az AQUA Kft. (székhely:
9
9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári út 4.) részére a 9200 Mosonmagyaróvár, Gabona rkp. 6. szám alatti szennyvíztisztító telep nem veszélyes hulladék hasznosítási engedélyezési eljárásához kérte az Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását. Az Igazgatóság az elérhető dokumentumok alapján a következő megállapításokat teszi: A szennyvíztisztító telep rendelkezik jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A keletkező szennyvíziszap egy részét mezőgazdasági területre tervezik kihelyezni, a mezőgazdaságba már nem elhelyezhető víztelenített, illetve szárított iszap befogadója a jánossomorjai hulladéklerakó. Tárgyi telephely hidrogeológiai védőbázis területét nem érinti. Fentiek alapján az Igazgatóság megállapította, hogy a kérelemben bemutatott tevékenység nem okozza a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését, károsodását, megfelel az ivóvízbázis védelmére, illetőleg a parti sávra és a nagyvízi mederre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, nincs hatása az árvíz- és jég levonulására, így az engedély kiadásához a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárul. Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésén alapul. Az Igazgatóság a hígtrágya kihelyezésére vonatkozó előírásait a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése alapján írta elő. Az Igazgatóság a szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése és 8. mellékletének II. táblázata alapján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (6) bekezdésében előírt módon adta meg. Jelen állásfoglalással szemben a fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, az Igazgatóság az Ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) pontja alapján tájékoztatta. Az Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdései és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése; illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. sz. mellékletének 1. pontja állapítja meg. Az Igazgatóság állásfoglalását a Ket 33 § (8.) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.” Mosonmagyaróvár Város Jegyzője mint helyi természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat V. fejezetének 2. pontjában rögzítette. Fentiek nyomán a Hatóság – a Hr. 7. § (2) bekezdésének, 9. § (2) bekezdésének és 14. § (3) bekezdésének megfelelően – a Ht. 12. § (2) bekezdése, 14. § (1) bekezdése, 15. § (2) bekezdése, 62. § (1) bekezdése és 80. § (1) bekezdése alapján jelen határozatával hulladékgazdálkodási engedély kiadásáról döntött. (I. fejezet) A II. fejezet 1. pontjában szereplő kezelési műveletet a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet 1. § (2) bekezdése és 2. sz. melléklete szerint felsorolt azonosító kódok alapján határozta meg a Hatóság. A II. fejezet 2. pontja által nevesített hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: Hj.) 2-3. sz. mellékletei szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg a Hatóság. Jelen határozat III. fejezetében foglalt előírások az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapulnak:
1. 2; 5.
Hr. 7. § (2) bekezdés b) pontja Ht. 6. § (1) bekezdése
10
3. 4.
Ht. 4. § A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hnyr.) 1. sz. mellékletének 5.2. d) pontja 6. Ht. 12. § (1) és (4) bekezdései; Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hlr.) 15. § (2) és (5) bekezdései 7. Ht. 15. § (5) bekezdése 8. Ht. 6. § (3) bekezdése és 7. § (1) bekezdése 9. Hr. 7. § (2) bekezdés c) pontja és 9. § (2) bekezdés b) pontja; Hlr. 19. § (3) bekezdése 10. Ht. 31. § (5) bekezdése; a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 11. Ht. 63. § (1) bekezdése; Hj. 1-2. sz. mellékletei 12. Hnyr. 8. § (1) bekezdése 13. Ht. 65. § (1) bekezdése; Hnyr. 3. § (1-4) bekezdései, 6. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, 7. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése és 1. sz. melléklete 14. Ht. 65. § (5) bekezdése; Hnyr. 10. § (1) bekezdés a-b) pontjai, 11. § (1) és (5) bekezdései, 12. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) és c) pontjai, (4) bekezdés a) pontja, 13. § (1) bekezdése és 3. sz. melléklete 15. Ht. 65. § (4) bekezdése; Hlr. 21. § (2-3) bekezdései 16. Hr. 9. § (2) bekezdés c) pontja 17. Ht. 70. § (1-2) bekezdései; Hr. 9. § (2) bekezdés g) pontja 18. Ht. 14. § (3) bekezdése 19. Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. § (2) bekezdés h) pontja 20. Kvt. 8. §; Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. § (2) bekezdés h) pontja 21. 12307-4/2014. sz. jogerős határozat 22. Lvr. 4. § 23-24. Lvr. 26. § (2) bekezdése 25. Zvr. 10. § (1) bekezdése és 11. § (1) bekezdése; A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. § és 2. sz. melléklete 26. Kvt. 82. § (1) bekezdése; Hr. 14. § (1) bekezdése 27. Ht. 31. § (1-2) bekezdései és 32. § (2) bekezdése; Hr. 9. § (2) bekezdés f) pontja
A IV. fejezet előírásait a Ht. 82/A. § (1) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja állapítja meg. A VI. fejezet 1-2. pontjaiban foglalt engedély visszavonásáról szóló rendelkezések a Hr. 15. § (1-2) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Ht. 84. § (2) bekezdésében foglaltak, míg 4. pontját a Ht. 86. § (1) bekezdése, valamint a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak állapítják meg. A Ht. 79. § (1) bekezdése értelmében: „Hulladékgazdálkodási engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható.” A Hr. 14. § (5) bekezdése értelmében: „Ha az engedély jogosultja az engedélyezett tevékenységét az engedély időbeli hatályának lejártát követően is folytatni kívánja, akkor az időbeli hatály lejárta előtt legalább 75 nappal új engedély iránti kérelmet kell benyújtania.” (VII. fejezet)
11
Fentiekkel összefüggésben a Hatóság felhívja az Ügyfél figyelmét, hogy új hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmét célszerű az időbeli hatály lejárta előtt legalább 120 nappal benyújtania, figyelemmel a Ket. 33. § (3) és (8) bekezdéseiben, valamint a Ht. 79. § (8) bekezdésében foglaltakra. Az INDOKOLÁS rész elején ismertetett szállítási és gyűjtési engedélyezési eljárás 2014. évben indult 15427/2014. kezdőiktatószám (935/2015; 8806/2016.) alatt. Fenti eljárás során 2015. évben kibocsátott 9354/2015. sz. végzés II. fejezetének 8. pontjában a Hatóság tárgyi kérelem hasznosítás iránti engedélyezésének kiegészítésére hívta fel a Meghatalmazottat. A Meghatalmazott hasznosítással kiegészített kérelmét 2016. évben terjesztette a Hatóság elé, mely ügy új, 8485/2016. főszámon került iktatásra; pedig mint a 935-4/2015. sz. végzéssel elrendelt hiánypótlási felhívás részeként kellett volna iktatni azt a korábbi ügyiratba (8806/2016.). Fenti eljárások 8485-12/2016. sz. végzéssel elrendelt egyesítését követően a Ket. 33/B. § (3) bekezdése értelmében: „Az eljárások egyesítése esetén a hatóság a legkorábban indult ügy ügyintézési határidején belül jár el.” Mindezekre tekintettel jogszabálysértő volt önálló – 2016. tárgyévben indult – eljárásként iktatni a Meghatalmazott nem veszélyes hulladékok hasznosításának engedélyezése iránti kérelmét, melynek nyomán a 8485-4/2016. sz. függő hatályú határozat meghozatalának sem lett volna a helye a Ket. 71/A. § (1) bekezdése alapján. A Ket. 114. § (1) bekezdése értelmében: „Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja…” A Hatóság fentiekkel egyidejűleg megállapította, hogy nem állnak fenn fenti hivatkozott számú függő hatályú határozat hivatalbóli visszavonásának a Ket. 114. § (2-4) bekezdései szerinti eljárásjogi akadályai, ezért jelen határozat VIII. fejezetének megfelelően döntött. Jelen határozat IX. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont de) alpontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 98. § (1a) bekezdése és 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásokban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta a Meghatalmazottat. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (5) bekezdése alapján határozta meg a Hatóság. (X. fejezet) A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2016. július 29. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából dr. Buday Zsolt főosztályvezető h.
12
