GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:

12869-26/2016.

Tárgy:

Ügyintéző:

dr. Jagadics Zoltán, Bartókné Hajnali Beáta, Tarjányi István, Nagyné Bakonyi Ildikó, Herczeg Zoltán, Ódor Imre, Sulyok Zoltán (96) 524-000

Mellékletek:

Ásványráró, Agro-Szigetköz Kft., „Ásványráró I.- kavics, homok” bányatelek termelési kapacitás bővítése miatti előzetes vizsgálati eljárás -

Hiv. szám:

-

Telefon:

HATÁROZAT

I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az Agro-Szigetköz Kft. (9177 Ásványráró, Tűzoltó u. 25.; a továbbiakban: Ügyfél) által az ásványrárói 081 hrsz-ú, 0145/1 hrsz-ú, 0145/2 hrsz-ú és 0158/30 hrsz-ú ingatlanokon lévő „Ásványráró I.- kavics, homok” védnevű bányatelken folytatott kavicsbányászati tevékenység tervezett termelési kapacitásának bővítése érdekében benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, a lefolytatott előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja a következőket:

1. A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Az engedélyes neve: KÜJ : KTJ: Székhely címe: Telephely neve: Tervezett kapacitás: Fő tevékenység:

Agro- Szigetköz Kft. 103286738 102667773 9177 Ásványráró, Tűzoltó utca 25. Ásványráró- I. kavics védnevű bánya 300.000 m3/év kavics bányászat

2. A bányatelek műszaki adatai: Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031 E-mail: [email protected] - Honlap: www.kormanyhivatal.hu

Pont jele

EOV Y (m)

EOV X (m)

1.

537204,16

273965,21

2.

537200,07

273999,53

3.

537198,71

274008,60

4.

537222,59

274030,78

5.

537254,56

274049,76

6.

537335,68

274085,85

7.

537341,86

274085,43

8.

537347,60

274073,21

9.

537318,84

274046,37

10.

537311,18

274029,76

11.

537287,76

274027,97

12.

537283,14

274023,26

13.

537284,34

273999,67

14.

537284,46

273988,48

15.

537278,89

273980,23

16.

537233,14

273966,80

17.

537221,73

273963,74

18.

537220,36

273947,33

19.

537213,08

273883,62

20.

537185,00

273637,70

21.

537152,97

273665,88

22.

537088,17

273695,98

23.

537081,33

273696,62

24.

537040,64

273717,30

25.

537000,00

273735,95

26.

536977,15

273746,44

27.

536976,99

273763,12

28.

536974,90

273971,89

29.

537106,12

273963,84

30

537198,16

273950,54 69.369 m2 114,5 mBf 83,2 mBf

Bányatelek területe: Bányatelek fedőlapja: Bányatelek alaplapja:

A bányatelek által fedett ingatlanok: Ásványráró 081 hrsz., 0145/1-2 hrsz. és 0158/30 hrsz.

3. A tevékenység ismertetése: A telepítési munkák már korábban a bánya nyitásakor megtörténtek. A bányaműveles technológiai lépései: - Feltárás - Kitermelés - Osztályozás - Felhagyás Feltárás 2

A 0,35 m vastag humusz feltalaj letakarítása már a bányaterületen megtörtént. Az 1,75 m átlagvastagságú homokos, törmelékes fedőanyagot is a kapacitásbővítésig letakarítják. A homlokrakodó első lépcsőben a humuszos feltalajt távolítja el, melyet védőtöltésben helyeznek el, és a tájrendezéshez kerül felhasználásra. Ezután a fedőanyag eltávolítása következik, mely töltésanyagként elszállításra kerül. Kitermelés: A 83,2 mBf. szintig megkutatott ~ 30 m átlagvastagságú haszonanyag felszín közeli 4-5 m vastag rétegét a kapacitásnövelés kezdetéig vonóvedres kotrógéppel leművelik. A kavicsos és homokos összlet ez alatti ~ 25-26 m–es szeletének kitermelése az alaplapig a bányatóra telepített úszó mélykotró berendezéssel vagy szívókotró berendezéssel történik. A berendezés a tófenékről felmarkolt, vagy felszívott kavicsot, homokos kavicsot az úszóműre emeli, majd onnan a bányakavics gumihevederes szállítószalagon vagy zárt csővezetéken keresztül a partra kerül. Osztályozás: A kitermelt bányakavics és homok egy részét osztályozás nélkül értékesítik, a másik részét szemnagyság szerint osztályozzák. A mobil osztályozó berendezés rostálással 3 frakcióra válassza szét a feladott agyagot. Felhagyás: A terület újrahasznosítási célja horgásztavak kialakítása, a nyersanyag kitermelését követően 2 db tó jön létre. Az É-i kisebb 0,56 ha-os tó és környezetének tájrendezése már megtörtént. A keletkező D-i tó körül a meglévő erdősávot meghagyják. A tájrendezési munkák ütemezése a műszaki üzemi tervben folyamatosan történik, a termelés előrehaladásával a visszamaradt terület tájrendezését folyamatosan végzik.

II. Az engedélyezési eljárás menete: 1.1. A Hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem indokolt környezeti hatásvizsgálat elvégzése. 1.2. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 1.3. Az előzetes vizsgálat eljárás alapján a hatóság a környezetvédelmi engedélyt hivatalból módosítja. 1.4. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. III. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/7959-1/2016. ált. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS A Győr-Moson-Sopron Megyei Környezetvédelmi Hatósági és Agro-Szigetköz Kft. Kft. (9177 homok” védnevű bányatelken

Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Komplex Engedélyezési Osztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) az Ásványráró, Tűzoltó utca 25.) részére az „ Ásványráró I.-kavics, működő homok és kavicsbánya bővítésének előzetes vizsgálata 3

tárgyában indult hatósági eljárásban megküldött 12869-9/2016. hivatkozási számú szakhatósági megkeresésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint elsőfokú vízügyi hatóság (a továbbiakban: hatóság) az előzetes vizsgálati eljárását lezáró határozat kiadásához

az alábbi előírásokkal hozzájárulok: 1. 2. 3. 4. 5.

6.

7. 8.

9. 10.

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

A bányászati tevékenység során a felszíni és felszín alatti víz, valamint a bányató káros szennyeződéssel nem veszélyeztethető. Az esetlegesen a bányatelekre befolyó csapadékvizek távoltartását tereprendezéssel meg kell oldani. A szikkasztásra kerülő csapadékvizek nem okozhatják a felszín alatti víz, és a földtani közeg „B” szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációját. A bányatóba humusz, illetőleg magas szerves anyag tartalmú meddő nem tölthető vissza. A tevékenység során figyelemmel kell lenni arra, hogy a tó vízszintjének esetleges csökkenése és átlagos vízszint fölé emelkedése, valamint az ezekből adódó esetleges károk és a környezet elvizenyősödése vagy állékonyságromlása, továbbá az üzemeltetési problémák, kizárólag az engedélyest terhelik. A bányató vizének vizsgálatát évente egy alkalommal, a nyári időszakban kell elvégeztetni. Mérni kell az alábbi paramétereket: pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, oldott oxigén, nitrit, nitrát, ammónium, klorid, szulfát, foszfát és TPH. A mintavételt és a vett minták vizsgálatát akkreditált szervezettel kell elvégeztetni. A tájrendezés során kialakításra kerülő tóra vonatkozóan az ingatlan tulajdonosának- a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat közlését követő egy éven belül- a hatóságtól vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. A mintavételi eredményeket az éves értékelő jelentés részeként meg kell küldeni az hatóságnak tárgyév szeptember 30-ig. A bányató vízszintjének ellenőrzését - a tóba telepített vízszintmérő mérce leolvasásával, havi gyakorisággal el kell végezni. A mért vízszinteket tárgyév szeptember 30.-ig összefoglaló értékelő jelentés részeként kell benyújtani a hatóság részére. A keletkező kommunális szennyvíz elhelyezését zárt gyűjtőben, konténeres/mobil WC telepítésével kell megoldani. Gondoskodni kell a zárt szennyvízgyűjtő rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a szivárgás- és szennyezésmentes tárolásról. Gondoskodni kell az összegyűjtött szennyvíz jogosultsággal rendelkező szervezettel történő rendszeres elszállításáról. A gépek karbantartását, javítását a bányatelken kívül kell végezni. Üzemanyag, valamint egyéb a felszíni és felszín alatti víz minőségét veszélyeztető anyag a területen nem tárolható. A telephelyen a munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni - a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett - a hatóságnak.

A tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

IV. 4

Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az alábbi véleményt adta: 1./ Ásványráró Község Jegyzője 919-2/2016. számon a következő véleményt adta: „Fenti tárgyú belföldi jogsegély iránti megkeresésükre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. § (5) bekezdése alapján ezúton közlöm, hogy a kérelmezett tevékenység nem érint helyi jelentőségű védett természeti területet, arra közvetlen hatást nem gyakorol.” V. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GY/NEP/01190-3/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárás során az „Ásványráró I. kavics, homok", bányatelek termelési kapacitás bővítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az előzetes vizsgálati dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján az Agro-Szigetköz Kft. (9177 Ásványráró, Tűzoltó u. 25.) részére az „Ásványráró I. kavics, homok” bányatelek termelési kapacitás bővítésére vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok.”

2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-02D/EPH/3947-3/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út 28-32.), mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, a Ásványráró, Agro- Szigetköz Kft., „Ásványráró I. - kavics, homok” bányatelek termelési kapacitás bővítése miatti előzetes vizsgálati eljárás tárgyában megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalát (továbbiakban: hivatal). A megkeresést megvizsgáltam és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Kormányrendelet 28. § (2) bekezdése, valamit az 5. melléklet I.4. pontja alapján felmerülő szakkérdésben tájékoztatom az eljáró hatóságot, hogy tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint nyilvántartott régészeti lelőhelyet 5

nem érint, így a fölmerült szakkérdés vizsgálatának feltételei nem állnak fent. A hivatal az előzetes vizsgálati eljárás során a rendelkezésére álló információk alapján megállapította, hogy a tervezett beruházás során ismert régészeti lelőhely hatásviselő feltehetőleg nem lesz. Ugyanakkor a hivatal felhívja a figyelmet, hogy amennyiben környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás kerül lefolytatásra, úgy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a benyújtott dokumentációnak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. A dokumentációban a 46. oldalon található Épített környezetre gyakorolt hatás, az épített környezet védelme című fejezet helyes megállapításokat tesz, azonban a régészeti örökség előkerülése esetén közvetlenül a feltáró múzeumot kell értesíteni, ami jelen esetben a Hansági Múzeum (9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 19.), illetve a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum (9021 Győr, Király u. 17. – jelenlegi megyei illetékességű múzeum).”

3.

A

Győr-Moson-Sopron

Megyei

Kormányhivatal

Élelmiszerlánc-biztonsági

és

Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1558-3/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának felhatalmazása alapján, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út 28-32.) fent hivatkozott megkeresése és a megkereséshez mellékelt „Előzetes vizsgálati dokumentáció Az „Ásványráró I. -kavics, homok’ bányatelken működő külszíni bánya termelési kapacitásának bővítéséhez" szakanyag szerint az alábbi TALAJVÉDELMI ÁLLÁSFOGLALÁS -t adom a talajok minőségvédelmi szakkérdése vonatkozásában: 1. Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. 2. A bányatelek területéről korábban letermelt humuszos termőréteget helyben kell deponálni és a bánya rekultivációja során helyben kell felhasználni. 3. Tilos a letermelt humusz talajvédelmi hatósági engedély nélküli elszállítása. 4. A környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható.”

4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Földhivatali Osztály 10.322/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta:

Járási

Hivatal

„A 2016. október 11-én iktatott hivatkozott számú megkeresésére az elektronikus úton közzétett kérelem alapján az Ásványráró, Agro-Szigetköz Kft., „Ásványráró I.- kavics, homok” bányatelek termelési kapacitás bővítése miatti előzetes vizsgálati eljárással kapcsolatban a termőföld mennyiségi védelme érdekében földvédelmi szakkérdés vonatkozásában az alábbi ÁLLÁSFOGLALÁST adom. A Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Földhivatali Osztálya, mint tárgyi szakkérdés ügyében szakértelemmel rendelkező szerv, a csatolt dokumentációk alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból az alább felsoroltak figyelembe vételével és betartásával kifogást nem emel. 6

- Amennyiben termőföldnek minősülő ingatlanokat is igénybe kívánnak venni, így azokra a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Tfvt.) 7-15. §-ai az irányadóak, így a tervezett beruházás megkezdése előtt a termőföld más célú végleges, vagy időleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatot kérelem alapján előre be kell szerezni, vagy mutatni, illetve az ebben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Az engedélyt a Földhivatal külön eljárásban kérelemre - adja meg. - Ennek hiányában semmilyen a termőföld eredeti állapotát megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely a Tfvt. 1617. §-ainak szankcióját vonja maga után. Felhívom a figyelmet, hogy a Tfvt. 10. § (3) bekezdése szerint: „Termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárás megindításához vagy folytatásához rendelkezésre kell állni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatnak. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős Ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén az eljáró hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie.” A tervezett beruházás során fokozott figyelmet kell fordítani a Tfvt. 11. § (1) bekezdésére: „Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni.” 5.

A

Vas

Megyei

Kormányhivatal

Földművelésügyi

és

Erdőgazdálkodási

Főosztály

VA/FEF01/6548-3/2016. számon az alábbi véleményt adta:

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelőléséről szóló 71/2015. (IlI.30.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében biztosított jogkörömben a „Ásványráró I. kavics, homokbánya termelési kapacitásbővítése miatti előzetes vizsgálati eljárása” tárgyában az engedély - erdészeti szakkérdés tekintetében - kikötés nélkül kiadható. Állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszűntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.

VI. Ügyfél a kérelem elbírálásáért járó 250.000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat igazoltan befizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.

VII. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000 Ft, természetes személyek és civil szervezetek esetén 2.500 Ft, melyet készpénz-átutalási megbízáson vagy a Hatóság 10033001-00299633-00000000 sz. számlájára kell befizetni átutalással. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. INDOKOLÁS

7

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) az Agro-Szigetköz Kft. (9177 Ásványráró, Tűzoltó u. 25.; KÜJ: 103286738; a továbbiakban: Ügyfél) az ásványrárói 081 hrsz-ú, 0145/1 hrsz-ú, 0145/2 hrsz-ú és 0158/30 hrsz-ú ingatlanokon lévő „Ásványráró I.- kavics, homok” védnevű bányatelken (KTJ: 102667773) folytatott kavicsbányászati tevékenység termelési kapacitásának bővítése érdekében előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be. Az Ügyfél a Hatóság felhívására igazoltan megfizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) 1. mellékletének 35. pontja alapján megállapított 250.000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság megállapította, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció a hiánypótlással együtt megfelel a R. 3. § és 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. Megállapította továbbá, hogy a tervezett bővítés, megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. sz. melléklete 19. és 130. pontjainak, így az előzetes vizsgálatköteles tevékenység. A nyilvánosság bevonása, és a civil szervezetek értesítése érdekében a Hatóság a R. 3. § (3)-(4) bekezdései, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az eljárás megindulásáról közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, illetve annak lakossága, sem a társadalmi szervezetek részéről észrevétel nem érkezett. A hatóság a tárgyi ügyben 2016. november 4-én közmeghallgatást tartott, melyen észrevétel, kérdés nem hangzott el. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3–5. § szakaszai alapján folytatta le. A hatóság a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbi tényállást állapította meg: Az Agro-Szigetköz Kft. (9177 Ásványráró, Tűzoltó u. 25.; KÜJ: 103286738; a továbbiakban: Ügyfél) az ásványrárói 081 hrsz-ú, 0145/1 hrsz-ú, 0145/2 hrsz-ú és 0158/30 hrsz-ú ingatlanokon lévő „Ásványráró I.- kavics, homok” védnevű bányatelken folytatott kavicsbányászati tevékenység termelési kapacitásának bővítése érdekében előzetes vizsgálati eljárást indított a Hatóságnál. Az Ügyfél bányaüzemének 25 %-ot meghaladó termelési kapacitásbővítését tervezi, termelési kapacitást 50.000 m3/ év mennyiségről 300.000 m3/ év mennyiségre kívánja növelni. A Hatóság az Ügyfél részére a fenti bányatelekre vonatkozóan kavics kitermelésére mint bányászati tevékenységre a H30530-2/2001/I. számú határozattal környezetvédelmi engedélyt adott. A bánya Ásványráró község külterületén, a település központjától DK-re 4,5 km-re, az egykori János major területén helyezkedik el. A bányatelek területe: 69.369 m2; Levegőtisztaság-védelem Létesítés hatásai: A telephelyen jelenleg is folyik kitermelés, telepítésre nincs szükség. A bányatelek a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklet 10. pontja alapján az ország többi területe kategóriába tartozik. Üzemelés: A megemelt kapacitású bányászati tevékenyég jövesztést, rakodást, belső szállítást végző gépei: 1 db úszókotró,1 db gumikerekes homlokrakodó. A bányászati tevékenység letakarás, haszonanyag kitermelés (jövesztés) rakodás, és rekultiváció 8

munkafolyamatokból áll. A letermelt humuszos feltalajt a végleges tájrendezés megkezdéséig védőtöltésben a bányaüzem határpillérében tárolják. A kitermelt bányakavics és homok egy részét osztályozás nélkül értékesítik, a másik részét szemnagyság szerint osztályozzák. A mobil osztályozó berendezés rostálással 3 frakcióra válassza szét a feladott anyagot. A termelvény elszállítása a vevők tehergépjárműveivel történik. Porkeltéssel a letakarítás és az ásványanyag kitermelése során nem kell számolni, mivel gyakorlatilag földnedves állapotban történik. Szél hatására kiporzás keletkezhet a kiszáradó haszonanyag készletterek depóniáinak felületéről. A meddő és humusz depóniákon a megfelelő tömörítettség és a felületükön rövid idő alatt megkötődő növényzet következtében nincs huzamosabb idejű kiporzás. A szállító utakon sebesség korlátozás bevezetésével és fagymentes és száraz időszakban történő locsolással mérsékelhető a porfelverődés. Viharos erejű szélben a bányászati munkálatok szünetelnek. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége a benyújtott számítások alapján várhatóan nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. A szállításból adódó forgalomnövekedés (napi gépkocsiforgalom: 200 fuvar), várhatóan a térség légszennyezettségi állapotában nem okoz számottevő változást. A benyújtott számítások alapján a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 12a. pontja alapján meghatározott maximális hatásterület a munkagépek NOx kibocsátása, mely a légszennyező felületi forrás geometriai középpontjától szélirányban 109 m. A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi szám szerint: Ásványráró: 046, 074/41, 076, 077/22, 077/23, 077/24, 0132/3, 081, 0127/5, 0127/6, 0127/7, 0127/8, 0127/9 132/5, 0132/6, 0143/1, 0143/2, 0143/3, 0143/7, 0143/8, 0143/10, 0143/11, 0143/13, 0143/14 , 0143/15, 0145/1, 0156, 0158/28, 0158/30, 0158/32, 0158/33, 0158/34, 0158/35, 0158/36, 0163, 0164/13, 0164/14, 0164/18.

Felhagyás: A bányászat befejezését követően, a terület újrahasznosítási célja horgásztó kialakítása. Tájrendezés során a tehergépjárművek által kibocsátott kipufogógázok, illetve a felvert por okozhat levegőterhelő hatást, mely várhatóan nem lesz jelentős. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár. A légszennyező anyagok egészségügyi és tervezési határértékeit a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja és a 2. melléklet határozza meg. A hatásterület meghatározását a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 12a. pontja tartalmazza. Zaj-és rezgésvédelem A beadvány alapján megállapítható, hogy a meglevő, jelenleg is művelés alatt álló bánya területe külterület, zajtól védendő területekkel közvetlenül nem határos. Környezetében minden irányban mezőgazdasági művelésű ingatlanok találhatók. A megnövelt kapacitás mellett a művelés várható időtartama előreláthatóan 5 év.

9

Telepítés, üzemszerű működés A tevékenység megkezdése nem jár előzetes építési munkával, a terület előkészítése, letakarítása a bányaműveléshez használt jelenleg is használt meglevő eszközökkel megvalósítható. A bánya üzemelése során a bányaművelés során szokásos munkagépek (vonóvedres és lánctalpas kotró, rakodógépek, osztályozó berendezés és szállítójárművek) zajkibocsátásával lehet számolni. A tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A letakarított meddőanyag a művelés alá vont terület határán töltés formájában deponálásra, és a bányaművelés időtartama alatt megtartásra, illetve a rekultiváláshoz felhasználásra kerül. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés valamint a 6. § (1) bekezdés alapján került lehatárolásra számítással. A terület-felhasználási kategóriák Ásványráró község elfogadott építési szabályzata szerint lettek figyelembe véve. A dokumentáció szerint a bányaművelésből eredő környezeti zaj a legközelebbi községek védendő belterületén a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerinti zajterhelési határértékeket nem éri el, a zajtól védendő területek a bánya zajvédelmi hatásterületén kívül vannak. A létesítménynek zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie. A zajvédelmi hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi szám szerint: Ásványráró 046, 074/41, 076, 077/22, 077/23, 077/24, 0132/3, 081, 0127/5, 0127/6, 0127/7, 0127/8, 0127/9 132/5, 0132/6, 0143/1, 0143/2, 0143/3, 0143/7, 0143/8, 0143/10, 0143/11, 0143/13, 0143/14 , 0143/15, 0145/1, 0156, 0158/28, 0158/30, 0158/32, 0158/33, 0158/34, 0158/35, 0158/36, 0163, 0164/13, 0164/14, 0164/18

A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység: A termelvény külterületi üzemi úton a Győr-Mosonmagyaróvár közötti 1401-es számú közúton kerül elszállításra, a szállítással érintett közutak mentén a zajszint változás nem éri el a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 7.§ (1) bekezdése szerinti 3 dB-es mértéket, a szállítási tevékenység tekintetében hatásterület megállapítása nem szükséges. Hulladékgazdálkodás Létesítés A telepítési munkák már korábban a bánya nyitásakor megtörténtek. Feltárás: A 0,35 m vastag humuszos feltalaj letakarása már a bánya teljes területén megtörtént. Az 1,75 m vastag fedőanyagot a kapacitásbővítés megkezdéséig letakarítják. A humuszos feltalajt védőtöltésbe helyezik és tájrendezéshez használják fel. A letakart fedőanyag töltésanyagként elszállításra kerül. Üzemelés Kitermelés: Az átlagosan 30 m vastag haszonanyag felszín közeli 4-5 m vastag rétegét a kapacitásnövelés kezdetéig vonóvedres kotrógéppel leművelik. A kavicsos homokos összlet 25-26 mes szeletének kitermelése bányatóra telepített úszó mélykotró berendezéssel vagy szívókotró berendezéssel történik. A munkagépek javítását, karbantartását normál esetben szakszerviz szolgálat végzi, a keletkező veszélyes hulladékok megfelelő kezeléséről is a szakszerviz gondoskodik. Azonban előfordulhat olyan jellegű meghibásodás, ami csak a helyszínen javítható, ilyen esetben a gépek javítása, 10

karbantartása során veszélyes hulladékok, fáradt olaj (130205*), szennyezett törlőkendő (150202*) keletkezése várható, melyet engedéllyel rendelkezőnek adnak át. A dolgozók települési jellegű szilárd hulladéka arra a célra rendszeresített műanyagedényben kerül összegyűjtésre, amit szükség szerint (hetente) elszállíttatnak közszolgáltatóval. A tevékenység felhagyása A terület újrahasznosítási célja a bányászat befejezését követően horgásztavak kialakítása. A termelés előrehaladásával a visszamaradt terület tájrendezését folyamatosan elvégzik. A rekultivációt követően a terület esztétikailag is rendezett képet nyújt, és illeszkedni fog a környező tájba. Havária A létesítés, üzemelés és felhagyás során alkalmazott munkagépek üzem- és kenőanyag elfolyásából keletkezhetnek veszélyes hulladékok (hulladék dízelolaj 130701*, motor, hajtómű és kenőolaj 130205*, szennyezett törlőkendők, abszorbensek 150202*, illetve szennyezett föld 170503*), amelyeket elkülönítve gyűjtenek és engedéllyel rendelkező kezelőhöz szállíttatják el. Havária bekövetkezése esetén felitató anyagot (homok, perlit) alkalmaznak.

Természetvédelem A bányatelek nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, sem a Natura 2000 hálózatnak, azonban az Ásványráró 0158/30 hrsz-ú ingatlan része az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetének. Az Ásványráró 0158/30 hrsz-ú ingatlanon egy helyreállított bányató található, melyet a tárgyi kapacitásbővítés nem érint. Létesítés A létesítéshez az alábbiakat kell figyelembe venni:  Amennyiben a partfalakban telepesen fészkelő védett / fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31-től – március 15-ig terjedő időszakban szabad folytatni. Üzemelés Az üzemeléshez az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:  Amennyiben a bányaterületen, a partfalakban telepesen fészkelő védett / fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31től – március 15-ig terjedő időszakban szabad folytatni. Felhagyás A felhagyáshoz az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:  A tevékenység felhagyása után a területet helyre kell állítani.  A bányászattal érintett terület növénytelepítésére tilos invazív növényfajok szaporítóképleteit alkalmazni.

11

A Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A Tvt. 17. §-a alapján a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A létesítés, üzemelés és felhagyás fentiek figyelembevételével védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, természet- és tájvédelmi érdeket nem sért.

Földtani közeg védelme szempontjából Az érintett bányatelken kármentesítési eljárás nincs folyamatban. A telepítés és a bányászati tevékenység végzése normál üzemmenet esetén a földtani közegre hatást nem gyakorol, a földtani közeg minőségére hatást csak a havária események fejthetnek ki. A felhagyást követően az érintett ingatlanokon horgásztavakat létesítenek, a felhagyás a földtani közegre hatást nem gyakorol. A tervezett kapacitás bővítésnek kizáró oka nincs. Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, táj- és természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, valamint földtani közeg védelme szempontjából jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. §-a, a R. 4. § (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/7959-1/2016. ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 128699/2016. hivatkozási számú megkeresésével az Agro-Szigetköz Kft. (9177 Ásványráró, Tűzoltó utca 25.) részére az „Ásványráró I. - kavics, homok” védnevű bányatelken működő homok és kavicsbánya bővítésének előzetes vizsgálata tárgyában indult hatósági eljárásban hatóságunkat szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött dokumentáció és az engedély kérelem alapján az alábbiakat állapítottam meg: A bányászati tevékenység ivóvízbázis védőterületét nem érinti. A tervezett bővítés során a bányatelek 3,2 ha-ról 4,5 ha-ra bővül, alaplapja 97,0 mBf-ről 92,0 mBf.-re csökken. Az engedélyezett kitermelést 50.000 m3/év mennyiségről 150.000-300.000 m3/év mennyiségre növelik. A jelenlegi banyatelken történő bányaművelés nyomán egy kb. 4,5 ha méretű bányató alakulhat ki. A bányászat közben az anyagkitermelés és a nyílt felszínű párolgás hatására a talajvízszint lokális csökkenése várható. A bányató mellett közvetlenül a jelenlegi állapothoz képest 17 milliméteres talajvízszint csökkenés várható, amely a tóparttól távolodva 60 m-en belül 0 cm-re csökken, így a bányaművelés bővítése a környező talajvízszintre jelentős hatással nincsen. A szárazon jöveszthető agyag letermelését követően, a homok, kavics, homokos kavics termelését víz alól végzik, a kitermelt haszonanyagot deponálják víztelenítés céljából. A depónia szikkadásakor keletkező elfolyó víz a bányatóba kerül elvezetésre. A bányászatnak technológiai vízigénye nincs, így ilyen jellegű 12

szennyvizek nem keletkeznek. A dolgozók részére a kereskedelmi forgalomban kapható ásványvizet biztosítanak. A keletkező kommunális szennyvíz elhelyezését zárt gyűjtőben, konténeres/mobil WC telepítésével kell meg oldani, aminek tartalmát időszakonként az arra feljogosított vállalkozó a legközelebbi szennyvíztelepen (Győr szennyvíztelep) kiüríti. A telephely csapadékvíz elvezetésére külön elvezető rendszert nem terveznek, a területre hulló csapadék helyben elszikkad. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott iratanyag érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésén és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A csapadékvizek szikkasztására vonatkozó előírásomat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. §-a, valamint a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján írtam elő. A bányatóra vonatkozó előírásom a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében foglaltakon, valamint a vízjogi engedély kérelmet és dokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásain alapul. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A hatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, továbbá a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § és 5. sz. melléklet II. táblázata, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2 mellékletének 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Ket. 33. § (8) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.” A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdések vizsgálata az alábbi szakvélemények figyelembevételével történt: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GY/NEP/01190-3/2016. számú szakvéleményének indokolása: „A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre: 13

    

a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményékről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XlI. 23.) Korm. rendelet, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM- EüM együttes rendelet.”

2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-02D/EPH/3947-3/2016. számú szakvéleménye az alábbi indokoláson alapul: „A kulturális örökség elemei védelmét a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) szabályozza.” 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1558-3/2016. számú szakvéleménye az alábbi indokoláson alapul: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), fent hivatkozott ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi hatóságot, hogy a tárgyi ügyben a talajok minőségvédelmi szakkérdése ügyében adjon állásfoglalást. Hatóságunk a tárgyi megkeresést és annak mellékleteit talajvédelmi szempontból megvizsgálta és megállapította, hogy: - A termelési kapacitás bővítés során termőföld területek igénybevételre nem kerülnek. - A tevékenység hatása a környező termőföldekre várhatóan nem lesz jelentős. - Az előzetes vizsgálati eljáráshoz benyújtott dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki a talajvédelmi szakkérdés vizsgálata során. Jelen állásfoglalás a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. (Tfvt.) 1. § (1) bek., a 2. § 19. pont, 43. §, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. r. 33. § 5. számú melléklet, a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (111.30.) Korm. rendelet 18. § -án alapul.” 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Földhivatali Osztály 10.322/2016. számú szakvéleménye az alábbi indokoláson alapul.

Hivatal

„A Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Földhivatali Osztálya a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) vonatkozó előírásai alapján adja meg állásfoglalását. A Tfvt. 8. § (1) bekezdése értelmében más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő 14

mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. Amennyiben a kivitelezés során termőföld igénybevételére kerül sor - értelemszerűen még a kivitelezési munkák megkezdése előtt - ezen ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni a Földhivatali Osztály termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatát (Tfvt. 10. § (1) bekezdés). Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt. 10. § (3) bekezdés). A földhivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartania, hogy termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A járási hivatal hatáskörét, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (1) bekezdése, és a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII.31.) Kormányrendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 1. § (2) bekezdés c. pontja, illetékességét a Korm. rendelet 1. számú mellékletének 8.5. pontja határozza meg. 5. A Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási VA/FEF01/6548-3/2016. számú szakvéleménye az alábbi indokoláson alapul:

Főosztály

„Az AGRO-SZIGETKÖZ Kft. (9171 Ásványráró, Tűzoltó utca 25.) tárgyi ügyben engedély kérelmet nyújtott be T. Hatósághoz, mely engedélyezési eljárásban szakkérdés vizsgálata kapcsán keresték meg az erdészeti hatóságot. A mellékelt dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterület igénybevételével nem jár. Az önálló fellebbezést a Ket. 98. § (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. § (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Hatáskörömet és illetékességemet a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III.30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése, 12. § (1) bekezdése és az 1. számú melléklete rögzít.” A fentiek alapján a Hatóság környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon, a megállapított tényálláson, a szakhatósági állásfoglaláson, a szakkérdésekre adott szakvéleményeken, a belföldi jogsegélyen és véleményen alapul. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. Az eljárási költségről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A jogorvoslati eljárás díjairól az FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdései rendelkeznek, megfizetésének módját az FM rendelet 5. §-a szabályozza. A Hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rend. 9. § (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 8. § (1) bekezdése és a 2. 15

számú melléklet 2. pontja állapítja meg.

Győr, 2016. november 14. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető

16