GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:
256-3/2016.
Tárgy:
Ügyintéző: Telefon:
dr. Sebő F. Dániel, Winkler Anett +36 (96) 524-612
Mellékletek: Hiv. szám:
K & NY Kft. (Esztergom) – Előzetes vizsgálati eljárás
HAT ÁROZ AT
I. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) a K & NY Vasfém Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2500 Esztergom, Kiss János vezérezredes út 52., KÜJ: 102358571, KTJ: 102098379; a továbbiakban: Ügyfél) 2500 Esztergom, 0365/3. hrsz. alatti ingatlanon (a továbbiakban: ingatlan) történő nem veszélyes hulladék gyűjtésével kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárását
lezárja és megállapítja
a következőket: II.
1. Miután a folytatni tervezett (hulladékgazdálkodási) tevékenység Esztergom Városának jelenlegi településrendezési eszközeivel nincs összhangban, a tevékenységgel kapcsolatban olyan kizáró ok merült fel, ami tárgyi ingatlan átminősítésével megszüntethető. 2. Az ingatlan átminősítéséről Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete jogosult dönteni. 3. Az Ügyfél fenti kizáró ok megszüntetésére 2017. február 28. napjáig köteles. 4. Egyebekben a környezeti hatások nem jelentősek, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. III. 1. A telephely és a vizsgált tevékenység adatai: A hulladékok lakossági beszállításból, vagy ipari termelők megrendelése alapján kerülnek az 5.453 m2 alapterületű 2500 Esztergom, 0365/3. hrsz. alatti telephelyre (a továbbiakban: telephely). Egy naptól néhány hét időtartamig történő telephelyi gyűjtést követően a gazdaságosan szállítható mennyiség összevárása Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
után a hulladékok továbbadása arra engedéllyel rendelkező kezelők részére történik. Az Ügyfél nem veszélyes hulladékok szállítására jogosító engedéllyel is rendelkezik, így a termelők, kezelők és saját telephelye között saját gépjárműveivel is végzi a hulladékok szállítását.
2. A vizsgált hulladékgazdálkodási tevékenység: G0001 Gyűjtés: A hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából Gyűjteni tervezett nem veszélyes hulladékok mennyisége: 9.000 tonna/év Gyűjteni tervezett veszélyes hulladékok mennyisége: 1.000 tonna/év Évenkénti 200 munkanappal számolva a tevékenység volumene nem veszélyes hulladékok esetén 25-45 tonna/nap, veszélyes hulladékok esetén 2,7-5 tonna/nap.
3. Az Ügyfél által gyűjteni tervezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége: 3.1. Nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége:
Azonosító kód
Hulladék megnevezése
Mennyiség (tonna/év)
07 02 13
Hulladék műanyag
30
12 01 01
Vasfém részek és esztergaforgács
50
12 01 02
Vasfém részek és por
50
12 01 03
Nemvas fém reszelék és esztergaforgács
50
12 01 04
Nemvas fém részek és por
50
15 01 01
Papír és karton csomagolási hulladék
30
15 01 02
Műanyag csomagolási hulladék
30
15 01 04
Fém csomagolási hulladék
30
16 01 06
Hulladékká vált gépjármű, amely nem tartalmaz sem folyadékot, sem más veszélyes összetevőt
900
16 01 17
Vasfémek
790
16 01 18
Nemvas fémek
20
17 04 01
Vörösréz, bronz, sárgaréz
300
17 04 02
Alumínium
400
17 04 03
Ólom
100
17 04 04
Cink
100
17 04 05
Vas és acél
5.500
17 04 06
Ón
70
17 04 07
Fémkeverék
300
2
17 04 11
Kábel, amely különbözik a 17 04 10-től
100
20 01 01
Papír és karton
20
20 01 36
Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21-től, a 20 01 23-tól és a 20 01 35-től
20
20 01 39
Műanyagok
20
20 01 40
Fémek
40
Összesen:
9.000
3.2. Veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége:
Azonosító kód 16 06 01*
Hulladék megnevezése
Mennyiség (tonna/év)
Ólomakkumulátorok
1.000
IV. Az engedélyezési eljárás menete: Az – egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött – folytatni tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység kizárólag a környezetvédelmi hatóság által kiadott hatályos hulladékgazdálkodási engedély birtokában, annak tartalma szerint végezhető. A telephely részét képező hulladéktároló hely 2016. szeptember 30. napjától kizárólag a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzatban foglaltaknak megfelelően üzemeltethető. Jelen határozat a vizsgált tevékenység megkezdéséhez szükséges – külön jogszabály alapján más hatóságok által kiadandó – egyéb engedélyek megszerzése alól nem mentesít.
V. Az eljárásban szakhatóságként közreműködő Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/8413-1/2015.ált. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 1419312/2015. sz. megkeresése alapján a K & NY Kft. (székhely: 2500 Esztergom, Kiss János vezérezredes út 52.) kérelmére a 2500 Esztergom, 0365/3 hrsz. alatti telephelyén folytatott veszélyes és nem veszélyes hulladék gyűjtése tárgyában folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárásban a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: hatóság) az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból az alábbi feltételekkel hozzájárul: 1. A tevékenység végzése nem veszélyeztetheti a felszíni és felszín alatti vizek állapotát. 2. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 3. A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-a alapján a talajvíznek és a földtani közegnek a 6/2009. (IV. 14.) KvVMEüM-FVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. 4. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló
3
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni – a kárelhárítást azonnali megkezdése mellett – a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. A tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.”
VI. Az eljárásban belföldi jogsegély keretében megkeresett Esztergom Város Jegyzője a következő állásfoglalásokat adta:
18202-2/2015. számon: „A 14193-11/2015. számú megkeresésre hivatkozva az alábbi tájékoztatást adom: Az Esztergom külterület 0365/3 hrsz. alatti ingatlan Esztergom Város Önkormányzatának Esztergom Déli városrész (Csalamádé, Kovácsi, Kovácsi lakótelep, Szentlázár, Szentpál, Ripária városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 1/2008. (II. 13.) ÖK rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 24. §-a szerint Mko (mezőgazdasági korlátozott használatú terület) övezetbe tartozik. Az érintett ingatlanon hulladékgazdálkodási tevékenység a Rendelet 24. § (1)-(2) bekezdése szerint nem folytatható. A településrendezési eszközökkel nem áll összhangban. A kiadmányozás jogát a jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. § (3) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kiadmányozási jog gyakorlásának szabályozásáról szóló 4/2015. (III. 23.) számú Jegyzői Utasítás II. 4. a) pontjában ruházta át.”
1716-2/2016. számon: „A 14193-11/2015. számú megkeresésében belföldi jogsegélyt kért hatóságomtól a K & NY Kft. által Esztergom, 0365/3 hrsz. alatti ingatlanon folytatandó hulladékgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 26. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően. Az idézett jogszabályhely szerint: „Jogsegélyt akkor lehet kérni, ha az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy – ha törvény meghatározott ügyfajtában lehetővé teszi – egyéb szerv vagy személy rendelkezik.” A megkeresésben foglaltaknak hatóságom eleget tett és közölte a környezetvédelmi hatósággal, hogy az Esztergom külterület 0365/3 hrsz. alatti ingatlan Esztergom Város Önkormányzatának Esztergom Déli városrész (Csalamádé, Kovácsi, Kovácsi lakótelep, Szentlázár, Szentpál, Ripária városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 1/2008. (II. 13.) ÖK rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 24. §a szerint Mko (mezőgazdasági korlátozott használatú terület) övezetbe tartozik. Az érintett ingatlanon hulladékgazdálkodási tevékenység a Rendelet 24. § (1)-(2) bekezdése szerint nem folytatható. A településrendezési eszközökkel nem áll összhangban. Ezt követően a környezetvédelmi hatóság 14193-22/2015. számú levelében információt kért hatóságomtól arra vonatkozóan, hogy a tervezett tevékenység és a településrendezési eszközök közötti összhang megteremthető-e. Tekintettel arra, hogy a kérelem nem a hatóságom lévő adatra vagy iratra vonatkozott, hanem a szabályozási terv esetleges megváltoztatására, amely a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntés, ezért az ügyben Esztergom Város Főépítészéhez fordultam, aki a döntés előkészítésében részt vesz.
4
A főépítész úr tájékoztatása szerint Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testülete 15/2015. sz. határozatában úgy döntött, hogy Esztergom Város közigazgatási területére új településszerkezeti tervet, helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet (településrendezési eszközök) dolgoztat ki. „Amennyiben a tulajdonos a tárgyi ingatlan átminősítését kéri („tervezett tevékenység és településrendezési eszközök közötti összhang”), kérelméről a településrendezési eszközök felülvizsgálata során fog dönteni a képviselő-testület. A felülvizsgálat még ez évben megkezdődik, de az eljárás a központi szabályozás értelmében igen hosszadalmas lesz. Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét. A kiadmányozás jogát a jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. § (3) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kiadmányozási jog gyakorlásának szabályozásáról szóló 2/2016. (I. 13.) számú Jegyzői Utasítás II. 1. pontjában ruházta át.” VII. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 250.000,- Ft, (azaz kettőszázötvenezer forint) összeget a Hatóság részére mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél.
VIII. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét – hirdetményi közlés esetén annak kifüggesztésétől számított 15. napot – követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000,- Ft, (azaz egyszázhuszonötezer forint) – természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében 2.500,- Ft, (azaz kettőezer-ötszáz forint) –, melyet a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-00299633-00000000 sz. számlára kell átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló bizonylat másolatát a fellebbezési kérelemhez mellékelni kell.
INDOKOLÁS
A K & NY Vasfém Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2500 Esztergom, Kiss János vezérezredes út 52., KÜJ: 102358571, KTJ: 102098379; a továbbiakban: Ügyfél) a 2500 Esztergom, 0365/3. hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyére (a továbbiakban: telephely) vonatkozóan előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság); figyelemmel arra, hogy veszélyes és nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos gyűjtési tevékenységét 5 tonna/nap küszöbérték felett tervezi folytatni. A kérelem és mellékleteinek vizsgálata nyomán a Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által folytatni kívánt tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. sz. mellékletének 108. a) pontja (fémhulladékgyűjtő, -előkezelő, -hasznosító telep – beleértve az autóroncstelepeket – 5 tonna/nap kapacitástól) szerint történik, melynek alapján a Khvr. 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében előzetes vizsgálati eljárást kell lefolytatni.
5
– A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (1) bekezdése alapján a Hatóság 14193-6/2015. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek; emellett a Khvr. 3. § (4) bekezdése alapján közzétett közlemény nyomán sem érkezett az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a Hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül. A Hatóság – által a Ket. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján – 14193-8/2015. sz. végzésével elrendelt közmeghallgatáson – az eljáró Hatóság, valamint az Ügyfél képviseletében jelenlévőkön kívül – más személy nem vett részt. Fenti kérelemnek a Khvr. 3. §-a és 4. sz. melléklete szerinti jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatai nyomán – a Ket. 37. § (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján – többszöri hiánypótlási felhívásra került sor, melyeknek az Ügyfél megfelelően eleget tett: a tervezett hulladékhasznosítási technológia környezeti hatásainak előzetes vizsgálata és értékelése érdekében a szükséges dokumentációk benyújtásra kerültek, ezáltal tárgyi kérelem elbírálásra került. Az Ügyfél igazoltan megfizetett 250.000,- Ft, (azaz kettőszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése és 1. sz. mellékletének 35. főszáma alapján. 1. A Hatóság eljárása során az alábbi technológiát vizsgálta a tervezett tevékenységgel összefüggésben: A kerítéssel körbekerített telephely zárható kapukkal rendelkezik, emellett teljes területe szilárd térburkolattal ellátott, melyen rendelkezésre állnak: iroda- és raktárépület, szociális helyiségek, őrbódé, valamint a hulladékok tárolására zárt és félig nyitott, fedett tárolóterek. A veszélyes hulladék tároló helye betonozott aljzatú raktárban került kialakításra, ahol megfelelő gyűjtő edényzetbe kerülnek a hulladékok (az akkumulátor saválló műanyagládába). A nem veszélyes hulladékok raktárba, vagy fedett, oldalról nyitott tároló helyeken, illetve térbetonon kerülnek gyűjtésre ömlesztve acél-, és műanyagkonténerekben, illetve fémhordókban. A tervezett működési és üzemelési idő: 200 munkanap/év, 1 (nappali) műszak/nap. Alkalmazott gépek, berendezések és személyi feltételek: - 1 fő környezetvédelmi megbízott - 9 fő telephelyi alkalmazott - 30 tonnás méréshatárú hídmérleg - 500 kg méréshatárú tolósúlyos mérleg - 1 db gázüzemű targonca - 1 db dízelüzemű rakodógép - Tehergépjárművek
2. A Hatóság eljárása során az alábbi környezeti igénybevételeket állapította meg a tervezett tevékenységgel összefüggésben: 2.1. Hulladékgazdálkodási szempontból 2.1.1. Létesítés A tevékenység végzéséhez szükséges műszaki feltételek rendelkezésre állnak. Nincs szükség olyan létesítésre, illetve építésre, melyből veszélyes, vagy nem veszélyes hulladék keletkezhetne.
6
2.1.2. Üzemelés A hulladékokkal az Ügyfél szállítási tevékenységet is végez a termelők és kezelők, illetve a különböző kezelők között. A hulladékok átvétele során a hulladékok összetétele ellenőrzésre kerül. A beszállított hulladékok mérlegelésüket követően anyagtípusonként és tulajdonságaiktól függően kerülnek csoportosításra, majd gyűjtésre. A gyűjtés a hulladék tulajdonságaitól függően fémhordóban, fémkonténerben, műanyagkonténerben, stb. szabadtéren betonozott területen vagy fedett, oldalról nyitott tárolótéren, illetve raktárban történik. A hulladékok mozgatását munkagépekkel és szállító járművekkel végzik, melyek időszakos karbantartása nem a telephelyen, hanem szakszervizben történik. Esetleges, gyors javítás esetén fordulhat csak elő hulladék keletkezése a javításból. 2.1.3. Felhagyás A telephelyen tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyása után a telephelyen hulladékok nem maradnak. A bontási munkálatok során építési-bontási hulladékok keletkezésével kell számolni. A tevékenység felhagyása következtében a bontási, illetve átalakítási munkák során várható hatások elviselhetőnek tekinthetők, nagy részük csak a bontás, illetve átalakítás időtartama alatt jelentkezik; a munkák befejeztével megszűnnek. 2.1.4. Havária Rendkívüli szennyezés munkagépek vagy szállítójárművek meghibásodása, sérülése esetén fordulhat elő, ilyenkor olajszármazék kerülhet a környezetbe, mely környezetszennyezést a kárelhárítási munkák során veszélyes hulladékként kezelik. A telephely teljes egészében burkolt, az esetleges elfolyást a burkolatról felitató anyag segítségével távolítják el. 2.2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból 2.2.1. Létesítés A telephely kialakítása már megtörtént; a tevékenység területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1-2. sz. mellékletei alapján a 3. „KomáromEsztergom-Tatabánya légszennyezettségi zónába” tartozik. 2.2.2. Üzemelés Az üzemelés során a telephely légszennyezését a munkagépek és szállítójárművek határozzák meg. A tervezett napi gépjárműforgalom 3,5 tonna feletti járműkategória esetén 2 gépjármű/nap, kis tehergépjárműveknél 5-10 gépjármű/nap. A rakodás során az anyaghalmaz minimális kiporzásával kell számolni. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja szerinti hatásterület a nitrogén-oxidok kibocsátása következtében alakul ki. A hatásterület a munkavégzés helyétől 11 méter távolságban jelölhető ki; a kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás következtében várhatóan nem lép fel. A járulékos tevékenységek során a munkagépek üzemelésekor por és kipufogó gázok kibocsátása várható, melyek hatása nem jelentős. A tevékenységgel kapcsolatos közúti szállítás várhatóan nem növeli meg számottevően az érintett úton, útszakaszon a légszennyezettséget. A telephelyen pont-, illetve diffúz forrás nem létesül. 2.2.3. Felhagyás A tevékenység felhagyása során az építésnél jelentkező kibocsátásokkal kell számolni. A hulladékgazdálkodási tevékenység levegőtisztaság-védelmi hatásterülete az alábbi helyrajzi számú esztergomi, illetve Esztergom környéki ingatlanokat érinti: 0363/1; 0365/16 és 0365/1.
7
2.3. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból 2.3.1. Létesítés A tevékenység telepítése építési tevékenységgel nem jár, telephelyén az Ügyfél jelenleg is végzi már hulladékgazdálkodási tevékenységét. 2.3.2. Üzemelés A telephely zajkibocsátását a technológiai zajforrások, a szabadtérbe telepített munkagépek (targonca, csípőkanalas rakodógép), továbbá a szabadtéren végzett válogatás és szállítójárművek határozzák meg. A telephelyen a tevékenységet egy műszakos munkarendben nappali időszakban végzik. Az ÖKO-RAAB Kft. (székhely: 9028 Győr, Búzakalász u. 33.) R-0723/2/15 sz. mérési jegyzőkönyve megfelel a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4-5. sz. mellékletei előírásainak. Fenti zajmérési jegyzőkönyv alapján a telephely zajkibocsátása megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak: a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóterületen (2500 Esztergom, Vasas u. 67-69. szám alatti lakóházak védendő homlokzatai) a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékeltének zajterhelési határértékei teljesülnek. A tevékenységnek a zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zr.) 5. § (2) bekezdés a) pontja és 6. §-a szerinti méréssel és számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő épület, illetve egyéb területet, így a telephelynek a Zr. 10. § (3) bekezdés a) pontja értelmében nem kell rendelkezni zajkibocsátási határértékkel. A tevékenységgel kapcsolatos közúti szállítás a 111. számú úton történik. A tevékenységhez kapcsolódó szállítás forgalma várhatóan nem növeli meg számottevően az érintett útszakasz(ok) zajterhelését, az eredő járulékos zajszintváltozás nem éri el a Zr. 7. § (1) bekezdése szerinti 3 dB-es mértéket. 2.3.3. Felhagyás Az üzemelés felhagyása során a tevékenység befejezésével a zajkibocsátás is megszűnik. A hulladékgazdálkodási tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete az alábbi helyrajzi számú esztergomi, illetve Esztergom környéki ingatlanokat érinti: 0361/19-31; 0361/25; 0361/43-48; 0362/1; 0365/11-12 és 0366/5. 2.4. Természet- és tájvédelmi szempontból A telephely területe nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, továbbá nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tervezett tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, egyéb természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Fentieket követően – a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint területi vízügyi hatóságot; szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat V. fejezetében rögzítette, indokolása az alábbiakat tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 1419312/2015. sz. levelében a K & NY Kft. (székhely: 2500 Esztergom, Kiss János vezérezredes út 52.) 2500 Esztergom, 0365/3 hrsz. alatti telephelyén folytatott veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése tárgyában folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárásban megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint elsőfokú vízügyi hatóságot szakhatósági állásfoglalásának
8
megadása érdekében. A kérelemhez csatolta a GEO-TRIPLÁN Kft. (székhely: 2800 Tatabánya, Alkotmány u. 68/A.) által elkészített előzetes vizsgálati tervdokumentációt. Hatóságunk a mellékletként megküldött előzetes vizsgálati dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A kérelmező hulladékgazdálkodási engedélyekkel rendelkezik veszélyes és nem veszélyes hulladékokra vonatkozóan (OKTVF: 14/06126-9/2013., ÉDU-KTVF: 2525-14/2011.), tevékenységét ezek alapján végzi. A telephelyen folytatni kíván hulladékgyűjtési tevékenység sem felszíni, sem felszín alatti vizeket nem érint. Az ivóvizet palackos formában biztosítják a dolgozók részére. A keletkező kommunális szennyvíz tárolása zárt rendszerben megoldott, melyet rendszeresen elszállítanak a szennyvíztelepre. A csapadékvizek a helyszínen elszikkadnak. Technológiai vízfelhasználás nincs. A tevékenységgel érintett terület kijelölt, üzemelő vízbázis védőterületét nem érinti. Az előírások betartása esetén a felszíni, felszín alatti vizek és a talaj szennyezése nem valószínűsíthető. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok betartása mellett megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. Hatóságunk ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság fenti állásfoglalását a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szemben a fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a Hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. 28. § (3) bekezdésén és 5. sz. mellékletének II. táblázatán alapul. A Hatóság hatásköre a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdésein alapul; illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. sz. mellékletének 1. pontja állapítja meg. A Hatóság állásfoglalását a Ket. 33. § (8) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.” Fentiek, valamint a – népegészségügyi, talajvédelmi, termőföldvédelmi, örökségvédelmi és bányafelügyeleti feladatkörében eljáró – kormányhivatal Kr. 28. § (1) bekezdése és 5. sz. mellékletének I. táblázata alapján adott véleményei nyomán a Hatóság azt állapította meg, hogy a tervezett tevékenység hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, valamint természet- és tájvédelmi szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol; ekképp a Hatóság a környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak. Ugyanakkor – a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően – a Khvr. 1. § (6b) bekezdése alapján megkeresett Esztergom Város Jegyzőjének állásfoglalásai nyomán a Hatóság azt is megállapította, hogy a folytatni tervezett (hulladékgazdálkodási) tevékenység Esztergom Városának jelenlegi településrendezési eszközeivel nincs összhangban, ekképp a tevékenységgel kapcsolatban olyan kizáró ok merült fel, ami tárgyi ingatlan átminősítésével megszüntethető. Mindezekre tekintettel a Hatóság a Khvr. 5. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjának megfelelően jelen határozat I-II. fejezetei szerint döntött. A II. fejezet 3. pontja által nevesített gyűjthető hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2-3. sz. mellékletei szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg a Hatóság. A Hatóság által nem ismert tények, adatok, illetve egyéb körülmények alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek, így különösen a Ht. 12. § (2) bekezdése által előírt veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély, melynek engedélyezési eljárás lefolytatására irányuló kérelem tartalmát a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §ában és 7. § (1) bekezdésében, továbbá a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet 3. §-ában foglaltak állapítják meg.
9
A Hatóság felhívja az Ügyfél figyelmét arra, hogy az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése értelmében: „…A hulladéktároló hely csak az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint, a környezetvédelmi hatóság általi jóváhagyását követően üzemeltethető.” (IV. fejezet) A Hatóság felhívja a figyelmet arra is, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlása által történő munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése; továbbá a létesítés és a tevékenység végzése során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdés b) pontja és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján. Jelen határozat VII. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont de) alpontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 78. § (10) bekezdése és 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (5-7) bekezdései alapján határozta meg a Hatóság. (VIII. fejezet) A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg.
Győr, 2016. február 16.
Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
10
