GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:
2828-7/2016.
Tárgy:
Ügyintéző:
dr. Kuller Gábor Ódor Imre +36 (96) 524-000
Mellékletek:
Telefon:
Klastrom-dűlő Kft., Lábatlan 1742/2 hrsz., hulladékkezelési engedély
Hiv. szám:
HAT ÁROZ AT
I. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) a Klastrom-dűlő Környezetgazdálkodási és Hulladékkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2541 Lábatlan, Szabadság u. 1., statisztikai számjel: 25192313-3821-113, KÜJ: 103407609, KTJ: 102597414; a továbbiakban: Ügyfél) részére
engedélyezi
a 2541 Lábatlan, 1742/2 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) történő nem veszélyes hulladékok előkezelését és hasznosítását az alábbiak szerint.
II. 1. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenységek megnevezése: 1.1. Nem veszélyes hulladékok előkezelése:
R12 – átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében E02-06 válogatás anyagminőség szerint (osztályozás) E02-03 aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés)
1.2. Nem veszélyes hulladékok hasznosítása: R10 Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös.
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 328-031 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
2. A telephelyen átvehető, előkezelhető és hasznosítható nem veszélyes hulladékok azonosító kódja, megnevezése, illetve éves mennyisége: Azonosító kód
Megnevezés
Maximális mennyiség (tonna/év)
01 04 08
kő törmelék és hulladék kavics, amely különbözik a 01 04 07-től
3500
01 04 09
hulladék homok és hulladék agyag
3500
01 04 13
kő vágásából és fűrészeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 01 04 07-től
3500
10 12 01
hőkezelésre elkészített, hulladékká vált keverék
3500
10 13 04
a mész égetéséből és oltásából származó hulladék
3500
17 01 01
beton
3500
17 01 03
cserép és kerámiák
3500
17 01 07
beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól
15000
17 02 02
üveg
3500
17 05 04
föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-
7000
tól 17 05 06
kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től
3500
17 08 02
gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től
3500
20 02 02
talaj és kövek
7000
A hasznosítani kívánt inert hulladék összes mennyisége nem haladhatja meg a 35 000 tonna/év mennyiséget. 3. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői: 3.1. Az engedélyezett kezelési tevékenység: Az Ügyfél Lábatlan város belterületén lévő 1742/2 helyrajzi számú ingatlanon, - amely erdészeti termelésből kivett beépítetlen terület, vízmosáskatlan -, végez ökológiai szempontból hasznos hulladékkezelési tevékenységet. A vízmosás katlan feltöltéséhez anyagában más módon már nem, vagy gazdaságtalanul hasznosítható építési és bontási hulladékok kerülnek felhasználásra. A vízmosás katlan inert hulladékokkal történő feltöltésével megtörténik a károsodott terület tájba illesztése. A hulladékkezelés során az ingatlanra környékbeli gazdálkodó szervezetek építési és bontási tevékenységéből származó, az építés, illetve bontás helyszínén előkezelt, aprított (0-150 mm) hulladék kerül bérmérlegelést követően beszállításra, amelyet az átvétel során ellenőriznek, mintáznak, majd az esetlegesen előforduló idegen anyagot eltávolítják. A hasznosításra átvett hulladékok gyűjtésére a vízmosás árka melletti területen hulladéktároló hely, gyűjtőtér került kialakításra. A feltöltés megkezdése előtt itt történik az idegen anyagok kiválogatása, amennyiben szükséges mobil törőgéppel történő aprítása. A kiválogatott, aprított feltöltőanyagot ÉMI minősítést követően tolólapos munkagépek juttatják a gátudvarokba. A feltöltést a legsekélyebb ponton kezdik, a vízmosás 0 + 010 szelvényében előzőleg megépített hordalékfogó gát udvarába és lépcsőzetesen folytatják, amíg a legfelső szintet el nem érik.
2
A hulladékhasznosító tevékenység felhagyása után a hulladékhasznosító területre kb. 30 cm vastagságban kőmentes földből készített kiegyenlítő réteget helyeznek, amelyre legalább 40 cm vastagságú vegetációs fedőréteg kerül, amelynek felső 30 cm-es rétege humuszban gazdag talaj. Ezután történik meg a növények betelepítése, gyepesítés. 3.2. A hulladékkezelés telephelyére vonatkozó műszaki jellegű információk: A telephely sarokpont koordinátái: sarokpont
EOV Y (m)
EOV X (m)
ÉNy-i sarokpont
609856
267510
ÉK-i sarokpont
609907
267591
DNy-i sarokpont
610248
267103
DK-i sarokpont
610297
267116
Az érintett terület nagysága: 20094 m2 . A hulladékkezeléssel (előkezelés, hasznosítás) érintett terület erdészeti termelésből kivett belterület. A geodéziai felmérés szerint a feltöltendő területen elhelyezhető hulladék térfogata 217000 m3. A feltöltendő katlan előterében az átvett nem veszélyes hulladékok gyűjtésére és feltöltés előtti előkezelésére kb. 3600 m2 nagyságú sík rész áll rendelkezésre, a szervizutak nagysága 3500 m2. A telephelyre egy 2,4 x 3,3 m nagyságú irodakonténer kerül kihelyezésre. A hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzata a Hatóság által kiadott 592-2/2016. számú határozatban jóváhagyásra került. 3.3. A technológia környezetvédelmi jellemzői: 3.3.1. Hulladékgazdálkodás: Az építés, illetve bontások helyszínén előkezelt, aprított hulladékok kerülnek beszállításra a hasznosítás helyszínére, amelyet az átvétel során ellenőriznek, mintáznak, majd az esetlegesen előforduló idegen anyagot eltávolítják. A hasznosítást megelőzően válogatják a már darált hulladékokat, amelyekből másodlagos hulladékok keletkeznek (170201, 170203, 170405, 170407, 170604, 170904) éves szinten mintegy 70 tonna mennyiségben. A kezelési tevékenység során az átvett hulladékokból összesen 1665 tonna gyűjthető egyidejűleg. Rétegrend (alulról felfelé): 1. Aljzat 2. Darált inert hulladék (változó mennyiségben a terepviszonyok függvényében) 3. Kőmentes földből készített kiegyenlítő réteg (minimum 30 cm) 4. Vegetációs fedőréteg (minimum 40 cm, amelynek a felső 30 cm-re humuszban gazdag talajnak kell lennie) 3.3.2. Levegőtisztaság-védelem: Lábatlan a hatályos jogszabályok alapján a 3. Komárom-Tatabánya-Esztergom nevű légszennyezettségi zónába tartozik.
3
A telephelyen a Hatóság hatáskörébe tartozó légszennyező pontforrás nem létesül. A telep működéséhez köthetően az alábbi légszennyező anyag kibocsátásokat kell figyelembe venni: - a telepen hasznosításra kerülő építési és bontási inert hulladékok beszállításából adódó közlekedési eredetű légszennyező anyag kibocsátások, - a telepen üzemelő munkagépek légszennyező anyag kibocsátásai, - a telephelyen hasznosításra kerülő építési és bontási inert hulladékok szálló por kibocsátása. Az aprított nem veszélyes hulladékok beszállítását ponyvával letakart gépjárművekkel tervezik végezni. A tevékenységi terület a 10. jelű főútról szilárd burkolatúvá alakított 1126. jelű úton közelíthető meg. A tervezett beszállító forgalom 20 tonnás teherbírású tehergépkocsik alkalmazása esetén napi 8 forduló, kisebb teherautók alkalmazása esetén napi legfeljebb 15 forduló. A telepen a hulladék hasznosítása során egy 2,02 ha-os terület kerül feltöltésre a beszállított inert hulladékkal. A lerakott hulladék kiporzását nedvesítéssel tervezik csökkenteni, az ehhez szükséges vizet saját gépjárművel szállítják Lábatlan város ivóvíz hálózatáról. A terület feltöltése után indul meg a rekultivációs tevékenység, amely a további porkibocsátást meggátolja. Az elvégzett műszaki modellezés alapján a hasznosított hulladék beszállításához köthető közlekedési eredetű kibocsátások következtében a vizsgált útszakasznál (1126. jelű út) az úttest szélén, az útpadkán kialakuló légszennyező anyag koncentráció növekedés mértéke elhanyagolhatóan kicsi. A nem veszélyes hulladék hasznosítás során keletkező por emisszió hatásterülete a lerakótér határa köré írható 45 m-es sáv. A vizsgált tevékenység legnagyobb levegővédelmi hatásterülete, a telepen üzemelő munkagépek nitrogéndioxid kibocsátásához köthető, a vizsgált lerakótér határa köré írható 51 méter széles sáv. Megállapítható továbbá az is, hogy a vizsgált telephelyen tervezett tevékenységek következtében a telep környezetében kialakuló levegőterheltség mértéke a vizsgált légszennyező anyagok esetén nem közelíti meg sem a rövid idejű (1 órás ill. szálló por (PM10) esetén 24 órás), sem a hosszú idejű (éves) vonatkozó légszennyezettségi egészségügyi határértékeket. A terület feltöltést a legsekélyebb ponton kezdik, majd előre haladva folyamatosan kerül feltöltésre a vízmosás által mélyített terület, így a lakosságot érintő diffúz levegőterhelés hatásideje lerövidül. 3.3.3. Zajvédelem: A tevékenység számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő épületet, területet. 3.3.4. Természetvédelem: Az érintett völgy és vízmosás nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része sem a Natura 2000-, sem pedig az Országos Ökológiai Hálózatnak. 3.3.5. Kármentesítés: Az ingatlanon kármentesítési eljárás nincs folyamatban. 3.4. A hulladékgazdálkodást szolgáló tárgyi feltételek: 1 db homlokrakodó 1 db mobil törőgép (szükség esetén) A beszállításra kerülő hulladékok mérlegelése a Calmit Hungária Kft. (2541 Lábatlan, Rákóczi u. 60.) telephelyén hitelesített hídmérlegen történik megállapodás alapján.
4
3.5. A hulladékgazdálkodást szolgáló személyi feltételek: 1 fő környezetvédelmi megbízott 1 fő gépkezelő 1 fő szakmunkás 1 fő telepvezető 3.6. A hulladékgazdálkodást szolgáló pénzügyi feltételek: Az Ügyfél a Generali Providencia Biztosító Zrt-nél vezetett 95596001166757600 számú környezetszennyezési felelősségbiztosításra is kiterjedő általános felelősségbiztosítással rendelkezik. Az Ügyfél 2.000.000 Ft- céltartalékot képzett 2015. évi pénzügyi mérlegében.
III. Az Ügyfél köteles betartani és betartatni az eljáró Hatóság alábbi környezetvédelmi előírásait: Természetvédelmi előírások: 1. A beruházási területen előforduló kétéltű fajok zavartalan telelésének biztosítása érdekében a völgy feltöltése októbert 1-től február 28-ig tilos, amennyiben az állatok mentése nem történt még meg előzetesen. 2. A völgy feltöltésének megkezdése előtt a területen a kétéltű fajok egyedeinek mentését márciusától kezdve folyamatosan, a természetvédelmi kezelő (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) szakmai felügyelete mellett kell végezni az aktív időszak végéig. 3. A mentést terelő-csapda rendszerrel, illetve az egész területen egyeléssel (adult egyedek, petecsomók és ebihalak begyűjtése) lehet végezni. 4. A befogást követően az egyedeket azonnal át kell szállítani egy biztonságos, halmentes szaporodó helyre, melynek helyét előzetesen a kivitelezőnek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal le kell egyeztetni. 5. A kétéltűek mentésének végeztével az eredményekről jelentést kell küldeni a Hatóság részére (milyen faj hány egyede lett mentve és hova). 6. A munkák ütemezése során figyelemmel kell lenni a területen fészkelő madárfajok zavartalanságának biztosítására. A völgy feltöltése miatt szükségessé váló fa- és cserjeirtást a madarak fészkelési időszakán kívül, szeptember 1. és március 31. közötti időszakban lehet elvégezni. 7. A feltöltés végeztével, zöldfelületek kialakítása során csak őshonos növényfajok alkalmazhatók. A telepítés őshonos, tájra jellemző fajokkal történhet, a fajlistát előzetesen le kell egyeztetni a DunaIpoly Nemzeti Park Igazgatósággal. Káreseménnyel kapcsolatos előírások: 1. Amennyiben a gépek meghibásodásból kifolyólag a talajba szennyeződés kerül, akkor a kifolyt olajszármazékot fel kell itatni (homok, perlit), majd a szennyezett földdel együtt zárható tartályba össze kell gyűjteni és veszélyes hulladékra vonatkozó szabályok szerint kell elszállíttatni, a szennyezés helyét pedig tiszta töltőfölddel visszatölteni. 2. Havária esetén a szennyezést azonnali hatállyal be kell jelenteni a Hatóságnak.
5
Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1. A tevékenység során műszaki megoldásokkal csökkenteni kell a diffúz légszennyezést. 2. Szállítás során a rakományt le kell takarni. A manipulációs munkák során locsolással csökkenteni kell a diffúz porkibocsátást. 3. Rekultiváció során, a lehető legrövidebb idő alatt növényzet telepítésével kell a szállópor kibocsátását megakadályozni. Zajvédelmi előírások: 1. A tevékenység megkezdését be kell jelenteni a Hatóságnak. 2. A tevékenység tényleges környezeti zajkibocsátását a hatásterület lehatárolással és a zajterhelési határértékek teljesülésének igazolásával, a teljes üzemmenet mellett, zajméréssel kell alátámasztani, a mérésről készült dokumentációt a tevékenység megkezdését követő 60 napon belül meg kell küldeni a Hatóságnak. 3. Amennyiben a mérés alapján lehatárolt zajvédelmi hatásterület érint zajvédelmi szempontból védendő épületet, területet a mérési jegyzőkönyvvel egyidejűleg meg kell küldeni a tevékenységre vonatkozó zajkibocsátási határérték kérelmet. Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A tevékenység végzése során be kell tartani a 13082-3/2015. és 1806-2/2016. határozatokkal módosított 495-7/2013. számú környezetvédelmi engedélyben foglaltakat. 2. A hulladékkezelési tevékenység során kizárólag a fenti kódszám szerint besorolt nem veszélyes hulladékok kezelhetők. A hasznosítani kívánt hulladékok nem tartalmazhatnak olyan összetevőket, illetve olyan szennyeződést, amely a hulladék veszélyes hulladékként történő besorolását eredményezné. A telephelyre beérkező valamennyi hulladék-szállítmányt a szállítási dokumentumok alapján, illetve szemrevételezéssel is ellenőrizni kell. Az átvételi követelményeknek nem megfelelő hulladék átvételét meg kell tagadni. 3. Igazolni kell az átvett hulladékok szennyeződésmentességét, illetve inert mivoltát akkreditált laboratórium által végzett vizsgálatokkal, hulladék azonosító kódonként beszállításkor illetve azt követően félévente. A vizsgálati eredményeket a nyilvántartás részeként kell kezelni. 4. A hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható. 5. A tevékenység végzése során megfelelő végzettségű környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni. 6. A hasznosításra átvett hulladékból a feltöltés megkezdése előtt ki kell válogatni az idegen anyagokat. 7. A tevékenység során keletkező hulladék gyűjtését környezetszennyezést kizáró módon, a további kezelésnek megfelelően elkülönítve kell végezni. A tevékenység során keletkező hulladékok a környezetvédelmi hatóság által feljogosított kezelőnek adhatók át további kezelésre. Úgy kell a hulladékot a tevékenység helyéről a további kezelés helyére szállítani, hogy az környezetveszélyeztetést, környezetszennyezést ne okozzon. 8. A feltöltésre előkészített töltőanyagra vonatkozóan 5000 terméktonna mennyiségenként el kell végeztetni az ÉMI minősítést. A vizsgálati eredményeket a nyilvántartás részeként kell kezelni. 9. A hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert kell működtetni, melyet az arra feljogosított tanúsító szervezettel negyedévente ellenőriztetni kell. A minőségbiztosítási rendszer meglétét a határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a Hatóság részére igazolni kell.
6
10. A feltöltés csak az engedélyezett inert építési bontási hulladékokkal, a katlan méretét meg nem haladó mennyiségben a környező terepszintig történhet. 11. A terület feltöltése csak tört, 2 dm 3-nék kisebb térfogatú, előkezelt inert hulladékokkal történhet. 12. A hulladékok nyilvántartását a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell vezetni és az adatszolgáltatást teljesíteni. 13. A hulladékgazdálkodás általános szabályai szerint törekedni kell a minél nagyobb arányú hulladékhasznosításra. Tilos a hulladékot elhagyni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni. 14. A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével meg kell akadályozni, hogy hulladék kerüljön a hulladékhasznosító létesítményt körülvevő környezetbe. 15. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a havária során keletkező hulladékok engedéllyel rendelkezők részére történő átadásáról gondoskodni kell. A rendkívüli eseményeket dokumentálni kell. 16. Az ideiglenes tárolóterületen egyidejűleg gyűjthető hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a rendelkezésre álló gyűjtőhely kapacitását, az egyidejűleg gyűjtött hulladékok mennyisége 1665 tonna lehet. 17. A hulladékkezelési tevékenységről a helyszínen üzemnaplót kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a gépek üzemidejét, gépkezelő aláírását, a hasznosításra kerülő hulladékok azonosító kódját, mennyiségét, a keletkezett másodlagos hulladékok azonosító kódját, mennyiségét, az előforduló üzemzavarok leírását, időpontját. 18. A hulladékkezelő telephely bezárásakor a telephelyen lévő valamennyi még nem hasznosított hulladékot arra engedéllyel rendelkező szervezetnek át kell adni további kezelésre. 19. Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás történik, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül a Hatóságnak be kell jelenteni. 20. A környezeti károk elhárítására szolgáló környezetszennyezési felelősségbiztosítást, céltartalékot folyamatosan fenn kell tartani. 21. Az Ügyfél köteles a tevékenysége végzése során a Hatóság által ellátott felügyeleti tevékenységért a Hatóság részére külön jogszabályban meghatározott mértékű – éves felügyeleti díjat fizetni minden év február 28-ig. 22. A hulladékok előkezelésre történő átvételkor a külön jogszabályban meghatározott „E” azonosító kódokat kell alkalmazni mind a szállítási lapon, mind a kezelői nyilvántartásban, mind az adatszolgáltatásban.
IV. 2016. tárgyévre vonatkozóan a felügyeleti díj arányos részét (a teljes tárgyévre vonatkozó 40.000,- Ft, időarányos részét jelen határozat jogerőre emelkedését követően 2016. december 31. napjáig tartó időszakra vonatkozóan) kell megfizetni jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a környezetvédelmi hatóság részére a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-0029963300000000 sz. számlára (a továbbiakban: kincstári számla) történő átutalással. Az Ügyfél 2017. tárgyévtől kezdődően köteles a tárgyév február 28. napjáig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizetni a kincstári számlára történő átutalással, melynek összege 40.000,- Ft, (azaz negyvenezer forint).
7
V. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/8350-1/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), a Klastrom-dűlő Kft. (2541 Lábatlan, Szabadság u. 1.) kérelmére, a Lábatlan 1742/2 hrsz. ingatlanon, hulladékkezelési engedélyezési (inert hulladékhasznosítás) hatósági eljárásban megküldött 14427-5/2015. hivatkozási számú szakhatósági megkeresésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint elsőfokú vízügyi hatóság (a továbbiakban hatóság) az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: Továbbra is fenntartjuk a jogelőd ÉDUKTVF által a DÖMPER Kft. részére a 2541 Lábatlan, 1742/2 hrsz.-ú telephely vonatkozásában a 1486-9/2014. számú nem veszélyes hulladék előkezelése és hasznosítása tárgyában kiadott határozatban foglalt vízvédelmi előírásait. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben Önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/8350-1/2015. számú szakhatósági állásfoglalásban hivatkozott 1486-9/2014. számú határozatban az alábbi vízvédelmi előírások szerepeltek: 1. A munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. 2. A munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. 3. Az érintett területen munkagépek karbantartása tilos! 4. A tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. 5. Amennyiben a kivitelezés, tereprendezés során szennyezett terület kerül feltárásra, azt az illetékes környezetvédelmi hatóságnak azonnal be kell jelenteni. 6. A beszállított nem veszélyes, tört, inert hulladék csak szennyeződésmentes állapotban kerülhet a területre, az elhelyezett inert hulladék nem okozhatja a felszín alatti víz és a talaj a külön jogszabályban meghatározott „B határérték” feletti szennyezését. 7. A vízmosás hossztengelyébe szivárgó testet kell kialakítani a hatóság 16758-5/2013. sz. jogerős határozatába foglalt vízjogi létesítési engedélyben foglaltak betartásával. 8. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani az illetékes vízügyi hatósághoz. 9. A kialakítandó szivárgó testben összegyűjtött vizeket félévente akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paraméterei szerinti (pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, nitrit, nitrát, klorid, ammónium, foszfát, szulfát), valamint a nehézfém (króm, kobalt, nikkel, réz, cink, arzén, molibdén, szelén, kadmium, ón, bárium, higany, ólom, bór, ezüst) és TPH tartalmát. 10. A területen a munkálatok megkezdése előtt a 3 db kútból álló monitoring rendszert a hatóság 167565/2013. sz. jogerős határozatába foglalt vízjogi létesítési engedélyben foglaltak szerint meg kell valósítani.
8
11. A kutakban féléves rendszerességgel mérni kell a vízszintet és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit (pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, Nitrit, Nitrát, Klorid, Ammónium, Foszfát, Szulfát), TPH-GC, BTEX és nehézfémek (króm, kobalt, nikkel, réz, cink, arzén, molibdén, szelén, kadmium, ón, bárium, higany, ólom, bór, ezüst) tartalmát. 12. A megvalósítást követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani az illetékes vízügyi hatósághoz. 13. A vízmosásba elhelyezni tervezett hulladékok kizárólag szennyeződésmentes, inert hulladékok lehetnek, azok nem okozhatják a vízmosáson levonuló vizek elszennyeződését és a befogadó szennyeződését. 14. A hulladékokat úgy kell beépíteni, hogy azokból káros kimosódások ne keletkezzenek és a víz eróziós hatása ne hordja el azokat a mederből, továbbá azok lehetővé tegyék a vizek károkozástól mentes levonulását a vízmosásban. 2. Lábatlan Város Jegyzője mint helyi természetvédelmi hatóság 1540-8/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Klastrom-dűlő Kft. (Lábatlan, Szabadságát 1.) kérelmére indult eljárásban a Lábatlan 1742/2.hrsz. ingatlanon hulladékgazdálkodási engedély kérelme tárgyban, a hatáskörömbe utalt kérdésben kikötés nélkül hozzájárulok a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenységhez. Állásfoglalásom ellen Önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”
VI. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályának véleménye: „Az ügyben benyújtott dokumentációt Hivatalunk áttanulmányozva a tárgyi nem veszélyes hulladék hasznosítás hulladékkezelési engedélyéhez közegészségügyi szempontból hozzájárul.”
VII. 1. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonja, ha a) az engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn, b) az engedély jogosultja az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel felhagy, azt megszünteti, c) a hulladékgazdálkodási tevékenység folytatása a környezet veszélyeztetésével, szennyezésével, károsításával jár. 2. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonhatja, ha a) az engedély jogosultja nem tesz eleget a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelezettségének,
9
b) megállapítja, hogy az engedélyt kérelmező a kérelemben valótlan adatokat szerepeltetett és az engedély kiadását ez érdemben befolyásolta, c) az engedély jogosultja a tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja, d) az engedély jogosultja a hatósági ellenőrzést akadályozza. 3. A környezetvédelmi hatóság felfüggeszti, korlátozza vagy megtiltja a hulladékgazdálkodási engedélyhez, minősítési engedélyhez kötött tevékenység engedélytől eltérő vagy engedély nélküli, valamint a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység nyilvántartástól eltérő vagy nyilvántartás nélküli folytatását. 4. A környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi az Ügyfelet, ha a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, vagy c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol.
VIII. Jelen nem veszélyes hulladékok előkezelésére és hasznosítására jogosító engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve 2021. május 15. napjáig hatályos. Amennyiben az Ügyfél az engedélyezett tevékenységét jelen engedély időbeli hatályának lejárta után is folytatni kívánja, úgy új engedély iránti kérelmét a jogszabályban előírt mellékletekkel ismételten be kell nyújtania a Hatósághoz fenti határidő lejárta előtt legalább 75 nappal.
IX. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 590.000,- Ft, (azaz ötszázkilencvenezer forint) összeget a Hatóság részére mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél.
X. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 295.000,- Ft, (azaz kettőszázkilencvenötezer forint), melyet a kincstári számlára kell átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló bizonylat másolatát a fellebbezési kérelemhez mellékelni kell.
10
INDOKOLÁS Klastrom-dűlő Környezetgazdálkodási és Hulladékkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2541 Lábatlan, Szabadság u. 1., statisztikai számjel: 25192313-3821-113, KÜJ: 103407609, KTJ: 102597414; a továbbiakban: Ügyfél) a 2541 Lábatlan, 1742/2 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyére vonatkozóan nem veszélyes hulladékok előkezelésének és hasznosításának engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság). – A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 98. § (1) bekezdése alapján a Hatóság 14427-2/2015. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek. Fenti kérelemnek a jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatai nyomán – a Ket. 37. § (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján – hiánypótlási felhívásra került sor, melyeknek az Ügyfél megfelelően eleget tett. Az Ügyfél igazoltan megfizetett 590.000,- Ft, (azaz ötszázkilencvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése és 1. sz. melléklete I. fejezete 5. és 7. főszáma alapján. A Hatóság - a Ket. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján - a Hatóság 9021 Győr, Árpád út 28-32. szám alatti hivatali helyisége (ügyfélszolgálati iroda), 2016. március 16. szerda, 9:00 órakor közmeghallgatást tartott, amelyről hirdetményi úton értesítette Lábatlan Város lakosságát. A közmeghallgatáson a lakosság részéről érdeklődő nem jelent meg. A Hatóság a hiánypótlással kiegészített kérelem alapján megállapította, hogy a végezni kívánt tevékenység megfelel a Ket. 36. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mivel tartalmazza a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (továbbiakban: Ht.), a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezésről szóló 439/2012. (XII.29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Hull. eng. R.) és a vonatkozó jogszabályokban meghatározottakat. A Hatóság eljárása során az alábbiakat állapította meg: Az Ügyfél környezetvédelmi engedélyének száma: 13082-3/2015. és 1806-2/2016. határozatokkal módosított 495-7/2013. számú határozat. Az Ügyfél a Hull. Eng. R. 9. § (19) bekezdés f) pontjának megfelelően csatolta a telephelyre vonatkozó ingatlan ajándékozási szerződést, bejegyzési engedélyt, használatba adási megállapodást. A környezetvédelmi megbízott végzettségét igazoló dokumentum valamint a megbízási szerződés másolata szintén benyújtásra került.
11
Az esetlegesen bekövetkező havária elhárítására tervvel az Ügyfél rendelkezik, mely szintén benyújtásra került a Hull. Eng. R. 9. § (1) bekezdés j) pontja alapján. Csatolásra került a környezetszennyezési felelősségbiztosítás meglétét igazoló dokumentum, illetve a 2015. évi pénzügyi mérleg másolata. Az Ügyfél csatolta az alkalmazott gépekre vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatot, valamint csatolta az alkalmazott mérleg hitelesítésére vonatkozó dokumentum másolatát és a mérlegelésre vonatkozó nyilatkozatot. A Hatóság eljárás során megállapította azt is, hogy az érintett terület egy kb. észak-déli irányban elnyúló eróziós völgy, melynek alján vízfolyás található, időszakos jelleggel. A völgy mindvégig északi irányba lejt, egészen a beépített terület határáig, ahol a legészakibb része jelentősen emelkedik, elzárva ezzel a vízfolyás útját, mely így a területen elszikkad. Vélhetően nagyobb csapadék esetén a vízfolyás vízhozama megnő, azonban a völgy északi, elzárt része okán a jelentősebb mennyiségű víz is itt szikkad el. A terület jellegéből adódóan jelentős kétéltű szaporodó hely, hazánkban minden kétéltű faj természetvédelmi oltalom alatt áll. A völgy oldalán húzódó cserjés-fás terület hazánkban szintén természetvédelmi oltalom alatt álló madárfajok szaporodó helyéül szolgál. A Kvt. 8. § (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A Kvt. 17. § (1) szerint, a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A Kvt. 43. § (1) bekezdés szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A földtani közeg szennyeződése a gépek és berendezések üzem- és kenőanyagának szivárgása és elfolyása következtében történhet. Ennek megelőzése érdekében az üzemanyagtöltés, kenőanyagcsere, leürítés és egyéb karbantartási munkálatokhoz kármentő tálcákat alkalmaznak. A tevékenység során a beruházó, Lábatlan város belterületén, a 1742/2 hrsz.– erdészeti termelésből kivett beépítetlen területet nem veszélyes építési és bontási inert hulladék feltöltéssel történő hasznosításra kívánja használni. A munkálatok során a földtani közeg állapotának romlását előidéző anyag nem kerül feltöltésre. A tevékenység a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó környezeti zajkibocsátással jár. A benyújtott dokumentáció alapján a Hatóság megállapította, hogy a telephely zajkibocsátását a szabadtérbe telepített gépek (dózer, homlokrakodó) üzemelése, valamint szállítójárművek határozzák meg. A telephelyen a tevékenységet nappali időszakban végezik. A benyújtott számítások alapján, a telephelyhez legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területeden, Lábatlan, Rákóczi út 38-40. szám és Rákóczi út 36. szám alatti lakóépületeknél a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A rendelkezésre álló iratanyagok tartalmazták azokat az információkat, amelyek alapján a tevékenység környezetvédelmi szempontból megítélhető. A tevékenység környezetszennyezést kizáró módon történő végzéséhez a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. A környezetvédelmi előírások betartása mellett a környezet veszélyeztetésével nem kell számolni, ezért a hulladékgazdálkodási tevékenység környezetvédelmi szempontból engedélyezhető.
12
– A Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése és 8. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, melyek a következő állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat V. fejezetének 1. pontjában rögzítette, indokolása az alábbiakat tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 14427-5/2015. hivatkozási számú - 2015.10.19-én érkezett - megkeresésével a Klastrom-dűlő Kft. (2541 Lábatlan, Szabadság u. 1.) kérelmére, a Lábatlan 1742/2 hrsz. ingatlanon, hulladékkezelési engedélyezési (inert hulladékhasznosítás) hatósági eljárásban a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A szakhatósági megkeresés és az interneten elérhető ÖkoTerv-Aqua Víz- és Környezetgazdálkodási Kft. (9141, Ikrény Ady Endre u. 32/a) által készített 2015.08. dátumú OT15/2015. munkaszámú engedélyezési tervdokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: A Dömper Kft. 459-7/2013. iktatószámon környezetvédelmi engedélyt kapott az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől a Lábatlan hrsz.: 1742/2 ingatlanra vonatkozóan. A Dömper Kft. a telephelyet elajándékozta Mechler Zoltán részére. Mechler Zoltán a Klastromdűlő Kft.-vel használatbavételi megállapodást kötött, hogy hulladék hasznosítási tevékenységet végezzen a Klastrom-dűlő Kft a tárgyi telephelyen. A megállapodást követően a Klastrom-Dűlő Kft. kezdeményezte a Zöldhatóságnál a telephelyre vonatkozó környezetvédelmi engedély új tulajdonosra történő módosítását. A meglévő környezetvédelmi engedélyben foglaltak teljesítésének és a hulladék kezelési tevékenység ellátásának érdekében nem veszélyes hulladék kezelési engedélyt nyújtott be a Klastrom-dűlő Kft. a Zöldhatóság felé tárgyi ügyben, melyben szakhatóságként került bevonásra hatóságunk. Az engedély új tulajdonosra történő átírása okán továbbra is fenntartjuk a jogelőd ÉDUKTVF által a DÖMPER Kft. részére a 2541 Lábatlan, 1742/2 hrsz.-ú telephely vonatkozásában a 1486-9/2014. számú nem veszélyes hulladék előkezelése és hasznosítása tárgyában kiadott határozatban foglalt vízvédelmi előírásait. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, továbbá a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése és 8. sz. melléklet II. táblázata, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének 1. pontja állapítja meg.
13
A hatóság állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL tv. 33 § (8.) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) 35800/83501/2015. számú szakhatósági állásfoglalásban hivatkozott, 1486-9/2014. számú határozattal kiadott hulladékgazdálkodási engedély időközben, a Dömper Kft. (2541 Lábatlan, Dunapart hrsz.:1605/2) kérelmére visszavonásra került, azonban az Igazgatóság a 1486-9/2014. számú határozattal kiadott hulladékgazdálkodási engedélyben szereplő vízvédelmi előírások szerepeltetését írta elő, az előírások fenntartásáról nyilatkozott, ezért a Hatóság jelen határozat V. fejezetében, az Igazgatóság szakhatósági véleménye után az előírások rögzítéséről döntött. Lábatlan Város Jegyzője mint helyi természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat V. fejezetének 2. pontjában rögzítette, indokolása az alábbiakat tartalmazta: „A Klastrom-dűlő Kft (Lábatlan, Szabadságát 1.) kérelmére indult eljárásban a Lábatlan 1742/2.hrsz. ingatlanon hulladékgazdálkodási engedély kérelme tárgyban - a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya megkereste hatóságomat és a 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 31.§.3.bek., ill. a 8. melléklet II. fejezete szerint szakhatósági állásfoglalást kért Lábatlan Város Jegyzőjétől, annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. A megküldött dokumentációban foglaltakat áttanulmányoztam és a kérelemben foglaltakhoz hozzájárulásomat adtam. A szakhatósági hozzájárulás indoklása: az 1/2006. (I.31.) számú képviselőtestületi rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv szerint az érintett területen helyi jelentőségű védett természeti terület nincsen. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. tv. (Ket) 44.§, (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.” Fentiek nyomán a Hatóság megállapította, hogy a nem veszélyes hulladékok előkezelésére és hasznosítására vonatkozó kérelem az Ügyfél által teljesített hiánypótlási felhívást követően megfelel a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, ezért a Hatóság – a Hull. eng. R. 7. § (2) bekezdésének, 9. § (2) bekezdésének és 14. § (3) bekezdésének megfelelően – a Ht. 15. § (2) bekezdése, valamint 62. § (1) bekezdése és 80. § (1) bekezdése alapján jelen határozatával hulladékgazdálkodási engedély kiadásáról döntött. (I. fejezet) Jelen határozat III. fejezetében foglalt előírások az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapulnak: Ht. 80. § (1) bekezdés b) és e) pontjai, Ht. 6. § (1) bekezdése, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 2. számú melléklet 2. pontja 2.1.-2. és a 2.1.-3. táblázatai,
14
Ht. 15. § (5) bekezdése, a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet, a Ht. 4. §-a, a Ht. 31. §-a, a Ht. 9. § (1) bekezdése és 10. § (3)-(4) bekezdései, a Hull. Eng. R. 9. § (2) bekezdés a), b), e), f), és h) pontjai, a Hull. Eng. R. 9. § (2) bekezdés i) pontja és 2. sz. melléklete, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 6. §-a, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. Rendelet, a Hull. Eng. R. 14. § (1) bekezdése, a Ht. 70-71. §-a, a Ht. 82/A. §-a, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet 19. § (1) bekezdése. Az előírt zajmérést és a mérésről készült dokumentációt a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zajr.) 3. § (3) bekezdése alapján és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. számú és 5. számú melléklete szerint kell elvégezni, elkészíteni. A zajkibocsátási határérték kérelmet a Zajr. 10. § (1) bekezdés alapján kell benyújtani és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. § és 2. számú melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni. A IV. fejezet előírásait a Ht. 82/A. § (1) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja állapítja meg. A VII. fejezet 1-2. pontjaiban foglalt engedély visszavonásáról szóló rendelkezések a Hull. Eng. R. 15. § (12) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Ht. 84. § (2) bekezdésében foglaltak, míg 4. pontját a Ht. 86. § (1) bekezdése, valamint a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak állapítják meg. A Ht. 79. § (1) bekezdése értelmében: „Hulladékgazdálkodási engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható.” A Hull. Eng. R. 14. § (5) bekezdése értelmében: „Ha az engedély jogosultja az engedélyezett tevékenységét az engedély időbeli hatályának lejártát követően is folytatni kívánja, akkor az időbeli hatály lejárta előtt legalább 75 nappal új engedély iránti kérelmet kell benyújtania.” (VIII. fejezet) Fentiekkel összefüggésben a Hatóság felhívja az Ügyfél figyelmét, hogy új hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmét célszerű az időbeli hatály lejárta előtt legalább 120 nappal benyújtania, figyelemmel a Ket. 33. § (3) és (7-8) bekezdéseiben, valamint a Ht. 79. § (8) bekezdésében foglaltakra. Jelen határozat IX. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont de) alpontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél.
15
A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásokban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (5) bekezdése alapján határozta meg a Hatóság. (X. fejezet) A Hatóság hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2016. április 18. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
16
