GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL A határozat jogerős: 2016-09-20 Iktatószám:

889-26/2016.

Tárgy:

Ügyintéző: Telefon:

dr. Karácsony Edina/Winkler Anett +36 (96) 524-000

Mellékletek: Hiv. szám:

Vertikál Közszolgáltató Nonprofit Zrt. Oroszlány, 0204/21, 0204/22, 0204/25 hrsz.– Egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata

HAT ÁROZ AT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) felülvizsgálva az Oroszlányi Környezetgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 2840 Oroszlány, Táncsics M. u. 59. KÜJ: 100262696, a továbbiakban: ÖKO Zrt.) részére a 1002-12/2010. sz. jogerős határozattal kiadott és a 944-3/2014., valamint a 944-1/2014. sz. jogerős határozatokkal módosított, egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a Vertikál Közszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 8154 Polgárdi, Bocskai u. 39., statisztikai számjel: 24662837-3811-5736-07; KÜJ: 103175834; KTJ: 100332473; KTJ Létesítmény: 101605989; a továbbiakban: Ügyfél) részére – a Junglas Nigra Mérnöki Iroda Kft. (székhely: 8000 Székesfehérvár, Taliga dűlő 4., a továbbiakban: Kft.) által benyújtott teljeskörű felülvizsgálati dokumentáció alapján – az Oroszlány 0204/21, 0204/22 és 0204/25 hrsz. alatti ingatlanokon lévő hulladék lerakó üzemeltetésére – nem veszélyes hulladék gyűjtésére, előkezelésére és hasznosítására vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyt, hulladéktároló hely, komposztáló telep, válogatómű továbbá üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzat jóváhagyását, hulladéklerakó üzemeltetési terv, előzetes rekultívációs terv- és üzemi kárelhárítási terv jóváhagyását is magában foglaló – egységes környezethasználati engedélyt és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad az alábbiak szerint: II. A környezethasználóra vonatkozó általános adatok: 1. Az Ügyfél mint üzemeltető adatai Név:

Vertikál Közszolgáltató Nonprofit Zrt. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail:[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu

Székhely:

8154 Polgárdi, Bocskai u. 39.

Környezetvédelmi ügyféljel:

103 175 834

Statisztikai számjel:

24662837-3811-5736-07

2. A telephelyre vonatkozó műszaki jellegű adatok Cím:

Oroszlány, 0204/21, 0204/22, 0204/25 hrsz.

KTJ-szám:

100 332 473

Létesítményi KTJ-szám:

101 605 989

EOV-koordináták:

EOV X: 233372 m EOV Y: 592306 m

Az ingatlanok tulajdonosa:

Oroszlány Város Önkormányzata

A telephely teljes területe:

29 ha.

3. A tevékenységre vonatkozó adatok Folytatott tevékenység:

Hulladéklerakás műszaki védelemmel (D5)

Besorolás és volumen:

Nem veszélyes hulladék ártalmatlanítása 50 tonna/nap kapacitáson felül Hulladéklerakó 25.000 tonna teljes befogadó kapacitáson felül

Kapcsolódó tevékenységek:

Nem veszélyes hulladék gyűjtése: G0001 Nem veszélyes hulladék előkezelése: R12 - Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében E02 – 06 válogatás anyagminőség szerint, E02 – 04 tömörítés, bálázás, darabosítás, E01-02 biológiai bontás, E02-01 szétválasztás, E02 – 03 aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés), R3: Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is). R5: egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a talaj hasznosítását eredményező talajtisztítást és a szervetlen építőanyagok újrafeldolgozását)

NOSE-P-kód:

109. 06 Szilárd hulladék külszíni ártalmatlanítása

2

TEÁOR-kód:

TEÁOR 38.21 – nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

4. A hulladéklerakóra vonatkozó adatok A lerakó B3 alkategóriájú, vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó. 3

3

A lerakó névleges kapacitása: 400 000 m (meglévő) + 223 000 m (újonnan kialakítandó) A hulladéklerakó ellátási körzete: Oroszlányi gyűjtési körzet: Ászár, Bokod, Csém, Csép, Dad, Kecskéd, Kisigmánd, Kömlőd, Környe, Nagyigmánd, Oroszlány, Szákszend, Szomód, Tata, Tárkány. Bakonyalja gyűjtési körzet: Aka, Ácsteszér, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bársonyos, Csatka, Császár, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Réde, Súr, Vérteskethely. Az ellátási körzetből a közszolgáltatón túl, alvállalkozók is szállítanak be hulladékot. A hulladéklerakó 1999-től üzemel regionális kommunális nem veszélyes hulladéklerakóként, ekkor kezdték meg a hulladéklerakást. A gyűjtési körzetekből származó 200301 és 200307 hulladékok 2014. februárjától nem kerülnek a lerakóra, az I/a ütem feltelés közeli állapota miatt. Az új lerakótér megvalósulásáig és üzembe helyezéséig ezen hulladékok egyéb hulladéklerakóra kerülnek. 5. Az alkalmazott hulladékgazdálkodási technológiák 5.1. Az Ügyfél a hulladékkezelő telepen jelentős változásokat (technológia és létesítmény fejlesztések) tervez. Az engedélyezett időszakban a tevékenység az alábbi időszakokra különíthető el: I. II. III.

a fejlesztések előtti időszak (várhatóan 1,5 év), az új hulladéklerakó tér üzembe helyezése utáni időszak (várhatóan 2017 végétől), az új gyűjtési rendszer, valamint az ahhoz kapcsolódó kezelőrendszer megvalósítása és beüzemelése utáni időszak (várhatóan 2018 végétől)

I. A fejlesztések előtt végezhető tevékenység, mely egyben az új lerakótér kialakításának időszaka is: A tervezett fejlesztések elkészültéig és beüzemeléséig (max. 1,5 év) a jelenleg a telephelyen végzett tevékenység folytatódik, illetve elkezdődik az új hulladéklerakó terek kialakítása. I/1. Az engedélyezett tevékenység azonosító kódja, megnevezése: Ártalmatlanítás: D5 - Hulladéklerakás műszaki védelemmel. A hulladéklerakási technológia: dombépítéses rendezett lerakás. Kapcsolódó és a telephelyen engedélyezett további tevékenységek: Gyűjtés: G0001 - nem veszélyes hulladékok telephelyi gyűjtése. Előkezelés: R12 - Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében E02 – 06 válogatás anyagminőség szerint; E02 – 04 tömörítés, bálázás, darabosítás.

3

Meglévő üzemi létesítmények: 2

Hulladéklerakó terek: A meglévő lerakóterek alapterülete összesen: 34. 000 m , hasznos térfogata (névleges kapacitása): 400.000 m3. - rekultivált I/b ütem medence mérete: 15.400 m2, hasznos térfogata: 200.000 m3 2 3 - jelenleg üzemelő I/a ütem medence mérete: 18.600 m , hasznos térfogata: 200.000 m A meglévő hulladéklerakó terek sarokponti koordinátái: Meglévő lerakóterek

(Üzemelő régi) I/a. lerakótér

(Rekultivált régi) I/b. lerakótér

EOV Y (m) 592280 592144 592123 295325 592342 592273

EOV X (m) 233352 233379 233286 233235 233309 233328

592280 592302 592174 592170 592144

233352 233451 233485 233484 233379

A meglévő lerakó egyesített súlyponti koordinátái: Y=592228 m, X= 233365 m. A hulladéktároló terek az Oroszlány, külterület 0204/21. és 0204/25. hrsz.-ú területeken helyezkednek el: Szelektív hulladékkezelő létesítmények:  150 m2 alapterületű, betonozott papír bálázó szín, mely három oldalról nyitott, benne egy kézi bálázó üzemel. A színhez kapcsolódódik a bálák tárolásához használt betonozott tárolótér.  168 m2 alapterületű, betonozott műanyag bálázó szín, mely egy oldaláról nyitott. A kész bálákat betonozott területen tárolják. A szelektív hulladékkezelő létesítmények többségében az Oroszlány, külterület 0204/22. hrsz.-ú területen helyezkednek el: Hulladéktároló terek:  50 m2 alapterületű üveghulladék tárolótér,  195 m2 alapterületű papír-bálatároló tér I.,  50 m2 alapterületű papír-bálatároló tér II., 2  kb. 180 m alapterületű műanyag-bálatároló tér, 2  80 m alapterületű konténertároló tér,  320 m2 alapterületű Új tárolótér I.,  260 m2 alapterületű Új tárolótér II.,  180 m2 alapterületű Új tárolótér III. A hulladéktároló terek betonozottak, a telepi úthálózathoz kapcsolódnak.

4

Kiszolgáló létesítmények:  üzemviteli és szociális épület,  öltöző konténer,  60 tonna méréshatású hídmérleg (számítógépes rendszerre kötött),  veszélyes hulladéktároló konténerek,  kerékmosó a szállítójárművek gumiabroncsának fertőtlenítésére,  monitoring rendszer: 4 db monitoring kút figyeli a meglévő és jelenleg üzemelő lerakó felszín alatti közegre gyakorolt hatását. Csurgalékvíz gyűjtő és tároló rendszer:  450 m3-es csurgalékvíz tároló medence Depóniagáz kinyerő rendszer:  rekultivált I/b. jelű kazettán 12 db kiszellőztető kút,  üzemelő I/a. jelű kazettán 8 db kiszellőztető kút, melyeket 2014 év végén kötöttek a fáklyázó berendezésre. Infrastruktúra: ivóvíz hálózat, kommunális szennyvízgyűjtő akna, csapadékvízgyűjtő rendszer, oltóvíz (tüzivíz vezetékről való lecsatlakozással), elektromos hálózat, kamerás térfigyelő rendszer, gázellátó rendszer, telepi úthálózat rendelkezésre áll. A telephely kamerás térfigyelő rendszerrel rendelkezik, 24 órás őrzése/védelme biztosított. I/2. Nem veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása: Hulladéklerakásra a telephelyi előkezelési tevékenységből keletkező másodlagos hulladékok, illetve csekély mértékben az ellátási területen képződő települési szilárd hulladékok kerülnek (amennyiben a szállítójármű hibájából a polgárdi hulladéklerakóba nem tudják eljuttatni a hulladékot). Az engedélyezett tevékenység: D5 - Hulladéklerakás műszaki védelemmel, helye: I/a ütem. A végleges lerakással ártalmatlanítható (D5) hulladékok azonosító kódja, megnevezése és éves mennyisége: Azonosító kód

A hulladék megnevezése

19 12 04 20 03 01

műanyag és gumi egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is

Összesen:

Lerakható mennyiség tonna/év 150 500 650

Az üzemeltetés személyi feltételei: Szükséges kezelőszemélyzet: 2 fő. Az üzemeltetés tárgyi feltételei:  1 db kompaktor,  1 db kotrógép A jelenleg üzemelő I/a ütem kapacitása 200 000 m3, amiből 2015. december 31-én a szabad kapacitás 35 963 m3. 1 tonna/m3 tömörített hulladékfajsúllyal számolva a még rendelkezésre álló szabad kapacitás: 5

35.963 tonna. A tervezett végleges töltési magasság: 262,0 mBf. A meglévő lerakóterek összes névleges kapacitásához mérve (400 000 m3) a szabad kapacitás 9 %. A lerakás I/a ütemre tervezett időtartama: 18 hónap. Az I/a medence műszaki védelme: Műszaki védelemmel ellátott, szigetelt lerakótér, a talp és belső rézsűfelületek kettős szigetelésűek, a lerakótér csurgalékvíz-gyűjtő rendszerrel és övárok rendszerrel ellátott. Az aljzatszigetelés felépítése:  tömörített altalaj Trp= 90%-osra tömörítve, -9  3x20 cm vastagságú k≤ 10 m/s szivárgási tényezőjű agyagszigetelés,  geoelektromos monitoring rendszer,  2mm vastagságú HDPE fólia szigetelés duplavarratos forróékes és extrúziós hegesztési eljárással illesztve,  400 g/m2 sűrűségű geotextília,  25 cm vastagságú kavics szivárgó réteg. A rézsűszigetelés felépítése:  tömörített altalaj Trp= 90%-osra tömörítve, k≤ 10-7 m/s szivárgási tényezőjű,  2 mm HDPE fóliaszigetelés duplavarratos forróékes és extrúziós hegesztési eljárással illesztve, 400 g/m2 sűrűségű geotextília .  A hulladéklerakó aljzatszigetelése alá BHF típúsú geofizikai monitoring rendszert telepítettek, amelynek mérésére és értékelésére évente kerül sor.  450 m3 térfogatú csurgalékgyűjtő medence,  depónia gáz kinyerő kutak (A gázkutak DN200-as béléscső hajlításával készültek, a béléscsőbe KPE anyagú perforált termelőcsövet helyeztek, a béléscső és termelőcső közötti csőközt szűrőkavics tölti ki.). A meglévő 450 m3-es csurgalékvíz gyűjtő medence a meglévő lerakó térről származó csurgalékvizeket gyűjti. A kiépített visszapermetező rendszer segítségével a medencéből a csurgalékvíz a hulladékdepónia felső szintjére visszajuttatható. A medence felteltségétől függően sor kerülhet a medence szippantással történő ürítésére is, amikor is folyékony hulladékként történik a csurgalékvíz hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőnek való továbbadása. Évi kiszállítás mennyisége 5.000-8.000 m3. A beérkező hulladékok nyilvántartása számítógépen történik, a hídmérleg a számítógépes nyilvántartó rendszerrel összeköttetésben van. Az I/b ütem 2011 évben felhagyásra, 2012 évben pedig rekultiválásra került. A rekultivációt a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (8154 Polgárdi, Batthyányi u. 132.) végezte a 23756/2010. számú határozattal módosított H-11228-8/2007. számú határozatban foglalt környezetvédelmi működési és egyben rekultivációs engedély alapján. Az engedélyes a 829-5/2011. számú módosítással Oroszlány Város Önkormányzata (2840 Oroszlány, Rákóczi u. 78.). I/3. Nem veszélyes hulladékok telephelyi gyűjtése és előkezelése: A szelektív és gyűjtőpontos gyűjtésből származó hulladékok telephelyi átvétele, gyűjtése, további válogatása, bálázása (előkezelés), a hasznosítható hulladékok további kezelésre történő átadása arra hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőnek.

6

Az engedélyezett tevékenység: G0001 - nem veszélyes hulladékok tároló helyen történő gyűjtése, R12 Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében: E02 – 06 válogatás anyagminőség szerint; E02 – 04 tömörítés, bálázás, darabosítás. A telephelyen gyűjthető, előkezelhető hulladékok azonosító kódja, megnevezése, kezelési kódja, éves mennyisége és az egy időben maximálisan gyűjthető mennyisége: Azonosító kód

Hulladék megnevezése

15 01 01

papír és karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék fém csomagolási hulladék egyéb, kevert csomagolási hulladék üveg csomagolási hulladék papír és karton

15 01 02 15 01 04 15 01 06 15 01 07 20 01 01 20 01 02 Összesen:

üveg

Kezelési kódja

Gyűjthető, előkezelhető mennyiség (tonna/év) 450

Egyidejűleg tárolható mennyiség (tonna) 150

G0001, E0204, E02-06

350 400 1.500

250 50 200

G0001, E02-06 G0001, E0204, E02-06 G0001, E02-06

500 400

200 300

200 3.800

200 1.350

Az üzemeltetés személyi feltételei:  6 fő válogató,  1 fő rakodógép kezelő Az üzemeltetés tárgyi feltételei:  1 db SAUER & SHON vízszintes bálázó gép papír és vegyes hulladékhoz  1 db Avermann-Horváth PET perforátor  PBG-1 típusú bálázó gép műanyag és vegyes hulladékhoz  1 db Avermann-Horváth típusú kétkamrás bálázó PET és fém bálázására 3  multiliftes konténerek (20-30 m ),  BIG-BAG zsákok,  konténerek  1 db univerzális rakodógép Az előkezelés során kiválogatott nem veszélyes másodlagos hulladékok 19-es főcsoportú hulladékként a hulladéklerakón kerülnek ártalmatlanításra. A tárolótereken a tárolás történhet konténerben, bálázva, ömlesztett formában, vagy BIG-BAG zsákban. I/4. Új lerakóterek kialakítása: 3

Új lerakóterek: hasznos térfogata 223 000 m (kb. 270000 tonna), a lerakó medence középen egy osztógáttal két részre osztott, így különül el az 1/A és 1/B medence: Új lerakótér 1/A ütem: a medence mérete a rézsűlábnál 4.900 m2, a rézsűkoronánál 6.300 m2 Új lerakótér 1/B ütem: a medence mérete a rézsűlábnál 4.700 m2, a rézsűkoronánál 6.400 m2

7

A medence mélysége 2,1-3,8 m (medence fenékszintje és a szegélyező töltés koronaszintje között), területe rézsűlábnál mérve: 9.600 m2 , rézsűkoronánál mérve: 12.700 m2. A tervezett új lerakóterek sarokponti EOV koordinátái: EOV Y (m) Új lerakótér 1/A medence

Új lerakótér 1/B medence

EOV X (m)

5922230 592217 592326 592338

233359 233193 233169 233232

592123 592121 592106 592217 592230

233286 233283 233217 233193 233259

A új lerakó bővítés egyesített súlyponti koordinátái: X= 233225 m, Y=592225 m Új csurgalékvíz gyűjtő és tároló rendszer (0204/5. hrsz.-on): új csurgalékvízgyűjtő medence: 2500 m3 Új depóniagáz kinyerő rendszer: új lerakótéren: 6 db gázgyűjtő kút Az új lerakótér bővítés tervezett kiépítése: 2017 év vége. Az új hulladéklerakó terek főbb létesítményei: Szigetelt lerakó tér: Az új lerakó tér műszaki védelemmel ellátott, a talp és belső rézsűfelületek kettős szigetelésűek, csurgalékvízgyűjtő rendszerrel és övárok rendszerrel ellátott. Az aljzat szigetelés felépítése:  tömörített altalaj Tr= 90%-osra tömörítve,  min 50 cm vastagságú k≤ 1x10-9 m/s szivárgási tényezőjű épített ásványi szigetelő réteg (agyag),  geofizikai monitoring rendszer,  bentonitos lemez ( k ≤ 5x10-11 m/s )  2,5 mm vastagságú HDPE fólia szigetelés,  geotextília,  (30)-50 cm vastagságú szivárgóréteg: 16/32 szemcseméretű, gömbölyded koptatott kavicsréteg k ≥ 1x10 -3 m/s  geotextília. A rézsűszigetelés felépítése: -9  min 50 cm k≤ 1x10 m/s szivárgási tényezőjű épített szigetelő réteg (agyag),  geofizikai monitoring rendszer,  bentonitos lemez (k ≤ 5x10-11 m/s szivárgási tényező)  2,5 mm HDPE fóliaszigetelés,  geotextília. Az új lerakótér rézsűszigetelését a régi depónia (I/a ütem) rézsűszigetelésével összehegesztik, így a régi és 8

az új lerakótér között a megfelelő vízzárás biztosított. Az új lerakótéren a medencék teljes feltelését követően a művelés dombépítéses technológiába vált. A dombépítéses technológiával a hulladék a régi hulladéktestnek támasztható. Az új lerakótérhez kialakításra kerülő új csurgalékvíz gyűjtő rendszer: 3  2500 m térfogatú, HDPE fólia szigetelésű új csurgalékvíz gyűjtő rendszer. Az új lerakótér 2 vízgyűjtőre osztott, a csurgalékvizeket a szivárgó réteg és a depónia tükör völgyeiben végigfutó dréncsövek levezetik le. Az új lerakótérhez kialakításra kerülő új depóniagáz elvezető rendszer:  6 db (medencénként 3 db) alsószívású gázkútból álló depónia gáz kinyerő rendszer. A már kiépített gázgyűjtő és fáklyázó rendszerbe a töltéskorona elérését követően kerülnek bekötésre.  a lerakó alapszintje:1/A ütem esetén 240,65 mBf, 1/B ütem esetén: 240,15 mBf, a medence mélysége a koronaszintig 2,1-3,8 m közötti.  a két ütem medencéje különálló vízgyűjtőt alkot,  a lerakótér összes kapacitása: 223.000 m3 . (kb. 270 000 t):  a lerakótér max. betöltési magassága: 262,0 mBf  a tervezett rekultiváció utáni magasság: 263,0 mBf II. Az új hulladéklerakó tér üzembe helyezése után az új gyűjtési rendszer kialakításáig végezhető tevékenység, mely egyben az új hulladékkezelő létesítmények kialakításának időszaka is: II/1. Az engedélyezett tevékenység azonosító kódja, megnevezése: jelen határozat 5.1. pontjának I/1 alpontja szerint. II/2. Nem veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása: Az ellátási területről gyűjtött települési hulladékok ártalmatlanítása már az új lerakótereken történik (várhatóan 2017 végétől). Az engedélyezett tevékenység: D5 - Hulladéklerakás műszaki védelemmel, helye: 1/A és 1/B ütem. Elsőként az új lerakótér 1/A medencéjét veszik művelésbe. Amikor a lerakott és tömörített hulladék szintje eléri a rézsűkoronát, az 1/B medence feltöltése kezdődik meg. A medencék teljes feltelését követően a művelés dombépítéses technológiára tér át, a két medence feletti területet már párhuzamosan töltik és emelik. A lerakótéren történő ürítést követően a hulladékból gyors kézi válogatással a veszélyes, illetve a kiépült műszaki védelmet veszélyeztető éles összetevők eltávolításra kerülnek. Kialakítás: a jelen határozat 5.1. pontjának I/4 alpontja szerint történik. A végleges lerakással ártalmatlanítható (D5) hulladékok azonosító kódja, megnevezése és éves mennyisége:

Azonosító kód

Hulladék megnevezése

17 01 07

beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól üveg

17 02 02

9

Lerakható mennyiség tonna/év 300 100

17 06 04 17 09 04 19 05 01 19 05 02 19 08 01 19 12 04 19 12 12 20 03 01 20 03 03 20 03 07 Összesen:

szigetelő anyag, amely különbözik a 17 06 01 és a 17 06 03tól (nem azbeszt tartalmú) kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01től, a 17 09 02-től és a 17 09 03-tól települési és ahhoz hasonló hulladék nem komposztált frakciója állati és növényi hulladék nem komposztált frakciója rácsszemét műanyag és gumi egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is úttisztításból származó maradék hulladék lomhulladék

100 300 200 200 300 400 500 18.000 100 1.000 21.500

Az üzemeltetés személyi feltételei:  1 fő gépkezelő  2 fő válogató. Az üzemeltetés tárgyi feltételei:  1 db kompaktor A lerakótéren történő válogatásból másodlagos hulladékok keletkezetnek, melyek lehetnek: 150110* veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék; 150111* veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat; 191202 fém vas; 191203 nemvas fémek; 191204 műanyag és gumi. II/3. Nem veszélyes hulladékok telephelyi gyűjtése és előkezelése: A telephelyen a jelen határozat 5.1. pontjának I/3. alpontjában részletezettek szerint történik a szelektív és gyűjtőpontos gyűjtésből származó hulladékok további válogatása, bálázása (előkezelés), a hasznosítható hulladékok további kezelésre történő átadása arra hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőnek. II/4. Új hulladékkezelő létesítmények kialakítása (0204/22. hrsz.-on) és a tervezett funkcióik: Új kezelőterek, csurgalékvízgyűjtő medence és közlekedési utak kerülnek kialakításra várhatóan 2018 év végéig. A kezelőterek az alábbi rétegrend szerint kerülnek kialakításra: tömörített altalaj, 30 cm zúzottkő ágyazat, 20 cm vízzáró betonburkolat, kiemelt oldalszegéllyel. A kezelőfelületek 1-1,5 %-os lejtésű kialakítása tervezett, a csurgalékvíz elvezetésére felszíni gyűjtő és elvezető rendszer kerül kialakításra. Az új létesítmények:  Inert hulladék kezelőtér: 1500 m2-es vízzáró betonburkolattal ellátott, az inert hulladékok tárolására, kezelésére  Biológiai kezelőtér: 4000 m2-es vízzáró betonburkolattal és csurgalékvíz elvezetéssel ellátott, a nedves frakciójú hulladék és biológiailag bontható hulladék kezelésére  Előkezelő tér: 2000 m2-es vízzáró betonburkolattal és csurgalékvíz elvezetéssel ellátott, a száraz frakciójú hulladék, illetve a nedves frakciójú hulladék előkezelésére.

10

 

Válogató és hulladéktároló csarnok: 1500 m2-es könnyűszerkezetes, vízzáró betonburkolattal ellátott csarnok a száraz hulladékok kezelésére. 3 Új csurgalékvízgyűjtő medence: 1.250 m befogadókapacitású, HDPE fólia szigetelésű földmedence a kezelőterekről származó szennyezett csapadékvíz rácsfogóval ellátott víznyelőaknákon keresztül zárt rendszerben jut ide.

III. A fejlesztések megvalósulása és üzembe helyezése után végezhető tevékenység: Ezen időszakban végzett tevékenység az üzemelés (várhatóan 2018 vége) megkezdésétől számított 6 hónapig próbaüzem keretében végezhető. A telephelyen folytatott tevékenység alapja a hulladéklerakó ellátási rendszerében megvalósuló kétkukás közszolgáltatási gyűjtési rendszer megvalósulása: 



száraz frakciójú hulladék gyűjtése (kék kuka): vegyes összetételű, döntően csomagolóanyag tartalmú hulladékok (műanyag, kompozit és fém), kód: 150106 egyéb, kevert csomagolási hulladék nedves frakciójú hulladék gyűjtése: magas szerves anyag tartalmú hulladék gyűjtése (ételmaradék, konyhai hulladékok, egészségügyi és tisztasági hulladékok), kód: 200301 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is.

A kétkukás rendszeren túl egyéb házhozmenő gyűjtési módból is származhat száraz, illetve nedves frakciójú hulladék. A gyűjtőpontos szelektív hulladék gyűjtés továbbra is megmarad. III/1. Az engedélyezett tevékenység azonosító kódja, megnevezése: Ártalmatlanítás: D5 - Hulladéklerakás műszaki védelemmel. Gyűjtés: G0001 - nem veszélyes hulladékok tároló helyen történő gyűjtése. Előkezelés: R12 - Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében: E01-02 biológiai bontás, E02-01 szétválasztás, E02 – 03 aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés); E02 – 04 tömörítés, bálázás, darabosítás; Hasznosítás: R3 - Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is). Hasznosítás: R5 - egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a talaj hasznosítását eredményező talajtisztítást és a szervetlen építőanyagok újrafeldolgozását). Az új hulladékkezelési technológia és kétkukás rendszer kiépítésének és üzembe helyezésének tervezett ideje: 2018.vége. III/2. Nem veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása: Az engedélyezett tevékenység: D5 - Hulladéklerakás műszaki védelemmel, helye: 1/A és 1/B ütem. A végleges lerakással ártalmatlanítható (D5) hulladékok azonosító kódja, megnevezése és éves mennyisége (a hulladékok előzetes E02 – 01 válogatásra kerülnek a lerakótéren):

Azonosító kód 17 0 202 17 06 04

Hulladék megnevezése üveg szigetelő anyag, amely különbözik a 17 06 01 és a 17 06 03-tól

11

Éves kezelhető mennyiség (tonna) 100 50

17 09 04 19 05 01 19 05 02 19 05 03 19 08 01 19 12 04 19 12 12

20 03 03 Összesen:

kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-től, a 17 09 02-től és a 17 09 03-tól települési és ahhoz hasonló hulladék nem komposztált frakciója állati és növényi hulladék nem komposztált frakciója előírástól eltérő minőségű komposzt rácsszemét műanyag és gumi egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék (ideértve a kevert anyagokat is) úttisztításból származó maradék hulladék

300 8460 200 200 300 400 8.339

100 18.449

A telephelyen közvetlenül lerakási tevékenységre átvett (alapjellemzés, megfelelőségi vizsgálat szükségességének, meglétének ellenőrzése) és a telephelyi egyéb hulladékkezelési tevékenységek során keletkező másodlagos hulladékok mérlegelést követően leűrítésre kerülnek a hulladéklerakó tér aktuálisan arra kijelölt részén. A lerakótéren gyors kézi válogatás történik, az oda mégsem való, vagy esetleges veszélyes alkotók, hasznosítható alkotók kiválogatása céljából. A maradó rész kerül végleges ártalmatlanításra. A hulladék betöltése pásztákban (kb. 500 m2) történik: 1 db kompaktorral folyamatosan egyengetik, tömörítik, kb. 1-1,5 méter vastag hulladékréteg magasságig. A tömörített réteget folyamatosan és a tömörített pászta elkészülte után is takaróanyaggal fedik (20 cm). A takarás a bűz hatás, a szél általi kihordás és a rágcsálók ellen is véd. A töltéskorona szintjéig és a teljes alapterületet érintő feltelést követően a lerakási technológia dombépítéses technológiára vált. A hulladéktest megtámasztására támtöltéseket építenek, illetve É-i irányból a már lezárt hulladékdepónia D-i rézsűje biztosítja a támasztást. Az üzemeltetés személyi feltételei:  1 fő gépkezelő,  2 fő válogató. Az üzemeltetés tárgyi feltételei:  1 db kompaktor Kialakítás: a jelen határozat 5.1. pontjának I/4 alpontja szerint történik. III/3. Nem veszélyes hulladékok telephelyi gyűjtése és előkezelése: 1. Száraz frakciójú hulladék kezelési rendszere: Az engedélyezett tevékenység: G0001 - nem veszélyes hulladékok tároló helyen történő gyűjtése, R12 Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében: E02-01 szétválasztás (szeparálás); E02–03 aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés), E02-04 tömörítés, bálázás, darabosítás. Száraz frakció előkezelési rendszerében kezelendő hulladékok fajtái és éves maximális mennyisége valamint az egy időben maximálisan gyűjthető mennyisége:

12

Azonosító kód

15 01 01 15 01 02 15 01 03 15 01 04 15 01 05 15 01 06 15 01 07 15 01 09 16 01 18 16 01 19 17 02 01 17 02 03 17 04 02 20 01 01

A hulladék megnevezése

papír és karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék fa csomagolási hulladék fém csomagolási hulladék vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék egyéb, kevert csomagolási hulladék üveg csomagolási hulladék textil csomagolási hulladék nemvas fémek műanyagok fa műanyag alumínium papír és karton műanyagok

20 01 39 fémek 20 01 40 20 03 07

lomhulladék

Kezelési Gyűjthető és Éves kódja előkezelhető kezelhető mennyiség mennyiség (tonna/év) együttesen (tonna) 300 G0001, E-02-01

G0001, E-02-01, E-02-03 G0001, E-02-01 G0001, E-02-01, E-02-03 G0001, E-02-01 G0001,E 02-01, E-02-03 G0001, E-02-01 G0001, E-02-01, E-02-03

Összesen:

Egyidejűleg tárolható mennyiség (tonna) 30

300

30

50 150 200

1 5 20

16000

360

350 50 50 50 20 20 20 250 200

20 5 2 2 1 1 1 10 10

16.100

20

1

900

1

500

1.1. A közszolgáltatás keretében, kétkukás gyűjtési rendszerből a száraz, kék kukából származó 150106 vegyes csomagolási hulladék kezelése: A hulladékot beléptetés és mérlegelés után az előkezelő térre ürítik. Az előkezelő téren előválogatják, majd a válogatócsarnokban különböző frakciók szerint tovább válogatják: papír (150101), műanyag (150102), fém (150104), kompozit csomagolóanyag (150105) és üveg(150107) hulladékok keletkeznek a válogatásból, melyek részben bálázásra (E02-04) kerülnek. A maradék anyagot az előkezelő téren aprítják, majd rostálják (dobrostán 40 mm-es lyuknyílású szitával). A 40 mm feletti frakció magas fűtőértékű, nem anyagában hasznosítható 191210 kódú éghető hulladék (pl. keverékből készített tüzelőanyag), ami termikus hasznosításra kerül átadásra. A 40 mm alatti frakciót 191212 kódba egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladéknak (ideértve a kevert anyagokat is) tekintik és helyben ártalmatlanítják a hulladéklerakón (D5). 1.2. Házhozmenő gyűjtésből, szelektív hulladék gyűjtésből, gyűjtőszigetekről származó száraz frakciójú hulladékok kezelése:

13

A kezelés menete: az 1. pontnak megfelelő, de attól elkülönül. A hulladékok hulladékkódonként kerülnek kezelésre (nem keverednek) és a hasznosítható hulladék a technológiába bemenő hulladékkódon marad vissza. 1.3. Lom hulladék kezelése (200307): A kezelés menete: az 1. pontnak megfelelő, de attól elkülönül. Az előkezelő téren történő kézi válogatás nagyobb jelentőségű. A hasznosítható frakció 20-as főcsoportú hulladékkódokon marad vissza. Az előkezelési tevékenységek során kiválogatott, bálázott (E02-04) és hasznosítónak való továbbadásra váró hulladékok a válogatócsarnok részét képező bálatároló színen kerülnek gyűjtésre. A bálatároló téren egyidejűleg tárolható hulladékok mennyisége: 1.200 tonna. A válogató és hulladéktároló csarnok 2 részre osztott, az egyik zárt részben folyik a hulladékok válogatása és bálázása, míg a másik rész félig nyitott szín, ahol a már bebálázott hulladékok tárolása tervezett. Az üzemeltetés személyi feltételei:  Műszakonként 1 fő műszakvezető,  2 fő gépkezelő,  10 fő válogató személyzet. Az üzemeltetés tárgyi feltételei: Válogató és hulladéktároló csarnokban:  1 db válogató szalag adogató garattal,  8-10 munkahelyes válogató szalag,  1 db feladó szalag a bálázógéphez,  1 db bálázógép Előkezelő téren:  mobil aprítógép,  a mobil dobrosta (40 mm-es lyuknyílású szitával)  1db homlokrakodó,  1db kisméretű rakodógép,  1 db billenőplatós szállítójármű,  konténerek,  BIG-BAG zsákok 2. Nedves frakciójú hulladék kezelési rendszere: mechanikai, biológiai kezelés A közszolgáltatás keretében, kétkukás gyűjtési rendszerből származó nedves frakció (200301 kódú egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is) telephelyi gyűjtése és biológiai kezelése. A hulladék összetétele főleg ételmaradékok, konyhai maradékok, higiéniai hulladékok. Az engedélyezett tevékenység: G0001 - nem veszélyes hulladékok tároló helyen történő gyűjtése. R12 Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében: E01-02 biológiai bontás, E02-01 szétválasztás (szeparálás); E02–03 aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés). A közszolgáltatás keretében gyűjtött nedves frakció előkezelési rendszerében kezelendő hulladékok fajtái és éves maximális mennyisége valamint az egy időben maximálisan gyűjthető mennyisége:

14

Azonosító kód

200301

Hulladék megnevezése

Kezelési kódja

egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is

G0001, E-02-01, E-02-03 E-01-02

Gyűjthető és előkezelhető mennyiség (tonna/év)

Egyidejűleg tárolható mennyiség (tonna)

19.600

500

2.1. A mechanikai kezelés fázisai: A hulladékot beléptetés és mérlegelés után az előkezelő térre ürítik. A hulladék aprítása: a hulladékot az előkezelő téren előzetesen aprítják, homogenizálják, rostálják (dobrostán 80 mm-es lyuknyílású szitával). Mágnesen szeparálás és légszeparálás: a rostálás kihordószalagján haladva leválasztják a fém összetevőket (191202 fém vas), majd a 80 mm-nél nagyobb alkotókból az energetikai hasznosításra alkalmas éghető könnyű frakció leválasztása történik légszeparátorral (191210 éghető hulladék), mely bálázva a tárolótéren kerül gyűjtésre, egyidőben max. 450 tonna mennyiségben. A nehéz frakció lerakással (D5) kerül ártalmatlanításra helyben 191212 kódon, egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladékként. 2.2. A biológiai kezelés, stabilizálás: A 80 mm-nél kisebb hulladék biológiai kezelésre kerül, mely során a stabilizálása félig zárt rendszerben, prizmában történik. 25-28 nap elteltével a stabilizálás ellenőrzésre kerül, megfelelőség esetén a stabilizált hulladék (190501 települési és ahhoz hasonló hulladék nem komposztált frakciója) lerakással helyben kerül ártalmatlanításra (D5). Hétvégi leálláskor vagy üzemzavar esetén előfordulhat, hogy nem folyamatos üzemű a feldolgozás, ilyen esetekben max. 1 heti kezelésre váró 200301 kódú hulladék tárolható a kezelőtéren, kb. 500 tonna. A biológiai kezelőtéren a nedves hulladék kezelésére 5 db prizma alakítható ki. 1 prizma méretei: 45 m hosszú, 5 m talpszélességű, 3 m magas, térfogata kb. 600 m3, betárolt hulladék mennyisége: 300-320 t/prizma. A prizmát 2 db perforált levegőztető csőre teszik, a felrakás és a mérőműszerek elhelyezése (kalibrálása) után a prizma felszínét betakarják GORE membrántakaróval. A prizma hőmérsékletét és nedvességtartalmát folyamatosan ellenőrzik, és aktív levegő befúvással segítik elő a szerves anyagok gyors bomlását. A kezelés időtartama kb. 25-28 nap. Ezen időszak alatt a bomlása miatt a vízveszteség és a félig áteresztő fólián keresztül távozó gázok következtében a hulladék térfogata mintegy 15%-al, tömege kb. 2022%-al csökken. A lebontási folyamatok lezajlásával (mért paraméterek alapján) a műveletet leállítják. A prizmában lévő hulladék stabilitásának vizsgálatát szerződés keretében akkreditált laboratórium végzi. A prizmák tényleges megbontására akkor kerül sor, ha a vizsgálati eredmények alapján a hulladék stabilizálásra került, vagyis a 4 nap utáni (AT4) légzési intenzitás érték < 10 mg O2/g, és a dinamikus légzési 6 intenzitás értéke (DRI) < 1000 mg O2/kg VS /h. A stabilizált hulladék: 190501 települési és ahhoz hasonló hulladék nem komposztált frakciója, mely helyben kerül ártalmatlanításra. 3. Elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék és egyéb biológiailag bontható hulladék kezelése: Az engedélyezett tevékenység: Gyűjtés: G0001 - nem veszélyes hulladékok tároló helyen történő gyűjtése. Előkezelés: R12 - Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében: E01-02 biológiai bontás, E02-01 szétválasztás (szeparálás); E02–03 aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés). Hasznosítás: R3 Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása.

15

Az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék és egyéb biológiailag bontható hulladék biológiai kezelési rendszerében kezelhető hulladékok azonosító kódja, megnevezése, kezelési kódja, éves kezelhető mennyisége, valamint az egy időben maximálisan gyűjthető mennyisége: Azonosító kód

Hulladék megnevezése

Kezelési kódja

02 01 03 02 01 07

hulladékká vált növényi szövetek erdőgazdálkodás hulladéka fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag biológiailag lebomló hulladék

G0001, E-02-03 E-02-01 E-01-02 R3

02 03 04 20 02 01 Összesen:

Gyűjthető, kezelhető mennyiség (tonna/év) 10 20

Egyidejűleg tárolható mennyiség (tonna)

50

120

1500 15.80

A hulladékot beléptetés és mérlegelés után az előkezelő térre ürítik. A hulladék aprítása: Az előkezelő téren előzetesen aprítják, homogenizálják, rostálják (nem megfelelő alkotók kiválasztása). Komposztálás: A hulladék biológiai kezelése komposztálási folyamat, melyre 1 db prizmában kerül sor. A prizma méretei: 45 m hosszú, 5 m talpszélességű, 3 m magas, térfogata kb. 550 m 3, betárolt hulladék mennyisége: 300-320 tonna/prizma. A prizmát 2 db perforált levegőztető csőre teszik, a felrakás, beoltás és a mérőműszerek elhelyezése (kalibrálása) után a prizma felszínét betakarják GORE membrántakaróval. A prizma hőmérsékletét és nedvességtartalmát folyamatosan ellenőrzik, és aktív levegő befúvással segítik elő a szerves anyagok gyors bomlását. Az oltás az előző komposztálási ciklusból visszamaradt utórostálási maradékból, illetve baktérium oltóanyagból áll. A kezelés időtartama kb. 30-35 nap. Utóérlelés: A prizma bontása után a nyers komposztot utóérlelik (minimum 1 hónapot). Utórostálás: A komposztot 20 mm-es szitalyukú dobrostával utórostálják. Termékké minősítés: A felhasználásra váró komposztot minősítési eljárásnak vetik alá és: a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet, valamint a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V.18.) FVM rendeletnek való megfelelőségét. Amennyiben a minősítés nem sikerül a komposztot 190503 előírástól eltérő minőségű komposztként adják át további kezelésre. A kezelések kezelés helye: biológiai kezelőtér, valamint az előkezelő tér. Az üzemeltetés személyi feltételei:  2 fő gépkezelő  4 fő segédmunkás Az üzemeltetés tárgyi feltételei:  1db homlokrakodó,  1db mobil aprítógép,  1 db mobil dobrosta,  1 db billenőplatós szállítójármű.

16

4. Építési, bontási hulladékok kezelési rendszere: Az engedélyezett tevékenység: Gyűjtés: G0001 - nem veszélyes hulladékok tároló helyen történő gyűjtése. Előkezelés: R12 - Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében: E02-01 szétválasztás (szeparálás); E02–03 aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés). Hasznosítás: R5 - egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a talaj hasznosítását eredményező talajtisztítást és a szervetlen építőanyagok újrafeldolgozását). A kezelhető hulladékok azonosító kódja, megnevezése, kezelési kódja, éves kezelhető mennyisége, valamint az egy időben maximálisan gyűjthető mennyisége: Azonosító kód

Hulladék megnevezése

17 01 01

beton beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól bitumen keverék, amely különbözik a 17 03 01-től föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-től, a 17 09 02-től és a 17 09 03-tól talaj és kövek

17 01 07

17 03 02 17 05 04 17 05 06 17 05 08

17 09 04 20 02 02 Összesen:

Kezelési kódja

G0001, E02-01 E-02-03 R5

Gyűjthető és kezelhető mennyiség (tonna/év) 100

Egyidejűleg tárolható mennyiség (tonna) 20

800

200

300

50

500

200

50

50

50

50

900

400

50 2.750

50 1.020

Hasznosításra történő átvétel kizárólag a további építőipari célú hasznosításra alkalmas hulladékok esetén történik. A hulladékot beléptetés és mérlegelés után az inert hulladékkezelő térre ürítik, ahol fajtánként ömlesztve kerülnek gyűjtésre a további kezelésig. A két kijelölt tárolótér egyenként 350 m2. Kézi válogatás után a hasznosításra alkalmatlan összetevők, amennyiben hulladéklerakásra alkalmasak helyben kerülnek ártalmatlanításra (191212 egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék). A hulladék homlokrakodóval kerül adagolásra az aprítógépbe, ahonnan 0-80 mm szemcsenagyságú anyag távozik. Az aprítékot sikeres termékké minősítés után a hulladéklerakó takarására, vagy a hulladéklerakóra vezető bejáró út stabilizálására, tám töltések építésére helyben használják fel. Amennyiben a termékké minősítés nem történik meg az aprítékot 191212 hulladékként kezelik tovább. Kezelés helye: inert kezelő tér. Az üzemeltetés személyi feltételei:  2 fő gépkezelő,  2 fő válogató és segédszemélyzet.

17

Az üzemeltetés tárgyi feltételei:  1 db mobil törőgép,  1 db homlokrakodó 5.2. Pénzügyi feltételek: Az Ügyfél a hulladékgazdálkodási tevékenységéhez környezetszennyezésre kiterjedő felelősségbiztosítással és a tevékenység végzéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel rendelkezik. III. 1. A légszennyezést okozó technológiák megnevezése: T1 Kommunális hulladék lerakás (települési) 2. A létesítmény, illetve technológia légszennyező forrásai: A T1 technológiához tartozó diffúz forrás: D1 hulladéklerakó telep. A technológia felületi légszennyező forrásán jellemzően szilárd anyag (por) távozik. IV. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques /BAT/) követelményeinek figyelembevételével: 1. Környezetvédelmi előírások 1.1. BAT-ra vonatkozó előírások: 1. A nemzetközi gyakorlatban megvalósuló új hulladékkezelési technológiákat folyamatosan figyelemmel kell kísérni és vizsgálni kell azok bevezetésének gazdasági lehetőségeit. 2. A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 3. Az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell: a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről, a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék minél nagyobb arányú hasznosításáról, ártalmatlanításra csak a gazdaságosan nem hasznosítható hulladék kerülhet, a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról, valamint arról, hogy a minimumra csökkenjenek a létesítmények működésére visszavezethető zavaró környezeti hatások, illetve veszélyek fellépésének lehetősége az alábbi területeken:  a légszennyezés, elsősorban a kiporzásból származó porterhelés, valamint

18

kellemetlen szaghatások, a szél által elhordott anyagok okozta területi szennyezés, a forgalom okozta zaj- és rezgésterhelés, a madarak, kártékony kisemlősök, rovarok elszaporodásából származó károkozás,  az aeroszolok képződése,  a tűzesetek. Lerakásra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására, vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetve gazdasági lehetőségek nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. A géppark cseréjének ütemezésekor a környezetvédelmi szempontokat előtérbe kell helyezni. A dolgozók oktatását, képzését folyamatosan fenn kell tartani. Az oktatásról, továbbképzésekről megfelelő nyilvántartást kell vezetni. Gondoskodni kell a folyamatszabályozás további optimalizálásáról. A karbantartást rendszeresen kell végezni. Az Ügyfél köteles a telephelyen keletkező szennyvizek, csurgalékvizek, csapadékvizek elvezetését, amennyiben szükséges, kezelését, mindenkor az elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelő szinten végezni. Az Ügyfél köteles a létesítményben alkalmazott technológiát a mindenkor elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelően üzemeltetni.   

4.

5. 6. 7. 8. 9.

10.

1.2. Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A hulladéklerakással történő ártalmatlanítás csak a műszaki védelemmel ellátott depóniatereken folytatható, melynek során az I/a ütemen a 200.000 m 3, az 1/A és 1/B ütemeken pedig összesen a 223 000 m3 lerakó kapacitást meghaladni nem lehet. 2. A beszállított, lerakásra szánt hulladék ellenőrzése után ártalmatlanítható. Az előforduló veszélyes hulladékokat ki kell válogatni. A kiválogatott veszélyes hulladékokat a környezet veszélyeztetésének kizárásával kell gyűjteni és további kezelésükről gondoskodni kell. 3. Az új lerakóterek kivitelezésének megkezdését, befejezését, az új lerakóter művelésének megkezdését, az újonnan létesítendő kezelő terek megvalósítását 15 napon belül be kell jelenteni a Hatóság felé. 4. A lerakás során a hulladéktest felszínének és rézsűknek kialakítását úgy kell végezni, hogy az megfeleljen az előzetes rekultivációs tervben foglaltaknak, és a rézsűk állékonyak legyenek. 5. Inert hulladék rézsűben történő felhasználása esetén a rézsű állékonyságának biztosítása érdekében az inert hulladék komponensek nagysága a 2 dm3-t nem haladhatja meg. 6. A depónia téren lerakott hulladékok takarását naponta el kell végezni. 7. A lerakó szigetelését veszélyeztető havária esemény estén haladéktalanul el kell végezni a kárelhárítást, és a kárelhárítás egyidejű megkezdésével azt a Hatóságnak be kell jelenteni. 8. A beszállított, lerakásra szánt hulladék ellenőrzése után ártalmatlanítható. Az előforduló veszélyes hulladékokat és gumiabroncsokat ki kell válogatni. A kiválogatott veszélyes és nem veszélyes hulladékokat a környezet veszélyeztetésének kizárásával kell gyűjteni és további kezelésükről gondoskodni kell. 9. A telephelyre be- és kiszállított hulladék tömegének meghatározására hitelesített hídmérleget kell üzemeltetni, a telephelyen keresztülhaladó hulladékot szállító gépjárművek adatait: rendszám, az áthaladás (be és kilépés) időpontját regisztrálni kell a hulladékok útjának nyomon követhetősége céljából. 10. A létesítmény működtetését az üzemeltetési szabályzatokban rögzítettek szerint kell végezni. 11. A lerakóban zöldhulladék nem rakható le. A lerakott hulladékok összességének biológiailag lebomló hányadát a hatályos jogszabályokban előírt mértéken kell tartani.

19

12. Az Ügyfél a telephelyének beléptető pontján és a lerakás helyén helyszíni ellenőrző vizsgálatot köteles végezni annak megállapítása érdekében, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben leírt hulladékkal. A helyszíni ellenőrző vizsgálatokat gyorstesztek is szolgálhatják. 13. A megfelelőségi vizsgálatok eredményei alapján a fent megjelölt hulladékok abban az esetben vehetők át és ártalmatlaníthatók, amennyiben a mért értékek nem haladják meg a B1b alkategóriájú hulladéklerakóra megállapított átvételi határkoncentrációkat. Amennyiben valamely hulladékanyag-szállítmányban a mért szennyezőanyag koncentráció meghaladja a B1b alkategóriájú hulladéklerakóra megállapított átvételi határkoncentrációkat, akkor ezen hulladékok nem ártalmatlaníthatók a telephelyen. 14. A hulladéklerakási járulék fizetésére kötelezett Ügyfélnek, a lerakó területén elektronikus megfigyelő és beléptető rendszert kell üzemeltetnie. 15. A környezeti károk elhárítására szolgáló pénzügyi fedezetet folyamatosan biztosítani kell. 16. A hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése során céltartalékot kell képezni úgy, hogy a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy a létesítményben végzett tevékenység felhagyásakor a céltartalék a létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja. A céltartalékot – a kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a működés folyamán kell képezni és az előre látható kockázat, illetve veszteség figyelembevételével időarányosan és teljesítményarányosan kell. 17. A telephelyen végzett hulladékkezelést a hatályos jogszabályokban előírt környezetvédelmi végzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottnak kell felügyelnie. 18. A gyűjtésre és előkezelésre átvett hulladék a hulladékkezelő telephelyén az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható. 19. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet. 20. A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 21. A hulladékok mintavételezését és vizsgálatát akkreditált szervezet végezheti. A próbaüzemre vonatkozó előírások: (a III. időszak kezdetétől számított 6 hónap) 1. A III. üzemelési időszak megkezdésének időpontját (próbaüzem kezdete) 15 napon belül be kell jelenteni a Hatóság felé. 2. A próbaüzem alatt – és azt követően – folytatott kezelésekről üzemnaplót kell vezetni, melynek naprakészen kell az üzemállapotra vonatkozó adatokat tartalmaznia, többek között az átvett és technológiákban kezelt hulladékokat, kezelések idejét; keletkező hulladékok fajtáját, mennyiségét, további kezelését; lerakásra kerülő hulladékok fajtáját és mennyiségét, időpontját; kezelőlétesítmény működésére vonatkozó egyéb adatokat. 3. A próbaüzem ideje alatt havi jelentéseket kell teljesíteni a Hatóság felé, (kezdés napjától számított hónap) a hónap leteltét követő 5 napon belül, melyben az üzemelés tapasztalatairól, az engedélyezett technológiák eredményességéről kell aktuális információkat közölni. A jelentésnek minden engedélyezett technológiára ki kell terjednie: hulladékok átvétele, gyűjtése, előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása, keletkező másodlagos hulladékok típusa és mennyisége, további kezelések, tárolóhelyek kihasználtsága. 4. A próbaüzemről annak lezárultát követő 5 napon belül záró dokumentációt kell benyújtani a hatósághoz, melynek keretében anyagmérlegekkel kell bemutatni az egyes technológiákban kezelt és ott keletkezett hulladékáramokat. Ismertetni kell a hulladéklerakóban lerakott hulladékok

20

alapjellemzéseit és megfelelőségi vizsgálatait. A próbaüzemet követő további üzemelés feltételeit a hatóság a próbaüzemi záró dokumentáció elbírálását követően határozza meg. A hasznosítási tevékenységekre, valamint a komposztáló telepen folytatott tevékenységre vonatkozó előírások: 1. A hasznosítási technológia (R3, R5) során előállított anyag hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert kell működtetni, melyet az arra feljogosított tanúsító szervezet negyedévente ellenőriz. 2. Az R5 hasznosítási technológiából származó termékre vonatkozóan a tevékenység megkezdésekor be kell szerezni az ÉMI minősítést. A hasznosítás során előállított anyagra a vonatkozó műszaki követelmények és útügyi szabványoknak megfelelő vizsgálatokat (ásványi összetétel, aprózódás, finomszem tartalom, szemmegoszlás, tömöríthetőség, legnagyobb szemnagyság, fagyállóság) akkreditált laboratóriummal 250 terméktonnánként el kell végeztetni. A vizsgálati eredményeket és a termékfelhasználás/eladás dokumentumait a nyilvántartás részeként kell kezelni. 3. Az R5 hasznosítási technológiából származó terméket a telephelyen telepi utak és rézsűépítésre felhasználni csak a lerakással ártalmatlanított hulladék mennyiségével arányos mennyiségben lehet, mely legfeljebb 15% mennyiség. 4. A termékfelelősség, valamint a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján, amennyiben a hasznosítási tevékenység során keletkező termék minősége nem megfelelő, illetve felhasználása termékként nem megoldható, úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell. 5. Biológiai kezelés (stabilizálás) és komposztálás (R3) csak a biológiai kezelőtéren kialakított prizmákban végezhető. 6. Az R3 hasznosítási tevékenységből keletkező komposzt csak a hatályos jogszabályban foglaltak teljesülése esetén hozhatók forgalomba, illetve használható fel. 7. A komposztban a mérgező elemek és káros anyagok határértékei nem haladhatják meg a vonatkozó, hatályos jogszabályban foglalt határértékeket. A hulladékokból előállított komposzt minőségének meg kell felelnie a mindenkori forgalomba hozatali és felhasználási engedélyben előírt minőségi paramétereknek. 8. Az előállított komposzt minőségi követelményeit meghatározó laborvizsgálatokat minden 250 t után, de minimum negyedévente a vonatkozó nemzeti szabványnak megfelelően-, akkreditált laboratóriummal kell elvégeztetni. 9. A keletkező komposztot felhasználás előtt mérlegelni kell, takaróföldként felhasználni csak a lerakott hulladék mennyiségével arányos mennyiségben lehet, mely legfeljebb 10% mennyiség. 10. Veszélyes készítménynek minősülő faanyagvédő szerrel kezelt fahulladék nem kerülhet a komposztba. 11. Az R3 művelettel történő hasznosítás esetében a komposzt az illetékes talajvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el mezőgazdasági területen. 12. Kihelyezési, vagy komposzt forgalomba hozatali engedély hiányában a komposztot kezelésére feljogosított szervezetnek kell átadni a keletkezésétől számított 1 éven belül. 13. A komposztáló telep hulladékforgalmáról éves anyagmérleget kell készíteni, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet előírásai szerint nyilvántartást kell vezetni, és adatszolgáltatást kell teljesíteni. A telephelyi nyilvántartásnak tartalmaznia kell a keletkezett komposzt mennyiségét, valamint a komposzt kihelyezés idejét, helyét és a kihelyezett komposzt mennyiségét, rögzíteni kell a komposzt jellemző paramétereit. 14. A mezőgazdasági elhelyezés esetén a nyilvántartásban rögzíteni kell a talajvédelmi hatóság engedélyének, valamint a komposzt vizsgálati jegyzőkönyvének számát, illetve a nem megfelelő, előírástól eltérő minőségű, hulladékkezelésre átadott komposzt mennyiségének, további kezelésének dokumentálását.

21

15. A komposztáló telep üzemeltetőjének a biológiailag lebomló hulladék átvételekor ellenőrizni kell, hogy a biológiailag lebomló hulladék megfelel-e a kezelési követelményeknek. Ha a biológiailag lebomló hulladék a kezelési követelményeknek nem felel meg, az átvételt meg kell tagadni. 16. A 200301 azonosító kódszámú egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is, csak közszolgáltatóként, vagy annak alvállalkozójaként vehető át kezelésre. 1.3. Levegő-tisztaságvédelmi előírás: 1. A technológiák biztonságos üzemeltetésével meg kell akadályozni a környezeti levegő indokolatlan terhelését. 2. A fedetlen lerakó-területeknél a hulladék szél általi kihordását, kiszóródását műszaki védelem telepítésével meg kell akadályozni. 3. Meg kell akadályozni, hogy a keletkező depóniagázok (metán, kén-hidrogén és hidrogén) robbanóképes elegyet alkothassanak az oxigénnel és a környezeti levegővel. 4. A hulladéklerakó területén hulladék, vagy bármely anyag égetése tilos. 5. A kezelés során törekedni kell az aerob bomlási felületek nagyságának és működési idejének csökkentésére, a földtakarást rendszeresen el kell végezni. A lezárt felületek erózió elleni védelmét a rekultivációs terv szerint kell végezni, növényzet telepítésével meg kell oldani. 6. A depóniák lefedés előtti, illetve a munkahelyi utak kiporzás mentesítését szükség szerinti takarítással, locsolással biztosítani kell. 7. Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése, ennek érdekében a technológiai előírásokat szigorúan be kell tartani. 8. Az üzemeltetés során és a felhagyást követően a keletkező depóniagázok maximális mértékű kinyerését és lehetőség szerinti hasznosítását a hulladéklerakó gáztermelő kutjaiból származó depóniagázok hasznosítására (ha ez nem kivitelezhető elfáklyázásának) vonatkozó intézkedési terv szerint kell végezni. 9. A depónia gázgyűjtő és fáklyázó rendszert folyamatosan üzemeltetni kell. 10. A törőberendezés kiporzásának csökkentése érdekében a berendezést porleválasztóval kell üzemeltetni. 1.4. Zajvédelmi előírás: 1. A környezeti zajforrást üzemeltető Ügyfél a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint (bejelentő lapon) köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. 1.5. Természetvédelmi előírás: 1. A lerakó területén az invazív növények irtásáról gondoskodni kell a környező Natura 2000 terület védelme érdekében. 1.6. A hulladéktároló helyeken folytatott tevékenységre vonatkozó előírások: 1. Hulladéktároló hely kizárólag a jelen egységes környezethasználati engedély tárolásra vonatkozó előírásai szerint üzemeltethető. 2. A hulladéktároló helyen a gyűjtésen kívül más hulladékgazdálkodási tevékenység kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. 3. A hulladéktároló helyen gyűjtött hulladék fajtáját és típusát a tárolás helyén, megkülönböztető, jól látható, figyelemfelkeltő jelzés, felirat alkalmazásával egyértelműen és olvashatóan kell feltüntetni. 4. A kezelésre átvett veszélyes és nem veszélyes hulladék csak környezetszennyezést kizáró módon, műszaki védelemmel ellátott tároló helyen helyezhető el. 5. A tárolás során a hulladékhoz történő szabad és akadálymentes hozzáférést folyamatosan biztosítani kell.

22

6. Amennyiben a tároló helyen gyűjtött hulladékok mennyisége eléri a maximálisan gyűjthető hulladékok mennyiségét (az I. és II. időszakban összesen az 1350 tonnát, a III. időszakban összesen a 4190 tonnát) – de legalább évi egy alkalommal – a hulladékokat a telephelyen kezelni kell, vagy azok kezelésére engedéllyel rendelkező részére át kell adni. 7. Az Ügyfél a hulladéktároló helyen gyűjtött hulladékról – jogszabályban meghatározott tartalommal – naprakész módon köteles üzemnaplót vezetni a telephelyen. 8. Az esetlegesen bekövetkező baleset megelőzésére, illetve környezetszennyező hatásainak enyhítésére a hulladéktároló hely üzemeltetőjének a havária tervben foglaltakat be kell tartania. 9. felszereléseket a telephelyen folyamatosan biztosítani kell: a) kármentesítési anyagok b) tűzoltó készülékek c) kéziszerszámok d) egyéni védőfelszerelés 10. Amennyiben jelen határozattal jóváhagyott hulladéktároló üzemeltetési szabályzatban meghatározott feltételekben, avagy adatokban változás következik be, azt annak bekövetkezését követő 15 napon belül a Hatóság felé be kell jelenteni. 1.6. A komposztáló telepen folytatott tevékenységre vonatkozó előírások: 1. A kialakított prizmákat jól láthatóan, beazonosítható módon, táblákkal kell ellátni. 2. Az Ügyfélnek a komposztáló telepen tárolt biológiailag lebomló hulladékról, valamint a komposztáló telepen előállított komposztról a telephelyen, naprakész módon üzemnaplót kell vezetnie a következő tartalommal: a. a komposztáló telepen tárolt biológiailag lebomló hulladék (hulladéktípus szerint), valamint az elszállított komposzt mennyisége, összetétele; b. a biológiailag lebomló hulladékot a komposztáló telep üzemeltetője részére átadó természetes személy, gazdasági társaság hulladékbirtokos neve, címe, székhelye; c. a komposztot a komposztáló telep üzemeltetőjétől átvevő neve, címe, székhelye; d. a telepi komposztáláshoz használt technológiai berendezések, eszközök napi, havi és éves üzemideje, az alkalmazott kezelési technológia és kezelési műveletek; e. a komposztálásra vonatkozó adatok, így különösen a felhasznált alapanyagok köre, a komposztálás ideje, hőmérséklete, a forgatási gyakoriság száma, tekintettel a kezelési technológiára; f. az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli események (így különösen betörés, lopás, baleset, üzemzavar, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok oka, ideje és időtartama, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedések); g. a végrehajtott karbantartások (javítások) ideje és időtartama; valamint h. a hatósági ellenőrzések megállapításai és az ezek hatására tett intézkedések. 3. A biológiai kezelés és a komposztálás mérvadó jellemzőit (így különösen a hőmérsékletet és a tartózkodási időt) a higiénizációs fázisban naponta fel kell jegyezni. A rögzített adatokat 5 éven keresztül meg kell őrizni, és azokat a környezetvédelmi hatóság kérésére annak rendelkezésére kell bocsátani. 4. A mezőgazdasági elhelyezés esetén a nyilvántartásban rögzíteni kell a talajvédelmi hatóság engedélyének, valamint a komposzt vizsgálati jegyzőkönyvének számát, illetve a nem megfelelő, előírástól eltérő minőségű, hulladékkezelésre átadott komposzt mennyiségének, további kezelésének dokumentálását. 5. Amennyiben jelen határozattal jóváhagyott komposztáló telep üzemeltetési szabályzatban meghatározott feltételekben, avagy adatokban változás következik be, azt annak bekövetkezését követő 15 napon belül a Hatóság felé be kell jelenteni.

23

1.6. A válogatóműben folytatott tevékenységre vonatkozó előírások: 1. A válogatócsarnokban más hulladékgazdálkodási tevékenység csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. 2. A konténermozgatási-és tárolási területet, a közlekedési útvonalakat a tehergépkocsik forgalmára méretezett egységes, egybefüggő, szilárd útburkolattal kell ellátni. 3. A válogatócsarnokhoz tartozó bálatároló színben az egyidejűleg gyűjthető hulladék mennyisége nem haladhatja meg a létesítmény összes befogadó kapacitását, az 1200 tonnát. 4. A válogatócsarnok működtetését közvetlenül irányító vezetőnek környezetvédelmi szakirányú középfokú vagy felsőfokú végzettséggel, vagy a környezetvédelmi megbízotti foglalkoztatását igazoló dokumentummal kell rendelkeznie. 5. Az Ügyfél a tárolt hulladékról, valamint a válogatómű üzemelése során keletkezett hulladékokról naprakész módon üzemnaplót köteles vezetni. 6. Az üzemnaplót a következő tartalommal kell vezetni: a. A válogatóműben előkezelt és tárolt hulladék mennyisége, összetétele (hulladéktípus, -fajta és -jelleg szerint); b. a válogatómű kezelési technológiája; c. az előkezelésre átvett hulladék átvételének és a válogatóműből történő elszállításának időpontja d. a hulladékot a válogatómű részére átadó gazdálkodó szervezet neve, címe, székhelye (ha a hulladék átadója gazdálkodó szervezet) e. annak adatai, akinek részére a válogatómű üzemeltetője az előkezelt hulladékot átadja (ha a hulladékot nem a válogatómű üzemeltetője előkezeli) f. az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli események (így különösen az üzemzavar, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok oka, ideje és időtartama, az azok megszüntetésére tett intézkedések, továbbá betörés, lopás, baleset) g. hatósági ellenőrzések megállapításai és az ezek hatására tett intézkedések 7. Amennyiben a hulladék a kezelési követelményeknek nem felel meg, az átvételt meg kell tagadni. 8. Amennyiben jelen határozattal jóváhagyott válogatómű üzemeltetési szabályzatban meghatározott feltételekben, avagy adatokban változás következik be, azt annak bekövetkezését követő 15 napon belül a Hatóság felé be kell jelenteni. 1.7. Az üzemi gyűjtőhelyeken folytatott tevékenységre vonatkozó előírások: 1. Az üzemi gyűjtőhelyen az üzemeltetési szabályzatban foglalt tevékenységen kívül más hulladékgazdálkodási tevékenység csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. 2. Az üzemi gyűjtőhelyen a hulladékhoz történő szabad és akadálymentes hozzáférést folyamatosan biztosítani kell. 3. Az üzemi gyűjtőhelyen gyűjthető hulladék mennyisége nem haladhatja meg a gyűjtőhely összes befogadó kapacitását (III. időszakban veszélyes hulladék esetén a 920 kg, nem veszélyes hulladék esetén pedig a 150 kg) 4. Az üzemi gyűjtőhelyen a hulladékok legfeljebb 1 évig gyűjthetők. 5. Az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladék fajtáját és típusát a tárolás helyén, megkülönböztető, jól látható, figyelemfelkeltő jelzés, felirat alkalmazásával egyértelműen és olvashatóan kell feltüntetni. 6. Az Ügyfél az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékokról, naprakész módon üzemnaplót köteles vezetni. 7. A gyűjtőhely üzemeltetése során alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítani kell, hogy a gyűjtés időtartama, továbbá a be és kiszállítások alatt a hulladék ne szennyezze a környezetet. 8. Az üzemi gyűjtőhelyen esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni.

24

9. Amennyiben jelen határozattal jóváhagyott üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatban meghatározott feltételekben, avagy adatokban változás következik be, azt annak bekövetkezését követő 15 napon belül a Hatóság felé be kell jelenteni. 10. A üzemi gyűjtőhely üzemeltetése során a következő műszaki felszereléseket a telephelyen folyamatosan biztosítani kell: a. kármentesítési anyagok b. tűzoltó készülékek c. kéziszerszámok d. egyéni védőfelszerelés 2. Tájékoztatási kötelezettségek 2.1. Értesítési kötelezettségek:  A tevékenység végzése során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést – ideértve a légszennyezést is –, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni. Rendkívüli légszennyezés esetén a berendezéseket le kell állítani és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról.  A lerakó szigetelését veszélyeztető havária esemény estén haladéktalanul el kell végezni a kárelhárítást, és a kárelhárítás egyidejű megkezdésével azt a Hatóságnak be kell jelenteni.  Az Ügyfél köteles: a) a rendkívüli esemény előfordulásakor, így különösen a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapot (üzemzavar, kibocsátási határérték-túllépés, nem engedélyezett kibocsátás) esetén – a szükséges intézkedések azonnali megtétele mellett – haladéktalanul értesíteni a Hatóságot, egyéb esetekben (tűz-, fertőzés-, járványveszély) az illetékes társhatóságokat (pl.: Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) b) a rendkívüli eseményeket dokumentálni. 2.2. Bejelentési kötelezettségek:  Az Ügyfél köteles a Hatóság felé 15 napon belül – egyidejűleg az engedély módosításának kérelmezésével – bejelenteni: a) az engedélyben meghatározott feltételek, technológia, avagy adatok jelentős és nem jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős és nem jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást b) a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 2.3. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek:  Az Ügyfél köteles adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését, megváltozását és megszűnését annak bekövetkezését követő 15 napon belül a Hatóság felé bejelenteni.  Az Ügyfél köteles technológiánként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott, általa kezelt hulladékról nyilvántartást vezetni, valamint a környezetvédelmi hatóság felé adatot szolgáltatni.  Az évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes vagy évente 2000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása esetén a tárgyévet követő március 1.-ig hulladék elszállítás bejelentő E-PRTR lapot is kell benyújtani.  A nyilvántartást, bizonylatot az engedélyes legalább 5 évig – veszélyes hulladék esetén 10 évig köteles megőrizni. A lerakással kapcsolatos nyilvántartás nem selejtezhető.

25











A telephelyi hulladékkezelési technológiákról sorszámozással ellátott – 10 évig nem selejtezhető – üzemnaplót kell vezetni a telephelyen, melynek tartalmazni kell: az alkalmazott kezelőgépek napi üzemidejét, gépkezelő aláírását,a kezelésre kerülő hulladékok azonosító kódját, mennyiségét, deponálási, majd további felhasználási helyét (további engedélyes hulladékkezelőnek történő átadás), időpontját, a kezelés során keletkezett hulladék mennyiségét és azonosító kódszámát, a felhasznált segédanyag megnevezését, mennyiségét, az előforduló üzemzavarok leírását, időpontját. Az Ügyfél a légszennyező forrásra vonatkozóan köteles elektronikus úton adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára. Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges elektronikus űrlapok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) publikus felületén (http://web.okir.hu/hu/adatszolgaltatas) korlátozás- és térítésmentesen hozzáférhetők. Az elektronikus űrlapokat általános nyomtatványkitöltő keretprogram (ÁNYK) segítségével lehet kitölteni. A kitöltött űrlapokat az ÁNYK elektronikus beküldési funkcióját használva ügyfélkapun keresztül kell megküldeni. Az Ügyfélnek a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a Hatóság részére be kell jelenteni (LAL adatlapon), és egyúttal kérni kell a levegőtisztaság-védelmi engedély módosítását. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést minden év március 31-ig, az erre rendszeresített elektronikus adatlap csomag (LM) beküldésével kell teljesíteni. Az éves jelentésben a mérési eredményeknek tükröződniük kell. Az éves adatszolgáltatás abban az esetben tekinthető teljesítettnek, ha erről az Ügyfél ügyfélkapun keresztül visszaigazolást kap.

2.4. A telephelyi tevékenység felhagyására vonatkozó információs kötelezettségek:  A hulladéklerakó ideiglenes vagy végleges bezárására irányuló döntést a hulladéklerakási tevékenység megszüntetését megelőző 30 nappal be kell jelenteni a Hatóságnak.  A hulladéklerakó üzemeltetésének felhagyását jóváhagyott rekultivációs és utógondozási terv alapján kell végezni. A lerakó elfogadott előzetes rekultivációs tervét a lerakás befejezését követően, a tényleges állapotnak, jogszabályi előírásoknak megfelelően aktualizálni és a Hatósággal engedélyeztetni kell. V. 1. A Hatóság a telephelyen működtetett hulladéktároló helyek üzemeltetési szabályzatát jóváhagyja az alábbiak szerint: A Ügyfél telephelyén átvett nem veszélyes hulladékok kezelésig történő tárolása hulladéktároló helyeken történik az alábbiak szerint: Az I.-II. számmal jelölt időszakban rendelkezésre álló tárolóterek:  50 m2 alapterületű üveghulladék tárolótér  195 m2 alapterületű papír-bálatároló tér I.  50 m2 alapterületű papír-bálatároló tér II. 2  kb. 180 m alapterületű műanyag-bálatároló tér 2  80 m alapterületű konténertároló tér  320 m2 alapterületű Új tárolótér I.  260 m2 alapterületű Új tárolótér II.  180 m2 alapterületű Új tárolótér III.

26

Az III. számmal jelölt időszakban a fenti tárolótereken túl az alábbi tárolóterek állnak rendelkezésre: 2  Inert hulladék kezelőtéren tárolásra 2 db egyenként 350 m -es inert hulladék tárolótér áll 2 rendelkezésre (I-II. tér). A kezelőtér 1500 m -esvízzáró betonburkolattal ellátott, az inert hulladékok tárolására, kezelésére szolgál. 2  Előkezelő téren belül zöldhulladék tárolótér és 2 db egyenként 500 m -es tárolótér (Átmeneti tárolótér 2 I.-II.) Az előkezelő tér 2000 m -es vízzáró betonburkolattal és csurgalékvíz elvezetéssel ellátott, a száraz frakciójú hulladék, illetve a nedves frakciójú hulladék előkezelésére szolgál. 2 2  Válogató és hulladéktároló csarnokban 150 m -es belső tárolótér és 500 m -es bálatároló. A csarnok 2 1500 m -es könnyűszerkezetes, vízzáró betonburkolattal ellátott, a száraz hulladékok kezelésére szolgál. A tárolóhelyeken egyeidejüleg tárolható hulladékok mennyisége a jelen határozat 5.1. pontjának I/3. és III/3. alpontjában a gyűjthető és előkezelhető hulladékok táblázata szerinti. Az I-II. időszakban is üzemeltetett tárolóterek kapacitása 1.350 tonna egyidejűleg tárolható hulladék (I/C fejezetben részletezve). A III. időszakban üzemeltetett tárolóterek tárolókapacitása:  A válogatócsarnokban kijelölt 150 m2-es térrészen egyidejűleg tárolható hulladékok mennyiséges összesen 120 tonna.  A bálatároló téren egyidejűleg tárolható hulladékok mennyiséges összesen 1200 tonna.  A nedves hulladék (200301) egyidejüleg tárolható mennyisége az előkezelő téren leválasztott „Átmeneti tárolótér II” területen 500 tonna.  Az inert hulladék tárolótéren kijelölt 2 db tárolótéren egyenként kb. 510 tonna mennyiségű hulladék tárolható (összesen 1020 tonna). Az összes egyidejű tárolókapacitás 4.190 tonna. Az Ügyfél az üzemeltetési szabályzatban foglaltak végrehajtására felelős személyt jelölt ki. 2. A Hatóság a telephelyen lévő válogatómű üzemeltetési szabályzatát jóváhagyja az alábbiak szerint: A válogatómű a II. pontban jelölt időszakban kerül kialakításra. A válogató és hulladéktároló csarnok 1.500 m2-es könnyűszerkezetes, vízzáró betonburkolattal ellátott csarnok, ahol a száraz hulladékok kezelése történik. A válogatómű kiszolgáló létesítményei: üzemviteli és szociális épület, hídmérleg, 350 m2 tárolótér (450 tonna), a válogatócsarnok részét képező 500 m2-es bálatároló szín (1200 tonna), kerékmosó, veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely, monitoring rendszer. A válogatóműben a száraz frakciójú hulladék kezelési rendszerénél megadott hulladékok kerülnek kezelésre, az ott megadott módon és a felsorolt berendezések és kiszolgáló személyzet segítségével. Az Ügyfél az üzemeltetési szabályzatban foglaltak végrehajtására felelős személyt jelölt ki. 3. A Hatóság a telephelyen lévő komposztáló telep üzemeltetési szabályzatát jóváhagyja az alábbiak szerint: A hasznosítás céljából átvett nem veszélyes hulladékok előzetes aprítása, homogenizálása, rostálása (nem megfelelő alkotók kiválasztása) az előkezelő téren kijelölt zöldhulladék tárolótéren történik. A hulladék komposztálása a 4000 m2 nagyságú biológiai kezelőtér arra kijelölt területén, 1 prizmában történik. A 3 kezelőtér vízzáró betonburkolattal és csurgalékvíz elvezetéssel ellátott, a csurgalékvíz az 1.250 m –es új csurgalákvízgyűjtő medencébe kerül elvezetésre. A biológiai kezelőtéren kezelik a kétkukás rendszerből származó nedves frakciójú hulladékot is.

27

A komposztáló telep az illetéktelenek behatolását megakadályozó módon körül van kerítve és zárható kapuval van felszerelve. A komposztáló telep üzemeltetője a komposztáló telepen tárolt biológiailag lebomló hulladékról, valamint a komposztáló telepen előállított komposztról a telephelyen, naprakész módon üzemnaplót vezet. Az Ügyfél az üzemeltetési szabályzatban foglaltak végrehajtására felelős személyt jelölt ki. A komposztáló telep működtetését közvetlenül irányító vezető környezetvédelmi szakirányú felsőfokú végzettséggel és a környezetvédelmi megbízotti foglalkoztatását igazoló dokumentummal rendelkezik. A komposztáló telepen végzett tevékenységek gyakorlása során esetlegesen bekövetkező, a környezetet veszélyeztető üzemzavar vagy baleset következményeinek csökkentésére és elhárítására vonatkozó havária-tervet elkészítették. 4. A Hatóság a telephelyen kialakított üzemi gyűjtőhelyek üzemeltetési szabályzatát jóváhagyja az alábbiak szerint: A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely: a fejlesztések a II. számmal jelölt időszakban kerül kialakításra. Zárt tetővel ellátott gyűjtőhely 3,5 x 4,0 m, 2,2 m magassággal. A gyűjtőhelyen zárható fém- és műanyag hordók, saválló műanyagládák állnak rendelkezésre. Nem veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyek: a gyűjtőhelyek a tárolóhelyek üzemeltetési szabályzatának jóváhagyásában felsorolt terekből, épületekből leválasztásra kerülő területek, ahol a telephelyi tevékenységből keletkező hulladékok, illetve a hulladékkezelési tevékenységből keletkező másodlagos hulladékok elkülönített gyűjtése is megoldható. A veszélyes és nem veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyeken gyűjthető hulladékok azonosító kódja, megnevezése, gyűjtési módja és az egy időben maximálisan gyűjthető mennyisége: Azonosító kód

13 02 05* 15 01 10* 15 01 11*

15 02 02*

16 01 07* 16 06 01* Összesen: 16 02 14 20 01 39 Összesen:

Hulladék megnevezés

Veszélyes hulladékok ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtóműés kenőolaj veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat olajszűrő ólomakkumulátorok Nem veszélyes hulladékok kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 13-ig terjedő hulladéktípusoktól műanyagok

28

Max. egy időben gyűjthető mennyiség (kg)

600 50

50

120 20 80 920

100 50 150

A száraz frakciójú hulladék kezeléséből kikerülő hasznosításra szánt 191210 éghető hulladék (pl. keverékből készített tüzelőanyag) a biológiai kezelőtér melletti 350 m2-es téren (éghető frakció gyűjtő tere) kerül gyűjtésre, melynek gyűjtőkapacitása: 450 tonna. Az Ügyfél az üzemeltetési szabályzatban foglaltak végrehajtására felelős személyt jelölt ki. VI. A Hatóság fentiekkel egyidejűleg jóváhagyja a hulladéklerakó üzemeltetési tervét. VII. A Hatóság az alábbiak szerint jóváhagyja az I/a, I/A és I/B ütemekre vonatkozó előzetes rekultívációs terveket: Amennyiben az Ügyfél kívánja végezni az I/a ütem rekultivációját, a rekultivációs tervet és teljes körű felülvizsgálatot úgy kell benyújtani, hogy – az Oroszlány Város Önkormányzata részére kiadott rekultivációs engedélyre tekintettel – az Önkormányzat nyilatkozatát csatolják. Nyilatkozni kell a meglévő 829-5/2011. és 2375-6/2010. számú határozatokkal módosított H-11228-8/2007. határozattal, az abban foglaltakkal és az I/a ütem rekultivációjával és az I/b ütem utógondozásával kapcsolatban. VIII. A Hatóság fentiekkel egyidejűleg jóváhagyja a telephely üzemi kárelhárítási tervét. IX. A Hatóság az Ügyfél fenti telephelyén történő - az alábbi táblázatba sorolt – hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására (D5) vonatkozó kérelmét - a III. időszakra - vonatkozóan elutasítja: Azonosító kód

Hulladék megnevezése

17 01 07

beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06tól X.

Az eljárásban belföldi jogsegély keretében megkeresett Oroszlány Város Jegyzője 14-IG/30-2/2016. számon az alábbi állásfoglalást adta: „Oroszlány Város Jegyzőjének elsőfokú helyi környezet- és természetvédelmi, valamint építésügyi hatósági jogkörében eljárva és felhatalmazása alapján, a VERTIKÁL Közszolgáltató Nonprofit Zrt. (székhelye: 8154 Polgárdi, Bocskai u. 39.) által kérelmezett oroszlányi nem veszélyes kommunális szilárd hulladéklerakó (Oroszlány 0204/21, 0204/22 és 0204/25 helyrajzi számú területek) egységes környezethasználati engedélye ügyében hatóságunkhoz intézett fenti hivatkozási számú megkeresésére belföldi jogsegély keretében az alábbiakat nyilatkozom: Megállapítom, hogy a tervezett tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel összhangban van. Jelen adatszolgáltatásomat belföldi jogsegély keretében, az építésügyi és az

29

építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-ában, és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (6b) bekezdésében megállapított jogkörrel és kijelölt illetékességgel, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. §-a, valamint Oroszlány Város Önkormányzatának a helyi építési szabályzatról szóló 20/2006. (X. 11.) Ör. rendelete alapján adtam ki. Kiadmányozási jogot a küldemények szignálásáról, a polgármesteri és a jegyzői kiadmányozási jogok gyakorlásának átruházásáról szóló 1/2015. számú Polgármesteri és Jegyzői Együttes Utasítás alapján gyakoroltam.” XI. 1. Az eljárásban közreműködő szakhatóság az alábbi állásfoglalásokat adta: 1.1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint területi vízügyi hatóság 35800/2700-1/2016. ált számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) a Vertikál Ksz. Zrt. (8154 Polgárdi, Bocskai u. 39.) részére az Oroszlány, 0204/21, 0204/22, 0204/25 hrsz.-ú ingatlanokon hulladéklerakó telep egységes környezethasználati engedélyének kiadásához az alábbi feltételekkel hozzájárul: 1. A hulladéklerakó telepen üzemelő, négy darab talajvíz figyelő kutat továbbra is üzemeltetni kell. A mintavételeket és a vizsgálatokat valamennyi kútban félévenként kell végrehajtani, a vizsgálatokat az alábbi komponensek meghatározására kell elvégezni: 1. vízhőmérséklet, pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, összes keménység, 2.

szulfát, foszfát, ammónium, nitrit, nitrát, klorid, fluorid, összes Cr, Cr(VI), Ni, Cu, Zn, As, Mo, Cd, Ba, Hg, Pb,

3. TPH. Évente egy alkalommal el kell végezni a vett vízminták toxicitásának vizsgálatát.

2. 3. A vizsgálati eredményeket és a vizsgálati jegyzőkönyvek másolatát minden tárgyévet követő év április 30. napjáig meg kell küldeni az Igazgatóság részére.

4. A mintavételeket és a vizsgálatokat csak arra akkreditált szervezet végezheti el a vonatkozó szabványok figyelembevételével.

5. A monitoring rendszer üzemeltetését a lerakó bezárását követően is üzemeltetni kell. 6. A felhasznált vízmennyiséget, a keletkező és elszállított kommunális szennyvizek, a keletkezett szennyezett csapadék-és csurgalékvizek mennyiségét, a depóniára kilocsolt szennyezett csapadékés csurgalékvizek és az elszállított, szennyezett csapadék-és csurgalékvizek mennyiségét elkülönítetten mérni, az eredményeket dokumentálni kell. A mennyiségi adatokat és az éves vízforgalmi diagrammot a tárgyévet követő év április 30. napjáig meg kell küldeni az Igazgatóság részére. 7. A szennyezett csapadék-és csurgalékvizek elszállítása előtt el kell végezni a vizek minőségvizsgálatát a lehetséges szennyező komponensek figyelembevételével, és be kell szerezni a szennyezett csapadék-és csurgalékvizek befogadó nyilatkozatát is. A befogadónyilatkozatot és az elszállításra vonatkozó dokumentumok másolatát csatolni kell a benyújtandó éves jelentéshez. 8. A szennyezett vizek elszikkasztása tilos. 9. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni - a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett - az Igazgatóságnak. 10. A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a vonatkozó jogszabályban megadott „B”

30

szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. 11. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. 12. A csurgalékvíz gyűjtő medence csak szigetelt kialakítású lehet. 13. Be kell nyújtani az Igazgatóság részére a 6376-6/2002 számú határozattal kiadott és a 8769-4/2012 számú határozattal módosított vízjogi üzemeltetési engedély névátírási kérelmét 2016. június 15.ig. 14. Be kell nyújtani az Igazgatóság részére a 8134-12/2012.számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedély névátírási kérelmét 2016. június 15.-ig. Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” 1.2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint területi vízügyi hatóság 35800/2700-2/2016. ált számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Hatóság) a 35800/27001/20ló.ált. számú szakhatósági állásfoglalását (a továbbiakban: állásfoglalás) módosítja az alábbiak szerint: Az állásfoglalás Rendelkező része törlésre kerül, helyébe a következő lép: „Az illetékes Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr; Árpád u. 28-32.), a Vertikál Ksz* Zrt (8154 Polgáréi, Bocskai ii. 39.) kérelmére az Oroszlány, 0204/21, 0204/22, 0204/25 hrsz.-ú ingatlanokon hulladéklerakó telep egységes környezethasználati engedély kiadására, valamint az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyáséira irányidó hatósági eljárásban megküldött szakhatósági megkeresésre az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: Az üzemi vízminőségi kárelhárítási tervet elfogadom. A környezethasználati engedély kiadásához feltételekkel hozzájárulok. Előírások. feltételek; 1. A hulladéklerakó telepen üzemelő, négy darab talajvíz figyelő kutat továbbra is üzemeltetni kell A mintavételeket és a vizsgálatokat valamennyi kútban félévenként kell végrehajtani, a vizsgálatokat az alábbi komponensek meghatározására kell elvégezni: 2. vízhőmérséklet, pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, összes keménység, szulfát, foszfát, ammónium, nitrit, nitrát, klorid, fluorid, 3. összes O; Cr(VI), Ni, Cu, Zn, As, Mo, Cd, Bei, Hg, Pb, 4. TPH. 5. Évente egy alkalommal el kell végezni a vett vízmintáik toxicitásának vizsgálatát. 6. A vizsgálati eredményeket és a vizsgálati jegyzőkönyvek másolatát minden tárgyévet követő év április 30. napjáig meg kell küldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság részére. 7. A mintavételeket és a vizsgálatokat csak arra akkreditált szervezet végezheti el a vonatkozó szabványok figyelembevételével. 8. A monitoring rendszer üzemeltetését a lerakó bezárását követően is üzemeltetni kell. 9. A felhasznált vízmennyiséget, a keletkező és elszállított kommunális szennyvizek, a keletkezett szennyezett csapadék-és csurgalékvizek mennyiségét, a depóniára kilocsolt szennyezett csapadékés csurgalékvizek és az elszállított, szennyezett csapadék-és csurgalékvizek mennyiségét elkülönítetten mérni, az eredményeket dokumentálni kell. A mennyiségi adatokat és az éves vízforgalmi diagrammot a tárgyévet követő év április 30. napjáig meg kell küldeni az Igazgatóság részére. 10. A szennyezett csapadék-és csurgalékvizek elszállítása előtt el kell végezni a vizek minőségvizsgálatát a lehetséges szennyező komponensek figyelembevételével, és be kell szerezni a szennyezett csapadék-és csurgalékvizek befogadó nyilatkozatát is. A befogadónyilatkozatot és az

31

elszállításra vonatkozó dokumentumok másolatát csatolni kell a benyújtandó éves jelentéshez. 11. A szennyezett vizek elszikkasztása tilos. 12. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni - a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett - a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazga lóságnak. 13. A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a vonatkozó jogszabályban megadott „B” szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. 14. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. 15. A csurgalékvíz gyűjtő medence csak szigetelt kialakítású lehet. 16. Be kell nyújtani a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére a 63766/2002 számú határozattal kiadott és a 8769-4/2012 számú határozattal módosított vízjogi üzemeltetési engedély névátírási kérelmét. 17. Be kell nyújtani a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére a 813412/2012. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedély név átírási kérelmét. 18. Az üzemi kárelhárítási terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányéit pedig a terv által érintett üzemegységnél, telephelyen kell tartani. 19. Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról — ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat — a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia. 20. Az üzemi kárelhárítási tervet a terv készítésére kötelezettnek—a változások átvezetésétől függetlenül — ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szerezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia. 21. A változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályt, valamint a. Győr- MosonSopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot tájékoztatni kell. 22. Az engedélyes az esetleges káresemény bekövetkezte esetén a kárelhárításban az illetékes vízügyi igazgatóséig szakmai ircinyítcisa mellett-a ten’benfoglaltak szerint—köteles közreműködni. 23. Az üzemi kárelhárítási tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartáséiról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról gondoskodni. A szakhatósági állásfoglalás jelen módosítással nem érintett részei változatlanul érvényben maradnak. Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” 2. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 2.1. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a KE/067/003494/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „A tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel.”.” 2.2. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya a KEF/TAL/272-3/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta:

32

„A Komárom-Esztergom Megyei Kormány hivatal, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) fenti számú megkereséséhez mellékelt H-16/2012. munkaszámú 2015. május-június keltezésű Oroszlányi Környezetgazdálkodási Nonprofit Zrt. Oroszlány 0204/21, 0204/22, 0204/25 hrsz. alatti ingatlanon lévő nem veszélyes hulladéklerakó Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata című tervdokumentációban foglaltak alapján megállapította, hogy az egységes környezethasználati engedély az alábbi talajvédelmi előírások megtartása mellett kiadható: A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a környező termőföldek minőségében kárt nem okozzon, illetve ott a taljvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. Burkolt felületekről, valamint az épületek tetejéről lefolyó csapadékvíz termőföldön nem szikkasztható el. A termőföld minőségét veszélyeztető eseményt a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni.” 2.3. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Osztálya a KE-06/D/EP/684-2/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „A tevékenység által érintett ingatlanokon (Oroszlány 0204/21, 0204/22, 0204/25 hrsz.) a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által kezelt közhiteles hatósági nyilvántartás jelenlegi adatai alapján nem ismert azonosított régészeti lelőhely, vagy védendő műemléki érték. A tervezett ipari tevékenység ennél fogva örökségvédelmi szempontból nem kifogásolható.” 2.4. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Földhivatali Osztálya az alábbi szakvéleményt adta: „Az Oroszlány, 0204/21, 0204/22, 0204/25 hrsz-ú ingatlanok kivett művelési ágúak, nem minősülnek termőföldnek. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 1. § .(1) bekezdése szerint a törvény hatálya kiterjed termőföldre, valamint – ha e törvény így rendelkezik a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra. Az Oroszlány 0204/21. 0204/22, 0204/25 hrsz.-ú ingatlanok estében hatásköröm hiányát állapítom meg.” 2.5. A Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya PE/V/614-2/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „A Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya (a továbbiakban: Bányafelügyelet) a tárgyban indított eljárás során bányafelügyeleti szakkérdésben a következő szakvéleményt adja: A Bányafelügyelet a tárgyi létesítmény egységes környezethasználati engedélyének kiadásához hozzájárul..” XII. 1. A környezetvédelmi hatóság a jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül, továbbá környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően a) korlátozhatja, b) felfüggesztheti, c) megtilthatja. 2. Amennyiben a környezethasználó az 1. pontban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt az eltelt

33

időtartamra a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer-százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi. 3. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő – továbbá adott esetben más környezetvédelmi – bírság megfizetésére (is), valamint intézkedési terv készítésére kötelezi. XIII. Jelen egységes környezethasználati engedély és egyben környezetvédelmi működési engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve 2026. szeptember 1. napjáig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát az Ügyfélnek teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni a Hatóságnál 2021. március 1. napjáig. XIV. A Hatóság az ÖKO Zrt. részére a 10571-8/2014. számú határozattal kiadott a 4937-9/2015. számú határozattal módosított nem veszélyes hulladék gyűjtésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyt, a 2504-8/2015. számú határozattal kiadott nem veszélyes hulladék előkezelésére vonatkozó engedélyt és a 7863-4/2015. számú határozattal jóváhagyott hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzatát visszavonja. XV. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 750.000,- Ft, (azaz hétszázötvenezer forint) összeget a Hatóság részére, mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél. XVI. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét – hirdetményi közlés esetén annak kifüggesztésétől számított 15. napot – követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 375.000,- Ft, (azaz háromszázhetvenöt-ezer forint) – természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint) –, melyet a kincstári számlára kell átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló bizonylat másolatát a fellebbezési kérelemhez mellékelni kell. INDOKOLÁS Az Oroszlányi Környezetgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 2840 Oroszlány, Táncsics M. u. 59. KÜJ: 100262696, a továbbiakban: ÖKO Zrt.) – a Junglas Nigra Mérnöki Iroda Kft. (székhely: 8000 Székesfehérvár, Taliga dűlő 4., a továbbiakban: Kft.) által benyújtott teljeskörű felülvizsgálati dokumentáció alapján – az Oroszlány 0204/21, 0204/22 és 0204/25 hrsz. alatti ingatlanokon lévő hulladéklerakó üzemeltetésére a 1002-12/2010. sz. jogerős határozattal kiadott és a 944-3/2014., valamint a

34

944-1/2014. sz. jogerős határozatokkal módosított, egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedély felülvizsgálata iránti kérelmet terjesztett elő a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság). A kérelem és mellékleteinek vizsgálata nyomán a Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által folytatatott tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 2. sz. mellékletének 5.3. és 5.4. pontja szerint történik, mely egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenység. A Hatóság megállapította, hogy a hulladékgazdálkodási technológia felülvizsgálata érdekében a szükséges dokumentációk a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 75. § (1) bekezdésében; a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 7. § (1) bekezdésében és 2. sz. mellékletében, továbbá a Khvr. 20/A. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kerültek benyújtásra. – A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja, valamint Kvt. 98. § (1) bekezdése alapján a Hatóság 12651-1/2015. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek; az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a Hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül nem érkezett. Fenti kérelemnek a Khvr. 8. sz. melléklete, továbbá a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.), a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 9. § (1) bekezdése, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVm rendelet), valamint, az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hlr.) 13. §-a, 18. §-a, és 2. sz. melléklete, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 25. §-a, a zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zvr.) szerinti jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatai nyomán – a Ket. 37. § (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján – többszöri hiánypótlási felhívásra került sor, melyeknek az Ügyfél megfelelően eleget tett. Az Ügyfél igazoltan megfizetett 750.000,- Ft, (azaz hétszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 4. főszáma alapján. A Hatóság eljárása során az alábbi környezeti igénybevételeket állapította meg a folytatni kívánt hulladékgazdálkodási tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben: 1. Hulladékgazdálkodási szempontból: A telephelyen tervezett új lerakó terek (1/A és 1/B ütemek) kialakítására és üzemelésére már az 100212/2010. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt módosító 944-1/2014. számú határozat is engedélyt adott, azonban az új lerakótér még nem került kialakításra. A többször módosított dokumentáció alapján megállapítható, hogy a II.-III. szakaszban

35

zajlódó telepítési, kivitelezési munkák során zöldhulladékok és csekély mennyiségű építési-bontási hulladékok keletkezhetnek, melyet arra engedéllyel rendelkezőnek adnak át tovább kezelésre. A kitermelt talaj nem hulladék, tekintve hogy azt helyben a lerakó üzemelése alatt felhasználják (takarás). A telephelyen a dolgozók ellátásából keletkező nem veszélyes hulladékot gyűjtés után a hulladéklerakón ártalmatlanítják. A telephelyi munkagépek javítása során, vagy a telephelyi hulladékválogatási tevékenység során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékot az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtik az engedélyes hasznosítónak történő továbbadásig. Az ellátási terület kommunális eredetű hulladékainak kezelésére épülő hulladékválogató- és kezelőmű működésének következtében a korábban lerakásra kerülő kommunális eredetű hulladék mennyiségének erőteljesen csökkent, így a rendelkezésre álló kapacitás figyelembevételével, a fenti előírásokkal a lerakó további üzemeltetésének környezetvédelmi szempontból akadálya nincs. A tervezett tevékenység a megfogalmazott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelmény rendszerének megfelel, a környezett védett elemeit nem károsítja. A felülvizsgálati dokumentáció tartalmazza a jelenleg üzemelő I/a ütem környezeti kockázati értékelését. Az I/a ütem 1998-1990-ben az akkor hatályos jogszabályok alapján 2 mm vastagságú HDPE fólia szigetelés beépítésével valósult meg. A jelenleg hatályos KvVM rendelet és a Hlr. 1. sz. mellékletének 1.3.1. pontjában foglaltak szerint a B3 alkategóriájú, vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetében 2,5 mm vastagságú műanyag lemez, geomembrán beépítése szükséges. A Hlr. 1.3.3. pontjában foglaltak szerint, .ha a hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata, a hulladéklerakó környezetvédelmi engedélykérelméhez benyújtott környezeti kockázatelemzés, valamint a lerakásra kerülő hulladék anyagának, összetételének, kioldódási tulajdonságainak alapján megállapítható, hogy a hulladéklerakó nem jelent potenciális veszélyt a földtani közegre, a felszín alatti vagy a felszíni vízre, a levegőre, a környezetvédelmi hatóság jogosult az 1.2. és 1.3. pontban foglalt követelmények mérséklésére. Az Ügyfél a felülvizsgálati dokumentációval együtt benyújtotta a Kft. EKV-4/2016. munkaszámon készített környezeti kockázatértékelését. A felülvizsgálati dokumentációban foglalt a hulladéklerakó környezeti hatásainak vizsgálata, valamint a kockázatértékelés alapján a 2,0 mm vastagságú geomembrán alkalmazása a vizsgált B3 alkategóriájú, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetében eltérő környezeti kockázatot nem jelent. A III. időszakban folytatott próbaüzem havi szintű jelentéseinek és adatszolgáltatásának teljesítésére azért van szükség, hogy a Hatóság folyamatosan nyomon tudja követni a technológiák sikerességét és ezáltal a próbaüzem lezártát követően a tevékenység további végzéséhez szükséges engedélyt mihamarabb megadhassa és ne kelljen a létesítmény működésének hosszabb időre leállnia. A telephely drótfonatos kerítéssel és riasztó rendszerrel védett, örző-védő szolgálat rendelkezésre áll. A telephely egyetlen bejárata a zárható kapun keresztül az Oroszlány, Pusztavám közötti üzemi út felöl nyílik. A hulladék ki és beléptetések elektronikus rendszerben rögzítésre kerülnek. A telephelyen térfigyelő rendszer üzemel. A gyűjtőhelyekhez és tárolóhelyekhez vezető közlekedési útvonal és a gyűjtőhelyek burkolata egységes, egybefüggő, vízzáró és szilárd burkolat, amely a gépi szállító eszközök számára használható és jól megközelíthető. A hulladékok hulladéktípusonként és fajtánként elkülönítetten épületben, vagy betonozott területen ömlesztve, bálázva, vagy fém konténerekben, tartályokban IBC konténerekben stb. kerülnek gyűjtésre. Az előzetes rekultivációs tervek mindegyik ütem esetében kétütemű lezárást terveznek. A tervek a KvVM rendelet 4. számú melléklet előírásainak megfelelően készültek. A tényleges rekultiváció megvalósításához

36

– az ütemek telítődésének közeledtével – szükséges teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat és rekultivációs terv benyújtása a Hatósághoz az engedélyezi eljárás lefolytatása céljából. Az Ügyfél felsőfokú környezetvédelmi végzettséggel rendelkező személyt foglalkoztat. A beadványhoz csatolt éves beszámoló alapján céltartalékkal rendelkezik, a bemutatott bankszámlakivonat szerint van lekötött pénzügyi forrása ami egy estlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására felszabadítható. A Groupama Garancia Biztosítónál a 921/841620982 számú biztosítási kötvénnyel rendelkezik amelynek része a környezetszennyezési felelősségbiztosítás. 2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A Hatóság hatáskörébe tartozó levegő terhelését okozó technológiai műveletek a következők:  hulladékkezelés folyamán alkalmazott gépek, járművek által kibocsátott égéstermékek légszennyező hatása (közlekedési levegőterhelés),  hulladékszállító gépjárművek ürítése, tömörítés, lerakó művelése (diffúz levegő terhelés). A vizsgált telephely Oroszlány várostól délre, külterületen helyezkedik el a 0204/21- 22 és 0204/25. hrsz. ingatlanokon a Vértes hegységben. A helyszín és környezete a település rendezési tervben külterületi besorolású, a hulladéklerakó területe „Kh” hulladékgazdálkodási célra fenntartott terület, a környezetben egyéb irányokban erdőterületek találhatók. A hulladéklerakó területe a mód. 4/2002.(X.7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján a 3. sz légszennyezettségi Komárom- Tatabánya- Esztergom nevű légszennyezettségi zónába tartozik, amely alapján a kén-dioxid E, szén-monoxid F, nitrogén-dioxid C, PM10 D, a benzol légszennyező anyag pedig az E kategóriába lett besorolva. A tevékenység során alkalmazott levegőterhelést okozó berendezések, illetve munkafolyamatok: kompaktor, dózer, bálázó, illetve különböző szállítójárművek. A tevékenységhez kapcsolódó szállításból a bekötő út mentés jelentkező immisszió növekedés csekély mértékű, a közlekedés okozta hatásterület nitrogén-dioxid tekintetében 10 m-es sávban jelentkezik. Az üzemelő hulladéklerakón 8 db gázgyűjtő kút kiépítése a levegővédelmi intézkedési tervben vállaltaknak megfelelően megtörtént. Az Ügyfél 2014. év végén a depónia gáz fáklyázó rendszert üzembe helyezte. A depóniagáz metántartalmának vizsgálata (Hydra Kft. mérése szerint 2014. évi átlag 18,8 tf%) alapján megállapításra kerül, hogy hasznosítása még nem gazdaságos, ezért jelenleg elfáklyázásra kerül. A benyújtott dokumentáció szerint a tervezett hulladéklerakó szagkibocsátó forrásainak (régi és új lerakó egyesített súlypontjától -EOV koordinátái: X:233265, Y: 592237 ) becsült szagvédelmi hatásterület nagysága a szagemissziós modellezéséből levezetett 165 m-es távolságban lehatárolható. A hatásterülettel érintett ingatlanok a következők: 0194, 0201/4, 0203, 0204/10, 0204/26, 0201/5, 0201/6, 0201/2, 0201/3, 0204/2, 0204/11, 0204/23, 0204/21, 0204/22, 0204/25 hrsz-ú ingatlanok. 3. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A vizsgált telephely Oroszlány várostól délre, külterületen helyezkedik el a 0204/21- 22 és 0204/25. hrsz. ingatlanokon a Vértes hegységben. A helyszín és környezete a település rendezési tervében külterületi besorolású, a hulladéklerakó területe „Kh” hulladékgazdálkodási célra fenntartott terület, a környezetben egyéb irányokban erdőterületek találhatók. A tevékenységsorán alkalmazott zajos berendezések, illetve munkafolyamatok: kompaktor, dózer, bálázó, illetve különböző szállítójárművek. A tevékenység során technológiai módosítás tervezett, aprító-törő berendezés kerül telepítésre. A zajvédelmi hatásterület a vonatkozó jogszabály szerint került lehatárolásra méréssel és számítással. Megállapítható, hogy a lehatárolt zajvédelmi hatásterületen belül zajtól védendő terület illetve épület nem található. A terület-felhasználási kategóriák Oroszlány Város módosított 20/2006. (X.11.) számú Önkormányzati rendelete szerinti

37

szabályozási terve szerint kerültek megállapításra. A telephely működésével kapcsolatos szállítási forgalomból eredő zajszint növekedés az igénybevett közutak mentén nem éri el a jogszabály szerinti 3 dB mértéket. A kiadandó engedélyben a zajkibocsátásra vonatkozó külön előírások megtétele nem indokolt. 4. Természet- és tájvédelmi szempontból: Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, azonban részei az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetének. A lerakó körüli terület része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUDI30001 kódszámú, ”Vértes” nevű különleges madárvédelmi,- illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 8. § (1) értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A Tvt. 9. § (1) szerint, a vadon élő szervezetek igénybevételével és terhelésével járó gazdasági, gazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni. A Tvt. 9. § (4) szerint növény- és állatföldrajzi szempontból új élő szervezet betelepítése akkor engedélyezhető, ha megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az őshonos fajok rovására nem módosítják károsan. A tevékenység fenti feltétellel védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. 5. A földtani közeg védelmének szempontjából: Az érintett területen kármentesítés nincs folyamatban. A tevékenység miatt normál üzemmenet esetén a földtani közeg szennyeződése nem következhet be, mivel a telephely nagyrészt betonozott, illetve szigetelt. A benyújtott dokumentáció alapján a felülvizsgált időszakban havária esemény nem történt, földtani közeg védelmi és kármentesítési szempontból az egységes környezethasználati engedély kiadható. A Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdése és 5. számú mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a hatóság e határozat XI. fejezetének 1.1 pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 8895/2016. számon megkereséssel fordult az Igazgatósághoz a Vertikál Ksz. Zrt. (8154 Polgárdi, Bocskai u. 39.) részére az Oroszlány, 0204/21, 0204/22, 0204/25 hrsz.-ú ingatlanokon hulladéklerakó telep egységes környezethasználati engedélyéhez szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadása iránt. Megkereséséhez csatolta a JUGLANS NIGRA MÉRNÖKI IRODA KFT. által készített EKV-16/2015/3. számú tervdokumentációt. Az Igazgatóság a csatolt dokumentumok alapján a következő megállapításokat teszi: A telep ivóvízigényét közműhálózatról biztosítják, a keletkezett kommunális szennyvizet egy 10 m3-es aknában gyűjtik elszállításig. A telep egy 2500 m3-es csurgalékvíz gyűjtő medencével bővül. A telep területén 4 db monitoring kút található, melyek rendelkeznek hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel, de az engedélyes nem a Vertikál Ksz. Zrt. (6376-6/2002 számú határozattal kiadott és a 8769-4/2012 számú határozattal módosított vízjogi üzemeltetési engedély). A telepen rendelkezik hatályos vízjogi üzemeltetési

38

engedéllyel a csapadékvíz elvezetésére vonatkozóan, azonban az engedélyes nem a Vertikál Ksz. Zrt. (Határozat száma: 8134-12/2012.). A telep vízbázis hidrogeológiai védőterületét nem érinti. A fentiek alapján az Igazgatóság megállapította, hogy a kérelemben bemutatott tevékenység nem okozza a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését, károsodását, megfelel az ivóvízbázis védelmére, illetőleg a parti sávra és a nagyvízi mederre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, nincsen hatása az árvíz-és jég levonulására, így az engedély kiadásához a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárul. Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésén és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. Az Igazgatóság a csapadékvizek szikkasztására vonatkozó előírást a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VIL21.) Korm. rendelet 10.§-a, valamint a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján írta elő. Az Igazgatóság a szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. §, illetve az 5. melléklete alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (6) bekezdésében előírt módon adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. § (9) bekezdése zárja ki, az Igazgatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Az Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi Hatóság módosított szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a hatóság e határozat XI. fejezetének 1.2. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 889-5/2016. számú levelében megkereste a Hatóságot szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A Hatóság kiadta a szakhatósági állásfoglalását 35800/2700-1/201 ő.ált. számon. Ezután a Hatóság részére a Győr-Moson- Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megküldte a tárgyi ügyre vonatkozó, EKV-16/2015/3. munkaszámú üzemi kárelhárítási tervet, ezért az állásfoglalásának módosítása mellett döntött. A Hatóság a végzését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. § alapján módosítja. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. § (9) bekezdése zárja ki, az Igazgatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A Hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg.” A szakkérdések vizsgálata az alábbi jogszabályhelyeken alapul: Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4.§ (1) bekezdése, a Kr. 28. §. (1) bekezdése és 5. sz. melléklet I. táblázat 3. pontja, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-a, a Ht., az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.

39

25.) Korm. rendelet, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet, a megyei kormányhivatalok, mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/201.5. (111. 30.) Korm, Rendelet 18.§ (1) bekezdése, a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015.(111.31.) MvM utasítás 24-27. §-ai-, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormány megbízottjának KEB/6/433-1/2016. számú ügyrendje, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. melléklete, ill. a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet. Jelen határozat IV. fejezetében emelt előírások – a Khvr. 17. § (2) bekezdésében és 9. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően – az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapulnak: A Ht. 4. §-a, 9. § (1) bekezdése, 10. § (3-4) bekezdése, 12. § (4) bekezdése, 15. § (5) bekezdés, 17. § (1) bekezdése, 31. § (2) bekezdése, 32. § (2) bekezdése, 58. § (3) bekezdése, 63. § (1) bekezdése, 65. § (4) bekezdése; továbbá a Hr. 9. § (2) bekezdés e) pontja; a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014 (XII. 11.) Korm. rendelet 3-13. §-a; a KvVM rendelet 8. §-a, 10. § és 11. § (1-2) bekezdései, a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet 3. § (6) bekezdése, a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V.18.) FVM Rendelet 3. § (1) és 2. sz. melléklete, az építési és bontási hulladék részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 6. §-a és a Hlr. 14-17. §, 18-21. § 22-24. § 27.-28. § alapulnak. A III. időszakban folytatott próbaüzem havi szintű jelentéseinek és adatszolgáltatásának teljesítésére azért van szükség, hogy a Hatóság folyamatosan nyomon tudja követni a technológiák sikerességét és ezáltal a próbaüzem lezártát követően a tevékenység további végzése engedélyezésre kerüljön és a létesítmény működésének hosszabb időre ne kelljen leállnia. A levegőtisztaság védelmi követelményeket az Lr. 25.§ (4) bekezdése, valamint a 6. sz. mellékletben foglaltak alapján állapította meg a Hatóság. A LAL változásjelentésre vonatkozó rendelkezések a Lr. 31.§ (4) bekezdésén alapulnak. Az elektronikus adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat a Lr. 32. § (1) bekezdése tartalmazza. A zajvédelmi változás bejelentésre vonatkozó kötelezettséget a Zvr. 11. § (1) bekezdése írja elő. A zajkibocsátási határérték kérelmet a Zvr. 10. § (1) bekezdés alapján kell benyújtani és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. § és 2. számú melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni. A természetvédelmi előírások a Ttv. 8. § (1) bekezdésén, 17. § (1) bekezdésén és 43. § (1) bekezdésén alapulnak. Az üzemi kárelhárítási tervet a Hatóság a környezetkárosítás megelőzéséről és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Kormány rendelet alapján hagyta jóvá. Fentiek nyomán a Hatóság megállapította, hogy az egységes környezethasználati engedély és egyben környezetvédelmi működési engedély felülvizsgálatára vonatkozó kérelem az Ügyfél által teljesített hiánypótlási felhívásokat követően részben megfelel a Ht., a Hr. 9. § (1) bekezdésében, továbbá a Khvr. 8. sz. mellékletében foglalt rendelkezéseknek; ezért a Hatóság – a Khvr. 20. § (11) bekezdésének és 11. sz. mellékletének megfelelően – a Kvt. 79. § (1) bekezdés a) pontja, 81. § (1) bekezdése, 66. § (1) bekezdés b-c) pontjai és 71. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a Khvr. 20/A. § (12) bekezdése a) pontja alapján jelen határozat I-VIII. fejezeti szerint egységes környezethasználati engedély és egyben környezetvédelmi működési kiadásáról döntött.

40

A Hatóság megállapította továbbá, hogy a közvetlenül termelőtől származó 17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól megnevezésű hulladéknak D5 kóddal történő ártalmatlanítását és R5 kóddal történő hasznosítást is 300 tonna/év mennyiségben kérelmezte az Ügyfél. Az R5 kóddal történő hasznosítás feltételei a kezelési technológia III. szakaszában rendelkezésre állnak, így ezen hulladék lerakással történő ártalmatlanítása (D5) a fejlesztések megvalósítását követően - a III. időszakban - nem felel meg az elérhető legjobb technika követelményeinek. A Ht. 6. § (1) bekezdése alapján: „Hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket.” A Ht. 79. § (6) bekezdése alapján: „A környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet elutasítja, illetve a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha a hulladékgazdálkodási tevékenység során alkalmazni tervezett művelet nem felel meg a jogszabályokban foglaltaknak, vagy az nem áll összhangban a 6. § (1) bekezdésében foglaltakkal.” Fenti hivatkozott jogszabályhelyek alapján a Hatóság azt is megállapította, hogy a 17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól megnevezésű hulladék ártalmatlanítására vonatkozó kérelem nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, ezért a Hatóság – a Khvr. 20/A § (12) bekezdése b) pontja, valamint a Ht. 79. § (6) bekezdése alapján jelen határozat IX. fejezete szerint a kérelem részbeni elutasításáról döntött. A jelen határozatban szereplő kezelési műveleteket a Ht. 3. sz. melléklete szerint felsorolt azonosító kód alapján határozta meg a Hatóság. A kezelhető hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2-3. sz. mellékletei szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg a Hatóság. A XII. fejezet 1. pontjában foglalt rendelkezések a Khvr. 26. § (1) és (5) bekezdésein, 2. pontjában foglalt rendelkezések ugyanezen jogszabályhely (3) és (5) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Khvr. 26. § (4) bekezdése állapítja meg. A (teljes körű környezetvédelmi) felülvizsgálati dokumentáció előterjesztésének határidejét a Khvr. 20/A. § (4)-(6) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével határozta meg a Hatóság. A Hatóság - a Khvr. 20. § (3) bekezdésnek megfelelően - jelen határozat XIV. fejezetében foglaltak szerint döntött, melynek értelmében a hivatkozott számú határozatok jelen határozat jogerőre emelkedésével hatályukat vesztik. Jelen határozat XV. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont de) alpontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 78. § (10) bekezdése és 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági

41

állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (5-7) bekezdései alapján határozta meg a Hatóság. A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2016. augusztus 15. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából

dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető

42