GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:

8553-19/2016.

Tárgy:

Ügyintéző:

dr. Tatár Beatrix Margit Bartókné Hajnali Beáta Nagyné Bakonyi Ildikó Sovánné nagy Gréte Dr. Giczi Edina Neuberger Orsolya Pandur László (96) 524-000

Mellékletek:

Dunaalmás, Csikli Kft., „Dunaalmás I.- kavics” védnevű bánya környezetvédelmi engedély módosítása -

Hiv. szám:

-

Telefon:

H AT ÁRO Z AT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Csikli Kft. (6500 Baja, Molnár u. 11., KSH száma:13409746-7734-11303, KÜJ: 102509874; a továbbiakban: Ügyfél) részére a „Dunaalmás I.- kavics” védnevű bányateleken (KTJ: 101149287) folytatott tevékenység végzésére a 10939-8/2015. számú határozattal módosított 941-1/2014. vonatkozó számú határozattal kiadott környezetvédelmi engedélyt (a továbbiakban: engedély) – hivatalból – módosítja az alábbiak szerint: II. 1. Az engedély rendelkező rész I. fejezet első mondatában az ingatlanok és a terület meghatározására vonatkozó mondatrész az alábbiakra módosul: Dunaalmás 0704/34, 0709/2, 0709/9, 0709/10, 0712/2, 0713/12 hrsz.-ú ingatlanokon lévő 15 ha 5911 2 m területű Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031 E-mail: [email protected] - Honlap: www.kormanyhivatal.hu

2. Az engedély rendelkező rész II. fejezet az alábbiakra módosul: 2.1. A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Jogosult: Csikli Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Székhely címe: 6500 Baja, Molnár utca 11. KÜJ: 102509874 Telephely neve: Dunaalmás I.- kavics Helyrajzi száma: Dunaalmás 0704/34, 0709/2, 0709/9, 0709/10, 0712/2, 0713/12 hrsz. KTJ: 101149287 3 Tervezett kapacitás: 150 000 m /év Fő tevékenység: TEÁOR 0812 Kavics-, homok-, agyagbányászat Kitermelés módja: külfejtés A tevékenység letakarítás, jövesztés, tájrendezés munkafolyamatokból áll, kapcsolódik hozzá a humuszos talaj és a meddő deponálása, valamint a szállítás. 2.2. A bányatelek műszaki adatai: A bővítményterület műszaki adatai: Pont jele

EOV Y (m)

EOV X (m)

A

594446,95

265242,99

B

594422,76

265236,47

C

594442,64

265136,06

D

594431,12

265117,28

E

594300,73

265080,54

F

594246,39

265355,22

G

594323,64

265383,43

H

594350,70

265340,38

I

594421,90

265365,48

Pont jele

EOV Y (m)

EOV X (m)

1.

594431,12

265117,28

2.

594300,73

265080,54

3.

594246,39

265355,22

4.

594323,64

265383,43

5.

594425,77

265435,21

6.

594485,22

265484,72

7.

594609,34

265527,44

8.

594732,61

265550,19

9.

594810,88

265557,24

10.

594909,30

265508,42

11.

594946,92

265377,68

12.

594446,95

265242,99

13.

594422,76

265236,47

14.

594442,64

265136,06

A módosult bányatelek műszaki adatai:

2

2

A módosult bányatelek területe: A módosult bányatelek fedőlapja: A módosult bányatelek alaplapja: A módosult bányatelek által fedett ingatlan:

15 ha 5911 m 110,9 mBf 95,2 mBf Dunaalmás, 0704/34, 0709/2, 0709/10, 0712/2, 0713/12 hrsz.

0709/9,

3. Az engedély rendelkező rész III. fejezete („Hatósági előírások”) helyébe az alábbiak lépnek: Környezetvédelmi előírások 1. Természetvédelmi és tájvédelmi előírások: 1.1. Amennyiben a partfalakban telepesen fészkelő védett, fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31. – március 15. közötti időszakban szabad folytatni. 1.2. A Natura 2000 területen található fák és cserjék kivágását fészkelési időn kívülre kell tervezni. Amennyiben a bányakialakítási munkálatok ezt nem teszik lehetővé, úgy a területen található fás szárú növényzet eltávolítása előtt meg kell győződni róla, hogy azok nem képezik védett élő szervezetek élőhelyét. 1.3. A tevékenység felhagyása után a területet helyre kell állítani. 1.4. Növénytelepítésre tilos invazív növényfajok szaporítóképleteit alkalmazni. 2. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 2.1. Erős szél esetén az intenzív porképződéssel járó munkafolyamatokat szüneteltetni kell, száraz időszakban pedig a depónia területet és a szállítási útvonalat a porképződés megakadályozása érdekében locsolni szükséges. 2.2. Burkolatlan útfelület igénybevétele esetén a szállító járművek sebességét úgy kell megválasztani, hogy a porképződés minimális legyen. 2.3. A munkagépek és szállító járművek műszaki állapotának teljesíteni kell a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM, valamint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendeletben előírt követelményeket. 2.4. A légszennyezés megelőzését szolgáló intézkedéseket és a fennálló meteorológiai paramétereket üzemnaplóban kell rögzíteni. 2.5. A rendkívüli légszennyezést a környezetvédelmi hatóságnak a szennyezés bekövetkeztésekor azonnal be kell jelenteni, a munkavégzést azonnal le kell állítani, és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. 3. Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 3.1. Amennyiben a bánya működése során a telephely üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a zajforrások, tevékenység hatásterülete érint védendő területet vagy épületet, és így az engedélyezés során megállapított feltételek a tevékenység folyatatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a Hatósághoz. 4. Hulladékgazdálkodási előírások: 4.1. A havária során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a vonatkozó 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásai alapján a veszélyes hulladékot, a többi hulladéktól elkülönülten a környezet szennyezését kizáró módon zárt edényzetbe kell összegyűjteni és azok kezelésére jogosultsággal rendelkezőnek kell átadni. 3

4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

A bánya területén meg kell akadályozni mindennemű hulladék lerakását, ha mégis illegális hulladéklerakás történik, úgy a lerakott hulladék további kezeléséről gondoskodni kell. A keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát - a kárelhárítás egyidejű megkezdésével - a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A hulladékokra vonatkozó nyilvántartásba vételi, nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettségeket külön jogszabály szerint teljesíteni kell.

5. Egyéb előírások: 5.1. A munkagépekből olajelfolyás nem történhet. 5.2. Karbantartás a munkaterületen nem végezhető. 5.3. I. fokú árvizi előrejelzés esetén a munkagépeket a területről el kell szállítani. 5.4. A tevékenység során fellépő rendkívüli esemény (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. Olajfelszívató anyagokat készenlétben kell tartani. A haváriát - a kárenyhítési munkák azonnali megkezdése mellett - a környezetvédelmi hatóságnak haladéktalanul jelenteni kell.

III. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/4582-1/2016.ált számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a 85534/2016. számú megkeresése alapján a Csikli Kft. (6500 Baja, Molnár u. 11.) részére, a „Dunaalmás I. kavics” védnevű bánya környezetvédelmi engedély módosításához az alábbi feltételekkel hozzájárulok 1. A bányászati tevékenység során a felszíni és felszín alatti víz, valamint a bányató káros szennyeződéssel nem veszélyeztethető. 2. A bányató hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a tájrendezés során kialakításra kerülő tóra vonatkozóan az ingatlan tulajdonosának - a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat közlését követő egy éven belül - hatóságunktól vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. 3. A kérelmet és dokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásai alapján kell összeállítani. 4. A bányató vízminőségét évi egy alkalommal vizsgálni kell általános vízkémiai, valamint TPH komponenskörre, mely vizsgálat eredményét a hatóság részére meg kell küldeni. 5. A 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 5. § (1.) bekezdés alapján a bányászati tevékenység nem okozhatja a felszíni vizek elszennyezését. 6. A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1.) bekezdés c) pontja alapján a csapadékvizek szikkasztása nem okozhat a felszín alatti vízben és a földtani közegben „B” szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt. 4

7. A gépek karbantartását, javítását a bányatelken kívül kell végezni. 8. Üzemanyag, valamint egyéb a felszíni és felszín alatti víz minőségét veszélyeztető anyag a területen nem tárolható. 9. Környezetszennyezés bekövetkezése esetén a kárelhárítást a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) alapján azonnal meg kell kezdeni, a környezetszennyező eseményt haladéktalanul be kell jelenteni a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet élni.”

IV. Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a tevékenység helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az alábbi véleményt adta: A Tatai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője XVII/90-3/2016. számon a következő állásfoglalást adta: „2016. június 23-án kelt - fenti hivatkozási számú megkeresésükre - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket) 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján belföldi jogsegély keretében az alábbiak szerint tájékoztatom: A tárgyi ügyben érintett ingatlanokat Dunaalmás Község Önkormányzatának Dunaalmás Duna-parti terület Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2007. (VII. 31.) Kt. rendelete és az annak mellékletét képző 'Dunaalmás, Dunapart szabályozási terv - 2015' és 'Dunaalmás, Dunapart településszerkezeti terv – 2015’ elnevezésű tervlapok a ’V’ jelű (vízgazdálkodási terület, vízfolyás, öböl) és a ’Vp’ jelű (vízgazdálkodási terület, vízpart) övezetekbe sorolja. A helyi építési szabályzat értelmében, az érintett, vízgazdálkodási területen vízkárelhárítás, vízgazdálkodás építményei, vízi közlekedés létesítményei helyezhetők el. A kavicsbánya területének bővítése, folyami kikötő öblözetének létesítése a kérelemmel érintett 0704/34, 0709/9, 0709/10, 0712/2 és 0713/12 helyrajzi számú - területeken, a településrendezési eszközökkel és a helyi építési szabályzat előírásaival nem ellentétes. Tájékoztatom, hogy Dunaalmás Község Önkormányzatának nincs a helyi természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól szóló rendelete, így a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásnak való megfelelésről a tervezett beruházás tekintetében nem áll módomban nyilatkozni.”

V. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály KE/067/00282-7/2016. számon az alábbi véleményt adta: „Szakkérdés vizsgálatának eredménye: 5

A Főosztály a http://edktvf.zoldhatosag.hu/közérdekű/2015 /melléklet78553-1.zip honlapra feltöltött dokumentációt áttanulmányozta. A szakkérdést, a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően vizsgálta. A tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel.” 2. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály KEF/TAL/585-3/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. Korm. rendelet 5. melléklete 1. táblázatának 5. pontja szerinti szakkérdést vizsgálva a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti számú megkeresése, a megkereséshez csatolt iratanyag alapján a tárgyi engedélyezési eljárásban az alábbi előírásokat javasolja előírni az engedélyes részére: 1. A bánya bővítése, illetve művelése során biztosítani kell, hogy a környező termőföldterületeken a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak.” 3. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatai Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10067-3/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A 8553-9/2016. ügyiratszámú megkeresésben megjelölt szakkérdés vizsgálata alapján a „Dunaalmás I.- kavics” bányaüzem megnevezésű bányatelken működő külfejtéses kavicsbánya kapacitás-bővítésének környezetvédelmi előzetes vizsgálati eljárása során a Csikli Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (6500 Baja, Molnár utca 11.) bányavállalkozó által benyújtott dokumentáció alapján az alábbiakról tájékoztatom: 1. A http://edkvt.zoldhatosag.hu\kozerdeku\2016\melleklet\8553-1.zip helyről letöltött dokumentáció megvizsgálva, megállapítottam, hogy az részben termőföld területet is érint. 2. A bányászati munkafolyamatok a szomszédos termőföldek minőségét és mennyiségét nem veszélyeztethetik, különös figyelemmel a bányászati tevékenység során keletkező taposási kárra, illetve a melléktermékek elhelyezésére. 3. A bányászati tevékenység nem akadályozhatja az eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek mezőgazdasági hasznosítását.” 4. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály KE-06D/EP/518-6/2016.számon az alábbi véleményt adta: „A Csikli Kft. (6500 Baja, Molnár u. 11.) által benyújtott kérelem kapcsán a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztálya „Dunaalmás; „Dunaalmás I.-kavics” bánya környezetvédelmi engedélyének módosítása” ügyében – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és 5. mellékletének 4. pontja alapján - örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatának kérésével kereste meg hatóságomat.

6

Vizsgálandó kulturális örökségvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy a tervezett engedélymódosítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e. A szakkérdés vizsgálatának eredménye: Az ügy eddigi iratai alapján a bánya környezetvédelmi engedélyének hatóság által hivatalból történő módosítása örökségvédelmi szempontból nem kifogásolható, amennyiben a kiadott engedélybe is befoglalt, a korábbi örökségvédelmi állásfoglalásban szereplő előírások az üzemi tevékenység során betartásra kerülnek.” 5. A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály XIV-G033/10937-2/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály közvetlen megkeresésére, a 8553-10/2016. számú ügyirata alapján elvégeztem a szakkérdés vizsgálatát. A „Csikli Kft., Dunaalmás I.-kavics” bányatelek tervezett bővítésével összefüggő tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásával erdészeti hatósági szempontból további részletes vizsgálatok nélkül egyetértek.”

VI. Jelen módosítás a 10939-8/2015. számú határozattal módosított 941-1/2014. számú határozattal kiadott környezetvédelmi engedély egyéb rendelkezéseit nem érinti.

VII. Az eljárás során eljárási költség nem merült fel.

VIII. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 10 000 Ft (azaz tízezer forint), melyet a fellebbezés egyik példányán kell leróni illetékbélyegben. Amennyiben az illeték összegét nem illetékbélyeg formájában kívánja leróni, azt a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 1003300100299633-00000000 számú számlájára kell 15 napon belül megfizetni akként, hogy azt a Hatóság hivatkozott számlájára át kell utalni. A közlemény rovatban az ügyiratszámot (8553/2016.) fel kell tüntetni. Az illeték megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát meg kell küldeni a Hatóság részére. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

7

INDOKOLÁS A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 941-1/2014. számú határozatával környezetvédelmi engedélyt adott a Csikli Kft. (6500 Baja, Molnár u. 11., KSH száma:13409746-7734-113-03, KÜJ: 102509874; a továbbiakban: Ügyfél) részére „Dunaalmás I.- kavics” bányateleken folytatott tevékenység tárgyában, melyet 10939-8/2015. számú határozatával módosított. Ügyfél a bányatelek bővítését tervezi, ezért a „Dunaalmás I.- kavics” bányatelek bővítésének környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt és kérelmet nyújtottak be Hatósághoz. Hatóság az előzetes vizsgálati eljárás során 1910-28/2016. számú határozatával döntést hozott, megállapítva, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem indokolt környezeti hatásvizsgálat végzése, a beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, ugyanakkor a tevékenység szükségessé teszi a 941-1/2014. számú határozattal kiadott, 10939-8/2015. számú határozattal módosított környezetvédelmi engedély módosítását. Az előzetes vizsgálati eljárás során hozott határozat 2016. május 4. napján jogerőre emelkedett. Ezt követően Hatóság hivatalból eljárást indított tárgyi környezetvédelmi engedély módosítása iránt. Az eljárás megindulásáról Hatóság a 8553-3/2016. számú iratában értesítette Ügyfelet. A nyilvánosság bevonása, a hatásterületen élő ügyfelek és a civil szervezetek értesítése érdekében Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően az eljárás megindulásáról közleményt tett közzé, melyre észrevétel nem érkezett. Hatóság a következő tényállást állapította meg: A tevékenység ismertetése: A telepítési munkák nagy része már a bányanyitáskor megtörtént. A bányatelek módosítása utáni telepítési munkálatok: kitűzésre kerül a módosított bányatelek határvonalának sarokpontjai. Megvalósítás: A bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés. A bányászati tevékenység letakarás, haszonanyag kitermelés (jövesztés) rakodás, és rekultiváció munkafolyamatokból áll. Feltárás: A fedőréteg letakarását két szeletben homlokrakodó géppel végzik. Először a humuszos feltalajt takarítják le, majd a haszonanyag feletti meddőréteg következik. A letakarítási pászta a bányafal felső rézsűéle mögött ~5 méter szélességű. A víz- és szélerózió miatt kerülendő az ennél nagyobb szélesség. A humuszos talajt külön deponálják a fedő meddőtől. Kitermelés: A kavics és homok jövesztését vedersoros kotrógéppel végzik. A bányatelek területére a jövesztő gép a Duna folyó felől a behajózó csatornán keresztül vízi úton jut el. A vedersoros kotróhajót a jövesztési munkálatok megkezdése előtt rögzítik (széthorgonyzás). A boxerhajó a Duna folyó felől a behajózó csatornán keresztül üres uszályt vontat a rögzített kotróhajó mellé. Az uszályt csatolással a kotróhajó oldalához rögzítik. A víz alól kijövesztett homokot, kavicsot a vedersoros kotró az uszályra rakja ki. A megtelt uszályt a kotróhajóról lecsatolják, majd a boxerhajó az uszályt kivontatja a behajózó csatornán keresztül a Dunán lévő veszteglőhelyre, és az itt található önjáróhajóhoz (motoros uszályhoz) csatolja. Osztályozás: A kitermelt kavicsot nem osztályozzák. Felhagyás: A tájrendezési cél a visszamaradt öblözetben jachtkikötő kialakítása, amely külön vízjogi engedélyes terv alapján fog elkészülni. A bánya bezárásakor a meddőhányót és a humuszdepóniát megszüntetik. A meddő töltésanyag, majd a humuszos takaró, a vízjogi engedélyes terv alapján meghatározott helyekre kerül. 8

A tevékenység lényeges környezetvédelmi jellemzői: 1. Táj- és természetvédelmi szempontból: A bányatelek által érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek. A Dunaalmás 0704/34 hrsz-ú ingatlan része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUDI20034 kódszámú, ”Duna és ártere” nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet értelmében, valamint részei az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel (a továbbiakban: OTrT) létesített Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó, és puffer terület övezeteinek is. Hatóság H-22028-4/2003. számon, az ODB Hajózási Kft. (1095 Budapest, Mester u. 87.) részére, a TESZT Kft. (5700 Gyula, Hétvezér u. 8.) által készített előzetes környezeti hatásvizsgálati dokumentáció alapján a Dunaalmás 0704/34, 0709/2, 0709/9, 0709/10, 0713/12 hrsz.-ú ingatlanokon 2 3 létesítendő 19 ha 3838 m területű bányatelken 150 000 m /év kapacitású külfejtéses kavicsbányászati tevékenységre környezetvédelmi engedélyt adott, melyet - az engedélyes személyében bekövetkezett változás miatt - H-2947-16/2012. számú határozattal módosított. A 2012es bányatelek-módosítás (csökkentés) (BBK/4326-10/2012.) során a Dunaalmás 0704/34 hrsz-ú ingatlannak csak egy része maradt a bányatelek része. Ezt követően a H-22028-4/2003. számú környezetvédelmi engedélyt felülvizsgálva, Hatóság a 941-1/2014. számú határozattal - az Ügyfél kérelmére - úgy adott környezetvédelmi engedélyt, hogy a bányatelket 19 ha 3838 m2-ről 11 ha 3130 m2-re csökkentette. Ezen eljárás során a Dunaalmás 0704/34 hrsz. bányatelek egy része kikerült a bányatelekből. A Csikli Kft. által benyújtott, „Dunaalmás I.-kavics” bányatelek bővítésére vonatkozó engedélykérelem szerint a 941-1/2014. számon kiadott környezetvédelmi engedélyben foglalt bányatelekhez viszonyítva a bányatelek bővítése a Natura 2000 hálózat / Országos Ökológiai Hálózat részét képező területeken 4400 m2 igénybevételével járt volna. A korábbi - területet érintő - környezetvédelmi engedélyezési eljárások során természetvédelmi (Natura 2000) szempontból a Dunaalmás 0704/34 hrsz.-ú ingatlan teljes területe vizsgálatra került, ott védett vagy jelölő fajok-társulások nem kerültek elő. Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi. CCXXIX törvénnyel az OTrT felülvizsgálata megtörtént, az új szabályozások 2014. január 1. napján léptek hatályba. A felülvizsgálat eredményeként, az egyes övezetek helyrajzi számos határhoz igazításával a Dunaalmás 0704/34 hrsz.-ú ingatlan teljes területe bekerült az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetébe. Az OTrT 18. § (5) bekezdés értelmében ökológiai folyosó övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. A Hatóság az érintett területről rendelkezésre álló adatokat megvizsgálva megállapította, hogy az ökológiai hálózat szélén található 4400 m2-nyi területen az ökológiai folyosó kritériumai nem állnak fenn, mivel tőle délre szántó művelési ágú ingatlanok, tőle keletre a már kialakított medencés kikötő / bányaterület, vagyis roncsolt, biológiailag kevésbé aktív felületek találhatóak, így kevésbé alkalmas a biológiai kapcsolatok fenntartására. A területtől keletre található ingatlanrész részben ideiglenes védőtöltéssel körülvett kotrási munkaterület, részben letakarított humuszos talajt és meddőanyagot tároló depónia, vagyis roncsolt felszínű, az egykori Bős-Nagymarosi vízlépcső felvonulásával szabdalt hullámtér. Az ingatlanrésztől északra és nyugatra azonban összefüggő, nagy kiterjedésű faállomány, ligetes-fás galériaerdő, valamint a Duna folyam található, melyek hosszan elnyúló, lineáris kiterjedése okán kiválóan alkalmasak az ökológiai kapcsolatok fenntartására, így megfelelnek az ökológiai folyosó kritériumainak. A Földművelésügyi Minisztérium TMF/310/2016. számú levelében tájékoztatta a Hatóságot, hogy a Dunaalmás 0704/34 hrsz.-ú ingatlan 0,44 hektár térmértékű részének pufferterület övezetbe átsorolását szakmai szempontból támogatja, valamint intézkedik annak 9

átvezetéséről. A Hatóság 2016. március 29. napján megbizonyosodott arról, hogy az átvezetés a Minisztérium által kezelt adatbázisban megtörtént. Fentiek alapján megállapítható, hogy a bányatelek bővítés létesítése, valamint a bővített bányaterületen a bányászati tevékenység jelen engedély szerinti végzése védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit jelentősen nem befolyásolja negatív irányban, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 8. § (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A 17. § (1) szerint, a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése értelmében a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely - a 4. § (1) bekezdésére figyelemmel - a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. 2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települése – Dunaalmás - a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 3. pontban kijelölt, „Komárom- Tatabánya- Esztergom” kategóriába tartozik. A telephelyen jelenleg is folyik kitermelés. A letakarítási munkákhoz 1db homlokrakodó gépet, a kitermeléshez vedersoros kotróhajót használnak. Kavicsosztályozás nem történik. A haszonanyag szállítását motoros uszályból és 1-2 bárkából álló hajóvonta végzi. A talaj letakarítása és a kavics kitermelése közben nem kell porkibocsátással számolni, mivel ezek földnedves állapotban vannak. Szél hatására kiporzás keletkezhet száraz idősszakban a meddőtől már letakarított, de még vízzel nem borított területekről. A meddő és humusz depóniák a tömörítés és a felületükön megkötődő növényzet miatt szintén nem jelentős porkibocsátók. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége a benyújtott számítások alapján várhatóan nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 12. pontja által értelmezett maximális hatásterület NO2 kibocsátás esetén, a bányaterülettől mért 110 m távolságban jelölhető ki, lakott területet nem érint. A hatásterülettel érintett dunaalmási ingatlanok helyrajzi számai: 0648/8, 0648/9, 0704/34, 0709/2, 0712/2, 0713/10, 0713/11, 0713/12, 0714, 0715, 0717. A felhagyás során a tájrendezést végző munkagépek kipufogógáz kibocsátásával számolhatunk. A kibocsátások ideiglenesek, időben és térben nem koncentrálódnak. Határértékeket meghaladó immisszió várhatóan nem fog kialakulni. A depóniákat felszámolják, ezért a diffúz porkibocsátás is megszűnik. Az előírások a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeleten alapulnak. A légszennyező anyagok egészségügyi és tervezési határértékeit a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 10

4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja és a 2. melléklet határozza meg. A hatásterület meghatározását a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 12a. pontja tartalmazza. 3. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A tevékenység telepítéséből eredő zajkibocsátás közel azonos az üzemelés során várható zajkibocsátás nagyságával. A bányászati tevékenység végzése során a munkagépek (homlokrakodó, vedersoros kotróhajó, boxerhajó) zajkibocsátásával lehet számolni. A bányában a munkavégzés nappali időszakban 00 00 tervezett 06 – 18 óra között. A bánya bővítési területének közvetlen környezetében, szomszédságában zajvédelmi szempontból védendő terület nincs (délnyugati és északnyugati irányban vízgazdálkodási terület, északkeleti irányban saját bánya terület, majd védelmi erdő, délkeleti irányban védelmi erdő, közlekedési terület és mezőgazdasági terület található), ezért a környezeti zaj- és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelt 1. számú mellékletének zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. A tevékenységnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja és 6. § szerint, számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet, így a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) a) pontja alapján nem kell zajkibocsátási határértéket megállapítani a zajforrásokra. A haszonanyag elszállítását motoros uszályból és 1-2 db bárkából álló hajóvonta végzi. A zajvédelmi hatásterület az alábbi ingatlanokat érinti: Dunaalmás, 0717, 0704/34, 0709/2, 0714, 0715, 0658/3, 0648/12, 0648/11, 0648/10, 0648/9, 0648/8, 0648/7, 0713/11, 0713/10, 0665/4, 0712/2, 0713/12, 0709/9 hrsz.-ú ingatlanok. A létesítmény működésével érintet területek zajvédelmi kategóriába sorolása Dunaalmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított 6/2004. (VIII. 5.) Kt. számú rendelete Dunalamás Község helyi építési szabályzata és szabályozási terve szerint történt. A változás bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése írja elő. A zajkibocsátási határérték kérelmet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés alapján kell benyújtani és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. § és 2. számú melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni.

A Hatóság a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata értelmében megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/4582-1/2016.ált számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 85534/2016. számon megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint elsőfokú vízügyi hatóságot (továbbiakban: hatóság) a Csikli Kft. (6500 Baja, Molnár u. 11.) részére, a „Dunaalmás 1. kavics’' védnevű bánya környezetvédelmi engedély módosításának tárgyában szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: A bányatelek 4,2781 ha területtel bővül. A 150.000 m3/év mennyiség nem növekszik. Árvíz, hajózási tevékenység akadályozhatja a kitermelést. 11

A dolgozók szociális ellátása (vízellátás, szennyvíz-elvezetés) a kotróhajóhoz kötötten biztosított. Az ivóvizet palackos ellátással biztosítják. A haszonanyag elszállítása vízi úton történik (motoros uszály +1 -2 bárka) A bányatelek és bővítményterülete a Duna folyam 1753 és 1754 fkm közötti szakaszán a jobb parti hullámtéren helyezkedik el. A Duna legnagyobb vízszíntje 111,00 mBf, a legkisebb vízszintje 103,12 mBf. Jelenleg extrém esetben nagyobb áradáskor a bányatelek teljesen víz alá kerül és megközelíthetetlenné válik. A bányászat következtében kialakuló öblözetet a Dunával egy 50 m széles és 50 m hosszú behajózó csatorna köti össze. A bányatelek megállapítása után, de még a kavicskitermelés megkezdése előtt ~ 2004. évben az Által-ér régebbi torkolata előtt ~ 1 km-re új csatornába helyezték át az Által-ér medrét. Az elkészült 650 m hosszú új meder a bánya behajózó csatornájától folyásirányban lefelé 180 m-re éri el a Dunát, és a kavicsbánya K-i szélét 100 m hosszúságban szeli át. Ezért az Által-ér védelmére az új szakasza mentén 10 m széles védőpillért jelöltek ki 9,5° határszögű (1:6) rézsűvel. A Duna vízminősége a dunaalmási szakaszon megfelel a folyó középszakaszán kialakult átlagos viszonyoknak, a kémiai állapota jó, hidromorfológiai- ökológiai- és biológiai állapota mérsékelt. A bányához legközelebb létesített - fedett karsztra települt - ivóvízkút D-i irányban 400 m-re található. Az ivóvízbázis védőterületét (50 éves elérési idő) sem a bányatelek, sem a bővítmény nem érinti. A hatóság hatáskörét és illetékességét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése és a 2. számú melléklet 1. pontja állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (6) bekezdése szerinti módon, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 28. § és 5. melléklet alapján az ott meghatározott szakkérdésekre kiterjedően adtam meg. A döntés elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése nem teszi lehetővé.”

A Hatóság – a Khvr. 1. § (6b) bekezdése alapján – a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata érdekében megkereste az érintett település jegyzőjét: A Tatai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője XVII/90-3/2016. számú állásfoglalását a rendelkező rész V. fejezete tartalmazza.

A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal a Khvr. 5. melléklete alapján, az eljárásban vizsgálandó szakkérdésekkel összefüggésben adott véleményének indokolása a következőket tartalmazza: 1. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály KE/067/00282-7/2016. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A vizsgálat eredményének indoklása: A Csikli Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 10939-8/2015. számú határozattal módosított 941-1/2014. számú engedéllyel rendelkezik a Dunaalmás I. - kavics” megnevezésű 113.130 ha területű, külfejtéses kavicsbányászati tevékenységre. A Kft. növelni tervezi a kapacitását, melyhez a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 191028/2016. számú határozattal hozzájárult. Az engedélyben megállapításra került, hogy a bővítés során jelentős környezeti hatás nem feltételezhető. Fentiek miatt az Engedélyező Hatóság a hivatkozott 12

környezetvédelmi engedély hivatalból történő módosítását kezdeményezte. A dokumentációban foglaltak alapján megállapítható, hogy a tevékenység során jelentős közegészségügyi hatás nem várható, a Főosztály a bányatelek bővítésével kapcsolatos engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárul. A kiadmányozási jog a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) számú MvM utasítás 20. § (3) bekezdés a) pontján alapul. A vizsgálatot megalapozó, ill. követelményeket tartalmazó jogszabályok megnevezése: A Főosztály szakkérdésre adott állásfoglalását, az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (1) bekezdése, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. §. (1) bekezdése és 5. sz. melléklet I. táblázat 3. pontjában biztosított jogkörében eljárva, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-ában, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben foglaltak figyelembevételével alakította ki. A Főosztály illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § (1) b.) pontja, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése határozza meg.” 2. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály KEF/TAL/585-3/2016. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „Az elsőfokú talajvédelmi hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy a tárgyi bánya közvetlen környezetében termőföldterületek találhatóak. Fenti előírás megtartása mellett a termőföldek minősége megóvható. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság által javasolt előírás a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX tv. 43. §-án alapul. A szakkérdés vizsgálatával összefüggésben eljárási költség nem merült fel. A talajvédelmi hatóság hatásköréről a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. Rendelet 18. § (1) bekezdése, illetékességéről a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: KET.) 21. § (1) c) pontja rendelkezik.” 3. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatai Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10067-3/2016. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 2016. február hó 25-én a 1910-8/2016. számú „Dunaalmás I.- kavics” bányatelek bővítésére irányuló előzetes vizsgálati eljárásban már megkereste hatóságunkat szakvélemény megadása céljából. A http://edkvt.zoldhatosag.hu\kozerdeku\2016\melleklet\8553-1.zip helyről letöltött dokumentáció alapján megállapítottam, hogy jelen eljárásban újabb termőföld terület igénybevételére nem kerül sor, így a 2016. február hó 29-én kiadott 10028/2016. számú szakkérdés vizsgálat során tett további megállapításokat fenntartom. A 10028/2016. számú szakkérdés vizsgálata során megállapítottam, hogy a dunaalmási 0709/2 helyrajzi szám esetében 10040-3/2011. számú határozattal a földrészlet teljes terület nagyságára 13

engedélyeztem a végleges más célú hasznosítást. Így földvédelmi eljárás lefolytatása nem szükséges. A határozat 2011. december hó 15-én jogerőre emelkedett. A termőföld terület igénybevételét 2015. február 5-én megkezdte a jogosult. A „Dunaalmás I.- kavics” bányaüzem kapacitásbővítésének engedélyezését kizáró ok a termőföld mennyiségi védelmének szempontjából nem merült fel, az előzetes vizsgálati dokumentáció és a rendelkező rész szerinti feltételek teljesítése mellett a termőföldek mennyisége megóvható. Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság által javasolt előírások a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben foglaltakon alapul. Az eljárás során költség nem merült fel. Az ingatlanügyi hatóság hatásköréről, a termőföldvédelméről szóló 2007. CXXIX. tv. 7.§ -a, illetékességéről a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 12.3 pontja rendelkezik.” 4. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály KE-06D/EP/518-6/2016. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „Eljárásomban a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 64. §-ában felsorolt szempontokat vizsgáltam. Ennek során a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás 24-27. §-ait, és a KEB/6/433-1/2015. számú ügyrendje szerinti eljárásrendet alkalmaztam. A kiadmányozási jog a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának a kiadmányozás rendjéről szóló 6/2016. (III. 1.) számú utasításának 4. számú függelékén alapul.” 5. A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály XIV-G033/10937-2/2016. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal megkeresett kérelmével, amelyben a „Csikli Kft., Dunaalmás I. -kavics” bányatelek tervezett bővítésére vonatkozó környezetvédelmi engedélyezési eljárásában a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés 5. sz. melléklet I. táblázat 6. pontja alapján szakkérdés vizsgálatát kérte az erdészeti hatóságtól. A szakkérdés vizsgálata során a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés és 5. sz. mellékletének 6. pontja értelmében az erdészeti hatóság az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: a) az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata, b) ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az előbbieken túl az erdő igénybevételének engedélyezhetőségének a vizsgálata. A hivatkozott jogszabályhely alapján az előzetes vizsgálatban részletezett tevékenység erdőre gyakorolt hatását vizsgálva megállapítottam, hogy a „Csikli Kf., Dunaalmás I.-kavics” bányatelek tervezett bővítésével összefüggő tevékenység a környezetében lévő erdők életközösségére, talajára gyakorolt hatása nem számottevő. A dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy az ügyfél által folytatandó tevékenység erdő igénybevételével nem jár. Fentiekre való tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályának illetékességét a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése állapítja meg.” 14

Mindezek alapján Hatóság a határozatot hivatalból módosította a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 10. § (8) bekezdése alapján, mivel az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszik szükségessé és a környezetvédelmi érdekeket sem sértik. Az előírások a fenti hivatkozott jogszabályhelyeken alapulnak. Hatóság az Ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 97. §-a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dc) és dd) pontján alapul. Hatóság a fellebbezés illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) mellékletének XIII. fejezete 2. a.) alpontja alapján állapította meg. A Hatóság az illeték befizetéséről az Itv. 73. § (1) bekezdése alapján rendelkezett. A Hatóság hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja állapítja meg.

Győr, 2016. augusztus 4. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető

15