GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:
13834-23/2016.
Tárgy:
Ügyintéző: Telefon:
dr. Sebő F. Dániel, Pulai Judit +36 (96) 524-000
Mellékletek: Hiv. szám:
Horváth István & Családja (Barbacs) IPPC-engedély (állattartótelep)
HAT ÁROZ AT
I. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) – felülvizsgálva a 724-9/2015. sz. és 1412-7/2012. sz. jogerős határozatokkal módosított 689542/2011. sz. jogerős határozatba foglalt egységes környezethasználati engedélyüket – Horváth András István, Horváth András Istvánné, Horváth Mátyás és Udvardiné dr. Horváth Emőke (lakcímük: 9169 Maglóca, Széchenyi István u. 4., KÜJ: 100458336, TH-KTJ: 100973760, EH-KTJ-szám: 102326401; együttesen a továbbiakban: Ügyfelek) részére a 9169 Barbacs, 07/23 és 07/26 hrsz. alatti ingatlanokon lévő telephelyükön (a továbbiakban: telephely) folytatott intenzív sertéstenyésztési tevékenységükre vonatkozóan – levegőtisztaság-védelmi engedélyt magában foglaló –
környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélyt ad az alábbiak szerint. II. A környezethasználóra vonatkozó általános adatok: 1. Az Ügyfelek mint üzemeltetők adatai Nevük:
Horváth András István, Horváth András Istvánné, Horváth Mátyás és Udvardiné dr. Horváth Emőke
Lakcímük:
9169 Maglóca, Széchenyi István u. 4.
Környezetvédelmi ügyféljel:
100 458 336
Statisztikai számjel:
46803939-0150-231-08
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 328-031 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
2. A telephelyre vonatkozó műszaki jellegű adatok Cím:
9169 Barbacs, 07/23 és 07/26 hrsz.
TH-KTJ-szám:
100 973 760
EH-KTJ-szám:
102 326 401
EOV-koordináták:
EOV X: 256370 EOV Y: 519102
Folytatott tevékenység:
Nagy létszámú állattartás (2.000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára)
Besorolás és volumen:
11. Nagyszámú állattartás
B)
Intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, több mint 2.000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára
TEÁOR-kód: NOSE-P-kód:
0146: Sertéstenyésztés 110.05
3. A telephelyen folytatott tevékenység és alkalmazott technológiák Barbacs Község belterületi határától 400-500 méterre délkeleti irányba, a 85-ös sz. főúttól 2-2,5 kilométerre északnyugati irányba található állattartótelep az Ügyfelek tulajdonában áll, aminek határától délkeleti irányba 100-200 méter távolságban folyik a Keszeg-ér. A telephelyen évtizedek óta állattartási tevékenységet folytatnak: korábban a termelőszövetkezet szarvasmarhatartást, majd az 1990-es évek közepétől kezdve pedig sertéstartást végeznek. A telephelyen a 2.600 férőhelyes istálló és 3.961 m3 térfogatú hígtrágyatároló használatbavétele 2014-ben történt meg. A sertéstelepen nagy létszámú állattartás történik, amely hízó „alapanyag-előállítást”, illetve hízlalást foglal magában. A hízó alapanyag-előállítás első láncszeme a tenyészsüldők tartása (kb. 100 db), amikből továbbtenyésztésre alkalmas vemhes, illetve szoptatós kocák válnak. Elválasztásukat követően a kismalacok a neveldébe (battéria) kerülnek, ahonnan a 25-30 kg-os súly elérése után vagy hizlaldába, vagy tenyészsüldők közé kerülnek, illetve kb. évi 2.000 db eladásra kerül. A tartás ún. Big Dutchman technológiával történik, ami lagúnás rendszerű, teljes rácspadozatú hígtrágyakezelést, automatizált takarmányozási, itatási és szellőztetési rendszert foglal magában. Férőhely kapacitás: 7 db istállólétesítmény, sertésférőhelyek száma: 7.100. Állattartó épületek
Épület
Férőhely
Megnevezés
Hely (hrsz.)
Istállók száma
Férőhely
Ellető (kocák és kismalacok)
07/23
1-es és 5-ös
52+66
Malacnevelde (battéria)
07/23
1-es és 5-ös
400+1.440
Kocaszállás és tenyészsüldő
07/23
2-es, 3-as, 4-es
540
Hizlalda
07/26
6-os és 7-es
4.600
Összesen:
7.098
2
Kiszolgáló épületek és építmények Megnevezés
Hely (hrsz.)
Db
Jellemző
Hígtrágya tároló medence
07/26
1
4.000 m
3
Hígtrágya tároló medence
07/26
1
3.961 m
3
Hígtárgya átemelő akna
07/26
1
80 m3
Aszfaltozott belső út
07/23-07/26
1
300 m
Mélyfúrású kút
07/26
1
70 m
Hidroglóbusz
07/23
1
25 m
3
Kazánház
07/23
1
Víztorony mellett
Szociális épület
07/23
1
Bejárat mellett
Hígtrágya tároló lagúnák
Minden istálló alatt megépítve
Kommunális szennyvízakna
07/26
1
5 m3
Tűzivíz tározó medence
07/26
1
300 m3
Hullatároló
07/23-07/26
2
9 m3 +2 m3
Kerékfertőtlenítő
07/26
1
Bejáratnál
Parkolóállás
07/26
4
Bejárat előtt
5.250 m3
3.1. Takarmányozás és itatás: A telephelyen az állatok etetése száraztakarmánnyal, számítógéppel vezérelt automatikusan működő rendszeren keresztül történik. A telephelyre a takarmány már bekeverve érkezik teherautókon keresztül a közelben (200-300 méterre) lévő takarmánytárolóból, illetve keverőből, ami szintén az Ügyfelek tulajdonában áll. A teherautóról a késztakarmányt zárt csővezetéken keresztül az istállók mellett felállított takarmánysilókba ürítik, ahol négy napra elegendő takarmánymennyiség tárolható. A takarmányba nem kevernek gyógyszereket, a keverék gabonafélékből, premixekből, koncentrátumokból és szójából készül. Az állatok itatása szintén automatikus, önitatós, szopókás rendszerű. 3.2. Szellőztetés, fűtés és világítás: A telephely istállói közül fűtés csak az elletőkben és a malacneveldében biztosított. A fűtést tárgyév októberétől tárgyévet követő év márciusáig a bejárathoz legközelebb eső 1-es istállóban lévő elletőben 1 db lébényi fatüzelésű 30 kW-os kazán; a víztorony melletti elletőben és malacnevelőben 2 db, egyenként 45 kW-os faelgázosító kazán biztosítja, tartalékként 1 db 32 kW-os gázkazán szolgál. Az istállók szellőzését istállónként állandó és változtatható fordulatszámú ventilátorok biztosítják. A ventilátorok külső és belső hőmérséklettől függő szabályozó automatikával ellátottak. Az automatizált rendszernek köszönhetően a szellőzéstechnikai rendszer energiafogyasztása optimális. A telephelyen Big Dutchman típusú, függőleges kürtőbe épített ventilátorokat használnak, amik viszonylag nagy átmérő és alacsony nyomás melletti kis fordulaton is nagy légszállítást biztosítanak. A ventilátorok beépítéséhez speciális függőleges kürtőket alkalmaznak, melyek nagy hangcsillapítással rendelkeznek. A kürtők a tetősík felett a tetőgerinccel párhuzamosan helyezkednek el. A világítás jellemzően energiatakarékos fénycsövekkel (40 lux) történik. Állandó világítás csak a fiaztatóban szükséges, a többi istállóban, ahol természetes fényforrás nincs, napi 8 óra elegendő.
3
3.3. Hígtrágyakezelés, -tárolás és -hasznosítás: Az istállókban és a tervezett hizlaldában a korcsoportnak megfelelő kialakítású – az állategészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelő – műanyag és beton rácspadlós, trágyalagúnás, csővezetékes hígtrágyaelvezetés történik. A rácspadló könnyen tisztítható, ellenáll a mechanikai és vegyi hatásoknak. A rácspadló alatt 1,3 méter mély trágyatároló lagúnarendszer található, illetve kerül kiépítésre. A trágyatároló lagúna rendszer saválló vasbetonszerkezetű, amiből a hígtrágya 250 milliméteres KG-vezetékeken keresztül kerül gyűjtő, átemelő és homogenizáló aknába, majd a 4.000 m3 térfogatú, illetve a 3.961 m3 térfogatú hígtrágyatárolókba. A tároló fél éves mennyiséget tud biztonságosan tárolni. Az évente keletkező hígtrágya mennyisége 5.530 tonna/év. A tárolóból saját szippantós-injektálós autóval kerül kiszállításra a termőföldekre hetente két-három alkalommal.
III. A Hatóság fentiekkel egyidejűleg az Ügyfelek részére engedélyezi a telephelyükön az alábbi légszennyező diffúz forrás üzemeltetését az alábbi levegővédelmi követelmények szerint. 1. A légszennyezést okozó technológia megnevezése T1
Sertéstenyésztés
2. A létesítmény, illetve a technológia légszennyező forrása D1
Állattartótelep
3. Az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques; a továbbiakban: BAT) alapján meghatározott kibocsátási határértékek A D1 diffúz forrásra vonatkozóan technológiai kibocsátási határértékek nem állapíthatók meg; a sertéstenyésztés során ammónia (6) és metán (100) légszennyező anyag kerül kibocsátásra.
IV. Védelmi övezet és üzemi kárelhárítási terv: 1. Védelmi övezet A Hatóság a telephelyen létesített diffúz légszennyező forrástól számított 340 méter sugarú körrel határolt területen védelmi övezetet állapít meg. 2. Üzemi kárelhárítási terv A Hatóság fentiekkel egyidejűleg jóváhagyja a telephely – SPECTRUM Labor Kft. (székhely: 9028 Győr, Fehérvári út 75.) által 2015. májusában készített – üzemi kárelhárítási tervét.
4
V.
A tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi előírások a BAT-követelmények figyelembevételével: 1. Hulladékgazdálkodási előírások 1. A keletkező állati eredetű melléktermékek és hulladékok esetében a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni. 2. A munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a rendelkezésre álló gyűjtőedényeztek befogadó kapacitását, a gyűjtőhelyen a hulladékok legfeljebb 6 hónapig gyűjthetők, kezelésükre engedéllyel rendelkező részére történő átadásukról ennek megfelelő gyakorisággal kell gondoskodni. 3. A környezetbiztonságra, illetve a tevékenységből – esetlegesen – fakadó környezeti káresemény elhárítására szolgáló felelősség-biztosítást kell kötni és azt folyamatosan fenn kell tartani. 4. A kárelhárítás során keletkező hulladékokat – azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megfelelően – zártan, szóródásmentesen, a környezet szennyezését kizáró módon kell gyűjteni; további kezelésükről a környezetvédelmi hatóság hatályos engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezet részére történő átadással kell gondoskodni. 2. Levegőtisztaság-védelmi előírások 5. Törekedni kell a meglévő facsoportok megtartására. A telephelyen lévő növényzetet és védőerdőt rendszeresen gondozni kell. 6. A takarmánykeverékben a nyers fehérjetartalmat – elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával – csökkenteni kell. 7. Az istállókban az állategészségügyi feltételeket és a BAT vonatkozó előírásait (fajlagos állatlétszám, megfelelő légcsere, szennyezőanyag-teremkoncentrációk, stb.) be kell tartani és ezáltal meg kell akadályozni a környezeti levegőbe kikerülő koncentrált légszennyezést. 8. Az állattartótelep üzemeltetése során a BAT alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 9. A takarmánytárolókból való elszállítása, odaszállítása, a takarmányfélék esetleges keverése esetében úgy kell eljárni, hogy az megakadályozza vagy minimálisra csökkentse a levegőbe történő porkibocsátást. 10. A trágyát szivárgásbiztos járművel kell kiszállítani a földekre. 11. A trágya kijuttatását száraz, szeles időszakban kell elvégezni a kora reggeli órákban, kerülve a vasárnapot és ünnepnapokat. 3. Zaj- és rezgésvédelmi előírások 12. Amennyiben a telephely működése során annak üzemeltetőiként az Ügyfelek olyan intézkedéseket hajtanak végre, amely miatt tárgyi tevékenység zajvédelmi szempontból védendő épületet, illetve egyéb területet érint – és így az engedélyezés során megállapított feltételek a tevékenység folyatatása során már nem állnak fenn –, a telephelyen folytatott tevékenységre vonatkozó zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani a Hatóság felé.
4. Tájékoztatási kötelezettségek
5
4.1. Értesítési kötelezettségek: 13. A tevékenység végzése során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést – ideértve a légszennyezést is –, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni. Rendkívüli légszennyezés esetén a berendezéseket le kell állítani és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. 14. Az Ügyfelek kötelesek: a) a rendkívüli esemény előfordulásakor, így különösen a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapot (üzemzavar, kibocsátási határérték-túllépés, nem engedélyezett kibocsátás) esetén – a szükséges intézkedések azonnali megtétele mellett – haladéktalanul értesíteni a Hatóságot, egyéb esetekben (tűz-, fertőzés-, járványveszély) az illetékes társhatóságokat (pl.: Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) b) a rendkívüli eseményeket dokumentálni. 4.2. Bejelentési kötelezettségek: 15. Az Ügyfelek kötelesek a Hatóság felé 15 napon belül – egyidejűleg az engedély módosításának kérelmezésével – bejelenteni: a) az engedélyben meghatározott feltételek, technológia, avagy adatok jelentős és nem jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős és nem jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást b) adataikban bekövetkezett változásokat. 4.3. Nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási és mérési kötelezettségek: 16. A termelői hulladékokkal kapcsolatos naprakész nyilvántartást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell vezetni, melyet a tárgyi telephelyen elérhetővé kell tenni. 17. A keletkezett nem veszélyes hulladékokról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig, míg a veszélyes hulladékokról negyedévente a tárgynegyedévet követő 30. napig a külön jogszabály által előírt formanyomtatványokon adatszolgáltatást kell teljesíteni a Hatóság felé. 18. A légszennyező forrásra vonatkozóan évente a tárgyévet követő év március 31. napjáig elektronikus úton adatszolgáltatást kell teljesíteni a Hatóság felé. (Az adatszolgáltatási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal /ÁNYK/ kitöltött és az Ügyfélkapun keresztül beküldött adatlapokkal teljesíthető. A KAR-, LAL- és LM-adatlapcsomagok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer /OKIR/ honlapján az elektronikus nyomtatványok menüpont alatt érhetők el a http://web.okir.hu címen.) 19. Az Ügyfelek a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat az annak bekövetkezését követő 30 napon belül kötelesek a Hatóság felé elektronikus úton bejelenteni (az Ügyfélkapun keresztüli LAL-változásjelentés formájában), kérelmezve egyidejűleg jelen engedély módosítását. 20. Az időjárási vagy egyéb körülmények miatt kialakuló erős trágyaszag bűzhatásának csökkentése érdekében a trágyát szagcsökkentő adalékanyaggal kell kezelni, melynek idejét és mennyiségét üzemnaplóban kell rögzíteni. 21. Minden időjárási körülmények között biztosítani kell a közlekedési utak pormentességét. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással kell pormentesíteni. A locsolás megtörténtét üzemnaplóban kell dokumentálni. 4.4. A telephelyi kötelezettségek:
tevékenység
szüneteltetésére
6
és
felhagyására
vonatkozó
információs
22. A tevékenység szüneteltetését vagy végleges felhagyását a szükséges intézkedések meghatározására vonatkozó terv benyújtásával kell bejelenteni a Hatóság felé jóváhagyásra. 23. A telephelyen végzett állattartási tevékenység felhagyása, illetve a telephely bezárása esetén az Ügyfelek kötelesek a telephely tevékenység végzését megelőző környezeti állapotát visszaállítani, valamint a tevékenység során képződött hulladékok és egyéb környezetveszélyeztető anyagok teljes mennyiségének további kezeléséről – kezelésükre engedéllyel rendelkező részére történő átadásukkal – gondoskodni. VI. 2016. tárgyévre vonatkozóan a felügyeleti díj arányos részét (a teljes tárgyévre vonatkozó 200.000,- Ft, időarányos részét jelen határozat jogerőre emelkedését követően 2016. december 31. napjáig tartó időszakra vonatkozóan) kell megfizetni jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a környezetvédelmi hatóság részére a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-0029963300000000 sz. számlára (a továbbiakban: kincstári számla) történő átutalással. Az Ügyfelek 2017. tárgyévtől kezdődően kötelesek a tárgyév február 28. napjáig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizetni a kincstári számlára történő átutalással, melynek összege 200.000,- Ft, (azaz kettőszázezer forint). VII. Az eljárásban szakhatóságként közreműködő Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/8420-1/2016.ált. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) Horváth András István és Családja (lakcímük: 9169 Maglóca, Széchenyi István u. 4.; együttesen a továbbiakban: Ügyfelek) egységes környezethasználati engedélyük kiadásához az alábbi feltételek megadásával hozzájárul: Előírások, feltételek: 1. A telephely vízellátását a 35800/6352-9/2015. sz. vízjogi üzemeltetési engedély előírásai alapján kell végezni, a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. 2. A zárt, vízzáróan kialakított beton szennyvízgyűjtő akna esetében gondoskodni kell arról, hogy az akna a 80 %-os telítettséget ne haladja meg. 3. A felszín alatti vizek minőségének nyomon követése érdekében 2017. április 30. napjáig monitoring-hálózat kialakítása szükséges az alábbiak szerint: 1 db kút háttérkútként üzemeljen, 1 db kút pedig a talajvízáramlás figyelését, az esetleges szennyezés nyomon követését szolgálja. 4. A monitoring-hálózat kialakítása vízjogi létesítési engedély, üzemeltetése pedig vízjogi üzemeltetési engedélyköteles tevékenység. 5. A kutakban évente egy alkalommal mérni kell a vízszintet és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit: pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIPS, nitrit, nitrát, ammónium, klorid, foszfát, szulfát, m-lúgosság, összes keménység, kalcium, magnézium és nátrium. A vizsgálati eredményeket a mintavételt követő 30 napon belül meg kell küldeni az Igazgatóság részére. A mintavételeket és a vízminőség-vizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. 6. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról az Igazgatóságot azonnali hatállyal értesíteni kell. 7. A munkavégzés során tilos a felszíni víz, a talaj és a talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. 8. Az elszikkasztásra kerülő esővizek nem okozhatják a talajvíznek és a földtani
7
közegnek a „B” szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. 9. A szennyezőanyagelhelyezés ellenőrzött körülmények között folyhat, ami magában foglalja az adatszolgáltatást is. Mivel engedélyköteles tevékenységet folytat, ezért adatlap benyújtására kötelezett. Az ólakra vonatkozó FAVI-ENG-EJ-adatlapokat az Igazgatóság részére évente be kell nyújtani. Az első adatszolgáltatás határideje: 2017. március 31. A monitoring tevékenységre vonatkozó FAVI-MIR-K-adatlapokat az Igazgatóság részére évente be kell nyújtani. Az első adatszolgáltatás határideje: 2017. április 30. Az adatszolgáltatási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) kitöltött és az Ügyfélkapun keresztül beküldött adatlapokkal teljesíthető. Az adatlap csomagok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján az elektronikus nyomtatványok menüpont alatt érhetők el a http://web.okir.hu címen. 10. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp- és alomanyagok csöpögés-, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 11. A munkagépek és gépjárművek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenő és/vagy üzemanyag-elfolyás, elcsöpögés ne történjen. 12. Amennyiben a tüzivíz kivétele a Keszeg-érből történik, tájékoztatni kell a vízfolyás kezelőjét, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot és az Igazgatóságot. 13. Havária-esemény bekövetkezése esetén a kárelhárítást azonnal meg kell kezdeni, és az Igazgatóságot értesíteni kell. 14. A SPECTRUM Labor Kft. (székhely: 9028 Győr, Fehérvári út 75.) általi 2015. májusi keltezésű üzemi kárelhárítási terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát pedig a terv által érintett üzemegységnél, a telephelyen kell tartani. 15. Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról – ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat – a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia. 16. Az üzemi kárelhárítási tervet a terv készítésére kötelezettnek – a változások átvezetésétől függetlenül – ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia. 17. A változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a Környezetvédelmi hatóságot, valamint az Igazgatóságot és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot tájékoztatni kell. 18. Az Ügyfelek az esetleges káresemény bekövetkezte esetén a kárelhárításban az illetékes vízügyi igazgatóság szakmai irányítása mellett – a tervben foglaltak szerint – kötelesek közreműködni. 19. Az üzemi kárelhárítási tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról gondoskodni kell. Az eljárás során eljárási költség nem merült fel. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” VIII. 1. A környezetvédelmi hatóság a jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül, továbbá környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően a) korlátozhatja, b) felfüggesztheti, c) megtilthatja. 2. Amennyiben a környezethasználó az 1. pontban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt az eltelt időtartamra a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer-százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.
8
3. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő – továbbá adott esetben más környezetvédelmi – bírság megfizetésére (is), valamint intézkedési terv készítésére kötelezi. IX. Jelen környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve 2027. január 15. napjáig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát az Ügyfeleknek teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni a Hatóságnál 2021. július 15. napjáig. X. A Hatóság fentiekkel egyidejűleg az Ügyfelek 724-9/2015. sz. és 1412-7/2012. sz. jogerős határozatokkal módosított 6895-42/2011. sz. jogerős határozatba foglalt egységes környezethasználati engedélyét visszavonja, így az jelen határozat jogerőre emelkedésével hatályát veszti.
XI. Az Ügyfelek a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetettek 250.000,- Ft, (azaz kettőszázötvenezer forint) összeget a Hatóság részére mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselői az Ügyfelek.
XII. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét – hirdetményi közlés esetén annak kifüggesztésétől számított 15. napot – követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó – indokolással ellátott – fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000,- Ft, (azaz egyszázhuszonötezer forint) – természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében 2.500,- Ft, (azaz kettőezer-ötszáz forint) –, melyet a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 1003300100299633-00000000 sz. számlára kell – a közlemény rovatban az ügyiratszám (13834/2016.) feltüntetésével – átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló bizonylat másolatát a fellebbezési kérelemhez mellékelni kell.
9
INDOKOLÁS
Horváth András István, Horváth András Istvánné, Horváth Mátyás és Udvardiné dr. Horváth Emőke (lakcímük: 9169 Maglóca, Széchenyi István u. 4., KÜJ: 100458336, TH-KTJ: 100973760, EH-KTJ-szám: 102326401; együttesen a továbbiakban: Ügyfelek) meghatalmazottjaként a Penta-Plan Bt. (székhely: 9012 Győr-Ménfőcsanak, Vadvirág u. 24., II. em. 5.; a továbbiakban: Meghatalmazott) az Ügyfelek 9169 Barbacs, 07/23 és 07/26 hrsz. alatti ingatlanokon lévő telephelyükre vonatkozóan a 724-9/2015. sz. és 1412-7/2012. sz. jogerős határozatokkal módosított 6895-42/2011. sz. jogerős határozatba foglalt egységes környezethasználati engedélyük felülvizsgálatára irányuló eljárás lefolytatása iránti 13834-2/2016. szám alatt iktatott kérelmet terjesztett elő a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság) 2016. október 24. napján; figyelemmel arra, hogy az Ügyfelek fenti állattartótelepükön 3.000 feletti sertéshízó tenyésztését tervezik folytatni. A Hatóság megállapította, hogy az Ügyfelek által folytatni tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 1. sz. mellékeltének 1. c) pontja (sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára) és 2. sz. mellékletének 11. b) pontja (nagy létszámú állattartás 2.000 férőhely (30 kgon felüli) sertések számára) szerint történik, melynek alapján – a Khvr. 1. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – a Khvr. 20/A. § (6) bekezdése értelmében fenti IPPC-engedély felülvizsgálatára irányuló eljárást kell lefolytatni. Fentiek nyomán – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – 2016. október 25. napján közigazgatási eljárás indult a Hatóságnál; melynek ügyintézési határideje a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 91. § (3) bekezdése értelmében 45 nap, amibe nem számítanak be a Ket. 33. § (3) bekezdése által meghatározott időtartamok. – A Ket. 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a Kvt. 98. § (1) bekezdése alapján a Hatóság 13834-2/2016. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek; emellett a Khvr. 21. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése alapján közzétett 13834-2/2016. sz. hirdetmény nyomán sem érkezett az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a Hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül. A kérelemnek és mellékleteinek a Kvt. 75. § (1) bekezdése; a Khvr. 17. §-a, 20/B. §-a és 8-9. sz. mellékletei; és a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 7. § (1) bekezdése és 2. sz. melléklete szerinti összevont jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatát követően a Hatóság – a Ket. 37. § (3) és (5) bekezdései alapján kibocsátott – 13834-5/2016. sz. és 1383420/2016. sz. végzéseivel hiánypótlásra hívta fel a Meghatalmazottat, melyre tekintettel a Ket. 29. § (1c) bekezdése alapján mellőzte a Ket. 29. § (1b) bekezdése szerinti sommás eljárás szabályait és a Ket. 71/A. § (1) bekezdése szerinti 13834-6/2016. sz. függő hatályú végzése meghozataláról döntött. A Meghatalmazott fenti hiánypótlási felhívásoknak megfelelően eleget tett: Az Ügyfelek igazoltan megfizetettek 250.000,- Ft, (azaz kettőszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 7. főszáma alapján, figyelemmel 10. főszámának 1. alszámában foglaltakra.
10
A Hatóság eljárása során az alábbi környezeti igénybevételeket állapította meg a folytatni tervezett tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben:
1.
Az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques; a továbbiakban: BAT) ismertetése
Az integrált szennyezés megelőzésről és szabályozásról (Integrated Pollution Prevention and Control /IPPC/) szóló közösségi irányelv megköveteli az Elérhető Legjobb Technika alkalmazását. A BAT nem konkrét technológiák meghatározását jelenti, hanem különböző technológiai eljárások, berendezések gazdaságilag is reális alkalmazását, melyek a legkisebb szennyezőanyag-kibocsátást eredményezik. A sertéstartási technológia anyagfelhasználásának nyomon követése és az optimális takarmány-felhasználás lehetővé teszi a hulladékmennyiség minimalizálását. A tevékenység során keletkező állati melléktermékek és nem veszélyes hulladékok gyűjtése és további kezelése megoldott. A felhasznált anyagok – takarmányok, fertőtlenítőszerek – tárolása megoldott és megfelelő, a keletkező szennyvíz zárt gyűjtése és elszállítása biztosítja a földtani közeg védelmét. Az állattartás körülményei kielégítik a BAT-követelményeket.
2.
Hulladékgazdálkodási szempontból
2.1. Az üzemelés során keletkező hulladékok: A telephelyen végzett tevékenység nagy létszámú sertéstartás, ami elsősorban állati melléktermékek és nem veszélyes hulladékok keletkezésével jár. Az állati mellékterméknek minősülő állati tetemeket az állategészségügyi előírásoknak megfelelően szolgáltatási szerződés alapján kezelik. Az elhullott állatokat zárt gyűjtőedényekben helyezik el és elszállításukról rendszeres időközönként intézkednek. Az állatgyógyászati hulladékok kezeléséről az állatorvos gondoskodik. A keletkező csomagolási hulladékok gyűjtése munkahelyi gyűjtőhelyeken történik. A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben gyűjtik, elszállítása kéthetente történik. A szociális létesítményeknél keletkező nem közművel összegyűjtött szennyvíz, szennyvízgyűjtő tartályban történő gyűjtése és további kezelése megoldott. A tevékenység során keletkező hígtrágya mezőgazdasági területekre történő kihelyezése a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történik. 2.2. Felhagyás során keletkező hulladékok: A tevékenység felhagyása esetén a telephelyen lévő hulladékok átadásáról kezelésükre engedéllyel rendelkező részére történő átadással gondoskodnak.
3.
Levegőtisztaság-védelmi szempontból
Barbacs Községe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete szerint a 10. „az ország többi területe” zónába tartozik. A telephely területe ipari gazdasági terület, a legközelebbi lakóház több mint 400 méterre található. A sertéstelep üzemelése során munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel és jelentős bűzhatással kell számolni. A telephelyen 7 db istállóban 7.100 sertés tartására van lehetőség. A sertéstartás Big Dutchmann rendszerű, automatizált, ami biztosítja az állatállomány szükség szerinti etetését, itatását és az épületek megfelelő klímájának beállítását. A levegőbejuttatás légbeejtő ablakokon, ventillátoros elszívása mennyezeti kürtőkön történik. Az állattartás hígtrágyás rendszerű, az istállókban mélymedencés hígtrágya-
11
tároló rendszer került kialakításra A telephelyen a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lvr.) szerinti diffúz forrás üzemel. Bejelentés-köteles légszennyező pontforrás nincs a telephelyen. A szag- illetve bűzhatást az állatok jellegzetes szaga és trágyája, valamint a felhasznált tápszerek és gyógyhatású készítmények okozzák. A természetes és mesterséges ventilláció segítségével az istállók nyílásain távozó szaganyag diffúz légszennyezésként jelentkezik, viszonylag egyenletes eloszlásban, azonban az időjárási körülmények a szag intenzitását erősen befolyásolják. A bemutatott MSZ 21457/4:1980 sz. és 21459/1,2:1981 sz. szabvány számítások alapján megállapított bűzkibocsátási hatásterülete az istállók és hígtrágyatárolók falától számított 323 méterre határolható le (1 SZE/m3). A bűzhatás 116 méteren csökken le 5 SZE/m3 értékre. A telephely közvetlen környezetében lakóház, illetve védendő objektum nincs. A tevékenység levegőtisztaság-védelmi hatásterülete az alábbi helyrajzi számú barbacsi, illetve Barbacs környéki ingatlanokat érinti: 04/4-7; 06/2; 07/4; 07/17-18; 07/20; 07/22; 07/24; 07/27; 08/13 és 08/16-21.
4.
Zaj- és rezgésvédelmi szempontból
A sertéstelep működése során az állattartó épületek szellőző ventilátorai, az automata etető és itató rendszer, a szállítójárművek és az anyagmozgatási, rakodási tevékenység zajkibocsátásával lehet számolni. A zajforrások a telephelyen nappali és éjjeli időszakban is működnek, a telephely közvetlen szomszédságában nem található zajvédelmi szempontból védendő épület, illetve egyéb terület, az ingatlant külterületi mezőgazdasági, valamint ipari gazdasági területek veszik körül. A telephely környezeti zajkibocsátását az ÖKO-RAAB Kft. (székhely: 9028 Győr, Búzakalász u. 33.) 2014. novemberében környezeti zajméréssel ellenőrizte. Az R-1118/2/14 sz. zajmérési jegyzőkönyv eredményei alapján a telephelyhez legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területeken a lakóépületeknél – a telephelytől mintegy 400 méterre található 9169 Barbacs, József Attila u. 1. szám alatti lakóépület védendő homlokzata előtt – a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete 1. pontjának zajterhelési határértékei teljesültek. A telephelyen a mérés óta eltelt időszakban a technológiában és az üzemelési körülményekben nem történt változás. A tevékenységnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zvr.) 5. § (2) bekezdése és 6. §-a alapján lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő épületet, illetve egyéb területet; a hatásterület határvonala a telephely telekhatárain belül található. Fentiek nyomán az állattartótelepnek a Zvr. 10. § (3) bekezdése a) pontja értelmében nem kell rendelkezni zajkibocsátási határértékkel. A létesítmény működésével érintett területek zajvédelmi kategóriába sorolásánál Barbacs Község Önkormányzatának Barbacs Község helyi építési szabályzata és szabályozási tervéről szóló 1/2003. (II.18.) ÖK rendelete alapján járt el a Hatóság. A tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete az alábbi helyrajzi számú barbacsi, illetve Barbacs környéki ingatlanokat érinti: 04/4-6; 06/1-2; 07/2 és 08/16.
12
5.
Földtani közegvédelmi szempontból
Tárgyi telephelyen kármentesítési eljárás nincs folyamatban, a tevékenység normál üzemeltetése mellett nem gyakorol jelenős hatást a földtani közegre. A telephelyen 2016. novemberében fúrásból két mélységben vett talajminták vizsgálati eredményei nyomán a Hatóság azt állapította meg, hogy a minták nitrit-, nitrát- és ammóniatartalma nem éri el a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti „B” szennyezettségi határértékeket.
6.
Természet- és tájvédelmi szempontból
A telephely területe nem része Natura 2000 területnek, azonban részben az Országos Ökológiai Hálózat pufferterület övezetébe tartozik. Tárgyi tevékenység a pufferterületre vonatkozó jogszabályi előírásokkal nem ellentétes, természet- és tájvédelem érdeket nem sért. – A Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően – a Khvr. 1. § (6b) bekezdése alapján 13834-4/2016. sz. irattal megkeresett Kónyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője nem adott állásfoglalást. – A Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. fejezete alapján a Hatóság 13834-7/2016. sz. iratával megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint területi vízügyi hatóságot; szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat VII. fejezetében rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „A Környezetvédelmi hatóság 13834-7/2016. számon 2016. november 2. napján érkezett 9169 Barbacs, 07/23 és 07/26 hrsz. alatti sertéstelepre vonatkozó és a Penta-Plan Bt. (székhely: 9012 Győr-Ménfőcsanak, Vadvirág u. 24., II. em. 5.) által készített „BARBACS 07/23-07/26 HRSZ. ALATTI SERTÉSTELEP EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATA” címmel ellátott egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentáció elbírálásáról szóló döntés meghozatalára vonatkozó kérelemre indult hatósági eljárásában az Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. fejezete alapján tárgyi eljárásban a területi vízügyi hatóság szakhatóságként kerül kijelölésre a felszín alatti vizek és a vízbázisok védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényesítése érdekében. A benyújtott dokumentációból az Igazgatóság az alábbiakat állapította meg: Az érintett telephelyen a 724-91/2015. sz. és H-1412-7/2012. sz. határozatokkal módosított H-6895-42/2011. sz. egységes környezethasználati engedély alapján sertéstenyésztés folyik. A telephely vízellátását 1 db mélyfúrású kút látja el, melyre az Igazgatóság 35800/6352-9/2015. számon vízjogi üzemeltetési engedélyt adott. Az érintett telephelyen monitoring-tevékenységet nem végeznek. Az istállókban műanyag és beton rácspadlós, trágyalagúnás, csővezetékes hígtrágya-elvezetés történik. A trágyatároló lagúna rendszerből 250 mm-es KG vezetékeken keresztül gyűjtő-, átemelő-, homogenizáló aknába kerül, majd a 4.000 m3 térfogatú és 3.961 m3 térfogatú hígtrágyatárolókba. Az évente keletkező hígtrágya mennyisége 5.530 m3. A hígtrágya az Ügyfelek saját szippantós-injektálós autójával kerül kiszállításra a termőföldekre, a hígtrágyakihelyezésre az Ügyfelek talajvédelmi engedéllyel rendelkeznek. A telephelyen keletkező szennyvizet a
13
főbejárat mellett létesített 5 m3 térfogatú földalatti, zárt, vízzáróan kialakított beton szennyvízgyűjtő aknába vezetik, a szennyvizet szükség esetén a FLORASCA Kft. (székhely: 9354 Osli, Tőzegüzem 035/6 hrsz.) egyedi megrendelés esetén elszállítja. A telephelyen keletkező csapadékvíz saját telken belül elszikkad. A SPECTRUM Labor Kft. (székhely: 9028 Győr, Fehérvári út 75.) általi 2015. májusi keltezésű üzemi kárelhárítási tervdokumentáció megfelel a környezetkárosítás megelőzéséről és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben előírtaknak. Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.) 19. § (1) bekezdésén és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésén alapul. A szikkasztásra kerülő csapadékvíz minőségi követelményeit a Favir. 10.§-a, továbbá a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüMFVM együttes rendelet írja elő. A FAVI-adatszolgáltatásokra vonatkozó előírást a Favir. rendelkezései alapján írtam elő. Az Igazgatóság felhívja a figyelmet az alábbiakra: A monitoringkutak megvalósítása vízjogi létesítési, üzemeltetése pedig vízjogi üzemeltetési engedélyköteles tevékenység. A monitoringkutak megvalósítása érdekében vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni, melyet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerinti tartalommal kell benyújtani az Igazgatósághoz. Mivel az érintett módosítások vízvédelmi érdeket nem sértenek, az egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárultam. A rendelkezésemre álló iratok érdemi vizsgálatát követően fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdései alapján adtam meg. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. Az eljárás során eljárási költség nem merült fel. Az Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése, a Kr. 28. § (3) bekezdése és az 5. sz. mellékletének II. fejezete; illetékességét Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. sz. mellékletének 1. pontja állapítja meg.”
Fentiek, valamint a – népegészségügyi, örökségvédelmi, talajvédelmi, termőföldvédelmi és bányafelügyeleti feladatkörében eljáró – kormányhivatal Kr. 28. § (1) bekezdése és 5. sz. mellékletének I. fejezete alapján adott GY/NEP/01273-2/2016; GY-02D/EPH/4201-2/2016; GYF-01/1656-2/2016; 10.139/2016. és VEV/001/2342-3/2016. sz. véleményei nyomán a Hatóság – a Kvt. 79. § (1) bekezdés a) pontjának és 81. § (1) bekezdésének, a Khvr. 20. § (11) bekezdésének és 11. sz. mellékletének megfelelően – a Kvt. 66. § (1) bekezdés b-c) pontjai és 71. § (1) bekezdés c) pontja és 79. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a Khvr. 20. § (3) bekezdése és 20/A. § (12) bekezdés a) pontja alapján jelen határozatával környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedély kiadásáról döntött. (I. fejezet) Miután a telephely részét képező diffúz forrás üzemeltetésére vonatkozó kérelem is megfelelt az Lvr. 5. sz. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek, a Hatóság – a Khvr. 20. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – az Lvr. 26. § (6) bekezdése és 6. sz. melléklete alapján jelen határozatával egyúttal levegőtisztaság-védelmi engedély kiadásáról is döntött. (III. fejezet) A Hatóság az Lvr. 5. § (3)-(4) bekezdései alapján jelölte ki a telephelyet határoló védelmi övezetet jelen határozat IV. fejezetének 1. pontjában
14
Miután a telephely – SPECTRUM Labor Kft. (székhely: 9028 Győr, Fehérvári út 75.) által 2015. májusában készített –üzemi kárelhárítási terve megfelel a környezetkárosítás megelőzéséről szóló és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ker.) 7. §-ában és 1-2. sz. mellékleteiben foglalt tartalmi követelményeknek; a Hatóság a Ker. 6. § (5) bekezdése alapján jelen határozat IV. fejezetének 2. pontjában jóváhagyta azt. Jelen határozat V. fejezetében emelt előírások – a Khvr. 17. § (2) bekezdésében és 9. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően – az alábbi jogszabályi rendelkezéseken nyugodnak:
Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 2. Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 13. § (4) és (10) bekezdései 3. Khvr. 11. sz. mellékletének 4. g) pontja 4. Ker. 8-9. § Levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi előírások: 5-8. Lvr. 26. § (2) bekezdése 9-11. Lvr. 28. § (2) bekezdése 12. Zvr. 10. § (1) bekezdésén és 11. § (1) bekezdése; A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. § és 2. sz. melléklete Értesítési és bejelentési kötelezettségekre vonatkozó előírások: 13-14. Kvt. 8. § 15. Kvt. 82. § (1) bekezdése Nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási és mérési kötelezettségekre vonatkozó előírások: 16. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.). 65. § (1) bekezdése; A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hnyr.) 3. § (1)-(4) bekezdései, 6. § és 1. sz. melléklete 17. Ht. 65. § (5) bekezdése; Hnyr. 10. § (1) bekezdés a-b) pontjai, 11. § (1) és (5) bekezdései, 13. § (1) bekezdése és 3-4. sz. mellékletei 18. Lrv. 31. § (2) bekezdése és 7. sz. melléklete 19. Lvr. 31. § (4) bekezdése 20-21. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 18. § (1) bekezdése Felhagyásra és kárelhárításra vonatkozó előírások: 22. Khvr. 17. § (1) bekezdés f) pontja 23. Ht. 31. § (1)-(2) bekezdései és 32. § (2) bekezdése; Khvr. 17. § (1) bekezdés f) pontja Az VI. fejezet előírásait a Kvt. 96/B. § (1) és (3) bekezdései állapítják meg.
15
A VIII. fejezet 1. pontjában foglalt rendelkezések a Khvr. 26. § (1) és (5) bekezdésein, 2. pontjában foglalt rendelkezések ugyanezen jogszabályhely (3) és (5) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Khvr. 26. § (4) bekezdése állapítja meg. A Khvr. 20/A. § (1) bekezdése értelmében: „Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább tíz évre adható meg…” A (teljes körű környezetvédelmi) felülvizsgálati dokumentáció előterjesztésének határidejét a Khvr. 20/A. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével határozta meg a Hatóság. (IX. fejezet) A Hatóság (új) IPPC-engedélyt adott az Ügyfeleknek, melyre tekintettel a 724-9/2015. sz. és 1412-7/2012. sz. jogerős határozatokkal módosított 6895-42/2011. sz. jogerős határozatba foglalt egységes környezethasználati engedélyüket a Khvr. 20/A. § (12) bekezdés b) pontja alapján visszavonta, így az jelen határozat jogerőre emelkedésével hatályát veszti, ezért a Hatóság jelen határozat X. fejezetének megfelelően döntött. Jelen határozat XI. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont de) alpontján és 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselői a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfelek. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 78. § (10) bekezdése, 98. § (1a) bekezdése és 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Meghatalmazottat. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (5)-(7) bekezdései alapján határozta meg a Hatóság. (XII. fejezet) A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg.
Győr, 2016. december 21.
Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
16
