GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL A határozat jogerős: 2016. augusztus 22. Iktatószám: 3423-7/2016.

Tárgy:

Ügyintéző: Telefon:

Mellékletek: Hiv. szám:

dr. Sebő F. Dániel, Dr. Giczi Edina +36 (96) 524-612

HARTMANN HUNGARY Kft. – Hulladékgazdálkodási bírság

HAT ÁROZ AT

I. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) a HARTMANN HUNGARY Tojáscsomagoló-anyag Gyártó és Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 2941 Ács, Hartmann út 1., KÜJ: 100195578, KTJ: 100376145; a továbbiakban Ügyfél) – hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok nem megfelelő teljesítése miatt – kötelezi

50.195.656,- Ft, (azaz ötvenmillió-egyszázkilencvenötezer-hatszázötvenhat forint) összegű hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére.

II. Az Ügyfél a határozat I. fejezetében meghatározott hulladékgazdálkodási bírságot a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-00299633-00000000 sz. számlára köteles – a közlemény rovatban az ügyiratszám (3423/2016.) feltüntetésével – átutalni annak jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. A Hatóság a befolyt bírságösszeg 30 %-át Ács Önkormányzata (2941 Ács, Gyár u. 3.; a továbbiakban: Önkormányzat) részére 15 napon belül továbbutalja. III. A Hatóság tájékoztatja az Ügyfelet, hogy fenti pénzfizetési kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén – amennyiben az számára felróható – késedelmi pótlék felszámításán túl a határozat végrehajtásának foganatosításaként bármely rendelkezése alatt álló, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg, ennek hiányában bármely lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható; fentiek eredménytelensége esetén ingatlan-végrehajtásnak van helye. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail: [email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu

IV. A Hatóság jogerőre emelkedését követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről.

V. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel.

VI. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó – indokolással ellátott – fellebbezésnek van helye. Az Ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetéke 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell annak első példányán leróni; az Önkormányzat által benyújtott fellebbezés illetékmentes.

INDOKOLÁS

A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) a HARTMANN HUNGARY Tojáscsomagoló-anyag Gyártó és Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2941 Ács, Hartmann út 1., KÜJ: 100195578, KTJ: 100376145; a továbbiakban Ügyfél) 2941 Ács, Hartmann út 1. (3250/1-3 hrsz.) alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) előzetes értesítést követően ellenőrzést tartott – a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 82. § (2) bekezdésében és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 22. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 88. §-a, 88/A. § (1) bekezdése és 89. § b) pontja alapján 2015. október 20. napján. A 16298-3/2015. sz. ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítettek, valamint az Ügyfélnek – a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hnyr.) 10. § (1) bekezdés b) pontja, 12. § (1) bekezdése, 12. § (2) bekezdés c) pontja és 3. sz. melléklete szerint teljesített – 2014. tárgyévre vonatkozó nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatása nyomán a Hatóság azt állapította meg, hogy az Ügyfél 2014. évben mindösszesen 33.391,721 tonna mennyiségű nem veszélyes hulladékot hasznosított tárgyi telephelyén: a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2-3. sz. mellékletei szerinti 19 12 01 azonosító kódú hulladéktípusból 5.390,188 tonna, míg a 20 01 01 azonosító kódú hulladéktípusból 28.001,533 tonna mennyiséget. A 2016. április 5. napjáig hatályos 5413-21/2009. sz. jogerős határozatba foglalt környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélye (a továbbiakban: IPPC-engedély) alapján az Ügyfél évente legfeljebb 30.000 tonna mennyiségű nem veszélyes hulladékot hasznosíthat telephelyén: Az IPPC-engedély II. fejezetében szerepel az engedélyezett tevékenység, valamint a hasznosítható papírés kartonhulladékok megnevezése és mennyisége is. A – napi – mennyiségre vonatkozó előírás 95 tonna/nap, azonban a maximális kapacitás – folyamatos üzemmenet mellett – 30.000 tonna /év, míg a késztermék mennyisége 24.000-25.400 tonna/év lehet legfeljebb.

2

Az Ügyfél által 2014-ban átvett 34.195,413 tonna mennyiségű hulladékból 33.391,721 tonna került utóbb hasznosításra, melynek nyomán a Hatóság azt állapította meg, hogy az IPPC-engedélyben meghatározott, maximális korlátot jelentő 30.000 tonna hasznosítható éves mennyiséget 3.391,721 tonna mennyiséggel lépte túl (ismételten) az Ügyfél; továbbá késztermék-előállítása – az engedélyezett 25.400 tonna mennyiségi limithez viszonyítva – 2013. év után 2014. tárgyévben is meghaladta a 26.500 tonna mennyiséget. A hivatkozott számú ellenőrzési jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata szerint az Ügyfél kizárólag a napi kapacitásra vonatkozó előírást vette figyelembe 2014. tárgyévben folytatott hulladékgazdálkodási tevékenysége során; a hasznosításra vonatkozó 30.000 tonna mennyiségi limitet – számára felróhatóan – újból figyelmen kívül hagyta. Fenti IPPC-engedély mennyiségi előírásai egyértelműek, a kapacitásra vonatkozóan kettős – konjunktíve teljesítendő – mennyiségi előírást rögzítenek, melyek közül az évenkénti maximálisan hasznosítható hulladékmennyiségre vonatkozó korlátot – 2013. tárgyévhez hasonlóan – nem tartotta be az Ügyfél, miután 2014. tárgyévben – a jegyzőkönyvben rögzített – 356 munkanap alatt 33.391,721 tonna mennyiségű hulladékot kezelt. A Hatóság felhívja az Ügyfél figyelmét, hogy a folyamatos üzemmenet melletti kapacitás nem változtatható a munkanapok számának függvényében. Az Ügyfél – a Khvr. 20/A. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – 2014. decemberében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt terjesztett elő, mely szerint termelési volumenének az eddigi 95 tonna/nap kapacitásról – korábban 115 tonna/nap, utóbb már – 170 tonna/nap kapacitásra történő növelését tervezi; azonban az IPPC-engedély a felülvizsgálata tárgyában hozott (érdemi) döntés jogerőre emelkedéséig hatályos, következésképp’ az abban foglalt előírások mindaddig irányadók és egyben kötelezők az Ügyfélre nézve, azaz 2016. április 5. napjáig. A Ht. 65. § (5) bekezdése értelmében: „A nyilvántartás vezetésére kötelezett…nyilvántartását a hatóság felhívása esetén a hatóság rendelkezésére bocsátja.” A tényállás teljes körű tisztázásaként a Hatóságnak egzakt információkkal kellett rendelkezni a tekintetben, hogy az Ügyfél fenti 30.000 tonna mennyiséget mikor és melyik azonosító kódú hulladéktípus(ok) milyen mennyiségben történő kezelésével lépte túl; melyre tekintettel a Hatóság 3423-3/2016. sz. végzésében – a tényállás tisztázásához szükséges adatok közléseként – a 2014. tárgyévben hasznosított nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos naprakész kezelői nyilvántartásának Hatóság részére való megküldésére hívta fel az Ügyfelet. Az Ügyfél 2016. március 10. napján előterjesztett és 3423-4/2016. szám alatt iktatott beadványával csupán fenti hivatkozott számú végzés II. fejezetének 2. pontjában foglaltaknak tett eleget; figyelemmel arra, hogy kezelői nyilvántartása nem tartalmazta a Hnyr. 1. sz. melléklete 5. pontjának 5.1.-5.2. alpontjai közül a következőket: 1. Ügyfélre és telephelyre vonatkozó általános adatok 2. Telephelyen folytatott tevékenységek TEÁOR kódjai 3. Hulladékkezelőnek átadó gazdálkodó szervezet neve, KÜJ- és KTJ-azonosítója, exportáló ország neve (amennyiben a hulladékot külföldről hozták be) 4. Egyes hulladékszállítmányok fuvarokmányainak azonosítója 5. Hulladékmozgásokhoz rögzített időpontok 6. Kezelt hulladék mennyisége közvetlen méréssel megállapítva napi bontásban

3

A tényállás teljes körű tisztázása érdekében a Hatóság 3423-5/2016. sz. végzésével ismételten adatok közlésére hívta fel az Ügyfelet a Ht. 82. § (1) bekezdése, a Ket. 2. § (3) bekezdése és 50. § (1) bekezdése alapján. Az Ügyfél 2016. április 8. napján előterjesztett és 3423-3/2016. szám alatt iktatott beadványával megfelelően eleget tett a Hatóság korábbi felhívásainak: – A Hnyr. 1. sz. melléklet 5. pontja 5.1. alpontja c) pontjában foglaltaknak megfelelően – megküldésre került a nyilvántartás részét képező – a nyilvántartás adatainak valódiságáról szóló – nyilatkozat. A beadvány mellékletét képező elektronikus adathordozón (CD) került rögzítésre a 2014. évi kezelői nyilvántartás, melyből a Hatóság azt állapította meg, hogy a 19 12 01 azonosító kódú papír és karton hulladékból 616,718 tonna, míg a 20 01 01 azonosító kódú papír és karton hulladékból 2.775,003 tonna mennyiség került az IPPC-engedély adta kereteken túl hasznosításra; az Ügyfél 2014. november 23. napjától hasznosított az engedélyezett mennyiségen túl hulladékot. Az összesített mennyiség 3.391,721 tonna, melynek nyomán a Hatóság megállapította, hogy a nyilvántartásban és az adatszolgáltatásban szereplő adatok megegyeznek. A Ht. 86. § (1) bekezdés a-b) pontjai értelmében: „Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.” A Ht. 86. § (3) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy bírság alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 4. § (2) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A jogsértés súlyát mérlegelve a Hatóság azt állapította meg, hogy tárgyi telephelyen a hulladékok 2013. évet követően ismételten különösen jelentős (több mint 3.000 tonna!) mennyiségben és folyamatosan kerültek – az IPPC-engedély adta kereteken túl – hasznosításra az Ügyfél rendszeres üzletszerű tevékenységének keretein belül, így a jogsértő magatartás nem tekinthető csekélysúlyúnak, ekképp a bírság mellőzésére nincs lehetőség. Fentieken túl a bírság mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében. A Hbr. 3. § (1) bekezdése értelmében: „A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani.”

4

Az egyes hulladékgazdálkodási tevékenységek körét a Ht. 2. § (1) bekezdés 26. pontja sorolja fel taxatíve, melynek értelmében a hulladék 20. pont szerinti hasznosítása is a 36. pontban meghatározott kezelési tevékenységnek minősül. A Hbr. 1. § (3) bekezdés c) pontja értelmében: „A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke külön jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok, továbbá az egyes hulladékfajtákra, elhagyott gépjármű hulladékra, illetőleg kezelésükre vonatkozó, jogszabályban előírt kötelezettségek, műszaki szabályok nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén tizenötezer forint.” A Hbr. 1. § (5) bekezdése értelmében: „Az alapbírság összege az e § (3)-(4) bekezdéseiben és a 2. § (3) bekezdésében meghatározott összegek 25 és 100%-a között állapítható meg – az e § (3) bekezdés e) pontja szerinti esetek kivételével –, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig.” A Hatóság azt állapította meg, hogy az Ügyfél által átvett papír- és kartonhulladékok – a kezelési technológián átesve, az IPPC-engedély adta kereteken túl – hasznosításra kerültek, ezáltal azok hulladékstátuszukat elveszítve termékként nem hulladékkezelők részére kerültek továbbadásra. Mindezek következtében a kezelési tevékenység irreverzibilis folyamataként – az elkövetett jogsértés következményeit „felszámolhatatlanná” (orvosolhatatlanság) téve – a jogellenes állapot nem szüntethető meg. Azon tény, mely szerint az Ügyfél utóbb – emelt hulladékhasznosítási kapacitásra jogosító – egységes környezethasználati engedélyt szerzett, kizárólag a jövőre nézve tud jogkövető magatartást tanúsítani az ott végzett hulladékgazdálkodási tevékenységével összefüggésben; mely körülmény nem érinti a korábban – IPPC-engedélytől eltérően – folytatott hulladékkezelési tevékenységének szankcionálhatóságát. A Hbr. 3. § (5) bekezdés a) pontja értelmében: „A bírság a (3) és (4) bekezdésben meghatározott módon kiszámított összegét, valamint a 2. § (4)-(6) bekezdésben meghatározott összegét ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése esetén kétszeres szorzóval emelt összegben kell alkalmazni.” A Hatóság 5830-11/2015. sz. határozatával már korábban 59.509.219,- Ft, (azaz ötvenkilencmillióötszázkilencezer-kettőszáztizenkilenc forint) összegű hulladékgazdálkodási bírsággal sújtotta az Ügyfelet ugyanezen telephelyén – ugyancsak az IPPC-engedélyében foglaltaktól eltérően – folytatott tárgyi kezelési tevékenysége nyomán; mely döntés – a Ket. 73/A. § (1) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése értelmében – 2015. november 12. napján emelkedett jogerőre. Miután jelen eljárás tárgya az Ügyfél 2014. tárgyévben folytatott (IPPC-engedélyétől eltérő) hulladékgazdálkodási tevékenysége, a Hatóság nem alkalmazhatott további „kétszeres szorzót” a bírság összegének megállapításánál, hiszen az ugyanezen tényállás miatt korábban kiszabott hulladékgazdálkodási bírságot megállapító határozata csak 2015. november 12. napján emelkedett jogerőre. Mindezekre tekintettel az alapbírság összegét 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint) összegben határozta meg a Hatóság, ugyanakkor számítása során súlyosbító szorzót nem alkalmazott. – A Ht. 86. § (2) bekezdésének megfelelően – a Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő: B=AxMxS ahol B: a nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság forintban fizetendő összege A: az alapbírság forintban (15.000) M: módosító tényező S: a jogsértés ismétlődését figyelembe vevő súlyosbító szorzó (1)

5

a) 20 01 01 azonosító kódú hulladék esetében: Az M módosító tényező értéke a Hbr. mellékletének 3. b) pontja alapján: M = V x Mb,t ahol V = 1, 5 mivel települési hulladékról van szó Súlytényező A hulladék tömegtartománya (mb,i)

Mb,t

1000 tonna fölött 0,6 822,2 + (t – 1000) x 0,6 Mb,t = 822,2 + (t – 1000) x 0,6 ahol t a hulladék tonnában kifejezett mennyisége, jelen esetben 2775,003 tonna Így

Mb,t = 822,2 + (2775,003– 1000) x 0,6 = 1887,2018

M= 1,5 x 1887,2018 = 2830,8027 B = A x M x S = 15000 x 2830,8027 x 1= 42.462.040,- Ft. b) 19 12 01 azonosító kódú hulladék esetében: Az M módosító tényező értéke a Hbr. mellékletének 3. b) pontja alapján: M = V x Mb,t ahol V = 1 mivel egyéb nem veszélyes hulladékról van szó

A hulladék tömegtartománya

Súlytényező (mb,i)

Mb,t

100-1000 tonnáig

0,8

102,2 + (t – 100) x 0,8

Mb,t = 102,2 + (t – 100) x 0,8 ahol t a hulladék tonnában kifejezett mennyisége, jelen esetben 616,718 tonna Így

Mb,t = 102,2 + (616,718– 100) x 0,8 = 515,5744

M= 1 x 515,5744 = 515,5744 B = A x M x S = 15000 x 515,5744 x 1= 7.733.616,- Ft. A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság összege: 42.462.040 Ft + 7.733.616 Ft = 50.195.656, Ft, azaz ötvenmillió-egyszázkilencvenötezer-hatszázötvenhat forint.

A Hbr. 1. § (2) bekezdése értelmében a Hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: „A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.” Fentiek nyomán a Hatóság a bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy a jogsértő magatartás veszélyessége, illetve károsító hatása csekélymértékű volt, ugyanakkor a több ezer tonna

6

mennyiségű – IPPC-engedély adta kereteken túl – hasznosított nem veszélyes hulladék a térség hulladékgazdálkodási helyzetére statisztikai úton hatást gyakorolt. Környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás, illetve egyéb káresemény nem történt; ugyanakkor a Hatóság kiemelten értékelte a bírság összegének megállapítása során azon körülményt, miszerint az Ügyfél gazdasági társaságként tevékenységét – szükségszerűen – nyereségszerzés érdekében végzi, illetve végezte; ezáltal a jogsértést gazdasági tevékenysége folytatása kapcsán valósította meg, melynek nyomán gazdasági előnyre tett szert a vonatkozó jogszabályi és egyéb hatósági előírásokat betartó engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodókkal szemben. A Ht. 86. § (4) bekezdése értelmében: „Ha a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírságot megállapító határozat kiadásáig az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti, a környezetvédelmi hatóság – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bírságot kérelemre csökkentheti, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető.” A hulladékgazdálkodási bírság csökkentésének vizsgálatával összefüggésben a Hbr. 1. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazhatóságának vizsgálata során tett megállapítások irányadók, melyeket jelen határozat INDOKOLÁSI része fentiekben részletesen tartalmaz. Fentieken túl a kiszabandó bírság mérséklésére vonatkozó kérelem jelen határozat kibocsátásáig sem érkezett a Hatósághoz. Mindezekre tekintettel a Hatóság kizárta a bírság csökkentését. A Ket. 1. § (2) bekezdése értelmében: „A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos – ideértve gazdasági – érdekét szem előtt tartva jár el.” A Hatóság érdemi döntésénél figyelembe vette, hogy a – Cégjegyzék szerint 786.870.000,- Ft, (azaz hétszáznyolcvanhatmillió-nyolcszázhetvenezer forint) forint összegű törzstőkével bíró – Ügyfélnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti – http://e-beszamolo.im.gov.hu weboldalon keresztül nyilvánosan közzétett – beszámolói alapján nyereséges gazdasági tevékenységet folytat, így a kiszabott hulladékgazdálkodási bírság – megfelelve a Ket. fentebb citált normatív erővel bíró alapelvének – az Ügyfélre nézve nem jelenthet a gazdasági életben betöltött szerepére vonatkozóan aránytalan sérelmet, illetve ellehetetlenülést. A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. § b) pontja értelmében: „A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésének c)-g) pontjában és 2. § (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint.”

7

A Hatóság fentiek nyomán megállapította – miután a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására a Hbr. 1. § (3) bekezdés c) pontja alapján kerül sor –, hogy a Ket. 94. § (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, figyelemmel a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében: „Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné.” Fentiekre tekintettel a Hatóság jelen eljárás hivatalbóli megindításáról döntött a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján, melynek értelmében: „Ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is.” A Hatóság 2016. február 22. napján hivatalból indította meg eljárását az Ügyféllel szemben, melyről, valamint az Ügyfélnek a Ket. 51. §-a és 68. §-a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről 3423-2/2016. számon kibocsátott iratával – a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – értesítette az Ügyfelet; melyet – a visszaérkező tértivevény tanúsága szerint – az Ügyfél nevében 2016. március 1. napján vették kézhez, azonban az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy egyéb észrevétel a Hatósághoz – a 3423-3/2016. számú és 34235/2016. számú tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére felhívó végzései nyomán előterjesztett beadványokon kívül – jelen határozat kibocsátásáig nem érkezett. A Hatóság fentiek szerint vizsgálta a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá eljárása során – alábbiak szerint – azt, hogy az Ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e: Az Ügyfél 2016. március 10. napján előterjesztett és 3423-4/2016. szám alatt iktatott beadványában foglalt nyilatkozata szerint nem áll a Kkvt. 3. § (1) bekezdésének személyi hatálya alatt, melynek nyomán a Hatóság azt állapította meg, hogy a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának – a Kkvt. 12/A. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok hiányában – sincs helye jelen eljárásban. Mindezekre tekintettel a Hatóság – hatósági engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenység engedélytől eltérő végzéseként hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok nem megfelelő teljesítése miatt – a rendelkező rész I. fejezetében meghatározott 50.195.656,- Ft, (azaz ötvenmillió-egyszázkilencvenötezer-hatszázötvenhat forint) összegű hulladékgazdálkodási bírság kiszabásáról döntött. Jelen határozat II. fejezete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a Hbr. 4. § (3-4) bekezdésein alapul. A határozat III. fejezetében foglalt felhívását a Hatóság az alábbi jogszabályhelyekre figyelemmel tette: A Ket. 129. §-a értelmében: „A közigazgatási végrehajtás során a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására elsősorban…a kötelezett szabad rendelkezése alatt álló, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget…kell végrehajtás alá vonni.”

8

A Ket. 131. § (1) bekezdése értelmében: „Ha a végrehajtás nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a kötelezett bármely lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható...” A Ket. 131. § (2) bekezdése értelmében: „Ingatlan-végrehajtásnak akkor van helye, ha a követelés összege az ötszázezer forintot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll.” A Ket. 132. § (1) bekezdése alapján késedelmi pótlékot kell fizetni, ha a pénzfizetési kötelezettségnek határidőben nem tettek eleget. A Hatóság – a Ket. 80/A. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak szerint – közzéteszi jogerős határozatát. (IV. fejezet) A határozat V. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont de) alpontján alapul, melynek során a Hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. §-ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. § alapján rendelkeznie kellene. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 98. § (1a) bekezdése és 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, melyről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés illetékének összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja alapján határozta meg a Hatóság; Ács Önkormányzata (2941 Ács, Gyár u. 3.) az Itv. 5. § (1) bekezdés b) pontja értelmében teljes személyes illetékmentességben részesül. (VI. fejezet) A Hatóság hatáskörét – a Hbr. 2. § (1) bekezdésének megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2016. április 27. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából

dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető

9