GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL A határozat jogerős: 2015.10.31. Iktatószám:
14884-5//2015.
Hiv. szám:
Ügyintéző:
dr. Sebő F. Dániel, Hajdu Judit
Melléklet:
Tárgy:
PIRIK TRANS Kft. KÜJ: 102337370 KTJ: 101892637 Hulladékgazdálkodási bírság
HATÁROZAT
I.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a PIRIK TRANS Fuvarozó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 2921 Komárom, Fáy András u. 9.; a továbbiakban: Ügyfél) – a 9011 Győrszentiván, 0861/10 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyére vonatkozó hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatti hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett –
figyelmezetésben részesíti.
II. A Hatóság a jogerőre emelkedését követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről.
III. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel.
IV. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Az Ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetéke 10.000,- Ft, (azaz tízezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni; Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1.) által benyújtott fellebbezés illetékmentes. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 328-031
INDOKOLÁS
A – környezetvédelmi hatáskörében eljáró – Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) a PIRIK TRANS Fuvarozó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2921 Komárom, Fáy András u. 9.; a továbbiakban: Ügyfél) – 9011 Győrszentiván, 0861/10 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyéhez tartozó – 2014. tárgyévre vonatkozó hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését ellenőrizte a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 88. §-a, 88/A. § (1) bekezdése, 89. § a) pontja és 90. § (1) bekezdése; továbbá a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hnyr.) 14. § (1) bekezdése alapján. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 65. § (5) bekezdése értelmében: „A nyilvántartás vezetésére kötelezett…a környezetvédelmi hatóságnak adatot szolgáltat…” A Ht. 65. § (1) bekezdése alapján: A hulladék termelője, kormányrendeletben meghatározott birtokosa, gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője, valamint a közszolgáltató nyilvántartásra kötelezett (jogi) személynek minősül. A Hnyr. 3. § (1) bekezdése alapján: A hulladék termelője, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője nyilvántartásra kötelezett (jogi) személynek minősül. A Hnyr. 11. § (5) bekezdése értelmében: „Az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelő a képződött hulladékról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig szolgáltat adatot.” Ellenőrzését követően a Hatóság azt állapította meg, hogy az Ügyfél nem tett eleget fenti jogszabályhelyeken nyugvó adatszolgáltatási kötelezettségének. A Ht. 86. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.” A Ht. 86. § (3) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy bírság alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 4. § (2) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A jogsértés súlyát mérlegelve a Hatóság azt állapította meg, hogy az adatszolgáltatás teljesítésének elmaradása nagymértékben akadályozza, valamint részben átláthatatlanná teszi a Hatóság számára az Ügyfél hulladékgazdálkodási tevékenységét, így a jogsértő magatartás nem tekinthető csekélysúlyúnak, ekképp a bírság mellőzésére nincs lehetőség. Fentieken túl a bírság, mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében.
2
A Hbr. 1. § (2) bekezdése értelmében: „A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.” A Hbr. 2. § (5) bekezdése értelmében: „A hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettségek, továbbá az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítése kötelezettségének elmulasztása esetén alapbírság, szorzószám megállapítása nélkül az illetékes környezetvédelmi hatóság a bírságot 200.000,- Ft-ban állapítja meg…” A Hbr. 1. § (2) bekezdése által meghatározott mérlegelési szempontokra a Hatóság nem lehetett figyelemmel tárgyi eljárása során, tekintettel arra, hogy a Hbr. 2. § (5) bekezdésében – a nyilvántartási, illetve adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén – maga a jogalkotó zárta ki annak alkalmazhatóságát azzal, hogy fixösszegű, tételes bírság kiszabását rendelte el alkalmazni. (A Hbr. 1. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazhatósága legfeljebb a nyilvántartási, illetve adatszolgáltatási kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetében nyerhet értelmet.) A Ht. 86. § (4) bekezdése értelmében: „Ha a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírságot megállapító határozat kiadásáig az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti, a környezetvédelmi hatóság – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bírságot kérelemre csökkentheti, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető.” Miután a kiszabandó bírság mérséklésére vonatkozó kérelem jelen határozat kibocsátásáig sem érkezett a Hatósághoz, ezért a Hatóság kizárta a bírság csökkentését. A Ket. 1. § (2) bekezdése értelmében: „A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos – ideértve gazdasági – érdekét szem előtt tartva jár el.” A Hatóság érdemi döntésénél figyelembe vette, hogy a – Cégjegyzék szerint 3.000.000,- Ft, (azaz hárommillió forint) összegű törzstőkével bíró – Ügyfél nyilvánosan közzétett beszámolói alapján nyereséges gazdasági tevékenységet folytat, így a kiszabandó hulladékgazdálkodási bírság – megfelelve a Ket. fentebb citált normatív erővel bíró alapelvének – az Ügyfélre nézve nem jelenthet a gazdasági életben betöltött szerepére vonatkozóan aránytalan sérelmet, illetve ellehetetlenülést. A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.” A – Hatóság jogelődeként eljáró – Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) 1787-1/2015. sz. végzésében – eleget téve a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségének – felhívta az Ügyfelet a 2014. tárgyévre vonatkozó hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségének 2015. március 1. napjáig történő teljesítésére, mintegy a jogszerű állapot helyreállítására (orvoslás); azonban a felhívásban foglaltaknak az Ügyfél annak 2015. január 31. napján történt kézbesítését követő 20 nap elteltével (jelen határozat kibocsátásáig) sem tett eleget.
3
Fentiekre tekintettel a Hatóság jelen eljárás hivatalbóli megindításáról döntött a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján, melynek értelmében: „Ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is.” A Hatóság 2015. szeptember 7. napján hivatalból indította meg eljárását az Ügyféllel szemben, melyről, valamint az Ügyfélnek a Ket. 51. §-a és 68. §-a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről 14884-2/2015. számon kibocsátott iratával – a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – értesítette az Ügyfelet; melyet – a visszaérkező tértivevény tanúsága szerint – az Ügyfél nevében 2015. szeptember 28. napján vették kézhez, azonban az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy egyéb észrevétel – ide nem értve az Ügyfél kis- és középvállalkozása státuszának megállapítására vonatkozó beadványt – a Hatósághoz jelen határozat kibocsátásáig nem érkezett.
A Hatóság fentiek szerint vizsgálta a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá eljárása során – alábbiak szerint – azt, hogy az Ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e:
A Hatóságnak eljárása keretében vizsgálnia kellett, hogy az Ügyfél a Kkvt. 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a Hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. Az Ügyfél 14484-4/2015. szám alatt iktatott beadványában foglalt nyilatkozata szerint a Kkvt. 3. § (1) bekezdésének személyi hatálya alatt áll, melynek nyomán – figyelemmel arra, hogy korábbi jogsértése nem volt és a Kkvt. 12/A. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok sem állnak fenn – a Hatóság megállapította, hogy a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van helye jelen eljárásban, melynek alapján – hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatti hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett – a rendelkező rész I. fejezetében foglaltak szerint döntött. A Ket. 80/A. § (1) bekezdés i) pontja értelmében: „A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott.” (II. fejezet) A határozat rendelkező részének III. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a Hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. §-ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. § alapján rendelkeznie kellene. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, melyről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. Az Ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetékének összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete XIII. fejezetének 2. a) pontja alapján határozta meg a Hatóság; Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1.) által benyújtott fellebbezés az Itv. 5. § (1) bekezdés b) pontja értelmében teljes személyes illetékmentes. (IV. fejezet) A Felügyelőség hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése; illetékességét ugyanezen jogszabály 1. sz. melléklete IV. fejezetének 1. száma állapította meg. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló
4
66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 3. pontja értelmében a Felügyelőség 2015. március 31. napján beolvadással megszűnt, általános jogutóda 2015. április 1. napjától a Hatóság; melynek hatáskörét – a Hbr. 2. § (1) bekezdésének megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg.
Győr, 2015. október 06.
Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
5
