GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Iktatószám:

12635-46/2015.

Hiv. szám:

-

Ügyintéző:

dr. Karácsony Edina Tóth Ilona Mária

Melléklet:

-

Tárgy:

Egységes környezethasználati engedély - módosítás

HATÁRO ZAT

I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás (székhely: 2800 Tatabánya, Fő tér 6., KÜJ: 102683554, KTJ: 100469481, Létesítmény KTJ: 101605439, statisztikai számjel: 16763407-8413-382-11, a továbbiakban: Társulás) részére, a 12635-19/2015. számú határozattal módosított, a 9132-2/2012. számú határozattal kijavított, a 9132-6/2012. számú határozattal módosított és a 462-15/2011. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: engedély) – a Társulás, valamint a Zöld Jövőnkért Hulladékhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2800 Tatabánya, Fő tér 6., KÜJ: 103394376, KTJ: 102593612, Létesítmény KTJ: 102358206, statisztikai számjel: 25113721-3821-113-11, a továbbiakban: Kft; a továbbiakban együtt: Ügyfelek) – kérelmének helyt adva –

módosítja az alábbiak szerint: II. 1. Az engedély III. fejezetének 2. pontja az alábbi 2.5. ponttal egészül ki: A magas DOC tartalmú hulladéknak a hulladékkezelő létesítmény elkülönített területén történő ideiglenes tárolása (D15): Az ideiglenes tároló tér helye a lerakó lehajtó rámpájától balra, a lerakót határoló töltéssel párhuzamos terület, melynek szélessége ~30 m, és az első és második drénszakasz igénybevételével a szakaszelválasztóig tart. A hulladékkezelő létesítmény elkülönített területén az ideiglenes tárolótér iránya a lerakó bejáratától északnyugati irányban a töltéssel párhuzamosan EOV y: 602917,633 EOV x: 244200,071 EOV y: 602917,913 EOV x: 244146,657 sarokpontok által határolt éltől az EOV y: 602824,343 EOV x: 244252,942 EOV y: 600846,018 EOV x: 244273,869 sarokpontok által határolt él. Az ideiglenes tároló tér elkülönített területén három részegység kerül kialakításra, melyek töltéssel (tisztaföld) kerülnek elválasztásra egymástól, a részegységek mérete az adott 3 hónapban beszállított hulladék mennyiségétől függ, de a negyedéves szakaszolással összhangban egy részegységben maximum 3 havi hulladékmennyiség kerül ideiglenes tárolásra. A fenti területrész alján minimum 30 cm magas tisztaföld Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 328-031

kerül elhelyezésre, hogy a lerakó tér aljzatán a geotextília - a DOC lerakhatósági értékét elérő hulladék felszedésekor - ne sérüljön. Ideiglenes tárolható hulladékok: 19 12 12 azonosító kódszámú egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék (ideértve a kevert anyagokat is) megnevezésű hulladék, melynek eredete a tatabányai mechanikai előkezelő válogatási maradék finom és nehéz frakciója. Mennyisége összesen: 33.075 tonna. Az ideiglenes tárolás technológiája: A hulladékkezelő létesítmény területén kialakított ideiglenes tárolótérre a másodlagosan keletkező mechanikai előkezelő válogatási maradék finom és nehéz frakciójának szállítása konténerekben történik, majd onnan leborításra kerül. Az ideiglenes tárolótérre történő beszállítás előtt a hulladék tömegének meghatározása hídmérlegen történik. Az ideiglenes tárolóba a hulladék beszállítás naponta történik. A három részegység közül mindig csak egybe történik a beszállítás. Az ideiglenesen tárolt hulladékkal előkezelést nem végez a Kft. Az ott ideiglenesen tárolt hulladék DOC értékének vizsgálta először a részegységbe tárolás befejezését követő 15 napon belül, majd azt követően havonta történik a lerakhatósági határérték eléréséig. Ezt követően, amennyiben a hulladék véglegesen lerakhatóvá válik, a hulladék felszedésre kerül, majd a tömegének hídmérlegen történő meghatározása után a lerakó térre kerül lerakással történő ártalmatlanításra (D5). Amennyiben a laborvizsgálatok alapján a hulladék nem rakható le, annak felszedését követően a telephelyen belül található hídmérlegen meghatározzák a mennyiségét, és átadásra kerül további kezelésre hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező kezelő részére. A hulladékból történő mintavételt és laborvizsgálatot akkreditált laboratórium és mintavevő végzi. A lerakó napi takarásához és az ideiglenes tároló kialakításához felhasznált földet a hulladékkezelő központ betonozott területén annak déli sarában kijelölt tároló helyen gyűjtik. 2. Az engedély IV. fejezetének 5.4. pontja az alábbiakkal egészül ki: A hulladékkezelő létesítmény területén kijelölésre került azon terület, ahol mechanikai előkezelőből származó válogatási maradék hulladék frakciói elkülönítetten ideiglenesen tárolásra kerülnek. A kijelölésre az első ütem lehajtó rámpájától balra, a lerakót határoló töltéssel párhuzamosan került sor. A terület szélessége körülbelül 30 m az első és második drénszakasz igénybevételével a szakaszelválasztóig tart. A válogatási maradék részegységekben kerül tárolásra a tárolótéren. Negyedévente kerül új részegység megnyitásra (összesen 3 db a 9 hónapos próbaüzem alatt), a mintavételezést részegységenként végzik. A részegységek betöltésének és kialakításának iránya a lerakótér bejáratától Észak-nyugati irányban történik a töltéssel párhuzamosan. A részegységek töltéssel (föld) kerülnek elválasztásra egymástól, a részegységek mérete az adott 3 hónapban beszállított hulladék mennyiségétől függően alakul, de a negyedéves szakaszolással összhangban egy részegységben maximum 3 havi hulladékmennyiség kerül tárolásra. A hulladék tárolótérre történő beszállítása konténereken történik, a hulladékot a gépjárműről a tárolótérre borítják. A hulladékkezelő létesítmény területén kialakított ideiglenes tárolóba a beszállítás gyakoriságára a napi gyakoriság jellemző, de függ a mechanikai előkezelőről kikerülő válogatási maradék frakció mennyiségétől. A tárolást követően a hulladék a vonatkozó jogszabályok szerint áthalmozásra kerül a lerakó térre és a lerakási technológia szerint kerül ártalmatlanításra. Az ideiglenesen tárolt hulladék átszállítását a Hatóságnak 8 nappal korábban bejelentik és a Hatósági jóváhagyást majd mérlegelést követően kerül a hulladék átszállításra a végleges lerakás helyére a D5-ös technológiába. Lerakó-meghibásodás ellenőrzése: Az aljazat elektromosan nem vezető HDPE szigetelő fólia rétege alá szenzor rendszer van telepítve, mely fólia meghibásodás esetén a szivárgó csurgalékvíz hatására meghibásodás jelzést ad a számítógépes rendszer részére. Meghibásodás jelzés esetén a kijelzett hibás lerakószakasz javítása iránt haladéktalanul intézkednek. 3. Az engedély IV. fejezetének 5.9. pontja az alábbiakkal egészül ki:

2

Az ideiglenes tárolási tevékenyég elérhető legjobb technikának való megfeleltetése: BAT meghatározás Cél Megoldás szempontjai 1. Kevés hulladékot Elsődleges hulladékok Tárolás esetén nem értelmezhető termelő technológia mennyiségének csökkentése. ugyanakkor az üzemen belül szelektív alkalmazása. gyűjtés megvalósul. Másodlagos hulladékok Tárolás esetén nem értelmezhető képződésénél csökkenteni az ugyanakkor a mechanikai előkezelő és előkezelés és hasznosítás után szelektív hulladékválogató működése a a lerakandó mennyiséget. teljes technológia esetén biztosítja a cél elérését. 2. Kevésbé veszélyes Lehető legkisebb mértékű Tevékenység végzéséhez szükséges anyagok használata. veszélyes anyag felhasználás. veszélyes anyagok kiválasztásánál a minimálisan felhasználandó anyagok kerültek meghatározásra, természetes anyagok felhasználása, további mesterséges anyagok felhasználásának elkerülése. (pl. tárolás környezeti hatásának csökkentése az egyes frakciók réteges elhelyezésével) 3. A folyamatban A lerakandó hulladék Tárolás esetén nem értelmezhető, keletkező és felhasznált mennyiségének csökkentése. tekintettel arra, hogy a lerakandó anyagok újrahasználatának hulladék kerül tárolásra, ugyanakkor a és a hulladékok mechanikai előkezelő és szelektív újrafeldolgozásának hulladékválogató működése a teljes elősegítése. technológia esetén biztosítja a cél Hulladékok hasznosítása. elérését. Mechanikai előkezelő és szelektív hulladékválogató üzem másodlagos hulladékainak értékesítése. A tárolótér olyan kialakítása, hogy a lerakás érdekében épített utakról megközelíthető legyen, ezekhez építési hulladékok hasznosítása az IPPC engedély szerint. Lerakó szerves anyag Tárolás során a szerves anyag tartalmának csökkentése. mennyisége csökken. 4. Alternatív üzemeltetési Hulladék mechanikai Tárolás esetén nem értelmezhető a folyamatok, berendezések előkezelése és válogatása. korszerű mechanikai előkezelés vagy módszerek, jelentősen csökkenti a lerakásra kerülő amelyeket sikerrel hulladék mennyiségét, a maradék próbáltak ki ipari mennyiség kerül tárolásra. méretekben. 5. A műszaki fejlődésben Hulladékhierarchia szerinti Tárolás esetén nem értelmezhető és felfogásban magasabb szint elérése az ugyanakkor a mechanikai előkezelő bekövetkező változások. ártalmatlanításnál a szelektív működése a teljes technológia esetén gyűjtésből származó biztosítja a cél elérését. hulladékok válogatásának és értékesítésének biztosításával. Hulladékhierarchia szerinti Tárolás esetén nem értelmezhető, magasabb szint elérése az ugyanakkor a szelektív ártalmatlanításnál hulladékválogató működése a teljes kommunális hulladékok technológia esetén biztosítja a cél válogatásának és elérését. haszonanyag értékesítésének

3

biztosításával. 6. A vonatkozó Lerakandó hulladék Tárolás esetén nem értelmezhető, kibocsátások természete, mennyiségének csökkentése. ugyanakkor a mechanikai előkezelő és hatásai és mennyisége. szelektív hulladékválogató működése a teljes technológia esetén biztosítja a cél elérését. Kibocsátások csökkentése Nem kerül újabb tárolótér kiépítésre, Levegőbe. nem történik többletterhelés a nagyobb területből adódóan. Tárolóba történő beszállításhoz is szilárd burkolatú utak Locsolás, Korszerű járműpark Kibocsátások csökkentése Nem kerül újabb tárolótér kiépítésre, földtani közegbe. nem történik többletterhelés a nagyobb területből adódóan. Szigetelt depónia Szigetelt csurgalékvíz medencék 7. Az új, illetve a meglévő Engedélyek beszerzése Környezetvédelmi megbízott létesítmények folyamatban. alkalmazása az engedélyek engedélyezésének érvényességének folyamatos nyomon időpontjai. követésére és az engedélyezési eljárások időben történő megindítására. 8. Az elérhető legjobb Lehető legrövidebb időn belül A meglévő infrastruktúra biztosítja a technika bevezetéséhez kerüljenek bevezetésre a lehető legrövidebb időn belül történő szükséges idő. fejlesztések. üzemelést, a lerakásra váró hulladék ezáltal a lehető legrövidebb időt tölti a jelentősen kedvezőtlenebb környezeti hatásokat eredményező üzemi gyűjtőhelyen. 9. A folyamatban Energiafogyasztás A beérkező hulladék mennyiségétől felhasznált nyersanyagok minimalizálása. függően a tároló üzemidejének (beleértve a vizet is) rugalmas szabályozása, összehangolása fogyasztása és jellemzői és a mechanikai előkezelő üzemidejével a a folyamat lehető legkisebb energiafelhasználás energiahatékonysága. érdekében. Vízfogyasztás A szigetelt tároló felületen minimalizálása. csurgalékvízzel történő locsolás, elsődleges vízhasználat csökkentése. 10. Annak igénye, hogy kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék, vagy megelőzzék.

Kibocsátások csökkentése levegőbe.

Kibocsátások csökkentése földtani közegbe. Kibocsátások kockázatának csökkentése.

11. Annak igénye, hogy Üzemi körülmények megelőzzék a baleseteket folyamatos biztosítása 4

Tárolóba történő beszállításhoz szilárd burkolatú utak, tárolt hulladék locsolása. Korszerű járműpark. Szigetelt depónián történő tárolás. Szigetelt csurgalékvíz medencék a keletkező csurgalékvíz tárolására. Hulladéklerakásra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódóan történő tárolás esetében is alkalmazzuk az alábbiakat: haváriaterv Stabil üzemeltetés biztosítása technológiai utasításokkal Monitoring rendszer működtetése Hulladéklerakásra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódóan történő

és a csökkentsék környezetre hatását.

minimálisra ezek gyakorolt

tárolás esetében is alkalmazzuk az alábbi szabályzatok előírásait: Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Haváriaterv Vízkárelhárítási terv

4. Az engedély IV. fejezete az alábbi 5.10. ponttal egészül ki: A lerakó téren a Hulladékkezelő Központ telephelyen lerakással ártalmatlanítható 19-es főcsoportú hulladékok esetében a lerakásra szánt hulladék DOC tartalmára vonatkozó határértékét a Hatóság a jogszabályban előírt határérték háromszorosában, azaz 2400 mg/kg szárazanyag értékben - mint egyedi határértékben - határozza meg. 5. Az engedély VI. fejezetének 1. pontja az alábbi előírásokkal egészül ki: Hulladékgazdálkodási előírások: 21. A hulladékkezelő létesítmény területén kialakításra kerülő ideiglenes tárolótér alján és a részegységek elválasztására a töltés kialakításához csak szennyezetlen tiszta föld használható fel. A széniszapnak a hulladéklerakó egész területére történő beszállítása tilos. A ideiglenes tároló tér elkülönített területén három részegység alakítható ki, melyek töltéseit tisztafölddel kell egymástól elválasztani. A részegységek méreteit úgy kell meghatározni, hogy ott maximum 3 hónapban beszállított hulladék mennyisége tárolható. A fenti területrész alján a lerakó aljzatának sérülését megakadályozó mennyiségű, de minimum 30 cm magas tisztaföldet kell elhelyezni, úgy hogy a lerakó tér aljzatán a geotextília - a DOC lerakhatósági értékét elérő hulladék felszedésekor - ne sérüljön. 22. A hulladéklerakó építése során elhelyezett geotextília épségét az ideiglenes tárolótér kialakítása és üzemeltetése során figyelemmel kell kísérni. Annak állapotában bekövetkező változás a Kft. felelőssége. 23. Az ideiglenes tárolótér megközelítéséhez épített utakhoz, az ideiglenes tárolótér aljához és a részegységek kialakításához felhasznált föld és az ideiglenes tárolt hulladék mennyiségét hídmérlegen mérni kell, azt az üzemnaplóba rögzíteni kell, majd a jogszabálynak megfelelő összefoglaló jelentésben fel kell tüntetni. 24. Amennyiben az ideiglenes tárolótér részegységeiből a hulladék felszedésre kerül, annak mennyiségét hídmérlegen mérni kell, azt az üzemnaplóba rögzíteni kell, majd a jogszabálynak megfelelő összefoglaló jelentésben a felszedett mennyiségen túl még azt a mennyiséget is fel kell tüntetni, mely a lerakó azon területére kerül, ahol a végleges ártalmatlanítása, lerakása történik. 25. Ideiglenes tárolásra csak azok a mechanikai előkelőből származó frakciók kerülhetnek, melyek DOC értéke a vonatkozó jogszabályban előírt határérték háromszorosát, azaz 2400 mg/kg szárazanyag értéket meghaladják. 26. Az ideiglenes tároló térre és térről be- és kiszállított hulladék tömegét hitelesített hídmérlegen kell lemérni a hulladékok útjának nyomon követhetősége céljából. 27. Az ideiglenes tárolást úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladék környezetkímélő ártalmatlanítását. 28. Amennyiben az ideiglenesen tárolt hulladék DOC értéke a próbaüzem időtartama alatt nem éri el a lerakhatósági értéket, a telephelyről további kezelés céljából ki kell szállítani és hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező kezelő részére át kell adni további kezelésre. A hulladékok kezelésre való átadása előtt a Kft. köteles meggyőződni arról, hogy az átvevő rendelkezik a környezetvédelmi hatóság által kiadott, az adott hulladéktípusra vonatkozó, érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel. 29. A Kft. köteles az ideiglenesen tárolásra kerülő hulladékokról nyilvántartást vezetni, valamint adatot szolgáltatni. Az ideiglenes tárolással kapcsolatos nyilvántartás nem selejtezhető.

5

30. Az ideiglenes tárolásal kapcsolatban a Kft. köteles sorszámmal ellátott üzemnaplót vezetni, melybe a visszalocsolt csurgalékvíz mennyiségét a naponta beszállított hulladék mennyiségét is be kell írni. Az üzemnaplót a tevékenység végzésének helyén kell tartania, és azt az ellenőrző hatóságnak – kérésre – be kell mutatni. 31. Jelen módosító határozat alapján a telephelyen belül üzemelő mechanikai előkezelőből származó finom és nehéz frakciójú (19 12 12 azonosító kódszámú) hulladék ideiglenes tárolása végezhető. 32. A próbaüzemre való tekintettel a hulladéklerakó üzemeltetési szabályzatát – mely magába foglalja az ideiglenes tárolási tevékenységet is – három havonta felül kell vizsgálni a próbaüzem alatti változtatások és a Hatóság által előírtak figyelembe vételével. A felülvizsgált üzemeltetési szabályzatot első ízben 2016. január 15-ig, majd azt követően 2016. március 15-ig, és a tevékenység befejezése előtt 30 nappal meg kell küldeni a Hatóságnak jóváhagyásra. 33. A telephely nyitvatartási idejében folyamatosan a környezetvédelmi szakirányú végzettséggel rendelkező munkatárs jelenlétét biztosítani kell, melynek alkalmazását 30 napon belül a Hatóság részére igazolni kell. 34. A telephelyen folyamatosan biztosítani kell az üres konténerek ideiglenes tárolását. 35. A hulladéklerakó teret és az ideiglenes tároló teret minden irányból rögzített fizikai akadállyal el kell választani egymástól. Az ideiglenes tároló térre és a hulladéklerakóra történő be- és kilépésre külön be- és kilépési pontokat kell biztosítani. Az elektronikus megfigyelőrendszer által rögzített kamerafelvételnek folyamatosan rögzítenie kell a be – és kilépő gépjárművek rakterét, szállítmányát a hulladéklerakó bejáratától a hídmérlegig tartó útszakaszon. Az ideiglenes tároló tér és a hulladéklerakó között a külön létesített be és kilépési pontokon kívüli közlekedési lehetőség nem állhat fenn. A lerakó teret megközelíteni a hulladéktároló térről a hulladéklerakó térre történő hulladékszállítás céljából csak a tároló tér be- és kilépési pontján keresztül a hídmérlegen át a lerakó be- és kilépési pontján lehet. A BAT alkalmazására vonatkozó előírások: 9. Ideiglenes tárolásra csak az a hulladék kerülhet, amelynek a DOC értéke a lerakhatósági határértéket nem érik el. A mechanikai előkezelő nehéz és finomfrakciójának DOC vizsgálatát először a részegységbe tárolás befejezését követő 15 napon belül, majd havonta el kell végeztetni akkreditált szervezettel, és a vizsgálati eredményeket tartalmazó jegyzőkönyvet a Hatóságnak meg kell küldeni a vizsgálatot követő hónap 30. napjáig. 10. Amennyiben a hulladéklerakóhoz tartozó szigetelt csurgalékvíz medencében összegyűlt csurgalékvíz nem kerül visszalocsolásra annak kezeléséről, mint hulladék kell gondoskodni. 11. Az ideiglenes tárolási tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a környezeti elemek szennyeződjenek. 12. A Kft. köteles a létesítményben alkalmazott technológiát a mindenkor elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelően üzemeltetni. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások: 4. Az üzemelés befejezése előtt 30 nappal a Hatóságnak a szándékát írásba be kell jelenteni. 5. A lerakó területén az ideiglenes tároló helyen maradt hulladékok végső kezeléséről gondoskodni kell. 6. Az engedély VI. fejezetének 3. pontja az alábbi előírásokkal egészül ki: Levegőtisztaság-védelmi előírások: 16. A létesítmény teljes kapacitású üzemelésének kezdetét a Hatóságnak be kell jelenteni. Ezt követően 30 napon belül a diffúz és pontforrásokra vonatkozóan adatszolgáltatást, LAL levegőtisztaságvédelmi alapbejelentést kell benyújtani Hatósághoz, és kérni kell az engedély módosítását. 17. Az üzemelés során a szagkibocsátás nagyságát a védőövezet (hatásterület) határán 1.5 SZE/m3 alatt kell tartani. 18. A szél általi szétszóródást a mechanikai előkezelőből származó válogatási maradékoknak az ideiglenes tárolás során meg kell akadályozni, és a bűzképződést a lehető legminimálisabb szintre kell csökkenteni.

6

III. Az eljárásban belföldi jogsegély keretében megkeresett Tatai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője VII-710-1/2015. számon az alábbi állásfoglalást adta: „2015. szeptember 9-én kelt - (hivatalunkhoz 2015. szeptember 15-én érkezett) - fenti hivatkozási számú megkeresésükre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján belföldi jogsegély keretében, a megküldött tervdokumentáció áttanulmányozása után az alábbi tájékoztatást adom: Az engedélykérelemben megfogalmazott tevékenység helyszíne Tatabánya MJV Önkormányzata Közgyűlésének a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról és kezeléséről megalkotott 32/2011. (IX.23.) ÖK rendelete alapján helyi jelentőségű természetvédelmi területet nem érint, arra közvetlen hatást nem gyakorol. A tárgyi ügyben érintett ingatlanokat Tatabánya MJV Közgyűlésének 53/2009. (XII.18.) Kgy. számú rendelete (helyi építési szabályzat) és az annak mellékletét képző „Dubnik-völgyi különleges hulladékkezelő terület és környezete” szabályozási tervlapja a K1 (különleges beépítésre szánt terület) jelű övezetbe sorolják. A tervdokumentációban részletezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nem ellentétes, a helyi építési szabályzat övezetre vonatkozó előírásainak megfelel.” IV. Az eljárásban szakhatóságként közreműködő Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/7462-2/2015.ált számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út 28-32.) 12635-29/2015. számú megkeresése alapján a Zöld Jövőnkért Hulladékhasznosító Kft. (2800 Tatabánya, Fő tér 6.) kérelmére, a Tatabánya 0739/13 hrsz- ú terület egységes környezethasználati engedélyének módosítása témájú ügyhöz, vízminőség-védelmi és vízgazdálkodási szempontból a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az alábbi feltételek kikötése mellett hozzájárul: - Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VTE. 21.) Komi. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni a Győr- Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. - A beruházás területén a felszíni- és felszín alatti vízre veszélyt jelentő anyagok tárolása a környezet veszélyeztetését kizáró módon, külön engedéllyel rendelkező, kármentőben elhelyezett, szivárgásérzékelővel ellátott tartályokban végezhető. - A tartályok elhelyezése az Új-Dubnik patak partvonalától számított 1 m-en belül tilos. - A tevékenység végzése nem veszélyeztetheti a felszíni és felszín alatti vizek állapotát. - Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a szivárgásés szennyezésmentes tárolásról. - Az engedélyesnek gondoskodnia kell az üzemi kárelhárítási terv karbantartásáról, felülvizsgálatáról és szükség esetén módosításáról, amely módosítást hatóságunkkal jóvá kell hagyatni. - Be kell tartani a 35800/4059-15/2015. számú határozattal a Dubnik-völgy hulladékkezelő központ csapadékvíz elvezetésére és a Dubnik-patak meder kiváltására kiadott vízjogi létesítési engedélyben foglaltakat (üzemeltetési engedély kérelem folyamatban). - Be kell tartani a H-7839-14/2011. számú határozattal a Dubnik-völgyi Hulladékkezelő Központ monitoring kútjainak vízjogi létesítési engedélyében foglaltakat (üzemeltetési engedély kérelem folyamatban). Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni - a kárelhárítást azonnali megkezdése mellett - a Győr- Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. A lerakóra visszajuttatásra kerülő csurgalékvíz mennyiségét mérni, továbbá a mennyiségét üzemnaplóban rögzíteni kell. A tevékenység végzése során mindenkor be kell tartani a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglaltakat.

7

A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.” V. Jelen módosító határozat az engedély egyéb rendelkezéseit nem érinti. VI. A Kft. tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 750.000,- Ft, (azaz hétszázötven-ezer forint) összeget a Hatóság részére, mint igazgatási szolgáltatási díjat, továbbá 14.000,- Ft (azaz tizennégyezer forint) egyéb eljárási költséget, mely a szakkérdések vizsgálatának eljárási költsége. Az eljárási költség viselője a Kft. VII. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Jelen határozat ellen benyújtott fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 350.000,- Ft, (azaz háromszázötven-ezer forint) – természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében 7.500,- Ft, (azaz hétezer-ötszáz forint) –, melyet a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-00299633-00000000 sz. számlára kell átutalni. VIII. Jelen módosító határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. IND OKOLÁ S A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás (székhely: 2800 Tatabánya, Fő tér 6., KÜJ: 102683554, KTJ: 100469481, Létesítmény KTJ: 101605439, statisztikai számjel: 16763407-8413-382-11, a továbbiakban: Társulás), és a Zöld Jövőnkért Hulladékhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2800 Tatabánya, Fő tér 6., KÜJ: 103394376, KTJ: 102593612, Létesítmény KTJ: 102358206, statisztikai számjel: 25113721-3821-113-11, a továbbiakban: Kft; a továbbiakban együtt: Ügyfelek) együttes kérelmet nyújtottak be – a környezetvédelmi hatáskörében eljáró – Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalhoz (a továbbiakban: Hatóság), a 12635-19/2015. számú határozattal módosított, a 9132-2/2012. számú határozattal kijavított, a 9132-6/2012. számú határozattal módosított és a 462-15/2011. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati engedély (a továbbiakban: engedély) módosítása iránt. A Hatóság az Ügyfelek kérelme alapján megállapította, hogy a beruházás a települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztését célzó KEOP keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 72/2013. (III. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KEOP rendelet) alapján, a KEOP-1.1.1/2F/09-11-2011-0002. számú projekt keretében valósul meg. A módosításra irányuló kérelem alapján a Hatóság azt is megállapította, hogy a Kft. az engedélyben szereplő technológiát a mechanikai előkezelőből származó válogatási maradék maximum egy évig történő ideiglenes tárolásával kívánja megvalósítani, és az Ügyfelek ennek megfelelően kérelmezték az engedély módosítását. Az Ügyfelek kérelmezték továbbá, hogy a hulladéklerakón a Hulladékkezelő Központ telephelyen lerakással ártalmatlanítható 19-es főcsoportú hulladékok esetében a lerakásra szánt hulladék DOC tartalmát a vonatkozó jogszabályban előírt határérték háromszorosában, azaz 2400 mg/kg szárazanyag értékben határozza meg a Hatóság. Fenti kérelemnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 20/A. § (9) bekezdése és 8. sz. melléklete

8

szerinti jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatai nyomán – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 37. § (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján – hiánypótlási felhívásra került sor, melynek az Ügyfelek megfelelően eleget tettek: A Kft. tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 750.000,- Ft, (azaz hétszázötven-ezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése és III. sz. mellékletének 10.1. alszámában foglaltak alapján. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályának Növény- és Talajvédelmi Osztálya által folytatandó tárgyi szakkérdés vizsgálatával összefüggésben, a környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos egyéb eljárási költségekről és szakértői díjakról szóló 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szrend.) 3. § (1) bekezdése alapján egyéb eljárási költséget kell fizetni, melynek összegét az Szrend. 1. sz. mellékletének 3.1. pontjában foglalt tétel határozza meg. A szakkérdések vizsgálatáért fizetendő egyéb eljárási költség a Kft. által igazoltan megfizetésre került. A Ket. 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja –, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 98. § (1) bekezdése alapján a Hatóság 12635-41/2015. számú elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek. A Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően – a Khvr. 1. § (6b) bekezdése alapján – a Hatóság által megkeresett Tatai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének állásfoglalását a Hatóság e határozat III. fejezetében rögzítette. Fentieket követően – a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint területi vízügyi hatóságot; szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat IV. fejezetében rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint területi vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a hatóság e határozat IV. fejezetében rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „A Zöld lövőnkért Hulladékhasznosító Kft. (2800 Tatabánya, Fő tér 6.) kérelmére indult, Tatabánya 0739/13hrsz- ú ingatlanon egységes környezethasználati engedélyének módosítási eljárásában a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 12635- 29/2015 számon, 2015. szeptember 9-én megkereste a Győr- Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint első fokú vízügyi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Hatóság a megküldött kérelmet, a tervdokumentációt a hatáskörébe tartozó vízügyi hatósági szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A tervezett módosítás a csapadékvíz elvezetést nem érinti. Az érintett ingatlan a H-9830-2/2010. számú határozattal kijelölt Tatabánya XV/C jelű vízakna hidrogeológiai „B” védőzónáját érinti.

A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre mennyiségi és minőségi szempontból a tervezett kialakítások, és az előírt

9

feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. Fentiek alapján vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontokból jelentős környezeti hatások nem várhatók. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírás megtételével a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A Győr-MosonSopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. ) Korm. rendelet 10, § (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Konn. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Konn. rendelet 14. §-a szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.” A Hatóság az eljárás során a VTK Innosystem Kft. (székhely: 1134 Budapest, Pattantyús u. 7.) által készített tervdokumentáció alapján az alábbi környezeti igénybevételeket állapította meg a módosítással érintett tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben: 1. A BAT (Best Available Techniques) alkalmazásának szempontjából: Az IPPC új, alapvető követelménye az Elérhető Legjobb Technika (BAT: Best Available Techniques) bevezetése és alkalmazása. A BAT meghatározása a Kvt. 4.§-ban található. Eszerint a BAT összefoglalóan mindazon technikákat jelenti - beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást - amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A tárolás technológiája fentiek szerint megfelel a jogszabályokban szabályozott és a jelenleg alkalmazható legjobb technika feltételeinek. 2. Hulladékgazdálkodási szempontból: Az Ügyfelek kérelme alapján a Hatóság megállapította, hogy a telephelyen a mechanikai előkezelőből származó finom és a nehéz frakció a 800 mg/kg DOC értéknek a háromszorosát meghaladó értékű, így az közvetlenül nem rakható le. Mindezeket figyelembe véve kérelmezték, hogy ideiglenesen a hulladékkezelő létesítmény területén kialakított tárolótéren a magas DOC értékű hulladék tárolását. A Hatóság a módosítási kérelem alapján azt is megállapította, hogy a Kft. a próbaüzem alatt a mechanikai előkezelőből származó finom és a nehéz frakció hulladékok szerves anyag tartalmának csökkentését tervezi megvalósítani az ideiglenes tárolással, mely alapján a hulladék DOC tartalma lecsökken a lerakhatósági értékre, és lerakhatóvá válik. A lerakhatósági érték eléréséig a folyamatos nyomon követhetőség miatt mintavételeket és laborvizsgálatokat végeztetnek (DOC vonatkozásában). A Hatóság azt is megállapította, hogy a Kft. az elektronikus megfigyelőrendszerrel, a hulladék hulladéklerakóba történő beszállításáról, a hulladék tömegének hídmérlegen történő méréséről, valamint a gépjármű hulladéklerakóból történő kilépéséről elektronikus berendezéssel – hang rögzítése nélkül – mozgóképfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készít. A Kft. az ideiglenes tároló részegységeiben legfelül legkisebb szemcseméretű finom frakciót helyez el, mely biztosítja, hogy a hulladék szél általi elhordása ne történhessen meg, illetve szaghatást is csökkenti. A csurgalékvíz tározóból visszalocsolási rendszer van kiépítve a porszennyeződés elhárítása miatt. Az üzemi utak burkolatát rendszeresen kell takarítani a porszennyeződések elkerülése miatt. A csurgalékvíz mennyiségét elsődlegesen párologtatással tudják csökkenteni. A telephely 24 órás őrzéssel rendelkezik, a nyitvatartási időn kívül is biztosított az őrzés-védelem. Az egyedi határérték engedélyezése során a Hatóság figyelembe vette a hulladéklerakó műszaki védelmét, környezeti adottságait, továbbá a 12635-19/2015. számú határozatban meghatározta az átvehető hulladék mennyiségét és a fogadás időtartamát, valamint vizsgálta a hulladéklerakó kibocsátását (beleértve a csurgalékvizet is), mely a kockázatértékelés alapján nem jelent számottevő környezeti kockázat növekedést, mivel a lerakóban a csurgalékvíz visszalocsolásra kerül. 3. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A Kft. a benyújtott dokumentáció alapján a technológiát úgy kívánja megváltoztatni, hogy a mechanikai előkezelőből származó válogatási maradék – maximum egy évig történő – ideiglenes tárolását a

10

hulladékkezelő létesítmény területén elkülönítve kívánja megvalósítani. A módosítás levegővédelmi szempontból nem minősül jelentős változásnak. Jelen határozat II. fejezetében emelt egyes előírások az alábbi jogszabályhelyeken alapulnak: Hulladékgazdálkodási előírások: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 3. § d) pontja, 4. §-a, 6. § (1) bekezdése, 31. § (2) bekezdése, 65. § (4) bekezdése és 69/A. § (1)-(4) bekezdései; továbbá a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés e) pontja, az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. § (10) bekezdése, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 9. §-a és 13. § (3) bekezdése, 18. §-a és 2. számú melléklete. Az ideiglenes tárolótérre beszállított és az onnan kiszállított hulladékok tömegének mérésére vonatkozó előírás a KvVM rendelet 1. számú mellékletének 3.1. pontján alapul. BAT alkalmazására vonatkozó előírások: Az Integrált Szennyezés-megelőzés és csökkentésről szóló 96/61/EK sz. Tanácsi Irányelv (IPPC Direktíva), az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) számú Korm. rendelet, valamint a Kvt. Levegőtisztaság-védelmi előírások: a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. számú melléklete. Fentieket, valamint a – népegészségügyi, talajvédelmi, termőföldvédelmi, örökségvédelmi és bányafelügyeleti feladatkörében eljáró – kormányhivatal Kr. 28. § (1) bekezdése és 5. sz. mellékletének I. táblázata alapján adott véleményeit is figyelembe véve a Hatóság megállapította, hogy az egységes környezethasználati engedély módosításának akadálya nincs, ezért jelen határozatával a Khvr. 20/A. § (10) bekezdésének megfelelően annak módosításáról döntött. Jelen határozatban nevesített hulladékok körét a Hatóság a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg, míg a határozatban szereplő kezelési műveleteket a Ht. 3. sz. melléklete szerint felsoroltak alapján határozta meg. Jelen határozat VI. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében a Kft. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásokban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján adott tájékoztatást. A határozat II. fejezetében foglaltakkal szemben előterjesztett fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (5) bekezdése állapítja meg. Jelen határozat VIII. fejezete – a KEOP rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontján alapul. A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2015. 09. 23. Széles Sándor s. k. kormánymegbízott

11