GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL A határozat jogerős: 2016. június 21. Iktatószám: Ügyintéző: Telefon:
904-1/2016. dr. Sebő F. Dániel, Ódor Imre +36 (96) 524-612
Tárgy: Mellékletek: Hiv. szám:
ÉLTEX Kft. – Hull. bírság
HAT ÁROZ AT
I. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) az ÉLTEX Kereskedelmi és Fuvarozó Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 4032 Debrecen, Péchy Mihály u. 46., KÜJ: 100393875; a továbbiakban: Ügyfél) – hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása miatt – kötelezi
3.967.105,- Ft, (azaz hárommillió-kilencszázhatvanhétezer-egyszázöt forint) összegű hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére.
II. A határozat I. fejezetében meghatározott hulladékgazdálkodási bírságot a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-00299633-00000000 sz. számlára kell átutalni annak jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. A Hatóság a befolyt bírságösszeg 30 %-át Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (2800 Tatabánya, Fő tér 6.; a továbbiakban: Önkormányzat) részére 15 napon belül továbbutalja.
III. A Hatóság tájékoztatja az Ügyfelet, hogy fenti kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén – amennyiben az számára felróható – a határozat végrehajtása mellett az Ügyféllel szemben eljárási bírságot szabhat ki, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető.
IV. A Hatóság a jogerőre emelkedését követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
V. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel.
VI. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Az Ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetéke 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni; az Önkormányzat által benyújtott fellebbezés illetékmentes.
INDOKOLÁS
A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) jogelődeként eljáró Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) a Sanmina-SCI Magyarország Kft. (székhely: 2800 Tatabánya, Kóta József u. 2.; a továbbiakban: Kft.) 2800 Tatabánya, Kóta József u. 2. szám alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) ellenőrzést tartott – a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 82. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 88. §-a, 88/A. § (1) bekezdése és 89. § b) pontja alapján 2014. december 11. napján. A 16688-2/2014. sz. ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítettek szerint a telephelyen lévő papír- és műanyaghulladékok egy része (ott) helyben kerül bálázásra: a két darab ORWAK 3110 és egy darab AVERMANN 3000 bálázógépet az ÉLTEX Kereskedelmi és Fuvarozó Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 4032 Debrecen, Péchy Mihály u. 46., KÜJ: 100393875; a továbbiakban: Ügyfél) négy alkalmazottja üzemelteti. A Felügyelőség 16688-2/2014. sz. végzése nyomán az Ügyfél 28-2/2015. szám alatt előterjesztett beadványa részeként mellékelte a Kft-vel kötött – a Kft. telephelyén végzett bálázási tevékenységére vonatkozó –szerződésének másolatát; emellett előadta, hogy fenti bálázógépek üzembentartója a Kft., így az általa vezetett hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartás is a Kft. tulajdonát képezi. A Felügyelőség 28-3/2015. sz. végzésében a Kft-t is felhívta az általa vezetett a bálázási tevékenységgel érintett hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartások, valamint üzemnaplók másolatainak megküldésére a Ht. 65. § (5) bekezdése alapján, melynek értelmében: „A nyilvántartás vezetésére kötelezett…nyilvántartását a hatóság felhívása esetén a hatóság rendelkezésére bocsátja.” A Kft. 28-8/2015. szám alatt iktatott beadványában csupán a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartások másolatait küldte meg a Felügyelőség részére, azonban az üzemnapló másolata nem került csatolásra. Az Ügyfél mint vállalkozó és a Kft. között létrejött vállalkozási szerződés „A Vállalkozó kötelezettségei” c. 3. fejezetének 2. pontja értelmében: „A gépet kizárólag csak a Vállalkozó erre kioktatott dolgozója kezelheti, vagy olyan személy, aki rendelkezik a gép kezeléséhez szükséges dokumentált oktatással, és erre a Vállalkozótól felhatalmazást kap.”
2
Az Ügyfél mindezek ellenére nem küldte meg – a Felügyelőség 16688-2/2014. sz. végzésével bekért – alkalmazottai, mint gépkezelők általi aláírással ellátott bálázási tevékenységére vonatkozó üzemnapló másolatát a Felügyelőség részére, ezért a Hatóság 28-9/2015. sz. végzésében ismételten annak benyújtására hívta fel az Ügyfelet a 2014. január 1. napját követő időszakra vonatkozóan az üzemnaplóban feltüntetett alkalmazottak ügyféllel kapcsolatos jogviszonyainak igazolása mellett a Ht. 82. § (1) bekezdése alapján. Az Ügyfél 28-11/2015. szám alatt iktatott beadványában megküldte a telephelyen folytatott bálázási tevékenységére vonatkozó nyilvántartások, valamint üzemnaplók másolatait, továbbá a telephelyen 2014. január 1. napja óta foglalkoztatott alkalmazottai munkaszerződéseinek másolatait. Az egyes hulladékgazdálkodási tevékenységek körét a Ht. 2. § (1) bekezdés 26. pontja sorolja fel taxatíve, melynek értelmében a hulladék 7. pont szerinti előkezelése is a 36. pontban meghatározott kezelési tevékenységnek minősül. A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 1. d) pontja értelmében az „E02 – 04: bálázás” is hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletnek minősül. Fenti iratok vizsgálata nyomán a Hatóság azt állapította meg, hogy a bálázási mint előkezelési tevékenységre vonatkozó nyilvántartásokon az Ügyfél által megküldött munkaszerződésekben szereplő alkalmazottainak nevei kerültek feltüntetésre, azaz tárgyi telephelyen az Ügyfél folytatott hulladékgazdálkodási tevékenységet. A Ht. 62. § (1) bekezdése értelmében: „Hulladékgazdálkodási tevékenység – e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető.” Fentiekkel összefüggésben a Hatóság nyilvántartása alapján azt állapította meg, hogy az Ügyfél nem rendelkezik sem hatályos hulladékkezelési, sem hatályos hulladékgazdálkodási engedéllyel tárgyi telephelyre vonatkozóan. Tárgyi eljárását megelőzően a Hatóság hulladékgazdálkodási kötelezést kibocsátó 11862-2/2015. sz. határozatával megtiltotta az Ügyfél telephelyen folytatott hulladékgazdálkodási tevékenységét (előkezelésnek minősülő bálázás); mely határozatot – az ellene előterjesztett fellebbezést elbírálva – a felügyeleti szerveként eljáró Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (1016 Budapest, Mészáros u. 58/A.) OKTF-KP/10286-5/2015. sz. határozatával helybenhagyott. A Ket. 105. § (5-7) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően megküldött fenti hivatkozott számú másodfokú döntés – a Ket. 73/A. § (1) bekezdés d) pontja és (3-4) bekezdései értelmében az elsőfokú határozattal egyidejűleg – 2015. október 13. napján történt kézbesítésével jogerőssé vált.
A Ht. 86. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.”
3
A Ht. 86. § (3) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy bírság alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 4. § (2) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A jogsértés súlyát mérlegelve a Hatóság azt állapította meg, hogy tárgyi telephelyen a hulladékok nagy mennyiségben (300 tonnát meghaladóan) és – a megküldött üzemnaplót tanúsága szerint – 2014. január 1. 2015. április 16. napja közötti időszakban folyamatosan kerültek engedély nélkül előkezelésre az Ügyfél rendszeres üzletszerű tevékenységének keretein belül, így a jogsértő magatartás nem tekinthető csekélysúlyúnak, ekképp a bírság mellőzésére nincs lehetőség. Fentieken túl a bírság mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében. A Hbr. 3. § (1) bekezdése értelmében: „A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani.” A Hbr. 1. § (3) bekezdés d) pontja értelmében: „A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint.” A Hbr. 1. § (5) bekezdése értelmében: „Az alapbírság összege az e § (3)-(4) bekezdéseiben és a 2. § (3) bekezdésében meghatározott összegek 25 és 100%-a között állapítható meg – az e § (3) bekezdés e) pontja szerinti esetek kivételével –, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig.” A Hatóság azt is megállapította, hogy az Ügyfél elkövetett jogsértésével olyan jogtalan gazdasági előnyre tett szert – különös tekintettel egy hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakra, valamint a tervezett tevékenység alapjául szolgáló személyi és tárgyi feltételeket biztosító pénzügyi eszközök és azok garanciáinak biztosítására – a vonatkozó jogszabályi és egyéb hatósági előírásokat betartó engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodókkal szemben, melynek pontos mértéke utóbb már nem meghatározható, ekképp nem is kompenzálható. Tekintettel arra, hogy az Ügyfél 2015. augusztus 4. napján tárgyi telephelyre vonatkozóan nem veszélyes hulladék kereskedelmének, gyűjtésének és előkezelésének engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő a Hatóságnál; az alapbírság összegét a jogszabályi minimumként 4.500,- Ft, (azaz négyezer-ötszáz forint) összegben határozta meg a Hatóság, melynek során kiemelt figyelemmel volt a Ket. 1. § (2) bekezdésébe foglalt alapelvek által is nevesített „ügyféli jogok és jogos – ideértve gazdasági – érdekekre”. – A Ht. 86. § (2) bekezdésének megfelelően – a Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő: A bírság megállapításának alapját képező hulladékmennyiség az Ügyfél által vezetett nyilvántartásban szereplő mért értékeken alapul: a megküldött üzemnaplót tanúsága szerint a 2014. január 1. - 2015. április 16. napja közötti időszakban 309,411 tonna mennyiségű hulladék előkezelését végezte az Ügyfél.
4
B=AxMxS ahol B: a veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság forintban fizetendő összege A: az alapbírság forintban (4.500) M: módosító tényező S: súlyosbító szorzó Az M módosító tényező értéke a Hbr. mellékletének 3. c) pontja alapján: M = V x Mc,t ahol V = 2,5 mivel 15-ös azonosító kódú főcsoportba tartozó csomagolási hulladékról van szó Mc,t = 132,75 + (t – 100) x 1,05 ahol t a hulladék tonnában kifejezett mennyisége, jelen esetben 304, 036 tonna Így Mc,t = 132,75 + (309,411 – 100) x 1,05 = 352,63155 M= 2,5 x 352,63155 = 881,57887 B = A x M x S = 4500 x 881,57887 x 1= 3.967.105,- Ft, (azaz hárommillió-kilencszázhatvanhétezeregyszázöt forint). A Hbr. 1. § (2) bekezdése értelmében a Hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: „A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.” Fentiek nyomán a Hatóság a bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy a jogsértő magatartás veszélyessége, illetve károsító hatása nem állt fenn, ugyanakkor a több száz tonna mennyiségű kezelt nem veszélyes hulladék a térség hulladékgazdálkodási helyzetére statisztikai úton hatást gyakorolt. Környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás, illetve egyéb káresemény nem történt; ugyanakkor a Hatóság kiemelten értékelte a bírság összegének megállapítása során azon körülményt, miszerint az Ügyfél mint gazdasági társaság tevékenységét – szükségszerűen – nyereségszerzés érdekében végzi, illetve végezte; ezáltal a jogsértést gazdasági tevékenysége folytatása kapcsán valósította meg, melynek nyomán gazdasági előnyre tett szert a vonatkozó jogszabályi és egyéb hatósági előírásokat betartó engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodókkal szemben. A jogellenes magatartás csupán konkrét hatósági beavatkozás eredményeképpen, mintegy az „ellenőrzés hatására” került megszüntetésre. A Ht. 86. § (4) bekezdése értelmében: „Ha a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírságot megállapító határozat kiadásáig az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti, a környezetvédelmi hatóság – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bírságot kérelemre csökkentheti, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető.” Miután a kiszabandó bírság mérséklésére vonatkozó kérelem jelen határozat kibocsátásáig sem érkezett a Hatósághoz, ezért a Hatóság kizárta a bírság csökkentését.
5
A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. § b) pontja értelmében: „A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésének c)-g) pontjában és 2. § (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint.” A Hatóság fentiek nyomán megállapította – miután a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására a Hbr. 1. § (3) bekezdés d) pontja alapján kerül sor –, hogy a Ket. 94. § (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, figyelemmel a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében: „Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné.” Fentiekre tekintettel a Hatóság jelen eljárás hivatalbóli megindításáról döntött a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján, melynek értelmében: „Ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is.” A Hatóság 2015. december 7. napján hivatalból indította meg eljárását az Ügyféllel szemben, melyről, valamint az Ügyfélnek a Ket. 51. §-a és 68. §-a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről 18189-2/2015. számon kibocsátott iratával – a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – értesítette az Ügyfelet; melyet – a visszaérkező tértivevény tanúsága szerint – az Ügyfél nevében 2015. december 14. napján vették kézhez, azonban az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy egyéb észrevétel a Hatósághoz jelen határozat kibocsátásáig nem érkezett. Miután az Ügyfél részére kiküldött fenti értesítés kézbesítéséről szóló tértivevény nem a Ket. 33. § (1) bekezdése alapján biztosított határidőn belül nem érkezett vissza a Hatósághoz, a Hatóság nem tudta megállapítani, hogy a Ket. 51. § (1) bekezdése és 68. § (1) bekezdése által deklarált ügyféli (nyilatkozattételi, valamint iratbetekintési) jogok ténylegesen is biztosítva vannak-e tárgyi eljárása során, melyre tekintettel kizárólag az ügyféli jogok biztosítása és minél teljesebb érvényesülése érdekében a Ket. 1. § (2) bekezdésében foglalt alapelvekre figyelemmel döntött – a Ket. 33. § (7) bekezdésének megfelelően – a Ket. 71. § (1) bekezdése és 72. § (2) bekezdése alapján kibocsátott 18189-3/2015. sz. végzésével az ügyintézési határidő meghosszabbításáról.
6
A Hatóság fentiek szerint vizsgálta a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá eljárása során – alábbiak szerint – azt, hogy az Ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e: Az Ügyfél 92-3/2015. szám alatt iktatott beadványában foglalt nyilatkozata szerint ugyan a Kkvt. 3. § (1) bekezdésének személyi hatálya alatt áll, azonban javára – a Kkvt. 12/A. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok hiányában – sem lehet helye a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának jelen eljárásban; tekintettel arra, hogy tárgyi eljárás alapjául szolgáló jogsértés nem az Ügyfél által elkövetett első jogsértés volt, figyelemmel arra, hogy a Hatóság 92-18/2015. sz. határozatával – hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett – már korábban figyelmeztetésben részesítette az Ügyfelet, mely határozat 2015. november 5. napján emelkedett jogerőre. Mindezekre tekintettel a Hatóság – hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása miatt – a rendelkező rész I. fejezetében meghatározott 3.967.105,- Ft, (azaz hárommillió-kilencszázhatvanhétezeregyszázöt forint) összegű hulladékgazdálkodási bírság kiszabásáról döntött. Jelen határozat II. fejezete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a Hbr. 4. § (3-4) bekezdésein alapul. A határozat III. fejezetében foglalt felhívását a Hatóság az alábbi jogszabályhelyekre figyelemmel tette: A Ket. 6. § (2) bekezdése értelmében: „Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.” A Ket. 61. § (1-3) bekezdései alapján: Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető. A Ket. 134. § d) pontja értelmében: „Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki.” A Ket. 135. § (2) bekezdése értelmében: „Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben magállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezéseket ismételten megszegi.” A Ket. 80/A. § (1) bekezdés i) pontja értelmében: „A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott.” (IV. fejezet) A határozat V. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a Hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. §-ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. § alapján rendelkeznie kellene.
7
A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, melyről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. Az Ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetékének összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja alapján határozta meg a Hatóság; Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (2800 Tatabánya, Fő tér 6.) által benyújtott fellebbezés az Itv. 5. § (1) bekezdés b) pontja értelmében teljes személyes illetékmentes. (VI. fejezet) A Hatóság hatáskörét – a Hbr. 2. § (1) bekezdésének megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg.
Győr, 2016. január 15.
Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
8
