GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:
1910-28/2016.
Tárgy:
Ügyintéző:
dr. Tatár Beatrix Margit Bartókné Hajnali Beáta Sovanné Nagy Grére Nagy né Bakonyi Ildikó Juhász Judit Dr. Giczi Edina Bender Ferenc (96) 524-000
Mellékletek:
Dunaalmás, Csikli Kft., „Dunaalmás I.- kavics” bányatelek bővítésére vonatkozó előzet es vizsgálat -
Hiv. szám:
-
Telefon:
HATÁROZAT
I.
A Győr-Moson-S opron Megyei Kormányhivat al mint környezet védelmi és természet védelmi hatóság (továbbiakban: Hatóság) a Csikli Kereskedelmi és Szolgáltat ó Korlátolt Felelősségű Társas ág (6500 Baja, Molnár utca 11., a továbbiakban: Ügyfél) által benyújtott a „Dunaalmás I.- kavics” bányatelek bővítésének környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dok ument ációt elfogadja, az előzetes viz sgálati eljárást lezárja, és megállapítja a következőket:
1. A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Jogosult: Csikli Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Székhely címe: 6500 Baja, Molnár utca 11. KÜJ: 102509874 Telephely neve: Dunaalmás 0704/34, 0709/ 2, 0709/9, 0709/10, 0712/2, 0713/12 hrsz. KTJ: 101149287 3 Tervezett kapacitás: 150 000 m /év Fő tevék enység: TEÁOR 0812 Kavics-, homok-, agyagbányászat
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031 E-mail:
[email protected] - Honlap: www.kormanyhivatal.hu
2. A bányatelek műszaki adatai: A bővítményterület műszaki adatai: Pont jele
EOV Y (m)
EOV X (m)
A
594446,95
265242,99
B
594422,76
265236,47
C
594442,64
265136,06
D
594431,12
265117,28
E
594300,73
265080,54
F
594246,39
265355,22
G
594323,64
265383,43
H
594350,70
265340,38
I
594421,90
265365,48
Pont jele
EOV Y (m)
EOV X (m)
1.
594431,12
265117,28
2.
594300,73
265080,54
3.
594246,39
265355,22
4.
594323,64
265383,43
5.
594425,77
265435,21
6.
594485,22
265484,72
7.
594609,34
265527,44
8.
594732,61
265550,19
9.
594810,88
265557,24
10.
594909,30
265508,42
11.
594946,92
265377,68
12.
594446,95
265242,99
13.
594422,76
265236,47
14.
594442,64
265136,06
A módosult bányatelek műszaki adatai:
A módosult bányatelek területe: A módosult bányatelek fedőlapja: A módosult bányatelek alaplapja:
15 ha 5911 m 110,9 mB f 95,2 mBf
2
A módosult bányatelek által fedett ingatlan: Dunaalmás, 0704/34, 0709/2, 0709/ 9, 0709/10, 0712/2, 0713/ 12 hrsz.
2
3. A tevékenység ismerteté se: A telepítési munkák nagy része már a bányanyitáskor megtörtént. A bányatelek módos ítása utáni telepítési munkálat ok: kitűzésre kerül a módosított bányatelek határvonalának sarokpontjai. Megvalós ítás: A bányaművelési rendszer felszíni t ípusú külfejtés. A bányászati tevékenység letakarás, haszonanyag kitermelés (jövesztés) rakodás, és rekultiváció munkafolyamatokból áll. Feltárás: A fedőréteg letak arását két szeletben homlokrakodó géppel végzik. Először a humuszos feltalajt takarítják le, majd a haszonanyag feletti meddőréteg következik. A letakarítási pászta a bányafal felső rézsűéle mögött ~5 méter szélességű. A víz- és szélerózió miatt kerülendő az ennél nagyobb szélesség. A humuszos talajt külön deponálják a fedő meddőtől. Kitermelés: A kavics és homok jövesztését vedersoros kotrógéppel végzik. A bányatelek területére a jövesztő gép a Duna folyó felől a behajózó csatornán keresztül vízi úton jut el. A vedersoros kotróhajót a jövesztési munkálat ok megkezdése előtt rögzítik (széthorgonyzás). A box erhajó a Duna folyó felől a behajózó csatornán keresztül üres uszályt vontat a rögzített kotróhajó mellé. Az uszályt csatolással a kotróhajó oldalához rögz ítik. A víz alól kijövesztett homokot, kavicsot a vedersoros kotró az uszályra rakja ki. A megtelt uszályt a kotróhajóról lecsatolják, majd a boxerhajó az uszályt kivontatja a behajózó csatornán keresztül a Dunán lévő veszteglőhelyre, és az itt található önjáróhajóhoz (motoros uszályhoz) csatolja. Osztályozás: A kitermelt kavicsot nem osztályozzák. Felhagyás: A tájrendezési cél a visszamaradt öblözet ben jac htkikötő kialakítása, amely külön vízjogi engedélyes terv alapján fog elkészülni. A bánya bezárásakor a meddőhány ót és a humuszdepóniát megszüntetik. A meddő töltésanyag, majd a humuszos takaró, a vízjogi engedélyes terv alapján meghatározott helyekre kerül. 4. Az engedélyezési eljárás menete: A Hatóság megállapítja, hogy a tervez ett tevékenység megvalós ítása során nem felt ételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatás vizsgálat végzés ét. A bővítéssel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 5. Hatóság jelen határozat jogerőre emelkedését követően a 10939-8/2015. számú határozattal módos ított 941-1/2014. számú határozattal kiadott környezetvédelmi engedélyt hivatalból módosítja. 6. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít.
II.
Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/ 2231-1/ 2016.ál t. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivat al Környezet védelmi és Természet védelmi Főosztálya (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 1910-7/2016. számú megkeresése alapján a Csikli Kft. (6500 Baja, Molnár n. 11.) részére, a Dunaalmás I. kavics védnevű bány atelken tervezett bányászati tevékenység előzetes vizsgálati eljárását lezáró határozat kiadásához az alábbi feltételekkel hozzájárulok Előírások: 1. A bányászati tevékenység során a felszíni és felszín alatti víz, valamint a bányató káros szennyeződéssel nem veszélyeztethető. 2. A bányató hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.)
3
Korm. rendelet 3. § (1) bekez désében foglaltak alapján, a tájrendezés során kialak ításra kerülő tóra vonatkozóan az ingatlan tulajdonosának - a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladat okat meghatározó bány ahatós ági határozat közlését követ ő egy éven belül - hatóságunktól vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. 3. A kérelmet és dokument ációt a vízjogi engedélyez ési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) K HVM rendelet vonatkozó előírásai alapján kell összeállítani. 4. A bányató vízminőségét évi egy alkalommal vizsgálni kell általános vízkémiai, valamint TPH komponenskörre, mely vizsgálat eredményét a hatós ág részére meg kell küldeni. 5. A 220/2004. (V II. 21.) Korm. rendelet 5 § (1) bek ezdés alapján a bány ászati tevékenység nem okozhatja a felszíni vizek elszennyezés ét. 6. A 219/ 2004. (V II. 21.) Korm. rendelet 10 § (1) bekezdés c) pontja alapján a csapadék vizek szikkasztása nem okozhat a felszín alatti vízben és a földtani közegben „B ” szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt. 7. A gépek karbant artását, javítását a bányatelken kívül kell végezni. 8. Üzemanyag, valamint egyéb a felszíni és felszín alatti víz minős égét veszélyeztető anyag a területen nem tárolhat ó. 9. Környezetszennyezés bekövetkezése eset én a kárelhárítást a 219/ 2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) alapján azonnal meg kell kezdeni, a környezetszennyező eseményt haladéktalanul be kell jelenteni a Győr-Mos on-S opron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (t ovábbiakban: hatóság). Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentes ít. Jelen szakhatós ági állásfoglalással szemben jogorvoslattal az eljárást lezáró hat ároz at, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet élni.”
III.
Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az alábbi véleményt adta: A Tatai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője XVII/90-1/2016. számon a következő állásfoglalást adta: „2016. február 22-én kelt - fenti hivatkozási számú megkeresésükre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján belföldi jogsegély keret ében, az előzetes vizsgálati dokumentáció áttanulmány ozása után az alábbiak szerint tájékoztatom: A tárgyi ügyben érintett ingatlanokat - az eljárás megindulásak or hatályos - Dunaalmás Község Önkormányzatának Dunaalmás Duna-parti terület Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2007. (V II. 31.) Kt. rendelete a 'V' jelű (víz gazdálkodási terület), 'Gksz' jelű (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület) és 'Ev' jelű (védelmi erdőterület) övezetekbe sorolja. Az országos településrendezési és épít ési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) rendelkezései szerint: 19. § (1) „A k eresk edelmi, szolgáltató terület elsősorban k örnyezetre jelentős hatást nem gyak orló gazdasági tevék enységi célú épület ek elhelyezésére szolgál. 28.§ ( l ) A z erdőterület erdő céljára szolgáló terület 30. § ( 1) A vízgazdálk odással összefüggő területek : 1. a folyóvizek medre és parti sávja, 2. az állóvizek medre és parti sávja, 3. a folyóvizek ben k eletk ezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,
4
4. a k özcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, 5. a vízbázis területek , 6. a hullámt erek , 7. (2) A területen építményt elhelyezni csak a k ülön jogszabályok ban foglaltak szerint lehet.” Az előzetes vizsgálati dok ument áció alapján a kavicsbánya területének bővít ése, folyami kikötő öblözet ének létesítése a kérelemmel érint ett területen a településrendez ési eszközökkel ellentétes, a tervezett beruházás nincs összhangban a jelenleg hatályos településrendezési eszközökkel. Azonban Dunaalmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Duna-partí terület Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló, 2016. február 29-én hatályba lépő, 7/2007. (V II. 31. ) Kt. rendelet módosításáról szóló 4/2016.(I. 29.) önkormányzati rendelete és annak mellékletét képző módos ított szabályozási- és szerkezeti tervlapok 0704/34 hrsz.-ú telek tervezett beruházással érintett területét, a jelenlegi védelmi erdőterületből vízgazdálkodási területté minősítik, így a módos ító rendelet e hat ályba lépése után - 2016. február 29-ét követően - a kavicsbánya t erületének bővít ése, folyami kikötő öblözet ének létesítése Összhangba kerül a településrendezési eszközökkel. Tájékoztatom, hogy Dunaalmás Község Önkormányzatának nincs a helyi természeti értékek védelméről és a természet védelem helyi szabályairól szóló rendelete, így a helyi környez et-és természet védelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályoz ásnak való megfelelésről a tervezett beruházás t ekintetében nem áll módomban nyilatkozni.”
IV.
A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegész ségügyi Főosztály Egé sz ségfejlesztési, Közegész ségügyi és Járványügyi Osz tály KE/ 067/ 00282-3/2016. számon az alábbi véleményt adta: „Megvizsgált szakkérdés megnevez ése: Dunaalmás, Csikli Kft. „Dunaalmás I. - kavics” bányatelek bővítésére vonatkozó előzet es vizsgálat. A dokumentációban foglaltak alapján megállapítható, hogy a tevék enység során jelentős közegészségügyi hatás nem várható, a bányatelek bővít ésével kapcsolatos engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárul.” 2. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági é s Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály KEF/ TAL/207-3/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság a környezet védelmi és természet védelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. Korm. rendelet 5. melléklete I. táblázatának 4. pontja szerinti szakkérdést vizsgálva a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal K örny ezet védelmi és Természet védelmi Főosztály fenti számú megkeresése, a munkaszám nélküli „Előzetes Vizsgálati Dokumentáció A „Dunaalmás I. - kavics” bányatelek bővítéséhez” című tervdokumentációban (Továbbiakban: EV D) foglaltak alapján a tárgyi engedély ezési eljárásban az alábbi előírások at javas olja előírni az engedélyes részére: 1.
A bánya Műszaki Üzemi Tervének engedélyeztetési eljárásában talajvédelmi t ervre alapozott humuszgazdálkodási tervet kell készíttetni a talajvédelmi terv kész ítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (V II. 18. ) FVM rendelet. 2.4.2 pontjában leírt tartalommal.
5
2. 3. 4.
A mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról a beruházó köteles külön nyilvántartást vezet ni. A humuszos talaj elszállítása, illet ve a nem köz vetlenül a beruház ás területén belül történő felhasználás a esetén az elszállított mennyiség ut án talajvédelmi járulékot kell fizetni. Biztosítani kell, hogy a kivitelezés munkálatai a szomszédos termőföldek minőségében kárt ne okozzanak.”
3. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatai Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10028/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei K ormányhivatal Környezet védelmi és Természet védelmi Főosztály 2016. február 25-én érkez ett levelében megkereste a Tatai Járási Hivatal Földhivatali Osztályát a Csikli Kft. (6500 Baja Molnár utca 11.) kérelmére a „Dunaalmás l - kavics” bányatelek bővít ésének előzetes vizsgálati eljárásban szakvélemény megadása céljából. A környezet védelmi és természet védelmi hat ósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés és 5. melléklet I. táblázat 7. pontja alapján tárgyi ügyben hatóságunk szakkérdés vizsgálatában működik közre. A http:\edk vt.zoldhatosag.hu\kozerdeku\2016\melleklet\1910-1.zip helyről letöltött dok umentáció munkarészeket megvizsgálva, megállapítottam, hogy az termőföld területet érint. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXI X. törvény 7-8. § alapján a hatóságunk a meghatározott szakkérdéseket megvizsgálva a „Dunaalmás l - kavics” bányatelek bővít ésére vonatkozó előz etes vizsgálat kiadásához feltét elek közlése nélkül hozzájárul. A földvédelmi nyilvántart ás alapján megállapítottam, hogy a dunaalmási külterület 0709/2 helyrajzi szám esetében hatóságunk 10040-3/2011. számú határozatával engedély ezte a végleges más célú hasznos ítást a földrészlet teljes terület nagyságára. A határoz at 2011. december hó 15-én jogerős. A termőföld terület igénybevételét 2015. 02. 05-én megk ezdte a jogosult. Az eljárás során költség nem merült fel.” 4. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építé sügyi é s Örökségvédelmi Osztály KE-06D/ EP/ 518-2/ 2016. számon az alábbi véleményt adta: „A Csikli K ft. (6500 Baja, Molnár u. 11.) által benyújtott kérelem kapcsán a Győr-Moson-S opron Megyei Kormányhivatal K örnyez et védelmi és Természet védelmi Főosztályának K örnyezet védelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztálya „Dunaalmás, 0709/2 hrsz; „Dunaalmás I.-kavics” bányatelek bővítésének előzetes vizsgálat a” ügy ében- a k örnyezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatok at ellátó szervek k ijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30. ) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és 5. mellékletének 4. pontja alapján - örökségvédelmi szakkérdés vizsgálat ának kérésével kereste meg hatóságomat. A szakkérdés vizsgálatának eredménye: A benyújtott vizsgálati dokumentáció szerint a tervezett bányabővítés nagy felületen érinti a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongaz dálkodási Központ közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásában alapján érinti a 45181 („Dunaalmás-Mészárostanya, dombhát”) egyedi azonosít ószámon szereplő régészeti lelőhelyet. Ezért a bányabővítéssel érintett területen a régészeti leletek megóvása érdekében a földmunk ák ütemezését a területileg illetékes Kuny Domokos Megyei Múzeummal (2890 Tata, Öregvár, Váralja u. 1-3.) előzetesen egyeztetni kell. A terület talajtakarójának eltávolítása során (a humuszréteg leszedését követően, vagy aközben) a régészeti lelőhely bővítésbe eső ré szét teljes felületen történő, megelőző feltárással mentesíteni kell. Mindezek értelmében a bányászati tevékenység végzéséhez kiadandó bármely engedély Hatós ágom beleegyező állásfoglalását igényli. Megjegyzendő, hogy a benyújtott vizsgálati dokumentációban az érintett régészeti lelőhely elhelyezkedése nem felel meg a hatósági 2 nyilvántartásban feltünt etettnek. A lelőhely egy nagyjából 1000 m -es felületen a már művelés alatt álló 0713/12 hrsz. bányaterület délnyugati sarkába is benyúlt, ennek régészeti mentes ítését a Múzeum a korábbiakban ellátta.”
6
5. A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály XIV-G-033/59052/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A Győr-Moson-S opron Megyei Kormányhivat al Környezet védelmi és Természet védelmi Főosztály köz vetlen megkeresésére, a 1910-11/ 2016. számú ügyirata alapján elvégeztem a szakkérdés vizsgálatát. A „Csikli Kft., Dunaalmás I.-kavics” bányatelek tervezett bővítésével összefüggő tevékenységre vonatkozó előzetes vizsgálati tervdokumentáció alapján az egységes környezethasználati engedély kiadásával erdészeti hatósági szempontból további részletes vizsgálatok nélkül egyetértek.”
V.
Ügyfél a kérelem elbírálásáért járó 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.
VI.
A határozat ellen a kézbes ítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezet védelmi és Természet védelmi Főfelügyelőséghez c ímzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000 Ft, természetes személyek és civil szervezetek esetén 2500 Ft, melyet készpénz-át utalási megbízáson vagy a Hatóság 10033001-00299633-00000000 sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása jelen hat ározat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
INDOKOLÁS
A Csikli Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (6500 Baja, Molnár utca 11, továbbiak ban: Ügyfél) kérelmet nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Megy ei Kormányhivatal mint környezet védelmi és természet védelmi hatósághoz (továbbiakban: Hatóság), melyben előadta, hogy a „Dunaalmás I. - kavics” bányatelek bővít ését tervezi. Az Ügyfél kérelméhez csatolta a „Dunaalmás I. – kavics” bányatelek bővít ése tárgyú előzetes vizsgálati dokumentációt, és annak elfogadását kérelmezte. Ügyfél a Hatóság felhívására igazoltan megfizette a környezet védelmi és természet védelmi hatósági eljárások igaz gatási szolgáltatási díjairól szóló 14/ 2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) 1. mellékletének 35. pontja alapján megállapított 250 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény, megfelel a környezeti hatás vizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. sz. melléklete 130. pontjának, és előzetes vizsgálatköteles tevékenység. A Hatóság a 1910-13/2016. számú végzésében hiánypótlás ra hívta fel az Ügyfelet hulladékgazdálkodási szempontból, melyet a végzésben foglaltak nak megfelelően teljes ített. Hatóság megállapította, hogy „Dunaalmás I.- kavics” bányatelek bővít ésének környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció a hiánypótlással együtt megfelel a R. 3. § és 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek.
7
A nyilvánosság bevonása, a hatásterületen élő ügy felek és a civil szervezetek értes ítése érdekében a Hatóság a R. 3. § (3)-(4), valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: K et.) 29. § (6) bek ezdéseiben foglaltaknak megfelelően az eljárás megindulásáról közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, illet ve annak lakossága, sem a hatásterületen élő ügyfelek, sem a társadalmi szervez etek részéről észrevétel nem érkezett. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3–5. § szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a Hatóság a következőket állapította meg: Hatóság a 10939-8/ 2015. számú hat ároz attal módosít ott 941-1/2014. számú határozatával adott környezet védelmi engedélyt az Ügyfélnek a Dunaalmás 0704/34, 0709/9-10, 0712/2, 0713/12 hrsz.-ú 3 ingatlanokon lévő 11.3130 ha területű, 150.000 m /év kapacitású külfejtéses kavicsbányászati tevékenységre. Környezeti igénybevételek Levegőti sztaság-védelemi sz empontból: A tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érint ett települése – Dunaalmás - a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) K vVM rendelet 1. melléklete alapján a 3. pontban kijelölt, „Komárom- Tat abánya-Esztergom” kategóriába tartozik. Létesítés A telephelyen jelenleg is folyik kitermelés, telepítésre nincs szükség. Üzemelés A letakarítási munkákhoz 1db homlokrakodó gépet, a kitermelés hez veders oros k otróhajót használnak. Kavics osztályozás nem történik. A haszonanyag szállítását motoros uszályból és 1-2 bárkából álló hajóvonta végzi. A talaj letakarítás a és a kavics kitermelése közben nem kell porkibocsátással számolni, mivel ezek földnedves állapotban vannak. Szél hatására kiporzás keletkezhet száraz idősszakban a meddőtől már letakarított, de még vízzel nem borított területekről. A meddő és humusz depóniák a tömörítés és a felületükön megkötődő növényzet miatt szintén nem jelentős porkibocsátók. A kibocsátott légszennyez ő anyagok mennyisége a benyújtott számítások alapján várhatóan nem jelentős, a levegőterheltségi szint hat árértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 12. pontja által értelmezett maximális hatásterület NO2 kibocsátás esetén, a bányaterülettől mért 110 m távolságban jelölhető ki, lakott területet nem érint. A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai: Dunaalmás, 0648/8, 0648/9, 0704/34, 0709/2, 0712/ 2, 0713/10, 0713/11, 0713/ 12, 0714, 0715, 0717 hrsz.-ú ingatlanok.
Felhagyás A felhagyás a tájrendezést végző munkagépek kipufogógáz kibocsátásával járhat. A kibocsátások ideiglenesek, időben és térben nem koncentrálódnak. Hat árértékeket meghaladó immisszió várhatóan nem fog kialakulni. A depóniákat felszámolják, ezért a diffúz porkibocsátás is megszűnik.
8
Zaj-és rezgésvédelemi szempontból: A bány a jelenlegi területe 11, 3130 ha, a beruházó ezt kívánja bővít eni egy 4,2781 ha-os területtel. A bánya területével érintett ingatlanok Dunaalmás, 0704/34, 0709/2, 0709/9, 0709/10, 0712/2, 0713/12 hrsz.-ú 3
inatlanok. A kitermelési kapacitás: 150 000 m /év kavics. A tevékenység célja: folyami kikötő öblözetének létesítése és vízépítési munkákhoz kavics, homok és töltőanyag biztosít ása. Létesítés A tevékenység telepítéséből eredő zajkibocsátás közel azonos az üzemelés során várható zajkibocsátás nagyságával. Üzemelés A bányászati tevékenység végzése során a munk agépek (homlokrakodó, vedersoros kotróhajó, boxerhajó) 00 00 zajkibocsátásával lehet számolni. A bányában a munkavégz és nappali időszakban tervez ett, 06 – 18 óra között. A bánya bővít ési terület ének köz vetlen környezetében, szomszédságában zajvédelmi szempontból védendő terület nincs (délnyugati és északnyugati irányban vízgazdálkodási terület, északkeleti irányban saját bánya terület, majd védelmi erdő, délkeleti irányban védelmi erdő, közlekedési terület és mezőgaz dasági terület található), ezért a környezeti z aj- és rezgés védelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) K vV M- EüM együttes rendelt 1. számú mellékletének zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. A tevék enységnek, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja és 6. § szerint, számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempont ból védendő területet, épületet, így a 284/2007. (X. 29.) K orm. rendelet 10. § (3) a) pontja alapján nem kell zajkibocsátási határértéket megállapít ani a zajforrás okra. A haszonany ag elszállít ását motoros uszályból és 1-2 db bárkából álló hajóvonta végzi. A zajvédelmi hatásterület az alábbi ingatlanokat érinti: Dunaalmás, 0717, 0704/34, 0709/2, 0714, 0715, 0658/3, 0648/12, 0648/11, 0648/10, 0648/ 9, 0648/8, 0648/7, 0713/11, 0713/10, 0665/4, 0712/2, 0713/12, 0709/9 hrsz.-ú ingatlanok. Felhagyás Az üzemelés felhagy ása során a technológiai berendezés ek kitelepítésével a zajkibocsátás megszűnik. Hulladékgazdálkodási sz empontból: Létesítés A létesítés nem igényli felszíni és felszín alatti létesítmények telepítését. Üzemelés Az üzemelés során a tec hnológiából üzemszerűen nem várható hulladék keletkezése, a dolgozók szociális ellátása során pedig települési szilárd hulladék és nem közművel összegyűjtött háztartási szenny víz keletkezésével kell számolni. A kitermelt humusz illet ve a letermelt meddőrétegek anyaga tájrendezés során a helyszínen kerül felhasználásra. A kotróhajó gépterében keletkezhetnek veszélyes hulladékok, melyeket zárható fémhordókban gyűjtenek és engedéllyel rendelkező kezelőnek adnak át. Havária A havária során esetlegesen k eletkező veszélyes hulladékok (szennyezett felit ató anyagok és talaj, motorolaj, dízelolaj) összegyűjtését körny ezet veszélyeztetést kizáró módon végzik el. Ezen hulladékok gyűjtése zárt edényzetben történik. Felhagyás A felhagyás során jelentős mennyiségű hulladékképződéssel nem kell számolni.
9
Földtani közeg védelme sz empontj ából: A Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy ha veszélyes anyag elfolyást tapasztalnak, az erre alk almas anyaggal fel kell itatni, a szennyez ett homokot zárt edényzetben össze kell gyűjteni és veszélyes hulladékként engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak átadni. A szennyeződésről a Hatóságot azonnali hatállyal értesít eni kell. Az érintett területen kármentesítési eljárás nincs folyamatban. A bányászati tevékenység során a földtani közeg anyaga (kavics, homok) kerül kitermelésre, amely a földtani köz eg minőségi romlását normál üzemi körülmények között nem okozza. Havária esetén a munkagépekből történő olajelfolyás okozhat szenny ezést. Táj- és termész etvédelemi sz empontból: Létesítés A bővít ésre szánt bányatelek által érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek. A Dunaalmás 0704/34 hrsz-ú ingatlan része az európai közösségi jelentőségű természet védelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUDI20034 kódszámú, ”Duna és ártere” nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, az európai közösségi jelentőségű természet védelmi rendelt etésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/ 2010. (V.11.) K vVM rendelet értelmében, valamint része az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel (a továbbiak ban: OTrT) lét esített Országos Ökológiai Hálózat puffer terület övezet ének is. Hatóság H-22028-4/2003. számon, az ODB Hajózási Kft. (1095 Budapest, Mester u. 87.) részére, a TES ZT Kft. (5700 Gyula, Hét vezér u. 8.) által készített előzetes körny ezeti hatás vizsgálati dokumentáció alapján a 2 Dunaalmás 0704/34, 0709/2, 0709/ 9, 0709/ 10, 0713/12 hrsz.-ú ingatlanokon létes ítendő 19 ha 3838 m 3 területű bányatelken 150 000 m /év k apacitású külfejtés es kavicsbány ászati tevékenységre környezet védelmi engedélyt adott, melyet - az engedélyes személyében bekövetkezett változás miatt - H2947-16/2012. számú hat ároz attal módos ított. Ezt követően a H-22028-4/2003. számú környezet védelmi engedélyt felülvizsgálva, Hatóság a 941-1/ 2014. számú határozattal - az Ügyfél kérelmére - úgy adott 2 2 környezet védelmi engedélyt, hogy a bányatelket 19 ha 3838 m -ről 11 ha 3130 m -re csökkentette. Ezen eljárás során a Dunaalmás 0704/34 hrsz. bányatelek egy része kikerült a bányatelekből. A 941-1/2014. számú engedélyben foglalt bányatelekhez viszonyít va a tervezett bányatelek bővít és a Natura 2 2000 hálózat / Országos Ökológiai Hálózat részét képező területeken 4400 m igénybevételével járna. A korábbi - területet érintő - környezet védelmi engedélyezési eljárások során természet védelmi (Natura 2000) szempontból a Dunaalmás 0704/34 hrsz.-ú ingatlan teljes területe vizsgálatra került, ott védett vagy jelölő fajok-társulások nem kerültek elő. Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi. CCXXIX törvénnyel az OTrT felülvizsgálata megtörtént, az új szabályozások 2014. január 1. napján léptek hatályba. A felülvizsgálat eredményeként, az egyes övez etek helyrajzi számos határhoz igazításával a Dunaalmás 0704/34 hrsz.-ú ingatlan teljes területe bekerült az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezet ébe. Az OTrT 18. § (5) bek ezdés értelmében ök ológiai folyosó övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányat elek nem bővíthető. A Hatóság az érintett területről rendelkezés re álló adatokat megvizsgálva megállapít otta, hogy az ök ológiai 2 hálózat szélén t alálható, 4400 m -nyi terület en az ök ológiai folyosó kritériumai nem állnak fenn, mivel tőle délre szántó művelési ágú ingatlanok, tőle keletre a már kialakított medencés kikötő / bányaterület, vagyis roncsolt, biológiailag kevésbé aktív felületek találhatóak, így kevésbé alkalmas a biológiai kapcsolatok fenntartására. A területtől keletre található ingatlanrész részben ideiglenes védőtöltéssel körülvett k otrási
10
munkaterület, részben letakarított humuszos talajt és meddőanyagot tároló depónia, vagyis roncsolt felszínű, az egykori Bős-Nagymarosi vízlépcső felvonulásával szabdalt hullámtér. Az ingatlanrésztől északra és nyugatra azonban összefüggő, nagy kiterjedésű faállomány, ligetes-fás galériaerdő, valamint a Duna folyam található, melyek hosszan elnyúló, lineáris kiterjedése ok án kiválóan alkalmasak az ökológiai kapcsolatok fenntartására, így megfelelnek az ökológiai folyosó kritériumainak. A Földművelésügyi Minisztérium TMF/310/2016. számú levelében t ájékoztatta a Hatós ágot hogy a Dunaalmás 0704/34 hrsz.-ú ingatlan 0,44 hektár térmértékű részének pufferterület övezetbe átsorolását szakmai szempontból támogatja, valamint intézkedik annak át vezetéséről. A Hatóság 2016. március 29. napján megbizonyosodott arról, hogy az át vez etés a Minisztérium által kezelt adatbázisban megtörtént. Fentiek alapján megállapíthat ó, hogy maga a bányatelek bővítés létesítés e védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit jelentősen nem befolyásolja negat ív irányban, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Üzemelés Hatóság az üzemeltetés hez kapcsolódóan az alábbiakra hívja fel a figyelmet:
Amennyiben a partfalakban telepesen fészkelő védett / fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érint ett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31. – március 15. közötti időszakban szabad folytatni. A Natura 2000 területen található fák és cserjék kivágását fészkelési időn kívülre kell tervezni. Amennyiben a bányakialak ítási munkálatok ezt nem teszik lehetővé, úgy a területen található fás szárú növényzet eltávolítása előtt meg kell győződni róla, hogy azok nem képezik védett élő szervezet ek élőhelyét.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, káros ítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, káros ítása. Az üzemelés fenti feltételek megtartásával védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Felhagyás Hatóság a felhagyáshoz kapcsolódóan az alábbiakra hívja fel a figyelmet:
A tevékenység felhagyása után a területet helyre kell állítani. Növénytelepítésre tilos invaz ív növény fajok szaporítóképleteit alkalmazni.
A felhagyás fenti feltételek megtartásával védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit jelentősen és pozitívan befolyásolja, a felhagyás természet- és tájvédelmi érdeket nem sért.
A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőti szta ság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, táj- és természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, valamint földtani közeg védelme szempontjából jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol.
11
A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. §-a, a R. 4. § (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekez dése és 5. sz. mellékletének II. táblázat a értelmében az előz etes vizsgálati dok umentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/ 2231-1/2016.ált. sz. szakhatósági állás foglalásának indokolása a következőt tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezet védelmi és Természet védelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 1910-7/2016. számon megkereste a hatóságot a Csikli Kft. (6500 Baja, Molnár u. 11.) részére, a Dunaalmás I. kavics védnevű bányatelken lévő bánya bányatelek bővítése tárgyában szakhatósági állás foglalásának megadása érdekében. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: 3
A bányatelek 4,2781 ha területtel bővül. A 150.000 m /év mennyiség nem növekszik. Árvíz, hajózási tevékenység ak adályoz hatja a kitermelést. A dolgozók szociális ellátása (víz ellátás, szenny víz elvezetés) a k otróhajóhoz kötötten biztosított. Az ivóvizet palackos ellátással biztosítják. A haszonany ag elszállít ása vízi úton történik (motoros uszály+1-2 bárka). A bányatelek és bővítményterülete a Duna folyam 1753 és 1754 fkm közötti szakaszán a jobb parti hullámtéren helyezkedik el. A Duna legnagyobb vízszintje 111, 00 mB f, a legkisebb víz szintje 103, 12 mB f. Jelenleg extrém esetben nagyobb áradáskor a bányat elek teljesen víz alá kerül és megközelíthetetlenné válik. A bányászat következtében kialakuló öblözetet a Dunával egy 50 m széles és 50 m hosszú behajózó csatorna köti össze. A bány atelek megállapítása után, de még a kavicskitermelés megkezdése előtt ~ 2004 évben az Által-ér régebbi torkolata előtt ~ 1 km-re új csatornába helyezték át az Által-ér medrét. Az elkészült 650 m hosszú új meder a bánya behajózó csatornájától folyásirányban lefelé 180 m-re éri el a Dunát, és a kavicsbánya K-i szélét 100 m hosszúságban szeli át. Ezért az Által-ér védelmére az új szakasza mentén 10 m széles védőpillért jelöltek ki 9,5° határszögű (1:6) rézsűvel. A Duna vízminősége a dunaalmási szakaszon megfelel a folyó közép szakaszán kialakult átlagos viszonyoknak, a kémiai állapot a jó, hidromorfológiai-, ökológiai- és biológiai állapota mérsékelt. A bányához legközelebb létesített - fedett karsztra települt - ivóvízkút D-i irányban 400 m-re található. Az ivóvíz bázis védőterületét (50 éves elérési idő) sem a bányatelek, sem a bővítmény nem érinti Az Igazgat óság hatáskörét és illetékességét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a víz védelmi hatósági feladatokat ellát ó szervek kijelöléséről szóló 223/ 2014. (IX. 4.) K orm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdés e és a 2. számú melléklet 1. pontja állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigaz gatási hatós ági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módos ított 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (6) bekezdése szerinti módon, a környezet védelmi és természet védelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) K ormányrendelet 28. § és 5. melléklet alapján az ott meghatározott szakkérdés ekre kiterjedően adtam meg. A döntés elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése nem teszi lehetővé. Kérem a Tisztelt Eljáró Hatóságot, hogy a Ket. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel az érdemi határozatot szíveskedjen részemre megküldeni. A 2015. február 29 - március 6. közötti időszak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33.§ (3) bekezdés g) pontja értelmében üzemz avarnak minősül. A hatóság tájékoztatja, hogy a fentiek értelmében ez az időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.”
12
A Hatóság a tevékenységnek a R. 1. § (6b) bekezdése alapján a helyi környezet - és természet védelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az érintett települések jegyzőjét: A Tatai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője XVII/90-1/2016. sz. állásfoglalása a rendelkező rész III. fejezetében szerepel. A környezet védelmi és természet védelmi hat ósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdések vizsgálat a az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt: 1. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegész ségügyi Főosztály Egé sz ségfejlesztési, Közegész ségügyi é s Járványügyi Osz tály KE/067/00282-3/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A Főosztály szakkérdésre adott állásfoglalását, az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (1) bekezdése, a környezet védelmi és természet védelmi hat ósági és igazgatási feladat okat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és 5. sz. melléklet I. táblázat 3. pontjában biztosított jogkörében eljárva, az egészségügy ről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-ában, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létes ítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3.) K vVM-E üM együttes rendeletben foglaltak figyelembevételével alak ította ki. Az Főosztály illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27. ) Korm. rendelet 10. § (1) b.) pontja, valamint a fővárosi és megy ei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) K orm. rendelet 2. § (1) bekezdése határozza meg. A kiadmányozási jog a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015.(III. 31.) számú MvM utas ítás 20. § (3) bek ezdés a) pontján alapul.” 2. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági é s Földművelésügyi Főosztály Növény- é s Talajvédelmi Osztály KEF/TAL/207-3/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A tárgyi EVD-ben foglaltak szerint a tevékenység bővít ése a Dunaalmás 0709/2 hrsz.-ú szántó, legelő és kivett árok művelési ágú területet érinti, környezetében mezőgazdasági területek találhatóak. A letermelt humuszos feltalaj tárolása a letermelt meddő any agtól elkülönítetten történik, és a határpillér védősávjában 2-3 m magasra kialakított védőt öltésben, vagy külön deponáló helyen tárolják. Az EVD-ben foglaltak szerint a bányabővít és a szomszédos termőföldterületeket nem érinti. Fenti előírások megtart ása mellett a termőföldek minős ége megóvható. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság által javasolt előírások a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXI X t v. 43. §, 44. §., valamint 55. §-ain alapulnak. A szakkérdés vizsgálatával összefüggésben eljárási költség nem merült fel. A talajvédelmi hat óság hat ásköréről a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. Rendelet 18. § (1) bekezdése, illetékességéről a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: KET.) 21.§ (1) c) pontja rendelkezik.”
13
3. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatai Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10028/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „Az ingatlanügyi hat óság hatásköréről, a termőföldvédelméről szóló 2007. CXXIX. t v. 7. § -a, a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intéz et feladatairól, illetékességi terület éről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontja, illetékességéről a 3. § (1) bekez dés b) pontja továbbá az 1. melléklet 12.3 pontja rendelkezik.” 4. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építé sügyi é s Örökségvédelmi Osztály KE-06D/ EP/518-2/ 2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A szakkérdés vizsgálata során a fővárosi és megyei k ormányhivatalok szervezeti és műk ödési szabályzatáról szóló 7/ 2015.(III. 31. ) MvM utasítás 24-27. §-ait, és a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbíz ottjának az integrációval összefüggő hatósági eljárás ok vizsgálatára vonatk ozó átmeneti szabályok ról szóló KEB/6/433-1/2015. számú ügyrendje szerinti eljárásrendet alkalmaztam. A kiadmányoz ási jog a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivat al kormánymegbízottjának a k iadmányozás rendjéről szóló 6/2016. (III. 1.) számú utas ításának 4. számú függelékén alapul. 5. Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi é s Erdőgazdálkodási Főosz tály XIV-G-033/59052/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A Győr-Moson-S opron Megyei Kormányhivat al megkeresett kérelmével, amelyben a „Csikli Kft., Dunaalmás I.-kavics” bányatelek tervezett bővítésére vonatkozó előzetes vizsgálata eljárásában a környezet védelmi és természet védelmi hat ósági és igazgat ási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés 5. sz. melléklet I. táblázat 6. pontja alapján szakkérdés vizsgálat át kérte az erdészeti hat óságtól. A szakkérdés vizsgálata során a környezet védelmi és természet védelmi hat ósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) K orm. rendelet 28. § (1) bekez dés és 5. sz. mellékletének 6. pontja értelmében az erdészeti hatóság az alábbi szakkérdéseket vizsgált a: a) az erdőre gyak orolt hatások vizsgálata; b) ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevék enység erdő igénybevételével jár, ak k or az előbbiek en túl az erdő igénybevételének engedélyezhetőségének a vizsgálata. A hivatkozott jogszabályhely alapján az előzetes vizsgálatban részletezett tevékenység erdőre gyakorolt hatását vizsgálva megállapítottam, hogy a „Csikli Kft., Dunaalmás I.-kavics” bányatelek tervez ett bővít ésével összefüggő bányászati tevék enység a környezetében lévő erdők életközösségére, talajára gyak orolt hatása nem számottevő. A dokumentációt áttanulmányoz va megállapítottam, hogy az ügyfél által folytatandó tevékenység erdő igénybevételével nem jár. Fentiekre való tekintettel a rendelkező részben foglalt ak szerint döntöttem. A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályának illetékességét a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) K orm. rendelet 2. § (2) bekezdése állapítja meg.”
A fentiek alapján a Hatóság környezet védelmi hat ás vizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint hat ároz ott. A határoz at a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A környezet védelmi és természet védelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hat ósági engedélyek is szükségesek lehetnek. Az eljárási költségről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekez dése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett.
14
A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdés ei biztosítják, a szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bek ezdésén alapul. A fellebbezési illeték mértékéről az FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése rendelkezik. A Hatós ág hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a körny ezet védelmi és természet védelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) K orm. rend. 9. § (2) bekezdés e, illetékességét ugyanezen rendelet 2. számú melléklet 2. pontja állapítja meg. Győr, 2016. 03. 31. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
15
