GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:

574-6/2016.

Tárgy:

Ügyintéző:

dr. Tatár Beatrix Margit Bartókné Hajnali Beáta Sovanné Nagy Grére Kristóf Andrea Juhász Judit Bedők László Herceg Zoltán (96) 524-000

Mellékletek:

Győr, Magner Hungária Kft., 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon tervezett homok- és kavicsbányászati tevékenységre vonatkozó előzetes vizsgálat -

Hiv. szám:

-

Telefon:

HATÁROZAT

I.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (továbbiakban: Hatóság) a Magner Hungária Kft. (1054 Budapest, Honvéd u. 8. I. em. 2., továbbiakban: Ügyfél) által benyújtott a Győr 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon tervezett homok- és kavicsbányászati tevékenység környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja a következőket:

1. A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Jogosult: Magner Hungária Kft. Székhely címe: 1054 Budapest, Honvéd u. 8. I. em. 2. KÜJ: 103429128 Telephely neve: Győr 0797/3 hrsz. KTJ: 102620321 Tervezett kapacitás: 350 000 m3/év Fő tevékenység: TEÁOR 0812 Kavics-, homok-, agyagbányászat

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031 E-mail: [email protected] - Honlap: www.kormanyhivatal.hu

2. A bányatelek műszaki adatai: Pont jele 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Bányatelek területe: Bányatelek fedőlapja: Bányatelek alaplapja: Súlypontja:

18,9694 ha 120,00 mBf 105,00 mBf X= 265300

EOV Y (m) 551760,49 552222,15 552282,00 552337,00 552329,00 552329,00 552345,89 551815,97 551812,86 551793,45 551770,78

EOV X (m) 265464,47 265556,42 265400,00 265257,00 265255,00 265239,00 265201,18 265095,64 265117,29 265248,05 265400,01

Y= 552100

A bányatelek által fedett ingatlan: Győr 0797/3 hrsz. 3. A tevékenység ismertetése: Az ásványvagyon felett elhelyezkedő humusz és meddő letermelése, elszállítása, ideiglenes deponálása szárazföldi kotró- rakodó géppel és szállító járművekkel történik. A haszonanyag kitermelése, szárazon, a talajvíz szintje felett történik, hidraulikus kotrógépekkel. A bányaművelés technológiai lépései: - letakarítás - kitermelés - tájrendezés A fedőréteg letakarítását 0,3 m - 0,8 m közötti, átlagosan 0,5 m vastagságú humusz talajréteget homlokrakodóval vagy kotróval végzik, és külön kerül deponálásra. A művelés előrehaladtával a tájrendezéshez használják fel. Az ásványanyag kitermelése szárazon, forgó felsővázas hidraulikus kotróval történik. A depóniaképzés, szállítójárműre való felrakás homlokrakodóval történik. Osztályozás a bányatelken nem tervezett. A tájrendezés célja a terület gyep vagy szántó művelési ágba való visszaállítása. A bányászati tevékenység várható időtartama 3 év.

4. Az engedélyezési eljárás menete: A Hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A bővítéssel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 5. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít.

2

II.

Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/9046-1/2015.ált. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 17421-4/2015. számú megkeresése alapján TTSOL Invest Kft. (1015 Budapest, Donáti u. 38. A. Lh. Fsz.) kérelmére, a Győr 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon folytatott bányászati tevékenység tárgyában folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárásban a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Hatóság) az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból előírások nélkül hozzájárul. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.”

III.

Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az alábbi véleményt adta: Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 67316-2/2015. számon a következő állásfoglalást adta: „Hivataluk a TTSOL Invest Kft. (székhely: 1015 Budapest, Donáti u. 38., A. lépcsőház, fszt.) Győr, 0797/3. hrsz. alatti ingatlanon tervezett homok- és kavicsbányászati tevékenységre vonatkozó előzetes vizsgálata során belföldi jogsegélyben kereste meg hivatalunkat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet (továbbiakban: Kr.) 1. § (6b) bekezdése alapján, azaz a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata céljából. A megkeresésnek eleget téve a csatolt dokumentációt: a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi tevékenység - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) rendeletében, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a „Bécsi úti nádas ” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) rendeletében, továbbá Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Győri Építési Szabályzatról és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök rendeletével (továbbiakban: GYESZ) jóváhagyott - helyi környezet- és természetvédelmi követelményekkel nem ellentétes. a településrendezési eszközökkel való összhang tekintetében vizsgálva az alábbiakat állapítottam meg: A GYÉSZ a tárgyi ingatlant a 03771 sz. Általános mezőgazdasági terület (Má) övezetbe sorolja (lásd szabályozási terv kivonat). A bányászati kutatási tevékenység és terület kiterjesztésének lehetősége: A GYESZ 56. § (2) Külszíni bányászati tevékenység számára kutatásba vonható területen bányatelek lefektetése, bányaművelés megkezdése, bányatelek bővítése kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehetséges: a) a külszíni bányaműveléssel összefüggő tevékenységek kizárólag általános mezőgazdaság" területbe tartozó területet érinthetnek, b) tájképvédelmi területet nem érinthetnek, c) nem érinthetnek Győr átlagos termőhelyi adottságánál jobb minőségű mezőgazdasági területet, d) nem érinthetnek tervezett vagy meglévő országos közúttól, vasúttól 50 m-en belül fekvő területet,

3

e) a szállítási útvonalat úgy kell kijelölni, hogy a bányatelektől a forgalmi utakig tartó szállításból eredő zaj, rezgés és légszennyező hatás összefüggő lakóterületet, üdülőterületet és rekreációs funkciót betöltő területet nem érinthet. A tervezett tevékenység a szabályozási terv szerinti keretek között településrendezési érdeket nem sért.”

IV.

A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GYR/047/01786-2/2015. számon az alábbi véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a Győr, 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon tervezett homok és kavicsbányászati tevékenységre vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az előzetes vizsgálati dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján a TTSOL Invest Kft. (1015 Budapest, Donáti u. 38. „A” lépcsőház fsz.) részére a Győr, 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon tervezett homok és kavics bányászati tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok.” 2.1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-02D/EPH/3565-3/2015. számon az alábbi véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út 28-32.) mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, a Győr, 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon tervezett bányászati tevékenység előzetes vizsgálata tárgyában megkereste a Győr- MosonSopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalát (továbbiakban: hivatal). A hivatal a megkeresést megvizsgálta és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 28. § (2) bekezdése, valamit az 5. melléklet 1.4. pontja alapján felmerülő szakkérdésben tájékoztatja az eljáró hatóságot, hogy tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket, nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A hivatal a kérelemhez csatolt előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapította, hogy az a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében kitér a régészeti örökség védelmére (Előzetes vizsgálati dokumentáció 44. oldal, 5.8. „A tevékenység hatásai az építészeti és régészeti örökségre” fejezet). A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály által VE-09D/EOH/01113/2015, iktatószámon előírt örökségvédelmi hatástanulmány készítése folyamatban van, amint azt az előzetes vizsgálati dokumentáció hivatkozott pontja helyesen megállapítja.” 2.2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-02D/EPH/472-1/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út 28-32.) mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, a Győr, 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon tervezett bányászati tevékenység előzetes vizsgálata tárgyában történt megkeresésére a Győr-

4

Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala (továbbiakban: hivatal) által kiadott, GY02D/EPH/3565-2/2015. számú szakkérdés-vizsgálati tárgyú kimenő levelét a következővel egészítem ki:  A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály által VE-09D/EOH/01113/2015. iktatószámon előírt örökségvédelmi hatástanulmány elkészült és azt a hivatal címére eljuttatták.” 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1780-2/2015. számon az alábbi véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának felhatalmazása alapján, a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) fent hivatkozott számú megkeresése, a megkereséshez elektronikusan mellékelt „A Győr, 0797/3. hrsz.-ú ingatlanon tervezett Bányászati tevékenység Előzetes vizsgálata "szakanyag és mellékletei alapján az alábbi talajvédelmi állásfoglalást adom, a talajok minőségvédelmi szakkérdés vonatkozásában:  Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható.  A bányászati tevékenységgel érintett ingatlan humuszos termőrétegének letermelését talajvédelmi tervre alapozottan kell elvégezni.  A beruházás által érintett termőföld területen a talajvédelmi célú létesítmények működőképességét biztosítani kell.  Biztosítani kell, hogy a bánya területtel közvetlenül szomszédos termőföld területek talajvédelmi célú gazdálkodásának feltételei ne romoljanak, talajszennyezés, talaj minőség romlás ne következzen be. 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10.543/2015. számon az alábbi véleményt adta: „A 2015. november 24-én iktatott hivatkozott számú megkeresésére a Győr külterületi 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon tervezett bányászati tevékenység előzetes vizsgálatának engedélyezési eljárásával kapcsolatban a termőföld mennyiségi védelme érdekében földvédelmi szakkérdés vonatkozásában az alábbi állásfoglalást adom. A Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztálya, mint a tárgyi szakkérdés ügyében szakértelemmel rendelkező szerv, a csatolt dokumentáció alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból az alábbi felsoroltak figyelembe vételével és betartásával kifogást nem emel.  A fenti tervezett beruházás termőföldnek minősülő külterületi ingatlant - Győr külterület 0797/3 hrszú, szántó művelési ágú terület - fog érinteni, így az érintett helyrajzi számra a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7-15. §-ai az irányadóak, így a tervezett beruházás megkezdése előtt a termőföld más célú végleges, vagy időleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatot kérelem alapján előre be kell szerezni, vagy mutatni, illetve az ebben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Az engedélyt a Földhivatali Osztály külön eljárásban - kérelemre adja meg.  Ennek hiányában semmilyen a termőföld eredeti állapotát megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX, törvény 16-17. §-nak szankcióját vonja maga után. Felhívom a figyelmet, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. § (2) bekezdése szerint: „Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlan ügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32. § (1) bekezdése alapján - az eljárást fel kell függesztenie. ”  A tervezett beruházás során fokozott figyelmet kell fordítani a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 11. § (1) bekezdésére: „Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni.”

5

5. A Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály VAG/EI/59402/2015. számon az alábbi véleményt adta: „A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében biztosított jogkörömben a „Győr 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon tervezett homok- és kavicsbányászati tevékenység előzetes vizsgálati eljárása” tárgyában az engedély - erdészeti szakkérdés tekintetében - az alábbi kikötéssel adható ki:  Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. (Evt.) 62.§ (3) szerint az erdő talaját a szomszédos területekről ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni.  A tervezett beruházással érintett, nem erdő művelési ágú termőföldön szükséges fakivágást az Evt. 70.§ (2) alapján az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni. Állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.” 6. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály VEV/001/2513-2/2015. számon az alábbi véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (továbbiakban: Hatóság) a Győr, 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon tervezett homok- és kavicsbányászat környezeti hatásainak tárgyában megkereste a Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztályát (továbbiakban: Bányafelügyelet) 2015. november 24-én. A Bányafelügyelet nyilvántartása alapján megállapította, hogy a tervezési terület része a Győr-K (0776/1, 0778/1-11 ... hrsz.) - homok, kavics megjelölésű kutatási területnek, melyre a VEV/001/1539-19/2015. számon jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv 2016. 04. 08-ig hatályos.”

V.

Ügyfél a kérelem elbírálásáért járó 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.

VI.

A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000 Ft, természetes személyek és civil szervezetek esetén 2500 Ft, melyet készpénz-átutalási megbízáson vagy a Hatóság 10033001-00299633-00000000 sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

6

INDOKOLÁS

A TTSOL Invest Kft., (1015 Budapest, Donáti u. 38. A. Lh. Fsz.) kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, melyben előadta, hogy a Győr 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon homok- és kavicsbányászati tevékenység megvalósítását tervezi. Kérelméhez, a tervezett tevékenység környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) 1. mellékletének 35. pontja alapján fizetendő 250 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást csatolt. A Hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény, megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. sz. melléklete 19. pontjának, és előzetes vizsgálatköteles tevékenység. A TTSOL Invest Kft. és a Magner Hungária Kft. (1054 Budapest, Honvéd u. 8. I. em. 2., továbbiakban: Ügyfél) 17421-20/2015. iktatószámú közös beadványukban bejelentették, hogy a mellékleteként csatolt 2015. december 1. napján kelt „Megállapodás” szerint a tevékenységet az Ügyfél fogja végezni. A Hatóság a 17421-19/2015. számú végzésében hiánypótlásra hívta fel az Ügyfelet általános adatok tekintetében, továbbá levegőtisztaság-védelmi, valamint zaj- és rezgésvédelmi szempontból, melyet a végzésben foglaltaknak megfelelően teljesített. A Hatóság megállapította, hogy a Győr 0797/3 hrsz.-ú ingatlanon tervezett homok- és kavicsbányászati tevékenység környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció a hiánypótlással együtt megfelel a R. 3. § és 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. A nyilvánosság bevonása, a hatásterületen élő ügyfelek és a civil szervezetek értesítése érdekében a Hatóság a R. 3. § (3)-(4), valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően az eljárás megindulásáról közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, illetve annak lakossága, sem a hatásterületen élő ügyfelek, sem a társadalmi szervezetek részéről észrevétel nem érkezett. A Reflex Környezetvédő Egyesület (9024 Győr, Bartók B. út 7.) jelezte, hogy az eljárásban ügyfélként részt kíván venni. Hatóság a Ket. 63. § szakasz (1) bekezdése értelmében 2016. január 12. napján (kedden) 10 órakor a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal ügyfélszolgálati tárgyalójában (Győr, Árpád u. 28-32.) közmeghallgatást tartott, melyen érdeklődő nem jelent meg. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3–5. § szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a Hatóság a következőket állapította meg: Környezeti igénybevételek Levegőtisztaság-védelemi szempontból: Létesítés A tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települése (Győr) a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. és 2. melléklete alapján a 2. pontban kijelölt, „Győr-Mosonmagyaróvár” kategóriába tartozik. A telephelyen pontforrás nem létesül.

7

Üzemelés A bánya üzemelése közben a munkagépek (2 db forgó felsővázas kotró, 2 db homlokrakodó és 2 db belső teherautó), valamint a szállító tehergépkocsik kipufogógáz kibocsátása, továbbá a bányászati és szállítási tevékenységgel járó kiporzás okoz légszennyezést. Maximális kapacitású kitermelés esetén (1750 m3/nap) a szállítást végző teherautóktól 250 teherautó elhaladás várható. A kotrógép, rakodógép üzemnapokon napi 8 órát üzemel. Porkeltéssel a letakarítás és az ásványanyag kitermelése során nem kell számolni, mivel gyakorlatilag földnedves állapotban történik. Szél hatására kiporzás keletkezhet a kiszáradó haszonanyag készletterek depóniáinak felületén. A meddő és humusz depóniákon a megfelelő tömörítettség és a felületükön rövid idő alatt megkötődő növényzet következtében nincs érdemi kiporzás. A bányaudvaron történő kibocsátásra vonatkozó terjedésszámítás alapján a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § 14. pontja szerint értelmezett hatásterület PM10 esetén jelölhető ki. A számított kibocsátási értékek felhasználásával végzett terjedésszámítás alapján megállapítható a Kr. 2. § 14. a) pontja szerint értelmezett meghatározó hatásterület por szennyezőanyag vonatkozásában a bányatelek körüli 220 m sugarú körön belül jelölhető ki. A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai: Győr: 0776/1, 0778/5, 0778/6, 0778/7, 0778/8, 0778/10, 0778/11, 0780/4, 0782/2, 0783/1, 0783/2, 0784, 0785/2, 0786, 0789/5, 0790, 0791, 0792, 0795, 0797/2, 0797/3, 0797/4, 0797/6, 0797/7, 0797/8, 0797/10, 0798/1, 0798/2, 0799/1, 0799/2, 0799/3, 0807, 0808, 0809, 45113/14. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. A bánya területe a legközelebbi lakót területtől 125 méter távolságra található Győrszentiván városrész legközelebbi lakóingatlan, mely a bányaterülettől déli irányban található. A termék elszállításakor a levegőterhelés a szállítási útvonalakra korlátozódik. A bányaüzemből történő kiszállítás a győrszentiváni Kálmán Imre úton, majd az 1. számú főúton érik el az 1. sz. főutat és az M1 autópályát összekötő Győr Keleti elkerülő 813. számú út nyomvonalát. A szállításból adódó nitrogén-dioxid kibocsátás által meghatározott hatásterület, ahol a határérték 10 %- ra csökken a légszennyezettség a Kálmán Imre út 0780/4 hrsz.-ú út érintett külterületi szakaszára az úttól számítva 7 méter távolságban, az 1. számú főút mentén az út tengelyétől mért 32 méteren belül jelölhető ki. A szállítási útvonal lakott területet nem érint. A szállítási útvonal mentén határértékeket meghaladó immisszió nem alakul ki. Felhagyás A felhagyás során a rekultivációval járó kibocsátásokkal számolhatunk, határértékeket meghaladó immisszió várhatóan ekkor sem fog kialakulni. Zaj-és rezgésvédelemi szempontból: Létesítés A tevékenység telepítéséből eredő zajkibocsátás azonos az üzemelés során várható zajkibocsátás nagyságával. Üzemelés A bányászati tevékenység végzése során a munkagépek (fogókotrók, homlokrakodók) és a szállítójárművek, tehergépkocsik zajkibocsátásával lehet számolni. A bányában a munkavégzés nappali időszakban tervezett, 00 00 07 – 19 óra között. A bánya területéhez legközelebbi, zajvédelmi szempontból védendő területen, a lakóépületeknél – a Győr- Győrszentiván, 0798/1 és 0798/2 hrsz. alatti lakóépületeknél – a környezeti zaj és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelt 1. számú mellékletének zajterhelési határértéke, a benyújtott számítások alapján teljesül, a bányatelek délkeleti telekhatárán létesülő 540 m hosszú, 3 m magasságú és 6 m talpszélességű védőtöltés megépítésével. A tevékenységnek, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.)

8

Korm. rendelet (a továbbiakban Zajr.) 5. § (2) bekezdés a) pontja és 6. § szerint, számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet, így a Zajr. 10. § (1) bekezdése szerint a bányászati tevékenység – zajvédelmi szempontból – zajkibocsátási határérték birtokában végezhető. A zajvédelmi hatásterület az alábbi ingatlanokat érinti: Győr-Győrszentiván: 0716/5, 0717, 0720/3, 0776/1, 0778/1, 0778/5, 0778/6, 0778/7, 0778/8, 0778/9, 0778/10, 0778/11, 0780/3, 0780/4, 0781/1, 0781/3, 0782/2, 0783/1, 0783/2, 0784, 0785/1, 0785/2, 0786, 0787, 0788/2, 0789/5, 0789/6, 0790, 0791, 0792, 0795, 0797/2, 0797/3, 0797/4, 0797/6, 0797/7, 0797/8, 0797/9, 0797/10, 0798/1, 0798/2, 0799/1, 0799/2, 0799/3, 0808, 0809, 45113/14 hrsz.-ú ingatlanok. A szállítási tevékenység az M1 autópályán, az 1. számú főúton, a 813 számú úton és a Győr-Győrszentiván, Kálmán Imre utca 300-500 m-es szakaszán tervezett. A szállítási útvonal nem érint zajvédelmi szempontból védendő lakóterületet, lakóépületet. A tevékenységhez kapcsolódó szállítás forgalma az M1 autópályán, az 1. számú főúton és a 813. számú úton, nem növeli meg számottevően az érintett utak, útszakaszok zajterhelését, az eredő járulékos zajszint változás nem éri el a Zajr. 7. § (1) szerinti 3 dB-es mértéket. A Győr-Győrszentiván, Kálmán Imre utca 300-500 m-es külterületi szakaszán (hrsz.: 0780/4) – a benyújtott számítások alapján – várhatóan a járulékos zajszint változás nappali időszakban külterületen 6 dB. A járulékos szállítási tevékenység – a Zajr. 6. § és 7. § alapján – lehatárolt zajvédelmi hatásterülete az alábbi ingatlanokat érinti: Győr- Győrszentiván: 0797/2-4, 0797/9-10, 0781/3, 0776/1, 0778/1, 0778/5-9 hrsz.-ú ingatlanok. Felhagyás Az üzemelés felhagyása során a technológiai berendezések kitelepítésével a zajkibocsátás megszűnik. A kitermeléssel összefüggő tényleges környezeti zajkibocsátás vizsgálatára szóló előírásokat a tevékenység részletes feltételeit meghatározó Műszaki Üzemi Terv benyújtása során kerül sor. Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés és üzemelés A létesítés, üzemelés során a bányaművelésből üzemszerű hulladék keletkezése nem várható. Normál üzemi körülmények a bánya területén javítási és szervizelési munkálatokat nem végeznek így veszélyes hulladék keletkezése nem várható. A helyszínen végzett rendkívüli javítások karbantartásból származó veszélyes hulladékok keletkezhetnek, amelyeket veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások szerint gyűjtenek. (elkülönített, zárt gyűjtőedény). A munkálatok során keletkező kommunális hulladékot összegyűjtik, és elszállítása rendszeresen történik. A bányászati tevékenység megkezdése a fedőréteg letakarításával történik. A 0,3 m - 0,8 m közötti, átlagosan 0,5 m vastagságú humuszos talajréteget homlokrakodóval letakarítják és külön deponáljak, majd a talajrendezéshez felhasználjak. A humuszos talajréteg és a kitermelhető haszonanyag között további meddőréteg nincsen. Havária A keletkező veszélyes hulladékokat a helyszínen, a fizikai- és kémiai tulajdonságainak ellenálló edényzetben gyűjtik, elszállításáról és ártalmatlanításáról rövid időn belül gondoskodnak. Felhagyás A felhagyáskor a telepített mobil létesítmények eltávolítására van szükség. A felhagyás során jelentős mennyiségű hulladékképződéssel nem kell számolni. Földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából: A területen kármentesítési eljárás nincs folyamatban. Normál üzemi körülmények között a homok- és kavicsbányászati tevékenység a földtani közeg szennyezést nem okoz. Természetvédelemi szempontból: Az érintett terület nem országosan védett természeti terület és nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek, így a tevékenység táj- és természetvédelmi érdeket nem sért.

9

A tevékenység végzése során országhatáron átterjedő környezeti hatás nem várható. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi, valamint hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol.

A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. §-a, a R. 4. § (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/9046-1/2015.ált. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 174214/2015. számú levelében - kérelemre indult, előzetes vizsgálati eljárásban — megkereste a Hatóságot mint elsőfokú vízügyi hatóságot szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A kérelemhez csatolta az Envirex Környezetvédelmi Kft. EV-1517. tervszámú előzetes vizsgálati tervdokumentációját. A Hatóság a mellékletként megküldött előzetes vizsgálati dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A bányaterület környezetének meghatározó vízfolyása a Mosoni-Duna, mely a vizsgálati területet 800 m-re közelíti meg. Egyéb vízfolyás a banyatelek 1 km-es környezetében nincsen. A banyatelek több kilométeres körzetében jelentős felületű felszíni állóvíz nem tálalható. A kitermelendő haszonanyagot borító fedőréteg letakarítása során megváltoznak a bányatelek területének domborzati viszonyai, így a lehulló csapadék felszíni lefolyása is. A bánya működése eredményeképpen a terület morfológiai változatossága, esése csökken. Jelentős mértékű felszíni lefolyás a mostani állapotában sem jellemzi a területet, a tervezett bányatelek szomszédságában fekvő területek vízellátottsága tehát a lefolyási viszonyok megváltozása miatt nem romlik. A bányaművelés során talajvízkívétel nem történik, talajvíz által táplált bányató nem keletkezik, így a talajvíz mennyiségére/szintjére a tervezett tevékenység nincs hatással. A környékbeli vízbázisok védőterületeit a bányatelek nem fogja érinteni. A bányászat tehát nem veszélyezteti a vízbázisokat. Az esetleges szennyeződések elkerülése érdekében a megfelelő óvintézkedéseket megteszik. A tervezett bányászati tevékenység üzemszerű körülmények között, és a megtett előírás betartásával a felszíni és a felszín alatti vizek minőségére és mennyiségére káros hatást nem gyakorolhat. A tervben szereplő kialakítások a vonatkozó jogszabályok betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A Hatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság fenti állásfoglalását a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. §, illetve az 5. melléklete alapján, a

10

közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésén alapul. A Hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése, és a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A Hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. §-a szerinti ügyintézési határidőn belül adta meg.”

A Hatóság a tevékenységnek a R. 1. § (6b) bekezdése alapján a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az érintett települések jegyzőjét: Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 67316-2/2015. sz. állásfoglalásának indoklása a következőket tartalmazza: „Nyilatkozatom fentiek mellett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. § (5) bekezdésén alapul.”

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdések vizsgálata az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GYR/047/01786-2/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre:  a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet,  a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet,  a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményékről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet,  a levegő védelméről szóló 306/2010. (XlI. 23.) Korm. Rendelet,  a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3) KvVMEüM együttes rendelet.” 2.1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-02D/EPH/3565-3/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A régészeti örökség védelmét a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) szabályozza.” 2.2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-02D/EPH/472-1/2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A hivatal a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 28. § (2) bekezdése, valamit az 5. melléklet I.4. pontja alapján felmerülő szakkérdésben tájékoztatja az eljáró hatóságot, hogy a GY-02D/EPH/3565-2/2015. számú szakkérdés vizsgálata során megfogalmazottak, miszerint: „A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi

11

Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály által VE-09D/EOH/01113/2015. iktatószámon előírt örökségvédelmi hatástanulmány készítése folyamatban van, amint azt az előzetes vizsgálati dokumentáció hivatkozott pontja helyesen megállapítja.” idő közben okafogyottá vált, mivel az előírt örökségvédelmi hatástanulmány elkészült, és a hivatal címére el is juttatták. A régészeti örökség védelmét a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) szabályozza.” 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1780-2/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) fent hivatkozott számú iratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi hatóságot, hogy a tárgyi ügyben a talajok minőségvédelmi szakkérdése ügyében adjon állásfoglalást. A Tisztelt Hatóság megkeresése és a megkeresésben hivatkozott, az elektronikus felületről megismert dokumentumok alapján az előzetes engedélyezési eljárása során a talajok minőségvédelmi szakkérdés vonatkozásában hatóságunk megállapította, hogy:  A tárgyi beruházás termőföld területet érint és termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos.  A humuszos termőréteg mentés talajvédelmi követelményeinek betartását a bányatelek bővítésével érintett ingatlanok ingatlanügy! engedélyezési eljárásai során fogja a talajvédelmi hatóság érvényesíteni.  Az előzetes vizsgálati eljáráshoz benyújtott dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki a talajvédelmi szakkérdés vizsgálata során. Jelen szakkérdés vizsgálata során hozott állásfoglalás a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv, (Tfvt.) 1. § (1) bekezdés, 2. § 19. pont, a 43. § a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 33. § 5. számú melléklet, a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. §-án alapul. 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10.543/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A hivatalunknál 2015. november 24-én iktatott hivatkozott számú megkeresésére a megküldött dokumentáció áttanulmányozása után megállapítható, hogy a tervezett jövőbeni kivitelezés termőföldnek minősülő külterületi ingatlant - Győr külterület 0797/3 hrsz. - fog érinteni, amely munka során termőföld igénybevételére (pl. deponálás, talajszerkezet károsodása, tömörödés, stb.) is sor kerül. Az ingatlanügyi - földvédelmi - hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani, ezért felhívom a figyelmet arra, hogy ebben az esetben - értelemszerűen még a kivitelezési munkák megkezdése előtt - az érintett ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni, vagy mutatni a földhivatal termőföld más célú időleges, vagy végleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatát (Tfvt. 9. § (1) bek). Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt. 9. § (2) bek.). A hivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartania, hogy termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Állásfoglalásomat a fent hivatkozott jogszabályi helyeken túl a Tfvt. 7. §, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44. §, a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes

12

szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 7. § (5) bekezdése, illetékességét a Kormányrendelet 1. sz. mellékletének 8.2. pontja alapján adtam meg.” 5. Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály VAG/EI/5940-2/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A TTSOL Invest Kft. (1015 Budapest, Donáti u. 38. A.) tárgyi ügyben engedély kérelmet nyújtott be T. Hatósághoz, mely engedélyezési eljárásban szakkérdés vizsgálata céljából keresték meg az erdészeti hatóságot. A mellékelt dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőtervezett terület igénybevételével nem jár, viszont az érintett terület szomszédos a Győr 0784 hrsz.-ú, erdő művelési ágú földrészlettel (erdészeti azonosító: Győr 533 B), ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A fásításokban szükséges fakivágásról a hivatkozott jogszabályhely alapján rendelkeztem. Az önálló fellebbezést a Ket. 98. § (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. § (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Hatáskörömet és illetékességemet a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése, 12. § (1) bekezdése és az 1. számú melléklete rögzíti.” 6. Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály VEV/001/2513-2/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A Bányafelügyelet továbbá megállapította, hogy a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 8. pontja értelmében a szakkérdés vizsgálat feltétele – „Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik.” – nem teljesül, mivel a kérelem bányászati tevékenységre (homok-, kavicsbányászat megkezdése) irányul. A fentiekre tekintettel a Bányafelügyelet tájékoztatja a Tisztelt Hatóságot, hogy a tárgyi ügyben nem kell szakkérdést vizsgálnia.”

A fentiek alapján a Hatóság környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. Az eljárási költségről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A fellebbezési illeték mértékéről az FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése rendelkezik. A Hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rend. 9. § (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 2. számú melléklet 2. pontja állapítja meg. Győr, 2016. február 05. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető

13