GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:

11335-25/2015.

Hiv. szám:

Ügyintéző:

dr. Tatár Beatrix Margit Pulai Judit Tarjányi István Orosvári Tamás Puskás Sándor Juhász Judit Pandúr László

Melléklet:

Tárgy:

Győr, LEIER Monolit Ipari és Kereskedelmi Kft., „Győr IV. - kavics” bányatelken működő kavicsbánya kapacitásának növelésére vonatkozó előzetes vizsgálat

HATÁROZAT

I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (továbbiakban: Hatóság) a LEIER Monolit Ipari és Kereskedelmi Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 42., továbbiakban: Ügyfél) által benyújtott a „Győr IV. - kavics” bányatelken működő kavicsbánya kapacitásának növelésének környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja a következőket: 1. A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Jogosult: LEIER Monolit Ipari és Kereskedelmi Kft. Székhely címe: 9024 Győr, Baross G. u. 42. KÜJ : 100272802 Telephely neve: Győr IV. – kavics Malmok alja dűlő KTJ: 100743129 Jelenlegi kapacitás: 10 000 m3/év Tervezett kapacitás: 240 000 m3/év A bányászati tevékenység végzője: ELI-TRANS 2005 Kft. (9012 Győr, Csanakhegyi út 66.) A bányászati tevékenység időtartama: 2 év A bányászati tevékenység időbeli megoszlása: - a bányászati tevékenység telepítése: 2015. negyedik negyedév - megvalósítás: bányatelken a bánya működése, folyamatos tájrendezés: 2015. negyedik negyedévtől 2017. év augusztusáig - felhagyás: bányabezárás, végleges tájrendezés: 2017. év szeptember hó 2. A bányatelek műszaki adatai: A bányatelek sarokponti koordinátái: Pont jele

EOV Y (m)

EOV X (m)

1 2

552872,81 553015,88

265753,13 265798,97

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

553151,63 553181,88 553211,88 553227,88 553171,38 553125,88 553107,38 553085,88 553050,06 552993,50 552974,00 552792,00

265822,09 265740,09 265745,09 265684,13 265661,13 265658,09 265647,09 265652,38 265663,78 265618,28 265580,47 265628,53

58 630 m2 53 085 m2 118,00 mBf 100,97 mBf 5m 320 X: 265701,28 Y: 553009,94

Bányatelek területe: Tényleges bányászati tevékenység területe: Bányatelek fedőlapja: Bányatelek alaplapja: Határpillér szélessége: Határszög: Súlyponti EOV koordináták:

3. A tervezett tevékenységgel kapcsolatos megállapítások: A bányatelek által fedett ingatlan részek: Győr 0789/8 hrsz.-ú erdő, 0789/4 hrsz.-ú anyaggödör, 0810/3 hrsz.ú dögtér, kapcsolódó létesítmény a bánya megközelítésére szolgáló 0788/2 hrsz.-ú földút, mely 15 m hosszú sárrázó burkolattal csatlakozik az 1. sz. főút 115 km+380m szelvényénél. A bányatelek területének bányászati célú igénybevétele nem egyszerre, hanem ütemezéssel valósul meg a visszamaradt területek folyamatos rekultivációja mellett. A bányatelek felszínének ~70%-a már korábban igénybevételre került. A felszíni bányaművelés és feldolgozás az alábbi műveletekből tevődik össze: Telepítés, Megvalósítás /letakarás – kitermelés – osztályozás - rakodás/, Tájrendezés 4. Az engedélyezési eljárás menete: A Hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A bővítéssel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 5. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít.

II. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/6897-1/2015.ált. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 11335-9/2015. számú megkeresése alapján a LEIER Monolit Ipari és Kereskedelmi Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 42.) részére, a „Győr IV. - kavics” védnevű bánya termelési kapacitásának növelésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárását lezáró határozat kiadásához, az alábbi feltételekkel hozzájárulok:  A bányató hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a tájrendezés során kialakításra kerülő tóra vonatkozóan az ingatlan tulajdonosának - a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó

2

bányahatósági határozat közlését követő egy éven belül - hatóságunktól vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni.  A kérelmet és dokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásai alapján kell összeállítani.  A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés alapján a bányászati tevékenység nem okozhatja a felszíni vizek elszennyezését.  A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés c) pontja alapján a csapadékvizek szikkasztása nem okozhat a felszín alatti vízben és a földtani közegben „B” szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt.  A gépek karbantartását, javítását a bányatelken kívül kell végezni.  Az üzemanyag, vagy kenőanyag elcsepegése esetére felitató anyagot kell készenlétbe helyezni.  Környezetszennyezés bekövetkezése esetén a kárelhárítást a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) alapján azonnal meg kell kezdeni, a környezetszennyező eseményt haladéktalanul be kell jelenteni a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. A tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet élni.”

III. Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az alábbi véleményt adta: Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 53.970-2/2015. számon a következő végzést hozta: „A LEIER Monolit Ipari és Kereskedelmi Kft. (székhely: 9024 Győr, Baross Gábor u. 42.) kérelmére indult és az általuk tervezett Győr, LEIER Monolit Ipari és Kereskedelmi Kft., „Győr IV. - kavics” bányatelken működő kavicsbánya kapacitásának növelésére vonatkozó előzetes vizsgálat ügyében folytatott - a helyi természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgált - szákhatósági eljárást hatásköröm hiányában megszüntetem. Az eljárás során eljárási költség nem merült fel Végzésem ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.”

IV. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GYR/047/01358-2/2015. számon az alábbi véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a „Győr IV. – kavics” bányatelken működő kavicsbánya kapacitás-növelésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az előzetes vizsgálati dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel.

3

Fentiek alapján a LEIER Monolit Ipari és Kereskedelmi Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 42.) részére a „Győr IV. – kavics” bányatelken működő kavicsbánya kapacitásnövelésére vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok.” 2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-01-D/EPH/2651-2/2015. számon az alábbi véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út 28-32.), mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, a Győr, IV. bányatelken működő kavicsbánya kapacitásának növelésére vonatkozó előzetes vizsgálat tárgyában megkereste a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalát (továbbiakban: hivatal). A hivatal a megkeresést megvizsgálta és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 28. § (2) bekezdése, valamit az 5. melléklet I.4. pontja alapján felmerülő szakkérdésben tájékoztatja az eljáró hatóságot, hogy tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket érint. A hivatal a kérelemhez csatolt előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapította, hogy az a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében kitér a régészeti örökség védelmére. (Előzetes vizsgálati dokumentáció 4. g. fejezet „Épített környezetre gyakorolt hatás, az épített környezet védelme” rész.) Felhívja ugyanakkor a hivatal a figyelmet, hogy az Előzetes vizsgálati dokumentáció örökségvédelemmel foglalkozó része hibás információt is tartalmaz! Régészeti örökségi elemek előkerülése esetén értesíteni kell Előzetes Vizsgálati Dokumentációban helyesen szereplő illetékes település jegyzőjét, illetve a területileg illetékes múzeumot, aminek címe helyesen: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, 9021 Győr, Király u. 17.” 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1225-2/2015. számon az alábbi véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának felhatalmazása alapján, a Győr, „Győr IV. - kavics” bányatelken működő kavicsbánya kapacitásának növelése, előzetes vizsgálat tárgyában, az alábbi végzést hoztam. Az ügy talajvédelmi hatáskört nem érint. Végzésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.” 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10.399/2015. számon az alábbi véleményt adta: „A 2015. augusztus 13-án iktatott hivatkozott számú megkeresésére a Győr, LEIER Monolit Ipari és Kereskedelmi Kft.; „Győr IV. - kavics” bányatelken működő kavicsbánya kapacitásának növelésére vonatkozó előzetes vizsgálatának engedélyezési eljárásával kapcsolatban a termőföld mennyiségi védelme érdekében földvédelmi szakkérdés vonatkozásában az alábbi állásfoglalást adom. A Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztálya, mint a tárgyi szakkérdés ügyében szakértelemmel rendelkező szerv, a csatolt dokumentáció alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból az alábbi felsoroltak figyelembe vételével és betartásával kifogást nem emel.  Amennyiben a fenti tervezett beruházás termőföldnek minősülő külterületi ingatlant(okat) is érinteni fog, úgy az érintett helyrajzi számokra a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7-15. §-ai az irányadóak, így a tervezett beruházás megkezdése előtt a termőföld más célú végleges, vagy időleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatot kérelem alapján előre be kell szerezni, vagy mutatni, illetve az ebben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Az engedélyt a Földhivatali Osztály külön eljárásban - kérelemre - adja meg.  Ennek hiányában semmilyen a termőföld eredeti állapotát megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 16-17. §-nak szankcióját vonja maga után. Felhívom a figyelmet, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. § (2) bekezdése szerint: „Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat

4



hiánya esetén a hatóságnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32. § (1) bekezdése alapján - az eljárást fel kell függesztenie.” A tervezett beruházás során fokozott figyelmet kell fordítani a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 11. § (1) bekezdésére: „Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni.”

5. A Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály VAG/EI/40562/2015. számon az alábbi véleményt adta: „A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében biztosított jogkörömben a „Győr IV. – kavics bányatelken működő kavicsbánya kapacitásának növelésére vonatkozó előzetes vizsgálat” tárgyában az engedély - erdészeti szakkérdés tekintetében - alábbi kikötéssel adható ki:  Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. (Evt.) 78. § szerint az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges, mely eljárást az Evt. 78-82. §-ban foglaltak szerint kell lefolytatni.  A kivitelezés érdekében szükséges fakitermelési munkálatok az Evt. 40. § (3) szerinti erdőterv módosítás, valamint a 41. § (1) bejelentést követően végezhetők el.  Az igénybevétel során a szomszédos erdőt nem érheti káros hatás, károsítás. Az Evt. 62. § (3) alapján az erdő talaját a szomszédos területekről ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni.  A tervezett beruházással érintett, nem erdő művelési ágú termőföldön szükséges fakivágást az Evt. 70. § (2) alapján az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni. Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.” 6. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály VEV/EI/001/1817-2/2015. számon az alábbi véleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (továbbiakban: Hatóság) a Győr IV. - kavics védnevű bányatelken kavicsbánya kapacitás növelés várható környezeti hatásainak tárgyában megkereste a Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztályát (továbbiakban: Bányafelügyelet) 2015. augusztus 13-án. A Bányafelügyelet nyilvántartása alapján megállapította, hogy a Győr IV. - kavics védnevű bányatelek a VBK/1596/7/2010. számon jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terve 2015. december 31-ig hatályos.”

V. A LEIER Monolit Ipari és Kereskedelmi Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 42.) a kérelem elbírálásáért járó 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.

VI. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000 Ft, természetes személyek esetén 2500 Ft, melyet készpénz-átutalási megbízáson vagy a Hatóság 10033001-00299633-00000000 sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

5

INDOKOLÁS

A LEIER Monolit Ipari és Kereskedelmi Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 42., továbbiakban: Ügyfél) kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, melyben előadta, hogy a „Győr IV. - kavics” bányatelken működő kavicsbánya kapacitásának növelését tervezi 10 000 m3/évről 240 000 m3/évre. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 3. számú mellékletének 19. pontjában meghatározott tevékenység jelentős módosításának minősül, ezért a bányatelek bányászati jogosultja a kavicsbánya kapacitásának a növelésére előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be a Hatósághoz. A Hatóság a 11335-21/2014. számú végzésében hiánypótlásra hívta fel zaj- és rezgésvédelmi szempontból az Ügyfelet, melyet a végzésben foglaltaknak megfelelően teljesített. A Hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény, illetve a kapacitásbővítés megfelel a R. 3. sz. melléklete 19. és 130. pontjainak, és előzetes vizsgálatköteles tevékenység. Az Ügyfél befizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) 1. mellékletének 35. pontja alapján megállapított 250 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság megállapította, hogy a „Győr IV. - kavics” bányatelken működő kavicsbánya kapacitásnövelésének környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció a hiánypótlással együtt megfelel a R. 3. § és 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. A nyilvánosság bevonása, a hatásterületen élő ügyfelek és a civil szervezetek értesítése érdekében a Hatóság a R. 3. § (3)-(4), valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően az eljárás megindulásáról közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, illetve annak lakossága, sem a hatásterületen élő ügyfelek, sem a társadalmi szervezetek részéről észrevétel nem érkezett. A Reflex Környezetvédő Egyesület (9024 Győr, Bartók B. út 7.) jelezte, hogy az eljárásban ügyfélként részt kíván venni. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3–5. § szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a Hatóság a következőket állapította meg: A bányatelket a Veszprémi Bányakapitányság 1104/1997.VBK számú határozatával állapította meg. A bányatelek 2010-2015. évre vonatkozóan VBK 1596/7/2010. számon kiadott, kitermelési műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozattal rendelkezik. A tervezett tevékenység ismertetése: Telepítés: A telepítési munkák nagy része már a bányanyitáskor megtörtént. A megnövelt kapacitású kitermelés előtt kitűzésre kerül a bányaüzem határvonalának sarokpontja, illetve veszélyt jelző, szemétlerakást tiltó táblák pótlása és elhelyezése a megközelítési útvonalon. Letakarás, feltárás: A bányatelek 86 %-án (~4,5 ha) már megtörtént. A 0,3-1,7 m (átlagosan 0,67 m) vastag fedőréteg letakarítását lánctalpas kotrógéppel végzik úgy, hogy a letakarítási szint a bányafal felső élét legalább 5 m-re mindig megelőzze. Kitermelés: A kitermelés két szakaszra osztható, az első időszakban a talajvízszint feletti (~ 49 e m3) haszonanyagot termelik ki. A kitermelést lánctalpas kotróval tervezik oly módon, hogy a talajvíz szintje felett 0,5 m kavicsot meghagynak a víz alóli jövesztést végző gép talapzatának. A talajvíz alatti kavicsréteg kitermelését vonóvedres kotróval tervezik végezni. A kotrógép a keletkező bányató parti sávján mozogva termeli ki a száraz bányaudvarra a kavicsot. A kotrási mélység ~8-9 m között alakul. A partközeli készlettérről a haszonanyagot a homlokrakodó rakja a teherautóra.

6

A kitermelést 1 db vonóvedres kotrógép, 1 db lánctalpas kotró végzi, ezen kívül üzemelni fog 1 db gumikerekes homlokrakodó gép. Osztályozás: A kitermelt kavicsot nem osztályozzák. Szállítás: A kitermelt kavicsot 20-24 tonna terhelhetőségű gépkocsival szállítják el, a tervezett szállítás 480 000 t/év (240 000 m3/év) kavics 240 munkanap esetén. Naponta 10 órában 2000 t (1000 m3) kavics elszállítása fog történni 200 fuvarral (100 fuvar üresen oda, 100 fuvar tele vissza irányban). Tájrendezés: A terület újrahasznosítási célja horgásztó kialakítása. Az ásványi nyersanyag kitermelése után 32 0-os dőlésszögű rézsűkkel határolt ~4,5 ha nagyságú, szabálytalan partvonalú bányató jön létre. A tájrendezési munkák ütemezése folyamatosan történik, a bányató környezetébe a parti sáv kivételével őshonos fa és cserjefajokat telepítenek. A rekultivációt követően a terület illeszkedik a környező tájba. Környezeti igénybevételek: Levegőtisztaság-védelemi szempontból: A tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települése - Győr - a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. és 2. melléklete alapján a 2. pontban kijelölt, „Győr-Mosonmagyaróvár” kategóriába tartozik. Létesítés A telepítésre jellemző légszennyező hatás nem jelentős, mivel a bánya jelenleg is üzemel. A növelt kapacitású kitermelés megkezdése előtti munkálatok: a bányaüzem határvonal sarokpontjainak kitűzése, tiltó táblák pótlása, elhelyezése. Üzemelés A bánya üzemelése közben a munkagépek (1-1 db vonóvedres kotró, lánctalpas kotró, gumikerekes homlokrakodó), valamint a szállító tehergépkocsik kipufogógáz kibocsátása, továbbá a bányászati és szállítási tevékenységgel járó kiporzás okoz légszennyezést. Maximális kapacitású kitermelés esetén (1000 m3/nap) a szállítást végző teherautók óránkénti 10 fordulója várható. A bányaüzemen belüli mozgás – beállás, manőverezés, kihajtás – időtartamára 5 perc számolható gépkocsinként, a többi időt álló motorral töltik. A vonóvedres kotrógép, lánctalpas kotrógép, rakodógép üzemnapokon napi 10 órát a 25 x 25 méteres munkaterületen mozog. Porkeltéssel a letakarítás és az ásványanyag kitermelése során nem kell számolni, mivel gyakorlatilag földnedves állapotban történik. Szél hatására kiporzás keletkezhet a kiszáradó haszonanyag készletterek depóniáinak felületén. A meddő és humusz depóniákon a megfelelő tömörítettség és a felületükön rövid idő alatt megkötődő növényzet következtében nincs érdemi kiporzás. A bányatelken történő kibocsátásra vonatkozó számítást a maximális kapacitás mellett végezték el. Az alap levegőterheltség értékeket a Győr 1 (Szent István út) és Győr 2 (Ifjúság krt.) monitorállomások 2011-2013. években mért immisszió adatai alapján határozták meg. A bányaudvaron történő kibocsátásra vonatkozó terjedésszámítás alapján a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja szerint értelmezett hatásterület NO2 és PM10 esetén jelölhető ki. A nitrogén-dioxid kibocsátás által meghatározott hatásterület a munkaterület geometriai középpontjától 67 m távolságban jelölhető ki. A maximális koncentráció (140 μg/m3) a geometriai középponttól 10 m-re alakul ki. A kibocsátott összes lebegőpor nagyrészt a kibocsátó forrás közvetlen környezetében kiülepedik. A kiszáradt készletterek mellett a felvert por jelentős része 20 m-en belül, erős szél esetén pedig 70 m-en belül kiülepedik, ez alapján szálló porra vonatkozóan - jelentősen túlbecsülve - a bányatelek tengelyétől 70 m távolságban jelölhető ki a hatásterület. A szállítási útvonal mentén határértékeket meghaladó immisszió nem alakul ki, hatásterület a szállítási útvonal mentén nem jelölhető ki. A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai (a bányatelken kívül): Győr 0786, 0787, 0788/2, 0789/5, 0810/5. A hatásterület lakóingatlant nem érint. Felhagyás A felhagyás során a rekultivációval járó kibocsátásokkal számolhatunk, határértékeket meghaladó immisszió várhatóan ekkor sem fog kialakulni. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár.

7

Zaj-és rezgésvédelemi szempontból: Az Ügyfél által benyújtott, „Győr-IV.” kavicsbánya előzetes vizsgálati dokumentációja zajvédelmi munkarésze a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Zajr.) előírásainak megfelel, elbírálható. A közreműködő Berkes Sándor zajvédelmi szakértő jogosultságát a Hatóság vizsgálta, a jogosultság igazolása a dokumentáció részét képezi. A beadvány alapján megállapítható, hogy a meglevő bánya területe külterület, zajtól védendő területekkel közvetlenül nem határos. A bánya telekhatára és a legközelebbi Vének község zajtól védendő lakóterülete közötti távolság 1070 méter. Létesítés, üzemelés A tevékenység megkezdése nem jár előzetes építési munkával, a terület előkészítése, letakarítása a meglevő bányában a bányaműveléshez használt eszközökkel megvalósítható. A terület egy része korábban leművelésre került, a további tervezett működési időtartam 2 év. A bánya üzemelése során a bányaművelés során szokásos munkagépek (vonóvedres és lánctalpas kotró, rakodógépek és szállítójárművek) zajkibocsátásával lehet számolni. A tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A letakarított meddőanyag a művelés alá vont terület határán töltés formájában deponálásra, és a bányaművelés időtartama alatt megtartásra, illetve a rekultiváláshoz felhasználásra kerül. A zajvédelmi hatásterület a Zajr. 5. § (2) bekezdés valamint a 6. § (1) bekezdés alapján került lehatárolásra számítással. A dokumentáció szerint a bányaművelésből eredő környezeti zaj a legközelebbi községek védendő belterületén a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerinti zajterhelési határértékeket nem éri el, a lakóterületek a bánya zajvédelmi hatásterületén kívül vannak. A létesítménynek zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie. A zajvédelmi hatásterülettel érintet ingatlanok helyrajzi szám szerint Győr: 0786, 0787, 0789/5, 0789/8, 0810/5, 0810/12, 0789/4, 0810/3, 0788/2, 0838/2, 0843/8, 843/9, 0861/6 A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység A szállítással érintett közút mentén a zajszint változás nem éri el a Zajr. 7. § (1) szerinti 3 dB-es mértéket, a szállítási tevékenység tekintetében hatásterület megállapítása nem szükséges. Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés A beruházás során új építmények létesítésre nincs szükség. A bányászati tevékenység létesítményei, a mobil melegedő és a mobil illemhely jelenleg is a bányatelken állnak. A tevékenység várható időtartalma 2 év, a bányát napi 12 órában kívánják üzemeltetni. A technológia felszíni külfejtés, melynek lépései: letakarás, haszonanyag kitermelés és rekultiváció. Üzemelés Az előzetes vizsgálat alapján az alábbi megállapítások tehetők: A telephelyen végzett tevékenységeket tekintve a kavicskitermelés, mint fő tevékenység nem jár hulladékképződéssel, míg a technológiai folyamatok biztosítása, illetve karbantartási munkálatok során keletkeznek veszélyes hulladékok, illetve települési szilárd hulladékok. A munkagépek karbantartása, javítása normál esetben bányaüzemen kívüli szakszervizben történik. A települési szilárd hulladékok elszállítását a közszolgáltató heti gyakorisággal végzi. A technológiai folyamatok biztosítása során az alábbi veszélyes hulladékok keletkezésével kell számolni: 130701* azonosító kódú tüzelő olaj és dízel olaj, 130205* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű és kenőolaj, 150202* veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 170503* veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek. A keletkező veszélyes anyagot erre a célra kijelölt zárt konténerben, vagy edényzetben (fémhordó) fajtánként elkülönítetten gyűjtik. A veszélyes hulladékot a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 10. § (1) szerint maximum 1 éves időtartamig, és arra jogosított ártalmatlanítást végzővel szállíttatják el. Felhagyás A felhagyás után a bányatelken hulladék nem marad, rendezett 4,5 ha-os bányató marad vissza, melyet horgászóként kívánnak hasznosítani. Havária Rendkívüli esemény normál üzemmenet esetében nem fordul elő, olaj elfolyásra és egyéb váratlan eseményekre felitató anyagokat (homok stb.) készenlétben tartanak.

8

Földtani közegre vonatkozóan: Létesítés, üzemelés, felhagyás Az érintett ingatlanon kármentesítési eljárás nincs folyamatban, a tevékenység során földtani közeg állapotát érintő negatív hatásról a Hatóságnak nincs információja. A földtani közeg terhelésének hatásterülete megegyezik a bányatelek területével. Az Ügyfél vállalja, hogy a bányászati tevékenység során letermelt humuszt depóniába helyezi, majd tájrendezés során visszateríti. Havária Haváriát a munkagépek váratlan meghibásodása következtében üzemagyag, vagy olajelfolyás jelenthet. A tevékenység a földtani közeg állapotának minőségi romlásához nem vezet. Természet-és tájvédelemi szempontból: Létesítés Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A létesítés védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit némileg negatívan befolyásolja, de összességében a létesítés természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Üzemelés A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Az üzemelés fentiek figyelembevételével védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Felhagyás: A felhagyás védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit jelentősen és pozitívan befolyásolja, a felhagyás természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A Hatóság a következőkre hívja fel a figyelmet:  Az üzemelés során, amennyiben a partfalakban telepesen fészkelő védett / fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31. – március 15. közötti időszakban szabad folytatni.  Havária esetén a kifolyt szennyező anyagot fel kell itatni, a szennyezett talajt el kell távolítani és veszélyes hulladékként ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A szennyezést a Hatósághoz be kell jelenteni.  A bányászat megkezdéséhez be kell szerezni a szükséges bányahatósági engedélyt. A felhagyáshoz az alábbi feltételekkel járul hozzá a Hatóság:  A tevékenység felhagyása után a területet helyre kell állítani.  Növénytelepítésre tilos invazív növényfajok szaporító-képleteit alkalmazni. A hatásterület meghatározása az Ügyfél által benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció szerint: Győr város külterületén található ingatlanok: Győr 0786, 0787, 0788/2, 0789/5, 0789/8, 0810/5, 0810/12 hrsz.-ú erdő, 0789/4 hrsz.-ú anyaggödör, 0810/3 hrsz.-ú dögtér, 0838/2, 0843/8 hrsz.-ú út, 0843/9 hrsz.-ú vasút, 0861/6 hrsz.-ú szántó ingatlanok. A tevékenység végzése során országhatáron átterjedő környezeti hatás nem várható. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi, valamint hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. §-a, a R. 4. § (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot:

9

A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/6897-1/2015.ált. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: „LEIER Monolit Ipari és Kereskedelmi Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 42.) kérelmére indult, „Győr IV. kavics” védnevű bánya termelési kapacitásának növelésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárásában; a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 11335-9/2015. számon, 2015. augusztus 14-én iktatott beadványában megkereste a Győr-Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint első fokú; vízügyi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A megkereséshez csatolt előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg:  A bányatelek a Győr, külterület 0789/8, 0789/4, 0810/3 ingatlanok egy részén helyezkedik el.  A bányatelek területe: 58 630 m2  A bányát éves szinten ~240 nap kívánják üzemeltetni. A tervezett termelési időtartam 2 év.  Az éves kitermelés összesen 240 000 m3-re tervezett. A bányatelek alaplapja: 100,97 mBf., fedőlapja: 118,0 mBf.  A szárazon jöveszthető szint letermelését követően a víznívó alól kitermelt haszonanyagot először a partra, majd száradás után szállítójárműre rakják. A gépek szükséges karbantartását, javítását gépjavító műhelyben végzik.  A területre vezetékes víz bevezetését nem tervezik; az alkalmazottak ivóvíz ellátását palackozott vízzel oldják meg. A kommunális szennyvizek gyűjtésére mobil WC telepítését tervezik.  A telephely csapadékvíz elvezetésére külön elvezető rendszert nem terveznek, a területre hulló csapadék helyben elszikkad.  A bányászati tevékenység élő vízfolyást nem érint, a beruházással érintett ingatlanok kijelölt vízbázis védőterületét nem érinti.  A bányatelek határvonala mentén a védőtöltést alakítanak ki a felszíni vizek, belvizek bányatóba történő beáramlása ellen. A védőtöltést a víz- és szélerózió ellen füvesíteni, mechanikai úton (rendszeres kaszálással) gondozni, gyom mentesíteni fogják. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírás megtételével a felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében. A szakhatóság rögzítette a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (6) bekezdése és 72. § (1) bekezdés da.) pontja alapján. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése nem teszi lehetővé. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2014. szeptember 10. napjától hatályos 10. § (1) bekezdés 1. pontja alapján területi vízügyi hatóságként a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Korm. rendelet a 18. § (2) bekezdés a) pontja alapján a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Északdunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. Kérem a Tisztelt Eljáró Hatóságot, hogy a Ket. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel az érdemi határozatot szíveskedjen részemre megküldeni.” A Hatóság a tevékenységnek a R. 1. § (6b) bekezdése alapján a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az érintett települések jegyzőjét: Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 53.970-2/2015. sz. végzésének indoklása a következőket tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a tárgyban megjelölt ügyben belföldi jogsegély keretében szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg szakhatóságunkat 2015. augusztus 11. napján érkezett levelével, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 1. § (6b) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján.

10

A megkereséshez csatolt, elektronikus úton elérhető előzetes vizsgálati tervdokumentációt a helyi természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi ingatlanon tervezett tevékenység kapacitásának növelése - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) rendeletében, valamint Győr Megyei Jogú Város önkormányzatának a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) rendeletében, továbbá Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendeletével jóváhagyott - helyi jelentőségű természetvédelmi területet, követelményt nem érint, azaz tárgyi eljárásban szakhatósági jogkörrel hatóságunk nem rendelkezik. Fentiekre tekintettel a Ket. 45/A. § (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárást megszüntettem. Hatáskörömet a Kr. 1. § (6b) bekezdése alapján, illetékességemet a Ket. 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján állapítottam meg. A végzés elleni fellebbezést a Ket. 98. § (2) bekezdése alapját zártam ki.” A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdések vizsgálata az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GYR/047/01358-2/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre:  a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet,  a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet,  a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. Rendelet.”  a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet,  a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet.” 2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-01-D/EPH/2651-2/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A kulturális örökség elemei védelmét a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) szabályozza. A hivatal kéri az engedélyező hatóságot, hogy az Engedélyes figyelmét hívja föl az alábbiakra: Mivel a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint, ezért az engedélyezési eljárás során, ideértve a kivitelezés megkezdésének és befejezésének időpontját érintően, valamint annak költségeit tekintve is számolni kell a hivatal régészeti feltételeivel.” 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1225-2/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság, fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste hatóságunkat a tárgyi ügy vonatkozásában a talajvédelmi szakkérdés vizsgálata céljából. Az ügy vizsgálata során megállapítottuk, hogy:  A megkereséshez mellékelt, „Leier Monolit Kft. 9024 Győr Baross G. u. 42. Előzetes vizsgálati dokumentáció a „Győr IV. - kavics” bányatelken működő kavicsbánya kapacitásának növeléséhez” szakanyag alapján a tevékenység, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törv. 2. § 19. pontjában meghatározott termőföld területeket nem érint, termőföld területekkel nem határos. Fenti körülmények miatt hatóságunk a tárgyi előzetes vizsgálati eljárásban a talajvédelmi szakkérdés vizsgálata vonatkozásában a rendelkező rész szerinti döntést hozta. Az önálló fellebbezést a Ket. 98. § (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. § (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Jelen végzés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket.) 22. § (1) bek., 44. § (1) bek., a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 2. § 19. pont,

11

valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III.30.) Korm. rendelet 18. §-án alapul.” 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10.399/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A hivatalunknál 2015. augusztus 13-án iktatott hivatkozott számú megkeresésére a megküldött dokumentáció áttanulmányozása után megállapítható, hogy a tervezett jövőbeni kivitelezés előreláthatólag termőföldnek minősülő külterületi ingatlanokat is érinteni fog, amely munka során termőföld igénybevételére (pl. deponálás, talajszerkezet károsodása, tömörödés, stb.) is sor kerül. Az ingatlanügyi - földvédelmi - hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani, ezért felhívom a figyelmet arra, hogy ebben az esetben - értelemszerűen még a kivitelezési munkák megkezdése előtt - az érintett ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni, vagy mutatni a földhivatal termőföld más célú időleges, vagy végleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatát (Tfvt. 9. § 4. bek.). Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt. 9. § (2) bek.). A hivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartania, hogy termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Állásfoglalásomat a fent hivatkozott jogszabályi helyeken túl a Tfvt. 7. §, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44. §, a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 7. § (5) bekezdése, illetékességét a Kormányrendelet 1. sz. mellékletének 8.2. pontja alapján adtam meg. Kérem szakhatósági állásfoglalásom szíves tudomásul vételét és betartását.” 5. Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály VAG/EI/4056-2/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A Leier Monolit Ipari és Kereskedelmi Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 42.) tárgyi ügyben eljárást kezdeményezett a T. Hatóságnál, mely engedélyezési eljárásban szakkérdés vizsgálata kapcsán keresték meg az erdészeti hatóságot. A melléklet tervdokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezett beruházás érinti a Győr 0789/4 és 0789/8 hrsz.-ú erdőterületeket (erdészeti azonosító: Győr 649 B, C, D és CE), ezért a rendelkező részben foglaltak szerint nyilatkoztam. A szomszédos erdőterület védelméről és a fásításokban szükséges fakivágásról a hivatkozott jogszabályhely alapján rendelkeztem. Az önálló fellebbezést a Ket. 98.§ (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98.§ (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Hatáskörömet és illetékességemet á megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése, 12. § (1) bekezdése és az 1. számú melléklete rögzíti.” 6. Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály VEV/EI/001/1817-2/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A Bányafelügyelet nyilvántartása alapján megállapította, hogy a Győr IV. - kavics védnevű bányatelek a VBK/1596/7/2010. számon jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terve 2015. december 31-ig hatályos. A Bányafelügyelet továbbá megállapította, hogy a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 8. pontja értelmében a szakkérdés vizsgálat feltétele - „Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik.” - nem teljesül, mivel a kérelem bányászati tevékenységre (kavicsbánya termelésnövelése) irányul. A fentiekre tekintettel a Bányafelügyeletnek tájékoztatja a Tisztelt Hatóságot, hogy a tárgyi ügyben nem kell szakkérdést vizsgálnia.”

12

A fentiek alapján a Hatóság környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. Az eljárási költségről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A fellebbezés szolgáltatási díjának mértékéről az FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése rendelkezik. A Hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 2. számú melléklet 2. pontja állapítja meg.

Győr, 2015. október 06. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából

Dr. Buday Zsolt s. k. főosztályvezető

13