GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:

1168-33/2016.

Tárgy:

Ügyintéző: Telefon:

dr. Karácsony Edina/Dr. Giczi Edina +36 (96) 524-000

Mellékletek: Hiv. szám:

NHSZ Tatabánya Zrt. Tatabánya, 0739/13, 0739/8, 0849. – Egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata 1 sz. melléklet

HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) felülvizsgálva a 611-5/2011., a 611-8/2011., a 611-23/2011., az 53-8/2012., az 5317/2012. és a 441-9/2013. sz. jogerős határozatokkal módosított, a 1240-8/2010. sz. jogerős határozattal kiadott egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt az NHSZ Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 2800 Tatabánya, Erdész u. E. ép., statisztikai számjel: 11183525-3832-114-11; KÜJ: 100266085; KTJ: 100469481; KTJ Létesítmény: 101605439; a továbbiakban: Ügyfél) részére – a FORUS Partner Kft. (székhely: 1111 Budapest, Karinthy F. u. 22., a továbbiakban: Kft) által benyújtott teljeskörű felülvizsgálati dokumentáció alapján – a Tatabánya 0739/13, 0739/8, 0849 hrsz. alatti ingatlanokon lévő hulladék lerakó üzemeltetésére – nem veszélyes hulladék előkezelésére és hasznosítására vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyt, hulladéktároló hely, továbbá üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzat jóváhagyását, hulladéklerakó üzemeltetési terv, előzetes rekultívációs terv- és üzemi kárelhárítási terv jóváhagyását is magában foglaló – egységes környezethasználati engedélyt és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad az alábbiak szerint: II. A környezethasználóra vonatkozó általános adatok: 1. Az Ügyfél mint üzemeltető adatai Név:

NHSZ Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt.

Székhely:

2800 Tatabánya, Erdész u. E. ép. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail:[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu

Környezetvédelmi ügyféljel:

100 266 085

Statisztikai számjel:

11183525-3832-114-11

2. A telephelyre vonatkozó műszaki jellegű adatok Cím:

Tatabánya, 0739/13, 0739/8 és 0849 hrsz.

KTJ-szám:

100 469 481

Létesítményi KTJ-szám:

101 605 439

EOV-koordináták:

EOV X: 244 430 EOV Y: 602 555

Az ingatlan tulajdonosa: Tatabánya, 0739/13 és 0849 hrsz. hrsz: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Tatabánya, 0739/8 hrsz: az Ügyfél 3. A tevékenységre vonatkozó adatok Folytatott tevékenység:

Hulladéklerakás műszaki védelemmel (D5)

Besorolás és volumen:

Nem veszélyes hulladék ártalmatlanítása 50 tonna/nap kapacitáson felül Hulladéklerakó 25.000 tonna teljes befogadó kapacitáson felül

Kapcsolódó tevékenységek:

E02 – 06: válogatás anyagminőség szerint; E02 – 04: tömörítés, bálázás, darabosítás; R5: egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a talaj hasznosítását eredményező talajtisztítást és a szervetlen építőanyagok újrafeldolgozását)

NOSE-P-kód:

109. 06 Szilárd hulladék külszíni ártalmatlanítása

TEÁOR-kód:

TEÁOR 38.21 – nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

4. A hulladéklerakóra vonatkozó adatok A lerakó B3 alkategóriájú, vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó. Az üzemelő lerakó depónia területe:

45.000 m2

2

A telephely alapszintje:

208 mBf

Összes kapacitása: Körülbelül 1.000.000 m3 (számítások alapján 238 mBf magasságig). A 2016. májusig lerakott hulladékok térfogata: 829. 140 m3 Jelenleg rendelkezésre álló szabad kapacitás: 170.860 m3, 1,3 tonna/m3 térfogattömeggel számolva a még rendelkezésre álló szabad kapacitás erejéig elhelyezhető hulladék mennyisége: 222.118 tonna. A depóniatér műszaki védelme: − eredeti tömörített talaj − 3 x 20 cm agyag szigetelőréteg, k≤1*10-9 m/s szivárgási tényezővel − 2,0 mm vastag HDPE-geomembrán szigetelőlemez − geotextília: 800 g/m2 − 30 cm vastag felületi szivárgó (OK 16/30 kavics) − geotextília: 400 g/m2 Műszaki védelem a támasztótöltés rézsűjén: − eredeti tömörített talaj − bentonit paplan − 2,0 mm vastag HDPE-geomembrán szigetelőlemez − geotextília: 400 g/m2 − használt gépjármű-gumiabroncs rögzítésre Csurgalékvíz elvezetés: A hulladéklerakó depónia téren átszivárgó csurgalék vizet a depóniatér 16/20-as kavicsszivárgó rétege gyűjti össze, majd kiépített KPE dréncsövek vezetik ki, mely kivezető csöveket egy-egy tolózárral ellátott csurgalékvíz aknába kötötték be. Az aknákat összekötő fő gyűjtő vezeték gravitációsan vezeti a vizet az átemelő aknáig, ahonnan a 800 m3-es kapacitású csurgalékvíz tározó medencébe szivattyúk segítségével kerül. 5. Az alkalmazott hulladékgazdálkodási technológiák: 5.1. A regionális hulladékkezelő központba az alábbi településekről származó települési szilárd hulladék, kerül beszállításra közszolgáltatás keretében: Almásfüzitő, Baj, Bajót, Bodmér, Budajenő, Budakalász, Budaörs, Dad, Dömös, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gyermely, Herceghalom, Héreg, Kecskéd, Kisigmánd, Kisoroszi, Kocs, Komárom, Kömlőd, Környe, Lábatlan, Mocsa, Mogyorósbánya, Naszály, Neszmély, Nyergesújfalu, Óbarok, Oroszlány, Páty, Perbál, Pusztavám, Süttő, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomor, Tardos, Tarján, Tát, Tata, Tatabánya, Törökbálint, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Visegrád, Zsámbék. 5.2. A végleges lerakással ártalmatlanítható (D5) hulladékok azonosító kódja, megnevezése és összes éves mennyisége:

3

Azonosító kód

Hulladék megnevezése

Mennyiség (tonna/év)

01 04 09

hulladékhomok és hulladékagyag

40

03 01 05

fűrészpor, faforgács, darabos eselék, fa, forgácslap és furnér, amely különbözik a 03 01 04-től

20

04 02 21

feldolgozatlan textilszál hulladék

500

04 02 22

feldolgozott textilszál hulladék

600

04 02 99

közelebbről meg nem határozott hulladék

100

06 13 03

műkorom (carbon black)

50

07 02 13

hulladék műanyag

2.500

08 04 10

ragasztók, tömítőanyagok hulladéka, amely különbözik a 080409-től

50

10 01 01

hamu, salak és kazánpor (kivéve a 10 01 04)

500

10 01 02

széntüzelés pernyéje

50

10 01 17

együttégetésből származó pernye, amely különbözik a 10 01 16-tól

2.000

10 09 08

fémöntésre használt öntőmag és forma, amely különbözik a 10 09 07-től

50

10 10 03

kemence salak

50

10 11 12

üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11-től

50

12 01 15

gépi megmunkálás során képződő iszap,amely különbözik a 12 01 14-től

10

12 01 17

homokfúvatási hulladék, amely különbözik a 12 01 16-tól

500

15 01 06

egyéb, kevert csomagolási hulladék

7.000

15 02 03

abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amely különbözik a 15 02 02-től

100

16 03 04

szervetlen hulladék, amely különbözik a 160303-tól

4.000

16 03 06

szerves hulladék, amely különbözik a 160305-től

300

17 02 01

fa

110

4

17 02 02

üveg

100

17 02 03

műanyag

200

17 05 04

föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól

4.000

17 06 04

szigetelő anyag, amely különbözik a 17 06 01 és a 17 06 03tól

1.000

17 09 04

kevert építési- bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01,17 09 02 és 17 0903-tól

6.000

19 05 01

települési és ahhoz hasonló hulladék nem komposztált frakciója

500

19 08 01

rácsszemét

1.200

19 08 02

homokfogóból származó hulladék

100

19 12 04

műanyag és gumi

1.000

19 12 12

egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék (ideértve a kevert anyagokat is)

3.000

20 01 11

textíliák

40

20 01 39

műanyagok

100

20 01 41

kéményseprésből származó hulladék

10

20 02 03

egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladék

1.000

20 03 01

egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is

40.000

20 03 02

piacokon képződő hulladék

50

20 03 03

úttisztításból származó maradék hulladék

500

20 03 07

lomhulladék

4.000

20 03 99

közelebbről meg nem határozott lakossági hulladék

50

Lerakással ártalmatlanítható hulladék összesen:

81.430

5

5.3. Válogatással előkezelésre kerülő hulladékok azonosító kódja, megnevezése és éves mennyisége (E02 – 06 válogatás anyagminőség szerint):

Azonosító kód



07 02 13

hulladék műanyag

50

15 01 01

papír és karton csomagolási hulladék

4.000

15 01 02

műanyag csomagolási hulladék

200

15 01 04

fém csomagolási hulladék

10

15 01 05

vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék

100

15 01 06


2.000

15 01 07

üveg csomagolási hulladék

10

15 02 03

abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amely különbözik a 15 02 02-től

10

16 01 03

hulladékká vált gumiabroncsok

100

16 01 20

üveg

10

17 04 01

vörösréz, bronz, sárgaréz

5

17 04 02

alumínium

5

17 04 05

vas és acél

5

17 04 07

fémkeverékek

10

17 04 11

kábel, amely különbözik a 17 04 10-től

5

19 12 01

papír és karton

10

20 01 01

papír és karton

300

20 01 02

üveg

10

6

20 01 36

100

20 01 39

kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21-től, a 20 01 23-tól és a 20 01 35-től műanyagok

20 01 40

fémek

10

Válogatással előkezelésre kerülő hulladékok összesen:

50

7.000

5.4. Bálázással előkezelésre kerülő hulladékok azonosító kódja, megnevezése és éves mennyisége (E02 – 04 tömörítés, bálázás):

Azonosító kód 07 02 13

Hulladék megnevezése hulladék műanyag

Mennyiség (tonna/év) 100

15 01 01


4.000

15 01 02


700

15 01 04


10

15 01 05


100

15 01 06


500

17 04 01


5

17 04 02

alumínium

5

17 04 05

vas és acél

10

17 04 07

fémkeverékek

10

17 04 11

kábel, amely különbözik a 170410-től

10

19 12 01

papír és karton

10

20 01 01

papír és karton

480

20 01 39

műanyagok

50

7

20 01 40

fémek

10

Bálázással előkezelésre kerülő hulladékok összesen: 5.5. A hulladéklerakón technológiai megnevezése és mennyisége (R5): Azonosító kód

céllal

hasznosítható hulladékok


6.000 azonosító

kódja,


17 01 01

beton

1.000

17 01 07

beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke

2.000

17 05 04

Föld és kövek, amelyek különböznek a17 05 03-tól

3.000

Hasznosítható hulladékok összesen:

6.000

A telephelyen egyidejűleg gyűjthető hulladékmennyiségek: nem veszélyes hulladékok esetében 700 tonna, veszélyes hulladékok esetében 214 tonna. 5.6. Személyi feltételek: Az Ügyfél felsőfokú környezetvédelmi végzettséggel rendelkező személyt foglalkoztat. 5.7. A telephely létesítményei és a tevékenység végzéséhez rendelkezésre álló eszközök: − hídmérleg (2 db 40 tonnás); − szigetelt hulladéklerakó medence − csurgalékvíz-tároló medence (800 m3); − válogató csarnok (1173 m2, ahol a szelektíven begyűjtött hulladékot válogatják, bálázzák); − konténertároló (2500 m2) − kerékmosó (18 m hosszú, 3,9 m széles); − gépjármű – és konténermosó olajfogó berendezéssel ellátva − üzemi-szociális épület (162 m2); − üzemanyag töltőállomás (30 m3 acéltartály). − 2 m magas kerítés a telephely körül, - beléptető és kamera rendszerrel, egy bejárati és egy hátsó lezárt kapu határolja Gépek, berendezések: − Bomag BC 772 RS 2 típusú kompaktor; − bálafogóval felszerelt STILL gyártmányú targonca; − PAAL gyártmányú bálázógép; − LIEBHERR típusú homlokrakodó, − Komatsu típusú homlokrakodó szállító járművek

8

5.8. Pénzügyi feltételek: Az Ügyfél a hulladékgazdálkodási tevékenységéhez környezetszennyezésre kiterjedő biztosítással és a tevékenység végzéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel rendelkezik.

felelősség-

III. 1. A légszennyezést okozó technológiák megnevezése: T1 Regionális hulladék lerakás (települési) 2. A létesítmény, illetve technológia légszennyező forrásai: A T1 technológiához tartozó diffúz forrás: D1 Kommunális hulladéklerakó telep. A technológia felületi légszennyező forrásán jellemzően szilárd anyag (por) távozik. IV. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques /BAT/) követelményeinek figyelembevételével: 1. Környezetvédelmi előírások 1.1. BAT-ra vonatkozó előírások: 1. A nemzetközi gyakorlatban megvalósuló új hulladékkezelési technológiákat folyamatosan figyelemmel kell kísérni és vizsgálni kell azok bevezetésének gazdasági lehetőségeit. 2. Az Ügyfélnek a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 3. Az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkedni kell: − a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről, − a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, − a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, − a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, − a hulladék minél nagyobb arányú hasznosításáról, ártalmatlanításra csak a gazdaságosan nem hasznosítható hulladék kerülhet, − a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, − a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról, − valamint arról, hogy a minimumra csökkenjenek a létesítmények működésére visszavezethető zavaró környezeti hatások, illetve veszélyek fellépésének lehetősége az alábbi területeken: a) a légszennyezés, elsősorban a kiporzásból származó porterhelés, valamint kellemetlen szaghatások, b) a szél által elhordott anyagok okozta területi szennyezés,

9

4.

5. 6. 7. 8. 9.

10.

c) a forgalom okozta zaj- és rezgésterhelés, d) a madarak, kártékony kisemlősök, rovarok elszaporodásából származó károkozás, e) az aeroszolok képződése, f) a tűzesetek. Lerakásra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására, vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetve gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. A géppark cseréjének ütemezésekor a környezetvédelmi szempontokat előtérbe kell helyezni. A dolgozók oktatását, képzését folyamatosan fenn kell tartani. Az oktatásról, továbbképzésekről megfelelő nyilvántartást kell vezetni. Gondoskodni kell a folyamatszabályozás további optimalizálásáról. A karbantartást rendszeresen kell végezni. Az engedélyes köteles a telephelyen keletkező szennyvizek, csurgalékvizek, csapadékvizek elvezetését, amennyiben szükséges, kezelését, mindenkor az elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelő szinten végezni. Az Ügyfél köteles a létesítményben alkalmazott technológiát a mindenkor elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelően üzemeltetni.

1.2. Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A hulladéklerakással történő ártalmatlanítás csak a műszaki védelemmel ellátott depóniatéren folytatható, melynek során a 1.000.000 m3 lerakó kapacitást meghaladni nem lehet. 2. A közszolgáltatás körébe tartozó hulladékok (200301, 200302, 200303, 200307, 200399 azonosító kódú) lerakása kizárólag a Dubnik-völgyben létesített, mechanikai előkezelést is végző hulladékkezelő központ üzemeltetésének kezdetéig, de legkésőbb 2016. 09. 30-ig történhet. 3. A hulladéktest legnagyobb magassága a 2016. májusában készített állékonyságvizsgálat és kiegészítése alapján 238 mBf. szint lehet. 4. A rézsűk állékonyságát biztosítani kell, ennek érdekében a rézsűk laposítását folyamatosan végezni szükséges, a depónia téren a hulladékok takarását naponta el kell végezni. 5. Az állékonyságvizsgálatot és a geodézia felmérést évente el kell végeztetni, az eredményeket április 30-ig meg kell küldeni a Hatóságnak, a szakértő által készített állékonyságvizsgálat nem megfelelősége esetén a lerakási tevékenység nem folytatható. Az állékonysági vizsgálatot úgy kell végeztetni, hogy a hulladéktest magasságán túl a rekultivációs rétegrendek is figyelembevételre kerüljenek. 6. A depónia téren a lerakási tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható. 7. A 10 01 17 azonosító kódú hulladék kizárólag a Tatabányai Erőmű Kft. biomassza együttégetési tevékenységéből származhat. 8. A lerakó szigetelését veszélyeztető havária esemény estén haladéktalanul el kell végezni a kárelhárítást, és a kárelhárítás egyidejű megkezdésével azt a Hatóságnak be kell jelenteni. 9. A beszállított, lerakásra szánt hulladék ellenőrzése után ártalmatlanítható. Az előforduló veszélyes hulladékokat és gumiabroncsokat ki kell válogatni. A kiválogatott veszélyes és nem veszélyes hulladékokat a környezet veszélyeztetésének kizárásával kell gyűjteni és további kezelésükről gondoskodni kell. 10. A telephelyre be- és kiszállított hulladék tömegének meghatározására hitelesített hídmérleget kell üzemeltetni, a telephelyen keresztülhaladó hulladékot szállító gépjárművek adatait: rendszám, az

10

11. 12. 13.

14.

15.

16. 17. 18. 19.

20. 21. 22. 23.

24. 25.

26. 27.

áthaladás (be és kilépés) időpontját regisztrálni kell a hulladékok útjának nyomon követhetősége céljából. A létesítmény működtetését az üzemeltetési szabályzatokban rögzítettek szerint kell végezni. A lerakóban zöldhulladék nem rakható le. A lerakott hulladékok összességének biológiailag lebomló hányadát a hatályos jogszabályokban előírt mértéken kell tartani. Tilos a hulladéklerakóban lerakni folyékony hulladékot, előkezelés nélküli szennyvíziszapot, gumiabroncsot (kivéve kerékpár és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb), humán-egészségügyi, illetve állat-egészségügyi intézményből származó fertőző hulladékot. Az Ügyfél a telephelyének beléptető pontján és a lerakás helyén helyszíni ellenőrző vizsgálatot köteles végezni annak megállapítása érdekében, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben leírt hulladékkal. A helyszíni ellenőrző vizsgálatokat gyorstesztek is szolgálhatják. A megfelelőségi vizsgálatok eredményei alapján a fent megjelölt hulladékok abban az esetben vehetők át és ártalmatlaníthatók, amennyiben a mért értékek nem haladják meg a B1b alkategóriájú hulladéklerakóra megállapított átvételi határkoncentrációkat. Amennyiben valamely hulladékanyagszállítmányban a mért szennyezőanyag koncentráció meghaladja a B1b alkategóriájú hulladéklerakóra megállapított átvételi határkoncentrációkat, akkor ezen hulladékok nem ártalmatlaníthatók a telephelyen. A lerakás során a hulladéktest felszínének és rézsűknek kialakítását úgy kell végezni, hogy az megfeleljen az előzetes rekultivációs tervben foglaltaknak. A hulladéklerakási járulék fizetésére kötelezettnek, a lerakó területén elektronikus megfigyelő és beléptető rendszert kell üzemeltetnie. A környezeti károk elhárítására szolgáló pénzügyi fedezetet folyamatosan biztosítani kell. A hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése során az Ügyfélnek céltartalékot kell képezni úgy, hogy a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy a létesítményben végzett tevékenység felhagyásakor a céltartalék a létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja. A céltartalékot – a kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a működés folyamán kell képezni és az előre látható kockázat, illetve veszteség figyelembevételével időarányosan és teljesítményarányosan kell. A telephelyen végzett hulladékkezelést a hatályos jogszabályokban előírt környezetvédelmi végzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottnak kell felügyelnie. A telephelyre beszállításra kerülő nem veszélyes hulladék az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig gyűjthető a telephelyen. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet. A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. A hulladékok mintavételezését és vizsgálatát akkreditált szervezet végezheti. A telephelyen egyidejűleg gyűjthető hulladék mennyisége nem haladhatja meg a jelen határozatban meghatározott mennyiségeket, veszélyes hulladék esetén a 214 tonnát, nem veszélyes hulladék esetén a 700 tonnát. Hulladék a telephelyen legfeljebb 1 évig gyűjthető, a telephelyen felhalmozni tilos! A hasznosításra átvett hulladék fajtaidegen komponenseket, nem inert frakciót nem tartalmazhat, a rézsű állékonyságának biztosítása érdekében az inert hulladék komponensek nagysága a 2 dm3-t nem haladhatja meg.

11

28. Az R5 hasznosítási technológiából származó termékre vonatkozóan a tevékenység megkezdésekor be kell szerezni az ÉMI minősítést. A hasznosítás során előállított anyagra a vonatkozó műszaki követelmények és útügyi szabványoknak megfelelő vizsgálatokat (ásványi összetétel, aprózódás, finomszem tartalom, szemmegoszlás, tömöríthetőség, legnagyobb szemnagyság, fagyállóság) akkreditált laboratóriummal 500 terméktonnánként el kell végeztetni. A vizsgálati eredményeket és a termékfelhasználás dokumentumait a nyilvántartás részeként kell kezelni. 29. Az R5 hasznosítási technológiából származó terméket a telephelyen telepi utak és rézsűépítésre felhasználni csak a lerakással ártalmatlanított hulladék mennyiségével arányos mennyiségben, mely legfeljebb 15 % mennyiség lehet. 30. A termékfelelősség, valamint a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján, amennyiben a hasznosítási tevékenység során keletkező termék minősége nem megfelelő, illetve felhasználása, nem megoldható, úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell. 1.3. Levegő-tisztaságvédelmi előírás: 1. Az egyéb települési hulladék szállítását zárt gépjárművekkel kell végezni, a lom és közelebbről meg nem határozott települési hulladék szállításánál a rakományt le kell takarni. 2. A fedetlen lerakó-területeknél a nagy méretű, szilárd hulladékok szél általi kihordását, kiszóródását műszaki védelem üzemeltetésével meg kell akadályozni. 3. Meg kell akadályozni, hogy a keletkező depóniagázok (metán, kén-hidrogén és hidrogén) robbanóképes elegyet alkothassanak az oxigénnel és a környezeti levegővel. 4. A hulladéklerakó területén hulladék égetése tilos. 5. A kezelés során törekedni kell az aerob bomlási felületek nagyságának és működési idejének csökkentésére, a földtakarást rendszeresen el kell végezni. A lezárt felületek erózió elleni védelmét füvesítéssel, vagy egyéb növényzet telepítésével meg kell oldani. 6. A depóniák lefedés előtti, illetve a munkahelyi utak kiporzás mentesítését szükség szerint locsolással biztosítani kell. 7. Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése, ennek érdekében a technológiai előírásokat szigorúan be kell tartani. 8. Az üzemeltetés során és a felhagyást követően törekedni kell a keletkező depóniagázok maximális mértékű kinyerésére és hasznosítására. 9. Technológiai előírások megtartásával az üzemzavarok megelőzésévek, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést. 1.4. Zajvédelmi előírás: 1. Amennyiben az Ügyfél, mint a zajforrás és a telephely üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a zajforrás, tevékenység hatásterülete érint védendő területet vagy épületet és így az engedélyezés során megállapított feltételek a tevékenység folyatatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a Hatósághoz. 1.5. Természetvédelmi előírások: 1. Az esetlegesen szükségessé váló fakivágást a madarak költési időszakán kívül, augusztus 15. – március 15. között lehet elvégezni. 2. A tevékenység során gondoskodni kell a lágyszárú özön- és allergén növények (pl. parlagfű) évi kétszeri kaszálásáról. 3. A környező Natura 2000 területeket a tevékenység során tilos igénybe venni.

12

4. Gondoskodni kell arról, hogy a környező Natura 2000 területre hulladék ne kerüljön (pl. szél által, stb.). 1.6. A hulladéktároló helyeken folytatott tevékenységre vonatkozó előírások: 1. Hulladéktároló hely kizárólag a jelen egységes környezethasználati engedély tárolásra vonatkozó előírásai szerint üzemeltethető. 2. A hulladéktároló helyen a gyűjtésen kívül más hulladékgazdálkodási tevékenység kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. 3. A veszélyes hulladékok vonatkozásában 2016. szeptember 30-ig igazolni szükséges a Hatóságnak, hogy a hulladéktároló hely kialakítása megfelel a vonatkozó jogszabályban foglalt műszaki előírásoknak. Fedett épületben kármentő aljzat, nyílt téren összefolyó és övárok kialakítása szükséges. Ezzel egyidejűleg a veszélyes hulladékkal érintkező felületekről származó csapadékvizet, tisztítás során keletkező szennyezett vizet külön tartályba kell juttatni, a csurgalékvíz tárolóba történő bekötés nem fogadható el. 4. A 18 01 03* kódszámú éles, hegyes eszközöket szilárd falú, szúrásálló edényzetben, más hulladékot folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló, megtelés után lezárt és már ki nem nyitható edényzetben kell tárolni. Kizárólag a vonatkozó EüM rendeletben meghatározott hulladékgyűjtők alkalmazhatók. 5. Fertőző hulladékok hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig tárolhatók, ezt követően engedéllyel rendelkező égetőnek kell átadni. 6. A hulladéktároló helyen tárolt hulladék fajtáját és típusát a konténeren vagy – nem konténerben történő tárolás esetén – a tárolás helyén megkülönböztető, jól látható, figyelemfelkeltő jelzés, felirat alkalmazásával egyértelműen és olvashatóan fel kell tüntetni. 7. A kezelésre átvett veszélyes és nem veszélyes hulladék csak környezetszennyezést kizáró módon, műszaki védelemmel ellátott tároló helyen helyezhető el. 8. A zöldhulladékok gyűjtése csurgalék- és csapadékvizek elvezetésére alkalmas betonozott területen történhet, a gyűjtés során meg kell akadályozni a bűzképződést, a szél általi kihordást és az öngyulladást. 9. A tárolás során a hulladékhoz történő szabad és akadálymentes hozzáférést folyamatosan biztosítani kell. 10. Amennyiben a tároló helyen gyűjtött hulladékok mennyisége eléri a maximálisan gyűjthető hulladékok mennyiségét (összesen: 686,68 tonna nem veszélyes hulladék, 204,355 tonna veszélyes hulladék) – de legalább évi egy alkalommal – a hulladékokat a telephelyen kezelni kell, vagy azok kezelésére engedéllyel rendelkező részére át kell adni. 11. A Ügyfél a hulladéktároló helyen gyűjtött hulladékról – jogszabályban meghatározott tartalommal – naprakész módon köteles üzemnaplót vezetni a telephelyen. 12. Az esetlegesen bekövetkező baleset megelőzésére, illetve környezetszennyező hatásainak enyhítésére a hulladéktároló hely üzemeltetőjének a havária tervben foglaltakat be kell tartania. 13. A hulladéktároló hely üzemeltetése során az alábbi műszaki felszereltséget a telephelyen folyamatosan biztosítani kell: kármentesítési anyagok, tűzoltó készülékek, kéziszerszámok, egyéni védőfelszerelések, telefon. 14. Amennyiben jelen határozattal jóváhagyott üzemeltetési szabályzatban meghatározott feltételekben, avagy adatokban változás következik be, azt annak bekövetkezését követő 15 napon belül a Hatóság felé be kell jelenteni.

13

1.7. Az üzemi gyűjtőhelyeken folytatott tevékenységre vonatkozó előírások: 1. Az üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatban foglalt tevékenységen kívül más hulladékgazdálkodási tevékenység csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. 2. Az üzemi gyűjtőhelyen a hulladékhoz történő szabad és akadálymentes hozzáférést folyamatosan biztosítani kell. 3. A veszélyes hulladékok vonatkozásában 2016. szeptember 30-ig igazolni szükséges a Hatóságnak, hogy az üzemi gyűjtőhely kialakítása megfelel a vonatkozó jogszabályban foglalt műszaki előírásoknak. Fedett épületben kármentő aljzat, nyílt téren összefolyó és övárok kialakítása szükséges. Ezzel egyidejűleg a veszélyes hulladékkal érintkező felületekről származó csapadékvizet, tisztítás során keletkező szennyezett vizet külön tartályba kell juttatni, a csurgalékvíz tárolóba történő bekötés nem fogadható el. 4. Az üzemi gyűjtőhelyen gyűjthető hulladék mennyisége nem haladhatja meg a gyűjtőhely összes befogadó kapacitását; Az üzemi gyűjtőhelyen egy időben maximálisan gyűjthető hulladékok mennyisége veszélyes hulladék esetén 3,345 tonna, nem veszélyes hulladék esetén 6,32 tonna lehet. 5. Az üzemi gyűjtőhelyen a hulladékok legfeljebb 1 évig gyűjthetők. 6. Az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladék fajtáját és típusát a tárolás helyén, megkülönböztető, jól látható, figyelemfelkeltő jelzés, felirat alkalmazásával egyértelműen és olvashatóan kell feltüntetni. 7. Az Ügyfél az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékokról, naprakész módon üzemnaplót köteles vezetni. 8. A gyűjtőhely üzemeltetése során alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítani kell, hogy a gyűjtés időtartama, továbbá a be és kiszállítások alatt a hulladék ne szennyezze a környezetet. 9. Az üzemi gyűjtőhelyen esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. 10. Amennyiben jelen határozattal jóváhagyott üzemeltetési szabályzatban meghatározott feltételekben, avagy adatokban változás következik be, azt annak bekövetkezését követő 15 napon belül a hatóság felé be kell jelenteni. 11. A üzemi gyűjtőhely üzemeltetése során a következő műszaki felszereléseket a telephelyen folyamatosan biztosítani kell: kármentesítési anyagok, tűzoltó készülékek, kéziszerszámok, egyéni védőfelszerelés. 1.8. Üzemi kárelhárítási tervre vonatkozó előírás: 1. A jelen határozattal jóváhagyott terv egy példányát az Ügyfél székhelyén, egy példányát, pedig azon telephelyén kell tartani, amelyre a terv vonatkozik. 2. A tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról gondoskodni kell. 3. A terv adatainak folyamatos vezetéséről, az azokban bekövetkezett változások rögzítéséről, átvezetéséről gondoskodni kell. 4. A változásokról a Hatóságot 30 napon belül értesíteni kell.. 5. A tervet az Ügyfél köteles a változások átvezetésétől függetlenül ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a tevékenységében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felülvizsgálni. 6. A terv módosításáról a Hatóságot a vonatkozó tervrészek megküldésével tájékoztatni kell. 7. Az esetleges káresemény bekövetkezte esetén az Ügyfél köteles a környezetvédelmi veszély megszüntetésében a környezetvédelmi hatóság felügyelete mellett – a tervben foglaltak szerint – közreműködni. 8. A kárelhárítás során keletkező hulladékokat, azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megfelelően, zártan, szóródás mentesen, a környezet szennyezését kizáró módon kell gyűjteni,

14

továbbá hasznosításukról, ártalmatlanításukról erre, a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadással kell gondoskodni. 2. Tájékoztatási kötelezettségek 2.1. Értesítési kötelezettségek: − A tevékenység végzése során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést – ideértve a légszennyezést is –, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni. Rendkívüli légszennyezés esetén a berendezéseket le kell állítani és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. − A lerakó szigetelését veszélyeztető havária esemény estén haladéktalanul el kell végezni a kárelhárítást, és a kárelhárítás egyidejű megkezdésével azt a Hatóságnak be kell jelenteni. − Az Ügyfél köteles: a) a rendkívüli esemény előfordulásakor, így különösen a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapot (üzemzavar, kibocsátási határérték-túllépés, nem engedélyezett kibocsátás) esetén – a szükséges intézkedések azonnali megtétele mellett – haladéktalanul értesíteni a Hatóságot, egyéb esetekben (tűz-, fertőzés-, járványveszély) az illetékes társhatóságokat (pl.: Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) b) a rendkívüli eseményeket dokumentálni. 2.2. Bejelentési kötelezettségek: − Az Ügyfél köteles a Hatóság felé 15 napon belül – egyidejűleg az engedély módosításának kérelmezésével – bejelenteni: a) az engedélyben meghatározott feltételek, technológia, avagy adatok jelentős és nem jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős és nem jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást b) a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 2.3. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek: − Az Ügyfél köteles adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését, megváltozását és megszűnését annak bekövetkezését követő 15 napon belül a Hatóság felé bejelenteni. − Az Ügyfél köteles technológiánként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott, általa kezelt hulladékról nyilvántartást vezetni, valamint a környezetvédelmi hatóság felé adatot szolgáltatni. − Az évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes vagy évente 2000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása esetén a tárgyévet követő március 1.-ig hulladék elszállítás bejelentő E-PRTR lapot is kell benyújtani. − A nyilvántartást, bizonylatot az engedélyes legalább 5 évig – veszélyes hulladék esetén 10 évig köteles megőrizni. A lerakással kapcsolatos nyilvántartás nem selejtezhető. − A telephelyi hulladékkezelési technológiákról sorszámozással ellátott – 10 évig nem selejtezhető – üzemnaplót kell vezetni a telephelyen, melynek tartalmazni kell: az alkalmazott kezelőgépek napi üzemidejét, gépkezelő aláírását,a kezelésre kerülő hulladékok azonosító kódját, mennyiségét, deponálási, majd további felhasználási helyét (további engedélyes hulladékkezelőnek történő átadás), időpontját, a kezelés során keletkezett hulladék mennyiségét és azonosító kódszámát, a felhasznált segédanyag megnevezését, mennyiségét, az előforduló üzemzavarok leírását, időpontját.

15

−

−

−

−

Az Ügyfél a légszennyező forrásra vonatkozóan köteles elektronikus úton adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára. Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges elektronikus űrlapok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) publikus felületén (http://web.okir.hu/hu/adatszolgaltatas) korlátozás- és térítésmentesen hozzáférhetők. Az elektronikus űrlapokat általános nyomtatványkitöltő keretprogram (ÁNYK) segítségével lehet kitölteni. A kitöltött űrlapokat az ÁNYK elektronikus beküldési funkcióját használva ügyfélkapun keresztül kell megküldeni. Az Ügyfélnek a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a Hatóság részére be kell jelenteni (LAL adatlapon), és egyúttal kérni kell a levegőtisztaság-védelmi engedély módosítását. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést minden év március 31-ig, az erre rendszeresített elektronikus adatlap csomag (LM) beküldésével kell teljesíteni. Az éves jelentésben a mérési eredményeknek tükröződniük kell. Az éves adatszolgáltatás abban az esetben tekinthető teljesítettnek, ha erről az Ügyfél ügyfélkapun keresztül visszaigazolást kap.

2.4. A telephelyi tevékenység felhagyására vonatkozó információs kötelezettségek: − A hulladéklerakó végleges bezárására irányuló döntést a hulladéklerakási tevékenység megszüntetését megelőző 30 nappal be kell jelenteni a Hatóságnak. − A hulladéklerakó üzemeltetésének felhagyását jóváhagyott rekultivációs és utógondozási terv alapján kell végezni. A lerakó elfogadott előzetes rekultivációs tervét a lerakás befejezését követően, a tényleges állapotnak, jogszabályi előírásoknak megfelelően aktualizálni és a Hatósággal engedélyeztetni kell. V. 1. A Hatóság a telephelyen működtetett hulladéktároló helyek üzemeltetési szabályzatát jóváhagyja az alábbiak szerint: A veszélyes hulladékok egyik hulladéktároló helye egy 220 m2 alapterületű, részben dróthálóval bekerített fedett szín alatt található, aszfalt burkolatú és körben padkával van ellátva. A szín hulladéktároló helyként és üzemi gyűjtőhelyként is funkcionál, a két területet felfestett vonal és figyelmeztető tábla választja el. 170 m2 alapterület biztosított hulladéktároló helyként. A gyűjtőhelyhez vezető közlekedési útvonal szilárd burkolattal ellátott. A terület és a hulladéktároló helyhez vezető út is szilárd, ősszefüggő, folyadékzáró burkolattal ellátott. A gyűjtőhelyen a hulladékot hulladéktípusonként, hulladékfajtánként elkülönítetten gyűjtik zárható hordókban, műanyagtárolóban, IBC-tartályokban, konténerben illetve zsákokban. A gyűjtőedények a bennük gyűjtött hulladéktípusra, hulladékjellegre vagy hulladékfajtára utaló megkülönböztető jelzéssel, illetve felirattal vannak ellátva. A gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékokról naprakész nyilvántartás és üzemnapló kerül vezetésre. 48 db IBC-tartály, 135 db ADR láda, 90 db EUR paletta fér el a területen: 124 tonna veszélyes hulladék egyidejű gyűjtése lehetséges. Konténertároló területek: 2.500 m2 alapterületen helyezkednek el. 1. A fedett szín melletti nyitott, aszfaltozott, padkával ellátott konténertároló tér is egyben üzemi gyűjtőhely és hulladéktároló hely, csapadékvíz elnyelő csatornával ellátott. A terület körbekerített illetve térfigyelő kamerával ellátott. A burkolat a veszélyes hulladékok kémiai hatásainak ellenálló és teherbíró. 600 m2 funkcionál veszélyes hulladéktároló helyként, ahol 30 db konténerben 90 tonna veszélyes hulladék egyidejű gyűjtése valósulhat meg. A folyékony hulladékok kannákban, flakonokban és ADR-es minősítésű ládákban, a szilárd hulladékok zsákokban és ADR-es minősítésű ládákban vannak elhelyezve, emellett 5, 7, 10, 30 m3-

16

es konténereket alkalmaznak szilárd illetve iszapszerű nem veszélyes hulladékok gyűjtésére, melyek fedéllel vagy ponyvával ellátottak. 2. A mérlegház mellett található a kizárólag nem veszélyes hulladékok konténeres gyűjtésére és üres konténerek tárolására alkalmas nyitott, összefüggő térkő burkolattal ellátott terület. A konténerekben tárolt nem veszélyes hulladékok mennyisége 500 tonna. 3. Egészségügyi hulladék gyűjtőkonténer: Minden hónap utolsó hetében egészségügyi, különös kezelést igénylő veszélyes hulladékok kerülnek gyűjtésre. A többi hulladéktároló helytől elkülönítetten, zárható, külön kármentővel rendelkező fém konténerben. Nagysága 4 m2, hetente 200 kg humán- ill. állategészségügyi hulladék gyűjtését biztosítja. Az 1200 m2 alapterületű válogató és bálázó csarnokban egyidejűleg 200 tonna hasznosítható nem veszélyes hulladék tárolható. A telephelyen hulladéktároló helyen gyűjthető veszélyes és nem veszélyes hulladékok azonosító kódját, megnevezését és mennyiségét jelen határozat elválaszthatatlan részét képező 1. sz. melléklet tartalmazza. 2. A Hatóság a telephelyen kialakított üzemi gyűjtőhelyek üzemeltetési szabályzatát jóváhagyja az alábbiak szerint: A veszélyes hulladékok üzemi gyűjtőhelye egy 220 m2 alapterületű, részben dróthálóval bekerített fedett szín alatt található, aszfalt burkolatú és körben padkával van ellátva. A szín hulladéktároló helyként és üzemi gyűjtőhelyként is funkcionál, a két területet felfestett vonal és figyelmeztető tábla választja el. 50 m2 alapterület biztosított üzemi gyűjtőhelyként. A gyűjtőhelyhez vezető közlekedési útvonal szilárd burkolattal ellátott. A gyűjtőhelyen a hulladékot hulladéktípusonként, hulladékfajtánként elkülönítetten gyűjtik zárható hordókban, műanyagtárolóban, konténerben, illetve zsákokban. A gyűjtőedények a bennük gyűjtött hulladéktípusra, hulladékjellegre vagy hulladékfajtára utaló megkülönböztető jelzéssel, illetve felirattal vannak ellátva. A gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékokról naprakész nyilvántartás és üzemnapló kerül vezetésre. A mérlegház mellett található a kizárólag nem veszélyes hulladékok konténeres gyűjtésére és üres konténerek tárolására alkalmas nyitott, összefüggő térkő burkolattal ellátott terület. Az elkészült szelektív gyűjtésből származó bálázott hulladékokat a bálázott csarnok melletti egybefüggő, burkolt területen gyűjtik. Az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtésre kerülő veszélyes hulladékok azonosító kódja, megnevezése és az egy időben maximálisan gyűjthető mennyisége:

Azonosító kód


08 03 17*

veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner

Egyidőben maximálisan gyűjthető mennyiség (kg) 25

13 02 08*

egyéb motor-, hajtómű-és kenőolaj

500

13 07 01*

tüzelőolaj és dízelolaj

25

17

15 01 10*

veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék

570

15 01 11*

veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázas palackokat

25

15 02 02*

veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat

75

16 01 07*

olajszűrő

75

16 06 01*

ólomakkumulátorok

50

16 07 08*

olajat tartalmazó hulladék

2.000

Egy időben maximálisan gyűjthető összes mennyiség 3.345 kg. Az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtésre kerülő nem veszélyes hulladékok azonosító kódja, megnevezése és az egy időben maximálisan gyűjthető mennyisége: Azonosító kód


15 01 01


Egyidőben maximálisan gyűjthető mennyiség (kg) 500

15 01 03

fa csomagolási hulladék

100

15 01 02


500

15 01 04


500

15 01 05


500

15 01 06


500

15 01 07


500

16 01 03


500

16 02 14

100

19 12 01

kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 13-ig terjedő hulladéktípusoktól papír és karton

1.000

19 12 02

fém vas

100

19 12 04

műanyag és gumi

100

19 12 12

egyéb, mechanikai kezelésből származó hulladék

1.000

20 01 36

20

20 02 01

kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21-től, a 20 01 23-tól és a 20 01 35-től biológiailag lebomló hulladék

100

20 03 03

úttisztításból származó maradék hulladék

100

18

20 03 01

egyéb települési hulladék

200

Egy időben maximálisan gyűjthető összes mennyiség 6.320 kg. A munkahelyi gyűjtőhelyeken gyűjthető nem veszélyes és veszélyes hulladékok azonosító kódja, megnevezése és az egy időben maximálisan gyűjthető mennyisége: Azonosító kód


13 05 02*

olaj-víz szeparátorokból származó iszap

Egyidőben max. gyűjthető mennyiség (kg) 6.000

15 01 02


100

17 05 03*

veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek

300

20 01 01

papír és karton

100

20 01 40

fémek

500

Egy időben maximálisan gyűjthető összes mennyiség 7.000 kg. VI. A Hatóság fentiekkel egyidejűleg jóváhagyja a hulladéklerakó üzemeltetési tervét. VII. A Hatóság az alábbiak szerint jóváhagyja az Ügyfél előzetes rekultivációs tervét: Az előzetes rekultivációs terv időbeli ütemezését felül kell vizsgálni összhangban a lerakási tevékenység befejezésével. VIII. A Hatóság fentiekkel egyidejűleg jóváhagyja a telephely üzemi kárelhárítási tervét. IX. 1. A Hatóság az Ügyfél fenti telephelyén történő - az alábbi táblázatba sorolt – hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására (D5) vonatkozó kérelmét elutasítja: Azonosító kód


16 01 12

súrlódó betét, amely különbözik a 160114-től

16 01 19

műanyagok

19

16 01 20

üveg

16 02 14

kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 13-ig terjedő hulladéktípusoktól (jellemző összetétele: elektronikai alakatrészek)

16 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladék (jellemző összetétele: vegyes alkatrészek)

2 A Hatóság az Ügyfél fenti telephelyén történő - az alábbi táblázatba sorolt hasznosítására (R5) vonatkozó kérelmét elutasítja:

hulladék

Azonosító kód


17 09 04

kevert építési- bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól-től

X. 2016. tárgyévre vonatkozóan a felügyeleti díj arányos részét (a teljes tárgyévre vonatkozó 200.000,- Ft, időarányos részét jelen határozat jogerőre emelkedését követően 2016. december 31. napjáig tartó időszakra vonatkozóan) kell megfizetni jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a környezetvédelmi hatóság részére a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-0029963300000000 sz. számlára (a továbbiakban: kincstári számla) történő átutalással. Az Ügyfél 2017. tárgyévtől kezdődően köteles a tárgyév február 28. napjáig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizetni a kincstári számlára történő átutalással, melynek összege 200.000,- Ft, (azaz kettőszázezer forint). XI. Az eljárásban belföldi jogsegély keretében megkeresett Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője 181195/1/2016. számon az alábbi állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezet és Természetvédelmi Főosztályának 116812/2016. iktatószámú megkeresése alapján, mint Tatabánya Megyei Jogú Város jegyzője, az NHSZ Tatabánya Zrt (2800 Tatabánya, Erdész út E., képviseli: Gíber Erzsébet vezérigazgató) egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata ügyében, a helyi természet- és környezetvédelmi- a helyileg védett természeti értékekkel, valamint a településrendezési eszközökkel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom: A Tatabánya 0739/13, 0739/8 és 0849 hrsz-ú telephelyeken és környezetükben az 1996. évi LIII. Tv. 4.§-a, valamint Tatabánya közgyűlésének 32/2011. (IX. 23.) sz. Önkormányzati rendelete szerint helyileg védettséget élvező természeti érték nem található. A beadott tervek a Helyi Építési Szabályzatról szóló, többször módosított 53/2009. (XII. 18.) sz. Önkormányzati rendeletben és annak 3. számú mellékletét képező „Dubnik-völgyi különleges hulladékkezelő SZT” Szabályozási Tervében foglaltaknak megfelelnek.”

20

XII. 1. Az eljárásban közreműködő szakhatóság az alábbi állásfoglalásokat adta: 1.1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint területi vízügyi hatóság 35800/5272-1/2016. ált számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához (9021 Győr, Árpád u. 28-32.; a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) az NHSZ Tatabánya Zrt. (KÜJ: 100266085; Értesítési cím: 2800 Tatabánya II., Erdész u. "E".; KTJ: 100469481) megbízásából a FORUS Partner Kft. (1111 Budapest, Karinthy F. u. 22. fsz. 2.) által benyújtott Tatabánya, 0739/13.; 0739/8 és 0849 hrsz.-ú ingatlanokon lévő regionális hulladéklerakó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentáció elbírálására irányuló kérelemre indult hatósági eljárásban, a (1168-13/2016) iktatószámú szakhatósági megkeresésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Hatóság) az alábbi szákhatósági állásfoglalást adja: A FORUS Partner Kft. (1111 Budapest, Karinthy F. u. 22. fsz. 2.) által benyújtott Tatabánya, 0739/13.; 0739/8 és 0849 hrsz.-ú ingatlanokon lévő regionális hulladéklerakóra vonatkozó 60-2015/FP munkaszámú, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációt a Hatóság elfogadja, az egységes környezethasználati engedély kiadásához az alábbi feltételek megadásával hozzájárul: 1. A kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornába bocsáthatóság feltételeinek kell megfelelnie. 2. Szennyezett csapadék- és csurgalékvizek mennyiségét havi rendszerességgel, összetételét negyedéves rendszerességgel vizsgálni kell az alábbi komponensekre: vízhőmérséklet, pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, összes keménység, szulfát, foszfát, ammónium, nitrit, nitrát, klorid, fluorid, Összes Cr, Cr(VI), Ni, Cu, Zn,As, MoCd, Ba, Hg, Pb, TPH,PCB, PAH. 3. A csapadékvíz medencét teljesen leüríteni csak karbantartások idején szabad. 4. A telep melletti zagytárolóba szennyezett vizet vezetni tilos. 5. A meglévő 3 db talajvízfigyelő kutat a továbbiakban is üzemeltetni kell. 6. A 3 db talajvízfigyelő kútban a mintavételeket és vizsgálatokat negyedévente el kell végezni, a vizsgálatoknak az alábbi komponensekre kell kitérjednie: vízhőmérséklet, pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, összes keménység, szulfát, foszfát, ammónium, nitrit, nitrát, klorid, fluorid, összes Cr, Cr(VI), Ni, Cu, Zn, As, MoCd, Ba, Hg, Pb, TPH, PCB, PAH. 7. Évente egy alkalommal a vett vízminták toxicitás-vizsgálatát el kell végezni. 8. A felhasznált vízmennyiséget, a keletkező és közcsatornára engedett szennyvizek, illetve a keletkezett csapadék- és csurgalékvizek mennyiségét, a depóniára kilocsolt szennyezett csapadékés csurgalékvizek, illetve közcsatornába bocsátott szennyezett csapadék- és csurgalékvizek mennyiségét elkülönítette mérni, az eredményeket dokumentálni kell. Az adatokat és az éves vízforgalmi diagaramot a tárgyévet követő január 31-ig meg kell küldeni a Hatóság részére. 9. A csapadék, csurgalék és talajvíz mintavételt csak akkreditált szervezet végezheti. A csapadék, csurgalék és talajvízre vonatkozó vizsgálati eredményeket és a vizsgálati jegyzőkönyvek másolatát összefoglaló értékelő jelentés keretén belül minden tárgyévet követő január 31-ig meg kell küldeni a Hatóság részére. 10. Gondoskodni kell a kiépített megfigyelő kutak rendszeres karbantartásáról, és akadálytalan működtetéséről. 11. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak azonnal hatállyal be kell jelenteni. 12. Be kell tartani a 483-5/2014/VH. és 1616-5/2013. számon módosított 6371/2002. számú vízjogi

21

üzemeltetési engedélyben, valamint a 8-3/2014/VH. számú vízjogi létesítési engedélyben foglaltakat. 13. A beruházás területén a felszíni- és felszín alatti vízre veszélyt jelentő anyagok tárolása a környezet veszélyeztetését kizáró módon, külön engedéllyel rendelkező, kármentőben elhelyezett, szivárgásérzékelővel ellátott tartályokban végezhető. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 1.2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint területi vízügyi hatóság 35800/5880-1/2016. ált számon az Ügyfél által benyújtott üzemi kárelhárítási tervre vonatkozóan a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az illetékes Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32., a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság), az NHSZ Kft. (2800 Tatabánya Erdész u. E.) kérelmére, üzemi kárelhárítási terv jóváhagyására irányuló hatósági eljárásban megküldött 1168-27-4/2016. számú szakhatósági megkeresésre az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: Az üzemi kárelhárítási tervet elfogadom. 1. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 2. Az üzemi kárelhárítási terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát pedig a terv által érintett üzemegységnél, telephelyen kell tartani. 3. Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel Összefüggő felülvizsgálatáról - ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat - a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia. 4. Az üzemi kárelhárítási tervet a terv készítésére kötelezettnek — a változások átvezetésétől függetlenül - ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia. 5. A változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a Környezetvédelmi Hatóságot, valamint a Győr- Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot tájékoztatni kell. 6. Az engedélyes az esetleges káresemény bekövetkezte esetén a kárelhárításban az illetékes vízügyi igazgatóság szakmai irányítása mellett - a tervben foglaltak szerint - köteles közreműködni. 7. Az üzemi kárelhárítási tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról gondoskodni. 8. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1.) bekezdése alapján az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a Győr-Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak be kell jelenteni.Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 2. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 2.1. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a KE/067/006393/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „A honlapra feltöltött dokumentációt áttanulmányoztam, és az abban foglaltakat figyelembe véve a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel.”

22

2.2. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya a KEF/TAL/552-3/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormány hivatal, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. Korm., rendelet 28. § (1) bekezdése és 5. melléklete I. táblázatának 5. pontja szerinti szakkérdést vizsgálva megállapította, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti számú megkeresése, a 20-2015/FP munkaszámú „,NHSZ Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt. Tatabányai Hulladéklerakó Egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentáció alapján megállapította, a tárgyi tervdokumetációban foglaltak szerint a tevékenység mezőgazdasági művelés alól kivett területen. (Tatabánya, 0739/13, 0739/8 0849 hrsz) zajlik, környezetében mezőgazdasági területek nem találhatók, így a talajvédelmi szakkérdés vizsgálatára nincs szükség.” 2.3. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya a KE-06/D/EP/1244-3/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „A tevékenység által érintett ingatlanokon (Tatabánya 0739/13 hrsz.) a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által kezelt közhiteles hatósági nyilvántartás jelenlegi adatai alapján nem ismert azonosított régészeti lelőhely, vagy védendő műemléki érték. A tervezett ipari tevékenység ennél fogva örökségvédelmi szempontból nem kifogásolható.” 2.4. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Földhivatali Osztálya az alábbi szakvéleményt adta: „A termőföld védelméről szóló 2007, évi CXXIX tv. 1. g (1) bekezdése szerint a törvény hatálya kiterjed a termőföldre, valamint - ha e törvény így rendelkezik - a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra. A Tatabánya 0739/13 hrsz-ú ingatlan esetében hatásköröm hiányát állapítom meg.” 2.5. A Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya BBK/1371-2/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „A Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya (a továbbiakban: Bányafelügyelet) a tárgyban indított eljárás során bányafelügyeleti szakkérdésben a következő szakvéleményt adja: A benyújtott dokumentáció ellen kifogást nem emel fenntartja a BBK/2847-2/2015. ügyiratszámú szakvéleményét a tárgyi létesítmény egységes környezethasználati engedélyének kiadásához hozzájárul.” XIII. 1. A környezetvédelmi hatóság a jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül, továbbá környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően a) korlátozhatja, b) felfüggesztheti, c) megtilthatja. 2. Amennyiben a környezethasználó az 1. pontban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt az eltelt időtartamra a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer-százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.

23

3. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő – továbbá adott esetben más környezetvédelmi – bírság megfizetésére (is), valamint intézkedési terv készítésére kötelezi. XIV. Jelen egységes környezethasználati engedély és egyben környezetvédelmi működési engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve 2026. augusztus 31. napjáig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát az Ügyfélnek teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni a Hatóságnál 2021. március 1. napjáig. XV. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 750.000,- Ft, (azaz hétszázötvenezer forint) összeget a Hatóság részére, mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél. XVI. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét – hirdetményi közlés esetén annak kifüggesztésétől számított 15. napot – követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 375.000,- Ft, (azaz háromszázhetvenöt-ezer forint) – természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint) –, melyet a kincstári számlára kell átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló bizonylat másolatát a fellebbezési kérelemhez mellékelni kell. INDOKOLÁS Az NHSZ Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 2800 Tatabánya, Erdész u. E. ép., statisztikai számjel: 11183525-3832-114-11; KÜJ: 100266085; KTJ: 100469481; KTJ Létesítmény: 101605439; a továbbiakban: Ügyfél) – a Forus Partner Kft. (székhely: 1111 Budapest, Karinthy F. u. 22., a továbbiakban: Kft.) által benyújtott teljeskörű felülvizsgálati dokumentáció alapján – a Tatabánya 0739/13, 0739/8, 0849 hrsz. alatti ingatlanokon lévő hulladéklerakó üzemeltetésére kiadott a 611-5/2011., a 611/8/2011., a 611-23/2011., a 53-8/2012., a 53-17/2012., a 4419/2013. sz. jogerős határozatokkal módosított, a 1240-8/2010. sz. jogerős határozatba foglalt egységes környezethasználati engedély és egyben környezetvédelmi működési engedély felülvizsgálata iránti kérelmet terjesztett elő a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság). A kérelem és mellékleteinek vizsgálata nyomán a Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által folytatatott tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 2. sz. mellékletének 5.3. és 5.4. pontja szerint történik, mely egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenység. A Hatóság megállapította,

24

hogy a hulladékgazdálkodási technológia felülvizsgálata érdekében a szükséges dokumentációk a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 75. § (1) bekezdésében; a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 7. § (1) bekezdésében és 2. sz. mellékletében, továbbá a Khvr. 20/A. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kerültek benyújtásra. – A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja, valamint Kvt. 98. § (1) bekezdése alapján a Hatóság 4909-2/2015. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek; az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a Hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül nem érkezett. Fenti kérelemnek a Khvr. 8. sz. melléklete, továbbá a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.), a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 9. § (1) bekezdése, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVm rendelet), a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. Rendelet; valamint, az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hlr.) 13. §-a, 18. §-a, és 2. sz. melléklete, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 25. §-a, a zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zvr.) szerinti jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatai nyomán – a Ket. 37. § (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján – többszöri hiánypótlási felhívásra került sor, melyeknek az Ügyfél megfelelően eleget tett. Az Ügyfél igazoltan megfizetett 750.000,- Ft, (azaz hétszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 10. 1. alszáma alapján. A Hatóság eljárása során az alábbi környezeti igénybevételeket állapította meg a folytatni kívánt hulladékgazdálkodási tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben: 1. Hulladékgazdálkodási szempontból: Lerakással történő ártalmatlanítás: Az alkalmazott hulladékkezelési mód: települési hulladék lerakása dombépítéses technológiával, - dózeres terítéssel, kompaktoros tömörítéssel, földtakarással történik. 1.) Hulladék átvétele - beszállítói jogosultság ellenőrzése - mérlegelés - hulladék szállítmány szemrevételezése - kísérő okmányok ellenőrzése

25

2.) Ürítés - depóniatér megközelítése üzemi úton ill. hulladéktesten - hulladék ürítése - hulladék ismételt ellenőrzése 3.) Rendezett lerakás - hulladék elterítése - tömörítés kompaktorral - hulladék takarása naponta 1 alkalommal 4.) Kiléptetés -depóniatér elhagyása -ismételt mérlegelés - mérlegjegy kiadása A lerakás során az elterített és tömörített (1: 3 tömörségi szint) 2,5-3 m vastag réteg tömörítését egy 32 tonnás kompaktor végzi, szakaszzáráskor a hulladékréteget takarják 15-20 cm vastagságban (deponált föld, törmelék). Ennek megfelelően a domb rétegek egymásra rakásából épül fel. A gátövet az alatta lévő szint szélétől kb. 1-1,5 m távolságra építik. A gátépítő anyag inert hulladék, a kialakításra kerülő gátat összedolgozzák az alatta lévő gáttal, ezáltal biztosítva a csurgalékvíz kifolyásának megakadályozását a gáttalpaknál. Az egyes ütemek határaihoz érve a hulladékbetöltéssel az ütemeket elhatároló töltéstől kb. 2 m védőtávolságot hagynak, ezeken a helyeken ugyanolyan gátakat építenek, mint a lerakó külső részein. Leürítés után szennyeződéstől függően járműmosás történik, majd a kilépő jármű kényszerpályán a fertőtlenítő oldattal feltöltött kerékmosó medencébe hajt. Kilépéskor minden esetben mérlegelik a hulladékszállító járművet. Csurgalékvíz kezelés: A hulladéklerakó depónia téren átszivárgó csurgalék vizet a depóniatér 16/20-as kavicsszivárgó rétege gyűjti össze, majd kiépített KPE dréncsövek vezetik ki, mely kivezető csöveket egy-egy tolózárral ellátott csurgalékvíz aknába kötötték be. Az aknákat összekötő fő gyűjtő vezeték gravitációsan vezeti a vizet az átemelő aknáig, ahonnan a 800 m3-es kapacitású csurgalékvíz tározó medencébe szivattyúk segítségével kerül. A csurgalékvízen kívül ide kerül a technológiai szennyvíz is, a konténertároló, üzemanyag tároló, munkagép tároló, járműmosó vizeit is befogadja. A medencében összegyűlt csurgalék vízből a víz egy része az időjárási viszonyoktól függő mértékben elpárolog, a megmaradó csurgalékvíz a lerakott hulladék felszínére kerül visszajutatásra. Amennyiben a medence kapacitása nem elegendő sor kerülhet a csurgalékvíznek szennyvíz átemelőn át a városi szennyvízelvezető rendszerbe juttatására, az Északdunántúli Vízmű Zrt. részére. A közcsatornára bocsátott csurgalékvíz mennyiségét indukciós elven működő mérőóra segítségével mérik. Az ÉDV Zrt. laboratóriumában egyedi küszöbértékeknek kell megfeleltetni a csurgalékvizet (KOIk 5000 mg/l, BOI5 2500 mg/l, NH4 –N+ 500 mg/l). Biogáz kezelése: A biogáz gyűjtő rendszer a lerakóval együtt 1998-ban létesült. Miután a csurgalékvíz miatt az alsó elszívású biogáz kutak nem működtek, 2010. évben a teljes gyűjtő rendszer átalakításra került. 2011. 11. 01-én kezdte meg működését a biogáz hasznosító rendszer, melynek üzemeltetője az ENER-G Natural Power Kft. Jelenleg 35 db felső elszívású kutat tartalmaz a rendszer, melyek gyűjtővezetékeken 4 db gázgyűjtő dobozba csatlakoznak. A gyűjtődobozokból 3 db gyűjtőgerincen keresztül jut a depóniagáz a kiserőműbe, melyet 1

26

MWatt teljesítményű gázmotor hajt meg. A kiserőmű elektromos áramot termel, mely az áramszolgáltató hálózatára csatlakozik. A depóniagáz elvezető -és kezelő rendszer elemei: - gázkutak, gázgyűjtő vezetékek, gázszabályozó állomás, főgyűjtő, kondenzvíz- leválasztó, kompresszorház, műszerkonténer, gázfáklya. Építési-bontási hulladékok hasznosítása: Az építési-bontási hulladékokat a hulladékdepónia takarására, telepen belüli utak építésére, és elsősorban a lerakott hulladékot körülvevő támasztó töltés építésére használják fel a frakció nagyságától és a törmelék összetételétől függően. A kompaktor többszöri átjárás után összezúzza az inert hulladékokat. Hulladékok előkezelése: A beérkező hulladékot a hulladéklerakó telep bejáratánál lévő hídmérlegen lemérik, majd ezután kerül a beton padozatú zárt csarnokába. A csarnokon belül történik a szelektíven gyűjtött hulladék fogadása, kézi válogatása, bálázása. A bálázott végtermékek (PET palack, papír, fólia) átmeneti tárolása az aszfaltozott gyűjtőudvaron. A szelektíven válogatott hulladék targonca alkalmazásával kerül át a bálázó felhordó szalagra. Az előkezelés során keletkező másodlagos hulladékok lerakásra kerülnek. A benyújtott dokumentáció alapján a Hatóság azt is megállapította, hogy a hulladéklerakó szabad kapacitása a felülvizsgálat időpontjában 170.860 m3, ami alapján 1,3 tonna/m3 térfogattömeggel számolva a még rendelkezésre álló szabad kapacitás erejéig elhelyezhető hulladék mennyisége: 222.118 tonna. A hulladéklerakó 1998-ban a hatályos jogszabályok alapján 2 mm vastagságú HDPE műanyag lemez, geomembrán beépítésével valósult meg. A KvVM rendelet és a Hlr. 1. sz. mellékletének 1.3.1. pontjában foglaltak szerint a B3 alkategóriájú, vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetében 2,5 mm vastagságú műanyag lemez, geomembrán beépítése szükséges. A Hlr. 1.3.3. pontjában foglaltak szerint, .ha a hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata, a hulladéklerakó környezetvédelmi engedélykérelméhez benyújtott környezeti kockázatelemzés, valamint a lerakásra kerülő hulladék anyagának, összetételének, kioldódási tulajdonságainak alapján megállapítható, hogy a hulladéklerakó nem jelent potenciális veszélyt a földtani közegre, a felszín alatti vagy a felszíni vízre, a levegőre, a környezetvédelmi hatóság jogosult az 1.2. és 1.3. pontban foglalt követelmények mérséklésére. Az Ügyfél a felülvizsgálati dokumentációhoz benyújtotta a 1168-7/2016. sz. iktatott a Kft. által FP-130/2016 munkaszámon készített környezeti kockázatelemzés valamint a felülvizsgálati dokumentációban foglalt a hulladéklerakó környezeti hatásainak vizsgálata alapján a 2,0 mm vastagságú geomembrán alkalmazása a vizsgált B3 alkategóriájú, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetében eltérő környezeti kockázatot nem jelent. Az adott hulladékterhelés mellett szükséges geomembrán vastagság meghatározását a FP-140/2016 munkaszámon készítették, melynek értelmében a szükséges geomembrán fólia megkívánt vastagsága: 1,64-1,94 mm. A régió kommunális eredetű hulladékainak kezelésére épült mechanikai előkezelést is magába foglaló új hulladékkezelő központ a 0739/13 hrsz-ú ingatlanon, üzemeltetésének kezdetével a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékok előkezelést követő lerakása hosszútávon biztosított. A tervezett tevékenység a megfogalmazott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelmény rendszerének megfelel, a környezett védett elemeit nem károsítja. A lerakó 1998 óta folyamatosan üzemel, az 1240-8/2010. számú IPPC engedélyben a lerakási tevékenység várható befejezéseként 2014. 12.31-i dátum szerepel. A lerakótest magasságát, a rézsűk dőlésszögét, a további tervezett lerakási tevékenységet figyelembe véve a Hatóság állékonyságvizsgálat elvégeztetésére szólította fel az Ügyfelet. A dokumentáció alapján a tervezett lerakási tevékenység 238 mBf, mely a végleges rekultivációt követően 240 mBf lenne. A Kft. a FP-150-2/2016 munkaszámon a környezeti kockázatelemzés részeként elkészítette az állékonyságvizsgálatot, mely szerint a depónia magasságának 3 méterrel történő megemelése esetén a biztonsági tényező értéke nem változik

27

lényegesen, azonban a 3 m-es betöltési magasság elérésekor, az addig bekövetkező süllyedések, utósüllyedések, valamint az üzemeltetés közben kialakított rézsűk, rézsűszögek figyelembe vételével a rézsűállékonyságot újból meg kell vizsgálni. A szakértő által készített állékonyságvizsgálat alapján a lerakási magasságot 238 mBf határozta meg a Hatóság, évente végzett geodéziai felmérés és állékonyságvizsgálat benyújtása mellett. A lerakási magasságot a 1168-32/2016. számú dokumentum alapján adta meg a Hatóság, melyben a Kft. szakértője nyilatkozik arról, hogy az állékonyságvizsgálat során 34 m-es lerakómagasságot vett figyelembe a lerakó aljzatától (207 mBf), vagyis 241 mBf magasságig a rézsűállékonyság biztonságos, melyben már a rekultivációs rétegrendek is szerepelnek. A benyújtott dokumentáció alapján kérelmezett inert hulladékhasznosítási technológia során előállított terméket az Ügyfél az üzemeltetésében lévő hulladéklerakó telepén lévő üzemi utak karbantartásához, rézsűépítéshez tervezi felhasználni. A lerakó téren szükséges utak, rézsűk műszaki kialakításához, takaróföld anyagmennyiségek szükséges anyagmennyiségek számítását benyújtották, az Ügyfél nyilatkozatának megfelelően a 170904 azonosító kódú hulladékot a Hatóság kizárólag a D5-ös kezelési technológiában engedélyezte. Az Ügyfél a korábban végzett D8-as kezelési kódú- veszélyes, ásvány-olajtartalmú hulladékok és biológiailag bontható hulladékok együttes kezelése települési szilárd hulladékkal-ártalmatlanítási tevékenységet felülvizsgálta és a jövőben nem kívánja végezni. Az Ügyfél a korábban végzett R3-as kezelési kódú biológiailag bontható hulladékok komposztálása hasznosítási tevékenységét felülvizsgálta és a jövőben nem kívánja végezni. A dokumentációban csatolt nyilatkozat szerint az Ügyfél a hulladéklerakó rekultivációjára valamint estlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására elhatárolt pénzügyi fedezettel (Unicredit Bank 10923005-00000005-10510110 számlaszámon 1.200.000,- Ft) és céltartalékkal rendelkeznek. Az AIG Europe Limited Magyarországi Fióktelepénél Európára kiterjedő az AVE Magyarország Hulladékgazdálkodási Kft. együttbiztosítottjaként 03310197041400 kötvényszámú, környezetszennyezési felelősségbiztosításra is kiterjedő biztosítással rendelkeznek. A Tatabányai Regionális Hulladéklerakó dél–nyugat felől határos olyan ingatlanokkal, melyek részei a HUDI30001 kódszámú, ”Vértes” nevű különleges madárvédelmi,- illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek. A lerakó körüli tölgyes állomány a Natura 2000 terület része. A hulladéklerakó távolsága a legközelebb eső felszíni víztől: 1,3 km-re nyugati irányba a Síkvölgyi-tó és 900 m-re északi irányba az Erőműi-tó található. 2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A hulladéklerakó Tatabánya város külterületén helyezkedik el, az 1. számú főútról letérve TatabányaVértessomló összekötő közútról közelíthető meg. A legközelebbi összefüggő kertvárosias lakóterület a lerakótól DK-i irányban kb. 1,2 km-re. A lerakótól DDK-i irányban 685 m-re levő területek (telekhatárt követően) a település rendezési terv szerint kertes mezőgazdasági terület besorolásúak. A hulladéklerakó területe a mód. 4/2002.(X.7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján a 3. sz légszennyezettségi KomáromTatabánya- Esztergom nevű légszennyezettségi zónába tartozik, amely alapján a kén-dioxid E, szénmonoxid F, nitrogén-dioxid C, PM10 D, a benzol légszennyező anyag pedig az E kategóriába lett besorolva. A depóniagáz hasznosító rendszer jelenleg 35 db felső elszívású kútból áll, melyek gyűjtővezetékeken keresztül 4 db gázgyűjtő „dobozba”csatlakoznak. A gázgyűjtő „dobozokból” 3 db fő gyűjtőgerincen keresztül jut a depóniagáz a kiserőműbe, melyet 1MW teljesítményű gázmotor hajt, melyet az ENER-G Natural Power Kft. üzemeltet. A kiserőmű elektromos áramot termel, mely az áramszolgáltató hálózatára csatlakozik. Az ENER-G Natural Power Kft. időszakosan ellenőrzi a kinyert depónigáz áramlási sebességét, mennyiségét,

28

hőmérsékletét, nyomását, metán, nitrogén, szén-dioxid és oxigén tartalmát. A legutóbbi mérések alapján a depóniagáz átlagos metántartalma 60 % körüli. Az 1. sz. „Regionális hulladék lerakás (települési)” technológiában szereplő felületi légszennyező forrásra, amelyek jellemzően szilárd anyag kibocsátással rendelkeznek, technológia határértékek nem kerültek megállapításra. A felületi légszennyező források esetében a környezeti levegő egészségügyi határértékeit szükséges betartani, a szálló por esetében a közlekedési létesítmények tisztántartására, locsolására és a járművek rakománykezelésére vonatkozó előírások rögzítésre kerültek. A hulladéklerakóra beszállító járművek és az üzemelő gépek légszennyező hatására a forgalmi adatokat figyelembevéve terjedésszámítást csatoltak. A beszállítási útvonalon a járművek nitrogén-dioxid kibocsátássának közvetett hatásterülete 15 m. A beszállítás gépjármű forgalma és az üzemelés során a munkagépek működése nem okoz érzékelhető mértékű levegőterhelés változást. 3. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A telephely működése során a szabadtérben működő munkagépek (kompaktor, rakodógép), a csarnok épületen belüli technológiai zajforrások (bálaprés, targonca) és a szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. A zajforrások a telephelyen nappali időszakban működnek, a telephely közvetlen szomszédságában nem található zajvédelmi szempontból védendő terület, épület, az ingatlant gazdasági területetek és védő erdő területek veszik körül. A teljeskörű környezeti felülvizsgálati dokumentációhoz becsatolt zajvédelmi szakvélemény alapján, a telephely zajkibocsátása megfelel az előírásoknak, a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területeken a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek teljesülnek a zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet, a hatásterület határvonala a telephely telekhatárain belül található. Az előzőek szerint, a telephelynek nem kell rendelkeznie zajkibocsátási határértékkel. A telephelyen végzett tevékenységhez kapcsolódón járulékos szállítási tevékenység a 1. számú úton történik. Mivel a telephely a korábbi időszakban is üzemelt, a kapcsolódó szállítási tevékenység várhatóan új forgalmat nem generál a szállítási útvonalon. A létesítmény működésével érintet területek zajvédelmi kategóriába sorolásánál Tatabánya Város Önkormányzatának a 22/2010. (X. 29.) kgy. számú rendelettel jóváhagyott Dubnik-völgyi különleges hulladékkezelő és környezete helyi építési szabályzata és szabályozási terve szerint történt. 4. Természet- és tájvédelmi szempontból: A beruházási terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része az Országos Ökológiai Hálózatnak és nem része a Natura 2000 hálózatnak sem, azonban dél–nyugat felől határos olyan ingatlanokkal, melyek részei az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) létesített HUDI30001 kódszámú, ”Vértes” nevű különleges madárvédelmi,- illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet értelmében. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8. § (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A Ttv. 17. § (1) szerint, a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A Ttv. 43. § (1) szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése értelmében a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely - a 4. § (1) bekezdésére figyelemmel - a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. A Natura 2000 terület

29

természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. 5. A földtani közeg védelmének szempontjából: Az érintett területen kármentesítés nincs folyamatban. A tevékenység miatt normál üzemmenet esetén a földtani közeg szennyeződése nem következhet be, mivel a telephely nagyrészt betonozott, illetve szigetelt. A benyújtott dokumentáció alapján a felülvizsgált időszakban havária esemény nem történt, földtani közeg védelmi és kármentesítési szempontból az egységes környezethasználati engedély kiadható. A Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdése és 5. számú mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a hatóság e határozat XII. fejezetének 1. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „A Környezetvédelmi Hatóságtól 1168-13/2016. számon, 2016. június 2.-án érkezett Tatabánya, 0739/13.;0739/8 és 0849 hrsz.-ú ingatlanokon lévő regionális hulladéklerakóra vonatkozó 60-2015/FP. munkaszámú, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentáció elbírálásáról szóló döntés meghozatalára vonatkozó kérelemre indult hatósági eljárásban a Hatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. Megkereséséhez mellékelte a FORUS Partner Kft. (a továbbiakban: Kft.) 60- 2015/FP. munkaszámmal ellátott egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációját. A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. §, illetve a 6. számú melléklet II. fejezete alapján tárgyi eljárásban a területi vízügyi hatóság szakhatóságként kerül kijelölésre a felszín alatti vizek és a vízbázisok védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényesítése érdekében. A benyújtott dokumentációból a Hatóság az alábbiakat állapította meg: érintett lerakó Tatabánya 0739/13; 0739/8 és 0849 hrsz.-ú ingatlanokon fekszik, amely a H- 3432-2/2011. számú határozattal módosított H9830-2/2010. számú hidrogeológiai védőidom kijelölő határozat szerint hidrogeológiai B védőidomra esik. Érintett lerakó 2010-ben kapott 1240-8/2010. számon környezetvédelmi működési és egységes környezethasználati engedélyt. A lerakó tér szigetelési rendszere 3 x 20,0 cm vastag, rétegenként tömörített agyagszigetelés, melynek szivárgási tényezője 10 cm/sec, műanyag (PE-HD fólia) szigetelő lemez hegesztett kivitelben, amelynek névleges vastagsága 2,0 mm geotextília. Az aljzatszigetelő rendszer fölé 30,0 cm vastag 16/20 osztályzott kavics szivárgó réteg került. A felülvizsgálati dokumentáció 2.1.1.2.2.-es fejezete a csurgalékvíz gyűjtő rendszerről az alábbiak szerint nyilatkozik: A depónia területén kiépített drén rendszer gyűjti össze a keletkező csurgalékvizeket. A kiépített csurgalékvíz gyűjtő medencébe a lerakótestből származó csurgalékvizen kívül még a telep alatt kialakított vízelvezető rendszeréből a keletkező technológiai szennyvíz is ide kerül. A kialakított elvezető rendszer a következő létesítmények vizeit vezeti el: komposztáló, konténertároló, üzemanyag tároló, munkagép tároló, abroncsmosó, járműmosó. A lerakó területéről a csurgalékvíz összegyűjtése gravitációs úton történik. Az üzemi területen lévő tároló-feldolgozó tevékenységekhez tartozó szilárd burkolatokra hulló csapadékvizet, valamint a tevékenységek során keletkező csurgalékvizet a víznyelők vezetik el a csatornarendszeren keresztül a csurgalékvíz medencébe. „A korábban hivatkozott, Győr-Moson-Sopron Megyei KVI által 8-3/2014/VH ügyiratszámon kiadott vízjogi létesítési engedély alapján a bálatároló csapadékvíz elvezetése átalakításra

30

került, amely során tervezetten az összegyűlő csapadék tisztító műtárgyon keresztül újonnan létesült zárt csatornarendszeren át az Új Dubnik patakba kerül bevezetésre (4+305 km szelvényben). A szennyezett vizek gravitációsan egy átemelő aknába folynak, és onnan szintkapcsolók által vezérelt szivattyúk juttatják a 800 m3 térfogatú csurgalékvíz tárolóba. Az összegyűlt csurgalékvíz egy része visszaforgató rendszer segítségével a depónia felszínére jut, melynek mennyiségét mérőóra segítségével folyamatosan mérik. Amennyiben a csurgalékvíz medence befogadó kapacitása nem elegendő, az Észak-dunántúli Vízmű Zrt.vel kötött megállapodás alapján a csurgalékvizet a szociális szennyvíz átemelőn át a városi szennyvízelvezető rendszerbe engedik. A hulladéklerakó területén 3 db monitoring kút került kialakításra, amelyekből negyed évente talajvíz mintavétel történik. A felülvizsgálati dokumentáció tartalmazza a 2009 és 2014 közötti talajvíz mintavétel értékek, mely alapján megállapítható, hogy a talajvíz fajlagos vezetőképessége, szulfát és nitrát tartalma minden esetben meghaladja a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott „B” szennyezettségi határértéket (a továbbiakban: B érték). Bár a talajvíz szulfát és nitrát tartalma B értéknél magasabb, a szennyezőanyag koncentráció stagnáló; a Hatóság talajvízre vonatkozó egyéni határérték megállapítását nem, a terület további monitorozását azonban indokoltnak tartja. A lerakó alatt létesített szigetelő réteg vastagsága és szivárgási tényezője megfelel a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KHVM rendelet) 1. számú melléklet 1.2.-es pontjában megállapított egyenértékűségnek. A lerakóra a 483- 5/2014/VH. és 16165/2013. számon módosított 6371/2002. számú vízjogi üzemeltetési, valamint a 35800/5189-3/2015.ált. számú vízjogi üzemeltetési engedély vonatkozik. A lerakó monitoring eredményei alapján a lerakóból szennyezés nem származik. Mivel érintett lerakóra érvényes vízjogi engedélyek vonatkoznak, a monitoring eredmények alapján a lerakási tevékenység a földtani közeg állapotának romlását vélhetően nem okozza, a lerakó kialakítása megfelel a KHVM rendelet 1. melléklet előírásainak, érintett területre vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadásához a Hatóság a rendelkező részben megadott előírások megtételével hozzájárul. A döntést megalapozó jogszabályhelyek: a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről, a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelt a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről A hulladéklerakók szigetelésének egyenértékűségéről a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 1.2. pontja rendelkezik. Érintett ingatlanon a talajvíz monitorozását a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8 § b) pontja írja elő. A Hatóság a földtani közeg állapotának elbírálása során a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendekben meghatározott „B” szennyezettségi határértékeket vette figyelembe. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a hiánypótlásként benyújtott dokumentációk érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket,) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A Hatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, és a 71/2015 (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. számú melléklet II. táblázat 3. pontja, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének 1. pontja állapítja meg.”

31

A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság az Ügyfél üzemi kárelhárítási tervére vonatkozó szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat XII. fejezetének 2. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „A Környezetvédelmi Hatóság 1168-27/2016. számú - 2016.07.04.-én érkeztetett - megkeresésével az NHSZ Kft. üzemi kárelhárítási terv jóváhagyására irányuló kérelmére indult hatósági eljárásban a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Igazgatóság) szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § alapján az engedélyezési hatósági eljárásban a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti területi terv és üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárásában - a tevékenységnek, létesítménynek a felszíni vizek, a felszín alatti vizek védelmére, a vízbázisra, a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására, valamint a vizek állapotára gyakorolt hatás vizsgálatának szakkérdésében megfelel-e. A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött irat alapján a fent hivatkozott szakkérdés/szakkérdések tekintetében az alábbiakat állapítottam meg: Az NHSZ Kft. által összeállított és beküldött, „Üzemi kárelhárítási terv felülvizsgálati dokumentáció" címmel ellátott üzemi kárelhárítási tervdokumentáció megfelel a környezetkárosítás megelőzéséről és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben előírtaknak. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A döntést alátámasztó jogszabályok: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott iratanyag érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. Az Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, továbbá a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. számú melléklet II. táblázata, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Komi. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének 1. pontja állapítja meg.” A szakkérdések vizsgálata az alábbi jogszabályhelyeken alapul: Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4.§ (1) bekezdése, a Kr. 28. §. (1) bekezdése és 5. sz. melléklet I. táblázat 3. pontja, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-a, a Ht., az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet, a megyei kormányhivatalok, mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/201.5. (111. 30.) Korm, Rendelet 18.§ (1) bekezdése, a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015.(111.31.) MvM utasítás 24-27. §-ai-, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormány megbízottjának KEB/6/433-1/2016. számú ügyrendje, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. melléklete, ill. a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet.

32

Jelen határozat IV. fejezetében emelt előírások – a Khvr. 17. § (2) bekezdésében és 9. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően – az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapulnak: A hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások a Ht. 3. § (1) bekezdés b) pont, 4. §-a, 9. § (1) bekezdése, 10. § (3)-(4) bekezdése, 12. § (4) bekezdése, 15. § (5) bekezdés, 17. § (1) bekezdése, 31. § (2) bekezdése, 32. § (2) bekezdése, 58. § (3) bekezdése, 63. § (1) bekezdése, 65. § (4) bekezdése; továbbá a Hr. 9. § (2) bekezdés e) pontja, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet, valamint a KvVM rendelet 8. §-a, 5. §. (3) bekezdése, 10. § és 11. § (12) bekezdései, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 6. §, és a Hlr. 15.§ (1-7) bekezdései, 20. § (6) bekezdése, 21. § (1-9) bekezdései, 30. §-a és a 2. melléklete, az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet 4. §. (3) bekezdésén alapulnak. A levegőtisztaság védelmi követelményeket az Lr. 25.§ (4) bekezdése, valamint a 6. sz. mellékletben foglaltak alapján állapította meg a Hatóság. A LAL változásjelentésre vonatkozó rendelkezések a Lr. 31.§ (4) bekezdésén alapulnak. Az elektronikus adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat a Lr. 32. § (1) bekezdése tartalmazza. A zajvédelmi változás bejelentésre vonatkozó kötelezettséget a Zvr. 11. § (1) bekezdése írja elő. A zajkibocsátási határérték kérelmet a Zvr. 10. § (1) bekezdés alapján kell benyújtani és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. § és 2. számú melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni. A természetvédelmi előírások a Ttv. 8. § (1) bekezdésén, 17. § (1) bekezdésén és 43. § (1) bekezdésén alapulnak. Az üzemi kárelhárítási tervre vonatkozó előírásokat a Hatóság a környezetkárosítás megelőzéséről és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Kormány rendelet alapján tette. Fentiek nyomán a Hatóság megállapította, hogy az egységes környezethasználati engedély és egyben környezetvédelmi működési engedély felülvizsgálatára vonatkozó kérelem az Ügyfél által teljesített hiánypótlási felhívásokat követően részben megfelel a Ht., a Hr. 9. § (1) bekezdésében, továbbá a Khvr. 8. sz. mellékletében foglalt rendelkezéseknek; ezért a Hatóság – a Khvr. 20. § (11) bekezdésének és 11. sz. mellékletének megfelelően – a Kvt. 79. § (1) bekezdés a) pontja, 81. § (1) bekezdése, 66. § (1) bekezdés b-c) pontjai és 71. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a Khvr. 20/A. § (12) bekezdése a) pontja alapján jelen határozat I-VIII. fejezeti szerint egységes környezethasználati engedély és egyben környezetvédelmi működési kiadásáról döntött. A Hatóság megállapította továbbá, hogy hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII.30.) Korm. rendelet 5. § c) pontja alapján 2015 január 01. napját követően az összes hulladékká vált gépjármű újrahasználatra történő előkészítésének és hasznosításának együttes aránya legálabb az évi 95 tömegszázalékot el kell érje. Alkatrészek, fékbetétetek, elektronikai hulladékok esetében a hasznosítást kell előtérbe helyezni az ártalmatlanítással szemben, a 16 01 főcsoportba tartozó hulladékok kompaktorral nem tömöríthetők, vagyis a lerakási tevékenység kizárólag a depóniatéren történő elhelyezést jelentené, ami ellentétes a KvVM rendelet 5. § (1) bekezdésében foglaltakkal, miszerint lerakással kizárólag előkezelt hulladék ártalmatlanítható. Az Ügyfél a hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzatához csatolta a gyűjtésre kerülő hulladékok esetében az engedéllyel rendelkező kezelőket, vagyis a hulladékok hasznosításra történő átadása biztosított pl. 16 01 19 azonosító kód esetében a hasznosító a Mikrolin Hungary Kft., 16 01 20 azonosító kód esetében a hasznosító a Loacker Hulladékhasznosító Kft., 16 01 99 azonosító kód esetében az Alumechanik Kft., 16 02 14 azonosító kódú hulladék esetében az E-elektra Zrt. részére. Tárgyi hulladékok lerakása az elérhető legjobb technika követelmény rendszerének nem felel meg. Az Ügyfél a lerakással ártalmatlanítható hulladékok között kérelmezte a 17 09 04 azonosító kódú kevert építési-bontási hulladékot

33

az alábbi indoklással: „Az építkezési és bontási munkálatok során keletkezik ez a hulladék, de mivel vegyes összetételű ezért az R5 technológiában nem tudjuk kezelni, ezért van szükség a hulladék lerakására.” A Hatóság a fenti indokok alapján engedélyezte a 17 09 04 azonosító kódú hulladék lerakással történő ártalmatlanítását azonban a számos hulladékfrakciót tartalmazható hulladék anyagában történő hasznosításra előkezelés nélkül nem alkalmas. A Ht. 6. § (1) bekezdése alapján: „Hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket.” A Ht. 79. § (6) bekezdése alapján: „A környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet elutasítja, illetve a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha a hulladékgazdálkodási tevékenység során alkalmazni tervezett művelet nem felel meg a jogszabályokban foglaltaknak, vagy az nem áll összhangban a 6. § (1) bekezdésében foglaltakkal.” Fenti hivatkozott jogszabályhelyek alapján a Hatóság azt is megállapította, hogy a 16 01 12, a 16 01 19, a 16 01 20, a 16 01 99, valamint a 16 02 14 azonosító kódú hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására és a 17 09 04 azonosító kódú hulladék hasznosítására vonatkozó kérelem nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, ezért a Hatóság – a Khvr. 20/A § (12) bekezdése b) pontja, valamint a Ht. 79. § (6) bekezdése alapján jelen határozat IX. fejezete szerint a kérelem részbeni elutasításáról döntött. A jelen határozatban szereplő kezelési műveleteket a Ht. 3. sz. melléklete szerint felsorolt azonosító kód alapján határozta meg a Hatóság. A kezelhető hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2-3. sz. mellékletei szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg a Hatóság. A XIII. fejezet 1. pontjában foglalt rendelkezések a Khvr. 26. § (1) és (5) bekezdésein, 2. pontjában foglalt rendelkezések ugyanezen jogszabályhely (3) és (5) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Khvr. 26. § (4) bekezdése állapítja meg. A (teljes körű környezetvédelmi) felülvizsgálati dokumentáció előterjesztésének határidejét a Khvr. 20/A. § (4)-(6) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével határozta meg a Hatóság. Jelen határozat XV. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont de) alpontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 78. § (10) bekezdése és 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (5-7) bekezdései alapján határozta meg a Hatóság.

34

A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2016. 08. 12. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából

dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető

35

1168-32 /2016. sz. határozatának 1. sz. melléklete Azonosító kód Főcsoport Alcsoport szám szám

Hulladéktároló helyeken gyűjthető nem veszélyes hulladék megnevezése

ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSÉBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

1

01 05 04

édesvíz diszperziós közegének fúrásából származó iszap és hulladék

MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, AKVAKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDÁLKODÁSBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZERELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS -FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

2

02 01

mezőgazdaság, kertészet, akvakultúrás termelés, erdőgazdálkodás, vadászat és halászat hulladéka

02 01 01

mosásból és tisztításból származó iszap

02 01 02

hulladékká vált állati szövetek

02 01 03

hulladékká vált növényi szövetek

02 01 04

műanyaghulladék (kivéve a csomagolás)

02 01 06

állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya)

02 01 07

erdőgazdálkodás hulladéka

02 01 10

fémhulladék

02 02

hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladék

02 02 01

mosásból és tisztításból származó iszap

02 02 02

hulladékká vált állati szövetek

02 02 03

fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag

02 02 04

a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap

02 03

gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából, konzervgyártásból, élesztő és élesztőkivonat készítéséből, melasz-feldolgozásból és fermentálásból származó hulladék

02 03 01

mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszap

02 03 04


1

1168-32 /2016. sz. határozatának 1. sz. melléklete 02 03 05


02 05

tejipari hulladék

02 05 01


02 05 02


02 06

sütő- és cukrászipari hulladék

02 06 01


02 06 03


02 07

alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladék (kivéve kávé, tea és kakaó)

02 07 01

a nyersanyagok mosásából, tisztításából és mechanikus aprításából származó hulladék

02 07 02

szeszfőzés hulladéka

02 07 04


02 07 05


FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

3

03 01

fafeldolgozásból, falemez- és bútorgyártásból származó hulladék

03 01 01

fakéreg és parafahulladék

03 01 05

fűrészpor, faforgács, darabos eselék, fa, forgácslap és furnér, amely különbözik a 03 01 04-től

03 03

cellulózrost szuszpenzió, papír- és kartongyártási, feldolgozási hulladék

03 03 01

fakéreg és fahulladék

03 03 05

papír újrafeldolgozásából származó festékeltávolítási (de-inking) iszap

03 03 07

hulladék papír és karton rost szuszpenzió készítésénél mechanikai úton elválasztott maradék

03 03 08

hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladék

03 03 09

hulladék mésziszap

03 03 10

mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, szál-, töltőanyag- és fedőanyag-iszap

4

BŐR-, SZŐRME-ÉS TEXTILIPARI HULLADÉK 04 02

textilipari hulladék

2


feldolgozatlan textilszál hulladék

04 02 22

feldolgozott textilszál hulladék

04 02 99


6

SZERVETLEN KÉMIAI FOLYAMATBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

06 13

közelebbről meg nem határozott, szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladék

06 13 99


7

SZERVES KÉMIAI FOLYAMATBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

07 02

műanyagok, műgumi és műszálak gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék

07 02 13

hulladék műanyag

07 02 99


BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK GYÁRTÁSÁBÓL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

8

08 02

egyéb bevonatok (a kerámiát is beleértve) gyártásából, kiszereléséből forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék

08 02 01

por alapú bevonatok hulladéka

08 04

ragasztók és tömítőanyagok gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék (a vízhatlanító termékeket is beleértve)

08 04 10

ragasztók, tömítőanyagok hulladéka, amely különbözik a 08 04 09-től

10

TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK 10 01

erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladék (kivéve a 19 főcsoportban meghatározott hulladék)

10 01 01

hamu, salak és kazánpor (kivéve a 10 01 04)

10 01 02

széntüzelés pernyéje

10 09

vasöntvények készítéséből származó hulladék

3


fémöntésre használt öntőmag és forma, amely különbözik a 10 09 07-től

10 10

nemvas fém öntvények készítéséből származó hulladék

10 10 03

kemence salak

10 11

üveg és üvegtermékek gyártásából származó hulladék

10 11 12

üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11-től FÉMEK, MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI ÉS MECHANIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

12

12 01

fémek és műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladék

12 01 01

vasfém részek és esztergaforgács

12 01 02

vasfém részek és por

12 01 03

nemvas fém reszelék és esztergaforgács

12 01 04

nemvas fém részek és por

12 01 05

gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács

12 01 13

hegesztési hulladék

12 01 17

homokfúvatási hulladék, amely különbözik a 12 01 16-tól

12 01 21

elhasznált csiszolóanyagok és eszköz, amelyek különböznek a 12 01 20-tól

12 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladék CSOMAGOLÁSI HULLADÉK; KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT FELITATÓ ANYAGOK (ABSZORBENSEK), TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT

15

16

15 01

csomagolási hulladék (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékot)

15 01 01


15 01 02


15 01 03

fa csomagolási hulladék

15 01 04


15 01 05


15 01 06


15 01 07


15 01 09

textil csomagolási hulladék A HULLADÉKJEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT HULLADÉK

4

1168-32 /2016. sz. határozatának 1. sz. melléklete

16 01

a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó hulladékká vált gépjármű (ideértve a terepjáró járművet is), a hulladékká vált gépjármű bontásából, valamint karbantartásából származó hulladék (kivéve a 13, a 14 főcsoportokban, a 16 06 és a 16 08 alcsoportokban meghatározott hulladék)

16 01 03


16 01 06

hulladékká vált gépjármű, amely nem tartalmaz sem folyadékot, sem más veszélyes összetevőt

16 01 12

súrlódó-betét, amely különbözik a 16 01 11-től

16 01 17

vasfémek

16 01 18

nemvas fémek

16 01 19

műanyagok

16 01 20

üveg

16 01 22

közelebbről meg nem határozott alkatrészek

16 01 99


16 02

elektromos és elektronikus berendezések hulladéka

16 02 14

kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 13-ig terjedő hulladéktípusoktól

16 02 16

kiselejtezett berendezésből eltávolított anyag, amely különbözik a 16 02 15-től

16 06

elemek és akkumulátorok

16 06 04

lúgos akkumulátorok (kivéve a 16 06 03)

16 06 05

egyéb elemek és akkumulátorok ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)

17 17 01

beton, tégla, cserép és kerámia

17 01 01

beton

17 01 02

tégla

17 01 03

cserép és kerámia

17 01 07

beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól

17 02

fa, üveg és műanyag

17 02 03

műanyag

17 04

fémek (beleértve azok ötvözeteit is)

17 04 01


17 04 02

alumínium

5


ólom

17 04 04

cink

17 04 05

vas és acél

17 04 06

ón

17 04 07

fémkeverék

17 04 11

kábel, amely különbözik a 17 04 10-től

17 05

föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő

17 05 04

föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól

17 05 06

kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től

17 05 08

vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től

17 06

szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyag

17 06 04

szigetelő anyag, amely különbözik a 17 06 01 és a 17 06 03-tól

17 08

gipsz alapú építőanyag

17 08 02

gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től

17 09

egyéb építési-bontási hulladék

17 09 04

kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-től, a 17 09 02-től és a 17 09 03-tól

EMBEREK VAGY ÁLLATOK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁBÓL ÉS/VAGY AZ AZZAL KAPCSOLATOS KUTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK (kivéve a konyhai és éttermi hulladékot, amely nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származik)

18

18 01

szülészeti vagy az emberi betegségek diagnosztizálásából, kezeléséből, megelőzéséből származó hulladék

18 01 01

éles, hegyes eszközök (kivéve a 18 01 03)

18 01 04

hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében (pl. kötszerek, gipszkötés, rongyok, eldobhatóruházat, pelenkák)

18 01 09

Gyógyszer, amely különbözik a 18 01 08-tól

18 02

állatbetegségek kutatásából, diagnosztizálásából, kezeléséből, megelőzéséből származó hulladék

18 02 01

éles, hegyes eszközök (kivéve a 18 02 02)

18 02 03

hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében

6


HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, A SZENNYVIZET KÉPZŐDÉSÉNEK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, VALAMINT AZ IVÓVÍZ ÉS IPARI VÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

19

19 05

szilárd hulladék aerob kezeléséből származó hulladék

19 05 02

állati és növényi hulladék nem komposztált frakciója

19 08

szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről meg nem határozott hulladék

19 08 05

települési szennyvíz tisztításából származó iszap

19 08 09

olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék

19 09 05

telítődött vagy kimerült ioncserélő gyanták

19 09 99


19 12

közelebbről meg nem határozott mechanikai kezelésből (pl. osztályozás, aprítás, tömörítés, pellet készítés) származó hulladék

19 12 01

papír és karton

19 12 02

fém vas

19 12 03

nemvas fémek

19 12 04

műanyag és gumi

19 12 05

üveg

19 12 07

fa, amely különbözik a 19 12 06-tól

19 12 10

éghető hulladék (pl. keverékből készített tüzelőanyag)

TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI HULLADÉK ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉKHOZ HASONLÓ KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉK), IDEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT FRAKCIÓT IS

20

20 01

elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve a 15 01)

20 01 01

papír és karton

20 01 02

üveg

20 01 08

biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék

20 01 10

ruhanemű

20 01 25

étolaj és zsír

20 01 36

kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21-től, a 20 01 23-tól és a 20 01 35-től

7


Azonosító kód

20 01 38

fa, amely különbözik a 20 01 37-től

20 01 39

műanyagok

20 01 40

fémek

20 02

kertekből és parkokból származó hulladék (a temetői hulladékot is beleértve)

20 02 01

biológiailag lebomló hulladék

20 02 02

talaj és kövek

20 03

egyéb települési hulladék

20 03 02

piacokon képződő hulladék

20 03 06

szennyvíztisztításból származó hulladék

Hulladéktároló helyeken gyűjthető veszélyes hulladék megnevezése

01 03

ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSÉBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉK fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladék

01 03 04*

Szulfitos ércek feldolgozásából származó, visszamaradó savképző meddő

01 03 05*

Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb meddő

1

01 05

Fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladék nemfémes ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladék Nemfémes ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó veszélyes anyagokat tartalmazó hulladék fúróiszapok és egyéb fúrási hulladék

01 05 05*

Olajtartalmú fúróiszapok és hulladék

01 05 06*

Veszélyes anyagokat tartalmazó fúróiszapok és egyéb hulladék

2

MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, AKVAKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDÁLKODÁSBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZERELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS –FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

02 01

mezőgazdaság, kertészet, akvakultúrás termelés, erdőgazdálkodás, vadászat és halászat hulladéka

02 01 08*

Veszélyes anyagokat tartalmazó, agrokémiai hulladék

01 03 07* 01 04 01 04 07*

8

1168-32 /2016. sz. határozatának 1. sz. melléklete 3

FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

03 01

fafeldolgozásból, falemez- és bútorgyártásból származó hulladék

03 01 04*

Veszélyes anyagokat tartalmazó fűrészpor, faforgács, darabos eselék, fa, faforgácslap és furnér

03 02

faanyagvédőszer-hulladék

03 02 01*

Halogénezett szerves vegyületeket nem tartalmazó faanyagvédőszer

03 02 02*

Halogénezett szerves vegyületeket tartalmazó faanyagvédőszer

03 02 03*

Fém-organikus vegyületeket tartalmazó faanyagvédőszer

03 02 04*

Szervetlen vegyületeket tartalmazó faanyagvédőszer

03 02 05*

Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb faanyagvédőszer

4

BŐR-, SZŐRME- ÉS TEXTILIPARI HULLADÉK

04 01

bőr- és szőrmeipari hulladék

04 01 03*

Oldószertartalmú zsírtalanítási, folyékony fázis nélküli hulladék

04 02

textilipari hulladék

04 02 14*

Kikészítésből származó, szerves oldószert tartalmazó hulladék

04 02 16*

Veszélyes anyagokat tartalmazó színezékek és pigment

04 02 19*

Folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap

5

KŐOLAJFINOMÍTÁSBÓL, FÖLDGÁZTISZTÍTÁSBÓL ÉS A KŐSZÉN PIROLITIKUS KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

05 01

kőolajfinomításból származó hulladék

05 01 02*

Sótalanító berendezésekből származó iszap

05 01 03*

Tartályfenék iszap

05 01 04*

Alkil-savas iszap

05 01 05*

Kiömlött olaj

05 01 06*

Üzem vagy a berendezések karbantartásából származó olajos iszap

05 01 07*

Savas kátrány

05 01 08*

Egyéb kátrány

05 01 09*

Folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagot tartalmazó iszap

9

1168-32 /2016. sz. határozatának 1. sz. melléklete 05 01 11*

Tüzelőanyagok lúgos tisztításából származó hulladék

05 01 12*

Savas olaj

05 01 15*

Elhasznált derítőföld

05 06

kőszén pirolítikus kezeléséből származó hulladék

05 06 01*

Savas kátrány

05 06 03*

Egyéb kátrányféle

05 07

földgáz tisztításából és szállításából származó hulladék

05 07 01*

Higanyt tartalmazó hulladék

6

SZERVETLEN KÉMIAI FOLYAMATBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK savak termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék

06 01 06 01 01*

Kénsav és kénessav

06 01 02*

Sósav

06 01 03*

Folysav (Hidrogén-fluorid)

06 01 04*

Foszforsav és foszforossav

06 01 05*

Salétromsav és salétromossav

06 01 06*

Egyéb sav

06 02

lúgok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék

06 02 01*

Kalcium-hidroxid

06 02 03*

Ammónium-hidroxid

06 02 04*

Nátrium- és kálium-hidroxid

06 02 05*

Egyéb lúg

06 03

sók és oldatai, valamint fémoxidok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék

06 03 11*

Cianid tartalmú szilárd sók és oldatok

06 03 13*

Nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik

06 03 15*

Nehézfémeket tartalmazó fémoxid

06 04

fémtartalmú hulladék, amely különbözik a 06 03-tól

06 04 03*

Arzén tartalmú hulladék

06 04 04*

Higanytartalmú hulladék

10


Más nehézfémeket tartalmazó hulladék

06 05

a szennyvíz képződésének telephelyén történő tisztításából származó iszap

06 05 02*

Folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó veszélyes anyagokat tartalmazó iszap

06 06

kénvegyület termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint a kén vegyipari feldolgozásából és kéntelenítő eljárásokból származó hulladék

06 06 02*

Veszélyes szulfidvegyületeket tartalmazó hulladék

06 07

halogén termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint halogén vegyülettel végzett műveletből származó hulladék

06 07 01*

Elektrolízisből származó azbeszttartalmú hulladék

06 07 02*

Klórgyártásból származó aktív szén

06 07 03*

Higanyt tartalmazó bárium-szulfát iszap

06 07 04*

Oldat és sav, pl.kontakt –sav

06 08

szilícium és szilíciumszármazékok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék

06 08 02*

Veszélyes klór-szilánokat tartalmazó hulladék

06 09

foszforvegyület termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint foszforvegyülettel végzett műveletből származó hulladék

06 09 03*

Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett, kalcium alapú reakciók hulladéka

06 10

nitrogénvegyületek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint nitrogénvegyületekkel végzett kémiai műveletekből és műtrágyagyártásból származó hulladék

06 10 02*

Veszélyes anyagokat tartalmazó hulladék

06 13

közelebbről meg nem határozott, szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladék

06 13 01*

Szervetlen növényvédő szerek, faanyagvédőszerek és egyéb biocidok

06 13 02*

Kimerült aktív szén (kivéve 06 07 02)

06 13 04*

Azbeszt feldolgozásának hulladéka

06 13 05*

Korom

7

SZERVES KÉMIAI FOLYAMATBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

07 01

szerves alapanyagok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék

07 01 01*

Vizes mosófolyadék és anyalúg

07 01 03*

Halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadék és anyalúg

07 01 04*

Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadék és anyalúg

11


Halogéntartalmú üstmaradék, és reakciómaradék

07 01 08*

Egyéb üstmaradék és reakciómaradék

07 01 09*

Halogéntartalmú szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek)

07 01 10*

Egyéb szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek)

07 01 11*


07 02

műanyagok, műgumi és műszálak gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék

07 02 01*


07 02 03*

Halogéntartalmú szerves oldószer, mosófolyadék, anyalúg

07 02 04*

Egyéb szerves oldószer, mosófolyadék és anyalúg

07 02 07*

Halogéntartalmú üstmaradék és reakciómaradék

07 02 08*


07 02 09*


07 02 10*

Egyéb szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek)

07 02 11*


07 02 14*

Veszélyes anyagokat tartalmazó adalékanyag hulladék

07 02 16*

Veszélyes szerves szilicium-vegyületeket tartalmazó hulladék

07 03

szerves festékek, pigmentek és színezékek gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék (kivéve a 06 11)

07 03 01*

Vizes mosófolyadékok és anyalúg

07 03 03*

Halogéntartalmú szerves oldószer, mosófolyadék és anyalúg

07 03 04*

Egyéb szerves oldószer, mosófolyadék, anyalúg

07 03 07*


07 03 08*


07 03 09*


12


Egyéb szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek

07 03 11*

a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap

07 04

szerves növényvédő szerek (kivéve a 02 01 08 és a 02 01 09), faanyagvédő szerek (kivéve a 03 02) és biocidok gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék

07 04 01*

Vizes mosófolyadék és anyalúgok

07 04 03*

Halogéntartalmú szerve oldószer, mosófolyadék és anyalúg

07 04 04*

Egyéb szerves oldószer mosófolyadék és anyalúg

07 04 07*


07 04 08*

Egyéb üstmaradékok és reakciómaradék

07 04 09*

Halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)

07 04 10*

Egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)

07 04 11*


07 04 13*

Veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladék

07 05

gyógyszerek gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék

07 05 01*


07 05 03*


07 05 04*


07 05 07*


07 05 08*


07 05 09*

Halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)

07 05 10*


07 05 11*


07 05 13* 07 06 07 06 08*

Veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladék zsírok, kenőanyagok, szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék


13

1168-32 /2016. sz. határozatának 1. sz. melléklete 07 07

finom vegyszerek és vegyipari termékek gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó, közelebbről meg nem határozott hulladék

07 07 01*


07 07 03*


07 07 04*


07 07 07*


07 07 08*


07 07 09*

Halogéntartalmú szűrőpogácsák felitató anyagok (abszorbensek)

07 07 10*


07 07 11*

A folyékony hulladékok telephelyen történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap

8

BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK GYÁRTÁSÁBÓL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

08 01

festékek és lakkok gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladék

08 01 11*

Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó festék vagy lakkhulladék

08 01 13*

Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-iszap

08 01 15*

Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó festékek vagy lakk tartalmú vizes iszap

08 01 17*

Festékek és lakkok eltávolításából származó szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladék

08 01 19*

Szerves oldószereket illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék, lakk tartalmú vizes szuszpenziók

08 01 21*

Festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok

08 03

nyomdafestékek gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék

08 03 12*

Veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafesték hulladék

08 03 14*

Veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafesték iszap

08 03 16*

Hulladékká vált gravírozó oldat

08 03 17*

Veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékká vált toner

08 03 19*

Diszpergált olaj

14


ragasztók és tömítőanyagok gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék (a vízhatlanító termékeket is beleértve)

08 04 09*

Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladéka

08 04 11*

Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok iszapja

08 04 13*

Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok vizes iszapja

08 04 15*

Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok vizes folyékony hulladék

08 04 17*

Gyantaolaj

08 05

A 08 főcsoportban közelebbről meg nem határozott hulladék

08 05 01*

Hulladék izocianátok

9

FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKA

09 01

fényképészeti ipar hulladéka

09 01 01*

Vizes alapú előhívó és aktiváló oldat

09 01 02*

Vizes alapú ofszetlemez előhívó oldat

09 01 03*

Oldószer alapú előhívó oldat

09 01 04*

Rögzítő (fixír) oldat

09 01 05*

Halványító oldat és halványító rögzítő fixír oldat

09 01 06*

fényképészeti hulladék képződés telephelyén történő kezeléséből származó ezüsttartalmú hulladék

09 01 11*

egyszer használatos fényképezőgép, amely a 16 06 01, a 16 06 02 vagy a 16 06 03 azonosító kóddal jelölt tételekhez tartozó áramforrást is tartalmaz

09 01 13*

Keletkezésük telephelyén történő ezüst visszanyerés vizes folyékony hulladéka, amely különbözik a 09 01 06-tól

10

TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

10 01

erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladék (kivéve a 19 főcsoportban meghatározott hulladék)

10 01 14*

Együttégésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hamu, salak és kazán pop

10 01 04*

Olajtüzelés pernyéje és kazánpora

10 01 09*

Kénsav

10 01 13*

Tüzelőanyagként használt emulgeált szénhidrogének pernyéje

10 01 16*

Együttégésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó pernye

10 01 18*

gázok tisztításából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladék

15



10 01 22*

Kazántisztításból származó veszélyes anyagokat tartalmazó vizes iszap

10 02

vas- és acéliparból származó hulladék

10 02 07*

Gázok kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladék

10 02 11*

Hűtővíz kezeléséből származó olajat tartalmazó szilárd hulladék

10 02 13*

Gázok kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák

10 03

alumínium elektrolíziséből és termikus kohászatából származó hulladék

10 03 04*

Elsődleges termelésből származó salak

10 03 08*

Másodlagos termelésből származó sósalak

10 03 09*

Másodlagos termelésből származó salak (feketesalak)

10 03 17*

Anód gyártásából származó kátrányt tartalmazó hulladék

10 03 19*

Füstgázból származó, veszélyes anyagot tartalmazó por

10 03 21*

Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb részecskék és por (beleértve a golyósmalmok porát is)

10 03 23*

Gázok kezeléséből származó, veszélyes anyagot tartalmazó szilárd hulladék

10 03 25*

Gázok kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogács

10 03 27*

Hűtővíz kezeléséből származó olajat tartalmazó hulladék

10 03 29*

Sósalak és feketesalak kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladék

10 04

ólom termikus kohászatából származó hulladék

10 04 01*

Elsődleges és másodlagos termelésből származó salak

10 04 02*

Elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak (fémsalak) és fölözékek

10 04 03*

Kalcium-arzenál

10 04 04*

Füstgáz por

10 04 05*

Egyéb részecskék és por

10 04 06*

Gázok kezeléséből származó hulladék

10 04 07*

Gázok kezeléséből származó iszap és szűrőpogácsa

10 04 09*

Hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladék

10 05

cink termikus kohászatából származó hulladék

10 05 03*

Füstgáz por

10 05 05*

Gázok kezeléséből származó szilárd hulladék

16



10 05 08*


10 05 10*

vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben gyúlékony gázokat fejlesztő fölözék és salak

10 06

a réz termikus kohászatából származó hulladék

10 06 03*

Füstgáz por

10 06 06*


10 06 07*


10 06 09*


10 07

ezüst, arany és platina termikus kohászatából származó hulladék

10 07 07*


10 08

egyéb nemvas fémek termikus kohászatából származó hulladék

10 08 08*

Elsődleges és másodlagos termelés sósalakja

10 08 10*

Kohósalakok( fémsalakok) és gyúlékony fölözék, amelyek vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben gyúlékony gázt fejleszt

10 08 12*

Anódgyártásból származó, kátrányt tartalmazó hulladék

10 08 15*

Veszélyes anyagokat tartalmazó füstgáz por

10 08 17*

Füstgáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsa

10 08 19*


10 09

vasöntvények készítéséből származó hulladék

10 09 05*

Fémöntésre nem használt veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok és formák

10 09 07*

Fémöntésre használt, veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok és formák

10 09 09*


10 09 11*

Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb részecskék

10 09 13*

Veszélyes anyagokat tartalmazó kötőanyag hulladék

10 09 15*

Veszélyes összetevőket tartalmazó, hulladékká vált repedést jelző anyag

10 10

nemvas fém öntvények készítéséből származó hulladék

10 10 05*

Fémöntéshez nem használt, veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok és formák

10 10 07*

Fémöntéshez használt veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmag és forma

10 10 09*


10 10 11*

Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb részecskék

10 10 13*

Veszélyes anyagokat tartalmazó kötőanyag hulladék

10 10 15*

Veszélyes összetevőket tartalmazó, hulladékká vált, repedést jelző anyag

10 11

üveg és üvegtermékek gyártásából származó hulladék

10 11 09*

Feldolgozásra előkészített keverék veszélyes anyagokat tartalmazó hulladéka

17


Nehézfémeket tartalmazó (pl. katódsugár csövek) üvegrészecskék, és üvegpor hulladéka

10 11 13*

Veszélyes anyagokat tartalmazó üvegcsiszolási és polírozási iszap

10 11 15*

Füstgáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladék

10 11 17*

Füstgáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap és szűrőpogácsa Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladék

10 11 19* 10 12

kerámiaáruk, téglák, cserepek és építőipari termékek termeléséből származó hulladék

10 12 09*

Gáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladék

10 12 11*

Nehézfémeket tartalmazó zománcozási hulladék

10 13

cement, mész és gipsz, valamint az ezekből előállított gyártmány és termékek gyártásából származó hulladék

10 13 09*

Azbesztcement gyártásakor keletkező, azbesztet tartalmazó szilárd hulladék

10 13 12*

Gázkezelésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladék

10 14

krematóriumokból származó hulladék

10 14 01*

Füstgáz tisztításából származó higanyt tartalmazó hulladék

11

FÉMEK ÉS EGYÉB ANYAGOK KÉMIAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL ÉS BEVONÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK; NEMVAS FÉMEK HIDROMETALLURGIAI HULLADÉKA

11 01

fémek kémiai felületkezeléséből, bevonásából származó és egyéb hulladék (pl. galvanizálási eljárások, horganyzási eljárások, revétlenítési eljárások, maratás, foszfátozás, lúgos zsírtalanítás, anódos oxidálás)

11 01 05*

Reve eltávolítására használt sav

11 01 06*

Közelebbről meg nem határozott sav

11 01 07*

Pácolásra használt lúg

11 01 08*

Foszfátozásból származó iszap

11 01 09*

Veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsa

11 01 11*

Veszélyes anyagokat tartalmazó öblítő és mosóvíz

11 01 13*

Veszélyes anyagokat tartalmazó zsírtalanítási hulladék

11 01 15*

Membrán és ioncserélő rendszerek veszélyes anyagokat tartalmazó eluátumai és iszapjai

11 01 16*

Kimerült vagy telített ioncserélő gyanta

11 01 98*

Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladék

11 02

nemvas fémek hidrometallurgiai eljárásaiból származó hulladék

11 02 07*


11 03

fémek hőkezelési eljárásaiból származó iszapok és szilárd hulladék

11 03 01*

Cianid tartalmú hulladék

18


Egyéb hulladék

11 05

tűzihorganyzási eljárások hulladéka

11 05 03*

Gázkezelésből származó szilárd hulladék

11 05 04*

Elhasznált folyósítószer

12

FÉMEK, MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI ÉS MECHANIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

12 01

fémek és műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladék

12 01 06*

ásványi alapú, halogénelemeket tartalmazó gépolaj (kivéve az emulziót és az oldatot)

12 01 07*

halogénmentes, ásványi alapú gépolaj (kivéve az emulziót és az oldatot)

12 01 08*

halogénelemeket tartalmazó hűtő-kenő emulzió és oldat

12 01 09*

Halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldat

12 01 10*

szintetikus gépolaj

12 01 12*

Elhasznált viasz és zsír

12 01 14*

veszélyes anyagokat tartalmazó, gépi megmunkálás során képződő iszap

12 01 16*

Veszélyes anyagokat tartalmazó homokfúvási hulladék

12 01 18*

Olajat tartalmazó fémiszap (csiszolás, honolás, lapolás iszapjai)

12 01 19*

biológiailag lebomló gépolaj

12 01 20*

Veszélyes anyagokat tartalmazó elhasznált csiszolóanyagok és eszköz

12 03

vizet és gőzt alkalmazó zsírtalanító eljárásokból származó hulladék (kivéve a 11 főcsoportban meghatározott hulladék)

12 03 01*

Vizes mosófolyadék

12 03 02*

Gőzzel végzett zsírtalanítás hulladéka

13

OLAJHULLADÉK ÉS A FOLYÉKONY ÜZEMANYAG HULLADÉKA (kivéve az étolajokat, valamint a 05, a 12 és a 19 főcsoportokban meghatározott hulladékot)

13 01

hidraulika olaj hulladéka

13 01 01*

PCB-ket tartalmazó hidraulika olaj

13 01 04*

Klórozott szerves vegyületeket tartalmazó emulzió

13 01 05*

Klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó emulzió

13 01 09*

Klórozott szerves vegyületeket tartalmazó, ásványolaj alapú hidraulika olaj

19


Klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó, ásványolaj alapú hidraulika olaj

13 01 11*

Szintetikus hidraulika olaj

13 01 12*

Biológiailag könnyen lebomló hidraulika olaj

13 01 13*

Egyéb hidraulikaolaj

13 02

motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladék

13 02 04*

Ásványolaj alapú, klórvegyületet tartalmazó, motor-, hajtómű- és kenőolaj

13 02 05*

Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó, motor-, hajtómű- és kenőolaj

13 02 06*

Szintetikus motor-, hajómű- és kenőolaj

13 02 07*

Biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű- és kenőolaj

13 02 08*

Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolaj

13 03

szigetelő és hőtranszmissziós olaj

13 03 01*

PCB-ket tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olaj

13 03 06*

Ásványolaj alapú klórvegyületet tartalmazó szigetelő és hő-transzmissziós olaj, amelyek különböznek a 13 03 01-től

13 03 07*

Ásványolaj alapú klórvegyületet nem tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olaj

13 03 08*

Szintetikus szigetelő és hőtranszmissziós olaj

13 03 09*

Biológiailag könnyen lebomló szigetelő és hőtranszmissziós olaj

13 03 10*

Egyéb szigetelő és hőtranszmissziós olaj

13 04

hajófenéki olajhulladék

13 04 01*

Belvízi hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz

13 04 02*

Kikötői olaj- és homokfogóból származó olajtartalmú hulladék

13 04 03*

Egyéb hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz

13 05

olaj-víz szeparátorokból származó hulladék

13 05 01*

Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó szilárd anyag

13 05 02*

Olaj-víz szeparátorokból származó iszap

13 05 03*

Bűzelzárókból származó iszap

20


Olaj-víz szeparátorokból származó iszap

13 05 07*

Olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz

13 05 08*

Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek

13 07

folyékony üzemanyagok hulladéka

13 07 01*

Tüzelőolaj és dieselolaj

13 07 02*

Benzin

13 07 03*

Egyéb üzemanyagok (ideértve a keverékeket is)

13 08

közelebbről meg nem határozott olajhulladék

13 08 01*

Sótalanítási iszapok emulziók

13 08 02*

Egyéb emulziók

13 08 99*

Közelebbről meg nem határozott hulladék

14

SZERVES OLDÓSZER-, HŰTŐANYAG- ÉS HAJTÓGÁZ HULLADÉK (kivéve a 07 és a 08 főcsoportokban meghatározott hulladék)

14 06

szerves oldószer-, hűtőanyag- és hab/aeroszol hulladék

14 06 01*

Klór-fluor-szénhidrogén, HCFC, HFC

14 06 02*

Egyéb halogénezett oldószer és oldószer keverék

14 06 03*

Egyéb oldószere és oldószer keverék

14 06 04*

Halogénezett oldószereket tartalmazó iszap és szilárd hulladék

14 06 05*

Egyéb oldószereket tartalmazó iszap és szilárd hulladék

15

CSOMAGOLÁSI HULLADÉK; KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT FELITATÓ ANYAGOK (ABSZORBENSEK), TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT

15 01

csomagolási hulladék (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékot)

15 01 10*

Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék

15 01 11*

Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készölt csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázas palackokat

15 02

abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők és védőruházat

15 02 02*

veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat

16

A HULLADÉKJEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT HULLADÉK

21


16 01

a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó hulladékká vált gépjármű (ideértve a terepjáró járművet is), a hulladékká vált gépjármű bontásából, valamint karbantartásából származó hulladék (kivéve a 13, a 14 főcsoportokban, a 16 06 és a 16 08 alcsoportokban meghatározott hulladék)

16 01 04*

hulladékká vált gépjármű

16 01 07*

Olajszűrő

16 01 08*

Higanyt tartalmazó alkatrész

16 01 09*

PCB-t tartalmazó alkatrész

16 01 11*

Azbesztet tartalmazó súrlódó-betét

16 01 13*

Fékfolyadék

16 01 14*

Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadék

16 01 21*

veszélyes alkatrészek, amelyek különböznek a 16 01 07-től 16 01 11-ig terjedő, valamint a 16 01 13-ban és a 16 01 14-ben meghatározott hulladéktípusoktól

16 02

elektromos és elektronikus berendezések hulladéka

16 02 09*

PCB-ket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok

16 02 10*

PCB-ket tartalmazó vagy azzal szennyezett használatból kivont berendezés, amelyek különböznek a 16 02 09-től

16 02 11*

Klór-fluor-szénhidrogéneket (HCF,HFC)tartalmazó használatból kivont berendezés

16 02 12*

kiporló azbesztet tartalmazó használatból kivont berendezés

16 0213*

veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 12-ig terjedő hulladéktípusoktól

16 02 15*

kiselejtezett berendezésből eltávolított veszélyes anyag

16 03

az előírásoknak nem megfelelő és nem használt termékek

16 03 03*

Veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladék

16 03 05*

Veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladék

16 05

16 05 08*

nyomásálló tartályokban tárolt gázok és használatból kivont vegyszerek veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit is Használatból kivont veszélyes anyagokból álló, vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek Használatból kivont veszélyes anyagokból álló, vagy azokkal szennyezett szerves vegyszerek

16 06

elemek és akkumulátorok

16 06 01*

Ólomakkumulátorok

16 06 02*

Nikkel-kadmium elemek

16 05 06* 16 05 07*

22


Higanyt tartalmazó elemek

16 06 06*

elemekből és akkumulátorokból származó, elkülönítetten gyűjtött elektrolit

16 07

szállítótartályok, tárolótartályok, és hordók tisztításából származó hulladék (kivéve a 05 és a 13 főcsoportban meghatározott hulladék)

16 07 08*

Olajat tartalmazó hulladék

16 07 09*

Egyéb veszélyes anyagot tartalmazó hulladék

16 08

kimerült katalizátorok

16 08 02*

Veszélyes átmeneti fémeket vagy veszélyes átmeneti fémek vegyületeit tartalmazó elhasznált katalizátorok

16 08 05*

Foszforsavat tartalmazó elhasznált katalizátor

16 08 06*

Elhasznált folyadékok, amelyeket katalizátorként alkalmaznak

16 08 07*

Veszélyes anyagokkal szennyezett katalizátorok

16 09

oxidáló anyag

16 09 01*

Permanganátok,pl.kálium-permenganát

16 09 02*

Kromátok, pl.kálium-kromát, kálium-vagy nátrium-dikromát

16 09 03*

Peroxid, pl. hidrogén-peroxid

16 09 04*

Közelebbről nem meghatározott oxidáló anyag

16 10

a képződés telephelyén kívül történő kezelésre szánt vizes folyékony hulladék

16 10 01*

Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok

16 10 03*

Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes tömény oldatok

16 11

bélésanyagok és tűzálló anyagok hulladéka

16 11 01*

Kohászati folyamatokban használt, veszélyes anyagokat tartalmazó szénalapú bélés és tűzálló anyagok

16 11 03*

Kohászati folyamatokban használt veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb bélés- és tűzálló anyagok

16 11 05*

Kohászaton kívüli folyamatokban használt veszélyes anyagokat tartalmazó bélés- és tűzálló anyagok

17

ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)

17 01

beton, tégla, cserép és kerámia

17 01 06*

Veszélyes anyagokat tartalmazó beton, cserép és kerámia frakció, vagy azok keveréke

17 02

fa, üveg és műanyag

23


Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa

17 03

bitumen keverék, szénkátrány és kátránytermék

17 03 01*

Szénkátrányt tartalmazó bitumen keverék

17 03 03*

Szénkátrány és kátránytermék

17 04

fémek (beleértve azok ötvözeteit is)

17 04 09*

Veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladék

17 04 10*

Olajat, szénkátrányt vagy egyéb veszélyes anyagot tartalmazó kábel

17 05

föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő

17 05 03*

Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek

17 05 05*

Veszélyes anyagokat tartalmazó kotrási meddő

17 05 07*

Veszélyes anyagokat tartalmazó vasúti pálya kavicságya

17 06

szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyag

17 06 01*

Azbeszttartalmú szigetelőanyag

17 06 03*

Egyéb szigetelőanyagok, melyek veszélyes anyagból állnak, vagy azokat tartalmazza

17 06 05*

Azbesztet tartalmazó építőanyag

17 08

gipsz alapú építőanyag

17 08 01*

Veszélyes anyagokkal szennyezett gipsz-alapú építőanyag

17 09

egyéb építési-bontási hulladék

17 09 01*

Higanyt tartalmazó építkezési - bontási hulladék PCB-t tartalmazó építési-bontási hulladék (pl. PCB-t tartalmazó szigetelőanyag, PCB-ket tartalmazó gyanta alapú padozat, PCB-t tartalmazó leszigetelt ablak, PCB-t tartalmazó kondenzátorok Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építkezési és bontási hulladékok(ideértve a kevert hulladékokat is)

17 09 02* 17 09 03*

18

EMBEREK VAGY ÁLLATOK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁBÓL ÉS/VAGY AZ AZZAL KAPCSOLATOS KUTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK (kivéve a konyhai és éttermi hulladékot, amely nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származik)

18 01

szülészeti vagy az emberi betegségek diagnosztizálásából, kezeléséből, megelőzéséből származó hulladék

18 01 03*

Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében

18 01 06*

Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszer

18 01 08*

Citotoxikus és citosztatikus gyógyszer

24


Fogászati célokra használt amalgám hulladék

18 02

állatbetegségek kutatásából, diagnosztizálásából, kezeléséből, megelőzéséből származó hulladék

18 02 02*

Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében

18 02 05*

Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszer

18 02 07*

Citotoxikus és citosztatikus gyógyszer

19

HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, A SZENNYVIZET KÉPZŐDÉSÉNEK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, VALAMINT AZ IVÓVÍZ ÉS IPARI VÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

19 01

hulladék égetéséből vagy pirolíziséből származó hulladék

19 01 05*

Gázok kezeléséből származó szűrőpogácsa

19 01 06*

Gázok kezeléséből származó vizes, folyékony hulladékok és egyéb vizes folyékony hulladék

19 01 07*


19 01 10*

Füstgáz kezeléséből származó elhasznált aktív szén

19 01 11*

Veszélyes anyagokat tartalmazó kazánhamu és salak

19 01 13*

Veszélyes anyagokat tartalmazó pernye

19 01 15*

Veszélyes anyagokat tartalmazó kazánból eltávolított por

19 01 17*

Veszélyes anyagokat tartalmazó, pirolízis hulladék

19 02

hulladék fizikai-kémiai kezeléséből (pl. krómtalanítás, ciántalanítás, semlegesítés) származó hulladék

19 02 04*

Elővert hulladék, amely legalább egy veszélyes hulladékot tartalmaz

19 02 05*

Fizikai-kémiai kezelésből származó veszélyes anyagokat tartalmazó iszap

19 02 07*

Elválasztásból származó olaj és koncentrátum

19 02 08*

Veszélyes anyagokat tartalmazó folyékony éghető hulladék

19 02 09*

Veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd éghető hulladék

19 02 11*


19 03

stabilizált/megszilárdított hulladék

19 03 04*

Csak részben stabilizált, veszélyesnek tartott hulladék

19 03 06*

Megszilárdított, veszélyesnek tartott hulladék

25


üvegesített (vitrifikált) és üvegesítésből származó hulladék

19 04 02*

Pernye- és egyéb füstgáz-kezelési hulladék

19 04 03*

Nem üvegesített (vitrifikált) szilárd fázis

19 07

hulladéklerakóból származó csurgalékvíz

19 07 02*

Hulladéklerakóból származó, veszélyes anyagokat tartalmazó csurgalékvíz

19 08

szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről meg nem határozott hulladék

19 08 06*

Telített vagy kimerült ioncserélő gyanták

19 08 07*

Ioncserélők regenerálásából származó oldat és iszap

19 08 08*

Nehézfémeket tartalmazó, membrán-rendszerek hulladéka

19 08 10*

Olaj-víz elválasztásából, zsír-olaj keverék, amely különbözik a 19 08 09-től

19 08 11*

Ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap

19 08 13*

Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap

19 10

fémtartalmú hulladék aprításából (shredderezéséből) származó hulladék

19 10 03*

Veszélyes anyagokat tartalmazó könnyű frakció és por

19 10 05*

Veszélyes anyagokat tartalmazó más frakciók

19 11

olaj regenerálásából származó hulladék

19 11 01*

Elhasznált agyagszűrők

19 11 02*

Savas kátrány

19 11 03*

Vizes folyékony hulladék

19 11 04*

Fűtőanyagok lúggal való kezeléséből származó hulladék

19 11 05*

Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó veszélyes anyagokat tartalmazó iszap

19 11 07*

Füstgáztisztításból származó hulladék

19 12

közelebbről meg nem határozott mechanikai kezelésből (pl. osztályozás, aprítás, tömörítés, pellet készítés) származó hulladék

19 12 06*

Veszélyes hulladékokat tartalmazó fa

19 12 11*

Egyéb, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék (ideértve a kevert anyagokat is)

19 13

szennyezett talaj és talajvíz remediációjából származó hulladék

19 13 01*

Szennyezett talaj remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladék

19 13 03*

Szennyezett talaj remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap

26


Szennyezett talajvíz remediációjából származó, veszélys anyagokat tartalmazó iszap

19 13 07*

Szennyezett talajvíz remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek és tömény vizes oldatok

20

TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI HULLADÉK ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉKHOZ HASONLÓ KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉK), IDEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT FRAKCIÓT IS

20 01

elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve a 15 01)

20 01 13*

Oldószerek

20 01 14*

Savak

20 01 15*

Lúgok

20 01 17*

Fényképészeti vegyszer

20 01 19*

Növényvédő szer

20 01 21*

Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék

20 01 23*

Klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezés

20 01 26*

Étolaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től

20 01 27*

Veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók, gyanták

20 01 29*

Veszélyes anyagokat tartalmazó mosószer

20 01 31*

Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek

20 01 33*

Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02, vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akumulátorok is megtalálhatók

20 01 35*

veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21-től és a 20 01 23-tól

20 01 37*

Veszélyes anyagokat tartalmazó fa

27

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Recommend Documents