GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:
10257-13/2016.
Tárgy:
Ügyintéző: Telefon:
dr. Sebő F. Dániel, Kelemen Gyula +36 (96) 524-613
Mellékletek: Hiv. szám:
ALUMECHANIK Kft. (Tatabánya) – Hulladékgazdálkodási engedély
HAT ÁROZ AT
I. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) az ALUMECHANIK Gépész Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2800 Tatabánya, Alugyári út 1., statisztikai számjel: 11181334-3832-113-11, KÜJ: 101401335, KTJ: 101207303; a továbbiakban: Ügyfél) részére engedélyezi
a 2800 Tatabánya, Alugyári út 1. (2475/25 hrsz.) alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) történő nem veszélyes hulladékok hasznosítását az alábbiak szerint.
II. 1. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezése: R3 Hasznosítás:
Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása
2. A kezelhető nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége:
Azonosító kód
Hulladéktípus
Mennyiség (tonna/év)
02 01 04
Műanyaghulladék (kivéve a csomagolás)
500
Hulladék műanyag
5.000
07 02 13
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
12 01 05
Gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács
500
12 01 99
Közelebbről meg nem határozott hulladék
500
15 01 02
Műanyag csomagolási hulladék
1.500
15 01 05
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék
500
15 01 06
Egyéb, kevert csomagolási hulladék
500
16 01 19
Műanyagok
500
17 02 03
Műanyag
500
19 12 04
Műanyag és gumi
5.000
20 01 39
Műanyagok
500
A hasznosítható hulladékok éves összmennyisége 9.750 tonna azzal, hogy a hulladék azonosító kódonként hasznosítható mennyisége nem haladhatja meg az egyes hulladék azonosító kódoknál megadott értéket. 3. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői: 3.1. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia: Az Ügyfél hasznosítás céljából a tiszta, szelektíven gyűjtött, főként polietilén, polisztirol, polipropilén, ABS, PC-ABS, polikarbonát, PET, PVC, PBT, poliamid és POM-anyagú, kémiailag fajtaazonos gyártási hulladékokat, illetve selejtes termékeket vesz át. A beérkező hulladékok műanyagminőség, illetve kémiai összetétel szerint beazonosításra kerülnek. A mérlegelés 2.000 kg méréshatárú körszámlapos Metripond típusú mérlegen történik. A fajtánként történő válogatás és a szennyezést okozó részek, anyagok eltávolítása után a tiszta fajtaazonos anyagi minőségű hulladékokból daráló (agglomeráló-) és granulálógépek segítségével meghatározott szemcseméretű darálékot, illetve agglomerátumot vagy granulátumot, műszaki másodnyersanyagot állítanak elő, melyet késztermékként értékesítenek. Újrahasználatra történő előkészítés: Az Ügyfél kismértékben sérült 15 01 02 azonosító kódú műanyag csomagolási hulladékot tervez javítással újrahasználatra alkalmassá tenni és csomagolóeszközként értékesíteni. BIG-BAG zsákok varrását, tisztítását, műanyag kalodák javítását hegesztéssel és ragasztással tervezik végezni. A 15 01 02 azonosító kódú hulladékból évenként 1.500 tonna mennyiséget terveznek fenti technológiával kezelni. Az Ügyfél által előállított regranulátum termék megfelel az MSZ EN 15343:2008. szabvány előírásainak. A szabvány megnevezése: Műanyagok; Újrafeldolgozott műanyagok; A műanyagok újrafeldolgozásának nyomonkövethetősége, a megfelelősség és az újra feldolgozott tartalom értékelése. Az Ügyfél a CertUnion Hungary Kft. (székhely: 1113 Budapest, Bocskai út 77-79.) mint a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) által tanúsított MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszert vezetett be és működtet. A kezelési folyamat szempontjából kritikus ellenőrzési pontok: A hulladék átvételekor ellenőrzésre kerül, hogy a hulladék nem tartalmaz-e veszélyes, nem hasznosítható, illetve azonosítatlan összetevőket.
2
3.1.1. A gyártott termékek minőségének ellenőrzése során az alábbi szabványokat is figyelembe veszik: - ISO 179-1:2010 Műanyagok, a Charpy-féle ütési jellemzők meghatározása - ISO 1133-1:2012 Műanyagok, a hőre lágyuló műanyagok tömegre (MFR) és térfogatra (MVR) vonatkoztatott folyási mutatószámának meghatározása - ISO 306:2014 Műanyagok, hőre lágyuló műanyagok. A Vicat-féle lágyulási hőmérséklet (VST) meghatározása.
3.2. A hulladékgazdálkodási technológia környezetvédelmi jellemzői: 3.2.1. Hulladékgazdálkodás A tevékenységhez kapcsolódóan az alkalmazottak részéről települési szilárd hulladék keletkezik. A hulladékkezelési tevékenység során másodlagos hulladékként 2 tonna mennyiségben 19 12 02 azonosító kódú fém vas hulladék; 3 tonna mennyiségben 19 12 03 azonosító kódú nem-vas fémek hulladék; 5 tonna mennyiségben 19 12 04 azonosító kódú műanyag és gumi hulladék és 500 tonna mennyiségben 19 12 12 azonosító kódú egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék keletkezik; melyeket elkülönített gyűjtésüket követően engedéllyel rendelkező kezelő részére adnak át. Ezenkívül papír és karton csomagolási hulladék, illetve műanyag csomagolási hulladék keletkezhet. A gépek karbantartásából kismennyiségű veszélyes hulladék keletkezik, elsősorban 15 01 10* azonosító kódú veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladék és 15 02 02* azonosító kódú veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat. 3.2.2. Levegőtisztaság-védelem A tevékenység telepítése építési tevékenységgel nem jár, a telephely már jelenleg is üzemel, ahhoz légszennyező pontforrás nem kapcsolódik. A telephelyen üzemelő hulladék daráló (előkezelő)gépek csarnoképületen belül zsákos porelszívó berendezéssel ellátva üzemelnek, így egyrészt légszennyezőanyag kibocsátásuk minimális, másfelől a tisztított levegő a zárt csarnok belső légterébe kerül visszavezetésre, így az a környezetet közvetlenül nem terheli; a berendezések elektromos üzeműek. A munkagépekből és szállítójárművekből adódóan kipufogógáz-kibocsátással lehet számolni. A telephelyen az anyagmozgatást targoncák végzik, a rakodásnál csekélymértékű kiporzás várható. A szállítási útvonalon a telephelyre irányuló forgalomnövekedésből adódó immisszió-változás elhanyagolható mértékű, a várható napi forgalom az üzemelés során nem növeli meg számottevően a közlekedésből adódó légszennyezést. A kibocsátott kipufogógáz a közlekedési utakon csak csekélymértékű többlet-légszennyezést okoz. A hulladékgazdálkodási tevékenység levegőtisztaság-védelmi hatásterülete az alábbi helyrajzi számú tatabányai, illetve Tatabánya környéki ingatlanokat érinti: 2478/13; 2479/2; 2482-2484; 2488/2; 2490/3, 6-8; 2491 és 2492/1-2. 3.2.3. Zaj- és rezgésvédelem A telephely zajkibocsátását a csarnoképületen belüli technológiai zajforrások, a szabadtérbe telepített technológiai zajforrások (rázóasztal, bálázó gép) szabadtérben végzett válogatási, rakodási tevékenység és a szállítójárművek határozzák meg. A telephelyen a tevékenységet nappali időszakban végzik. A legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területek a 2800 Tatabánya, Temető sor lakóházai. 3.2.4. Természet- és tájvédelem A telephely területe nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, továbbá nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tervezett tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, egyéb természet- és tájvédelmi érdeket nem sért.
3
3.3. A hulladékkezelés telephelyére vonatkozó műszaki jellegű információk: Az Ügyfél tevékenységét a 2800 Tatabánya, Alugyári út 1. (2475/25 hrsz.) alatti ingatlanon lévő telephelyén végzi, melynek létesítményei: egy-egy 538,05 m2 és 1.232,55 m2 alapterületű üzemcsarnok, 92,91 m2 alapterületű papírbálázó és 8.407 m2 alapterületű betonozott, illetve térköves terület. 3.4. A hulladékgazdálkodást szolgáló tárgyi feltételek: - 2 tonnás körszámlapos mérleg - Bálázógépek - Darálógépek - Shredder - Extruder - Agglomerálógép 3.5. A hulladékgazdálkodást szolgáló személyi feltételek: - 1 fő környezetvédelmi megbízott - 15 fő telephelyi alkalmazott (2 műszakos munkarendben) 3.6. A hulladékgazdálkodást szolgáló pénzügyi feltételek: Az Ügyfél a hulladékgazdálkodási tevékenységéhez környezetszennyezésre kiterjedő felelősségbiztosítással és a tevékenység végzéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel rendelkezik.
III. Az Ügyfél köteles betartani és betartatni az eljáró Hatóság alábbi környezetvédelmi előírásait: 1. Hasznosításra kizárólag jelen határozatba foglalt hulladékgazdálkodási engedély II. fejezetének 2. pontjában rögzített azonosító kódú és mennyiségű nem veszélyes hulladékok kerülhetnek azzal, hogy a hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladékok fajtánkénti mennyisége nem haladhatja meg a II. fejezet 2. pontjában meghatározott azonosító kód szerinti mennyiségeket; ugyanakkor a hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladékok összmennyisége nem lehet több 9.750 tonnánál. 2. A telephelyre beérkező valamennyi hulladékszállítmányt a szállítási dokumentumok alapján, illetve szemrevételezéssel is ellenőrizni kell. 3. A telephelyre beérkező valamennyi hulladékszállítmány mennyiségét mérni kell. 4. A kezelésre átvett hulladék nem tartalmazhat olyan összetevőket, illetve olyan szennyeződést, amely a hulladék veszélyes hulladékként történő besorolását eredményezné. 5. Az Ügyfél mint hulladéktermelő a telephelyen kezelésből képződött hulladék gyűjtését a telephelyen lévő munkahelyi gyűjtőhelyeken legfeljebb 6 hónapig, üzemi gyűjtőhelyeken legfeljebb 1 évig végezheti; azt követően engedéllyel rendelkező részére történő átadásukról haladéktalanul gondoskodni kell. 6. A hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb egy évig tárolható. 7. A másodlagosan keletkező hulladékok esetében is előtérbe kell helyezni a hasznosításra történő átadást az ártalmatlanítással szemben. 8. A kezelésre átvett és a tevékenység végzése során keletkező hulladékok gyűjtése kizárólag a telephelyen belüli üzemi gyűjtő- és hulladéktároló helyeken történhet a jóváhagyott üzemeltetési szabályzatokban foglalt előírások betartása mellett. 9. A telephelyen az egyidejűleg gyűjthető hulladékok mennyisége nem haladhatja meg az egyes hulladékok anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére alkalmas helyek összes befogadó kapacitásaként üzemi gyűjtőhelyeken az 50 tonna, hulladéktároló helyeken a 200 tonna mennyiséget.
4
10. A termékfelelősség, valamint a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján amennyiben a hasznosítási tevékenység során keletkező termék minősége nem felel meg a termékre vonatkozó szabványoknak, illetve termékként történő értékesítése nem megoldható; úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell. 11. A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó, a megfelelés igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszer tanúsítását akkreditált tanúsító szervezettel el kell végeztetni. 12. A hasznosítási technológia során előállított anyag hulladékstátusza megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert az arra feljogosított, jogszabályban meghatározott tanúsító szervezettel negyedévente ellenőriztetni kell. 13. A hulladékok további kezelésre csak kezelésükre vonatkozó hatályos hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező részére adhatók át. A hulladékok kezelésre történő átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról (hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik-e, nyilvántartásba vétele megtörtént-e). 14. Az kezelési művelet során keletkező másodlagos hulladékokat a keletkezési tevékenység szerinti fő(19-es) és alcsoportba kell besorolni. 15. Az átvett és kezelt hulladékokkal kapcsolatos naprakész nyilvántartást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell vezetni, melyet a tárgyi telephelyen elérhetővé kell tenni. (A nyilvántartásnak tartalmazni kell a telephelyre be- és onnan kilépő anyagok és a telephelyen képződő hulladékok anyagforgalmi egyenlegét is.) 16. Az átvett, kezelt és keletkezett nem veszélyes hulladékokról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig a külön jogszabály által előírt formanyomtatványokon adatszolgáltatást kell teljesíteni a Hatóság felé. 17. A hulladékkezelési tevékenységről a helyszínen sorszámozással ellátott – 10 évig nem selejtezhető – üzemnaplót kell vezetni, melynek minimálisan az alábbi adatokat kell tartalmazni: átvett, illetve beszállított hulladékok fajtánkénti mennyisége; telephelyre történő be- és kiszállítás időpontja; hulladékokon elvégzett kezelési művelet megnevezése és időpontja; alkalmazott berendezés megnevezése, üzemórája és gépkezelő aláírása; hasznosítás során keletkező hulladékok és késztermékek megnevezése és mennyisége; telephelyről kiszállított hulladékok és késztermékek átvevőinek azonosító adatai, kiszállítás időpontja; telephelyen a berendezések napi üzemideje alatt hasznosított hulladékmennyiség, keletkezett késztermék fajtája és mennyisége; egyéb adatszolgáltatásokhoz szükséges információk, adatok, valamint a kezelőlétesítmény működésére vonatkozó adatokat; kezelés során esetlegesen történt rendkívüli események, üzemzavar és elhárításukra tett intézkedések. 18. A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell. 19. A környezetbiztonságra, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységből – esetlegesen – fakadó környezeti káresemény elhárítására szolgáló felelősség-biztosítást és pénzügyi fedezetet folyamatosan fenn kell tartani. 20. Az – esetlegesen bekövetkező – havária elhárításához szükséges eszközöket (haváriaterv, kármentesítéshez szükséges anyagok, stb.) folyamatosan a telephelyen kell tartani. 21. A tevékenység végzése során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi Hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni. A képződött veszélyes hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni; kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezet részére történő átadással kell gondoskodni. 22. A tevékenység végzése során törekedni kell a szállítójárművek és rakodógépek kipufogógázkibocsátásainak csökkentésére. 23. A telephely üzemelése során a hulladékok esetleges szétszóródását el kell kerülni. 24. A telephely területét rendszeresen takarítani kell, a szilárd anyag terjedését takarítással, locsolással vagy vízpermettel meg kell akadályozni. 25. El kell kerülni a diffúz légszennyezés kialakulását.
5
26. Amennyiben a telephely működése során annak üzemeltetőjeként az Ügyfél olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt tárgyi tevékenység zajvédelmi szempontból védendő épületet, illetve egyéb területet érint – és így az engedélyezés során megállapított feltételek a tevékenység folyatatása során már nem állnak fenn –, a telephelyen folytatott hulladékgazdálkodási tevékenységre vonatkozó zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani a Hatóság felé. 27. Amennyiben jelen határozatba foglalt hulladékgazdálkodási engedélyben meghatározott feltételekben, technológiában, avagy adatokban változás következik be, azt annak bekövetkezését követő 15 napon belül a Hatóság felé be kell jelenteni. 28. A hulladékkezelő telephely bezárásakor a telephelyen lévő valamennyi hulladékot az azok kezelésére engedéllyel rendelkező részére át kell adni.
IV. 2016. tárgyévre vonatkozóan a felügyeleti díj arányos részét (a teljes tárgyévre vonatkozó 40.000,- Ft, időarányos részét jelen határozat jogerőre emelkedését követően 2016. december 31. napjáig tartó időszakra vonatkozóan) kell megfizetni jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a környezetvédelmi hatóság részére a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-0029963300000000 sz. számlára (a továbbiakban: kincstári számla) történő átutalással. Az Ügyfél 2017. tárgyévtől kezdődően köteles a tárgyév február 28. napjáig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizetni a kincstári számlára történő átutalással, melynek összege 40.000,- Ft, (azaz negyvenezer forint).
V. Az eljárásban közegészségügyi szakkérdést vizsgáló – népegészségügyi feladatkörében eljáró – Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal – Tatabányai Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya KE-06/070/02122-2/2016. számon a következő véleményt adta: „Közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel.”
VI. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/5451-1/2016.ált. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztálya az ALUMECHANIK Kft. (székhely: 2800 Tatabánya, Alugyári út 1.) kérelmére indult 2800 Tatabánya, Alugyári út 1. (2475/25 hrsz.) alatti ingatlanon lévő telephelyén folytatott nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység engedélykérelmére indult hatósági eljárásában megküldött 10257-5/2016. hivatkozási számú szakhatósági megkeresésére a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint elsőfokú vízügyi hatóság (a továbbiakban: hatóság) az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A nem veszélyes hulladékgazdálkodási tevékenység engedélyezéséhez előírásokkal hozzájárulok: 1. A tevékenység végzése nem veszélyeztetheti a felszíni és felszín alatti vizek állapotát. 2. A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a vonatkozó jogszabályban megadott „B” szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. 3. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni – a kárelhárítás
6
azonnali megkezdése mellett – a hatóságnak. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 2. Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője mint helyi természetvédelmi hatóság 18-256/5/2016. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának 10257-5/2016. iktatószámú megkeresése alapján Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője az ALUMECHANIK Kft. (székhely: 2800 Tatabánya, Alugyári út 1.) részére hulladékgazdálkodási engedély kiadásához mint a helyi természet- és környezetvédelmi, valamint a helyileg védett természeti értékekkel kapcsolatban megkeresett szakhatóság kikötés nélkül hozzájárulok.”
VII. 1. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonja, ha a) az engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn, b) az engedély jogosultja az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel felhagy, azt megszünteti, c) a hulladékgazdálkodási tevékenység folytatása a környezet veszélyeztetésével, szennyezésével, károsításával jár. 2. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonhatja, ha a) az engedély jogosultja nem tesz eleget a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelezettségének, b) megállapítja, hogy az engedélyt kérelmező a kérelemben valótlan adatokat szerepeltetett és az engedély kiadását ez érdemben befolyásolta, c) az engedély jogosultja a tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja, d) az engedély jogosultja a hatósági ellenőrzést akadályozza. 3. A környezetvédelmi hatóság felfüggeszti, korlátozza vagy megtiltja a hulladékgazdálkodási engedélyhez, minősítési engedélyhez kötött tevékenység engedélytől eltérő vagy engedély nélküli, valamint a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység nyilvántartástól eltérő vagy nyilvántartás nélküli folytatását. 4. A környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi az Ügyfelet, ha a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, vagy c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol. VIII. Jelen nem veszélyes hulladékok hasznosítására jogosító engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve 2020. június 15. napjáig hatályos. Amennyiben az Ügyfél az engedélyezett tevékenységét jelen engedély időbeli hatályának lejárta után is folytatni tervezi, úgy új engedély iránti kérelmét a jogszabályban előírt mellékletekkel ismételten be kell nyújtania a Hatósághoz fenti határidő lejárta előtt legalább 75 nappal.
7
IX. A Hatóság fentiekkel egyidejűleg az Ügyfél 7752-16/2011. sz. jogerős határozatba foglalt hulladékkezelési engedélyét visszavonja, így az jelen határozat jogerőre emelkedésével hatályát veszti.
X. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 470.000,- Ft, (azaz négyszázhetvenezer forint) összeget a Hatóság részére mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél.
XI. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó – indokolással ellátott – fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 235.000,- Ft, (azaz kettőszázharmincötezer forint), melyet a kincstári számlára kell – a közlemény rovatban az ügyiratszám (10257/2016.) feltüntetésével – átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló bizonylat másolatát a fellebbezési kérelemhez mellékelni kell.
INDOKOLÁS
Az ALUMECHANIK Gépész Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2800 Tatabánya, Alugyári út 1., statisztikai számjel: 11181334-3832-113-11, KÜJ: 101401335, KTJ: 101207303; a továbbiakban: Ügyfél) a 2800 Tatabánya, Alugyári út 1. (2478/25 hrsz.) alatti ingatlanon lévő telephelyére (a továbbiakban: telephely) vonatkozóan nem veszélyes hulladékok hasznosításának engedélyezése iránti 10257-1/2016. szám alatt iktatott kérelmet terjesztett elő a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság) 2016. június 3. napján, mintegy az 7752-16/2011. sz. jogerős határozatba foglalt hulladékkezelési engedélyének megújításaként. Fentiek nyomán – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – 2016. június 4. napján közigazgatási eljárás indult a Hatóságnál; melynek ügyintézési határideje a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 79. § (8) bekezdése értelmében 45 nap, amibe nem számítanak be a Ket. 33. § (3) bekezdése által meghatározott időtartamok. – A Ket. 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 98. § (1) bekezdése alapján a Hatóság 10257-2/2016. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek. A kérelem és mellékleteinek a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 8. §-a és 9. § (1)
8
bekezdése szerinti összevont jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatát követően a Hatóság – a Ket. 37. § (3) bekezdése alapján kibocsátott – 10257-3/2016. sz. végzésével hiánypótlásra hívta fel az Ügyfelet, melyre tekintettel a Ket. 29. § (1c) bekezdése alapján mellőzte a Ket. 29. § (1b) bekezdése szerinti sommás eljárás szabályait és a Ket. 71/A. § (1) bekezdése szerinti 10257-4/2016. sz. függő hatályú határozata meghozataláról döntött. Az Ügyfél fenti hiánypótlási felhívásnak megfelelően eleget tett: Az Ügyfél igazoltan megfizetett 470.000,- Ft, (azaz négyszázhetvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése és 1. sz. mellékletének 7. főszáma alapján. A kérelem és mellékleteinek további vizsgálata nyomán a Hatóság azt állapította meg, hogy az Ügyfél által folytatni tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. sz. mellékletének 107. a) pontja (nem veszélyes hulladékhasznosító telep 10 tonna/nap kapacitástól) szerint történik, melynek alapján a Khvr. 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében előzetes vizsgálati eljárást kell(ett) lefolytatni. Az előzetes vizsgálati eljárást lezáró érdemi döntését 5933-22/2016. sz. jogerős határozatával hozta meg a Hatóság, melyben megállapította, hogy az Ügyfél által folytatni tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység környezeti hatásai nem jelentősek. A hasznosítási tevékenység során az Ügyfél nem veszélyes műanyaghulladékokból fizikai eljárással – adalékanyag hozzáadása nélkül – műanyagdarálékot, majd granulátumot állít elő. Az előállított termék a műanyagiparban alapanyagként felhasználható. A Hatóság vizsgálta a műanyaghulladékok Ht. 9. § (1) bekezdése szerinti hulladékstátuszának megszűnését: A terméket meghatározott célra, általános jelleggel használják; az Ügyfél rendelkezik piaccal, továbbá ismertette a Hatósággal, hogy bizonyos műanyagtípusoknál mely szabványok alapján milyen tulajdonságoknak kell megfelelni, azaz milyen vonatkozó szabványok vonatkoznak a hulladékból előállított műanyagtermékekre. Az alkalmazott szabványok használata összességében nem eredményez a környezetre, illetve az emberi egészségre káros hatást. A Hatóság a telephely részét képező üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatát 3136-4/2015. sz. jogerős határozatával, míg a telephely részét képező hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzatát 3152-3/2015. sz. jogerős határozatával jóváhagyta. Az Ügyfél az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhely: 1091 Budapest, Üllői út 1.) 12707 kötvényszámú – környezetszennyezésre is kiterjedő – általános felelősség-biztosítással rendelkezik; az esetleges környezeti károk felszámolására a BUDAPEST Hitel- és Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhely: 1138 Budapest, Váci út 193.) vezetett 10103623-01419131-00000002 sz. pénzforgalmi számlán 100.000,- Ft, (azaz egyszázezer forint) összegű elkülönített pénzügyi fedezettel rendelkezik. A Hatóság megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett településeként Tatabánya Városa a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján a 3. sz. zónába tartozik. A telephelyen a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lvr.) 2. § 8. pontja szerinti diffúz forrást és 24. pontja szerinti légszennyező pontforrást nem létesítenek. A telephelyen végzett tevékenység esetén az Lvr. 2. § 12a. pontja szerinti meghatározó hatástávolság a nitrogéndioxid (NO2) kibocsátása következtében alakul ki, melynek hatásterülete a telephely geometriai középpontja körüli 52 méter sugarú körrel jelölhető ki. A kipufogógázok és a por kibocsátására vonatkozó számítások szerint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás következtében nem lép fel.
9
A Hatóság megállapította továbbá, hogy tárgyi tevékenység a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zvr.) tárgyi hatálya alá tartozó környezeti zajkibocsátással jár. Az AKUSZTIKA MÉRNÖKI IRODA Kft. (székhely: 6500 Baja, Szent László u. 105.) BM 005738. munkaszámú és BM 006268 sz. mérési jegyzőkönyvei nyomán a Hatóság zaj- és rezgésvédelmi szempontból azt állapította meg, hogy a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területeken a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet 1. sz. mellékletének 1. pontja szerinti zajterhelési határértéke teljesül. A tevékenységnek a Zvr. 5-6. §-ai szerint lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő épület, illetve egyéb területet, így a telephelynek a Zvr. 10. § (3) bekezdése a) pontja alapján jelenleg nem kell rendelkezni zajkibocsátási határértékkel. – Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. §-ában, 19. §-ában és 3. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 31. § (1) bekezdése és 8. sz. mellékletének I. táblázata alapján – népegészségügyi feladatkörében eljáró – kormányhivatal közegészségügyi szempontból adott KE06/070/02122-2/2016. sz. véleményében azt állapította meg, hogy a folytatni tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység a nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos környezet-egészségügyi és járványügyi követelményeknek megfelel. (V. fejezet) – A Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Kr. 31. § (3) bekezdése és 8. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság 10257-5/2016. sz. iratával megkereste az ügyben hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, melyek a következő állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat VI. fejezetének 1. pontjában rögzítette, indokolása az alábbiakat tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztálya 10257-5/2016. hivatkozási számú megkeresésével az ALUMECHANIK Kft. (székhely: 2800 Tatabánya, Alugyári út 1.) kérelmére indult 2800 Tatabánya, Alugyári út 1. (2475/25 hrsz.) alatti ingatlanon lévő telephelyén folytatott nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység engedélyezése tárgyában indult hatósági eljárásában hatóságunkat szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött dokumentáció és az engedélykérelem alapján az alábbiakat állapítottam meg: A telephelyen folytatni tervezett hulladékhasznosítási tevékenység sem felszíni, sem felszín alatti vizeket nem érint. Az érintett telephely vízellátása vezetékes közműről megoldott, a keletkező szennyvizek a városi közműre kerülnek bebocsátásra. A csapadékvizek a helyszínen elszikkadnak. A tevékenységgel érintett terület kijelölt, üzemelő vízbázis védőterületét nem érinti. Az előírások betartása esetén a felszíni, felszín alatti vizek és a talaj szennyezése nem valószínűsíthető. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és fenti kikötések betartása mellett megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.) és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fer.) követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott iratanyag érdemi vizsgálatát követően fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Felszíni és felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a Favir. 19. § (1) bekezdésén és a Fer. 11. § (2) bekezdésén alapul. A csapadékvizek szikkasztására vonatkozó előírásomat a Favir. 10. §-a, valamint a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges
10
határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján írtam elő. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1), (3) és (6) bekezdései alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A hatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése, továbbá a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése és 8. sz. mellékletének II. táblázata; illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. sz. mellékletének 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Ket. 33. § (8) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.” Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője mint helyi természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat VI. fejezetének 2. pontjában rögzítette, indokolása az alábbiakat tartalmazta: „A 2800 Tatabánya, Alugyári út 1. (2475/25 hrsz.) alatti telephelyen és környezetében az 1996. évi LIII. törvény 4. §-a, valamint Tatabánya Közgyűlésének a 32/2011. (IX. 23.) ÖK rendelete szerinti helyileg védettséget élvező természeti érték nem található. A helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló rendeletben leírtakkal a tevékenység végzése összhangban van, az ott támasztott követelményeknek megfelel. A szakhatósági hozzájárulást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdése alapján biztosított szakhatósági jogkörömben, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése és 8. sz. mellékletének II. táblázata által biztosított jogkör alapján eljárva hoztam meg.” Fentiek nyomán a Hatóság – a Hr. 9. § (2) bekezdésének és 14. § (3) bekezdésének megfelelően – a Ht. 15. § (2) bekezdése, 62. § (1) bekezdése és 80. § (1) bekezdése alapján jelen határozatával hulladékgazdálkodási engedély kiadásáról döntött. (I. fejezet) A II. fejezet 1. pontjában szereplő kezelési műveletet a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet 1. § (2) bekezdése és 2. sz. melléklete szerint felsorolt azonosító kódok alapján határozta meg a Hatóság. A II. fejezet 2. pontja által nevesített kezelhető hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: Hj.) 2-3. sz. mellékletei szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg a Hatóság. Jelen határozat III. fejezetében foglalt előírások az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapulnak: 1. 2. 3. 4. 5.
6. 7. 8.
Hr. 9. § (2) bekezdés b) pontja Ht. 4. § A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hnyr.) 1. sz. mellékletének 5.2. d) pontja Ht. 6. § (1) bekezdése Ht. 12. § (1) bekezdése; Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hlr.) 13. § (10) bekezdése és 15. § (5) bekezdése Ht. 15. § (5) bekezdése Ht. 6. § (3) bekezdése és 7. § (1) bekezdése Hlr. 17. § (3) bekezdése, 19. § (2) bekezdése és 21. § (4) bekezdése; 3136-4/2015. sz. és 31523/2015. sz. jogerős határozatok
11
9.
Ht. 12. § (3) bekezdése; Hr. 9. § (2) bekezdés b) pontja; Hlr. 15. § (2) bekezdése és 19. § (3) bekezdése 10. Ht. 3. § (1) bekezdés b) pontja; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6.550. § 11. Ht. 10. § (3) bekezdése 12. Ht. 10. § (4) bekezdése 13. Ht. 31. § (5) bekezdése 14. Ht. 63. § (1) bekezdése; Hj. 1-2. sz. mellékletei 15. Ht. 65. § (1) bekezdése; Hnyr. 3. § (1-4) bekezdései, 7. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése és 1. sz. melléklete 16. Ht. 65. § (5) bekezdése; Hnyr. 10. § (1) bekezdés a-b) pontjai, 11. § (1) és (5) bekezdései, 12. § (1) bekezdése, (2) bekezdés c) pontja, (4) bekezdés a) pontja, 13. § (1) bekezdése és 3. sz. melléklete 17. Ht. 65. § (4) bekezdése; Hlr. 21. § (2-3) bekezdései 18. Hr. 9. § (2) bekezdés c) pontja 19. Ht. 70. § (1-2) bekezdései; Hr. 9. § (2) bekezdés g) pontja 20. Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. § (2) bekezdés h) pontja 21. Kvt. 8. §; Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. § (2) bekezdés h) pontja 22-23. Lvr. 4. § 24-25. Lvr. 26. § (2) bekezdése 26. Zvr. 10. § (1) bekezdése és 11. § (1) bekezdése; A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. § és 2. sz. melléklete 27. Kvt. 82. § (1) bekezdése; Hr. 14. § (1) bekezdése 28. Ht. 31. § (1-2) bekezdései és 32. § (2) bekezdése; Hr. 9. § (2) bekezdés f) pontja
A IV. fejezet előírásait a Ht. 82/A. § (1) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja állapítja meg. A VII. fejezet 1-2. pontjaiban foglalt engedély visszavonásáról szóló rendelkezések a Hr. 15. § (1-2) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Ht. 84. § (2) bekezdésében foglaltak, míg 4. pontját a Ht. 86. § (1) bekezdése, valamint a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak állapítják meg. A Ht. 79. § (1) bekezdése értelmében: „Hulladékgazdálkodási engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható.” Az Ügyfél tárgyi telephelyén nem veszélyes hulladékok gyűjtési és előkezelési tevékenységét az 15329/2015. sz. jogerős határozatba foglalt hulladékgazdálkodási engedélye alapján végzi, melynek időbeli hatálya 2020. június 15. napjáig áll fenn. Egy adott telephelyen folytatott hulladékgazdálkodási tevékenység környezetvédelmi hatóság általi nyomon követhetőségéhez és kontrollálásához arra kell törekedni, hogy az ott folytatott tevékenységek végzésére jogosító engedélyt egy hatósági közokirat tartalmazzon. Fentiekre figyelemmel jelen határozatba foglalt hulladékgazdálkodási engedély időbeli hatálya osztja az 1532-9/2015. sz. jogerős határozatba foglalt hulladékgazdálkodási engedélyét; így azok – legkésőbb – 2020-ban történő megújítása esetén egy közigazgatási eljárás keretében egy (eljárást lezáró) hatósági döntés fog születni. A Hr. 14. § (5) bekezdése értelmében: „Ha az engedély jogosultja az engedélyezett tevékenységét az engedély időbeli hatályának lejártát követően is folytatni kívánja, akkor az időbeli hatály lejárta előtt legalább 75 nappal új engedély iránti kérelmet kell benyújtania.” (VIII. fejezet)
12
Fentiekkel összefüggésben a Hatóság felhívja az Ügyfél figyelmét, hogy új hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmét célszerű az időbeli hatály lejárta előtt legalább 120 nappal benyújtania, figyelemmel a Ket. 33. § (3) és (8) bekezdéseiben, valamint a Ht. 79. § (8) bekezdésében foglaltakra.
A Hatóság (új) hulladékgazdálkodási engedélyt adott az Ügyfélnek, melyre tekintettel a 7752-16/2011. sz. jogerős határozatba foglalt hulladékkezelési engedélyét a Hr. 15. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszavonta, így az jelen határozat jogerőre emelkedésével hatályát veszti, ezért a Hatóság jelen határozat IX. fejezetének megfelelően döntött. Jelen határozat X. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont de) alpontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 98. § (1a) bekezdése és 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásokban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (5) bekezdése alapján határozta meg a Hatóság. (XI. fejezet) A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg.
Győr, 2016. 08. 01.
Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
13