GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
Iktatószám:
9279-20/2015.
Hiv. szám:
-
Ügyintéző:
dr. Király Bernadett Zsófia / Pulai Judit / Kristóf Andrea / Sovánné Nagy Gréte / Pandúr László / Bedők László / Juhász Judit
Melléklet:
-
Tárgy:
Lábatlan, Süttői Travertin Kft., „Lábatlan V.-Mészkő, díszítőkő” védnevű bányatelken folytatott tevékenység előzetes vizsgálata
Határoz at I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a SÜTTŐI TRAVERTIN Kft. (2543 Süttő, külterület 012/3. hrsz.; a továbbiakban: Ügyfél) által benyújtott, „Lábatlan V.-Mészkő, díszítőkő védnevű bányatelken folytatott bányászati tevékenység kapacitásbővítése” környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a bányászati tevékenység kapacitásbővítésével kapcsolatban az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének szempontjából kizáró ok merült fel, a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. II. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/5017-1/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 9279-10/2015. számú megkeresése alapján a Süttői Travertin Kft. (2543 Süttő, külterület 012/3. hrsz.) kérelmére, a „Lábatlan V.-Mészkő, díszítőkő” védnevű bányatelken folytatott bányászati tevékenység tárgyában folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárásban a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban: Hatóság) az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból az alábbi feltétel közlése nélkül hozzájárul. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.” III. A tevékenység telepítési helye szerinti önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a tevékenység településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata során az alábbi nyilatkozatot tette:
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031
Lábatlan Város Jegyzője 1643-3/2015. számon a következő nyilatkozatot tette: „A Süttői TRAVERTIN Kft. „Lábatlan V-Mészkő, díszítőkő” védnevű bányatelken folytatott tevékenység előzetes vizsgálata tárgyú - belföldi jogsegély keretében történő - megkeresésükre a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (6b) bek. alapján a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhang vizsgálata vonatkozásában az alábbiakat nyilatkozzuk. Az ügyfél által előterjesztett előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányoztuk. Megállapításra került, hogy a mészkő bányászati tevékenység kapacitásának növelése érdekében - a tevékenység céljára - a jelenleg lehatárolt terület növelését tervezik. Az e cél érdekében igénybevételre tervezett terület (Lábatlan 066/3.hrsz.) Lábatlan Város Képviselőtestületének 1/2006. (I. 31.) számú rendeletével elfogadott Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata szerint M2 „Kímélő gyepgazdálkodás” megnevezésű mezőgazdasági övezet. Így ezen övezet a jelenleg hatályos helyi rendelet szerint a tervezett tevékenység végzésére nem alkalmas. A tervezett bányászati tevékenység kiterjesztése a fentiekben hivatkozott településrendezési terv és szabályozási előírások módosítása után válik lehetővé. A tevékenység megvalósítása szükségessé teszi a területrendezési tervek, a településrendezési eszközök módosítását. A tervezéssel érintett területen helyi védettség nincsen.” IV. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban vizsgálandó szakkérdések vizsgálata során az alábbi véleményeket adta: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály KEF/TAL/345-3/2015. számon a következő véleményt adta: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése és 5. melléklete szerinti szakkérdést vizsgálva megállapította, hogy a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti számú megkeresése, a munkaszám nélküli „Lábatlan V. - Mészkő, díszítőkő” védnevű bányatelken folytatott bányászati tevékenység kapacitásbővítésének előzetes vizsgálati dokumentációja” című tervdokumentációban (Készítette: Sziklai Mérnöki Iroda Kft. - 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 11. fszt. 4., továbbiakban: EVD) foglaltak alapján a tárgyi engedély talajvédelmi szempontból feltételek (kikötések) nélkül kiadható.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10092/2015. számon a következő véleményt adta: „A szakkérdés vizsgálatának megállapításai: Lábatlan, Süttői Travertin Kft., „Lábatlan V.-Mészkő, díszítőkő” védnevű bányatelken folytatott tevékenység előzetes vizsgálata. A mellékelt dokumentumok alapján megállapítottuk, hogy a bővítés termőföldet nem érint, így földvédelmi szempontból a tervezett beruházás ellen kifogást nem emelünk.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály KER/067/00575-3/2015. számon a következő véleményt adta: „A http://edktvf.zoldhatosag.hu/kozerdeku/2015/melleklet/9279-1.zip honlapra feltöltött dokumentációt a Főosztály a jogszabályban foglaltaknak megfelelően áttanulmányozta. A dokumentációban közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály KE-06D/EP/1188-2/2015. számon a következő véleményt adta: „A tervezett tevékenység által érintett területen (Lábatlan, 066/3 hrsz) a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által kezelt közhiteles hatósági nyilvántartás jelenlegi
2
adatai alapján nem ismert a kulturális örökség körébe tartozó érték (régészeti lelőhely, vagy műemléki védettség).” A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály XIV-G-033/80012/2015. számon a következő véleményt adta: „Hivatkozott számú megkeresésére a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9279-7/2015. számú ügyirata alapján elvégeztem a szakkérdés vizsgálatát. A SÜTTŐI TRAVERTIN Kft. (2543 Süttő, külterület 012/3.) megbízása alapján a Sziklai Mérnöki Iroda Kft. 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 11. fszt. 4. - (Sziklai Árpád ügyvezető) által összeállított „Lábatlan V.Mészkő, díszítőkő” védnevű bányatelken folytatott bányászati tevékenység kapacitásbővítésének előzetes vizsgálata során további környezeti hatásvizsgálat nélkül a környezetvédelmi engedély kiadásával nem értek egyet.” A Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály BBK/1182-2/2015. számon a következő véleményt adta: „A Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya (a továbbiakban: Bányafelügyelet) a tárgyi ügyben megállapítja, hogy a szakkérdés vizsgálata nem indokolt.” V. Az Ügyfél a kérelem elbírálásáért járó 250 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000 Ft, civil szervezetek és természetes személyek esetén 2500 Ft, melyet készpénz-átutalási megbízáson vagy a Hatóság 1003300100299633-00000000 sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
Indokolás
Az Ügyfél kérelmet nyújtott be a Hatósághoz a Lábatlan V. védnevű mészkő, díszítőkő bánya termelési kapacitásának és a bányatelek bővítésének előzetes vizsgálata ügyében. Kérelméhez csatolta az előzetes vizsgálati dokumentációt, és befizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 1. mellékletének 35. pontja alapján megállapított 250 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. sz. melléklete alapján előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a Khvr. 3–5. § szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a Hatóság a következőket állapította meg: A kérelmező adatai: Neve:
SÜTTŐI TRAVERTIN Kft.
KÜJ :
100639393
3
Székhely címe: Telephely neve: Bányatelek jelenlegi területe: Bányatelek bővítési területe: Bányatelek teljes nagysága: Bányatelek fedőlapja: Bányatelek alaplapja: Jelenlegi kapacitás: Tervezett kapacitás: Tervezett kitermelés kezdete:
2543 Süttő, külterület 012/3 Lábatlan V mészkő, díszítőkő 066/2, 066/3, 066/3,b 3 ha 4838 m2 3 ha 4253 m2 6 ha 9091 m2 286,0 mBf 284,14 mBf 3000 m3/év 12000 m3/év, 28440 t/év 2015. második félév
A tervezett bővítés sarokponti EOV koordinátái: Pont jele 10 (bányatelek sarokponttal egyező) 4 (bányatelek sarokponttal egyező) 5 (bányatelek sarokponttal egyező) Új pont Új pont
EOV Y (m) 606 116
EOV X (m) 266 103
606 027
266 112
605 885
266 126
605 877 606 042
266 063 265 869
A bányatelek Komárom-Esztergom megyében, Lábatlan község külterületén található. A vizsgált terület a településrendezési terv alapján általános mezőgazdasági terület (M2). A bányászati tevékenység folyamatos. A tevékenység szüneteltetését nem tervezik. A külszíni bányaművelés és feldolgozás az alábbi műveletekből tevődik össze: Letakarítás - építőanyag-ipari nyersanyag fejtése – nyersanyag-kezelés – feldolgozás – rakodás – szállítás – tájrendezés. A tervezett tevékenység ismertetése: Fejtési mód: A jelenlegi és tervezett bányaművelés módja külfejtés. Letakarítás: A korábbi időszakban 0,4 m vastag humuszos talaj letakarításával kezdődött a bányászat. Jelenleg a bányatelek egy jelentős része mészkőig feltárt. Az átlag 4,0 m (Ny-on 10 m) vastag lösz (meddő) letakarítása Ny-on kettő, K-en egy szeletben történik. A lösz a bányaüzemen belül, részben a régi bányagödörben nyer elhelyezést, annak feltöltését szolgálja, részben a bányaüzemen belül, sáncként kerül ideiglenesen elhelyezésre. A letakarítás tolólapos dózer vagy kotrógép és szállító teherautó igénybevételével történik. Fejtés: Az édesvízi mészkő fejtése dróttal vágó jövesztőgép segítségével történik. A feltárt bányafal magassága max. 8 m. A feltárás a ma létező bányafalból indul ki és a bővítmény irányába fokozatosan halad. A kialakítása kerülő bányafalak között 10 m széles padka kerül kialakításra. A kivágott mészkőtömb elmozdítása ékekkel történik, majd a helyszínen további szeletelésre kerül. A bányában robbantást nem alkalmaznak. Azokat a mészkődarabokat, amelyekből tömb nem vágható ki, tömör mészkőként értékesítésre kerül. Feldolgozás: A bányafalból kiemelt mészkő tömböket a bányaudvaron a padkákon szállítható méretre alakítják. A tömbkőként fel nem használható kő aprítása mobil törővel időszakosan történik. Szállítás: A kijövesztett mészkőtömb vagy az építőanyag-ipari mészkőtörmelék gépkocsival kerül elszállításra. A letakarításból származó löszt gépkocsira rakják és a bányaüzem területén kerül elhelyezésre. Tájrendezés: A tájrendezés a 1739/94/4 BK. Számú határozatban elfogadott tájrendezési terv alapján kerül végrehajtásra.
4
A rekultiváció üzemelés alatt is történik. A régi bányagödör folyamatos feltöltése a működő bánya meddőjével (lösz) amennyiben a feltöltés eléri a +254-243 mBf-i köztes szintet, megkezdődik a tereprendezés, talajterítés. A régi bánya mészkőfalai kopogtatással kerülnek megtisztításra. A bányafal rézsűtalpa mentén kőzetdarabokból sánc épül. A beruházás a H-19821-14/2005-I számú környezetvédelmi engedéllyel rendelkező mészkőbánya területén területfoglalást igényel, a termelési kapacitás bővítése valósul meg. Az eddig engedélyezett agyag kitermelés 3.000 m3/évről 12.000 m3/évre növekedne. Környezeti igénybevételek: Létesítés: Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A „Lábatlan V.- mészkő, díszítőkő” bányatelek, Lábatlan község 066/2, 066/3b helyrajzi számú külterületi ingatlanjain helyezkedik el. A bányatelek területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 3. számú Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi zónába tartozik. A bánya környezetében javarészt mezőgazdasági területek és egyéb bányaüzemek találhatók. A telepítés már megtörtént a korábbi években. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A tevékenység telepítéséről nem beszélhetünk, mivel a Lábatlan 066/2 és 066/3 hrsz.-ú területen már jelenleg is folyik a bányászati tevékenység. Az előzetes vizsgálat célja tevékenység kitermelési kapacitásának növelése évi 3000 m3 mészkőről 12 000 m3 mészkőre. Hulladékgazdálkodási szempontból: A tevékenységet a Lábatlan 066/2 és 066/3 hrsz.-ú ingatlanok bányatelekkel érintett területén folytatják. A jelenlegi és tervezett bányaművelés módja: külfejtés. A műveletek szakaszai: letakarítás (humuszos talaj és meddő külön); az építőanyag-ipari nyersanyag fejtése; a nyersanyag kezelése, feldolgozása; szállítás. A létesítés során a bányaművelésből üzemszerű hulladék keletkezése nem várható az alkalmazott technológia okán. A jelenlegi bányatelek egy jelentős része a mészkőig feltárt. Az átlag 4,0 m (Ny-on 10 m) vastag lösz (meddő) réteg letakarítása Ny-on kettő, K-en egy szeletben történik. A lösz a bányaüzemen belül, részben a régi bányagödörben nyer elhelyezést, annak feltöltését szolgálja, részben a bányaüzemen belül, sáncként kerül ideiglenesen elhelyezésre. Táj- és természetvédelmi szempontból: Az érintett terület (Lábatlan 066/2, 066/3 hrsz.) nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része az Országos Ökológiai Hálózatnak, azonban része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUDI10003 kódszámú, ”Gerecse” nevű különleges madárvédelmi területnek. A mennyiségi kapacitásbővítés a jelenlegi bányatelek területén védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit már nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A bányatelek déli irányba történő horizontális bővítése a HUDI10003 kódszámú, ”Gerecse” nevű különleges madárvédelmi területen azonban felvet táj- és természetvédelmi kérdéseket is. Az eljárás részeként készült Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. A bővítés a Lábatlan 066/3 hrsz-ú ingatlan terültén történne, mely ingatlan a) alrészlete „erdő”, b) alrészlete, pedig „kivett anyagbánya” művelési ágban van. Természetvédelmi szempontból elmondható, hogy a hatásbecslési dokumentáció szerint a bővítés területén száraz jellegtelen gyep, illetve szárazságtűrő fajokból álló cserjés alakult ki. Az Á-NÉR élőhely-osztályozási rendszer alapján a bővítés területe ”OC: jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok”, valamint ”P2b: galagonyás-kökényes-borókás cserjések” élőhely-osztályba sorolható. A területen védett-, vagy Natura 2000 jelölő növényfaj egyedét nem találták meg. A terület természeti állapota erősen leromlott,
5
az eredeti – vélhetően erdei – társulás csak nyomokban van meg, domináns elemei szórványosan, elenyésző arányban fordulnak elő, tömegesek a gyom jellegű fajok. A különleges madárvédelmi terület okán a védett- és jelölő madárfajok vizsgálatára helyezték a hangsúlyt. A területet látogató fajok többsége az énekesmadarak közül került ki. A felmérés során egyetlen ragadozó mozgott a területen, az ország leggyakoribb ragadozója, az egerészölyv. Fokozottan védett madárfaj élőhelyéről a vizsgált területen és környezetében nincs adat. A bányagödröt délről és nyugatról határoló löszréteg felső részében 20-25 költőüreg nyomát találták a területbejárás során. A Natura 2000 jelölő fajok közül a tevékenység az alábbi fajok élőhelyét érintheti: karvalyposzáta és tövisszúró gébics. A bővítmény területén lévő cserjés alkalmas lehet ezen fajok egyedei számára, mint potenciális fészkelőhely, a terület mérete alapján az állomány kb. 0-3 pár lehet mindkét fajból. A tervezett beruházás azonban jelentős élőhelykiesést nem okoz, mivel a területen több száz hektár hasonló élőhely áll rendelkezésre. A továbbtervezési szempontok betartásával a tevékenység védett és Natura 2000 jelölő természeti értéket- és területet nem veszélyeztet. Tájvédelmi szempontból elmondható, hogy a meglévő domborzati viszonyok miatt a tágabb környezetből nem lehet rálátni a bányaterületre. A bővítés során a bányagödör vizuálisan nem lesz érzékelhető a tágabb környezetben lévő lakott területek, közutak, vasút és a Duna felől. A bányatelken és tágabb környékén a Gerecsében évszázadok óta tájalakító elem a kőbányászat. A továbbtervezési szempontok betartásával a tevékenység tájvédelmi érdeket nem sért. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 42. § (1) értelmében tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. 43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. 52. § (3) A bányászati tevékenység során feltárt védett ásványokat, ősmaradványokat az igazgatóságnak be kell jelenteni, és lehetővé kell tenni a leletmentést. A 49. § (3) Barlang, illetve barlangszakasz felfedezését nyolc napon belül be kell jelenteni az igazgatóságnak. A tevékenység fenti továbbtervezési szempontok betartásával védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit már nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Földtani közeg védelme szempontjából: A területen kármentesítési eljárás nincs folyamatban. A bányaterület és tervezett bővítménye nem része országos jelentőségű védett természeti értéknek, azonban a bányatelek a 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet szerint fokozottan érzékeny területen fekszik. A bányászati tevékenység az alábbi hatásokat gyakorolja a földtani közegre: A letakarítás során a talajréteget letermelik, deponálják, majd a bánya rekultiváció során visszaterítik. A kitermelés nem befolyásolja a talaj állapotát, mivel ekkora ez már letermelésre kerül; az alapkőzetet kitermelik. A tevékenység nem befolyásolja negatívan a földtani közeg állapotát. Üzemelés: Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A bányászati tevékenység végzése során a munkagépek és szállítójárművek kipufogógáza által okozott légszennyező hatással lehet számolni. A kitermelt anyag földnedves állapotban van, szállópor főleg a kiszáradó bányafal jövesztésekor és az anyagmozgatás során történő porfelverésből keletkezik. A bányaművelésből származó por nagyrészt a bánya területén kiülepszik. A levegővédelmi hatásterület szálló porra a forrástól számított 22 m sugarú körrel lehatárolható. A por kiülepedése még erős szél estén is 97 méteren belül megtörténik. A termék elszállításakor a levegőterhelés a szállítási útvonalakra korlátozódik. A bányaüzemből történő kiszállítás egy 1,7 km hosszú erre a célra épített murvás úton át Süttő aszfaltozott Bánya nevű utcáján zajlik a 10-es számú közútig. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel.
6
Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A bánya zajkibocsátását a szabadtérbe telepített technológiai zajforrások (1 db kotrógép, 1 db kampóshorgú erőgép, 2 db lánctalpas homlokrakodó, 1 db lánctalpa verőfejes gép, gyémántbetétes villamos hatású drótfűrészek, kézi fúrógépek, targonca, pofás törő) és szállítójárművek határozzák meg. A telephelyen a tevékenységet nappali időszakban végezik, két műszakban, 6–22 óra között. A telephely közvetlen környezetében, szomszédságában, zajvédelmi szempontból védendő épület, terület nincs. A benyújtott számítások alapján, a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területeken, a Lábatlan, Damjanich utca lakóházainál (a bányászati területtől 1280 m-re), valamint a Süttő, Bánya út lakóházaknál (a bányászati területtől 1950 m-re) a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékeinek teljesülnek. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja és 6. § szerint, számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterület érinti a telephellyel közvetlenül szomszédos, zajvédelmi szempontból nem védendő külterületi ingatlanokat, melyeken nem található zajvédelmi szempontból védendő épület. Az előzetes számításokat figyelembe véve a bányának a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés a) pontja alapján zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie. A zajvédelmi hatásterület az alábbi ingatlanokat érinti: Lábatlan 066/1 a,c, 066/2, 066/3 a,b, 069, 075/52 a,b,f hrsz-ú ingatlanok, valamint Süttő 0117/113 és 0116/6 hrsz.-ú ingatlanok. A tevékenységgel kapcsolatos közúti szállítás a Süttő belterületi Bánya úton, a 10. számú főúton, valamint a 1127 számú összekötő úton történik. A számítások alapján, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás forgalma nem növeli meg számottevően az érintett utak, útszakaszok zajterhelését, az eredő járulékos zajszint változás nem éri el a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) szerinti 3 dB-es mértéket. Hulladékgazdálkodási szempontból: Megállapítható, hogy a technológiából üzemszerűen hulladék keletkezése nem várható, a dolgozók szociális ellátása során pedig települési szilárd keletkezésével kell számolni. Ez utóbbi hulladék mennyisége a tervezett dolgozói létszámra tekintettel csekély. A bánya területén javítást, karbantartást, hulladékképződéssel járó tevékenység nem végeznek, és ezután sem tervezik. Táj- és természetvédelmi szempontból: Mivel az üzemelés fázisa 40-80 évig fog tartani, gyakorlatilag ugyan azon továbbtervezési szempontok vonatkoznak rá, mint a ”Létesítés” során felvázolásra kerültek. Az üzemelés ezek betartásával védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A tevékenység felhagyása: Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az üzemelés felhagyásakor a technológiai kibocsátások megszűnnek. A bontási és szállítási műveletekből adódó légszennyező hatás az építési műveletekhez hasonlóan terheli a környezetet. A hatás átmeneti jellegű. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. § (4) alapján a Hatóság a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó diffúz légszennyező források közül azok üzemeltetőjét, amellyel szemben hatósági intézkedés szükséges, a forrás bejelentésére kötelezi. E bejelentésre kötelezett diffúz légszennyező forrás működtetéséhez engedély szükséges. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár. Amennyiben egyéb szempontok szerint hatásvizsgálat elvégzése indokolt, levegőtisztaság-védelmi szempontból részletesen le kell írni, hogy a tevékenységből adódó emissziós hatásokat milyen műszaki intézkedésekkel fogják csökkenteni (depóniák, utak, szállítás). Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A bányászati tevékenység felhagyása során, a technológia kitelepítésével a zajkibocsátás megszűnik a területen. Hulladékgazdálkodási szempontból:
7
A tájrendezési tevékenység tulajdonképpen már a bányászat beindulásakor, kezdetekor kezdetét vette. A felhagyáskor a telepített mobil létesítmények eltávolítására van szükség. Táj- és természetvédelmi szempontból: A felhagyás, a rekultiváció folyamatosan kell, hogy történjen, a bányaműveléssel párhuzamosan folyamatosan végezni kell a rekultivációt. A területre kizárólag őshonos fajok telepíthetők. A végleges felhagyás védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit pozitívan befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Havária: A havária során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok (szennyezett felitató anyagok és kőzet) összegyűjtését környezetveszélyeztetést kizáró módon végzik el. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok fajtái: 13 02 08* egyéb motor-, hajtómű- és kenőolaj 15 01 10* veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék 15 02 02* veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat 17 05 03* veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek
A fentiek alapján a tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, táj- és természetvédelmi, valamint hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A Hatóság a Khvr. 4. § (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/5017-1/2015. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 927910/2015. számú levelében - kérelemre indult, előzetes vizsgálati eljárásban - megkereste a Győr-MosonSopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint elsőfokú vízügyi hatóságot szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A kérelemhez csatolta a Sziklai Mérnöki Iroda Kft. (8000 Székesfehérvár, Zichy liget 11. fszt. 4.) által 2015. márciusban elkészített előzetes vizsgálati tervdokumentációt. Hatóságunk a mellékletként megküldött előzetes vizsgálati dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: Az ivóvizet kiszállítással biztosítják. A csapadékvíz elvezetéséről nem kell gondoskodni, mivel a bányatelek területén nagyrészt a kőzetbe szivárog. A bányatelek területén felszíni vízfolyás nem halad át. A bányászat csak a bányatelek közvetlen környezetének lefolyási viszonyait változtatja meg, mert a bányagödröt védőtöltéssel körülveszik, amely meggátolja az egyéb területekről a víz befolyását. A tervezett tevékenység felszíni vízvédelmi szempontból nem kifogásolható. A tevékenységből eredően, a havária eseteket kivéve a felszín alatti vizek minőségét csak a környezetből bemosódó szennyezőanyagok által fenyegeti veszély. Havária esetén a kárelhárítás elvégzésével a szennyezés mértéke minimalizálható. A környező területekről történő szennyezőanyag bemosódás műszaki intézkedésekkel szintén megakadályozható. A szükséges intézkedések megtétele mellett a tevékenység a felszín alatti vizek minőségére várhatóan nem gyakorol érzékelhető hatást.
8
A vizsgált terület a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján fokozottan érzékeny területnek minősül. A terület nem érinti vízbázis védőterületét. A tervezett bányászati tevékenység üzemszerű körülmények között, és a megtett előírás betartásával a felszíni és a felszín alatti vizek minőségére és mennyiségére káros hatást nem gyakorolhat. A tervben szereplő kialakítások a vonatkozó jogszabályok betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. Hatóságunk ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésén alapul. A Hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése, és a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. Hatóságunk állásfoglalását a Korm. rendelet 14. §-a szerinti ügyintézési határidőn belül adta meg.” A Hatóság a tevékenységnek a – a Khvr. 1. § (6b) bekezdése alapján – a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata érdekében megkereste a tevékenység telepítési helye szerinti jegyzőt: Lábatlan Város Jegyzője 1643-3/2015. számon a rendelkező részben található nyilatkozatot tette. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázata alapján az eljárásban a szakkérdések vizsgálata során adott véleményeinek indokolása az alábbiakat tartalmazza: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály KEF/TAL/345-3/2015. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A tárgyi EVD-ben foglaltak szerint a tevékenység mezőgazdasági művelés alól kivett területen zajlik, környezetében mezőgazdasági területek találhatóak. Az EVD szerint a tervezett tevékenység üzemszerű működése során a környező termőföldeket semmiféle kárt nem szenvedhetnek, azokat talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja, így az elsőfokú talajvédelmi hatóság nem tett javaslatot előírásra. A szakkérdés vizsgálatával összefüggésben eljárási költség nem merült fel. A talajvédelmi hatóság hatásköréről a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése, illetékességéről a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tömény (továbbiakban: KET.) 21. § (1) c) pontja rendelkezik.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10092/2015. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A szakkérdés vizsgálatát megalapozó jogszabály megjelölése: A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete.
9
A kiadmányozási jog a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) számú MvM Utasítás 20. § (3) bekezdés b) pontján alapul.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály KER/067/00575-3/2015. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A bányatelken évtizedek óta folyik a mészkő bányászata. Beruházó a piaci igények növekedése miatt az engedélyezett 3.000 m3/év kapacitást négyszeresére, azaz 12.000 m3/év-re szeretné növelni. A bányászat hosszú távú (több évtizedre nyúló) biztosítása érdekében a bányatelket déli irányban közel három és fél hektárral, azaz duplájára kívánja bővíteni. Fentiek alapján a Főosztály az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakat elfogadta.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya KE-06D/EP/1188-2/2015. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a „Lábatlan V. - Mészkő, díszítőkő védnevű bányatelken folytatott tevékenység előzetes vizsgálata” ügyében -a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése és 5. melléklete alapján - örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatának kérésével kereste meg hatóságomat. Vizsgálandó kulturális örökségvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy a tervezett tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e. A szakkérdés vizsgálata során a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás 24-25. §-ai, és a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának az integrációval összefüggő hatósági eljárások vizsgálatára vonatkozó átmeneti szabályokról szóló KEB/3/292-1/2015. számú utasítás IV. pontja szerinti eljárásrendet alkalmaztam. A kiadmányozási jog a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának a kiadmányozás rendjéről szóló 20/2015. (IV. 1.) számú utasítása 4. számú függelékének 14. és 18 pontján alapul.” A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály XIV-G-033/8001-2/2015. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal megkeresett kérelmével, amelyben a Süttői Travertin Kft. „Lábatlan V.-Mészkő, díszítőkő” védnevű bányateleken folytatott bányászati tevékenység kapacitásbővítésének előzetes vizsgálata ügyében szakkérdés vizsgálatát kérte az erdészeti hatóságtól. A hivatkozott számú tervdokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezett bányabővítés a környező erdőkre gyakorolt hatásán túl érinti az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott Süttő 14VF, Lábatlan 81A1, CE2, CE3 és 82A erdő- és egyéb részleteteket, a bányabővítés erdő igénybevételével jár. A szakkérdés vizsgálata során a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdés és 5. sz. mellékletének 6. pontja értelmében az erdészeti hatóságnak vizsgálnia kell az alábbi szakkérdéseket: a) az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata; b) ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az előbbieken túl az erdő igénybevételének engedélyezhetőségének a vizsgálata. Az erdészeti hatóság a szakkérdés vizsgálatának eredményeképpen az alábbi megállapításokat teszi: a) A tervezett tevékenység (bányaművelés bővítése) erdőre gyakorolt hatását vizsgálva megállapítottam, hogy a kivitelezési munkálatok a szomszédos és környező erdők életközösségére, talajára gyakorolt hatása nem számottevő. b) Az igénybevétel engedélyezhetősége során megállapítottam, hogy az igénybevétellel érintett erdőrészletek (elsősorban Lábatlan 81A1, 82B) kultúrerdő természetességi állapotúak és talajvédelmi rendeltetésűek. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 78. § (1) bekezdésében foglaltak alapján erdőt igénybe venni csak kivételes esetben és kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. A kérelmező az igénybevétel kivételességét és közérdekűségét ércemben nem támasztotta
10
alá, a tervezett bányabővítés céljának egyedül a gazdasági érdekeit jelölté meg. A közérdek vizsgálata során megállapítottam, hogy az igénybevétellel érintett erdőterületek a hatályos településrendezési tervekben „általános mezőgazdasági terület” övezeti besorolásban vannak. A tervezett beruházás a helyi közérdekkel ellentétes, ezért az Evt. 78. § (1) bekezdése alapján a tervezett erdő-igénybevétel nem engedélyezhető, így mint kizáró ok megléte miatt a környezetvédelmi engedély kiadásával erdészeti szempontból nem értünk egyet. Fentiekre való tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályának illetékességét a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2 § (2) bekezdése állapítja meg.” A Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály BBK/1182-2/2015. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a 2015. május 11-én kelt, fenti ügyiratszámú levelével szakkérdésben megkereste a Bányafelügyeletet. A Bányafelügyelet megállapította, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. számú melléklet I. pontjának 8. sora értelmében a szakkérdés vizsgálatának feltétele nem teljesül, mivel a kérelem bányászati tevékenységre (kapacitásbővítésre) irányul. A Bányafelügyelet a feladatkörébe tartozó szakkérdéseket a bányászati tevékenység engedélyezési eljárásában - ahol a Bányafelügyelet engedélyező hatóság - fogja megvizsgálni. A Bányafelügyelet illetékességi területéről a Magyar Bányászati Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. melléklete rendelkezik.” Fentiek alapján a Hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban, továbbá az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének szempontjából kizáró ok áll fenn, ezért a Khvr. 5. § (2) bekezdés ca) pontja értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. Az eljárási költségről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóság szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A fellebbezési díj mértékéről a 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése rendelkezik. A Hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 2. számú melléklet 2. pontja állapítja meg.
Győr, 2015. november 13.
Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
11
