GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
Iktatószám:
8725-21/2015.
Hiv. szám:
Ügyintéző:
dr. Kuller Gábor Orosvári Tamás/ Tarjányi István Puskás Sándor Bender Ferenc Juhász Judit dr. Balogh-Máté Rita
Melléklet:
Tárgy:
Komárom, MOL Nyrt. DS Logisztika Komárom Telep teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat
HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) MOL Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18., KÜJ szám: 100170243, a továbbiakban: Ügyfél) részére a Komárom 5408/32; 5408/4; 0403/20 hrsz. -ú ingatlanokon 200.000, tonna össztároló-kapacitást meghaladó kőolaj-, kőolaj-, kőolajtermék-tárolási tevékenység üzemeltetésére, az FTR 2000 Kft. (1125 Budapest, Zirzen Janka u. 7.) által készített, és „Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat Komárom Telep egységes környezethasználati engedély kiadásához Készült a 12/1996 (VII.4.) KTM rendelet alapján” tárgyú teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján környezetvédelmi működési engedélyt ad a következők szerint: II. Engedélyes:
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió Logisztika Terméktárolás) 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. 2443 Százhalombatta, Pf.: 1 10625790-1920-114-01
Székhely címe: Levelezési cím: KSH szám: Telephely: Telephely címe: Helyrajzi szám: Tevékenység TEÁOR száma: Bázistelep területe: névleges tárolókapacitása: tényleges tárolókapacitása:
MOL Nyrt. DS Logisztika 2922 Komárom, Kőolaj út 2. 5408/32; 5408/4; 0403/20 hrsz. 5210 (raktározás, tárolás)
Telep
Üzemeltetés
200 ha 279 050 m3 236 983 m3
A létesítmény sarokponti EOV koordinátái:
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031
Komárom
Telep
Pontszám Bázistelep 1 2 3 4 Uszálytöltő
EOV X
EOV Y
26417 26469 27329 27396
64178 63059 63059 64371
28343
63493
III. A./ A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások: Hulladékgazdálkodás: 1. Az üzemelés során keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő hulladékokat a jogszabály előírásainak megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon kialakított üzemi gyűjtőhelyen kell gyűjteni, és további kezelésükről - a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással - gondoskodni kell. 2. Egyéb technológiai, települési és építési hulladékok esetén a telephelyen belül olyan gyűjtőhelyeket kell kialakítani, ahol biztosított a hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtése, kezelésükről arra feljogosított gazdálkodó szervezetnek való átadással kell gondoskodni. 3. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok nyilvántartását az érvényes jogszabályi előírásokban meghatározott tartalommal kell vezetni, az adatszolgáltatást az előírt módon, a tárgyévet követő március 1-ig teljesíteni kell. 4. A tevékenység végzése során bekövetkező esetleges környezetszennyezést – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével - a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a keletkező hulladékok megfelelő ártalmatlanításáról gondoskodni kell. Zaj- és rezgésvédelem: 1. A létesítmény hatásterületén belül zajvédelmi szempontból védendő területek, épületek, találhatók, így a tevékenységre a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban Zr.) 10.§ (1) bekezdése szerint, az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni. 2. A zajkibocsátási határérték kérelmet a Zr. 10.§ (1) bekezdés alapján, „a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet” 2.§ szerinti tartalommal és 2. számú melléklet szerinti űrlapon kell benyújtani. Levegőtisztaság-védelem: 1. A 15436-7/2013. számú határozattal módosított 6017-9/2012. számú határozattal kiadott levegőtisztaságvédelmi engedély előírásait be kell tartani. 2. A tevékenység végzése során meg kell akadályozni a diffúz légszennyezés kialakulását. 3. Az üzemeltető a légszennyező pontforrásokra vonatkozóan köteles elektronikus úton adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára. Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges elektronikus űrlapok (LAL, LM) az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) publikus felületén (http://web.okir.hu/hu/adatszolgaltatas) korlátozás- és térítésmentesen hozzáférhetők. Az elektronikus űrlapokat általános nyomtatványkitöltő keretprogram (ÁNYK) segítségével lehet kitölteni. A kitöltött űrlapokat az ÁNYK elektronikus beküldési funkcióját használva ügyfélkapun keresztül kell megküldeni. B./ Az ügyben érintett szakhatóság állásfoglalásai: 1.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/7469-1/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalása:
2
„Győr-Moson-Sopron Megyei Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr. Árpád u. 2832.), MOL Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) kérelmére teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati engedélyezési eljárásra irányuló hatósági eljárásban megküldött 8725-8/2015. számú szakhatósági megkeresésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A környezetvédelmi működési engedély megadásához előírásokkal hozzájárulok. Előírások, feltételek: 1. Be kell tartani a vízellátó és szennyvízelvezető létesítményekre vonatkozó 1721-9/2014. számú vízjogi üzemeltetési engedély előírásait. 2. Be kell tartani a monitoring kutak üzemeltetésére vonatkozó többször módosított 5279-2/1999. számú vízjogi engedély előírásait. 3. Be kell tartani a 17806-6/2013. számon jóváhagyott önellenőrzési tervben foglalt, a befogadóba kibocsátott szennyvizek határértékeit. 4. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve az anyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”
IV. A jelen határozatban megadott engedély 2025. november 31-ig hatályos. V. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért 750.000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizetett. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 375.000,- Ft, melyet a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-00299633-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára kell befizetni vagy átutalni. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. INDOKOLÁS MOL Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18., KÜJ szám: 100170243, a továbbiakban: Ügyfél) 2015. március 27. napján kérelmet nyújtott be a Hatósághoz és környezetvédelmi működési engedély kiadását kérelmezte. Az Ügyfél kérelméhez csatolta az FTR 2000 Kft. (1125 Budapest, Zirzen Janka u. 7.) által készített, és „Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat Komárom Telep egységes környezethasználati engedély kiadásához Készült a 12/1996 (VII.4.) KTM rendelet alapján” tárgyú teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt. Az Ügyfél a Hatóság 8725-4/2015. számú hiánypótlási felhívására, a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, az 1. sz. melléklet I. fejezet 53. pontja szerint megfizette a 750 000 Ft. összegű szolgáltatási díjat.
3
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. § (3) bek. a) pontja alapján, a Hatóság 8725-5/2015. számú iratában elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2015. október 5-én, a Hatóság 9021 Győr, Árpád út 28-32. szám alatti hivatali helyiségben közmeghallgatást tartott. A közmeghallgatáson a lakosság részéről érdeklődő nem volt. A Hatóság megállapította, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ekr.) 1. számú mellékletének 43. pontja szerint a 200 000 tonna össztároló-kapacitást meghaladó kőolaj-, kőolajterméktárolási tevékenység környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek minősül. Mivel folyamatban lévő tevékenységről van szó, hatásvizsgálat helyett teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot végeztetett az Ügyfél. A felülvizsgálatot az FTR 2000 Környezetvédelmi Tervező és Kivitelező Kft. (2071 Páty, Móricz Zsigmond u. 1.) végezte. A szakértői jogosultságokat a Hatóság vizsgálta, az igazolások a dokumentáció részét képezik. A Hatóság a benyújtott dokumentációt hulladékgazdálkodási, levegő- és zajvédelmi, és természetvédelmi szempontból áttekintette és a benne foglaltak alapján, a környezeti hatások tekintetében az alábbiakat állapította meg: A tevékenység végzésének helye A telephely Komárom keleti részén, a város bel- és külterületén helyezkedik el A telephelyet délen és keleten nagytáblás művelésű mezőgazdasági terület határolja. Északra, észak-nyugatra, a telephely határától kb. 150 m-re lakóövezet helyezkedik el. A telep északi oldalától kb. 300 m távolságban NY-K irányban halad az 1 sz. főút, ill. a vasútvonal. A telephelyen folytatott tevékenységek bemutatása A bázistelep fő tevékenysége különféle gázolaj és benzin termékek fogadása, tárolása és továbbadása. Ennek alapján a különböző ki- és betárolási technológiákhoz kapcsolódnak az alapvető tevékenységek. A bázistelepen jelenleg a következő ki- és betárolási lehetőségek vannak: - betárolási: termék-távvezetéken, vasúton, közúton, hajón, - kitárolási: vasúton, közúton, hajón, (termék-távvezetéken Rossi Biofuel Zrt.). A beérkező üzemanyagok tárolása földfeletti állóhengeres tartályokban történik. A telep névleges tárolókapacitása 279 050 m3, tényleges tárolókapacitása 236 983 m3 Az éves forgalom 600 ezer – 1 millió tonna között van. A Rossi Biofuel névleges tárolókapacitása 41 000 m3, tényleges tárolókapacitása 35 240 m3. A bázistelepen belül a szállítás a bázistelepi csővezeték-hálózaton történik. A tartályok gátudvarban (kármentőben) vannak elhelyezve, melyek a tartály teljes űrtartalmát képesek felfogni. A bázistelepen belül a szállítás a bázistelepi csővezeték-hálózaton történik. A bázistelepre beszállítás történhet távvezetéken (DN 150, DN 300-as vezetékeken), vasúton (legnagyobb vasúti tartálykocsi 80 m3), közúton (legnagyobb tartálykocsi 35 m 3), és hajón (legnagyobb hajórekesz 150 m3). A tárolásra érkező termékek: motorbenzinek gázolajok JET-A adalékok A telephelyen a MOL TKD LT üzemeltetésében az alábbi létesítmények találhatók meg: MEO labor (és mintaraktározás) Diszpécser iroda Igazgatósági épület Raktárak
4
Műhelyek Vasúti hídmérleg, iroda épület, mozdonyszín Létesítményi tűzoltó laktanya Kompresszorház Szivattyúházak Új fürdő Távvezetéki fogadó- feladó állomás Villamos fogadó épület Műszer épület Kazánház Gázfogadó Tüzivíz szivattyúház Vasúti kocsi-mosó (mely 2010 április 1-től nem üzemel) Tankautó-töltő Móló, vízkivételi mű, szivattyúház
Termék-távvezetéki fogadás és feladás: A komáromi bázistelepre a felszín alatti vezetésű, 2 párhuzamos (DN 150, DN 300) távvezetéki ág a vasúti lefejtő dél-keleti sarkánál található beton kármentő kialakítású fogadó állomáson érkezik a felszínre, és biztonsági szerelvényeken keresztül csatlakozik a két önálló mérőághoz. A távvezetéki fogadóállomásról a tárolótartályokba zárt rendszerben, felszíni vezetékeken történik a betárolás. Távvezetéken kizárólag benzin és gázolaj érkezik a telephelyre. A betárolás a távvezetéki műszerteremben számítógépes rendszeren folyamatosan követhető. A rendszer kezelését állandó felügyelettel végzi a Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió Logisztika Terméktárolás részlegétől független MOL szervezeti egység. Terméktávvezeték feladást a Rossi Biofuel Zrt. végeztet FAME anyaggal. Vasúti lefejtés és töltés: A vasúti átfejtő megközelítőleg a bázistelep közepén húzódik kettéosztva a tartályparkot. A lefejtés és töltés külön állomásokon történik. Vasúti tartálykocsikban gázolajok és különböző motorbenzinek érkeznek. A lefejtés a 6 állásos vasúti lefejtő rendszeren a hozzá tartozó megfelelő szivattyúk segítségével történik. Az állomás híddal, váltózárral és egyéb biztonsági berendezéssekkel van felszerelve. A vasúti tartálykocsik töltése a tartályokból a töltőszivattyúkon keresztül zárt rendszerben történik. A túltöltés ellen optikai szenzorok nyújtanak védelmet. Az automatizált töltőrendszer 9 állású. A töltés megkezdésekor ellenőrizik, hogy nem jelentkezik-e a tartálykocsi szerelvényein vagy a tartálytesten csöpögés, szivárgás. Bárminemű tömítetlenség, szivárgás észlelése esetén a töltést megszakítják, és elkezdik a kocsi leürítését a már letöltött mennyiségtől függő módon. Vasúti tartálykocsi meghibásodása esetén lehetőség van a meghibásodott tartálykocsiban lévő anyag másik tartálykocsiba történő átfejtésére. A tartálykocsik túltöltés elleni védelmét ellátó állítható szondák dómnyílásba helyezése a töltés megkezdésének indító feltétele. A vasúti lefejtő technológiai területe beton burkolattal és rácsos gyűjtőcsatornával ellátott. A gyűjtőcsatorna az olajos hálózatra van rákötve. A vasúti töltő vágányainak csupán az egyik része van betonburkolattal ellátva. Az 1-5 vágányok nem rendelkeznek se szilárd burkolattal, se összefolyó csatornával. A 6-7 vágányok betonburkolattal és rácsos gyűjtőcsatornával rendelkeznek. A csatornába kormányozott anyag az 50 m3-es szlop tartályba, vagy az olajos szennyvízcsatornába vezethető. A kapcsolódó szivattyú terek olajos csatornarendszerbe lefolyással rendelkező beton kármentő teknőben állnak. A benzinek töltése során keletkező szénhidrogéngőz elvezetésre kerül egy JORDAN típusú visszanyerő berendezésre, amely megtisztítja a tartálykocsiból kiszorított levegőt a szénhidrogén gőztől. A vasúti benzin töltésekor a tartálykocsiból kiszorított szénhidrogén gőzök megnövelik a gerinc nyomását. A közúti töltőn elhelyezett PS 120 nyomáskapcsoló 10 mbar nyomásnál nyitja az M120 jelű motoros szerelvényt, és jelzést ad a közúti töltőre, aminek hatására a szénhidrogén visszanyerő (VRU) automatikusan indul. Amennyiben a közúti töltő is üzemel, és nyomása eléri a 30 mbar értéket, az M120 szerelvény és a vasúti benzintöltés reteszelődik. A vasúti töltőn elhelyezett nyomáskapcsoló 20 mbar értéknél jelez és reteszeli a benzintöltést. A vasúti kocsik ürességi vizsgálatakor, vagy egyéb okból a zárt rendszerből kikerülő anyag elvezetésre kerül
5
az elvezető-csatornarendszeren keresztül, amely az 50 m3-es földalatti szlop gyűjtő tartályba kerül. A tartályban összegyűlt anyagot időszakosan a központi, 5000 m3-es fázisolaj tároló tartályba szivattyúzzák. Az összegyűjtött anyag a Dunai Finomítóban újrafeldolgozásra kerül. Közúti lefejtés és töltés: A tankautók töltése teljesen zárt rendszerű, automata közúti töltőn történik, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő gőzvisszanyerős technológiával. A különböző üzemanyag adalékok hozzáadása automatizált, zárt rendszerben történik. A telepen 2 szigetes közúti tankautó-töltő üzemel. A töltő területe betonburkolattal van ellátva. Tankautón a telephelyre gázolaj és benzin adalékanyag érkezik. Kiszállításra adalékanyagokkal ellátott üzemanyag kerül. A tankautó-töltő technológiai helyen csak adalékanyagok lefejtése történik a szállítójárművekből. Az adalékok lefejtése külön erre a célra kiépített lefejtő rendszeren keresztül zárt rendszerben történik. Gázolaj illetve benzin lefejtése tartálykocsikból a tárolótéren lévő lefejtő-állomásokon lehetséges. Uszálylefejtő és töltő: Az úszó lefejtő pontonon, amely követi a Duna vízszint ingadozását, 2 db nagy teljesítményű szivattyú működik. A lefejtett terméket mennyiségmérés után a megfelelő tartályba vezetik. A lefejtés nem gyakori a bázistelepen. Az uszálytöltő vasbeton alapon elhelyezkedő, folyami uszályok, tartályhajók töltésére szolgáló töltőhíd. Az uszály és a móló között törőkuplunggal ellátott rugalmas tömlős csatlakozással történik a töltés. A flexibilis tömlő a daru segítségével lekerül az uszály szintre, és rácsatlakoztatható az uszály csonkjára. Mielőtt a mólóra kerül az üzemanyag, mérőkörön - mely többfunkciós mérőállomás - mérik (minden ágon mérve) a töltésre kerülő anyagot (folyamatos átlagsűrűség mérés, nyomás és hőfokkompenzált mennyiségmérés). A zárt rendszerből kikerülő anyag elvezetésre kerül az elvezető-csatornarendszeren keresztül, amely a 25 m3es földalatti szlop gyűjtő tartályba kerül. A tartályban összegyűlt anyagot időszakosan a központi, 5000 m3-es fázisolaj tároló tartályba juttatják. Az összegyűjtött anyag a Dunai Finomítóban újrafeldolgozásra kerül. Áttárolás: A telepi tárolótartályokból az áttárolást az áttároló csővezetéki rendszer a szivattyútereken keresztül, zárt rendszerben biztosítja. Igény szerint a tartályok közötti árumozgatás ennek segítségével történhet. Ez lehetővé teszi, hogy havária esetén az érintett tartály(ok) leüríthető(k) legyen(ek). Gáztermékek vasúti tartálykocsis puffer tárolása A MOL Nyrt. saját célú vágány hálózata Almásfüzitő-felső állomás F1. sz. vágányából ágazik ki a 158-as kitérővel. A Bázistelepen a gáztárolásra három vágány van kijelölve: a X sz. vágány (284 m), a XI sz. vágány (284 m) és az I-s vágány Kocsi Tisztító területén lévő szakasza (284 m). A kocsik rendezése a IX-es és a VIIIas vágányon történhet. Az átadó-átvevő vágányra érkezett, ill. kiszállított kocsikról a Rail CargoHungária Zrt. és a MOL Nyrt. illetékes dolgozói kölcsönösen tájékoztatják egymást az érkezés, ill. a kiszállítás előtt. A MÁV Zrt. forgalmi szolgálattevője a kiszolgáláshoz engedélyezi a tolatást mind a MÁV mind a MOL részére, majd megkezdődhet a kiszolgálás. A kiszolgálás Almásfüzitő-felső átadó-átvevő vágányain történik (F1, F2. F3), az Iparvágány Szolgáltatási Szerződésben és a Kiegészítő Szolgálati Utasításában foglaltak szerint. A kiszolgálás befejeztével a MÁV Zrt. forgalmi szolgálattevője tolatást tiltó állásba állítja a vasúti biztosító berendezéseket. LPG-vel rakott vasúti kocsik tárolása a I., X., és XI. vágányon történik. A vágányokon egyidejűleg max. 45 db gázzal rakott vasúti tartálykocsi tárolható. A Bázistelep utóbbi 5 évi anyagforgalmi adatai: Termék benzinek (t) gázolaj (t) fűtőolaj (t)
2010 94 584 421 472 282 953
2011 97 281 588 140 174 693
6
2012 98 517 640 422 96 941
2013 66 496 546 897 89 245
2014 71 318 708 091 18 862
adalékok (t) szlop (t) Összes termék (t)
92 1 038 800 139
95 862 861 069
113 959 836 952
100 916 703 654
111 1330 799 713
Környezeti igénybevételek Hulladékgazdálkodási szempontból: A korszerű technológiáknak köszönhetően csak havária esetén lehet nagyobb elfolyás, az elcsöpögő termékeket felitató anyaggal takarítják fel. A munkavégzés során olajos rongy, olajos kesztyű keletkezik. A közúti tankautó-töltő szénhidrogén gőzvisszanyerő berendezésében a kimerült aktív szén cseréje is hulladék kibocsátással jár. A technológiai helyekről összefolyó, esetlegesen szénhidrogénnel szennyeződött csapadékvíz és a technológiai eredetű szennyvizek két REWOX típusú műtárgyon való előkezelés után a városi szennyvíztisztítóra kerül. Az egyéb, feltételesen olajmentes csapadékvizek homokfogón keresztül jutnak a Dunába. A csatornahálózat és a szennyvízkezelő műtárgyak üzemeltetéséből, karbantartásából, tisztításából veszélyes hulladékok (olajos iszap) keletkeznek, továbbá a telep irodai tevékenységei is eredményeznek hulladékokat. A telephelyen 2014. évben keletkezett hulladékok az alábbi táblázat szerinti: Hulladék elnevezése tartályfenék iszap veszélyes anyagokat tartalmazó homokfúvatási hulladékok olaj-víz szeparátorból származó iszap fa csomagolási hulladék vesz. anyag tartalmú csomagolási hulladék vesz. anyag tartalmú abszorbens, felitatóanyag veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladék
Azonosító kód 050103*
Keletkezett mennyiség (kg ) 42560
120116*
420
130502* 150103
18820
150110*
110
150202*
350
160305*
300
A Komárom Bázistelep technológiájának kezeléséhez szükséges minimális létszám kb. 20 fő nappal, 10-12 fő éjjel. A települési szilárd hulladékot konténerekben gyűjtik, hetente kétszer szállítja el a területen hulladékátvételt és -ártalmatlanítást végző gazdálkodó szervezet. A szelektív hulladékgyűjtés feltételei 2012. óta adottak: 500 liter űrtartalmú feliratozott műanyag gyűjtőedények kihelyezésével. A bázistelepen munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyek működnek. A veszélyes hulladékokat környezetszennyezést megakadályozó módon, megfelelő edényzetben gyűjtik. A technológiai területeken többnyire 200 1-es fém hordókat használnak (uszálytöltő 1 db, tankautó-töltő 3 db, vasúti töltő 5 db, vasúti lefejtő 3 db), a konténereket és egyéb gyűjtőedényeket betonozott területen helyezik el. A zárható, beton aljzattal rendelkező veszélyes hulladékgyűjtő helyen 2 db 4m3-es konténer található. Ebben tárolják a szénhidrogénnel szennyezett rongyot, műanyagot, csigatömlőt. Az esetlegesen elcsöpögő szénhidrogének felitatására Sorbix márkájú felitató anyag és homok áll rendelkezésre. A technológiai berendezések tisztításakor keletkező veszélyes hulladékokat a munka részeként azonnal elszállítják. A laboratórium mellett fedett, veszélyes hulladék gyűjtő helyen, feliratozott fém hordókban tárolják az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékokat. A környezetvédelmi működési engedély hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírásait az 1995. évi LIII. törvény 81. §.-át figyelembe véve tette meg a hatóság.
7
A K-2169-12/2009 számú határozat alapján az érintett ingatlanokon kármentesítési eljárás folyik. A műtárgyak kialakítása, a tartályok műszaki állapota alapján a tervezett tevékenység további szennyezést normál üzemmenet esetén nem okoz, a kármentesítést nem befolyásolja. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból:
A MOL ZRT. Komáromi Logisztikai telepe a napi 3 műszakban folyamatosan üzemel. A telephely fő zajforrásai a szabadtéren és épületen belül elhelyezett szivattyúk (egy időben a különböző szivattyútereken kb. 6-7 db, a tankautó töltőnél 2-4 db, a vasúti töltőnél 1 db működik), a gőzvisszanyerő berendezés, az üzemanyag szállítást lebonyolító tankautó- és vasúti töltő, valamint szállítójárművek forgalmából eredő közlekedési zajok. A telephelyre éves szinten átlagban naponta 17 db (11 db nappal, 6 db éjjel) tankautó töltése történik. A Bázistelep vasúti forgalma kb. 8 db vasúti kocsi, csak a nappali időszakban. A létesítmény zajkibocsátásának meghatározása mérés útján történt. A dokumentáció részét képező mérési jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy a létesítmény környezeti zajkibocsátása megfelel zaj-és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet (továbbiakban Rendelet) előírásainak, A Rendelet 5-6 § alapján lehatárolt hatásterülettel érintett területek terület-felhasználási kategóriái Komárom Város 40/2010.(II.18.) rendelettel módosított rendezési terve szerinti területi kategóriák és a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete alapján kerültek meghatározásra. Megállapítható továbbá, hogy a létesítmény lehatárolt zajvédelmi hatásterületen belül zajtól védendő területek illetve épületek vannak, emiatt a telephelyre zajkibocsátási határérték magállapítása szükséges a Rendelet 10.§ (1) bekezdés szerint. A zajkibocsátási határérték kérelem benyújtására vonatkozóan a határozat rendelkezést tartalmaz. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települése (Komárom) a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. és 2. melléklete alapján a 3. pontban kijelölt, „Komárom-Tatabánya-Esztergom” kategóriába tartozik. A Bázistelepen a MOL Nyrt. 3 db, önálló KTJ azonosítóval rendelkező telephelyet üzemeltetett. Mindhárom telephely rendelkezett levegőtisztaság-védelmi engedéllyel: Tankautó-töltő (KTJ: 100338855) - 6017-9/2012. sz. határozat, Finomító /Kazánok, létesítménygazdálkodás/ (KTJ: 100338822) - 6017-9/2012. sz. határozat, Laboratórium (KTJ: 101089352) 401-7/2013. sz. határozattal mód. 7913-5/2012. határozat. A telephelyeket közös, az ügyfél kérelmére a MOL Nyrt. TKD Logisztika Komárom Bázistelep 100338855 KTJ száma alá vonta össze a hatóság 2013-ban. A hatóság a 3271-5/2012. számú határozatba foglalt, valamint 401-7/2013. számú határozattal módosított, 7913-5/2012. számú határozatba foglalt levegőtisztaság-védelmi engedélyeket a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 22.§ (5) bekezdése alapján visszavonta. Az egyesített telephelyen a 15436-7/2013. sz. határozattal módosított 6017-9/2012. számú határozattal kiadott levegőtisztaság-védelmi engedély alapján az alábbi technológiák és pontforrások üzemelnek: T1 Tankautó töltés T3 Hőtermelés T4 Minőség-ellenőrzés A T1 technológiához tartozó pontforrás: P1 CH-gőzvisszanyerő véggáz kürtő A T3 technológiához tartozó pontforrások: P3 Tűzivíz szivattyúház kazánkémény P4 Hőközpont kazánkémény I. P5 Hőközpont kazánkémény II.
8
A T4 technológiához tartozó pontforrások: P6 Központi elszívó kürtő P7 Vegyifülke I. elszívó kürtő P8 Vegyifülke II. elszívó kürtő P9 Vegyifülke III. elszívó kürtő P10 Minta előkészítő elszívó kürtő A P1 pontforrás emisszió mérését a MOL Nyrt. DS Fejlesztés MOL Környezet- és Korrózióvédelem Laboratórium végezte 2013. júniusában (jkv: 38/2013). A kazán források (P3, P4, P5) vizsgálatát a Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Kft. végezte 2011. szeptemberben. A laboratórium pontforrásait (P6, P7, P8, P9, P10) a Blautech Humán –és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. mérte 2013-ban (jkv: B1802-03). A mérési jegyzőkönyvek levegővédelmi szempontból megfelelőek, határértéket meghaladó koncentráció értéket egyik légszennyező anyag esetén sem mértek. A mért koncentráció értékek felhasználásával végzett terjedésszámítás alapján a levegőterhelést okozó anyagok nagy távolságú terjedése nem várható, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió nem alakul ki, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2.§ 14. pontja szerint értelmezett hatásterület nem jelölhető ki. Egyéb légszennyező tevékenységek: A Bázistelepre hetente kb. 240 tankautó érkezik be. A Bázistelep vasúti forgalma kb. 20 db vasúti szerelvény hetente. Napi átlagban ez kb. 35 tartálykocsit és napi 3 vasúti szerelvényt jelent. A telephely dolgozóinak, látogatóinak személygépkocsijai nappal kb. 50, éjjel kb. 20 autót jelentenek, parkolóhelyük az üzemen kívül, a bejárat mellett található. Az alapanyag csővezetéken érkezik a technológiába, az adalékok tehergépjárművel érkeznek. A szállítási útvonal az 1-es számú főútvonalat érinti. A szállítási tevékenységet csak olyan belsőégésű motorral ellátott gépjárművek végezhetik, amelyek emissziója a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékeket nem haladják meg. A gépjárművek kipufogógázának megengedett szennyezőanyag tartalmát a 77/2009. (XII. 15.) KHEM-IRMKvVM együttes rendelet szabályozza, melynek való megfelelésről a szállítónak bizonylattal kell rendelkeznie. A Bázistelepen egy, a 310/2008 Kormány rendelet hatálya alá tartozó hűtőberendezést üzemeltetnek, ennek regisztrálása folyamatban az Országos Monitoring és Képesítő Testület honlapján. A klímaberendezések karbantartását a Bázistelep a MOL Nyrt. szinten egységesen kezelt karbantartási szerződés alapján végezteti el felülvizsgálói jogosultsággal rendelkező partnerrel. A telephelyen diffúz forrást nem létesítettek. A pontforrásokon kívüli kibocsátások szintén nem eredményeznek hatásterületet. Az előírásokat a hatóság a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 4.§-a alapján tette: Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Az adatszolgáltatásra vonatkozó követelmények meghatározása a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31.§ (1), (2), (4), továbbá a 32.§ (1) bekezdései alapján történt. Táj- és természetvédelmi szempontból: Az érintett terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek. A vízkivétel, valamint az uszálytöltő üzemeltetése révén a bázistelephez köthető tevékenység közvetlenül érinti a Natura 2000 hálózatot (Duna és ártere HUDI20034, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület), valamint az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetét. A tevékenység dokumentációban foglaltak szerinti folytatása vélhetően védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért.
9
Fentieket követően – a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező szakhatóságot. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/7469-1/2015.ált számú szakhatósági állásfoglalás rendelkező részét a Hatóság jelen határozat III. fejezet B./ 1.) pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Győr-Moson-Sopron Megyei Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 8725-8/2015. számú — 2015. szeptember 11-én érkeztetett — megkeresésével a MÓL Nyrt. teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati engedélyre irányuló kérelmére indult hatósági eljárásban a az illetékes Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Katasztrófavédelmi Igazgatóság) szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A 71/2015. (IH. 30.) Korm .rendelet 28.§ -a alapján az engedélyezési hatósági eljárásban környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezetvédelmi teljesítményértékelés alapján lefolytatandó környezetvédelmi működési engedélyezési eljárásban a tevékenység vízellátásának a csapadék és a szennyvíz elvezetésének vizsgálata, valamint annak elbírálása, hogy a vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni vizek, felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban , illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülneke, továbbá annak elbírálása kérdésben, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A Hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott élj árásban szakhatóságként élj árva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: - A telephely vízellátó és szennyvízelvezető létesítményei a 1721-9/2014. számú határozattal rendelkeznek. - A burkolt felületekről, valamint az üzem- és egyéb célú épületek tetőzetéről lekerülő nem szennyezett csapadékvíz a Dunára menő olajmentes csatornára kerül. A szennyezett csapadékvíz csak az olajoskommunális csatornába juthat a vagon töltőlefej tőről, közúti töltőről, szivattyúterekről, tárolótérről. -Az ipari víz felhasználása során keletkező ipari szennyvizek - a Kazánház kivételével - az olajos csatornarendszerrel (H-429-13/2008. számú vízj. eng.) kerülnek összegyűjtésre. Az ivóvíz felhasználásból adódóan kommunális szennyvíz keletkezik, melyet a városicsatoma-hálózat vezet el. -Az Nyit. a hatóság által 17806-6/2013. számon jóváhagyott önellenőrzési tervvel rendelkezik. -A kármentesítési és monitoring rendszer üzemeltetése a többször módosított 5279-2/1999 sz. vízjogi engedély alapján történik. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VEI. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A döntést alátámasztó jogszabályok: 1. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 2. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 3. A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet. 4. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (HL 14.) Korm. rendelet. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott tervdokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Két. 44. § (9) bekezdése zárja ki.
10
A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, továbbá a 71/2015. (HL 30.) Korm. rendelet 28.§ bekezdés, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének b) pontja állapítja meg.” A Hatóság eljárása során megkereste a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztályát, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztályát, és a KomáromEsztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Földhivatali Osztályát mint szakvélemény adására jogosult hatóságot. Fent hivatkozott szervezetek szakhatósági állásfoglalásukat megküldték a Hatóság részére, azonban a Hatóság eljárása során megállapította, hogy jogszabály nem teszi lehetővé azt, hogy tárgyi ügyben a hivatkozott szervek vélemény adjanak, így a Hatóság a véleményeket felhasználni nem tudja. A Hatóság a fentiekre tekintettel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 79.§ (1) a) pontja és a 81.§ -a alapján környezetvédelmi működési engedély kiadásáról döntött. A Hatóság határozatát a hivatkozott jogszabályi helyeken túl a benyújtott tervdokumentációra és a hiánypótlásra benyújtott dokumentációkra, a szakhatóság állásfoglalására valamint az alábbiakra alapozta: Az engedély időbeli hatálya a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 81. § (1) bekezdés e) pontján alapul. Az előírásokat a hatóság a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4.§-a alapján tette: Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Az adatszolgáltatásra vonatkozó követelmények meghatározása a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31.§ (1), (2), (4), továbbá a 32.§ (1) bekezdései alapján történt. A határozattal szembeni fellebbezést a Ket. 96. § -ában és a Ket. 98. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a Ket. 99. § (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül van mód előterjeszteni, melyről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet, míg a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. Jelen határozat V. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 3. pontja alapján az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2015. március 31. napján beolvadással megszűnt, általános jogutóda 2015. április 1. napjától a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal. A Hatóság hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2015. november 11.
Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
Dr. Buday Zsolt s. k. főosztályvezető
11
