Győr
Dunakapu tér
Hutflesz Katalin – Juhász Anita Fatima – Horváth Tamás Konzulens: Varga F. István – 2003. 10. 20. – ed23
Tartalom
2 Győr – Dunakapu tér
Tartalom .......................................................................2 Történeti áttekintés .....................................................3 Természeti adottságok............................................3 Győr várának története ..........................................3 Győr városának története.......................................4 A városkép alakulása..........................................6 Kereskedelem, piac .............................................7 A terület utcái, fontosabb házai ............................7 Városszerkezetre vonatkozó adatok forrásai ..7 Apáca utca ............................................................8 Bástya utca ...........................................................9 Dunakapu tér .....................................................10 Gutenberg tér .....................................................11 Hal köz................................................................11 Jedlik Ányos utca ..............................................11 Káposztás köz ....................................................12 Káptalandomb ...................................................12 Móricz Zsigmond rakpart ................................12 Stelczer Lajos utca .............................................12 Szappanos köz ...................................................12 Széchenyi tér ......................................................13
Újkapu utca .................................................................13 Vörösmarty utca ................................................13 Rendezési kísérletek .................................................14 Weichinger Károly városrendezése ....................14 Véleményezés: ...................................................14 Tanulmány 1975-ből .............................................15 Véleményezés ....................................................16 A terület vizsgálata ...................................................17 A karakterterv metódusával ................................17 Természetes környezet .....................................17 Épített környezet ...............................................17 Az épületek ........................................................18 Domborzat, vízrajz, zöldfelületek...................19 Közlekedés .........................................................20 Közvilágítás .......................................................20 A városi tér vizsgálata ..........................................21 Funkcionalitás....................................................21 Tipológia.............................................................21 Értékelés: ................................................................22 Források, irodalom....................................................24 Képek jegyzéke ..........................................................24
Történeti áttekintés Természeti adottságok A város földrajzi helyzetének, természet adta előnyeinek legfontosabbika a vidék kapu jellege. A folyókon való átkelés ugyanis a nyugati, Bécsi és CsehMorva medencék és a Kárpát-medence között teremtett kapcsolatot. Ez járult hozzá a város kiemelkedő helyzetéhez, a település kialakulásához, a népesség növekedéséhez. Adottságai következében a legrégibb idők óta vár volt. A török hatalom katonai erejének megnövekedésével az egyik legfontosabb keleti végvár lett.
Győr várának története Győr középkori vára a 16. század elején már teljesen elavult. Fontos volt a vár helyreállítása és újjáépítése. Fels Lénárd várkapitány már 1537-ben megkezdte az erősítési munkákat. Buda elfoglalása után elrendelték, hogy: „Győrt árokkal és palánkkal kell megerősíteni, hogy ez a vidék népének is menedékévé váljon”. A munka nagyon nehezen indult meg és nehézkesen is folyt. Sok volt az egyet nem értés a helyreállítással kapcsolatban. Az építkezéseket az 1557. évben Francisco Benigno és Bernardo Gabrielli építőmesterek vezették: Az első
hevenyészett tollvázlatok tőlük származnak. 1561-ben Pietro Ferabosco érkezett Győrbe: 1564-ben rajzlapra vetett tervvázlatán az általa javasolt változtatásokat ábrázolta. Terve Benigno és Gabrielli 1561-ben készült módosító javaslatait is figyelembe vette: a Kastélybástyától délre eső falszakaszt a Sforza-félbástyával egészítette ki, és a déli Császár- és a keleti Közép-bástya közé az Új-bástyát illesztette be. A győri várat tehát főképpen olasz építészek tervezték, s egész architektúrájában, bástyáinak fülszerű visszaugrásaival az olasz várépítészeti rendszer első képviselője volt Magyarországon, annak a típusnak melyet a várépítésben a 16. század közepétől a 17. század végéig általában alkalmaztak.
Szinán basa 1594-ben jelentős létszámú és legjobb felszerelésű hadaival ostrom alá vette és elfoglalta Győr várát. Ekkor az erődítési munkák már előrehaladott állapotban voltak, viszont még ekkor is hiányoztak az ostromtechnika által megkövetelt külső védművek: ágyúállások és bástyák. A török építkezéseiről csak keveset tudunk. A legnevezetesebb épület a Duna-kapu fölé épített kilátótorony, melynek csúcsán forgott, mint szélzászló, a híres vaskakas. Ehhez a vaskakashoz fűzte a török elbizakodottság azt a szállóigét, hogy csak akkor kerül újra keresztény kézbe a város, ha a vaskakas megszólal. (Ezenkívül még arról tudunk, hogy a Székesegyházat a török hódítók dzsámivá alakították.) 1598-ban felszabadították a várost. A felszabadítást követő időben némi helyreállító munkák folytak a váron, és azt a kor leghíresebb várépítő mestere, Vincenzo Scamozzi is megszemlélte. Nem sokkal később elkészültek a bástyák, melyeket az 1566-1820 közötti térképekből ismerünk. A Várkastély-bástya a Duna-Rába szögében, a Rába mentén nyugatra kiugró ún. Sforza-bástya, amelyet különleges formájánál fogva Félbástyának is neveztek, alatta a hídra nyíló Bécsi-kapu (1568), a délnyugati sarkon a Magyar-bástya, a délre néző Császár-bástya és közöttük a Baross utcára nyíló Fehérvári-kapu. Ahol az árok északkeletre fordult, épült az Új-bástya, attól Győr – Dunakapu tér 3
északra a város keleti védelmét biztosító Középbástya, északkeleten a Szentdombi-sarokbástya (lásd 1. ábra). A dunai várfal közepét foglalta el a Duna-bástya, s annak közelében a Duna utca (ma Jedlik Ányos utca) előtt, a Duna-kapu (1567). Közben föld alatti erődítési munkák is folytak, erős kazamatákat építettek. A hatvanas években felépítették a várkapukat is, a kor olasz várkapuinak stílusában. 1586-ra felépült a Bécsi-kapu, és ezt követte a Duna- vagy Vízi-kapu, mely „dóriai ízléssel, triglifekkel és cseppekkel díszített volt”. A kapuk építészeti kialakításának erőteljes klasszikus formái arról tanúskodnak, hogy ez időkben a győri erődítési munkáknál kitűnő, korszerű képzettségű építészek is közreműködtek. 1661-64 között újabb lendületet vett az erődítés. A győri vár vizes árkai elé újabb külső védműveket építettek. A napóleoni francia-osztrák háború jelentős szerepet tölt be a város és annak falai történetében. 1809-ben a vesztes kismegyeri csata után a francia csapatok bevonultak a várba, a Fehérvári-kapun keresztül, majd megkezdték annak megerősítését. Ugyanebben az évben béke született és a béke egyik feltétele volt a győri vár lerombolása is. 1809. november 13-án a Szentdombi- Közép és Új-bástyák, másnap a Magyar bástya repült a levegőbe. A többi bástyának árvízvédelmi szerepük miatt kegyelmeztek. Ezután a 4 Győr – Dunakapu tér
védművek romlása csak fokozódott. Az 1821-es kormányzati engedély birtokában a bástyák bontása is megkezdődött. A bástyák elbontása, a „bástyadöntés” 1820 után indult meg, de 1851-ig elhúzódott. A Duna-bástya és kapu az utolsók közé tartoztak ebben a sorban, maradványai az 1900-as évek elején is álltak még.
Győr városának története Király György megyei és Nagy István városi mérnök már 1818-ban tervet dolgozott ki a belső és a külső bástyák közötti terület beépítésére, amit rövidesen még két terv követett: 1820. évi névtelen, majd pedig Hilff Pál és Hornischer Ferenc 1821. évi terve. Az 1820. évi terven a Belváros déli oldalán vagy 320 m széles és kb. 1400 m hosszú, keleti végén 350 × 400 m-nyi, az új katonai élelmiszerraktárig nyúló területet osztottak fel egymásra közelítőleg merőleges utcákkal, azok mentén 311 telket jelöltek ki, beépítésre. Az új utcák iránya lényegében folytatja a Belváros nyugat-keleti, ill. északdéli irányú utcáit. Mindez megismétlődik a harmadik terven (1821. évi). Jellemző, hogy a városfejlesztési tervek készítői a fennálló adottságokkal csak a Belváros tekintetében számoltak, annak utcáit folytatták, de az Újvárossal (amelyben pedig már sok ház állott, s ahol ugyanannyian laktak, mint a Belvárosban) mit sem
törődtek, ennek beépítettségével semmiféle szerves kapcsolat kialakítására nem törekedtek. Az 1818. és 1820-i terveken a beépítésre kijelölt terület és a Majorok telepedése között ugyancsak semmiféle kapcsolatot nem teremtettek, a külváros rendszertelen beépítésével nem törődtek, a közbenső területet, pedig egyszerűen „Vásártér” felírással intéztek el. Mindez jellemzi tisztára földmérői, házhely-kijelölő tevékenységüket, amelyhez semmiféle átfogó városrendezési, avagy városépítészeti gondolta nem fűződött. A kialakított telkeket nagyon lassan tudták eladni. Érdekes körülmény, hogy a bástyadöntés során az 1567-68-ban épült hatalmas és részben műgonddal kiképzett városkapukat elbontották ugyan, de az „Ókapu” helyére egy „Új Duna-kaput” építettek, amely a 1863-ig állott fenn. A bástyadöntés révén keletkezett új telkek eladása a Belváros keleti végén az Újkapu utca környékén indult meg, is az említett tervektől eltérő módon. A beépítés az újonnan felszabott területeken lassan és vontatottan haladt előre. Sok volt a beépítetlen, és a beépült telek legtöbbjén is csak az utca mentén álltak házak, ami nem is lett volna baj, mert tágas udvarok keletkeztek, de semmiképpen sem felelt meg a kor általános beépítési jellegének, amely a telkek minél messzebb menő kihasználására törekedett. Ezen új városrészek a beépítés tekintetében még 1883-ban is
merően elütöttek a Belváros szinte középkori sűrű beépítésétől. A város számára igen fontos építkezés indult meg a 30-as években a Duna felőli bástyák eltávolítása után: itt építették meg a győri gabonakereskedők 2-3 alacsony emeletsoros, apróablakos társasházait. Ezen épületek száma 147-ig emelkedett, s építészetileg is kifejezte, hogy a gabonakereskedelem a város számára milyen fontos volt. A rakpart az 1940-es években épült be a mai formában, nagy tömegű, a városkép szempontjából semmit mondó épületekkel. Ez a beépítés megszűntette a belváros határainak kifele lépcsőző jellegét.
A város 17. századi helyszínrajza
A város 19. század végi helyszínrajza
Győr – Dunakapu tér 5
A városkép alakulása Az 1600-as évek belvárosi házait az olasz építészek alakítják. Az utcavonalra merőleges gerincű házak helyett egyre több azzal párhuzamos gerincű ház épül, de gyakran alkalmazzák a tosztán átriumos udvar és a zárt sarokerkély motívumát is. A házak nem lehettek magasabbak a várfalaknál. Ezt a szabályt csak a 18. században kezdték figyelmen kívül hagyni, ekkor jelentek meg az első kétemeletes házak, majd a 19. században elkezdődik az egyemeletes házak átépítése kétemeletesre. Ezt a fokozatos és nagyjából tervezetlen fejlődést váltotta fel korunk tervezésen és rendezettségen alapuló, tudatos, néha erőszakos fejlesztése. Győr fejlődését az 1930-as évektől Weichinger Károly győri származású építész korszerű városrendezési tervének elképzelései, és az úttörő modern mozgalmak határozták meg. A belváros képét az 1950-es években átalakították. Az üzletek faportáljait, cégéreit, tábláit leszerelték, mert a kereskedelem hivalkodását látták benne. Helyettük „modern”, szögletes acél nyílászárók jöttek divatba. A belváros csillogását, élénk szórakoztató nyüzsgését csendes unalom váltotta fel. Ez napjainkra kezd helyreállni, de még mindig sok rendezetlen terület van Győr belvárosában 6 Győr – Dunakapu tér
Kereskedelem, piac A középkorban a házsűrűség, telekmegosztás elegendő helyet biztosított a mezőgazdasági foglalkozást mellékesen űző népességnek arra, hogy gazdálkodásának központja, majorsága lakóháza közvetlen szomszédságában legyen. A lakó- és munkahelyet tehát nagymértékben egyesítette a középkori városszerkezet. A 16. század harmincas éveitől az egyre fokozódó benépesedés következtében a majorságok kiszorultak a városból, csökkent a mezőgazdasági foglakozás lehetősége, és kevesebb lett mindazok száma, akik ipari és kereskedelmi tevékenységük mellett őstermeléssel is foglalkoztak. Győr népessége már a középkorban is főleg iparból és kereskedelemből élt. Ez utóbbi hatás miatt elegendő méretű piacról kellett gondoskodni. A nagy piac a város központi terén, a mai Széchenyi téren volt, de átnyúlt a piac szomszédos utcáira is. A Duna felől a Széchenyi térre irányuló utcák és közök még az 1567-es telekkönyvben is egy közös néven szerepelnek: Kalmár utca, a telekkönyv itt számtalan kis árusító bódét említ meg, amelyek az egész tömbnek „bazár negyed”
jelleget adotak. E jelleget csak még jobban kihangsúlyozta az a másik kis piactér, amely a régi Szent Erzsébet utca egy kis beugrásával alakult ki. Az 1617. évi telekkönyv adatai arról adnak számot, hogy itt volt a halpiac. Bizonyára már a középkorban is a dunai halászok számára szolgált elárusítóhelyként. De piacul szolgát a Rába-híd előtti tér és az onnan déli irányban elkanyarodó széles Szombatpiac is, melynek egyik részét Búzapiacnak is hívták. A 1900-as évek elején még a gabona és élőállat kereskedelem határozta meg a város vízpartjainak képét, és gazdasági helyzetét. A Rába és a Duna partjain is vasúti vágányok húzódtak. A Dunakapu tértől keletre a part mentén gabonaraktárak épültek. De a kereskedelem ezen ágában betöltött szerepét a város egyre inkább elvesztette, illetve a versenyből Pest-Buda került ki győztesen.
A terület utcái, fontosabb házai Városszerkezetre vonatkozó adatok forrásai Győr régi alaprajzai között csak néhány olyan van, amely a várfalakon belüli városról valamilyen képet igyekszik adni. A város legrégebbi helyszínrajza Kayserfeld katonai mérnöktől származik 1685-ből. Az alaprajz elég pontos képét adja az utcatömböknek, egyes részletkérdésekben jó eligazítást nyújt, de az utcatömbökön belül nem részletez, sem az épületeket, sem a telkeket nem jelzi.
A középkori és a mai városszerkezet összevetése Győr – Dunakapu tér 7
A következő részletes térkép Póder János városi mérnöktől származik, aki 1863-ban rekonstruálta a város 1757. évi alaprajzát. A térkép lelkiismeretes, gondos mérnöki munka, de ugyancsak tömböket ábrázol, s a középületeken kívül más épületeket, sem telkeket nem tüntet fel. Hrusovszky János városi mérnök 1793-ban készített az akkori Győr belvárosáról egy térképet, amely az egyes területeket, telekosztásokat is feltünteti, s a városépítés történeti kutatása számára igen fontos és rendkívül értékes felvilágosításokat nyújt a beépítés mértékéről és módjáról. 1567-ben, 1617-ben és 1703-ban készülnek telekkönyvek a városról, melyekben megadják az egyes telkek méreteit. Az utóbbi két összeírásban szerepelnek a telkek tömbön belüli helyzetére utaló jelölések is, melyek segítségével az elkészített térképek kiegészíthetők a telkek méreteivel, és a házak elhelyezkedésével.
Apáca utca A kelet nyugati irányú utca a Jedlik Ányos utcánál kezdődik és a Kiss János utcáig tart. Mindkét oldalán zártsorú beépítésű. 1617-ben és 1703-ban Szent Erzsébet utcának hívják, ekkor a székesegyháztól indult, és a Hó köznél lévő ferences kolostorhoz vezetett, melynek templomát Szent Erzsébetnek ajánlották. A várfalbontás 8 Győr – Dunakapu tér
után csatoltak hozzá további részeket egészen a Kiss János utcáig. Az Apáca utca nevet a 19. század első felének közepén kapta az orsolyitákról, akiknek rendházuk az utcában állt. 1848-ban a Fő téren tartott népgyűlésen Testvériség nevet kapott, amit a szabadságharc ideje alatt viselt. A Bach korszakban Koloster Frau Gasse néven szerepelt. 1948-ben Rózsa Ferenc utcának nevezték át, aki „a KMP tevékeny harcosa és mártírja volt”. A rendszerváltás után ismét Apáca utca lett. Az 1-es számú ház Kreszta-házként ismert. Nevét utolsó tulajdonosáról kapta, aki fűszerkereskedéssel foglalkozott itt. 1970-től Kovács Margit keramikus művésznő állandó kiállításának ad otthont. Az épület a 18. században épült. Kontytetős oromzata, kiugró emeleti homlokzata és annak kúpos alátámasztása miatt sokan középkori eredetűnek hiszik. A 3-as számú, 1617-ben már álló, sarokerkélyes polgárház. Az 5-ös számú ház A káptalani zenészek háza, ma lakóépület. Ez a ház a legelső városháza helyén épült 1775-ben a győri káplán jóvoltából. Itt lakott Richter Antal a székesegyház karnagya és itt született Richter János a Magyar Filharmóniai Társaság alapító karnagya. A ház barokk-copf stílusú, rokokó timpanondíszekkel az ablakok felett.
A 9-es számú ház a Fejérvári-ház néven ismert. A családról már a 15. század végéről vannak adatok. Ezt a házat 1657-ben építették egy másik tulajdonukban lévő ház helyére. A 18. században átalakították. Homlokzata késő reneszánsz - kora barokk jellegű, főbb elemei a félköríves záródású, kváderes keretezésű kapu, faragott kapuszárnyakkal, és a csigavonalas konzolokon nyugvó első emeleti zárterkély. A 13-as számú ház belső udvarában késő reneszánsz, árkádos, toszkán oszlopos tornác látható. A 15-ös számú ház a Teleki Pál utca sarkán áll az egykori német katonai kórház épülete, melyet 1747-ben
egyemeletes kaszárnyává építettek át, a belső várból kiszoruló katonák részére. A második emeletet a 19. században emelték. A barokk homlokzatból csak a kapuzatot hagyták meg ekkor. A 20-as számú ház egyemeletes zárt erkélyes barokk épület.
Bástya utca A Dunakapu tértől a Kiss János utcáig tart. A 16. század végén, a várfalrendszer északi vonala mentén épül ki. A bástyához való közelség, a védelmi funkció miatt a Bástya utcát a Bástya felé irányuló sikátorok keresztezik. Házai pattantyúsházak, kis telkeken, kis házak. A pattantyúsok a vár tüzérei, katonái voltak. Olyan polgárok telepítették ide zsoldos katonáikat és családjukat, akik saját házukban nem akarták, vagy nem tudták elszállásolni őket.
Képek a bástya utcáról, még a bontás előtt. 1617-ben és 1703-ban az összeírásban Dunai bástya sornak nevezik. 1848-ban már Bástya utca néven szerepel. A Bach korszakban Bastei Gasse a neve. A házak számozása ma a 31. ill. a 22. számmal kezdődik. Ennek oka, hogy a Dunakapu tér kialakításakor az utca Káptalandomb felőli házait elbontották, a területen lévő kazamatákkal együtt. A bontási telkekkel szemben lévő házakat átszámozták a Dunakapu tér házaivá. A 36-os számú ház romantikus épület, a neogótika stílusában. Homlokzatát vakolatból képzett mérművek díszítik. Ma is áll az 55-ös és 57-es számú pattantyúsház.
Győr – Dunakapu tér 9
Dunakapu tér A Jedlik Ányos, Teleki Pál, Bástya utcák vonalai adják nyugati, keleti, és déli határait. (Területe 2544 m2.) Északról a Mosoni-Duna határolja. A tér part felőli részén volt a baromfi és gabonapiac. Személyszállító hajók kikötője is üzemelt itt. A Duna-kapu utolsó maradványait 1938-ban bontották el, a Bástya utca házaival és a mögöttük magasodó kazamaták boltozataival együtt. A bontást elrendelő városatyák az északi szeles területen jelölték ki az új piac helyét, melyet a Széchenyi térről (egykor Piac tér) költöztettek ide, mivel kinőtte azt. 1948-tól 1961-ig Sztálin térnek hívták, a Bach korszakban Donau Thor-nak. A téren található a részben helyreállított Duna- vagy Salm bástya, mögötte a rejtett vasbeton gátfallal. A bástya tetején áll Schwarzenberg Adolf és Pállfy Miklós szobra, Veres Gyula Alpár munkája. A téren egy kút is található, melyen a történetbeli vaskakas másolata látható. A térről elénk nyíló panorámában szerepel az uszoda Cziráky obeliszkje, a Kossuth-híd, a Vásárhelyi Pál híd, a folyó mellett épült csónakházak sora... A téren szerény földszintes és emeletes házak állnak. A 6-os számú ház egyemeletes barokk lakóház, földszintjén található a Matróz csárda. 10 Győr – Dunakapu tér
A 8-as számú ház az egykori német katonai kórház épülete, melyről az Apáca utcai érintettsége révén már említést tettünk. A 10-es számú sarokház az egykori Zeiss Optikai Művek székháza volt, korai modern formálással. Épülete egykor csillagvizsgáló funkcióval is bírt.
Gutenberg tér Jedlik Ányos Ányos utca utca és a Káptalandomb között fekszik. Területe mindössze 600 m2. A tér déli oldalának egyik épületében évtizedekig könyvnyomda működött. Ezért kapta a nevét a szedésnyomás feltalálójáról, a Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesületének kérelmére. A középkori vár, későbbi fellegvár keleti kapujának előtere volt, akkoriban Riadó tér néven. 1617-ben és 1703-ban az akkor még a székesegyházig terjedő, akkor még Szent Erzsébet utcának nevezett Apáca utca része volt. A téren az ún. Frigyszekrény, barokk emlékmű áll, mely korának egyik kiemelkedő alkotása. Állítólag az 1729-ben magtartott egyházi körmeneten ministránsruhát öltött egy szökött katona. A várőrség felismerte és el akarták fogni. A dulakodás közben kiütötték a pap kezéből a monstranciát. A győri polgárok megbotránkoztak az eseten, ezért emeltette III. Károly az esemény színhelyén az emlékművet, melyet Joseph Emanuel Fischer von Erlach tervezett, és Antonio Corradinit tartják szobrászának.
Hal köz A Dunakapu teret és az Apáca utcát köti össze. Emeletes épületek szegélyezik. 1830-körül kapta nevét a közelében tartott halpiacról. 1617-ben és 1703-ban Szent Lipót utcaként szerepel, a Bach korszakban Fischen Gasse a neve.
Jedlik Ányos utca A révfalui vashíd tengelyében a Dunakapu térnél indul és a Széchenyi térig tart. Az utca több helyen is kiteresedik, a Kreszta ház előtti teret Zöldpiac térnek nevezték, vele szemben a Gutenberg tér található, később a Dr. Kovács Pál utca csatlakozásánál is kiteresedés látható. Nevét 1901-ben kapta Jedlik Ányosról, a bencés gimnázium tanáráról, a dinamó feltalálójáról. 1617-ban és 1703-ban Szent Anna utcának tüntetik fel a telekkönyvek, később Klauzál utcának is nevezték. A 8-as számú ház már 1617-ben is állt. Zárt erkélyén az 1692-es szám olvasható. A tört homlokzatú palotát két házból építették össze valószínűleg a 17. század végén. Homlokzatán felfelé szélesedő kettős lizénák és tagolt párkány látható. A lizénák között konzolokon nyugvó zárterkélyek vannak, az ablakokat könyök és szemöldök párkányok díszítik. A Dr. Kovács Pál utca sarkán látható az Aranyhajó patika cégére, mely jelentős iparművészeti alkotás. Győr – Dunakapu tér 11
Káposztás köz A Dunakapu teret köti össze az Apáca utcával. Emeletes polgárházai voltak. Nevét a zöldségpiacról kapta 1831-ben. Korábban Halász köz volt, a Bach korszakban Kraut Gasse. A 3-as számú háza igényes barokk polgárház, díszesen faragott kapuval, már 1617-ben is állt.
papnevelde neoromán épülettömbje, 1909-10-es építési dátummal. Az 1617-es térképeken még sok utca található ezen a területen, különböző nevekkel. 1703ban ezek egységesen Papnevelde utcaként szerepelnek. 1940-től hívják Káptalandombnak.
Móricz Zsigmond rakpart Dunakapu tértől Vas gereben utcáig. Jobb oldalán zárt sorú beépítésű, bal oldalán a gát kőkerítése látható. 1947-ben kapta nevét, előtte Dunaszernek hívták. A Várfalak bontása után a Duna part kiépítése lassan haladt. 1920-ig gabonaraktárak álltak az út mentén.
Stelczer Lajos utca
Káptalandomb A középkori vár, fellegvár helyén kialakult utca és térrendszert nevezzük így. Északi oldalán áll a győri püspök évszázados lakóhelye. Közepén áll a székesegyház, melyet V. István király idejében kezdtek el építeni. A domb keleti oldalán a régi papnevelde áll, mely 1686 és 88 között épült, az északi oldalon áll az új 12 Győr – Dunakapu tér
A Dunakapu teret a Széchenyi térrel köti össze. Emeletes, erkélyes házak állnak itt. Utcavonalának meghosszabbításában található a Széchenyi tér Mária oszlopa, és a Szent Ignác templom. A kialakítás minden bizonnyal szándékos városképi megoldás. 1617-ben és 1703ban Szent Móricz utca névvel szerepel, majd 1831-től Apátúr
utcának hívják, feltehetően az Apátúr házról, ahol a pannonhalmi főapátok laktak, és ahol ma a múzeum működik. 1948ban kapta mai nevét a fasizmus áldozatáról, Stelczer Lajosról. A 8-as számú házat Torkos házként ismerjük, földszinti ablakait barokk vasrácsok védik, díszítik, zárt erkélyét csigavonalas kőgyámok tartják. A 10-es számú ház udvarának jellegzetes elemei a reneszánsz boltívek.
Szappanos köz A Dunakapu térről indul és a Teleki Pál utcára érkezik, egy görbe vonallal. 1617-es telekkönyv szerint a Dunakapu tér felé eső szakaszát Szent Menyhért köznek további szakasza a Görbe köz része volt a mai Belváros és Fürdő közökkel együtt. Később Korcsolyás köznek is hívták, a Bach korszakban Seeifensieder Gasse volt. Mai nevét a 19. század első felében kaphatta.
Széchenyi tér A város és Közép-Európa legszebb tere, majdnem minden épülete műemlék. A város főtereként szolgált, itt zajlottak a piacok, komédiák, népgyűlések. Alakját a 16. századi városrendezés alkalmával kapta. A város főtere méretében kisebb a Dunakapu térnél! 1617-ben és 1703-ban Piac térként szerepel, 1848-ban már Fő térként, de még ebben az évben Egység térre keresztelik, majd ismét Fő tér, a Bach korszakban Haupt Platz. 1860-ban
nevezték el a város polgárai Széchenyi Istvánról, közvetlenül annak halála után. Főbb épületei: A Xantus János Múzeum, melynek története a 16. század végéig nyúlik vissza. A pannonhalmi főapátok rezidenciája volt, majd katonai árvaház, papi nevelőintézet, és 1948-tól múzeum. Keleti oldalán a térben szabadon áll a Lloyd Művelődési Ház, melynek helyén a 15. században vendégfogadó, majd a 18. században a város őrségének laktanyája, a fővárda.
1838-tól Vigadó, később a győri Lloyd Általános Kereskedelmi Testület székháza, majd a SZOT működött benne. Déli oldalán az 1888-ban újjáépült bencés gimnázium, az 1634 és 41 között épült jezsuita-, majd bencés Szent Ignác templom és a rendház áll, 1667-ből. A téren álló Mária-oszlopot Buda visszafoglalásának emlékére állították 1686-ban.
Újkapu utca A Móricz Zsigmond rakpartot köti össze a Liszt Ferenc utcával. 1820. december 28-án ünnepélyes keretek közt megkezdték a bástya bontását, mely a mai Rákóczi Ferenc és az Újkapu utcák kereszteződésében állt. Az így felszabadult területen alakul ki az utca. A Bach korszakban Neu Thor Gasse a neve.
Vörösmarty utca A Móricz Zsigmond rakpartról indul és a Rákóczi Ferenc utcáig tart. 1765-ben itt nyílt meg a Német Ispita, az elaggott német polgárok menhelye, erről kapta második nevét, melyet a Szent Mihály utca név előzött meg és 1856-tól a Vörösmarty Mihály utcanév követett. Szent Mihály utcaként keresztülszelte a várost, várfaltól várfalig tartott. A Bach korszakban Spital Gasse volt a neve.
Győr – Dunakapu tér 13
A helyszínrajzon a területen található műemlék épületeket kettős, a műemlék jellegű épületeket egyszeres a városképileg fontos épületeket szaggatott vonalú sraffozás jelöli.
• •
Rendezési kísérletek Weichinger Károly városrendezése A főbb gondolatok a városrendezésről, a belváros területének kezeléséről: „Az első feladat a belső régi városrész esztétikai, higiéniai és forgalmi szempontból való szabályozása. Hangsúly itt a városmag korhű restaurálásán van – Az utcák, terek, arra érdemes házak – udvarok történeti hangulatának visszaállításán – esetleg kiegészítésén. Egészségügyi és forgalmi problémák itt másodrendűek.” A következő módosításokat javasolja: • Utólagos tetőtoldások lebontása • Nem korhű tetőfedő anyagok cseréje cserépfedésre • Ajtók, ablakok házak stílusához igazítása • „Lélektelen” fröcskölt vakolatok sima színezett vakolatra cserélése. • Reklámfelületek eltüntetése, barokk, empire és biedermeyer stílusú feliratok alkalmazása. • Bántóan modernizált portálnyílások visszaállítása boltíves nyílásokra. 14 Győr – Dunakapu tér
•
•
•
Esti világítás a város történelmi hangulatában. A régi várfal területén belül csak olyan épületek emelhetők, melyek illeszkednek a történelmi stílusú épületek architektúrájához. A tereken elhelyezet hangulati elemek legyenek epikusak, meséljenek a város múltjáról, ez esztétikai és szellemi tartalmat is ad egyszerre. Azonos párkánymagassá gok megszabása, minimális és maximális értékkel A város belső területei épített felülmerevített hidak cseréje alulmerevített hidakra.
Véleményezés: A Dunakapu térre készült tervét nézve inkább egyet nem értésünknek kell hangunkat adnunk, mint
egyetértésünknek. A ház uralja a teret. Méretében illeszkedni próbál, de tömegformálásában erre nem képes. A funkció számára nagy. A tér dicsőségét nem
emeli. A tér többi házát átalakította, árkádos házzá, ezzel a műemléki jellegű házak elvesztik karakterüket és egy új elem kezd uralkodni a homlokzataikon. (Városunkba az árkádok alkalmazása inkább a belső udvarokra jellemző, mintsem a házak külső homlokzatain.) Ez a nagyvonalú átalakítás jelenik meg az azonos tetőhajlásszögekben és magasságokban is. A bástyával és a várfallal kapcsolatban a végkép eltörölni
elvet érvényesíti. Parti épülete hiába tetszetős, ha azon a helyen a bástyára kell emlékezni. A Halpiac tere nem differenciált, a Dunakapu tér még mindig nagy, bár figyelembe kell vennünk, hogy a terv elkészültekor a Jedlik Ányos utcában még autós forgalom is volt. A kút elhelyezése érdekes. A tervek nem valósultak meg, de fokozatosan napirenden volt a probléma.
Tanulmány 1975-ből Az alábbiakban a tanulmány fontosabba máig aktuális, motiváló gondolatait közöljük (néhol saját gondolatainkkal kiegészítve): A Belváros revitalizációjának első lépéseit az 1970es években tették meg, a belváros rekonstrukciós, közlekedési, útburkolási tervével. Az 1975-ben készült rendezési terv a győri Rába partnak a Kisfaludy tértől a Dunakapu térig ill. a Duna partnak a Dunakapu tértől a gabonatárolóig terjedő szakaszára terjed ki. Javaslatot ad a következő kérdésekben: • Városképi rekonstrukció Közlekedés rendje • Alsó rakpart burkolása • • Kétszintes parkoló kialakítása • Árvízvédelem • Elárusító pavilonok kialakítása
Teendők Történeti és városszerkezeti adatok alapján kijelenthető, hogy a Dunakapu tér rendezésénél különös figyelmet kell fordítani a város folyópartjára. (A Rába part csatlakozó területei rendezettnek mondhatók, ezért a rendezési javaslatunk a papneveldétől az elevátorig terjedő szakaszra korlátozódik.) A folyó vízszintjének szabályozása miatt az árterület kihasználása lehetségessé válik, a közlekedésbe bevonható. A Móricz Zsigmond rakpart épületeinek rendezésével egységesíteni kell a város folyó felöli látványát. A vasúti vágányok megszüntetése vagy más irányú felhasználásának átgondolása szükséges. A városban tervezett közlekedési változások figyelembe vételével a személygépkocsi forgalom átalakításának lehetőségei vizsgálandók. A parkolók helyének, és a parkolás módjának átgondolása. Autóbusz parkolásra alkalmas hely kijelölése szükséges. A Dunakapu tér méret- és térfal-problémái a jelenlegi épületekre vonatkozó előírások megváltozásával, új épület építésével, vagy épületek bevonásával kezelendő. Megvalósítandó a tér tagolása, a Bástyánál kialakuló térre, a Dunakapu térre, és a Halpiac térre. A térre javasolt épületnek illeszkedni kell a tér jellegzetes kereskedelmi funkciójához, mely véleményünk szerint a jövőben is megmarad. A tér
kialakításának vonzónak kell lennie a kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás számára. A téren történő építkezést meg kell előznie a betemetett védművek feltárása. Az itt talált értékek, és történeti emlékek bemutatásának koncentrált, intim helyet kell biztosítani. Célszerű lenne a Dunakapu maradványainak elhelyezése is. A betemetett majd kiásott tereket be kellene vonni az épület tereinek sorába, értelmes funkcióval ellátva. A területen növelni és bővíteni kell a növényállományt. Fásítás szükséges a meglévő faállomány bővítésével, a folyóparton honos fafajták telepítésével. Lehetőség szerint folytatni kell a Kastélybástyánál már szépen kialakított sétaútvonalat egészen az elevátorig. További tényezőkként gondolni kell a terület közés díszkivilágítására, az árvízvédelemre. A téren található hangulati elemek bővítése és helyének újragondolása, a tér szintjeinek mozgatása oldhatja a terület egyhangúságát. A Dunakapu téren álló szabóság épülete bontandó, és magasabb épület építendő a helyére, mely kezeli a tér- és tűzfal-problémákat. Esetleg kiegészíti a mellette lévő Halpiac tér tériségét fedett-nyitott átmeneti terekkel. A tér és környezetének átépítése zavarhatja annak funkcióit, esetleg azok időszakos szüneteltetését, Győr – Dunakapu tér 15
korlátozását hozhatja magával, ezért meghatározandó a terv ütemezése is.. A tanulmányhoz kapcsolódó terv a problémákat a következő módszerekkel kezeli: A terv a forgalmat az alsó rakpartra helyezi, az út köré parkolókat csoportosít. Az iparvágányok helyére elárusító pavilonokat gondol. A magtárat áruházzá alakítja. Az elgondolással 400 méterrel meghosszabbodik a Baross úttól induló bevásárló útvonal, melynek mai indokoltsága kérdéses.
Véleményezés A tervváltozatok kiszabadítják, és újjá építik a város vizi kapuját, és a Dunai-bástya felét. Szimpatikusabb az a megoldás, melyben a városi forgalmat az alsó rakpartra terelik, és az elevátor után kapcsolják újra be a Tarcsay Vilmos utcába. A tér nagy voltát azonban egyik terv sem kezeli. Térfalaiban azonos módon javasolnak változtatást, a Teleki úton a lyuk betömésével és a Szabóság épületének helyére javasolt új épülettel. A tér a bástyafül kiszabadításával még bonyolultabb formát vesz fel, ilyen formájú 16 Győr – Dunakapu tér
rendezése nem segíti elő a víz és a városi ember közvetlenebb kapcsolatát. A Móricz Zsigmond rakpart forgalmának elvesztését, kiürülését (ha a mostani állapotában nem tekintjük üresnek!?) bazársor építésével, kereskedelmi funkcióval kezeli. Ez szükségmegoldásnak tűnik, valamit rakjunk ide is, hogy az emberek járjanak erre. Az áruház megfelelő célpontnak tűnik a pavilonsor végén, ugyanakkor kedvezőtlen tájolása a délről árnyékoló magas házak miatt sem a vásárlók nem kedvelnék ezeket az üzleteket, sem a kereskedők.
Két alaprajzi és egy homlokzatváltozat a Dunakapu tér és a Duna-part kiépítésére, kereskedelemi funkcióval.
A terület vizsgálata A karakterterv metódusával A vizsgálat megköveteli, hogy a városi szövetben azonos karakterű összetartozó részleteket keressünk. A Dunakapu térnél ez több akadályba is ütközik: • A terület egésze tekinthető egy homogén tömbnek – ám ez nem vinné előre munkánkat. • A terület kis méretéből fakadóan az azonos karakterű területek néhány ház méretűek. • Az egy karakterű területek néhány háza között is gyakran találni kakukktojásokat – bár pont ezek megtalálása a célunk. A következő elemzésben nem kívánjuk elkülöníteni az analitikus, analogikus és a kronologikus vizsgálat szempontjait. Mivel az elemzés végén az így nyert megállapítások szintézisét kell vennünk és terület mérete is csekély (a módszer szokványos felhasználási területeihez képest) feleslegesnek tartjuk az adatok erőszakos szétválogatását.
Természetes környezet A Dunakapu térnek természetes környezetének tekinthető a Mosoni-Duna, és annak túlpartja, ám ezeket is átszőtte az emberi tevékenység, mely épületekben, védművek kialakításában vagy
parkosításban jelentkezik. A Duna partjai általában fás partok, ez látható a térrel szembeni parton is, illetve keletre tekintve a Széchenyi-hídon túl.
A városi töltések – árvízvédelmi szempontból – sok helyütt túl közel vannak a folyóhoz, így a folyó hullámterének „légtéraránya” kedvezőtlen. De az árvízvédelmileg kedvező kialakítás a víz és a városi ember vizuális kontaktusát kedvezőtlenül is befolyásolhatja – mint az a Dunakapu térnél is megfigyelhető.
Épített környezet
Győr folyói a Mosoni-Duna, Rába, Rábca és a Marcal. Vízjátékukban a Mosoni-Duna kis lejtése miatt még Győr térségében is érvényesül az öreg-dunai magasabb vizek ill. az árvizek visszaduzzasztó hatása. Az emberi beavatkozások – erdőirtás, folyószabályozások, burkolt felöletek növelése, stb. – miatt a mértékadó árvízszint az utóbbi kétszáz év folyamán mintegy három méterrel magasabb lett (A vízjáték immár hét méternyi), ezért az árvédelmi töltéseket állandóan magasítani kellett. Tehát a vízszint rendkívül ingadozó. Általában évente kétszer árvízveszély áll fenn. Ennek változása várható a folyó szabályozásával.
A túlparton csónakházak sora, használatban és használaton kívül, régi funkciójukat részben vagy egészben megőrizve, vagy elvesztve. A csónakházak mögött az árvízvédelmi töltés húzódik, melyek mögött 3-4 emeletes házak sorakoznak. A töltések mögött „elbújik” a város, a partot városképileg nehéz beélni. A vízpartra tekintő beépítés korlátozottan érvényesül a töltések mögött. Különösen ott, ahol a házakat még fák is takarják (bár a fák kivágása hatalmas bűn lenne). A természetes vizekhez kapcsolódóan műtárgyak sorát figyelhetjük meg: • Vásárhelyi Pál híd (gyaloghíd). • Kossuth-híd (révfalui híd). • Széchenyi-híd (új bácsai híd). • Hajók. • Árvízvédelmi gátak mindkét parton (ide sorolható a helyreállított bástyarészlet is). • (Egykori) rakpartok. Győr – Dunakapu tér 17
•
Cziráky emlékmű a város strandján. A városias épített környezet elemei közé sorolhatjuk a teret övező, és többé-kevésbé lehatároló lakóházakat, a belőlük kialakuló térfalakat, a bástyafal maradványait. Tágabb környezetben látható a papnevelde és az elevátor épülete, amik közvetlenül nem vesznek részt a térfal képzésben, mégis a téren álló ember számára meghatározó látványelemek hatalmas tömegeikkel. (A túlparti és vízi látványról nem is beszélve.) A tér hangulatát meghatározó elemek: az utcabútorokat: padok, kandeláberek, falikarok, a szobor, a kút, a telefonfülke. De a buszmegálló a trafóház is. Ide tartoznak még a területen alkalmazott burkolatok is, melyek a következők:
Kockakő burkolat: A Káptalan dombon és a hídról a rakpartra vezető úton látható burkolat. A legrégebbi(nek tűnő) burkolat a téren. Utal a történelmi jelentőségű területre, az elmúlt századok emlékeinek megőrzésére. Feltételezi a kis járműforgalmat és inkább a gyalogosforgalmat, részesíti előnyben (bár a gyalogosok ebben nem mindig gondolkodnak hasonlóan). Térkő burkolat: Ez tekinthető a legfiatalabb burkolatnak a téren, mégis ez biztosítja a többi közötti átmenetet. Megpróbál összhangot teremteni a múlt nyugodt és a ma rohanó világa között. Bevezet a belvárosba és összeköti a teret a Káptalan dombbal. Hangulatosabb, mint az aszfalt és a kis létszámú járműforgalomnak is megfelelő ajzatot biztosít. Aszfalt burkolat: Középidős burkolat, a járműforgalom céljainak alárendelve, rohanó világunk jelképe. Természetesen ez borítja a közutakat, de sajnos a teret is. Piacok után takarítása egyszerű, a gépjárművek közlekedéséhez ideális. Hátrányai közé tartozik, hogy nem szép és a sátrak lábai néha belesüppednek.
Az épületek Beépítésüket tekintve általában zártsorú, tömbös beépítések. Ám ezek a zártsorú beépítések nem
18 Győr – Dunakapu tér
ideálisak a tér szempontjából. A zártsorú utcaképek sémája:
Beépítési magasságukat tekintve az épületek nagy szórást mutatnak: • A Móricz Zsigmond rakpart és a Teleki Pál utca térrel határos épületei, és a folyóra néző épületek (mint pl. a papnevelde) általában háromszintesek (ma ebből már négy, talán öt szint is kijönne). • A Teleki Pál utca további részei, a Bástya utca, a
Dunakapu tér déli oldalának házai, a Jedlik Ányos utca és a Káptalandomb házai, általában kétszintesek. A beépítés kora is igen vegyes, a rakpart a múlt század közepén épült ki, a többi utca a vár belterületéhez tartozott, így koruk a várral egyidős. Nem ritkák a több száz éves házak. Stílusukat tekintve barokk jellegűek. A beépítés funkciója: A területről a piac számára szanálták a házakat. A térfalakat alkotó házak emeleti szintjei lakó funkcióval rendelkeznek, alsó szintjüket a kereskedelem és a vendéglátás foglalja el. A tér mint közlekedési csomópont is jelentős, és a víz közelsége révén mint vízgazdálkodási területről is beszélhetünk.
süllyed másfél szint magasságot. A különböző magasságú terek összekötése a tér nyugati oldalán történik meg (illetve a tér keleti oldalán lépcsővel). A Duna áradásakor az ártér víz alá kerül. A tér nem – ha a tér víz alá kerül, akkor az egész belváros, mivel alacsonyabban fekszenek utcái. A teret nem gazdagítják zöldfelületek. Összefüggő zöldfelület inkább a Duna túlpartján látható. A belváros felé haladva inkább zárványos zöldfelületek a jellemzőek, amik fasorok, és pontszerű zöld foltokként jelennek meg.
Domborzat, vízrajz, zöldfelületek A környezet domborzati viszonyait mesterséges alakulatok jellemzik. A tér nagyjából síknak mondható. Fokozatos feltöltések miatt talán magasabb is, mint kellene. Déli házsorának eleje mélyedésben áll. Tőle nyugatra a Káptalandomb emelkedik egy szint magasságot, tőle északra a Duna medre és ártere
Győr – Dunakapu tér 19
Közlekedés A terület közlekedési rendszere az idők folyamán sokat változott, mint ahogy a közlekedés módszerei is sokat változtak.
Egykor a hajózás meghatározó tényező volt a Mosoni-Dunán, ennek a lehetőségnek a visszaállítását csak remélni tudjuk jelenleg. Ám idő közben a teherhajózás szerepe jelentősen csökkent, így maximum utasszállító, turistahajók megjelenésével kell számolni, a vendéglátó hajókon túlmenően. A szárazföldi közlekedést egykor az észak-déli és kelet-nyugati irányok határozták meg. Ez már csak nagy vonalakban érvényesül, mivel a Jedlik Ányos utcát sétálóutcává nyilvánították. A Dunakapu teret köti össze Révfaluval a város első vasszerkezetű hídja, melyet első ízben 1928-ban építettek meg. Elődje az úgynevezett Kecskelábú híd volt az 1900-as évek elejétől kezdve (annak elődjei, pedig dereglyehidak és a révészek csónakjai). A híd fontos szerepet játszik ma is a közlekedésben. Jelenleg nem csak Révfalut és a Belvárost köti össze, hanem
20 Győr – Dunakapu tér
Révfalut és a többi városrészt, mint például Szigetet, Újvárost. (Ennek változása is várható a jövőben.) A terület fő forgalmi irányai: • Gyalogos forgalom: első sorban Révfalu és a belváros között a Jedlik Ányos utcán. • Személygépkocsi forgalom: a Móricz Zsigmond rakparton két irányban a Teleki Pál úton egy irányban A tér használata egy időben ormótlan közlekedési terelőszigetre emlékeztetett, melyet a hét két napján használt ki a piac. Mára ez az állapot változott, de kihasználtsága ma is rendkívül ingadozó, emelt padkájával nem vonzza a látogatókat, a közlekedés elvágja a bástyától.
Közvilágítás A 75-ös tanulmány leírja a terület közvilágítást, mely küllemét illetően máig alig változott. 1963-ban készült tervek alapján a teret 5 db háromkarú 9,6 m fényfontmagasságú kandeláber világítja meg. A Duna-part felől 5 db kétkarú 4,2 ill. 7,8 m fénypontmagasságú közvilágítási lámpatest. A folyópart és a Káptalan domb közvilágítása 4,2 m fénypontmagasságú lámpatestekkel történik. A kandeláberek áramellátása földkábelen történik. A Jedlik Ányos, Teleki Pál és Bástya utcát feszítősodronyra felfüggesztett lámpatestek világítják meg. A hídfőn két négykarú egyedi kialakítású lámpatest található, másutt a vasszerkezetre szerelt lámpatestek világítanak. (A híd lábánál áll az ÉDÁSZ transzformátorháza, magányos doboza.) Változások: A híd díszkivilágítást kapott. A nemrég átépített Teleki Pál és Móricz Zsigmond rakpart sarkán álló ház tetejét is díszkivilágítás emeli ki. A rekonstruált bástya fokán kandeláberek sora áll.
A városi tér vizsgálata Funkcionalitás Amennyiben a városi, külső tér feladatának a szabad mozgás lehetőségének biztosítását és a nyilvános, fél-nyilvános és személyes terek biztosítását tekintjük, úgy a Dunakapu tér működését erőteljes kritikával kell illetnünk. Hisz a közlekedés számára nem nyújt akadálytalan teret, bár nem is a motorizáció idején készült. A tér egésze egy nyilvános tériség, csak keresve találhatunk – talán a büfés bódé mellett – félnyilvános térrészt, tehát a tér differenciása a védettséget nyújtó elemekkel operálva is alakítandó. A városi tér annak ideális formájában magas fokú védelmet nyújt a külső hatásoktól, és lehetővé teszi a belső történések kontrollját is. Esetünkben a klasszikus zárt tér kialakítására nincs esély, kezelni kell az egyik oldalról hiányzó térfal problémáját. A tér észlelése általában mozgás közben zajlik, ezért nagyon fontos a haladás sebességének tudatában lenni. A Dunakapu tér esetében a járműforgalom részleges vagy teljes kitiltása a tér használatát egy középkori tér használatához közelíteni. A házak barokk, kézműves, beszédes felületei a járókelő sebességéhez igazodva készültek. Míg a Móricz Zsigmond rakpart magas tömbházai már a motorizált kor számára adják elő rövid mondanivalójukat.
A városi terek csak akkor lehetnek vitálisak, ha hozzájuk olyan funkciók társulnak, melyek embereket vonzanak, azok 24 órás jelenlétét feltételezik. Egy jó tér vonzza ezeket a funkciókat. Mint látjuk a Dunakapu tér erre csak időszakosan képes a vásári napokon, főként délelőtt. Nincs jelen a szemlélődő ember a téren. A Dunakapu térre épített részben lakófunkciójú, részben kereskedelmi jellegű épület javíthatna ezen a helyzeten.
Tipológia A cél a Dunakapu tér alapformákra történő visszavezetése, mely reményeink szerint elő fogja segíteni, a később kialakuló tér helyes értékelését. A tér alapformája a négyzet, mely több mint kétszeres hosszúságúra nyúlik a folyó irányában, középütt kissé megtörik, keleti oldala felé kiszélesedik. A négyzet immáron trapéz. Keresztirányú méretei
Győr – Dunakapu tér 21
túlzottak egymáshoz képest, léptéke a városi szövethez képest ugyancsak. A térhez kapcsolódik, azzal egybe olvad, az egykori Halpiac trapéz alakú tere, a rekonstruált bástya háromszög alakú tere, és a Káptalandombra vezető útnál lévő meghatározhatatlan formájú tér. A Dunakapu tér nyugati oldala erősen torzult.
A tér három oldalról zárt negyedik oldalról lezárni lehetetlen, és értelmetlen.
A tér határoló falainak archetípusai. Nagyobb és jelentősebb bele helyezett elemmel nem rendelkezik, a három elárusítóhelyen kívül. Kapcsolatai a környező utcákkal. A nagyobb utcák a sarkaira érkeznek, a kisebb közök derékba támadják. A Dunakapu egyszerűsített és utcákkal tagolt tipológiai képe. Formailag szabálytalan képződmény, melyet részben tudatos, részben esetleges nőtt kialakítás jellemez. A tér lezárása foghíjas, általában falszerű, nyeregtetős. De megfigyelhető a felül teraszos, a ház mögötti tűzfalas, az árokban álló fal is mint határfelület.
22 Győr – Dunakapu tér
Értékelés: „Teljesen érthetetlen, hogy Győr, a sok folyó városa, hogy egyetlen monumentális épülete sem helyezkedik el folyóparton, kivéve az új szemináriumot, amely viszont a Duna-part azon pontján épült, ahol
nem lett volna szabad építkezni. De a folyópartok parti kiképzése is oly sivár, mintha csak arra törekedtek volna, hogy a folyóra tekintőt az abban való élvezetében magakadályozzák.” (Weichinger Károly) „A tér déli oldala városképileg nem éppen szerencsés, de mégis érdekes maradványa a múltnak”. (Cziglényi László) A Dunakapu tér csak nevében tér. A Bástya utca lebontott házai és a kazamaták helyén nem alakult ki jó arányú, zárt, városias tér. Hosszú rendezetlen térség keletkezett, amelynek zord, szeles klímájával a kofák nehezen barátkoztak meg. Indokolatlanul fellazítja a terület történelmileg kialakult szerkezetét, és beépítését. A térfalak nem adnak megfelelően hangsúlyos lezárást. A keleti térfalat két ház és a köztük lévő kerítés adná. A déli térfalat különböző magasságú és igényességű házak sora, valamint a mögöttük sorakozó tűzfalak adják. A nyugati oldalán elhelyezkedő papnevelde nem
tölti be a térfal szerepét, de az épület fontos a folyópart képének alakulásában, ép úgy, mint az elevátor épülete. Vasárnapokon és piaci napokon különösen élénk és mozgalmas a Dunakapu tér képe: érdemes ilyenkor meglátogatni. – mondja Winkler Gábor útikönyvében. De sajnos máskor nem érdemes meglátogatni a teret! – mondjuk mi, és a városlakók. A Dunakapu tér épületei igen változatosak formai és magassági szempontból egyaránt. Ezek a különbségek nem rontják a tér összképét, sőt romantikussá teszik azt (hiszen a rendezetlenség, a „csetva” romantikus). Az épületmagasságok szinte épületenként változnak. Ezek túlzó egységesítése a tér, és utcái varázsának elvesztéséhez vezetnének. Az épületek magas tetősek, ez a forma mint kapcsoló elem jelenik meg szinte minden házon. A teret övező házak mögül kimagaslanak a környező épületek tűzfalai, melyek részben vagy egészben eltüntetendők. A térre három sikátor is befut, melyek nem csak a tér, de a belváros romantikus hangulatához járulnak hozzá. A középkor városszerkezet tovább gondolása, részleges viaszállítása kívánatos lenne a térre tervezett épületnél, épületeknél. A tér burkolatainak változása összekötheti és elválaszthatja, vagyis differenciálhatja a különböző használati területeket. Ezen eszköz alkalmazása feltétlenül szükséges. Győr – Dunakapu tér 23
Források, irodalom Borbíró Virgil – Valló István: Győr városépítéstörténete Akadémiai Kiadó, Budapest, 1956. Cziglényi László: Győr Franklin Nyomda, Budapest, 1986. Cságoly Ferenc és munkacsoportja: Budapest – Karakterterv – Metodika Dr. Winkler Gábor – Kurcsis László: Győr 15391939 és Győr 1939-1999 Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú társaság, Győr Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalat: Győr, Dunakapu tér és a kapcsolódó folyópartok rendezése, 1975. Rob Krier: Typological ang morphological elements of the concenpt of urban space Somfai Attila: Győr vízpartjai IN: Értékmentő, 1998/4. szám. pp. 5-7. Tomaj Ferenc: Győr utcái és terei – Belváros IN: Arrabona 1967. No.: 9 Weichinger Károly: Győr város fejlődése a jövőben IN: Magyar Építőművészet, 1943. december, 282-283 Winkler Gábor: Győr – Útikönyv Interpress, Budapest, 2000.
24 Győr – Dunakapu tér
Képek jegyzéke A számok az oldalszámokra hivatkoznak, a képek feltüntetése olvasási sorrendben történik. 1. Montázs digitális fényképfelvételekből. 2. A vaskakasos kút, szabadkézi rajz. 3. Hoffmann és Baewer rézmetszete: A győri erőd alaprajza; háttérben győr elfoglalása 1594ben, rézmetszet, tükörkép. 4. Jan von Vianen: Győr a 17. század végén, rézkarc 5. Térképrészletek a Győr városépítéstörténete című könyv mellékleteiből, lent Győr látképe, Polgár Bertalan képeslapja. 1899 előttről. 6. Ludwig Rohbock: Győr a Kis Duna felől, színezett acélmetszet papíron. 7. A Duna-part, fotó 1920 körülről. Mellette a középkori vár és a mai városszerkezet összevetése – Somfai Attila munkájából. 8. A Kreszta-ház, Glück József felvétele, 1920-as évek 9. A Bástya utca fekete fehér felvétele az első hasábban Jeney Lajos; a második hasábban Glück József munkái, az 1920-as évekből. A színes felvétel digitális fénykép. 10. A Dunakapu teret és a Duna hidat ábrázoló képek Glück József felvételei, az 1920-as
11.
12.
13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
20. 21. 22.
23.
évekből, a légfotót Burányi György készítette 1999-ben. A lapszélen digitális fénykép. Jobbon digitális fénykép, balra fent Glück József 1920-as évekből származó felvétele, lent szabadkézi rajz a mai állapotról. A káptalandombot ábrázoló fénykép Az 1975ös tanulmány mellékletéből származik, forrás nélkül. A további képek digitális fényképek. A helyszínrajz a Győr városépítéstörténete című könyv mellékletének részlete Weichinger Károly terve a Magyar építőművészet folyóirat 1943-as számából. A rajzok az 1975-ös tanulmány mellékletei Északi part, digitális fénykép Híd és szobor, digitális fénykép Zártsorúság ábrázolása, számítógépes rajz; folyóparti nézet, szabadkézi vázlat; várfal képe, digitális fénykép. Parkoló, digitális fénykép; közlekedés, számítógépes rajz; lámpa, szabadkézi rajz Tér képe, szabadkézi rajz Tömegvázlatok, alaprajzi séma, szabadkézi rajzok; homlokzati sémák Rob Krier könyvéből. Tér képe, szabadkézi rajz
