Gyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról 1994 – 2004. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán – illetve annak jogelőd intézményében – 1990-ben indult az általános szociális munkások képzése. Az elmúlt 15 év során mintegy 1000 hallgató szerezte meg diplomáját. Vizsgálatunkban – mely minden fellelhető elérhetőségű végzett hallgatóra kiterjedt - képet szerettünk volna kapni a végzettek képzéssel kapcsolatos tapasztalatairól, elhelyezkedési lehetőségeiről, továbbtanulási szándékairól. 2005 évben 890 végzettnek küldtük ki a kérdőívet, melyből 421 (43%) értékelhető kérdőívet kaptunk vissza. Szakunkon - a munkaerő piaci igények figyelembe vételével - 1995-től nappali mellett levelező tagozaton is elkezdődött az általános szociális munkások képzése, így a mintában nagyobb arányban szerepelnek a levelező képzésben végzettek: Milyen tagozaton végzett?/fő 400 308
300 200 122 100 0
nappali
levelező
A levelező képzés lehetőséget adott azon kollégáknak is a szakirányú végzettség megszerzésére, akik már a szociális ellátásban dolgoztak, szociális munkát végeztek.
Lakóhely (megye/%)
Hajdú 8%
Szabolcs 46%
Borsod 23%
Szolnok 4% Nógrád 12% Békés 7%
Hallgatóink jelentős része Szabolcs – Szatmár – Bereg megyéből, illetve a szomszédos megyékből származik, így a képzéssel a jellegzetes szociális hátrányokkal küzdő észak – keleti régió szociális szakemberszükségleteit elégítjük ki.
A szociális szolgáltatások biztosítása során közismert probléma a kistelepülési hátrányok kezelése. Az 1993. évi III. tv. „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szerint a szociális ellátások megszervezésének kötelezettségét a település lélekszámának arányában határozza meg. A kisebb – különösen a 2000 lélekszám alatti - településeken tehát sokkal nehezebb a végzettek elhelyezkedése a megfelelő számú munkahelyek hiánya miatt. A kistelepülésen dolgozók sokkal gyakrabban kerülnek olyan helyzetbe, amikor feladatainak önállóan, szűkös anyagi és infrastrukturális feltételek mellett kell végezniük. Település típus/fő 300 250 200 150 100 50 0
200 128 60
2000 fő alatti 2001-20000 fő település közötti település
20001 fő fölötti település
A vizsgálat eredményei szerint a válaszadók jelentős része (67%) húszezer fő, vagy ennél kisebb lélekszámú településen él. A gyakorlati képzés során hallgatóinknak lehetősége van megismerni a kistelepülési ellátási formákat is, hiszen terepintézményeink 49%-a 20.000 alatti népességű településen van. A jövőben célszerű továbbra is nagy hangsúlyt fektetni a kistelepülési ellátási modellek megismerésére, a fejlesztési lehetőségek ismertetésére. Hallgatóink 96,6 %-a a diploma szerzését követően elhelyezkedett, vagy már azt megelőzően is dolgozott, 2,2 % -a csak a végzést követő 12 hónap után tudott elhelyezkedni, és mindössze 1,4%-uk nyilatkozott úgy, hogy a diploma megszerzése óta sem dolgozik. Az adatok értelmezésekor figyelembe kell venni a levelező tagozaton tanuló és gyermekgondozási segélyben részesülő hallgatók relatíve magas számát (14%) is, akik később kerülhetek ki a munkaerőpiacra. Mennyi idő telt el a diploma szerzés és a munkába állás között? / % 100 azóta sem dolgozik 12 hónapnál több 7 - 12 hónap
80 60 40 20 0
68 23
1 - 6 hónap előtte is dolgozott 5,4
2,2
1,4
Hallgatóink 68%-a a tanulmányai megkezdése előtt is dolgozott. Ezen kollégáinknak a diploma megszerzése a munkakör további betöltésének feltétele, vagy a megfelelő munkakörbe, vagy fizetési fokozatba való besoroláshoz szükséges. A szociális ellátás fejlődését, illetve a régió munkaerő piaci igényeit jellemzi, hogy a végzettek 80%-a a diploma szerzését követően szociális diplomát elfogadó helyen, vagy munkakörben helyezkedett el. Szociális diplomát elfogadó helyen helyezkedett el/ % 100 80
80 60 40
20
20 0
igen
nem
Az elhelyezkedés ágazati bontás szerinti vizsgálata eredményei szerint a legtöbb végzettet foglalkoztató területek a gyermekvédelem – gyermekjóléti ellátás (22%), az idősellátás (19%) és a családsegítés (17%). A végzett hallgatók település szerinti megoszlása ismeretében feltételezhető, hogy a fenti területek alapellátási szolgáltatásai biztosítottak nagy számban elhelyezkedései lehetőséget. A gyermekjóléti ellátás kialakulása például a vizsgált időszakra esett (1997. évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) Munkábaállási területek / % 2,6
11
9 4 2,4 0
6 7
5
22
19 17 10
15
20
25
családsegítés
idősgondozás
szenvedélybetegek ellátása
hajléktalan ellátás
fogyatékosok ellátása
pszichiátriai betegek ell.
gyermekvédelem
államigazgatás
egyéb
nem válaszolt
Egészségügyi szociális munka ismereteket igénylő területen a végzett hallgatók 39%-a helyezkedett el. Nem szociális területen, illetve munkakörben a válaszadók 11%-a helyezkedett el, közülük legtöbben az egészségügyi ellátásban, valamint rendészeti szerveknél dolgoznak.
A vizsgálat tapasztalatai szerint a végzettek 67%-ának egy munkahelye volt a diploma megszerzése óta, 20%-uknak kettő, 7%-uknak három, és mindössze 6%-uk váltott háromnál több alkalommal. Az általános szociális munkás alapképzés utolsó két félévében hallgatóinknak lehetősége van kötelezően választható modulok formájában egy – egy szakmai terület részletesebb megismerésére. Hallgatóink a következő előszakosodási modulokat választották: Előszakosodási programokban végzett hallgatók/% 40 közszolgálati
30 20 10
tereptanár egészségügyi
36 27
20
munkaügyi 12
0
családgondozás 5
Az oktatással összefüggésben a végzettek a következőképpen értékelték a főiskolai képzésben tanult ismereteiket: Milyen mértékben tudja alkalmazni a gyakorlatban? Tantárgy csoport Szociális munka elmélet Szociális munka gyakorlat Pszichológia Jog Társadalom-és szociálpolitika Szociológia Népegészségügy Idegen nyelv
kiválóan x x x x
Hogyan tudta hasznosítani? jól közepesen
kevésbé
x x x x
Elméleti oktatók és tereptanárok felkészültsége jó színvonalúnak mondható, ahogy az oktatási segédanyagok minőségét is jónak értékelték a megkérdezettek. A hallgatók elkötelezettek a tanulás, önképzés iránt. A végzettek 40%-a vett már részt szociális továbbképzésben, másoddiplomás képzésben 27%uk vett részt. Korábbi kutatások során szerzett tapasztalatainkat erősítik a jelenlegi visszajelzések is, mi szerint a továbbtanulás elsősorban szociális, társadalomtudományi területen, valamint a szociális munkás képzést alkotó fő tudományterületeken történik
Szociális szakvizsgát a végzettek 20%-a tett (a fő csoportok: 10% idősek, 3% gyermekvédelem, 2,5% fogyatékosok) és 41% tervezi, hogy a jövőben szakvizsgát kíván tenni. Az adatok a nagyobb munkatapasztalattal rendelkező levelező tagozaton végzettek arányait tükrözik. A szakvizsga iránti igény a területen dolgozók munkahelyi mobilitásba vetett bizalmát is tükrözik, hiszen a szakvizsga előfeltétele egyes vezetői munkakörök betöltésének. Másoddiplomát nyújtó képzésben 49%-uk venne részt.
A hallgatók javaslatai az említés gyakorisága szerint: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Több terepgyakorlat Szervezettebb oktatás Felkészültebb tereptanár Egyetemi szintű képzés beindítása Több jegyzet Másoddiplomás képzés bővítése
A fenti javaslatokat figyelembe vesszük a Szak fejlesztési stratégiáinak kidolgozása során. 2006. március 3.
Dr. Fábián Gergely tanszékvezető főiskolai docens
Pattyán László főiskolai docens
Szoboszlai Katalin főiskolai docens
