LXI. ÉVFOLYAM
ÁRA: 1600 Ft
3. SZÁM
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA
BUDAPEST, 2013. március 31.
Tartalom Oldal
Az Alaptörvény és annak módosításai Magyarország Alaptörvényének 4. módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
34
Jogszabályok 2013. évi XX. törvény az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról
43
Utasítások 4/2013. (III. 29.) LÜ utasítás az ügyészségi alkalmazottak hivatalos célú nemzetközi tevékenységérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
55
Személyi hírek Kitüntetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kinevezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Áthelyezések és kinevezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Áthelyezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . További kinevezés módosítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kirendelés és megbízás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kirendelések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megbízások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szolgálati viszony megszûnések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halálozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Igazolványok érvénytelenítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
69 69 70 70 70 71 71 71 72 72 72
Közlemények Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
73
34
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
Az Alaptörvény és annak módosításai
Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása* (2013. március 25.) Az Országgyûlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következõk szerint módosítja:
1. cikk Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nõ között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülõ-gyermek viszony.”
2. cikk Az Alaptörvény S) cikk (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az elfogadott Alaptörvényt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyûlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött Alaptörvényt vagy az Alaptörvény megküldött módosítását a kézhezvételétõl számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való kihirdetését.”
3. cikk Az Alaptörvény „ALAPVETÉS” része a következõ U) cikkel egészül ki:
„U) cikk (1) Az 1990-ben lezajlott elsõ szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelõzõ kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelõdei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bûnözõ szervezetek voltak, amelyek vezetõi el nem évülõ felelõsséggel tartoznak a) az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért; b) a második világháborút követõ esztendõk többpártrendszerre épülõ demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történõ felszámolásáért; c) a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülõ jogrend kiépítéséért; d) a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért; e) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erõforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért; f) az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért; g) az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvetõ emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért, megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért; a polgárok vagyonuktól történõ önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fûzõdõ jogaik korlátozásáért; a polgárok
* A törvényt az Országgyûlés a 2013. március 11-i ülésnapján fogadta el.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
35
szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyõzõdésükre tekintettel történõ hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló elõremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért; az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törõ titkosrendõrség létrehozásáért és mûködtetéséért; h) az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttmûködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követõ rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerû elmeneküléséért; i) mindazokért a köztörvényes bûncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött. A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak elõdjeik felelõsségében. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kommunista diktatúra mûködésének valósághû feltárását és a társadalom igazságérzetét a (3)–(10) bekezdésben meghatározottak szerint kell biztosítani. (3) A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megõrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága mûködik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi mûködését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi. (4) A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra mûködésével összefüggõ szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat – a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével – tûrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggõ személyes adataik nyilvánosságra hozhatók. (5) A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetõi részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthetõ; az ebbõl származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani. (6) Nem tekinthetõ elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bûncselekményeknek a büntethetõsége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetõtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek. (7) A (6) bekezdés szerinti bûncselekmény büntethetõsége az elkövetés idõpontjában hatályos büntetõtörvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított idõtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bûncselekmény elkövetésének idõpontjában hatályos büntetõtörvény szerint az elévülés 1990. május 1-jéig bekövetkezett volna. (8) A (6) bekezdés szerinti bûncselekmény büntethetõsége az elkövetés idõpontja és 1990. május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított idõtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bûncselekmény elkövetésének idõpontjában hatályos büntetõtörvény szerint az elévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és az elkövetõt a bûncselekmény miatt nem üldözték. (9) Az 1990. május 2-át megelõzõen az életüktõl vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg. (10) A kommunista állampártnak, az annak közremûködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni.”
4. cikk (1) Az Alaptörvény VII. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Az Országgyûlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végzõ szervezeteket, amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében együttmûködik. Az egyházak elismerésére vonatkozó sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasznak van helye. (3) Az állam és az egyházak, illetve a vallási tevékenységet végzõ más szervezetek különváltan mûködnek. Az egyházak és a vallási tevékenységet végzõ más szervezetek önállóak.”
36
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
(2) Az Alaptörvény VII. cikke a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A vallási tevékenységet végzõ szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejû mûködést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célok érdekében történõ együttmûködésre való alkalmasságot írhat elõ.”
5. cikk (1) Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelõ tájékoztatás, valamint az esélyegyenlõség biztosítása érdekében, politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhetõ. Az országgyûlési képviselõk általános választásán országos listát, illetve az európai parlamenti képviselõk választásán listát állító jelölõ szervezetek által és érdekében, az országgyûlési képviselõk és az európai parlamenti képviselõk választását megelõzõen, kampányidõszakban politikai reklám – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján, egyenlõ feltételek mellett tehetõ közzé.” (2) Az Alaptörvény IX. cikke a következõ (4)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. (5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértõ véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság elõtt érvényesíteni. (6) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.”
6. cikk Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Mûvészeti Akadémia tudományos és mûvészeti szabadságát. A felsõoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetõen önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsõoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.”
7. cikk Az Alaptörvény XI. cikke a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Törvény a felsõfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott idõtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.”
8. cikk Az Alaptörvény XXII. cikke helyébe a következõ rendelkezés lép:
„XXII. cikk (1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. (2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élõ személy számára szállást biztosítani. (3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minõsítheti az életvitelszerûen megvalósuló közterületi tartózkodást.”
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
37
9. cikk Az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Magyarországon élõ nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejû honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez kötheti.”
10. cikk (1) Az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott házszabályi rendelkezésekben állapítja meg mûködésének szabályait és tárgyalási rendjét. Az Országgyûlés zavartalan mûködésének biztosítása és méltóságának megõrzése érdekében az Országgyûlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol.” (2) Az Alaptörvény 5. cikke a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Az Országgyûlés biztonságáról országgyûlési õrség gondoskodik. Az országgyûlési õrség mûködését az Országgyûlés elnöke irányítja.”
11. cikk Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A köztársasági elnök) „i) az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyûlésnek;”
12. cikk (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Alkotmánybíróság) „b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésõbb harminc napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;” (2) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Alkotmánybíróság) „e) a Kormány, az országgyûlési képviselõk egynegyede, a Kúria elnöke, a legfõbb ügyész vagy az alapvetõ jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;” (3) Az Alaptörvény 24. cikk (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(4) Az Alkotmánybíróság a jogszabály felülvizsgálni nem kért rendelkezését csak abban az esetben vizsgálhatja, illetve semmisítheti meg, ha az a felülvizsgálni kért jogszabályi rendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben áll. (5) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. E vizsgálatot a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény és Alaptörvény-módosítás tekintetében a köztársasági elnök, b) a kihirdetéstõl számított harminc napon belül a Kormány, az országgyûlési képviselõk egynegyede, a Kúria elnöke, a legfõbb ügyész vagy az alapvetõ jogok biztosa kezdeményezheti.” (4) Az Alaptörvény 24. cikke a következõ (6)–(9) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az Alkotmánybíróság az (5) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésõbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása nem felelt meg az (5) bekezdésben meghatározott eljárási követelményeknek, az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását
38
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
a) az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Országgyûlés újratárgyalja, b) az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Alkotmánybíróság megsemmisíti. (7) Az Alkotmánybíróság sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a jogszabály megalkotóját, a törvény kezdeményezõjét vagy képviselõjüket meghallgatja, illetve véleményüket eljárása során beszerzi, ha az ügy a személyek széles körét érinti. Az eljárás ezen szakasza nyilvános. (8) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (9) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, mûködésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.”
13. cikk (1) Az Alaptörvény 25. cikk (4)–(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(4) A bírósági szervezet többszintû. Az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesíthetõk. (5) A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. A bírói önkormányzati szervek közremûködnek a bíróságok igazgatásában. (6) Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. (7) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetõvé teheti.” (2) Az Alaptörvény 25. cikke a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.”
14. cikk Az Alaptörvény 27. cikke a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az ésszerû határidõn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességû bíróságtól eltérõ, azonos hatáskörû bíróságot jelölhet ki.”
15. cikk Az Alaptörvény 34. cikk (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a megyei képviselõ-testület elnöke, valamint a képviselõ-testület hivatalának vezetõje vagy ügyintézõje számára kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is megállapíthat.”
16. cikk Az Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek elõzõ általános választását követõ ötödik év október hónapjában kell megtartani.”
17. cikk (1) Az Alaptörvény 37. cikk (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A (4) bekezdést azon törvényi rendelkezések esetében, amelyek abban az idõszakban léptek hatályba, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, ezen idõszak tekintetében akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg.”
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
39
(2) Az Alaptörvény 37. cikke a következõ (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv döntésébõl az állam által teljesítendõ olyan fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi költségvetésrõl szóló törvényben e célra rendelkezésre álló összeg nem elegendõ, tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani. (7) Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (1)–(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.”
18. cikk Az Alaptörvény „ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK” rész megjelölése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK” 19. cikk (1) Az Alaptörvény 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. Az Alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket a 8–26. pont tartalmazza.” (2) Az Alaptörvény 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. Az Alaptörvény hatálybalépése elõtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat.”
20. cikk Az Alaptörvény „ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK” része a következõ 6–26. ponttal egészül ki: „6. Április 25. napja – az Alaptörvény kihirdetésének emlékére – az Alaptörvény napja. 7. A helyi önkormányzati képviselõknek és polgármestereknek az Alaptörvény hatálybalépését követõ elsõ általános választására 2014 októberében kerül sor. 8. Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése elõtt alkotott jogszabályok, kibocsátott közjogi szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei, meghozott egyedi döntések, valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát. 9. A feladat- és hatáskört a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerint gyakorló szerv jogutódja a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv. 10. Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követõen is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelõs gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható. 11. Az Alaptörvény hatálybalépése – a 12–18. pontban meghatározottak szerinti kivétellel – nem érinti az Országgyûlés, a Kormány és a helyi önkormányzati képviselõ-testületek, valamint az Alaptörvény hatálybalépését megelõzõen kinevezett vagy megválasztott személyek megbízatását. 12. Az Alaptörvény a) 3. és 4. cikkét a hivatalban levõ Országgyûlés és országgyûlési képviselõ, b) 12. és 13. cikkét a hivatalban levõ köztársasági elnök, c) 20. és 21. cikkét a hivatalban levõ Kormány és a Kormány hivatalban levõ tagja, d) 27. cikk (3) bekezdését a hivatalban levõ bírósági titkár, e) 33. cikk (2) bekezdését a megyei közgyûlés hivatalban levõ elnöke és f) 35. cikk (3)–(6) bekezdését a hivatalban levõ helyi önkormányzati képviselõ-testület és polgármester megbízatása tekintetében is alkalmazni kell. 13. Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja szerinti határidõ számítása az Alaptörvény hatálybalépésével kezdõdik. 14. (1) A Legfelsõbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében – sarkalatos törvényben meghatározott kivétellel – az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
40
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
(2) A Legfelsõbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagjai megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszûnik. 15. (1) Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb életkor követelményét – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az Alaptörvény hatálybalépését követõen kiírt pályázat alapján kinevezett bíróra kell alkalmazni. (2) Ha a kinevezésre törvényben meghatározottak szerint pályázat kiírása nélkül kerül sor, a legalacsonyabb életkor követelményét az Alaptörvény hatálybalépését követõen kinevezett bíróra kell alkalmazni. 16. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa tisztségének elnevezése az Alaptörvény hatálybalépésétõl alapvetõ jogok biztosa. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosának, a nemzeti és etnikai jogok országgyûlési biztosának és a jövõ nemzedékek országgyûlési biztosának jogutódja az alapvetõ jogok biztosa. A hivatalban lévõ nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétõl az alapvetõ jogok biztosának a Magyarországon élõ nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese; a hivatalban lévõ jövõ nemzedékek országgyûlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétõl az alapvetõ jogok biztosának a jövõ nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese; megbízatásuk megszûnik az alapvetõ jogok biztosa megbízatásának megszûnésével. 17. A hivatalban lévõ adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszûnik. 18. A megyei közgyûlés elnöke tisztségének elnevezése az Alaptörvény alkalmazásában, annak hatálybalépésétõl a megyei képviselõ-testület elnöke. Az Alaptörvény szerinti megyei képviselõ-testület a megyei közgyûlés jogutódja. 19. (1) Az Alaptörvény rendelkezéseit – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – a folyamatban levõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) Az Alaptörvény 6. cikkét az Országgyûlésnek az Alaptörvény hatálybalépését követõen kezdõdõ elsõ ülésétõl kell alkalmazni. (3) Az Alaptörvény alapján indítványozási joggal már nem rendelkezõ indítványozó által az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény hatálybalépése elõtt benyújtott indítvány alapján indult eljárás – ha az eljárás az Alaptörvény hatálybalépésétõl más szerv hatáskörébe tartozik, az indítvány áttétele mellett – megszûnik. Az indítványozó az indítványt – sarkalatos törvényben meghatározott feltételek szerint – ismételten benyújthatja. (4) A 2012. január 1-jén fennálló szerzõdésekre és támogatási jogosultságokra, valamint a folyamatban lévõ, szerzõdéskötésre vagy támogatás nyújtására irányuló eljárásokra az Alaptörvény 38. cikk (4) bekezdését és 39. cikk (1) bekezdését törvény erre irányuló rendelkezése esetén, a törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni. (5) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 70/E. § (3) bekezdés harmadik mondatát a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint nyugellátásnak minõsülõ ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegének megváltoztatása, más ellátássá alakításuk vagy megszüntetésük tekintetében 2012. december 31-éig alkalmazni kell. 20. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 26. § (6) bekezdését, 28/D. §-át, 28/E. §-át, 31. § (2) és (3) bekezdését az Alaptörvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben az Alaptörvény hatálybalépését követõen is alkalmazni kell. 21. A Magyarországon élõ nemzetiségeknek az Országgyûlés munkájában való, az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése szerinti részvételét elõször az országgyûlési képviselõknek az Alaptörvény hatálybalépését követõ elsõ általános választását követõen megalakuló Országgyûlés munkájában kell biztosítani. 22. Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése elõtt az Országgyûlésnek vagy a Kormánynak – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerinti – a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erõk magyarországi vagy az ország területérõl kiinduló alkalmazásáról, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erõk magyarországi állomásozásáról hozott döntéseit. 23. Kihirdetett a) rendkívüli állapotra az Alaptörvény rendkívüli állapotra, b) szükségállapotra, ha az az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztetõ, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erõszakos cselekmények miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény szükségállapotra, c) szükségállapotra, ha az az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztetõ elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény veszélyhelyzetre, d) megelõzõ védelmi helyzetre az Alaptörvény megelõzõ védelmi helyzetre,
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
41
e) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19/E. §-a szerinti helyzetre az Alaptörvény váratlan támadásra és f) veszélyhelyzetre az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. 24. (1) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerõs ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik. (2) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerõs ítélet alapján a cselekvõképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig, vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja. 25. (1) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 12. § (2) bekezdését helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más helyi önkormányzat részére való átadására 2013. december 31-ig alkalmazni kell. (2) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 44/B. § (4) bekezdését 2012. december 31-ig alkalmazni kell. 2011. december 31-ét követõen törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet államigazgatási feladat- és hatáskört állapíthat meg a jegyzõnek. (3) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 22. § (1) és (3)–(5) bekezdését az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése szerinti sarkalatos törvény hatálybalépéséig alkalmazni kell. Az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése és 7. cikk (3) bekezdése szerinti sarkalatos törvényt az Országgyûlés 2012. június 30-ig alkotja meg. (4) 2012. december 31-ig az Országgyûlés egyes döntéseinek meghozatalát sarkalatos törvény minõsített többséghez kötheti. 26. Hatályát veszti a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, b) az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegérõl szóló 1972. évi I. törvény, c) az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény, d) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XVI. törvény, e) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XXIX. törvény, f) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XL. törvény, g) az Alkotmány 2010. május 25-ei módosítása, h) az Alkotmány 2010. július 5-ei módosítása, i) az Alkotmány 2010. július 6-ai módosításai, j) az Alkotmány 2010. augusztus 11-ei módosításai, k) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIII. törvény, l) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIX. törvény, m) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXIII. törvény, n) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggõ egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló 2011. évi LXI. törvény, o) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLVI. törvény, és p) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLIX. törvény.”
21. cikk (1) Az Alaptörvény a) „NEMZETI HITVALLÁS” részében az „A velünk élõ” szövegrész helyébe a „Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élõ” szöveg, a „kommunista diktatúrák” szövegrész helyébe az „a kommunista diktatúra” szöveg, a „jogrendünk alapja: szerzõdés” szövegrész helyébe a „jogrendünk alapja, szövetség” szöveg, b) F) cikk (2) bekezdésében a „megyékre” szövegrész helyébe a „fõvárosra, megyékre” szöveg, a „városokban” szövegrész helyébe a „fõvárosban és a városokban” szöveg, c) P) cikk (2) bekezdésében a „mezõgazdasági üzemre” szövegrész helyébe a „családi gazdaságokra, továbbá más mezõgazdasági üzemekre” szöveg, d) T) cikk (1) bekezdésében az „Alaptörvényben” szövegrész helyébe az „Alaptörvény és az Alaptörvényben” szöveg,
42
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
e)
XV. cikk (4) bekezdésében az „az esélyegyenlõség” szövegrész helyébe az „az esélyegyenlõség és a társadalmi felzárkózás” szöveg, f) XV. cikk (5) bekezdésében a „gyermekeket” szövegrész helyébe a „családokat, a gyermekeket” szöveg, g) XVII. cikk (2) bekezdésében a „vagy munkabeszüntetést tartsanak” szövegrész helyébe az „amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát” szöveg, h) XIX. cikk (1) bekezdésében a „rokkantság” szövegrész helyébe a „rokkantság, fogyatékosság” szöveg, i) 1. cikk (2) bekezdés e) pontjában az „a legfõbb ügyészt” szövegrész helyébe az „az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfõbb ügyészt” szöveg, j) 5. cikk (4) bekezdésében a „Házszabályban” szövegrész helyére a „házszabályi rendelkezésekben” szöveg, k) 5. cikk (6) bekezdésében a „Házszabály” szövegrész helyébe a „házszabályi rendelkezések” szöveg, l) 9. cikk (3) bekezdés j) pontjában az „a legfõbb ügyész” szövegrész helyébe az „az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfõbb ügyész” szöveg, m) 9. cikk (3) bekezdés l) pontjában az „elnökét” szövegrész helyébe az „elnökét és a Magyar Mûvészeti Akadémia elnökét” szöveg, n) 13. cikk (2) bekezdésében a „szándékos” szövegrész helyébe az „a szándékos” szöveg, o) 24. cikk (3) bekezdés a) pontjában a „c) és e)” szövegrész helyébe a „c) , e) és f)” szöveg, p) 24. cikk (3) bekezdés c) pontjában az „f)” szövegrész helyébe a „g)” szöveg, q) 26. cikk (2) bekezdésében a „Kúria elnöke” szövegrész helyébe a „Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke” szöveg, r) 29. cikk (1) bekezdésében a „legfõbb ügyész és az ügyészség” szövegrész helyébe a „legfõbb ügyész és az ügyészség független,” szöveg, az „az állam büntetõigényét érvényesíti” szövegrész helyébe a „mint közvádló az állam büntetõigényének kizárólagos érvényesítõje” szöveg, s) 29. cikk (2) bekezdésében az „ügyészség törvényben meghatározottak szerint” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg, t) 29. cikk (2) bekezdés a) pontjában a „jogokat gyakorol” szövegrész helyébe a „törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol” szöveg, u) 29. cikk (2) bekezdés d) pontjában a „törvény által meghatározott” szövegrész helyébe az „a közérdek védelmezõjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott” szöveg, v) 32. cikk (5) bekezdésében a „fõvárosi és a megyei” szövegrészek helyébe a „fõvárosi és megyei” szöveg, a „jogalkotási kötelezettsége” szövegrész helyébe a „rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettsége” szöveg, a „jogalkotási kötelezettségének” szövegrész helyébe a „rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettségének” szöveg, az „önkormányzati rendeletet” szövegrész helyébe az „önkormányzati rendeletet vagy önkormányzati határozatot” szöveg lép. (2) Hatályát veszti Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.).
22. cikk (1) Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba. (2) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyûlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el. (3) Az Alaptörvény e módosításának hatálybalépésével egyidejûleg az Alaptörvény egységes szerkezetû szövegét a hivatalos lapban közzé kell tenni. (4) A 20. cikk és a 21. cikk (2) bekezdése nem érinti a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.) által a Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.) hatálybalépése elõtt kifejtett joghatásokat. Áder János s. k.,
Kövér László s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
43
Jogszabályok
2013. évi XX. törvény az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról* 1. A közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása 1. §
A közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 18. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a közjegyzõi szolgálat elõreláthatólag azért szûnik meg, mert a közjegyzõ betölti azt a kort, amikor a törvény alapján a közjegyzõi szolgálata megszûnik, a megüresedõ közjegyzõi állásra a pályázatot legkésõbb a szolgálat megszûnésének várható idõpontját fél évvel megelõzõen kell meghirdetni.”
2. §
A Kjtv. 20. § (2) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Nincs helye kölcsönös áthelyezésnek a közjegyzõ kinevezését követõ 3 éven belül és azon idõpontot megelõzõ 5 éven belül, amikor a közjegyzõ betölti azt a kort, amikor a törvény alapján a közjegyzõi szolgálat megszûnik.”
3. §
A Kjtv. 22. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A közjegyzõi szolgálat megszûnik:) „d) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjra jogosító legmagasabb öregségi nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév közjegyzõ általi betöltésének, vagy” (napján.)
4. §
A Kjtv. 24. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A közjegyzõ nem gyakorolhatja a hivatását) „a) a 22. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben, valamint ha a közjegyzõi szolgálat megszûnésére azért kerül sor, mert a közjegyzõ betölti a megszûnési okként megjelölt kort, a közjegyzõi szolgálat megszûnésének idõpontjától kezdõdõen,”
5. §
A Kjtv. a következõ 178. §-sal egészül ki: „178. § (1) E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 22. § (1) bekezdés d) pontját 2023. január 1-jétõl kell alkalmazni. 2022. december 31-ig a 22. § (1) bekezdés d) pontja helyett a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (2) A közjegyzõi szolgálat megszûnik: a) 1945. január 1-je elõtt született közjegyzõ 70. életévének betöltése napján, b) 1945-ben vagy 1946-ban született közjegyzõ 69. életévének betöltését követõ 183. napon, c) 1947-ben vagy 1948-ban született közjegyzõ 69. életévének betöltése napján, d) 1949-ben vagy 1950-ben született közjegyzõ 68. életévének betöltését követõ 183. napon, e) 1951-ben született közjegyzõ 68. életévének betöltése napján, f) 1952-ben született közjegyzõ 67. életévének betöltését követõ 183. napon, g) 1953-ban született közjegyzõ 67. életévének betöltése napján, h) 1954-ben született közjegyzõ 66. életévének betöltését követõ 183. napon, i) 1955-ben született közjegyzõ 66. életévének betöltése napján, j) 1956-ban született közjegyzõ 65. életévének betöltését követõ 183. napon, k) 1957-ben született közjegyzõ 65. életévének betöltése napján.”
* A törvényt az Országgyûlés a 2013. március 11-ei ülésnapján fogadta el.
44
6. §
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
Hatályát veszti a Kjtv. 177. § (2) bekezdése.
2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása 7. §
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 234. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Ha a végrehajtói szolgálat elõreláthatólag a 239. § (1) bekezdés d) pontja alapján szûnik meg, a megüresedõ végrehajtói állásra a pályázatot legkésõbb a szolgálat megszûnésének várható idõpontját fél évvel megelõzõen kell meghirdetni.”
8. §
Hatályát veszti a Vht. 306. §-a.
3. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása 9. §
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 11/A. § (3) bekezdésében és 13. § (8) bekezdésében a „Bjt. 90. § ha) pontja szerinti rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár” szövegrész helyébe a „felmentési okként meghatározott életkor” szöveg lép.
4. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása 10. §
(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. § (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „E § alkalmazása során a fizetendõ nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés idõtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.” (2) A Tny. a következõ 102/J. §-sal egészül ki: „102/J. § A 18. § (2) bekezdés c) pontja, (2a) bekezdés b) pontja, a 83/C. § és a 102/I. § a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett bíróra, valamint a legfõbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett ügyészre nem alkalmazható az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésétõl 2022. december 31-ig.”
11. §
(1) A Tny. 83/C. § (1) bekezdésében a „közszolgálati jogviszonyban” szövegrész helyébe a „köztisztviselõként vagy közszolgálati ügykezelõként közszolgálati jogviszonyban” szöveg lép. (2) A Tny. 83/A. § (1) bekezdésében hatályát veszti a „Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban álló” szövegrész.
5. A közvetítõi tevékenységrõl szóló 2002. évi LV. törvény módosítása 12. §
A közvetítõi tevékenységrõl szóló 2002. évi LV. törvény a) 38/A. § (1) bekezdésében a „bírósági titkár” szövegrész helyébe a „bírósági titkár és rendelkezési állományba helyezett bíró” szöveg, b) 38/B. § (4) bekezdésében a „bírósági titkár” szövegrész helyébe a „bírósági titkár vagy rendelkezési állományba helyezett bíró” szöveg lép.
6. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása 13. §
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 9. § (3) bekezdése a következõ c) és d) ponttal egészül ki: [A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem minõsül a különadó alapjának:] „c) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvénynek a 33/2012. (VII. 17.) AB határozattal megsemmisített 90. § ha) alpontja alapján felmentett bíró számára a jogviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosan törvény vagy bírósági határozat alapján szerzett bevétel,
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
45
d) a legfõbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 160. §-a alapján megszûnt szolgálati jogviszonyú ügyészek és a 2013. január 1. napja és az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépése között a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt megszûnt szolgálati jogviszonyú ügyészek esetében a jogviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosan törvény vagy bírósági határozat alapján szerzett bevétel.”
7. A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása 14. §
(1) A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) a) 90. § (2) bekezdés f) pontjában a „bírói felsõ korhatárt,” szövegrész helyébe a „felmentési okként meghatározott életkort” szöveg, b) 103. § (3) bekezdés l) pontjában a „felsõ korhatár” szövegrész helyébe a „felmentési okként meghatározott életkor” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a Bszi. 86. § (3) bekezdés b) pontjában a „meghatalmazás alapján” szövegrész.
8. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása 15. §
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 4. § (2) bekezdése a következõ h) és i) ponttal egészül ki: (Nem nevezhetõ ki bíróvá az a személy,) „h) akinek a részére öregségi nyugdíjat, korhatár elõtti ellátást vagy olyan más pénzbeli ellátást folyósítanak, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, i) aki betöltötte a 90. § ha) alpontjában meghatározott életkort.”
16. §
A Bjt. 4. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: ,,(4) A 3. § (4) bekezdése szerinti esetben az OBH elnöke a kinevezésre vonatkozó javaslatának felterjesztése elõtt megvizsgálja a kinevezési feltételeknek való megfelelést is. Ha a kinevezésre vonatkozó javaslatra a bírói szolgálati viszony megszûnését követõ 3 hónapon belül kerül sor, a kinevezésre javasolt személy mentesül a 12. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolás bemutatásának kötelezettsége alól. A kinevezésre javasolt személy mentesül a 12. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolás bemutatásának kötelezettsége alól.”
17. §
A Bjt. 40. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A bíró nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár elõtti ellátás, vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.”
18. §
A Bjt. 42. §-a a következõ (4)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(4) A 40. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi esetekben a bíró az összeférhetetlenségi okot a kinevezésétõl, ha az összeférhetetlenségi ok a tisztsége gyakorlása során merült fel, az ok felmerülésétõl számított 30 napon – a 40. § (6) bekezdésében foglalt esetben 60 napon – belül köteles megszüntetni. Ennek megtörténtéig – ide nem értve a 40. § (6) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi okot – a bíró olyan tevékenységet nem folytathat, amely kizárólag bírói hatáskörbe tartozik. (5) Ha a bíró a (4) bekezdésben írt kötelezettségének az elõírt ideig nem tesz eleget, a munkáltatói jogkör gyakorlója a határidõ lejártától számított 5 napon belül határozatban állapítja meg az összeférhetetlenség fennállását és kezdeményezi a bíró felmentését. (6) A bíró a határozattal szemben 15 napon belül a szolgálati bírósághoz fordulhat. A szolgálati bíróság a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelõ alkalmazásával eljárva soron kívül dönt az összeférhetetlenségrõl. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén a szolgálati bíróság határozatot hoz a felmentési ok fennállásáról. Az összeférhetetlenségrõl hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.
46
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
(7) A 40. § (6) bekezdése szerinti okból hozott munkáltatói határozattal szemben indított eljárásban a szolgálati bíróság elsõ- és másodfokon is 15 napon belül jár el. (8) Ha a bíró az eljárás ideje alatt a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását – különös méltánylást érdemlõ okból – mellõzni lehet.” 19. §
(1) A Bjt. 90. § h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A bírót fel kell menteni,) „h) ha a bíró ha) betölti az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatárt, hb) a felmentési okként meghatározott életkor betöltése elõtt, maga kéri nyugállományba helyezését a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2) vagy (2a) bekezdésében foglalt feltételek fennállására hivatkozással,” (2) A Bjt. 90. §-a a következõ p) ponttal egészül ki: (A bírót fel kell menteni,) „p) ha az összeférhetetlenséget jogerõs határozat megállapította.”
20. §
A Bjt. a következõ 91. §-sal egészül ki: „91. § Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános öregségi nyugdíjkorhatár a Tny.-ben meghatározott öregségi nyugdíjra jogosító legmagasabb öregségi nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév.”
21. §
A Bjt. 94. § (3) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Nyugállományba helyezés, valamint a felmentési okként meghatározott életkor betöltése esetén a bíró felmentési ideje 6 hónap. A bírót a munkavégzési kötelezettség alól 3 hónapra mentesíteni kell. A bíró kérelmére az OBT a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét 3 hónapnál rövidebb tartamban is megállapíthatja, illetve – a bíró kérelmére – dönthet úgy, hogy a bíró a munkavégzési kötelezettség alól nem mentesül.”
22. §
A Bjt. 96. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a bíró felmentésére azért kerül sor, mert betöltötte a felmentési okként meghatározott életkort, az elõterjesztést olyan idõpontban kell megtenni, hogy a felmentési idõ ennek az életkornak a betöltését megelõzõen járjon le.”
23. §
A Bjt. 101. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „101. § A bírák fegyelmi és az ezzel összefüggõ kártérítési ügyeiben, továbbá a bíró munkájának szakmai értékelésébõl és vezetõi munkájának értékelésébõl eredõ jogvitákban, valamint a 42. § (6)–(8) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi eljárásban a Budapest területén mûködõ ítélõtábla mellett elsõfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: elsõfokú szolgálati bíróság), a Kúria mellett másodfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: másodfokú szolgálati bíróság; a továbbiakban együtt: szolgálati bíróság) jár el.”
24. §
A Bjt. 145. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ (4)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a bíróság megállapítja, hogy a bíró szolgálati jogviszonya jogellenesen került megszüntetésre, a bíró kérheti a bírói tisztségbe való visszahelyezését, és a felmentését megelõzõ beosztási helyén történõ továbbfoglalkoztatását. Ha tanácselnök bírói szolgálati jogviszonya került jogellenesen megszüntetésre, õt a tanácselnöki tisztségébe is vissza kell helyezni. (4) Ha határozott idõre kinevezett bírósági vezetõ bírói szolgálati jogviszonya került jogellenesen megszüntetésre és a (3) bekezdés szerinti visszahelyezéskor az a bírósági vezetõi tisztség, amelybõl felmentették, még nincs betöltve, õt kérelmére e bírósági vezetõi tisztségébe kell visszahelyezni. A vezetõi tisztségének tartama az eredeti kinevezés szerinti idõtartamig tart. Ha a visszahelyezés a korábbi vezetõi tisztségbe történik, a (6) bekezdésben meghatározott vezetõi pótlék megtérítésére a visszahelyezés idõpontjáig terjedõen kerül sor. (5) A szolgálati jogvita alapján nem helyezhetõ vissza bírói tisztségbe az, aki a határozat meghozatalakor a bírói kinevezési feltételeknek nem felel meg. (6) A (3) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a bíró elmaradt illetményét és egyéb járandóságait, ideértve a határozott idejû bírósági vezetõi kinevezés idõtartamára járó vezetõi pótlékot is, meg kell téríteni továbbá
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
47
– a munkáltató kártérítési felelõsségére vonatkozó szabályok szerint – a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak) azt a részét, amely máshonnan megtérült. A határozott idejû bírósági vezetõi kinevezés idõtartamára járó vezetõi pótléknak a visszahelyezésig elmaradt részét egy összegben kell megtéríteni a visszahelyezéskor; a határozott idejû kinevezésbõl a visszahelyezést követõ idõszakra járó vezetõi pótlék havonta az illetménybe épül be akként, hogy az egyébként esetlegesen járó vezetõi pótlék összege beleszámít. (7) Ha a bírói szolgálati viszony (3) bekezdésben foglalt módon történõ jogellenes megszüntetése esetén a bíró a bírói tisztségbe való visszahelyezését nem kéri, vagy a bíróság az (5) bekezdésben meghatározott okból mellõzi a bírói tisztségbe való visszahelyezést, a bíróság a (6) bekezdésben foglaltakon felül – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével, valamint a máshonnan megtérülõ károk figyelembevételével – legalább két-, legfeljebb tizenkét havi illetményének megfelelõ összegû átalány-kártérítést állapít meg a bíró számára.” 25. §
A Bjt. a következõ 232/B–232/K. §-sal egészül ki: „232/B. § (1) E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 4. § (2) bekezdés i) pontját 2023. január 1-jétõl kell alkalmazni. 2022. december 31-ig a 4. § (2) bekezdés i) pontja helyett a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A (2) bekezdésben foglaltakat az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ pályázati eljárásokban alkalmazni kell. (2) Nem nevezhetõ ki bíróvá az a személy, aki betöltötte a 232/C. §-ban meghatározott korhatárt. 232/C. § E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 91. §-át 2023. január 1-jétõl kell alkalmazni. 2022. december 31-ig az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésében foglalt korhatár alatt a következõket kell érteni: a) az 1945. január 1-je elõtt született bíró tekintetében a 70. életév, b) az 1945-ben vagy 1946-ban született bíró tekintetében a 69. életévének betöltését követõ 183. nap, c) az 1947-ben vagy 1948-ban született bíró tekintetében a 69. életév, d) az 1949-ben vagy 1950-ben született bíró tekintetében a 68. életévének betöltését követõ 183. nap, e) az 1951-ben született bíró tekintetében a 68. életév, f) az 1952-ben született bíró tekintetében a 67. életévének betöltését követõ 183. nap, g) az 1953-ban született bíró tekintetében a 67. életév, h) az 1954-ben született bíró tekintetében a 66. életévének betöltését követõ 183. nap, i) az 1955-ben született bíró tekintetében a 66. életév, j) az 1956-ban született bíró tekintetében a 65. életévének betöltését követõ 183. nap, k) az 1957-ben született bíró tekintetében a 65. életév. 232/D. § (1) A bírói szolgálati jogviszony fennállása esetén e törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 40. § (6) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok megszüntetésére rendelkezésre álló határidõt az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésétõl kell számítani. (2) E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 4. § (2) bekezdés h) pontját az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ pályázati eljárásokban is alkalmazni kell. (3) E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 145. § (3)–(7) bekezdését az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ eljárásokban is alkalmazni kell. 232/E. § Ha a bíró a 90. § hb) alpontja alapján nem kérte a felmentését, kérheti a Tny. 18. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követõ idõszakra, hogy a bírói szolgálati jogviszonya fenntartása mellett az OBH elnöke helyezze rendelkezési állományba. 232/F. § A rendelkezési állományba helyezett bírákra a törvény rendelkezéseit a 232/G–232/I. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
48
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
232/G. § (1) A rendelkezési állományba helyezett bíró az utolsó beosztási helye szerinti bíróság rendelkezési állományába kerül. A rendelkezési állományba helyezett bíró igazságszolgáltatási tevékenységet – a 232/H. §-ban foglalt kivétellel – nem végez. A rendelkezési állományba helyezett bíró nem lehet bírósági vezetõ, a bírói tanács és a szolgálati bíróság tagja. A rendelkezési állományba helyezett bíró jogosult a korábbi bírói beosztására utaló, az elért vagy adományozott címére utaló vagy a korábbi vezetõi beosztására utaló elnevezés használatára a „rendelkezési állományba helyezett” elõtaggal. (2) A rendelkezési állományba helyezett bíró – a 232/I. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – nem jogosult alap- és pótszabadságra, valamint fizetés nélküli szabadságra. (3) A rendelkezési állományba helyezett bíró – a 232/I. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – a rendelkezési állományt közvetlenül megelõzõen õt megilletõ, a vezetõi pótlék nélküli illetménye 80%-át kitevõ összeg és nyugdíja különbözetére jogosult. A rendelkezési állományba helyezett bíró jubileumi jutalomra a 65. életév betöltéséig jogosult, cafetéria-juttatás nem illeti meg. (4) A rendelkezési állományba helyezett bírót bejelentési kötelezettség terheli minden olyan körülményre vonatkozóan, ami a jogviszonyára és beosztására kihatással lehet. 232/H. § (1) A rendelkezési állományba helyezett bírót az OBH elnöke hivatalból vagy az érintett bíróság elnökének vagy a rendelkezési állományba helyezett bírónak a kezdeményezésére – a (4) bekezdésben meghatározott okból – háromévenként legfeljebb két évre beoszthatja igazságszolgáltatási feladatra az utolsó beosztási helye szerinti bíróságra vagy olyan más bíróságra, ahonnan lakóhelyére naponta vissza tud utazni, továbbá igazgatási feladatok ellátására az OBH-ba, ha onnan a lakóhelyére naponta vissza tud utazni. Az igazgatási feladatok ellátására történõ beosztáshoz a bíró hozzájárulása szükséges. (2) Ha a rendelkezési állomány várható tartama rövidebb mint három év, a beosztás (1) bekezdés szerinti tartama arányosan csökken. (3) Az igazságszolgáltatási feladatra vagy az igazgatási feladatokra való beosztást (a továbbiakban: munkavégzésre beosztás) a bíróval – annak megkezdése elõtt legalább 30 nappal – írásban közölni kell, megjelölve a munkavégzésre beosztás indokát, helyét, kezdetét és idõtartamát. A munkavégzésre beosztás idõtartama a bíró kezdeményezésére vagy elõzetes hozzájárulásával módosítható. (4) Az (1) bekezdés szerinti munkavégzésre beosztásra a) kimagasló ügyhátralék csökkentése érdekében, b) tartósan távollévõ bírák helyettesítése érdekében, c) bírósági közvetítõi tevékenység végzése érdekében, d) rendkívüli állapot, szükségállapot idején, e) központi igazgatási feladatok ellátása érdekében kerülhet sor. (5) A rendelkezési állományba helyezett bíró az ítélkezési tevékenységre való beosztása idején az összbírói értekezleten, továbbá a kúriai, az ítélõtáblai és a törvényszéki beosztása szerinti kollégium munkájában tanácskozási joggal vehet részt. (6) A rendelkezési állományba helyezett bíró esetében nem alkalmazható a) a 4. § (2) bekezdés h) pontja, b) a 40. § (6) bekezdése, c) a 68. §. 232/I. § (1) A rendelkezési állományba helyezett bíró két éven túl vagy három éven belül két évet meghaladóan ismételten vagy a 232/H. § (2) bekezdése szerinti idõtartamot meghaladóan csak hozzájárulásával osztható be munkavégzésre. Nem osztható be munkavégzésre a bíró a 232/C. §-ban meghatározott korhatár betöltését megelõzõ 6 hónapban. (2) A munkavégzésre beosztott bíró a rendelkezési állományt közvetlenül megelõzõen õt megilletõ, a vezetõi pótlék nélküli illetménye és nyugdíja különbözetére, valamint a munkavégzéshez kötõdõ költségtérítésre jogosult. (3) A munkavégzésre beosztott bírót, ha a munkavégzés tartama az egy évet eléri, 20 nap alapszabadság illeti meg. Ha a munkavégzés ideje egy évnél kevesebb, az alapszabadság az idõtartammal arányos mértékben csökken. (4) A munkavégzésre beosztás idõszakára esõ keresõképtelenség idõtartamával a munkavégzésre beosztás idõtartama meghosszabbodik. A keresõképtelenség idõtartamára a 232/G. § (3) bekezdése szerinti javadalmazás jár. 232/J. § (1) Ha a bíró felmentésére a 33/2012. (VII. 17.) AB határozattal megsemmisített 90. § ha) alpont alapján került sor, a bíró az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
49
szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésétõl számított 30 napon belül nyilatkozik az OBH elnökének arról, hogy kéri-e a bírói tisztségbe való visszahelyezését. A 30 napos határidõ jogvesztõ. (2) Ha a bíró az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatában kéri a bírói tisztségbe való visszahelyezését, az OBH elnöke megteszi a törvény alapján szükséges további intézkedéseket, valamint intézkedik a bíró elmaradt illetményének (egyéb járandóságainak) – ideértve a határozott idejû bírósági vezetõi kinevezés idõtartamára járó vezetõi pótlékot is – megtérítése iránt. A határozott idejû bírósági vezetõi kinevezés idõtartamára járó vezetõi pótléknak a visszahelyezésig elmaradt részét egy összegben kell megtéríteni a visszahelyezéskor; a határozott idejû kinevezésbõl a visszahelyezést követõ idõszakra járó vezetõi pótlék havonta az illetménybe épül be akként, hogy az egyébként esetlegesen járó vezetõi pótlék összege beleszámít. A 232/E. §-ban foglaltak választása esetén a határozott idejû bírósági vezetõi kinevezés idõtartamára járó vezetõi pótléknak a visszahelyezésig elmaradt része jár. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak) azt a részét, amely máshonnan megtérült. A bírót a felmentését megelõzõ beosztási helyén kell továbbfoglalkoztatni. Ha tanácselnök bírói szolgálati jogviszonya került jogellenesen megszüntetésre, õt a tanácselnöki tisztségébe is vissza kell helyezni. (3) Ha olyan határozott idõre kinevezett bírósági vezetõ bírói tisztségbõl való felmentésére került sor a 33/2012. (VII. 17.) AB határozattal megsemmisített 90. § ha) alpont alapján, aki az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatában kéri a bírói tisztségbe való visszahelyezését, és a kérelem elõterjesztésekor az a bírósági vezetõi tisztség, amelybõl felmentették, még nincs betöltve, õt kérelmére e bírósági vezetõi tisztségébe kell visszahelyezni. A vezetõi tisztségének tartama az eredeti kinevezés szerinti idõtartamig tart. Ha a visszahelyezés a korábbi vezetõi tisztségbe történik, a (2) bekezdésben meghatározott vezetõi pótlék megtérítésére a visszahelyezés idõpontjáig terjedõen kerül sor. (4) Ha a bíró a bírói tisztségbe való visszahelyezését kéri, valamint ha a bírót az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépését megelõzõen jogerõs ítélettel a bíróság a bírói tisztségébe visszahelyezte, megfelelõen alkalmazni kell a 232/E. §-ban foglaltakat. Ha a bíró a bírói tisztségbe való visszahelyezését kéri, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatának a 232/E. §-ban meghatározottakra is ki kell terjednie. (5) Akit a 33/2012. (VII. 17.) AB határozattal megsemmisített 90. § ha) alpont alapján történt felmentésére tekintettel indított perében hozott jogerõs ítélet helyezett vissza a bírói tisztségbe, annak a 232/E. §-ban meghatározott nyilatkozatot az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépését követõ 30 napon belül kell megtennie. Ha a bíróság a járulékos kérdésekben nem hozott még jogerõs ítéletet, az OBH elnöke intézkedik a (2) bekezdésben foglaltak megtérítése iránt. A jogerõs ítélettel visszahelyezett bíró az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésétõl számított 30 napon belül elõterjesztett nyilatkozatában kérheti a visszahelyezés mellõzését vagy a 90. § hb) alpontja szerinti felmentését. Ez esetben a (6) bekezdésben foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell azzal, hogy ha a bíróság az átalány-kártérítés megfizetése elõtt a járulékos kérdésekben jogerõs ítéletet hozott, az átalány-kártérítés összegébe a jogerõs ítélettel megállapított kártérítés összegét be kell számítani. Felmentés esetében a felmentési idõ 1 hónap azzal, hogy nincs helye a munkavégzés alóli mentesítésnek. (6) Ha a bíró az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatában nem kéri a bírói tisztségbe való visszahelyezését, az OBH elnöke intézkedik számára 12 havi illetményének megfelelõ összegû átalány-kártérítés megfizetése iránt. A bíró ezt meghaladó vagyoni kárát bíróság elõtt érvényesítheti. (7) Aki az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépése elõtt betöltötte vagy az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépését követõ 6 hónapon belül betölti a 232/C. § a) pontjában meghatározott korhatárt, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján a bírói tisztségbe nem helyezhetõ vissza, részére a (6) bekezdésben meghatározottak szerint átalány-kártérítés megfizetése iránt intézkedik az OBH elnöke. A bíró ezt meghaladó vagyoni kárát bíróság elõtt érvényesítheti. 232/K. § (1) Ha a 33/2012. (VII. 17.) AB határozattal megsemmisített 90. § ha) alpont alapján felmentett bírót a 232/J. § alapján a bírói tisztségébe vissza kell helyezni, a köztársasági elnök a felmentést megelõzõ kinevezés szerinti határozott vagy határozatlan idejû kinevezést ad. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az OBH elnöke a kinevezésre vonatkozó javaslatának felterjesztése elõtt megvizsgálja a kinevezési feltételeknek való megfelelést is. Ha a kinevezésre vonatkozó javaslatra a bírói szolgálati viszony vagy az igazságügyi alkalmazotti jogviszony megszûnését követõ 3 hónapon belül kerül sor, a kinevezésre javasolt személy mentesül a 12. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolás bemutatásának kötelezettsége alól. A kinevezésre javasolt személy mentesül a 12. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolás bemutatásának kötelezettsége alól.”
50
26. §
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
A Bjt. 68. §-ában a „bíróra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár” szövegrész helyébe a „felmentési okként meghatározott életkor” szöveg lép.
9. A legfõbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása 27. §
A legfõbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 11. §-a a következõ (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Nem nevezhetõ ki ügyésznek az a személy, a) akinek a részére öregségi nyugdíjat, korhatár elõtti ellátást vagy olyan más pénzbeli ellátást folyósítanak, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani vagy b) aki betöltötte az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatárt.”
28. §
Az Üjt. 24. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A legfõbb ügyész helyettes megbízatása megszûnik:) „c) az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével;”
29. §
Az Üjt. a 24. §-t követõen a következõ 24/A. §-sal egészül ki: „24/A. § Az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdésében meghatározott általános öregségi nyugdíjkorhatár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny.) meghatározott öregségi nyugdíjra jogosító legmagasabb öregségi nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév.”
30. §
Az Üjt. 34. § d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A legfõbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszûnik:) „d) az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével;”
31. §
Az Üjt. 43. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha az ügyész a határozat meghozatalakor nem felel meg az ügyészi kinevezési feltételeknek, a bíróság nem helyezheti vissza az eredeti munkakörébe.”
32. §
Az Üjt. a következõ 45/A. §-sal egészül ki: „45/A. § Az ügyész nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár elõtti ellátás, vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.”
33. §
Az Üjt. 153. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Ahol e törvény a „nyugdíjasnak minõsül”, „öregségi nyugdíjra jogosult”, „öregségi nyugdíjra való jogosultság” kifejezést használja, e fogalmak tekintetében a munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés g) pontját kell alkalmazni. Nyugdíjasnak minõsül az ügyészségi alkalmazott abban az esetben is, ha felmentését a Tny. 18. § (2) vagy (2a) bekezdése alapján szerzett jogosultságára hivatkozással maga kéri.”
34. §
Az Üjt. a következõ 165/A–165/J. §-sal egészül ki: „165/A. § (1) E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 11. § (4a) bekezdés b) pontját 2023. január 1-jétõl kell alkalmazni. 2022. december 31-ig a 11. § (4a) bekezdés b) pontja helyett a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A (2) bekezdésben foglaltakat az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ pályázati eljárásokban és kinevezési eljárásokban alkalmazni kell. (2) Nem nevezhetõ ki ügyésszé az a személy, aki betöltötte a 165/C. §-ban meghatározott életkort. 165/B. § (1) E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 24. § (1) bekezdés c) pontját és a 34. § d) pontját 2023. január 1-jétõl kell alkalmazni. 2022. december 31-ig a 24. § (1) bekezdés c) pontja és a 34. § d) pontja helyett a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
51
(2) A legfõbb ügyész helyettes megbízatása és a legfõbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszûnik a 165/C. §-ban meghatározott életkor betöltésével. 165/C. § E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 24/A. §-át 2023. január 1-jétõl kell alkalmazni. 2022. december 31-ig az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdésében foglalt korhatár alatt a következõket kell érteni: a) az 1945. január 1-je elõtt született ügyész tekintetében a 70. életév, b) az 1945-ben vagy 1946-ban született ügyész tekintetében a 69. életévének betöltését követõ 183. nap, c) az 1947-ben vagy 1948-ban született ügyész tekintetében a 69. életév, d) az 1949-ben vagy 1950-ben született ügyész tekintetében a 68. életévének betöltését követõ 183. nap, e) az 1951-ben született ügyész tekintetében a 68. életév, f) az 1952-ben született ügyész tekintetében a 67. életévének betöltését követõ 183. nap, g) az 1953-ban született ügyész tekintetében a 67. életév, h) az 1954-ben született ügyész tekintetében a 66. életévének betöltését követõ 183. nap, i) az 1955-ben született ügyész tekintetében a 66. életév, j) az 1956-ban született ügyész tekintetében a 65. életévének betöltését követõ 183. nap, k) az 1957-ben született ügyész tekintetében a 65. életév. 165/D. § (1) Az ügyészségi szolgálati jogviszony fennállása esetén e törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 45/A. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi okot az ügyész az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésétõl számított 60 napon belül köteles megszüntetni. (2) E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 11. § (4a) bekezdés a) pontját az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ pályázati eljárásokban és kinevezési eljárásokban is alkalmazni kell. (3) E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 43. § (1a) bekezdését az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ eljárásokban is alkalmazni kell. 165/E. § Ha az ügyész a 36. § (6) bekezdése alapján nem kérte a felmentését, kérheti a Tny. 18. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követõ idõszakra, hogy az ügyészi szolgálati jogviszonya fenntartása mellett a legfõbb ügyész helyezze rendelkezési állományba. 165/F. § A rendelkezési állományba helyezett ügyészekre a törvény rendelkezéseit a 165/G–165/I. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 165/G. § (1) A rendelkezési állományba helyezett ügyész az utolsó szolgálati helye szerinti ügyészség rendelkezési állományába kerül. A rendelkezési állományba helyezett ügyész ügyészi tevékenységet – a 165/H. §-ban foglalt kivétellel – nem végez. A rendelkezési állományba helyezett ügyész nem tölthet be vezetõi tisztséget, nem lehet ügyészi tanács, alkalmazotti tanács tagja. A rendelkezési állományba helyezett ügyész jogosult az elért vagy adományozott címére utaló elnevezés, a korábbi szolgálati helye szintjének megfelelõ munkaköri elnevezés, a korábbi vezetõi beosztására utaló elnevezés használatára a „rendelkezési állományba helyezett” elõtaggal. (2) A rendelkezési állományba helyezett ügyész – a 165/I. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – nem jogosult alapés pótszabadságra, valamint fizetés nélküli szabadságra. (3) A rendelkezési állományba helyezett ügyész – a 165/I. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – a rendelkezési állományt közvetlenül megelõzõen õt megilletõ, a vezetõi pótlék nélküli illetménye 80%-át kitevõ összeg és nyugdíja különbözetére jogosult. A rendelkezési állomány alapján járó javadalmazás az ügyészt mindaddig nem illeti meg, amíg annak összege nem éri el az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 160. § (4) bekezdése alapján kifizetett átlagilletményt. A rendelkezési állományba helyezett ügyész jubileumi jutalomra a 65. életév betöltéséig jogosult, cafetéria-juttatás nem illeti meg. (4) A rendelkezési állományba helyezett ügyészt bejelentési kötelezettség terheli minden olyan körülményre vonatkozóan, ami a jogviszonyára és a munkavégzése elrendelésére kihatással lehet.
52
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
165/H. § (1) A rendelkezési állományba helyezett ügyészt a legfõbb ügyész hivatalból vagy az érintett ügyészség vezetõjének vagy a rendelkezési állományba helyezett ügyésznek a kezdeményezésére – a (4) bekezdésben meghatározott okból – háromévenként legfeljebb két évre munkavégzésre kötelezheti ügyészi munkakörben, az utolsó ügyészi kinevezése szerinti szakágban. A munkavégzés helye az ügyész utolsó szolgálati helye szerinti ügyészség vagy olyan más ügyészség lehet, ahonnan lakóhelyére naponta vissza tud utazni. (2) Ha a rendelkezési állomány várható tartama rövidebb mint három év, a beosztás (1) bekezdés szerinti tartama arányosan csökken. (3) A munkavégzés elrendelését az ügyésszel – annak megkezdése elõtt legalább 30 nappal – írásban közölni kell, megjelölve a munkavégzés elrendelésének indokát, helyét, kezdetét és idõtartamát. A munkavégzésre beosztás idõtartama az ügyész kezdeményezésére vagy elõzetes hozzájárulásával módosítható. (4) Az (1) bekezdés szerinti munkavégzés elrendelésére a) kimagasló ügyhátralék csökkentése érdekében, b) tartósan távollévõ ügyészek helyettesítése érdekében, c) rendkívüli állapot, szükségállapot idején kerülhet sor. (5) A rendelkezési állományba helyezett ügyész a munkavégzés idején az összügyészi értekezleten tanácskozási joggal vehet részt. (6) A rendelkezési állományba helyezett ügyész esetében nem alkalmazható a) a 11. § (4a) bekezdés a) pontja, b) a 45/A. §, c) az 50. § (1) bekezdése. 165/I. § (1) A rendelkezési állományba helyezett ügyész két éven túl vagy három éven belül két évet meghaladóan ismételten vagy a 165/H. § (2) bekezdése szerinti idõtartamot meghaladóan csak hozzájárulásával kötelezhetõ munkavégzésre. Nem kötelezhetõ munkavégzésre az ügyész a 165/C. §-ban meghatározott korhatár betöltését megelõzõ 6 hónapban. (2) A munkavégzésre kötelezett ügyész a rendelkezési állományt közvetlenül megelõzõen õt megilletõ, a vezetõi pótlék nélküli illetménye és nyugdíja különbözetére, valamint a munkavégzéshez kötõdõ költségtérítésre jogosult. (3) A munkavégzésre kötelezett ügyészt, ha a munkavégzés tartama az egy évet eléri, 20 nap alapszabadság illeti meg. Ha a munkavégzés ideje egy évnél kevesebb, az alapszabadság az idõtartammal arányos mértékben csökken. (4) A munkavégzés idõszakára esõ keresõképtelenség idõtartamával a munkavégzés idõtartama meghosszabbodik. A keresõképtelenség idõtartamára a 165/G. § (3) bekezdése szerinti javadalmazás jár. 165/J. § (1) Ha az ügyész felmentésére az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 160. § alapján került sor, vagy az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya 2013. január 1. napja és az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépése között a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt szûnt meg, az ügyész az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésétõl számított 30 napon belül nyilatkozik a legfõbb ügyésznek arról, hogy kéri-e az ügyészi tisztségbe való visszahelyezését. A 30 napos határidõ jogvesztõ. (2) Ha az ügyész az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatában kéri az ügyészi tisztségbe való visszahelyezését, a legfõbb ügyész megteszi a törvény alapján szükséges további intézkedéseket, valamint intézkedik az ügyész elmaradt illetményének (egyéb járandóságainak) megtérítése iránt az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 160. § (4) bekezdése alapján kifizetett átlagilletmény beszámítása mellett. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak) azt a részét, amely máshonnan megtérült. (3) Ha olyan ügyészségi vezetõ ügyészi tisztségbõl való felmentésére került sor az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 160. § alapján, aki az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatában kéri az ügyészi tisztségbe való visszahelyezését, és a kérelem elõterjesztésekor az az ügyészségi vezetõi tisztség, amelybõl felmentették, még nincs betöltve, õt kérelmére ezen ügyészségi vezetõi tisztségébe kell visszahelyezni. (4) Ha az ügyész az ügyészi tisztségbe való visszahelyezését kéri, megfelelõen alkalmazni kell a 165/E. §-ban foglaltakat. Ha az ügyész az ügyészi tisztségbe való visszahelyezését kéri, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatának a 165/E. §-ban meghatározottakra is ki kell terjednie.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
53
(5) Ha az ügyész az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatában nem kéri az ügyészi tisztségbe való visszahelyezését, a legfõbb ügyész intézkedik számára 12 havi illetményének megfelelõ összegû átalány-kártérítés megfizetése iránt. Az ügyész ezt meghaladó vagyoni kárát bíróság elõtt érvényesítheti. (6) Aki az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépése elõtt betöltötte vagy az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felsõ korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépését követõ 6 hónapon belül betölti a 165/C. § a) pontjában meghatározott korhatárt, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján az ügyészi tisztségbe nem helyezhetõ vissza, részére az (5) bekezdésben meghatározottak szerint átalány-kártérítés megfizetése iránt intézkedik a legfõbb ügyész. Az ügyész ezt meghaladó vagyoni kárát bíróság elõtt érvényesítheti. (7) Az e § alapján ismételten kinevezésre kerülõ ügyész esetében a legfõbb ügyész megvizsgálja a kinevezési feltételeknek való megfelelést is. A kinevezésre kerülõ ügyész mentesül a 12. §-ban foglalt kötelezettség alól. Ha a kinevezésre az ügyészi szolgálati viszony megszûnését követõ 3 hónapon belül kerül sor, a kinevezésre kerülõ személy mentesül a 11. § (4) bekezdés a)–f) pontjában foglaltak igazolására vonatkozó kötelezettség alól.” 35. §
(1) Az Üjt. a) 36. § (1) bekezdés f) pontjában a „társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2a)” szövegrész helyébe a „Tny. 18. § (2) vagy (2a)” szöveg, b) 36. § (6) és (7) bekezdésében a „(2a)” szövegrész helyébe a „(2) vagy (2a)” szöveg, c) 121. § (2) bekezdésében az „(1)–(3) bekezdése” szövegrész helyébe az „(1)–(3) és (4a) bekezdése” szöveg, a „pontja, az 54.” szövegrész helyébe a „pontja, a 45/A. §, az 54.” szöveg, d) a 131. § felvezetõ szövegében a „45–47.” szövegrész helyébe a „45. §, a 46. § és a 47.” szöveg, e) 159. § (1) bekezdésében a „160–165. §-a” szövegrész helyébe a „161–165/J. §-a” szöveg lép. (2) Hatályát veszti az Üjt. 160. §-a.
10. A korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása 36. §
(1) A korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenytv.) 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „12. § (1) A korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell, ha a jogosult a) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 4. § (2) bekezdés h) pontjára vagy 40. § (6) bekezdésére tekintettel, b) a legfõbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 11. § (4a) bekezdés a) pontjára vagy 45/A. §-ára tekintettel, c) a Hszt. 64. § (5) bekezdése vagy 264/C. § (1) bekezdés c) pontja alapján, vagy d) a Hjt. 69. § (5) bekezdése alapján kérelmezi. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja szolgálati jogviszonyának megszûnését.” (2) Hatályát veszti a Kenytv. 11. § (2) bekezdése és 12. § (1) bekezdés c) és d) pontja.
11. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggõ módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény módosítása 37. §
Nem lép hatályba az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggõ módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 45. § (4) bekezdése.
54
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
12. Az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvény módosítása 38. §
Hatályát veszti az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvény 84. §-a.
13. Az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény módosítása 39. §
(1) Hatályát veszti az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény 84. § (7) bekezdésében az „ , a 86. § d) pontja” szövegrész. (2) Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény 86. § d) pontja.
14. Záró rendelkezések 40. §
41. §
(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) A 36. § (2) bekezdése 2013. július 1-jén lép hatályba. E törvény a) 14. §-a az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése alapján, b) 15–26. §-a az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, c) 27–32. §-a, 34. §-a, 35. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint (2) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minõsül.
Áder János s. k.,
Kövér László s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
55
Utasítások
A legfõbb ügyész 4/2013. (III. 29.) LÜ utasítása az ügyészségi alkalmazottak hivatalos célú nemzetközi tevékenységérõl Az ügyészségrõl szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõ utasítást adom ki:
I. Fejezet AZ ÜGYÉSZSÉGI ALKALMAZOTTAK HIVATALOS CÉLÚ NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE 1. §
(1) Az ügyészségi alkalmazottak belföldi vagy külföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenységét – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerinti eltéréssel – a legfõbb ügyész a Nemzetközi és Európai Ügyek Fõosztályának (a továbbiakban: Fõosztály) az 1. melléklet szerint elõterjesztett javaslatára engedélyezi. Ha a hivatalos célú nemzetközi tevékenység elvégzésére javasolt ügyészségi alkalmazott a legfõbb ügyész helyettes közvetlen vagy közvetett alárendeltségében dolgozik, a javaslatot az érintett legfõbb ügyész helyettes véleményével kell elõterjeszteni. (2) Ha a javaslattételt nem elõzi meg pályáztatás, a Fõosztály beszerzi a hivatalos célú nemzetközi tevékenység elvégzésére jelölt ügyészségi alkalmazott elvi hozzájárulását és a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményét. (3) A legfõbb ügyész helyettesek, továbbá a Fõosztályt vezetõ fõosztályvezetõ ügyész hivatalos célú nemzetközi tevékenyégét a legfõbb ügyész, a legfõbb ügyész külföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenységét (a továbbiakban: külföldi kiküldetés) a büntetõjogi legfõbb ügyész helyettes javaslattétel nélkül engedélyezi. (4) Az Országos Kriminológiai Intézet ügyészségi alkalmazottainak hivatalos célú nemzetközi tevékenységét a Fõosztály javaslatára a büntetõjogi legfõbb ügyész helyettes engedélyezi.
2. §
(1) A hivatalos célú nemzetközi tevékenység engedélyezésére irányuló javaslatnak ki kell terjednie a költségvetési keret engedélyezésére is, és tartalmaznia kell a Gazdasági Fõigazgatóság fedezetigazolását. A fedezetigazolási záradéknak külön kell tartalmaznia a hivatalos célú nemzetközi tevékenység kapcsán elõreláthatóan felmerülõ minden kiadás, illetve a várható tényleges költség mértékét. (2) Amennyiben a hivatalos célú nemzetközi tevékenység tényleges költsége 10%-kal meghaladja az eredetileg engedélyezett keretet, az engedélyeztetési eljárást meg kell ismételni.
3. §
(1) A hivatalos célú nemzetközi tevékenység engedélyezésérõl a Fõosztály a Gazdasági Fõigazgatóságot az engedély eredeti példányának megküldésével, a munkáltatói jogkör gyakorlóját pedig átiratban tájékoztatja. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az engedélyezésérõl való tudomásszerzést követõen felhívja az érintett ügyészségi alkalmazott figyelmét az utasításban foglaltak megismerésére. A figyelemfelhívásnak különösen arra kell kiterjednie, hogy a hivatalos célú nemzetközi tevékenységet végzõ ügyészségi alkalmazott a szervezéshez szükséges személyes adatairól köteles tájékoztatást adni a Fõosztálynak, illetve arra, hogy a hivatalos célú nemzetközi tevékenységét mindenkor a szakmai feladat és a takarékossági szempontok együttes figyelembevételével kell elvégezni.
II. Fejezet AZ ÜGYÉSZSÉGI ALKALMAZOTTAK HIVATALOS CÉLÚ NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÉNEK ELRENDELÉSE 4. §
(1) Ha a belföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenységet a szolgálati helytõl eltérõ helységben kell elvégezni, az arra jogosultnak a vonatkozó szabályok szerint el kell rendelnie az érintett ügyészségi alkalmazott belföldi kiküldetését. Ha a belföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenységet a szolgálati helyen kell elvégezni, formális elrendelésére nincs szükség. Ebben az esetben a Fõosztálynak a 3. § (1) bekezdésében írt tájékoztatása alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója biztosítja, hogy az érintett ügyészségi alkalmazott a belföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenységet elvégezhesse.
56
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
(2) Az ügyészségi alkalmazottak külföldi kiküldetését a legfõbb ügyész vagy a büntetõjogi legfõbb ügyész helyettes engedélye alapján a Fõosztály rendeli el a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon.
III. Fejezet A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 5. §
(1) Az utasítás alkalmazási körében akkor kell a kötelezettségvállalásokat a Gazdasági Fõigazgatósággal ellenjegyeztetni, ha az egyes hivatalos célú nemzetközi tevékenységek szervezése során az egy szállítótól történõ egyedi megrendelések meghaladják a 100 000 forintot. (2) Ha a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére az értékhatár miatt nem volt szükség, a teljesítésigazolással ellátott számlát a megrendelõ egy másolati példányával kell megküldeni a Gazdasági Fõigazgatóságnak a számla kiegyenlítése céljából.
IV. Fejezet A BELFÖLDI HIVATALOS CÉLÚ NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI 6. §
(1) A belföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenység elvégzése céljából elrendelt belföldi kiküldetés esetén a napidíjra, az utazási költség és a szállásköltség megtérítésére a belföldi kiküldetés szabályait kell megfelelõen alkalmazni. (2) Belföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenység esetén az ügyészség nemzetközi költségvetési keretének terhére elszámolható: a) konferencia részvételi díja, b) kommunikációs eszközök hivatalos célú használatának költsége, c) hivatalos csomagok szállításának költsége, d) a nemzetközi programhoz kapcsolódó étkezés költsége, e) 6 óra elõtt és 22 óra után felmerült taxiköltség, illetve a nap bármely szakában felmerült taxiköltség abban az esetben, ha a tömegközlekedési eszközök igénybevétele a belföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenység elvégzését jelentõsen megnehezítené, illetõleg ha a taxi használata egészségügyi vagy protokoll szempontok miatt szükséges, f) magasabb vezetõ állású ügyész esetén a protokolláris költség.
V. Fejezet A KÜLFÖLDI KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI Úti okmányok 7. §
(1) A külföldi kiküldetést lehetõség szerint személyazonosító igazolvánnyal vagy magánútlevéllel kell teljesíteni. Ha a tranzit-, vagy célországba való beutazás útlevélhez kötött, magánútlevél hiányában a legfõbb ügyész szolgálati útlevél igénylését engedélyezi. A legfõbb ügyész szolgálati útlevél igénylését a vízumkötelezettség kiváltása céljából, vagy protokoll szempontok alapján is engedélyezheti. (2) A diplomata és szolgálati útlevelek beszerzésérõl, nyilvántartásáról és kezelésérõl a Fõosztály gondoskodik.
Napidíj és költségtérítés A napidíjra és a költségtérítésre vonatkozó közös szabályok 8. §
(1) A kiküldöttet külföldi tartózkodása idejére külföldi napidíj és költségtérítés illeti meg. (2) Amennyiben a kiküldöttet fogadó külföldi szerv a kiküldött részére legalább a 11. § (1) bekezdésének megfelelõ napidíjat, ösztöndíjat vagy hasonló jellegû juttatást, illetõleg szállást, utazási vagy dologi költségtérítést biztosít, úgy az ügyészség a kiküldött részére ugyanezeket a juttatásokat nem biztosítja. A Fõosztály a kiküldött részére ilyen esetekben is megköti a baleset-, betegség- és poggyászbiztosítást.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
57
(3) A külföldi kiküldetéssel kapcsolatban belföldön esetlegesen felmerülõ napidíjra és a szállásköltség megtérítésére a belföldi kiküldetés szabályait kell megfelelõen alkalmazni. A külföldi kiküldetéssel kapcsolatban belföldön felmerülõ utazási költségeket a 18. § alapján, az ügyészség nemzetközi költségvetési keretének terhére kell elszámolni. 9. §
(1) A Fõosztály a kiküldött részére fizetendõ elõleg tartalmáról és összegérõl a külföldi kiküldetés kezdõnapját legalább négy munkanappal megelõzõen tájékoztatja a Gazdasági Fõigazgatóságot. Az elõleg a kiküldött részére legfeljebb a kiküldetés kezdõnapja elõtt tíz munkanappal adható át. Az elõleg felvétele személyesen vagy meghatalmazott útján történhet. (2) A külföldi kiküldetés elmaradása esetén az elõleget legkésõbb az elmaradásról való tudomásszerzéstõl számított három munkanapon belül vissza kell fizetni. Ha a kiküldött a visszafizetésben akadályozott, a határidõt az akadályoztatás megszûnésétõl kell számítani.
10. §
(1) A kiküldöttnek a felvett elõleggel a külföldi kiküldetésbõl történõ hazatéréstõl számított három munkanapon belül a Gazdasági Fõigazgatóságon – személyesen vagy meghatalmazott útján – a 3. melléklet szerinti nyomtatványon, a számlák vagy számviteli elszámolásra alkalmas bizonylatok egyidejû csatolásával el kell számolnia. Minden egyes idegen nyelvû számla vagy bizonylat mellé ki kell állítani a 4. melléklet szerinti fordítási bizonylatot. (2) Ha a felvett elõleg meghaladja a jogszerûen felhasznált összeget, akkor a különbözetet az elszámolással egyidejûleg a kiszolgáltatott pénznemben vissza kell fizetni. (3) Ha a felvett elõleg kevesebb volt, mint a jogszerûen felhasznált összeg, a különbözetet a Gazdasági Fõigazgatóság készpénzben a kiküldött részére utólagosan megtéríti, lehetõség szerint az elszámolható bizonylaton feltüntetett és a Magyar Államkincstár által forgalmazott pénznemben. (4) A napidíj összege után a kiküldöttet a hatályos jogszabályoknak megfelelõen terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség.
A napidíj 11. §
(1) A kiküldött részére a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésrõl szóló jogszabályban megállapított összegû napidíj jár. (2) A külföldi napidíj számításakor Magyarország államhatára átlépésének idõpontját a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekrõl szóló jogszabály alapján kell megállapítani. (3) Nem illeti meg napidíj azt a kiküldöttet, aki négy óránál rövidebb idõt tölt külföldön. A négy óránál hosszabb, de nyolc óránál rövidebb külföldi kiküldetést teljesítõ személy a napidíj felére jogosult. (4) Ha a kiküldött a külföldi kiküldetés idõtartama alatt díjtalan ebédben, illetve vacsorában részesül, az adott naptári napra járó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell.
A költségtérítés általános szabályai 12. §
(1) A kiküldöttet a külföldi kiküldetés során a külföldi napidíjon felül a) utazási költségtérítés, b) szállásköltség-térítés, c) a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó dologi költségtérítés illeti meg. (2) A külföldi kiküldetés költségeinek elszámolása során a Legfõbb Ügyészség nevére és címére kiállított számlával vagy más számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt költségek téríthetõk meg.
Utazási költségtérítés 13. §
(1) Repülõgéppel történõ utazás esetén a legfõbb ügyész és a legfõbb ügyész helyettes elsõ osztályt vagy ennek megfelelõ utazási komfortfokozatot vehet igénybe. (2) Egyéb kiküldött részére turistaosztályú repülõjegy váltható. Magasabb komfortosztályú repülõjegy igénybevételét a legfõbb ügyész indokolt esetben engedélyezheti.
58
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
(3) Diszkont légitársaság járatára csak a kiküldött írásbeli nyilatkozatba foglalt kérésére váltható jegy. A nyilatkozatnak ki kell terjednie arra is, hogy a kiküldött vállalja az utazás kapcsán indokoltan felmerülõ járulékos költségek elõlegezését. 14. §
Vonattal történõ utazás esetén a kiküldött I. osztályú utazásra jogosult.
15. §
(1) Ha a gépjármû vezetõje az utazási költség-elõleget nem a szükséges pénznemben kapta, csak akkora mennyiségû valutát válthat be az adott ország fizetõeszközére, amekkora a gépjármû külföldön történõ használatához kapcsolódó legszükségesebb mértékû költségeket fedezi. (2) Gépjármûvel történõ utazás esetén üzemanyagot csak akkor és csak akkora mértékben lehet valutáért vásárolni, ha és amekkora mértékben az utazáshoz szükséges üzemanyag Magyarország területén történõ tankolással nem biztosítható.
16. §
Hivatali gépjármûvel történõ utazás esetén – a célállomás távolságát és megközelíthetõségét, valamint a szükséges megérkezés idõpontját alapul véve – az indulási idõpontok megadása és – a kötelezõ pihenõidõre vonatkozó szabályokra is figyelemmel – a gépjármûvezetõk számának meghatározása a Gazdasági Fõigazgatóság feladata. A gépjármûvezetõk személyének kijelölése a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. Az 5. melléklet szerinti tulajdonosi hozzájárulás kitöltésérõl és a gépjármûvezetõ részére való átadásáról a Gazdasági Fõigazgatóság gondoskodik.
17. §
(1) A Fõosztály a gazdaságossági és célszerûségi szempontok figyelembevételével és a kiküldött hozzájárulásával engedélyezheti a saját gépjármû külföldi kiküldetés céljából történõ használatát. (2) Saját gépjármû külföldi kiküldetés céljából történõ használata a 6. melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával, belföldre érvényes, valamint a külföldi kiküldetés idõtartamára és a külföldi kiküldetés során érintett országok területére megkötött, teljes körû kiegészítõ casco biztosítás megléte esetén engedélyezhetõ. A formanyomtatványt két példányban kell kitölteni, a biztosítási kötvény másolatát a biztosítási költség elszámoláshoz csatolni kell. (3) Olyan gépjármû külföldi kiküldetés céljából történõ használatához, amely nem a kiküldött tulajdonában áll, az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor adható engedély, ha a kiküldött a gépjármû használati jogának a tulajdonostól történõ megszerzését teljes bizonyító erejû magánokirattal vagy közokirattal igazolja. (4) Saját gépjármû külföldi kiküldetés céljából, belföldön vásárolt üzemanyaggal történõ használata esetén a kiküldött a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján igazolás nélkül elszámolható, a vonatkozó jogszabályban meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adóhatóság által havonta közzétett üzemanyagár alapján számított üzemanyagköltség forintban való megtérítésére jogosult. Saját gépjármû külföldi kiküldetés céljából, külföldön vásárolt üzemanyaggal történõ használata esetén a kiküldött a számlával igazolt üzemanyagköltség Magyar Államkincstár által forgalmazott külföldi pénznemben való megtérítésére jogosult. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján igazolás nélkül elszámolható személygépkocsi normaköltség minden esetben forintban illeti meg a kiküldöttet.
18. §
(1) A külföldi kiküldetés során utazási költségként elszámolható továbbá: a) a beutazáshoz szükséges vízum díja, b) utazási jegy és illeték, c) az utazáshoz kapcsolódó biztosítások díja: baleset-, betegség- és poggyászbiztosítás, repülõjegy-biztosítás (sztornóbiztosítás), a külföldre, illetve a kifejezetten a külföldi kiküldetés teljesítése céljából belföldre megkötött casco biztosítás, d) a legfõbb ügyész és legfõbb ügyész helyettes utazása esetén a repülõtéri kormányváró és egyéb VIP váró költsége, illetve az ott igénybe vett szolgáltatások díja, e) bel- és külföldön a lakástól (tartózkodási helytõl) az indulási helyszínig és vissza megtett út, valamint a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban igénybe vett helyi és helyközi tömegközlekedés költsége, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint a taxi használatának díja, f) gépjármûvel történõ utazás esetén az autópálya- és úthasználati díj, parkolási költség, indokolt esetben gépjármû-mosatási költség, valamint a gépjármû használatával kapcsolatban szükségesen felmerülõ egyéb díjak (pl. alagút díj, híd díj, komp viteldíj stb.), g) diszkont légitársasággal való utazás esetén az indokoltan felmerülõ járulékos költségek.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
59
2013. évi 3. szám
(2) A kiküldött a bel- és külföldön 6 és 22 óra között igénybe vett taxi költségét csak akkor számolhatja el, ha a tömegközlekedési eszközök igénybevétele a külföldi kiküldetést jelentõsen megnehezítené, illetõleg a taxi használata egészségügyi vagy protokoll szempontok miatt szükséges.
Szállásköltség-térítés 19. §
(1) A legfõbb ügyész és a legfõbb ügyész helyettes a középosztályúnál magasabb kategóriájú szállást vehet igénybe. Más kiküldött középkategóriájú szállás igénybevételére jogosult. Ennél magasabb kategóriájú szállás igénybevételét indokolt esetben a legfõbb ügyész engedélyezheti. (2) A szállodai számlán külön tételként megjelenõ – a szálláshoz kapcsolódó adókon és kötelezõen fizetendõ étkezés költségén kívül – minden további fogyasztás és szolgáltatás költsége a kiküldöttet terheli. Ez alól kivétel a kommunikációs eszközök hivatalos célú használatának költsége, amely dologi költségként elszámolható.
Dologi költségtérítés 20. §
A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó dologi költségként elszámolható: a) konferencia részvételi díja, b) gépjármûvel való utazáshoz vásárolt térkép vételára, c) kommunikációs eszközök hivatalos célú használatának költsége, d) hivatalos csomagok szállításának költsége, e) hét napot meghaladó idõtartamú külföldi tartózkodás esetén a mosatási és vasaltatási költség, f) a napidíjnak, illetve költségelõlegnek a tranzit- vagy célország fizetõeszközére való beváltásából és az elszámoláshoz szükséges visszaváltásából származó árfolyam-különbözet, g) magasabb vezetõ állású ügyész esetén a protokolláris költség.
VI. Fejezet A HIVATALOS CÉLÚ NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉG ELVÉGZÉSÉNEK IGAZOLÁSA 21. §
(1) A hivatalos célú nemzetközi tevékenység elvégzésérõl beszámolót kell készíteni. Több érintett esetén a közülük legmagasabb beosztású ügyészségi alkalmazott jelöli ki a beszámolót elkészítõ személyt. (2) A beszámolót a hivatalos célú nemzetközi tevékenység elvégzésétõl számított 15 munkanapon belül a Fõosztályra közvetlenül, elektronikus formában kell megküldeni. A megküldéskor a szerzõnek nyilatkoznia kell arról, hogy pozitív döntés esetén a beszámolónak az ügyészségi intraneten való közzétételéhez hozzájárul-e. (3) Konkrét ügyben végzett hivatalos célú nemzetközi tevékenység esetén a beszámolónak arra kell szorítkoznia, hogy a szakmai eredményeket tartalmazó jelentés melyik szervezeti egység mely ügyszámú iratai között került elhelyezésre. (4) A beérkezett beszámoló alapján a Fõosztály gondoskodik a hivatalos célú nemzetközi tevékenység elvégzésének a PERSONA személyügyi és továbbképzési nyilvántartási rendszerben való rögzítésérõl. (5) Külföldi kiküldetés esetén a kiküldetésben eltöltött idõ szükségességét és a kiküldetési feladat elvégzését a Fõosztály a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon igazolja. Belföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenység elvégzése céljából elrendelt belföldi kiküldetés esetén az igazolás a kiküldetést elrendelõ feladata, a belföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint. A beszámolót ebben az esetben – hivatali úton – a belföldi kiküldetés elrendelõjének is meg kell küldeni.
VII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. §
Ez az utasítás 2013. március 30-án lép hatályba, egyidejûleg az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseirõl és juttatásairól szóló 8/1996. (ÜK 7.) LÜ utasítás 27–39/A. §-a hatályát veszti. Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész
60
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
1. melléklet a 4/2013. (III. 29.) LÜ utasításhoz Legfõbb ügyész helyettesi vélemény:
ENGEDÉLYEZEM:
legfõbb ügyész helyettes
legfõbb ügyész
LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG NEMZETKÖZI ÉS EURÓPAI ÜGYEK FÕOSZTÁLYA
IG. ………/……… JAVASLAT HIVATALOS CÉLÚ NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSÉRE
KINEK: KITÕL: TÁRGY: DÁTUM: KÉSZÍTETTE:
Várható felmerülõ kiadás:
Várható tényleges költség:
A fedezet rendelkezésre áll. Dátum:
Aláírás:
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
2. melléklet a 4/2013. (III. 29.) LÜ utasításhoz
61
62
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
63
64
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
65
2013. évi 3. szám
3. melléklet a 4/2013. (III. 29.) LÜ utasításhoz
Külföldi kiküldetés elszámolása A kiküldött neve A kiküldetés helye A kiutazás napján külföldön töltött idõ (óra/perc)
Az országhatár átlépésének idõpontja* Ki/Belépés
év
hó
nap
óra
perc
Indulás Visszaérkezés Térítésmentesen biztosított étkezések Hónap
Nap
Reggeli
Kérjük jelölje X-szel a kapott ellátást! Ebéd
Vacsora
Egyéb, a fogadó szerv (személy) által térítésmentesen biztosított juttatások Juttatás megnevezése
A juttatás bizonylatának megnevezése
Ha pénzben kifejezhetõ pénzneme
összege
A kiküldetés során felmerült költségek A kiadás megnevezése
A kiadás bizonylatának megnevezése
A kiadás pénzneme
összege
Dátum: ……………………………
……………………………………… a kiküldött aláírása
* Repülõgéppel történt kiküldetés esetén a határátlépés idõpontja a menetrend szerinti indulás idõpontját egy órával megelõzõ, illetve a tényleges megérkezést egy órával követõ idõpont.
66
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
4. melléklet a 4/2013. (III. 29.) LÜ utasításhoz Szervezeti egység: ………………………………………………
Fordítási bizonylat a ……………………………………… sz. bizonylathoz
Az elszámolásra kerülõ bizonylat adatai: Készpénzes számla, Számla, Nyugta, Költségtérítési bizonylat, egyéb, éspedig: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (A megfelelõ szöveget kérjük aláhúzással jelölni.) Bizonylat kiállításának helye, dátuma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A beszerzés tárgya (a bizonylaton szereplõ tételek magyar nyelvû megnevezése): .................................................................................................................. .................................................................................................................. Fizetendõ összeg összesen (pénznem megjelölésével): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csatolt mellékletek száma: …………… db
………………………… 20…… év …………… hó …… nap ……………………………………… a bizonylat tartalmát igazoló
………………………… 20…… év …………… hó …… nap ……………………………………… szakmai teljesítést igazoló
Elszámolásra elfogadott összeg (pénznem megjelölésével) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elszámolható összeg Ft-ban: ……………………… Ft (…………… napi árfolyam …………… Ft/………… pénznem)
………………………… 20…… év …………… hó …… nap ……………………………………… az elszámolást készítõ
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
67
2013. évi 3. szám
5. melléklet a 4/2013. (III. 29.) LÜ utasításhoz
LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG Gazdasági Fõigazgatósága Gazd.
TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁS a Legfõbb Ügyészség tulajdonában álló jármûvel a Magyarország területének elhagyásához
1. A jármû használójának családi és utóneve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . úti okmány száma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . szolgálati helye: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . beosztása: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A jármû törzskönyvének száma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . rendszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . alvázszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . motorszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A jármû tulajdonosa: Magyarország Legfõbb Ügyészsége, H-1055 Budapest, Markó utca 16. Telefon: 354-5500. 4. A hozzájárulás 1. pontjában említett használó a 2. pont szerinti jármûvel Magyarország területét a .......................... év .................................... hó ................ napjától ............................. év ................................. hó ................. napjáig terjedõ idõtartam alatt elhagyhatja.
Budapest, ................................................... év ........................... hó .............. napján
............................................................................ aláírás
68
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
6. melléklet a 4/2013. (III. 29.) LÜ utasításhoz
LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG Nemzetközi és Európai Ügyek Fõosztálya Ig. ………………
I. A ………………… frsz. …………………… típusú személygépkocsi tulajdonosa vagyok – annak teljes bizonyító erejû magánokirattal/közokirattal igazolt használati jogával rendelkezem*. Belföldre érvényes, valamint a külföldi kiküldetés idõtartamára és a külföldi kiküldetés során érintett országok területére megkötött, teljes körû kiegészítõ casco biztosítással rendelkezem. Tudomásul veszem, hogy az úti célt a legrövidebb, illetõleg a legcélszerûbb útvonalon kell megközelítenem.
………………………, ……… év ……………… hó …… nap ……………………………………… kiküldött * A nem kívánt rész törlendõ
II. Engedélyezem, hogy .............................................................................................................. (név, beosztás, szolgálati hely) a legfõbb ügyész által ............................................................ számon engedélyezett külföldi kiküldetéshez a .................. frsz. .......................................... típusú személygépkocsit ........................................ országok területén külföldi kiküldetés céljából költségtérítés ellenében használja.
………………………, ……… év ……………… hó …… nap ……………………………………… fõ/osztályvezetõ ügyész
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
69
2013. évi 3. szám
Személyi hírek
Kitüntetések Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából dr. Csohány Margit címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, fõvárosi fõügyészségi csoportvezetõ ügyésznek és Demusné dr. Bakalár Anna címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, balassagyarmati járási vezetõ ügyésznek Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozott.
Kinevezések A legfõbb ügyész kinevezte dr. Barkó Tamás miskolci nyomozó ügyészségi ügyészt – szolgálati helyén – vezetõ ügyésszé; dr. Pelsõczy Mariannát a Budapesti Nyomozó Ügyészséghez, dr. Szabó Krisztina egri járási ügyészségi alügyészt a Füzesabonyi és az Egri Járási Ügyészséghez – a Heves megyei fõügyész által meghatározott szolgálati helyre – ügyésszé; dr. Gerõ-Szulics Kitti nyíregyházi, dr. Jakab Hajnalka és dr. Varró Zsuzsanna balassagyarmati járási ügyészségi fogalmazókat – szolgálati helyükön –, dr. Louit-Szõke Anna Zsuzsanna budapesti I. és XII., dr. Zuberecz Dávid budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségi fogalmazókat fõvárosi kerületi ügyészséghez, dr. Takácsné dr. Krusinszky Barbara kisvárdai járási ügyészségi fogalmazót és dr. Ványik Katalin budapesti nyomozó ügyészségi megbízottat – szolgálati helyükön – alügyésszé; dr. Nagy László Tibor mb. osztályvezetõ, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársát – szolgálati helyén – tudományos fõmunkatárssá; László Anikó legfõbb ügyészségi tisztviselõt – szolgálati helyén, a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztályon – ügyészségi megbízottá.
70
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
Áthelyezések és kinevezések A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Szalóki Zoltán budapesti XIV. és XVI. kerületi vezetõ ügyészt a Heves Megyei Fõügyészségre, és ezzel egyidejûleg kinevezte fõügyésszé; dr. Márkusz Mónika Rita ceglédi járási ügyészségi fogalmazót a Budakörnyéki Járási Ügyészséghez, és egyidejûleg kinevezte alügyésszé.
Áthelyezések A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Téglás Gyula Ferenc alezredes, fõvárosi fõügyészségi katonai ügyészt a Központi Nyomozó Fõügyészséghez, dr. Fehér Szilárd miskolci járási ügyészségi ügyészt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fõügyészséghez, Pálinkásné dr. Harangozó Helga budapesti I. és XII. kerületi ügyészségi ügyészt a Budaörsi Járási Ügyészséghez, dr. Prancz Balázs budapesti VIII. kerületi ügyészségi alügyészt a Központi Nyomozó Fõügyészséghez, dr. Hajnal Eszter Mária komáromi járási ügyészségi fogalmazót a Csongrádi Járási Ügyészséghez és dr. Szabó Orsolya budapesti XI. és XXII. kerületi ügyészségi fogalmazót a Miskolci Járási Ügyészséghez.
A Csongrád megyei fõügyész áthelyezte dr. Sári Attila Alex makói járási ügyészségi ügyészt a Szegedi Nyomozó Ügyészséghez.
A Heves megyei fõügyész áthelyezte dr. Gubala Ádám Miklós és dr. Pelyák János egri járási ügyészségi fogalmazókat az Egri Nyomozó Ügyészséghez.
További kinevezés módosítások A legfõbb ügyész dr. Herczeg János Hajdú-Bihar megyei fõügyészségi csoportvezetõ ügyész kinevezését akként módosította, hogy – szolgálati helyén – fõügyészségi ügyészi, dr. Sármai Andrea címzetes fõügyészségi ügyész, komáromi járási vezetõ ügyész kinevezését akként módosította, hogy – szolgálati helyén – ügyészi munkakörbe helyezte át.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
71
Kirendelés és megbízás A legfõbb ügyész dr. Grim Zsolt legfõbb ügyészségi ügyész, mb. budapesti nyomozó ügyészségi vezetõ ügyész kirendelését annyiban módosította, hogy szolgálati helye a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség, ezzel egyidejûleg megbízta a vezetõ ügyész feladatainak ellátásával, és korábbi megbízását megszûntnek tekintette.
Kirendelések A legfõbb ügyész kirendelte dr. Dalos Eszter budapesti XI. és XXII. kerületi ügyészségi ügyészt a Nemzetközi és Európai Ügyek Fõosztályához, legfõbb ügyészségi ügyészi, dr. Kutron Katalin központi nyomozó fõügyészségi csoportvezetõ ügyészt a Fõvárosi Fõügyészséghez, fõügyészségi ügyészi munkakörbe.
Megbízások A legfõbb ügyész megbízta dr. Berki Tímea mb. központi nyomozó fõügyészségi csoportvezetõ ügyészt – szolgálati helyén – a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztályon, dr. Garzuly Éva központi nyomozó fõügyészségi ügyészt – szolgálati helyén – az Általános Ügyek Osztályán az osztályvezetõ ügyész; dr. Ott István fõhadnagy, központi nyomozó fõügyészségi katonai ügyész, mb. budapesti nyomozó ügyészségi vezetõhelyettes ügyészt – kirendelése szerinti szolgálati helyén –, dr. Perecz Péter komáromi járási ügyészségi ügyészt és dr. Zsolnai Ákos gyõri járási ügyészségi vezetõhelyettes ügyészt – szolgálati helyükön – a vezetõ ügyész; dr. Gál Katalin Zsuzsanna gyõri járási, dr. Hetényi Gábor Antal és dr. Végh Tamás István budapesti nyomozó ügyészségi ügyészeket – szolgálati helyükön – a vezetõhelyettes ügyész; dr. Csekõ Tamás központi nyomozó fõügyészségi ügyészt – szolgálati helyén – az Általános Ügyek Csoportjában, dr. Jakubász Attila fõvárosi fõügyészségi ügyészt – szolgálati helyén – a Gazdasági Bûnügyek Csoportjában, dr. Mérész Tamás Attila budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségi ügyészt – szolgálati helyén – a Központi Bíróság Elé Állító Csoportban, dr. Viczián Marianna kecskeméti járási ügyészségi ügyészt – szolgálati helyén – a Közlekedési Csoportban a csoportvezetõ ügyész; dr. Mészáros Ádámot, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos fõmunkatársát – szolgálati helyén – a Büntetõ Jogtudományok Osztály osztályvezetõ-helyettes feladatainak ellátásával.
72
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
Szolgálati viszony megszûnések Szolgálati viszonya megszûnt, illetve megszûnik dr. Jekkel Irén kecskeméti járási csoportvezetõ ügyésznek 2013. évi március hó 2. napjával, dr. Kõváriné dr. Pásztor Márta Mária címzetes fõügyészségi ügyész, sátoraljaújhelyi járási ügyészségi ügyésznek 2013. évi március hó 23. napjával, dr. Tuboly Jánosné Zala megyei fõügyészségi ügyésznek 2013. évi március hó 16. napjával, dr. Pápai Anita hadnagy, központi ügyészségi fogalmazónak 2013. évi február hó 28. napjával, Rónay Kálmánné legfõbb ügyészségi írnok, orvosasszisztensnek 2013. évi június hó 30. napjával.
Halálozások Dr. Nyilasi Gyula címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, ny. fõvárosi fõügyészségi osztályvezetõ ügyész 2013. évi február hó 25. napján, életének 71. évében, dr. Horváth Pál fõügyészségi tanácsos, ny. Tolna megyei fõügyészségi csoportvezetõ ügyész 2013. évi február hó 1. napján, életének 83. évében, dr. Radványi János ny. bajai városi vezetõ ügyész 2013. évi február hó 23. napján, életének 70. évében, dr. Takáts Ottó ügyészségi fõtanácsos, ny. szombathelyi városi vezetõhelyettes ügyész 2013. évi február hó 16. napján, életének 83. évében elhunyt. Az ügyészi szervezet mindannyiukat saját halottjaként temettette el.
Igazolványok érvénytelenítése dr. Sárik Eszter budapesti I. és XII. kerületi ügyészségi ügyész 013710, dr. Sipos Ildikó budapesti I. és XII. kerületi ügyészségi ügyész 010801, Bodrogi György legfõbb ügyészségi tisztviselõ D 00131, valamint Rein Lajos Nógrád megyei fõügyészségi gépjármûvezetõ 130427 sorszámú szolgálati igazolványát a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztálya érvénytelenítette.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
73
Közlemények
Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére A legfõbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 13. §-ának (1) bekezdése és a 18. §-ának (4) bekezdése alapján a legfõbb ügyész pályázatot hirdet – a Fõvárosi Fõügyészség Kiemelt és Gazdasági Ügyek Osztályára fõügyészségi osztályvezetõ ügyészi, – a Fõvárosi Fõügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelõkészítési Osztálya Vagyon Elleni Ügyek Csoportjának fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi, – a Fõvárosi Fõügyészség Kerületi Ügyészségek Másodfokú Nyomozás Felügyeleti és Vádelõkészítési Osztálya Gazdasági Bûnügyek Csoportjának fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi, – a Fõvárosi Fõügyészség Büntetõbírósági és Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti Ügyek Osztálya Másodfokú és Rendkívüli Perorvoslati Csoportjának fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi, – a Budapesti Nyomozó Ügyészségre vezetõ ügyészi, – a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség – Gyermek- és Ifjúságvédelmi Részlegét vezetõ – vezetõhelyettes ügyészi, – a Budapesti VIII. Kerületi Ügyészségre vezetõhelyettes ügyészi, – a Budapesti IX. Kerületi Ügyészségre vezetõhelyettes ügyészi, – a Szolnoki Járási Ügyészségre büntetõjogi szakági vezetõhelyettes ügyészi, – a Ráckevei Járási Ügyészségre vezetõhelyettes ügyészi, – a Budapesti VIII. Kerületi Ügyészségre kerületi ügyészségi csoportvezetõ ügyészi, – a Szegedi Fellebbviteli Fõügyészségre büntetõjogi szakági fellebbviteli fõügyészségi ügyészi, – a Központi Nyomozó Fõügyészségre fõügyészségi ügyészi, – a Miskolci Járási Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi, – a Székesfehérvári és a Sárbogárdi Járási Ügyészségre – a Fejér megyei fõügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetõjogi szakági ügyészi, – a Salgótarjáni Járási Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi és – a Kaposvári Nyomozó Ügyészségre ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üjt. 11–12. §-ai állapítják meg. A Fõvárosi Fõügyészség Kiemelt és Gazdasági Ügyek Osztályának fõügyészségi osztályvezetõ ügyészi álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a jelölt járuljon hozzá az „A” szintû nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez, illetve kezdeményezés esetén a biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. Az osztályvezetõ ügyészi és a fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi álláshelyekre – jogszabályban elõ nem írtan – határozatlan idõre kinevezett, legalább hároméves büntetõjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezõk pályázhatnak. A Fõvárosi Fõügyészség Kerületi Ügyészségek Másodfokú Nyomozás Felügyeleti és Vádelõkészítési Osztálya Gazdasági Bûnügyek Csoportjának fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi álláshelyére pályázók közül elõnyben részesül, aki posztgraduális, azon belül gazdasági büntetõ vagy bank szakjogász végzettséggel rendelkezik. A Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetõ ügyészi, a Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség és a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség vezetõhelyettes ügyészi, valamint a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség – Gyermek- és Ifjúságvédelmi Részlegét vezetõ – vezetõhelyettes ügyészi álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá a „C” szintû nemzetbiztonsági ellenõrzésükhöz, illetve kezdeményezés esetén a biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. Az álláshelyekre – jogszabályban elõ nem írtan – határozatlan idõre kinevezett, legalább hároméves büntetõjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezõk pályázhatnak.
74
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
A Szolnoki és a Ráckevei Járási Ügyészség vezetõhelyettes ügyészi álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá a „C” szintû nemzetbiztonsági ellenõrzésükhöz, illetve kezdeményezés esetén a biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. A kinevezés jogszabályban nem szereplõ feltétele az is, hogy a pályázók legalább hároméves büntetõjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzenek. A Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség kerületi ügyészségi csoportvezetõ ügyészi álláshelyére – jogszabályban elõ nem írtan – határozatlan idõre kinevezett, legalább hároméves büntetõjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezõk pályázhatnak. A Szegedi Fellebbviteli Fõügyészség fellebbviteli fõügyészségi ügyészi álláshelyére történõ kinevezés jogszabályban nem szereplõ feltétele, hogy a pályázó legalább ötéves büntetõjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. A Központi Nyomozó Fõügyészség álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a jelölt járuljon hozzá a „C” szintû nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez, illetve kezdeményezés esetén a biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. A pályázatok elbírálásánál elõnyt jelent az ügyészségi nyomozás területén szerzett gyakorlat. A Kaposvári Nyomozó Ügyészség álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a jelölt járuljon hozzá a „C” szintû nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez, illetve kezdeményezés esetén a biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. A nem ügyész pályázót a legfõbb ügyész elsõ alkalommal – az Üjt. 14. §-ának (2) bekezdésében írt feltételektõl függõen – három évre vagy határozatlan idõre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az elõírt képesítési követelményeknek és az Üjt. 11. §-a (2) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést (az ott írt munkakörök betöltését) igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. (Utóbbinál a tényleges mûködés tartamát csak külön felhívásra kell igazolni.) Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetve nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellõzhetõ.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történõ elérhetõségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefaxszám stb.). A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben választójogának meglétére hivatkozik, kijelenti, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelõlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, miszerint az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közremûködõ szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak – az általa ellátott munkaköröktõl függõen – egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. Csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amely szerint nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat. A nem ügyészségi alkalmazottnak a pályázathoz mellékelnie kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását. Az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek külön felhívásra hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üjt. 11. §-a (4) bekezdésének a)–f) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében az ügyész – az 5. § (3) bekezdésében írt eset kivételével – vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének – a 6. § (2) bekezdésében írt kivétellel – külön felhívásra, kinevezését megelõzõen köteles eleget tenni. A pályázat érdemben nem bírálható el, ha – elkésett, – a hiányos pályázat benyújtója a kitûzött rövid határidõ alatt a hiány pótlására szóló felhívásnak nem tesz eleget, – a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek nem felel meg. (A hatósági bizonyítványt és a vagyon-nyilatkozatot – említettek szerint – külön felhívásra kell benyújtani.)
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
75
2013. évi 3. szám
A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt. A pályázatnak (egy példányban): – a Miskolci Járási Ügyészség álláshelye esetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fõügyészségre (3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 5–7.) 2013. április 10-én 13 óráig, – a Salgótarjáni Járási Ügyészség álláshelye esetében a Nógrád Megyei Fõügyészségre (2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 2.) 2013. április 12-én 13 óráig, – a Szolnoki Járási Ügyészség álláshelye esetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fõügyészségre (5000 Szolnok, Jókai út 10.), – a Ráckevei Járási Ügyészség álláshelye esetében a Pest Megyei Fõügyészségre (1064 Budapest, Vörösmarty u. 34/A), – a Szegedi Fellebbviteli Fõügyészség álláshelye esetében a Szegedi Fellebbviteli Fõügyészségre (6720 Szeged, Vörösmarty u. 5.), – a Központi Nyomozó Fõügyészség álláshelye esetében a Központi Nyomozó Fõügyészségre (1066 Budapest, Zichy J. u. 14.), – a Székesfehérvári és a Sárbogárdi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Fejér Megyei Fõügyészségre (8000 Székesfehérvár, Dózsa Gy. u. 1.) és – a Kaposvári Nyomozó Ügyészség álláshelye esetében a Somogy Megyei Fõügyészségre (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 3.) 2013. április 15-én 13 óráig, – a Fõvárosi Fõügyészség, a Budapesti Nyomozó Ügyészség, a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség, a Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség és a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség álláshelyei esetében a Fõvárosi Fõügyészségre (1054 Budapest, Akadémia u. 13.) 2013. április 19-én 13 óráig kell beérkeznie. A pályázat eredményérõl a jelentkezõket a pályázati határidõ lejártát követõ három hónapon belül írásban értesítjük.
Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály
76
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette
R. C. van Caenegem
Bevezetés a nyugati alkotmányjogba címû kötetét Caenegem professzor mûvének lefordítása mellett számos érv szólt. Nem csak az, hogy az európai jogtörténész-társadalom egybehangzó véleménye szerint a legjobb, a legszellemesebb feldolgozása a témának; olyan munka, amely a nyugati gondolkodásnak az államfejlõdés, az alkotmány és a jog viszonyrendszerérõl az egyik legteljesebb szintézise. Ugyanis az 5. századtól – terminus a quo – további 15 századon át – terminus ad quem – a jelenkorig terjedõ európai világ nagy összehasonlító foglalata a kötet. A „három Európa kísérletbõl” ebben a terjedelmes idõdimenzióban kettõ részletes analízissel szerepel. Az Elsõ Európa (5–9. század) a 9. században bomlott fel, majd a politikai megszakítottságból 1100 körül újjáéledt. A Fürstenstaat, a familiaritáson alapuló „nemzetállamokhoz”, majd a monarchia az abszolút és a felvilágosult változataival a modern állam formációihoz vezetett. Ennek gyümölcsét pedig a 19. századi liberális, alkotmányos, parlamentáris állam tovább nemesítette. S ez a szuverén nemzetállam – Második Európa – mindmáig a legfontosabb nagy társadalmi egységgé debütált. A Harmadik Európa kísérlet, a jelenkori Európai Unió sajátosan szerepel a mûben. Részben példák sokaságával illusztrálja a szerzõ az alkotmányos, jogi értékek kötelezõ továbbélési igényét, részben pedig ezek meghaladásaként a szupranacionális intézmények létrehozásának szükségességét hangsúlyozza. Ám itt is a bölcsesség, a tudósi kétely, a mértéktartás jellemzi. Egyes történeti párhuzamai apropójára a jellemzõ kutatási habitussal, viszontkérdésekkel él. Így például mit is kezdhetünk az Európai Közösséggel? Hiszen „az EK éppen olyan meghökkentõ dolgokkal tud szolgálni nekünk, mint a német ancien régime Puffendorfnak”. Avagy másutt D. Lasok és Bridge értékelésére hivatkozik, miszerint az „EU alkotmányos struktúrája még mindig a spekuláció szférájába tartozik”. Az új Harmadik Európa kísérlet igazi dilemmája a jóléti állam és a gondoskodó állam közötti választási alternatíva. A Rechtstaat-Verfassungsstaat milyen formációvá történõ alakítása a jelenkor nagy államelméleti projektje. Az új európai intézményrendszer létrehozásakor arra kell törekedni, hogy az EU mint sui generis intézmény az emberi jogokat valóban realizáló, azokat egyenlõen kiterjesztõ, emberibb társadalomként funkcionáljon. Az új generáció kihívása éppen ennek a kérdésnek a megoldása. A „Bologna típusú”, kétfokozatú képzés ugyan a feladat-végrehajtó értelmiségi típust favorizálja, de a mesterfokozatú képzésben lehetõséget teremt a problémamegoldó készség fejlesztésére is. E monográfia magyar nyelvû változata a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának mesterszakos hallgatói részére született egyik tananyag. A kötet 448 oldal terjedelmû, ára 800 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------MEGRENDELÉS Megrendelem a
Bevezetés a nyugati alkotmányjogba címû, 448 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 800 forint áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .............................................................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................
............................................... cégszerû aláírás
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
77
2013. évi 3. szám
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette
Bárd Károly
Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában A tisztességes eljárás büntetõügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés címû könyvét A tisztességes eljárás elméleti kérdései és gyakorlati érvényesülése iránt érdeklõdõk elõtt – eddig megjelent kötetei révén – már jól ismert szerzõ a könyv borítóján ekképpen ajánlja az olvasók figyelmébe tanulmányát: „A könyv írásának kezdetén elsõsorban az foglalkoztatott, hogy mennyiben járulhat hozzá a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság az európai államok igazságszolgáltatási rendszereinek közelítéséhez. A vizsgálat során aztán olyan alapvetõ kérdésekkel szembesültem, mint az igazságszolgáltatás szerepe a demokráciában, a tisztességes eljáráshoz való jog helye az alapjogok rendszerében vagy a jogokról való lemondás és annak korlátai. Elsõsorban a strasbourgi esetjog alapján elemzem a tisztességes eljárás azon elemeit, amelyek értelmezésében mind a mai napig bizonytalanság észlelhetõ a magyar joggyakorlatban: mit kíván a bírói pártatlanság, hogyan teremthetõ meg az összhang a véleménynyilvánítás szabadsága és a bíróságok tekintélyének megõrzése iránti érdek között, mi legyen a törvénysértõen megszerzett bizonyítékok sorsa, meddig terjed a hallgatás joga? Nos, ezekrõl a kérdésekrõl szól a könyv. Meg sok minden másról…..” A kötet 320 oldal terjedelmû, ára 1500 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
MEGRENDELÉS Megrendelem
Bárd Károly Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában címû, 320 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1500 forint áfával) .................................. példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) adószáma: .............................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................
............................................... cégszerû aláírás
78
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette DR. GECSÉNYI LAJOS, a történettudományok kandidátusa és DR. MÁTHÉ GÁBOR, az állam- és jogtudományok kandidátusa szerkesztésében
SUB CLAUSULA 1956 Dokumentumok a forradalom történetéhez címû könyvét. Mi és hogyan történt 1956 õszén? Miként roppant meg fokozatosan a diktatúra az októberig vezetõ hónapok során, mit tettek és mit akartak a forradalom vezetõi, miközben az utcákon már a tankok dübörögtek és a fegyverek ropogtak? És mit tettek a nagyhatalmak, melyek közül az egyik birodalma sáncait védte, a többi pedig az együtt érzõ kívülállás paravánja mögül figyelte a példátlan bátorsággal vállalt harcot és bukást. Hiteles választ a kérdések láncolatára aligha adhat más, mint a korabeli források tanúsága. Ez indította a kötet szerkesztõit arra, hogy az 50. évforduló elõestéjén mindabból, amit fontosnak tartanak, a forradalom elõzményeit, az odáig vezetõ utat, majd a hõsi küzdelem hátterében folyó hazai és nemzetközi tárgyalásokat, döntéseket, értékeléseket illetõen, egy kötetbe gyûjtve a történelemtudomány szabályai szerint ismét közzétegyék. Magyar, orosz, angol, amerikai, osztrák levéltárak anyagából válogattak, és használták az elsõdleges közlés helyének megjelölésével az eddigi publikációkat is. Olyan gyûjtemény jött így létre, amely, ha nem is hiánytalanul, de meghatározó elemeiben átfogja 1956 történetét. A kötet 768 oldal terjedelmû, ára 1500 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
MEGRENDELÉS Megrendelem a
SUB CLAUSULA 1956 Dokumentumok a forradalom történetéhez címû, 768 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1500 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ......................................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) adószáma: ................................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................
............................................... cégszerû aláírás
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
79
2013. évi 3. szám
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette DR. GECSÉNYI LAJOS, a történettudományok kandidátusa és DR. MÁTHÉ GÁBOR, az állam- és jogtudományok kandidátusa szerkesztésében
SUB CLAUSULA 1920–1947 címû könyvét. A magyar nemzet sorsfordulóit a XX. században négy dátum reprezentálja. 1920, 1947 a trianoni és a párizsi békeszerzõdés évei; 1956 a magyar forradalom világtörténelmi eseménye s 1989 az európai integrációs folyamat kezdõ esztendeje. Az évszámok az európai történelem mikénti alakulásának is meghatározó terminusai. A Sub clausula sorozat e kötete a két békeszerzõdés fõbb nemzetközi dokumentumainak bemutatására vállalkozott. A jelentõs részben elsõként nyilvánosságra kerülõ források olyan tények, amelyek kommentárt nem igényelve önmagukért beszélnek. Facta loquntur, fama volat. A jelenkori európai békék éve Magyarország számára a Trianon „kis palotától” a párizsi Quai de Orsayn fekvõ külügyi palotáig töretlenül húzódik. Ezt példázzák a közzétett dokumentumok. A kötet 1328 oldal terjedelmû, ára 2500 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
MEGRENDELÉS Megrendelem a
SUB CLAUSULA 1920–1947 címû, 1328 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 2500 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ......................................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) adószáma: ................................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................
............................................... cégszerû aláírás
80
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
•
2013. évi 3. szám
TARIFAJEGYZÉK Érvényes 2013. január 15-tõl
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. által gondozott hivatalos lapokban (közlönyökben) elhelyezett hirdetés egy-egy szakma, ágazat képviselõinek pontosan célzott elérését teszi lehetõvé. A nyomtatott példányszám túlnyomó része elõfizetéses rendszerben kerül az olvasóhoz, s ez a hirdetés költséghatékonyságát nagyban megnöveli. A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapjaként hirdetéseket nem közöl. Rendszeresen megjelenik viszont a Magyar Közlöny melléklete, a Hivatalos Értesítõ, amelyben a hivatalos közleményeken kívül üzleti célú hirdetések is elhelyezhetõk. A Hivatalos Értesítõben megjelentetni kívánt közlemények és hirdetmények díja megkezdett kéziratoldalanként 62 400 Ft + áfa. A közlönyökben elhelyezett üzleti hirdetések tarifái (áfával) a következõk: 1/1 belív (174 ´ 240 mm) hátsó borító
327 540 408 630
1/2 fekvõ (174 ´ 120 mm)
173 310
álló (87 ´240 mm)
173 310
1/4 álló (87 ´ 120 mm)
93 810
Hirdetmények, közlemények díja (áfával) a közlönyökben (az ún. kötelezõ közzétételek díja ettõl eltérõ lehet): Bélyegzõk, okiratok, igazolványok stb. érvénytelenítése egységesen
22 737
Egyéb közlemények, hirdetmények megkezdett kéziratoldalanként
19 239
Hirdetmények, közlemények, valamint üzleti hirdetések közzétételének feltétele cégszerû aláírással ellátott megrendelés kiadóba történõ megküldése (
[email protected],
[email protected], fax: +36 1 235-4548), valamint 10 000 Ft + áfa díjelõleg megfizetése. Kérjük továbbá, hogy a Megrendelõ az adószámát a megrendelésen tüntesse fel. Behúzott anyagok oldalszámtól, súlytól és mérettõl függõen egyedi megállapodás szerint helyezhetõk el. Nyomdakész állomány hiányában 10% technikai költséget számítunk fel. A kiadó fenntartja a hirdetések év közbeni árváltoztatásának jogát. A kiadó fenntartja a jogot, hogy jogszabályba ütközõ hirdetéseket visszautasítson.
A szerkesztésért felelõs: dr. Lajtár István. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelõs: Majláth Zsolt László ügyvezetõ. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233, e-mail:
[email protected]). 2013. évi éves elõfizetési díj: 16 620 Ft, fél évre: 8910 Ft, negyedévre: 4605 Ft.
HU ISSN 0133-8242 (Nyomtatott) HU ISSN 2063-1995 (Online) Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 13.0408 – Lajosmizse
