Gyermely Község Önkormányzat

Gyermely Község Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program

(2013-2018)

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ....................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Értékeink, küldetésünk ........................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célok ............................................................................................................................................................. 5 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................. 6 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................. 6 2. Stratégiai környezet bemutatása ............................................................................................. 7 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ....................... 10 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység............................... 24 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................... 38 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége.................................................................................. 41 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége................................................................ 44 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................. 47 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ............................................................ 48 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 49 1. A HEP IT részletei ......................................................................................................................... 49 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 49 A beavatkozások megvalósítói .................................................................................................. 49 Jövőképünk ....................................................................................................................................... 50 Az intézkedési területek részletes kifejtése ......................................................................... 50 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .................................................................................................................................................................. 62 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 65 A megvalósítás előkészítése....................................................................................................... 65 A megvalósítás folyamata ........................................................................................................... 65 Monitoring és visszacsatolás ...................................................................................................... 68 Nyilvánosság .................................................................................................................................... 68 Érvényesülés, módosítás ............................................................................................................. 70 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................... 71

2

Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Gyermely Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

Története Gyermely és környéke az itt talált régészeti leletek tanúsága szerint már az ősidők óta lakott helyek közé számítható. A Nemzeti Múzeumban őrzik az itt talált késő bronzkori leleteket, s római kori tárgyi emlékeit is, többek között azt a határában talált két római síremléket, melyeket – a felirat tanusága szerint – két római polgárjogot nyert avarisk polgárnak emeltek egykor. Nevének első említése 1184-1188-ból való: eccl. de Germin (Vespr.I.5) alakban fordul elő, ekkor a veszprémi püspökség birtoka: a püspök itteni egyházát 2 M jövedelmével együtt átadta a káptalannak. Boleszló váci püspöknek is volt itt öröklött része, amit 1214-ben a leleszi prépostságra hagyott. 1276-ban a veszprémi püspök a két Gyermely falut (Germen) dézsmáival, szőlőjével, földjeivel és kápolnáival cserébe adta az esztergomi káptalannak. 1287-ben a gyermelyi nemesek Szomor és Udvarnok szomszédai (Tyba f.mg-i Bench f-i Barth-i, nomine Nic. de Germen). 1307-ben az esztergomi káptalan tiltakozott, hogy Csák nemzetségbeli Márk fia István 20 éve elfoglalta Gyermelyt (v. Germen ). 1322-ben ismét a veszprémi püspök falujának nevezik az óbudai várnaggyal szembeni perben, mikor a Gyermelyre való Miklós villicust, Iwachynust, Torda fia Jánost, Nagy (magnus) Jánost és János fia Lőrinczet, majd még ugyanez évben a visegrádi várnagy tisztjével, Gyermelyi Lőrincz ispánnal és a falunaggyal együtt a somodori népeket is. 1328-ból való adat szerint a Gyermelyre való János villicus, s Pouka és Balázs veszprémi püspöki jobbágyok panasza alapján a somodoriak a gyermelyiek 60 ökrét elhajtották. Ez időszakból maradt fenn a Bencevár (Bencivár) nevű dűlő, mely egykori birtokosának szomori Benchnek emlékét őrzi. 1529-ben

a törökök Gyermelyt is elfoglalták, s 12 évig, 1541-ig megszállva tartották. A falu később, a 17. század elején elpusztult, de rövid időn belül újranépesedett Zsámbékról és Szomódról idetelepedett református magyarokkal. 1645-ben már úgy emlegetik, mint egy népes református egyházközséget. A törökök kiűzése után Krappft tábornok, majd az Esterházy-család, később a Sándor-család volt birtokosa. 1945-ig Komárom vármegye Tatai járásához

tartozott.

Gyermely határában, a Bence-várral szembeni részen a XIX. sz-ban eocén széntelepet is feltártak, a faluban régebben szeszgyár is működött. A település mai lakossága állattartással, szőlőműveléssel foglalkozik, de híres a faluba települt tésztagyár is, mely Magyarország legnagyobb tésztagyára [1]. Gyermely Község Központjában található a 2011-ben készült Nemzeti Összetartozás Emlékmű.

1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

Településfejlesztési

stratégia,

3

Gyermely község Önkormányzatának jelképei 

Gyermely község címere A címer a történelmi Gyermely község megújított címere pajzs alakban. A címerpajzs csücskös talpú álló katonai pajzs, vörös mezejében álló helyzetben lebegő, ezüstszínű csoroszlya és ekevas. A pajzsra szembenéző, rostélyos liliomos koronával ékesített sisak illeszkedik, amelyen a koronából deréktól növő kék ruhás, vörös színű bal kezét csípőjére tevő, jobbjában három szál gabonát tartó vitéz látható. A sisakról jobb oldalon kék-arany, a bal oldalon vörös-ezüst cirádák omlanak alá.



Gyermely község zászlaja Gyermely község zászlaja téglalap alakú, felső szélétől induló hosszában egymást váltó sávos vörös, ezüstfehér színű, amely összesen nyolc sávból áll. A zászló közepén fehér alapon (fehér háttérrel a község címere látható).



Gyermely község pecsétje Gyermely község pecsétje kör alakú, benne a község címerével, amelynek körirata „Gyermely község 1990”.

Gyarmatpuszta Gyermelyhez tartozó, vele szomszédos település, mely először 1247-ben szerepel az oklevelekben Gormoth néven. Ez a település a magyar Gyarmat törzsbeliek telephelye volt. Gyarmat falu lakóinak nevében Demeter tanúskodik a Katapán (Koppán) nem Kava nevű birtoka tárgyában. 1268-ban (Katapán nb.) Bábolnai János Gyarmat birtokát mint anyja Bábolnai Miklósné, Kaplony nb. (de genere Cuplin) Rubin fia Annis hitbérét átadja unokaöccsének (Pok nb.) Poki Lukács ispánnak és Gergelynek. A Katapánok gyarmati birtoka mellett keletre (a korabeli iratok alapján) a királyi bocsárok Gyarmat faluja feküdt. V. István király Gyarmat falut, mint királyi szőlősök és udvarnokok egykori földjét 1271-ben Básztélyi Rénold hercegi étekhordómesternek adta. 1485-ben Gyarmat(puszta) már a Marcelházi Posár családé, mely ekkor új királyi adományt nyer rá. A török időkben Gyarmat is elpusztult, és lakosait később a szomszédos településekről telepítették ide. A Sándorcsaládé lett, majd Metternich Paula lett tulajdonosa. Vadaskertjében egy XIX. sz-ban épített vadászkastély van. A közeli kápolna gyönyörű rokokó oltára és faragott padjai az olaszországi Velencéből származnak. Kriptájába temették el Sándor Móric-ot, az "ördöglovas"-t. A kápolna mögötti kriptában pedig – gazdájának akarata szerint – kedvenc lovát, Tatárt helyezték el. A puszta a halastóval, kastéllyal, parkkal és a felettük sötétlő, fenyő borította Gyarmat-hegy gyel (340 m) a Gerecse egyik legfestőibb tája. 4

Nevezetességei [szerkesztés]     

Eredetileg a 15. században épült gótikus stílusú római katolikus temploma műemlék. A templomot 1749ben építették újjá. Műemlék református temploma 1786-ban épült. Műemlék jellegű református parókiája 19. századi. A község területén épült az ún. Metternich-kúria, melyben ma művésztelep található. Sándor-Metternich-vadászkastély és a parkjában álló 1789-ben épült műemlék neogót stílusú sírkápolna is Gyermely közelében található.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Gyermely település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet,a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Gyermely Község Önkormányzata célja továbbá, hogy minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét az élet különböző területein. Ennek érdekében a fenti célok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében megalkotja a települése esélyegyenlőségi programját. A program tartalmazza a helyzetelemzést és az erre épülő cél és feladat-meghatározásokat, valamint azok megvalósításának ütemezését. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy Gyermely községben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi , foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzdenek. A program a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A terv a hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak tekinti a mély szegénységben élőket és a romákat, a gyermekeket, a nőket, a gyermekeket, az időseket és a fogyatékkal élő személyeket. Az esélyegyenlőség érvényesülésének problémája a további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok különböző élethelyzetben lévő egyének esetében is felmerülhet. Ennek megfelelően a program által célzott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köre a helyi sajátosságokra reagálva – az esélyegyenlőségi törvény szempontjait figyelembe véve – bővíthető. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy 5

mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Ezért esődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. Áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A HEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 6



a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Magyarország (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Alaptörvénye (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, XV. cikk nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.     

1991.évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról    

„4. § Az egyenlő bánásmód követelményét a) a magyar állam, b) a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei, …jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani.”

2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Gyermelynek az esélyegyenlőségi célcsoportokat - mélyszegénységben élők és romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők – érintő helyi szabályzása csak a 2010-ben elfogadott Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és terve (2010-2018) van.

2011-ben a Képviselő-testület elfogadta a 4/2011. ( IV.1. ) számú önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról.. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy településünkön olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. 2. Stratégiai környezet bemutatása

7

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Költségvetési Koncepció, TTKT Közoktatási Esélyegyenlőségi helyzetelemzési Terve (2010-2018) 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Gyermely Község a Közép-dunántúli Régióban, azon belül Komárom-Esztergom megye Tatabányai Kistérségében található. Gyermely község rendelkezik a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzési Tervével (2010-2018). A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társuláson keresztül biztosított az önkormányzati szicális feladatok ellátása. Az ESZI a társadalmilag nehéz helyzetbe kerület családok problémájával foglalkozik. Az ESZI heti egy alkalommal ügyfélfogadást tart Gyermelyen.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

A helyzetelemzés alapját szolgáló releváns adatokat a fenti dokumnetumok alapján, a TEIR adatbázisból, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivjatal Munkaügyi Központ Tatabányai Kirendeltsége által szolgáltatott adatok valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a népszámlálási adatokból indultunk ki.

Gyermely Komárom-Esztergom megye keleti határánál fekszik, Fejér megye határának közelében, a KeletiGerecse lábánál. Esztergomtól 28 km-re délnyugatra; Tatabányától 22, Tatától 30 km-re keletre található.

A település demográfiai helyzete 2. számú táblázat - Állandó népesség fő

nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

%

nők 710

férfiak 746

112 24 358 51 104

136 21 402 46 73

összesen 1456 45 248 45 760 97 177

nők 49%

férfiak 51%

45% 53% 47% 53% 59%

55% 47% 53% 47% 41%

1. számú táblázat Lakónépességszáma az év végén

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Fő

Változás

1390 1454 1455 1443 1450 1451

105% 100% 99% 100% 100%

Gyermely lakónépességének száma 2008-ra 5% növekedést mutat, majd jelentős változás, növekedés vagy elvándorlás 2010-től 2012-ig nem történt. 8

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő)

0-14 éves korú állandó Öregedési index (%) lakosok száma (fő)

2008

182

247

74

2009

188

237

79

2010

179

248

72

2011

178

242

74

2012

177

248

71

15-64 év közötti lakónépesség (fő) év

nő

férfi

összesen

nő

fő

fő

fő

2008

512

536

fő 1048

2009

465

527

2010

500

2011

492

férfi fő

16

% 3,1%

25

% 4,7%

992

33

7,1%

22

4,2%

527

1027

24

4,8%

24

4,6%

499

991

12 na

2,4%

23 na

4,6%

2012 1013 502 511 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

0,0%

0,0%

Az országos öregedési index 107 %, melynél a gyermelyi index jóval kedvezőbb képet mutat. A települést a statisztikai adatok alapján az „elöregedés” nem fenyegeti. Ez azzal magyarázható, hogy a halálozások száma magasabb a születések számánál , azonban a településre költözők nagy része a fiatal és középkorúak főként gyermekes családok (nem ritka a többgyermekes) közül kerülnek ki

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások

2008 2009 2010 2011 2012

állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

101 43 58 19 55

44 34 41 24 25

57 9 17 -5 30

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Gyermelyen 2008-ban magas volt az elvándorlás, majd 2011-ben valószínűleg a kedvező elhelyezkedésének köszönhetően az elvándorlás csökkent. Továbbá a nehéz anyagi helyzetben élő családok a település 5.számútTermészetes szaporodás élve születések természetes halálozások száma száma szaporodás (fő) 2008 -5 22 17 2009

12

20

-8

2010

13

23

-10

2011

15

22

-7 9

Magyarországról – a környező országokhoz hasonlóan – elmondható, hogy hosszú évek óta folyamatosan fogy a népessége. A fejlődő országokban ez a folyamat később kezdődött – ezeken a területeken jelenleg még mindig magas a születések száma, s csak lassan mérséklődik. Napjainkban globális szinten egyfelől a népességrobbanás, másfelől az elöregedés okozta hatásokkal, problémákkal kell szembenéznünk. Gyermelyen az élve születések száma alacsonyabb, mint a halálozások száma Gyermelyen 2007-ben ugrásszerűen megnőtt a lakónépesség száma, majd jelentős változás 2012-ig nem történt. Állandó 65 év feletti 16%

népesség - nők 0-14 éves

65 évÁllandó feletti 11%

17%

0-14 éves 20%

60-64 éves 7%

15-17 éves 4%

60-64 éves 8%

népesség - férfiak

15-17 éves 3%

18-59 éves 55%

18-59 éves 59%

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő)

természetes szaporodás (fő)

70

6

60

4

50

2

40

0

30

-2

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

-4

20

-6

10

-8

0 -10

-10

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

-12

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek között a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira,-, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység. (a”a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0-17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él. Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége is ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A magyarországi romák az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak, azonban Gyermely településen azonban romák nem élnek. 10

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincs a jövedelmi és vagyoni helyzetről adat.

Általánosságban a szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek. Gyermelyen roma lakosok nincsenek.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, ez miként változtott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között a vizsgált területen.

A KSH adatai alapján. 2012. augusztus–októberben a munkanélküliek létszáma 481 ezer fő (2011. év hasonló időszakának adata: 470 ezer fő) a munkanélküliségi ráta 2012. augusztus–októberben 10,5%os (2011. év hasonló időszakának adata: 10,6 ) volt. A férfiak munkanélküliségi rátája az előző évhez képest nem változott, a nőké 0,6 százalékponttal csökkent. A munkanélküliek 47,5%-a (2011. évben az éves átlag 52,9 %-a) egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónap, ez egy hónappal kevesebb az egy évvel korábbinál. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Álláskeresők aránya

Álláskeresők száma (fő)

8,0%

60

7,0%

50 6,0% 5,0%

40

4,0%

30

3,0%

20

2,0%

10

1,0%

0

0,0% 2008

2009

2010

2011 nők 2012 férfiak 2013

2014 2015 összesen

2016

2017

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011 nők2012 férfiak 2013

2014 2015 összesen

2016

2017

11

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság 15-X éves legalább általános száma összesen iskolát végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő 2001 1273 551 510 174 84 90 2011 1194 606 588 174 84 90 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága év

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő % fő % fő %

Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Év álláskeresők száma 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános végzettség összesen Fő fő fő 2008 38 19 19 2009 55 2 22 2010 48 2 22 2011 35 1 8 2012 33 1 8 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők száma 2008-ról 2009-re megnövekedett, majd 2012-ig csökkenő tendendiát mutat. A nyilvántartott álláskeresők körülbelül 25%-a jelenleg is csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségű álláskeresők száma 1, mivel a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma is alacsony 2012-ben. 33.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként

2008 2009 2010 2011 2012

nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen fő nő férfi összesen 16 25 41 22 33 55 24 24 48 12 23 35 9 24 33

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő % nő férfi összesen Nő xx 10 7 17 xx 11 6 17 xx 7 7 14 xx 2 8 10

férfi xx xx xx xx

összesen

12

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal a nyilvántartott munkanélküliek száma és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2012-es évre csökkent. A nyilvántartott álláskeresők száma 2008-ról 2009-re növekedést mutat, majd számuk folyamatosan csökken. A 180 napján régebben regisztrált munkanélküliek száma is 2012-re jelentősen csökkent. Míg nyilvántartott munkanélküliek közül a nők száma magasabb addig a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek közül férfiak vannak nagyobb számban. 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők száma fő 41 55 48 35 összesen fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

1 2,4% 4 9,8% 1 2,4%

1 1,8% 3 5,5% 7 12,7%

3 6,3% 1 2,1% 9 18,8%

1 2,9% 3 8,6% 2 5,7%

6 14,6%

11 20,0%

5 10,4%

5 14,3%

3 7,3%

6 10,9%

5 10,4%

4 11,4%

2 4,9%

3 5,5%

4 8,3%

4 11,4%

5 12,2%

5 9,1%

6 12,5%

5 14,3%

11 26,8%

9 16,4%

8 16,7%

6 17,1%

8 19,5%

10 18,2%

7 14,6%

4 11,4%

0 0,0%

0 0,0%

0 0,0%

1 2,9%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A munkanélküliség Gyermelyen főként a 8 általános iskolai illetve az annál alacsonyabb végzettségű embereket érinti. A nyilvántartott álláskeresők száma 2011-re csökkenő tendenciát mutat. A nyilvántartott álláskeresők és a 180 napnál régebben nyilvántartott álláskeresők évek óta ugyanazon személyek, évente 1-2 fő új álláskereső kerül be a nyilvántartásba. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők személyek száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

7

1027

0

0

2011

7

991

0

0

2012

15

1451

0

0

Forrás: Önkormányzat adatai

13

Közfoglalkoztatottak száma (fő) 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2010

2011

2012 2013 2014 Közfoglalkoztatottak száma 2015

2016 2017 Közfoglalkoztatott romák száma

A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája. Támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítsanak azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (a továbbiakban: FHT) részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására.

Gyermelyen a munkanélküliek aránya és száma az alábbiak szerint alakult:  2008-ról 2009 évre megnövekedett, majd 2011-re csökkenést mutat 2010 decemberében a regisztrált  A nyilvántartott álláskeresők száma 46-50 év felett emelkedik és legmagasabb a számban aaz 50 év feletti lakosságot érinti  A nyilvántartott álláskeresős számának nemenkénti megoszlásánál a férfiak száma a magasabb 2008-tól 2011-ig  A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek számánál 2009-2010-ben a fértiak száma alacsonyabb, majd 2011-ben azonos, majd 20123-re a nők száma megemelkedett.

Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek.

2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A közfogalalkoztatásban részt vevők száma 2011-től évről évre növekszik. Megfontolt a keretet maximálisan kihasználva minden foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő részt vesz a közfoglalkoztatásban. Amennyiben a település több közfoglalkoztatási keretet kapna, további személyeket tudna bevonni a munkába. Ezek az emberek a település rendezésében, a temetők és parkok, közterületek szebbé tételén dolgoznak.

A közfoglalkoztatottak Gyermelyen az Önkormányzat közigazgatási területén látták el feladataikat, főleg közterületgondozási munkákat végeztek. Jellemzően a tartós munkanélküli iskolai végzettségének megfelelő munkakört tudtunk biztosítani. fel. Gyermelyen a Kazánprogramnak köszönhetően 2012. decemberétől 1 év időtartamra 2 fő 8 órás közcélú foglalkoztatott dolgozik.

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)

Gyermely településen található a Gyermelyi Zrt. az országos hírű tésztagyár. A lakosság a tésztagyárban, de a település intézményeiben (hivatal, óvoda, iskola, egészségügy) dolgozik. Szerencsés elhelyezkedésünk miatt a közeli fővárosba, mely 37 km-re található és tömegközlekedéssel is a legkönnyebben megközelíthető várpos. 14

Tatabányán a járásközpontban kevesen dolgoznak, a tömegközlekedés ritka, naponta csupán 2 járat közlekedik, inkább személygépkocsival közelíthető meg. Helyben helyi vállalkozásoknál jelentős létszámban nem dolgozik gyermelyi lakos. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A képzéseken való részvétel önállóan, vagy a Munkaügyi Központban a nyilvántartott személyek támogatott képzéseken való részvételével valósul meg. Fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpi8acra való átmenetet megkönnyítő programok, képzések, továbbképzések helyben nem voltak és jelenleg sincsenek. 2011-ben az aktív korúak ellátásában részesülők közül 1 fő nyelvi képzésben vett részt, jelenleg 2012-ben szintén 1 fő szakképzésben vesz részt.

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő

férfi

összesen

nő

Férfi

összesen

fő

fő

fő

fő %

fő %

fő %

2008

100

116

216

0 0,0%

0 0,0%

0 0,0%

2009

97

129

226

1 1,0%

0 0,0%

1 0,4%

2010

96

126

222

1 1,0%

2 1,6%

3 1,4%

2011

98

121

219

1 1,0%

1 0,8%

2 0,9%

223 102 121 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

1 1,0%

2 1,7%

3 1,3%

év

2012

Pályakezdő álláskeresők száma 2,5

2

1,5

1

0,5

0 2008

2009

2010

2011

2012nők 2013 férfiak2014

2015

2016

2017

Gyermelyen a fiatalok közül a pályakezdő munkanélküliek 1 és 1,7 %. A férfiak száma a magasabb.

A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincsenek felnőttképzési és egyéb helyi foglalkoztatási programok. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása

15

3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők személyek száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

7

1027

0

0

2011

7

991

0

0

2012

15

1451

0

0

Forrás: Önkormányzat adatai Közfoglalkoztatottak száma (fő) 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2010

2011

2012 2013 2014 Közfoglalkoztatottak száma 2015

2016 2017 Közfoglalkoztatott romák száma

A mélyszegénységben élők főként a nyilvántartott álláskereső és 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek családjaiból tevődik össze. Gyermelyen az aktív korú ellátottakat a település önkormányzatánál és intézményeinél közfoglalkoztatásba vannak bevonva. Gyermelyen roma lakosság nincsen. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás terén nincs információnk. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény az elmúlt években is többször is módosították, melynek előírásait a Képviselő-testület a z egyes szoicális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 4/2011. (IV.1.) önkormányzati rendeletébe épített be. Az aktív korúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a bérpótló juttatás, majd a foglalkoztatást helyettesítő támogatás amelynek feltételei több helyen is átalakultak. Alapvető módosítás, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Erre lehetősége van több módon. Nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerő-piaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. Az önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként írja elő, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, aki egészségkárosodott, vagy aki az 55. életévét betöltötte, vagy aki az önkormányzat rendeletében meghatározott, feltételeknek megfelel, (pl mentális állapota miatt mentesítést kap), vagy 14 év alatti gyermeket nevel és a településen nincs biztosítva a gyermek napközbeni ellátása. A rendszeres szociális segély 90%-ban fedezett ellátási forma, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás csak 80%-ban. Az aktívkorúak ellátásában részülőknek továbbra is előírás a munkaügyi központokkal való együttműködés, míg az egészségkárosodott személyek kivételével a rendszeres szociális segélyre jogosultak az arra kijelölt szervvel, a ESZI Családsegítő Szolgálatával kötelesek együttműködni. A megállapodás elsődleges célja olyan szolgáltatások biztosítása, amely a munkaerőpiacra történő visszahelyezést segíti. A beilleszkedést elősegítő program a munkanélküliség káros hatásait segített enyhíteni. 16

Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 évesek fő %-ában

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) munkanélküliek %fő ában

0

2009

10 0 5 0

2010

4

2011

7

év

2008

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

0

0

0

6

0

0

0

0

5

0

0

0

0

7

0

0

0

0

0

0

2012 6 0 15 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Ellátottak száma (fő) 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008 2009 száma 2010 Segélyezettek

2011 2012 száma 2013 2014 2015 2016 Támogatottak Jogosulatlanok száma2017 Támogatástól megvontak száma

A rendszeres szociális segélyben részesülők száma csökken, mivel a jogosultak nagy része más ellátásra (rokkantnyugdíj, szociális járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segélyre) lesz jogosult. Önkormányzati rendelet alapján támogatás elvonására és a 30 nap munkaviszonyt igazolni nem tudó foglalkoztatást helyettesítő támogatás megvonására nem került sor. Aktív korúak ellátására (rendszeres szociális segélyre, foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az az aktív korú személy:     

 

aki munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, (továbbiakban: egészségkárosodott), vagy aki vakok személyi járadékában részesül, (továbbiakban: egészségkárosodott), vagy aki fogyatékossági támogatásban részesül, (továbbiakban: egészségkárosodott), vagy akinek esetében a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás folyósítási időtartama lejárt), vagy az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a kereső tevékenységet követően az álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel, legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy akinek esetében az ápolási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj a 1997. évi LXXXI. törvény 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött,

17

feltéve hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát nem folytat,s a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 22/2010(VI.30.) sz. rendelete 8/A §-ában foglaltaknak megfelel. Akkor nem biztosított az aktív korú személy megélhetése, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 90 %-át és vagyona nincs.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Az Önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok száma a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét 2013. január 1-jétől.

Önkormányzatunk összesen 5 önkormányzati bérlakással rendelkezik. Komfortnélküli, szükséglakások nincsenek. A lakbéreket a Képviselő-testület állapítja meg. A szociálisan rászorulók esetében lakásfenntartási támogatási rendszer működik, amely több elemből tevődik össze. Részben a havonta történő természetbeni ellátásokkal csökken a lakáskiadások mértéke. Az elmúlt két évben a valamely közüzemi szolgáltatás felé hátralékkal rendelkező állampolgárok száma nőtt. Pontos adattal azonban nem rendelkezünk, ugyanis a szolgáltatók nem adnak tájékoztatást az adósságállományról.

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év

összes lakásállomá ny (db)

szociális lakásállomány (db)

bérlakás állomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma

egyéb lakásc élra haszná lt nem lakásc élú ingatla nok (db) ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma

2008

510

0

0

0

0

0

0

0

2009

516

0

4

0

0

0

0

0

2010

520

0

4

0

0

0

0

0

2011

524

0

4

0

0

0

0

0

18

2012

524

2

4

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

a) bérlakás-állomány Gyermely Önkormányzatának 5 bérlakása van. Valamennyi összkomfortos. A lakások bérlőit a Képviselőtestület pályázat alapján jelöli ki. Az öt bérlakásból négy lakás sorházban található szomszédos lakások, egy lakás családi ház. b) szociális lakhatás Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincsenek szociális lakásaink. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincsen egyéb lakáscélú ingatlan. e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma száma 2008 6 0 2009 6 0 2010 9 0 2011 17 0 2012 25 0 2011 évtől jelentősen megemelkedett a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma. Ennek oka a szociális törvény módosítása. A jövedelemhatárt a szociális törvény 71.250 Ft-ban határozta meg, mely olyan összeg ami alapján nagyobb számban részesülhetnek a támogatásban. A támogatásban részesülők valamennyien természetbeni ellátásként részesülnek a támogatásban. Az Önkormányzat a villamos energia szolgáltató és gázszolgáltatónak utalja, továbbá van aki tüzifát kap a támogatásnak megfelelő értékben. 2008-ban 6 fő részesült lakásfenntartási támogatásban, jelenleg 25 fő kapja a támogatást.

A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. Lakhatást segítő támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás

f) eladósodottság Általánosságban országos viszonylatban a munkahelyek elvesztése kapcsán megnőtt azoknak az egyéneknek családoknak a száma, akiknek mindennapos megélhetési gondokkal kell szembenézniük, szociális helyzetük ellehetetlenült. A megtakarítások elfogytak, megkezdődött az adósságok felhalmozása. A növekvő hátralékok hatással vannak a családok, egyének mentális állapotára, s ez önfenntartó képességüket tovább rontja. Gyermely településen az eladósodottságra vonatkozó adataink nincsenek.

g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása

19

Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincsenek adataink. 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma

Hajléktalanok száma

2008

0

2

2009

0

2

2010

0

2

2011

2

3

2012 2 3 Forrás: önkormányzati adatok A közművesítettség Gyermelyen jónak minősíthető. A külterületi részeken hiányosságok tapasztalhatók. A szennyvízcsatorna ellátottság kb. 90 %-kos, a település szennyvízet a Gyermely-Szomor Szennyveztisztító (Kabláspuszta) fogadja be. Az egészséges vízellátás Gyermely közigazgatási területén teljes mértékben biztosított. Villamosenergiallátás 100%. Internet használatról adataink nincsenek. A tömegközlekedés Budapestre naponta 9 járat közlekedik, Tatabányaára napi 2, Esztergomba napi 3 járat vehető igénybe. Gyermelyen helyszíni bejárást követően 2 ház bizonyult veszélyesnek, ezért a hivatal kezdeményezte az építéshatóságnál az épületek bontását. Mindkét épület üres, nem lakják.

Gyermelyen a zártkertben – önkényes beköltözőként élő - hajléktalanok száma állandósult 3 fő. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szegregátumnak minősülnek azok a területek, ahol az alacsony státuszú népesség aránya meghaladja a 40%-ot. A szegregátumok kétezer fő alatti települések esetében a települések egésze szintjén, kétezer fő feletti települések esetében a településrészek (háztömbök) szintjén jelölhetők ki . Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincsenek szegregátumok.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészsésgügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény előírja, hogy a települési önkormányzat az egészgügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. érelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat.

20

Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi elltások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás.

Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény,a rehabilitációs intézmény,a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény.

Az állampolgárok a közszolgáltatások többségét helyben eléri. Az Önkormányzat minden kötelező feladatát ellátja. Az egészségügyi ellátás színvonalasan biztosított az alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatok tekintetében:  háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás,  fogorvosi alapellátás,  alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás (felnőtt, gyermek),  védőnői ellátás,  iskola- és ifjúság orvosi ellátás.

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás

2008 2009 2010 2011 2012

Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 1 1 1 1 1

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 0 0 0 0 0

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 0 0 0 0 0

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Betöltetlen felnőtt Háziorvos által ellátott háziorvosi praxis/ok esetek száma száma 2008 0 15201 2009 0 15088 2010 0 14368 2011 0 14261 2012 0 13717 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Gyermekorvos által ellátott esetek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott esetek száma

2551 2581 2698 3049 3943

16752 17669 17066 17310 17660

Gyermelyen a háziorvosi és gyermekorvosi ellátást 1 háziorvos végzi, aki településünk mellett még Szomor községben is ellátja e feladatot. Betöltetlen háziorvosi praxis nincsen. A háziorvosi kihasználtsága maximális. A rendelő ellátottsága kiváló. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 21

2008 38 2009 46 2010 54 2011 41 2012 33 A Szociális törvény alapján alanyi, novmatív és méltányossági alapon lehet közgyógyellátásra jogosultságot szerezni. Az alanyi közgyógyellátottak száma Gyermelyen magas. A 2012. évben számuk csökkenést mutat, mivel a szociális törvény alanyi jogosultak körét érintő rendelkezései változásával magyarázható. Méltányossági közgyógyellátásra jogosultak száma 2 éve 1 fő. A méltányossági alapon járó közgyógyellátási jogosultságnál már jövedelmet és gyógyszerköltség vizsgálat szükséges. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 2 2009 2 2010 2 2011 3 2012 2 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [a közeli hozzátartozók meghatározásáról ld. a Ptk. 685. § b) pontját], ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Az idősek és betegek ellátást végzők által igénybevehető támogatás, mely alanyi és méltányossági alapon állapítható meg. Jelenleg egy alanyi és 1 fő méltányossági ápolási díjban részesül. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A munkaegészségügyi vizsgálatot Gyermelyen az Önkormányzatnál és intézményeinél a háziorvos végzi. Lehetőség van teljes vérminta levételére, melyet szintén a háziorvos végez. Legtöbb gazdálkodó szervezet alkalmazottai munkaegészségügyi vizsgálatát is a háziorvos végzi. A szakrendeléseket a gyermelyi lakosok a Szent János Kórházban Budapesten, a Szent Borbála Kórházban Tatabányán, vagy a Bicskei Szakrendelőkben vehetik igénybe. Budapestre hétköznap kb. 8 menetrendszerinti járat közlekedik. Tatabányára csak 2 és visszafelé is kettő járat vehető napközben igénybe. Bicskére a közlekedés általában átszállással (Zsámbék) történik vagy saját gépkocsival. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A rechabilitációs ellátást a területileg illetékes budapesti Szent János Kórház biztosítja. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetés OÉTI rendelet alapján a rendszeres étkeztetés szervezett élelmezési ellátás keretében szolgáltatott élelmiszerekre vontkozó táplálkozás egészségügyi előírásoknak megfelelően történik. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Gyermelyen minden évben megrendezésre kerül a Sport és Egészségnap, mely a település minden lakója számára hozzáférhető. A sportfoglalkozásokon túl különböző szűréseken való részvételre van lehetőség. Évente több gyalogtúra szervezését a Gyermelyért Faluvédő Egyesület végez , melyen szintén bárki részt vehet. A településen működik a Gyermely-Szomor Labdarúgó Egyesület. Heti rendszerességgel zumba, jóga, aerobik, pilates edzéseken vehetnek részt az érdeklődők.

Az Önkormányzat sportlétesítmény hálózata bővült, mára a műfüves labdarúgó pályával. Az ÁMK sportcsarnoka megfelelően szolgálja a testnevelés és szabadidősport ügyét (edzések, kiegészítő foglalkozások). f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 22

A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz a az Egyesített Szociális Intézmények biztosítja az állampolgárok számára az egyenlő esélyű hozzáférést. Segítséget nyújtanak az állampolgárok önálló életvitelének és készségének megőrzéséhez, erősítéséhez. Ide sorolható: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás. A szociális ellátások és a szolgáltatások összehangoltan, koordináltan működnek, nagymértékben lefedik a szociális szükségleteket. A helyi szociális ellátórendszer középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását. A helyi szociális szolgáltatások gyakorlatában a személyközpontú szociális munka folyamatosan biztosított, amely megteremti a hátrányos helyzetben élők támogatásának, az esélyegyenlőség megteremtésének feltételeit

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincs adatunk. A hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció vagy negatív diszkrimináció a szociológiában ösztönös vagy tudatos kirekesztő, megalázó cselekedet. Indítéka lehet a fölérendeltség (uralom, elsődlegesség, dominancia) megszerzése vagy megtartása az embercsoporton belül vagy csoportok között. Az egyenlő bánásmód elvével ellentétes eljárás. Általa létrejön az esélyegyenlőtlenség, melyet a meglévő elsődlegesség, privilégium, aránytalan mentelmi jog, protekció vagy a protekcionizmus bármelyike jellemez. Ürügye pedig a személy vagy embercsoport másiktól eltérő tulajdonságáról (másságáról) szerzett ismeret.

Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel pozitív diszkriminációról nincsen tudomásunk. Diszkrimináció fogalom olyan gyakorlatra utal, amely egy csoport számára adott lehetőségeket egy más csoport tagjai számára elérhetetlenné akar tenni. Ez azt jelenti, hogy egy csoport tagja a csoporthoz való tartozás okán élvez bizonyos előnyt, míg egy másik csoport tagja számára az előny azért nem elérhető, mert egy másik csoporthoz tartozik (Schaefer, 1983). 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

a) közösségi élet színterei, fórumai

A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a önkormányzati intézmények (ÁMK) , a Katolikus Egyház, Református Egyház, Gyermelyi Karitász Csoport, a civil szervezetek Faluvédő Egyesület, Tóth Béla Alapítvány, Gyarmatpusztai Technikai és Tömegsport Egyesület. Községünk kedvező természeti adottságokkal, értékekkel rendelkezik. A helyi újság eljut az állampolgárok, a vállalkozások, intézmények felé. A helyi kábeltévé működési, üzemeltetési költségeinek biztosításával a főbb adatok, helyi önkormányzati jegyzőkönyvek, határozatok, rendeletek széles körű tájékoztatást biztosítanak. Az Önkormányzat gondot fordít arra, hogy az állampolgárokat, bevonja a község társadalmi életébe, a kerületfejlesztési programok előkészítésébe. A civil szervezetek aktívak, sokszínű tevékenységeikkel a község fejlődéséhez járulnak hozzá. Az Önkormányzat pályázati lehetőségek biztosításával (Civilszervezetek Pályázata), a Civilház működtetésével, rendszeres tájékoztatással és folyamatos párbeszéd fenntartásával segíti munkájukat. Számos civil szervezet önkéntes munkájával (Karitász Csoport, Faluvédő Egyesület) és adományok , ösztöndíjak (Tóth Béla Alapítvány) közvetítésével enyhíti a hátrányos helyzetű családok mindennapjait. Gyermelyen minden évben megrendezésre kerül a Falunap, mely kétnapos rendezvény. Az első napon sportprogramok, a második napon kulturális rendezvényekre kerül sor együttesek lépnek fel, és általában nagyszabású koncert és táncmulatság zárja a rendezvényt. Ezeken a rendezvényeken helyi 23

együtteseink is fellépnek: Mazsorett csoport, Varieté, akik színvonalas műsorukkal emelik a rendezvényét hangulatát. Az iskolában is megrendezésre kerülnek az iskola napok. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincsenek etnikumok.

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A helyi közösségi együttműködés nagyon jó. Rendezvényeink szervezésében a lakosság, a vállalkozók és a civilszervezetek együttesen vesznek részt. Minden évben egy-két alkalommal a Karitász csoport szervezésében sor kerül az élelmiszer csomag osztásra. Az Adományokat a rászoruló családok kapják. A rászorulók névsorának összeállításában részt vállal a családsegítő szolgálat és házi gondozó szolgálat és önkormányzat is. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincs roma nemzetiségi önkormányzat. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

munkanélküliség Napi egyszeri meleg ételhez jutás

közfoglalkoztatásba bevonás Szociális étkeztetésről tájékoztatás, rászorulók bevonása a házigondozó szolgálat Élelmiszer csomag osztása (tartós, élelmiszerek)

Élelmiszer vásárlásához nem elegendő anyagi forrás

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)

24

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012

18 év alattiak száma a népességben 320 316 308 303 316

Védelembe vett 18 év alattiak száma 1 1 1 0 0

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 0 0 1 0 0

Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 11 8 5 6 5

Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 12

10

8

6

4

2

0 2008

2009 védelembe 2010 2011 2013 2014eset 2015 vett 2012 megszüntetett

2016 2017 kiskorú veszélyeztetett

A veszélyeztetett és védelembe vett kiskorúak számát a jegyző tartja nyilván. A jegyző védelembe veszi a gyermeket, ha a gyermek veszélyeztettségét megszüntetni nem tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családon belül biztosítható. Fontos szempont, hogy a gyermek családban nőjön fel. A gyermekjóléti szolgálat javaslatára védelembe veheti a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövető fiatalkorút, vagy a 11. életévét be nem töltött gyermeket, vagy a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. Gyermely Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekjóléti szolgáltatást a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás útján a Megyei Módszertani Gyermekjóleti Központon keresztül biztosítja. A családgondozó minten héten kedden tartózkodik Gyermelyen a védőnői szolgálat helyiségében tartja ügyfélfogadását 13-16 óráig. A nap többi részében családokat látogat és kapcsolattartási feladatait és adminisztrációs feladatait végzi.. Gyermelyen 2008-ban és 2009-ben 1 védelembe vett kiskorú volt, akinek a védelembe vétele 2010-ben megszünt. Jelenleg védelembe vett kiskorú jelenleg nincsen. A veszélyeztetett kiskorúak száma 2008 óta a 11 főről 5 főre vagyis felére csökkent. A gondozásba vétel csak az egyikformája a segítségnyújtásnak. Ezek az esetk hosszú hat nónapon túli kapcsolatot jelentenek egy-egy családdal. Ezenkívül foglalkozik olyan problémákkal is, melyek nem igénylik sem az alapellátásba, sem a védelembe vételt. Ilyenkor tanácsadással, információnyújtással, közvetítéssel, mentális gondozással segíti a családot a problémái megoldásában. 2012-ben jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedés nem történt.

25

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres kedvezmények 60

50

40

30

20

10

0 2008

2009

2010

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Gyermekek jogán járó juttatás Gyermelyen nincs. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008 2009 2010 2011 2012

35 43 57 48 53

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma 0 0 0 0 0

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma 0 0 0 0 0

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső havi jövedelme és vagyoni helyzetének ismeretében állapítható meg. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra csak akkor jogosult a család, ha a jegyző megállapítja, hogy a gyemeket gondozó család időszakos létfenntartási gondokkal küszködik, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény anyagi támogatást nyújt a szociális alapon rászoruló kiskorúak, vagy a közoktatási intézményben tanuló nagykorúak számára. Formái a gyermekétkeztetés, és a pénzbeli támogatás (évente két alkalom). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma növekedést mutat, mely a jövedelmi viszonyok romlásával magyarázható és az intézményekben a szülők figyelmét felhívják a gyermekvédelmi kedvezmény lehetőségére. A gyermekvédelmi kedvezményben részesül gyermekiek nagy része nagycsaládos családban él vagy egyedelálló szülő gyermekei. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Ingyenes 50 százalékos Ingyenes étkezésben mértékű Nyári tankönyvÓvodáztatási résztvevők kedvezményes étkeztetésbe ellátásban támogatásban száma iskola étkezésre n részesülők részesülők részesülők száma 1-8. jogosultak száma 1száma száma évfolyam 13. évfolyam 2008 9 9 25 45 0 0 2009 19 18 42 79 0 0 2010 17 31 41 76 1 0 2011 16 22 33 71 2 0 2012 13 40 37 73 2 0 A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. A rendszeres gyermekvédelmi Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

26

kedvezményben részesülő óvodás és általános iskolás gyermek térítésmentes támogatást kapnak. Mivel a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma is évről évre növekszik, így az ingyenes és kedvezményes étkeztetésben részesülő gyermekek száma is nő. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

2008 2009 2010 2011 2012

Ebből Magyar hátrányos állampolgársággal helyzetű nem rendelkező óvodások száma

Ebből Magyar hátrányos állampolgársággal helyzetű nem rendelkező általános iskolások száma

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Magyar állampolgársággal nem rendelkező, 18 év alatti középiskolások száma 0 0 0 0 0

Ebből hátrányos helyzetű

0 0 0 0 0

Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek az általános iskolában és az óvodában nincsen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincs szegregált lakókörnyezet.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Gyermelyen az általános iskola az Általános Művelődési Központon belül működik. Az iskola tanulóinak száma jelenleg 157 fő. A sajátos nevelésű igényű tanulók száma 3 fő, amely az országos átlag alatt van (7 %). Jelenleg minden tanuló oktatását integráltan biztosítja az intézmény. Az önkormányzat a tanulók megfelelő oktatásához szükséges szakszolgálati ellátást helyben biztosítja. Az SNI tanulók ellátásához szükséges szak-specifikus gyógypedagógust az iskola helyi szakemberrel biztosítja. A tanulók megfelelő oktatásához szükséges további szakszolgálati feladatok ellátása részben helyben, részben a 24 km-re lévő tatabányai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat által biztosított. A nem helyben történő ellátások igénybevétele jelentős nehézségekbe ütközik, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek szülei számára jelent komoly nehézséget, hogy biztosítsák gyermekeik szakszerű ellátását. Ezért a szakszolgálati ellátások közül a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés már helyben biztosított. A tanulók fejlesztéséhez szükséges egyéni fejlesztőszoba rendelkezésre áll. A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának és szakszerű ellátásának a tárgyi és személyi feltételei az intézményben adottak. A fejlesztő szoba kialakítása a 2003. évi felújítás során megtörtént. A hátrányos helyzetű tanulók száma 10 (16,9 %), halmozottan hátrányos helyzetű tanuló 2 fő.

27

4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása az intézmé nybe beíratot t, 20%ot meghal adóan hiányzo beíratott tt halmozot halmoz tan ottan hátrányos hátrány helyzetű os gyermeke helyzetű k gyerme létszáma kek száma (az adott évből eltelt időszakr a vetített en)

beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

fejlesztő foglalkozásban részesülő hátrányos helyzetű gyermekek száma

Csoport 1

6

0

0

3

0

0

Csoport 2

1

0

0

1

0

0

Csoport 3

3

0

2

2

0

1

Csoport 4

0

0

0

0

0

0

Csoport 5

0

0

0

0

0

0

Csoport 6

0

0

0

0

0

Összesen

10

0

2

6

0

1

0

1

2

0

1

0

2

0

0

1

fejlesztő foglalkozásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

Székhely

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél 2 idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb 1 gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

28

Tagóvoda

Csoport 1

9

0

0

0

0

0

Csoport 2

0

0

0

0

0

0

Csoport 3

0

0

0

0

0

0

Csoport 4

0

0

0

0

0

0

Csoport 5

0

0

0

0

0

0

Csoport 6

0

0

0

0

0

0

Összesen 9 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél 2 idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb 0 gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

4.4.17. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok HH/ Alapfokú HHH művészet tanulók oktatás létszáma

tanév

tanodai program létszám

HH/ HHH tanulók létszáma

HH/ HHH tehetséggondozó tanulók program létszáma

nyári tábor

HH/ HHH tanulók létszáma

2008/2009

0

0

0

0

39

16

3

2009/2010

0

0

0

0

50

14

2

2010/2011

0

0

0

0

54

3/0

12

1

2011/2012

0

0

0

0

58

3/0

10

1

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton 29

Gimnázium (%)

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)

összlétszám on belül

HHH-tanulók körében

összlétszám on belül

HHHtanulók körében

összlétszám on belül

HHHtanulók körében

2008/2009

66

0

8

0

25

2009/2010

50

0

33

0

2010/2011

54

0

36

2011/2012

58

0

29

Szakiskolai képzés (%)

Speciális szakiskola (%)

Ne

összlétszám on belül

HHHtanulók körében

ös on

0

0

0

0

16

0

0

0

0

0

05.ápr

0

0

0

0

0

12

0

0

0

0

tanév

Hátrányos helyzetű gyermek 10 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 2 fő.

4.2.2. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete A település szegregált lakókörnyezetben élő, sajátos nevelési igényű tanulók A településen élő SNI általános iskolás tanulók száma A településen élő SNI tanulók ellátásának települése (helyben általános iskolás tanulók ebből vagy más település ahol tanulnak) száma összesen szegregátumban él 3

157

0

Gyermely

Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel szegregált lakókörnyezet nincs.

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

1

366

2009

1

378

2010

1

398 30

2011

1

390

2012

1

395 Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő)

410 400 390 380 370 360 350 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

A védőnő az egészségügyi alapellátásban dolgozó, felsőfokú végzettségű, önálló preventív tevékenységre kiképzett egészségügyi szakember, aki  

meghatározott földrajzi területen a védőnői körzetben - területi védőnőkéntaz oktatási-nevelési intézményben -iskola védőnőként -, dolgozik.

A védőnő feladatai:    





     

a nővédelem, ezen belül a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, életmód tanácsadás, az anyaságra való felkészülés segítése, valamint a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében való részvétel; a várandós anyák gondozása a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban; a 0-6 éves korú gyermekek gondozása, ennek során a családlátogatás, védőnői tanácsadás keretében folyamatos, célzott és szükséglet szerinti gondozás végzése, továbbá a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének és a szocializációjának segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása, az újszülöttek, a koraszülöttek, a kis súllyal születettek, valamint az egészségi és környezeti ok miatt veszélyeztetett csecsemők és gyermekek pszichoszomatikus fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése és segítése, a szoptatás és az anyatejes táplálás fokozott figyelemmel kísérése, az anyatejjel való táplálás szorgalmazása különösen az első 6 hónapban, az anya tanítása a szoptatás helyes technikájára, a tejelválasztás fokozásának és fenntartásának módjaira, a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a háziorvos, illetve a gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése mellett a veszélyeztetett gyermek és családjának fokozott gondozásba vétele, a család felkészítése a beteg csecsemő és gyermek, otthoni ápolására, a családok tájékoztatása az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, a védőoltások szervezése, nyilvántartása, jelentése, az óvodába járó gyermekek gondozása, szűrése, hygienes ellenőrzésese, az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása; a gondozott családban előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelőzése, felismerése érdekében segítségnyújtás a helyes életvitelhez, a harmonikus, szerető családi környezet kialakításához,

31



 

a gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos értesítése, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén, figyelemfelhívás a népegészségügyi szűrővizsgálaton történő megjelenés fontosságára, továbbá tájékoztatás az önkéntesen igénybe vehető ajánlott szűrővizsgálatokról, az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában részvétel.

A védőnő munkája során együttműködik:   

az egészségügyi alapellátás és ezen belül kiemelten a háziorvosi ellátás, házi-gyermekorvosi ellátás továbbá a szakellátás, a közoktatás, a gyermekjóléti, a szociális és családsegítést végző intézmények illetékes szakembereivel.

Gyermely és Szomor településen a védőnői szolgálat 1 fő védőnőt alkalmaz. Mindkét településen ellátja feladatát. A munkaidő kihasználtsága maximális, hiszen csak Gyermelyen átlagosan az egy védőnőre jutó gyermekek száma 390 fő. A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított a védőnői hálózaton keresztül. Az óvodákban, általános szűrőprogramok rendszeresek, amelyeket korrekt tanácsadás egészít ki. A közoktatási intézményekben a tanórán kívüli az Egészségnap az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését célozta. A védőnőkhöz családlátogatásaik során a várandós kismamák, gyermekes anyukák fordulnak problémáikkal. Nagyon sokszor elég egy megerősítő beszélgetés ahhoz, hogy problémájukkal orvoshoz forduljanak. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Betöltetlen felnőtt Háziorvos által ellátott háziorvosi praxis/ok esetek száma száma 2008 0 15201 2009 0 15088 2010 0 14368 2011 0 14261 2012 0 13717 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Gyermekorvos által ellátott esetek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott esetek száma

2551 2581 2698 3049 3943

16752 17669 17066 17310 17660

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Az óvodában A TTKT-val kötött megállapodás alapján logopédus foglalkozik a rászoruló gyermekekkel. Nevelési Tanácsadó Tatabányán működik, mely segít eldönteni,hogy iskolaérett-e a gyermek. Szakértői Bizottság is szintén Tatabányán működik, ahol azt döntik el, hogy a gyermek milyen iskolába kerüljön, iránymutatást ad, hogy a gyermeket mely területen, milyen módszerrel kell fejleszteni. d) gyermekjóléti alapellátás Az alapellátásának hozzá kell járulnia a gyermek fejlődésének, a jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. Az alapellátást keretében nyújtott személyes gondoskodást a jogosult lakóhelyéhez, legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. 2007. óta a gyermekjóléti feladatokat 1 fő látja e, mint családgondozó. A TTK ESZI egy fő pszichológust foglalkoztat heti 40 órában, melyet 2 alkalommal vett igénybe gyermelyi gyermek. Ingyenes jogi tanácsadást is biztosít a szolgálat, melyet 1 alkalommal vett igénybe gyermelyi ügyfél. Ügyfélfogadás helyszíne a védőnői szoba, mely a hivatalban található. Itt együtt a családsegítő szolgálat munkatársával fogadják az ügyfeleket. Napi kapcsolatot tartanak a jelzőrendszerrel és családokat látogatnak. 32

e) gyermekvédelem A gyermek és családsegítő szolgálat munkatársai figyelemmel kísérik a gyermekek és családok jogainak érvényesülését, szociális helyzetét és veszélyeztetettségét . Meghallgatják a gyermekek panaszait és megteszik a szükséges intézkedéseket. Elsődleges prevenció keretében tanácsadást tart és megszervezi az ezekhez való hozzájutást. Segítséget nyújtanak ügyeik intézéséhez. Családgondozást végeznek a családban a működési zavarok enyhítéséhez, családi konfliktusok megoldásához. A gyermekek veszélyeztetettsége esetén alapellátáson túl törvényben biztosított hatósági intézkedést kezdeményez (védelembe vétel, ideiglenes elhelyezés, családba fogadás stb.) Tanköteles korú gyermekek esetében az intézménnyel együtt működve feltárja az iskolai hiányzások okát, és a szülőkkel és gyermekekkel elbeszélget a tankötelezettség teljesítésére. Családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében segítséget nyújt élethelyzetük rendezéséhez, gyermekszülő közötti kapcsolat helyreállításához. A gyámhatóságnak környezettanulmányt készít és szakmai megbeszélést tart az intézményekkel. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A családsegítés keretén belül nyújtott szolgáltatások: -

A családot segítő támogatásokról való tájékoztatás, a támogatáshoz való hozzájutás segítése.

-

Családok megélhetési, lakhatási, munkavállalási problémáinak mérséklése.

-

Családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tájékoztatás, illetve ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése.

-

A szociális válsághelyzetben lévő családok, egyének támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában, idősek otthonában, hajléktalanok otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése.

-

Szabadidős programok szervezésével, játszóházak szervezése gyermekjóléti kolléganővel együtt.

-

A hivatalos ügyek intézésének segítése. Információ nyújtása szociális, családtámogatási, társadalombiztosítási, foglalkozással és fogyatékossággal kapcsolatos ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról a családok megélhetési, lakhatási, munkavállalási problémáinak mérséklése érdekében.

-

Az egyénnel és családjával végett családgondozói munkával az egyén problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása.

-

Egészségügyi és szociális ellátás, valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése.

-

Álláskereséssel kapcsolatos segítségnyújtás (álláskereső klub, tréning, tesztírás gyakorlása, önéletrajz).

-

Együttműködünk a hivatásos és civil intézményekkel, szervezetekkel, melyek a személyes gondoskodás keretében tevékenykednek.

-

Természetbeni támogatásként lehetőségünk van adományok közvetítésére (ruha, cipő, bútor stb.). Kríziskamrát működtetünk, melyből indokolt esetben tartós élelmiszert kaphatnak a gondozottjaink.

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A Családsegítő Szolgálat szabadidős programokat, játszóházat szervez gyermekjóléti szolgálatnál dolgozó kolléganővel együtt. Civil kezdeményezésre működik a babák és mamák együttes részvételével, a szabadidő kellemes eltöltésére heti egy alakalommal a Kerekítő Klub. 33

A sportéletben – melynek leghangsúlyosabb része a labdarúgás – (4 csapat, megyei bajnokság, utánpótlás nevelés), hogy a koordinációra külön egyesület alakult Gyermely-Szomor Labdarúgó Egyesület néven. Az egyesületben a helyi fiatalok, sportkedvelők érdeke mindenek előtt való. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Ingyenes 50 százalékos étkezésben mértékű résztvevők kedvezményes száma iskola étkezésre 1-8. jogosultak száma 1évfolyam 13. évfolyam 2008 9 9 25 2009 19 18 42 2010 17 31 41 2011 16 22 33 2012 13 40 37 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Nyári Óvodáztatási étkeztetésbe támogatásban n részesülők részesülők száma száma

45 79 76 71 73

0 0 1 2 2

0 0 0 0 0

Az ingyenes étkezésben és kedvezményes étkezésben részesülők száma 2012-ben az iskolai létszám közel 50%kát teszi ki. Az ingyenes tankönyven részesülők száma is közel 50 %-a a teljes iskolai létszámnak. Gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek gyermekétkeztetés esetén: a bölcsődés, az óvodás,

az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek esetében az intézményi térítési díj 100%-át. Az fent említett feltételbe nem tartozó, kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át. Fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett bölcsődéstől általános iskola 8 osztályos életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincsenek adataink. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincsenek adataink.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

2

Hány településről járnak be a gyermekek

1+1

Óvodai férőhelyek száma

75+26

Óvodai csoportok száma

3+1 34

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

6.30-16-30

6.00-16.00

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

5 hét + 5 hét

Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

6+2

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

6+2

0

Gyógypedagógusok létszáma

1

0

Dajka/gondozónő

3+2

0

Kisegítő személyzet

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. 3-6 éves korú gyermekek száma 2008 2009 2010 2011 2012

67+30 64+34 75+24 71+24 70+26

Óvodai gyermekcsoportok száma 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1

Óvodai Óvodai Óvodai Óvodába beírt gyógypedagógi férőhelyek feladat-ellátási gyermekek ai csoportok száma helyek száma száma száma 68+26 2 0 68+26 2 0 75+26 2 0 75+26 2 0 75+26 2 70+26 0

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma évfolyamon tanulók száma fő fő 2010/2011 77 74 2011/2012 82 66 2012/2013 85 72 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

általános iskolai osztályok száma

általános iskolások száma fő 151 148 157

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

napközis tanulók száma fő % 52 34 66 45 82 52

általános iskolai feladatellátási helyek száma

1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon db 2010/2011 4 4 8 0 0 0 1 2011/2012 4 4 8 0 0 0 1 2012/2013 4 4 8 0 0 0 1 A tanórán illetve iskolán kívüli programokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenlő eséllyel vehetnek részt. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása 35

4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában Évfolyamismétlők aránya (%)

Magántanulók aránya (%)

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)

HHHösszlétszámon tanulók belül körében

HHHösszlétszámon tanulók belül körében

összlétszámon belül

HHH-tanulók körében

2008/2009 1,5 2009/2010 4 2010/2011 0,6

0 0 0

2 2 3

0 0 0

0 0 0

0 0 0

2011/2012 0

0

6

0

0

0

országos átlag 2,1% 0,8% 0,8% 2011/2012 Ahátrányos helyzetű tanulókra megkülönböztetett figylemet fordít a germekvédelmi felelős és pedagógusaink. Amenniyben szükséges segítséget kérnek a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattól. Az intézményekben segítik a germekek felzárkóztatását tehetséggondozó órák és tanórán kívüli foglalkozások keretében. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Iskolánk gyógypedagógus szaktanárral rendelkezik. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs A tanórán illetve iskolán kívüli programokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenlő eséllyel vehetnek részt, hátrányos megkülönböztetés nincsen. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések 4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton

Gimnázium (%)

2008/200 9 2009/201 0 2010/201 1 2011/ 2012 országos átlag: 2011/201 2

Szakközé piskola (érettség Szakiskolai it adó képzés (%) képzés) (%)

Nem tanult tovább Speciális szakiskola (%)

(%)

HHHHHHösszlétszá tanulók összlétszá tanulók mon belül körébe mon belül körében n

összléts HHHzámon tanulók belül körében

összlé tszám on belül

HHHtanulók összlétszámon belül körébe n

66

0

8

0

25

0

0

0

0

50

0

33

0

16

0

0

0

0

54

0

36

0

4,5

0

0

0

0

58

0

29

0

12

0

0

0

34,00%

35,00%

29,00%

2,00%

36

Iskolánkból kikerülő 8. osztályos tanulók közül mindenki továbbtanul. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A rászoruló gyermekek részére ingyenes utazást biztosít az önkormányzat a táborozáshoz. A rászoruló gyermekek ingyenes tankönyvet kapnak és ingyenes étkezésben részesülnek. 4.4.17. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok HH/ HH/ HH/ HH/ tanodai HHH HHH HHH HHH program tanulók tehetséggondozó tanulók nyári tanulók Alapfokú tanulók tanév létszám létszáma program létszáma tábor létszáma művészetoktatás létszáma 2008/2009 0 0 0 0 39 16 3 2009/2010 0 0 0 0 50 14 2 2010/2011 0 0 0 0 54 3/0 12 1 2011/2012 0 0 0 0 58 3/0 10 1 Egy családban általában több probléma is előfordul. Az alábbi számok jelzik a problématípusok előfordulásának gyakoriságát: A probléma típusa Életviteli Családi-kapcsolati Családon belüli bántalmazás Lelki-mentális Gyermeknevelési Anyagi Foglalkoztatással kapcs Egészségkárosodás Ügyintézéshez segítségk Információkérés Egyéb (jogi, pszich.) Összesen Több probléma együtt

fő 1 0 0 0 0 4 3 0 12 44 0 64 49

A jelentkező hátrányok leginkább a munkaerőpiacról kikerült embercsoportokat érinti leginkább. A munkahelyek és rendszeres jövedelmek elvesztése kapcsán megnőtt azoknak az egyéneknek családoknak a száma, akiknek mindennapos megélhetési gondokkal kell szembenézniük, szociális helyzetük ellehetetlenült. A megtakarítások elfogytak, megkezdődött az adósságok felhalmozása. A növekvő hátralékok hatással vannak a családok, egyének mentális állapotára, s ez önfenntartó képességüket tovább rontja.

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

étkezés igénybevétele

Szociális étkeztetésről, gyermekvédelmi kedvezmény igényléséről tájékoztatás Baba, egyéb börze, ruhavásár szervezése, könyvek cseréje, könyvtár használatról tájékoztatás Szociális támogatás táborozás igénybevételéhez (önkormányzat, alapítványok támogatása) Bursa pályázat, Tóth Béla Alapítvány ösztöndíj

gyermekek ruhával, könyvekkel való ellátása Táborozáson, kirándulásokon anyagi nehézségek miatt nem tudnak részt venni a gyermekek Továbbtanulás támogatása

37

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Az Önkormányzat és annak intézményei a helyzetelemzés készítésének időpontjában csak kevés adattal rendelkeznek a problémák tekintetében. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő

nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

%

nők 710

férfiak 746

112 24 358 51 104

136 21 402 46 73

összesen 1456 45 248 45 760 97 177

nők 49%

férfiak 51%

45% 53% 47% 53% 59%

55% 47% 53% 47% 41%

A demográfiai és közszolgáltatási adatok vizsgálatából az alábbi összefüggések állapíthatók meg: a település összlakosságszámának 49 %-a nő (710 fő) a női lakosok több mint fele 19-65 éves tehát aktív korú (537 fő);

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

férfiak nők férfiak 2008 486 460 384 2009 503 461 333 2010 506 461 286 2011 498 460 291 2012 508 464 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

nők 256 294 244 264

Munkanélküliek férfiak 25 22 24 23

nők 16 33 24 12

38

Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő)

Nők foglalkoztatási helyzete (fő)

600

500 450

500

400 350

400

300

300

250 200

200

150 100

100

50

0

0

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 foglalkoztatottak munkanélküliek munkavállalási korúak száma

2008foglalkoztatottak 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 munkanélküliek munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak (fő)

Munkavállalási korúak száma (fő) 1200

700

1000

600 500

800

400 600

300 400

200

200

100 0

0

2008 2009 2010 2011 2012 2013 nők 2014 2015 2016 2017 férfiak

2008 2009 2010 2011 2012 2013 nők 2014 2015 2016 2017 férfiak

Munkanélküliek (fő) 60 50 40 30 20 10 0 2008

2009

2010

2011

2012 2013 nők 2014 férfiak

2015

2016

2017

A munkanélküliség nem sújtja nagyobb mértékben Gyermelyen a nőket, mint a férfiakat. Míg 2011ben a munkavállalási korú 498 férfiból 23 fő munkanélküli, addig a 460 munkavállalási korú nőből csak 12 fő volt munkanélküli. Ez az országos átlagnál kedvezőbb arány. Míg 2008-ról 2009-re nőt a munkanélküli nők száma addig a férfiak száma csökkent. 2010-től mindkét nem esetében csökkenés mutatkozik, azonban nagyobb arányú csökkenés a nők esetében történt. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincs képzési program. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év

8 munkanélkül általánosnál i nők száma alacsonyabb végzettségű

szakiskola/ 8 szakmunkásáltalános képző

gimnázium érettségi főiskola

egyetem

2008 16

na.

2009 22

2

10

5

2

2

1

0

2010 24

2

11

5

2

2

1

1

2011 12

0

5

0

4

3

0

0

2012 9

1

4

2

2

0

0

0

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 39

A nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkező nők száma igen alacsony. Azonban a munkanélküliség legnagyobb mértékben a csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező nőket sújtja.

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) „A nők életpályájuk során számos nehézséggel találkoznak, ha sikerül egyáltalán belépniük a munkaerőpiacra. Gazdasági aktivitásuk ugyanis lényegesen elmarad a férfiakétól, de a kisgyermekes anyák esetében ez az eltérés még szembeötlőbb. A nőket vertikális és horizontális diszkrimináció is éri. A férfiak és a nők közötti esélykülönbségek már a középiskolában eldőlnek, melyet csak megerősít a felsőoktatásban is tapasztalható horizontális szegregációjuk. A nők keresete minden szektorban jelentősen elmarad a férfiakétól, még akkor is, ha ugyanabban a munkakörben, ugyanazt a munkát végzik. Ez egyértelműen sérti az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét. Az „üvegplafon” jelenség miatt a látványosan alulreprezentáltak az üzleti és politikai döntéshozói pozíciók valamennyi szintjén. „ (Gyulavári Tamás: A diszkrimináció tilalma a munkaerőpiacon) Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincsenek adataink. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Gyermelyi és szomori az óvoda szünidő időtartama alatt felválva fogadja a két intézmény gyermekeit. A gyermelyi óvoda nyári szünideje alatt a gyermekeket a szomori óvoda fogadja, a szomori óvoda nyári szünideje alatt a gyermelyi óvoda fogadja. Ez lehetővé teszi a gyermekes anyukák nyári szünidő alatti zökkenőmentes munkavégzését, nem kell szabadságot kivenniük. Ez nagy segítség a családok számára. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma Gyermely-Szomor 2008 1 81 2009 1 79 2010 1 68 2011 1 59 2012 1 62 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

átlagos gyermekszám védőnőnként 84 91 89 77 71

A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anyákra és gyermekekre fokozott figyelmet fordít. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdi meg: beszélgetés formájában. Segítséget nyújt a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. 5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak rendőrök riasztása tényleges bírósági ítélet feljelentések száma családi viszályhoz 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 1 0 2012 0 0 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés 40

Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Anyaotthon a településen nincsen. A legközelebb Tatabányán a településünktől 30 km-re található egy Családok Átmeneti Otthona,mely a rászorul anyákat is fogadja. Gyermelyen anyaotthon nincs. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja Férfi Nő 2008 7 2 2009 7 2 2010 7 2 2011 6 0 2012 5 1 Forrás: Helyi adatgyűjtés

Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői

Közgyűlések tagjai

Férfi 0 0 0 0 0

Férfi 0 0 0 0 0

Nő 0 0 0 0 0

Nő 0 0 0 0 0

2008-éban a 9 fő képviselőből 2 fő volt nő, majd a 2010-es választást követően a 6 főből képviselő mind férfi volt, majd 1 fő képviselő lemondását követően a 6 főből 1 női képviselőnk van jelenleg is. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A kisgyermekes és nagycsaládos gyermekeiket egyedül nevelő nők, valamint a 45 év felettiek többszörösen hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek az oka a társadalom hagyományos családmodelljében keresendő. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Gyermekes , egyedülálló nők gyermekeinek ellátása ruházattal, eszközökkel

Gyermekfelügyelet létrehozása, alkalmi munkák vállalásának elősegítéséhez, családi napközi létrehozása, nyári gyermekfelügyelet megszervezése az iskolában, Szomszéd településsel összehangolt nyári szünet az óvodában Szűrővizsgálatok helyben történő szervezése, szállítás biztosítása

Szünidő alatt munkából való kiesés Szűrővizsgálatokon való részvétel biztosítása (prevendiós intézkedés)

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 41

A település nem rendelkezik részletes statisztikai adatokkal a nyugdíjas lakosságról. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 2008 155 2009 153 2010 155 2011 na 2012 na Forrás: TeIR, KSH Tstar

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 190 196 188 na na

összes nyugdíjas 345 349 343 na na

Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel 2011-re és 2012-re vonatkozóan nincsenek adataink. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincsenek adataink. a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincsenek adataink, azonban nehéz anyagi helyzetük miatt szívesen vállalnának munkát jövedelemkiegészítés miatt.

b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincsenek adataink. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén

2008 2009 2010 2011 2012

Regisztrált munkanélküliek száma

55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma

Tartós munkanélküliek száma

55 év feletti tartós munkanélküliek száma

fő

fő

fő

fő

41

11

19

55

10

19

48

7

21

35

4

16

%

%

Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel az 55 év feletti munkanélküliekről nincsenek adataink.

42

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés az idősek a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma fő 2008 193 2009 203 2010 194 2011 199 2012 196 Forrás: TeIR, KSH Tstar

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma időskorúak járadékában részesülők száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az egészségügyi és szociális szolgálatatások az idősek részére biztosítottak. Az idősekkel a kapcsolatot A családsegítő Szolgálat és a Házigondozó Szolgálat tartja. Az idősek egészségügyi ellátsát a háziorvos biztosítja. Igény esetén az asszisztens és az orvos is házhoz megy. A szociális szolgálatatásokhoz hozzáféréshez az önkormányzat és családsegítő nyújt segítséget. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Gyermelyen mozi, színház nincsen. Nyugdíjas Klub működik heti rendszerességgel. A szabadidő szervező színházlátogatásokat is szervez, melyen az idős korúak is részt vehetnek. A könyvtár naponta nyitvatart az iskola épületében. c) idősek informatikai jártassága Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincsenek adataink. Az idősek informatikai jártasságáról konkrét adat nincsen, de feltételezhető, hogy az időskorúak nem használnak számítógépet, informatikai jártassággal nem rendelkeznek.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Gyermelyen működik Nyugdíjas Klub. A klubba azokat várják, akik társaságra és programokra vágynak. Nagy beszélgetések, filmnézés, kártyacsaták, társasjátékozás és egyéb programok várják az érdeklődő nyugdíjasokat. A szabadidő szervező színház látogatásokat is szervez, melyen az időskorúak is szívesen vesznek részt. Az Önkormányzat évente megrendezi december hónapban az Idősek Napját, melyen az időskorúakat vendégül látja és színvonalas műsorral és ajándékcsomaggal ajándékozza meg.

43

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Nincs nyilvántartás Kevés időseknek szóló program Gyakran válnak áldozatokká Szűrővizsgálatokon való részvételben akadályoztatottak

Adatbázis létrehozása Idősek Napja további megrendezése Előadások szervezése Helyi szűrővizsgálatok szervezése

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái

A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A célcsoport részére szervezett ellátásokat, szolgáltatásokat, az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján tervezzük.

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincsenek adataink.

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincsenek adataink. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel önálló életvitelt támogató helyi intézménye, szolgáltatások programok nincsenek.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élő személyek számára külön pénzbeli és természetbeli ellátását és kedvezményeket az önkormányzat nem nyújt.

44

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

38

2009 2010 2011

46 54 41 Közgyógyellátotttak száma (fő)

60 50 40 30 20 10 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

A szociálisan rászorult személyek igényelhetnek közgyógyellátási igazolványt az egészségi állapotuk megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásaik csökkentése érdekében. Az igazolvánnyal külön jogszabályban előírt gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vehetők igénybe térítésmentesen.

Alanyi jogon közgyógyra jogosult: intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú; rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy; pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; központi szociális segélyben részesül; rokkantsági járadékos; rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság complex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket, 7. rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, 8. rokkantsági ellátásban részesül és a közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították, 9. öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult 10. öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult / és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság complex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket; 11. magasabb összegű családi pótlékban részesül. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Normatív közgyógyellátásra jogosult: Közgyógyellátásra jogosult az a személy is, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az Egészségbiztosítási Pénztári szakigazgatási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, 45

feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át. Jogszabály változás értelmében 2013.01.01. napjától az alanyi és normatív jogon járó közgyógyellátási ügyek nem tartoznak az önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe, átkerültek a járási hivatalhoz.

A szociális ellátásokat igénybevevők között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban csak az alanyi jogon közgyógyellátásban részesülők (2011. évben 41 fő), az időskorúak járadékában (2011. évben 0 fő), súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában (2011. évben 1 fő), súlyos fogyatékos hozzátartozó ápolása címén (2011. évben 1 fő), részesülőkre vonatkozóan rendelkezünk.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

Az önkormányzat tulajdonában lévő középületek akadálymentesítése 100% Az egészségügyi intézmények akadálymentesítése is megtörtént, és az oktatási intézmény is megközelíthető a fogyatékosok számára.

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Az önkormányzat tulajdonában lévő középületek akadálymentesítése 100% Az egészségügyi intézmények akadálymentesítése is megtörtént, és az oktatási intézmény is megközelíthető a fogyatékosok számára. Gyermely község Önkormányzatának honlapján az aktuális eseményekről, hírekről tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők. A település lakosságát érintő fontosabb eseményekről a lakosok szórólapot is kapnak. Forgalmas helyeken plakátok elhelyezésével tájékozódhatnak a rendezvényekről és fontos információkról. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincsenek adataink. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Az Önkormányzat tulajdonában lévő járdák, zöldterületek megközelítése biztosított. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A közszolgáltatások akadálymentesítése csak részben megoldott. Az önkormányzat saját honlapot üzemeltet, ahol a települést érintő friss hírek, információk is elérhetők. A szociális alapszolgáltatások közül Gyermelyen a fogyatékos emberek számára is elérhető a családsegítés, az étkeztetés és a jelzőrendszeres segítségnyújtás. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Gyermely településre vonatkozóan nem releváns, mivel nincsenek adataink.

46

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Nincs nyilvántartás Ügyintézési nehézségek Gyakran válnak áldozatokká

Adatbázis létrehozása Segítség nyomtatványok kitöltésében Előadások szervezése

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)

A civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak. A helyi lakosság nagy számban vesz részt a civil szervezetek programjain. Az Önkormányzat helyi rendeletben meghatározottak szerint pályázati úton támogatja a szervezeteket, azok rendezvényeit. Jelentős civil szervezetek Gyermelyen: Faluvédő Egyesület Gyarmatpusztáért Alapítvány Aki időt nyer életet nyer Alapítvány Gyermelyi Karitász Csoport Gyarmatpusztai Technikai és Tömegsport Egyesület b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása

Az együttműködésnek köszönhetően az önkormányzati rendezvényeken aktívan vesznek részt a szervezetek. Az egyházak részt vesznek pályázatainkon, a nagy felújításokat is anyagilag támogatjuk (külső homlokzat felújítás,stb.). c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Tatabánya Többcélú Kistérségi Társulás és azon belül az egyesített szociális intézmények társulás d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A német nemzetiségi önkormányzat az önkormányzattal együttműködve veszi ki a részét valamennyi rendezvény szervezéséből. Minden e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Gyermelyért Faluvédő Egyesületet közhasznú civil szervezet, mely a helyi kulturális élet, a és a természet szeretetének fontosságát, a helyi sportélet szervezését, támogatását tartja elsődlegesnek. A közösségi élet és annak támogatása kezdetektől fontos szempont volt az egyesület életében, mely sok program létrehozásának segítésében, illetve a kezdeményezések, intézmények anyagi támogatásában is megnyilvánult és a mai napig jellemző a tevékenységünkre. 47

Az egyesület – a helyi civilekkel közösen – tevékenyen részt vállalt az azóta hagyománnyá vált Gyermelyi Falunap megszervezésében, anyagi támogatásában. Ugyancsak komoly hagyománya van a borhoz kapcsolódó rendezvényeinknek: a Márton napi újbor köszöntő estnek, a Bormustrának és a minden év tavaszán, a helyi és környékbeli gazdák által termelt borok megmérettetésének a Gyermelyi Borversenynek. Ezeken túlmenően az egyesület egy-egy rendezvényt, intézményt mindig támogatott céljainak, programjainak elérése érdekében (íjászat, iskolai táncházak, adventi ünnepségek és a többi). Gyarmatpusztáért Alapítvány célja, hogy Gyarmatpuszta és környezete hanyatlását megállítsa, többirányú fejlődést indítson el. Célja az elvándorlás megállítása, új lakosok letelepedésének elősegítése az életkörülmények általános javításával. Új munkahelyek létesítésének elősegítése összhangban a helyi sajátosságokkal. Teljes közművesítés megvalósításának támogatása, a sport és szabadidőprark továbbfejlesztése és fenntartása, kulturális központ létrehozása.

f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Egy-egy gyűjtéses akcióban részt vesznek, termékeikkel és szolgáltatásaikkal támogatják a programokat.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába

A helyzetelemzés előkészítésben részt vettek a Gyermelyen dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek. Módszere a telefonos és online kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd program tervezet véleményezésére koncentrálódott. A tervezet az Önkormányzat honlapján, gyermely.hu közzétételre kerül, így állampolgárok is véleményt mondhattak. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.

48

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Az intézkedési terv a megjelölt hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési terv olyan beavatkozásokat fogalmaz meg, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra nyújtanak megoldást.

1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Keresőtevékenység végzése

Közfoglalkoztatásba bevonás

Gyermekek

Napi egyszeri meleg étkezés nem biztosított

szociális étkeztetés

Idősek

egészségügyi szűréseken való részvétel

Helyben tüdő, szemészeti szűrések szervezése Egészségnap szervezése

Nők

Egészségügyi szűréseken való részvétel

Helyben mammográfiai, szűrés szervezése Egészségnap szervezése

Ügyintézési nehézségek

Tájékoztató tartása fogyatékossági támogatásokról, nyomtatványok kitöltéséhez segítség nyújtása e

Fogyatékkal élők

A beavatkozások megvalósítói Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Foglalkoztatás, szociális ellátás

Munkaügyi központ, szociális ügyintéző önkormányzat, Karitász, Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat, Családsegítő szolgálat,

Gyermekek

Gyermekétkeztetés,

Családsegítőszolgálat, óvoda, iskola, védőnő

Idősek

Helyi szűrések szervezése

Házigondozó szolgálat, háziorvos, idősek klubja

Nők

Helyi szűrések szervezése

Családsegítőszolgálat, védőnő, Hivatal

Fogyatékkal élők

Ügyintézési nehézségek

Házigondozó szolgálat, Családsegítő szolgálat, Hivatal 49

Jövőképünk Önkormányzat legfontosabb célja Gyermely lakosai jólétének biztosítása, életminőségének folyamatos javítása, olyan támogatói környezet működtetésével, amely  erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést,  kiemelt figyelmet, ha kell pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára,  tudatos és partnerségen alapuló intézkedései hatására a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul. Az intézkedési területek részletes kifejtése:

I. Mélyszegénységben élők esélyegyenlősége: Intézkedés címe:

Közfoglalkoztatás lehetőségeinek kihasználása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

A település az itt élő aktív korú népesség közcélú foglalkoztatását a lehető legnagyobb hatásfokkal használja ki. A közmunka program hatékonyságának növelése. R: Előzetes felmérés- létszám meghatározása, K: közmunkavégzés idején . H: Visszavezetés a munka világába.

Résztvevők és felelős

- Előző évi tevékenységek elemzése. - Együttműködés a munkaügyi kirendeltséggel. - Személyek kiválasztása. - Szerződéskötés. - Egyéni teljesítmény követelmények felállítása. - Folyamatos ellenőrzés, visszacsatolás. - Következmények érvényesítése. - Foglalkoztatási időszak alatt a fenti pontok hatékonyabbá tétele. Polgármester, munkaügyi kirendeltségek, üzemorvos, falugondnok, közfoglalkoztatásban résztvevők

Partnerek

Önkormányzat, Iskola, Óvoda

Határidő (k) pontokba szedve

R: Febr. 1- márc. 31 K: 2014. április.1- nov. 30 2014. dec. 31. H: 2018 dec. 31

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

R: lehetőség szerinti létszám foglalkoztatása K: együttműködő partnereknél történő foglalkoztatás H: lehetőség szerint az együttműködő partnerek elégedettségének következtében közfoglalkoztatásból kikerülő személy alkalmazása.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Kockázatok és csökkentésük eszközei

- Visszaélés a lehetőségekkel-ellenőrzés - Állami támogatás csökkentése - Társadalmi, jogszabályi környezet hatása 50

Szükséges erőforrások

Állami támogatás, önkormányzati hozzájárulás,

Intézkedés címe:

Szociális étkeztetés

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Az aktív korúak családjában az étkeztetés nagy nehézséget jelent Cél: minél nagyobb számban részesüljenek ingyenes vagy támogatott étkezésben R: igény felmérése K: lehetőség szerinti étkeztetésben részesítés H: minél többen jussanak napi egyszeri meleg ételhez - Igényfelmérés - étkeztetéshez nyomtatványok biztosítása, kitöltése, igazolások beszerzése - Pénzügyi erőforrások biztosítása Önkormányzat, Házi gondozó Szolgálat

Partnerek

Önkormányzat, Házi gondozó szolgálat

Határidő (k) pontokba szedve

Rövidtávon: felmérés: 6 hónap Középtávon: 1 év támogatásra jogosultsághoz szükséges iratok intézése Hosszútávon:

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

R: napi egyszeri meleg étel biztosítása K: családok kiadásai csökkennek H: folyamatosan napi egyszeri étkezés biztosítása Fenntarthatóság 5 év

Anyagi: forráshiány Humán – tájékoztatás, igényfelmérés, segítség ügyintézéshez Anyagi

Intézkedés címe:

Élelmiszer csomag osztás megszervezése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Néhány családnak a tartós élelmiszerek megvásárlása nagy anyagi terhet jelent. Cél: minél nagyobb számban jussanak tartós élelmiszerekhez R: igény felmérése K: lehetőség szerint csomag osztása H: minél többen jussanak tarós élelmiszer csomgahoz - Igényfelmérés - nyilvántartás létrehozása - támogatók felkutatása 51

Résztvevők és felelős

Önkormányzat, Házi gondozó Szolgálat, Karitász Csoport

Partnerek

Önkormányzat, Házi gondozó szolgálat, Karitász Csoport

Határidő (k) pontokba szedve

Rövidtávon: felmérés: 6 hónap Középtávon: 1 év támogatásra jogosultsághoz szükséges iratok intézése Hosszútávon: évente 1 élelmiszer csomag osztás

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

R: rászorultak tartós élelmiszerekkel ellátása K: családok kiadásai csökkennek H: élelmiszer biztosítása Fenntarthatóság 5 év

Anyagi: forráshiány illetve támogatók Humán –igényfelmérés, támogatók gyűjtése Anyagi

II. A gyermekek esélyegyenlősége Intézkedés címe Feltárt probléma kiinduló értékkel Célok Rövid Közép Hosszú Tevékenységek, beavatkozás tartalma pontokba szedve: Résztvevők és felelősök Partnerek Határidők pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentálása, forrása (rövid-közép és hosszú távon) valamint fenntarthatóság Kockázatok és csökkentésük. Erőforrás

Tanulók ösztöndíjas támogatása Továbbtanulás nagy anyagi gondot jelent a gyermekek családjának A település önkormányzata célul tűzte ki, hogy felméri az időskorúak/ fogyatékosok számát és ellátását és igényeit. R: felmérés H: humán erőforrás megteremtése. H: folyamatos támogatás 1. pályázati ívek 2. támogatók bevonása 3. támogatás Családsegítő Szolgálat, Hivatal Tóth Béla Alapítvány, Családsegítő Szolgálat, Intézmények R: felmérés 6 hónap K: támogatás elbírálása minden évente H: minden évben pályázat kiírás R: pályázók számának növekedése K. támogatók csatlakozása H. a pályázatos folyamatos kiírása

Kevés anyagi lehetőség, szponzorok felkutatása önerő, humán erőforrás-szakember, anyagi- civilszervezetek

52

Intézkedés címe:

Foglalkoztató helyiség kialakítása

A településen az iskolatársulás következtében az iskolai létszám Feltárt probléma megnövekedett. Ezeknek a gyermekeknek a foglalkoztatásához (kiinduló értékekkel) helyiség szükséges. Célok Általános Cél: iskolaépület bővítése foglalkoztató helyiség létrehozásával megfogalmazás és R: igény felmérése rövid-, közép- és K: tervek elkészítése hosszú távú H: tervek megvalósítása - a foglalkoztatásoknak helyiség rendelkezésre időegységekre álljon bontásban Tevékenységek - Igényfelmérés (a beavatkozás - Megfelelő szakemberek megkeresése, szerződéskötés tartalma) pontokba - Pénzügyi erőforrások biztosítása szedve Résztvevők és Önkormányzat, Általános Iskola felelős Partnerek

Civilszervezetek kézműves szakkörök, zeneiskola, magánszemélyek

Határidő (k) pontokba szedve

Rövidtávon: felmérés: 2 hónap Középtávon: erőforrások mozgósítása, tervek elkészítése egyeztetés: 6 hónap Hosszútávon: foglalkozások beindítása: 2 év

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba

R: Órák után ne legyenek csellengő gyerekek. K: Baráti közösséggé kovácsolódás. H: Hagyományőrzés, tanulóknak sokrétű foglalkoztatások biztosítása helyben Fenntarthatóság 5 év Anyagi: forráshiány Érdektelenség : foglalkozásokon való szakemberek, tervek, költségvetés biztosítása Baba-mama börze Gyermekes családok ruha beszerzésének nehézségei

Cél: minél nagyobb számban jussanak olcsó ruházathoz R: igény felmérése K: árusítás szervezése, helyszín keresés H: évente legalább 1 alkalommal - Igényfelmérés - nyilvántartás létrehozása - résztvevők felkutatása 53

szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő (k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Önkormányzat, Családsegítő, Gyermekvédelmi Szolgálat, Karitász Csoport Önkormányzat, Családsegítő, Gyermekvédelmi Szolgálat, Karitász Csoport Rövidtávon: felmérés: 6 hónap Középtávon: helyszín kiválasztása, 1 év Hosszútávon: évente 1 alkalommal börze tartása R: rászorultak olcsó ruházathoz jutása H: családok kiadásai csökkennek Fenntarthatóság 5 év

Anyagi: forráshiány illetve résztvevők Humán –igényfelmérés, résztvevők gyűjtése Anyagi - helyszín

III. NŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGE Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő (k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása

Baba-mama börze Gyermekes családok ruha beszerzésének nehézségei

Cél: minél nagyobb számban jussanak olcsó ruházathoz R: igény felmérése K: árusítás szervezése, helyszín keresés H: évente legalább 1 alkalommal - Igényfelmérés - nyilvántartás létrehozása - résztvevők felkutatása Önkormányzat, Családsegítő, Gyermekvédelmi Szolgálat, Karitász Csoport Önkormányzat, Családsegítő, Gyermekvédelmi Szolgálat, Karitász Csoport Rövidtávon: felmérés: 6 hónap Középtávon: helyszín kiválasztása, 1 év Hosszútávon: évente 1 alkalommal börze tartása R: rászorultak olcsó ruházathoz jutása H: családok kiadásai csökkennek Fenntarthatóság 5 év 54

(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Anyagi: forráshiány illetve résztvevők Humán –igényfelmérés, résztvevők gyűjtése Anyagi - helyszín

Nyári szünidő alatti óvodai nyitva tartás összehangolása szomszéd településsel Minden településen probléma az óvodai szünidő alatt a gyermekek Feltárt probléma elhelyezése, ezért a nők szabadságot kénytelenek kivenni, azonban a (kiinduló értékekkel) munkáltatók nem minden esetben tolerálják. Célok Az önkormányzat célul tűzte ki, hogy a szomszéd településsel, Általános összefogással segítik a nyári időszakban az anyukák munkábjárását. megfogalmazás és R: igényfelmérés minden év május 31-ig rövid-, közép- és K: nyitva tartás összehangolása a két település óvodái között hosszútávú H: a nők munkahelyi biztonságának megteremtése, a gyermekek szünidő időegységekre alatti ellátása, felügyelete bontásban Tevékenységek - a két település egyeztetése (nyitva tartás) (a beavatkozás tartalma) pontokba - Megállapodás szedve Résztvevők és Koordinációs ügyintéző, polgármester, óvodavezetők felelős Intézkedés címe:

Partnerek

Önkormányzatok, óvoda

Határidő(k) pontokba szedve

1. Igényfelmérés minden év május 31- R 2. nyitva tartás összehangolása a két település óvodái között 3. az óvodai nyitva tartás összehangoltságának hosszútávú fenntartása

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Intézkedés címe: Feltárt probléma

R: nők biztonságérzete növekszik K: a családok életének szervezése, kiszámíthatósága H: az óvodák nyári nyitva tartása kialakult gyakorlattá válik

Érdektelenség – honlapon tájékoztatás

Humán erőforrás - szakember

Egészségnap megszervezése a településen prevenciós célból A település önkormányzata fontosnak tartja, hogy az egész település egészségvédelmével kapcsolatos programok megszervezésre kerüljenek. Ennek megvalósítása érdekébe évente egészségnapot szervez. 55

Célunk, hogy olyan szakembereket kérjünk fel a programon való részvételre, akik hatékonyan, a gyermekeket és fiatalokat érintő minden problémában teljes körű felvilágosítást adnak. R: Kérdőíves felmérés a célcsoport körében azzal a céllal, hogy fel tudjuk mérni melyek azok a területek, amelyek iránt a legnagyobb az érdeklődés. Ennek ismeretében felkeressük a témában érintett szakembereket, és felkérjük őket arra, hogy a programban vegyenek részt. K: Előadások és programok szervezése. H: Elégedettségi felmérés, a programok rendszeressé tétele. - Kérdőívek összeállítása - Szakemberek meghívása és a szponzorok felkutatása. - Szervezés: helyszín, időpont, meghívók kiküldése, lakossági tájékoztatás stb. - További felmérések és támogatók felkutatása a folyamatosság érdekében Polgármester, gyerekek, szülők, előadók, gazdák, háziorvos, védőnő, étkezési tanácsadók, természetgyógyászok

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Helyi vállalkozók, civilszervezetek, alapítványok, önkormányzat, egyéb szponzorok R. 1 hónap – igényfelmérés, kérdőívek kiküldése, kapcsolat felvételek Határidő (k) pontokba K. 2-3 hónap: középtávú tervek megvalósítása szedve H. 3-5 év hosszú távú tervek megvalósítása, fenntartása. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R: eredményesség 30 %-os részvétel a célcsoportból forrása K: negyedévenkénti program, előadás szervezése (rövid, közép és H: gyakoriság megtartása, látogatottság növelése hosszútávon), Fenntarthatóság érdekében az érdekeltség növelése. valamint fenntarthatósága Kockázatok és Érdeklődés hiánya, közösségi tér hiánya, forráshiány- Népszerűsítési csökkentésük eszközei kampányok szervezése. Szponzorok folyamatos felkutatása, Partnerek

Szükséges erőforrások

Pályázati lehetőségek kiaknázása (TÁMOP) Újabb támogatók felkutatása, önkormányzat támogatása

IV. Idősek esélyegyenlősége Intézkedés címe Feltárt probléma kiinduló értékkel Célok Rövid Közép Hosszú Tevékenységek, beavatkozás tartalma pontokba szedve: Résztvevők és felelősök Partnerek Határidők pontokba szedve

Adatbázis létrehozása ( időskorúakról, fogyatékosokról) A településen nincs nyilvántartás az időskorúakról A település önkormányzata célul tűzte ki, hogy felméri az időskorúak/ fogyatékosok számát és ellátását és igényeit. R: Igényfelmérés H: humán erőforrás megteremtése. H: adatbázis létrehozása Felmérés kérdőívvel Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat., önkéntesek, önkormányzat, egyház, védőnő, Házi gondozószolgálat Családok R: felmérés 6 hónap K: kiértékelés H: teljes adatbázis létrehozása 56

Eredményességi mutatók és annak dokumentálása, forrása (rövid-közép és hosszú távon) valamint fenntarthatóság Kockázatok és csökkentésük. Erőforrás Intézkedés címe: Feltárt probléma Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

R: az idősek/ fogyatékosok számának meghatározása K. adatbázis létrehozása, folyamatos feltöltése H. Hiánytalan adatbázissal rendelkezik

Elzárkózás – tájékoztatás honlapon az adatbázis elkészítésének fontosságáról önerő, humán erőforrás-szakember. Idősek Napja A település önkormányzata fontosnak tartja, hogy az idősek, fogyatékosok számára évente programot szervezzen. Ennek megvalósítása érdekébe évente Idősek Napját szervez. Célunk, hogy olyan programot szervezzünk, melyen jól érzi magát minden résztvevő, mivel az idősek és fogyatékosok napjaikat általában otthonaikban töltik. R: résztvevők összeírása K: program megszervezése H: hagyomány termetés - résztvevők névsorának összeállítása.

- Szervezés: helyszín, időpont, meghívók kiküldése, lakossági tájékoztatás, ellátás, műsor megszervezése - További felmérések és támogatók felkutatása a folyamatosság érdekében Önkormányzat, Civilszervezetek, Iskola, Óvoda

Helyi vállalkozók, civilszervezetek, alapítványok, önkormányzat, egyéb szponzorok R. névsor összeállítása minden év november végéig Határidő (k) pontokba K. műsor, ellátás összeállítása szedve H. program megvalósítása Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R: eredményesség legalább 50 %-os részvétel a célcsoportból forrása K: évente megszervezése (rövid, közép és H: hagyományként minden évben megszervezés hosszútávon), Fenntarthatóság érdekében az érdekeltség növelése. valamint fenntarthatósága Kockázatok és Érdeklődés hiánya, közösségi tér hiánya, forráshiány- Népszerűsítési csökkentésük eszközei kampányok szervezése. Szponzorok folyamatos felkutatása, Partnerek

Szükséges erőforrások Újabb támogatók felkutatása, önkormányzat támogatása Intézkedés címe: Feltárt probléma

Egészségnap megszervezése a településen prevenciós célból A település önkormányzata fontosnak tartja, hogy az egész település egészségvédelmével kapcsolatos programok megszervezésre kerüljenek. Ennek megvalósítása érdekébe évente egészségnapot szervez. 57

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Célunk, hogy olyan szakembereket kérjünk fel a programon való részvételre, akik hatékonyan, a gyermekeket és fiatalokat érintő minden problémában teljes körű felvilágosítást adnak. R: Kérdőíves felmérés a célcsoport körében azzal a céllal, hogy fel tudjuk mérni melyek azok a területek, amelyek iránt a legnagyobb az érdeklődés. Ennek ismeretében felkeressük a témában érintett szakembereket, és felkérjük őket arra, hogy a programban vegyenek részt. K: Előadások és programok szervezése. H: Elégedettségi felmérés, a programok rendszeressé tétele. - Kérdőívek összeállítása - Szakemberek meghívása és a szponzorok felkutatása. - Szervezés: helyszín, időpont, meghívók kiküldése, lakossági tájékoztatás stb. - További felmérések és támogatók felkutatása a folyamatosság érdekében Polgármester, gyerekek, szülők, előadók, gazdák, háziorvos, védőnő, étkezési tanácsadók, természetgyógyászok

Helyi vállalkozók, civilszervezetek, alapítványok, önkormányzat, egyéb szponzorok R. 1 hónap – igényfelmérés, kérdőívek kiküldése, kapcsolat felvételek Határidő (k) pontokba K. 2-3 hónap: középtávú tervek megvalósítása szedve H. 3-5 év hosszú távú tervek megvalósítása, fenntartása. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R: eredményesség 30 %-os részvétel a célcsoportból forrása K: negyedévenkénti program, előadás szervezése (rövid, közép és H: gyakoriság megtartása, látogatottság növelése hosszútávon), Fenntarthatóság érdekében az érdekeltség növelése. valamint fenntarthatósága Kockázatok és Érdeklődés hiánya, közösségi tér hiánya, forráshiány- Népszerűsítési csökkentésük eszközei kampányok szervezése. Szponzorok folyamatos felkutatása, Partnerek

Szükséges erőforrások

Pályázati lehetőségek kiaknázása (TÁMOP) Újabb támogatók felkutatása, önkormányzat támogatása

Intézkedés címe:

Bűnmegelőzési előadás tartása

Feltárt probléma

Legtöbbször az időseket, fogyatékosokat érik támadások otthonukban és közterületeken.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek

Célunk, az áldozattá válás megelőzése R: igényfelmérés K: Előadások szervezése. H: Elégedettségi felmérés, a előadás rendszeressé tétele. - Szakemberek meghívása és a szponzorok felkutatása. - Szervezés: helyszín, időpont, meghívók kiküldése, lakossági tájékoztatás stb. - További felmérések és támogatók felkutatása a folyamatosság érdekében Polgármester, házi gondozó szolgálat, körzeti megbízott Helyi vállalkozók, civilszervezetek, alapítványok, önkormányzat, egyéb szponzorok 58

R. 1 hónap – igényfelmérés, kérdőívek kiküldése, kapcsolat felvételek Határidő (k) pontokba K. 2-3 hónap: középtávú tervek megvalósítása szedve H. 3-5 év hosszú távú tervek megvalósítása, fenntartása. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R: eredményesség 30 %-os részvétel a célcsoportból forrása K: évente 2 előadás szervezése (rövid, közép és H: gyakoriság megtartása, látogatottság növelése hosszútávon), Fenntarthatóság érdekében az érdekeltség növelése. valamint fenntarthatósága Kockázatok és Érdeklődés hiánya, helyszín hiánya, forráshiány- Népszerűsítési csökkentésük eszközei kampányok szervezése. Szponzorok folyamatos felkutatása, Szükséges erőforrások

Pályázati lehetőségek kiaknázása (Újabb támogatók felkutatása, önkormányzat támogatása

V. FOGYATÉKOSOK ESÉLYEGYENLŐSÉGE Célok Rövid Közép Hosszú Tevékenységek, beavatkozás tartalma pontokba szedve: Résztvevők és felelősök Partnerek Határidők pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentálása, forrása (rövid-közép és hosszú távon) valamint fenntarthatóság Kockázatok és csökkentésük. Erőforrás

A település önkormányzata célul tűzte ki, hogy felméri az időskorúak/ fogyatékosok számát és ellátását és igényeit. R: Igényfelmérés H: humán erőforrás megteremtése. H: adatbázis létrehozása Felmérés kérdőívvel Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat., önkéntesek, önkormányzat, egyház, védőnő, Házi gondozószolgálat Családok R: felmérés 6 hónap K: kiértékelés H: teljes adatbázis létrehozása R: az idősek/ fogyatékosok számának meghatározása K. adatbázis létrehozása, folyamatos feltöltése H. Hiánytalan adatbázissal rendelkezik

Elzárkózás – tájékoztatás honlapon az adatbázis elkészítésének fontosságáról önerő, humán erőforrás-szakember.

Intézkedés címe:

Ügyintézés segítése tartása

Feltárt probléma

Ügyeiket nehezen intézik, a nyomtatványok kitöltése gondot okoz számukra

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre

Célunk, hogy minden fogyatékosok ügyeiket rendzeni tudják R: igényfelmérés K: tájékoztatás, segítség szervezése. H: Elégedettségi felmérés, a előadás rendszeressé tétele. 59

bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

- Szakemberek meghívása és a szponzorok felkutatása. - Szervezés: helyszín, időpont, meghívók kiküldése, lakossági tájékoztatás stb. - További felmérések és támogatók felkutatása a folyamatosság érdekében házi gondozó szolgálat, családsegítő szolgálat, hivatal

Helyi vállalkozók, civilszervezetek, alapítványok, önkormányzat, egyéb szponzorok R. 1 hónap – igényfelmérés, kérdőívek kiküldése, kapcsolat felvételek Határidő (k) pontokba K. 2-3 hónap: középtávú tervek megvalósítása (segítés) szedve H. 3-5 év hosszú távú tervek megvalósítása, fenntartása. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R: eredményesség 30 %-os részvétel a célcsoportból forrása K: évente 2 előadás szervezése (rövid, közép és H: igénybevétel növelése hosszútávon), Fenntarthatóság érdekében az érdekeltség növelése. valamint fenntarthatósága Kockázatok és Érdeklődés hiánya, - Népszerűsítési kampányok szervezése. csökkentésük eszközei Partnerek

Szükséges erőforrások

Pályázati lehetőségek kiaknázása (Újabb támogatók felkutatása, önkormányzat támogatása

Intézkedés címe:

Bűnmegelőzési előadás tartása

Feltárt probléma

Legtöbbször az időseket, fogyatékosokat érik támadások otthonukban és közterületeken.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Célunk, az áldozattá válás megelőzése R: igényfelmérés K: Előadások szervezése. H: Elégedettségi felmérés, a előadás rendszeressé tétele. - Szakemberek meghívása és a szponzorok felkutatása. - Szervezés: helyszín, időpont, meghívók kiküldése, lakossági tájékoztatás stb. - További felmérések és támogatók felkutatása a folyamatosság érdekében Polgármester, házi gondozó szolgálat, körzeti megbízott

Helyi vállalkozók, civilszervezetek, alapítványok, önkormányzat, egyéb szponzorok R. 1 hónap – igényfelmérés, kérdőívek kiküldése, kapcsolat felvételek Határidő (k) pontokba K. 2-3 hónap: középtávú tervek megvalósítása szedve H. 3-5 év hosszú távú tervek megvalósítása, fenntartása. Eredményességi R: eredményesség 30 %-os részvétel a célcsoportból mutatók és annak K: évente 2 előadás szervezése dokumentáltsága, H: gyakoriság megtartása, látogatottság növelése Partnerek

60

forrása Fenntarthatóság érdekében az érdekeltség növelése. (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és Érdeklődés hiánya, helyszín hiánya, forráshiány- Népszerűsítési csökkentésük eszközei kampányok szervezése. Szponzorok folyamatos felkutatása, Szükséges erőforrások

Pályázati lehetőségek kiaknázása (Újabb támogatók felkutatása, önkormányzat támogatása

61

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez Gyermelyen azonnali intézkedést igénylő súlyos problémák nincsenek. A községben az eddig kialakult gyakorlat és az eddig alkalmazott tevékenységek, programok további fenntartása a cél az intézkedési tervben. A B C D E F G H I J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt Az intézkedéssel esélyegyenlőségi elérni kívánt cél probléma megnevezése

A célkitűzés összhangja egyéb Az intézkedés stratégiai tartalma dokumentumokka l

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1

2

3

Közfoglalkoztatá FHT ideje alatt s lehetőségeinek alacsony kihasználása jövedelem

Szociális étkeztetés

Élelmiszer csomag osztás

Közfoglalkoztatá sban való részvétel javítása,

Közfoglalkoztatá közfoglalkoztatá Polgármester si pályázatok s Igazgatási Aktív korúak nyilvántartása

főelőadó

Az aktív korúak családjában a z étkeztetés nagy terhet jelent

Minél magasabb számban részesüljenek támogatott étkezésben

Gyermekvédelm Étkeztetés i nyilvántartás, biztosítása

Házi gondozó szolgálat

Aktív korúak nyilvántartása

Évente 1x rászorulóknak élelmiszer csomag osztása

Rászorulók tartós élelmiszerekkel ellátása

Gyermekvédelm Élelmiszer i, aktív korúak csomag küldés ellátásának nyilvántartása

Minden gyermek számára elérhetőek legyenek a foglalkozások

Hozzáférés biztosítása

közoktatási koncepció

Tanulás biztosítása

Továbbtanulás támogatása

Folyamatos Közfoglalkozta közfoglalkoztatá tottak s számának

Államik, önkormányzati támogatás

5 év

Állami és önkormányzati támogatás

5 év

Igazgatási főelőadó

Étkeztetésben részesülők számának figyelemmel kísérése

Karitász Csoport Minden év december 31-ig Önkormányzat 1 alkalom

Rászorulók számának mérése

Állami és önkormányzati támoagatás

2 év

Polgármester Képviselőtestület

kompetencia felmérési eredmények,

Humán, beruházáshoz anyagi

5 év

Humán, anyagi

5év

figyelemmel kísérése folyamatos

II. A gyermekek esélyegyenlősége 1

2.

Foglalkoztató helyiség kialakítása

Tanulók ösztöndíjas támogatása

közoktatási koncepció

Foglalkozások tartása

Bursa pályázaton részvétel, gyermekek tájékoztatása a Tóth Béla alapítvány

Polgármester, alapítvány

r: igényfelmérés K: 1 év, h: folyamatos foglalkozás

résztvevők számának mérése

1. Igényfelmérés Ösztöndíjban 2. Pályázat kiírás részesülők létszáma

62

tanulókat támogató pályázatáról 3.

Baba-mama börze szervezése

gyermekes családok szegénysége

szükségletek gyermekvédelmi hely keresése, kielégítése, beszámoló ahol kiszámíthatóság, rendszeresen tervezhetőség, megtartható a kooperáció börze

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolg.

r: 1 hó előkészítés K: évente legalább 2x megszervezni,

évi 2 db rendezvényen a, részvevők és az árusok száma,

humán 5 év erőforrás, kommunikációs, reklám, média, infrastruktúra, rezsi

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolg.

r: 1 hó előkészítés K: évente legalább 2x megszervezni,

évi 2 db rendezvényen a, részvevők és az árusok száma,

humán 5 év erőforrás, kommunikációs, reklám, média, infrastruktúra, rezsi

… III. A nők esélyegyenlősége 1

Baba-mama börze szervezése

gyermekes családok szegénysége

szükségletek gyermekvédelmi hely keresése, kielégítése, beszámoló ahol kiszámíthatóság, rendszeresen tervezhetőség, megtartható a kooperáció börze

2

Nyári szünidő alatti óvodai nyitva tartás összehangolása szomszéd településsel

A nők nyári munkába járásának segítése

kiszámíthatóság, Óvodai létszám tervezhetőség, nyilvántartás kooperáció

Két óvoda nyitva Szomor Óvoda Igényfelmérés, tartásának Gyermely Óvoda együttműködés összehangolása Önkormányzato k

Szomszéd településre átjáró óvodáskorú gyermekek létszámának figyelemmel kísérése

Humán erőforrás

5 év

3

Egészségnap

nők egészségmegőrzésének segítése (prevenció)

évi 1 szűrés biztosítása

Szűrések megszervezése

Szűrésen részt vevő nők számának mérése

Önkormányzati, humán szervezés

5 év

Nincs helyi nyilvántartás az időskorúakról

Nyilvántartás alapján idősek igényeinek felmérése

Adatbázis pontosságának ellenőrzése

Humán,- kérdőív 5 év összeállítás, önkormányzati adatbázis

(prevenció)

Népességnyilvántartás Védőnői nyilvántartás

Védőnő, családsegítő, önkormányzat

1.

igényf elmér és

K. évente legalább 1 szűrés H: évente folyamatos szűrés

… IV. Az idősek esélyegyenlősége 1

Adatbázis létrehozása

Népességnyilvántartás

Adatbázis létrehozása

Házigondozó szolgálat, önkormányzat

1. kérdőív összeállítása 2. kérdőívek feldolgozása

63

3. adatbázis létrehozása 2

Idősek napja

kevés program

idősek ESZI beszámoló társadalmi megbecsüléséne k erősítése

3

Egészségnap

Idősek aktív időskor egészségmegőrz meghosszabbítá ése (megelőzés) sa,

Idős korúak számára bűnmegelőzési előadás tartása (prevenciós intézkedés)

Legtöbbször az időseket, fogyatékosokat érik támadások otthonukban és közterületeken

összeállítás

program megszervezése

polgármester

minden év december elején

résztvevők száma

támogató, anyagköltség, helyszín,

évente lehet hagyománytere mtő hosszú táv

Népességnyilvántartás

rendezvény megszervezése

polgármester

Minden év május-június

szűrések száma, részvevők száma, szakrendelésre átirányítottak száma

infrastruktúra, rezsi, dologi költségek, saját humán erőforrás

1 év + évente

Áldozattá válás megelőzése tájékoztatással

Létrehozott adatbázisból

Előadás megszervezése

Körzeti megbízott

Előadáson részt vevők számának figylemmel kísérése

Helyiség biztosítása, humán erőforrás

5 év (évente 1 -2 alkalom)

Nincs helyi nyilvántartás az fogyatékosokról

Nyilvántartás alapján idősek igényeinek felmérése

Népességnyilvántartás

Adatbázis létrehozása

Házi gondozó szolgálat, önkormányzat

1. kérdőív összeállítása

Adatbázis pontosságának ellenőrzése

Humán,- kérdőív 5 év összeállítás, önkormányzati adatbázis összeállítás

Ügyintézés segítése

eseményekről tájékozatlanság, nyomtatványok kitöltésének nehézsége

Minden kérdőív fogyatékos ügye elintézésre kerüljön

Érdeklődők számának felmérése

Házi gondozó szolgálat, önkormányzat, családsegítő szolgálat

R: kérdőív 1 év

Igénylők és számának mérése

infrastruktúra, rezsi, dologi költségek, saját humán erőforrás

1 év + évente

Fogyatékosok számára bűnmegelőzési előadás tartása (prevenciós intézkedés)

Legtöbbször az időseket, fogyatékosokat érik támadások otthonukban és közterületeken

Áldozattá válás megelőzése tájékoztatással

Előadás megszervezése

Körzeti megbízott

Előadáson részt vevők számának figylemmel kísérése

Helyiség biztosítása, humán erőforrás

5 év (évente 1 -2 alkalom)

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1

2

3

Adatbázis létrehozása

Létrehozott adatbázisból

2. kérdőívek feldolgozása 3. adatbázis létrehozása K: segítő szolgálat működtetés H: képzés

64

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása,

- az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

66

Romák/ mélyszegénységben élők esély-egyenlőségével foglalkozó munkacsoport Önkormányzat, Családsegítő és Házigondoző

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport: Önkormányzat, Házi Gondozó Szolg., önkormányzat

GYERMELY HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport: Önkormányzat, Családsegítő Szolg, Házigazd. Szolg.

tagjai:

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport: Családsegítő Szolg, Védőnő

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport: Iskola, Óvoda, védőnő, önkormányzat, családsegítő , gyermekvédelmi gond.

67

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

68

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Földháziné Harsányi Margit felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP ITt, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges 69

továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

70

4. Elfogadás módja és dátuma I. Gyermely község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Gyermely község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 159/2013(VIII.27.) számú Önkormányzati határozatával elfogadta. Mellékletek:

Gyermely, 2013. szeptember 1. Mike Hajnalka jegyző

Kókai Rita polgármester

71

A Gyermelyi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Gyermely, 2013. 09 . 01.

TTKT ESZI Brunáczki Teréz családgondozó

Gyermely, 2013. 09. 01.

TTKT ESZI Bányik Judit házigondozó

Gyermely, 2013. 09. 01.

Tóth Ágnes kulturális referens

Gyermely, 2013. 09. 01.

Szabó Anita védőnő

Gyermely, 2013. 09. 01.

Gábor Zsuzsanna iskolaigazgató

Gyermely, 2013. 09. 01.

Fridrichné Bitter Ildikó óvodavezető

72

HEP elkészítési jegyzék2 NÉV3

HEP részei4

Aláírás5

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

2

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.

73