GYERMEKEK JÓLÉTI HELYZETE A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY

GYERMEKEK JÓLÉTI HELYZETE A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN

Diligens Dóra

2011

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ............................................................................................................ 6. oldal 2. A szegénység fogalma ....................................................................................... 7. oldal 2.1 A szegénység megkülönböztetési formái .................................................. 7. oldal 2.2 Gyermekszegénység ................................................................................... 9. oldal 2.3 A gyermekszegénység háttere Európában ............................................... 10. oldal 2.4 Szegénység és gazdasági növekedés összefüggése ................................... 11. oldal 2.5 A globalizáció és a szegénység kapcsolata ............................................... 12. oldal 2.5.1 Ázsia ..................................................................................................... 15. oldal 2.5.2 Latin-Amerika ..................................................................................... 15. oldal 2.5.3 Afrika ................................................................................................... 16.oldal 3. Gyermekek jogairól szóló egyezmények ......................................................... 17.oldal 3.1 Egyezmény a gyermek jogairól ................................................................. 18. oldal 3.2 I-es Kiegészítés a Gyermek jogairó szóló egyezményhez ...................... 20. oldal 3.3 II-es Kiegészítés a Gyermek jogairó szóló egyezményhez ..................... 21. oldal 4. A fejlődő világbeli gyermekek jóléti helyzete ................................................. 23. oldal 4.1 Gyermekhalandóság .................................................................................. 23. oldal 4.1.1 Tüdőgyulladás ..................................................................................... 25. oldal 4.1.2 Hasmenéses megbetegedések ............................................................. 25. oldal 4.1.3 Tetanusz ............................................................................................... 26. oldal 4.1.4 Malária ................................................................................................. 27. oldal 4.1.5 AIDS ..................................................................................................... 27. oldal 4.2 Szárazság .................................................................................................... 28. oldal 4.3 Vízhiány ...................................................................................................... 28. oldal 4.4 Oktatás ........................................................................................................ 29. oldal 4.5 Női nemiszerv csonkítása .......................................................................... 31. oldal 4.6 Nők elleni erőszak ...................................................................................... 31. oldal 4.7 Gyermekkatonaság .................................................................................... 32. oldal 4.8 Gyermekmunka ......................................................................................... 33. oldal

3

5. Gyermekek jóléti helyzete a fejlett országokban ........................................... 35. oldal 5.1 „Leszakadó gyermekek” ........................................................................... 37. oldal 5.2 Gyermekszegénységi adatok ..................................................................... 38. oldal 5.3 Egy anya vagy egy apa............................................................................... 41. oldal 5.4 Kisebbségi gyerekek helyzete .................................................................... 41. oldal 5.5 Gyermekek testi fenyítése ......................................................................... 42. oldal 5.5.1 Gyermekek elleni erőszak az állami intézményekben ..................... 44. oldal 6. Gyermekek jóléti helyzete Magyarországon .................................................. 45. oldal 6.1 A gyermekkori hátrányok kialakulásának megelőzése .......................... 48. oldal 6.1.1 Bölcsőde................................................................................................ 48. oldal 6.1.2 Óvoda ................................................................................................... 49. oldal 6.1.3 Általános iskola ................................................................................... 51. oldal 6.2 Roma gyermekek helyzete......................................................................... 52. oldal 6.3 Gyermekjog ................................................................................................ 52. oldal 6.4 Sure Start program .................................................................................... 54. oldal 6.4.1 A Sure Start program bevezetése Magyarországon ........................ 55. oldal 6.5 „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia 2007-2032................ 56. oldal 7. Az UNICEF ....................................................................................................... 58. oldal 7.1 Az UNICEF költségvetése ......................................................................... 58. oldal 7.2 Az UNICEF nemzetközi programjai ........................................................ 58. oldal 7.3 Az UNICEF Magyar Bizottsága ............................................................... 61. oldal 7.4 Az UNICEF jószolgálati nagykövetei ....................................................... 61. oldal 7.5 Az UNICEF Nemzeti Bizottságának jószolgálati nagykövetei ............. 62. oldal 7.6 Támogató vállalatok .................................................................................. 62. oldal 8. Nemzetközi együttműködés a szegénység és a gyermekszegénység leküzdésére ........................................................................................................ 64. oldal 8.1 A Millenniumi Fejlesztési Célok ............................................................... 64. oldal 8.2 Magyarország részvétele ........................................................................... 67. oldal 9. Gyermekszegénység programok ..................................................................... 69. oldal 9.1 Knowledge is Power Program .................................................................. 69. oldal 9.2 New Hope .................................................................................................... 70. oldal

4

9.3 Child-Parent Programk ............................................................................ 70. oldal 9.4 Foglalkoztatási programok a gyermekszegénység felszámolásáért ...... 71. oldal 9.5 A skóciai Gyermekfelügyelői Szolgálat .................................................... 72. oldal 9.6 Program a társadalmi kirekesztettség ellen ............................................ 72. oldal 9.7 Youth Empowerment Partnership Programme...................................... 73. oldal 9.8 Forródrót .................................................................................................... 74. oldal 10. Összegzés ......................................................................................................... 75. oldal Irodalomjegyzék ................................................................................................... 76. oldal Ábrajegyzék .......................................................................................................... 78. oldal Táblázatok jegyzéke ............................................................................................. 78. oldal

5

1. Bevezetés Dolgozatom témája a gyermekek jóléti helyzete napjainkban. Sokan tisztában vannak azzal, hogy például az afrikai kisgyermekek szegénységük következtében milyen veszélyeknek vannnak kitéve, arra azonban kevesen gondolnak, hogy viszonylag kis segítséggel, akár pár dollárral jelentősen lehetne javítíni életesélyeiket, illetve életminőségüket. Rá szeretnék világítani arra, hogy egy kis akarattal, odafigyeléssel és megfelelő politikával kézzelfogható eredményeket lehetne elérni. A gyermekszegénység azonban nem csak a fejlődő világban van jelen, így nem szűkítem le a problémát egy térségre. A fejlett országokban és hazánkban is az emberek természetesnek veszik az iskolát, az ételt, a biztos otthont és a megélhetést. A társadalom többsége nincs tisztában azzal, hogy a körülötte élők között sokaknak ezek a dolgok nem magától értetődőek. Így dolgozatomban szeretném bemutatom a fejlett országok gyermekeinek nehézségeit is. Azért is esett a választásom erre a témára, mert úgy gondolom, hogy minden társadalom számára alapvető fontosságú a gyermekek védelme, mert fizikailag és lelkileg egészséges gyeremekek jelenthetik a jövő társadalmának biztos alapjait. Ezenkívül a gyermekszegénység elleni harc természetesen lelkiismereti kérdés is, de annak felszámolása az egész gazdaságra pozitív hatást fejt ki. Dolgozatomban először bemutatom a gyermekszegénységet, mint társadalmi problémát, majd kifejtem a gyermekeket megillető jogokat. Ezt követően sorra veszem a fejlődő, majd fejlett világban élő gyermekek helyzetét, melyet táblázatokkal és diagrammokkal is szemléltetek, ezzel is érzékeltetve a gyermekszegénység mélységét. Természetesen nem hagyhatom ki Magyarországot és a magyar gyermekek helyzetét sem. Szakdolgozatomban számos programot és együttműködést is bemutatok, melyeknek célja a gyermekek helyzetének javítása. Ezek közül kiemelt helyet kap az UNICEF, amely az ENSZ globális szervezeteként példaártékű tevékenységet végez a gyermekek helyzetének javítása érdekében világszerte. A gyermekszegénység kérdéseiről sokaknak nehezére esik őszintén beszélni, ezért sokszor sem elegendő, sem friss adat nem áll rendelkezésünkre.

6

2. A szegénység fogalma Spéder1 szerint a szegénység relatív fogalom, mást jelent Magyarországon és mást a világ valamely más részén is. Valaki egy éhezőt mondana szegénynek, más pedig egy olyan személyt, akinek mondjuk csak egy kisebb árkategóriájú autója van. A szegénység fogalmát tehát nehezen lehet meghatározni. Napjainkban a legszegényebbek is jobban élnek, mint néhány száz éve az elit többsége. A gazdasági fejlődésnek köszönhetően az életszínvonal sokat javult, azonban egyre több kell ahhoz, hogy valaki gazdagnak mondhassa magát. A technológia révén a világ szegényebb részén az emberek láthatják hogyan élnek mások a gazdag országokban. Ennek köszönhetően az emberek amiatt érzik magukat szegénynek, hogy a fejlett országok életkörülményeihez hasonlítják életüket, nem pedig a szűk környezetükhöz. 2.1 A szegénység különböző formái Megkülönböztetünk relatív és abszolút szegénységet. A relatív szegénység viszonylagos és a világon mindenhol jelen van. Azt szemlélteti, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz a társadalmi rétegek keresetei. Abszolút szegénységről akkor van szó, ha az 1 főre eső napi fogyasztás nem éri el a 2 dollárt. Spéder2 szerint a szegénységet többféleképpen lehet meghatározni. A lehetséges megközelítési módokat a következő táblázat foglalja össze.

1

Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések., Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság, Századvég Kiadó, Budapest, 2002, 1-18.oldal 2 Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések., Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság, Századvég Kiadó, Budapest, 2002, 18-53.oldal

7

1. Táblázat A szegénység megközelítésének módjai Életkörülmények Szociálpolitika

Laikus



minimális

Jövedelem 

nyugdíjminimum



egzisztenciaminimum



szubjektív szegénység



átlag vagy

életkörülmények Relatív



deprivációs index

mediánjövedelem 50%-a alatt élők Abszolút



krízishelyzetben lévők



létminimum



meghatározott



regionális minimum

tárgyakkal nem rendelkezők Saját szerkesztés3 Ezek közül ki szeretném emelni az abszolút szegénységet, amely esetén a következő kategóriákat vizsgálják: 1. lakásproblémák 

felszereltség



zsúfoltság

2. jóléti mutatók 

telefon



autó



videó



számítógép



tv



mosogatógép

3

Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések., Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság, Századvég Kiadó, Budapest, 2002, 53.oldal

8



mosógép



WC, fürdő



kert



külön szoba minden családtagnak



napi egyszeri meleg étkezés



nyaralás



megtakarítás

Mivel a szegénység megváltoztatja az illető ember gondolkodásmódját, emiatt is igen nehéz kilábalni belőle. Megfigyelések szerint, ha egy gazdag ember válik szegénnyé, akkor könnyebben lesz belőle ismét gazdag ember, mint az, aki eleve szegénységben született. 2.2 Gyermekszegénység A gyermekszegénység az utóbbi évtizedekben került a figyelem középpontjába. Varga4 szerint a

kiszolgáltatott emberekről való gondoskodás mértéke a társadalom lelkiismeretének

függvénye. Az idősek, a betegek és különösen a gyerekek nem tudnak magukról gondoskodni, így a közösségnek kell felkarolni őket. Szem előtt kell tartani azt a tényt is, hogy egy gyermek nem csupán két ember magánügye, hanem „közjószág” is, mivel felnőtt korában munkája, tudása a társadalom javát szolgálhatja. Éppen ezért a gyermekszegénység felszámolása nemcsak erkölcsi kérdés, hanem gazdasági és társadalmi is. Nem elég néhány segélycsomag a gyermekszegénység felszámolására, olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek erősítik a gazdaságot,

növelik

a

jövedelmeket,

munkahelyeket

teremtenek,

csökkentik

az

egyenlőtlenségeket, hogy minél több gyermek megfelelő biztonságban tudjon felnőni a jövő számára. Sokan nem foglakoznak azzal, hogy a gyermekkori szegénységnek pszichés következményei is vannak. A gyermekeknek szükségük van önfeledt gyermekkora, játszásra, kirándulásra, nyaralásra, új emberek, helyek megismerésére. Aki ezekben nem részesül, az nagy valószínűséggel nem válik érett, komoly személyiséggé. A korai beavatkozás azért is fontos, mert a szegénység nagyon könnyen újratermeli önmagát, így hosszú távon a társadalom egészére is negatív hatást gyakorol. Ma a gyermekek nevelése számos kiadással jár 4

Varga Balázs: A gyermekszegénység alakulása és kezelési módozatai az OECD országokban és Magyarországon, Comenius Kft., Pécs, 2007, 123-124.oldal

9

és jóval hosszabb ideig terheli a szülőket, mint korábban. Régebben egy gyermek hasznos volt, mert egészen kis korától segített a ház körüli munkákban, napjainkban azonban 14 éves korukig nem is dolgozhatnak. A gyermekszegénység ellen hozott intézkedések arra irányulnak, hogy a gyermekek lelkileg a lehető legkevésbé sérüljenek, hogy később sikeresek és gazdagabbak legyenek. A gyermekszegénység elleni küzdelem sikere egyrészt függ az állami beavatkozásoktól és a szociálpolitikától, másrészt a szülők helyzetétől és hozzáállásától is. 2.3 A gyermekszegénység háttere Európában Varga5 szerint annak ellenére, hogy az elmúlt 50 évben a gyermekek életszínvonala sokat javult, mégsem dőlhetünk nyugodt szívvel hátra, mivel a helyzet még korántsem tökéletes. A XXI.században még mindig igaz az a megállapítás, mely szerint, ha valaki szegénynek születik, az nagy valószínűséggel szegényként is fog meghalni, ez a „betegség” generációról generációra öröklődik. Az UNICEF egyik tanulmánya szerint a legtöbb fejlett gazdaságú országban nőtt a szegénységben élő gyermekek aránya, amely nagyjából 50 millió gyermeket jelent. Az UNICEF is megkülönbözteti a relatív és az abszolút szegénységet. Szerintük az nevezhető relatív szegénynek, aki az adott ország átlagos jövedelmének a felénél kevesebből él. Az abszolút szegénység azt mutatja meg, hogy a gyermekek hány százaléka él a helyi valutára átszámított amerikai szegénységi küszöb alatt. Elképesztő adat, hogy hazánkban a gyermekek 90,6%-a él az USA-beli szegénységi küszöb alatt. Legjobb helyzetben az északeurópai országok vannak, ha az abszolút szegénységi indexet figyeljük. A gyermekszegénység 3 fő oka: 

munkaerőpiaci helyzet



társadalmi trend



kormányzati politika

5

Varga Balázs: A gyermekszegénység alakulása és kezelési módozatai az OECD országokban és Magyarországon, Comenius Kft., Pécs, 2007, 124-136.oldal

10

A rendszerváltó országokban a szegénységet nagyban befolyásolta az 1990-es években tapasztalt nagyarányú GDP-csökkenés és a romló reáljövedelmek. A bérek nagyfokú differenciálása és a privatizáció tovább növelte az egyenlőtlenségeket. A gyermekszegénység felszámolásához nem elegendő csupán a GDP növelése, az alkalmazott szociálpolitika is legalább olyan fontos szerepet játszik. Sok helyen a probléma fő forrása abból ered, hogy gyakori az egyszülős család, egy keresetből kényszerülnek megélni, így kisebb az egy főre jutó jövedelem. A csonka család, az egyszülős családmodell a 21. században egyre gyakoribb, így egyre több gyermeket érint. Az olyan országokban, ahol a női foglalkoztatás magas és jók a gyermeknevelési támogatások, ott kisebb eséllyel válnak szegénnyé az egyszülős családban felnőtt gyermekek. Ilyen ország például Svédország, Norvégia, Dánia és Finnország. Egyes kormányok a megszokott család-és gyermektámogatáson kívül más eszközökkel is próbálják a szülőket és ezáltal a gyermekeiket segíteni. Ilyen eszköz lehet az adóhitel vagy a hazánkban is bevezetett, gyermekek után járó jövedelemadó-kedvezmény is. 2.4 A szegénység és a gazdasági növekedés összefüggése Annak ellenére, hogy a szegénység felszámolásához feltétlen szükség van gazdasági növekedésre, ez önmagában nem jelent megoldást. Donella és Dennis Meadows, valamint Randers6 szerint a gazdasági növekedés jelenlegi formája továbbra is fenntartja, sőt növeli a szegénységet, így a gazdagok és a szegények közötti szakadék tovább mélyül. A gazdasági növekedés leginkább a már amúgy is gazdag országokban megy végbe, és ezekben is a legmódosabb embereknek jut még több. Egyes felmérések szerint már 1995-re az átlagos jövedelemarány a leggazdagabb és a legszegényebb 20% között 30:1-ről 82:1-re nőtt. Az elképesztő méreteket öltő gazdasági növekedés „öröksége” a hatalmas egyenlőtlenség. Mivel a gazdag országok a legtöbb alapvető igényüket ki tudják elégíteni, ezért nagyobb beruházásokat is meg tudnak engedni maguknak. Az ilyen országokban a kismértékű népességnövekedés többet enged fordítani a gazdasági növekedésre, a népesség egészségügyi ellátására és oktatására. A szegény országokban viszont a népességnövekedéssel nehezen tud lépést tartani a tőkenövekedés. A beruházások nagy része az alapvető létfenntartás

6

Donella Meadows, Jorgen Randers, Dennis Meadows: A növekedés határai, Kossuth Kiadó, Budapest, 2005, 61-69.oldal

11

kielégítésére irányul, kevesebbet költhetnek oktatásra, egészségügyre. Így a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lesznek. 1. Ábra A szegénység hatása a népesség alakulására

népességnövekedés

szegénység

népesség

Saját szerkesztés7 A fenti ábra is mutatja, hogy a szegénység tartós népességnövekedést eredményez. Az emberek olyan körülmények között élnek, hogy nincs lehetőségük az előrejutáshoz, az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz. Az olyan országokban, ahol nagy a népességnövekedés és a szegénység is, ott sajnos a népességnövekedésnek a növekvő halálozási ráta fog véget vetni és nem a csökkenő születési ráta. 2.5 A globalizáció és a szegénység kapcsolata Nissanke és Thorbecke8 szerint a globalizációs folyamat az 1990-es évektől erősödött fel, és azóta egyre többen aggódnak a világszegénységre gyakorolt hatása miatt. A fejlődő országok döntő hányada kevés hasznot húzott a globalizációból, a szegénység hatalmas lett a világban bekövetkezett óriási haladás ellenére. Éppen ezért a 21.század fő feladata, hogy a szegénység és az egyenlőtlenség ellen harcoljon. Annak ellenére, hogy a globalizáció hatalmas lehetőségeket hordoz magában azzal, hogy egyes országok gazdasági növekedését és fejlődését gyorsítja, a szegénység problémáját még nem sikerült megoldani. Igaz, hogy az új

7

Donella Meadows, Jorgen Randers, Dennis Meadows: A növekedés határai, Kossuth Kiadó, Budapest, 2005, 65.oldal 8 Machiko Nissanke, Erik Thorbecke: The poor under globalization in Asia, Latin America, and Afrika, Oxford University Press Inc., New York, 2010, v-vi. oldal

12

ismeretek, találmányok és technológiák egyik országról a másikra terjednek, egyes régiókban mégis igen egyenlőtlen, és csekély a szegénység csökkentésének sikere. A globalizációnak köszönhető előnyök és hasznok a globális közösségen belül gyakran egyenlőtlenül oszlanak meg. A feljődő országokban a napi 1 dollárból élők aránya igaz, hogy 42%-ról lecsökkent 16%-ra 1981 és 2005 között, ez mégsem jelenti a szegénység ilyen arányú csökkenését, mert ez jórészt az ázsiai fejlődésnek köszönhető. A helyzet világszerte sajnos nem javult, inkább romlott. A világ népességéből 2,6 milliárd ember naponta kevesebb, mint 2 dollárból kénytelen megélni, a korábbi 56 millióhoz képest. Különösen Afrikában a szegénység tovább nőtt és mélyült. Számos kutatást végeztek, hogy megoldást találjanak a problémára. Ilyen például az UNU-WIDER kezdeményezte, 2004-es „The Impact of Globalization on the World’s Poor” projekt is. A kutatás lényege, hogy jobban megismerjék a szegények életkörülményeit, feltárják szegénységük okait, hogy esélyt teremthessenek helyzetük javítására. Nissanke és Thorbecke9 szerint a világ fejlődő régióinak helyzete minden földrészen más és más, eltérő jellegzetességeket mutat. A globalizáció nagyobb gazdasági integrációt jelent olyan eszközökkel, mint a kereskedelem-és tőkeliberalizáció, munkaerő-áramlás, tőkemozgás és technológiatranszfer. Ezek azonban mind hatással vannak a szegénységre és az egyenlőtlen jövedelemelosztásra. A feljődő országok nem tudják az új technológiákat alkalmazni, egyrészt anyagi okokból, másrészt a képzett munkaerő hiánya miatt. A fejlődő országokba áramló külföldi működő tőke kedvező vagy kedvezőtlen hatásai attól függenek, hogy milyen ágazatba fektetik be. Az alacsony jövedelmű országokban a működő tőke általában a természeti kincsek és természeti erőforrások kiaknázására koncentrál, így nem járul hozzá az ország technológiai fejlődéséhez, igazából csak kihasználják ezeket az országokat.

9

Machiko Nissanke, Erik Thorbecke: The poor under globalization in Asia, Latin America, and Afrika, Oxford University Press Inc., New York, 2010, 3-12.oldal

13

2. Ábra A globalizáció és a szegénység közötti kapcsolat folyamatábrája Fejlődés Globalizáció

Nyitottság

Szegénység



tőke



kereskedelem

Egyenlőtlenség,



technológia

jövedelemeloszlás



információ



munkaerő-vándorlás

Saját szerkesztés10 A fenti ábra azt mutatja, hogy a gazdasági integrációt nyitással érhetjük el, aminek számos útja, módozata van. Ilyen a tőkeliberalizáció, a határokon átívelő munkaerő-vándorlás és a technológiai ismeretek megosztása is. Ezek többféleképpen befolyásolhatják a szegénységet. Egyrészt hozzájárulnak a fejlődéshez, másrészt növelik a különbségeket (jövedelemeloszlás). Nissanke és Thorbecke11 szerint a globalizált gazdaságnak 4 fő jellemzője van: 

növeli a kereskedelmet



nő a tőkeáramlás



felerősödik a munkaerő-vándorlás



fokozza az ismeretek elterjedését

Kétségtelen, hogy a globalizációnak vannak nyertesei és vesztesei, valamint kockázatai és lehetőségei. A szegények gazdaságilag, társadalmilag, kulturálisan és politikailag is függnek a

10

Machiko Nissanke, Erik Thorbecke: The poor under globalization in Asia, Latin America, and Afrika, Oxford University Press Inc., New York, 2010, 8.oldal 11 Machiko Nissanke, Erik Thorbecke: The poor under globalization in Asia, Latin America, and Afrika, Oxford University Press Inc., New York, 2010, 398-401.oldal

14

gazdagoktól. A következő pontokban bemutatom, hogy az egyes régiók miként és mekkora sikerrel tudtak bekapcsolódni a világgazdaságba. 2.5.1 Ázsia Nissanke és Thorbecke12 szerint Ázsia az a régió, amely az egyik legnagyobb hasznot húzta a globalizációnak köszönhető növekedésből. A kelet-ázsiai országok nem integrálódtak hamarabb a világgazdaságba, mint a többi fejlődő ország, hanem más volt a belépés formája. A sikeres váltás miatt 2005-re a szegénység 33%-ról lecsökkent 7%-ra Kelet-Ázsiában. A siker titka a munkaintenzív termékek gyártásában és a külföldi működő tőke vonzásában rejlik. Olyan külföldi cégek jelentek meg a régióban, amelyek tudást és technológiát hoztak magukkal. A kormány a fejlődés érdekében javította az infrastruktúrát, segítette a kis vállalatokat és ingyenessé tette az általános iskolát. Ezeknek köszönhetően nőtt a munkahelyek száma és csökkent a szegénység, azonban a probléma az, hogy főleg a városokban és nem vidéken, ahol még mindig igen magas a szegények aránya.

2.5.2 Latin-Amerika Latin-Amerika Afrikához hasonlóan a természeti kincsek exportálásával lépett a globális piacra. Nissanke és Thorbecke13 véleménye szerint Mexikóban és a Karib térségben a munkanélküliség némiképp csökkent, de egyes dél-amerikai országokban emelkedett. Előbbieknél is csak alacsony technológiai színvonalú üzemek adtak munkalehetőséget, ami nem segítette ezen országok technológiai fejlődését. A lakosság jövedelmi különbségeit gyakran azzal magyarázzák, hogy a képzett és a képzetlen munkaerő bérezése között igen nagy a szakadék.

12

Machiko Nissanke, Erik Thorbecke: The poor under globalization in Asia, Latin America, and Afrika, Oxford University Press Inc., New York, 2010, 12-15.oldal 13 Machiko Nissanke, Erik Thorbecke: The poor under globalization in Asia, Latin America, and Afrika, Oxford University Press Inc., New York, 2010, 15-19.oldal

15

2.5.3 Afrika Az utóbbi két évtizedben Nissanke és Thorbecke14 kutatásai alapján Afrika világpiaci részvétele nem hogy nem nőtt, hanem egyenesen csökkent, annak ellenére, hogy számos ország erőlködik azon, hogy a külföldi működő tőkét országába csalogassa. A befektetések zöme azonban még mindig az olaj és más természeti kincsek kiaknázására irányul. Ennek is köszönhetően a napi kevesebb, mint 1 dollárból élők aránya 2005-re megduplázódott, és a jövedelmi egyenlőtlenségek is nőttek. Így az afrikai országok zöme kiszorul a globális piacról és nem jut hozzá az új technológiákhoz és információkhoz.

14

Machiko Nissanke, Erik Thorbecke: The poor under globalization in Asia, Latin America, and Afrika, Oxford University Press Inc., New York, 2010, 20-38.oldal

16

3. Gyermekek jogairól szóló egyezmények Az ENSZ Közgyűlés 1958. november 20-án létrejött 1386 (XIV) számú határozata szerint a gyermekek szellemi és fizikai fejletlenségük miatt különös gondozást igényelnek, amihez hozzátartozik a születésük előtti és utáni jogi védelem. A Közgyűlés megállapítása szerint az emberiségnek a legjobbat kell biztosítania a gyermekek számára, hogy a gyermekek gyermekkora boldog legyen. Bár a határozat több mint 50 éves, a globalizáció korában is a gyermekvédelem alapjául szolgál. Később többször is kiegészítették, módosítottak a globalizáció okozta problémákhoz igazodva. Több elv született a gyermekek jogairól. 15 Az 1.elv szerint minden gyermeknek vallása, színe, társadalmi származása, neme, vagyona, politikai vagy egyéb véleménye, egyéb helyzete szerinti különbségtétel nélkül joga van a Nyilatkozatban megálapított jogokhoz. A 2.elv értelmében a gyermekek különleges védelmet kapnak, hogy erkölcsileg, szellemileg, fizikailag, társadalmilag és lelkileg megfelelően fejlődjenek. A 3.elv szerint minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy születésétől kezdve állampolgárságot és nevet kapjon. A 4.elv azt mondja ki, hogy az anyáknak és a gyermekeknek egyaránt biztosítani kell a megfelelő születés előtti és utáni gondoskodást. A gyermekeknek joguk van az egészséges fejlődésre, szórakozásra, megfelelő táplálkozásra, orvosi szolgáltatásokra és lakásra. Az 5.elv kimondja, hogy az olyan gyermekeknek, akik szellemileg, fizikailag vagy társadalmilag hátrányos helyzetben vannak, biztosítani kell a helyzetük által szükséges különleges oktatást és gondoskodást. A 6.elv kimondja, hogy a gyermekeknek szülői gondoskodásra és felelősségre van szükségük, hogy olyan szeretetteljes környezetben éljenek, ahol biztosítják számukra a megfelelő anyagi és erkölcsi biztonságot. A kiskorú gyermeket nem lehet elszakítani az édesanyjától, csak különleges körülmények fennállásakor.

15

http://www.unicef.hu/gyermekjog-egyezmeny.jsp, 2011.02.25 11:59

17

A 7.elv kimondja, hogy minden gyermeknek joga van oktatásra, hogy az elemi iskolának mindenképpen kötelezőnek és ingyenesnek kell lennie. A gyermekeknek olyan oktatásban kell részesülniük, amely előmozdítja műveltségéküket, hogy általa a társadalom hasznos tagjai legyenek. Ezen kívül alkalmat kell biztosítani a szórakozásra és a játékra is. 3.1 Egyezmény a gyermek jogairól16 Az Egyezmény I. része a következő rendelkezéseket tartalmazza: 

az a személy gyermek, aki 18. életévét nem töltötte be



minden megkülönböztetés nélkül tiszteletben kell tartaniuk az Egyezményben részes államoknak az Egyezményben lefektetett jogokat



a bíróságok, a közigazgatási hatóságok, a szociális védelem köz-és magánintézményei, valamint a törvényhozó szervek a gyermeket érintő ügyekben elsősorban a gyermek érdekeit veszik figyelembe



az Egyezményben részes államok a gyermekjogok érvényesüléséhez szükséges minden intézkedést meghoznak



minden gyermeknek veleszületett joga van az életre



a gyermek életbenmaradását és fejlődését a lehető legnagyobb mértékben kell biztosítani



tiszteletben kell tartani a gyermek személyazonosságát



a gyermeket csak abban az estben lehet elválasztani a szüleitől/szülőjétől, ha a gyermeket nem megfelelően nevelik/neveli



az államok a gyermek illegális külföldre utaztatását és ott-tartását megakadályozzák



a gyermekek minden őket érintő kérdésben kinyilváníthatják véleményüket



minden gyermeknek joga van a gondolat-,a lelkiismeret-és a vallásszabadságra



a gyermekeknek joguk van a békés gyülekezéshez



elsősorban a szülőkre hárul a felelősség a gyermek neveléséért és fejlődéséért



minden olyan intézkedést meg kell hozniuk az Egyezményben részes államoknak, amely megvédi a gyermekeket a támadástól, a fizikai és lelki durvaságtól, az elhanyagolástól, a kizsákmáyolástól és az erőszaktól

16

http://www.unicef.hu/gyermekjog-egyezmeny.jsp, 2011.02.27 10:10

18



az a gyermek, akit véglegesen vagy ideiglenesen megfosztottak családi környezetétől, jogosult az állam segítségére és védelmére



az a gyermek, aki menekültnek tekitendő, illetve menekült helyzetének elismerését kéri, megkapja az Egyezményben elismert jogok érvényesüléséhez szükséges támogatást és védelmet



a testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermeknek tisztes, önfenntartását előmozdító, teljes életet kell biztosítani



a fogyatékos gyermeknek joga van a különleges gondozáshoz



a gyermeknek joga van a lehető legjobb egészségi állapothoz és a szociális biztonsághoz



minden gyermeknek joga van az oktatáshoz



őslakossághoz vagy kisebbséghez tartozó gyermek nem fosztható meg attól, hogy saját kulturális életét élje, vallását gyakorolja



a gyermeknek joga van a pihenéshez, a szórakoztató tevékenységhez és a játékhoz



a gyermeket meg kell védeni a kábító-és pszichotróp szerek fogyasztásától



meg kell hozni minden olyan intézkedést, ami megakadályozza a gyermekek eladását, elrablását, vagy a velük való kereskedelmet



18 éven aluli személy nem kaphat halálbüntetést, sem életfogytiglan tartó szabadságvesztést



15 éven aluli személyeket nem sorozhatnak be fegyveres erőkbe

A II. rész kimondja a Gyermek Jogainak Bizottságának megalakulását, amely folyamatosan jelentéseket készít munkájáról. A III. rész rendelkezései szerint az Egyezmény aláírása minden állam számára nyitva áll, bármely állam csatlakozhat hozzá. Bármely Egyezményben részes állam javasolhat módosítást, amit az Egyesült Nemzetek Főtitkátának kell elküldeni. A módosítás pedig akkor lép életbe, ha a részes államok kétharmados többsége elfogadta, valamint a Közgyűlés jóváhagyta.

19

3.2 I.-es Kiegészítés a Gyermek jogairól szóló egyezményhez17 Ez a kiegészítés a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szól. A Kiegészítést aláíró országok elítélik a gyermekek háborús célbavételét, valamint bevonását háborús cselekményekbe. Előbbi azt jelenti, hogy nem lehet közvetlenül támadni olyan helyeket, ahol feltehetőleg nagy számban vannak gyermekek. Ilyen célpont például az óvoda, az iskola és a kórházak is. A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútuma többek között azt is kimondja, hogy háborús bűncselekménynek minősül 15 éven aluli gyermek háborús cselekményben történő alkalmazása, besorolása vagy toborzása. Az 1995-ben megrendezett nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold konferencián az az ajánlás született, hogy 18 éven aluli gyermek se vegyen részt háborús cselekményben. 1999-ben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyhangúlag döntött arról, hogy a gyermekek fegyveres konfliktusban való alkalmazásához az erőszakos vagy kötelező toborzást be kell tiltani. Az egyezmény a következőket tartalmazza: 

18 éven aluli gyermek közvetlenül ne vegyen részt ellenségeskedésben



18 éven aluli gyermek ne legyen toborozható



az olyan részes államokban, ahol lehetséges 18 év alatti gyermek toborzása, biztosítani kell, hogy a jelentkezés valóban önkéntes legyen és szülői beleegyezéssel történjen



nem lehet toborozni vagy alkalmazni 18 éven aluli gyermeket az állami fegyveres erőkön kívüli fegyveres csoportokba sem



a részes államok megtesznek minden olyan intézkedést, hogy végrehajtsák az egyezmény rendelkezéseit



a részes államok segítenek az egyezménnyel ellentétes tevékenységek áldozatainak társadalomba való visszailleszkedésében, valamint pénzügyi támogatásában is

17



minden állam csatlakozhat az egyezmény aláírásához



a részes államok javasolhatnak módosításokat is

http://www.unicef.hu/gyermekjog-egyezmeny.jsp, 2011.02.28 11:12

20

3.3 II.-es Kiegészítés a Gyermek jogairó szóló egyezményhez18 Az egyezmény a gyermekek eladásáról, a gyermekpornográfiáról és a gyermekprostitúcióról szól. A technika fejlődése lehetővé tette ilyen felvételek készítését és sokszorosítását, ezért vált szükségessé az Egyezmény kiegészítése. Mivel egyre nagyobb mértékű és sajnos egyre jelentősebb a gyermekkereskedelem, fokozottabb intézkedéseket kell meghozni a gyermekek védelmének érdekében. A gyermekeket meg kell védeni attól, hogy olyan munkára kényszerüljenek, amely egészségükre, szellemi, fizikai, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődésükre ártalmas lehet. 1996-ban Stockholmban konferenciát szerveztek a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen, majd pedig az 1999-es Gyermekpornográfia Elleni Nemzetközi Konferencia világszerte bűncselekménnyé minősítette a gyermekpornográfia előállítását, továbbítását, terjesztését, reklámozását és birtoklását. Már több egyezmény született ezzel kapcsolatban a gyermekek védelmére, amelyek közül a legfontosabbak: 

hágai egyezmény a Gyermekrablás polgári jogi vonatkozásairól



hágai egyezmény a Gyermekek védelméről és az országok közötti örökbefogadásban történő együttműködésről



a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 182. számú egyezménye a Gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és a felszámolásáért tett azonnali intézkedésekről

A Kiegészítés a következőket írja elő: 

tilos a gyermekprostitúció, a gyermekpornográfia és a gyermekek eladása



az egyezményt aláíró országok a lehető legnagyobb mértékű segítséget és támogatást adják meg egymásnak



minden intézkedést meg kell hozni a gyermekáldozatok jogainak és érdekeinek megvédése érdekében

18



megfelelő segélyszolgálatot kell létrehozni



a gyermekáldozatok biztonságáról gondoskodni kell

http://www.unicef.hu/gyermekjog-egyezmeny.jsp, 2011.02.28 12:09

21



olyan intézkedéseket, jogszabályokat hoznak a részes államok, amelyek megelőzik ezen jogsértéseket



a nemzetközi együttműködést megerősítik a részes államok



minden állam aláírhatja



bármely részes állam javasolhat módosításokat

22

4. A fejlődő világbeli gyermekek jóléti helyzete 4.1 Gyermekhalandóság Orosz19 véleménye szerint az egészségügy globális egyenlőtlenségei sokkal mélyebbek a gazdasági egyenlőtlenségeknél. Már születéskor hatalmas a különbség a gyerekek között az életesélyekben. A következő ábra az 5 éves életkor előtti halálozás arányát mutatja be az egyes régiók között, szemlélteti, hogy 1000 élve születésre mennyi 5 év alatti halálozás jut. 3. Ábra 1000 élve születésre jutó 5 év alatti gyermekhalálozás (2006)

157

Szub-Szahara Afrika

81 80

Dél-Ázsia

Egyes régiók

Fejlődő régiók

66

Óceánia

47 40 35 35 27 24 17

FÁK, Ázsia Nyugat-Ázsia Délkelet-Ázsia Észak-Afrika Latin amerikai országok, Karib térség Kelet-Ázsia FÁK, Európa

6

Fejlett régiók 0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

5 éves életkor előtti halálozás Saját szerkesztés20

19

Orosz Éva: Globális kihívások, millenniumi fejlesztési célok és Magyarország, Magyar ENSZ Társaság, 2008, 89-114.oldal 20 Orosz Éva: Globális kihívások, millenniumi fejlesztési célok és Magyarország, Magyar ENSZ Társaság, 2008, 94.oldal

23

A fenti ábra is mutatja, hogy az egyes régiók között milyen nagyok a különbségek. Afrikában az 5 év alattiak halálozási rátája 26-szorosa a fejlett országokénak. Ez azt jelenti, hogy egy iparilag fejlett, gazdag országban születetett gyermek 26-szor nagyobb eséllyel éri meg 5.születésnapját, mint egy szubszaharai kisgyermek. Az évente több, mint 10 millió gyermekhalál döntő oka a születés utáni fertőzés, a vérhas, a tüdőgyulladás és a malária. Számottevő okként jelentkezik még az AIDS, a háborús konfliktusok, a kanyaró, a tetanusz, a tiszta víz és a higiénia hiánya. A következő ábra azt mutatja, hogy a gyermekhalálozás főbb okait mutatja. 4. Ábra 5 év alatti gyermekhalandóság okai globálisan (2000-2003)

10%

17% tüdőgyulladás

8%

vérhas

4%

születés utáni 28 nap

3% 19%

3%

AIDS jogsértés kanyaró malária egyéb..

36% Saját szerkesztés21

Elképesztő, hogy egyes felmérések szerint évente 6 millió gyermek életét meg lehetne menteni költséghatékony intézkedésekkel és alacsony technikai szintű felszerelésekkel is, mint például a fertőtlenítőszerek használata.

21

http://www.unicef.org/publications, 2011.04.05 16:20

24

A gyermekhalandóság csökkentéséhez elengedhetetlenek a következők:22 

„A” vitamin kiegészítőkhöz való hozzájutás



megfelelő táplálkozás



kézmosás



átfogó egészségügyi rendszer



csecsemők szoptatása



védőoltásokhoz való hozzáférés



anyák egészségügyhöz, oktatáshoz, munkához való hozzáférése

4.1.1 Tüdőgyulladás23 Annak ellenére, hogy a fejlett régiókban a tüdőgyulladás nem okoz különösebb problémát, viszonylag könnyen lehet kezelni, ez a betegség több gyermek életét követeli, mint az AIDS, a kanyaró és a malária együttvéve. A fejlődő országokban 5 éves kora előtt minden 5. gyermek hal bele a tüdőgyulladásba. 4.1.2 Hasmenéses megbetegedések24 Ez a második legtöbb gyermekéletet követelő betegség, évente szintén több millió gyermek hal meg ennek következtében. A betegség elkerülésében segíthetnek a következőek: 

tiszta ívóvíz biztosítása



cink bevitele a szervezetbe



rotavírus elleni oltás



megfelelő higiéniés körülmények



„A” vitamin bevitele a szervezetbe



közegészségügy elérhetősége

22

http://un.org/millenniumgoals, 2011.04.04 15:31 http://unicef.org/publications, 2011.04.05 18:14 24 http://unicef.org/publications, 2011.04.05 16:36 23

25

4.1.3 Tetanusz25 Annak ellenére, hogy a tetanusz ellenszerét már 80 éve felfedezték, a fejlődő világban még hatalmas problémát jelent. Évente 60 ezer újszülött és 30 ezer szülő nő esik áldozatul ennek a fertőzésnek. A tetanusz a csecsemőhalálozások 5-7 %-áért felelős, kialakulásának oka a nem megfelelő higiéniés körülmények között zajló szülés. Tovább rontja a helyzetet, hogy nem megfelelő az oltási rendszer, valamint hiány van a szakképzett szülészekből és bábákból. Az afrikai kontinensen számos helyen, de még India vagy Kína eldugott településein is hatalmas veszélyt jelent a tetanusz. 5. Ábra Csecsemőkori tetanusz előfordulási aránya (2006)

Forrás: http://www.unicef.hu/hirek-fokusz.jsp, 2011.03.25 12:44

25

http://www.unicef.hu/hirek-fokusz.jsp, 2011.03.25 13:08

26

Fontos, hogy minden várandós asszonyt beoltsanak, ami viszonylag nem is kerül sokba, mindössze 2 dollárba. Ahhoz, hogy ezeken a területeken csökkenjen a tetanusz aránya, elengedhetetlen a megfelelő egészségügyi és higiéniai felvilágosítás is. 4.1.4 Malária26 Afrikában félpercenként meghal egy kisgyermek maláriában, ez a fajta fertőzés az egyik leggyakoribb halálozási ok az 5 éven aluli gyermekeknél. A malária főként a rossz higiéniés körülmények között, összezsúfoltan élő családokat sújtja, akik álló vizek közelében élnek, amely a kedvez a malária szúnyog szaporodásának. Sajnos a gyerekeknek csak néhány százaléka alszik szúnyogháló alatt, annak ellenére, hogy használatával gyerekek millióinak lehetne megmenteni az életét. Ha nem kezelik azonnal a fertőzést, akkor a kisgyermek akár 24 órán belül meghalhat. A hálók széles körű használatával akár negyedével lehetne csökkenteni az 5 év alatti gyermekhalandóságot. 4.1.5 AIDS27 A HIV-vírus és az általa okozott AIDS az egész világon hatalmas emberáldozatokat követel, a fertőzöttek között pedig rengeteg a gyermek és a fiatal, közülük is a lányok aránya sokkal magasabb. Ez utóbbinak több oka is van. A lányok nem választhatják meg párjukat, gyakran válnak nemi erőszak áldozataivá, valamint oktatás hiányában nem tudják, hogyan védekezzenek ellene. Az AIDS-árvák száma már 2006-ban körülbelül 15 milliót tett ki. Az ilyen árvák az utcára kerülnek, mentálisan és egészségileg is visszamaradnak. A fejlődő világban a ferőzöttek többsége nem is tud betegségéről, ha pedig valaki mégis tudomást szerez róla, akkor is eltitkolja, hogy elkerülje a szégyent és a megvetést.

26 27

http://www.unicef.hu/hirek-archivum-reszletek.jsp, 2011.03.28 12:53 http://www.ungei.org/gap, 2011.04.05 11:20

27

4.2 Szárazság28 Afrika számos területét sújtja a szárazság, aminek következtében több millió ember és gyermek szenved az éhínségtől. Az ilyen kopár, kietlen területeken igen magas a gyermekhalandóság, egyes országokban 1000 gyermekből 133 nem is tölti be az 5 életévét. A vízhiánynak több oka is van, egyrészt ezeken a területeken nincsenek állandó folyók, az esőzések pedig időszakosak, és sokszor az áradások miatt nagyobb kárt okoznak, mint hasznot. A nomád állattartók gyermekei különösen veszélyes helyzetben vannak, mivel táplálkozásuk főleg tejből és húsból áll, ha pedig vízhiány lép fel, akkor az állatok pusztulása miatt a gyerekek egyik napról a másikra alultáplálttá válnak. 4.3 Vízhiány29 Míg a fejlett világban természetesnek vesszük a vizet, addig a feljődő országokban rengeteg gyermek halálához vezet a hiánya. A világon körülbelül 400 millió gyermek nem jut egészséges, tiszta ívóvízhez, és nagyjából 15 másodpercenként hal meg egy gyermek valamilyen víz által terjesztett betegségben. Elképesztő tény, hogy az 5 évnél fiatalabb gyermekek többsége hasmenésben betegszik meg, és emiatt naponta 4500 gyermek veszti életét. Ráadásul nemcsak a vízminőséggel van gond, hanem a vízhez való hozzájutással is. A Szub-Szaharában élő nők, illetve lányok átlagosan 6 kilométert gyalogolnak vízért. Az emberek nem is gondolnak bele, hogy egy ilyen probléma milyen nagy hatással van más területekre is, például az oktatásra, hiszen a vízhordás miatt a lányok egy része nem is gondolhat az iskolára. A szenyezett víz30 okozta betegségek következtében rengeteg kisgyermek nem tud iskolába járni. Fekete-Afrikában a népesség 42%-a nem jut tiszta ívóvízhez, valamint 64%-ánál nincs megoldva a szennyvízkezelés. A szennyvíz nemcsak Afrikában, hanem Dél-Kelet Ázsiában is rengeteg problémát okoz. Nagyjából másfél milliárd ember él latrinák nélkül Indiában és Kínában, ami gyerekek millióinak veszélyezteti életét. A világon 1,1 milliárd ember közvetlenül a folyókból, tavakból szerzi ívóvizét. A fejlődő országokban élő gyermekeknek a 28

http://www.unicef.hu/hirek-archivum.jsp, 2011.03.31 21:30 http://www.unicef.hu/hirek-archivum-reszletek.jsp?id=10001542&from=10001542, 2011.03.25 13:34 30 http://www.unicef.hu/hirek-archivum-reszletek.jsp, 2011.03.28 12:49 29

28

21%-a szenved vízhiányban, naponta több ezren halnak meg a tiszta ívóvíz, illetve a csatornázás hiányábn. Egy kisgyermeknek naponta nagyjából 20 liter tiszta vízre lenne szüksége, hogy tisztálkodni és inni tudjon. Tiszta víz hiányában fertőzést kaphat, illetve a rossz higiénia miatt könnyebben kap el bizonyos betegséget. Az olyan területeken, ahol nincs tiszta víz, magasabb a gyermekhalálozás. A Szahara alatti területeken a gyermekek 43%-a fertőzőtt vizet iszik. 6. Ábra Napi átlagos vízfogyasztás (liter) 350

326

300 250 vízfogyasztás 200 (liter) 150

100 53

50

10

0 Kanada

India

Kenya

egyes országok

Saját szerkesztés31 A fenti ábra is mutatja, hogy amíg egy fejlett országban az egy főre eső napi vízfogyasztás 326 liter, addig az egy fejlődő világbeli ember esetén ennek csak a töredéke. 4.4 Oktatás32 A megfelelő oktatás hozzájárul a szegénység felszámolásához, a betegségek leküzdéséhez, az egészségügy javításához és a gyermekhalandóság csökkentéséhez. Becsült adatok szerint több, mint 100 millió iskolás korú gyermek nem jár iskolába, akiknek a többsége lány. Afrika számos területén a lányok fele nem jár iskolába. Ennek több oka is van, egyrészt nagyon hosszú az iskolába vezető út, több kilométert kell gyalog megtenni, másrészt a háztartás körül 31 32

http://www.unicef.hu/hirek-archivum-reszletek.jsp, 2011.03.28 12:59 http://www.unicef.hu/hirek-archivum-reszletek.jsp, 2011.03.28 11:12

29

rengeteg teendőjük vannak, ezenkívül hagyományosan korán férjhez mennek. Óriási probléma az is, hogy Afrikában a legmagasabb a fogyatékos gyermekek száma. Helyzetük javítására, segítésére pedig a kormányok nem szentelnek kellő figyelmet, de anyagi fedezet sincs rá. Mivel a lányok helyzete amúgy is nehezebb, a fogyatékkal élő lányok élete különösen nehéz. Az olyan fogyatékos kislányok, akik szegény családba születtek, általában nem tanulhatnak, nem juthatnak élelmiszer segélyszállítmányokhoz és orvosi ellátáshoz. Sok kisgyermek a polgárháború során elhelyezett taposóaknáknak esik áldozatául, válik mozgássérültté. Az ilyen gyermekeknek legalább 85%-a iskolába sem jár. Létezik egy program, a „Szamarat iskolalátogatásért’, amelynek keretében az UNICEF szamarakat adományoz a rossz anyagi körülmények közt lévő, mozgássérült kislányok családjainak. Azonban csak egy feltétellel adományozzák oda a szamarakat a családoknak, a családok kötelesek vállalni lányaik iskoláztatását. A szamarakat vízszállításhoz, iskolába járáshoz, valamint családi műhelyekben is használhatják. Így a szamarak elősegíthetik a családok gazdasági függetlenségét és biztosítják a lányok oktatását és egészségügyi ellátását. A következő ábra az általános iskolai beiskolázási arányt mutatja be. 7. Ábra Általános iskolai beiskolázási arány (2006) Fejlődő régiók

88

egyes régiók

Fejlett régiók

96 95 95 95 94 94 93 90 88

Latin-Amerika és Karib szigetek Délkelet-Ázsia Észak-Afrika Kelet-Ázsia FÁK, Ázsia FÁK, Európa Dél-Ázsia Nyugat-Ázsia

71

Fekete-Afrika

0

20

40

60

80

100

120

beiskoláztatási arány (%)

Saját szerkesztés33 33

http://mdgs.un.org/unsd/mdg/Resources/Static/Products/Progress2010/2010_Addendum_Goal4.pdf, 2011.03.05 12:26

30

Látható a táblázat adataiból, hogy a legrosszabb helyzetben Fekete-Afrika, a fejlődő régiók és Nyugat-Ázsia van, ezeken a helyeken a beiskolázási arány sokkal kisebb, mint más régiókban, valamint a beiskolázottak egy része sem jár rendszeresen. A beiskoláztatás hiányának okai a következőek: 

szegénység



infrastruktúra hiánya



fegyveres konfliktusok, háborúk



nemekre vonatkozó társadalmi szerepek



halálos betegségek, AIDS

4.5 Női nemiszerv csonkítása34 Körülbelül 120-150 millió nő van a világon, akinek külső nemi szervét megcsonkították kulturális vagy vallási okokból, de semmiképp sem egészségügyi megfontolásból. Továbbá körülbelül 3 millió kislányra ugyanez a sors vár. Ez a beavatkozás a Szaharán túli afrikai országokban gyakori, mint például Szomália vagy Eritrea, de a muzulmán Indonéziában és Sri Lankán is gyakori. Európában is előfordul bevándorlóknál vagy bevándorlók gyermekeinél. A csonkítás nagyon fájdalmas, megalázó, maradandó egészségügyi és lelki károsodást okoz, azonban a világ több, mint 40 országában a beavatkozás még mindig megengedett, legális és a napi rutin részét képezi. 4.6 Nők elleni erőszak35 Afrika számos részén rendszeres a nők és a kislányok elleni erőszak. A háborús konfliktusok elöl lányok és nők ezrei menekülnek táborokba, ahol gyakran megerőszakolják őket. Akik az erőszak után teherbe esnek, azok még nehezebb helyzetbe kerülnek, mivel családjaik, férjeik nem segítik őket, hanem inkább eltaszítják. Sokukat házasságba kényszerítik, hogy a „szégyenre” ne derüljön fény. Az erőszak következtében sokan fertőződnek meg nemi 34 35

http://www.unicef.hu/hirek-archivum-reszletek.jsp, 2011.03.28 12:55 http://www.unicef.hu/hirek-archivum-reszletek.jsp, 2011.03.28 12:50

31

betegséggel, leggyakrabban a HIV vírussal, ráadásul akár egy életen át szenvedhetnek a depressziótól. A menekülttáborokban rengeteg kamaszlányt kényszerítenek prostitúcióra élelemért vagy más megélhetéshez szükséges dologért. Az áldozatok többsége 13-17 év közötti. Az ilyen táborokban a férfiak rendkívül feszültek, ittasak és a biztonsági őrök száma minimális, így szinte lehetetlen megakadályozni az erőszak terjedését. 4.7 Gyermekkatonaság36 A gyermekkatonaság a drogcsempészettel és a gyermekpornográfiával egyetemben a gyermekmunka legrosszabb fajtáihoz tartozik. Annak ellenére, hogy a gyerekkatonaság nemzetközileg tiltott, napjainkban 12 országban vetnek be gyermekkatonákat. Ezek a következőek: 

Nepál



Sri Lanka



Csád



Fülöp-szigetek



Burundi



Kolumbia



Szudán



Kongói Demokratikus Köztársaság



Elefántcsont-part



Szomália



Mianmar



Uganda

A világon körülbelül 250 ezer gyermek katonáskodik, akiknek egynegyede kislány. Ezeket a kislányokat

a

katonák

mellé

gyakorta

feleségként

osztják

be,

akik

szexuálisan

kizsákmányolják őket. A kiskorú katonák a harcok után a társadalom peremére kerülnek, gyakran a saját rokonaik is elutasítják őket tetteik miatt, ami elöl menekülve ismét beállnak a 36

http://www.unicef.hu/hirek-archivum.jsp, 2011.03.31 21:41

32

hadseregbe. Elméletileg a 18 éven aluli gyermekek nem vehetnek részt harci cselekményekben, azonban a gyerekjogi egyezmény is lehetővé teszi, hogy önkéntesen szolgálatot vállaljanak. Ezt az egyes országok gyakran kihasználják. Meglepő, hogy olyan ország is, mint Nagy-Britannia, Irakban bevetett fiatalkorúakat is. A gyermekkatonaságnak több oka is van. A gyermekek jobban engedelmeskednek, könnyebben formálhatóak, mivel a személyiségük még nem fejlődött ki teljesen. Tapasztalatok hiányában nem is félnek úgy a harcmezőkön, mint a felnőtt katonák, nem érzik a veszélyt, gyakran fel sem tudják fogni, hogy az életüket kockáztatják. A katonagyerekek sokszor csak azért csatlakoznak az ilyen erőkhöz, mert egyszerűen nincs más kötődési pontjuk, se családjuk, se barátuk. Az árván maradt gyermekeknek a katonaság és a sereg jelenti a családot. A katonagyerekeknek olyan brutális, szörnyű dolgokban van részük, amit egy felnőtt ember se tudna feldolgozni. Körülöttük csak a halált, az erőszakot és a kínzást látják. A katonagyermekeket általában az iskolába vezető úton, de akár az otthonukból is képesek elcsábítani, vagy elrabolni, majd szellemileg teljesen átnevelik őket. A „kiképzés” alatt bántalmazzák és kábítószerezik őket, hogy harci gépekké váljanak. Azt sújkolják beléjük, hogy az emberi élet semmit sem ér. A lelküket megtörik, arra kényszerítik őket, hogy valamelyik közeli hozzátartozójukkal valami borzalmat kövessenek el. Ez duplán is megéri az elrablóknak, mivel így a gyerekek családjukhoz való visszatérését is ellehetetlenítik. 4.8 Gyermekmunka37 Azok a gyermekek, akik dolgoznak, nem tudnak iskolába járni és így nagyobb az esélyük, hogy egész életük során szegények maradnak. Munkájukért ráadásul csak a felnőtteknek járó bér töredékét kapják. A világon nagyjából 100 millió iskolás korú gyermek dolgozik az iskola helyett. Legrosszabb formái a gyermekkatonaság, a rabszolgamunka és a prostitúció. Több, mint 8,5 millió gyermek kényszerül arra, hogy ilyen körülmények között dolgozzon. Ezzel az ilyen kisgyermekek egészségét és lelki fejlődését is veszélyeztetik, elveszik a tanuláshoz való jogukat. A gyerekek csak minimális bért kapnak, és gyakran olyan munkát kell végezniük, amelyek igen veszélyesek. Ilyen például a bányamunka vagy a gyári munka. Mivel nem ellenőrzött körülmények között dolgoznak, és a munkához szükséges fizikai erőnléttel sem 37

http://www.unicef.hu/hirek-archivum.jsp, 2011.03.31 21:31

33

rendelkeznek, a gyerekek fejlődésükben visszamaradnak. Mivel tanulás helyett munkára kényszerülnek, esélyük sincs a felemelkedésre, egy ördögi kör részeivé válnak.

34

5. Gyermekek jóléti helyzete a fejlett országokban A gyermekszegénység a fejlődő országokban, illetve a szegényebb országokban szinte magától érthető, senkit sem lep meg különösebben. Ferge és Darvas38 szerint az a tény, hogy a fejlett országokban is létezik a jelenség, ráadásul nem is kis mértékben, még sokaknak újdonság. Néhányan azt gondolják, hogy ezen gyermekeket csak azért sorolják a szegények közé, mert nem élnek luxus körülmények között, pedig nem erről van szó. A szegény gyermekek Európában, illetve a fejlett országokban az átlagos szükségleteik kielégítésében szenvednek hiányt. A gyermekszegénység a mindennapok részét képezi ezekben az országokban is. A szociális biztonság és védelem részeként a gyermekszegénység elleni harc évek óta az EU napirendjén van. Ennek megfelelően 2006-ban az Európai Tanács felszólította a tagállamokat, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek csökkentik a gyermekszegénységet és biztosítják a gyermekek egyenlő esélyeit. Egy hosszú távú stratégiára van szükség, melynek részeként az EU Gyerekszegénység és Gyerek-Jól-lét Munkacsoportja összefoglalta a jólét 7 dimenzióját: 1. lakhatás 2. oktatás 3. helyi környezet 4. egészség 5. családi környezet, társadalmi kapcsolatok 6. gazdasági biztonság 7. magatartások veszélye Darvas és Tausz39 írásaiban kiemeli, hogy az Európai Unió tagállamai egyaránt azt hangsúlyozzák, hogy meg kell törni a szegénység generációk közötti átöröklését, a negatív társadalmi örökséget. Abban is mindenki egyetért, hogy ennek érdekében szükséges a szakpolitikák megfelelő módon való összehangolása. A gyermekszegénység visszaszorítása érdekében csökkenteni kell a családok kiadásait, valamint növelni kell a rendelkezésükre álló jövedelmek összegét.

38 39

Ferge Zsuzsa, Darvas Ágnes: Gyerekesélyek Magyarországon, MTA GYEP Iroda, Budapest, 2010, 25-30.oldal Darvas Ágnes, Tausz Katalin: Gyermekszegénység, Demos Kiadó, Budapest, 2006, 42-43.oldal

35

Az EU 25-ben 2006-ban a szegénységi ráta 19,1% volt a 0 és 17 éves korú fiatalok között, Dániában volt legjobb a fiatalok helyzete, míg Olaszországban a legrosszabb. Magyarország kissé jobb eredményt mutatott, mint az EU-s átlag, nálunk 18,8% volt a gyermekszegénység mértéke. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a legjobb helyzetben a skandináv gyermekek vannak. 2. Táblázat Gyermekek szegénységi rátája az EU egyes országaiban (2006) Szegénységi ráta (0-17 évesek) Ország

2006

Dánia

9,5%

Finnország

10,9%

Szlovénia

11,3%

Svédország

11,7%

Németország

13,9%

Hollandia

13,9%

Franciaország

15,6%

Csehország

16,4%

Magyarország

18,8%

Írország

19,5%

Litvánia

22,1%

Egyesült Királyság

22,6%

Görögország

23,4%

Lengyelország

24%

Spanyolország

24,2%

Olaszország

25,4%

Saját szerkesztés40

40

Ferge Zsuzsa, Darvas Ágnes: Gyerekesélyek Magyarországon, MTA GYEP Iroda, Budapest, 2010, 30.oldal

36

5.1 „Leszakadó gyermekek”41 Az UNICEF Innocenti Kutatóközpontjának egyik jelentése szerint a gazdag, fejlett országok hagyják lemaradni a legszegényebb gyerekeket. A jelentés címe „Leszakadó gyermekek”, amely 24 OECD tagállamot ransorol egyenlőség szempontjából. A kiadványban a gyermekek tanulási lehetőségeit, anyagi jólétét és egészségügyi állapotát hasonlítják össze. Érdekes eredmény, hogy az olyan országok, mint az USA vagy az Egyesült Királyság hagyják lemaradni a szegényebb gyermekeket, az azonban talán nem meglepő, hogy az olyan államokban, mint Dánia, Svájc vagy Hollandia ez a jelenség jóval ritkábban fordul elő. Ez a vizsgálat a társadalmilag legalul elhelyezkedő és az átlagos helyzetű gyermekek közötti különbségeket kutatja. Azt mérik, hogy az előbbiek mennyire maradnak le anyagi, egészségügyi és oktatási téren. Az UNICEF egyik jelentése megállapította, hogy az 1990-es évek óta 24 OECD tagállamból sajnos 17-ben nőtt a gyermekszegénység. Jelentős előrelépés például Ausztráliában, Norvégiában és Angliában volt megfigyelhető. 3. Táblázat Összefoglaló táblázat az Innocenti Kutatóközpont jelentéséről

Gyermek jólét Anyagi jólét Iskolai teljesítmény Egészségügy

Kicsi egyenlőtlenség

Nagy egyenlőtlenség

Dánia, Finnország,

Görögország, USA,

Hollandia, Svájc

Olaszország

Svácj, Hollandia,

Szlovákia,

Izland

Magyarország, USA

Írország, Finnország,

Belgium, Ausztria,

Kanada

Franciaország

Hollandia,

USA, Magyarország,

Portugália, Norvégia

Olaszország

Saját szerkesztés42

41 42

http://www.unicef.hu/hirek-archivum-reszletek.jsp, 2011.03.27 15:47 http://www.unicef.hu/hirek-archivum-reszletek.jsp, 2011.03.27 15:47

37

A jelentés szerint a legkisebb egyenlőtlenség anyagi jólét tekintetében Svájcban, egészségügy tekintetében pedig Hollandiában figyelhető meg. Magyarország különösen az egészségügy és az anyagi jólét területén mutat nagy egyenlőtlenségeket, összeségében hazánkban nagyok az eltérések a gyerekek körülményeiben. A leszakadás következményei: 43 

stressz



lassúbb fejlődés



helytelen táplálkozás



alacsony születési súly



csökkent nyelvi készségek



munkanélküliség



alacsony felnőttkori kereset



kriminalitásra való hajlam



korai terhesség



magatartási zavarok



szenvedélybetegségek

Téves az az elképzelés, hogy a gazdasági teljesítményt fel kell áldozni a nagyobb egyenlőség érdekében. A sikeres országok azért tudtak jobb eredményeket elérni, mert hatékonyabb a családi támogatások rendszere és előnyösebb adókedvezményeket alkalmaztak. 5.2 Gyermekszegénységi adatok A következő táblázat a gyermekszegénység-gyermekjólét alakulását mutatja be a fejlett országok esetében. 6 területen hasonlítja össze, értékeli az országokat. A legjobb érték az 1-es.

43

http://www.unicef.hu/hirek-archivum-reszletek.jsp, 2011.03.27 16:00

38

4. Táblázat A gyermekjólét értékelése néhány fejlett országban

7,2

4

8

4

6

9

12

Finnország

7,5

3

4

3

7

17

11

Franciaország

13

9

18

7

14

12

18

Görögország

11,8

15

16

18

8

11

3

Hollandia

4,2

10

6

2

3

3

1

Kanada

11,8

6

2

13

17

18

15

Lengyelország

12,3

21

3

15

2

14

19

Magyarország

14,5

20

13

17

18

6

13

18,2

18

17

12

21

21

20

Németország

11,2

13

10

11

11

13

9

Olaszország

10

14

20

5

10

1

10

Spanyolország

8

12

15

6

5

8

2

Svájc

8,3

5

14

9

12

4

6

USA

18

17

12

21

20

20

-

NagyBritannia

vélemény

Dánia

Családi

17

kapcsolatok 19

Viselkedési

9

kockázatok

10

Szubjektív

Biztonság és

Oktatás 9

egészség

Anyagi jólét 11

Átlag-

12,5

pozíció Csehország

Saját szerkesztés44 A fenti táblázat alapján kimondhatjuk, hogy egyes dimenziók tekintetében hatalmasak az eltérések. Ha egy ország kimagaslóan jó az egyik mutatóban, egyáltalán nem biztos, hogy a többi mutatóban is jó eredményt ér el. Nincs is olyan állam, amely minden dimenzióban maximális eredményt ért volna el, tehát a gyermekek helyzete sehol sem kifogástalan. Ha rangsoroljuk az országokat GDP tekintetében és összehasonlítjuk az egyes országok

44

UNICEF, Child poverty in perspective: An overview of child well-being in rich countries, Innocenti Report Card 7, UNICEF Research Centre, Florence, 2007

39

gyermekszegénységi rátájával, akkor láthatjuk, hogy a kettő nem arányos egymással. A következő táblázat a GDP és a gyermekszegénység tekintetében hasonlítja össze az egyes országokat. 5. Táblázat Az egy főre jutó GDP és a gyermekszegénység felszámolásában való rangsor

1.

Az 1 főre jutó GDP rangsora Norvégia

A gyermekszegénység felszámolásának rangsora Hollandia

2.

Amerikai Egyesült Államok

Svédország

3.

Svájc

Dánia

4.

Írország

Finnország

5.

Dánia

Spanyolország

6.

Ausztria

Svájc

7.

Kanada

Norvégia

8.

Belgium

Olaszország

9.

Nagy-Britannia

Írország

10.

Hollandia

Belgium

11.

Finnország

Németország

12.

Franciaország

Kanada

13.

Németország

Görögország

14.

Svédország

Lengyelország

15.

Olaszország

Csehország

16.

Spanyolország

Franciaország

17.

Görögország

Portugália

18. 19.

Portugália Csehország

Ausztria Magyarország

20.

Magyarország

Amerikai Egyesült Államok

21.

Lengyelország

Nagy-Britannia

Saját szerkesztés45

45

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gok_egy_f%C5%91re_jut%C3%B3_GDP_szerinti_list%C3%A1ja_ %28nomin%C3%A1lis%29, 2011.03.04 15:26

40

A táblázatból kitűnik, hogy azok az országok, amelyek GDP tekintetében a rangsor elején vannak, nem érnek el ugyanolyan jó helyezést a gyermekszegénység felszámolásának rangsorában. Tehát a gyermekszegénység leküzdése nem csak az anyagi lehetőségektől függ, hanem a kormányok szociálpolitikáján is múlik.

Azokban az országokban, ahol a

versenyképesség növelése volt a fő cél, ott a gyermekszegénység mértéke magasabb.

5.3 Egy anya vagy egy apa A csonka családmodell a 21. században egyre gyakoribb. Az elvált szülők gyermekei több nehézségnek vannak kitéve. A csonka családok általában rosszabb anyagi helyzettel rendelkeznek, így a gyermekszegénység problémáival gyakrabban szembesülnek. Ez azonban megfelelő szociálpolitikával kiküszöbölhető lenne. 5.4 Kisebbségi gyerekek helyzete46 A Minority Rights Group International egy nem-kormányzati szervezet, amely a vallási, etnikai és nyelvi kisebbségek és őslakosok jogaiért küzd. Jelentése szerint Európában több millió gyermek szorul ki a minőségi oktatásból hovatartozása miatt. A kisebbségi gyermekek tanításánál még mindig gondot jelent az anyanyelvi oktatás, gyakran szembesülnek diszkriminációval és kirekesztéssel. Azok a gyermekek, akik nem járnak iskolába, azoknak az 50-70%-a valamilyen kisebbséghez tartozik vagy őslakos. A kisebbséghez tartozó gyermekek oktatása szegényes, nyelvi akadályokba ütközik, valamint lerobbant, túlzsúfolt iskolákban valósul meg. Európában a roma gyerekek a legveszélyeztettebbek, esetükben igen gyakori, hogy nem jutnak megfelelő minőségű oktatáshoz. Egyes országokban, mint például Csehország, Románia, Szerbia, Macedónia, Szlovákia és Magyarország is, a roma gyerekek speciális iskolákba járnak, ahol az oktatás színvonala igen gyenge. Még jobban erősíti a diszkriminációt, hogy egyes politikusok beszédeikben kihangsúlyozzák a romák iránt érzett gyűlöletüket. Mivel sok országban nem tudják pontosan a kisebbség arányát és létszámát, ezért nem tudnak megfelelő lépéseket tenni érdekükben. A legtöbb esetben azonban maguk a kormányok nem akarnak tudomást venni a kisebbségekről, nem akarnak olyan intézkedéseket 46

http://www.unicef.hu/hirek-archivum-reszletek.jsp, 2011.03.28 13:54

41

hozni, amelyek felzárkóztatnák őket a társadalomhoz az irántuk érzett hihetetlen gyűlölet miatt. Európában a romák többsége a társadalom peremén él, Bosznia Hercegovinában a roma gyerekek 80%-a, Romániában, Bulgáriában és Albániában a roma gyerekek 20-40%-a nem jár iskolába. A kontinens legnagyobb kisebbsége, a romák, túlnyomó részt szegények, iskolázatlanok, reménytelenek. A romák nyomornegyedekben élnek, nagyrészt WC és fürdőszoba nélkül. A roma gyermekeket nem oltatják be, szüleik pedig nem tudják megvásárolni az estlegesen szükséges gyógyszereket, hiszen a romák fele havonta kevesebb, mint 100 euróból kényszerül megélni. A gyermekek egészségi állapota közötti különbséget nagyszerűen példázza az az adat, miszerint a roma gyerekek 20%-a nem egészséges, míg a nem roma gyerekeknél ez az arány 7%. Európa sok országában diszkriminálják a romákat, különösképpen a menekülteket. Egyes országokban a roma menekültek nem dolgozhatnak, illetve nem kapnak gyermek-és nevelési támogatást. A roma gyerekek nem részesülnek nyelvoktatásban, illetve nem vonatkozik rájuk az iskolakötelezettség. 5.5 Gyermekek testi fenyítése47 A gyermekekkel szemben elkövetett bármilyen erőszakos tett olyan érzelmi sebhelyet hagy a gyermekek lelkében, amely akár egy egész életen keresztül végigkíséri őket. Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy az egyes országokban mi a törvény a gyermekek testi fenyítésével kapcsolatban.

47

http://www.unicef.hu/hirek-archivum-reszletek.jsp, 2011.03.29 12:41

42

6. Táblázat Gyermekek testi fenyítése néhány országban (2006) Tilos a büntető Állam

Bosznia-

Tilos

Tilos az

otthon

iskolában

igazságszolgáltatásban büntetésként

Tilos az állami

fegyelmezési gondoskodásban eszközként

nem

igen

igen

Igen

nem

Finnország

igen

igen

igen

Igen

igen

Franciaország

nem

nem

igen

Igen

nem

Németország

igen

igen

igen

Igen

igen

Görögország

nem

igen

igen

Igen

részben

Hollandia

nem

igen

igen

Igen

részben

Horvátország

nem

igen

igen

Igen

igen

Lengyelország

nem

igen

igen

Igen

igen

Lettország

igen

igen

igen

Igen

igen

Magyarország

igen

igen

igen

Igen

igen

Olaszország

igen

igen

igen

Igen

igen

nem

igen

igen

Igen

részben

Norvégia

igen

igen

igen

Igen

igen

Portugália

nem

igen

igen

Igen

nem

Spanyolország

nem

igen

igen

Igen

nem

nem

igen

igen

Igen

nem

nem

igen

igen

Igen

igen

nem

igen

igen

Igen

nem

Hercegovina

NagyBritannia

Szerbia és Montenegró Szlovákia Orosz Föderáció Saját szerkesztés48

48

http://www.endcorporalpunishment.org, 2011.04.05 12:34

43

A táblázat is mutatja, hogy az otthoni és az

állami intézményekben történő

gyermekbántalmazások sok országban még törvényileg nem tiltottak. 5.5.1 Gyermekek elleni erőszak az állami intézményekben49 Ahogy a fenti táblázat is mutatja, a gyermekek elleni erőszak az állami intézményekben nincsen törvényileg megtiltva még sok európai országban. Nincs pontos adat a bántalmazott gyermekek számáról, de az bizonyos, hogy igen magas. Sőt, több európai országban is előfordult már, hogy a rendőrök gyermekeket és fiatalkorúakat bántalmaztak rendőri őrizet során.

49

http://www.unicef.hu/hirek-archivum-reszletek.jsp, 2011. 03.29 14:29

44

6. Gyermekek jóléti helyzete Magyarországon A gyermekszegénység felszámolása hosszú és nehéz feladat, megoldásához pedig erős összefogásra van

szükség.

Ferge

és

Darvas50

úgy véli, hogy Magyarország a

gyermekszegénység legfontosabb mutatóit tekintve az uniós átlag körül helyezkedik el. Hazánkban a szegénység nagyobb arányban sújtja a gyermekeket, mint a teljes lakosságot, tehát a gyermekek a teljes lakossághoz viszonyítva másfélszer nagyobb valószínűséggel kerülnek a szegénységi küszöb alá. Egy gyermek családjának anyagi helyzete nagyban befolyásolja annak a lehetőségét, hogy szegénységben kell-e felnőnie vagy nem. Kimutatható, hogy minél idősebb a szülő, annál kevesebb az esély a gyermekszegénységre. A magyar szülők viszont általában fiatalabban vállalnak gyermeket, mint az EU legtöbb országában. A gyermekszegénység legfőbb oka a szülők gyenge kapcsolódása a munkaerőpiachoz, a munkavállalás növekedésével viszont csökken a gyermekszegénység mértéke. A szegénység kockázatát jelentősen csökkenti, ha legalább az egyik szülő teljes állásban dolgozik, de természetesen nagyobb biztonságot nyújt, ha mindkettő szülőnek van állása. Ahol minden felnőtt teljes állásban dolgozik, ott a szegénység valószínűsége a harmadára csökken. A gyermekek szegénységi kockázatát a szülők munkavállalásán túl nagymértékben befolyásolja azok egészségi állapota, iskolai végzettsége, valamint lakóhelyük urbanizációs foka. A szülők iskolai végzettsége sokkal erősebben befolyásolja gyermekeik szegénységtől való védettségét hazánkban, mint az európai államok többségében, mert Magyarországon az iskolázatlan szülők kiugróan alacsony jövedelemmel rendelkeznek. Érdekes különbség, hogy nálunk főként a kistelepülések problémája a gyermekszegénység, míg a nyugat-európai országokban a lerobbant külvárosoké. Darvas és Tausz51 is úgy véli, hogy hazánkban a gyermekgondozás, az oktatás és a családtámogatás intézményei nem hangolják össze kellően munkájukat, terveiket. Cél, hogy a gyermekszegénységben élő családok száma csökkenjen, a kirekesztés szélsőséges formái megszűnjenek, a szülők helyzete javuljon a munkaerőpiacon, az etnikai egyenlőtlenségek és a szegregáció csökkenjen, valamint javuljon a gyermekek és családjaik számára nyújtott személyes szociális szolgáltatások színvonala. Hazánk azon országokhoz tartozik, ahol a 50

Ferge Zsuzsa, Darvas Ágnes: Gyerekesélyek Magyarországon, MTA GYEP Iroda, Budapest, 2010, 59123.oldal 51 Darvas Ágnes, Tausz Katalin: Gyermekszegénység, Demos Kiadó, Budapest, 2006, 46-47.oldal

45

gyermekek körében a szegénység előfordulásának valószínűsége az átlagosnál nagyobb. A rendszerváltás a társadalom számára hatalmas gazdasági sokkot okozott, mert helytelenül mindenki azt remélte, hogy egycsapásra megszűnik minden probléma, és mindenki úgy fog élni, mint a fejlett, gazdag országok lakói. A rendszerváltás után kezdett drasztikusan romlani a helyzet, hiszen csökkent a foglalkoztatottak száma, megjelent a korábban ismeretlen munkanélküliség, a bérek reálértéke csökkent, ezek pedig természetesen mind hozzájárultak a gyermekek helyzetének romlásához is. A szegénység korábban is jelen volt Magyarországon, de a rendszerváltás után drasztikusan megnőtt. Hazánkban a szegények a következő csoportokból kerülnek ki: 

tartós betegségben szenvedők



fogyatékosak



romák



hajléktalanok



tartósan munkanélküliek



részmunkaidőben dolgozók



nyugdíjasok



csonka családok



nagycsaládosok

Kijelenthetjük, hogy a magyar gyermekek egy része bizonyos szempontból a rendszerváltás vesztesei. Magyarországon átlag feletti a gyermekszegénységi kockázat. Hazánkban a népesség más korcsoportjainak szegénységi rátáit meghaladják a gyermekek relatív szegénységi rátái.

46

7. Táblázat A szegénységi ráta alakulása Magyarországon életkor szerint az egy főre jutó jövedelemmel számolva(%) Életkor

1992

1996

2000

2003

2005

0-15

18

30,8

30,1

32,7

32,2

16-24

13,1

19,8

21,4

18,4

22,3

25-49

9,2

18

16,9

17,1

19,6

50-64

5,4

6,8

9,8

9,2

8,1

65-

4,3

4,2

4,2

4,2

2,8

Összesen

10,1

17

16,3

16,8

16,9

Saját szerkesztés52 Láthatjuk a táblázat adataiból, hogy hazánkban a szegénységi ráta a kilencvenes évek óta nőtt. Legrosszabb helyzetben továbbra is a 0-17 éves korosztály van. A legrosszabb év ebből a szempontból 1996 volt, de számottevő javulást azóta sem sikerült elérni. Darvas és Tausz53 szerint Magyarországon a gyermekek jelentős százaléka él olyan háztartásban, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a segélyezési küszöböt, tehát nem kapnak segélyt, de jövedelmi helyzetük mégis nagyon rossz. A roma kisebbség kiemelten hátrányos helyzetben van, hiszen bármely mutatóját nézzük a szegénységnek, a roma családok mindig a legrosszabb kategóriába sorolhatók. A roma háztartások körében a szegénység koncentráltan jelentkezik, így nem meglepő az sem, hogy a roma gyerekek körében a szegénységi ráta magasabb, mint a nem romák körében. Demográfiai tény, hogy a szülők gyermekvállalási kedve egyre kisebb, nő az egyedülálló szülők száma és a legújabb felmérések szerint többen válnak el évente, mint ahányan összeházasodnak. Tény az is, hogy a többgyermekes és az egyszülős családban élő gyermekek körében a legmagasabb a szegénység kockázata. 2002-es adatok szerint a lakosság alsó jövedelmi harmadában levő háztartások 28%-ának van rendszeres számítógép-használati lehetősége, valamint csupán 19%-a járatja gyermekeit különórákra. Az ilyen családok

52 53

Darvas Ágnes, Tausz Katalin: Gyermekszegénység, Demos Kiadó, Budapest, 2006, 14.oldal Darvas Ágnes, Tausz Katalin: Gyermekszegénység, Demos Kiadó, Budapest, 2006, 4-17.oldal

47

jövedelmük nagyobb részét költik a gyermekeikre, de mivel anyagi lehetőségeik erősen korlátozottak, így gyermekek kulturális fejlődését biztosító tevékenységekre már nem jut pénz. Megdöbbentő, hogy tartós gyermekkori szegénység esetén fennáll a gyermek pszichoszociális fejlődésének veszélye is, és csökkennek az esélyei az egészséges lelki fejlődéshez. Ennek következtében pedig a szegénység újratermelődik és nagyobb az esélye a társadalmi kirekesztettségnek. 6.1 A gyermekkori hátrányok kialakulásának megelőzése Vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a magyar oktatási rendszer nem mérsékli, hanem tovább fokozza a társadalmi egyenlőtlenségeket, a legrosszabb helyzetben lévő gyermekek esélyeit nem segíti. A gyermekkori hátrányok megszűnésére már a lehető legkorábbi életkorban alkalmazni kell megfelelő eszköz-és intézményrendszert, mivel számos kutatás is azt igazolja, hogy az első évek meghatározóak az adaptációs és tanulási képességek kialakulásában. Ez gazdasági szempontból is megéri, mert az ilyen jellegű beruházások jelentős társadalmi és gazdasági hozadékkal járnak, igaz, hogy csak jóval később térülnek meg. 6.1.1 Bölcsőde A nők munkavállalásának elősegítése szempontjából javítani kell hazánkban a bölcsődei szolgáltatások elérhetőségét. Ez különösen fontos a roma és a fogyatékos gyermekek esetében. Egy többfunkciós egészségügyi-gyermekgondozói szakma kialakítását javasolja az OECD tanulmánya Magyarországnak az elszigetelt településeken élők ellátására. Azonban nem csak a bölcsődék számát, férőhelyét és a dolgozók számát kell növelni, szükséges a szolgáltatások minőségét is javítani. Ösztönözni kell az intézmények nyitottabbá tételét és a gyermekközpontú megközelítést.

48

6.1.2 Óvoda Az óvoda az oktatási rendszer részét képezi, így az, hogy a roma és a szegény gyerekek nehezen jutnak be az ilyen jellegű intézményekbe, már egészen kicsi korban rontja a felemelkedéshez való esélyeiket. Általában az a tendencia, hogy ha egy kisgyermek nem jár óvodába, akkor az iskolát már komoly hátránnyal kezdi, ami az iskolás évei alatt csak fokozódik. Az óvodáknak nem csak a számát és a férőhelyét kell bővíteni, hanem a fejlesztő és integrációs képességét is. A következő táblázat régiónként hasonlítja össze a napközbeni ellátásban részesülő 0-5 évesek gyerekek arányát. 8. Táblázat Napközbeni ellátásban részesülő 0-5 évesek aránya régiónként és országos átlagban DélAlföld

Nyugat-

Közép-

Dél-

Dunántúl Dunántúl Dunántúl

Közép-

Észak-

Észak- Összesen

M.o.

Alföld

M.o.

2006

52%

50,2%

49,2%

49,2%

48,7%

48,6%

46,1%

49%

2007

51%

49,4%

49%

48,4%

48%

48,7%

46,4%

48,6%

2008

52%

50%

49,3%

49,3%

48,1%

49,3%

46,9%

49,1%

Saját szerkesztés54 A helyi önkormányzatok kötelezettségeinek ellenére sajnos több száz olyan település van, ahol nincs óvoda. Ezek általában olyan települések, amelyeknek a lélekszáma kevesebb, mint 500. Különösen rossz helyzetben vannak a főként romák által lakott települések. Ennek az az egyik oka, hogy gyakorta munkanélküli valamelyik vagy mindkettő szülő, így az óvodák úgy gondolják, hogy úgyis tudnak gyermekeikre otthon vigyázni, és a korlátozott férőhelyek miatt inkább azokat a gyermekeket veszik fel, ahol a szülők aktívak. A következő táblázat a bölcsődével, óvodával nem rendelkező települések számát hasonlítja össze régiónként.

54

Ferge Zsuzsa, Darvas Ágnes: Gyerekesélyek Magyarországon, MTA GYEP Iroda, Budapest, 2010, 71.oldal

49

9. Táblázat Bölcsődével, óvodával nem rendelkező települések száma régiónként és országosan Nyugat-

Dél-

Dunántúl Dunántúl

Észak-

Közép-

Észak-

Dél-

Közép- Összesen

M.o.

Dunántúl

Alföld

Alföld

M.o.

2006

296

285

149

98

30

8

4

870

2007

313

292

150

102

34

12

4

907

2008

316

299

152

108

32

9

3

919

Saját szerkesztés55 A hátrányos helyzetű óvodások aránya hazánkban régiónként igen nagy különbségeket mutat, amit a következő táblázat foglal össze. 10. Táblázat Hátrányos helyzetű óvodások aránya régiónként és országosan Észak-

Észak-

Dél-

Dél-

Közép-

M.o.

Alföld

Dunántúl

Alföld

2006

31,5%

30,8%

23,5%

18,3%

12,8%

9,8%

8,1%

18,4%

2007

36,3%

37,2%

29,7%

24,3%

14,1%

11,1%

8,7%

21,8%

2008

43,8%

43,8%

35,2%

29,2%

16,3%

13,2%

10,5%

25,8%

Nyugat-

Dunántúl Dunántúl

Közép- Összesen M.o.

Saját szerkesztés56 A táblázat rávilágít arra, hogy a közép-magyarországi és a nyugat-dunántúli óvodások helyzete a legjobb, míg az olyan régiókban, mint Észak-Magyarország és Észak-Alföld, a legrosszabb.

55 56

Ferge Zsuzsa, Darvas Ágnes: Gyerekesélyek Magyarországon, MTA GYEP Iroda, Budapest, 2010, 74.oldal Ferge Zsuzsa, Darvas Ágnes: Gyerekesélyek Magyarországon, MTA GYEP Iroda, Budapest, 2010, 76.oldal

50

6.1.3 Általános iskola Darvas és Tausz57 kutatásai azt igazolják, hogy a jobb helyzetű családok jobb általános iskolákba járatják gyermekeiket, míg az alacsonyabb társadalmi státuszú családok rosszabb iskolákba. Ez azt jelenti, hogy a szegényebb családok gyermekei nagyobb hátránnyal kezdik az iskolát, mint a gazdagabb családok gyermekei. Sajnos a hazai pedagógia elavult módszereken alapul, nem tanít meg a csoportmunkára, nem fejleszti a készségeket, csak az ismeretek átadására koncentrál. A hazai oktatási rendszer a társadalmi egyenlőtlenségek konzerválásának kedvez. A legsürgetőbb feladatok közé tartozik az új pedagógiai módszerek alkalmazása és egy jól működő iskolabusz-hálózat kiépítése. Az alábbi két táblázat az iskolai végzettségre irányul. A két táblázat eredményeiből megállapíthatjuk, hogy végzettség terén Közép-Magyarország rendelkezik a legjobb eredményekkel, míg Dél-Dunántúl a legrosszabbakkal. 11. Táblázat Középiskolai tanulók aránya a középfokú oktatásban régiónként és oszágosan Közép-

Nyugat-

Észak-

Dél-

Észak-

Közép-

Dél-

Összsen

M.o.

Dunántúl

M.o.

Alföld

Alföld

2006

85,3%

77,1%

75,3%

75,2%

74,4%

72,5%

71,8%

77,4%

2007

85,1%

76,2%

74,5%

74,9%

73,4%

71,7%

71,9%

76,9%

2008

84,7%

76%

74,6%

74,1%

72,7%

72,5%

72,1%

76,7%

Dunántúl Dunántúl

Saját szerkesztés58

57 58

Darvas Ágnes, Tausz Katalin: Gyermekszegénység, Demos Kiadó, Budapest, 2006, 20-39.oldal Ferge Zsuzsa, Darvas Ágnes: Gyerekesélyek Magyarországon, MTA GYEP Iroda, Budapest, 2010, 82.oldal

51

12. Táblázat Alacsony iskolai végzettségűek aránya régiónként és országosan Észak-

Dél-

Észak-

Dél-

Közép-

Alföld

Dunántúl

M.o.

Alföld

2006

28,3%

27,1%

25,5%

24,3%

23,6%

20,2%

14,5%

21,9%

2007

26,4%

28,1%

24,4%

22,5%

20,9%

19,8%

13,8%

20,8%

2008

26,3%

26,6%

23,9%

21,8%

20,9%

19%

13,4%

20,3%

Nyugat-

Dunántúl Dunántúl

Közép- Összesen M.o.

Saját szerkesztés59 6.2 Roma gyermekek helyzete60 Etnikai hovatartozásuk miatt Magyarországon a gyermekek egy bizonyos csoportját, főleg a romákat, diszkrimináció sújtja. A roma gyermekek nem jutnak megfelelő minőségű oktatáshoz, nem rendes körülmények közt nőnek fel, már kicsi korban megtapasztalják a megbélyegzést, nem részesülnek megfelelő egészségügyi ellátásban, és később, felnőtt korukban gondjuk van a munkahelyszerzéssel, valamint általános kilátásaikkal. Hazánkban a roma gyerekek születésük pillanatától hátrányokat szenvednek. Ahhoz, hogy ez megszűnjön, a diszkriminatív és előítéletes magatartást vissza kell szorítani, valamint az emberi jogokat minél szélesebb körben kell biztosítani. Úgy gondolom, hogy a romák társadalomhoz való felzárkóztatását nem segélyekkel kell megoldani, hanem munkahelyteremtéssel és megfelelő minőségű és alapos oktatással. 6.3 Gyermekjog61 Hazánk 1991-ben hirdette ki az ENSZ Gyermekjogi Egyezményt, amely a gyermekkor különleges támogatáshoz ad jogi segítséget. 1997-ben a magyar Parlament elfogadta a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt. A hazai gyermekvédelmi törvény az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény hazai feltételekhez igazodó alaptörvénye. A törvény biztosítja a gyermekek és családjaik szociális védelmét és jólétét, valamint 59

Ferge Zsuzsa, Darvas Ágnes: Gyerekesélyek Magyarországon, MTA GYEP Iroda, Budapest, 2010, 86.oldal http://www.unicef.hu/hirek-archivum-reszletek.jsp, 2011.03.28 14:12 61 http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16414, 2011.04.16 14:12 60

52

szabályozza az ellátásokat. A gyermekeknek és a fiatal felnőtteknek teljes körű jogbiztonságot és szakszerű ellátásokat garantál. A törvény egyrészt a pénzbeli és természetbeni ellátásokat szabályozza, valamint a gyermekek családban történő nevelkedését segíti elő, ugyanakkor a valamilyen okból családban nem nevelhető gyermekek számára garantál családpótló ellátást nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban. 13. Táblázat A hazai gyermekvédelem hierarchiája Települési önkormányzat Gyermekjóléti alapellátások biztosítása:  

Jegyző Hatásköre:

kiegészítő és rendkívüli



gyermekek ideiglenes elhelyezése

gyermekvédelmi támogatás



gyermekek védelembe vétele

rendszeres gyermekvédelmi



gyermekjóléti szolgáltatás

kedvezmény 

gyermekek átmeneti gondozás



gyermekek napközbeni ellátása Települési önkormányzat

Biztosítja:

Városi gyámhivatal Hatásköre:



a bölcsőde működtetését



örökbefogadás



gyermekek átmeneti otthonának



otthonteremtési támogatás

működtetését



gyermekek ideiglenes elhelyezése



gyermekjóléti központ működtetését



gyermektartásdíj megelőlegezése



családok átmeneti otthonának



nevelési felügyelet elrendelése

működtetését



gyámsági és gondnoksági ügyek

Megyei, megyei jogú városi önkormányzat Gyermekvédelmi szakellátás biztosítása: 

otthont nyújtó ellátás



családgondozás



különleges és speciális ellátás



utógondozás

Regionális gyámhivatal Hatásköre: 

gyermekvédelmi intézmények működésének engedélyezése



elsőfokú gyámhatóságok szakmai irányítása és felügyelete

53

Szociális és Munkaügyi Minisztérium 

közvetlen intézmények fenntartása 

szakmai felügyelet

Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Saját szerkesztés62 Pénzbeli ellátások fajtái Magyarországon: 

rendszeres

gyermekvédelmi

támogatás,

illetve

rendszeres

gyermekvédelmi

kedvezmény 

kiegészítő gyermekvédelmi támogatás



rendkívüli gyermekvédelmi támogatás



gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése



gyermekétkeztetés



tankönyvtámogatás



otthonteremtési támogatás



babakötvény

Gyermekjóléti alapellátások fajtái Magyarországon: 

gyermekjóléti szolgáltatás



gyermekek átmeneti gondozása



gyermekek napközbeni ellátása

6.4 Sure Start program63 A

program

1999-ben

indult

az

Egyesült

Királyságban,

hogy

visszaszorítsák

a

gyermekszegénységet és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét. Ehhez a programhoz mi is csatlakoztunk.

62 63

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16414, 2011.04.16 14:12 http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16364, 2011.04.16 14:43

54

A programnak 2 fő iránya van: 

család erősítése



gyermekek szociális fejlődésének elősegítése, egészségének védelme

A Sure Start program középpontjában a hátrányos helyzetben lévő, 0-4 éves korú gyermekek és családjaik állnak. A csecsemők és gyermekek intellektuális, fizikai és szociális fejlődését segíti elő. A program nagy figyelmet fordít arra, hogy a gyermekek egészségét és jólétét születésük előtt és után egyaránt garantálja. 6.4.1 A Sure Start program bevezetése Magyarországon64 A Biztos Kezdet program a 0-6 éves korú gyermekek és családjaik számára nyújt segítséget hazánkban. A programban résztvevő gyermekek sikeres iskolakezdésének titka a szakemberek támogatása, a gyermekekkel és a szülőkkel való közvetlen foglalkozás, valamint a problémák korai felismerése. A program céljai: 

családok, szülők támogatása



egészségkultúra fejlesztése



gyermekek fejlődésének elősegítése



speciális nevelést igénylő gyermekek és családjaik támogatása



helyi közösségek erősítése

2005-ben egy szakértői műhely alakult ki olyan szakemberek részvételével, akik a programhoz szorosan kapcsolódó területen ( egészségügy, szociálpolitika, pszichológia, gyógypedagógia stb.) dolgoznak. A hazai programok többsége hátrányos helyzetű régiókban indult.

64

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16364, 2011.04.16 14:43

55

6.5 „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia 2007-203265 Az Országgyűlés 2007-ben nagy többséggel elfogadta a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiáról 2007-2032 című határozati javaslatot. A program elinditásának 3 fő oka van. Ezek a következőek: 

szegénységi ciklus megszakításának szükségessége



közös érdek az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődéséhez



gyermekek szenvedése iránti társadalmi érzékenység növelése

A stratégia alapelvei közé tartozik a jó kormányzás, a hosszú távú szemlélet, a komplexitás, a társadalmi együttműködés, a gyermekek mindenekfelett álló érdeke és az átláthatóság. A stratégia elindítása társadalmi szükséglet. Hazánkban sajnos az intézetek, az iskolák még jobban felerősítik, tartósítják és újratermelik a szegénységet. A gyermekszegénység csökkentése csak akkor válik lehetségessé, ha kialakul a társadalmi egyetértés, ha jelentős pénzforrások mozgosíthatók, ha van tartós kormányzati elszántság és ha az intézmények együttműködnek. A Nemzeti Stratégia egy generáció alatt akarja a gyermekszegénység arányát csökkenteni, a kirekesztést megszüntetni és az intézményeket hatékonyan átalakítani. A célok eléréséhez számos területen kell változást elérni. A kiemelt, átfogó fejlesztési irányok a következőek: 

foglalkoztatás növelése



lakás, lakhatás feltételeinek javítása



gyermekes családok anyagi helyzetének javítása



egészségesebb gyermekkor biztosítása



szegregáció megszüntetése



gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások fejlesztése

65

http://www.biztoskezdet.hu/uploads/attachments/1195_2009Kormanyhatarozat%281%29.pdf, 2011.04.16 15:39

56

A horizontális célok olyan célok, amelyek minden területet átfognak, prioritást élveznek. Ezek a horizontális célok a következőek: 

tájékoztatás javítása



gyermekjogok javuló érvényesülése



roma kisebbség helyzetének javítása



rossz helyzetben lévő települések hátrányainak csökkentése



nagy ellátórendszerek fejlesztése



intézmények, szektorok közötti jobb együttműködés



érintettek aktívabb részvétele az őket érintő ügyekben



fogyatékossággal élő gyermekek és családjuk helyzetének javítása

57

7. Az UNICEF Az UNICEF66 1946 óta tevékenykedik a gyermekek jogainak védelmében, képességeik kiteljesítésében, valamint alapvető szükségleteik megteremtésében. Az a célkitűzése, hogy védje a gyermekek jogait, valamint javítsa helyzetüket. Az UNICEF az ENSZ egyik szervezete, a leghátrányosabb helyzetben lévő gyermekek életét segíti, tevékenységét pedig a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény irányítja. Feladatai közé tartozik a tiszta ivóvíz, az egészségügyi alapellátás, az oktatás és a lelki problémák kezelésének biztosítása. Jelenleg Anthony Lake áll a szervezet élén, aki 2010. május 1-től tölti be ezt a nemes tisztséget. Központja New York-ban található, de helyi irodákkal is rendelkezik olyan országokban, amelyekben a szervezetnek programjai vannak. Az UNICEF jelszava: A gyermekek mindenek előtt!

7.1 Az UNICEF költségvetése

A

programokat

adományokból

és

az

egyes

kormányok

önkéntes

támogatásaiból

finanszírozzák. Az adománygyűjtésben hatalmas szerepe van az egyes kormányok Nemzeti Bizottságainak, amelyek a fejlett országokban működnek, köztük Magyarországon is. Az UNICEF-nek legtöbbet adományozó országok közé tartozik az Egyesült Államok, Norvégia, az Egyesült Királyság, Hollandia és Svédország. 7.2 Az UNICEF nemzetközi programjai67 A sikeres munkához elengedhetetlen más nemzeti szervezetek, kormányok, nem kormányzati szervezetek és helyi közösségek együttműködése. Fontos megjegyezni, hogy a szervezet nem segélyez, hanem fejleszt, hosszútávon szeretne javítani a gyermekek helyzetén. Olyan államokat céloznak meg, amelyekben az egy főre jutó nemzeti jövedelem 2000 dollár alatt

66 67

http://www.unicef.hu/unicef-portre.jsp, 2011.02.24. 10:33 http://www.unicef.hu/unicef-nemzetkozi.jsp, 2011.02.24 13:18

58

van. A programok időtartalma körülbelül 3-5 év, jelenleg pedig 157 országban vannak ilyen fejlesztési tervek.

Az UNICEF programjai: 1. gyermekvédelem 2. immunizáció 3. alapfokú oktatás biztosítása 4. harc az AIDS ellen 5. gyermekek kizsákmányolása elleni harc 6. lányok helyzetének javítása 7. tiszta ívóvíz biztosítása 8. anyák védelme és szoptatási program 9. rehidratáló só biztosítása 10. jódozott só és „A” vitamin kapszula biztosítása 1. Napjainkban számtalan konfliktus, polgárháború zajlik, ami miatt a gyermekek milliói maradnak árván, válnak hajléktalanná, vagy ami a legrosszabb, halnak meg. Borzasztó, de egyre gyakoribb, hogy a háborúkban a gyermekek katonaként vesznek részt, hiszen jobban engedelmeskednek, valamint még nem ismerik, hogy milyen veszélyeknek vannak kitéve. Az UNICEF-nek már számos konfliktusban sikerült létrehozni gyermekek számára békezónát, ezenkívül iskolákat szerveznek menekülttáborokban, hogy a gyerekek figyelmét elterelje az átélt borzalmakról. 2. Az immunizáció azért is kap különös figyelmet, mert a fejlődő országokban a leggyakoribb gyermekbetegségek68 rengeteg áldozatot követelnek. Míg az 1960-as években 10 gyermekből csak 2 rendelkezett megfelelő védettséggek az ilyen betegségek ellen, addig ma már 10 gyermekből 8. Ezen oltások pedig évente 2,5 millió gyermeket mentenek meg. 3. Annak ellenére, hogy elvileg minden gyermeknek joga van a tanuláshoz, mégsem járhat iskolába a világon nagyjából 110 millió gyermek. Ez azért alakult ki, mert a szülőknek szükségük van a gyerekekre az otthoni munkához, illetve nem is tudják megfizetni az oktatás költségeit. Sok helyen az iskolát felesleges luxusnak tartják, egyes esetekben pedig a 68

pl.: szamárköhögés, torokgyík, tetanusz, kanyaró, járványos gyermekbénulás

59

hagyományok miatt a lányok nem is tanulhatnak. Az UNICEF célja, hogy minden államban törvény legyen a tankötelezettség, valamint ingyenes és minden gyerek számára elérhető legyen az oktatás. Az „Iskola a dobozban” nevű programmal próbálja pótolni a lerombolt iskolákat és a rossz taneszközöket. 4. Becslések szerint naponta több ezer gyerek fertőződik meg a HIV vírussal. Sajnos az AIDS egyelőre gyógyíthatatlan betegség, eddig AIDS-ben körülbelül 14 millió ember halt meg a világon, akik között több millió gyerek volt. Ráadásul rengeteg gyerek maradt árva, akiknek a szüleik a betegség miatt haltak meg. További veszélyt jelent az is, hogy a betegek döntő többsége nem is tud arról, hogy fertőzött. A fejlett országokban már hozzáférhetőek olyan gyógyszerek, amelyekkel a betegséget lassítani lehet, a fejlődő országokban ez azonban túlságosan drága, nem tudják megfizetni, így elsősorban az egészségügyi felvilágosításra koncentrálódik az UNICEF programja. 5. Gyermekek milliói vannak kiszolgáltatott helyzetben családi, anyagi, politikai vagy természeti okokból, így arra kényszerülnek, hogy minimális bérért dolgozzanak már egészen pici koruktól fogva. Az UNICEF ezért arra kéri a kormányokat, hogy a gyermekek védelmére több figyelmet szenteljenek. 6. Afrika és Ázsia országaiban a lányok hatalmas diszkriminációban szenvednek, kevesebb ételt kapnak és kisebb gondot fordítanak az oktatásukra, egészségügyi ellátásukra. Nem ritka az sem, hogy rabszolga módjára dolgoztatják őket. Ráadásul az országok többségében nem védi őket semmilyen törvény. Éppen ezért az UNICEF hatalmas figyelmet fordít arra, hogy a lányok is fejlesszék a képességeiket, hogy ők is iskolába járhassanak. 7. Az UNICEF könnyen kezelhető pumpás kutak építésével küzd a fertőzött vízek ellen, ami évente több millió gyermek halálát okozza. 8. A fejlődő világban rosszak a higiéniés körülmények és alacsony színvonalú az egészségügyi ellátás, így több millió nő szenved nemi úton terjedő, illetve terhességel kapcsolatos betegségekkel. Az UNICEF ezért támogatja az egészségügyi szakemberek képzését, valamint a kórházi felszerelésék bővítését, fejlesztését. A szervezet azt szorgalmazza, hogy kizárólag anyatejjel táplálják az anyák 6 hónapos korig a csecsemőiket. Az anyatej a csecsemő első védőoltása és nélkülözhetetlen immun anyagokat tartalmaz. A Bababarát Kórház Kezdeményezést a WHO az UNICEF-fel közösen szervezte,

60

aminek az a lényege, hogy a szülés után az újszülöttet ne válasszák el az édesanyjától, amivel a szoptatást is támogatják. 9. A szervezet kiszáradásához és halálához is vezethet a folyadékveszteség. Szinte hihetetlen, hogy a folyadékveszteségtől évente 2 millió gyermek hal meg. A rehidratáló ital elkészítése igen egyszerű, akár házilag is elkészíthető, éppen ezért az UNICEF nagy figyelmet fordít a rehidratáló só biztosítására, és az anyák tájékoztatására az elkészítést illetően. 10. Földünkön 1,6 milliárd ember szenved jódhiányban, ami a gyermekeknél testi és szellemi visszamaradottsághoz vezethet. Sajnos rengeteg gyermek édesanyja is jódhiányos, így gyermekeik súlyos szellemi lemaradással születnek. Így az UNICEF az étkezési só jódozását számos országban támogatja. Az „A” vitamin hiánya miatt évente nagyjából félmillió gyermek szenved farkasvakságban vagy vakul meg a fejlődő országokban. Különösen az olyan országokban gyakoriak az ilyen betegségek, ahol nem esznek elegendő mennyiségű zöldséget. Éppen ezért a szervezet „A” vitamin kapszulákat biztosít az arra rászoruló gyermekeknek. 7.3 Az UNICEF Magyar Bizottsága69 1975 óta működik hazánkban, jelenlegi elnöke Takács István dr., elnökségének tagjai Leitold László, Donáth László, Halász Judit, Dr. Eötvös Pál, Ihász Márta, Tausz Katalin és Dr. Szakács Imre. A Bizottság céljai között szerepel a magyar közvélemény tájékoztatása a gyermekek helyzetéről, anyagi forrás biztosítása a nemzetközi programokhoz, a gyerekek jogainak védelme, és az UNICEF támogatása. 7.4 Az UNICEF jószolgálati nagykövetei70 Az UNICEF jószolgálati nagykövetei olyan hírességek, akik a gyermekek érdekében politikusokkal tárgyalnak, lobbiznak és adományokat gyűjtenek. Danny Kaye, amerikai színész-komikus volt az első jószolgálati nagykövet, az úgynevezett Mr. UNICEF. Példáját olyan hírességek követték, mint Audrey Hepburn és Sir Peter Ustinov. Jelenleg 31 jószolgálati nagykövete van az UNICEF-nek, közöttük van David Beckham, Harry Belafonte, Orlando

69 70

http://www.unicef.hu/unicef-magyarbizottsag.jsp, 2011.12.24 14:05 http://www.unicef.hu/tamogatok-nagykovetek.jsp, 2011.02.24 13:51

61

Bloom, Jackie Chan, Mia Farrow, Whoopy Goldberg, Sir Roger Moore, Ricky Martin, Shakira Mebarak, Leo Messi, Susan Sarandon és Rania, jordániai királyné is. 7.5 Az UNICEF Nemzeti Bizottságának jószolgálati nagykövetei 71 Ezek a nagykövetek a kinevező országon belül fejtik ki tevékenységüket. Olyan személyeket választanak, akik ismertek és már valamilyen módon bizonyították az elkötelezettségüket a gyermekek jogai iránt. Ilyen nemzeti nagykövet például Pierce Brosnan, Ewan McGregor, Robbie Williams, Fernando Alonso, Claudia Schiffer, Diego Forlan, Ralph Fiennes, Lucy Liu, Sarah Jessica Parker és Ana Ivanovic is. A Magyar Bizottság jószolgálati nagykövete Halász Judit és Presser Gábor, 2010-től pedig Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó, aki a sport szerepére szeretné felhívni a figyelmet. 7.6 Támogató vállalatok72 Szerencsére egyre gyakoribb, hogy egyes cégek és vállalatok segítik az UNICEF munkáját bizonyos szolgáltatások ingyenes biztosításával, kampányok, reklámok szervezésével, esetleg adományok gyűjtésével. Ilyen támogató cég a Pampers is, amely 2006 és 2010 között minden eladott Pampers termék után egy tetanusz elleni vakcinát adományozott az UNICEF-nek. Ennek köszönhetően 300 millió vakcinát juttatott az UNICEF-nek. A kampány célja az volt, hogy felszámolják az anyasági és újszülöttkori tetanuszt a világon, ami a jelek szerint hatalmas sikert ért el. Az UNICEF legnagyobb támogatója a vállalatok közül az IKEA, amely 15 év alatt 180 millió dollárral fogja támogatni a Gyermekalapot. 2003 és 2004 között minden eladott Brum játékmaci megvásárlásával 500 Ft adományt küldött az IKEA a gyermekeknek. Ráadásul 2005 végén egy új programba kezdett a cég, amelynek neve az „Egy euró egy egész vagyon, mely mosolyt csalhat egy gyermek arcára”. A kampány során minden egyes plüss játék eladása során 1 eurót adományozott az IKEA az UNICEF oktatási programjaira. Külön megemlíteném, hogy 2008-ban és 2009-ben a budapesti Örs vezér téren található IKEA áruház adta el a legtöbb plüssfigurát az összes IKEA áruházak közül a világon. Az UNICEF

71 72

http://www.unicef.hu/tamogatok-nagykovetek.jsp, 2011.02.24 13:51 http://www.unicef.hu/tamogatok-vallalatok.jsp, 2011.02.25 11:12

62

Védőoltás Plusz Programját 2001 óta támogatja az Amway európai irodája, amelynek köszönhetően több, mint 4 millió dollárt adományozott különböző gyermekbetegségek felszámolására. Hazánkban az Amway Hungária Marketing Kft. minden évben vásárol UNICEF naptárokat és képeslapokat, valamint gyakran felajánlják a szervezet javára a rendezvényeken összegyűlt bevételeket.

63

8. Nemzetközi együttműködés a szegénység és a gyermekszegénység leküzdésére Kofi A.Annan73 2005.október 17-én a szegénység felszámolásának nemzetközi napja alkalmából egy üzenetet küldött a világnak. Beszédében kifejtette, hogy a szegénység miatt családok és nemzetek pusztulnak el. Napjainkban közel 800 millió ember szenved éhínségtől, alultáplált, illetve naponta 30 ezer gyermek hal meg szegénységhez köthető okokból. A szegénység csak akkor csökkenthető, ha a szegények legszegényebbjein is segít a világ. A szegénység következményei csak akkor küzdhetők le, ha az érintettekkel szorosan együttműködnek és az egyenlőtlenségeket felszámolják. 8.1 A Millenniumi Fejlesztési Célok A Millenniumi Fejlesztési Célok és az ENSZ Millenniumi Nyilatkozata74 egy olyan szegény és gazdag ország közti összefogást vetít előre, amelynek célja a szegénység elleni küzdelem. Az összefogás konkrét, mérhető javulást akar elérni a világ minden részén. Kiemelten fontos célja, hogy 2015-ig felére csökkenjen a szélsőséges szegénységben élő és az éhínségtől szenvedő emberek száma. 2005-ben a világ vezetői összegyűltek és megállapodtak abban, hogy 2006-ig átfogó nemzeti fejlesztési stratégiákat fogadnak el, valamint a fejlett államok kijelentették azt is, hogy fokozott fejlesztési támogatással járulnak hozzá a fejlődő országok programjaihoz.

Kijelentették,

hogy

támogatni

fogják

a

legszegényebb

országok

államadósságainak eltörlését, valamint biztosítják, hogy a kereskedelem egészében és mindenki számára elérhető legyen. Az ENSZ Milleniumi Fejlesztési céljai között szerepel az éhezés, a járványok és a fertőzések csökkentése, a szegénység enyhítése, az oktatás, a fenntartható fejlődés biztosítása, az elmaradott térségek támogatása és a női egyenjogúság garantálása. Azzal mindenki egyetért, hogy a legfontosabb feladat az afrikai szegénység és gyerekszegényszég csökkentése. Azonban az ENSZ arra törekszik, hogy az országok földrajzilag kiegyensúlyozottan alakítsák fejlesztési politikájukat.

73 74

http://www.unis.unvienna.org/unis/hu/pressrels/2005/sgsm10163.html, 2011.04.07 12:26 http://www.unis.unvienna.org/unis/hu/pressrels/2005/sgsm10163.html, 2011.04.07 12:26

64

Tomaj75 szerint az ENSZ tagországai felelősséget éreznek a hátrányos helyzetű országok sorsáért, így természetesnek veszik a segítség fontosságát. 189 tagállam76 kötelezte el magát 2000-ben, hogy 2015-ig 1. csökkentik a gyermekhalandóságot 

az 5 év alatti gyermekhalandóság arányát kétharmadával csökkentik

2. küzdenek a HIV, a malária és más betegségek ellen 

megállítják és visszafordítják az AIDS, a malária és más betegségek terjedését

3. megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást 

biztosítják, hogy minden fiú és lány elvégezze az általános iskolát

4. véget vetnek a súlyos éhínségnek és szegénységnek 

felére csökkentik az éhínségtől szenvedők arányát



felére csökkentik a napi 1 dollárnál kevesebből élők arányát

5. előmozdítják a nemek közti egyenlőséget 

kiküszöbölik a nemek közti beiskoláztatási arány különbségét az alap-és középfokú oktatásban

6. javítják az anyai egészségügyet 

háromnegyedével csökkentik a gyermekágyi halandóság arányát

7. biztosítják a környezeti fenntarthatóságot 

azoknak az arányát, akik tartósan nem jutnak tiszta ívóvízhez felére csökkentik



2020-ig 100 millió nyomornegyedben lakó életkörülményeit jelentősen javítják



megállítják a környezeti erőforrások csökkenését

8. globális partnerséget építenek ki

75

Tomaj Dénes: Globális kihívások, millenniumi fejlesztési célok és Magyarország, Magyar ENSZ Társaság, 2008, 43-48.oldal 76 http://www.endpoverty2015.org, 2011.04.03 15:52

65



továbbfejlesztik

a

nyílt,

megkülönböztetéstől

mentes

kereskedelmi és pénzügyi rendszert 

elérhetővé teszik a megfizethető, alapvető gyógyszereket a fejlődő országokban



tisztességes és termékeny munkát teremtenek a fiatalok számára a fejlődő országokkal együttműködve



a

legkevésbé

fejlett

országok

sajátos

szükségleteivel

foglalkoznak 

a súlyosan eladósodott országok adósságának mérséklését fokozzák



bőségesebb lesz a hivatalos fejlesztési segítségnyújtás



a fejlődő országok adósságproblémáival átfogóan foglalkoznak



új technológiák előnyeihez való hozzáférést biztosítják

Tomaj77 szerint a globalizáció miatt az országok közötti egymásrautaltság erőteljesen megnőtt. Ez

köszönhető

többek

között

a

gyorsabb

és

sokrétűbb

kommunikációnak

és

információáramlásnak, valamint a technológiai és gazdasági fejlődésnek. A természeti kincsek kimerítése, a környezetszennyezés, a háborúk hatásai nem maradnak országon belül, távolabbi államok jövőjét is befolyásolja. Szakemberek szerint a világban jelenleg több, mint 1 milliárd ember él extrém szegénységben, akiknek naponta 1 dollárból kell megélniük, aminek következtében évente 10 millió gyermek hal meg betegség vagy éhezés miatt úgy, hogy nem élte meg az ötödik születésnapját. Mindezek nem tudhatók be csak a pénz hiányának. A nyomor szétrombolja a társadalmat, az állami intézményeket, teret enged a bűnözésnek és a fegyveres konfliktusoknak. Éppen ezért a szegénység leküzdése biztonsági szempontból is elengedhetetlen. Elgondolkodtató, hogy 2050-re a föld népességnövekedésének a felét 9 ország fogja biztosítani, amelyek közül csak az Amerikai Egyesült Államok tartozik a fejlett országok közé. Sajnos azokban az országokban a legmagasabb a népességnövekedés, amelyek gazdasági szempontból a legkevésbé képesek a generációk ellátására. 2000-ben az ENSZ tagállamai aláírták az ENSZ Millenniumi Deklarációját, azzal a céllal, hogy 2015-re a 77

Tomaj Dénes: Globális kihívások, millenniumi fejlesztési célok és Magyarország, Magyar ENSZ Társaság, 2008, 43-48.oldal

66

szegénységet a felére csökkentik. Egyes mutatók javultak, főként a már korábban említett ázsiai gazdasági növekedés következményeként. Afrikában még mindig súlyos problémák vannak, az 5 éven aluli gyermekek harmada éhezik, és a gyermekhalandóság elleni küzdelemben fontos szerepet játszó nők között nagyobb arányú a szegénység. 8.2 Magyarország részvétele Tomaj78 megállapítja, hogy hazánk az elmúlt évtizedekben folyamatosan résztvett külföldi fejlesztési programokban. Az OECD-s és az EU-s tagság szükségessé tették egy Nemzetközi Fejlesztési Politika (NEFE) kialakítását. Az együttműködési politika céljai a következők: 

regionális stabilitás



esélyegyenlőség



nemzetközi béke és biztonság



fenntartható fejlődés



emberi jogok tisztelete



demokratikus közigazgatási gyakorlat

2003-ban kialakították a NEFE intézményi hátterét, létrejöttek a döntéshozatali és tanácsadó testületek. Magyarország számottevően nem nyújt segítséget távoli régiókban, tevékenységét az EU-val szomszédos kelet-európai és balkáni térségre koncentrálja. A magyar NEFE partnerországai közé tartozik Moldova, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Palesztin Hatóság, Vietnám, Irak és Afganisztán. Továbbá egy-egy projekt erejéig partnerországaink közé sorolható Ukrajna, Mongólia, Kirgízia, Koszovó, Macedónia, Jemen, Laosz, Kambodzsa és Etiópia is. Afganisztánban minden segítségre szükség van, hiszen a gyerekek negyede nem éri meg ötödik születésnapját, a kislányok a tálib rezsim bukásáig nem járhattak iskolába, így nem meglepő az sem, hogy az iskolázottság szintje nagyon alacsony. Afganisztánban a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Baptista Szeretetszolgálat is segíti a magyar NEFE tevékenységét. Ennek a két civil szervezetnek az oktatás és az egészségügy körülményeinek a 78

Tomaj Dénes: Globális kihívások, millenniumi fejlesztési célok és Magyarország, Magyar ENSZ Társaság, 2008, 43-48.oldal

67

javítása, valamint a munkahelyteremtés tartozik a feladatai közé. Tevékenységük révén iskolák épülnek vagy kerülnek felújításra, valamint eszközöket, felszereléseket adományoznak az oktatási intézményeknek. Magyarország folyamatosan jelentkezik az újabb fejlesztési tevékenységekben való részvételre, az ehhez szükséges pénzbeni ráfordításait pedig jelentősen növeli.

68

9. Gyermekszegénység programok Ágoston, Győri, Kollányi, Tornai79 szerint a gyermekszegénység korunkban az egyik legtöbbet kutatott szociálpolitikai téma. Több száz civil és kormányzati szervezet foglalkozik a problémával világszerte. A mai tudásalapú társadalomban a szegénység más formában termelődik újra, mint korábban. A szegény gyermekeknek esélyük sincs a felemelkedésre, hiába tehetségesek, nem tudnak érvényesülni, nem lehetnek a társadalom hasznos tagjai. A gyermekkori szegénység akkora hátrányt jelent, hogy az érintett gyerekek nem tudják leküzdeni. A gyermekszegénység leküzdése azonban nemcsak a szolidaritás miatt fontos. A társadalomnak az az érdeke, hogy ne mondjon le senkiről, mert ez az egész társadalom anyagi és szellemi jólétét is növeli. A gyermekszegénység elleni harcban csak azok az országok sikeresek, ahol megfelelően hangolják össze a bérpolitikai, foglalkoztatáspolitikai és szociálpolitikai eszközöket.

9.1 Knowledge is Power Program ( KIPP) Magyarul „A Tudás Hatalom Program” egy nagyon sikeres, innovatív oktatási program az Amerikai Egyesült Államokban. Ágoston, Győri, Kollányi, Tornai 80 írásai szerint a KIPP diákok 95%-a latin-amerikai és fekete származású, akiknek később a 80%-a felvételt nyert felsőoktatási intézménybe. A KIPP a gyenge iskolakörzettel rendelkező, szegényebb városi körzetekben nyújt lehetőséget a diákok számára. Feinberg és Dave Levin indította el ezt a fajta kezdeményezést, módszerük pedig igen egyszerű és hatásos, nem más, mint a kemény és kitartó munka. A KIPP iskolákban a diákok napi 10 órát töltenek, napi 2 óra házi feladatot is elvárnak, ráadásul minden második szombaton is van tanítás. A KIPP iskolákban olyan elkötelezett tanárokat alkalmaznak, akik vállalják a 24 órás telefonos elérhetőséget, így a diákok, ha nem értenek valamit, azonnal hívják tanáraikat. A tanulók a jó eredményekért virtuális dollárokat kapnak, amit aztán a büfékben és az iskolaboltokban elkölthetnek, egyes esetekben pedig akár kirándulásokra is felhasználhatják. A KIPP iskoláknak egyetlen felvételi 79

Ágoston László, Győri Gábor, Kollányi Zsófia, Tornai István: Gyermekszegénység programok, Demos Kiadó, Budapest, 2006, 4-7.oldal 80 Ágoston László, Győri Gábor, Kollányi Zsófia, Tornai István: Gyermekszegénység programok, Demos Kiadó, Budapest, 2006, 32-37.oldal

69

követelménye van, azonban azt nagyon szigorúan veszik, a szülőknek és a diákoknak vállalniuk kell a követelményeket, és ezért képesek legyenek erőfeszítésekre is.

9.2 New Hope Ágoston, Győri, Kollányi, Tornai81 megemlíti az „Új remény” programot, amely az USA-ban, Milwaukee városának szegényebb részeiben valósult meg. A szervezők pontosan mérték a program hatását, hogy kiderüljön a sikeressége. A program résztvevői alacsony jövedelmű, dolgozó családok voltak, akiknek lehetőséget és reményt akartak adni a szegénységből való kitöréshez. Ehhez a családok komplex szolgáltatási és anyagi támogatásban részesültek. A háztartások többsége egyedülálló anyákból állt, akiknek nagy része fekete volt. Annak ellenére, hogy a projekt nem mindig irányult konkrétan a gyermekek helyzetének javítására, a cél mégis a gyermekek esélyeinek és életminőségeinek a növelése volt. Elsőként jövedelmkiegészítést biztosított a program, majd a gyermekgondozáshoz és az egészségügyi biztosításhoz adott támogatást, végül pedig a munkakeresésben nyújtott segítséget. Minél többet dolgozott a szülő, annál több támogatásban részesült, ami családonként nagyjából 5300 dollár volt évente. A gyerekekre pozitív hatással volt a projekt. Kutatások kimutatták, hogy több időt töltöttek napköziben, kevesebbet kellett őket fegyelmezni, kevésbé voltak agresszívek, jobban kijöttek társaikkal és nagyobb esélyt láttak az egyetemre.

9.3 Child-Parent Program Ágoston, Győri, Kollányi, Tornai82 szót ejt egy chicagói programról is, amely a korai beavatkozás szükségességére koncentrál. A szerzők szerint a gyermekeknél nagyon fontos, hogy támogató és stabil gyermekkoruk legyen, valamint az, hogy kellő figyelemben részesüljenek. A korai intervenciós programok mindenhol fél naposak, az iskolai előkészítők viszont lehetnek félnaposak és egész naposak is. A projekt résztvevői az adott körzet legrosszabb helyzetben élő családjaiból kerülnek ki. Egy speciális módszertanon, az

81

Ágoston László, Győri Gábor, Kollányi Zsófia, Tornai István: Gyermekszegénység programok, Demos Kiadó, Budapest, 2006, 16-23.oldal 82 Ágoston László, Győri Gábor, Kollányi Zsófia, Tornai István: Gyermekszegénység programok, Demos Kiadó, Budapest, 2006, 38-45.oldal

70

EARLY83-n alapul a fejlesztés, ami a fejlődéslélektan tankönyveinek normáit, előírásait követi. Nagy figyelmet szentelnek a gyerekek mozgásos készségeinek, testképének és éntudatának fejlődésére. Ezen kívül pedig nagy hangsúlyt fektetnek a nyelvi és logikai fejlődésre, a gyermekek számfogalmának kialakítására, valamint az érzékszervi-mozgásos fejlődésére. Az iskolai előkészítő középpontjában a konkét tudásanyag és a műveltség átadása áll, valamint a kognitív és nyelvi fejlődés elősegítése. A szülők bevonása és aktív közreműködése elengedhetetlen a projekt sikeréhez. Az egyik pedagógus egész nap kizárólag a szülőkkel foglalkozik. Olyan ismereteket szereznek a szülők, amelyek szükségesek a gyermekek kiegyensúlyozott fizikai és pszichoszociális fejlődéséhez. 9.4 Foglalkoztatási programok a gyermekszegénység felszámolásáért Tony Blair akkori brit kormányfő 1999-ben a gyermekszegénység 20 éven belüli felszámolását tűzte ki célul. Akkor Európában az Egyesült Királyságban volt a legmagasabb az érintettek aránya. Két fő céljuk volt, egyrészt a munkanélküliség alacsonyan tartása, másrészt a gyermekekről való gondoskodás bővítése. Ennek megfelelően a kormány gyermekek után járó és foglalkoztatásösztönző adókedvezményeket hozott létre. A munkaügyi központokat teljesen átalakították a foglalkoztatottság növelése érdekében. A munkaügyi központokban dolgozó személyzetet tehermentesítették, így a munkakeresőknek komlexebben tudnak segítséget nyújtani. A mechanikus munkát kiváltották a terminálok, amelyeken a munkakeresők segítség nélkül is böngészhetnek az állásajánlatok között. A SureStart projekt a gyermekek 6 hónapos korától 5 éves koráig tartalmaz programokat. A gyermekek első évét anyagi és egészségügyi szempontból is támogatják. Ráadásul létrehozták az Early Excellence Centre-t, amely a szülők és gyermekeik igényeit komplexen kezeli és különböző szolgáltatásokat nyújt. Olyan oktatási és napközi jellegű központokat hoznak létre, amelyek gyermekfelügyeletet és oktatást biztosítanak a gyermek 5 éves koráig. Természetesen a szolgáltatásokat csak a rossz szociális helyzetű családok igényelhetik. A központ a következő szolgáltatásokat nyújtja:

83



munkaügyi tanácsadás



egyes egészségügyi szolgáltatások

Early Assessment and Remediation Laboratory

71



gyermeknevelési tanácsadás



továbbképzési tanácsadás



munkaközvetítés



bölcsőde



óvoda



iskolai előkészítő

A projekt sikerét bizonyítja, hogy azok az anyák, akik ezen szolgáltatásokat igénybe vették, magasabb fizetést kapnak és nagyobb arányban jutnak munkához, valamint a résztvevő gyermekek viselkedése nyugodtabb, egészségügyi helyzete jobb. 9.5 A skóciai Gyermekfelügyelői Szolgálat Ágoston, Győri, Kollányi, Tornai84 nem hagyja ki felsorolásából a skóciai Gyermekfelügyelő Szolgálatot sem. A szervezet az alacsony jövedelmű családok munkavállalásaihoz nyújt támogatást. Hétfőtől vasárnapig, reggeltől estig gyermekfelügyeletet biztosít a rászoruló családok otthonában képzett alkalmazottaik segítségével. Olyan dolgozó szülők veszik igénybe a szolgáltatást, akik nem tudnák kire bízni gyermekeiket, a gyermekfelügyeletet pedig nem tudnák megfizetni. 9.6 Program a társadalmi kirekesztettség ellen A fent említett szerzők85 megemlítik a spanyolországi Navarrában indított projektet a társadalmi kirekesztettség ellen, ott ugyanis körülbelül 6000 család szembesül ezzel a problémával. Főként a roma és az elmaradottabb területeken élő kisebbségeket érinti a kirekesztés, akik lakhatási, oktatási, egészségügyi, jövedelmi, foglalkoztatási gondokkal küszködnek. Különösen nagy problémát jelent, hogy sok gyermek nem jár iskolába, valamint több száz ananfabéta is van köztük. Gyakori az antiszociális viselkedés, a drogozás és a lányok 84

Ágoston László, Győri Gábor, Kollányi Zsófia, Tornai István: Gyermekszegénység programok, Demos Kiadó, Budapest, 2006, 27-31.oldal 85 Ágoston László, Győri Gábor, Kollányi Zsófia, Tornai István: Gyermekszegénység programok, Demos Kiadó, Budapest, 2006, 23-26.oldal

72

prostitúcióba való kényszerítése. A tartományi kormányzat ezért úgy döntött, hogy minimum jövedelmet biztosít a rászoruló családoknak, és javítja a lakhatási körülményeiket. Utóbbi megvalósításához

szociális

bérlakásokat

építettek

és

támogatást

nyújtottak

a

lakásfelújításokhoz. Egy olyan gyermek-és serdülővédő hálózatot építettek ki, amely családsegítő programokat dolgoz ki és hajt végre, emellett pedig egy társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedést segítő szervezetet hoztak létre.

9.7 Youth Empowerment Partnership Programme (YEPP) Ágoston, Győri, Kollányi, Tornai86 körülírja a YEPP programot is. A YEPP projektjei nem egy konkrét helyszínen összpontosulnak, hanem Finnországban, Belgiumban, BoszniaHercegovinában, Írországban, Olaszországban, Franciaországban és Németországban. A programok első szakasza 2001-től 2006-ig tartott. A programok céljai különbözőek, a lényeg a társadalmi kohézió erősítése és a demokratikus állampolgári szocializáció elősegítése. A YEPP a lehetőségeket akarja megteremteni, felkutatni és elérhetővé tenni a fiatalok számára. A program hatására a fiatalok reménytelibbek, optimistábbak és aktívabbak lettek. A program mindenhol pozitív változásokat eredményezett, ráadásul a tervnek köszönhetően a cégek többet foglalkoztak a helyi munkaerőpiaci problémák orvoslásával. Finnországban, Kristinestadtban a YEPP megerősítette a helyi Ifjúsági Tanács szerepét, így a fiatalok is részt vettek saját környezetük és sorsuk formálásában. A belga Antwerpenben egy speciális iskolára bukkant a YEPP, a CDO Noordra, ahol hátrányos helyzetű fiatalok tanulnak. A szervezetnek köszönhetően az iskola népszerűsége nőtt, tevékenységi köre, képzései megsokszorozódtak. Bosznia-Hercegovinában Tuzla városát jelölte ki a YEPP, ahol több területen kezdtek programba. Gyermekszegénységi szempontból az egyik legfontosabb az AGORA nevű közösségi ház megépítése volt, ahol lehetőség adódik képzések, szakkörök, rendezvények, találkozók szervezésére. A terület mezőgazdasági jellegéből a YEPP azt a következtetést vonta le, hogy érdemes a földművelésre és az állattenyésztésre felhívni a fiatalok figyelmét. Emellett segít nekik a kapcsolatok kiépítésében és a leendő vásárlóik bemutatásában. A franciaországi Lille-ben a YEPP helyi vállalatokkal, vállalkozókkal, cégekkel vette fel a kapcsolatot egy

86

Ágoston László, Győri Gábor, Kollányi Zsófia, Tornai István: Gyermekszegénység programok, Demos Kiadó, Budapest, 2006, 45-51.oldal

73

gyakornoki rendszer kiépítése céljából. Így a fiatalok gyakorlatot, tapasztalatot szerezhetnek, új környezetet ismerhetnek meg és nagyobb kapcsolati tőkére tehetnek szert. Németországban Mannheimben jelentős számban élnek török bevándorlók és sajnos gyakoriak az etnikai konfliktusok. A kölcsönös elfogadás és a békés együttélés reményében a YEPP olyan programokat szervez, ahol a fiatalok megismerhetik egymás kultúráját és vallását. 9.8 Forródrót Az derül ki az Eurobarometer87 egyik felméréséből, hogy a 15-18 év közötti korosztály leginkább a szexuális kizsákmányolástól és az erőszaktól tart. Éppen ezért az Európa Tanács létrehozott egy egyezményt, amely a bántalmazott és a szexuálisan kizsákmányolt gyermekek védelmére készült. Sajnos az uniós országokból még csak 18 írta alá eddig. Brüsszel azt javasolta a tagországoknak, hogy egy állandó forródrótot hozzanak létre az eltűnt gyermekek felkutatására. Egy uniós riasztási rendszer kiépítése is a tervek között szerepel, amelynek az a célja, hogy a gyermekrablásról a kijelölt kapcsolattartók segítségével a szomszédos országok azonnal értesüljenek. Mivel a gyorsaság és az idő hatalmas tényező az ilyen esetekben, ez a fajta rendszer rengeteg életet menthet meg.

87

http://www.unicef.hu/hirek-archivum-reszletek.jsp, 2011.03.29 20:56

74

10. Összegzés Dolgozatomban igyekeztem részletesen bemutatni a gyermekek jóléti helyzetét, a gyermekszegénységet, annak okait, valamint hatásait az egyes régiókban. Látható, hogy bár más

jellegű

problémákkal

néznek

szembe

a

fejlett

és

a

fejlődő

országok

gyermekszegénységgel foglalkozó szakemberei, egy valami mégis közös bennük, ez az összefogás szükségessége. Példákkal próbáltam igazolni, hogy az odafigyelés és az akarat sokszor nagyobb eredményre vezet, mint az anyagi források koncepciótlan felhasználása. Pozitív előrelépésnek mondható, hogy a kormányok, a nemzetközi szervezetek és az emberek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a gyermekszegénység felszámolására, azonban ezt a fajta együttműködést tovább kell erősíteni. Szakdolgozatomban utaltam hírességekre is, akik rendkívül aktívan állnak a gyerekek ügye mellé, hírnevüket nemes ügy szolgálatába állítják, így munkásságuk mindenképpen eredményesnek mondható. Nélkülözhetetlennek tartom, hogy a fejlett világban élő emberek megismerjék a fejlődő világbeli gyermekek helyzetét, nehézségeit, valamint azt, ami szinte a szemük előtt van és mégsem látják, tehát a fejlett világban lévő gyermekek nehézségeit is. Úgy gondolom, hogy a megoldás kulcsa a fejlett és a fejlődő világban másban rejlik. Előbbi esetén véleményem szerint nem elsősorban a pénzbeli juttatások növelése lenne a célravezető, hanem az erőforrások ésszerű elosztása az oktatás, a gyakorlati képzések és a szociális programok terén, amelyekkel csökkenthető a gyermekek kirekesztettsége, valamint növeli felzárkózási esélyeiket. Ezt dolgozatomban be is bizonyította,

amikor

összehasonlítottam

a

leggazdagabb

országok

listáját

a

gyermekszegénység mutatóit tekintve a legjobb erdményekkel rendelkező országok listájával. Az eredmény világosan illusztrálta is azt, hogy nem a leggazdagabb országokban a legalacsonyabb a gyermekszegénység. A fejlődő világban a gondok sora szinte végtelen a gyermekek helyzetét illetően. A pénzforrások növelése mellett elengedhetetlen a felvilágosítás és a tudatformálás is. Sok helyen megoldatlan még a biztonság, a politikai stabilitás, valamint az alapfokú egészségügy és oktatás is. A jövő társadalmának alapjait a mai gyerekek fogják alkotni, így a beléjük fektetett energia pozitívan térül meg. Az út a megoldáshoz hosszú és rögös, de ez nem riaszthat vissza senkit, mert ne feledjük, hogy a legfőbb éerték az ember.

75

Irodalomjegyzék Ágoston László, Győri Gábor, Kollányi Zsófia, Tornai István: Gyermekszegénység programok, Demos Kiadó, Budapest, 2006 Darvas Ágnes, Tausz Katalin: Gyermekszegénység, Demos Kiadó, Budapest, 2006 Donella Meadows, Jorgen Randers, Dennis Meadows: A növekedés határai, Kossuth Kiadó, Budapest, 2005 Ferge Zsuzsa, Darvas Ágnes: Gyerekesélyek Magyarországon, MTA GYEP Iroda, Budapest, 2010

Machiko Nissanke, Erik Thorbecke: The poor under globalization in Asia, Latin America, and Afrika, Oxford University Press Inc., New York, 2010 Orosz Éva: Globális kihívások, millenniumi fejlesztési célok és Magyarország, Magyar ENSZ Társaság, 2008 Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések., Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság, Századvég Kiadó, Budapest, 2002 Tomaj Dénes: Globális kihívások, millenniumi fejlesztési célok és Magyarország, Magyar ENSZ Társaság, 2008

UNICEF, Child poverty in perspective: An overview of child well-being in rich countries, Innocenti Report Card 7, UNICEF Research Centre, Florence, 2007 Varga Balázs: A gyermekszegénység alakulása és kezelési módozatai az OECD országokban és Magyarországon, Comenius Kft., Pécs, 2007

76

Internetes források

http://www.biztoskezdet.hu http://www.endcorporalpunishment.org http://www.endpoverty2015.org http://www.hu.wikipedia.org http://www.mdgs.un.org http://www.un.org/millenniumgoals http://www.ungei.org http://www.unicef.hu http://www.unis.unvienna.org http://www.szmm.gov.hu

77

Ábrajegyzék 1. Ábra: A szegénység hatása a népesség alakulására

12. oldal

2. Ábra: A globalizáció és a szegénység közötti kapcsolat folyamatábrája

14. oldal

3. Ábra: 1000 élve születésre jutó 5 év alatti gyermekhalálozás (2006)

23. oldal

4. Ábra: 5 év alatti gyermekhalandóság okai globálisan (2000-2003)

24. oldal

5. Ábra: Csecsemőkori tetanusz előfordulási aránya (2006)

26. oldal

6. Ábra: Napi átlagos vízfogyasztás (liter)

29. oldal

7. Ábra: Általános iskolai beiskolázási arány (2006)

30. oldal

Táblázatok jegyzéke 1. Táblázat: A szegénység megközelítésének módjai

8. oldal

2. Táblázat: Gyermekek szegénységi rátája az EU egyes országaiban (2006)

36. oldal

3. Táblázat: Összefoglaló táblázat az Innocenti Kutatóközpont jelentéséről

37. oldal

4. Táblázat: A gyermekjólét értékelése néhány fejlett országban

39. oldal

5. Táblázat: Az egy főre jutó GDP és a gyermekszegénység felszámolásában való rangsor 40. oldal 6. Táblázat: Gyermekek testi fenyítése néhány országban (2006)

43. oldal

7. Táblázat: A szegénységi ráta alakulása Magyarországon életkor szerint az egy főre jutó jövedelemmel számolva

47. oldal

8. Táblázat: Napközbeni ellátásban részesülő 0-5 évesek aránya régiónként és országos átlagban

49. oldal

9. Táblázat: Bölcsődével, óvodával nem rendelkező települések száma régiónként és országosan

50. oldal

10. Táblázat: Hátrányos helyzetű óvodások aránya régiónként és országosan

50. oldal

11. Táblázat: Középiskolai tanulók aránya a középfokú oktatásban régiónként és országosan 51. oldal 12. Táblázat: Alacsony iskolai végzettségűek aránya régiónként és országosan

52. oldal

13. Táblázat: A hazai gyermekvédelem hierarchiája

53. oldal

78