Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Budapest, 2011. február 6.

Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások Morbiditási adatok Gyermekbalesetek


Miért törekszünk indikátorok használatára? ami nem mérhető, azt nehéz fejleszteni

erősségek és fejlesztendő területek feltárása változások követésére (tér, idő, ellátás, stb.) egyenlőtlenségek feltárása (földrajzi, ellátási, társadalmi, szociális, stb.) szükséges mértékű adatgyűjtés eltérő egészségügyi rendszerek eltérő adatszolgáltatási gyakorlat Budapest, 2011. február 6.

Indikátorok tulajdonságai Tudományos alapokon nyugvó Robosztus (erőteljes) Összehasonlítható Ez

akkor valósulhat meg, ha Érvényes- azt méri amit mérni kívánunk Konzisztens-mérési bizonytalanság kicsi Szenzitív-érzékenyen jelzi a változást Használható- van vagy létrehozható megfelelő adatforrás Definiálható- a jelenség, a mérőmódszer


Melyek a jó egész indikátor tulajdonságai? Tudományos alapokon nyugvó Robosztus Összehasonlítható A fentiek közül mindegyik

CHILD program EU Health Monitoring Programban egy projekt Cél: egységes európai gyermekegészségügyi indikátorok 2000-2002 között zajlott Résztvevők: 15 EU tagállam, Norvégia és Izland Záródokumentum: 38 indikátor Budapest, 2011. február 6.

CHILD program jelmondata „ A CHILD programnak a gyermekegészségügy fókuszában, és nem az egészségmonitorozás perifériáján kell lennie.” Budapest, 2011. február 6.

Gyermekegészségügyi morbiditási adatforrások Fertőző betegségek Veleszületett rendellenességek Mérgezések Gyermekkori rosszindulatú betegségek Gyermekkori cukorbetegség NIC adatgyűjtés Jelentés a háziorvosok/házi gyermekorvosok tevékenységéről Jelentés az iskolaegészségügyi munkáról


Milyen gyermekkori morbiditási adatforrásokat ismer a nem fertőző betegségek tekintetében? Háziorvosi/házigyermekorvosi jelentés Iskolaegészségügyi jelentés Veleszületett fejlődési rendellenességek országos nyilvántartása Neonatális Centrumok adatbázisa Gyermek diabetes regiszter Gyermek tumor-leukémia regiszter A fentiek közül mindegyik

Túlsúly, elhízás prevalenciája 2002 Túlsúlyos (%) Fiúk Lányok

2006 Elhízott (%) Túlsúlyos (%) Elhízott (%)

10,6-13,3%

2,5-3,4%

14,4-17,2%

3,9-4,4%

5,1-9,0%

1,4-2,1%

8,3-10,4%

1,4-3,2%

Adatforrás: HBSC vizsgálat (2003, 2007)


IDDM standard incidenciájának alakulása 1989-2009 között a 0-14 éves gyermekek körében SECULAR TRENDS IN STAND. INCIDENCE RATE (with 95% C.L.) BOYS AND GIRLS

25

INCIDENCE RATE (per 100,000)

20

15

10

5

0 1985

1990

1995

2000

2005

CALENDAR YEAR

Adatforrás: Gyermekdiabetes regiszter

2010

2015

0-14 éves korúak rosszindulatú daganatos betegének incidenciája Összes

LEU

CNS

TU

19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09

180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

Leukémia incidencia 1 millió gyermekre vetítve 0-14 éves korban

60 50 40 30 20

52,9 46,5 45,1 40,7

45,4 28,4

32

40,843,1

45,8 43,6

46,9 46,7 40 43,7

10

20 09

20 08

20 07

20 06

20 05

20 04

20 03

20 02

20 01

20 00

19 99

19 98

19 97

19 96

19 95

0

Asthma bronchiale prevalenciája (%) Év 1999 2001 2003 2007

0–11 hónapos 0,37 0,45 0,41 0,48

12 hó– 4

5–14

15–18

Együtt

éves 1,50 1,73 1,67 1,52

2,13 2,50 2,79 4,7

Adatforrás:KSH, 2007 Budapest, 2011. február 6.

1,75 2,08 2,55 4,1

1,85 2,17 2,43 3,9

Mennyi a gyermekkori asztma prevalenciája Magyarországon? 1% alatt 1-2% 4-6% 8-10%

NIC-ben ápoltak születési súly szerinti megoszlása 2005-2009

Adatforrás:OGYEI, 2010

Gesztációs kor és koraszülötek túlélési eslyének összefüggése 2005-09


Bronchopulmonaris displasia túlélő koraszülöttek körében, gesztációs kor szerint


Súlyos agykamrai vérzés (III-IV st.) túlélő koraszülöttek körében, gesztációs kor szerint


Súlyos retinopathia (III-V st.) túlélő koraszülöttek körében, gesztációs kor szerint


Balesetmegelőzés-programok IV. Környezeti és Egészségügyi Miniszteriális Konferencia “Children’s Environment and Health Action Plan for Europe” (2004.) WHO Európai Régió Irodájának “European strategy for child and adolescent health and development” (2005.) Európa Tanács “Reccomendation on the prevention of injury and promotion on safety” Child Safety Alliance- Child Safety Action Plan for Europe Magyar kormány “Közös kincsünk a gyermek - Nemzeti program a gyermekeink egészségéért” (2005.)

Budapest, 2010. szeptember 13.

100.000 főre jutó halálozás

100.000 lakosra jutó halálozás Magyarországon korcsoportonként, a perinatális (születés körüli) okok és a veleszületett fejlődési rendellenességek kivételével (20052007 év átlaga)

120 100

Külső halálokok, véletlen balesetek

80

Külső halálokok, erőszak

60

Daganatok

40

fertőző betegségek

20

Egyéb

0 >1

1-4

5-9

10-14

életkor (év)

15-19

20-24

Véletlen balesetek aránya és rangsora a halálozásban 2008. Véletlen baleseti halálozás aránya a halálozásban

100% 80% 60% 40%

29,9% 13,2%

20%

35,6%

22,2%

14,7%

1,6% 0% <1 év

1-4 év

5-9 év 10-14 év 15-19 év

Véletlen balesetek aránya

0-19 év

Egyéb halálokok aránya Forrás: KSH 23

Hazai helyzet

Véletlen balesetek halálozása/100.000 2008. Véletlen balesetek halálozása 100.000 főre

18,0

15,3

16,0 14,0 12,0 10,0

9,3 7,3

8,0

4,9

6,0

3,1

4,0

2,9

2,0 0,0 <1 év

1-4 év

5-9 év 10-14 év15-19 év

0-19 év

Forrás: KSH 24

Gyermekbaleseti halálozás Magyarországon 0-19 éves korban 2000-2008.

Forrás: KSH 25

Gyermekbiztonsági piramis 1 haláleset 160 kórházi felvétel 2000 ambuláns ellátás Forrás:26ECSA

Számított megelőzhető halálozás a 2005-2007. évi adatok alapján

27

Külső halálokok miatti halálozás Magyarországon és az EU-ban 10

haláleset/100000fő

8

6

4

2

0 közlekedés

fulladás

esés

égés

mérgezés

gyilkosság

öngyilkosság

Adatforrás: KSH „Gyermekbalesetek Magyarországon” Fejezet: Halálozás (Sándor J., Bényi M. ) szerk: Páll G., Zentai É., 2007.


Haláloki sorrend a véletlen balesetek között 2005-2007-ben Magyarországon

Életkor (év)

Közlekedési balesetek Fulladás Mérgezés Stranguláció, félrenyelés Esés Égés

Adatforrás: KSH

0-4

5-9

32

38

10-14

15-19

20-24

0-24

62

221

380

733 # 1.helyen

15

6

21

32

24

98 # 2.helyen

6

0

7

12

35

60 # 3.helyen

26

3

8

6

3

46 # 4.helyen

0

1

3

7

13

24 # 5.helyen

6

0

2

0

0

8 # 6.helyen


Melyik a legmagasabb mortalitású gyermekbaleset típus a 0-19 éves korcsoportban? Közlekedési balesetek Fulladás Mérgezés Égés

Kórházi felvételek száma 2005-2007-ig

Kórházi felvételek véletlen balesetek miatt 0-24 éves kor között Magyarországon (2005-07)

6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Életkor (év)

Motoros járműbaleset Strangulatio, idegentest

Adatforrás:OEP

Esés Égés

Fulladás Mérgezés


Melyik gyermekbaleset típus miatt történik a legtöbb kórházi felvétel a 0-19 éves korosztályban? Közlekedési baleset Mérgezés Égés Esés

Akcióterv készítés folyamata

Forrás: European Child Safety Alliance


Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv (2010-2019)

A folyamat

Felhatalmazás „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program Helyzetelemzés Nemzeti partnerek azonosítása Előkészítő ülés : 2009. február 23. Missziós nyilatkozat Kritikus területek Munkacsoportok - javaslat Átfogó cél Konkrét célok 2010-2012 év javasolt akciói Összegzés, véleményeztetés Véglegesítés Folyamat értékelés Szerkesztés, fordítás, disszemináció

Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv (2010-2019)

Kritikus területek, átfogó célok

Köszönöm a figyelmet!

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Recommend Documents